205 00 00 00 Mûszertan 1. oldal
1.
100710 205 00 00 00 Mûszertan
A sebességmérõ olyan szelencés mûszer, mely nyitott Vidi szelence segítségével méri a repülõgép levegõhöz viszonyított sebességét olyan szelencés mûszer, mely zárt Aneroid szelence segítségével méri a repülõgép levegõhöz viszonyított sebességét olyan szelencés mûszer, melyrõl leolvasható a repülõgép föld feletti sebessége
2.
100711 205 00 00 00 Mûszertan
A sebességmérõ a repülõgép relatív sebességét mutatja a repülõgép emelkedési sebességét mutatja a repülõgép föld feletti sebességét mutatja
3.
100712 205 00 00 00 Mûszertan
A sebességmérõ nem mentes sem a mechanikai sem a beépítési hibától beépítési hibától mentes mérõmûszer mechanikai és beépítési hibáktól mentes mérõmûszer
4.
100713 205 00 00 00 Mûszertan
A sebességmérés elve az össz. nyomás és a statikus nyomás különbségének a mérésén alapszik (amit dinamikus nyomásnak nevezünk) a levegõ összenyomhatatlanságán alapszik a levegõ összenyomhatóságán alapszik
5.
100714 205 00 00 00 Mûszertan
Az egyszerû sebességmérés vidi szelencével történik aneroid szelencével történik aneroid és vidi szelencével történik
205 00 00 00 Mûszertan 2. oldal
6.
100715 205 00 00 00 Mûszertan
Melyik helyes a következõ állítások közül? A tényleges repülési sebességet a hajtómû vonóereje, vagy tolóereje hozza létre és a gép hossztengelyével egyirányú Az önsebesség, vagy más néven utazó sebesség a repülõgép föld feletti sebessége egy ponthoz viszonyítva A szélsebesség a navigációs szélháromszög eredõ vektora, amely nincs befolyással a repülõgép sebességére
7.
100716 205 00 00 00 Mûszertan
Ezen a sebességen a legkisebb az 1 km-re esõ üzemanyag fogyasztás, így a legnagyobb távolság lerepülését biztosítja. Az Optimális utazósebesség, ami valamivel nagyobb, mint a Gazdaságos utazósebesség A Gazdaságos utazósebesség A Lebegési sebesség
8.
100717 205 00 00 00 Mûszertan
Melyik a Gazdaságos utazósebesség? A legkisebb hajtómûteljesítménnyel történõ vízszintes repülés, amikor az idõegységre esõ üzemanyag-fogyasztás a legkisebb. Ez a sebesség a leghosszabb repülési idõt biztosítja. A repülõgép legynagyobb vízszintes repülési sebessége, mellyel az adott távolságot a legrövidebb idõ alatt lehet lerepülni. Amellyel a repülõgép még vízszintesen repülni képes.
9.
100718 205 00 00 00 Mûszertan
Az egyszerû magasságmérés.....................szelencével történik. aneroid vidi vidi és aneroid
10.
100719 205 00 00 00 Mûszertan
A barometrikus módszerrel történõ magassságmérés elvének alapja: a légnyomás mérése a légsûrûség mérése a magasság mérése
205 00 00 00 Mûszertan 3. oldal
11.
100720 205 00 00 00 Mûszertan
A magasság növekedésével a légnyomás értéke csökken nõ állandó
12.
100721 205 00 00 00 Mûszertan
A repülõtér egy adott pontjának (vonatkozási pontjának) a tengerszintre átszámított légnyomásértéke a .............. QNH QFE QNE QDR 13.
100722 205 00 00 00 Mûszertan
Egy adott repülõtér meghatározott pontján mért légnyomás jelölésére a ............... szolgál. QFE QNH QTE QUJ 14.
100723 205 00 00 00 Mûszertan
Az 1013,25 mb (760 Hgmm, 29.92 Hginch) nyomásértékre beállított magasságmérõrõl leolvasott magasságot ............................. nevezzük. repülési szint szerinti magasságnak QNH magasságnak QFE magasságnak
15.
100724 205 00 00 00 Mûszertan
A variométer az emelkedés, ill. süllyedés mértékének a sebességét méri. a gyorsulás mértékét méri. a külsõ hõmérsékletet méri.
205 00 00 00 Mûszertan 4. oldal
16.
100725 205 00 00 00 Mûszertan
A variométer mûködési elve a statikus nyomáskiegyenlítõdés késleltetésének elvén alapszik. a dinamikus nyomás mérésén alapszik. a statikus nyomás mérésén alapszik.
17.
100726 205 00 00 00 Mûszertan
A szelencés variométerben vidi szelence található. aneroid szelence található. Bourdon-csõ található.
18.
100727 205 00 00 00 Mûszertan
A variométerek a három közül bármelyik lehet. csak szelencés mûszerek. csak torlólemezes-lapátos mûszerek. elektromos mûszerek. 19.
100728 205 00 00 00 Mûszertan
Az elfordulásjelzõ pörgettyûje hány szabadságfokú és milyen tengelyhelyzetû? kettõ szabadságfokú, vízszintes tengelyhelyzetû három szabadságfokú, vízszintes tengelyhelyzetû kettõ szabadságfokú, függõleges tengelyhelyzetû egy szabadságfokú, függõleges tengelyhelyzetû 20.
100729 205 00 00 00 Mûszertan
Az elfordulásjelzõ a repülõgép függõleges tengely körüli elfordulás irányát és szögsebességét jelzi. hossztengely körüli elfordulás értékét jelzi. kereszttengely körüli elfordulás szögsebességét jelzi.
205 00 00 00 Mûszertan 5. oldal
21.
