Műszeres analitika Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapképzés (BSc)

Műszeres analitika Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapképzés (BSc)

Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD)

Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Klinikai Radiológiai Tanszék

Miskolc, 2014.

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié

Tartalomjegyzék

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Tantárgyleírás, tantárgyjegyző, óraszám, kredit értékek Tantárgytematika (órára lebontva) Minta zárthelyi Vizsgakérdések, vizsgáztatás módja, minta vizsgalap Egyéb követelmények Ajánlott irodalom

2

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié

1. Tantárgyleírás A tantárgy címe: Műszeres analitika MAKKEM240B

A tantárgy adatai: Félév: Orvosi Laboratóriumi és 6. Képalkotó Diagnosztikai Analitikus BSc A tantárgy típusa: Óraszám / hét: Kreditek száma: Előadás 2+1g 3 A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős és előadó: dr. Lakatos János, egyetemi docens Gyakorlatvezető: Dr. Muránszky Gábor, egyetemi docens Egyetem / Kar / Intézet / Tanszék: Miskolci Egyetem, Műszaki Anyagtudományi Kar, Kémia Tanszék A tantárgy státusza: Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus BSc szak szakmai törzsanyag A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat az egészségügyben használt analitikai kémiai módszerek főbb elveivel, a gyógyításhoz használt anyagok ill. a gyógyítás érdekében vizsgált minták elemi és molekuláris összetételének meghatározásához használható vizsgáló módszereinek alapelveivel. A tantárgy leírása: Az elemzés folyamata, az analitikai jel és a koncentráció közötti összefüggés típusai, kalibrációs módszerek, az elemzési eredmények megadása, az elemzési eredmények megbízhatósága. A mintavétel, a minta előkészítése elemzéshez: oldás, feltárás, kivonás dúsítás, elválasztás módszerei. Az analízis klasszikus módszerei: gravimetriás és titrimetriás módszerek (csapadékos, sav-bázis, komplexometriás és redox titrálások. Műszeres analitikai módszerek: elektroanalitikai módszerek: potenciometria, konduktometria, elektroforézis. Spektrálanalitikai módszerek: atom, molekulaspektroszkópiás módszerek. Emisszión, abszorpción fényszóráson alapuló módszerek. Elválasztáson alapuló módszerek: kromatográfia, elektroforézis, tömegspektrometria. Bioanalitikai módszerek.

3

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié 2. Tantárgytematika Hét 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11

12 13 14

Előadás Az analitikai kémia tárgya, rövid története, jelentősége, minőségi, mennyiségi analízis típusai Az analitikai jel koncentráció kapcsolat és meghatározásának módszerei, az analízis minősége Mintavétel: gáz, folyadék szilárd anyagokból. Mintaelőkészítés: oldás, feltárás, extrakció, többlépéses extrakció, dúsítási módszerek Az analízis klasszikus módszerei: gravimetria, titrimetria. Garvimetriás módszerek: nedvesség, bepárlási maradék, izzítási maradék, gravimetria csapadékképzés felhasználásával A titrimetria típusai: A pH fogalma oldatok kémhatásának, sav és lúg tartalmának mérése. A titrimetria egyéb alkalmazási lehetőségei. Műszeres analitikai módszerek típusai, Elektroanalitikai módszerek: potenciometria: pH mérés, ionszelektív elektródok alkalmazása, polarográfia, coulometria, konduktometria, elektroforézis Spektrálanalitikai módszerek: emisszió, abszorpció, fényszórás, az elektromágneses spektrum: a módszerek áttekintése az elektromágneses spektrum alapján. Az elemanalízis spektrálanalitikai módszerkkel: FES, AAS, ICP, TRXRF stb. Molekuláris alkotók meghatározása spektrálanalitikai módszerekkel: UVVIS, IR, luminescencián alapuló módszerek. Tömegspektrometria Elválasztáson alapuló módszerek: a kromatográfia elve, fajtái, detektálási elvek. Elektroforézis Bioanalitikai módszerek Minimum zh

Gyakorlat* Oldatkészítés, koncentrációszámítás.

