Munkahelyteremtés energiahatékonysággal?

SZAKMAPOLITIKA

www.e-met.hu

Dr. Ürge-Vorsatz Diana, Daniela Arena, Telegdy Álmos, Sergio Tirado-Herrero, Andrew Butcher, Kőpataki Éva

Munkahelyteremtés energiahatékonysággal? Egy széleskörű, komplex, mély épületfelújítási program foglalkoztatásra gyakorolt hatásai Magyarországon

Magyarországon, a hasonló gazdasági problémákkal küzdő és kevésbé

Kutatási módszertan és a modell főbb feltételezései

gazdag országokhoz hasonlóan, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, súlya ellenére sem kerülhet bele a legmagasabb prioritású politikai

Egy nagyszabású, mély épületfelújítási program három módon befolyásol-

célkitűzések közé. Viszont az ügy fontossága, valamint Magyarország

hatja a foglalkoztatási mutatókat (Weber, 1998; Geller et al., 1998; Bailie

politikai környezete miatt, vagyis a klímavédelemben a világon élen-

et al., 2001):

járó Európai Unió részeként, nekünk is ki kell vennünk a probléma el-

• Közvetlenül az építőiparban, új munkahelyek teremtésén keresztül.

len való küzdelemben a részünket. Ilyen körülmények között rendkí-

• Közvetetten a beszállítói szektorokban, ahol a kereslet növekszik az

vül fontos megtalálni azokat a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek

építőipar által használt termékek és szolgáltatások iránt (pl. szállítás, épí-

egyszerre több gazdasági, társadalmi, politikai cél elérését mozdítják

tési anyagok, pénzügyi szolgáltatások), vagy éppen csökken (pl. az ener-

elő, a klímavédelmi hatásokon kívül. Erre a célra talán a legalkalma-

giaellátásban).

sabb terület az energiahatékonyság növelése, hiszen ezek járulékos

• Indukált hatásokon keresztül: a megemelkedett bevételek (a ház-

hasznai sokszor sokkal nagyobbak, mint magából a klímavédelemből

tartások csökkent energia-fogyasztásából eredő megtakarítások, illetve az

származók.

újonnan megteremtett munkahelyeken megkeresett jövedelem) vásárlóereje további foglalkoztatási hasznokat generál.

Magyarország a második legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelke-

Az összesített nettó foglalkoztatási hatások felméréséhez nemcsak a

ző tagállam az EU- (Eurostat, 2010) és az OECD- (Cseres-Gergely et al.,

program munkahelyteremtő hatásait, de az energiafogyasztás csökkenése

2009) tagországok között, ezért a munkanélküliség csökkentése kiemelke-

miatt bekövetkező munkahelyvesztések közvetlen, közvetett és indukált

dő fontosságú politikai cél, különösképpen a hátrányos helyzetű lakossági

hatásait is figyelembe kell venni. Az 1. ábra szemlélteti a javasolt intézke-

szegmensekben és térségekben. Ugyanakkor az épületek az éghajlatvál-

dések foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak összefüggéseit.

tozás elleni küzdelem egyik kulcsszereplői. Jelentős klímavédelmi poten-

A szakirodalomban 4 olyan főbb módszer jelenik meg, amelyet a klíma-

ciált hordoznak magukban, hiszen az energiafelhasználáshoz kapcsolódó

beruházások foglalkoztatásra gyakorolt hatásának a vizsgálatára alkalmaz-

szén-dioxid- (CO2) kibocsátás közel feléért felelősek, valamint európai ös�-

nak. Ezek a közvetlen becslések esettanulmányok alapján, az Input-Output

szehasonlításban energia szempontjából a legpazarlóbbak közé tartoznak

(I/O) analízis, az általános egyensúlyi modellek (Computable General

(Novikova, 2008; ODYSSEE, 2010). Tehát egy széleskörű, mély épület-fel-

Equilibrium Model, CGEM) alkalmazása, illetve más esetekre, országokra

újítási program (ami az egyes épületek fűtési és hűtési energiafelhaszná-

vonatkozó hasonló kutatások eredményeinek átültetése (Hoogwijk et al.,

lását 70-90%-kal képes lecsökkenteni, az ország kibocsátásának jelentős

2010). A jelenleg ismertetett kutatás alapjául szolgáló modell kombinál-

részét megtakaríthatná.