100730 205 00 00 00 Mûszertan
A mûhorizont pörgettyûje hány szabadságfokú és milyen tengelyhelyzetû? három szabadságfokú, függõleges tengelyhelyzetû három szabadságfokú, vízszintes tengelyhelyzetû egy szabadságfokú, vízszintes tengelyhelyzetû egy szabadságfokú, függõleges tengelyhelyzetû 22.
100731 205 00 00 00 Mûszertan
A mûhorizont a repülõgép horizonthoz képesti helyzetét méri. nem valós horizontját mutatja. kommunikációs berendezése.
23.
100732 205 00 00 00 Mûszertan
A pörgettyûs iránytartó három szabadságfokú, vízszintes tengelyhelyzetû három szabadságfokú, függõleges tengelyhelyzetû két szabadságfokú, vízszintes tengelyhelyzetû négy szabadságfokú, függõleges tengelyhelyzetû 24.
100733 205 00 00 00 Mûszertan
A Föld mágneses pólusai nem esnek egybe a földrajzi pólusokkal, a mágneses pólusok a földrajzi pólusok körül vándorolnak. egybeesnek a földrajzi pólusokkal. nem esnek egybe a földrajzi pólusokkal, a földrajzi pólusok a mágneses pólusok körül vándorolnak.
25.
100734 205 00 00 00 Mûszertan
A mágneses lehajlás (inklináció) A Föld mágneses erõvonalának iránya és a vízszintes által bezárt szög. a földrajzi és a mágneses észak iránya által bezárt szög. a repülõgép vas és elektromos alkatrészeinek hatására visszamaradt iránytû hiba.
205 00 00 00 Mûszertan 6. oldal
26.
100735 205 00 00 00 Mûszertan
A mágneses elhajlás (deklináció) a földrajzi és a mágneses észak iránya által bezárt szög. a Föld mágneses erõvonalának iránya és a vízszintes által bezárt szög. a repülõgép vas és elektromos alkatrészeinek hatására visszamaradt iránytû hiba.
27.
100736 205 00 00 00 Mûszertan
A deviáció a repülõgép vas és elektromos alkatrészeinek hatására visszamaradt iránytû hiba. a földrajzi és a mágneses észak iránya által bezárt szög. a Föld mágneses erõvonalának iránya és a vízszintes által bezárt szög.
28.
100737 205 00 00 00 Mûszertan
Az izogon vonalak az azonos mágneses elhajlással rendelkezõ pontokat kötik össze. az azonos mágneses lehajlással rendelkezõ pontokat kötik össze. a nulla mágneses elhajlású pontokat kötik össze.
29.
100738 205 00 00 00 Mûszertan
A mágneses iránytû melyik hibáját korrigálják a kompenzáló helyeken a kis mágnesvégû csavarok segítségével? A deviáció miatti hibáját. A súrlódási hibáját. A gyorsulási hibáját. A forduló hibát. 30.
100739 205 00 00 00 Mûszertan
A repülõgép akkumulátora tartalék áramforrás, egyenfeszültségû. fõ áramforrás, egyenfeszültségû. vész áramforrás, váltakozó feszültségû.
205 00 00 00 Mûszertan 7. oldal
31.
100740 205 00 00 00 Mûszertan
A dõlés szög a repülõgép kereszttengelye és a kereszttengely horizontsíkon lévõ vetülete közötti szög. a repülõgép hossztengelye és a hossztengely horizontsíkon lévõ vetülete közötti szög. a repülõgép hossztengelye és a kereszttengely horizontsíkon lévõ vetülete közötti szög.
32.
100741 205 00 00 00 Mûszertan
A bólintási szög a repülõgép hossztengelye és a hossztengely horizontsíkon lévõ vetülete közötti szög. a repülõgép kereszttengelye és a kereszttengely horizontsíkon lévõ vetülete közötti szög. a repülõgép hossztengelye és a kereszttengely horizontsíkon lévõ vetülete közötti szög.
33.
100742 205 00 00 00 Mûszertan
Jobb 90 fokos bedöntésû fordulóban az elfordulásjelzõ középre áll. A mûszer jó, mivel a gép függõleges tengely körüli elfordulás szögsebességét méri, és ez ebben a helyzetben nulla. Ez csak pillanatnyi helyzet, mert balra fog kitérni, hogy a kivételi irányt megmutassa. A pörgettyû megszorult, ezért automatikusan középre állt.
34.
100743 205 00 00 00 Mûszertan
A Pitot-csõ (Prandtl-csõ) áramlás irányába esõ nyílásában a levegõ össznyomása érzékelhetõ. a statikus nyomás érzékelhetõ. az össz- és dinamikus nyomás különbsége érzékelhetõ.
35.
100744 205 00 00 00 Mûszertan
A mágneses iránytû deklinációjának oka az, hogy a földrajzi és mágneses észak nem esik egybe. a mágnestû felfüggesztve nem vízszintesen áll. a repülõgép gyorsuló mozgást végez. a repülõgépben fémalkatrészek vannak.
205 00 00 00 Mûszertan 8. oldal
36.
100745 205 00 00 00 Mûszertan
Látással végrehajtott bal fordulóban az egyenfeszültségû elfordulásjelzõ jobbra tér ki. Mire következtet? A mûszer áramforrását fordított polaritással kötötték be. A pörgettyû csapágy akad. Kicsi az akkumulátor feszültsége. A mûszer jó, mert fordulóban azt mutatja, merre kell csûrni a forduló megszüntetéséhez. 37.
100746 205 00 00 00 Mûszertan
A Pitot-csõ (Prandtl-csõ) áramlásra merõleges furatában a statikus nyomás érzékelhetõ. a dinamikus és statikus nyomás különbsége érzékelhetõ. az össznyomás érzékelhetõ. vákuum van.