”Munkácsy Tudományos Diákköri Konferencia-2015”
Mentortanárok: Dávidné Varga Gabriella Munkácsy Mihály Gimnázium Köttő Mária osztályfőnök Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola
Hock Flóra 8.b Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola
Az elhízás okainak vizsgálata egy városi iskola felső tagozatos tanulóinál
Hock Flóra Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola mentortanár: Dávidné Varga Gabriella
Abstract Sokat lehet olvasni, hallani manapság az elhízásról, ami már járványként terjed a gyermekek körében is. Ezt magyar, és külföldi kutatások is igazolják.„Az elhízási járvány hosszú távú következményei roppant komolyak.” (http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyermekkori_elhizas) A probléma megoldásához pontosan meg kell határozni, hogy milyen okok vezettek az elhízáshoz, és fel kell hívni a gyerekek, szülők figyelmét, hogy hogyan lehet tenni ellene.
1. Bevezetés Napjainkban egyre nagyobb probléma az elhízás, ami már a gyerekeket is érinti. Amerikában a 2-5 éves gyermekek 14%-a, a 6-11 évesek 19%-a, a 12-19 évesek 14%-a kövér. (www.medicalonline.hu/cikk_print/gyermekkori_elhizas) Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2005-2006-os felmérése alapján a 7-14 éves fiúk 18%-a, a lányok 20%-a túlsúlyos. (http://mindentazegeszsegrol.blog.hu/2010/12/20/a_gyermekkori_elhizas_veszelyei) A gyermekkori elhízás kialakulásának egyik kritikus periódusa a kamaszkor. A kövér gyermekek 80%-ból kövér felnőtt lesz, ami egyrészt a rossz táplálkozási szokásokból ered, másrészt a testmozgás hiányára vezethető vissza. (www.hgye.hu/betegsegleirasok/a-gyermekkori-elhizas/) Az elhízás járványszerűen terjed napjainkban, ez alól Magyarország sem kivétel. Kíváncsi voltam, hogy ez a probléma érinti-e vagy milyen mértékben érinti a Zrínyi Ilona magyar-angol két tanítási nyelvű tagiskola felső tagozatos diákjait. Egy kérdőív segítségével ezt fel is mértem. (1. melléklet) Sok olyan szakirodalmat olvastam ahol a probléma megoldásáról írnak. Én úgy gondoltam, nem csak az a fontos hogyan kezeljük, hanem az is, hogy hogyan
2
előzzük meg, hiszen következményeivel.
megelőzni
könnyebb,
mint
szembesülni
az
elhízás
Az elhízás, nem csak a diákok külső megjelenése szempontjából fontos, de egészségügyi problémákat is okoz. Ilyen a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a magas vércukorszint. A kettestípusú diabetes, ami nem velünk született, hanem életünk során kialakult cukorbetegség, régen a felnőtteket érintette, de az elmúlt években megjelent, és rohamosan terjed (az elmúlt húsz évben megtízszereződött) a gyerekek körében is. (http://www.hgye.hu/betegsegleirasok/agyermekkori-elhizas/) Kit is nevezünk elhízottnak? A korhoz tartozó testtömeg percentilis értékek jelentése: a 3. percentilis érték komoly súlyhiányra, 3-10. –ig soványságra, 10.-75. megfelelően táplált, 75.-90. túltápláltságra és súlyfeleslegre, 90.-97. –ig elhízásra, és a 97 feletti túlsúlyra utal.
A fenti probléma felvetésével az alábbi hipotéziseket, feltevéseket teszem: H1: A megkérdezett diákokra nem jellemző olyan mértékben az elhízás, mint a 20052006-os OÉT felmérésében. H2: A megkérdezett diákok a táplálkozási piramis ajánlásánál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt esznek, és több édességet. H3: Az egészséges táplálkozás mellett a sportolás is hozzá tartozik az egészséges életmódhoz, segít abban, hogy elkerülhessük az elhízást. Véleményem szerint a diákok közül sokan sportolnak rendszeresen. H4: A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás nagyon fontos, mégis úgy gondolom, hogy a diákok sokkal kevesebbet isznak, mint amennyi szükséges.
