MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

2013. III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2013. III. negyedév

Készítette:

Baranyai Ákos

Jóváhagyta:

dr. Iróczki Lénárd igazgató

2013. augusztus

1


Tartalomjegyzék

I. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése ......................................... 3 II. Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerő-felmérés adatai alapján ................................................................................................................................................ 4 III. Válaszadási adatok a felmérés során ...................................................................................... 5 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre – nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban ...................................................................................................................................... 6 A felmérés során megkeresett munkáltatók köre – nemzetgazdasági ágazatok és vállalati méret szerinti bontásban ............................................................................................... 7 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, nemzetgazdasági ágazatok szerint, 3 hónap és egy év múlva ............................................. 8 A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint ................................. 9 IV. Előrejelzés 3 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként .......................................................................................................................................... 10 V. Előrejelzés 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként .......................................................................................................................................... 11 VI. A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján ...................................... 12 VII. A kérdőív negyedévente változó kérdésére adott válaszok elemzése ........................... 14 VIII. A vizsgált időszakban megtartott rendezvények ............................................................... 16 MELLÉKLETEK............................................................................................................................... 17 Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként ....................................................... 17 Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok............................................................................ 17 Gazdasági szervezetek száma, megoszlása ......................................................................... 18 Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva ............................. 19 Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás .............................. 20 Fogalmi háttér ............................................................................................................................. 21 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai................................................................ 21 A KSH által, a felmérésben használt fogalmak .................................................................. 21 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai ................................................................... 22

2


I. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábban Állami Foglalkoztatási Szolgálat), Magyarország munkaügyi szervezete (www.munka.hu) 2005. évben vezette be a negyedévente lebonyolítandó munkaerő-gazdálkodási felmérést. Ennek eszköze egy, a munkáltatók által negyedévente (legutóbb májusban) kitölthető, egyoldalas felmérés, a munkaerő-gazdálkodási adatlap. Célja, hogy információt kapjunk partnereink elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adatairól és a következő időszakra vonatkozó terveiről. Ezek az adatok segítséget jelentenek a különféle támogatási eszközök tervezésekor és a felnőttképzés irányainak meghatározásakor. A felmérésben a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt. A csatlakozásra minden negyedévben van lehetőség. Ennek következtében a mérés eredménye és az itt bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak, azaz nem jellemzik a kirendeltségünkhöz tartozó munkaerőpiac egészét. Az alábbi elemzés a válaszadó szervezetek adatain alapul.

3


II. Pest megye gazdasági és munkaerő-piaci helyzete, a KSH munkaerőfelmérés adatai alapján

PEST MEGYE

ORSZÁGOS

2012. I.

2013. I.

Változás (%)

2012. I.

2013. I.

Változás (%)

Regisztrált vállalkozások száma (ezer db)*

181,0

185,1

102,27%

1651,4

1672,9

101,30%

Gazdaságilag aktívak (ezer fő)

564,2

564,6

100,07%

4295,4

4326,4

100,72%

Foglalkoztatottak (ezer fő)

515,6

507,1

98,35%

3791,3

3817,7

100,70%

Munkanélküliek (ezer fő)

48,6

57,6

118,52%

504,1

508,7

100,91%

Gazdaságilag inaktívak (ezer fő)

397,4

400,9

100,88%

3371,2

3314,0

98,30%

Aktivitási arány (%)

58,7

58,5

56,0

56,6

Foglalkoztatási ráta (%)

53,6

52,5

49,5

50,0

A munkanélküliségi ráta (%)

8,6

10,2

11,7

11,8

Forrás: KSH stADAT-táblák (2.1.1.1.; 6.2.1.1-11.; 6.2.1.; 6.3.2.1.2.)