tan használta fel a fent említett módszereket, a GCEM-et kivéve. Az építő-

A komplex, mély épület-felújítás másik jelentősége, hogy igen sok

iparban jelentkező közvetlen hatások vizsgálatához az ún. „alulról felfelé”

munkaerőt igényel. Ezek miatt egy nagyszabású épület-felújítási program

(„bottom up”) módszert alkalmazta esettanulmányok, valamint más ha-

nemcsak csökkenti a CO2-kibocsátást, de részben megoldást jelenthet a

sonló eredmények átültetésének segítségével, míg a közvetett és indukált

munkanélküliség problémájára is.

hatások elemzéséhez I/O analízist folytatott.

Mennyire lehet jelentős egy komplex, kiterjedt épület-felújítás fog-

A tanulmány 5 konkrét forgatókönyvet vizsgált: alapvonalként egy szo-

lalkoztatásra gyakorolt hatása? Mennyi munkahelyet teremthet egy ilyen

kásos üzletmeneti, valamint szuboptimális és 3 mély felújítási programét,

mély felújítási program, amely képes 85%-kal csökkenteni az energia-

melyek a felújítás ütemében és mértékében különböznek.

fogyasztást? Az ilyen jellegű épület-felújítási programok nettó foglakoz-

A programokat 2011-es kezdettel, hatásait pedig 2100-ig vizsgálja a

tatási hatásai és egyéb járulékos hasznai még nem kerültek vizsgálatra

modell, kiemelt figyelmet fordítva a 2020-as év értékelésére, amely szá-

a közép-európai régióban, így Magyarországon sem, ezért a Közép-Eu-

mos európai uniós stratégia mérföldköve (különösen a klímaváltozás és a

rópai Egyetem (CEU) Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai

foglalkoztatás területein).

Központja (3CSEP) a European Climate Foundation (ECF) megbízásából

Az Energia Klub adatai alapján (2010) Magyarországon a lakossági ener-

célul tűzte ki ezen hatások pontos felmérését annak érdekében, hogy a

giafogyasztás több mint 75%-át a fűtés teszi ki, ezért az elemzett forgató-

politikai döntéshozóknak számokkal alátámasztott támpontot biztosítson

könyvek az épületek komplex hőtechnikai korszerűsítésére fókuszáltak, nem

egy ilyen típusú program bevezetésével kapcsolatos döntésekhez. Ezen

terjedtek ki az egyéb energia-megtakarítási lehetőségek vizsgálatára, mint

cikk célja, hogy a kutatás foglalkoztatásra vonatkozó eredményeit ös�-

pl. a világításra vagy elektromos háztartási készülékekre. A kutatás közép-

szefoglalja. A felújítással járó CO2 kibocsátás-csökkentés, valamint az

pontjában a lakossági és középületek álltak, tekintettel arra, hogy ebben a

energia-megtakarításokkal kapcsolatos eredmények egy másik cikkben

két szektorban a legnagyobb a politikai beavatkozás lehetősége, s a meg-

kerülnek publikálásra.

takarítási potenciál, valamint ezek fedik le a magyar épületállomány orosz-

2

MAGYAR ENERGETIKA 2011/1-2

w

hu

SZAKMAPOLITIKA

www.e-met.hu

Épületkorszerűsítési program

Munkahelyvesztés

Munkahelyvesztés

ENERGIAszektor

Munkahelyteremtés További elkölthető bevétel

BESZÁLLÍTÓI szektor Munkahelyvesztés

ÉPÍTŐIPAR

Munkahelyteremtés

Munkahelyteremtés

HÁZTARTÁSOK

Munkahelyvesztés

BESZÁLLÍTÓI szektor

További kiadások és munkahelyvesztés

Munkahelyteremtés

EGYÉB szektorok

KÖZVETLEN hatások KÖZVETETT hatások INDUKÁLT hatások 1. ábra. A javasolt beruházás foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak láncolata

lánrészét. Az épületállományt a modell 6 osztályra bontotta, a kereskedelmi

került sor, miáltal kimutathatóvá vált, hogy az egyes paraméterek bizony-

épületek (irodák, kiskereskedelmi üzletek stb.) nem kerültek elemzésre. Min-

talansága mennyiben befolyásolja a végeredményeket.

den egyes épületosztályra és forgatókönyvre nézve belföldi (ha ez nem elérhető, külföldi) esettanulmányok, valamint a szakirodalom szolgáltattak ada-

A forgatókönyvek leírása

tokat a felújításhoz szükséges munkaerő (szaktudásszintenként lebontva), a beruházási költségek és az elért energia-megtakarítások tekintetében.