2. Módszer Kutatásom alapját a szakirodalom tanulmányozása, és kérdőíves elemzés adta. A szakirodalom átnézését követően egy kérdőívet állítottam össze, amelyben a fiatalkori elhízás okait keresve kérdéseket tettem fel az étkezési szokásokra, és a sportra vonatkozóan. A kérdőívet az iskolám (Zrínyi Ilona magyar-angol két tanítási nyelvű tagiskola) felsős diákjai töltötték ki. Összesen 215 db kitöltött kérdőívet kaptam vissza, ezzel egy-két hiányzó tanulót leszámítva a teljes felsős tagozat válaszait megkaptam. A válaszok kiértékeléséhez az iskolában tanult matematikai- statisztikai módszereket (százalékszámítás, átlagszámítás) használtam. Az eredményeket microsoft excel segítségével készített diagramokkal, táblázatokkal mutatom be. A testsúly, és a testmagasság adatokat felhasználva megállapítottam a 11-14 éves korú tanulók testtömegindexét egy percentilis kalkulátor segítségével. „A percentilis
3
értékk az mutattja meg ho ogy az azo onos életko orban lévő, azonos nnemű gyerekek hányy százzalékának kisebb a testtömege e, testmag gassága, egyéb e para ramétere az a általunkk meg gadottnál.” (www.orvo oslexikon.h hu/module--News-disp play-sid-1550.htm.)
3 3. Eredm mények Az e elhízásnakk sok oka lehet, de d dolgozatom mban én cs sak az iskoola felsős diákjainakk étkezési (regg geli kihagyása, étkkezések gyakorisága a, cukros üdítőitalo ok gyakorii fogyyasztása), sportolási s szokásait s vvizsgáltam m.
3.1.
Étkezés si szokáso ok
3.1.1 1. Napi étkezések száma s A fejjlődésben lévő szerv vezetnek fo fontos, hog gy folyama atosan jussson táplálé ékhoz, amii napi ötszöri éttkezést tes sz szükség gessé. Az általam megkérdez m zett diákok k majdnem m fele (46%) nap pi négysze er étkezik, ez még mindig egés szségesnekk mondhattó. A többii diák válaszai két részre oszlanak.. Fele- fele e arányban három, illetve 5 alkalommal a l étkeznek. (1. ábra) Évffolyamonkként vizsgá álva az 5. és 7. éévfolyamos s diákokra a jellem mző a na api ötszöri étkezés, míg neme enként ink kább a lánnyokra jelllemző. Azz ötöd dikesek valószínű, ho ogy még re eggeliznek k és uzsonnáznak is az iskoláb ban, míg a hete edikesek a gyors növe ekedésük miatt valós színűleg mindig m éhessek. napi 2 étke ezés (%) napi 3 étk kezés (%) napi 4 étke ezés (%) napi 5 étk kezés (%)
29
45
17 7
58 8
3 32
3 39
25
22
30
44
51
41
23
25
4
4
24 2
23 3 2
2 25
23
4
8
5.o.
6.o.
7..o.
