Mozgásszervi betegségek fizioterápiája

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Mozgásszervi betegségek, prevalenciájuk Magyarországon, a fizioterápia szerepe gyógyításukban

Dr. Papp Miklós

Kiss Alexandra 2013.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

4

1.1. Témaválasztás indoklása

4

1.2. A kutatás módszere

5

2. Szakirodalmi áttekintés

6

2.1. Mozgásszervi betegségekről általánosságban

6

2.2. A mozgásszervi betegségek legfőbb rizikófaktorai

7

2.2.1. Életmód, munka és a fizikai igénybevétel

7

2.2.2. A hideg és nyirkos időjárás

8

2.2.3. Túlsúly és táplálkozás

8

2.3. Fontosabb mozgásszervi betegségek, panaszok

9

2.3.1. Ízületi kopás

9

2.3.2. A gerincoszlop és rendellenességei

10

2.3.3. Osteoporosis

11

2.3.4. Rheumatoid arthritis

13

2.4. A fizioterápia és jelentősége a mozgásszervi betegségek kezelésében 2.4.1. Fizioterápiás gyógymódok osztályozása

2

14 15

2.4.2. Gerincbetegségek fizioterápiája – fokozott háti kyphosis, scoliosis

16

2.4.3. Arthrosis fizioterápiája

17

2.4.4. Rheumatoid arthritis fizioterápiája

17

2.4.5. Osteoporosis fizioterápiája

18

3. Anyag és módszer

19

4. Eredmények

20

4.1. Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis

20

4.2. Deformáló hátgerinc-elváltozások

23

4.3. A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis)

26

4.4. Eredmények megbeszélése

29

5. Összefoglalás, következtetések

36

6. Irodalomjegyzék

37

3

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztás indoklása

Szakdolgozatom

témája

a

mozgásszervi

megbetegedések,

e

betegségek

magyarországi prevalenciája régiókra bontva, valamint a fizioterápia jelentősége ezen betegségek kezelése során. A dolgozat két fő részből áll: a szakirodalmi áttekintésből, amely a különböző mozgásrendszert érintő megbetegedéseket, valamint a fizioterápiás kezeléseket összegzi, illetve az általam végzett elemző munkából, mely a betegségek előfordulására terjed ki. A dolgozat első, elméleti részében a lakosságot érintő különféle mozgásszervi betegségekre térek ki, valamint feltárom e betegségek lehetséges okait. Úgy gondolom ez azért rendkívül fontos, mivel a mozgásrendszert érintő megbetegedések korunk népbetegségének számítanak, jelentősen rombolva a lakosság életminőségét. Az elméleti részben kitérek a különböző fizioterápiás kezelésekre, mely kezeléseket ajánlatos alkalmazni az említett betegségek gyógyítása, kezelése során. Témaválasztásom egyik fő indoka, hogy nyári szakmai gyakorlatomat egy fizioterápiás osztályon töltöttem, ezáltal is betekintést nyerhettem a folyamatokba, és úgy gondolom, hogy számos lehetőséget rejt magában ez a szakterület, amire fontos lenne felhívni a betegek figyelmét, mivel jelentősen javíthatják e kezelések az életminőségüket. Kutatásom során megvizsgálom a Magyarországon előforduló különböző mozgásszervi megbetegedéseket az ország egyes régióira bontva, nemek közti eloszlás szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek körében. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal 1999 és 2011 között összegyűjtött adatait használom. Vizsgálatom célja a mozgásszervi megbetegedések gyakoriságának feltárása, régiók, valamint nemek közötti összehasonlítása, ezek alapján a betegség magyarországi helyzetének felderítése. 4

1.2. A kutatás módszere

Kutatásom

összehasonlító

elemzés,

a

mozgásszervi

megbetegedések

előfordulásának évekre bontott összehasonlítása az egyes régiókban nemek közti eloszlás szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek körében. Ezek a régiók a következők:

1.

Közép-Magyarország



Budapest, Pest megye

2.

Közép-Dunántúl



Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye

3.

Nyugat-Dunántúl



Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye

4.

Dél-Dunántúl



Baranya, Somogy, Tolna megye

5.

Észak-Magyarország



Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye

6.