Koncentrációszámítás, munka eszközeinek, ismertetése

1. gyakorlat Gravimetria: Izotóniás oldat, ivóvíz oldott sótartalmának meghatározása

2. gyakorlat Titrimetria: Aszkorbinsav (C-vitamin) tartalom bromatometriás meghatározása)

3. gyakorlat POTENCIOMETRIA: Oldat kémhatásának meghatározása, pH mérés

4. gyakorlat Spektrofotometria: Permanganát oldat MnO4- -ion tartalmának meghatározása Pótgyakorlat

4

laboratóriumi szabályainak

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié *A hallgatók a gyakorlatokat párokban két csoportra bontva két hetenként 2 óra időtartamban végzik. A gyakorlatra történt felkészülés szintje a gyakorlat elején 10 perces zh írásával történik. A gyakorlatokra a felkészüléshez leírások (segédlet) állnak rendelkezésre. A mérésről a hallgató az útmutatás szerinti formátumban mérési jegyzőkönyvet készít, amit a mérést követő második nap 17 óráig le kell adjon a gyakorlat helyszínén. Útmutató a gyakorlatok jegyzőkönyveinek elkészítéséhez (Műszeres Analitika ) Gyakorlat címe (név, szak , dátum) Elméleti összefoglaló Az elméleti összefoglaló a megfelelő, amit a hallgató saját maga fogalmaz meg felhasználva a felkészülési anyagot. Terjedelme fél max. egy oldal. Kevés értelme van és nem fogadható el a felkészülési anyag egyes részletének lemásolása. A gyakorlaton elvégzendő feladat A leírás alapján szedje pontokba mit fog csinálni. Ez alapján meg kell tudni csinálni a gyakorlatot. Itt tüntesse fel a felvett ismeretlen sorszámát, ha mérőoldatot használ annak a pontos koncentrációját, ha műszeres mérést végez a műszer típusát és a mérési paramétereket. A leírásának olyannak kell lenni, hogy bárki megismételhesse leírása alapján a mérést. Itt szokás megadni a felhasznált kémiai anyagok jellemzőit (koncentráció, tisztaság, forgalmazó) ill. a felhasznált standardok adatai, ha voltak ilyenek. Mérési eredmények A mérési adatokat, ha lehet foglalja táblázatba, ebben szerepeljenek a mért mennyiségek mértékegységekkel együtt. Minta száma 26/1 26/2 26/3

Fogyás, ml

V minta, ml

C minta, mol/l

A mérési eredmények értékelése Ez tartalmazza a számításokat, ha van kalibrációs görbét, amit megadhat mm papíron vagy számítógépes ábrán használva az Excel-t, leolvasva a mintához tartozó értéket. Használhat függvényillesztéssel kapott numerikus megoldást. A párhuzamos mérések alapján számolja ki az átlagot és a szórást. A mérési eredményt adja meg a következő formában: C minta= Cátlag  szórás ( mértékegység) Azoknál a méréseknél ahol kalibrációs görbét vesz fel határozza meg a módszer érzékenységét és a kimutatási határát. Diszkusszió, tapasztalatok

5

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié Itt térjen ki arra, hogy a kapott eredményt reálisnak tartja e, összeegyeztethető e az irodalmi adatokkal. A kapott adat alapján a vizsgált komponens főkomponensnek vagy nyomalkotónak tekinthető. Ha a jó jegyzőkönyv készítést elsajátítja olyan dokumentációt hagy elvégzett munkája után, amit maga is vagy más is évek multán is reprodukálni tud, ha netán valahol hibát vétett az kideríthető, ha nem az kizárható. Ha a készített jegyzőkönyve ezeket nem teszi lehetővé munkájának értéke megkérdőjelezhető.