8.o. 8
össz.fiú ö
ö össz.lány
1. áb bra: A napi étkezések é sz zámának me egoszlása évfolyamonk ként, és nem mek szerint (N=214) (
A megkérdeze ettek 48%-a eszik főttt ételt nap ponta egy alkalommaal, és 49% % eszik kétt alkalommal. (2 2. mellékle et) Ez kedvvező, mertt ha a gye erekek főttt ételt eszn nek, akkorr esebbet fog gnak mellé é nassolni. keve
4 4
3.1.2 2. Mindenn napos reg ggelizés A reggeli fonto osságát ma anapság m már szinte mindenki ismeri. Tuddjuk, hogy a délelőttii szelllemi és fizzikai tevékenységhezz szükséges. Sokan azért nem m reggeliz znek, hogyy lefog gyjanak. De vajon ez zzel le lehe et fogyni? „A „ Nottingh ham Egyettem kutató ói feltárták,, hogyy ha a reg ggelit kihag gyjuk, akko or a nap további t rés szében többbet eszün nk. Arra iss rámu utattak, ho ogy a regg geli befolyyásolja any yagcserénk és horm monális rendszerünkk késő őbbi étkezésekkre adott reakcióit.”” (http p://www.ha azipatika.co om/taplalko ozas/egesz zseg_es_g gasztronom mia/cikkek//hizashoz _vezzet_a_regg geli_elhagy yasa/20120 062213120 05 ) A H HBSC kuttatás szerrint a fia atalok 29,2 2%-a soh ha nem rreggelizik rendesen n hétkköznapokon n, míg majjdnem felü ük (48,5%) minden ta anítási nappon fogyasz zt reggelit.. Az 5 5. és 11. osztályban o n nincs küllönbség a két nem között. k Az ötödikes lányokhozz képe est a rend dszeresen reggeliző ő hetedike es lányok aránya kkisebb, de a három m időse ebb k korcsoport arán nyai nem n térnek t el jelentősen.. (http p://www.ogyei.hu/any yagok/HBS SC_2010.pdf)
Az iiskolánkba a járó diáko ok 84% reg ggelizik, am mi önmagá ában, és a fenti eredm ményekkell összzehasonlítvva is jó, de e ha arra g gondolunk, hogy 35 gyerek g méég így sem reggelizikk nem m is olyan szép ez a szám. Évvfolyamonként vizsgálva a 6. és 8. évfo olyamosokk közö ött vannakk azok a diákok d a le egnagyobb b számban n, akik neem reggeliznek, míg g nem menként vizzsgálva a lányokra jellemzőbb, hogy kihagyják k a reggelit. (2. ábra)) Véle eményem szerint s van n egy kis ellentmondás abban n, hogy a lányokra jellemző j a napi ötszöri étkkezés, mik közben ők azok, akik inkább kih hagyják a rreggelit. reggelizik k (%)
1 10
9 90
5 5.
nem reggeliizik (%)
21
14
21
79
86
79
6. 6
7 7.
8.
11
89
ös ssz.fiú
23
77
össsz.lány
2 2. ábra: A reggelizés r megoszlása m évfolyamok k, és nemek szerint (N=2215)
5 5
3.1.3 3 Az étke ezések ide ejének elto olódása Egy átlagos ebéd e a héttköznapoko on nem ollyan, mint egy békéés vasárna api, amikorr van idő délben, lassan enni a cssaláddal eg gyütt. A hétköznapookon a tan nulóknak a órák miatt lehetetlen nné vált, h hogy időbe en (12-14 óra közöött) egyene ek. Ez a tanó prob bléma főleg g a 11 éve esnél időse ebb (7., 8. osztályos s) diákokatt érinti. Fe elmérésem m szerrint az isko olánk felső ős diákjai h hétköznap rendszere esen ebéd elnek, de csak 82% % tud dél és ke ettő óra között ebéd delni, 38 gyerek vis szont nem m. Ők jelle emzően a nyolccadikos ta anulók, és tanórán tú úli elfoglaltságaik (fe elvételi előőkészítők, nyelvórák,, edzé ések, zene eiskola) mia att nem tud dnak délbe en enni.. (3 3. ábra) 12--14 óra közzött (%)
10
11 1
90
89 8
5.
6.
14-16 óra a között (% %)
22
29
78
71
7 7.
8.
15
21
85
79
ös ssz.fiú
össsz.lány
3 3. ábra: Az ebédelés id dőpontjának k megoszlás sa évfolyamok, és nemeek szerint (N N=214)
Akárrcsak az ebéd e a va acsora is e elcsúszhatt hétközna ap a sportt, vagy esetleg máss elfog glaltságok miatt. Feltételezem, hogy aki este e 6 óra után eszikk annak nin ncs meg 2-3 óra a az étkezé és és a leffekvés időp pontja közö ött. A felső ős zrínyis ddiákok 78% %-a eszik 6 óra u után és cssupán 22 gyerek g étke ezik 6 óra előtt. Ha évfolyamon é nként vizsg gáljuk meg g a dia agramot, azt a láthatjuk k, minden évfolyamra a jellemző a 6 óra uttáni étkezé és, de 5.-8.. osztá ályig enyhén növeke edik a korá ábban vacs sorázók sz záma. (4. áábra) Ez le ehet, hogyy azérrt van, merrt az edzés sre járó diá ákok későb bb még má ásodik vacssorát is esz znek.
6 6
18 óra ellőtt (%)
18 óra utá án (%)
83
78
79
71
76
79
17
22
21
29
24
21
5 5.
6.
7.
8.
öss sz fiú
ö össz láány
4 4. ábra: A vacsora v időp pontjának m megoszlása évfolyamok k, és nemek szerint. (N= =212)
A ké érdőívben megkérdez m ztem, hogyy ki melyik étkezést ta artja a napp főétkezés sének, én arra számította am, hogy a gyerekekk többsége a vacsorá át fogja meegjelölni, de e a diákok 69% %-a az ebéd det tartja a nap főétk ezésének. (3. mellék klet) Ebből arra is leh het köve etkeztetni, hogy főtt ételt é a diákkok inkább délben esz znek, mintt este.
4 Az étke ezések min nősége 3.1.4 A tá áplálékpira amis minde enki által iismert szim mbólum. Nemcsak N a fő táplálé ék fajtákatt muta atja meg, hanem az z ajánlott ffogyasztás si arányt is s. A piram mis legalsó ó részén a szén nhidrát he elyezkedik el, amih hez elsős sorban a gabonaféélék fogya asztásávall jutha atunk. Enn nek kellen ne kitenni táplálékun nk 40%-átt. Vélemé nyem sze erint ennéll nagyyobb arányban eszü ünk szénh hidrát alapú táplálékot, ami azz elhízás egyik oka a lehet. A máso odik szinte en a zöldsségek, gyü ümölcsök állnak, á am miből úgy gondolom, g hogyy napi szin nten 35%-n nál kevese ebbet eszünk. Véleményem szeerint tejtermékből éss húsffélékből megfelelő m mennyisé éget fogya asztunk, de az éédesség, zsír napii fogyyasztása meghaladja m az 5%-ot.
7 7
(forrás: http://krediesz.blog.hu/2013/04/09/uj_taplalek_piramis )
A kamaszkorban lévő gyerekeknek fontos a fejlődésük miatt a vitaminokban gazdag természetes tápanyagok fogyasztása, ezért tettem fel a kérdőívben a kérdést, hogy milyen gyakran esznek halat (17. kérdés), gyümölcsöt (18. kérdés). A halban Dvitamin és B12-vitamin, a gyümölcsökben, például az almában és a narancsban Cvitamin van jelentős mennyiségben. De kíváncsi voltam, hogy vajon a kevésbé egészséges ételeket milyen rendszerességgel fogyasztják, például a csokit (19. kérdés), chips-et (20. kérdés) és a szénsavas üdítőitalt (21. kérdés). Hogy ezt tisztábban lássam egy táblázatot készítettem, amit 4 részre tagoltam: nagyon egészséges, egészséges, kevésbé egészséges, nem egészséges csoportra. (1. táblázat)
1. táblázat Hal, gyümölcs, csoki, chips, szénsavas üdítőital fogyasztásának gyakorisága Hal, gyümölcs, csoki, chips, szénsavas üdítőital fogyasztása
17.-21. kérdés
5.o. 6.o. 7.o. nagyon egészséges 52 48 59 egészséges 112 90 97 kevésbé egészséges 90 84 93 nem egészséges 36 42 27
17.-21. kérdés (%) 8. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 47 18 18 21 19 71 39 34 35 29 88 31 32 34 36 39 12 16 9,8 16
forrás: saját számítás
8
A táblázatból az látszik, hogy az 5. és 7. osztályos tanulók étkeznek a legegészségesebben, míg a 6. és 8. osztályosok kevésbé. A nagyon egészséges, és egészséges kategóriába minden évfolyamon több választ jelöltek be a diákok, mint a nem egészséges, kevésbé egészséges csoportba, ami véleményem szerint azt jelzi, hogy az iskola felső tagozatos diákjai egészségesen táplálkoznak. A kérdőívbe szerkesztettem egy táblázatot, amibe a válaszadók leírhatták egy napra a kedvenc ételeiket. A táplálékpiramis segítségével osztályoztam az ételeket, és ebből következtetéseket vontam le. Reggelire nagy részben szénhidrátot (pl.: müzli, gabonapehely, szendvics), és tejalapú italokat írtak. Ebédre fehérje, és szénhidrát alapú étel szerepelt leggyakrabban, zöldségféléket nagyon kevesen jelöltek. Levest ritkán írtak. Fele-fele arányban írtak vizet és cukor tartalmú italt. Vacsora esetében nagyon sokféle választ kaptam, például saláta, gyümölcs, tésztafélék, húsok. Italnak: vizet, tej alapú és cukor tartalmú italokat írtak a táblázatba. (4. melléklet) Összegezve, a kedvenc napi étrend jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, amely megfelel az élelmiszerpiramis alsó szintjének. A második szinten jelölt zöldség, és gyümölcs csak elvétve szerepelt a kedvencek között. A harmadik szinten szereplő fehérjéket, hús és tej formájában sokan írták, de a hal sajnos kevésszer szerepelt. A piramis csúcsán szereplő édességek nem, de a cukrozott üdítő italok, és a tésztafélék (pl.: aranygaluska, tejbegríz) gyakran szerepeltek, melyek sok cukrot tartalmaznak.
3.2 Megfelelő mennyiségű víz fogyasztása A megfelelő mennyiségű vízfogyasztás elengedhetetlen szervezetünk működéséhez. Örök kérdés hogy vajon mennyit kell inni. Általánosságban egy fejlődő szervezetnek naponta 1-1,5 liter vízre van szüksége, de ahány szakirodalom, annyiféle ajánlást lehet olvasni. „Hogy mennyit kell inni naponta, úgy tudjuk kiszámolni, ha a testsúlyt (kg) elosztjuk hárommal, és az eredmény dl-ben adja meg a kellő mennyiséget.” (Perlmutter, 2014) „11-14 éves (fiú) 60 ml/kg/nap, 11-14 éves (lány) 47 ml/kg/nap (www.eujegyzet.eoldal.hu/fenykepek/2-osztaly/egeszseges-csecsemo-es-gyermekfejlodese/)
9
1 l.-nél keve esebb(%) 1-1,5 liter (%) ( 2 liter (%)
2 l.-nél töb bb (%)
7
8
9
38
40
30
45
45
10
8
5. o.
6. o.
19
15
31
40 4
52
40
39 3
9
10
6
7 7. o.
8. o.
öss sz. fiú ú
5 299 533 133 összz. lányy
5 5. ábra: A vízfogyasztá v ás mennyisé égének meg goszlása évffolyamok, éss nemek sze erint (N=215)
Az á ábráról (5. ábra) leolvasható, h hogy a leggyakoribb válaszok az 1-1,5 liiter és a 2 liter volt. Míg a fiúk többs sége inkáb bb a 2 literrt jelölte be e, a lányok nál az 1-1,5 liter voltt gyakkori. Ezt én n a testsúllyra vezete em vissza,, mivel ha kisebb a ttesttömegü ük akkor a szerrvezet nem m igényel annyi a vizett. Ami visz zont nem túl t jó eredm mény az az, a hogy a lányo oknál kétszer annyia an isznak 1 liternél ke evesebbet mint a fiúkk.