Észak-Alföld



Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

7.

Dél-Alföld



Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye

5

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. Mozgásszervi betegségekről általánosságban

A mozgásszervi megbetegedés korunk népbetegsége, mely hazánkban is nagyon sok embert érint. A lakosság 15-20%-ánál diagnosztizálható valamilyen mozgásszervi betegség - több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, illetve a lakosság 10-20%-ánál kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek. (1) A mozgásszervi betegségek csoportjába tartoznak az ízületeket, izmokat, az ízületeket alkotó csontokat, porcokat érintő elváltozások, betegségek. (1) A mozgásszervi betegségek tünetei rendkívül változatosak lehetnek, ám a leggyakoribb panaszok a fájdalom, illetve a mozgáskorlátozottság. (1) A mozgásrendszert érintő megbetegedéseket három nagy csoportra oszthatjuk. Ezek a gyulladásos eredetű ízületi, a porc elhasználódásával járó kopásos és a csontanyagcsere betegségei. Gyakori eset, hogy egy betegnek több betegsége is előfordulhat egyszerre (pl. csontritkulás és ízületi kopás). (1) A diagnosztika során nagyon fontos a tünetek, panaszok pontos megismerése, a képalkotó eljárások használata (röntgen-, ultrahang-, CT-vizsgálat stb.), illetve a laborleletek és a beteg kórtörténetének alapos áttekintése. A célzott kezelés megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a betegséget azonosítani tudjuk. Amennyiben a pontos diagnózist még nem állapították meg, akkor a kezelés általában tüneti, mint például a fájdalom és a gyulladás csillapítása, a beteg nyugalomba helyezése, fektetése, az ízületi folyadék eltávolítása. (1) A kopásos betegségek legfőképp az idősebb, 60 év körüli korosztályt érintik, ám az utóbbi évtizedekben megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztály is egyre inkább érintetté válik, így a 40-50-es éveikben levők is egyre gyakrabban fordulnak orvoshoz mozgásszervi panaszokkal. A gyulladásos ízületi betegségek gyakran már fiatal 6

felnőttkorban

kezdődnek,

de

vannak

bizonyos

formái,

melyeket

akár

már

kisgyermekkorban diagnosztizálnak. (1) Tapasztalatok alapján a mozgásszervi betegségek esetében is fennáll a családi halmozódás, mely azt jelenti, hogy egy mozgásszervi betegségben szenvedő nagy eséllyel örökítheti át betegségét utódaira. (1) A mozgásszervi betegségek döntő része nem gyógyítható, de fontos a betegség előrehaladásának lassítása, megállítása, ha lehetséges. Sikeres kezeléssel a beteg panaszai csökkenthetők, akár teljesen megszüntethetők. A kezelés során a legfontosabb cél a beteg életminőségének javítása. (1) Mivel a mozgásszervi betegségek többféle kórkép együttesét jelentik, nem lehet egységes kiváltó okokról beszélni, de a tudomány fejlődésével a jövőben egyre inkább megismerhetjük e betegségek kiváltó okait. (1)

2.2. A mozgásszervi betegségek legfőbb rizikófaktorai

2.2.1. Életmód, munka és a fizikai igénybevétel

A genetika mellett nem elhanyagolható a külső tényezők szerepe sem a mozgásszervi betegségek kialakulásában, sem a már kialakult betegség progressziója szempontjából. Ilyen külső tényező lehet az egyén életmódja, munkája, a fizikai igénybevétel. Ülőmunka során hajlamosak vagyunk elhanyagolni testtartásunkat, ezáltal a helytelen testtartás miatt az ágyéki porckorongok nagy terhelésnek vannak kitéve. Emellett az ülőmunkához gyakran mozgásszegény életmód is járul, pedig a sport, a rendszeres testmozgás biztosítja az ízületi porcok épségét és az izmok erejét, rugalmasságát, ezért is fontos, hogy odafigyeljünk a rendszeres testmozgásra - az úszás, 7

kocogás, akár egy nagy séta is sokat segít. Fontos, hogy az ülőmunkát végzők minden órában álljanak fel, nyújtózkodjanak, mozgassák át végtagjaikat, illetve nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkakörnyezetet sem - elengedhetetlen a jó irodai bútorzat, a kényelmes szék, megfelelő magasságú asztal. (3) A fizikai munkát végzőknek ismerniük kell gerincük teherbíró-képességét, tisztában kell lenniük azzal, hogy van-e valamilyen csigolyafejlődési rendellenességük. Aki gerincpanaszokra hajlamos, lehetőleg kerülje a megterhelő munkát, valamint ha mégis nehezebb súlyokat kell emelni, azt soha ne előrehajlással, hanem guggolva, csípőből tegye. (3)

