Napköziotthonos Óvoda Szentpéterúr 8762. Szentpéterúr Dózsa Gy. u. 3.
Multikulturális témahét
Készítette: Ujj Nikolett óvodapedagógus
Tartalomjegyzék
1.
Téma
2.
Cél
3.
Tartalom kapcsolódása 3.1. Óvodai tevékenységrendszerhez 3.1.1. Mese-vers 3.1.2. Rajzolás, mintázás, kézimunka 3.1.3. Ének, zene, énekes játékok 3.1.4. Környező világ tevékeny megismerése, benne matematika 3.1.5. Játék 3.2. Fejleszthető képességek és kompetenciák 3.2.1. Kognitív képességek 3.2.2. Verbális képességek 3.2.3. Szociális képességek
4.
Megvalósításban résztvevő csoportok
5.
Megvalósításban résztvevő pedagógusok
6.
Megvalósítás szervezeti keretei 6.1. Játékba ágyazott tevékenységek
7.
Megvalósítás időtartama
8.
Tárgyi feltételek 8.1. IKT eszközök
9.
Tevékenységek 9.1. Ráhangolási tevékenység - előzmény 9.1.1. Tevékenységforma 9.2. Szervezési tevékenységek
9.3. Információgyűjtés 9.4. Produktumok, termékek beazonosítása 9.4.1. Produktumok felsorolása 9.5. Megvalósítás megtervezése 9.5.1. Tevékenységterv - Hálóterv 9.5.2.
Feladatok – lépéssor - Feladatterv
10. Reflektálás, tanulságok, tapasztalatok 11. Mellélet: Fotók
Témahét 1.
Téma - Multikulturális témahét
„Hagyományaink annyit érnek, amennyit gyermekeink fejlődéséhez, azaz a holnap számára nyújtanak.” (Falvay Károly) 2.
Cél
A gyerekek mindig izgalommal, lázas készülődéssel várnak minden ünnepet, melyek népi hagyományainkon
alapulnak.
Nekünk,
pedagógusoknak
fontos
feladatunk,
hogy
megismertessük velük népi hagyományainkat, segítsünk az ünnepi készülődésben, s vállaljunk részt abban, hogy ezek minél felejthetetlenebbek maradjanak számukra. Óvodánkba járó gyermekek nagy százaléka cigány származású. A cigány családban felnövekvő gyermekek születésüktől más érték- és normarend szerint élnek, mint a nem cigány családok gyermekei. Ezek a szokások meghatározzák életútjukat. Fontos, hogy a gyermekek már óvodában, saját fejlettségi szintjüknek megfelelően megismerkedhessenek, bepillanthassanak a cigány kultúrába, szokásokba. Mai rohanó világunkban az embereknek egyre kevesebb ideje van a pihésre, kikapcsolódásra, társas kapcsolatok kialakítására. Az elmúlt évtizedek gyorsuló változásai néphagyományainkat sem hagyták érintetlenül. Közülük sok eltűnt, vagy átalakult. Arra a feladatra vállalkozom, hogy a néphagyományainkat, ill. cigány néphagyományokat beépítsem az óvodai mindennapokba, hogy e hagyományokon alapuló szokások értékeit megőrizhessük és a jövő nemzedékének átmenthessük.
3.
Tartalom kapcsolódása
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)
3.1.
Óvodai tevékenységrendszerhez 3.1.1. Mese-vers
Az óvodás korú gyermeknek kimondott meseéhsége van, mert a mese amellett, hogy szórakozást jelent számára, fejleszti önismeretét, és az egész személyiség alakulását optimálisan befolyásolja. A népmese, ill. a cigány népmese is az életre tanít. Felkészíti arra a gyermeket, hogy az élet küzdelem. Próbákat kell kiállnunk, amíg elérjük céljainkat. Gyakran veszélybe kerülünk, majd átéljük a megmenekülés boldogságát. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy merítsenek játéktémát a cigány mesékből és történetekből, szokásokból. Vigyék be a verseket és énekeket alkalomadtán a játékukba.
3.1.2. Rajzolás, mintázás, kézimunka A gyerekek sokféle természetes anyaggal, eszközzel, technikai eljárásokkal ismerkednek meg,
anyagismereti
tapasztalatokat
szereznek.