A felújítási programok foglakoztatásra gyakorolt hatásait a felújítások mély-

Ugyan a kutatás nem terjedt ki a finanszírozás kérdésének vizsgálatára,

sége és ütemezése határozza meg. Ahogy azt az 1. táblázat is mutatja, a

de mivel az indukált hatások értéke függ a finanszírozás struktúrájától, ezért

forgatókönyvek az elvégzett felújítással elért energiahatékonyság mértéké-

szükséges volt egy konkrét finanszírozási modell bevezetése. Ez a szük-

ben, valamint a felújítási program dinamikájában különböznek.

séges bekerülési költésegeknek az energia-megtakarításokból való fedezésén, valamint kisebb részben a kamatok, valamint

1. táblázat. A tanulmányban vizsgált forgatókönyvek összefoglalása Forrás: Ürge-Vorsatz, et. al (2010)

a beruházási költségek közforrásokból való támogatásán alapul, amelyben a beruházók a megspórolt összeg 80%-át a felvett kölcsön visszafizetésére fordítják, a maradék 20% pedig szaba-

Név

A forgatókönyv leírása

Felújítási dinamika az összes alapterület %-ában

Épületenkénti energiamegtakarítás

Az épületállomány felújításának időtartama

S-BASE

Alapforgatókönyv: nincs többletfelújítás

1,3% – 4,5 millió m2 vagy 60 000 lakás évente

10%

75–77 év

SDEEP1

Komplex, mély felújítás gyors végrehajtási ütemmel

5,4% – 20 millió m2 vagy 250 000 lakás évente

80-90%

17–18 év

SDEEP2

Komplex, mély felújítás közepes végrehajtási ütemmel

3,4% – 12 millió m2 vagy 150 000 lakás évente

80-90%

26–28 év

SDEEP3

Komplex, mély felújítás mérsékelt végrehajtási ütemmel

2,3% – 8 millió m2 vagy 100 000 lakás évente

80-90%

39–41 év

S-SUB

Szuboptimális felújítás közepes végrehajtási ütemmel

3,4% – 12 millió m2 vagy 150 000 lakás évente

30-40%

26–28 év

don elkölthető jövedelemként jelentkezik. Amint a kölcsön teljes mértékben visszafizetésre került, minden további megtakarítás a háztartások számára rendelkezésre álló jövedelmet képez. A modell figyelembe vette, hogy a mély felújítások új technológiának számítanak, tehát egy „tanulási” folyamat során a felgyülemlő tapasztalatok hatékonyabbá teszik a felújítási folyamatokat és alkalmazott technológiákat, és részben ennek eredményeképp, részben a növekvő kereslet-kínálatnak köszönhetően a költségek, valamint a munkaerő-igényesség csökkennek. A megfelelő szakembergárda kiképzéséhez, valamint gyártási kapacitások kiépítéséhez egy 5 éves bevezetési időszak került figyelembe vételre. A kutatás végén néhány kulcsfontosságú paraméterre nézve érzékenység-elemzésre

MAGYAR ENERGETIKA 2011/1-2

3

SZAKMAPOLITIKA

www.e-met.hu

A kutatás középpontjában a mély felújítások álltak (S-DEEP), melyek célja, hogy olyan közel hozzák az épületeket a passzívház energiafogyasztásához (vagyis kb. 15 kWh/m2/év fűtési energiafogyasztás a lakossági és 30 kWh m2/év a középületeknél), amennyire