6

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié 3. Minta zárthelyi (gyakorlat) ,,Minta,, zh a gyakorlatokhoz A megoldáshoz rendelkezésre álló idő 10 perc, Osztályzás: elégséges 50 % tól, a jegy 10%-onként növekszik) 1. Mi az elve és milyen típusai lehetnek titrálásos analitikai módszereknek ? 10 pont 2. Írja le az aszkorbinsav meghatározás lényegi lépéseit. 10 pont 3. Mennyi a minta aszkorbinsav tartalma tömegszázalékban, ha 1 g mintát 100 ml oldott ebből 20 ml-t titrált és a 0,1 mol/l bromát mérőoldat fogyása 20 ml volt. 20 pont Minimumkérdések Műszeres analitika tárgyból A kiadott kérdéssorból 10 kérdés kerül kiválasztásra, aláíráshoz ebből 5-öt, a vizsga megkezdéséhez 7-et kell helyesen megválaszolni. Adja meg a tömegszázalék definicióját. Adja meg a térfogatszázalék definicióját. Adja meg a molaritás definicióját. Mit jelent a minőségi analízis? Mit jelent a mennyiségi analízis? Adja meg az abszolút analitikai módszer definicióját. Hogyan lesz ismert a Jel = f(c) függvény a nem abszolút analitikai módszereknél? Mikor nem használható az egykomponensű oldatsorozat az Jel = f(c) függvény meghatározására? 9. Milyen kalibrációs elvet használ ha a többkomponensű mintában a jel nem csak egy komponenstól függ, azaz a matrixhatás nem elhanyagolhattó? 10. Mit jelent és miért lényeges, hogy van vagy nincs matrixhatás ? 11. Definiálja az analitikai módszer kimutatási határát. 12. Definiálja az analitikai módszer érzékenységét. 13. Mire használható a standard addíciós módszer? 14. Mikor tekint egy analízis eredményt helyesnek? 15. Milyen statisztikai jellemzővel áll kapcsolatban az analízist precizitása? 16. Az analízis helyességét vagy precizitását befolyásolja a módszeres bizonytalanság? 17. Az analízis helyességét vagy precizitását befolyásolja a véletlenszerű bizonytalanság? 18. Melyik mintavételi mód ad információt a meglévő trendekre a vizsgált rendszerben? 19. Hogyan vehetjük ki a vizsgálati mintarészletet a heterogén mintából? 20. Hogyan szüntetheti meg a minta heterogenitását? 21. Az oldatos vagy a szilárd mintás eljárás érzékenyebb a minta heterogenitására? 22. Miért térhet el a felület összetétele a minta belsejétől? 23. Miért veszi műanyag edénybe a folyadékmintát, ha szervetlen komponenseket akar elemezni? 24. Miért veszi üveg edénybe a folyadékmintát, ha szerves komponenseket akar elemezni? 25. Milyen kívánalomnak kell megfelelni a mintavevő edényzetnek, ha mikrobiológiai elemzésre is használni kívánja a mintát? 26. Miért kell és hogyan lehet a mintát tartósítani? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

7

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié 27. Mi határozza meg azt, hogy egy fém milyen savban oldódik? 28. Melyik sav a HF vagy a HCl használatakor kell a bőrrel való érintkezést és a gőzének belégzését mindenképpen elkerülni? 29. Irja fel a sósav a kénsav a foszforsav a salétromsav képletét. 30. Miből áll a királyvíz? 31. Milyen fémeket lehet csak királyvízben oldani? 32. Milyen hibaforrás léphet fel, ha az elemzést hamvasztás vagy magas hőmérsékletű feltárás után végzi? 33. Milyen két célt szolgál az extrakció az analizis során? 34. Milyen módszereket használhat a vizsgálni kívánt komponens dúsítására? 35. Milyen mennyiséget mér a gravimetriában? 36. Miért fontos ismerni a minta nedvességtartalmát és hogyan határozhatjuk meg? 37. Mit jellemezhetünk az ízzítási maradékkal? 38. Hány tizedesig mérhet tömeget a táramérleggel és hány tizedesig az anailtikai mérleggel? 39. Mikor beszélünk főkomponens analízisről? 40. Mi a szerves anyag négy legfőbb elemi alkotója? 41. Hogyan határozható meg a szerves anyag szén tartalma? 42. Milyen mennyiséget mér a gázgravimetriában, a gáztitrimetriában és a gázvolumetrikus módszer alkalmazásakor? 43. Milyen mennyiséget mér a titrálásnál? 44. Mit jelez az indikátor a titrálásos reakciókban? 45. A mérése módszeres vagy a véletlenszerű bizonytalansága lesz nagyobb, ha a használt mérőedényei a feltüntetett térfogatnál többet vagy kevesebbet mérnek? 46. Milyen mérőeszközöket kell használni a minta és a mérőoldat be ill. mérésére a titrimetriában? 47. Adja meg a pH definicióját. 48. Adjon meg három lehetőséget amelyik alkalmas az oldat kémhatásának megállapítására. 49. Mi a semlegesség feltétele? Mikor azonos ez pH=7-el? 50. Egy egyenesen adja meg a savas lúgos pH tartományt bejelölve a semlegességhez tartozó pH értéket. 51. Milyen végpont indikálást használhat sav bázis titrálásnál? 52. Indikátor helyett milyen elektrokémiai végpontjelzéseket használhat sav- bázis titrálásnál? 53. Milyen elektróddal lehet pH-t mérni? 54. Mi a jellemzője a referencia elektródnak? 55. Milyen minta alkotókat mérhet potenciometriás módszerrel? 56. Mi biztosítja az anyagi minőség függést a direkt potenciometriában? 57. Milyen mennyiség arányos a koncentrációval a direkt potenciometriában? 58. Mi vezeti az elektromosságot ez elektrolitok vizes oldataiban? 59. Mitől függ egy elektrolitoldat vezetőképessége? 60. Milyen koncentráció tartományban arányos a vezetőképesség a koncentrációval? 61. Milyen mennyiség arányos az oldatkoncentrációval a Coulometriában ? 62. Mely sugárzások részecske természetűek? 63. Milyen sugárzás a látható fény? 64. Rakja sorba a hullámhoszz növekedés sorrendjében a látható az UV és az IR sugárzást. 65. Melyik elektromágnenses sugárzásnak a legnagyobb az energiája? 66. Mikor beszélünk abszorpcióról, emisszióról és szórásról? 67. Adja meg az abszorbancia definícióját? 68. Mikor beszélünk fluorescenciáról? 69. Mi a kemo- és a bio-luminescencia lényege?

8

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié 70. A folytonos a sávos és a vonalas spektrumszerkezet közül melyik tartozik a molekulához és melyik az atomhoz? 71. Adjon meg egy UV- látható tartományban működő elemanalitikai módszert. 72. Milyen spektrálanalitikai módszerrel és milyen hullámhossz tartományaban vizsgálna egy színes oldatot? 73. Milyen jelenségeket hasznosíthatunk analitikai célra a spektrálanalitikai módszereknél? 74. Mi jellemző az anyagi minőségre a spektrálanalitikai módszereknél? 75. Mi jellemző vizsgált anyag mennyiségére a spektrálanalitikai módszereknél? 76. Mit jelent az, ha egy módszer multielemes? 77. Adjon meg egy multielemes analitikai módszert. 78. Mi hordozza az anyagi minőségre jellemző információt az atomabszorpciós spektometriában? 79. Mi hordozza a koncentrációra jellemző információt az atomabszorpciós spektrometriában? 80. Mi hordozza az anyagi minőségre jellemző információt az emissziós spektrometriában? 81. Mi hordozza a koncentrációval arányos információt az emissziós spektrofotometriában? 82. Milyen részecskék abszorbeálják a fényt oldatok UV-VIS spektrofotometriás mérésekor? 83. Mire használható az IR spektrometria? 84. Mire használható a non diszperzív IR detektor? 85. Milyen jelenségen alapszik a kromatográfia? 86. Milyen jelenségen alapszik az elektroforézis? 87. Milyen jelenségen alapszik a tömegspektrometria? 88. Milyen fajtái lehetségesek a kromatográfiának? 89. Melyik kromatográfiás módszer alkalmas a kis molekulatömegű anyagok vizsgálatára? 90. Melyik kromatográfiás módszerek alkalmasak a nagy molekulatömegű anyagok vizsgálatára? 91. Milyen ionok mérésénél van jelentősége az ionkromatográfiának? 92. Mi hordozza a minőségre jellemző információt a kromatográfiában? 93. Mi hordozza a mennyiségre jellemző információt a kromatográfiában? 94. Hogyan lehet azonosítani a csúcsokat a kromatográfiában? 95. Milyen detektálási elveket használ a gázkromatográfia, soroljon fel hármat. 96. Milyen detektálási elveket használ a folyadékkromatográfia, soroljon fel hármat. 97. Milyen módszerrel mérne izotóparányt egy mintában? 98. Miért specifikus detektor a szerves molekulákra a tömegspektrometria? 99. Milyen módszerkekel határozhat meg szerves molekulákat, soroljon fel hármat. 100. Milyen módszerrel vizsgálhat kristály, ill molekulaszerkezetet?

4. Vizsgakérdések, vizsgáztatás módja, minta vizsgalap Az aláírás megszerzésének feltétele az előadások minimum 60%-nak látogatása, az előadás anyát tartalmazó minimumkérdésekből írt zh megfelelt (50%) szintű teljesítése, valamint a gyakorlatok követelményeinek teljesítése. Gyakorlat követelményei: a gyakorlatok hiánytalan elvégzése (max. két pótlás engedélyezett) A gyakorlatokon írt zh-k legalább 50 %-nak el kell érni az elégséges szintet, a zh-k és a jegyzőkönyvek jegyeinek átlaga külön - külön el kell érje az elégséges szintet. A vizsga írásban történik. A vizsga a minimumkérdések 70 %-os teljesítésekor kezdhető el. A vizsgázó két feladatlapot kap. A vizsga a feladatlaponkénti 50 %-os teljesítésekor

9

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié sikeres. Vizsga idő a két lapra 40 perc.. A+B eredménye: 50-60 % elégséges, 60-70 % közepes, 70-80% jó, 80-100% jeles.A vizsgajegy a gyakorlaton szerzett és a vizsgán szerzett jegyek átlaga.

Vizsgatételek Műszeres analitika tárgyból. 1. A minőségi és mennyiségi analízis fogalma, a klasszikus analitikai módszerek típusai a klasszikus és a műszeres analitikai módszerek összehasonlítása a mért mennyiségek alapján. 2. Abszolút és relatív analitikai módszer fogalma. Az összegző és a specifikáló módszer fogalma a különbség bemutatása az izotóniás sóoldat sótartalmának és klorid ion tartalmának meghatározásán keresztül. 3. Az analitikai görbe meghatározása: kalibrációs oldatsor segítségével. Mikor kapunk biztosan jó analitikai jel koncentráció görbét és mikor kérdéses az ilyen analitikai görbe használhatósága. Hogyan győződhetünk meg az analitikai görbénk használhatóságáról? (Standard addíciós módszer, hiteles minta) 4. Az analitikai görbe által hordozott információk: a módszer érzékenysége, kimutatási határa. Az analitikai görbék két különböző érzékenységű és kimutatási határú módszer esetében. A mérési eredmény megadása, megbízhatósági intervallum. A mérési eredmények jellemzése: helyesség és precizitás fogalma. A véletlenszerű és a módszeres bizonytalanság és azok becslése. 5. Mintavétel: a szisztematikus, véletlenszerű, feltételezésen alapuló mintavételek jellegzetességei. A mintavétel, mintatárolás, tartósítás eszközei és módjai. 6. A minta előkészítés célja,: felületi szennyezők eltávolítása, a minta halmazállapotának megváltoztatása: oldás, feltárás. Szervetlen anyag oldása és szerves anyag oldásához használható oldószerek. Az oldószerek tisztasága ( a minta szennyezése). Extrakció típusai és célja a mintaelőkészítésnél. 7. Gravimetriás analitikai módszerek jellemzése. Szilárd anyagok nedvességtartalmának, szerves anyag tartalmának, az oldatokban oldott sók mennyiségének gravimetriás meghatározása. 8. Titrimetriás analitikai módszerek. A módszer elve. Mérőoldat fogalma, indikátor szerepe. A titrálás ekvivalenciapontjára jellemző mennyiségi viszony a vizsgált anyag és a mérőoldat között. 9. Az anyagok disszociója ionokra. A disszociáció következménye. Teljes és részleges disszociáció. A víz disszociációja. Sav és bázis fogalma. A semlegesség feltétele. Savas lúgos kémhatás okozója. A pH fogalma. 10. Műszeres analitikai módszerek csoportosítása rövid jellemzése Elektroanalitikai módszerek. Direkt potenciometria (pH mérés, ionkoncentráció mérése ionszelektív elektróddal). Mérő és vonatkoztatási elektródok. A pH mérő kalibrálása. 11. A vezetőképesség mérés alkalmazása analitikai célra, A vezetőképesség koncentráció függése, az analitikailag hasznosítható tartomány. Az elektrolízis analitikai felhasználása, elektrogravimetria, coulometria. A polarográfia elve. Az elektroforézis elve. 12. Az elektromágneses spektrum és az elektromágneses sugárzást felhasználó analitikai módszerek csoportosítása, mono és multi elemes módszer fogalma. Emisszió abszorpció fluorescencia fényszórás jelensége és atomi értelmezése. A  és röntgen sugárzás analitikai felhasználása. A röntgen diffrakció elve analitikai felhasználása. Elvi összehasonlítása a röntgen fluorescens analízissel.

10

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié 13. Atomspektroszkópiai módszerek. A lángfotometria és az atomabszorpciós spektrometria elve az ICP atomemissziós spektrometria elve. Az atomok emissziója és abszorpciója és fluorescenciájának értelmezése értelmezése. Az atomok gerjesztése (láng, ív, szikra és induktíve csatolt plazmák). A minőségi és a mennyiségi elemzés a spektrumok felhasználásával. A jel-koncentráció közötti összefüggések emisszióban, abszorpcióban. 14. Az ultraibolya- látható spektrofotometria és az infravörös spektroszkópia elve. A vizsgálható részecskék típusa a részecske elektromágneses sugárzás kölcsönhatásának módja. Az UV-VIS spektrofotométer főbb részei. Diszperziós és nem diszperziós IR elemzési elv összehasonlítása. A molekula spektroszkópiai módszerek analitikai alkalmazása 15. Az elválasztáson alapuló módszerek elve. Gáz, folyadék kromatográfia elve, alkalmazása a szerves anyagok analízisében. A kromatogram jellemzői. Detektálási módok: nem vegyület specifikus és vegyület specifikus detektálás. A tömegspektrometria elve szervetlen és szerves analitikai alkalmazásai. 16. Elektroforézis és bioanalitikai alkalmazása, immunreakción, molekulafelismerésen alapuló módszerek. Szerkezet felderítés: DNA szekvenálás.

