MUNKAKÖZI ANYAG. Társadalmasításra szánt változat

Tatabánya 2020

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MUNKAKÖZI ANYAG

Társadalmasításra szánt változat Tatabánya településfejlesztési koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása KDOP-3.1.1/E-13-2013-0003

A dokumentum tartalmát Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata még nem tárgyalta így álláspontját nem tükrözi. A tanácsadó által készített javaslat a társadalmasítás után a beérkezett vélemények ismeretében kerül az önkormányzat által megtárgyalásra és várhatóan a véglegesítés után, átdolgozott formában elfogadásra.

Készítette:

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. és ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. Budapest, 2014. július

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Tartalom BEVEZETÉS ..........................................................................................................................................4 1

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .............................................................................4 1.1

1.1.1

TEMATIKUS CÉLOK .......................................................................................................6

1.1.2

TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK .................................................................................. 13

1.2 2

A stratégiai fejlesztési célok meghatározása ........................................................................4

A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ..................................... 18

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ...................................................................... 19 2.1

Projektek rendszerének bemutatása: stratégiai célok és projektek összefüggése ............... 19

2.2

Kulcsprojektek bemutatása................................................................................................ 21

2.3

Hálózatos projektek bemutatása ....................................................................................... 37

2.4

Akcióterületi projektek bemutatása ................................................................................... 46

2.4.1

Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával .............................. 46

2.4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló bemutatása (projektelemek bemutatása) ..................................................................................................... 52 2.5 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz (egyéb projektek) ........................................ 57 2.6

A fejlesztések ütemezése ................................................................................................... 58

2.7

A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ................................... 63

3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület).............................................................................................. 65 3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) ............. 65 3.1.1

3.1.1. A program stratégiai háttere és kulcsterületei .................................................. 65

3.1.2

Antiszegregációs akcióterületek Tatabányán .............................................................. 69

3.1.3

A város anti-szegregációs tervének fő céljai és a beavatkozások alapelvei .................. 76

3.2

A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések .............................. 76

3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ................................................................................................................................. 77 4

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI......................................................................... 80 4.1

Külső összefüggések .......................................................................................................... 80

4.1.1

A stratégia illeszkedése az országos, megyei és térségi területfejlesztési tervekhez .... 80

4.1.2

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ........................................ 87

4.1.3 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai .................................................................. 88

2


4.1.4

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása.................................................... 88

4.1.5

Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................................ 89

4.1.6

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata................................... 90

4.1.7 Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz .................................................................................................................................. 91 4.2

Belső összefüggések .......................................................................................................... 93

4.2.1

A célok logikai összefüggései ...................................................................................... 93

4.2.2

A célok és a helyzetértékelésben azonosított problémák összefüggései ..................... 93

4.2.3

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai ................... 98

5

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI ............................................... 100

6

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ............................................................... 102 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ............................................................................................................................ 102 6.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása ........................................................................................................................... 106

7

6.3

Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok ........................... 107

6.4

Monitoring rendszer kialakítása ....................................................................................... 108

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 112 1. sz. melléklet: Antiszegregációs Program Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégia és a MJV részdokumentumok elkészítéséhez ..................................................................................... 113 2. sz. melléklet: ERFA és ESZA rendeletekben szereplő indikátorok.............................................. 122

3


BEVEZETÉS Jelen dokumentumot a KDOP-3.1.1/E-13-2013-0003 kódszámú, „Tatabánya településfejlesztési koncepciójának és integrált településfejlesztési stratégiájának teljes körű felülvizsgálata és átdolgozása” című projekt (továbbiakban: Projekt) keretén belül, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. és ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. alkotta Konzorcium készítette. A Stratégia a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően készült, tartalma teljes egészében megfelel a Rendelet 2. sz. mellékletben meghatározott követelményeknek. A Projekt elsődleges célja a 2008-ban készült Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, a célrendszer és a tervezett fejlesztések aktualizálása, a jelenlegi tervezési keretekhez illesztése (EU 2020 stratégia, hazai Operatív Programok 2014-2020).

1

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

1.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszere a Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőképhez és átfogó célokhoz illeszkedik, 10 tematikus célt és 9 területi célt tartalmaz. A Koncepció hosszabb időtávra, 2030-ig tartalmaz fejlesztési célokat, ehhez illeszkednek a Stratégia középtávú, a következő 7 éves időtartamra szóló céljai.

4


célok (TFK) (ITS)

Részcélok

1.1. Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése

2.

1.2. Aktívan fejlődő gazdasági környezet

Megyeszékhelyi és városi szolgáltatások komplex fejlesztése, a XXI. századi vonzó városi környezet megteremtése 2.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet

2.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatás-fejlesztés

2.3. Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése

T.1

T.2

T.3

T.4

T.5

T.6

T.7

T.8.

T.9

T.10

Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése

Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés

KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése

Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához

A külső és belső megközelíthet őség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés

A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása

A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása

A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

A szociális ellátórendszer fejlesztése

Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése

V.1. Újváros és Sárberek

V.2. Óváros és Gál I. ltp.

V.3. Bánhida és Erőmű ltp.

V.4. Dózsakert és Bánhida ltp.

V.5. Kertváros és Kertváros ltp.

Újváros városközponti és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése

Óváros megfiatalítása, kulturálisoktatási és rekreációssport funkciójának erősítése

A Bánhidai Erőmű területének rekreációs célú fejlesztése, a városrész közlekedésfejlesztése

Dózsakert összekapcsolása a városközponttal, alközponti funkció (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése

Lakókörnyezet fejlesztése, oktatási, rekreációs, sport funkció erősítése.

5

V.6. Alsógalla Alsógalla lakófunkciójának erősítése (utcanyitások, új telkek), közlekedési kapcsolatok fejlesztése, barnamezős területek gazdasági célú hasznosítása

V.7. Mésztelep és VI. telep A területek további leszakadásának meg-fékezése, gazdasági funkció erősítése

V.8. Felsőgalla Felsőgalla alközponti funkciójának erősítése (szolgáltatásfejle sztés), rekreációs tevékenységekk el kiegészítve

V.9. Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta) Az üdülőterületek turisztikai és pihenő funkciójának erősítése

1. Klímavédelem érvényesülése a CO2 kibocsátás csökkentésével

Tematikus célok

Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság

Városi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása

Területi (városrészi) célok

1.

2.

Átfogó

Jövőkép

Tatabánya a régió dinamikusan fejlődő központja. Tatabánya otthonos, vonzó arculattal rendelkező, dinamikusan fejlődő város, mely a természeti környezet és városi szolgáltatások kínálata mellett a magas színvonalú oktatás-nevelésre, a korszerű egészségfejlesztésre fókuszálva, a korszerű ipari infrastruktúrára, valamint az innovációs területek támogatására és a versenyképes gazdaságra alapoz.


1.1.1 TEMATIKUS CÉLOK T1. Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése A humánerőforrás általános fejlesztése a Tatabányán és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilag-társadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése által képzelhető csak el. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző részcélok jelennek meg: A város jövőképében, fejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a modern ipari környezet, illetve ipari termelés megerősítése, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság magalapozása, aminek egyik meghatározó eleme a gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer kialakítása. Ebben kulcsszerepe van a városban a műszaki orientációjú középfokú szakképzés fejlesztésének, és reálgimnáziumi képzés bevezetésének, fejlesztésének. A városban fellelhető képzések hatékonyabban kell, hogy kiszolgálják az ipari parki és egyéb gazdasági (piaci) igényeket, a szakképzésből kikerülők leendő munkavállalók gyakorlati tapasztalatait erősíteni kell. A cél eléréséhez szükséges, hogy az elméleti képzést megfelelő szakmai színvonalú gyakorlati képzés támassza alá, melyhez a szükséges és minél hatékonyabb feltételrendszer megerősítése (támogatása), kiépítése egy igen fontos részcél, a duális képzésbe bekapcsolódó tatabányai cégek számának növelése által (előnyeinek megismertetése és kiszélesítése a tatabányai cégek minél szélesebb körű bevonásával). A fiatalok megfelelő képzési program választását segíthetik a már általános iskolásoknak is tartott pályaorientációs előadások, programok. Tatabánya szakképzésben betöltött térségi szerepének erősítésére valamint a diákok kötődésének (ösztöndíj rendszer, gyakorlati helyek, életpálya modell, stb.) fokozására is törekszik. A fiatalok és tanulni vágyók számára kiemelten fontos a legmodernebb tudás/információ átadásra is alkalmas interaktív (nem formális oktatási/képzési, valamint önálló tanulást is biztosító) környezet kialakítása az oktatási, gazdasági és kulturális szereplők együttműködésével.

T2. Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés Bizonyított tény, hogy az oktatásba, de különösen a felsőoktatásba befektetett energia, munka és tőke hozama az emberi erőforrások terén, közvetve pedig a gazdaság területén a legjobb hatásfokkal hasznosul. Társadalmi hasznossága pedig vitathatatlan. A Tatabányán működő felsőoktatási intézmény alapítványi tulajdonban vannak, ezáltal komoly versenyhátrányban; állami finanszírozású képzés/szak és felsőoktatási intézmény nincs a városban. A gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzések tekintetében fontos, hogy a felsőoktatás területén is megjelenjen a város, mint ilyen képzéseknek helyet biztosítani tudó környezet. A város célja, hogy a városban megjelenjen olyan állami finanszírozású műszaki irányú felsőoktatási képzés/szak, amely egyrészt kielégíti a helyi gazdasági igényeket, másrészt pedig hiánypótló a környező felsőoktatási intézmények képzésstruktúráival összevetve. Szükséges megtalálni a hatékony együttműködést a közeli felsőoktatási intézményekkel, annak érdekében, hogy a tatabányai születésű diákok, ha el is mennek a városból máshova tanulni, akkor is tanulmányaik után jöjjenek vissza a városba és itt kamatoztassák megszerzett tudásukat. Továbbá a tatabányai cégek kapcsolatait erősíteni kell a környező felsőoktatási intézményekkel – gyakornoki programok segítségével -, valamint a helyi felsőoktatási intézményt (magán) segíteni kell, hogy minél

6


több tatabányai fiatalt tudjon megszólítani piacképes és állami finanszírozású képzésekkel. A felsőfokú szakképzés területén fontos a műszaki területek erősítésének támogatása, lehetőségeinek kiszélesítése, környékbeli vállalati elvárásokra épülő speciális/célzott tananyagok alkalmazása az oktatás ezen területén is. Fontos részcél a tatabányai életpálya modell (pályaorientáció, életpálya követés, munkaerő-piaci előrejelzés, stb.) lehetőségének megteremtése a cégek közreműködésével, az ösztöndíj rendszer és bérlakás program erősítésével. Fontos részcél, hogy a K+F területekhez kapcsolódva a város és a helyi szolgáltatók (felsőoktatás, szakképzés) az infrastruktúrájuk és szaktudásuk kapcsán minél jobb és innovatívabb környezetet tudjanak biztosítani az érintett cégek számára. Fontos, hogy ezáltal a gyakorlati képzésben részvevő vállalati oktatók lehetőségei is szélesedjenek és a felsőoktatás területén is erősödjön a duális képzés lehetősége.

T3. KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése Tematikus cél a fenntartható gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre irányuló erőfeszítések részeként a kis-és középvállalkozások versenyképességének támogatása és piacra jutásuk elősegítése. Tatabánya a nemzetközi tőkebefektetések célpontja; olyan város, mely a globális piacokon is jó hírnek örvend. Az ipari parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települt be, ugyanakkor ezek sok esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis-és középvállalkozások nem vagy csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok termelésébe. Részcél a versenyképes kis és középvállalkozói szektor megerősödéséhez szükséges lehetőségek biztosítása, hogy a helyi KKV-k, bekapcsolódva a nagyvállalati termékláncba, magas színvonalú minőségi termelést legyenek képesek folytatni, bővítsék piacaikat a nagyvállalatok beszállítóivá válása révén. Ennek feltétele a helyi KKV-k szakmai felkészültsége és együttműködése, eszközei pedig elsősorban a vállalkozói együttműködések, a vállalatok közti klaszteresedés erősítése, valamint sikeresen működő beszállítói programok kialakítása. A cél elérése érdekében támogatásra kerülhet a vállalatok innovációs technológiafejlesztései, eszközbeszerzései és telephely bővítési tevékenységeik is.

T4. Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához Tatabánya hazánk egyik fejlett városi infrastruktúrával és szolgáltatási kultúrával rendelkező települése, amelynek kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése stratégiai adottság. Ezt az előnyös adottságot kihasználva hosszú távon a XXI. századi, szolgáltatás alapú vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél a nagyobb és folyamatos tőkevonzás érdekében. A városnak továbbra is fontos a magasabb hozzáadott értéket előállító cégek és iparágak letelepítése és legalább ennyire fontos a K+F tevékenységek Tatabányára telepítése, a több lábon álló, diverzifikált gazdaság egyre erősebb a városban, azaz több jelentős iparág is megjelent a városban ennek a továbbfejlesztése szélesítése továbbra is cél, hogy az egyes iparágakban bekövetkező „ideiglenes” visszaesések ne veszélyeztessék a teljes helyi gazdaságot. Meg kell teremteni a módját, hogy Tatabánya és térsége biztosítani tudja az ehhez szükséges infrastruktúrát és magasan képzett szakember állományt elsősorban műszaki és természettudományos ismeretek terén. Az ipari területek alapvető fontosságúak a város gazdasági életében, hiszen a nagyobb vállalatok székhelye itt található, ezért ezekre a helyszínekre kell fókuszálni a fejlesztések tekintetében.

7


Tatabánya és Esztergom környékének és járműiparának hosszú távú fejlődése, valamint versenyképességének növelése érdekében a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította a térséget. Kiemelt cél a térség járműiparban tevékenykedő, vagy azt kiszolgáló vállalkozások versenyképességének javítása, a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosítása, a letelepült vállalatoknak a helyi gazdaságba történő erőteljesebb integrációjának elősegítése az ipari parkok infrastruktúrájának, szolgáltatásainak komplex, minőségi fejlesztésével. A meglévő ipari parkon kívül ilyen fejlesztendő terület a Galla Ipari övezet infrastrukturális fejlesztése, mely révén a terület jól működő ipari területté fejlődhet.

T5. A külső és belső közlekedésfejlesztés

megközelíthetőség

és

elérhetőség

javítása,

gazdasági

célú

Tatabányának a külső közlekedési kapcsolatok (tranzit útvonalak) alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb országos és regionális hatókörű közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez, a vállalati telephelyek közúton és/vagy vasúton való elérhetőségének biztosításához. Ezáltal a városi célok is meghatározhatók ezen a területen. Az egyik részcél az országos közúthálózat olyan irányú fejlesztésnek az előmozdítása, mely a belső közlekedési felületek zsúfoltságát csökkenti, ezáltal a biztonságosabb közlekedést (gyalogos, kerékpáros, gépjárművek, stb.) segíti elő. Fontos részcél megteremteni annak a lehetőségét, hogy a város belterületéről (lakó övezeteiben) a tranzit teherforgalom jelentős mértékben kiszorítható legyen, illetve a belső teherforgalom is minél hamarabb külső elkerülő szakaszokra terelhető legyen. A városhálózati csomópont (Tatabánya – Oroszlány - Tata) számára kiemelt cél új a gazdasági területek számára is kedvezőbb, valamint a települések elkerülését is teljes mértékben biztosító új országos közlekedési hálózati elem (1-es főút új nyomvonala) megteremtése (régi hálózatok kiváltása), ezáltal a jelentős tranzit útvonalak jobb és biztonságosabb megközelítésének a biztosítása. Tatabánya külső megközelíthetősége területén több tranzit hálózati elem is jelentős szereppel bír, így a M1 autópálya, a Budapest – Bécs vasútvonal, az 1-es számú főút, valamint az észak déli közlekedési kapcsolatok. Fontos részcél, hogy az említett kiemelt útvonalak fejlesztése úgy valósuljon meg, hogy a helyi gazdasági szereplők valamint a lakossága (munkavállalói) számára is egyre jobb lehetőséget biztosítson (megközelíthetőség, elérési idő rövidülés, kiszámíthatóság, stb.) . Tatabánya város minden olyan közlekedési fejlesztést támogat, ami javítja a város külső kapcsolatait, ezáltal a gazdasági helyzetét (befektetés ösztönzését) és semmi esetre sem rontja (inkább javítja) a lakosság életkörülményeit. A tranzit teherforgalom jobb közlekedési feltételeinek a megteremtését is támogatja (V0 – vasútfejlesztés, M1 fejlesztés), a szükséges zajvédő rendszerek és egyéb fejlesztések megvalósulása esetén. Kiemelt részcél a közlekedési kapcsolatok erősítése (módváltó rendszerek fejlesztése) olyan kulturált és vonzó közlekedési környezet (sok esetben városkapu) és háttár biztosításával, ami az ingázó munkavállalók számára valódi alternatívát kínál a tömegközlekedési eszközök jobb használhatósága által is, fontos eleme ennek az intermodális csomópontok megteremtése, fejlesztése. A tervezett elkerülő út (1-es főút új nyomvonalának) elkészültével párhuzamosan cél a belvárosi tehermentesítendő útvonalakon a kapacitás visszafejlesztése (optimalizálása), forgalomcsillapítás

8


megvalósítása, a felszabaduló útfelületeket a fenntartható közlekedési módok javára történő újraosztás (tömegközlekedés, kerékpár, stb.). Részcél, hogy a környező településekkel a közúti kapcsolat javítása (felújítás, új utak építése, stb.) megtörténjen és ezáltal a munkaerő mobilitás számára a település és környezete jobb/javuló feltételeket tudjon biztosítani. A belső közúti közlekedés fejlesztésének legfontosabb céljai között szerepel, hogy minél nagyobb és szélesebb lehetőség legyen a lakóterületekről kiterelni a nem célirányos teherforgalmat, ehhez szükséges új hálózati elemek és kapcsolatok megteremtése kiépítése, mely a külső „elkerülő” utak irányába tudják a közlekedési lehetőséget biztosítani elkerülve ezzel a lakóterületeket, a közlekedés biztonságot is javítva. Fontos továbbá, hogy a nagyobb forgalmat is vonzó fejlesztésekhez (pl. új multifunkcionális csarnok megépítése) kapcsolódva a közlekedési hálózati elemek kiépítése megteremtése megtörténjen, ezáltal nem terhelve a város belső közlekedési hálózatát. Fontos részcél továbbá, hogy a gazdasági szempontból fontos területek (Nyugati Ipari Park, Galla Ipari Övezet) jobb megközelíthetőségének megteremtése megtörténjen mind a teherforgalom, mind a személyforgalom (munkába járás megkönnyítése) szempontjából. Fontos továbbá, hogy a város közlekedési csomópontjai a lakóterületeken belül és az ipari területeken is megújításra korszerűsítésre kerüljenek (áteresztőképesség növelés, biztonsági fejlesztés, akadálymentesítés, kerékpáros barát kialakítás, stb.) ezáltal javítsa a biztonságos közlekedés feltételeit. A várost hosszanti irányba keresztül szelő közlekedési vasúti folyosó (Bécs-Budapest) egyúttal lehetőség a város számára, ugyanakkor szétválasztó elem is. Kiemelt részcél, hogy a városrészek közötti belső közlekedési kapcsolatok további javítása megtörténjen, új közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki (különszintű kereszteződések által). A cél szempontjából kiemelt városrészek: Bánhida-Sárberek; Dózsakert-Újváros. A tömegközlekedési hálózati elemek fejlesztése, egységesítése fontosa annak érdekében, hogy minél több lakos válassza ezt a közlekedési formát (buszöblök, buszvárók, járműpark, stb.). Részcél az intermodális átszálló központok (teljesen új és modern Tatabánya vasútállomás/intermodális csomópont) és az azokhoz kapcsolódó ráhordó hálózat optimális rendszerének kialakítása, a vasúti megállók kerékpáros elérhetőségének, valamint a biztonságos kerékpárparkolás fejlesztése. Fontos cél továbbá a gépkocsi parkolási rendszer fejlesztése és korszerűsítése mind a csomópontok mind a lakókörnyezetek térségében. A fejlesztések célja többek között a kötöttpályás és közúti közlekedés további összehangolásának előmozdítása, javítása (helyi és a távolsági buszjáratok, vasúti közlekedés, e-ticket, egységes forgalomirányítási rendszer és ezzel együtt intelligens utas-tájékoztatási rendszer kialakítása, korszerű járműpark fejlesztése kialakítása). A cél elérése érdekében a város kezdeményező szerepet kíván betölteni a lakossági elvárások megjelenítése kapcsán az érintett állami szereplők irányába. Szintén szerepel a következő időszak céljai között a városi (hivatásforgalmú) kerékpárút hálózat hosszának megduplázása, és ezáltal az intézmények, ipari/gazdasági területek, valamint kereskedelmi/szolgáltató területek megközelítésének elősegítése. Fontos, hogy a kerékpárút hálózat növelésén túl a kerékpárforgalmi hálózat ill. a kerékpárosbarát úthálózat hosszának fejlesztése is megtörténjen azokon a területeken ahol az elegendő (biztonsági szempontokból).

T6. A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása

9


A tematikus cél középpontjában a természeti és környezeti állapot hosszú távú javítása, a környezeti ártalmak csökkentése, valamint az alacsony széndioxid-kibocsátás elérése áll. Ennek eléréséhez a részcélok eléréséhez szükséges majd intézkedési irányokat megfogalmazni a későbbiekben. Kiemelt részcél a meglévő zöldfelületek állapotának javítása, megújítása a területeken megtalálható szolgáltatások szélesítése, hogy a lakosság minél otthonosabban érezhesse magát közvetlen lakókörnyezetében és valódi közösségi terekké alakulhassanak ezek a területek. A részcél elérése a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához is hozzájárul továbbá. Fontos cél, hogy a fejlesztések és a szemléletformálás által csökkenjen a szennyezési veszélyeztetettsége a talajnak, levegőnek és a felszíni és felszín alatti vizeknek, ezáltal szintén a lakókörnyezet váljon vonzóbbá. Részcél, hogy egyre nagyobb arányban sikerüljön a rekultiválandó területeket megújítani és ezáltal a jóléti-rekreációs célra hasznosított víz- és zöldfelületek aránya növekedjen, összességében pedig javuljon a lakosság életminősége. A szennyvízhálózat fejlesztése területén kiemelt cél a rákötések arányának növelése, melynek előfeltétele a jelenleg szennyvízhálózattal nem rendelkező településrészek bekapcsolása a városi hálózatba. A város természeti környezetének javításán túl fontos cél az épített környezet fejlesztése, ebben értendő a lakókörnyezet és a szolgáltatási környezet is. Ezen a területen fontos részcél az épületenergetikai korszerűsítések megvalósítása és azok támogatása mind a középületeken, mind a lakóépületeken (pl. fűtéskorszerűsítési program), energiahatékonysági fejlesztések, megújuló energiák hasznosítása által. A területen megkezdett programok fejlesztése racionális kiszélesítése (családi házas övezetek) további cél. A városi távhő rendszer fejlesztése egy olyan lehetőség, mely a rövidtávon a költségek racionalizálását segíti elő ezáltal a fogyasztok számára kedvezőbb feltételeket biztosíthat az alternatív energiákkal szemben, hosszú távon és térségi szinten a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez vezethet, mely a környezeti állapot megőrzését javítását segíti elő. Célunk, hogy a rendszer hatékonyságát növelni tudja a város és a lakosság számára az ebből származó előnyöket biztosítani tudja, valamint kiemelt cél hogy a hatékonyság növekedése az intézményi és gazdasági szereplők számára is kedvező legyen. Kiemelt cél, hogy a lakosok számára egyre nagyobb területen tudjon a város szebb és kulturáltabb épített környezetet biztosítani a város, mely a munka utáni szabadidő eltöltésére széles lehetőségeket biztosít, ezáltal a rekreációt segíti. Fontos, hogy a megkezdett fejlesztések továbvitele megtörténhessen és új településrészeken is elindulhassanak fejlesztések. A kiemelt célok között szerepel az önkormányzati bérlakás állomány növelése (bérlakás koncepció kialakítása), az összetételüknek javítása (piaci és demográfiai adottságok), a bérlakások színvonalának további javítása. Az épített környezet jó állapotban történő megtartásának egyik fontos feltétele a karbantartott és megújított csapadékcsatorna rendszer (nyílt és zártárkos), valamint a települési hulladékgazdálkodási rendszerének folyamatos fejlesztése. Részcél a csapadékcsatorna rendszer megújítása egyre nagyobb arányban valósuljon meg, az elöregedő rendszerek ütemezett átvizsgálása és megújítása szükséges minimálisan a felszíni fejlesztésekhez kapcsolódva. További részcél a hulladékgazdálkodás területén a szolgáltatási színvonal emelése és a költséghatékonyság javítása az új feltételek mellett is (szelektív hulladékgyűjtés, stb.) A költséghatékonyság az energetika területén is fontos célkitűzés a város üzemeltetésének hatékonysága miatt kulcsfontosságú, ennek érdekében első ütemben a forgalmasabb utak, illetve a

10


közterületeken, közparkok mentén korszerűbb, energiatakarékosabb LED lámpákra való átállás szükséges.

A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása kapcsán kiemelten fontos részcél, hogy a lakosság minél nagyobb arányba és hatékonysággal kapcsolódjon be a területen folytatott városi szemléletformálási tevékenységbe.

T7. A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása Tatabánya a szabadidős és turisztika kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését tűzte ki maga elé. Ehhez szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a szolgáltatások fejlesztését, a negatív környezeti hatások csökkentését, a helyi lakosság szemléletformálását, a képzési rendszer modernizációját és a szolgáltató jellegű vállalkozások megerősítését. Turisztikai területen a legfőbb cél, hogy a város minél erősebben bekapcsolódjon a megyei turisztikai vérkeringésébe és a térség turisztikai és rekreációs kínálatát figyelembe véve minőségi kiegészítő szolgáltatásokat nyújtson, valamint a rekreáció területén egyre szélesebb körű szolgáltatásokat tudjon nyújtani a turistáknak és a helyi lakosságnak is. Az idegenforgalmi fejlesztések fő célkitűzései, részcéljai a következők. A meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, a természeti adottságok által biztosított lehetőségek erőteljesebb megjelenítése és használata a turisztikai kínálatában (Gerecse, Vértes). Fontos részcél, hogy az alapvető szolgáltatások biztosíthatók legyenek az egyes turisztikai területeken ezáltal a szabadidő kultúrált eltöltésére adjon lehetőséget az idelátogatók számára. A jelenleg kisebb jelentőséggel bíró turisztikai attrakciók integrált fejlesztésének megteremtése a városhálózati (Tatabánya – Oroszlány Tata) fejlesztések kiegészítéseként. Kiemelt cél a meglévő kínálatok hatékonyabb értékesítése és új területekkel való vonzóbbá tétele így az egészségturisztikai terület által biztosított lehetőségek összehangolt kiaknázása. Tatabánya célja, hogy a várhálózat települései mellett a város határozott, karakteres és egységes arculattal jelenlejen meg külső és belső kommunikáció területén ezáltal minél nagyobb területet kapjon a turisztikai hasznokból az általa kínált kiegészítő attrakciók által.

T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügy területén a város legfontosabb feladata az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése, ezen a területen az alap és szakellátások széles spektrumát kell a célok és fejlesztések kapcsán figyelembe venni.

11


Ennek érdekében elengedhetetlen a Szent Borbála Kórház további fejlesztése, amely egyre jelentősebb szerepet tölt be megyei szinten (a kórház közvetlen betegellátási területe Tatabánya, Oroszlány, Tata, Kisbér, Komárom és Bicske városokra és azok környékére is kiterjed). A tervezett komplex fejlesztések a közelmúltban végbement beruházásokhoz illeszkednek. Cél, hogy a kórház valamennyi részlege egységesen magas színvonalú és a jelenleginél magasabb komfortfokozatú betegellátást tudjon biztosítani, hozzájárulva ezzel a betegelégedettségi mutatók javulásához, a működés hatékonyságához (alacsonyabb működési költségek), a térség lakossága életminőségének növekedéséhez, egészségügyi és mortalitási mutatóinak javulásához, közvetve pedig a térség népességmegtartó képességének növekedéséhez. A korszerűbb munkakörülmények az egészségügyi dolgozók körében is erősítheti a megtartó képességet, könnyebbé teheti az utánpótlás biztosítását. T9. A szociális ellátórendszer fejlesztése A szociális alap és szakellátó rendszer (megyei jogú városi szint) a Megalapozó Vizsgálat alapján teljes mértékben megfelel a jogszabályi feltételeknek. A kapcsolódó infrastrukturális és szakmai területen kiemelt cél, hogy a szolgáltatási színvonal emelése által (komplex infrastruktúra felújítás, korszerűsítés; tárgyi eszköz fejlesztés/ korszerűsítés, humán oldalon képzések továbbképzések biztosítása), az ellátottak számára is jól érzékelhető változások következzenek be. A legfontosabb cél a térségi szerepkört is ellátó, minden érintett számára egyenlő esélyt és bánásmódot nyújtó, magas színvonalú szociális ellátó rendszer biztosítása. Részcél, hogy az idős ellátás területén a bentlakásos ellátás (szakellátás) kapacitását növelni tudjuk fejlesztve ezzel a demens ellátás speciális területét. Az alapellátás területén (idősek napközbeni ellátása, szociális étkeztetés, családsegítés, stb.) fontos az intézmények jó megközlíhetőségének a javítása és az akadálymentes környezet és épület teljes körű megvalósítása/biztosítása). A szakellátás területén további cél a hajléktalan és gyermekvédelmi területnek helyt adó központ teljes körű felújítása. A szociális munka eszközeivel és alternatív szerveződésekkel vissza integrálni a munkaképes korú, de inaktív vagy csökken munkaképességű társadalmi csoportokat/rétegeket a munka világába. Részcél az adományelosztási rendszer egységesítése és koordinálása, valamint a szociális ellátó rendszerről szóló tájékoztatás hatékonyabbá tétele. T10.

Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése

Ahhoz, hogy Tatabánya megőrizze azt a dinamizmust, amely az utóbbi időszakban a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését jellemzi, tovább kell folytatni az infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket. Középtávú cél, hogy a város a megyei kulturális életének központja legyen, magas szintű kulturális szolgáltatásokat nyújtson, amely hozzájárul a térség kulturális kínálatának bővítéséhez. A tervezett fejlesztéseken túl a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez, amely így a programokon résztvevők számának emelkedéséhez vezet. A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és a „bottom up” kezdeményezések, valamint erősödik a

12


pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. A kulturális nevelés mellett fontos célkitűzés a humán ellátást biztosító (gyermekjóléti, nevelési oktatási stb. ) intézmények komplex infrastrukturális (épületfelszereltség, energetika, gépészet, akadálymentesítés, stb.) fejlesztése, annak érdekében , hogy az ellátás körülményei megfelelőbbek legyenek és ezáltal a szolgáltatások színvonala nőjön az üzemeltetések költségei csökkenjenek.

1.1.2 TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1.

Újváros és Sárberek

Újváros középtávú célja a városi és megyeszékhelyi központi funkció erősítése, a városkép megújítása. Ez magában foglalja a városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelését, a városközpont „központi tér” funkciójának további elősegítése, elsősorban a Megyeháza előtti terület komplex hasznosításával, felújításával, a korábbi fejlesztésekhez igazodva (Árpád tér kilakítása). Funkcionális tekintetben cél, hogy a terület városi és megyei szinten is igazgatási, kulturális, kereskedelmi-szolgáltatói, oktatási központ legyen. Kereskedelem-szolgáltatás területén kiemelten fontos a piaci funkció erősítése, akár új helyszín biztosítása által és ezáltal a XXI. századi igényeket is kileégitő szolgáltatásokkal (korszerű vásárcsarnok kialakítás, jó megközelíthetőség, parkolás, megyei termelői piaci szerep betöltése) A vasútállomás és környezetének tervezett megújításával, az intermodális közlekedési csomópont megvalósításával a terület teljesen új arculatot kapna, betöltve ezáltal a „Város Kapuja” szerepet. a tervezett beruházás keretében új vasútállomás kerülne kialakításra, a két szomszédos városrészben parkolók kialakítása történik gépjárművek és kerékpárok részére, az új vasútállomásnak helyet adó hídról közlekedési kapcsolatok kialakítása a két (vasút által elválasztott) városrész, Dózsakert és Újváros között. Tekintettel arra, hogy Újváros és Sárberek területén Tatabánya népességének egyharmada él, ezért a többi lakófunkciót betöltő városrész mellett természetesen itt is cél az életminőség, a lakások és a lakókörnyezet fizikai állapotának javítása a lakótelepek komplex felújítása (azbesztmentesítés, energetikai korszerűsítés) programjának keretében. Szintén nagyon fontos a közlekedési kapcsolatok javítása a szomszédos városrészekkel, amelyben Sárberek és Bánhida tervezett közúti összekötése jelentős előrelépés lenne.

V2.