3.3 F Fizikai akttivitás „Ren ndkívül fon ntos, hogy y már gye ermekkorb ban el kelll kezdeni kialakítan ni a sportt szerretetét, mivel m a fizikailag f aktív fiattalok egé észségesebbben táp plálkoznak, szab badidejüke et hasznosa abban töltiik el, általá ában nem túlsúlyosaak, a stress sz tűrésükk jobb, kevésbé é szorong gnak, és nagyobb mértékben n kerülik a káros szokásokk ételét.” (h http://egeszsegcentru um.intelliop pen.hu/ege eszseges-eeletmod/re endszeres-felvé testm mozgas/20 0-a-mozgas s-es-a-spo ort-jotekony y-hatasa ) A zrrínyis diáko ok 87% jelölte be, ho ogy sportoll, én ezt ké ét csoportraa bontottam m, a heti 2 alkalomnál töb bbet sporto olókat tekiintem sportnak, az annál keveesebbet szabadidőss prog gramnak, íg gy az én osztályozá o ásom szerint a sporto olók közül 94% sporrtol és 6% % fogla alkozik a sporttal sza abadidős te evékenység gként. A 6. ábrán jól látható, hogy az 5., 6 6.,7. osztály yosokhoz képest a 88. osztályos sok közül keve esebben sp portolnak, de akik járrnak edzés sre, azok je ellemzően rendszere esen járna ak.
10 0
nem m sportol (%) (
spo ortol (%)
szabadiidős tevékeenység (%))
1 12
2
2
6
3
3
7 74
89
87
73
86
81
1 14
9
11
21
11
16
7.. o.
8. 8 o.
5. o.
6. o.
össz. fiú
ö össz. lány
6 6. ábra: A sport s és a sz zabadidős ttevékenység g megoszlás sa évfolyam mok, és neme ek szerint (N=215)
Az é étkezési szokások s és é a sportttevékenys ségek vizs sgálatát köövetően a megadottt testttömeg, testmagasság g, kor, és nem adato ok megadá ásával megghatározta am minden n diáknak a tessttömegind dexét. Eztt a BMI segítségé ével lehet felmérni, ami egyy nem mzetközileg használt arányszám m, mely az z egyén testmagassáágát és töm megét vetii összze. „ Kiszzámítása során a kilogramm mban meg gadott testttömeget osztjuk a méte erben mértt testmagaasság négy yzetével.”
hu.wikipedia.org/wiki//Testt%C3 3%B6megindex ) ( http://h Ez a módsze er nem mutat m ponto os adatok kat csak a felnőttekk körében n, ezért a perccentilis szá ámolót vette em segítsé égül. „A pe ercentilis érték é azt m mutatja meg g, hogy azz azon nos életko orban lévő ő, azonos nemű gy yermekek hány százzalékának kisebb a testttömege, testmagas ssága, eg gyéb parramétere az általlunk meg gadottnál.”” (http p://orvosilexxikon.hu/m module-New ws-display y-sid-150.html ) A ko orhoz tartozzó testtömeg percenttilis értékek jelentése e: a 3. perccentilis érté ék komoly súlyh hiányra, 3--10. –ig soványságra a, 10.-75. megfelelőe m n táplált, 775.-90. túltápláltságra és súlyfele eslegre, 90 0.-97. –ig elhízásra, e és é a 97 fel etti túlsúlyra utal. A 2. táblázatbó ól jól látszik, hogy a megkérdezettek között a testm magasságh hoz tartozó ó testttömeg perccentilis értékei évfolyyamonként változóan n, de 11% %-21% között túlsúlytt muta atnak, vagyyis 97 felettiek. Ez a zt jelenti, hogy h a 7. osztályos o ddiákok több b mint egyy ötöd de túlsúlyoss. De ugya anehhez a mutatóho oz tartozóa an a sovánnyság 19% %-27%-ban n fordu ul elő, ami a másik ké ét mutatóh hoz képestt magas sz zám. A ko orhoz tarto ozó testma agasság p percentilis értékeiből azt látjukk, hogy a korukhozz képe est kevese en tartozna ak az alaccsony növé ésűek köz zé (2%-6% %), nagyon magasakk (97% % felettiek)) 15%-20% %-ban vann nak a válas szadók köz zött.
11 1
A korhoz tartozó testtömeg percentilis értékei jól mutatják, hogy a válaszadók 5%11%-a sovány, 55%-73%-a normál testalkatú, 14%-23%-a túltáplált, és 4%- 22%-a túlsúlyos, és elhízott. A túlsúly kifejezetten a 7. osztályosokra jellemző. 2. táblázat A testmagassághoz tartozó testtömeg percentilis, a korhoz tartozó testmagasság percentilis, a korhoz tartozó testtömeg percentilis osztályonkénti gyakorisága évfolyamonként (N=209) (fő,%) testmagassághoz korhoz tartozó korhoz tartozó tartozó testtömeg testmagasság testtömeg percentilis percentilis percentilis 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 0-10 13 10 15 9 1 1 3 3 3 3 5 5 10-75 29 24 18 21 15 20 17 19 40 34 31 27 75-90 4 1 4 4 19 14 18 10 8 9 8 11 90-97 3 7 7 5 12 8 7 7 4 2 6 2 97 felett 6 9 12 8 8 8 11 8 0 3 6 2 55 51 56 47 55 51 56 47 55 51 56 47 össz: 24 20 27 19 2 2 5 6 5 6 9 11 0-10 (%) 53 47 32 45 27 39 30 40 73 67 55 57 10-75 (%) 7 2 7 9 35 27 32 21 15 18 14 23 75-90 (%) 5 14 13 11 22 16 13 15 7 4 11 4 90-97 (%) 97 felett 11 18 21 17 15 16 20 17 0 6 11 4 (%) forrás: saját számítás
Összegzés „Az elhízás a táplálékfelvétel mennyisége és az energiafelhasználás közötti egyensúly megbomlása következtében jön létre.” (www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyerekkori_elhizas_kommentar) Megvizsgáltam egy városi általános iskola felsős tanulóinak táplálkozási és sportolási szokásait. Feltételeztem, hogy a külföldi és a magyar kutatási eredmények saját iskolámra nem érvényesek, mert úgy gondoltam, hogy a válaszadó diákok nagyon kis része túlsúlyos (kövér). A testtömeg percentilis kalkulátor segítségével kapott eredmények azonban rámutattak, hogy a válaszadó diákok közül a 7. évfolyamosok 22%-a a korukat figyelembe véve túlsúlyos, de még rosszabb a helyzet, ha a testmagassághoz tartozó testtömeg percentilis értékeit nézzük meg, mert láthatjuk, hogy az 5. évfolyam kivételével minden évfolyamon meghaladja a 20%-ot. Második feltételezésem, hogy a felsős diákok táplálkozásuk nem teljesen követik a táplálkozási piramisban megadott mennyiségeket. A kedvenc ételek között nem
12
voltak jellemzők a zöldséget, tartalmazó ételek. Az édesség nem volt gyakori válasz, de a cukrot tartalmazó üdítőitalok annál inkább. A diákok nagy része sportol, és vannak, akik kevésbé rendszeresen, de végeznek sporttevékenységet. Ez a feltételezés igaznak bizonyult, így a mozgás hiánya jelen esetben nem lehet oka az elhízásnak. A folyadékfogyasztásnál én jó eredménynek tartom hogy a leggyakoribb válasz az 11,5 és 2 liter volt. Viszont az, hogy a lányok kétszer annyian isznak 1 liternél kevesebbet (ami nem túl jó) mint a fiúk. Összegezve a dolgozat eredményeit úgy gondolom, hogy a Zrínyis diákok viszonylag egészségesen táplálkoznak, persze ebben a korban az ételeiket nem ők válogatják meg, hanem szüleik táplálkozási szokásait követik. Szüleiken kívül a reklámokban látottak vannak rájuk hatással. Én úgy gondolom, hogy az iskolákban a szokásos testtömeg és magasság mérésekor meg kellene határozni a diákok percentilis értékét és évente egy szülői értekezlet alkalmával tájékoztatni kell a szülőket gyermekeik testtömeg értékeiről. Egy dietetikus bevonásával segítséget lehetne adni a szülőknek a szükséges minőségű, mennyiségű táplálékokról. Továbbá hasznos lenne ezt a felmérést 3-4 év múlva megismételni ugyan abban az iskolában, és évfolyamokon annak érdekében, hogy a tanulók étkezési, sportolási szokása és a testtömeg indexük hogyan alakul. A túlsúly okait kutatva a tápanyagfajták napi bevitelét is pontosítani lehetne.