Az összefoglaló készítésének idején a KSH publikációiban a 2013. I. negyedévi adatok álltak rendelkezésre, ezért az ezekkel való összehasonlítást végezzük el. A gazdaságilag aktívak száma a megyében minimális (3,1%), országosan kisebb (0,72%) növekedést mutat. A foglalkoztatottak számában a megyében kisebb csökkenés, országosan csekély növekedés volt tapasztalható (Pest megyében 1,65% csökkenés, országosan 0,7% növekedés). A vizsgált időszakban a munkanélküliek megyei 9 ezer fős növekedése 18,52%os emelkedést jelentett, szemben az országos 4,6 ezer fős (0,91%) növekedéssel. Fenti számszerű változások eredményeként a munkaerő-piaci mutatók közül a foglalkoztatási ráta Pest megyében 1,1%ponttal csökkent, míg országosan ez a mutató 0,5%pontos növekedést mutat, aminek értéke 2013. I. negyedévben 56,6% volt. Ennél még látványosabb a munkanélküliségi rátában bekövetkezett változás, amely Pest megyében egy év alatt 1,6%ponttal nőtt, míg országosan szinte változatlan maradt. A megyében mért 10,2%-os mutató még így is 1,6%ponttal kedvezőbb az országos értéknél. Pest megyében a gazdasági szervezetek száma több mint 2,2%-al nőtt, ugyanakkor országosan kisebb arányú növekedésről beszélhetünk. (Pest megyében 4 ezerrel több gazdasági szervezetet tartottak nyilván 2013. I. negyedévben, mint egy évvel korábban, míg országosan ez a szám 21 ezer.)

4


III. Válaszadási adatok a felmérés során

Kérdőívek száma

Kitöltött kérdőívek száma

Válaszadási arány

Ceglédi Kirendeltség

191

152

79.58%

Érdi Kirendeltség

163

16

9.82%

Gödöllői Kirendeltség

137

27

19.71%

Szentendrei Kirendeltség

133

42

31.58%

Váci Kirendeltség

180

82

45.56%

Budaörsi Kirendeltség

117

47

40.17%

Dabasi Kirendeltség

104

1

0.96%

Monori Kirendeltség

105

15

14.29%

Nagykátai Kirendeltség

109

13

11.93%

Ráckevei Kirendeltség

164

56

34.15%

Zsámbéki Kirendeltség

100

18

18.00%

1503

469

31.20%

Szervezeti egység

Összesen

Megyei szinten 1503 kérdőív került kiküldésre, a válaszadási arány 31,20% volt, ami az előző felméréshez viszonyítva kevesebb. A kiküldött adatlapokból 469-et küldtek vissza. A kirendeltségek között igen nagy szórás tapasztalható a válaszadási arány tekintetében. Legkedvezőbb a Ceglédi kirendeltségen (79,58%). A visszaküldött adatlapokból 469 adatai voltak minden tekintetben értékelhetőek, így az eredmények közlése során ezeket vettük figyelembe.

5


A felmérés során megkeresett munkáltatók köre – nemzetgazdasági ágazatok szerinti bontásban

A gazdasági szervezetek megoszlása gazdasági áganként 30.0% 25.0% 20.0% KSH

15.0%

NMF

10.0% 5.0% 0.0% A

A B C D E F G H I J

B

C

D

E

F

G

H

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

I

J

K L M N O P Q R S

K

L

M

N

O

P

Q

R

S

Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás

Információ, kommunikáció

Felmérésünkben a feldolgozóipar jelentős mértékben (közel 22%-kal) túlreprezentált, addig a mezőgazdaság (több mint 22%-kal), az ingatlanügyek (több mint 10%-kal), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (5%-kal) alulreprezentáltak voltak. A többi tevékenységi területen jelentős mértékű eltérést nem tapasztaltunk, bár azt is fontos kiemelni, hogy vannak terültek, ahonnan érdemben igen alacsony arányban tudtunk regisztrált gazdasági szervezeteket bevonni a felmérésbe, így nem rendelkezünk információkkal. Forrás: KSH stADAT-táblák (3.2.2.2.)