Óváros és Gál Lakótelep

Óváros középtávú célja a városrész revitalizációja, megfiatalítása mind demográfiai, mind építészeti értelemben, továbbá a városrész alközponti funkciójának erősítése, elsősorban kulturális-oktatási és rekreációs-sport funkciók területén. A régi, funkcióvesztett épületek rekonstrukciója, új funkcióval történő ellátása (pl. Régi Kórház, Tulipános ház) kitűnő megoldás lehet a városrész fellendítésére. Ezen túlmenően új

13


sportlétesítmények (a kormányzati szándékkal összhangban egy multifunkcionális sportcsarnok), szabadidős és gyógy-turisztikai szolgáltatások kialakítása, illetve a meglévők fejlesztése is cél. A Május 1 parkban jelenleg is fejlesztések zajlanak, ennek folytatása, illetve a parkot határoló épületek megújítása is fontos feladat, új funkcióval történő ellátása is fontos feladat. Kiemelt cél, hogy a két városrész kapcsolata (Óváros, Gál I. Ltp.) tovább erősödjön a lakófunkció (kínálati oldal) erősítése által. A városrész nagyon jó adottságokkal bír (régi kórházi területek) lakóingatlan fejlesztési lehetőségek területen, az ezredfordulón elindult fejlesztések a válság miatt megtorpantak, melyek most újabb lendületet kaphatnak. A fejlesztések területén cél az erősebb önkormányzati szerepvállalás és ezáltal az önkormányzati bérlakás állomány növelése (társasházak, apartmanházak, stb.). A Gál I. Lakótelep az új építésű területekkel, valamint a intézményi rendszerével igen szorosan kapcsolódik már az Óvárosi területhez, cél hogy a szolgáltatások erősítése, valamint a fejlesztések megvalósítása által ez a kapcsolat tovább erősödjön. Szükséges a városrészben található szükséges az intézmények ütemezett felújítása és a panel épületek rekonstrukciójának elősegítése. A városrészben az elmúlt időszakban a Kormányhivatal áthelyezésével megjelent a közigazgatási funkció, amely megyei szerepkört lát el. A Kormányhivatal épületének megközelíthetősége javítandó, ennek része a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, a városközpont elérésének javítása, illetve az Alsógalla vasútállomás tervezett áthelyezése, megújítása. V3.

Bánhida és Erőmű Lakótelep

Bánhida városrész legfontosabb fejlesztési célja a városrészben a közlekedésfejlesztés, amely magában foglalja a városrészek és külső utak közötti közvetlen és biztonságos közlekedési kapcsolatok fejlesztését (Bánhida-Sárberek, Réhling Konrád út), valamint a Kossuth utca teherforgalomtól való mentesítését. A Báhidai Erőmű területe (Által –ér vonalában) jelenleg mint egy elválasztó vonal húzódik Bánhida és az Erőműi Lakótelep között. Kiemelt cél, hogy a városrészek kapcsolatának erősítése megtörténjen melynek egyik fontos elem az erőműi területek rekultivációja, majd a rekreációs és gazdasági célú fejlesztése (funkcióváltás elindítása). 2014 januárjában sikerült elérni, hogy a Bánhidai erőmű már nem szerepel az országos fejlesztési tervekben, így a területe további fejlesztésekre is alkalmas lehet. Az erőmű és környezetének fejlesztésével egy olyan, térségi vonzerővel rendelkező, a mai modern igényeknek megfelelő, aktív pihenést szolgáló attrakciófejlesztésre nyílik lehetőség, amely jól illeszkedik a megyei Által-ér völgyi turisztikai fejlesztési elképzelésekbe. E cél eléréséhez az első lépésben meg kell valósítani a terület rekultivációját (pernyehányók, erőmű területe), majd – középtávon - a konkrét fejlesztési irányok meghatározása után meg kell kezdeni a tervezett fejlesztések megvalósítását. A fejlesztés által az Erőmű lakótelep ismét aktívabb részévé tud majd válni a városnak a helyi közösségi ingatlanjai felértékelődnek. Cél továbbá a lakókörnyezet, a közlekedési kapcsolatos fejlesztése, melynek része a kerékpáros kapcsolatok erősítése is a városközpont irányába (Által-ér mentén), a városrész megfiatalítása, az alapszolgáltatások fejlesztése, közterületek fejlesztése, valamint a lakóépületek felújítása, energetikai korszerűsítése. V4.

Dózsakert és Bánhida Lakótelep

Dózsakert városrész számára az alközponti funkció (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése a cél. A következő 7 éves időszak legfontosabb célja a vasútállomás átépítése, amely révén megvalósulna az Újváros és Dózsakert közötti közvetlen kapcsolat, és a városrész és a városközpont közötti kapcsolat is erősödne. Ehhez kapcsolódik a városrész kereskedelmi funkciójának erősítése, sétálóutca

14


fejlesztése és a Dózsa György út mindkét oldalán kereskedelmi egységek kialakítása, szolgáltatásfejlesztése. A városrész fontos intézménye a megyei szintű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó Szent Borbála Kórház, amelyben további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani az ellátás színvonalának emelése és a szolgáltatás körének bővítése céljából, illetve vannak további fejlesztésekre, bővítésre alkalmas területei is. A kórház fejlesztése a városrészbe látogatók számának emelkedését vonja maga után, így a városrészbe tervezett kereskedelmi szolgáltatások nem csak a városrész lakóit, hanem a térségből érkező célcsoportokat is kiszolgálná. Szintén fontos megemlíteni Dózsakert szakképzésben betöltött szerepét (Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium, Bánki Donát telephely). A város céljai között szerepel a szakképzés fejlesztése, amely a városrész megújítása szempontjából kedvező hatással bír. Ezzel párhuzamosan a korábban megindult lakótelepi fejlesztések folytatása is fontos feladat (lakóépületek komplex felújítása, azbesztmentesítés, közterületek rehabilitációja, parkolók létesítése). A Bánhidai lakótelepen a lakókörnyezet megújítása a cél, beleértve a közterületek megújítását és az épületállomány megújítása (lakóépületek energetikai korszerűsítése). Szintén cél a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, melynek jelentős eleme a tervezett Sárberek-Bánhida összekötő út (teljes értékű vasúti aluljáró) megépítése.

V5.

Kertváros és Kertvárosi Lakótelep

A fő cél a városrészen, a lakónépesség életminőségének magasabb szintre való emelése a lakókörnyezet minőségének javításával. A kertvárosi lakókörnyezetben kiemelt cél a kereskedelmi szolgáltatások erősítése, a Bányász Művelődési ház fejlesztése által a városrész kulturális szolgáltatásainak kínálata tovább erősítendő. A városrészben kiemelt cél az oktatási nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint a rekreációs és sport területek növelése. Az elindított kertvárosi lakótelep területén megvalósuló szociális város rehabilitáció által megteremtett értékek megőrzése és továbbfejlesztése kiemelten fontos; ezáltal a lakók számára otthonosabbá válik a környezet és növekszik a lakosság számára elérhető szolgáltatások száma is. A közlekedési kapcsolatok javítása érdekében ki kell emelni a kerékpáros kapcsolatok erősítését. . V6.

Alsógalla

Alsógalla városrészfejlesztése kapcsán a fő cél a lakókörnyezet fejlesztése, illetve a közlekedési kapcsolatok javítása (elsősorban a városközpont irányába). A városrész gerincét alkotó Táncsics út felújítása jelenleg folyamatban van. A lakókörnyezet fejlesztése mellett a bővítés is célként jelenik meg: a városrész egyes területei alkalmasak új lakóterületek létrehozására (meglévő belterületen, elsősorban a Galla patak partján), új telkek bevonására, új utcák nyitására. Az önkormányzat egy tervpályázatot írt ki a terület fejlesztésére, egy teljes mértékben önfenntartó lakóterület létrehozására („Ökofalu”). A magántőke bevonásával létrehozandó fejlesztés mintaprojektként szolgálhatna nemcsak a város, de az egész ország városfejlesztési gyakorlata szempontjából. A közlekedési kapcsolatok javítása érdekében ki kell emelni a kerékpáros kapcsolatok erősítését a városközpont felé, valamint a tömegközlekedés fejlesztését, amelynek részét képezi az Alsógalla

15


vasútállomás tervezett áthelyezése, és egy korszerű, akadálymentes közlekedési csomópont létrehozása.

V7.

Mésztelep és VI-os telep

Mindkét településrészben fontos a jelenleg szegregátumnak minősülő területek további leszakadásának megfékezése. A területen szükségessé váltak egyéb antiszegregációs terv szerinti szociális felzárkóztató programok megvalósítása. A terület fejlesztésére a városi szociális bérlakás program fejlesztése, szükség szerint kiterjesztése nyújt lehetőséget.. Ezzel párhuzamosan Mésztelep városrész funkcióváltását kell előmozdítani, a jelenlegi lakófunkció helyett a városrész elhelyezkedésének és adottságainak sokkal jobban megfelelő ipari-logisztikai funkció térnyerése lenne célszerű ennek ütemezett megvalósítását a szegregátum felszámolásának elindításával szükséges megkezdeni. A városrész, illetve az egész város szempontjából kiemelt jelentőségű a barnamezős területek revitalizációja, gazdaságfejlesztési célú fejlesztése. Ez a kijelölt Galla Ipari Övezetben elsősorban a kisés középvállalkozások betelepülésével, a vállalkozások fejlesztései által valósítható meg, melyet az Önkormányzat az üzleti infrastruktúra fejlesztésével kíván elősegíteni. Mésztelepen a vasúti, közúti logisztikai bázis kialakítása a hosszú távú cél, míg a VI-os telepen a gazdasági funkció erősítése elsősorban a kis és közép vállalkozások betelepítésének elősegítésével valósulhat meg, melynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő közműellátottság biztosítása (pl: szennyvízcsatornázás) V8.

Felsőgalla

A korábbi fejlesztéseket folytatva Felsőgalla városrész célja az alközponti funkció erősítése (szolgáltatásfejlesztés), rekreációs tevékenységekkel kiegészítve, amelyek a Kékes-tóra és környékre vonatkoznak. Fontos cél a fő közlekedési útvonal további felújítása (Szent István út felújítása a templom és buszforduló között), a városkép javítása érdekében. A városrészben a lakófunkció valamint a lakókörnyezet fejlesztése kiemelt cél, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. tömegközlekedés) magasabb színvonalú biztosítása és erősítése szükséges. A városrész nagyon jó ingatlanfejlesztési adottságokkal (Bódis hegy, Szigeti dűlő – új építési telkek kialakíthatósága)) rendelkezik, melyhez a szükséges önkormányzati fejlesztéseket együttműködésben biztosítani szükséges. V9.

Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta)

Szőlőhegy és Síkvölgypuszta Tatabánya város üdülő-pihenő övezete, a területek turisztikai (Turulszobor környezetére vonatkozó fejlesztések) és pihenő funkciójának erősítése a cél. Síkvölgypusztán különösen a lovas, kerékpáros és horgász turisztikai infrastruktúra fejlesztésnek van helye. Az elkövetkező időszak fontos feladata mindkét városrészben a szükséges közműfejlesztések (pl. csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelvezetés) és útfejlesztések megvalósítása, az elérhetőség javítása (elsősorban Síkvölgypuszta esetében). Szőlőhegy építészeti értéke a jelenleg pszichiátriának otthont adó épület, amely további (gyógy) turisztikai fejlesztések, vagy színvonalas lakóépületek kialakításának célpontja lehet. A területen Tatabánya jelképének a Turul-szobornak a környezete is fejlesztésre kerülne. A látványosság népszerűségéből adódóan kiemelt igény van a tervezett fejlesztések megvalósítására, jelenleg semmilyen szolgáltató egység nem található a látványosságnál („Gerecse kapuja”-ként szolgáló turista- és vendégház megépítése).

16


17


1.2 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A tematikus és a területi célok közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti: Tematikus célok

Városrészi cél V.1 Újváros és Sárberek V.2 Óváros és Gál Lakótelep V.3 Bánhida és Erőmű Lakótelep V.4 Dózsakert és Bánhida Lakótelep V.5 Kertváros és Kertvárosi Lakótelep V.6 Alsógalla V.7 Mésztelep és VIos telep V.8 Felsőgalla V.9 Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta)

Jelölések:

T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése

T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés

T.3 KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése

●●

●●●

●●

●●

●●

●●

●●●

T.5 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés

T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása

T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása

T.8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

T.9 A szociális ellátórendszer fejlesztése

T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése

●●●

●●●

●

●

●

●●●

●●

●●●

●●●

●●

●●●

●●●

●●●

●●

●●●

●

●

●●

●●

●●●

●●

●

●●●

●

●●

●●

●

●●

●

●

●●

●●

●●● ●●

●●

●

● ●

● ●●

●● ●

● ●●

●● ●●

●● ●●●

●

●●●

●

●● ●● ●

●●

●●● erős kapcsolat

T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához

●●

●● ●●●

●● közepesen erős kapcsolat

● gyenge kapcsolat


2

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK

2.1 Projektek rendszerének összefüggése

bemutatása:

stratégiai

célok

és

projektek

A dokumentum 1. fejezetében bemutatott stratégiai célok elérést a jelen fejezetben bemutatott Tatabánya által tervezett projektcsomagok (kulcsprojektek, hálózatos projektek, akcióterületi projektek) hivatottak elősegíteni. A stratégiai célok kialakításánál kiemelt hangsúlyt kapott a megfelelő gazdasági környezet kialakítása, mely a fenntartható, gazdaságilag és lélekszámban is gyarapodó, élhető város további fejlődésének alapvető feltétele. A következő táblázat mutatja a stratégiai célok és projektek összefüggéseit, a megvalósítani tervezett projektek stratégiai szinten elhelyezett rendszerét. Jól látható a táblázatból továbbá, hogy az egyes célokhoz tartozó projektmennyiség kiegyenlített mértékűek, így megállapítható, hogy a város határozott a céljai megvalósításában, és azokat képes fejlesztési tervekbe való konvertálással is megvalósítani.

19


Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat szemlélteti:

TEMATIKUS CÉLOK

Középtávú célok T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés T.3 KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T.5 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedés-fejlesztés

T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása

T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása T.8 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T.9 A szociális ellátó-rendszer fejlesztése T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése

Kulcsprojektek

Akcióterületi projektek

Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés Reálgimnázium fejlesztése

Újváros Dózsakert

Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése Óváros városrehabilitáció II. ütem Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése

Galla Ipari Övezet

Hálózatos projektcsomagok

Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése

1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés Óváros városrehabilitáció II. ütem

Újváros – Városközpont Óváros

Fenntartható közlekedésfejlesztés projektcsomag

Újváros – Városközpont Dózsakert

Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Otthonos és egészséges város projektcsomag Turisztika és rekreáció projektcsomag Otthonos és egészséges város projektcsomag

Bánhidai környéke Óváros városrehabilitáció II. ütem

Tudásközpont kialakítása a megyei könyvtár infrastruktúrájára építve

20

Erőmű

és

komplex

Otthonos és egészséges város projektcsomag XXI. századi kreatív város projektcsomag


2.2 Kulcsprojektek bemutatása Az ITS tervezése során alkalmazott definíció szerint kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem, vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemzően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések realizálásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül 1 integrált projekt, célszerű azonban, ha a kulcsprojekthez további projektek kapcsolódnak. Tatabánya a következő 7 éves időszakra az alábbi kulcsprojekteket határozta meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés Reálgimnázium fejlesztése Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés Tudásközpont kialakítása a megyei könyvtár infrastruktúrájára építve Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastrukturális fejlesztések) Óváros városrehabilitáció II. ütem

A fenti kulcsprojektek olyan nagy volumenű beruházások (jellemzően nem is városi, hanem központi, ágazati Operatív Programokból kaphatnak támogatást), amelyek legtöbb esetben túlnyúlnak a város hatáskörén (sok esetben a projektgazda nem is az Önkormányzat). Emiatt fontos kiemelni, hogy a város messzemenőkig támogatja ezen fejlesztési elképzeléseket, megvalósításuk ugyanakkor sok külső tényező függvénye. A kulcsprojekteket az alábbiakban részletesen ismertetjük. 1. Kulcsprojekt: Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés (2014-20) A projekt célja, rövid bemutatása A projekt a szakképzési intézmények (Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium) fejlesztését (bővítés, tanműhely fejlesztés) és energetikai felújítását célozza. A cél elsősorban, hogy a központi telephely (Bánki) további infrastrukturális fejlesztése tudjon megvalósulni és egy olyan koncentrált képzési helyszín kerüljön kialakításra (jelenlegi kollégiumi ingatlan bevonásával), amely a tanulók és a piaci (gazdasági) szereplők elvárásait maximálisan tudja támogatni. Fontos továbbá, hogy a székhely intézménynek helyet adó épületen 2006-2008-ban megvalósuló fejlesztéseket tovább lehessen vinni és ki lehessen teljesíteni (pl. belső udvar lefedése, első szint felújítása, tanműhely, géppark bővítése stb.) A projekt a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) támogatásával és irányításával kell, hogy megvalósuljon.

1

Forrás: ÚTMUTATÓ A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÁMÁRA AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014 – 2020 ELKÉSZÍTÉSÉHEZ (Belügyminisztérium, 2013. 08. 30.)

21


Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya város kiemelt célja a város gazdasági szerepének további erősítse, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése. Az infrastrukturális és üzleti környezet fejlesztésén túl e cél elérésében meghatározó a gazdaság elvárásait támogató – ugyanakkor a minőségi és méltányos oktatást megvalósító – képzési rendszer kialakítása, ami minden képzési szinten és intézménytípusban jelöl ki feladatokat. Ezen belül – közvetlen gazdasági összefüggései okán – különös jelentőségű a szakképző intézmények minőségbeli fejlesztése, ami egyrészt a város értékét emelik magasabb szintre, másrészt a gazdaság számára biztosítható szakképzet munkaerő képzést szolgálja. A város hosszú távú versenyelőnyét más térségekkel szemben csak a szakképzett munkaerő biztosításával tudja megtartani, így amennyiben a szakképzési rendszerünk nem tud lépést tartani a gazdasági szereplők elvárásaival, akkor a jelenleg meglévő versenyelőnyök elveszhetnek. Az egyes szakképzési területeknek (szakoknak) a minőségi oktatás megtarthatósága érdekében szintén szükségük van fejlesztésekre, mind technikai (eszközpark), infrastrukturális (épületek), mind oktatói oldalon. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A tervezett fejlesztések a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégiumhoz (TISZKK) kapcsolódnak, és az intézmény képzésben bevont helyszíneinek mindegyikét érintik. Az érintett helyszínekről általánosan elmondható, hogy az általános karbantartási és ütemezett felújítási feladatokat meg kell valósítani, tekintettel a képzési struktúra jövőjére, illetve az adott helyszín későbbi hosszú távú használatára. A működési feltételek korszerűsítésére, különös tekintettel az energetikai korszerűsítésekre, mint a fűtésrendszer felújítása, szigetelés, az intézmények tornatermeinek felújítása kialakítása/építése (amire külön projekt – mindennapos testnevelés - is vonatkozik), a laborok, szaktermek, gyakorlótermek kialakítása, korszerűsítése. Az általános fejlesztéseken túl szakképzési, képzésszervezési szempontok is indokolják a székhely intézmény fejlesztését új ingatlan bevonásával és átalakításával együtt. Az ily módon kiemelt fejlesztési terület (Bánki) legfontosabb fontosabb elemei: 



a jelenlegi kollégiumi épület átalakítása egy részének szakképzési célú átalakítása annak érdekében, hogy az ingatlan a közvetlen képzési feladatokba is bevonásra kerüljön. Ezáltal helyszíne lehet egyebek közt egy erősáramú labor fejlesztésének, komplett vegyipari laborfejlesztésnek, kialakításra kerülhetnek oktatótermek, tancukrászda, egységes informatikai központ stb. a Bánki épületegyüttes 2006-2008-ban elmaradt területeinek felújítása, teljes körű akadálymentesítése, a belső udvar hasznosítása (lefedése), valamint az intézmény udvar felújítása,

Az infrastrukturális fejlesztések mellett fontos terület az iskolai gyakorlati oktatók és műszaki tanárok pedagógiai képzése. A szakmai tanároknál – részben a versenyszférában való elhelyezkedési lehetőségeik miatt – számolni kell a fluktuációval, ami a képzést folyamatos feladattá teszi. Ez ösztöndíjrendszer kialakításával is támogatható. A pedagógiai szakképzettség megszerzése jogszabályi kötelezettség is, de számottevően javíthatja az oktatómunka eredményességét, csökkentve ezzel a lemorzsolódást, javítva a hátrányos helyzetű tanulók esélyeit.

-

Kapcsolódó projektek Reálgimnázium fejlesztése

-

Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari központjának létrehozása

22


2. Kulcsprojekt: Reálgimnázium fejlesztése A projekt célja, rövid bemutatása A város jövőképében, fejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a modern ipari környezet, illetve ipari termelés megerősítése, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság magalapozása, aminek egyik meghatározó eleme a gazdaság igényeit támogató, minőségi és méltányos képzési rendszer kialakítása. Ebben az oktatás minden szintjének és szegmensének meghatározó szerepe van, így különösen a szakképzésnek (amiről külön projektjavaslat szól), de ugyancsak kiemelt szempont lehet a városban már jelen lévő felsőoktatás fejlesztése. Mindezeken túl a város és az itt működő gazdasági szervezetek jelentős igényt generálnak a felsőfokú műszaki képzettségű szakemberek iránt, emellett azonban a város iparának (ipari parkjának) a felsőfokú végzettségen nem feltétlenül igénylő, de műszaki orientációjú és ilyen alaptájékozottsággal / alapképzettséggel bíró munkaerőigényének kielégítése is szükséges. Ez az általánosabb képzési profilú és jellemzően a továbbtanulásra felkészítő gimnáziumi oktatással szemben támaszt sajátos követelményeket, amelynek a képzési feltételek, továbbá az oktatási színvonal és tartalom fejlesztésén túl a gimnáziumi képzés specifikálásával, ezen belül is a reálgimnáziumi képzés megalapozásával – az ehhez szükséges infrastrukturális, technikai és szakmai, illetve humán feltételek megteremtésével – lehet eleget tenni. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A városban az elmúlt években jelentős változások mentek végbe a középiskolai feladatellátásban, ami egyebek közt az intézmények szakmai struktúraváltásában, profiltisztításában nyilvánult meg. Ezzel párhuzamosan a városban zajló gazdasági változások eredményeként új iparágak és új technológiák jelentek meg az új cégek letelepülésével, ami minőségében átalakuló és mennyiségében növekvő ipari szakemberigényt generált. A minőségi változás egyebek közt a műszaki orientációjú és ismeretekkel, végzettséggel bíró szakemberek – középvezetők, technikusok – iránti megnövekedett keresletben jelenik meg. Bár ezen igény elvárásaihoz igyekszik igazodni a város felsőoktatása is, a helyi főiskolával, mint más felsőoktatási központokkal versenyképes felsőoktatási bázissal reálisan nem lehet számolni. Reális célkitűzés lehet azonban az, hogy a város diákjai számára igazi lehetőségként jelenjenek meg (az ország más térségeiben is elérhető) műszaki felsőfokú képzések. A felsőfokú tanulmányokra való felkészítés mellett általánosabb elvárás és cél lehet a műszaki pálya megismertetése és megkedveltetése a fiatalok körében, a műszaki jellegű műveltség és kultúra megalapozása. Mindezek alapfeltétele, hogy a gimnáziumi képzésen belül kialakuljon egy olyan reálorientáltságú vonzó képzési kínálat, amely minél több fiatallal képes megismertetni és megszerettetni azokat a műveltségi területeket, melyek a későbbi műszaki tanulmányokat segítik elő. Kívánatos, hogy e területen a városban olyan színvonalú képzés alakuljon ki (munkaerőpiaci és továbbtanulási mutatókkal igazolhatóan), ami az adott intézményt szélesebb körben (megyei szinten) is vonzóvá teszi a diákok és szülők számára. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka mellett ezt elősegíthetik a város ipari szereplőivel, az ipari parkkal kialakított élő kapcsolatok is (bemutatók, gyárlátogatások, beszélgetések középvezetőkkel, stb.). Természetesen mindez csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményeket, ha az itt tanuló és az intézményből kikerülő végzős diákok hosszabb távon is Tatabányán találják meg számításaikat, kötődnek a városhoz, s itt kamatoztatják az itt megalapozott – de esetleg az ország más felsőoktatási intézményeiben, vagy akár külföldön - megszerzett tudását, műszaki ismeretet/diplomát. A cél, hogy

23


minél több olyan helyi gyökerekkel rendelkező műszaki végzettségű fiatal legyen, akik Tatabányára visszahívhatók egy otthonos város által. Ezt letelepedést segítő programokkal, a vonzó városi környezet megteremtésével, ösztöndíjprogramokkal lehet támogatni, amelyek azonban más projektekben jelennek meg. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A projekt keretében emelt szintű reálképzés, reál tagozatos gimnáziumi képzés kerül kidolgozásra és bevezetésre. Ennek jelenleg célszerűnek tűnő helyszíne lehet az Árpád Gimnázium, amely sokáig a város egyetlen gimnáziuma volt, így fontos szerepe volt (és van jelenleg is) a helyi értelmiség kialakításában, a kulturális légkör megteremtésében. A fejlesztés fő irányai és területei: 





A 60-as évek közepén épült épület jelenleg már rendkívül korszerűtlen, több tekintetben az oktatás minimumfeltételeinek sem felel meg (pl. egyes helyiségek alapterülete). Szükséges ezért az épület teljeskörű felújítása, részben bővítése (ennek részeként az alapközművek teljes cseréje, a fűtési rendszer korszerűsítése, nyílászárócsere, külső hőszigetelés, tornaterem bővítés, közösségi tér kialakítása stb). Az általános működési feltételek javítása mellett a projekt lényegi eleme a célokhoz igazodó képzési profil, szakmai tartalom kialakítása, az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése. Ez egyrészt az adott szakirányhoz szükséges eszközfejlesztéseket (demonstrációs eszközök, műszerek, informatikai berendezések stb.) igényel, másrészt szertárak, illetve szaktantermek, szakelőadók kialakítását teszi szükségessé. A fejlesztés harmadik komponensét a szakmai módszertani fejlesztések jelentik (tematika, oktatási segédletek, módszertan fejlesztése, bevezetése). Ezzel összefüggő teendő a szükséges személyi feltételek biztosítása, a pedagógusok szakmai képzése, továbbképzése, továbbá ide sorolható az ipari parkkal, gazdasági szereplőkkel való rendszeres kapcsolat intézményes formáinak kialakítása és működtetése is.

-

Kapcsolódó projektek Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari központjának létrehozása

-

Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés (2014-20)

3. Kulcsprojekt: Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése A projekt célja, rövid bemutatása Komárom-Esztergom Megye meghatározó társadalmi, gazdasági és oktatási szereplői, így elsősorban, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, SUZUKI Zrt., az EDUTUS Főiskola és a fentiek elképzelését támogató önkormányzatok, széleskörű és nagyszámú ipari beszállítói környezet és a szakképző intézmények elhatározták, hogy a térség további magas színvonalú fejlődésének biztosítása érdekében létrehozzák a Tatabánya-Esztergom Járműipari és Mechatronikai (Lézertechnikai) kiemelt járműipari központot. A kiemelt járműipari központtá nyilvánítás kérése jól harmonizál az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az európai stratégiai célok – különösen a foglalkoztatás és a természeti erőforrások megőrzése és a térszerkezet átalakítása Magyarország csomóponti, geo stratégiai helyzetének megerősítése célkitűzéseivel. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megjelölt 10 stratégiai ágazat közül a megye jelen előterjesztésével 4 ágazatban is érintett.

24


Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Az Országos Területfejlesztési Koncepció Budapestet kiegészítő ipari-logisztikai gyűrűként kívánja fejleszteni a Tatabánya-Tata város együttest. A Budapest körüli csapágyvárosok körébe Tatabánya (Tata) + (Oroszlány) mellett Esztergom és Komárom is besorolásra került. A kiemelt fejlesztési térségként való megkülönböztetés ebből az aspektusból is indokolt. Továbbá a térség magas színvonalú fejlődésének biztosítása, valamint a további ipartelepítésre és az idetelepült ipar kiszolgálásnak minőségi fejlesztése céljából. Tatabánya szerepe a járműipari központban különösen jelentős. Tatabánya és térsége a rendszerváltás óta országos szinten is kiemelkedően alkalmazkodott a megújult társadalmi és gazdasági környezethez és a dinamikus fejlődést sikerült is fenntartania. A feldolgozóipar jelentős súlyt képvisel a város, a térség és a megye gazdaságában. Tatabánya, Tata, Oroszlány, Komárom és Esztergom zónában egy járműipari, gépipari és mechatronikai innovációs központ és együttműködés – egyebek mellett klaszter- jöhetne létre. A térségben meghatározó a Magyar Suzuki Zrt. teljesítménye, de a Tatabányai Ipari Parkban, az Oroszlányi Ipari parkban, a Komáromi Ipari parkban és a Suzuki Zrt. köré az Esztergomi Ipari parkban megtelepült térségben is igen jelentős autóipari beszállítói társaságok, gépgyárak és egyéb nagyvállalatok működnek. (AGC, Bridgestone, Delphi, Borgwarner, Wescast, GE, Nokia.). A klaszter a kkv-k piaci versenyhez való csatlakozásának lehet megfelelő csatornája, a műszaki oktatás és képzés összehangolt fejlesztése, a beruházások koordinálása pedig megteremthetik az itt lévő cégek fejlődését, illetve magasabb hozzáadott értékű termékeket gyártó üzemek letelepedését. A kiemelt járműipari központ közvetlen érintettjei (beszállítók) mellett a kkv-k fejlődésnek indulhatnak, a szállítás, raktározás, logisztika területén, és egyéb szolgáltatási ágak területén. Az önállóan vagy klaszterbe szerveződő, globális piacon is versenyképes növekedésorientált, tudásalapú vállalkozások, ipar letelepítés kiemelt cél, a kkv-k ezen típusa egyelőre nem jellemző a városban. A klaszterek kialakulása részben megtörtént, működésük hatékonysága még fejlesztendő. Együttműködés elsősorban a fémmegmunkálás, mechatronika, járműipar területein képzelhető el. Egy versenyképes, gyakorlatorientált felső- és középfokú műszaki szakképzés kialakítása generálhat K+F és innovációs fejlesztéseket, megteremtheti az ipar és kutatás összekapcsolását. Ennek kiváló eszköze a hazánkban egyedülálló lézertechnológiai laboratórium, mely 2014 év elején került átadásra a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézményében, a volt Bánki épületében. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósult projekt az Edutus Főiskola, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a TISZK közreműködésével jött létre. A TISZK tanműhelyében eddig is csúcstechnológiával felszerelt tanulási környezet állt rendelkezésre a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez, illetve ezen az elven alapuló korszerű duális képzésen alapuló rendszer kialakításához. A TISZK telephelye alkalmas lehet egy kutatás fejlesztési és innovációs központ kialakítására, mely a helyi és térségi ipar (autóipar, gépipar) igényeit képes kiszolgálni. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása Kiemelt járműipari és mechatronikai szervezet létrehozása A Kiemelt járműipari és mechatronikai kiemelt fejlesztési térség várható többirányú fejlesztési tevékenységének koordinálására és lebonyolítására. A járműipari csoportosulás sikerességének érdekében szükséges egy úgynevezett vállalatok feletti szervezet létrehozása, amely adminisztráló szerepet tölt be illetve koordinálja a csoportosulás működését, kontrolálja a kifizetésre kerülő összegek, támogatások eloszlását. A szervezet a tagok

25


képviselőiből állna, akik az egyes tagok érdekeiben járnának el a közös cél megvalósítását szem előtt tartva. Vállalati együttműködések segítése A járműipari központ keretén belül elsősorban a vállalati termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása szükséges, mely lehetővé teszi az autóipari kis-és középvállalatok termelésének minőségi fejlődését. A KKV-k így csatlakozhatnak a nagy autóipari cégek kiterjedt beszállítói hálójához. Csatlakozásuk sikerét támogatni szükséges beszállítói program kialakításával. A programban résztvevő vállalatok egy Járműipari klaszterbe csoportosulnak. A klaszter tagok, olyan innovatív vagy innovációra nyitott járműipari vállalatok, melyek oktatási –és kutatási intézményekkel is kapcsolatot akarnak tartani, velük együttműködve K+F+I tevékenységeket folytatni és nemzetközi K+F programokban részt venni. A klaszter, különösen a kis-és középvállalkozások piaci versenyhez való csatlakozásának lehet megfelelő csatornája (szoros együttműködés a beszállító, disztribútor, ügyfélkapcsolat és a marketing, humán erőforrás). A világpiacon egységes klaszter jellegű megjelenés biztosíthat olyan nagyságrendet, amivel eredményesen tudnak a vállalkozások egy-egy projektre pályázni. Modern üzleti infrastruktúra és innovatív üzleti környezet megteremtése A város elsősorban a Környe-Tatabánya Ipari Park fejlesztésével tesz komoly lépéseket a járműipari központ gazdasági megerősítésére, de a város más területein elhelyezkedő cégek környezetének fejlesztéseire is figyelmet fordít, melyek szintén hozzájárulnak a város gazdasági fejlődéséhez. A jövőre vonatkozóan a Környe-Tatabánya Ipari Parknak a járműipari központ más ipari parkjaival összehangolt befektetői stratégiát lehet és kell kidolgoznia, olyan foglalkoztatók bevonására, akik a már meghatározott tevékenységi körbe kívánnak becsatlakozni. A modern üzleti infrastruktúra kiépítéséhez tartoznak olyan jelegű fejlesztések, melyek az Ipari Parkban dolgozók munkába járását segítik elő. Ilyenek többek között a tömegközlekedés javítása, mind a menetrendi mind buszállományi területen, illetve a buszmegállók fejlesztése és a balesetveszélyes helyek megszüntetése révén. De fontos célkitűzés a nem motorizált közlekedési formák támogatása, mint az Ipari Park bekötése a városi kerékpáros hálózatba, vagy a gyalogos közlekedést elősegítő gyalogosátkelők építése. A munkavállalók igényein alapuló közlekedési fejlesztéseken túl fontos az Ipari Park működtetését elősegítő, a parkban jelelevő cégek elérését és mindennapos működését, és a közlekedési kapcsolatokat javító fejlesztések megtétele, mint a szükséges útépítések, forgalmas csomópontok átépítése, vagy szükséges csomópont kiépítése, kamionparkoló létesítése, továbbá a már jelenlévő és letelepedni kívánó befektetők megfelelő kiszolgálása érdekében további infrastrukturális beruházások: vízellátás-biztonságának növelése, energia-kapacitás növelése. Az infrastrukturális fejlesztésekhez tartozik a vízellátás-biztonságának növelését célzó megtáplálás kiépítése. Felsőfokú alap- és posztgraduális képzés fejlesztése, gyakorlati képzőhelyek kialakítása, működtetése A kiemelt járműipari központ másik fontos szereplői csoportja a közép-és felsőfokú képző intézmények. A vállalatok autóipari fejlesztéseinek alapvető feltétele a megfelelő műszaki szakképzés és továbbképzés fejlesztése. Az elméleti képzést megfelelő színvonalú, jó szakmai színvonalú gyakorlati képzés támasztja alá. Ennek a gyakorlati képzésnek üzemi körülmények között kell megtörténnie. Jó megoldás lehet egy olyan cégek által létrehozott központi (termelő, üzemi körülmények között működő) műhelyek kialakítása, amely megfelelő szakmacsoporton belül

26


biztosítja a létrehozásban résztvevő cégek gyakorlati képzési igényét. A program keretében olyan szakirányú képzések létrehozása lenne a cél, amelyek gyakorlati oktatása a vállalatokkal együttműködve valósulna meg, növelve a végzett diákok könnyebb elhelyezkedési arányát. A városban működő vállalkozások, ezen belül az ipari park cégei nehezen alakítanak ki gyakorlati képzőhelyeket önállóan, ezért szükséges ilyen irányú érdekeltségüket, motivációjukat erősíteni. A fejlesztés arra irányul, hogy több cég (pl. klaszter-jelleggel) közösen hozzon létre és működtessen egy gyakorlati képzőhelyet, mely egy inkubátorház is lenne egyben, ami segíteni tudná a cégek adminisztrációs terheit is. A cég így közvetlenül felügyelné a gyakorlati képzést, illetve biztosítaná az új technológiák bevezetését ezekben a gyakorlati helyeken. Az ilyen megoldások népszerűsítenék a tatabányai oktatási intézményeket és más egyetemeken tanuló diák számára is kitűnő lehetőségekként szolgálnának. Az EDUTUS főiskola fejlesztései szintén szorosan kapcsolódnak a járműipari körzet kialakításához. A főiskola oktatási-kutatási fejlesztései kiemelten támogatandók. A főiskolán működő lézerlabor továbbfejlesztés szükséges, hiszen a labor lehetőséget ad a megyei KKV-k innovatív ötleteinek kifejlesztésére, így azok piacra jutását segíti elő.