Megismerkednek
az
alakíthatóság
lehetőségeivel, kialakul technikai bátorságuk, önállóságuk. A természet valóságos kincsesbánya, amely évszakonként mást és mást kínál. Ezeket a terméseket (kincseket) folyamatosan gyűjtjük. Az anyagok megismerésével párhuzamosan lehetőségeink szerint ismertetjük meg a gyermekekkel a népi és cigány kismesterségeket: fazekasság, teknővájás, fakanálfaragás, cigányvirág faragás, fűzfa síp készítés, fonás. 3.1.3. Ének, zene, énekes játék A kisgyermek ösztönszerű nyelve a mozgással kísért ritmus vagy dal. A népi gyermekjátékok szépségét a ritmus a dallam, a harmonikus mozgás, a tánc, a mulatságos párbeszédek és az ezekhez társult játékformák adják. Vásáros játék hangulatát a cigány népdalok énekelése fokozza. A gyermek erősen vágyakozik a ritmus után, érzi, hogy rendet teremt, vagy épp felkorbácsol. 3.1.4. Környező világ tevékeny megismerése, benne matematika A civilizáció, vagyis az emberi tevékenység egyre nagyobb terhelést jelent a környezetre, az élő, és élettelen világra, annak egyensúlyát megbontja.
Az óvodában figyelmet kell fordítanunk a népi hagyományaink felelevenítésére, ápolására, ami önmagában véve is a környezet – kultúra része. Ha sikerül megértetnünk a gyermekekkel, hogyan függenek az állatok, a növények, az emberek egymástól, és környezetüktől, akkor segíteni is tudjuk fennmaradásukat. Az időjárásbeli, természeti megfigyeléseket folyamatában, periodikusságában végezzük. A naptári év eseményeit követve tapasztalatot szereznek az adott évszak időjárásának változásairól, növényekről, állatokról, az évszakra jellemző termésekről, az öltözködés és az időjárás összefüggéséről, állat és ember viszonyáról, az emberi munka természetre gyakorolt hatásairól, az ünnepekről és szokásokról.
3.1.5. Játék
A közös tevékenységekkel, közös játékkal érhető el a közösségi érzés formálása, ugyanakkor egyéniségek kibontakoztatása, az önállóságra nevelés is. A gyermekjátékok a legszorosabb kapcsolatban állnak egy közösség, egy társadalom kultúrájával, annak hű és pontos kifejezői. A játékban pontosan visszatükröződnek egy közösség értéki, normái, elvárásai, szemlélete, noha gyakran rejtett üzenetek formájában.
3.2. Fejleszthető képességek és kompetenciák
3.2.1. Verbális képességek A tevékenységek beszélgetéssel kísérése, kérdésekkel való segítése, a gyermekek önálló gondolatainak,
véleményének
megfogalmazásához.
Lehetőség
teremtése
a
szabad
önkifejezésre, véleményalkotásra. A mondatalkotási készség fejlesztése, az összefüggő beszéd motiválása az élmények, ismeretek felidézésével. Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése a mondókák, versek memorizálásával, mesék hallgatásával, dramatizálásával. 3.2.2. Szociális képességek A népszokásokhoz fűződő népmesék, segítik az erkölcsi értékítéletek alakulását. A közös tevékenységekkel, közös játékkal érhető el a közösségi érzés formálása, ugyanakkor egyéniségek kibontakoztatása, az önállóságra nevelés is.
Az egymás mellett történő, és az együtt tevékenykedés örömének megélésével, tudatosításával a társas kapcsolatok (társas magatartás, együttműködő képesség) fejlesztése.
3.2.3. Kognitív képességek
A sokféle új inger megélésével a kognitív funkciók (gondolkodási műveletek, fogalomismeret) fejlesztése. Az önálló tevékenységekre való lehetőség adásával a pszichikus funkciók (koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklődés, emlékezet, képzelet), és az érzékszervi szféra (auditív, vizuális, taktilis percepció) fejlesztése. Halmazalkotás egy, ill. különböző szempontok alapján. Több – kevesebb – ugyanannyi megállapítása összehasonlításokkal. Problémamegoldó képesség, együttműködés fejlesztése közös plakát, könyv készítésénél. Rendezési elvek felismerése. 4.
Megvalósításban résztvevő csoportok A Szentpéterúri Napköziotthonos Óvodában két csoport működik. Csoportjaink
összetétele vegyes életkorú gyermekekből áll. Óvodánkban a cigány gyermekek száma 86%, ezért, mint a pedagógusoknak, mint a gyermekeknek ismernünk kell a magyar és a cigány kultúra elemeit.
Éppen ezért mind a két csoport részt vesz a multikulturális témahét
megvalósításában. (26 – 25 fő) 5.
6.