6


A felmérés során megkeresett munkáltatók köre – nemzetgazdasági ágazatok és vállalati méret szerinti bontásban

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Mikro

Kis

Közép

Nagy

ÖSSZESEN

6

11

4

1

22

27

56

32

8

123

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék

1

1 8

2

5

1

Építőipar

9

13

7

1

30

Kereskedelem, gépjárműjavítás

45

40

8

1

94

Szállítás, raktározás

3

8

6

17

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

9

6

2

17


4

4

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

2

Ingatlanügyletek

3

11

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

16

3

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező

7 3

társadalombiztosít Oktatás

5

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen:

2 14

2

21

6

2

15

26

12

41

3

2

10

7

9

9

2

3

1

11

5

1

159

205

92

2

27 6 17

13

469

Pest megyében jellemzően mikro- és kisméretű gazdasági szervezeteket sikerült bevonni a felmérésbe, továbbá 92 közép- és 13 nagyvállalat is szolgáltatott számunkra adatokat. Vannak olyan gazdasági ágazatok, ahonnan igen kevés gazdasági szervezetet sikerült csak elérnünk, ez nem teszi lehetővé a mélyebb, teljes gazdasági ágazatokra vonatkoztatható következtetések levonását.

7

2013. III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, nemzetgazdasági ágazatok szerint, 3 hónap és egy év múlva

Jelenlegi létszám

Három hónap múlva várható létszám

Egy év múlva várható létszám

Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám

Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám

Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám

872

879

877

43

43

0

11003

11119

10981

0

0

10

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond.

125

125

125

0

0

0

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék

361

361

176

0

0

0

Építőipar

1189

1208

1167

24

20

65


2264

2291

2318

0

0

8


1065

1078

1085

8

8

0


288

318

326

0

0

0


12

12

13

0

0

0


248

246

246

91

91

90

Ingatlanügyletek

238

238

242

3

3

0


383

384

366

0

0

0

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

380

408

384

0

0

0

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt.

1361

1371

1337

528

489

526

Oktatás

257

260

260

46

49

0

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

2224

2285

2226

12

12

14

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

176

173

174

3

3

5

Egyéb szolgáltatás

338

339

343

0

0

0

22784

23095

22646

758

718

718

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

Összesen:

Arányában három hónap múlva a szálláshely-szolgáltatás (110,4%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (107,4%), egy év múlva pedig a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban (113,2%) várják a legnagyobb növekedést. Létszámban a feldolgozóipar (116 fő) várja a legnagyobb növekedést három hónap múlva, egy év múlva azonban ugyanez az ágazat már kisebb csökkenést vetít előre. A vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ágazat három hónap múlva még változatlan létszámmal számol, de egy év múlva már jelentősebb létszám csökkenést jelez (185 fő). A közfoglalkoztatottak számában három hónap múlva jelentősebb csökkenést vár a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazat. Egy év múlva azonban ismét a jelenlegi létszámmal számol. Az építőiparban és a feldolgozó iparban egy év múlva jelentősebb közalkalmazotti létszám bővülésre számítanak.

8

2013. III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A válaszoló munkáltatók száma ágazat és létszám-kategória szerint

Microvállalkozás (<10 fő)

Kisvállalkozás (10<=&<50 fő)

Középvállalkozás (50<=&<250 fő)

Nagyvállalkozás (250 fő <=)

Vállalati méret

Jelenlegi létszám

725

4637

9786

7636

22784

Három hónap múlva várható létszám

734

4684

9962

7715

23095

Egy év múlva várható létszám

729

4645

9630

7642

22646

Jelenlegi közfoglalkoztatotti létszám

0

221

537

0

758

Három hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszám

2

204

512

0

718

Egy év múlva várható közfoglalkoztatotti létszám

10

362

346

0

718

A várható létszám változásának aránya mindhárom vállalti méretnél szinte megegyezik. A változás azonban a középvállalkozásnál a legjelentősebb. Három hónap múlva 176 fős növekedést várnak, míg egy év múlva 156 fős csökkenést a jelenlegi létszámhoz képest. A közalkalmazottak létszámában a kis- és középvállalkozások kisebb csökkenést várnak három hónap múlva (17 ill. 25 fő), egy év múlva azonban míg a kisvállalkozások jelentősebb növekedést (141 fő), addig a középvállalkozások további jelentősebb csökkenést (191 fő) várnak.