-

Kapcsolódó projektek Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés (2014-20) Reálgimnázium fejlesztése 1. számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Alsógalla, Felsőgalla, VI-os telep: Galla Ipari Övezet Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag

4. Kulcsprojekt: 1. számú főút településeket nyomvonalának megvalósítása I. ütem

(Tatabánya-Környe-Tata)

elkerülő

új

A projekt célja, rövid bemutatása A térség települései kezdeményezték, hogy az 1. sz. főutat olyan új „településeket elkerülő” nyomvonalon vezessék, ami az ipari területek számára valamint a települések elkerülése szempontjából optimálisabb. Az új nyomvonal meghatározása az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározásra került, így a teljes több ütemet magában foglaló projekt célja, hogy a mostani településeket átszelő nyomvonala helyett, Tatabányát délről, Környét északkeletről, Tatát nyugatról kerülné el az új nyomvonal, majd visszatérve csatlakozna az 1. sz. útba. A projekt I. ütemének célja, hogy egy olyan hálózati elemrész kerüljön kialakításra, amely már használható eredménnyel jár az érintett települések és ipari területek számára. A mostani kialakítást úgy kell megtenni, hogy az egyszámjegyű országos főúti paramétereknek megfeleljen, azaz a későbbi elemek – melyek a jelenlegi 1-es úthoz való csatlakozást biztosítják – megvalósításával a mostani egyes szakasz része lehessen az 1 út új nyomvonalának. Az oroszlányi ipari parki megközelítést is elő kell mozdítania a fejlesztésnek a Környét északról elkerülő út megépítésével. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya és Tata, valamint Vértesszőlős számára régóta igen nagy kihívást jelent, hogy az 1 út jelenlegi nyomvonala az érintett településeken lakott területeken halad át, ezáltal az útón haladó jelentős átmenő teherforgalom a települések forgalombiztonságát, és lakóinak életkörülményeit és is jelentősen rontja. A jelenlegi nyomvonal nem biztosítja a Környe-Tatabánya Ipari Parkjának közvetlen

27


a főútról való megközelíthetőségét valamint megközelítést.

Oroszlány város számára sem biztosít főúti

A települések évek óta küzdenek azért, hogy egy megfelelő vonalvezetésű út alakulhasson ki, mely nem vágja szét a településeket ezzel jelentős településképi, forgalomtechnikai és biztonsági problémákat idézve elő. Így sikerült a korábbi nyomvonalterv (mely csak részben nyújtott megoldást a problémákra) helyett, egy új az összes környező település igényét figyelembe vevő a problémákra megoldást nyújtó nyomvonaltervet javasolni. Ez a nyomvonal a települések forgalmát nem terheli, ugyanakkor az ipari parkok közvetlen kikötését, és Oroszlány város főúti megközelítését egyaránt biztosítja. Tatabánya, Tata és Oroszlány ipari parki forgalma számára sokkal kedvezőbb alternatívát jelent, mint a jelenlegi helyzet, ezáltal a további gazdasági fejlődés lehetőségeit erősíti.

Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A Nemzeti Közlekedési Stratégiának (NKS) és az Országos Területrendezési Tervnek megfelelően, az 1. számú út új nyomvonalra helyeződik át hosszú távon. Tatabányát délről, Környét északkeletről, Tatát nyugatról kerüli majd meg az új út. A jelen fejlesztési időszakban az új nyomvonal egy rövid szakaszának (Tatabánya-Tata között, a két várost még nem elkerülve) a kiépítése a cél első számú főútnak megfelelő paraméterekkel. A megvalósítandó szakaszt a következő térképi melléklet mutatja be:

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t kijelölte a Mór – Oroszlány - Tatabánya (M1 autópálya) közötti kapcsolat javítása érdekében, a Tatabánya-Tata közös elkerülő út (1. sz. főút új nyomvonalra helyezése) megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését. .Ezért a tervezett új szakasznak ehhez a tanulmányhoz igazodnia szükséges a megvalósítás

28


ütemezésnél figyelembe kell venni a tanulmány elkészülésének határidejét, valamint azt, hogy a megvalósításhoz előzetes környezeti vizsgálat(EVD) elkészítése is szükséges. A megvalósíthatósági tanulmány során vizsgálandó a tehermentesítendő útvonal forgalmának csillapítása, kapacitásának visszafejlesztése, a felszabaduló útfelületeken a fenntartható közlekedési módok térnyerésének elősegítése.

-

Kapcsolódó projektek Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ fejlesztése

-

Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag

5. Kulcsprojekt: Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése A projekt célja, rövid bemutatása A NIF Zrt. által kezelt projekt több tatabányai és környékbeli fejlesztési elemet tartalmaz, Alsógalla megállóhely áthelyezése, Tatabánya vasútállomás átépítése (Újváros-Dózsakert gyalogos-kerékpáros hídon történő összekötése), P+R parkolók kiegészülve B+R létesítményekkel, illetve egyéb kapcsolati elemek megvalósítása. A projekt célja, hogy a városba érkezők egy olyan csomópontban érik el Tatabányát, mely minden igényt képes kiszolgálni, illetve lehetővé teszi a vasúti, gyalogos, gépkocsi, kerékpáros közlekedés közötti váltás lehetőségét. Másik kiemelt cél, hogy a projektben megvalósuljon a vasút által elválasztott két városrész Sárberek és Bánhida összekötése, a gyalogos valamint kerékpáros közlekedés színvonalas kiszolgálása. Ezzel dél-nyugati irányban a Turul utcáig a Kórház elérése is könnyebbé válik a Főtér irányából, a két városrész szervesen összekapcsolódik. A területek elérhetőségének javításával, olyan kereskedelmi és gazdaságilag hasznosítható területek alakulhatnak ki melyek ennek a központi résznek az kereskedelmi ellátottságát, és városképi megjelenését egyaránt javíthatják. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A 22. számú kiemelt tengely részét képező Biatorbágy –Tata szakasz engedélyezési tervei elkészültek, mely Biatorbágyot magában foglalja, Tatát azonban nem. A NIF Zrt. részéről kidolgozásra kerültek az intermodális csomóponthoz kapcsolódó infrastrukturális elemek (P+R, B+R parkolók), illetve több helyen a keresztező infrastrukturális elem kidolgozása is megvalósult. A beruházáshoz kapcsolódó elemek kidolgozása városi feladat maradt. Erre vonatkozóan az Önkormányzat a NIF Zrt. Szakembereivel egyeztetve elkészítette az RMT-t a hiányzó elem vonatkozásában, mely illeszkedik a Biatorbágy – Tata projekthez. Jelenleg az egyes projektelemek megosztása a projektgazdák között folyamatban van, a kiviteli tervek készítése is folyamatos, melyek várhatóan 2014 szeptemberére készülnek majd el. A fentieknek megfelelően kompletten megvalósulhat az 1-es számú vasútvonal releváns szakasza, a projekt ennek megfelelően teljes egészében be tudja tölteni célját és eredményes lehet. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A projekt keretében az alábbiak kerülhetnek megvalósításra: -

tatabányai vasút szakaszon a pályaszerkezet felújítása a sebességnövelés érdekében, zajvédő falak kiépítése a zajhatások (zajszennyezés) csökkentése érdekében, Tatabánya vasútállomásának új, kedvezőbb helyen lévő felépítése és környezetének átépítése. (P+R, B+R parkoló kialakítása, a jelenlegi Konzum épületből történő peron megközelítés visszabontása, új gyalogoshíd építése),

29


-

-

Alsógalla vasúti megállóhely áthelyezése (két oldalán P+R, B+R parkolók kialakítása), ezáltal új intermodális csomópont kialakítása, az új vasútállomásnak helyet adó hídról gyalogos-kerékpáros közlekedési kapcsolatok kialakítása a két (vasút által elválasztott) városrész – Dózsakert – Újváros - között. (a Vértes Center (Autóbusz állomás) és a Konzum épületeinek akadálymentes megközelíthetősége is segítené az intermodalitást), megépülne a Sárberek – Bánhidát összekötő út (teljes értékű vasúti aluljáró), a Turul utcáig.

-

Kapcsolódó projektek Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag

-

Újváros-Városközpont

-

Dózsakert

-

6. Kulcsprojekt: Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán A projekt célja, rövid bemutatása

A projekt fő célkitűzése a városi távfűtési rendszerének olyan komplex felújítása, melynek révén a jelentős hő-veszteségek lecsökkenthetővé válnak és versenyképes, korszerű, az ipari fogyasztókat is kiszolgálni képes szolgáltatás legyen elérhető a városban. A részben biomassza üzemeltetésre való átállással jelentős beruházás indulhat meg a versenyképes szolgáltatás irányában. Ezt az irányt szükséges és célszerű a jövőbeni fejlesztésekkel támogatni. A rendszer hatékonysága tovább növelhető új lakossági, vagy akár ipari, közületi, fogyasztók bevonásával. Ezeken felül fontos a lépés a városi távfűtési-hálózat felújításának folytatása, a hőveszteség és hőfelhasználás csökkentése, ezen keresztül pedig jelentős energia-megtakarítás elérése, illetve a szolgáltatás-biztonság jelentős javítása. A szolgáltatás korszerűsítésének érdekében bizonyos vez szabályozó, irányító és vezérlő rendszereinek modernizálása szükséges. Így egy komplex energetikai korszerűsítés valósulhat meg, mely a teljes várost, a teljes lakosságot érintheti. Cél, hogy az épületenkénti és lakásonkénti szabályozhatósághoz és hőmennyiség méréshez megtörténjenek a hő-központi hő-fogadói és a hozzájuk - nem elválasztható módon kapcsolódó primer és szekunder oldali vezeték fejlesztések, ezáltal minél több lakóközösség hatékonyan kapcsolódhasson be a fűtéskorszerűsítési programba.

Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása

Az európai Uniós célkitűzések egyike a városok energia hatékonyságának növelése és a széndioxid kibocsátás csökkentése. Ezen célkitűzésekhez kapcsolódva szükséges a városi távfűtőrendszer komplex korszerűsítése, mivel annak infrastruktúrája elavult, jelentős a

30


rendszer hővesztesége, rossz hatékonyságú a hőfelhasználás. A városi távhő rendszer korszerűsítése által energetikai szempontból egy nagyon hatékony és környezetbarát rendszer alakítható ki amely versenyképes minden egyéb fűtési rendszerrel. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a jelenleg működő rendszer sok esetben nem biztosítja azt, hogy egyes épületek távfűtés általi energiafogyasztása mérhető (szabályozható) legyen, így számos önkormányzati intézmény azért nem tudott indulni fűtéskorszerűsítési pályázatokon, mert nem voltak hiteles bázis-, valamint fejlesztés utáni értékek a fogyasztást illetően. A projekt célja az is, hogy ez az állapot felszámolásra kerüljön és lehetővé váljon az érintett épületek, intézmények pályázati indulási lehetősége. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása

A fent leírt célkitűzések érdekében megoldandó az egyes épületek szabályozhatósága, hőmennyiség mérése épületenként, lakásonként, a hőközpontok és hőfogadók felújítása, illetve újabb hőközpontok, hőfogadók kialakítása és az elektromos rendszer felújítása is. A térszín feletti és alatti primer vezetékrendszer cseréjével, felújításával, jelentős energi megtakarítás érhető el. (a városképi megjelenési szempontjából is jelentős helyeken, amennyiben gazdaságosan megvalósítható, térszint feletti vezeték föld alá helyezése is indokolt lehet). Az energiahatékonyság növelése érdekében, a megújuló energiák bevonásával (napkollektor+hőszivattyú + téli aprítékos fűtés), részben vagy teljes mértékben alternatív energiával történő üzemelésre alkalmas rendszerek építése válhat indokolttá.

-

Kapcsolódó projektek Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag

7. Kulcsprojekt: Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés A projekt célja, rövid bemutatása A projekt célja a városrészben található piaci funkció erősítése, a funkció XXI. századi körülmények közé helyezése. A megyei termelők számára olyan piaci lehetőség teremtése, amely a kistermelői/ gazdálkodói megélhetést elősegíti és a megyei kereslet és kínálat megfelelő találkozási pontjaként funkciónál. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya Újváros piaci hagyományai a legerősebbek a városban, így az itteni hagyományokra építve van arra lehetőség, hogy a város meghatározó megyei termelői piaccá válhasson, amennyiben megfelelő kínálatot (szolgáltatások, környezet, stb.) tud biztosítani. A jelenlegi piaci környezet nem alkalmas arra, hogy a XXI. századi igényeket kielégítse, a jelenlegi piac továbbfejlesztése területi korlátok miatt kérdéses. A piac elhelyezésére olyan helyszín alkalmas, melynek a városi elhelyezkedése hasonló, mint a mostani helyszín, ugyanakkor mégis jobban megközelíthető, valamint kulturált és elégséges parkolási lehetőséget lehet biztosítani számára a közelben. A jelenlegi piacsarnok szintén nem tud megfelelő alapot nyújtani a fejlődéshez a helykorlátozások miatt, a terület teljes átépítése lehet csak egy alternatíva, ugyanakkor ebben az esetben a jobb pozíciójú és az Önkormányzati érdekekbe (gazdaságfejlesztés) jobban illeszkedő helyszín keresése fontos. A jelenlegi piaci területhez kapcsolódó tulajdonviszonyok kapcsán az Önkormányzat fejlesztési lehetőségei

31


minimálisak, ezáltal rövidtávon nem látható, hogy biztosítható a fejlődés erős és jelentős tulajdonosi források nélkül. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A projekt keretén belül kialakításra kerülne egy a XXI század követelményeinek megfelelő piac, mely megfelelő számú és nagyságú helyet biztosít az állandó standoknak és az időszakosan áruló őstermelőknek egyaránt, és egyéb szolgáltatások nyújtására is helyet biztosít. A korszerű piaci körülmények kialakításához elengedhetetlen a megfelelő számú parkolók kialakítása, a standok feltöltésének biztosíthatósága és a nem motorizált közlekedési módokkal való elérhetőség biztosítása.

-

Kapcsolódó projektek Tatabánya Újváros-Városközpont városrehabilitáció (2014-2020)

8. Kulcsprojekt: Digitális infrastruktúra fejlesztése és tatabányai tudásközpont kialakítása a megyei és városi könyvtár komplex átalakítása révén. A projekt célja, rövid bemutatása A József Attila Megyei és Városi Könyvtár szolgáltatási palettájának bővítése a helyi lakosság, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése, illetve a szolgáltatások népszerűsítése. A szolgáltatásfejlesztés feltétele a könyvtár infrastrukturális felkészültsége, hogy valóban megfeleljen a megyei szintű igényeknek, biztosítsa a kulturális értékekhez való hozzáférést, erősítse a közösségi összetartozást és elősegítse a munkába állást. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Az 1964-ben épült könyvtár épülete, mely a mai fizikai állapota és infrastrukturális adottságai nem megfelelőek ahhoz, hogy a kor elvárásainak megfelelően működhessen. Az épület tatabányai és megyei tevékenységeket is ellát, ezért szükség volna az évente gyarapodó dokumentum állomány számára kellő helyet biztosítani a szakszerű és biztonságos tároláshoz. A használói igények kielégítéséhez szükségszerű volna külön internettel rendelkező számítógépes terem létesítése és külön olvasó és kutatóterem létrehozása. A fejlesztést indokolja továbbá, hogy a megjelenő Európai Uniós irányvonalak teljesítéséhez, jelentősen hozzájárulhat egy komplex tudásközpont fejlesztése. A létesítményben hosszútávon biztosíthatók lehetnének a különböző képzések, az internet és a számítógépek használata, a foglalkoztatás elősegítésére alkalmas rendezvények, és a kulturális összejövetelek (akár társadalmi akár gazdasági szerplők részvételével) révén az itt élők tudásbázisának gyarapítása érdekében. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása Az épület bővítése és felújítása a legfontosabb feladat, mely révén megoldhatóvá válna a szabadpolcos rendszer bővítése, ehhez megfelelő tér létrehozása. Új olvasóterem, kutatószoba kialakítása, foglalkoztató, szakképző terület létrehozása. Nélkülözhetetlen a könyvtár informatikai felszereltségének javítása, és a digitális információk mindenki számára elérhetővé tétele. A könyvtárban dolgozók munka körülményeinek javítása és a raktárhelyiségek bővítése is megtörténhetne a projekten belül. Ezeken kívül az új tudásközpont alkalmassá válna arra, hogy különböző képzéseknek helyez biztosítson, és háttér infrastruktúraként szolgáljon azok számára akiknek a digitális tudásbázis nem áll rendelkezésükre.

-

Kapcsolódó projektek Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés 32


-

Tatabánya Újváros-nyugat városrehabilitáció II.ütem.

9. Kulcsprojekt: Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastrukturális fejlesztések) A projekt célja, rövid bemutatása A Szent Borbála Kórház a megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, II-es és némely szakterületeken III-as progresszivitási szintnek megfelelő ellátási kötelezettséggel. A kórház közvetlen betegellátási területe Tatabánya, Oroszlány, Tata, Kisbér, Komárom és Bicske városokra és azok környékére is kiterjed. Az intézmény 2014-2020-ra vonatkozó intézményfejlesztési koncepciója olyan komplex fejlesztési csomagot határoz meg, amelyek a közelmúltban végbement fejlesztések folytatásaként, azok kiteljesítéseként hosszabb távra előretekintve is kielégítenék a kórház fejlesztési igényeit. Ezek eredményeként a kórház valamennyi részlege egységesen magas színvonalú és a jelenleginél magasabb komfortfokozatú betegellátást tudna biztosítani, hozzájárulva ezzel egyrészt a betegelégedettségi mutatók javulásához, a működés hatékonyságához (alacsonyabb működési költségek), a térség lakossága életminőségének, egészségügyi és mortalitási mutatóinak javulásához, közvetve pedig a térség népességmegtartó képességének növekedéséhez. A korszerűbb munkakörülmények az egészségügyi dolgozók körében is erősítheti a megtartó képességet, könnyebbé teheti az utánpótlás biztosítását. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A Szent Borbála Kórházban az utóbbi években jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, illetve zajlanak jelenleg is, emellett a humán erőforrások fejlesztését is több projekt szolgálta. A rendelkezésre álló fejlesztési források azonban – azok számottevő nagyságrendje ellenére is – csak egyes szakterületek és épületrészek infrastrukturális hiányait tudták pótolni. Ennek következtében jelenleg a különböző területek színvonala, komfortfokozata eltérő. A kórház jelenleg több telephelyen, számos épületben működik, ezek racionalizálása, átszervezése, az elavult épületek korszerűsítése és felújítása, egyes épületek megszüntetése mellett egy új pavilon létesítése elengedhetetlen úgy az ellátási színvonal további növelése, mint a működési költségek csökkentése céljából. Az építési beruházásokon túl több szakterületre is kiterjedően további eszközfejlesztések is indokoltak a jobb színvonalú, a betegbiztonsági elvárásoknak megfelelő diagnosztika és kezelés érdekében. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A jelenleg folyó fejlesztéseket tovább kell folytatni, hogy a szolgáltatási színvonal a kórház minden területén egységes lehessen. Ezen túl az intézményfejlesztési terv olyan komplex fejlesztéseket irányoz elő, amelyek egyes funkciókat új intézménybe helyez el, más esetekben a meglévő épületek korszerűsítésére és a különböző szakmák célszerű – a jelenlegitől részben eltérő – elhelyezésére kerül sor. A fejlesztések közt prioritást élvez a H épület földszintjének átalakítása, fejlesztése, ott a jelenlegi Baleseti Ambulancia helyén Manuális Járóbeteg Szakellátási Egység kialakítása (kisebb volumenű eszközfejlesztéssel együtt).

33


Új épületként szükséges megépíteni a Pszichiátriának és korszerű szakrendelőknek helyet adó pavilont, ahová – opcionálisan – a Tüdőgondozó is áttelepítésre kerülhet, emellett a kórház jelenlegi irattárazási nehézségeire is megoldást jelenthetne. Az eszközfejlesztések tekintetében – az egyes épületekhez, szakmákhoz kapcsolódó kisebb fejlesztési igényeken túl – a legfontosabb a perifériás erek diagnosztikájához és kezeléséhez szükséges DSA készülék beszerzése. Emellett szakmai szempontból feltétlenül indokolt egy SPECT-CT beszerzése és üzembeállítása, ami több szakterületre kiterjedően is javítaná a megelőző és gyógyító munka eredményességét. Az orvosszakmai szempontokon túl az általánosabb városfejlesztési célokhoz is kapcsolható a jelenleg már igen elavult és korszerűtlen külső telephelyen (Gőzfürdő) működő fizikoterápiás részleg áthelyezése. A vizes kezelések tekintetében potenciális helyszínként jöhet számba a Gyémánt Fürdő, amivel a város turisztikai kínálatának az egészségturizmus irányába történő bővítésére nyílik lehetőség.

-

Kapcsolódó projektek A Gyémánt Fürdő bővítése a Fiziológiás Intézet áthelyezése érdekében

-

Dózsakert akcióterületi fejlesztések

-

Otthonos és egészséges város projektcsomag

10. Kulcsprojekt: Óváros városrészközpont rehabilitáció II ütem.

A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projektcsomag célja a városrész kulturális és sport szolgáltatások terén nyújtott kínálatának, lehetőségeinek erősítése. A városrész demográfiai (öregedő városrész) helyzetének javítása, a harmonikus egyensúly (szolgáltatásokat eltartó) megteremtésének előmozdítása, a városrész oktatási (nevelési) szerepének növelése. A lakókörnyezet otthonosságának növelése, ezáltal a városrész népesség (munkaerő) megtartó é vonzó képességének javítása. A jelenleg funkció nélkül álló épületek új funkcióval való megtöltése illetve átalakítása, a terület hasznosítása. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya első központja Óváros volt ezen a területen helyezkedett el az egyesítés előtti Tatabánya, a mai város névadó városa. Ez a terület a bányák aktív működése idején magas intézményi ellátottsága rendelkező bányaközpont volt. A területen állt többek között a Községháza, a Tiszti kaszinó, a Népház, a Bányakórház, a Tüdőbeteg Szanatórium és egyéb, a városban élők igényeit ellátó intézmény, melyek egyre nagyobb számban válnak üressé. A városrész korábban jelentős gazdaságirányítási szerepet töltött be a város életében. Számos ingatlan kimondottan hivatali és vállalatirányítási funkcióval épült, melyek nagy része most üresen áll kihasználatlanul. Kezdetben – a XX. század harmadik negyedéig - a város egészségügyi központja (régi kórház) is itt volt megtalálható, mely terület az egészségügyi telephelyek koncentrációja révén kiürítésre került, nagy mennyiségű hasznosítatlan épületállományt és területet hagyva maga után. Az érintett ingatlan területének jelenlegi állapota az egyik legnagyobb fájdalma a tatabányai lakosoknak, mivel a terület nagy lehetőségeket rejt magában. A városrészben több sport infrastrukturális elem található, melyek egy része a mai korban sajnos már nem tekinthetők korszerű szolgáltatást nyújtó helyszíneknek. Ezen szerepkör fejlesztése megindult részben megyei szintű Gyémánt élményfürdő komplexum fejlesztésével, részben a műfüves labdarugó pályák létesítésével és a görkorcsolyapálya 34


kialakításával. Azonban a növekvő igények kiszolgálásának biztosítása érdekében további fejlesztések váltak szükségessé. A kulturális kínálat területén az elmúlt 5-7 évben igen komoly előrelépések történtek a színház teljes átépítésével (felújításával), valamint az állandó színházi társulat létrehozásával, ugyanakkor jelenleg is található olyan védett ingatlan a területen, mely korábban kulturális és társadalmi élet pezsgő színtere volt. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása Bányakórház Régi kórház épülete és telephelye kapcsán az alábbi fejlesztéseket tervezi a város megvalósítani. Az ingatlan megszerzése kiemelten fontos a város számára, hogy megkezdhesse a tervezett fejlesztéseket. 

Főépület (helyi védettséget élvez) teljes felújításra szorul  Az épületben tervezett kialakítani az új középfokú kollégiumot, mely egyúttal tanszállodai szerepet is kap a szakképzés területén. A fejlesztés révén a város középfokú oktatási potenciálja erősödhet, miután a jelenlegi kollégium sajnos nem vonzó a diákok és szülők számára. A kollégium Óvárosba történő helyezése a városrész megfiatalodását is magával hozza. A fejlesztés révén az alapvető kereskedelmi szolgáltatások erősödése is várható a területen.  Az épületben a kollégium mellet egy apartman ház/szálló kapna helyet, mely az ipari park középvezetői és családjai számára kíván egy-két éves (vagy rövidebb) lakhatást biztosítani.



A melléképületek állapotukra való tekintettel teljes bontást igényelnek. A kialakított terület hasznosítása lakóövezetként tervezett elsősorban társasházi, sorházi formákban a kor igényeinek és elvárásainak megfelelően (lakóövezet: házak, parkolók, utak, kerékpárutak, stb) valósul meg. Ezeket a fejlesztéseket az önkormányzat befektetői tőke bevonásával és saját tőke biztosításával kívánja megvalósítani (önkormányzati bérlakások kialakítása is itt javasolt). A város a fejlesztés által a Tatabányán dolgozók számára kíván olyan lakhatási lehetőséget biztosítani, mely hiányzik még a város ingatlanpiacáról, ezáltal is megfelelő vonzó városként (versenytársként) kíván megjelenni a környező települések mellett.

Sportcsarnok fejlesztés Tatabánya város igen komoly sport hagyományokkal rendelkezik. A kézilabda területén jelenleg is élvonalbeli klub képviseli a várost. A Földi Imre Sportcsarnok sajnos adottságait tekintve nem alkalmas arra, hogy a kor színvonalának megfelelő élményt tudjon nyújtani egy-egy rangadó sportesemény alkalmával, valamint a csarnok egyéb sportágakra való hasznosítása is csak korlátozottan megoldható. Az épület teljes átépítésre szorulna. A sportfejlesztési területen tapasztalható kormányzati szándékokat is figyelembe véve, Tatabánya városa egy új multifunkcionális csarnokot kíván építtetni (3000-3500 fő), mely a kézilabda és egyéb sportok (kosárlabda, cselgáncs, futball, stb.) mellett a szórakozás (koncertek, nagyrendezvények, bemutatók, stb.) számára is megfelelő helyszínt tud biztosítani. Az új sportcsarnok helye a jelenlegi óvárosi sportterületen a nyári napközis tábor helyszínén valósulna meg. Gőzfürdő (Fizikoterápiás Központ) és a Gyémánt Fürdő fejlesztése A jelenleg a Semmelweis utcában rossz állapotú épületben működő Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház és Rendelőintézet Fizikoterápiás Intézet foglalkozásainak

35


áthelyezése a Gyémánt Fürdőbe, mely akadálymentes megközelíthetőség és a szolgáltatások színvonalas biztosítása érdekében. A korház által biztosított fizikoterápiás egészségügyi szolgáltatások áthelyezése a Gyémánt Fürdőbe szükséges fejlesztések megtétele után lehetséges lenne. Az új épületrész biztosítani tudná, a színvonalas ellátást, a hatékony működést és a kórház számára jelenleg is biztosított bevételt (reál értéken). A beruházás hatásaként a Gyémánt Fürdő kínálata is növekedni tudna és azáltal, hogy növekedne a hétköznapi állandó forgalom, gazdaságosabb működésre lenne lehetőség. Élménypark és tábor (Turisztikai rekreációs centrum) kialakítása Élménypark kialakítása a „kiserdő területén” azzal a céllal, hogy az ide látogatók magas színvonalú körülmények között, gazdag programkínálatból választva, feledhetetlen élményeket szerezzenek az itt töltött idő alatt. Az élménypark része lenne az „Árpádkori falu”, ahol találkozhatnánk jurtákkal, sátrakkal, vályogházzal, íjászpályával, fazekasműhellyel, kenyérsütő kemencékkel, korosztályos játszóterekkel. A látogatók megismerhetik elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva tanítjuk korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra. A kiszolgálást a környezetbe illő épület végezné, ahol szociális blokkok (wc, mosdó, zuhanyzó) továbbá egészségügyi helyiség illetve elsősegély-hely kerülnének kialakításra. Az épületben foglalkoztató-helyiségek és étkeztetés ellátására alkalmas hely is kialakításra kerülne. Ligeti-tó A tó területének felújítása és rekreációs célú hasznosításra való felkészítése teljes megújulás révén.

-

Kapcsolódó projektek Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés (2014-20)

-


36


2.3 Hálózatos projektek bemutatása Az ITS tervezése során alkalmazott definíció szerint a hálózatos projekt -

több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, más-más megvalósítójuk van (pl. közlekedési hálózat fejlesztés részeként belső tehermentesítő utak építése; kerékpárforgalmi hálózat részeként kerékpárutak építése, kerékpársávok kijelölése, további kerékpárosbarát beavatkozások; az energiafelhasználás csökkentéséhez kapcsolódó, közintézmények energetikai célú beruházásait tartalmazó projektek; 2 tehetséggondozási projektek összessége a település közoktatási intézményeiben). A tervezés során a tervezett fejlesztéseket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért tematikus projektcsomagokba soroltuk, így hálózatos projektcsomagokat alakítottunk ki. A hálózatos projektcsomagok kialakításánál a korábban bemutatott definíciót vettük alapul, mely az alábbiak szerint értelmezhető a projektcsomagok kapcsán. Több azonos vagy hasonló jellegű projektelemből áll, melyek külön- külön is megvalósíthatók, ugyanakkor a város fejlesztése szempontjából kihatással vannak egymásra, megvalósításuk ütemezetten történhet, a szükségessége több városrészben is jelentkezik (pl. közlekedési csomópontok fejlesztése, buszöblök és várók felújítása, stb. – Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag). Tekintettel arra, hogy az egyes projektcsomagokon belül tervezett fejlesztések szorosan összefüggnek, ezért az egyes projektcsomagokat közösen jellemezzük és mutatjuk be. A hálózatos projektcsomagok konkrét projektelemei ugyanakkor megjelenhetnek az Akcióterületi projektek között is, ugyanis ha egy konkrét közlekedési csomópont fejlesztésről kerül szó akkor az egy hálózatos projektcsomag és egy akcióterületi projekt csomag része is... Tatabánya a következő 7 éves időszakra az alábbi hálózatos projektcsomagokat határozta meg: 1. 2. 3. 4. 5.

Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag XXI. századi kreatív város projektcsomag Otthonos és egészséges város projektcsomag Turisztika és rekreáció projektcsomag

A hálózatos projektcsomagokat az alábbiakban részletesen ismertetjük.

1. Hálózatos projektcsomag: Városi környezet és energiahatékonyság

2


37


A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projektcsomagba illeszkedő fejlesztési elemek az ITS ”T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása” cél elérését hivatottak elsősorban megvalósítani. A projektcsomagban a következő jellegű fejlesztések tartoznak A projektcsomag keretében olyan projektelemek jelennek meg melyek Tatabánya elavult illetve hiányzó közműhálózatai kerülnek fejlesztésre, bővítésre. A város csapadékcsatorna- és szennyvízhálózata kerül bővítésre, illetve a meglévő rendszer felújítása ütemezetten folytatódik, a szennyvízhálózati fejlesztések területén is a még nem csatornázott területek csatornázása ezáltal elindul.. A vízkár-elhárítással fokozza a település környezetbiztonságát. A közvilágítás esetében a jelenleg alkalmazott megoldás helyett korszerűbb, energiatakarékos technológiával kivitelezett rendszer kiépítését tervezi a város első lépésben a megújított akcióterületeken valamint a főbb közlekedési útvonalak mentén, ezáltal javítja a város projekt által érintett területein a köz- és közlekedésbiztonságot is. B) Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag projektelemei a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. A projektcsomagban számos közintézmény energetikai korszerűsítése szerepel (oktatási intézmények, szociális intézmények, bölcsődék, óvodák), amely hozzájárul a fenntartási költségek csökkentéséhez, az elért energiamegtakarításon keresztül pedig közvetetten a klímavédelmes segíti elő (a korszerűsítés után az érintett intézményekben 40-50 százalékkal csökkenhet a fűtésre felhasznált energia mennyisége. A közintézmények energetikai korszerűsítésénél a megtakarításokat eredményező beruházások mellett fontos, hogy olyan beruházások is történjenek, melyek az új megújuló energiaforrások lehetőségeinek kihasználása által csökkentik a kiadást (napelemes rendszer, stb.). A projektcsomag másik fontos eleme a távhőrendszer megújítása, korszerűsítése, melybe beletartozik a vezetékek szigetelése, néhány kiemelt helyen a vezetékek föld alá helyezése, a hőközpontok felújítása, modernizálása az épületek és lakások egyéni szabályozhatóságához szükséges átalakítások, korszerűsítések. Programcsomag szükségességének alátámasztása, indoklása A projektcsomagban tervezett fejlesztési elképzelések indokoltságát a Megalapozó Vizsgálat elemzései és értékelései támasztják alá. A csapadékcsatorna infrastruktúrája területén az elöregedés (üzembiztonság) a legnagyobb probléma, több területen az szükséges hálózat hiánya okoz gondot nagy esőzések idején, amely más jellegű károkat okoz (útmegcsúszás, hordalékok bevitel az ingatlanokba, stb.). A szennyvízhálózat esetében azon településrészek (üdülőkörzetek) komfort fokozatát szükséges növelni, ahol a hálózat kiépítése még nem történt meg, ezáltal a szennyezési veszélyforrásokat szükséges csökkenteni. Tatabánya az irányadó 27/2004 (XII. 25) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek érzékenységének szempontjából a legérzékenyebb „Kiemelten érzékeny felszín alatti” vízminőség védelmi területen fekszik, úgyhogy a város esetében fontos cél, hogy a fokozottan érzékeny felszíni és felszín alatti vizek minőségét megőrizze, megvalósítsa azokat a szennyvíz-kezelési és csapadékvíz-elvezető beruházásokat, melyekkel ez biztosítható. A környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezése mellett az energiatakarékosságot eredményező fejlesztések (közvilágítási rendszer, távhő rendszer, köz és magánépületek épületenergetikai, fejlesztése, stb.) a város energia függetlenségének a növelése irányába is hatnak.

38


A rendszerváltást követő 20 év után az elmúlt években az önkormányzati intézményeknél egy ütemezett fejlesztési folyamat indult el, melynek hatásai elsősorban az épületenergetikai oldalon érzékelhetők. Az épületek teljes körű elújításai és korszerűsítései nem valósultak meg de a korábbi rossz állapotok orvoslása megtörtént, ugyanakkor a további hatékonyságot növelő (kiadást csökkentő) fejlesztések megtétel szükséges. A távfűtési rendszer akkor tud versenyképes maradni, ha a szükséges fejlesztések megtörténnek és a felhasználói kör a hatékonyság növekedés kapcsán akár bővülni (új fogyasztok megjelenési szándéka lehetséges a versenyképes ár alapján) is tud.

-

A projektcsomag elemeinek bemutatása Nyílt és zárt rendszerű csapadékcsatorna hálózatrekonstrukció Tatabányán (ütemezett)

-

Szennyvízhálózat fejlesztése Tatabányán (ütemezett)

-

Korszerű energiatakarékos közvilágítási rendszer kiépítése (ütemezett)

-

Önkormányzati tulajdonban lévő épültek (bölcsőde, óvoda, iskola, ESZI, stb.) energetikai korszerűsítése (ütemezett)

-

Önkormányzati tulajdonban lévő épültek (bölcsőde, óvoda, iskola, stb.) komplex akadálymentesítése és energiahatékonysági fejlesztési (ütemezett)

-

Bölcsődék- és óvodák energetikai és akadálymentesítési fejlesztései (komplex fejlesztés máshol - városi szolgáltatások)

-

Lakóépületek energetikai korszerűsítésének támogatása (korábbi támogatási formák fenntartása és lehetőség szerinti kibővítése)

-

Kapcsolódó projektek Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán

2. Hálózatos projektcsomag: Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projektcsomagba illeszkedő fejlesztési elemek az ITS ” T.5 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedés-fejlesztés” cél elérését hivatottak elsősorban megvalósítani. A projektcsomagban a következő jellegű fejlesztések tartoznak. A projektcsomag a városi területek összekapcsolására, a közlekedés fokozottabb összehangolására és infrastrukturális fejlesztéseire irányul. A fenntartható város koncepciójába illeszkedő intézkedések megvalósítása a feladat. Fontos beavatkozási terület a tömegközlekedés (inermodális csomópontok, buszvárók/buszöblök felújítása, buszpark korszerűsítés, stb.), a járdák és útfelújítások ilyen irányú megvalósítása, új utak kiépítése ezáltal a közlekedési kapcsolatok javítása, a kerékpárosbarát közlekedés biztonságos kialakítása, akadálymentes szempontokat is figyelembe véve. A beruházásokat ütemezetten a többi beruházáshoz hangoltan kell megvalósítani, és amennyire lehet figyelembe véve a használói (lakossági) szempontokat.

39


Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya városrészi széttagozódása történelmi okokra vezethető vissza. Az egységes városkép és a városi egység megteremtése érdekében szükségesek olyan komplex, közlekedésfejlesztésre is vonatkozó beruházások, amelyek a városi területek összekapcsolására irányulnak. Tatabánya koncepcionálisan elkötelezett a fenntartható város és közlekedésfejlesztés irányába, mely mind a tömegközlekedést, mind pedig a racionális útfelújításokat érinti. Fontos beruházási fejlesztési szempont a teherforgalom minél hatékonyabb kiszorítási lehetőségének megteremtése a lakókörnyezetekből. További igényként jelentkezik kerékpárút-hálózat további kiépítése és fejlesztése, mellyel a város területének minden része kerékpárral biztonságosan megközelíthetővé válna. A közúti forgalmat érintő beavatkozások esetében így a kerékpáros közlekedést integráló megközelítés szükséges, amelynek során vizsgálni kell a kerékpárral közlekedők helyzetét, a beavatkozás hatását rájuk vonatkozóan, és a beavatkozásokat úgy kell megtervezni, hogy a gyalogosan és kerékpárral közlekedők helyzete a jelenlegihez képest ne legyen rosszabb, illetve lehetőség szerint javuljon. A projektcsomag elemeinek bemutatása -

Belterületi útfejlesztések (városrészek közvetlen összekötésének megteremtése, javítása optimális úthálózat bővítés (pl. Sárberek-Bánhida összekötés; Olimpikon utca kikötése a Rehling Konrád útra, stb.)

-

Csomópontok átépítése (kapacitás bővítése) a biztonságos közlekedési, kerékpárosbarát és akadálymentes szempontokat figyelembe véve (pl. Lapatári körforgalom fejlesztése; Kossuth - Dankó csomópont; Károlyi - Árpád csomópont, stb.) A városi tömegközlekedés komplex fejlesztése (intermodális csomópont fejlesztések, buszöblök és várórészek felújítása, járműpark korszerűsítés, szükséges csomóponti fejlesztések (pl. Jedlik utca kikötése a 8135. sz. útra), stb.)

-

Parkolási feltételeket javító beruházások a városrészekben az igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve, a fizető parkoló rendszer fejlesztése (felhasználó barátság növelése, stb.)

-

Hivatásforgalmú és szabadidős kerékpárutak felújítása, bővítése (hálózatos rendszer formában), forgalomtechnikai korszerűsítések, kapcsolódó szolgáltatások kiépítése (Által-ér melletti kerékpárút hálózat folytatása (Tatabánya-Oroszlány); Mártírok úti kerékpárút kiépítése; kerékpárkölcsönző-rendszer kialakítása ("TaBi"); stb.)

-

Kapcsolódó projektek 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem

-

Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése

-

Turisztikai és rekreációs projektcsomag

-


3. Hálózatos projektcsomag: XXI. századi, kreatív város A projektcsomag célja, rövid bemutatása

40


A projektcsomagba illeszkedő fejlesztési elemek az ITS ” T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése” cél elérését hivatottak elsősorban megvalósítani. A projektcsomagban a később bemutatott fejlesztések tartoznak.. Tatabánya térségi kulturális szerepét erősítve, a fejlesztések keretében olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek teret adnak a lakosság kreativitásának és tudásfejlesztésének. Az intézményi oldal (gyermekjóléti, nevelési, oktatási, közművelődési, stb.) komplex fejlesztése mellett, kiemelt feladat az emberi erőforrás fejlesztése/erősítése is. A projektcsomag feladata, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy minél több tatabányai lakos tudjon hatékonyabban bekapcsolódni a mai kreatív fejlesztési területekre, ehhez szükséges kompetenciák elsajátítását kívánja segíteni a projekt csomag. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A XXI. századi kreatív város projektcsomag célja, hogy megerősítse Tatabánya városában a kreatív szellem térnyerését, a kreatív szakemberek számára megélhetést teremtsen, mint a régió élénk kreatív központjaként domináljon. A kreatív ipar kifejezés alatt azon tevékenységeket értjük, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. Tatabánya élen kíván járni a kreatív iparágakban tevékenykedő tehetséges emberek magas színvonalú életkörülményeinek megteremtésében; fejleszteni kívánja a kreatív ipar karrier és a gazdasági lehetőségeit. A kreatív iparágak közül a médiához és művészethez kapcsolódó iparági szakembereknek van gyökere a városban, de funkcionális területeken (pl: szoftverkészítés, építészet, reklám-és hirdetés ipar, iparművészet, belsőépítészet, grafika) is erősíteni szükséges a lehetőségeket a képzések által is.

-

A projektcsomag elemeinek bemutatása Szervezetfejlesztés a bölcsődékben, óvodákban (a gyermeki kreativitás megőrzésének alapja)

-

Komplex (ütemezett) infrastrukturális óvodafejlesztések megvalósítása 4 helyszínen,

-

Új bölcsőde kialakításának a lehetősége (igény szerint – elsősorban újváros – városközpont térségben)

-

Óvodai és bölcsődei játszóudvarok fejlesztése,

-

Komplex (ütemezett) infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az alapfokú oktatási intézmények területén 2 helyszínen,

-

Kapcsolódó projektek Tudásközpont kialakítása (a Megyei Könyvtár fejlesztésével)

-

Reálgimnázium fejlesztése

-


4. Hálózatos projektcsomag: Otthonos és egészséges város A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projektcsomagba illeszkedő fejlesztési elemek az ITS ”T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása” a „T.8 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése” valamint a „T.9 A szociális ellátó-rendszer fejlesztése” céljainak elérését hivatottak elsősorban megvalósítani. A projektcsomagban a később bemutatott fejlesztések tartoznak.

41


Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya jövőképének kulcseleme az otthonos és élhető, sokrétű funkciót kiszolgáló város. Fő feladatának tekinti, hogy minden korosztály számára kiterjedt szolgáltatásokat és élhető környezetet nyújtson. Családok számára nem csak a vonzó és megfizethető lakhatási körülmények (épített és természeti környezet) biztosítása a feladat, hanem a város által nyújtott széleskörű szolgáltatási paletta, a sportolási illetve a kulturális lehetőségek folyamatos bővítése, az iskola valamint napközis ellátás széles választéka. A közparkokban és közterületeken szükséges fejleszteni a nyújtott szolgáltatásokat, melyek a lakosság otthonos érzését segíti elő és könnyíti a kint tartózkodás komfortérzetét (pl. vízvételi lehetőségek, illemhelyek, stb.) Tatabányának rendkívül jó közlekedés földrajzi elhelyezkedése van, amely előnye ugyanakkor hátránya is a városnak a főváros népességelszívó hatása miatt. A város egyrészt szeretne alternatívát jelenteni a Budapesten dolgozó fiataloknak, másrészt pedig vidéki városi élhetőségével a szakképzett fiatal munkaerőt szeretné a városba vonzani. A projektcsomag részét képezi a jelenleg is sikeresen működő Tatabánya Hazavár Program támogatása és továbbfejlesztése. Fontos ezen a területen a bérlakás állomány fejlesztése ezáltal a lakhatási kínálat bővítése, hogy minden korosztály megtalálja a számára megfelelő lakást (méretében, környezetében, stb.) ezáltal a város lakosság megtartó és vonzó képessége javuljon. A projektcsomag része a szociális témájú fejlesztések is (a VI-os telep rehabilitációjának elősegítése a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjával, szociális szövetkezet feltételeinek segítésével, stb. A szociális szövetkezetek célja, hogy a csak rövid időszakra vonatkozó közfoglalkoztatási forma helyett szociális szövetkezeti forma keretében hosszú távú munkalehetőséget biztosítson a tartós munkanélküliek számára. A 2012 szeptemberében életbelépett új köznevelési törvény felmenő rendszerben vezette be a heti órás testnevelést a közismereti oktatást is folytató intézményekben. Tatabányán ennek infrastrukturális feltételei összességében megfelelőek, azonban vannak olyan intézmények is, amelyek nem rendelkeznek testnevelésre alkalmas megfelelő méretű helyiséggel, és az intézmény közelében sem található a testnevelés órákra igénybe vehető (önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény). Ezen intézményekben szükséges a hiányzó feltételek megteremtése, tornaterem létesítése. A város négy intézményében szükséges a jelenlegi tornatermi kapacitásokat bővíteni vagy a meglévő kisebb kapacitású helyiségek bővítésével, vagy új tornaterem építésével.

-

A projektcsomag elemeinek bemutatása Tatabánya Hazavár Program támogatása és fejlesztése a következő 3 pillérrel: Stúdium Ösztöndíj Program, Kóta János Gyakornok Program, Bérlakás Program (elsősorban pályakezdő és önálló életet kezdő fiatalok számára)

-

Komplex bérlakás program megvalósítása (a szociális területtől a piacorientált területig), a programnak a hiányszakmákhoz kapcsolódó bérlakás biztosítás lehetőségét is magában foglalja,

-

Háziorvosi rendelők komplex fejlesztése (infrastruktúra, eszközállomány); a jelenleg nem optimálisan lefedett területeke (városrészekben) új rendelő kialakítása, az egészségügyi alapellátás további erősítése (iskola egészségügy, stb.)

-

Sportlétesítmények és rekreációs területek fejlesztése, továbbá a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése,

42


-

A városrészi közterületek megújítása, vonzó találkozási és szabadidő eltöltési térré alakítása program (akcióterületi fejlesztéseken kívüli részek elsősorban)

-

Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét program szélesítése a szegregátumokban (veszélyeztetett területek) és környékükön

-

Munkahelyteremtés a marginalizálódott társadalmi csoportok számára, szociális szövetkezet feltétel rendszerének támogatása, ezáltal az önálló szerveződések lehetőségeinek megteremetése,

-

A szociális alap és szakellátó rendszer bővítése korszerűsítése, rugalmasabbá tétele (pl. Szent Teréz idősek otthonának kapacitás bővítése, Szent Márton központ komplex korszerűsítése, alacsony küszöbű ellátás, stb.)

-

Szociális kalauz kialakítása (papír alapú, szoftveres, stb.) valamint az adományszervezési program hátér rendszerének megteremtése (humán és tárgyi feltételek)

-

Kapcsolódó projektek Városrehabilitációs projektek

-


43


5. Hálózatos projektcsomag: Turisztikai és rekreációs fejlesztések A projektcsomag célja, rövid bemutatása Tatabánya turisztikai látványosságainak revitalizációja valósul meg a projektek keretében. A térségi jelentőségű turisztikai rekreációs fejlesztésekkel jóval nagyobb látogatottságot tudhatna magának, mind a városi lakosság, mind a városon kívülről érkező turisták körében is. A projektcsomag kiemelt célja egy „látogatóközpont” építése, mely a Gerecse kapuja elvárásoknak megfelelhet, és több funkciót (turisztikai információkkal szolgál, virtuális múzeum; ajándéktárgy bolt, vendéglő, stb.) láthat el a Turul emlékmű környezetében. Szükséges az információs tájékoztató rendszer kiépítése, mely régészeti, történelmi és turisztikai információkat szolgáltat tatabányáról és a városhálózati csomópont településeire is kitekintést biztosít, ezáltal a turisztikai kapcsolatokat elősegíti. Élménypark kialakítása a „kiserdő területén” azzal a céllal, hogy az ide látogatók magas színvonalú körülmények között, gazdag programkínálatból választva, feledhetetlen élményeket szerezzenek az itt töltött idő alatt. Az élménypark programjai között szerepelhetnek: bátorságpróbák, túlélési technikák, famászás, stb. Az élményparkba látogatók megismerhetik elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva tanítjuk korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra. A park része lenne az „Árpádkori falu”, ahol találkozhatnánk jurtákkal, sátrakkal, vályogházzal, íjászpályával, fazekasműhellyel, kenyérsütő kemencékkel, korosztályos játszóterekkel. A Gerecse-Vértes erdei kerékpáros hálózat fejlesztése a sportturizmus, valamint az aktív turizmus piacán elért pozícióinak erősítését szolgálja. Továbbá cél a hivatásforgalmi kerékpározás erősítése, a környezetbarát és kondicionáló sport illetve mozgáskultúra elterjesztése népszerűsítése is. A kerékpározás mellett a jövőben jelentősebb szerepet kell, hogy kapjon a lovas túrizmus, mely a közeli környezeti/táji lehetőségeket szintén hasznosítani tudja. A szolgáltatások szélesítése szükséges. A város egészségügyi ellátásának egyik fontos szolgáltatási helyszene a jelenlegi Gőzfürdő, a jelenlegi infrastruktúra (épület) ugyanakkor sajnos már nem alkalmas arra, hogy a kor igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő feltételeket teremtsen, így a jövőben az egészségturisztikai fejlesztésekkel egybekötve szükséges új helyszínt találni a szolgáltatásoknak, melynek egyik lehetséges formája a Gyémánt Fürdő bővítésével illetve szabad területeinek hasznosítása (ezek kombinálása). Egy új turisztikai szegmens (egészségturisztika) erősebben jelenthet meg a fejlesztéssel a város területén, mely a jelenlegi kapacitások kihasználást is támogatja. Tatabánya belterületén több kisebb tó is található, melyek fejlesztése szükséges és ezáltal a szabadidő hatékony eltöltésének lehetősége növekedhet a lakosság és az idelátogatók számára (Csanakázó-tó, Ligeti-tó, Kékes-tó; Erőműi-tó). A tavak környezetének fejlesztését és hatékonyabb hasznosítását az érintettekkel egyeztetve meg kell kezdeni. A vízfelületek önmagában csalogatják az embereket, ha ezt még egy kulturált környezet és szolgáltatások széles spektruma övez akkor ez még vonzóbb lehet A projektek keretében a tavak környezetében terület rehabilitációs fejlesztések valósulnak meg, közparki funkciók erősítése/megteremtése, rekreációs/sportolási területek kialakítása, stb. A Tatabányai Múzeum, Bányászati és Ipari Skanzen szakmailag elismert kiállítóhely, a város identitása és a helyi idegenforgalom szempontjából is kiemelt fontosságú tér, ami jelenleg Magyarország és Közép-Európa egyetlen ipari skanzenje. Egyedisége, és a már elkészült bemutatóhelyek, kiállítások (szakmai díjakkal is elismert) színvonala miatt Tatabánya városának egyedülálló turisztikai

44


látványossága. A skanzen megőrzése, fejlesztése kulturális, oktatási és idegenforgalmi szempontból is a város elsődleges érdeke, emellett a fejlesztés a skanzen területi hatókörének kiterjesztését is eredményezheti (a szakmai tartalom és a vonzáskörzet tekintetében egyaránt). Tatabánya környezet kimondottan alkalmas az erdei iskolai hálózat fejlesztésére (Körtvélyes és Csákányos puszta). A fejlesztési irány a bakancsos és zarándok turisztikai területet is nagy mértékben támogatni tudja. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Tatabánya turisztika szempontjából kiegészítő szolgáltatások nyújtásában érdekelt Tata mellett. Fő hangsúly az adottságok legjobb mértékű kihasználására kerül. A Tatabánya turisztikai életének felpezsdítése érdekében szükség van a közkedvelt látványosságok környezetének felújítására, fejlesztésére. A Turul hegyoldal látogatottságának növelése megköveteli az infrastrukturális és szolgáltatási rendszerek fejlesztését, hogy a Vértes-Gerecse Natúrpark kapuja és akár a Gerecse 50 kiinduló helye is legyen egyben. A terület fejlesztését indokolja az is, hogy Via Ferrata hegymászó pálya kerül kiépítésre 2014 nyaráig, mely szintén sok turistát fog vonzani a Turul hegyoldalra, akik parkolási és fogyasztási (étterem, mosdó stb.) igényeit is szükséges kielégíteni. Az emberek egy jelentős része a szabadidejét aktívan kívánja eltölteni, ilyen helyeket keres az utazásai során. Tatabánya nagyon jó adottságokkal rendelkezik a környező városokkal és településekkel, ha nem is mint meghatározó turisztikai terület de mint kiegészítő. A városhálózati csomópont települései között elindult kerékpárút hálózat fejlesztés nagy lendületet adhat a további fejlesztéseknek és a kínálatok összekapcsolásának. Tatabánya további turisztikai attrakciói válnak elérhetővé a fejlesztés által, a Turul emlékmű környéke, a Tatabányai Múzeum, Bányászati és Ipari Skanzen, a leendő élménypark, stb.. Az erdei kerékpározás lehetőségének megteremtése is hozzájárul az egészséges életmód további elterjesztéséhez, a környék természeti adottságainak szélesebb körben történő eléréséhez.

-

A projektcsomag elemeinek bemutatása Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése

-

Élménypark kialakítása

-

Gerecse-Vértes erdei kerékpáros hálózat megvalósítása

-

Erdei Iskola fejlesztés, kialakítás

-

Tatabányai Múzeum, Bányászati, Ipari Skanzen bővítése

-

Tavak környezetének fejlesztése

-

A Gyémánt Fürdő bővítése a Fiziológiás Intézet áthelyezése érdekében

-

Kapcsolódó projektek Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Hasznosítása (II.projekt)

-

Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés (kerékpáros vonatkozásai)

45


2.4 Akcióterületi projektek bemutatása Az ITS tervezése során alkalmazott definíció szerint az akcióterületi projektek olyan térben koncentrált (egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő) és egymással összehangolt projektek, amelyek: -

egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését

-

az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra,

-

volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az 3 akcióterületen.

Tatabánya a következő 7 éves időszakra jelen dokumentumban az alábbi kiemelt akcióterületeket határozta meg: 1. Újváros - Városközpont 2. Dózsakert 3. Galla Ipari Övezet – barnamezős területek 4. Bánhida Erőmű és környéke Az akcióterületi projekteket az alábbiakban részletesen ismertetjük.

2.4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Az akcióterületek lehatárolása alapvetően az eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek alapján történt. Az ITS-ben négy különböző területű, népességű, valamint funkciójú városrész került kiemelésre, mint akcióterület, azonban 1.1.2 pondban megjelenő összes további városrészt megjelöljük, mint fejlesztendő akcióterület. Ezen területek fejlesztési irányait is fontosnak tartjuk, ezért a források pontos ismerete után, amennyiben azok lehetővé teszik, szeretnénk elkészíteni az egyes városrész a ITB vagy akcióterületi tervét, mind a területi (városrészi) célokban szereplő irányvonalakat, mind az egyes városrészekre eső további fejlesztéseket figyelembe véve Az akcióterületi lehatárolásnál nem törekedtünk az egész városterület teljes körű homogén felosztására, hiszen az akcióterületeken megjelenő fejlesztések kiegészítik egymást. A lakó funkcióval rendelkező városrészek ugyanis párhuzamos tematikájú fejlesztéseket is tartalmaznak, és egyaránt részét képezik nagy hálózatos projekteknek. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően négy akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát. Az azonosított akcióterületek az alábbiak (sorszám szerint jelezve az akcióterületi összefoglaló térképen): 1. Újváros - Városközpont

3


46


A tervezési területet a Győri út határolja, valamint az Álmos vezér út, Komáromi út. A városközpont a Fő tér fejlesztésének köszönhetően egyre jobban vonzza a városlakókat, azonban tágabb környezete, mind a vasútállomás, Konzum épülete, illetve a Megyeháza és környezete még „eredeti” ezelőtt 5060 évvel megvalósult állapotukban vannak, azóta rajtuk fejlesztés nem történt, ezért megújulásuk a továbblépés érdekében mindenképpen szükséges.

47


2. Dózsakert A Dózsakert akcióterületet a Galla-patak, Erdész utca, Dózsakert utca, Réti utca és a Turul utca határolja. A lehatárolás feltétele az volt, hogy az akcióterület lefedje a tervezett vasúti felüljárótól a Dózsakert sétálóutca elérési útvonalát, továbbá magába foglalja a sétáló utcát a Szent Borbála kórházzal együtt, ahol több fejlesztési terv vár megvalósításra. Az kereskedelmi központ létesítése által nem csak akció területen belüli hanem az egészvárosra kiható kereskedelmi fejlesztés valósítható meg.

48


3. Galla Ipari Övezet A Galla Ipari Övezet akcióterület Tatabánya Óváros és Felsőgalla közötti "barnamezős" terület (Galla ipari övezet), mely a legnagyobb és legrégebben kialakult összefüggő iparterület (a cementgyártól a Graboplast-ig, a Gyógyfürdőig.) A területet három csoportra szükséges bontani a 6-os és 7-es telep barnamezős területeire, a Cementgyár, Alupark és Fatelepi út környékére és a Mésztelepre. Az akcióterület jó logisztikai fekvésnek örvend, az ipari övezetet az 1-es számú főút, az M1-es autópálya és az 1-es számú vasútvonal Hegyeshalom – Budapest közötti szakasza is átszeli. Ugyanakkor komoly infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a városrészben telephellyel rendelkező vállalatok növekedése érdekében, melyek csak az önkormányzat és a vállalatok együttműködése révén valósulhatnak meg az akcióterületen.

49


4. Bánhidai Erőmű és környéke A fejlesztési területre kidolgozandó projektek hátterét egyfelől a felhagyott ipari tevékenységből eredő, környezeti, társadalmi és gazdaságfejlesztési igény, másfelől a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak megnyíló támogatási lehetőségei szolgáltatják. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az erőmű bezárását megelőzően, valamint a bányászati tevékenység leépülését figyelembe véve, több mint 10 éve foglalkozik a terület hasznosításával, amelyre több alternatíva is megfogalmazásra került. A Bánhidai Erőmű akcióterület két fő részre bontható, egyrészt az Erőmű-tó környezetére, beleértve az erőmű vonzáskörnyezetésben levő rekultivációs munkálatokat (pernyehányók), valamint magára az Erőmű épület és azt övező iparterületre. A lehatárolás t indokolja, hogy a terület fejlesztési irányai nem tisztázódtak, de az erőmű és a tó összehangolt fejlesztésére mindenképp szükség van, amelyre koncentrál a lehatárolás.

50


51


2.4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló bemutatása (projektelemek bemutatása) 1. Újváros-Városközpont akcióterület A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projekt célja a város szívében elhelyezkedő alulhasznosított terület pozíciójának megfelelő funkcióval való megtöltése, oly módon hogy megvalósításra kerülne egy közösségi tér - alatta parkolóházzal – ami a meglévő Árpád tér kibővítése lenne, ahol jelenleg is sok városi rendezvény zajlik és ehhez illeszkedne a „Városkapu üzletház”, melynek másik fele a várost hosszanti irányban átszelő legforgalmasabb Győri úthoz csatlakozna. A jelenlegi piaci környezetben – szinkronban a kereskedelemfejlesztési koncepcióval - olyan kereskedelmi és szolgáltató épületet alakítható itt ki, ami szervesen kapcsolódik a meglévő Árpád téri ingatlanok jellegéhez és folytatása a Vértes Center lehet. . Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A projekt színhelye a város szívében fekvő, ezen az értékes területen felszíni parkolóként hasznosított, a nagy forgalmú Megyeháza és a Polgármesteri Hivatal által közrefogott terület, amely összeköti a város intermodális csomópontját (vasút, buszvégállomás) és a jelentős tömegeket vonzó városi és egyéb rendezvényeknek helyet adó Árpád teret, ezekhet a kiemelkedő adottságokhoz képest méltatlan funkcióval bír. A városközpont a Fő tér fejlesztésének köszönhetően egyre jobban vonzza a városlakókat, azonban tágabb környezete, mind a vasútállomás, Konzum épülete, illetve a Megyeháza és környezete még „eredeti” ezelőtt 30 illetve 60 évvel megvalósult állapotukban vannak, azóta rajtuk fejlesztés nem történt, ezért megújulásuk a továbblépés érdekében mindenképpen szükséges. A közlekedési adottságok, amelyek indokolják a fejlesztéseket: 

  

Parkolási lehetőségek: A Győri útról jelzőtáblákkal forgalomszabályozott csomóponttal megközelíthető az épület és a felszíni parkoló, ahol mintegy 102 db pakolóhely van. A Megyeháza mögötti parkoló a Komáromi út felől közelíthető meg egy szerviz úton keresztül. Az épület személygépkocsival történő megközelítése tehát megoldott, a parkolóhelyek száma jelenleg megfelelően kielégíti a parkolási igényeket, mivel bevezetésre került a fizető parkolás. Gyalogosan jól megközelíthető az épület minden irányból, szilárd burkolatú járdákon. A kerékpáros forgalom számára megépült az új kerékpárút hálózat, ami ezen a területen is keresztülhalad, tehát az épület kerékpárral is jól megközelíthető. Autóbusz járat útvonal az Álmos vezér és Komáromi út is. Az autóbusz megállóhelyek az Álmos vezér úton és a Komáromi úton is a rágyalogolási távolságon belül vannak.

Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A projekt forrásai alapján két részre tagolható. Az egyik rész melynek forrása várhatólag Európa Uniós keretből biztosítható, a közösségi hasznosításban lévő terek kialakítása, mely által komplex egységgé válna az új városközpont. A másik fele a nagyrészt üzleti alapon működtetett „Városkapu üzletház” mely beruházás finanszírozása csak részben történhet meg Európai Uniós forrásból, a

52


nagyobbik része részben hitelből részben befektetők révén valósítható meg. A konkrét konstrukció kidolgozása a további tervezés részét képezi. 

Közösségi tér és parkolóház Az 5005,8 m2 méretű telken ma felszíni parkoló működik a területen mélygarázs építése rendkívül költséges lenne a talajvízviszonyok és a közműkiváltások miatt, ezért célszerűnek látszik a szükséges parkoló számot a jelenlegi terepszinten, valamint a föléje épített parkoló lemeze(ke)n megoldani. Így alakítható ki leggazdaságosabban –az akár fél szint eltolásos födémszintekkel épülő– fedett "parkolóház", amely a tetején kialakított köztér "mélygarázsa" lesz. Az elképzelt fejlesztés a terepszint mozgását jól kihasználó, három-, esetleg négy fél szinttel létesítendő (másfél, vagy két teljes szint), a jelenlegi 125 db parkolóhely visszapótlására és az új igényeket szolgáló, 75-100 db gépkocsi beállására alkalmas, fedett parkolóház létesítését, valamint az épület tetőszintjén (a Polgármesteri Hivatal bejárati szintjével közel azonos magasságban) egy többfunkciójú városi tér kialakítását irányozza elő. A létesítendő építmény bruttó területe: kb. 5000 m2. A létrehozandó új városi tér közösségi, kulturális és szórakoztató központként működne a 1666 éves korosztály számára. Funkciói közé kávézók és étterem teraszok létesítését, bor és pálinka kultúrát bemutató kóstolók, kézműves- és design vásárok, könyv- és divatbemutatók, szabadtéri hangosított - és akusztikus koncertek, utcabálok, utcaszínházi előadások, utcabálok, játékos foglalkozások szervezését, mesterségek ünnepének, szabadtéri állandó kiállítások és performance események megrendezését, stb. tervezzük.



„Városkapu üzletház” A tér szerves folytatása lenne az üzletház épület – amely különböző kereskedelmivendéglátói és egyéb szolgáltatásokat tömörítene, nagyrészt a tér rendezvényeinek közönségét célcsoportul véve, de egyéb – a városban jelenleg hiányként jelentkező – nagyobb kereskedelmi egységeket is magában foglalva, hogy a forgalom folyamatossága biztosítható legyen. A földszinten (a jelenlegi terepszint) a Győri út felőli, igen kedvező, akár tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető részén a város valamennyi közműszolgáltatójának közös ügyfélszolgálati irodáját lehetne létrehozni, a szükséges „back office” iroda helyiségekkel. Emellett kereskedelmi üzlet, továbbá bankfiók működhetne. Az első emelet (az emelt szintű köztér felől terepszint) a Fő tér felőli megközelíthetőség miatt, hasznosíthatóság szempontjából a legkedvezőbb szint. Főleg a tér célcsoportja számára is közkedvelt vendéglátó, szórakoztató egységek létrehozása indokolt itt, ahol üzletek, gyorsétterem, billiárd szalon, söröző, pizzázó, kávézók és kerthelyiségeik tércsoportjai működhetnek. A második és harmadik emeleten a szórakoztatáshoz kapcsolódóan bowling pálya és/vagy fitneszterem illetve további üzletek, szolgáltató egységek kialakítása javasolt.

53


A terület a lakóépületektől elzártan helyezkedik el ezért az itt folyó különféle közösségi tevékenységek nem zavarnák a lakókat. Így ideális területet biztosíthatna az ideiglenesen felállítandó színpaddal megszervezett szabadtéri rendezvények megtartására, mivel a városközpontban helyezkedik el, mégesem zavarja az itt élők nyugalmát. Kapcsolódó projektek - Digitális infrastruktúra fejlesztése és tatabányai tudásközpont kialakítása a megyei és városi könyvtár komplex átalakítása révén. -


-

Újváros-nyugat: piacfejlesztés

-

XXI. századi kreatív város projektcsomag

-


2. Dózsakert akcióterület A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projekt célja a tervezett vasúti felüljáró és a dózsakerti sétáló utca közötti terület területrendezése és közterek fejlesztése, melynek révén a terület alközponti jellege erősödhetne. Az akcióterületen található a Szent Borbála Kórház is, melynek fejlesztései a 9-es számmal ellátott kulcsprojektben kerültek meghatározásra. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása Napjainkban Dózsekert jelentősen elszigetelt a Városközponttól. A terület nem mondható egységes arculattal rendelkező kereskedelmi alközpontnak, annak ellenére, hogy jelentős az itt élők, illetve az itt megfordulók száma. A problémát kezelése egyfelől, a vasúti átjáró átadásával, és ezáltal a városközpont és a sétáló utca közvetlen kapcsolatának kiépítéssel oldható meg. Másfelől szükségszerű a dózsakerti sétáló utca fejlesztése is, olyan komplex módon, amely által a terület XXI. századi szolgáltató és kereskedelmi alközponttá válhatna.

   

  

Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása Dózsakert sétálóutca megújítása és a vasúti felüljáróhoz kapcsolása (gyalogos és kerékpáros forgalom számára) A vasúti felüljáró dózsakerti oldalának kialakítása, annak összekötése a sétáló utcával Közúti és kerékpáros elérhetőség megteremtése a dózsakerti sétálóutcáig XXI. századi városi alközpont létrehozása, az üzletek arculatának egységesítése, közös marketinggel, és az igényesen kiépített (térburkolat, szökőkút, padok) közterületek kialakítása révén. Új kereskedelmi fejlesztésekhez alkalmas építési telkek kialakítása az Erdész utca és a Dózsa György utca mentén. Közlekedésbiztonsági beruházások. P+R parkolók kialakítása B+R létesítményekkel

-

Kapcsolódó projektek Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastrukturális fejlesztések)

54


3. Galla Ipari Övezet - barnamezős területek akcióterület A projektcsomag célja, rövid bemutatása Óváros és Felsőgalla közötti "barnamezős" terület (Galla ipari övezet) a legnagyobb és legrégebben kialakult összefüggő iparterület (a cementgyártól a Graboplast-ig, a Gyógyfürdőig.) A területet három csoportra szükséges bontani a 6-os és 7-es telep barnamezős területeire, a Cementgyár, Alupark és Fatelepi út környékére és a Mésztelepre. A VI-os telepen 3 hektáros terület van az önkormányzat tulajdonában, a VII-es telepen is önkormányzati területek állnak rendelkezésre. Ezen területeken indokolt lehet a közművesítés, annak érdekében, hogy a jelenleg a város lakófunkciójú területein telephellyel rendelkező kisebb ipari vállalkozások ide költözzenek. A 7-es telepen már elindult egy ilyen irányú fejlesztés. Az akcióterület terület második része, a Cementgyár, Alupark és Fatelepi út környéke is közművesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre vár. A fejlesztések megvalósulásának azonban komoly feltétele az önkormányzat és a helyi vállalatok együttműködése, megállapodása. A terület fejlesztésének a fő akadályát az elaprózott tulajdon rendszer és egy egységes fejlesztési elképzelés hiánya jelenti. Amennyiben az önkormányzat és a vállalatok meg tudnak állapodni, a következő fejlesztési területen kezdődnek meg a fejlesztések: A mintegy 160 hektár nagyságú terület 4 kisebb részterületre bontható. A volt cementgyár területén kisebb vállalkozások telephelyei találhatók, belső fejlesztési területekkel rendelkezik. Az Alupark területén egy nagyobb egységen belül ugyancsak kisebb vállalkozások részterületei (telepei) találhatók. A területek kihasználtsága ~ 65-70%-os. A Fatelepi út környezete lényegében kialakult iparterület (kereskedelmi, szolgáltató létesítmények is találhatók itt), kihasználtsága 65-75%-os. Fejlesztési lehetőséggel rendelkezik a volt Márgabánya területeinek irányában. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A városrészben levő felhagyott iparterületek hasznosításra várnak. A városba betelepülni szándékozó és a helyi, a város lakott területeiről kiköltöző kkv-k számára pedig helyet szükséges biztosítani a városban tehergépjárművel is megközelíthető és megfelelően közművesített, jó közbiztonságú területeken. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása A VI-os, VII-es telep, Alupark és a Cementgyári terület fejlesztései: Az egész akcióterületre vonatkozóan szükséges a XXI. századnak megfelelő megjelenés kialakítása (közterület rendezés), közbiztonság, vagyonbiztonság javítása, útépítések és karbantartás (pl: Tatai út - Fatelepi út összekapcsolása a szénosztályozó környékén), a közvilágítás kiépítése, a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés fejlesztése, kiépítése, elektromos kapacitások fejlesztése. Terület specifikusan a következő fejlesztések javasoltak: VII-es telepi ipari terület fejlesztései Az iparterület sajátos elhelyezkedéséből adódóan gépjárműves megközelíthetőség javítása, a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése és a gyalogos-kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tétele az egyik fontos fejlesztési elem. A tehergépjárműves forgalom beközlekedési lehetőségeinek javítása érdekében a Fő utca-Mikovinyi utca csomópontban egy körforgalom kialakítása lehet megoldás. Ezzel egy időben vizsgálandó a

55


Mikovinyi utca kikötésének lehetősége a Tatai útra, mely közlekedési kapcsolattal VII-es telep tehergépjárműves forgalma a lakóterületek elkerülésével, közvetlenül csatlakozhatna a közúti hálózathoz. A fejlesztési célok között szerepel az iparterületen a jelenlegi önkormányzati tulajdonú telkek közművesítése, elérhetővé tétele olyan tatabányai telephellyel rendelkező KKV-k számára, akik a jövőben beruházni, fejleszteni szeretnének. „Alupark” és volt cementgyári ipari terület fejlesztései Az „Alupark” és a volt cementgyári területén és a környékén szükséges a közbiztonság kiépítése, a volt cementgyár egyes területeinek rekultiválása, az úthálózatok felújítása és bővítése, közvilágítás kiépítése. A felsorolt fejlesztések az önkormányzat lehetséges feladatait foglalják össze. Egy vállalatönkormányzat közti megállapodás részét képezi ugyanakkor a vállalatok vállalt fejlesztései, melyek elsősorban telephelyfejlesztést és munkahelyteremtést jelentenek.

-

Kapcsolódó projektek Otthonos és egészséges város projektcsomag 1. számú főút településeket (Tatabánya – Környe - Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem

4. Bánhidai Erőmű és környéke akcióterület A projektcsomag célja, rövid bemutatása A projektcsomag egyfelől az Erőmű lakótelep, mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával foglalkozik. A fejlesztés keretében megvalósul a közlekedési kapcsolatok javítása a többi városrész irányába, közterület rendezés, valamint a Bánhidai Erőmű komplex turisztikai rekreációs központtá való alakítása. Fejlesztés szükségességének alátámasztása, indoklása A fejlesztési területre kidolgozandó projektek hátterét egyfelől a felhagyott ipari tevékenységből eredő, környezeti, társadalmi és gazdaságfejlesztési igény, másfelől a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak megnyíló támogatási lehetőségei szolgáltatják. Össztársadalmi igényként jelentkezik a városrész megfiatalítása, így gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi szempontból is a város és közvetlen környezetének jövőjét jelentősen befolyásolja a fejlesztés. Az erőmű, erőmű-tó és környékének fejlesztése indokolt, mivel az erőmű földterülete közvetlenül a hűtőtó partján található, rendkívül jó adottságokkal. Az ipari műemlék épületrésznek csodálatos belső terei vannak, páratlan attrakció lehetne a közcélú hasznosítása akár turisztikai, akár kulturális, akár rekreációs, akár mindhárom célra. Az erőmű épületei már mind használaton kívül vannak, a melléképületek jelentős része sajnos bontásra szorul. A tó melletti horgászházak állapota vegyes. A tiszti kaszinó és a víztorony jó, de felújításra szoruló állapotban vannak. Tervezett fejlesztések (projektelemek) rövid bemutatása Bánhidai Erőmű és közvetlen környezetének rekultivációja (10. kulcsprojektként kifejtve) A Bánhidai Erőmű és közvetlen környezetének rekultivációja alapvető feltétele a terület további hasznosításának és fejlesztésének. A Bánhidai Erőmű új funkcióval való ellátása

56






Erőmű központi épületének átalakítása természettudományi interaktív kiállítótérré (egyéb épületek bontása), interaktív ipari játszótér kialakítása, ami játszótér és egyben múzeum is A technikai fejlesztések és az ipari skanzen jelleg kapcsán kiegészítésként megjelenhet, mint a kreatív ipar és a star- up cégek egyik vonzó helyszíne. Szoftver és web fejlesztő cégek (kulturális innováció) helyszíne lehet az erőmű épülete, ahol olyan munkakörnyezetet szükséges kialakítani, ami a kreativitást és az innovatív gondolkodást segíti. A filmgyártás,

mint kreatív ipar és annak kiszolgáló egységei is megtelepedhetne itt, valamint fotó és zeneművészet, filmforgatási terek kialakítása is lehetséges.     

Korábbi iparvágány turisztika célúi újraindítása (tematikus vasút), Parti sétány / stég gyaloghíddal, Gyalogos és kerékpáros zóna kialakítása, Szabadtéri rendezvénytér, parkkal (Erőmű területén belül), Parkolók, pihenők kialakítása.

Erőmű-tó teljes területének rekreációs fejlesztése: A tó víz felületének sportolásra történő hasznosítása hosszú távon a horgászokkal egyeztetve szükséges.   

  

Egységes horgászstégek, házak építése (jelenlegiek bontása), Közmű kialakítása, felújítása Sportolásra és szabadidő-eltöltésre alkalmas területek kialakítása: futópálya, játszótér, új eszközökkel felszerelése (rugós játék, egy fészekhinta, mérleghinta stb.), kalandpark és élménypark, vizi sportok Padok, asztalok és hulladékgyűjtők kihelyezése Tó megközelíthetőségének javítása – közlekedési csomópont fejlesztése A település megfelelő közelsége a Vérteshez és a Gerecséhez lehetőséget biztosít a rekreációs funkciójú Erőmű-tó körüli szolgáltatások az erdei kerékpáros turizmushoz való kapcsolására. A tervezett Sport- és Kerékpáros Turisztikai Centrum az Erőmű-tó környékére javasolt építeni, így kapcsolódva az Által-ér menti kerékpáros turizmushoz is.

Erőmű lakótelep városrehabilitáció, közterület-rendezés

-

Kapcsolódó projektek Kreatív ipar megerősítése (Alkotó inkubátorház)

-

Bánhida: Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja (I.projekt)

2.5 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz (egyéb projektek) A tervezés során minden projektet besoroltunk a fent ismertetett 3 kategóriába, ezért egyéb projekteket nem kívánunk szerepeltetni.

57


2.6 A fejlesztések ütemezése Az ütemezés jelenleg kidolgozás alatt, a végleges operatív programoktól és azok finanszírozási metodikájától nagyban függ. Projektcsomagok ütemezése Projekt/projektcsomag típusa

Projekt sorszáma

1.

2.

Projekt/projektcsomag címe



Kulcsprojektek

3.

4.


1. számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem

58

Projekt terület Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.)

2014 II. félév

2015 I. félév

2015 II. félév

2016 I. félév

2016 II. félév

2017 I. félév

X

X

X X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

2017 II. félév

2018 I. félév

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2018 II. félév

2019 I. félév

2019 II. félév

2020 I. félév

2020 II. félév

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Intervallum


5.

6.

7.

8.

9.


Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán

Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés

Tudásközpont kialakítása a megyei könyvtár infrastruktúrájára építve

Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastruktúrális fejlesztések)

59

Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.)

X

X

X

X

X

X

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.)

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.)

X

X X X

X

X

X

X

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.)

X

X

X

X

X

X

X

X


10.

Óváros városrehabilitáció (II. ütem)

Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB készítés, finanszírozási megállapodás megkötése, stb.)

X

X

X

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárás, stb.)

Projekt/projektcsomag típusa

Projekt sorszáma

11.


12.

Projektcsomag címe

Városi környezet és energiahatékonyság - Vonalas infrastruktúra fejlesztés

60

2017 II. félév

201 I. félé

X

X

X

X

X

X

2015 I. félév

2015 II. félév

2016 I. félév

2016 II. félév

2017 I. félév

Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB-k készítés, finanszírozási megállapodások megkötése, stb.)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárások, stb.)

X

X


XXI. Századi kreatív város

X

2014 II. félév

Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB-k készítés, finanszírozási megállapodások megkötése, stb.) 13.

X

Projekt címe


Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés

X


X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


14.



X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2015 II. félév

2016 I. félév

2016 II. félév

2017 I. félév

2017 II. félév

201 I. félé

X

X

X

X

X

X

X

X

X


15.



X

X

X



Projekt sorszáma

16.

Projekt/projektcsomag címe Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB-k készítés, finanszírozási megállapodások megkötése, stb.)

Újváros-Városközpont akcióterület

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárások, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB-k készítés, finanszírozási megállapodások megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárások, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB-k készítés, finanszírozási megállapodások

Akcióterületi projektek 17.

18.

Dózsakert akcióterület

Galla Ipari Övezet barnamezős területek akcióterület

61

2014 II. félév

2015 I. félév

X

X

X X

X

X


megkötése, stb.)

19.

Bánhidai Erőmű és környéke akcióterület

62

Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárások, stb.) Előkészítési szakasz (tervkészítések, ITB-k készítés, finanszírozási megállapodások megkötése, stb.) Megvalósítási szakasz (közbeszerzések, kivitelezések, projektzárások, stb.)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


2.7 A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve

A fejezet kidolgozása alatt, melynek egyik kulcs indoka, a várható források nem teljes körű ismerete. Az egyes OP-k m forrás terv (állami költségvetés) struktúrája sem ismert még ezen a területen. Projektcsomagok költségigényei (Millió Forint) Projekt/projektcsomag típusa

Projekt/ Projekt csomag sorszáma 1.

2.

3.

4.

Kulcs projektek

5.

6.

Projekt/projektcsomag címe

TOP Megyei

Projekt címe


TOP MJV

TOP Kistérségi

KEHOP GINOP

500

1 500


300


700

3 000

1. számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán

3 030

7.

Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés

8.

Tudásközpont kialakítása infrastruktúrájára építve

9.

Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastruktúrális fejlesztések)

10

Óváros városrehabilitáció II. ütem

63

a

megyei

1 200

könyvtár 1 500

1 500





Projekt sorszáma

TOP Megyei

Városi környezet és energiahatékonyság infrastruktúra fejlesztés

12.

Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés

2 000

13.

XXI. Századi kreatív város

1 500

14.


1 500

15.


1 200

Projekt sorszáma

17.

-

Vonalas

TOP MJV

11.

16.

Akcióterületi projektek

Projektcsomag címe

Projekt/projektcsomag címe Újváros-Városközpont akcióterület Dózsakert akcióterület

2 000

TOP Megyei

TOP MJV

KEHOP GINOP

2 000

500

TOP Kistérségi

KEHOP GINOP 300

500

Galla Ipari Övezet - barnamezős területek akcióterület

600

19.

Bánhidai Erőmű és környéke akcióterület

300

1 000

1 000

1200

18.

64

TOP Kistérségi

1 000


3

ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület)

3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 3.1.1 3.1.1. A program stratégiai háttere és kulcsterületei Az antiszegregációs program elsősorban területi dimenzióban – az ITS-ben azonosított városrészek szerint, a szegregációs folyamatok szempontjából – vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Tatbánya Megyei Jogú Város közigazgatási határán belül. A település-fejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása – elsősorban az alacsony státuszú – azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú – lakosok tekintetében. Tatabánya MJV Önkormányzatának fő célja a társadalmi kohézió növelésével a város regionális versenyképességének erősítése. Jelen Anti-szegregációs program szervesen illeszkedik a meglévő települési és közoktatási esélyegyenlőségi programokhoz, kapcsolódik továbbá a következőkben felsorolt, európai uniós és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020, az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Célja nem csupán a válság leküzdése, hanem az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek megteremtésével. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelennek. -

Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyek rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítása szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett, amelyek eredményeként az előbb említett két területen a nemzeti célkitűzés a 10 %-nál nem nagyobb arány elérése (lemorzsolódás), illetve 450 ezres csökkenés (szegénységben élők). A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Az NTFS, amely az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumhoz illeszkedik, a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás-politikát helyezi a középpontba. Emellett hangsúlyos

65


célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára – így a gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A stratégiát az az elvárás hívta életre, hogy csökkenjen a gyermekek és családjaik nélkülözése, javuljanak a gyermekek fejlődési esélyei. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, amely a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik. Az Anti-szegregációs program az alábbi kulcsterületekre koncentrálva igyekszik a célok megvalósulását elérni. E területeken belül a településen azonosított szegregátumok jellemzői, illetve a város beavatkozási lehetőségei jelölik ki azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a program harmadik fejezetében kerülnek indikatív jelleggel bemutatásra. Szegénység, mélyszegénység Az Európai Unió által meghatározott mutatók szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Ezek az emberek tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. Kialakulásában szerepet játszott a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség, a munkaerő-piaci esélyek

66


szűkülése, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetek, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságai. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, ezzel összefüggésben a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet. Közfoglalkoztatatás Tatabányán a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közül egyre többen vesznek részt közcélú foglalkoztatásban. Ez a foglalkoztatáspolitikai eszköz biztosít több száz ember részére rövidebb - hosszabb ideig tartó munkát. Több esetben a közfoglalkoztatottat normál munkaviszony keretében tovább foglalkoztatják. Tatabányán 2013 második felében jelentősen nőtt a közfoglalkoztatásban részt vevők száma, amely 2014-ben az adatok alapján továbbra is emelkedő tendenciát mutat. 2013 évben a téli időszakban a közfoglalkoztatás ideje alatt több száz ember vett részt kompetencia szint megtartó és képességfejlesztő képzésben. A jó tapasztalatok alapján továbbra is fontosnak tartjuk a program folytatását és további fejlesztését. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A diszkriminációs gyakorlat visszaszorítása szempontjából fontos a foglalkoztatási viszonyok ellenőrzése, szükség esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonása, a tájékoztató kampányok, vagy a területtel foglalkozó társadalmi szervezetekkel történő együttműködés. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A pénzbeli és természetbeni szociális támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások, és az álláskeresők számára elérhető támogatások különös jelentőséggel bírnak az antiszegregációs program szempontjából, hiszen a szegregátumokban az átlagosnál jóval magasabb (Tatabánya esetében a városi átlagnak több mint kétszerese) az aktív korúak körében a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. Az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: -

Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

67


-

Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.

Aktív korúak ellátásában az az aktív korú személy részesülhet, aki nem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy egészségkárosodott, vagy támogatott álláskereső, vagyis olyan hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, aki a jogszabályban előírt jövedelmi feltételeknek megfelel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást csak álláskereső személy veheti igénybe. 2012-től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy más foglalkoztatási jogviszony (beleértve a közérdekű önkéntes tevékenységet is) alapján. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Lakhatás – Telep Szegregátum A szegregátumok vizsgálata és a szükséges intézkedések egyik legfontosabb dimenzióját rögzíti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 26. § (3) bekezdése. E rendelkezés értelmében „a lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy … egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.” . A szegregátumokban élők életminőségét alapvetően meghatározza, hogy e területeken általában magasabb a komfort nélküli lakások száma és aránya, az adott lakóterület összes lakásához viszonyítva (wc, fürdőszoba, szennyvízelvezetés hiánya, vezetékes víz hiánya). A KSH adatai szerint Tatabánya szegregátumaiban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya meghaladja a kétharmadot, míg a település egészére ez az arány mindössze 4 %. Antiszegregáció a köznevelésben: A vonatkozó jogszabályok értelmében Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. évben elkészítette a közoktatásra vonatkozó, Tatabánya Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv című dokumentumát, annak érdekében, hogy megalapozza a települési, illetve az intézményi Közoktatási esélyegyenlőségi tervek elkészítését. Az esélyegyenlőségi terv a településen élő hátrányos helyzetű (HH), valamint halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók esélynövelését, iskolai sikerességét, a méltányos és mindenki számára egyaránt elérhető minőségi oktatás feltételrendszerének megteremtését hivatott szolgálni. A fejlesztési célterületek meghatározásakor a következő elveket követte a város: -

minőség és hatékonyság növelése minden intézménytípusban, az iskolák révén biztosítani a tudásalapú társadalom által megkövetelt készségek fejlesztését, az info-kommunikációs technológiák alkalmazásában jártasság megszerzését, az erőforrások legjobb kihasználása, a társadalmi kohéziót erősítő, a tanulást vonzóvá tevő iskolai környezet kialakítása a hátrányos helyzetű gyermekek és sajátos nevelési igényű tanulók integrációja jegyében, (helyi) munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzés modern eszközökkel és módszerekkel történő biztosítása.

Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények

68


értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

3.1.2 Antiszegregációs akcióterületek Tatabányán Térbeli elhelyezkedés, megközelítés: A városban található szegregátumok lehatárolását a KSH végezte el a 2011-es népszámlálás adatai alapján. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott módszertannak megfelelően történt, mely szerint azon területek tekintendők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A KSH alábbi térképe a település belterületén található szegregátumokat jeleníti meg.

Mint látható, a városban több olyan kisebb kiterjedésű terület is található, ahol a szegregációs mutató meghaladja az 50 %-ot (vagy a 40 %-ot, amely terület szegregációval veszélyeztetettnek tekintendő), azonban az alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A módszertani előírások szerint szegregátumnak kell azonban tekinteni azokat a területeket, amelyek 45 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak. A fenti kritériumok alapján a KSH Tatabányán három szegregátumot azonosított. Az együttesen közel 1800 lelket számláló három területi egységre tagolható telep-együttes Tatabánya Felsőgalla és

69


Alsógalla városrészei között, az 1 sz. főút mellett, a jelenlegi és a korábbi Győr-Bp. vasútvonal nyomvonalai által határolt területen található. A területek városközponttól mintegy 6 km-nyire, az alsógallai vasútállomástól 3 km távolságban terülnek el.

A településen – de a Dunántúlon is – a legnagyobb szegregátum az 1-es főút - Névtelen u. Kőbányaaljai u. - Névtelen u. - Pálya u. - Térmester u. - Iskola u. - Gyár u. - Széchenyi u. - Vörösmarty u. által határolt Mésztelep, aminek lakónépessége a 2011-es népszámlálás szerint 1037 fő.

70


Tatabánya másik, ugyancsak magas lélekszámú szegregátuma a Hatos telep, amit a KSH kimutatása két elkülönült területre bont. A nagyobb, 667 fős lélekszámú Hatos telep I. az Iparos u. - Faraguna u. Hentes u. - Csarnok u. - Nívó u. - Borbély u. - Tatai út - Deák Ferenc u. - Kassai u. - Csarnok u. - Kassai u. általhatárolt terület. Ennél jóval kisebb, a KSH népszámlálási adatai szerint mindössze 62 fős a Bartók Béla út - Rezeda u. Fő út - Baross Gábor út - Virág u. - Egység u. - Galamb u. - Réce u. - Holló u. - Szigeti dűlő - Óvoda sor Hosszú sor - Gyöngyvirág sor által közrezárt terület.

71


A szegregátumok kialakulása A XX. sz elején kialakult Mésztelep és Hatos telep szegregációs folyamata hosszú évtizedek alatt jutott el mai állapotába. A két szegregációban végső stádiumba érkezett településrész már kialakulása pillanatában magán viselte az elkülönülést, mégpedig jól körülhatárolható társadalmi csoportra – bányászok és cementgyári munkások – vonatkozóan. Bár kezdetben az itt épült lakások az akkori lakhatási körülményekhez képest még korszerűnek számítottak, emellett az itt élők szociális, egészségügyi és kulturális lehetőségei is viszonylag kedvezőek voltak, azonban a telep rossz egészségügyi és szociális helyzete miatt már az 1940-es évek végén felvetődött a Mésztelep telep lebontásának gondolata. Az állapot romálásában szerepe volt a cementgyár közelségéből adód egészségtelen környezetnek (légszennyezés), a bányaműveléssel érintett egyes lakóterületeken az alábányászás miatt a lakások megrongálódásának. Az 50-es években az állami lakásépítési programja keretében a város távolabbi területein megkezdődött a lakótelepi és a családi házas övezetek kialakítása és ezzel párhuzamosan a bányatelepek lebontása. A lakásépítések üteme azonban elmaradt az igényektől, így a VI-os telep részben, a Mésztelep pedig egyáltalán nem került szanálásra, utóbbi szinte teljes egészében megmaradt. Ugyanakkor a VI-os majd a mésztelepiek közül is egyre többen költöztek el a modernebb, összkomfortos, lakótelepi lakásokba, Tatabánya más frekventáltabb városrészeibe (Újvárosba, Dózsakertbe). Főleg a jobb anyagi kondíciójú, iskolázottabb és fiatalabb családok hagyták

72


el korábbi lakóhelyüket. A megürült lakásokba elsősorban az ország keleti, észak-keleti megyéiből cigány családok költöztek be. A területen óvoda, iskola, családsegítő szolgálat és hajléktalan ellátó intézmények működtek. Ezek közül mára csak az óvoda maradt fenn. A város az intézményeit kivonta, ill. máshová helyezte át. Szegregációs szempontból a településrészek sorsa a lokális munkahelyek megszűnésével pecsételődött meg, aminek következtében a Mésztelep és Hatos telep lakosságának kicserélődése felgyorsult és jelentőssé vált az ország más részeiből betelepülő cigány lakosság megjelenése is, amely még jobban felgyorsította a leszakadás folyamatát. A szegregátumok, mindenekelőtt a Mésztelep helyzetének rendezése (fejlesztésére vagy szanálására, az ott lévő intézmények áthelyezésének kérdése) az elmúlt évtizedekben többször is napirenden volt, arra vonatkozóan döntéselőkészítő anyagok, képviselőtestületi előterjesztések készültek, ennek ellenére a probléma mind a mai napig fennáll. A jelenkor városlakóinak számára a Mésztelep sajnos negatív fogalommá vált, és a telepen élőkkel szemben erős előítéletek szilárdultak meg. A területek demográfiai jellemzői: A három lehatárolt szegregátumban, a telepszerű környezetben élő lakosság száma megközelíti az 1800 főt, ami a város teljes lakosságához viszonyítva 2,61%.

A lakosság rossz szociológiai jellemzőit számos adatfelvétel támasztotta alá az elmúlt időszakban. Kiolvasható az adatokból a lakosság alacsony jövedelemszerző képessége, a nagyarányú munkanélküliség. A telepeken lakó átlagosan 5–8 fős családok Mésztelepen jellemzően 31 négyzetméteres, VI-os Telepen, pedig általában 38 négyzetméteres szoba-konyhás, komfort nélküli lakásrészekben élnek. A lakások állaga és a közterületi felszíni infrastruktúra állapota igen leromlott. Járdák gyakorlatilag nincsenek. A szennyvízelvezetés árkokban történik - annak ellenére, hogy a telep egy része lehetne csatornázott – az ebből fakadó problémák esetenként feszültséget szülnek az egy utcában lakó emberek között, de akár közegészségügyi problémát is okozhatnak.

.

73


Jellemző, hogy az egymás közelében lakó háztartások rokoni kapcsolatban is vannak egymással. Az itt élő családok ennek is köszönhetően jól ismerik egymást, adott helyzetekben nagyfokú összetartás jellemzi magatartásukat. Ugyanakkor az egzisztenciális bizonytalanság, a munkanélküliség okozta feszültség, a tartós munkanélküli állapot, ill. az ezek által előhívott megoldási stratégiák következményei (devianciák) rombolják az egyén mentálhigiénéjét, aláássák a közösséget és a negatív minták átörökítésével nehezítik a fiatal nemzedék helyzetét. A szegregátumok lakosságának életkori megoszlása mutatja a homogén rossz szociális helyzetű emberek koncentrálódásából eredeztethető tüneteket. A telepszerű környezetben élő emberek rossz egészségi állapota miatt az átlagéletkor jelentősen elmarad a város átlagéletkorához képest. A szegregátumokban a reprodukciós index jóval magasabb, mint a Tatabánya más városrészein, ezért a 14 év alatti lakosság aránya a szegregátumok népességében több mint kétszerese a városi átlagnak. Az előbbiekkel összefüggésben a szegregátumokban sok a több kiskorú gyermeket nevelő nagycsaládos. Felülreprezentáltak a rendezetlen családi kapcsolatok is, nagyon sok a formálisan különélő vagy ténylegesen elvált, valamint gyermekeit egyedül nevelő szülő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben legalább 670 gyermek részesült idén (a két telepről). A mésztelepi óvodába járó gyermekek 100%-a roma. A VI-os telepi óvodában ugyanez az arány. A VI-os telepen található Füzes u-i általános iskola roma nemzetiségi iskola, a tanulók 95%-a roma. A gyermekek közel 100%-a anyagi szempontból súlyosan veszélyeztetett családi környezetben él. A középiskolában továbbtanulók, az ott sikeresen teljesítő tanulók aránya tartósan rendkívül alacsony, de az elmúlt időszakban növekedett. A szegénység jövedelmi, szociális, kulturális, s egyéb járulékos nehézségeit tapasztalják meg a telepen élő emberek. A lehetőségek körét és a döntési mozgásteret tovább korlátozzák a cigánysággal szembeni előítéletek. Az elutasító hozzáállást a munkaerő-piaci döntéseknél a mésztelepi, hatos telepi lakcímkártya önmagában megalapozhatja. A családok háztartásának vezetésére a napról-napra élés jellemző. A rendelkezésükre álló pénzekre nem készítenek családi költségvetést. A családok háztartásának vezetésére a napról-napra élés jellemző.

74


Iskolázottság és foglalkoztatottság: Rendkívül magas – a városi átlag többszöröse – az alacsony iskolai végzettségű, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel, vagy be nem fejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg a felsőfokú végzettsége csupán néhány főnek van. A szakmával rendelkezők között is magas az álláskeresők aránya. Tipikusnak mondható a közfoglalkoztatás és a fiatal férfiak körében az alkalmi munkavállalás – jellemzően az építőiparban. A szegregátumokban a városi átlagnál több mint kétszer nagyobb azoknak az aránya akiknek rendszeres jövedelemre kizárólag valamilyen szociális transzferjövedelemből van esély. Az alacsony iskolázottságot újratermeli, hogy az általános iskolát elvégzettek közül csak kevesen tanulnak tovább. A családok nem fordítanak figyelmet a gyerekek taníttatására. Magas azoknak az aránya, akik tankötelezett életkorukban nem szerzik meg az alapfokú végzettséget, ezért a szakképzettség megszerzése előtt még a felnőttképzés keretében kiegészítő képzésben kellene a nyolc általánosból hiányzó évfolyamokat pótlólag elvégezniük. A telepen élő altív korú, de munka jövedelem nélküli felnőtteknek szakképzettség hiányában kevés lehetőségük marad a legális jövedelemszerzésre. A telepszerű lakókörnyezetből nagyon kevés az esély a társadalmi mobilizációra. A telepen születő, egymást követő generációk életkörülményei fokozatosan romlanak, ezért az alacsony társadalmi státusz generációk közötti átörökítésének esélye nagyon magas, gyakorlatilag 100%-os. A társadalom átlagától mélyen leszakadó telepszerű lakókörnyezetekben az egyének személyes erőfeszítései a legritkább esetekben lehetnek elegendőek ahhoz, hogy segítség nélkül is képesek legyenek kitörni a szüleiktől örökölt lakókörnyezetükből.

A diagram adatai alapján látható, hogy a szegregátumokban a 15-64 éves aktív korosztály foglalkoztatottsága nem éri el a városi átlag felét. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya közel 60 % (a városi átlag kb. duplája), és ugyancsak a városi átlag kétszeresére tehető a szegregátumokban a munkajövedelem nélküli lakosok aránya . Ezzel összhangban áll, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a területeken igen magas (65-70 %)

75


3.1.3 A város anti-szegregációs tervének fő céljai és a beavatkozások alapelvei Tatabánya anti-szegregációs terve a 2014-20-as időszakra az alábbi célokat tűzi ki: -

a meglévő szegregátumok növekedésének megállítása, felszámolásának megkezdése; újabb szegregátumok kialakulásának megakadályozása a szegregációs veszélynek kitett, erősen leromlott területeken szociális városrehabilitációval és prevenciós, ESZA-típusú intézkedésekkel.

Az ITS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy az azonosított szegregárumokon kívül Tatabánya minden városrészében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön a jövőbeli fejlesztések során. A fenti célok a következő alapelvek szem előtt tartásával kell elérni: -

-

A már szegregálódott területeken az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása; Az alacsony státuszú lakosság által lakott leromlott területek középtávú szegregációjának időben történő megállítása, megelőzés; A szegregátumokban és leromlott területeken élők lakhatási, szociális, munkaerő-piaci helyzetét hosszabb távon közelíteni a városi átlaghoz oly módon, hogy a város más területein élők helyzete ezzel párhuzamosan ne romoljon; A város célja a népesség megtartása; A bérlakás-állomány bővítése; Az újonnan kialakításra kerülő bérlakások 20%-a szociális bérlakásként adandó bérbe, de nem tömbszerűen és területileg nem szegregáltan; Lakás- és ingatlangazdálkodás területén figyelemmel kísérik, hogy ne alakuljanak ki tömbszerűen szociális bérlakások; A bérleti jog nem idegeníthető el; A vonatkozó helyi rendeletek összehangolása a fenti alapelvekkel.

3.2 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések Az Anti-szegregációs helyzetelemzésben részletesen bemutatott szegregátumban és leromlott területeken jelentkező problémák túlmutatnak az infrastrukturális ellátottság kérdéskörön, szemléleti, attitűdbeli változásokra volna szükség minden érintett fél részéről, melyeket részben az IVS keretében, részben további, ún. ESZA-típusú, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok tervezésével, valamint megerősített szociálpolitikával kíván a város orvosolni. Az ITS tervezése és készítése során folyamatosan érvényesülő szempont volt, hogy a 2014-2020 közötti városfejlesztési programok, és a meglevő településfejlesztési koncepció alapján készülő egyéb fejlesztési programok ne járuljanak hozzá a szegregáció terjedéséhez, a leromlott területek növekedéséhez más városrészekben, külterületen vagy a városkörnyéki külterületeken, illetve falvakban. A városvezetés a mozgáskorlátozott városlakók akadálymentes közlekedésének, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítását is szem előtt tartja. A középületek, járdák akadálymentes megközelíthetősége mind nagyobb arányban biztosított a városban, ez egyaránt szolgálja a mozgásukban korlátozottak, az idős emberek és a babakocsival közlekedő kisgyermekes szülők esélyegyenlőségét.

76


3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A beavatkozási programokban érintett szektorok, szakmai területek I.

Köznevelés fejlesztése

A telepszerű lakóterületekről alacsony az általános iskola utáni továbbtanulók aránya. A tanulmányaikat többnyire szakiskolákban tovább folytató fiatalok között az átlagosnál magasabb a lemorzsolódás, a szakiskolába belépő hátrányos helyzetű tanulók többségének végül nem sikerül szakképesítést szereznie. A korai iskolaelhagyás okai között jelentős szerepet játszanak a szegregált lakókörnyezetből származó társadalmi-gazdasági hátrányok. Az antiszegregációs program köznevelési területre célzott intézkedései a hátrányok leküzdéséhez kívánnak segítséget nyújtani. Az intézkedések a lemorzsolódás kezelésének három szintje – prevenció, intervenció, kompenzáció – köré épülnek, és elsősorban az oktatás minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítását irányozzák elő. Ezen belül hangsúlyosan a minőségi oktatáshoz történő hozzáférés szélesítését és a köznevelés esélyteremtő szerepének növelését tartalmazzák prioritásként. Az előkészítésre kerülő beavatkozások a kisgyermekkori nevelés kiterjesztését, az alapkészségek megerősítését a továbbtanulási eredmények javítását és a lemorzsolódás veszélyének csökkentését kívánják elérni. Kutatások támasztják alá, hogy társadalmi felzárkózás területén az óvoda sok szempontból kiemelkedő jelentőségű. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy a leginkább rászoruló gyermekek egy része nem jár óvodába (vagy csak ötéves korában jut el oda. A 2012. szeptembertől hatályos köznevelési törvény értelmében ezért 2015 szeptemberétől az eddigi 5 éves kor helyett 3 éves kortól lesz kötelező az óvodai részvétel, ezáltal a kisgyermekek már kora gyermekkortól közösségben fejlődnek, elősegítve a későbbi sikeres iskolai beilleszkedést és előremenetelt, ami az iskolarendszerből történő korai távozás megelőzését is szolgálja. A telepszerű lakókörnyezetben az antiszegregációs program speciális támogatást kíván nyújtani a gyermekek felzárkóztató célú kötelező óvodáztatásának megszervezésében. II.

Szociális lakhatás fejlesztés

A lakhatási problémák kezelése jellemzően ágazatközi feladat, így kiemelt szerepe van a társadalmi felzárkózási eszközöket koordináló intézményeknek. A szociális terület egyes szolgáltatásai, illetve a lakhatási problémák kezelését célzó programok akkor lehetnek hatékonyak, ha biztosítani tudjuk a lakhatás elbizonytalanodásához vezető – természetük szerint – összetett problémák összehangolt kezelését. A programban résztvevőknek munkavégzéssel, képzési gyakorlattal hozzá kell járulnia mind a települési közösség javainak felújításához, mind a saját lakóépületeik korszerűsítéséhez. A telepeken, telepszerű lakókörnyezetekben élők integrációját célzó komplex fejlesztési programokat integrálni kell az önkormányzatok település- és egyéb fejlesztési terveibe. A leghátrányosabb helyzetűek, köztük a romák számára az egészséges, közszolgáltatásokkal megfelelően ellátott, fenntartható lakhatáshoz való hozzáférés esélye szinte kizárólag szociális lakhatás biztosítása útján teljesülhet. A szociális lakhatás biztosítása során azonban meg kell előzni a jövőben a problémák koncentrálódását, városrészek lecsúszását. A jövőben a tatabányai viszonyok között értelmezett lakásfogyasztási minimum biztosításának feladataiba be kell vonni az érintetteket és akár a közfoglalkoztatás keretei között a fenntartási, karbantartási, felújítási feladatok kivitelezésében biztosítani számukra a munkavégzést.

77


III.

Szociális foglalkoztatási fejlesztése

A telepszerű lakókörnyezetben is a szegénység kialakulása és fennmaradása – egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett – elsősorban a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott. A szegregátumokban a foglalkoztatottság szintje annyira alacsony, hogy a foglalkoztatási szint, tartós javítását a közfoglalkoztatási programok önállóan nem képesek biztosítani. Az antiszegregációs program intézkedései, ezért olyan foglalkoztatással járó felzárkóztató programokat kíván elindítani, amelyek célja a támogatott szakaszt követő fenntartható, nyílt munkaerőpiachoz kapcsolódó foglalkoztatás. A foglalkoztatás és felnőttképzés területén az önkormányzat számára különösen fontos a külső forrásszerző képesség megtartása és fejlesztése. A szociális foglalkoztatást támogató pályázatok az alacsony státuszú lakosság foglakoztatást segítő felnőttképzési programokra elsősorban rövidtávon (1-3 év) teremtenek lehetőségeket. Arra is van lehetőség, hogy a támogatott felnőttképzési programok keretében már nem tanköteles aktív korú lakosság körében a hiányzó 7-8. osztály és/vagy OKJ-s szakmák megszerzésére pályázati úton történjen forrásbevonás. A szakmák közül elsősorban a helyi, kistérségi szinten is piacképes szakmákra (kőműves, burkoló, ács-állványozó és eladó) történő beiskolázás indokolt a helyi szakképző intézményekkel együttműködve. A foglalkoztatásban fontos az együttműködések kiterjesztése a helyi piaci munkáltatók körére is. IV.

Szociális ellátórendszer fejlesztése

Az antiszegregációs program szociális dimenziójában meghatározó elem a telepszerű szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek életesélyeinek javítása. A tervezett intézkedések fontos célkitűzése, hogy megfelelő szolgáltatásokkal és fejlesztésekkel csökkentse az egészségügyi – oktatási – szociális gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférési egyenlőtlenségeket, és biztosítsa ezekben a magas színvonalú szakmai tevékenység alapvető feltételeit. A gyermekek és fiatalkorúak vonatkozásában különös hangsúlyt kell fektetni a bűnmegelőzésre, valamint a bűnismétlés megelőzésére, a káros intézményi reszocializáció és ezzel együtt járó bűnözői karrier idejekorán történő megtörésére. Ebben komoly szerepe van a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményeknek, a korai intézményi integrációnak, a differenciált és módszertanában rugalmas oktatási rendszer kialakításának, a családsegítők, szociális szakemberek, védőnők, pedagógusok stb. összehangolt munkájának és felelősségének. V. Egészségügyi fejlesztési tevékenység A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségvédelme, a megelőzési programok, célzott tájékoztató kampányok alapvetőek mind a munkavállalást érintő készségek, képességek helyreállítása, fenntartása szempontjából, mind a gyermekek iskolai teljesítményét tekintve. A megelőzés lényegében már a higiéniai neveléssel az óvodában elkezdődik, a szülők partnerként történő bevonásával. A megelőzés fontos eleme az egészségtudat erősítése, az egészséges életmódra ösztönzés. Az antiszegregációs programban tervezett intézkedések célja az egészségügyi szűréseken való részvétel ösztönzése. Az életminőség-javítással, egészségfejlesztéssel kapcsolatos tervezett beavatkozás a teljes közösség számára kínál szolgáltatásokat, de különös tekintettel koncentrál a gyermekekre, a szegregált lakókörnyezetben, köztük a roma népességre. Kiemelt célcsoport a roma nők köre: őket elsősorban a tudatos családtervezés, a korai terhesség, illetve az egészséges terhességre való felkészülés témáiban szólítja meg. A tervezett intézkedések célja, hogy minden

78


gyerekes család hozzáférjen az egészségügyi ellátásokhoz és birtokában legyen az ellátási rendszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó információknak. A szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyegyenlőségének és a hatékonyságnak növelése egyaránt megkívánja, hogy a területi és szakmai aránytalanságokat az ellátórendszer fokozatos, a helyi szükségletekhez igazodó átalakításával, megújításával korrigáljuk. A szegregátumokban élők (nagy számban romák) specifikus problémáira komplex megközelítéssel kell reagálni, amely magában foglalja a célzott megelőző programokat, az egyéni felelősség tudatosítását, az egészséges lakhatáshoz és környezethez való hozzáférést, illetve annak megőrzését, a foglalkoztathatóság javítását, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. VI. Közösségi programok Az Anti-szegregációs programban tervezett tevékenységek megvalósítását jelentően elősegíthetik a Tatabánya MJV Önkormányzata, a helyi RNÖ, valamint civil szervezetek közötti két vagy többoldalú együttműködési megállapodások. Ezen belül fontos szempont az érintett célcsoport képviselőinek a bevonása is az őket érintő döntésekbe és beavatkozásokba. A partnerség és az együttműködés előmozdítása, a jó gyakorlatok elterjesztése, a tapasztalatok cseréje, a sikert hozó módszerek közös tanulmányozása viszonylag kevés ráfordítással megsokszorozhatja az egyes szereplők eredményességét. Ennek érdekében ki kell alakítani a jó gyakorlatok elterjesztésének mechanizmusát, amelybe szükséges bevonni olyan szervezeteket, amelyek a célcsoportok elérésben segíteni tudnak. Az integráció a többség befogadó szándéka nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért a többség integrációval és a leszakadó rétegekkel kapcsolatos szemléletének formálása is elengedhetetlen (természetesen a diszkrimináció elleni jogi biztosítékok alkalmazásán túl). A szemléletformálás komplex, hosszadalmas folyamat, leginkább gyermekkorban hatékony - tehát az oktatás-nevelés területén. Ettől függetlenül a felnőtt társadalom szemléletformálása – a támogató attitűd irányában – szintén elengedhetetlen a társadalmi felzárkózás céljainak elérése érdekében. A szemléletformálásnak, figyelemfelkeltésnek fontos direkt eszközei lehetnek a közvéleményt célzó kampányok és a szociális, egészségügyi, közigazgatási, igazságszolgáltatási valamint rendfenntartási területeken dolgozók számára szervezett képzések a megkülönböztetéstől mentes gyakorlatok alkalmazása érdekében. A leghatékonyabb módszer azonban a sztereotípiák leépítésére a sztereotípia tárgyával gyakoribb interakciók létesítése, és így szükségszerűen a sztereotípiától eltérő szerepekben történő megismerése. Fontos a közvélemény folyamatos tájékoztatása, informálása. Az információs tevékenységnek fontos részét képezheti az előítéletek következményeinek tudatosítása, a közvélemény folyamatos tájékoztatása a sikeres programokról és a problémákról, nehézségekről, az intézkedések egész társadalom számára hozott hasznáról, hiszen ezek az információk formálhatják az emberek véleményét, és ezen alapulhat támogatásuk elnyerése. Az Antiszegregációs Programot az 1. sz. melléklet tartalmazza.

79


4

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI

4.1 Külső összefüggések 4.1.1 A stratégia illeszkedése az országos, megyei és térségi területfejlesztési tervekhez Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)

A közzétett országos területfejlesztési anyagban, a 2005. évi tervekhez képest, irányváltás tapintható: A koncepció megelőző évek felzárkóztatás-orientált szemlélete helyett a gyorsan és hatékonyan dinamizálható térségek – a növekedési motorok – és tematikák – nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok– megerősítésére fókuszál. Abból a filozófiából indul ki, hogy a felzárkóztatást elsősorban a „növekedési motorok” fejlesztésének továbbgyűrűző hatása fogja katalizálni megfelelő területi együttműködések, integrált fejlesztések közvetítő hatása révén. Az OFTK Budapestet kiegészítő ipari-logisztikai gyűrűként kívánja fejleszteni a Tatabánya-Tata-(Oroszlány) városegyüttest (agglomerálódó térség). A Budapest körüli csapágyvárosok körébe Tatabánya és Tata mellett Esztergom és Komárom is besorolásra került. A város számára új lehetőségek rejlenek abban az elképzelésben, mely Budapest tehermentesítése érdekében egy megerősített Székesfehérvár-Tatabánya tengelyre, továbbá a korábbi M6-Esztergom-Szlovákia kapcsolat helyett a Székesfehérvár - Tatabánya Esztergom - (Szlovákia) - Salgótarján kapcsolat erősítésére irányulnak. A főváros körüli belső városgyűrű városainak lehetséges kitörési pontjai: Tatabánya a megújuló város, Komárom-Esztergom megye gazdasági központja, versenyképes, innovációt és befektetéseket támogató, családbarát település, amely folytatja az elért eredmények megtartásához szükséges infrastrukturális és gazdasági célú fejlesztéseket, a táji környezeti szempontok figyelembevételével. Ehhez a következő húzóágazatok adnak alapot: autóipar, gumiipar, elektronika, gépipar, orvosi műszergyártás, környezetvédelmi ipar, legfontosabb kitörési pontjai: feldolgozóipar (gép-, és elektronikai ipar, hightech ipar), logisztika. Tatabánya, Oroszlány-TataKomárom városokkal, városhálózati csomóponti térségként a megye gazdasági motorja. A dokumentum Komárom-Esztergom megyére vonatkozóan az alábbi fejlesztési irányokat jelöli ki: 

Oroszlány-Tatabánya-Tata-Komárom városhálózati csomópont fejlesztése: Tatabánya gazdasági központi szerepének megőrzésetovábbi megerősítése mellett versenyképes, innovációt és befektetéseket támogató, családbarát urbanizált táj kialakítása, az elért eredmények megtartásához szükséges infrastrukturális és gazdasági célú fejlesztések folytatása, az Által-ér völgyének fenntartható

80


vízgazdálkodási, ökológiai, rekreációs fejlesztése.

Országos Területrendezési Terv



A megyei vidéki tájak új egyensúlyának kialakítása (kisalföldi agrárvertikum nagytérségi integrációja; integrált fenntartható vízgazdálkodás infrastruktúrája, kooperáló erős vidéki közösségek innovatív kezdeményezéseinek támogatása; a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása, központi szerepű települések funkciójának megerősítése; élhetőség, rekreációs funkció és a dombvidéki mozaikos táj adottságaira épülő helyi gazdaság együttműködésre épülő fejlesztése).



Rozsdaterületek, barnamezős területek, tájsebek, meglévő, de nem használt falusi feldolgozó-kapacitások differenciált újrahasznosítása, rehabilitációja, kezelése, fenntartható területgazdálkodás, településüzemeltetés, környezeti veszélyforrások felszámolása, tájgondnokság megszervezése, kooperációra épülő tájfejlesztés.



A megye energiaipari pozíciójának megerősítése az energiaszektor struktúraváltására építve (a táji, környezeti, térszerkezeti adottságok, az európai (Duna régiós) és az országos energiastratégia és a befektetői szándékok összehangolt figyelembe vételével).



Kvaterner szektor, K+F, felsőoktatás és középfokú szakképzés megerősítése, az együttműködési kultúra és a vállalkozási hajlandóság erősítése, a leszakadó településrészek és társadalmi csoportok integrálódásának, felzárkózásának, befogadásának ösztönzése.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Országos övezetek, amelyek érintik Tatabányát: 

országos ökológiai hálózat



kiváló termőhelyi adottságú erdőterület



komplex tájrehabilitációt igénylő terület



országos jelentőségű tájképvédelmi terület



történeti települési terület



kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület



felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe



ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület

81




együtt tervezhető térség övezete

A Tatabánya-Tata-Oroszlány várostérségre az alábbiakat írja elő a terv: Az övezetben szükséges összehangolni a tervezett lakógazdasági és rekreációs célú területkínálatokat a túlkínálat elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége az övezet összes kínálatának figyelembevételével indokolandó az integrált városfejlesztési stratégiákban illetve a településrendezési tervek alátámasztó munkarészében. A térség térségi jelentőségű gazdaságfejlesztéseit a városokba és városias települési térségként szabályozott településekre (Baj, Vértesszőlős, Környe) indokolt koncentrálni. Az övezet területén a meglévő településtestek megújulását és intenzitásnövekedését, kiemelten a lakótelepek felértékelését szükséges támogatni a kertvárosias területek illetve zöldmezős gazdasági területek burjánzásával szemben. Kiemelten kerülendő a belterülettől távolabb fekvő, jelenleg még kertes mezőgazdasági vagy hétvégi házas üdülőterületként szabályozott volt zártkertek lakóterületté történő átminősítése. Ösztönözni szükséges a városi rekreációs kínálat fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését különösen az Által-érhez, továbbá a már meglévő rekreációs kínálatokhoz kapcsolódóan, valamint a kerékpáros útvonalakkal feltárt térségekben. Javasolt az övezeten belüli vasúti közlekedés vonzereje kiemelt fejlesztésének ösztönzése, elsősorban a vasútállomások, megállók és környékük közös stratégiára épülő felértékelésével a ráhordó forgalom komfortjának javításával (autóbusz, P+R, B+R) fejlesztésekkel). Tatabánya-Tata illetve e két várossal szomszédos települések viszonylatában kiemelten fejlesztendő a kerékpáros hivatásforgalom komfortja (biztonságos elválasztott kerékpárutak, intézményeknél, nagyobb kereskedelmi és szolgáltató létesítményeknél, jelentős foglalkoztatóknál megfelelő számú és biztonságú tárolási lehetőségek biztosítása). A legutóbbi módosítással a következő szerkezeti elemek és egyedi építmények változtak meg. A gyorsforgalmi utak tekintetében jelentős változás, hogy betervezésre került az M6-os északra, Esztergom felé vezető folytatása (M11), mely az északdéli (V/C folyosó) jelentős elemévé válhat. A megyei tervből kikerült a 13. sz. és 81. sz. főút gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, ugyanakkor módosult Komárom elkerülése: a keleti helyett a nyugati elkerülés szerepel a tervben. Új főúti kapcsolatként bekerült a tervbe a Tatabánya és Székesfehérvár közvetlen kapcsolatát elősegítő nyomvonal Fejér megye felé. Megyei Területfejlesztési Koncepció 20142020

Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepciója e sorok írásakor elfogadás előtt áll, tehát az anyag nem tekinthető véglegesnek. Az alábbiakban kiemeljük a legfontosabb, Tatabányát és térségét érintő megállapításokat. A megye földrajzi középpontjában négy (öt) közeli, egymást kiegészítő karakterű város áll. Tatabánya, Tata, és Oroszlány és

82


Komárom-(Révkomárom) központjai közötti távolságok – különféle útvonalakon – a 20 km-t nem haladják meg, miközben a városok döntően egymás irányába fejlődnek. Az eddig spontán formálódó többközpontú (Tatabánya, Tata, Oroszlány, Komárom) területegységben már az országhatáron belül is megvan az a kritikus tömegű, közel 200 ezer főnyi népesség, amely egy tagolt városegyüttesbe szerveződve, új minőséget jelent az itt élőknek és az itt vállalkozóknak. A hagyományos és jelentős ipari múltból megörökölt infrastruktúra és a területkínálat rugalmas átállítása, az új mobilitási és komfortigényekre hangolt terület-felhasználási stratégiával történik meg. A városokban meglévő párhuzamos kapacitások leépítésével a megye nagyot lép előre a fenntarthatóság és a hatékonyság globálisan is szükségszerű céljai felé. Az összehangolt terület-felhasználásra épülő szisztematikus fejlesztéspolitika biztosítja a térség specifikus ágazatok, szolgáltatások kiteljesedését, a korábbi ipari területek differenciált rekultivációját vagy további intenzív használatát. A város együttes közösen fejlesztett ipari parkjaiban a hagyományos húzóágazatokon kívül a zöldipar, a megújuló energiaipar és a mezőgazdasági feldolgozó üzemek is megtelepednek, így a legkülönfélébb szakterületek szakemberei számára vonzó munkahelykínálat áll rendelkezésre. A IV. Helsinki folyosó részét képező M1 autópályára, és az ország legnagyobb áruforgalmú vasúti szakaszára szervesen rákapcsolódott térség regionálisan megerősödik, mely folyamatban kiemelt szerepet játszhat a V0 vasúti elkerülő megépülése. A Budapest–Szolnok fővonal felé irányuló összeköttetés Komárom-Esztergom megye területén, a jelenlegi tervek szerint Komáromnál csatlakozik a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalhoz, lehetőséget teremtve jelentős gazdasági potenciálokat hordozó multimodális csomópont kialakítására. A város együttes térségén átfolyó Által-ér völgye, valamint a vízrendszer fontos részét képező Tatai (Öreg)-tó, a Ferencmajori-halastavak, a Tatabánya és Oroszlány közötti hűtőtó-rendszer, az átfogó víz- és tájrendezés eredményeként változatos rekreációs- és sportterületekkel, kulturális, szabadidős kínálatok sorával szolgálja a megye népességének egészségtudatos életvitelét, miközben a várostérség, az urbanizált táj szerkezetalakító gerincévé válik. A vízgazdálkodás többcélú megvalósítása és a nagyléptékű tájrendezés eredményeképpen a táji, és a fenntartható módon urbanizált települési térségek, valamint a vízrendszerből öntözött mezőgazdasági területek harmonikusan egészítik ki egymást. A dombvidékek, folyóvölgyek zöld tömbjei ökológiai folyosókká állnak össze, helyet adnak a rekreációnak és egyben a városhálózatot tagoló táji – tájképi elemekké válnak. A Koncepció célrendszeréből az alábbiak relevánsak Tatabánya szempontjából: Átfogó célok 2014-2030: VÁROS HÁLÓZATI CSOMÓPONT: XXI. SZÁZADI URBANIZÁLT TÁJ: A gazdaság

83


motorja az élhető, szolgáltató, klímatudatos városegyüttes Területi célok: Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés (INTEGRÁLT TERÜLETI BERUHÁZÁS AZ OFTK BELSŐ VÁROSGYŰRŰ KONCEPCIÓJA ALAPJÁN) Prioritások: Környező régiópólusok felé hiányzó kapcsolatok kiépítése és meglévő kapacitások felértékelése, intelligens, környezettudatos közlekedési-szállítási rendszerek kialakítása A Tatabánya központú többpólusú funkcionális várostérség integrációra épülő térszerkezeti gazdasági kohéziójának megerősítése (versenyképesség, közlekedési kapcsolatrendszerek, szolgáltatás, területkínálatok, KKV-k, munkaerőpiac, egyes városok térségi szerepei) A várostérség népességmegtartó képességének munkamegosztásra, egyedi arculatokra és közös értékekre épülő megerősítése (lakóterület-felértékelés, funkcióbővítés, energiahatékonyság, minőségi oktatásképzés; kreatív környezet) Által-ér völgy vízrendszere integrált erőforrás- és környezetgazdálkodásának megalapozása, rekreációs-turisztikai célú megújítása (víz- természet- és tájvédelem, halgazdaság, szabadidő, életminőség) Stratégiai célok: 1) A megye gazdaságának és vállalkozási struktúrájának diverzifikálása, kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása Prioritások: 

Nemzeti és megyei húzóágazatok és a dinamikusan bővülő zöldipar pozíciójának, nagytérségi integrációjának és térségi beágyazódásának megerősítése, a KKV szektor felzárkózásának, integrálódásának ösztönzése



Tudásalapú gazdaság feltételeinek markáns javítása: felső- és középfokú műszaki képzés és szakképzés, innovációs környezet, K+F és tudáságazatok térségi szinten összehangolt ösztönzése



A megye energiaipari pozíciójának megtartása és megerősítése az energiaszektor megújítására-struktúraváltására építve



A megye rekreációs turisztikai potenciáljának fenntartható hasznosítása, turisztikai ipar foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének megerősítése



Helyi gazdaság és az okszerű/bölcs erőforrás-gazdálkodás feltételeinek megteremtése, fejlesztése a vidéki térségekben térségi integrációra, meglévő kapacitásokra, rejtett potenciálokra aktiválására építve

84


2) Aktivitás, kreativitás és társadalmi integráció kibontakoztatása Prioritások: 

Az egészségmegőrzés, a rekreáció és az egészségügyi szolgáltatások rendszerének térségi szinten szervezett tudásalapú interszektorális fejlesztése



Piacképes tudás, munkaerő-piaci készségek, képességek és korszerű munkakultúra differenciált fejlesztése, vállalkozó kedv és kreativitás erősítése, intézményi háttér megújítása



Leértékelődött, elszigetelődött települési zárványok, szegregálódó területek, településrészek, lakóterületek közösségi összefogásra épülő innovatív megújítása, fenntarthatóságának növelése



A kulturális örökség megújítása, funkcióváltása és folyamatos karbantartása a szabad építőipari kapacitások célirányos képzésére és hasznosítására alapozva

3) Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda és barnamezős területek differenciált újrahasznosítása, tájsebek rehabilitációja Prioritások:

Megyei Területrendezési Terv



Vörösiszap-tárolók, meddő- és pernyehányók, tájsebek, sekély mélységű alábányászott területek többlépcsős (újrahasznosítással egybekötött) rehabilitációja



Érzékeny területen lévő barnamezős területek differenciált, ütemezett funkcióváltásának elősegítése Kiemelkedő hálózati pozíciójú ipari parkok és barnamezők telephelyvonzó képességének megerősítése



Majorok, puszták, külterületi üzemi vidékfejlesztési célú újrahasznosítása

területek

differenciált

A Megyei Területrendezési terv a következő szempontok vonatkozásában említi Tatabányát:  településhálózat sajátos megyei térségei / településhálózati csomópont  turizmusfejlesztés szempontjából jelentős térségek / kiemelt térséghez nem tartozó térségi jelentőségű turisztikai attrakciók  NATURA 2000 területek  nitrátérzékeny területek  térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdaság területe  szélerőmű-telepítés szempontjából vizsgálat alá vonható terület Komárom-Esztergom megye területrendezési tervének módosítását a 25/2011 (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel fogadta el a Közgyűlés 2011

85


decemberében. Az OTrT módosított szerkezeti elemeit, övezeteit kötelezően át kellett vezetni a megyei területrendezési tervbe, az országos jelentőségű elemek korrekciója csak szűk határok között mozoghat. A korábbi ésszerű – a megyei érdekeket szem előtt tartó szabályozás alapján a 2011-ig hatályban lévő tervben már betervezésre került számos olyan elem is, amit az OTrT nem tartalmazott a módosítása előtt (pl. M11, komáromi nyugati elkerülő, Tatabánya-Mór főúti kapcsolat). A szükséges pontosítások megtörténtek e nyomvonalakban, az OTrT-hez képest a jogszabályok adta kereteken belül annyi pontosítás történt az új főúti kapcsolatok esetén, hogy a települési elkerülő szakaszok is bekerültek a tervbe (pl. Környe, Császár, Bokod, Vérteskethely). A térségi mellékúthálózat esetén ki kell emelni az 1. sz. főút elkerülőjének alternatíváját, mely tulajdonképpen Tata, Tatabánya, Környe ipari és logisztikai területeinek kedvezőbb feltárását teheti lehetővé. Ez az új változat nagyobb fejlesztési lehetőségeket jelent. Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója a 2006ban kelt „Tatabánya és környéke területfejlesztési koncepció” aktualizálásával, a korábban tervezett és jelenlegi projektötleteket összegyűjtve született meg 2012-ben. A Koncepcióban foglalt általános célkitűzések a következők: I. Vonzó, minőségi élettér kialakítása; életfeltételek és életminőség javítása II. Versenyképes gazdasági tér kialakítása III. Környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása IV. Versenyképes humán-erőforrás háttér megteremtése 1. prioritás: Életminőséget javító beruházások 

Egészségre nevelő és szemléletformáló kistérségekben (TÁMOP pályázat)



Kistérségi tudat, identitás, belső kapcsolatok (igazgatási, kulturális, sport) erősítése

életmódprogramok

a

2. prioritás: Helyi szolgáltatások és közigazgatási potenciál hatékonyabb kiaknázása 

Kistérségi fenntartásban működő szolgáltatások, intézmények körének fejlesztése (ESZI korszerűsítése pályázati forrás bevonásával)



Szorosabb együttműködés a bűnmegelőzés, egészségmegőrzés, oktatás, sportigazgatás, környezet-és természetvédelem energiagazdálkodás és gazdasági érdekvédelem terén



Egyablakos ügyintézés megteremtése

3. prioritás: A turizmus fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele 

Kistérségi, összehangolt turisztikai programcsomag és desztinációk

86


kidolgozása, fejlesztése 

Komplex kistérségi turisztikai és szabadidős stratégia, operatív programok kidolgozása és azok, támogatási forrásoktól függő megvalósítása



Tudatos, egységes és önálló marketingarculat kialakítása



Turisztikai-információs és útjelző táblarendszer teljes kiépítése a kistérség területén, és a kistérség településein



Ökoturizmus tudatos fejlesztése, adottságok felmérésre épülő program és útvonal, tevékenység kínálatok kidolgozása, reklámozás



A kistérség határozottabb megjelenése vásárokon, szakmai konferenciákon, szabadidős és kulturális rendezvényeken, programokon

4. prioritás: Versenyképesebb gazdaság 

KKV-k tevékenyégének segítése, beszállítói kapcsolatok fejlesztésének, kiépítésének támogatása



Tatabánya-Környe Ipari Park további fejlesztése, újabb beruházások letelepedésének elősegítése



Foglalkoztatás növelése a helyi vállalkozások közötti együttműködés szorosabbá fűzése, a térség vállalkozói részére fórumok szervezése



Tercier szektor fejlesztése

5. prioritás: Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések 

Kerékpárutak építése - településeken belül, de különös figyelmet fordítva a települések közti kerékpárutakra, térségi kapcsolódási pontokra is



Térfigyelő rendszer kiépítése a településeken, hatékony üzemeltetés, a megvalósításhoz közös pályázati forrás keresés

közös

6. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése 

Pályaválasztás előtt álló diákok orientálása a hiányszakmák felé



A helyi hiányszakmákhoz illeszkedő szakemberképzés megteremtése



Térségi integrált szakképző központ hatékony működtetése

4.1.2 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való illeszkedés vizsgálatára a fejlesztési elképzelése konkrétizálásakor kerül sor. Az új Településszerkezeti Terv felülvizsgálatakor javasolt egy átfogó szabályozás készítése, mely a város ITS-ben foglalt szándékait fejezi ki, a leendő befektető, építtető számára meghatározza a lehetőségeket, alapja a hosszú távú fejlesztési elképzeléseknek.

87


4.1.3 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A szomszédos települések hivatalos tájékoztatása alapján a következő rendelkezéseket, mint befolyásoló tényezőket szükséges figyelembe venni a településfejlesztési stratégia megvalósítása során: Hivatalos tájékoztatás csak, Vértestolna és Vértesszőlős Önkormányzataitól érkezett a készülő tatabányai településfejlesztési stratégiával kapcsolatban. Vértestolna Önkormányzata hivatalosan jelezte, hogy nem kíván észrevételt tenni a készülő koncepcióhoz, mivel hatályos településszerkezeti terveiben nem szerepel olyan megállapítás, mely érintené Tatabánya Megyei Jogú Várost vagy annak közigazgatási területét. Vértesszőlős Önkormányzata arról tájékoztattak, hogy fontosnak tartják, hogy az ITS a jelenlegi 1. számú főút és az M1 autópálya lehajtó térségében lévő vértesszőlősi kereskedelmi, szolgáltató területek további fejlődését károsan ne befolyásolja. Támogatják továbbá az 1. számú főút elkerülő szakaszának módosítását a 2013. október 11-i egyeztetésnek megfelelően. Támogatják a „C” változat szerinti nyomvonal rögzítését az Országos Területrendezési Tervben. Az M1 autópálya nyomvonala, mint egy természetes határvonal figyelembe vételével a két település közötti meglévő közigazgatási határ módosításáról való tárgyalást kezdeményezné Vértesszőlős .A két háromszög alakú terület cseréjét, illetve a Baromállási dűlő átadását Tatabánya felé javasolják. A Tatabányai Ipari Park fejlesztése itt a jelenleg vértesszőlősi közigazgatási terület felé is lehetséges. A turisztikai vonzerő erősítése érdekében támogatják a Turul emlékmű, Kilátó és a János forrás térségének további fejlesztését. Vértesszőlős tehát az 5. hálózatos projektcsomag, a Turisztikai és rekreációs fejlesztések valamint a 4. kulcsprojekt csomag, az 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem ITS-ben bemutatott projekt tervek érintik.