Megvalósításban résztvevő pedagógusok Horváthné Szigligeti Adél
- óvodavezető
László Éva
- óvodapedagógus
Kocsis Andrea
- óvodapedagógus
Ujj Nikolett
- óvodapedagógus
Megvalósítás szervezeti keretei 6.1. Játékba ágyazott tevékenységek Mikor kicsi gyerek voltam… dal énekelése után szerepjáték kezdeményezése. Vásáros
játék kezdeményezése. (állatvásár- lóvásár). A Nap és a Hold története eredetmonda meghallgatása után beszélgetés kezdeményezése a családról – családi szerepjáték kezdeményezése. Játszunk úgy mintha most otthon lennétek… (szereposztás: szülők, gyerekek….)
7.
Megvalósítás időtartama A multikulturális témahét időtartama egy hét. Mivel óvodánkba járó gyermekek 86%-a
cigány származású, ezért a tanév során rendszeresen beépítjük mindennapjainkba a kultúrájukhoz tartozó dalokat, meséket és verseket.
8.
Tárgyi feltételek 8.1. IKT eszközök -
9.
Laptop; projektor használata Lázár Péter dalainak meghallgatásához Internet használata fotók letöltéséhez, melyeket a plakát és a „Mi könyvünk” készítésénél használunk. Fényképezőgép – kirándulás élményeinek rögzítéséhez
Tevékenységek 9.1. Ráhangolási tevékenység - előzmény 9.1.1. Tevékenységforma
Kirándulás, a Keszthelyi Babamúzeumba, ahol a gyermekek megtekinthetik a népi viseletbe öltöztetett babákat. A népviseletbe öltöztetett babák mérete különböző, így matematikai tartalmú megfigyeléseket is végezhetünk. 9.2. Szervezési tevékenységek 9.2.1. Kirándulás szervezése A szülők engedélyének kikérése, hogy gyermekét elvihessük menetrendszerinti autóbuszjárattal Keszthelyre a Babamúzeumba A menetrend lekérdezése, útvonal tervezése A gyermekek számára hidegélelem elkészítése 9.2.2. Témahét záró nap szervezése – Vendégek hívása Kapcsolatok feltérképezése, kismesterségeket bemutató személy felkeresése Időpont egyeztetése a kismesterségeket bemutató kézműves mesterekkel A cigány tánc bemutatásához falun belül, szülő, ismerős felkeresése, időpont
egyeztetése
Szülők meghívása az óvodába.
9.3. Információgyűjtés Szakirodalom gyűjtése, feldolgozása, munkaközösséggel való megbeszélése
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek
Balogh Júlia: Szentmihály havától Kisasszony haváig
Bújj, Bújj, Zöld Ág…- népi gyermekjátékok
Mészáros Csilla: Cigány Népismereti Óvodai Nevelési Program
Bársony János: Cigány mesék – Népmesék és más történetek
Beszélgető kör keretében információgyűjtés a gyermekektől, milyen szokásaik, hagyományaik vannak odahaza, van –e olyan nagymama, nagypapa, aki még hordja a cigány népviseletet. 9.4. Produktumok, termékek beazonosítása 9.4.1. Produktumok felsorolása Fonalbaba Pókhálózás Plakát „A Mi könyvünk” Cigányvirág Fakanál
10.
Reflektálás, tanulságok, tapasztalatok
A cigány családban felnövekvő gyermekek születésüktől más érték- és normarend szerint élnek, mint a nem cigány családok gyermekei. Ezek a szokások meghatározzák életútjukat. Fontos, hogy a gyermekek már óvodában, saját fejlettségi szintjüknek megfelelően megismerkedhessenek, bepillanthassanak a cigány kultúrába, szokásokba. Az elmúlt hét során azt tapasztaltam, hogy kevés családban beszélgetnek a gyermekekkel arról, hogy ők magyarok és cigány származásúak, és vannak saját és dalaik, meséik. Óvodánkba járó gyermekek, nem használják cigány nyelvüket sem. Legalább olyan érdekes volt számukra egy dal cigány nyelven való meghallgatása, mint nekünk, pedagógusoknak. Az elmúlt héten számos cigány dallal és mesével ismerkedtünk meg. Mindkét csoportban a dalok voltak a legkedveltebbek. Együtt énekeltünk, táncoltunk. Játékos formában ismerkedtünk meg a cigányok vándorlásával, szokásaikkal. Mindezt rajzokon (közös plakát) és a „Mi könyvünkben” is rögzítettünk, hogy a következő tanévben vissza tudjunk rá emlékezni és további ismereteket szerezzük hagyományaikról, szokásaikról.
11.
Melléklet – Fotók:
