MUNKA-,TŰZ-, KÖRNYEZETVÉDELEM SE-ÁOK-AITK MUNKABIZTONSÁG Dr. Élő Gábor MIR vezető
Dr. Sesztakovné Varga Krisztina MIR szakreferens/területi munkavédelmi megbízott
2013. október 8., és 15..
A MUNKA, TŰZ, és KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA A munkavállalók és a hallgatók sajátítsák el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti, gyakorlati ismereteit. Minden munkavállaló és hallgató ismerje meg a munkaköréhez tevékenységéhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat, előírásokat, a tűzmegelőzés szabályait és a tűzvédelmi eszközök, berendezések használatát.
ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI SZABÁLYOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
n
Köteles a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően tevékenységét úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;
n
Köteles a gyakorlati foglalkozás biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a gyakorlati tevékenysége során alkalmazni;
n
Köteles társaival és oktatójával együttműködni;
n
Köteles munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani.
AZ EGYETEMI HALLGATÓK GYAKORLATI MUNKÁJÁNAK MAGATARTÁSSZABÁLYAI
n n
n n n
Helyi munkavédelmi sajátosságok elsajátítása Gyakorlati munkavédelmi oktatáson elhangzottak elsajátítása, beültetése a foglalkozáson elvégzendő feladatokba Gyakorlatvezető utasításait maradéktalanul be kell tartani a biztonságos munkavégzés érdekében Egyéni védőeszközök használata Gyakorlatra alkalmas állapotban történő megjelenés {pl.:alkohol-, drogmentes állapot, öltözék kiválasztása (cipő, köpeny), ékszerek, hosszú köröm, műköröm, illetve egyebek, amelyek a biztonságos gyakorlati tevékenységet veszélyeztethetik}
AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI n
n
Jól felkészült hallgató (ismeri a rá vonatkozó, kötelezően betartandó előírásokat – munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem) Egyéni védőeszközök, előírt munkaruházat, védőruházat használata
MUNKAVÉDELEM FIGYELEMFELHÍVÁS n
Vonatkozó jogszabályok
n
Egyetemi Munkavédelmi Szabályzat (intranet)
→ Előírják kinek, mikor, mit kell tennie a munkavédelem kapcsán!
AZ OKTATÁS HATÁLYA AITK Területi hatály A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika székhelye valamint telephelyei.
Személyi hatály → a Klinika valamennyi alkalmazottja → hallgatók → gyakornokok
KÖTELEZŐEN BETARTANDÓ ELŐÍRÁSOK n
Vonatkozó jogszabályok (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) (1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról)
n
Vonatkozó egyetemi szabályzatok (SE Munka-, Tűz-, Környezetvédelmi Szabályzata egyetemi intraneten elérhetők)
n
Vonatkozó klinikai szabályzások (egyetemi minőségirányítási intraneten elérhetők – pl: Hulladékkezelés)
FONTOS: → az előírások céljának a megértése, mert nem a jogszabály védi meg a munkavállalót és a hallgatót
MUNKAKÖRI ORVOSI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK Munkába álláskor az előzetes – és az időszakos vizsgálatokon történő részvétel kötelező, alkalmazási és foglakoztatási feltétel! A gyakorlatokon való részvétel nem munkaviszony, hanem hallgatói jogviszony. Kötelező védőoltások! (Hallgatóknak is kötelező! HBV)
Az intenzív osztályokon és a műtői tevékenységek kapcsán A vonatkozó megfelelő ismeretek és a megfelelő felkészültség elősegíti: → megelőzhetők, és elkerülhetők legyenek → a sérülések (pl. tűszúrások, vágások) → a foglalkozási megbetegedések, fertőzések (pl. hepatitis B) → a környezeti nem várt események (pl. tűz)
A JELLEMZŐ MUNKAHELYI BALESETEK n
Tűszúrások (pl. beavatkozások esetében, vagy a veszélyes hulladék tárolók szakszerűtlen használatakor)
n
Vágások (pl. szike, feltört ampulla)
n
Diathermiás kés (égési sérülés)
A JELLEMZŐ MUNKAHELYI BALESETEK n
Megbotlás (megfelelő munkacipő – bokavédő és csúszásgátló)
n n
Elcsúszás Elesés
A JELLEMZŐ MUNKAHELYI BALESETEK n
Betegemelésből adódók
Ha már szemmel láthatóan nem tudja egy dolgozó emelni a beteget, kérjen segítséget (2-3 fő). n
Zavart betegek miatt
A JELLEMZŐ MUNKAHELYI BALESETEK n n n n n
n
A vegyszerek véletlenszerű kiömlése miatt Veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása Biztonsági adatlapok! Az anyagok jelölése, tárolása, és címkézése! Élelmiszer tárolására használatos edényzetben a veszélyes anyagok NEM tárolhatók! Ahol veszélyes anyagokkal végeznek bármilyen tevékenységet, ott olyan tevékenységet végezni TILOS, aminek következtében a veszélyes anyag közvetlen érintkezhet a bőrrel és a nyálkahártyával!
VÉDŐBERENDEZÉSEK n
n
Jogszabály alapján a kollektív védelem előnyt élvez az egyéni védőeszközzel szemben – elszívás kialakítása műtőkben. Mobilröntgen használata esetén ólomparaván használata (szórt sugárzás elleni védelem).
AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ n
Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata a fenti cél elérése.
A BIZTOSÍTOTT EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK KÖTELEZŐ HASZNÁLATA TÖBBEK KÖZÖTT: n n n n
A fertőzésveszély csökkentésére A fröccsenések megelőzésére A fertőzőveszélyes hulladékoknál A mechanikus sérülések megelőzésére
A MUNKAHELYI BALESETEK JELLEMZŐ OKAI ÉS JELENTÉS Az érintettek: az intenzív osztályokon és a műtőkben dolgozók, valamint az ott gyakorlaton lévők! Okok: § § § § § § § §
az ismerethiány a kapkodás az előre nem tervezhető / nem várt esemény a betegek (a zavart beteg!) reakciója (pl.: támadás) a veszélyes hulladék gyűjtő átszúródása a dolgozók reakciói a nem megfelelő gyakorlatok, nem figyelés a műszerek és eszközök nem megfelelő használata
A legkisebb sérülést, munkahelyi balesetet is kötelező jelenteni az előírt módon!
AZ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA n
n n n n n n n
Az orvostechnikai eszközök 1-2-3 évente kötelezően felülvizsgálandóak! Érintésvédelem Jegyzőkönyv, minősítő irat! Műszerkönyv Ellenőrzés Jelölő címke Felelősség Minden elektromos eszköz magában hordozza az elektromos zárlat lehetőségét!
A JÓ MUNKAVÉGZÉS A betegek, a dolgozók és az épületek állagának a védelme!
BALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK n
A baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
n
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
n
Hallgatói baleset: az a baleset, ami a hallgatót a hallgatói jogviszonyával összefüggésben éri (hallgatói balesetnek számít az is, amikor az oktatás miatt egyik oktatási helyszínről azonnal a másikra megy és a közlekedés során éri sérülés, - tehát, ha közvetlenül egymás után, DE más helyszínen vannak az oktatások)
n
Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás. (Hivatkozás: 1993. évi. XCIII. törvény a munkavédelemről)
A BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS AZOK KÁRTÉRÍTÉSE n
A hallgatók és az oktató kötelezettségei a munkabalesetekkel kapcsolatban
n
Valamennyi, a munkavégzéssel kapcsolatos balesetet, sérülést jelenteni kell! (Hallgatóà Oktatóà Biztonságtechnikai és Logisztikai Igazgatóság)
n n
A bejelentést haladéktalanul meg kell tenni, ha súlyos, vagy a sérült halálával járó baleset következett be!
n
Balesetek kivizsgálása – Baleseti Jegyzőkönyv: ¡ balesetleírás (események, helyszín, sérült ellátására tett intézkedések); ¡ lehetőség szerint a helyszín érintetlenül hagyása; ¡ sérült(ek) ellátása, szemtanú(k), érintett(ek) kikérdezése, jegyzőkönyv felvétele.
n
A hallgatói balesetekből, illetve foglalkozási megbetegedésekből eredő károk megtérítése:
n
Kártérítési igény esetén a Rektori Hivatal illetékes munkatársához szükséges fordulni, aki a baleseti jegyzőkönyv és az orvosi vizsgálat eredménye alapján továbbítja az igényt a biztosítótársaság felé. A felmerült kár összegét – ha az lehetséges – számlákkal, vagy azt helyettesítő hitelt érdemlő bizonylatokkal kell igazolni.
n
TŰZVÉDELEM Sorrend: → riasztás, segítségkérés (egy fő sosem elég!) →a tűz jelzése (élőszó, kiabálás, tűzjelző rendszer) → oltás megkezdése és MENTÉS! A tüzet késedelem nélkül jelezni kell a tűzoltóságnak!
TŰZVÉDELEM FIGYELEMFELHÍVÁS Vonatkozó jogszabályok n Egyetemi Tűzvédelmi Szabályzat (intranet) n Igazgatói Tűzvédelmi Szabályzat és a mellékletei: a klinikai tömbök és társklinikák Tűzriadó Tervei (helyben) → Előírják kinek, mikor, mit kell tennie tűz esetén. n
SEGÉLYHÍVÁS n
n
105 a kötelező hívószám tűz esetén! A 112-nek még nincs teljes mértékben kiépített rendszere!
A TŰTVÉDELMI SZABÁLYOK MEGSZEGÉSÉNEK JOGI KÖVETKEZMÉNYEI n
n
Aki nem tartja be a tűzvédelmi előírásokat, szabálysértést követ el Aki nem, vagy késedelemmel jelzi a tüzet, annak jelzését akadályozza,hamis tűzjelzést ad, szabálysértést követ el.
TŰZJELZÉS, RIASZTÁS Telefonszám: 105 A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: n
n n n n n
a tűzeset pontos helyét, az épület címét (kerület, utca, házszám, részletesen az adott épület jellemzőinek megfelelően!) a tűz kiterjedését a tűzben résztvevő anyagok fajtáját információt a veszélyeztetett személyekről további veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét a jelzést adó nevét és a használt telefon számát (mellék is), ha van mobil telefon, akkor azt is!
A KÉZI JELZÉSADÓ HASZNÁLATA ÉS A PIKTOGRAMJA Amennyiben van az épületben automatikus tűzjelző rendszer: n
n n n
n
ha a hallgató tapasztalja a tüzet, a legközelebbi kézi jelzésadó benyomásával riassza a portát gyenge plexi nem okoz kézsérülést kiürítési útvonalon (30 m belül elérhető), könnyen és gyorsan használható falon 1,1 – 1,6 m magasan
A TŰZ OLTÁSA n
A tűzoltásban mindenki köteles – ellenszolgáltatás nélkül – a tőle elvárható módon közreműködni.
n
Az időben észlelt, kezdeti szakaszában lévő tűz általában még eredményesen eloltható, ezért a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel mielőbb meg kell kezdeni a tűz oltását.
n
A tűz oltását csak saját és mások veszélyeztetése nélkül kezdjük meg és lehetőség szerint egyedül ne végezzük.
n
Ha a keletkezett tűz jellegénél, nagyságrendjénél, megközelíthetőségénél, vagy bármely más okból eredően olyan mértékű, hogy az oltási beavatkozási kísérlet a közreműködőket veszélybe sodorhatja, úgy az abban részt vevők azonnali kötelessége a tűz helyszínének, illetve az épületnek mielőbbi elhagyása.
n
A hivatásos tűzoltóság megérkezésétől kezdődően mindenki köteles a tűzoltás vezető utasításai szerint ténykedni. A tűzoltás színhelyén más személy csak a tűzoltás vezető engedélyével tevékenykedhet.
TŰZOSZTÁLYOK
n
„A”: Szilárd anyagok tüze
n
„B”: folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok (olvadékok) tüzei
n
„C”: éghető gázok tüzei
n
„D”: fémek, fémötvözetek tüzei
A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA
A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA n
A készülékeken magyar nyelvű használati útmutató van!
n
SE-n többnyire CO (2 és 5 kg-os) és porral oltó (6 és 12 kg-os) tűzoltó készülékek vannak készenlétbe tartva. (régi és új típusúak is - a régi CO oltó, mintha trombita lenne) 2
2
n
Az ''ABC'' porral oltó készülékeket a szilárd anyagok tűzének (pl. papír, fa) oltására, éghető folyadékok és gáztüzek oltásához kell használni!
n
A CO oltó éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására alkalmazható. Mivel az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl. számítógépteremben, értékes berendezéseknél.
n
A CO oltó nem megfelelő használata esetén fagyási sérüléseket okozhat. (megfogás céljára kialakított részek!)
n
Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására 1 kV-ig alkalmazhatóak.
2
2
A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA → A KÉSZÜLÉKEN LÉVŐ NYOMÁSMÉRŐ A működési zónát jelzi - ZÖLD MEZŐ = használható tűzoltásra! →
AMENNYIBEN A HALLGATÓ OLYAT ÉSZLEL, HOGY A MUTATÓ A NYOMÁSMÉRŐN NULLÁNÁL ÁLL, JELEZZE A GYAKORLATVEZETŐNEK, AKI ÉRTESÍTI AZ ILLETÉKESEKET!
→ AMENNYIBEN A HALLGATÓK HASZNÁLTÁK A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEKET, ARRÓL HALADÉKTALANUL SZÓLNIUK KELL A GYAKORLATVEZETŐNEK, AKI ÉRTESÍTI AZ SE BTLI-t, ILLETVE AZ ILLETÉKES FELELŐST!
A FALI TŰZCSAP HASZNÁLATA ÉS JELÖLÉSE n
fali tűzcsapok használata - ha a kézi tűzoltó készülékekkel a tűzoltás nem volt sikeres (nem a hallgató feladata
n
Szigorúan csak áramtalanítás után használhatóak!!!
n
lapos tömlővel (20 m) vagy alaktartó tömlővel (30 m) szerelt
n
alaktartó: könnyen használható; a tömlőt a szükséges hosszban kihúzva a sugárcső nyitásával megkezdhető az oltás
n
lapos: működtetése problémásabb; a teljes tömlőhosszúságot a földre ki kell fektetni (tekeredés!) a nagy nyomás miatt – szükségszerűen – két emberes (egyik kezeli a sugárcsövet, a másik segíti a tömlőt tartani, egymás mögött állva)
TŰZ ESETÉN MENTÉS ÉS AZ ÉPÜLET KIÜRÍTÉSE n n n
n n n
n
n
menekülési útvonalakon át a szabadba a lehető legrövidebb idő alatt fegyelmezetten, pánikkeltés nélkül (a futás kerülendő!) a lifteket menekülésre használni nem szabad biztonsági liftet (kulcsos) csak a tűzoltó használhatja a lépcsőn lehetőleg a jobb oldalon kell közlekedni (menetirány!) – a mentésben, tűz oltásában résztvevők visszafelé történő szabad közlekedésének elősegítése amennyiben az épület elhagyására nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre kell menekülni (tudatni) az épületből kijövő személyeknek a kijelölt biztonságos gyülekezési helyen kell a riasztás lefújását megvárni
Az épületbe visszamenni csak a mentésben, illetve tűzoltásban résztvevő személyeknek szabad! Hallgatók nem vesznek részt a mentésben - csak ha erre külön utasítást kapnak.
ALAPVETŐ SZABÁLYOK, TUDNIVALÓK n
Villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
n
A munka közben keletkező éghető hulladékot az erre kijelölt helyen kell gyűjteni.
n
Robbanás- és tűzveszélyes anyagokat, folyadékokat rendezetten, robbanásgátló-, fém- vagy üvegszekrényben kell tárolni. (mennyiségek!)
n
Dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad! (Egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények - tiltás!)
TÁJÉKOZTATÁSOK, JELÖLÉSEK n
kihelyezett alaprajzok (menekülési utak, tűzoltó eszközök, stb.)
n
biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer (irányfény) vagy menekülési útvonalakat mutató nyilak
n
a helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelek
A VESZÉLYES HULLADÉKOK KÉT NAGY CSOPORT: 1. A vegyi és a fizikai összetételük alapján veszélyes hulladékok 2. A biológiai fertőző veszélyes hulladékok Ezen belül: n
minden olyan anyag és egyszer-használatos eszköz, amely az egészségügyi ellátás vagy kutatás (kísérlet) során az ellátott személy vagy a kísérleti állat testnedvével, váladékával, ürülékével érintkezett, továbbá a kísérleti állat teteme és az azzal érintkező anyagok,
n
azok a használt éles, hegyes eszközök, amelyek szúrt vagy vágott sérülést okozhatnak, fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek (injekciós tűk, injekciós fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek, egyéb eszközök),
n
vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozások során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, váladékok, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagok, illetve azok maradványai,
A VESZÉLYES HULLADÉKOK n
n
n n n
n n n
a fertőző egységek és elkülönítők összes hulladékára, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok, a vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, egyszer használatos ruhanemű és lepedő, tampon, katéter, vizeletgyűjtő tasak, protézis, és egyéb hasonló betegellátási hulladékok, génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok, elhasznált, eredetileg kábítószert tartalmazó tapaszok, citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök (ágynemű, ruhanemű, kötszer, kesztyű, vizeletgyűjtő tasak, infúziós üveg, infúziós tasak, egyéb eszközök), infúziós üvegek, amennyiben gyógyszert is tartalmaztak, légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei, kísérleti állatok tetemei, testrészei, azok trágyája és alomja.
A FERTŐZŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK TÁROLÁSA ÉS GYŰJTÉSE
A VESZÉLYES HULLADÉKOK GYŰJTŐEDÉNYEINEK ZÁRÁSA → → → →
Lezárás teljes kerületükön zártak legyenek nem lehet részleges! a zsákok gyorsközöző szalaggal zárandók a gyűjtőedények feliratozása, különös tekintettel a gyűjtés megkezdésének a dátumára, mert a jogszabály szerint a fertőző hulladékok hűtés nélkül 48 óráig tárolhatók! – a hallgató, ha a felirat hiányát tapasztalja, megkérdezheti a jelenlévőket, miért nincs rajta a gyűjtőedényeken
NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK SZELEKTÍV GYŰJTÉS Környezetvédelem!
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! ELÉRHETŐSÉGEK: Dr. Élő Gábor MIR vezető
[email protected] 20/8250872 Dr. Sesztakovné Varga Krisztina MIR szakreferens/területi munkavédelmi megbízott
[email protected] 20/8250855 Ördögné Horváth Bettina SE BTLI Biztonságszervezési Osztályvezető
[email protected] 20/8259958 Papp-Borbély Renáta SE BTLI Munkavédelmi vezető, Biztonságszervezési Osztályvezető-helyettes
[email protected] 20/8259959 Sági Balázs Biztonságtechnikai főelőadó
[email protected] 20/6632943