4.1.4 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Hatályos és átfogó fejlesztési koncepció a Tatabánya M. J. Városnak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. szerinti Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum, melyet a város közgyűlése a 232/2003 (X. 30.) számú határozatával hagyott jóvá. Ennek megfelelően a jövőképhez kapcsolódóan a következő megállapításokkal rendelkezik a dokumentum a 2002 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan, melyek a stratégia tervezett projektjeiben/projektcsomagjaiban kerülnek ismét megfogalmazásra vagy a 2003 tervezett, mára megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódnak a most tervezettek a következőképpen: Térségi léptékű feladatok és kapcsolódó projektcsomagok A Tatabánya Nyugati Ipari Park Környe-Szentgyörgypusztán keresztüli kikötése a tatai autópálya-csomóponthoz – MEGVALÓSULT - Nyugati Ipari Park infrastrukturális fejlesztése kulcsprojekt A Tatabánya – Által-ér völgy – Tata külön nyomú kerékpárút építése – 2011. júniusában támogatást nyert Tata Város Önkormányzata KÖZOP 3.2.0 pályázaton, a kivitelezése megvalósult- Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag A Vértesi Natúrpark, illetve a Gerecse Natúrpark kialakításából, ökoturisztikai fejlesztéseiből az önkormányzatra háruló feladatok elvégzése - Turisztika és rekreáció projektcsomag

88


A városon keresztülhaladó (elsősorban tehergépjármű-) forgalom egy jelentős részének külterületen tartását szolgáló déli elkerülő út megvalósítása - 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem - kulcsprojekt A Vértesszőlőst elkerülő 1-es útszakasz megvalósítása – az új Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció tartalmazza a fejlesztést és a nyomvonalat- - 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem, kulcsprojekt Az Által-ér, és ezáltal a Tatai Öreg-tó vízminőség-védelmének érdekében városunk területén is elhelyezést nyerhetnének a természetes ülepedést, tisztulási folyamatokat szolgáló biológiai szűrőmezők, az ún. wetland-ok. A bánhidai erőműi hűtőtó felett, illetve a tatai Öregtó szűrőmezőjének részeként a Lapatári malom és az autópálya között látszik elvi lehetőség két kisebb wetland megtervezésére, majd a későbbiekben megvalósításukra. - Bánhidai erőmű és környezetének rekultivációja (I. projekt), akcióterület

Össz-városi, ill. több városrészt érintő feladatok: Külterületi Szabályozási Terv elkészítése: a szerkezeti terv elfogadása után Városrészek közötti összeköttetések biztosítása: a tervezési időszak feladata lehet mind a Vasútállomás feletti gyalogos átvezetés Dózsakert irányába történő meghosszabbításának, mind a Sárberek – Bánhida közötti (autóbusz- ill. tehergépjármű átvezetést is lehetővé tevő külön szintű vasúti keresztezésű) összeköttetésnek, mind a Kertváros – Nyugati Ipari Park közötti rövid kapcsolathiány megszüntetésének a tervezése és a megvalósításban érdekeltek közötti megállapodások megkötése - Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag Vízrendezési feladatok: az első 3 éves ciklusban legalább a terveket teljes körűvé kell tenni: a meglévő Nyugat-Újvárosi csap.csat.rek.tervek mellé idén készül Újváros többi részére, és további feladat a nyílt árkos rendszerek és zárt csapadékcsatorna-rendszerek egységes Vízrendezési Tervbe foglalandó, ütemezett fejlesztésének és rekonstrukciójának megtervezése - Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Szennyvíz-csatorna rendszerünk teljessé tétele - Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Folyamatos és az egész városra érvényes állagmegóvási feladat a közlekedési, a zöldterületi, más közterületi és az intézmény-ingatlanainkat érintő, továbbá az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket szolgáló megelőző karbantartási ill. utólagos helyreállítási feladatok megfelelő elvégzése. - Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Jelentős önkormányzati tulajdonú vagyontárgy-csoport a városi távhő-vezetékek együttese. Az egykori beruházási takarékosságból földfelszín felett vezetett szakaszok nemcsak városképileg jelentenek utánozhatatlan „kelet-európai” látványt, de mára már folyamatos rongálásuk helyreállítás-igénye is felveti az ütemezett, és műszakilag is több módon megoldható földtakarásuk kérdését. - Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán, kulcsprojekt

4.1.5 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az Önkormányzat tájékoztatása szerint az alábbi HÉSZ módosítások vannak folyamatban, melyek a következő tervezett projektek/projektcsomagok megvalósulását befolyásolják:

89


Nyugat-Gerecse Tatabánya területére eső része Szabályozási Terv és HÉSZ módosítása, Jelenlegi fázisa: 2014. január 1-től hatályos. - Turisztika és rekreáció projektcsomag Újváros-Nyugat Szabályozási Terv és HÉSZ részterületének módosítása (KERI sportcsarnok elhelyezése) Jelenlegi fázisa: 2014. január 1-től hatályos. Újváros-Nyugat Szabályozási Terv és HÉSZ részterületének módosítása (Vásárcsarnok-piac fejlesztése) Jelenlegi fázisa: II. körös egyeztetésen - Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés, kulcsprojekt Felsőgalla-Mésztelep Szabályozási Terv és HÉSZ módosítása (NIF Zrt. vasútfejlesztéséhez szükséges pályakorrekció) Jelenlegi fázisa: 2014. március 1-től hatályos. - Galla Ipari Övezet – barnamezős területek, akcióterület Bánhida, Kossuth-kert Szabályozási Terv és HÉSZ felülvizsgálata, hibajavítása, korszerűsítése. Jelenlegi fázisa: első körös egyeztetésen van. Bánhida, Madách-kert; Turul utca és Mészáros úti homokbányák területének Szabályozási Terv és HÉSZ felülvizsgálata, hibajavítása, korszerűsítése. Jelenlegi fázisa: első körös egyeztetésen van A fentiek közül lényegi módosítással az első helyen jelzett Nyugat-Gerecse szabályozási tervmódosítása bír. Mivel a város területének 20-25%-át érinti a tervezett módosítás, nem hagyható figyelmen kívül ennek tartalma.

4.1.6 A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Jelenleg az alábbi településrendezési eszközök hatályosak Tatabányán: 1. Településszerkezeti Terv 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozat 2. 46db Helyi Építési Szabályzat A hatályos Településszerkezeti terv, melyet Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozatával fogadott el, 2005. januárja óta hatályos.

90


4.1.7 Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz Tatabánya Megyei Jogú város gazdasági programja 2011. évben készült, és 2013-ig tartalmazza a város gazdaságfejlesztési irányait. Tatabánya MJV II. Környezetvédelmi Programja 2009-ben került elfogadásra, intézkedései a 2008-2014-es időszakra szólnak. 2014. évtől új programok kerülnek kidolgozásra, amelyek megalkotása során figyelembe vételre kerülnek a jelen Integrált Településfejlesztési Stratégia megállapításai, következtetései. ITS tematikus célok T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez

Beruházási prioritásokhoz való illeszkedés

Kapcsolódás az egyes ágazati stratégiákhoz

A KKV-k versenyképességének fokozása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése A KKV-k versenyképességének fokozása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ESZA 3. cikk (1) a) ESZA 3. cikk (1) b) ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ESZA 3. cikk (1) a) ESZA 3. cikk (1) b)

Oktatásfejlesztési stratégia 2010-2016.

T.3 KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése

A KKV-k versenyképességének fokozása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

ERFA rendelet 5. cikk (3) (d) a növekedési és innovációs folyamatokban való részvételt szolgáló kkv-kapacitás támogatása ERFA 5. cikk (3) c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése


A KKV-k versenyképességének fokozása Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA rendelet 5. cikk (3) (d) a növekedési és innovációs folyamatokban való részvételt szolgáló kkv-kapacitás támogatása ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását

1. Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti - intézményi feltételek javítása 2. A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében Komárom-Esztergom Megye Határon Átnyúló Együttműködéseinek Stratégiai Programja (2010)

T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés


91

Oktatásfejlesztési stratégia 2010-2016.

Tatabánya Klímabarát település Települési Klímastratégia (2007) Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) 2013. Tatabánya kerékpáros koncepciója (2013)


A KKV-k versenyképességének fokozása T.6 Természeti és környezeti állapot javítása, energiahatékonysági, energetikai fejlesztések

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

T.7 A fenntartható turizmus kialakítása

A KKV-k versenyképességének fokozása Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

T.8 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T.9 A szociális ellátórendszer fejlesztése

A KKV-k versenyképességének fokozása

T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

92

ERFA 5. cikk 6(e) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is. ERFA 5. cikk 6(f) a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkod ágazatban, a talajvédelem vagy a légszennyezettség csökkentése t a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítását szolgáló i technológiák előmozdítása ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés előse saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érint stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, v a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve a ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA 5. cikk (9) a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődés szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügy státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intéz szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra ERFA 5. cikk (9) a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődés szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügy státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intéz szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra ERFA 5. cikk 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA) ERFA rendelet 5. cikk (8) (b) a foglalkoztatás barát növekedés előse saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érint stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, v a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve a ezekhez való hozzáférhetőség javítását


4.2 Belső összefüggések 4.2.1 A célok logikai összefüggései Az ITS célrendszere 2 átfogó célból, 10 tematikus célból és 9 városrészi célból áll. A tematikus célok lefedik a városfejlesztési legfontosabb tématerületeit, és együttesen hozzájárulnak az átfogó célok, illetve a város jövőképének megvalósításához. A területi célok egy-egy városrész/akcióterület fejlesztését célozza meg, de szervesen kapcsolódnak a tematikus és átfogó célokhoz. A tematikus és a területi célok közötti összefüggéseket az 1.2 fejezetben ismertettük.

4.2.2 A célok és a helyzetértékelésben azonosított problémák összefüggései A Megalapozó vizsgálat során feltárt problémákat, fejlesztendő területeket a dokumentum 10. sz. mellékletét képező Problématérkép foglalja össze, az ott megjelenő problémacsoportokat tekintjük az elemzés kiindulási pontjának. Az alábbiakban bemutatott táblázat azt mutatja be, hogy az ebben azonosított problémákra az ITS mely célja nyújt megoldást.

93


A Megalapozó vizsgálatban azonosított problématerület Felhagyott, funkció nélküli épületek A város területén számos üresen álló épület van (pl. Tulipános ház, Bányakórház, Turul mozi, stb.), melyek hasznosítása kiemelt feladat. Az Önkormányzatnak a saját tulajdonában lévő épületek hasznosítására van közvetlen ráhatása, a más tulajdonban lévő épületek (pl. Bánhidai erőmű főépülete) fejlesztését pedig támogatni, elősegíteni tudja

Rekultiválandó, tájrendezésre váró területek A korábbi ipari tevékenység miatt a város területén (belterületen is) számos olyan terület van, amelynek rekultiválása, tájrendezése még a következő időszak feladata Barnamezős ipari területek A barnamezős ipari területek – gazdasági célú – hasznosítása jelentős terhet ró a városra. A hasznosítást nehezítik a tulajdonviszonyok (a barnamezős területeknek minősülő ingatlanok egy része állami, önkormányzati vagy gazdasági társaság tulajdona), a tőkeerő, befektetők hiánya. Az Önkormányzat elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve egyéb ösztönzőkkel tudja elősegíteni a folyamatokat. Közlekedési, infrastrukturális problémák A város leginkább fejlesztendő területe a hiányzó városrészi kapcsolatok létesítése, az ipari területek (Nyugati Ipari Park, Galla Ipari Övezet) – külső és belső - megközelíthetőségének javítása, a teherforgalom elvezetése a lakóterületekről, valamint a parkolási problémák kezelése (elsősorban

A TFK céljai, illetve a Stratégia vonatkozó tematikus céljai 2.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet 2.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatásfejlesztés T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása



94

A Stratégia vonatkozó városrészi céljai V.1. Újváros város-központi és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése V.2. Óváros megfiatalítása, kulturális-oktatási és rekreációssport funkciójának erősítése V.3. A Bánhidai Erőmű területének rekreációs célú fejlesztése, a városrész közlekedés-fejlesztése

A Stratégia vonatkozó beavatkozásai Piacfejlesztés (Újváros – Nyugat városrehabilitáció) Óváros városrehabilitáció Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja (II. projekt)

V.3. A Bánhidai Erőmű területének rekreációs célú fejlesztése, a városrész közlekedés-fejlesztése V.2. Óváros megfiatalítása, kulturális-oktatási és rekreációssport funkciójának erősítése V.7. Mésztelep és VI. telep további leszakadásának megfékezése, gazdasági funkció erősítése

Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja (I. projekt)

V.1. Újváros városközponti és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése V.4. Dózsakert összekapcsolása a város-központtal, alközponti funkció (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése

Nyugati Ipari Park infrastrukturális fejlesztése 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem 1-es számú vasútvonal Biatorbágy-

Galla Ipari Övezet fejlesztése 1-es számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés


A Megalapozó vizsgálatban azonosított problématerület a városközpontban). Ezen túlmenően a várost átszelő vasútvonal, a hozzá kapcsolódó létesítmények, és az intermodalitás fejlesztése is kiemelt feladat. A meglévő kerékpárút-hálózat bővítésére, a kerékpáros-barát közútfejlesztésekre is nagy igény mutatkozik.

A TFK céljai, illetve a Stratégia vonatkozó tematikus céljai

A Stratégia vonatkozó városrész céljai V.6. Alsógalla alközponti funkciójának erősítése, közlekedés kapcsolatok fejlesztése, barnamez területek gazdasági célú hasznosítása

Zöldfelületek állapota nem minden esetben kielégítő A város élhetősége szempontjából elengedhetetlen a meglévő zöldfelületek fejlesztése, jó karba helyezése, és esetleg új területek bevonása rekreációs célú fejlesztések megvalósítása.

2.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet 2.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatásfejlesztés T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása

Közterületek állapota nem minden esetben kielégítő A város közterületeinek jó része nem felel meg a modern kor követelményeinek, azok fejlesztése, ill. új közösségi terek kialakítása szükséges.

2.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet 2.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatásfejlesztés T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása

V.2. Óváros megfiatalítása, kulturális-oktatási és rekreációssport funkciójának erősítése V.3. A Bánhidai Erőmű területének rekreációs célú fejlesztése, a városrész közlekedés-fejlesztése V.8. Felsőgalla alközponti funkciójának erősítése (szolgáltatásfejlesztés), rekreációs tevékenységekkel kiegészítve V.9. Külterületi üdülőterületek (Szőlőhegy, Síkvölgypuszta) turisztikai és pihenő funkciójának erősítése V.1. Újváros város-központi és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése V.2. Óváros megfiatalítása, kulturális-oktatási és rekreációssport funkciójának erősítése V.4. Dózsakert összekapcsolása a város-központtal, alközponti funkc (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése V.8. Felsőgalla alközponti funkciójának erősítése (szolgáltatásfejlesztés), rekreációs

95


A Megalapozó vizsgálatban azonosított problématerület


A Stratégia vonatkozó városrész céljai tevékenységekkel kiegészítve

Szegregációval érintett területek leszakadása, szlömösödés A város területén lévő szegregációval érintett területek további leszakadásának megakadályozása elengedhetetlen az érintett városrészek élhetőségének szempontjából. Környezeti ártalmak, környezetterhelés, energetikai szempontból pazarló létesítmények, épületek A város az elmúlt időszakban jelentős környezetvédelmi beruházásokat valósított meg, illetve kezdett el. Ezek befejezése, illetve további fejlesztések megtétele szükséges (szennyvízhálózat bővítése, csapadékcsatorna-hálózat fejlesztése) a környezetterhelés, a biztonságos életkörülmények biztosítása céljából. A területen a legnagyobb fejlesztési szükséglet az energetika területén van. Bár az elmúlt időszakban ezen a területen is történtek intézkedések (megkezdődött az erőmű biomasszára történő átállása, számos köz- és lakóépület energetikai korszerűsítése megvalósult), nagy kihívást jelent ezen programok folytatása, kiterjesztése, a távhőrendszer fejlesztése, valamint a megújuló energiák térnyerésének elősegítése. Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó szakképzett munkaerő hiánya A Tatabányán működő oktatás/képzés rugalmatlan a képzési struktúrák területén kifejezetten a külső gazdasági-társadalmi igényekhez való illeszkedés területén. A gazdaság igényeihez alkalmazkodó képzések tekintetében a város, illetve a megye is

T.9 A szociális ellátó-rendszer fejlesztése T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása

V.7. Mésztelep és VI. telep tovább leszakadásának megfékezése, gazdasági funkció erősítése

2.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása

Minden városrész érintett

1.1. Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése T.1 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése T.2 Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés

V.1. Újváros városközponti és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése V.2. Óváros megfiatalítása, kulturális-oktatási és rekreációssport funkciójának erősítése

96


A Megalapozó vizsgálatban azonosított problématerület gyenge. A városban fellelhető képzések nem eléggé szolgálják ki az ipari park igényeit, a szakképzésből kikerülők gyakorlati tapasztalatai nem megfelelőek Gazdasági versenyképesség megőrzése érdekében további lépéseket kell tenni A város számára fontos a magasabb hozzáadott értéket előállító cégek és iparágak letelepítése, a meglévő cégek megtartása, az üzleti környezet, infrastruktúra fejlesztése. Az ipari parkba betelepült számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat, ugyanakkor ezek sok esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis-és középvállalkozások nem vagy csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok termelésébe. A városi egészségügyi ellátó rendszer további fejlesztésre szorul, hatékonyságát növelni szükséges Az országos tendenciáknak megfelelő, kedvezőtlen demográfiai trendek további terhet rónak a város egészségügyi- és szociális ellátórendszerére.


A Stratégia vonatkozó városrész céljai

1.2. Aktívan fejlődő gazdasági környezet T.3 KKV-k versenyképességének támogatása piacra jutásuk elősegítése T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához

2.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatásfejlesztés T.8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése 2.3. Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése T.10 Kulturális és humán infrastruktúra fejlesztése

97

V.1. Újváros város-központi és megyeszékhelyi funkciójának további erősítése V.2. Óváros megfiatalítása, kulturális-oktatási és rekreációssport funkciójának erősítése V.4. Dózsakert összekapcsolása a város-központtal, alközponti funkc (elsősorban kereskedelmi, egészségügyi, oktatási) erősítése


4.2.3 A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai

A tervezett fejlesztések közötti összefüggéseket, az egyes projektek közötti kapcsolatot, azok integráltságát az alábbi m PROJEKTLISTA 1. 1.

2. 3.

4.

5.

6. 7. 8.

9.

10.

11. 12. 13. 14.

Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés (2014-20) Reálgimnázium fejlesztése Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari központjának létrehozása 1. számú főút településeket (Tatabánya-Környe-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem Intermodális közlekedési csomópont kialakítása a tatabányai vasútállomás fejlesztésével, valamint az alsógallai vasúti megállóhely áthelyezése Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán Újváros-nyugat: megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztés A Gyémánt Fürdő bővítése a Fiziológiás Intézet áthelyezése érdekében Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastrukturális fejlesztések) Bánhida: Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja (I.projekt) Városi környezet és energiahatékonyság projektcsomag Fenntartható komplex közlekedésfejlesztés projektcsomag XXI. századi kreatív város projektcsomag Otthonos és egészséges város

2.

3.

X

X

X X

4.

KULCSPROJEKTEK 5. 6. 7.

8.

9.

10.

HÁLÓZATOS PROJEKTCS 11. 12. 13. 1

X X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X X 98

X

X

X

X


PROJEKTLISTA 1. 15. 16.

17. 18.

19.

20.

projektcsomag Turisztikai és rekreációs projektcsomag Újváros: Tatabánya ÚjvárosVárosközpont városrehabilitáció (2014-2020) Óváros: Tatabánya Óváros városrehabilitáció Bánhida: Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Hasznosítása (II.projekt) Dózsakert: Dózsakert sétálóutca megújítása és a vasúti felüljáróhoz kapcsolása Alsógalla, Felsőgalla, VI-os telep: Galla Ipari Övezet

2.

3.

4.

KULCSPROJEKTEK 5. 6. 7.

8.

9.

10.

X X X

HÁLÓZATOS PROJEKTCS 11. 12. 13. 1

X

X

X X

X X

X X

99

X

X

X


5

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI

AZ ITS megvalósítása során az alábbi főbb kockázatokkal nézhet szembe a város: 1. A tervezési környezet bizonytalansága miatt, az esetlegesen várt fejlesztési források elmaradnak, változnak a támogatáspolitika jelenleg ismert keretei Az ITS kidolgozásával párhuzamosan folyik az Operatív Programok tervezése, az EU-val történő egyeztetése, véglegesítése. A tervezési környezet számos pontja még ismeretlen, az OP tartalma változhat, a forráskeretek, a szervezeti keretek még nem kerültek véglegesítésre. A Stratégia ettől annyiban független, hogy valós fejlesztési igényekre épülő beavatkozásokat tartalmaz, illetve a munka során teljes tervezés valósult meg, vagyis a Stratégia az egyes OP-k által biztosított kereteken túlmutat. A bekövetkezés valószínűsége: közepes Hatása a Stratégia megvalósítására: gyenge Kockázat kezelésének módja: A Stratégia végleges elfogadásáig várhatóan a tervezési környezet is stabilizálódik, a jelentős változásokhoz a Stratégiát esetleg illeszteni kell.

2. A Stratégiát megvalósító menedzsment szervezet számára nehézségeket okozhat az újszerű tervezési keretrendszer, illetve a nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása. A megvalósítás szervezeti kereteit akkor lehet végső formájában meghatározni, amikor az országos szervezeti keretek a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan egyértelmű működési mechanizmusként kirajzolódnak. A 2014-20-as időszak újszerű finanszírozási, szervezeti struktúrája kezdetben fennakadásokat okozhat a feladatok megtervezése és végrehajtása során. További nehézséget okozhat a fejlesztésekhez kapcsolódó nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása. A bekövetkezés valószínűsége: alacsony Hatása a Stratégia megvalósítására: jelentős Kockázat kezelésének módja: A projektek megvalósításában illetve koordinálásában a Polgármesteri Hivatal Stratégiai és Pályázati Irodája (lásd. 6.2. fejezet) jelentős szerepet fog kapni. Tekintettel arra, hogy a Hivatal és az Iroda jelentős tapasztalattal rendelkezik projektek előkészítése és megvalósítása során a 2007-2013-as időszakból, emiatt a fent nevezett kockázat bekövetkezési valószínűsége alacsony.

3. A térségi jelentőségű infrastrukturális beruházások a fejlesztések volumene, illetve az érintett partnerek, szereplők nagy száma miatt nehézségekbe ütközik, ami a projektek ütemezését veszélyezteti. Az ITS több olyan térségi jelentőségű infrastrukturális beruházást tartalmaz, amely kulcsfontosságú Tatabánya szempontjából, ugyanakkor a megvalósítására a városnak kevéssé van ráhatása (pl. 1-es főút elkerülő nyomvonalának megépítése, a Biatorbágy-Tata közötti vonalszakasz rekonstrukciója a NIF Zrt kezelésében lévő projektek, stb.).

100


A bekövetkezés valószínűsége: közepes Hatása a Stratégia megvalósítására: jelentős Kockázat kezelésének módja: Az önkormányzat az érintett szervezetekkel folyamatos kapcsolatot tart, aktívan és konstruktívan részt vesz a projektek előkészítésében, minden lehetséges módon támogatja a projektek megvalósulását.

4. Az építési beruházások engedélyezése nehézségekbe ütközik, ami a projekt ütemezését veszélyezteti. Az építési beruházások megvalósításához építési engedély megszerzésére van szükség, amelynek beszerzése jelentős időráfordítást igényel. Az engedélyeztetés elhúzódása jelentősen késleltetheti a nagyobb beruházások megvalósítását. A bekövetkezés valószínűsége: alacsony Hatása a Stratégia megvalósítására: alacsony Kockázat kezelésének módja: Az új tervezési keretek (a források előzetes lekötése) miatt a tervezett beruházások nagy biztonsággal előkészíthetők. Az önkormányzat egyes esetekben már megkezdte a beruházás előkészítését, így az engedélyezési tervdokumentációk összeállítását. Elkészíti azon projekt-elemek listáját, amelyek engedély kötelesek, az önkormányzat ezek műszaki előkészítését haladéktalanul megkezdi. Valamennyi projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemterv készült, melynek alapján a beruházás terv szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető.

5. Az egyes projektek részletes terveinek kidolgozása során a költségvetés nem várt műszaki nehézségek miatt jelentősen megnő A projektek tervezése során előfordulhat, hogy nem várt nehézségek merülnek fel, ami az elképzelttől eltérő, drágább műszaki megoldást tesz szükségessé az eredetileg tervezettnél. Ennek a kockázatnak elsősorban a projekt költségvetésére lehet hatása. A bekövetkezés valószínűsége: közepes Hatása a Stratégia megvalósítására: jelentős Kockázat kezelésének módja: Az önkormányzat által kidolgozott projekt-elemek egy részére tanulmányterv került kidolgozásra, az ilyen esetekben a kockázat kisebb. A többi, nem kidolgozott projekt-elem esetében a költségvetés jelentős „biztonsági tartalék” figyelembe vételével készült, melynek alkalmazásával csökkenthetők az ezzel kapcsolatos kockázatok.

6. A beruházások során keletkező nehézségek miatt a projektek megvalósításának ütemezése elhúzódik, illetve költségvetése megnő A tervezéshez hasonlóan a beruházás során is előfordulhatnak olyan nem várt nehézségek, melyek megnövelik a projekt megvalósítási idejét, illetve költségvetését. Időbeli csúszásokat okozhatnak a megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások esetleges elhúzódása. A bekövetkezés valószínűsége: közepes

101


Hatása a Stratégia megvalósítására: közepes Kockázat kezelésének módja: Az új tervezési keretek (a források előzetes lekötése) miatt a tervezett beruházások nagy biztonsággal előkészíthetők. Ennek érdekében az önkormányzat a kiválasztott projektek esetében már korábban megkezdte a tervdokumentációk kidolgozását. Ugyanakkor mind a költségvetés, mind az ütemezés tervezésénél a legrosszabb verzióval számolt az Önkormányzat, melynek köszönhetően a jelentősebb csúszások elkerülhetők.

6

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE

6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A fejezet azon önkormányzat által végzett tevékenységeket foglalja össze, amelyek segítik, támogatják a fejlesztési célok elérését. Befektetés támogatási politika Az önkormányzat egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési eszköze a befektetés támogatási politika, amelyet az elmúlt időszakban is eredményesen alkalmazott a város. A Tatabányai Ipari Park azzal a céllal jött létre, hogy a város és környezetének a foglalkoztatási gondjain hatékony módon segítsen – aktív eszköze legyen a nagyarányú új munkahelyteremtésnek, a technológiai fejlődésnek, a diverzifikált ipari struktúra kialakulásának és fenntartásának. A gyors fejlődés eredményeként a park ma már tatabányai és a vele határos Környe közigazgatása alá tartozó területeket is magába foglal. Mára a park területének egyharmada esik Tatabányára, kétharmada Környére. A betelepülőkre vonatkozó azonos feltételrendszert a két település Önkormányzata által megkötött Együttműködési Megállapodás biztosítja. Az említett dokumentum 2009. augusztusában került aktualizálásra. A megállapodás célja, hogy a két település a park területén a gazdaságfejlesztéshez, befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó önkormányzati feladatokat egyeztetett módon végezze. Telephely vásárlási kedvezmények KKV-k részére Az Önkormányzat 2013 év végén meghirdetett egy pályázati lehetőséget, amelynek lényege, hogy a jelenleg rendezetlen, barnamezős területek megvásárlását és ipari célú hasznosítását a következő kedvezményekkel segíti elő: A vételárból telephely fejlesztési kedvezményt kaphat az a Tatabányán legalább 5 éve székhellyel vagy működő telephellyel rendelkező mikro, kis és középvállalkozás, aki az adásvételi szerződésben vállalja, hogy az adásvételi szerződés megkötésétől számított 3 éven belül a megvásárolt ingatlanon telephelyfejlesztést valósít meg, a megvalósult létesítményekre használatbavételi engedélyt szerez és tevékenységének tényleges működést az ingatlanon megkezdi. Továbbá vállalja, hogy a tényleges működés időpontjától tevékenységét legalább 3 évig az ingatlanon fenntartja. A vételárból adható telephely fejlesztési kedvezmény mértéke: a nettó vételár 40 %-a. Helyi adópolitika

102


Az Önkormányzat a helyi vállalkozások ösztönzése érdekében az adópolitika eszközeivel olyan, a vállalkozók teherviselő képességével arányos adóterhek meghatározását tűzi ki célul, mely nem hat a fejlesztési elképzeléseik és a foglalkoztatás növekedésének gátjaként. A lakosságot terhelő helyi adók vonatkozásában a lakosság vagyoni, jövedelmi viszonyait figyelembe véve alakítja ki a szabályozást. A város önkormányzati adóhatósága hatósági munkája során olyan ügyfélbarát kapcsolattartási rendszer kialakítását tartja fontosnak, mely elősegíti az önkéntes adófizetési morál javulását. A helyi adórendszer kialakítása során kiemelt szempont az adófizetők adminisztrációs terheinek csökkentése. A helyi adottságokhoz, sajátosságokhoz igazodó, vállalkozási kedvet élénkítő adópolitika kialakításának eszközrendszerét a vonatkozó kormányzati irányok által meghatározott jogszabályi keretek határozzák meg. Az adópolitika helyi szintű alakítása a bevezetendő adónemek meghatározásával, az adókedvezmények, mentességek rendszerének kialakításával, és az adómérték megállapításával történhet. Az adópolitikai célok érvényesülése a helyben működő vállalkozások számára stabil gazdasági környezet kialakításához járul hozzá. Az adófizető polgárok adóterheinek átalakítása a jövedelmi viszonyaik stabilizálásához nyújt segítséget. A helyi adórendszer költségtakarékos és hatékony működése folyamatosan tervezhető bevételi forrást jelent az önkormányzat számára, ezzel hozzájárul a városi fejlesztések megvalósításához szükséges biztos pénzügyi háttér megteremtéséhez. Tudatos, átfogó településrendezési eszközök A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése lehetőséget teremtett a városfejlesztési elképzelések megjelenítésére, mely kiinduló alapjul és egységes iránymutatásul kell szolgálnia átfogó rendezési-szabályozási tervezésnek (felülvizsgálatok kapcsán). A cél az, hogy egyre egységesebb átfogó szabályozás tudjon készülni a későbbi felülvizsgálatok kapcsán, mely a helyi (városrészi/érintett területi) elképzeléseken túl a nagyobb kitekintésekre is tud reflektálni a TFK és az ITS alapján, ezáltal a város szándékait egységesebben tudja kifejezni, a leendő befektető, építtető számra meghatározza a lehetőségeket, alapja a hosszú távú fejlesztési elképzeléseknek. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat.

103


Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása.

Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Tatabányáról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és a potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra célszerű intenzív városmarketing-akciókat irányozni: -

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága.

A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, a környezeti és/vagy társadalmi értékek, a gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Tatabánya (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kell kommunikálni. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. Tatabányán már törtek lépések ebben az irányban, a GFSZ és az Agora Nonprofit Kft. is tett ezirányú lépéseket. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is.

104


Tatabánya arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. Barnamezős területek hasznosításának ösztönzése A tevékenység célja a felhagyott iparterületek környezetbarát ipari, kereskedelmi célra történő használatának ösztönzése, illetve zöldfelületté történő átalakításának elősegítése. A barnamezős területek problémájának kezelése az első felhagyott ipartelepek megjelenése óta mára halaszthatatlan feladattá nőtte ki magát, amely határozott és szervezett beavatkozást igényel. A barnamezős területek kihasználása mind városrendezései, mind környezetvédelmi, gazdasági, és szociális okokból kívánatos. Fontos, hogy ezek a területek potenciális városfejlesztési területként ismét bekapcsolódjanak a települések működésébe, és szerves részévé váljanak azoknak, azaz a rehabilitáción túl a revitalizáció ("élettel való megtöltés") is fontos követelmény. „Tatabánya hazavár”program további támogatása és fejlesztése A program keretén belül a város önkormányzati és vállalkozói támogatásokból nyújt ösztöndíj támogatást tatabányai fiatalok részére, segít a munkát kereső fiatalok és a szakképzett munkavállalókat kereső cégek és intézmények kapcsolatépítésében, illetve a jól működő kamatmentes hitel mellett új lehetőségek megteremtésével is támogathatja a fiatalok Tatabányán maradását. A program három fő részből áll: -

Felsőoktatási ösztöndíj programelem – Stúdium Ösztöndíj Program Munkához jutás támogatás programelem – Kóta József Gyakornoki Program Lakáshoz jutás támogatása programelem - Önálló élethez saját otthon

„Egészséges Tatabányáért” Program további támogatása és fejlesztése Az Egészséges Tatabányáért Program (ETP) egy középtávú népegészségügyi program, melynek fő célja, hogy összefogja a különböző városi szintű népegészségügyi akciókat az egészségmegőrzés, a népbetegségek megelőzése és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében, valamint hogy támogassa az egészségügyi alap és szakellátásban dolgozók munkáját a fenti célok elérése érdekében. „Tatabánya Kártya” Program további támogatása és fejlesztése A Tatabánya Kártya koncepció sajátos városmarketing és gazdaságfejlesztési eszköz, sajátos kedvezményrendszert biztosító kártya-rendszer, amely a tatabányai állandó lakhellyel rendelkező kártyabirtokosok számára azonnali kedvezményes fogyasztást / vásárlást biztosít a koncepció szerződött partnereinél a nyújtott kedvezmények mértékéig. Célja, hogy a tatabányai városi közlekedési szolgáltatások igénybe vételénél, kulturális és sport, valamint egyéb szabadidős szolgáltatóknál, egyéb kereskedelmi vásárlásoknál előnyben részesítse a kártya tulajdonosait. „Tatabánya Kártya” koncepció további céljai: -

A lokálpatriotizmus, a város-szeretet, valamint a tatabányai identitás erősítése. A Tatabánya Kártya hivatott megjeleníteni a város polgárai számára a „tatabányaiság” előnyét, megbecsültségét. 105


-

A helyi fogyasztás élénkítése, a helyi KKV szektor erősítése forgalomterelés által. Jelentős relatív megtakarítások biztosítása a kártya-tulajdonosok számára. Valamennyi korosztály megtalálja a számára kedvező szolgáltatást / kedvezményt a rendszerben. A stratégiai partnerek (fürdő, jégpálya, színház, stb.) forgalmának növelése

6.2 Az integrált településfejlesztési stratégia kereteinek maghatározása

megvalósításának

szervezeti

A megyék mellett a megyei jogú városok (MJV-k) a területfejlesztés hangsúlyos - gyakorlatilag a megyékkel azonos súlyú – szereplői. A megyei jogú városok közgyűlése jóváhagyja a megyék terveit, a megyéknek be kell építeni terveikbe az MJV-k fejlesztési elképzeléseit. A megyék az MJV-k tervei vonatkozásában véleményezési joggal rendelkeznek. Komárom-Esztergom megye és Tatabánya tervezése iterációban zajlik, ami az összhang megteremtését nagymértékben megkönnyíti. A szervezeti keretekkel kapcsolatos szempontok alatt azokat a környezeti, szakmai és kompetencia, valamint menedzsment elvárásokat értjük, amelyek ezen tényezőkből vezethetők le. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiákban foglaltak megvalósításának szervezeti keretei jelenleg felülről zajló tervezésnek köszönhetően kidolgozás alatt állnak. A Terület –és Településfejlesztési Operatív Program tartalmaz iránymutatásokat a szervezeti, lebonyolítási mechanizmusokra vonatkozóan, amelyek részben a 2007-2013 közötti időszak tapasztalatait felhasználva prognosztizálják a kereteket az alábbiak szerint: 

 

ITS-re alapulóan egy alapvetően program-alapú finanszírozási rendszer valósul meg. Ennek formája un. Integrált Területi Befektetés (ITB), amely egy előre meghatározott finanszírozási keretet jelent. Program- és projektmenedzsment: az ITB keretében egy integráns program valósul meg. Komplex, párhuzamosan futó és priorizált projektek megvalósítását lehetővé téve. A korábbi időszak tapasztalataira építve, biztosítani szükséges, hogy a szervezeti és szakmai kompetenciákat biztosító szervezeti szintjére települjön a program-és projektmenedzsmenttel kapcsolatos hatáskörök és feladatok.