S-BASE

S-SUB

S-DEEP1

S-DEEP2

S-DEEP3

Millió euró befektetés 2020-ban

224

1040

3506

2104

1402

Millió euró energia-megtakarítás 2020-ban

-40

344

1,234

740

493

0

3

27

16

11 17

ez csak építészeti kivitelezhetőségi és gazdaságossá-

Közvetlen munkahelyteremtés (ezer TMM)

gi szempontból lehetséges. Az S-BASE forgatókönyv

Diplomások

a szokásos üzletmenetet tükrözi, és összehasonlítási

Szakmunkások

5

24

43

26

alapként szolgál. Az S-SUB forgatókönyvben a felújí-

Segédmunkások

2

4

21

13

8

Közvetlen (pozitív) hatások a foglakoztatásban, az építőiparban

8

31

91

54

36

Közvetlen (negatív) hatások a foglakoztatásban, az energiaszektorban

0

-1

-3

-2

-1

Az építőipari beruházások közvetett hatásai

2

9

29

18

12

Közvetett hatások a csökkent energia iránti keresletből eredően

0

-2

-6

-4

-2

Az építőipari beruházások által teremtett új munkahelyek indukált hatásai

1

6

21

13

9

Indukált hatások energia-megtakarításból

1

1

4

2

1

Az energiaszektorban létrejövő keresletcsökkenés okozta munkahelyvesztés indukált hatása

0

-1

-5

-3

-2

seit.

Összes nettó foglalkozatási hatás 2020-ban (ezer TMM)

11

43

131

78

52

Eredmények

TMM/M€

49

42

37

37

37

tás energia-megtakarítási mértéke alacsony – de a mai állami támogatottságú programok (pl. Zöld Beruházási Rendszer – ZBR –, Panel, Környezet és Energia, valamint Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programok (KEOP, KIOP) átlagos megtakarítási arányához képest általánosságban magasabb, kb. 40%os. Ez a forgatókönyv azért szerepel, hogy a mély és szuboptimális felújítások közötti különbségekből eredő ún. „belakatolási” („lock-in”) kockázat számszerűsíthető legyen, ugyanis ha egy nagyszabású épületkorszerűsítési program csak szuboptimális felújítást támogat, az évtizedekre visszatartja a rendszerben az épületek fűtéshez kapcsolódó CO2-kibocsátását. Például 2050re a 2010-es érték kb. 45%-át (2. ábra), ami a 2010es teljes nemzeti kibocsátásnak majdnem 20%-a. Ezt a kibocsátást később csak rendkívül magas költségek mellett lehet csökkenteni, ami komolyan hátráltatja Magyarország hosszabb távú klímavédelmi célkitűzé-

Közvetett munkahelyteremtés (ezer TMM)

Indukált munkahelyteremtés (ezer TMM)

A teljes nettó foglalkoztatási hatás az építőiparban és az energiaszektorban bekövetkező közvetlen hatások, valamint a közvetett és az indukált hatások összegzé-

2. táblázat. Közvetlen, közvetett és indukált foglalkoztatási hatások a vizsgált forgatókönyvekre 2020-ban, teljes munkaidejű foglalkoztatottsággal ekvivalens munkahely (TMM) egységben kifejezve (kerekített értékek) Forrás: Ürge-Vorsatz, et. al (2010)

sével kapható meg. Ezt a 2020-as évre vetítve a 2. táblázat szemlélteti TMM (teljes munkaidejű foglalkoztatottsággal ekvivalens

sok, ami részben a magyar energiaszektorra jellemző alacsony munkaerő-

munkahelyek) egységekben.

intenzitásnak is köszönhető (2,66 TMM/millió euró). Az eredmények azt

Ahogy az várható volt, az S-DEEP felújítások beruházási költségei ma-

jelzik, hogy 2020-ra minden, az energiaszektorban megszűnt munkahelyet

gasabbak, de a velük elérhető energiaköltség-megtakarítás is jelentősen

majdnem 30 új állás teremtése kompenzál az építőiparban, a mély felújí-

nagyobb. Az össz-megtakarítás mértéke ezekben a forgatókönyvekben a

tások esetén.

felújítási dinamikától függ, tehát minél ambiciózusabb a forgatókönyv, annál hamarabb arathatók le ezek a megtakarítások.