9


IV. Előrejelzés 3 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként

12000 10000 8000 Jelenlegi

6000

+3 hó 4000 2000 0 A

A B C D E F G H I J

B

C

D

E

F

G

H


I

J

K

K L M N O P Q R S

L

M

N

O

P

Q

R

S



A felmérés fő célja az, hogy 3 hónapos vagy 1 éves távlatban a foglalkoztatottak tekintetében milyen változást látnak a megkérdezett gazdálkodó szervezetek. Alapvetően optimista vagy pesszimista hangulat uralkodik-e, hogy terveznek-e létszámbővítést, vagy a gazdasági környezetet úgy ítélik meg, hogy létszámcsökkentésre kényszerülnek? A felmérést követő 3 hónap múlva növekedésre számítanak a válaszoló munkáltatók. Jelentősebb növekedést a feldolgozóipar és a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban várnak. Jelentősebb csökkenést sehol nem várnak. A legtöbb nemzetgazdasági ágban gyakorlatilag stagnálás várható. A közalkalmazotti létszámban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban várnak csökkenést (39 fő, 7%) három hónap múlva.

10


V. Előrejelzés 12 hónapra a felmérésbe vont gazdasági szervezeteknél gazdasági áganként

12000 10000 8000 Jelenlegi

6000

+12 hó 4000 2000 0 A

A B C D E F G H I J

B

C

D

E

F

G

H


I

J

K

K L M N O P Q R S

L

M

N

O

P

Q

R

S



Az egy évre kitekintő adatok jóval változatosabb képet adnak, mint a 3 hónaposak. Jelentősebb létszám csökkenésre számítanak a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék, ágazat mellett a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban is. Növekedésre számítanak például a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szállítás, raktározás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban. A többi ágazatban gyakorlatilag nem várnak létszámváltozást a megkérdezettek. A közalkalmazotti létszámban a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazatban várnak csökkenést (39 fő, 7%).

11


VI. A felmérés előrejelzése, várható változások a felmérés alapján

KÓD

A B C

Nemzetgazdasági ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Jelenlegi létszám

+3 hó

872

879

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

Változás fő % 7

100.8%

+12 hó 877

0 11003

11119

116

Változás fő % 5

100.6%

0 101.1%

10981

-22

125

0

99.8%

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál

125

125

0

E


361

361

0

100.0%

176

-185

48.8%

Építőipar

1189

1208

19

101.6%

1167

-22

98.1%


2264

2291

27

101.2%

2318

54

102.4%


1065

1078

13

101.2%

1085

20

101.9%

288

318

30

110.4%

326

38

113.2%

12

12

0

100.0%

13

1

108.3%


248

246

-2

99.2%

246

-2

99.2%

Ingatlanügyletek

238

238

0

100.0%

242

4

101.7%


383

384

1

100.3%

366

-17

95.6%

N

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys

380

408

28

107.4%

384

4

101.1%

O

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít

1361

1371

10

100.7%

1337

-24

98.2%

257

260

3

101.2%

260

3

101.2%

2224

2285

61

102.7%

2226

2

100.1%


176

173

-3

98.3%

174

-2

98.9%


338

339

1

100.3%

343

5

101.5%

22784

23095

311

101.4%

22646

-138

99.4%

F G H I J K L M

P Q R S

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció

Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Összesen:

12


Az alábbiakban az összesített mutatókból kiolvasható főbb megállapításokat foglaljuk össze: 3 hónapos szinten 1,4%-os, míg éves szinten 0,6%-os csökkenést várnak a cégek, amely 3 hónapos szinten 311 fős növekedést, míg éves szinten 138 fős csökkenést jelent. A vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék területen várnak éves szinten jelentősebb negatív elmozdulást. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területen számítanak éves szinten bővülésre. A többi ágazatban stagnálás várható.