11

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié Vizsgalap Analitikai Kémia A 1. Egy egyenesen ábrázolva adja meg a főkomponens analízis, a kísérő vagy kis mennyiségű komponens ill. a nyomelemzés tartományát. Definiálja az összegző és a specifikáló módszert és írjon mindkettőre egy példát. 20 p

2.Rajzoljon fel egy I= f(c) függvényt, ismertesse hogyan határozza meg ezt a függvényt. Hogyan ellenőrizheti, hogy ez a függvény helyesen adja meg a kapcsolatot a mért jel és a koncentráció között? 20 p

3. Definiálja a helyesség és a precizitás fogalmát. Ismertesse hogyan kaphat számszerű adatokat a helyességre és a precizitásra. Íja fel hogyan ad meg egy analitikai eredményt? Mit jelent a megbízhatósági intervallum? 20p

4. Ismertesse mintavétel eszközeivel szembeni követelményt, ha a mintából szerves és mikrobiológiai elemzést kell végezni. Hol játszik szerepet a minta homogenitása és milyen módon állíthat elő homogén mintát a heterogénből? 20p

5. Milyen oldószereket alkalmazhat a szerves és a szervetlen anyagok oldásánál? Hogyan mineralizálhat l egy szerves mintát. Mi a mikrohullámú technika előnye a hagyományossal szemben? 20p

12

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié

B lap 1.

1. Milyen mintaalkotókat határozhat meg potenciometriás módszerrel? Rajzoljon fel egy a pH mérésre alkalmas elrendezést, elektródrendszert, nevezze meg a használt elektródokat és adja meg a funkcióit. 20p

2.

2. Egy egyenesen adja meg a különböző elektromágneses sugárzásokat. Adja meg ezen az egyenesen hol helyezkednek el azok a módszerek, amelyek elemanalízisre és hol azok, amelyek molekuláris összetétel meghatározására alkalmasak. 20p

3.

Adja meg az UV-VIS spektrofotometria elvét. Ismertesse mire használhatja a módszert?

4.

Adja meg a tömegspektrometria működési elvét. Miért kell ionizálni a mintát és ennek milyen sajátossága van a szerves molekulák esetében. Ismertesse az elektrosztatikus és a repülési időkülönbségen alapuló elválasztás elvét. Mire használható a tömegspektrometria? 20p

5.

5. Adja meg a kromatográfia elvét és típusait. Rajzoljon fel egy kromatogramot és jelölje be milyen analitikai információkat olvashat le róla. Sorolja fel a detektálás lehetséges típusait. 20p

13

20p

„Műszeres analitika” kommunikációs dosszié

5. Egyéb követelmények 6. Ajánlott irodalom: Csányi L., Farsang Gy., Szakács O.: Műszeres Analízis, Tankönyvkiadó, Budapest (1974). Erdey L.Mázor L.: Analitikai Kézikönyv, Műszaki Kiadó (1974). Bureger K.: A mennyiségi kémiai analízis alapjai, Medicina Kiadó, Budapest (1986). Vorsatz B.: Műszaki kémiai anyagvizsgálati módszerek, Tankönyvkiadó, Budapest, (1986). Péter L., Kovács K-né: Kohászati Anaitika II. Egy. jegyzet. Miskolci Egyetemi Kiadó (1992). Kovács K-né, Szabóné Pataky M.: Kohászati Analitika I. Egy jegyzet. Miskolci Egyetemi Kiadó (1993). Pungor E. (szerk.): Analitikusok kézikönyve, Műszaki kiadó, Budapest (1987). Záray Gy.(szerk): Az elemanalitika korszerű módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest (2006). Lakatos J.: Analitikai kémiai gyakorlatok anyagmérnök BSc. Hallgatók számára, CD, (2008). D. Harwey: Modern Analitical Chemistry, Mc Graw Hull, Boston,(2000). D. A. Skoog, E. J. Holler, T. A. Nieman: Principles of Instrumental Analysis, 5th Ed. Saunders College Pub., London (2001). Kellner R. Mermet J. M., Otto M., Valcarel M., Widmer H. M.: Analytical Chemistry, 2nd Ed. Wiley –VCH, Ulm, (2004) D. J. Holme, H. Peck: Analytical Biochemistry, Longman (1998). Miskolc, 2014. január 15.

Dr. Lakatos János egyetemi docens, előadó

Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár, dékán

14