Amennyiben a felújítási programok az I/O táblázatok által meghatározott makrogazdasági szektorokra kifejtett hatásait vizsgáljuk, az egyet-

A közvetlen foglalkoztatási hatások vizsgálatánál a kutatócsoport már

len kategória, ahol jelentős negatív hatás jelentkezik, az a fent említett

elkészült. Hazai és külföldi felújítási projektek alapján, építőipari szaktekin-

energiaszektor. Számottevő munkahelyteremtés – az építőipar mellett – a

télyek bevonásával az új munkahelyek betöltéséhez szükséges szaktudást

munkaerő-igényes közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatásoknál,

(pl. diplomás, szakmunkás, segédmunkás) és az ebből adódó munkabér-

valamint a gyártásnál jelenik meg, amelyre nagymértékben támaszkod-

különbségeket is figyelembe vette, ezáltal a modell jól szemlélteti a létrejö-

nak az anyagellátáson keresztül a felújítási programok. Fontos kiemelni,

vő új munkahelyek néhány kvalitatív aspektusát is. A mélyfelújítások főként

hogy a foglalkozatási haszon majdnem 38%-a az építőipart ellátó egyéb

diplomásokat, de mindenekelőtt szakmunkásokat igényelnek. Az S-SUB

szektorokban létrejött közvetett hatásoknak, valamint a magasabb fog-

forgatókönyv főként a szakmunkások számára teremt munkalehetőséget.

lalkoztatási szint által létrejött vásárlóerő növekedésének köszönhető, te-

A befektetési költségeket megemeli a diplomás szakemberek magasabb fi-

hát csupán az építőipari közvetlen hatások vizsgálata felszínes eredményt

zetési igénye, ami miatt az egymillió euróra eső teremtett munkahelyek

adna.

száma alacsonyabb az S-DEEP beruházások esetén.

A közvetlen hatások mellett az I/O módszer segítségével a közvetett és

A jelentkező pozitív foglalkoztatási hatások mellett az energiaszektor-

indukált hatásokat összesítve megállapítható, hogy az összes nettó foglal-

ban bekövetkező negatív hatásokat is számszerűsíti a modell. Az energia

kozási hatás minden forgatókönyvre nézve pozitív. Az S-BASE forgatókönyv

iránti kereslet csökkenését az energiaszektor munkaerő-intenzitásával

nettó 11 ezer TMM-et generál 2020-ban, míg a S-SUB esetén ez az érték

megszorozva kiszámolható az ebben a szektorban elvesző munkahelyek

43 ezer TMM. Ahogyan várható volt, a mély felújítások (S-DEEP) fogla-

száma. Ezek jóval kisebbek, mint az építőiparban jelentkező pozitív hatá-

koztatás szempontjából eredményesebbek, bár a szükséges befektetés is

4

MAGYAR ENERGETIKA 2011/1-2

w

SZAKMAPOLITIKA

www.e-met.hu

magasabb. A legambiciózusabb, S-DEEP1 forgatókönyv 131 ezer TMM-et hoz létre, az S-DEEP2 78 ezret, míg az S-DEEP3 52 ezret.

Habár a cikk célja a kutatás foglalkoztatásra vonatkozó eredményeinek összefoglalása, nem szabad megfeledkeznünk az energiahatékony

Ha a teremtett munkahelyek számát befektetési egységenként vizs-

épület-felújítások klímavédelmi szerepéről sem. Ugyanis a programok

gáljuk, akkor 2020-ban az S-DEEP forgatókönyvek 37 TMM/millió eurót

a járulékos hasznok mellett halmozott energia-megtakarítással járnak,

generálnak (ez az érték csökken a program előrehaladásával és a felújítás

valamint közvetlenül a CO2-kibocsátást is csökkentik. A megtakarítások

egységárának csökkenésével), míg az S-BASE és az S-SUB esetén 49 és

mértéke a felújítások mélységétől és dinamikájától függ. A 2. ábrán is

42 TMM jön létre egymillió befektetett euró révén. Ez a különbség annak

jól látható, hogy egy széleskörű, komplex, mély felújítási program segít-

köszönhető, hogy a mély felújítások nagyobb arányban vonnak be diplomás

ségével, amelyeket a DEEP forgatókönyvek reprezentálnak, a program

szakembert (pl. építészek és mérnökök), így a felújításokba bevont szemé-

végére a teljes magyar épületállomány 2010-es fűtésenergia fogyasz-

lyek összes száma befektetett pénzegységenként végül alacsonyabb.