Az alábbi kulcskompetenciák megléte, hozzáférhetősége biztosítja az ITS megvalósításának zökkenőmenten lebonyolítását:       

Programozás és értékelés Településfejlesztés, szabályozás Projektmenedzsment és beruházás-menedzsment Létesítmény- és ingatlangazdálkodás Vállalkozás- és gazdaságfejlesztés Település-marketing, befektetés-ösztönzés Specifikus kompetenciák

Tatabánya Megyei Jogú város esetében a korábbi tapasztalatokra építve a rendszer az alábbi szervezeti pillérekre kíván támaszkodni a megvalósítás kapcsán: 

Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Stratégiai és Pályázati Irodája, mely a 2007-2013 időszakban a projekt előkészítsek, megvalósítások (projektmenedzsment),

106






elszámolások, ellenőrzések területén szerzett jelentős tapasztalatokat – a jövőben a koordináló szerepköre várhatóan megerősödik az országos rendszer függvényében, Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szakirodái melyek a 2014-2020-as időszakban előtérbe kerülnek a projektek előkészítése (tervezési és engedélyezési eljárás lefolytatása, szakmai koncepciók készítése) kapcsán. Továbbá a megvalósítás szakmai (műszaki, oktatási, egészségügyi, stb.) lebonyolításába is aktívan részt fog venni a szakiroda pl. teljesítések jóváhagyása, monitoring feladatok stb. A harmadik pillér Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZERVEZETE NONPROFIT KFT. (GFSZ), mely jelenleg a város rehabilitációs projektjeinek lebonyolítása kapcsán a városfejlesztő társaság szerepét is betölti. A szervezet által megszerzett tapasztalatok a jövőbeni működés kapcsán nélkülözhetetlenek. Megállapítható továbbá, hogy működése rugalmasabb mint a hivatali szervezeti egységeké, így a jövőben szerepe biztosan megmarad a város tervezett városrehabilitációs témájú projektjei kapcsán, illetve más projektek kapcsán is felhasználhatóak a végső rendszer kialakítása során. – A cég a jövőben várhatóan a tapasztalatokra építve valóságos Városfejlesztő Társasággá növi ki magát, melynek egy része lesz a gazdaságfejlesztő tevékenység.

A kialakított szervezeti kereteknek, a 2014-2020-as időszakra kiépített országos rendszerhez és a megyei rendszerhez kell illeszkednie, úgy hogy a források lehívhatósága és elszámolhatósága biztosítható legyen. A szervezeti kereteknek az egységes háttér támogató elektronikai rendszerét meg kell teremteni –önkormányzat – és a GFSZ szervezet összekapcsolhatósága. A rendszer kialakítása kapcsán a GFSZ-t a szakirodákkal közösen a valós, konkrét tervező (pl. mélyépítés, magasépítés) feladatok ellátására is alkalmassá kell tenni, amennyiben ez az országos irány megmarad. A rendszer kialakítása kulcstényező, egy olyan külső és belső financiális forrásokon alapuló ösztönző rendszer kialakítása az érintett szervezeti egységek között, amely lehetőség, hogy a legjobb szaktudással és tapasztalattal rendelkező kollégákat meg lehessen tartani és új munkavállalókat tudjanak bevonni a speciális igények kezelése érdekében.

6.3 Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok A 2014. január 3-án országgyűlési határozattal jóváhagyott OFTK az eredeti tervezői változat szerint tartalmazta a funkcionális várostérségeket, mint a megyei és a települési szintek közötti területi szintet, ami a dokumentumban egyértelműen deklaráltan nem azonos a járással vagy a kistérséggel. A 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozattal végleg lezárultak az ezzel kapcsolatos kétségek, ez a dokumentum ugyanis egyértelműen rögzíti a kormány álláspontját, miszerint „a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a járások alapján történjen.” A több települést érintő vagy azokra hatást gyakoroló fejlesztési beavatkozások esetén biztosítani kell a partnerek részvételét a beavatkozás tervezésében, operatív megvalósításában és nyomon követésében és értékelésében. Az ezzel kapcsolatos fő, településközi feladatok:  

Programszintű tervek egyeztetése Projekt-tervek egyeztetése

107


   

Beszerzések (közös) műszaki tartalmának egyeztetése Projekt lebonyolítás ütemezésének, feltételeinek egyeztetése Megvalósítás során felmerülő operatív kérdések egyeztetése Tervek felülvizsgálatának, értékelésének egyeztetése

A településközi egyeztetések, az irányok és a térséget érintő közös fejlesztések és az előzőekben meghatározott feladatokon túl, döntési mechanizmusokat is szükséges, hogy lefedjenek. Javasolt tehát, hogy a Területfejlesztésről és területrendezéséről szóló törvénynek megfelelő Területfejlesztési Társulás tovább működjön, illetve ezzel összhangban aktív járási szintű egyeztetések valósuljanak meg, amelyeken döntések születnek a közös ügyekről. További fontos tényező, hogy az ITS-ben megfogalmazott fejlesztési irányokkal, célrendszerrel koherenciát kell, hogy mutassanak a tervezett projektek. A Megyei Jogú Városok TFK / ITS felülvizsgálatát követően, várhatóan ősszel a járási székhelyű települések is lehetőséget kapnak a fejlesztési dokumentumaik felülvizsgálatának megszervezésére, finanszírozására egy központilag vezérelt program keretében. Ezen felülvizsgálat lefolytatásának egyik kiemelt célja, az MJV-k, illetve járási települések közti fejlesztési koherenciák megteremtése. A fentiekkel összhangban a járások számára dedikált források, továbbra is lehetőséget biztosítanak a települések részére a korábbi ROP forrásból, illetve bizonyos ágazati OP-ból finanszírozott projektek, megvalósítására. Ezen források leosztása, indikatív tervezése jelenleg is zajlik. A fentiekben javasolt Tanács egyik jövőbeni feladata, a vállalások és forráskeretek szakszerű és igazságos elosztásának koordinálása. Összhangban a feladatokkal, illetve az indikatív keretekkel Tatabánya MJV térségére, illetve a járásra vonatkozóan az alábbi háromszintű koordinációs fórum létrehozása javasolt: 





Felsővezetői (polgármesteri) fórum: negyed- vagy félévente, célja a megvalósulás áttekintése, döntések meghozatala (illeszkedve a Területfejlesztés Tanács munkájához, kiegészítve azt). Menedzsment fórum: tagjai a megvalósításban érintett önkormányzatok, szereplők projektmenedzserei, célja a beavatkozások lebonyolításának összehangolása, operatív kérdések, problémák egyeztetése, megoldása. Szakmai munkacsoportok: tagjai az érintett önkormányzati és társadalmi szereplők képviselői, a munkacsoportok témánként vagy projektenként szerveződnek, céljuk a szakmai tartalom összehangolása

További fontos és a térség fejlődésének szempontjából kiemelt feladat, a 1206/2014. (IV. 1.) Korm. határozatával kijelölt "Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ" menedzsment szervezetének létrehozása, működtetése. Ennek elindítása, szervezeti kereteinek megteremtése jelenleg is zajlik.

6.4 Monitoring rendszer kialakítása A monitoring mutatók rendszere részletesen akkor dolgozható ki, amikor -

pontosan ismert az EU-s és hazai tervezési dokumentumokból levezethető, kötelező indikátorok rendszere (e.g. elfogadásra kerülnek a végleges Operatív Programok);

108


-

a stratégiában szereplő projektek előkészítettségében előrelépés történik, a projektek, azok tartalma, műszaki és egyéb paraméterei részletesen kidolgozásra kerülnek (elkészülnek a szükséges tervek, stb.);

-

kidolgozásra kerülnek a pályázati rendszerben kötelezően elvárt indikátorrendszer mérésével, módszertanával kapcsolatos útmutatók, végrehajtási dokumentumok.

A monitoring mutatók kidolgozása során az alábbi Európai Uniós dokumentumokra kell figyelemmel lenni: -

-

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről – a rendelet határozza meg az ERFA típusú beruházások közös kimeneti indikátorait AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1304/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről - a rendelet meghatározza az ESZA típusú beruházások közös kimeneti és eredménymutatóit

Mindkét rendelet kivonata megtalálható a 2. sz. mellékletben. A hazai tervezés során az Operatív Programokban határozták meg az egyes OP prioritásokhoz illeszkedő tematikus célkitűzéseket és beruházási prioritásokat, valamint a közös és programspecifikus eredménymutatókat. A tervezett fejlesztéseknek természetesen összhangban kell lenni mind a fenti célkitűzésekkel, mind a meghatározott mutatókkal.

109


Az alábbi táblázat mutatja a Területi Operatív Program (TOP) prioritási tengelyeihez rendelt eredménymutatókat: Prioritási tengely

1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

Tematikus célkitűzés[

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni

Beruházási prioritások

Közös és programspecifikus eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg

ERFA rendelet 5. cikk 8 (b): a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását

Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül

8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alkalmazási körén kívül esnek

Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek aránya

ERFA rendelet 5. cikk 6(e): a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezés-mentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása

Elégedettség a települési (lakó)környezet minőségével (vállalkozások, lakosság)

ERFA 5. cikk (6) c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)

ERFA rendelet 5. cikk 4 (e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%)

ERFA rendelet 5. cikk 4 (c): az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is

A megtakarított energia mennyisége

9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra

A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybevevők száma

9 (b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai

Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen

110

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül


Prioritási tengely

5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)

Tematikus célkitűzés[

Beruházási prioritások

Közös a

küzdelem

rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása

élő lako

(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem

9) d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások

A HFS v tereket

A közö terekkel elégede

Helyi lakosság

Közössé stratégiá 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás ösztönzés, társadalmi együttműködés

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i: munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

A p foglalko levő rés

A prog foglalko levő rés

A támo befejező (9)a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem

ESZA rendelet 3. cikk (1) b) i: az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében

111

A progr száma

Szociális teljesen


7

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet:

Antiszegregációs Program ERFA és ESZA rendelet szerinti indikátorok

112


1. sz. melléklet: Antiszegregációs Program Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégia és a MJV részdokumentumok elkészítéséhez

Cél

Intézkedés I.

Projektgazda

Egyéb megvalósítók

Megvalósulá si helyszín

Elvárt eredmények

Célcsoport

Tervezett határidő

Minden hátrányos helyzetű tanuló.

2014/15-ös tanévtől kezdve . folyamatosan.

A köznevelés fejlesztése

I.1. A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók társadalmi integrációjának segítése. A településeken a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, a gyermekeket nevelő családok helyzetfelmérése nem mutat pontos adatot. A szülők sok esetben nem tesznek nyilatkozatot az iskolai végzettségükre vonatkozóan, amely alapján a halmozottan hátrányos helyzet megállapítható.

- A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, családok felmérésének pontosítása, egy valós szociális helyzet-kép készítése, felnőttképzési programok támogatása. - A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű családok, igényeiknek megfelelő segítséget kapnak. - Minden halmozottan hátrányos helyzetű család (kiemelten a családon belül nevelkedő gyermekek), a társadalmi integrációt segítő szolgáltatást vegye igénybe. - Az esetlegesen rejtett el-látatlanok, halmozottan hátrányos helyzetű családok, tanulók feltérképezése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén. - A szülők meggyőzése a nyilatkozattételre, a társadalmi integráció sikeres megvalósulása érdekében kiemelt feladat. - A halmozottan hátrányos helyzet a szülők alacsony iskolázottsága miatt jön létre, amely a település felnőttképzési programjainak támogatásával javíthatóvá válik.

113

Tatabánya MJV Önkormányzat

- Oktatási intézmények, - Gyermekjólét i szolgálatok

Oktatási intézmények

- Pontos szociális helyzetkép elkészítése. - A halmozottan hátrányos helyzet valós felmérése az önkormányzat közreműködésével. - A halmozottan hátrányos helyzet, hátrányos helyzet feltárását célzó környezettanulmányok, szülők meggyőzése a nyilatkozat-tételről. - A hátrányos helyzetű családok segítésének módszertani kidolgozása (pl. képzési programok). - Minden halmozottan hátrányos helyzetű család (kiemelten a családon belül nevelkedő gyermekek), a társadalmi integrációt segítő szolgáltatást igénybe veszi, ezáltal nő a társadalmi integrációjuk.

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Cél I.2. Iskolai nevelés eredményességének javítása. A sajátos nevelésű igényű tanulók, hátrányos helyzetű (köztük a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók iskolai integrációs nevelési programjának, támogatás igényléséhez szükséges feltételek megvalósítása. A korosztályától mentális korát tekintve lemaradó (jelentős részben halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek iskolakezdésnél hátrányban vannak. Ennek érdekében jelen-leg is sokrétű hátránykompenzációs, iskola, óvoda átmenetet segítő fejlesztés zajlik. I.3. Minden hátrányos helyzetű tanuló szülője teljes körben nyilatkozzon. A nyilvántartások egyeztetése megtörténik. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kompetenciái javulnak. Lehetőség biztosítása a könyvtári szolgáltatások ingyenes eléréséhez a jó tanulmányi átlaggal rendelkező hátrányos helyzetű diákok számára. I.4. Kötelező óvodáztatás antiszegregációs célú – iskolai kudarcokat megelőző hatású

Intézkedés

Projektgazda

- Az integrációs felkészítés további támogatása, pályázat beadása. - Az IPR bevezetése minél több intézményben és annak fenntartása. - A DIFER mérési és fejlesztő rendszer beépítése 4 éves kortól az alsó tagozatig, a jelenlegi fejlesztési rendszerbe. - Az iskolaérettségi vizsgálatok kisebb különbséget mutatnak a gyermekek között. Az iskola és az óvodák részvételével együttműködés jön létre a DIFER mérő és fejlesztő rendszer alkalmazása területén is.

- Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Tatabánya MJV Önkormány zata

- intézményvezetők, - pedagógiai szolgáltatók

Megvalósulási helyszín

közintézmények

- intézményvezetők,

- A hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról pontos információ biztosítása. - A település és az intézmények nyilvántartásainak pontosítása, össze-hangolása, a hiányzó nyilatkozatok beszerzése.

Tatabánya MJV Önkormányza ta

I.4.1. Óvodai csoportlétszám stabilizálása az engedélyezett létszámkeret alsó

Tatabánya Önkormányzat – Humánszolgál

114

Egyéb megvalósítók

- Tatabánya MJV Önkormányzat a - A résztvevő felek, együttműködv e az érintett szülőkkel. - köznevelési intézmények, - Volán,

köznevelési intézmények

Elvárt

- Az tám pál köv is. - Az okt sike - Egy szá tan ere

- Nyi em vál - At inté nyi öss má

- Ada pro nyi Tatabánya város óvodái

- Fel hát óvo leh

Cél

Intézkedés

megszervezése. Kötelező óvodáztatás 2015. szeptember 01. napjától történő bevezetése, antiszegregációs céloknak megfelelő előkészítéssel.

tartományában. I.4.2.

I.4.1. A Mésztelepi Óvoda és a Réti utcai Óvoda vonatkozásában az Nktv. 4. mellékletében foglalt maximális csoportlétszámok betartása. A fenntartó a felzárkóztató óvodai nevelés eredményesség érdekében nem engedélyezi a maximális létszám átlépését. A kötelező óvodába járásra vonatko-zó, Nktv. 8. §-ban rögzített – 2015. szeptember 01jétől hatályba lépő – változtatásokat a fenntartó, a Mész-telep és a Réti utcai óvodákban az antiszegregációs célok figyelembe vételével szervezi meg. A szülők támogatási lehetőségét arra, hogy a gyermeket gondozó intézménnyel kapcsolatot tudjanak tartani. I.4.2. Óvodai férőhelyek lefedése óvodai bővítés, átépítés, építés nélkül. I.4.3. A projekt által megcélzott szegregált lakókörnyezetben szolgálatot teljesí-tő

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Egyéb Megvalósulási Projektgazda Elvárt megvalósítók helyszín at

Az esélyegyenlőséget és integrációt támogató de-szegregációs program keretszámán felüli létszám „átszervezése”, a város valamennyi másik óvodájába úgy, hogy az odakerülő telepi gyermekek ne legyenek többen csoportonként 2-2 főnél. I.4.3. Óvodai speciális szakemberek számának bővítése feladatorientáltan: mentál-higiénés szakember, óvodavédőnő (ilyen nem létezik), fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, stb. A kötelező közösségi szolgálat célcsoportjának bevonása a folyamatba. I.4.4. Telepi családok felkészítése az integrációs folyamatokra. Mentor program indítása. Fogadó óvodák dolgozóinak, gyermekeinek, gyermekek családjainak felkészítése a folyamatra („szülő-képző”), I.4.5. Szociális munkaközpont kialakítása a mobilitás elfogadásának támogatására.

115

- Gyermekjóléti szolgálat, - védőnői hálózat, - valamint a projektet kísérő célorientált mentorhálózat

a te - Av kap a fe foly lem szin érd

- A3 gye isko jav vál isko ala

- Ag

hat köz mu kín - Csö léts

Cél

Intézkedés

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Egyéb Megvalósulási Projektgazda Elvárt megvalósítók helyszín

intézményekben a terhelés csökkentése. I.4.4. Integrációs és esélyegyenlőségi kötelezettségek teljesítése. Fejlődést biztosító, fejlesztést megvalósító intézményhálózat kialakítása az egyenlő hozzáférés biztosítása mellett. I.4.5. Felmenő rendszerben a mésztelepi szegregált lakókörnyezet lépcsőzetes felszámolása, a törvényi kötelezettséget teljesítő intézmények kapacitásának kifutó rendszerben történő átszervezése, a VI-os telep városrész-re. Folyamatos monitorozással a visszarendeződés megakadályozására, a szeparációs folyamatok megelőzésére. I.

Szociális lakhatás fejlesztési programja

II.1. Telep rehabilitációs program – A „Jelenlét program” kiterjesztése a VI-os telepre. A „Jelenlét program” egy komplex közösségi rehabilitáció a telepen, állandó jelenlét biztosításával. - Komplex, mert több részterületre koncentrál: szociális ellátás, oktatás, képzés, foglalkoztatás; - és közösségi, mert a

A tevékenység alapja az aktív, állandó szociális munka a célterületen, és a célcsoport legteljesebb be-vonása a munkafolyama-tokba. Tevékenységek a szociális munka eszközeivel: - szociális integráció, -

oktatás és felzárkóztatás, közösségfejlesztés,

116

Humán Szolgálat – Szociális Iroda

- Magyar Máltai Szeretetszolgál at Egyesület - Tatabánya MJV Önkormányzat a

Tatabánya VIos telep.

- Ah lak szü kie felz - At kom jav - He szo a sz for

Cél

Intézkedés családokat és a közösséget aktivizálva kutatja fel a meglévő belső erőforrásokat, és a szociális segítségnyújtást a csapat-munka révén végzi.

-


foglalkoztatás és munkaerő-piaci integráció, lakhatási integráció.

- As újr me

A program rehabilitáció is, mert jövőképet ad a résztvevő emberek számára. II.3. Telepek közösségi erővel történő re-integrációja. Problémát jelentenek a Mésztelep és a VI-os telep lakóháza-inak környezetében kialakult egészséget, és testi épséget veszélyeztető higiéniai, és környezeti viszonyok. A probléma enyhítéséhez az érintett lakosság, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Tatabányai Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködésére van szükség.

Rövid távú célunk, hogy a két telep rendben legyen, hosszú távon pedig az, hogy rávezessük az ott élőket arra, hogy saját környezetünk rend-be tétele nagyon fontos. Infrastrukturális korszerűsítés (angol wc,csatornázás), kiemelten higiéniai szempontok alapján – folyamatos tájékoztatás, egyéni megállapodások és jelenlét – telepen élők bevonása a munkafolyamatokba, képzéses megtámogatással.

- VI-os telep, - és Mésztelep.

- At tar bev - Ak ker min mu pro fen mu zat - Fog

- VI-os telep - Mésztelep

- Ah lak mu csö fog

- T-Szol Zrt.

T-Szol Zrt.

- Magyar Máltai Szeretetszolgál at - Roma Nemzetiségi Önkormányzat - Járási Népegészségü gyi Intézet

II. Szociális foglalkoztatás fejlesztése III.1. Munkahelyteremtés a marginalizálódott társadalmi csoportok számára.

A foglalkoztatás területei: -

brikettgyártás a szegregált területeken, közterületek rendbetétele

117


- Szociális Szövetkezet - Tatabánya MJV Önkormányzat

Cél

Intézkedés

III.2. A hátrányos helyzetű lakosság munkaerő-piaci integrációja, a szegénység újratermelődésének csökkentése.

-

és tisztán tartása, épületek felújítása,

-

mezőgazdasági jellegű termelés megindítása (gyümölcsös és zöldséges kertek).

-

Kiskertek kialakítása, amely a helyi piacra tud termelni, bekapcsolódva ezzel az intézményi élelmezésbe. A termelés megvalósítása szintén a szociális szövetkezet keretein belül, és elsősorban a hátrányos helyzetű településrészeken kerülne kialakításra.

III.3. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők foglalkoztatása szociális szövetkezeten belül (közcélú foglalkoztatás helyett), melynek előnye, hogy a célterületen lévő hátrányos helyzetű lakosok számára munkalehetőséget teremt, elősegítve ezzel a szociális helyzetük javítását.


-

A projekt további célja, hogy a foglalkoztatás azon területeket érintené (Mésztelep, VI-os telep), amelyek jelenleg többszörösen depriváltnak minősülnek.

a

-

-

-

-

jav szü kie At kom jav He szo szo ker As fog gaz mu leh enn for ak fog As újr csö

III. Szociális ellátórendszer fejlesztése Szociális ellátórendszer fejlesztése – a TJ ESZI telephelyeinek komplex energetikai és gépészeti korszerűsítése. Az intézmények magas működtetési és fenntartási költségeinek csökkentése.

A szociális bentlakásos ellátást biztosító épületek teljes körű energetikai, gépészeti és infótechnikai korszerűsítése: - nyílászáró csere, szigetelés - alternatív fűtési lehetőség beépítése.

118


- Tatabányai Több-célú Kistérségi Társulás - Tatabánya MJV Önkormányzat a - Tatabányai Járási Egyesített Szociális

- Szent Márton Központ – Tatabánya Füzes u. 40/B - Szent Teréz Idősek Otthona – Cseri u. 34.

A műk fennta jelent

Cél

Intézkedés

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Egyéb Megvalósulási Projektgazda Elvárt megvalósítók helyszín Intézmények

IV. Egészségügyi fejlesztési tevékenység

V.1. Tatabánya Mésztelep és VI-os telep higiéniás felzárkóztatása, a mélyszegénységben élők higiéniás körülményeinek javítása.

A mélyszegénységben élők higiéniás helyzetének javítása, szoros együttműködésben a Mésztelepen és VI-os telepen élőkkel. Kapcsolat felvétele a CÖKO vezetőjével, együtt-működési megállapodás kötése, közös helyszíni be-járások tartása. Ott élők felvilágosítása, a feltárt problémákra megoldás keresése.

V.2. A Mésztelepen folyamatos gondot okoz a fejtetvesség jelenléte, a családtagok egymást fertőzik, újrafertőzik. A probléma megoldásához a házi gyermekorvosok, védőnők, oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek összefogására, együttműködésére, összehangolt, hatékony szak-tudására van szükség a felmérés, a kommunikáció, a beavatkozás és az utógondozás során. V.2.1. Tetvesség elleni modellprogram a Mésztelepen.

- KEM KH Tatabánya Járási Hivatal - Járási Népegészsé g-ügyi Intézet

A Jelenlét programhelyi segítőinek támogatásával a családok felvilágosítása, a kezelés megtanítása, a szerek folyamatos biztosítása.

- Humán Szolgálat – Szociális Iroda, - Oktatási és Kulturális Iroda

A probléma felmérése, kommunikációja, szakszerű beavatkozás, utógondozás.

- Humán Szolgálat – Szociális Iroda, - Oktatási és

119

-

- RNÖ, - védőnői hálózat, - kommunális cégek

- VI-os telep - Mésztelep

-

- VI-os telep - Máltai Szeretet Szolgálat - ÁNTSZ

- Házi gyermekorvosok - Védőnői hálózat - Gyermekek

- Mésztelep - orvosi rendelők - köznevelési intézménye k

- Mésztelep - orvosi rendelők - köznevelési intézménye

Elenyé fejtetv

Elenyé fejtetv

Cél

Intézkedés

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Egyéb Megvalósulási Projektgazda Elvárt megvalósítók helyszín Kulturális Iroda

gondozásáért, neveléséért felelős gyermekintézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) - civil szervezetek

k

V. Egészségügyi fejlesztési tevékenység V.3. Egészségház kialakítása a városi lakosság, valamint az eltérő igényekkel rendelkező hajléktalan emberek részére. V.3.1. Egy egészségház létrehozása, amely a város lakosságának egészségmegőrzését szolgáló szűrővizsgálatok, előadások tartásának, és az egészséges életmódra ösztönző programok színhelyéül szolgálna. V.3.2. A szociális ellátórendszeren belül a hajléktalan ellátás területén hiányzik egy olyan egészségügyi centrum, amely a lábadozó fedél nélküli emberek számára lenne egy áthidaló lehetőség, az

V.3.1. Egészségmegőrző programok, szűrések, egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadás.

V.3.2. Hajléktalan személyek részére 24 órás egészségcent-rum, ahol szakképzett személyzet (orvos, ápolónő) foglalkozik a lábadozó ellátottakkal.

120


- Szent Borbála Kórház, - Háziorvosok Egyesülete, - Tatabánya MJV Önkormányzat a - városi védőnők

V.3.1. Tatabánya, Dózsa-kert, vagy Béla király körtér a központ, amely a teljes lakosság egészségmegőrzését szolgálja. V.3.2. A központi intézmény telephelyekén t Tatabánya VI-os telep, a Füzes u. 40/A

V.3.1. Nő a l tudato

V.3.2.

A közt hajlék számá

Cél

Intézkedés

egészségügyi rendszerből kikerült, de a szociális intézményrendszerbe még fel nem vehető emberek számára. Cél az ellátottak egészségének javítása mellett, a szociális ellátórendszerbe történő átmenet biztosítása.

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 Egyéb Megvalósulási Projektgazda Elvárt megvalósítók helyszín (volt kollégium épülete).

A centrumban helyet kapna egy alacsony küszöbű ellátás – zsilipszoba – is, amely átmenetet képez a szociális ellátórendszeren belül.

VI. Közösségi programok VI.1. A telep adta lehetőségek kihasználása a helyi lakosság bevonásával. Normakövető magatartási formák elsajátítása.

VI.2. Halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermekek táboroztatása.

Tatabányán a romák és hátrányos helyzetű emberek részére közösségi programok szervezése, reintegrációs programok. Segítés a szabadidő hasznos eltöltésében, munkahelykeresésben, életviteli tanácsadás.

A telepeken mélyszegénységben élő családok gyermekeinek nyaraltatása, melynek keretében felvilágosító tevékenységet szeretnénk végezni.

121

Roma Nemzetiségi Önkormányza t

Roma Nemzetiségi Önkormányza t


Roma Nemzetiségi Önkormányzat

VI-os telep és Mésztelep.

Aktív városr

A tábo gyerm „össze felvilá tevéke (előad vetélk továb család


2. sz. melléklet: ERFA és ESZA rendeletekben szereplő indikátorok A „BERUHÁZÁS A NÖVEKEDÉSBE ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSBE” CÉLKITŰZÉS ERFATÁMOGATÁSÁNAK KÖZÖS KIMENETI INDIKÁTORAI (EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1301/2013/EU RENDELETE 6. CIKK) EGYSÉG

ELNEVEZÉS

vállalkozás

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

vállalkozás

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

vállalkozás

Vissza nem térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

vállalkozás

A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma

vállalkozás

A támogatott új vállalkozások száma

EUR

A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás)

EUR

A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (a vissza nem térítendő támogatástól eltérő jellegű támogatás)

teljesmunkaidőegyenérték

A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

Fenntartható turizmus

látogatás/év

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

Ikt-infrastruktúra

háztartás

A legalább 30 Mb/s sávszélességű hozzáféréssel rendelkező további háztartások száma

kilométer

Az új vasútvonalak teljes hossza, amelyből: TEN-T

kilométer kilométer kilométer kilométer kilométer

Az újraépített vagy felújított vasútvonalak teljes hossza, amelyből: TENT Az újonnan épített közutak teljes hossza, amelyből: TEN-T Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza, amelyből: TEN-T Az új vagy felújított villamos- és metróvonalak teljes hossza Az új vagy felújított belvízi hajózási útvonalak teljes hossza

Szilárd hulladék

tonna/év

További hulladék-újrahasznosítási kapacitás

Vízellátás

személy

A jobb vízellátásban részesülő lakosság növekedése

Szennyvízkezelés

lakosságegyenérték

A jobb szennyvízkezelési szolgáltatásban részesülő lakosság növekedése

Kockázat-megelőzés és kezelés

személy

Árvízvédelmi intézkedéseket élvező lakosság

személy

Erdőtűzvédelmi intézkedéseket élvező lakosság

Talajrehabilitáció

hektár

A rehabilitált talaj összkiterjedése

Természet és a biológiai sokféleség

hektár

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe

Kutatás, innováció


Új kutatók száma a támogatott szervezeteknél


A jobb kutatási infrastruktúrával ellátott létesítményekben dolgozó kutatók száma

Termelő beruházás

Közlekedés Vasút

Közutak Városi közlekedés Belvízi hajózási útvonalak Környezetvédelem

122

TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 vállalkozás

Kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma

EUR

Az innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás Új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma

vállalkozás vállalkozás

Új termékek gyártása céljából támogatott vállalkozások száma

Megújuló energiaforrások

MW

A megújulóenergia-termelés további kapacitása

Energiahatékonyság

háztartás

A jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma

kWh/év

A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkentése

felhasználó

Az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó további energiafelhasználók száma

tonna CO 2 egyenérték

Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése

Gyermekgondozás és oktatás

személy

Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása

Egészségügy

személy

Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

Energia és éghajlatváltozás

Üvegházhatású gázok csökkenése Szociális infrastruktúra

A városfejlesztés konkrét mutatói személy

Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság

négyzetméter

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

négyzetméter

Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek

lakóegység

Helyreállított lakóegységek városi területeken

AZ ESZA-BERUHÁZÁSOK KÖZÖS KIMENETI ÉS EREDMÉNYMUTATÓI (EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1304/2013/EU RENDELETE alapján) 1. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók „Résztvevők” ( 1 ) azon személyek, akiknek közvetlenül kedvez az ESZA beavatkozása, azonosíthatók, jellemzőik lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Más személyek nem minősülnek résztvevőknek. Valamennyi adatot nemek szerinti bontásban kell megadni. A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők: — munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is*, — tartós munkanélküliek*, — inaktív személyek*, — oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*, — foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat*, — 25 éven aluliak*, — 54 éven felüliek*, — 54 éven felüli, munkanélküli – beleértve a, tartósan munkanélkülieket –, vagy oktatásban vagy képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők*, — alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek*, — felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*, — felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*, — munkanélküli háztartásban élő résztvevők,

123


— munkanélküli háztartásban élő, gyermekeket eltartó résztvevők, — egyetlen felnőttből álló háztartásban élő, gyermekeket eltartó résztvevők, — migránsok, külföldi hátterű személyek, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)**, — fogyatékossággal élő résztvevők**, — egyéb hátrányos helyzetű személyek**. A résztvevők teljes száma a kimeneti mutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra. Ezen, az ESZA forrásaiból támogatandó műveletek résztvevőire vonatkozó adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. — hajléktalan vagy lakhatási problémával küzdő személyek*, — vidéki területeken élők* ( 2 ).HU 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/483 ( 1 ) Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat, amint azt a a(z) 1303/2013/EU rendelet+ 125. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.) rendelkezéseivel és különösen annak 7. és 8. cikkével. A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontja). Az „adatkezelő” meghatározását lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkében. A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 8. cikkének megfelelően az adatok valamely különleges kategóriájába tartoznak. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltakon kívül (a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése). ( 2 ) Az adatokat kisebb közigazgatási egységek szintjén (2. szintű helyi közigazgatási egységek) kell összegyűjteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Hl L 154., 2003.6.21., 1. o.) összhangban. A fenti két mutatóhoz tartozó résztvevőkre vonatkozó adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet+ 50. cikkének (4) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon biztosítják, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek. 2. A szervezetekre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők: — a szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott projektek száma — a nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési lehetőségeit fokozó projektek száma — a közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek száma nemzeti, regionális és helyi szinten

124


— a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális gazdaságban működő vállalkozásokat). Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. 3. A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók a következők: — inaktív résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek*, — a program elhagyásának időpontjában oktatásban/képzésben részt vevők*, — a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*, — a program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők*, — fogyatékosságal élő résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek, oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak**. Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni. 4. A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók: — a program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők*, — a program elhagyása után hat hónapon belül jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők*, — 54 éven felüli résztvevők, akik a program elhagyása után hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak*, — fogyatékosságal élő résztvevők, akik a program elhagyása után hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak**. Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon biztosítják, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.

125

MUNKAKÖZI ANYAG. Társadalmasításra szánt változat

Recommend Documents