13


VII. A kérdőív negyedévente változó kérdésére adott válaszok elemzése Ebben a negyedévben az NFSZ alábbi szolgáltatásait és aktív eszközeit kellett rangsorolni: Első Munkahely Garancia program Bér, bérköltség támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Bérkompenzáció támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése

A kitöltött válaszok száma 2428, vagyis a kérdések több mint felét üresen hagyták. Csupán a kitöltött válaszok 6,6%-ában jelezték, hogy nem ismerik a megadott támogatási formát. A kitöltött válaszokat tekintve majdnem 80% fontosnak ill. nagyon fontosnak ítéli a megadott szolgáltatást vagy aktív eszközt.

Fontos

Nem válaszolt

Nagyon fontos

Egyáltalán nem fontos

Nem ismerjük ezt a támogatási formát

III. negyedéves kérdések

Microvállalkozás (<10 fo)

343

1021

216

118

51

1749

Kisvállalkozás (10<=&<50 fo)

431

1220

371

162

71

2255

Középvállalkozás (50<=&<250 fo)

267

428

226

59

32

1012

Nagyvállalat (250 fo <=)

39

62

28

9

5

143

1080

2731

841

348

159

5159

Vállalati méret

A vállalat mérete szerint vizsgálva a kitöltött válaszokat inkább a középvállalkozás és a nagyvállalat tartja fontosnak ill. nagyon fontosnak (82-84%) a megadott szolgáltatásokat és aktív eszközöket (micro- és kisvállalkozás 76-77%). Ezért is lehet, hogy a micro- és kisvállalkozások jóval több kérdést hagytak kitöltetlenül (54-58% szemben a középvállalkozás és nagyvállalat 42-43%-kal).

14


Fontos

Nem válaszolt

Nagyon fontos

Egyáltalán nem fontos

Nem ismerjük ezt a támogatási formát

III. negyedéves kérdések

80

113

20

18

11

242

318

708

201

92

34

1353

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkond.

5

1

5


14

42

17

14

1

88

Építőipar

70

181

46

14

19

330


174

615

153

68

24

1034


38

111

17

15

6

187


18

140

26

3


11

25

5

1


6

13

2

Ingatlanügyletek

15

122

8


56

88

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

34

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombizt.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

11

187 2

44

1

22

3

6

154

59

22

6

231

73

30

16

12

165

89

194

135

11

22

451

Oktatás

31

60

12

4

3

110


70

131

72

23

1

297


22

8

26

6

4

66


29

106

7

38

7

187

1080

2731

841

348

159

5159

Összesen:

Most vizsgáljuk meg a kitöltött válaszokat a nemzetgazdasági ágazat szerint. A megadott szolgáltatásokat és aktív eszközöket jelentősen eltérő arányban ítélték fontosnak ill. nagyon fontosnak az egyes ágazatok (93,6%-67,4%). A legkevésbé a szállítás, raktározás, az ingatlanügyek, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás és az egyéb szolgáltatás ágazatok, a leginkább a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ill. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok ítélték fontosnak ill. nagyon fontosnak. A kitöltetlenül hagyott válaszok aránya is komoly eltérést mutat (79,2%-12,2%). A megadott szolgáltatásoknak és aktív eszközöknek kisebb fontosságot tulajdonító több ágazat sok kérdést is megválaszolatlanul hagyott.