tásának közel 85%-a megtakarítható. Ezzel ellentétben a szuboptimális

A munkahelyek időbeli tartóssága a felújítási arányoktól függ, minél ala-

felújítások csak kb. 40%-os energia-megtakarítást érnek el, ezáltal a

csonyabb az arány, annál tovább tart a teljes épületállomány felújítása, és

maradék 45% „belakatolódik”, míg a szokásos üzletmenet szerinti felújí-

annál tovább van szükség a munkaerőre.

tásoknál ez a megtakarítás gyakorlatilag elhanyagolható, kb. 10%. Minél

A felújítási programok foglalkoztatásra gyakorolt hatása azonban kö-

gyorsabb a felújítás üteme, annál gyorsabban realizálhatók az energia-

zép- és hosszú távon az idő függvényében változik. A foglalkoztatás az 5

megtakarításból származó hasznok. A CO2-megtakarítások az energia-

éves felzárkózási időszak alatt minden forgatókönyv esetében növekszik,

felhasználás trendjét követik, ahogy azt a 2. ábra is szemlélteti. Ezen

2015-ig, azonban ezután a tanulási tényező miatt az árak csökkennek, míg

klímavédelmi hatások részletes elemzése egy különálló cikkben kerül

a termelékenység nő, lehetővé téve, hogy ugyanannyi lakás kerüljön felújí-

ismertetésre.

tásra, mint addig, csak egyre kevesebb bekerülési költséggel és munkaerő-

Lényeges kiemelni, hogy a hosszú távú modellek nagyfokú bizonyta-

vel, így a munkaerőigény csökken. Hosszú távon, a programok befejezése

lanságot hordoznak, mert számos tényezőt nem látnak előre pontosan:

után az S-DEEP forgatókönyvek esetén a nettó közvetlen foglalkoztatási

a technológia fejlődését, a szakpolitikai környezet változásait, a progra-

hatás negatívvá válik az energiaszektorban bekövetkező munkahely-vesz-

mok finanszírozásának hatásait, a globális és helyi gazdaság fluktuációit,

tések miatt, amelyet a program befejezte után már nem kompenzálnak

az energiaárak változását, melyek mind befolyásolhatják a modell hos�-

az építőipari pozitív foglalkoztatási hatások. Azonban a modell eredményei

szú távú eredményeit. Ezért néhány kulcsfontosságú tényezőre (földgáz

azt mutatják, hogy ez némiképp ellensúlyozódik az indukált hatások által:

árának változásai, munkaerőköltségek részaránya az összköltségből, a

az energia-megtakarításból származó elkölthető jövedelem növekedéséből,

mélyfelújítások költségei, tanulási tényező) nézve érzékenység-analízis

főként, amikor a hitel már visszafizetésre került, a háztartások a megtaka-

került elemzésre. Az analízis alapján a modell eredményei egyedül a ta-

rítások 100%-át élvezhetik, ami munkahelyeket teremt. A modell a prog-

nulási tényező mértékére érzékenyek jelentős mértékben, a többi tényező

ram befejezése utáni karbantartáshoz szükséges munkaerő számítására

változása az eredményeket elhanyagolható mértékben befolyásolja. Ha a

nem tért ki.

tanulási tényező magasabb, a termelékenység gyorsan megnő, ezért ke-

2. ábra. A magyar épületállomány fűtésenergia-végfelhasználásának és CO2-kibocsátásának alakulása a kutatásban A szereplő forgatókönyvek esetén Fűtési energiafelhasználás és CO2 kibocsájtás - Lakó és középületek. 2010 után épült Forrás: Ürge-Vorsatz, et al. (2010) Weber, C. 1998. Employment effects of energy saving investments. épületekkel együtt. A note in relation to the SAVE Employment Project. ESA-DP-98-2. Stuttgart.