13
Irodalomjegyzék http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyermekkori_elhizas www.medicalonline.hu/cikk_print/gyermekkori_elhizas http://mindentazegeszsegrol.blog.hu/2010/12/20/a_gyermekkori_elhizas_vesz elyei
http://www.hgye.hu/betegsegleirasok/a-gyermekkori-elhizas/ www.orvoslexikon.hu/module-News-display-sid-150.htm http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/hiza shoz_vezet_a_reggeli_elhagyasa/20120622131205 http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf http://krediesz.blog.hu/2013/04/09/uj_taplalek_piramis
www.eujegyzet.eoldal.hu/fenykepek/2-osztaly/egeszseges-csecsemo-esgyermek-fejlodese/
http://egeszsegcentrum.intelliopen.hu/egeszseges-eletmod/rendszerestestmozgas/20-a-mozgas-es-a-sport-jotekony-hatasa
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Testt%C3%B6megindex http://orvosilexikon.hu/module-News-display-sid-150.html www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyerekkori_elhizas_kommentar Perlmutter, D. (2014): Gabonaagy, Kossuth kiadó, p:358
14
KÉRDŐÍV 1.
2.
3. 4. 5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
Válaszadó neme? a; lány b; fiú Hányadik osztályos vagy? a; 5. b; 6. c; 7. d; 8. Testmagasságod:………………..cm Testsúlyod:………………..kg Sportolsz? a; igen, Mit?.................... b; nem Ha igen, milyen gyakran? a; naponta b; hetente 4‐5 alkalommal c; hetente 2‐3 alkalommal d; hetente 1alkalommal e; kéthetente f; ritkán, soha Alkalmanként mennyi ideig végzel testmozgást? a; fél óra b; 1 óra c; 1 és fél óra d; 2 óra; vagy annál több Szoktál reggelizni? a; igen b; nem Mit reggelizel? a; gabonapehely / műzli b; szendvics c; kalács, méz / lekvár d; egyéb……………….. Mit iszol a reggelihez? a; tej b; tea c; semmit d; egyéb………………… Ebédelsz? a; igen b; nem Mikor szoktál ebédelni hétköznap? a; 12‐14 óra között b; 14‐16 óra között Mikor szoktál vacsorázni hétköznap? a; 6 előtt b; 6 után Hányszor étkezel egy nap? a; 1
1
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
b; 2 c; 3 d; 4 e; 5 Mit tartasz a napfőétkezésének? a; reggeli b; ebéd c; vacsora Egy nap hányszor eszel főtt ételt? a; 1 alkalommal b; 2 alkalommal c; 3 alkalommal Milyen gyakran eszel halat? a; hetente b; havonta c; évente 1‐2 alkalommal d; soha Hányszor eszel egy nap gyümölcsöt? a; egyszer sem b; 1 alkalommal c; 2 alkalommal d; 3 alkalommal Milyen gyakran eszel csokit? a; naponta b; hetente c; havonta d; évente 1‐2 alkalommal Milyen gyakran eszel chips‐et? a; naponta b; hetente c; havonta d; évente 1‐2 alkalommal Milyen gyakran iszol szénsavas üdítőt? a; naponta b; hetente c; havonta d; évente 1‐2 alkalommal Mennyi folyadékot iszol naponta? a; 1 liternél kevesebbet b; 1‐1,5 liter c; 2 liter d; 2 liternél több Állítsd össze 1 napra a kedvenc ételeidet! Étel Reggeli Ebéd Vacsora
Ital
2
1. 24. Véleményed szerint te hogy étkezel? a; egészségesen b; egészségtelenül c; lehetne egészségesebben is
15. kérdés a b c össz a (%) b (%) c (%)
5.
6. 12 40 6 58 21 69 10
7. 5 41 7 53 9 77 13
8. 8 33 15 56 14 59 27
8 33 7 48 17 69 15
össz fiú össz lány 13 20 81 66 19 16 113 102 12 20 72 65 17 16
3