15


VIII. A vizsgált időszakban megtartott rendezvények A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013-ban is mindent megtett és megtesz azért, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel a lehető legtöbbet megtegye a hazai - elsősorban a területi illetékessége alá tartozó Pest megyei – munkaerő-piaci helyzet további jobbításáért. Ennek érdekében számos rendezvénnyel igyekeztünk a munkáltatókkal, álláskeresőkkel, civil szervezetekkel, társ-szervekkel, szakemberekkel még szorosabbá fűzni a PMKH MK kapcsolatát. 2013. február 27.-én Budapesten tartottuk a Griff Hotelben a TÁMOP 1.1.1 projekt Záró Konferenciáját, melyre 120 vendéget hívtunk. A vendégek között voltak a programban résztvevők, munkáltatók, civil szervezetek képviselői, projekt megvalósítók, mentorok, kutatók, tárintézmények munkatársai. A TÁMOP 1.1.4. projekt szervezésében a tárgyidőszakban Cegléd és Százhalombatta, Gödöllő, Monor, Dabas, Vác és Szentendre, Ráckeve, Nagykáta, valamint Budaörs és Zsámbék volt a házigazdája egy-egy munkáltatói fórumnak. Nagy érdeklődés övezte e rendezvényeket, és természetesen ezekkel kapcsolatosan az országos médiumoktól a regionális médián keresztül a hivatalos kormányzati portál-felületen, valamint az országos szakmai irányító szerv (NMH) elektronikus felületein (Új Munkapiac, munka.hu) számos publikáció, interjú, TV stúdióbeszélgetés stb. jelent meg. Másik hagyományosnak mondható rendezvény-típusunk az Állásbörze, melyet szintén az év első felében több helyütt is tartottunk, az egyik legsikeresebb a május 30.-án Cegléden megtartott volt. Új helyszínnel is bővült e rendezvénysorunk: Nagykőrösön idén első ízben láttuk vendégül a térség munkáltatóit, álláskeresőit. A rendkívül sikeres rendezvényről természetesen több helyi médiában is megjelent információs anyag. (Pl.: Ceglédi Városi TV). Sajnálatos „média-esemény” volt a PMKH Munkaügyi Központja számára is a Duna áradása. A gátakon való munkálatokban kollégáink is részt vállaltak, melyről a Kormányzati Portálon jelent meg képes beszámoló. Mindez mutatja, hogy kirendeltségeinken keresztül is igyekeztünk és igyekszünk a lehető leghatékonyabban ellátni feladatainkat, s e törekvésünk fontos eleme a különféle rendezvényeken való többpólusú eszme- és tapasztalat-cserék lefolytatása.

16


MELLÉKLETEK Vállalati méret szerinti válaszadás, kirendeltségenként válaszadók száma

Mikro

Kis

Közép

Nagy


63

62

23

Érdi Kirendeltség

6

3

7


4

13

9

1

27

Szentendrei Kirendeltség

16

20

5

1

42

Váci Kirendeltség

19

40

20

3

82

Budaörsi Kirendeltség

27

15

4

1

47

1

15

Dabasi Kirendeltség 4

8

2


4

7

2

Ráckevei Kirendeltség

10

30

14

Zsámbéki Kirendeltség

6

7

5

159

205

92

152 16

1


Pest

4

Vállalati méret

1 13 2

56

13

469

18

Vállalati méret szerinti összefoglaló adatok Mikro

Kis

Közép

Nagy

Vállalati méret

válaszadók száma jelenlegi létszám (fő)

159 725

205 4637

92 9786

13 7636

469 22784

három hónap múlva várható létszám (fő)

734

4684

9962

7715

23095

tizenkét hónap múlva várható létszám (fő)

729

4645

9630

7642

22646

17


Gazdasági szervezetek száma, megoszlása

Nemzetgazdasági ág

KSH

megoszlása (%)

NMF

megoszlása (%)

455 476

27.09%

22

4.69%

706

0.04%

Feldolgozóipar

72 034

4.28%

123

26.23%

Energiaipar

1 324

0.08%

1

0.21%

Víz és hulladékgazdálkodás

2 898

0.17%

8

1.71%

Építőipar

94 323

5.61%

30

6.40%

Kereskedelem

208 396

12.40%

94

20.04%

Szállítás és raktározás

39 531

2.35%

17

3.62%

Vendéglátás

75 178

4.47%

17

3.62%

Információ és kommunikáció

51 769

3.08%

4

0.85%

Pénzügyi szolgáltatás

39 977

2.38%

2

0.43%

Ingatlanügyletek

219 236

13.04%

14

2.99%

Tudományos és műszaki tev.