70

16

60

14 12

50

10

40 30

85%-os megtakarítás

45%-os belakatolás

20

6 4

10 0 2010

8

CO 2, MTonna/év

Energia, TWh/év

hu

2

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

0 2050

Év S-BASE

MAGYAR ENERGETIKA 2011/1-2

S-DEEP1

S-DEEP2

S-DEEP3

S-SUB

5

SZAKMAPOLITIKA

www.e-met.hu

vesebb munkaerőre van szükség a felújításokhoz, ugyanakkor a költségek

az indukált hatások kompenzálják az energiaszektorban elveszett mun-

is alacsonyabbak, viszont ha a tényező alacsony, magas marad a munka-

kahelyekből származó veszteségeket. Végül fontos még megemlíteni, hogy a magyar épületállomány

erőigény a felújítások elvégzésére.

energiahatékonyságának fejlesztése a foglalkoztatás növelésén kívül Összefoglalás

más alapvető társadalmi, politikai és gazdasági célterületen is jelentős előrelépést eredményez. Magyarország tekintetében talán a két másik

Az itt összefoglalt kutatás a teljes magyar lakossági és középület-állomány

legfontosabb ilyen terület az energiafüggőség és az energiaszegény-

komplex, nagy volumenű energetikai felújítási programjának nettó foglal-

ség csökkentése, az utóbbinak esetleges teljes megszüntetése (Tirado

koztatási (közvetlen, közvetett és indukált) hatásait mérte fel, a „szokásos

Herrero és Ürge-Vorsatz, 2009). Mindemellett az energiahatékony felújí-

üzletmenet” és a szuboptimális felújítási forgatókönyvek összehasonlításá-

tások növelik az össztársadalmi jólétet, számottevő új üzleti lehetősé-

val. A használt modell kombinálta az „alulról felfelé” módszert a közvetlen

geket teremtenek, emelik az ingatlanok piaci értékét, valamint hozzá-

foglalkoztatási hatások felbecsléséhez, illetve az I/O analízist a közvetett

járulnak a levegő, az életminőség és a lakosság egészségi állapotának

és indukált hatások számszerűsítéséhez.

javulásához.

Az eredmények megerősítették, hogy a magyar épületállományban nagy

A kutatás sikerét bizonyítja, hogy nem sokkal az eredmények nyilvá-

lehetőségek rejlenek az energia-megtakarítás és új munkahelyek terem-

nosságra hozatala után, 2010 júniusában Bencsik János energiaügyi és

tése szempontjából. A mély felújítások, melyek kb. a passzívház szintjére

otthonteremtési államtitkár bejelentette, hogy a kormány komplex lakás-

(az S-DEEP forgatókönyv szerint a vizsgált épületállomány fűtési energia-

felújítási programot indít Orbán Viktor 29 pontos gazdasági akcióterve

fogyasztásának 85%-át takarítják meg a program végére) csökkentik az

nyomán, amely 100 000 lakás felújítását célozná évente, és átlagban

energiahasználatot, jelentősen több új munkahelyet teremtenek: 2020-ra

70%-os energia-megtakarítást eredményezne (Ember 2010).

52-131 ezret a felújítási program dinamikájától függően. Ugyanakkor mivel a mély felújításokkal kapcsolatos technológia-ismeret és szakértelem még nem elterjedt, eleinte a felújítások beruházási költsége magasabb, mint a

Irodalomjegyzék

tanulási időszak után, amikorra a tapasztalat felhalmozódik, és egy érettebb piac, valamint egy versenyképesebb ellátói lánc alakul ki. Ennek következté-

[1] Bailie, A., Bernow, S., Dougherty, W., Lazarus, M., Kartha, S.,

ben tehát a teljes bekerülési költséget tekintve egy lassabb ütemezésű (pl.

Goldberg, M. 2001. Clean Energy: Jobs for America’s Future. A study

az S-DEEP3 forgatókönyv: az épületállomány évi 2,3%-a, ami 8 millió m2-

for World Wildlife Fund. Tellus Institute / MRG & Associates.

nek vagy 100 000 lakás-egyenértéknek felel meg) mély felújítási program

[2] Cseres-Gergely, Z., Fazekas, K., Bálint, M. 2009, Labour market

kedvezőbb a jobban erőltetett dinamikájúval szemben. Ebben az esetben,

activity and wages in 2007–2008. In: The Hungarian Labour Market.

bár az összes foglalkoztatás kevesebb lesz, a nemzetgazdasági beruhá-

Review and Analysis 2009, Fazekas, K. and Köllő, J. (eds.). Institute

zás-teher alacsonyabb, a beruházási költségek egyenletesebben oszlanak el időben, valamint kevesebb negatív hatással (munkahelyvesztéssel) jár a

of Economics and National Employment Foundation. [3] Ember, Z. 2010. Ingatlanmenedzser. Gazdaság. Orbán Viktor és az

program teljes időtartamán keresztül. Továbbá a kivitelezéskor ajánlott az

ingyenes lakásfelújítás programja.

alacsonyabb fajlagos beruházási költségigényű épületegységek felújításá-

URL: http://ingatlanmenedzser.hu/hirek-gazdasag/20100629_

val kezdeni, majd progresszíven belevenni a magasabb beruházást igénylő épülettípusokat.

kormany_lakasfelujitasi_programja.aspx [2010. augusztus 13.] [4] Energia Klub 2010. Energiahatékonyság – Magyarországi adatok,

A felújítási programok hossza (18-41 év) garantálja, hogy a programok

trendek. URL: http://www.energiaklub.hu/hu/energiahatekonysag/

foglakoztatásra gyakorolt közvetlen, közvetett és indukált hatásai évtize-

alapinfo/magyaradat/#hazten [2010. május 24.]

deken keresztül fennmaradjanak, és az energiaszektorban bekövetkező

[5] EUROSTAT 2010. Labour markets in the EU-27 still in crisis. Latest

munkahelyveszteségeket jelentősen ellensúlyozzák. A kutatások azt mu-

Labour Market Trends – 2009Q3 data. Population and Social Conditions.

tatják, hogy a felújításokat általában helyi kis- és középvállalkozások (KKV) végzik majd, valamint a nagyszabású, előre bejelentett program miatt a

Statistics in Focus 12/2010. [6] Geller, H., DeCicco, J., Laitner, S. 1998. Energy Efficiency and Job

szükséges gyártókapacitások itthon alakulnak ki a költségek csökkentése érdekében, ezért a közvetlen foglakoztatási hatások inkább helyi szinten és

Creation. ACEEE, ED922. [7] ODYSSEE (2010) Households’ unit consumption per m2 (kgoe m-2

decentralizáltan jelentkeznek, ami csökkentheti a jelenlegi regionális foglal-

year-1) scaled to EU average climate. ODYSSEE Database.

koztatottsági különbségeket. Amennyiben a program külön figyelmet szen-



tel arra, hogy a szükséges csúcstechnológiák (pl. hőcserélős szellőztetők,

[8] Hoogwijk, M de la Rue du Can, S. Novikova, A., Ürge-Vorsatz, D.,

magas teljesítményű ablakok) termelése itthon alakuljon ki, ezzel az ország

Blomen, E., Blok, K. 2010. Assessment of bottom-up sectoral and

akár jelentős verseny- és árelőnyre is szert tehet bizonyos termékekben és iparágakban.

URL: http://odyssee.enerdata.eu [2010. február 10.]

regional mitigation potentials. Energy Policy 38(6): 3044-3057. [9] Novikova, A. 2008. Carbon dioxide mitigation potential in the Hun-

Különösen fontos kiemelni az energiahatékony felújítások indukált

garian residential sector. Unpublished PhD dissertation, Department

hatásait, mivel ezek időben tartósak, és foglalkoztatási szempontból rep-

of Environmental Sciences and Policy. Central European University.

rezentálják az energiahatékonyság legnagyobb előnyét más klímavédelmi

Budapest.

lehetőségekkel, pl. a CO2-elfogással és -tárolással (Carbon Capture and

[10] Tirado Herrero, S. and Ürge-Vorsatz, D. 2010. Fuel poverty in Hun-

Storage, CCS) szemben. Azok a lakossági és állami jövedelmek, amelyek

gary. A first assessment. Center for Climate Change and Sustainable

eddig az országból kiáramlottak a megvásárolt import földgáz miatt, az

Energy Policy (3CSEP), Central European University, Budapest.

energia-megtakarításoknak köszönhetően ezentúl Magyarországon költ-

[11] Weber, C. 1998. Employment effects of energy saving investments.

hetők el, ezáltal növelve a belföldi termékek és szolgáltatások keresletét,

A note in relation to the SAVE Employment Project. ESA-DP-98-2.

és az ezzel összefüggő munkaerő-szükségletet. Hosszú távon pedig ezek

Stuttgart.

6

MAGYAR ENERGETIKA 2011/1-2

w