174 867

10.40%

21

4.48%

Adminisztratív szolgáltatás

67 431

4.01%

15

3.20%

188

0.01%

41

8.74%

Oktatás

51 088

3.04%

10

2.13%

Egészségügyi szolgáltatás

34 668

2.06%

27

5.76%

Művészet és szabadidő

43 297

2.58%

6

1.28%


48 837

2.90%

17

3.62%

1 681 224

100.00%

469

100.00%

Mezőgazdaság Bányászat

Közigazgatás

Összesen

0.00%

Forrás: KSH stADAT-táblák (3.2.2.2)

18


Az NMF-ben szereplő gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak várható alakulása, kirendeltségenként, vállalati méret szerinti bontásban, 3 hónap múlva

Kirendeltség


Vállalati méret

kilépő (fő)

Mikro Kis

8 42

6 32

Közép

150

65

Nagy

7

5

207

108

Mikro

3

0

Kis

0

0

75

25

78

25

Vállalati méret

Érdi Kirendeltség

belépő (fő)

Közép Nagy Vállalati méret Mikro


2

0

20

13

Közép

4

8

Nagy

10

0

Vállalati méret

36

21

Kis

Mikro Szentendrei Kirendeltség

2

1

Kis

14

14

Közép

14

25

Nagy

0

0

30

40

0

0

Kis

43

46

Közép

77

94

Nagy

32

16

152

156

8

3

Vállalati méret Mikro Váci Kirendeltség

Vállalati méret Mikro Budaörsi Kirendeltség

Kis

7

4

Közép

22

8

Nagy

0

0

37

15

2

2

Vállalati méret

2

2

Mikro

0

0

Kis

4

2

Vállalati méret Mikro Dabasi Kirendeltség

Kis Közép Nagy


Közép

3

5

Nagy

67

16

Vállalati méret

74

23

19


Vállalati méret


belépő (fő)

kilépő (fő)

Mikro Kis

0 7

3 2

Közép

6

0

13

5

2

1

Kis

21

15

Közép

36

22

Nagy

5

5

64

43

0

0

Nagy Vállalati méret Mikro Ráckevei Kirendeltség

Vállalati méret Mikro Zsámbéki Kirendeltség

Kis Közép

6

6

27

11

33

17

Nagy Vállalati méret

Gazdasági ágazat szerinti, 3 hónapon belüli várható létszámmozgás

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

belépő fő

kilépő fő

9

2

Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

246

130

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál

3

3


1

1

Építőipar

30

15


53

26


25

12


31

1


0

0


3

5

Ingatlanügyletek

2

2


6

5

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys

37

9

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít

115

144

Oktatás

33

27


120

59

3

6

Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen:

9

8

726

455

20

2013. III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Fogalmi háttér A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának (foglalkoztatottságának és munkanélküliségének) vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információkat. A KSH által, a felmérésben használt fogalmak 1.) Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – az úgynevezett vonatkozási héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (pl. szabadság, betegség) miatt volt távol. 2.) Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg:  az adott héten nem dolgozott (és nincsen olyan munkája, amelytől átmenetileg volt csak távol;  aktívan keresett munkát, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;  rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 3.) Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. 4.) Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát (vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni). Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést. A gyermekgondozási ellátás bármely formáját igénybevevők. Az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet. A tőkejövedelmükből élők. A 15 éven felüli tanulók, a háztartásbeliek, a közületi eltartottak vagy a szociális gondozottak. 5.) A munkanélküliség, illetve gazdasági aktivitás mérésére kialakított, rájuk jellemező különböző mutatószámok:  A foglalkoztatási arány, mely a foglalkoztatottaknak korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;

a

megfelelő

 A munkanélküliségi ráta, mely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;  Az aktivitási arány, mely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül;

21

2013. III. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai 1.) Nyilvántartott álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központ illetékes kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; aki a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. 2.) Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli) az, aki az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vétetik; aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; aki nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezésre áll.

22

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Recommend Documents