2.2.2. A hideg és nyirkos időjárás

Az esős, nyirkos, hideg napokon a légnyomás gyorsan süllyed, ilyenkor a mozgásszervi betegek fájdalma intenzívebb lehet a szokásosnál, mivel a meteorológiai elemek gyors változásai irritálják az idegvégződéseket. Ilyenkor segíthet a réteges öltözködés, mivel fontos a test hőjének megtartása. (3)

2.2.3. Túlsúly és táplálkozás

A súlyfelesleg rendkívül nagy megterhelést ró az ízületekre, mozgásszervekre, ezért is elengedhetetlen a korszerű táplálkozás, a megfelelő diéta, valamint a súlyfelesleggel küzdőknél a fogyás, hogy ezt a terhelést csökkentsék. (3)

8

2.3. Fontosabb mozgásszervi betegségek, panaszok

2.3.1. Ízületi kopás

Az arthrosis egy vagy több ízületnek a lassú lefolyású megbetegedése, az ízületi porc kopása, melynek két formáját különböztetjük meg – primer és szekunder arthrosist. (11) Az arthrosis leggyakrabban a csípő- és térdízületet, valamint a kéz kisízületeit érinti. A 65 év felettiek esetében a gyakoriság csaknem 70 százalékos, de már a 30. életévtől is előfordulhat az ízületek kopása. (5) Sok esetben az arthrosis az ízület túlterhelésének hatására jön létre, porckárosodással kezdődik, a porc-sejtek nem termelnek megfelelő mennyiségű és összetételű porc matrixot, melynek hiánya idővel a porc elvékonyodásához, rugalmasságának csökkenéséhez vezet, aminek következtében a porc teherbíró képessége csökken, beszűkül az ízület mozgásterjedelme. (5) Az ízületi porcban a kopásos folyamat többnyire gyulladás nélkül megy végbe, így az arthrosis sokáig nem okoz panaszt. Kezdeti tünete az ülésből való felállás nehézsége, a fájdalom, a lépcsőjárás nehézsége – csípőarthrosisnál lépcsőn felfelé, térdarthrosisnál lépcsőn lefelé jelentkezik fájdalom. További tünetek az ízületi deformitás, duzzanat, a mozgáspálya beszűkülése, valamint a környező izomzat atrophiája. (11)

9

2.3.2. A gerincoszlop és rendellenességei

Gerincoszlopunkat harminchárom rendhagyó formájú csigolya alkotja. A csigolyákat összekapcsoló ízületek teszik lehetővé a mozgást, valamint biztosítják a gerincoszlop hajlékonyságát. A csigolyák közötti porckorongok lökésgátlóként is működnek. A gerinc mellett futó két nagy-, illetve a csigolyákhoz kapcsolódó kisebb ínszalagok segítik, hogy gerincmozgásunkat kontrollálni tudjuk. (4)

1. ábra A gerincoszlop felépítése

Az egészséges hátgerinc hátulról nézve egyenesnek látszik, oldalról pedig Sformát mutat. A rossz testtartás krónikus fájdalmakhoz vezethet, illetve egyéb rendellenességek kialakulásának kockázatát növelheti (például porckorongsérv). (4) A saggitalis síkban a szabályos gerincet egymást követő görbületek sora alkotja, a nyaki lordosis, háti kyphosis, ágyéki lordosis és keresztcsonti kyphosis. A lordosis a 10

gerinc előrefelé, a kyphosis a hátrafelé görbületét jelenti. Ha a gerincgörbületek kiterjedése a fiziológiásnál nagyobb, fokozott lordosisról, kyphosisról beszélünk. (4)

2. ábra Tartási problémák, Scoliosis, Scheuermann-kór

2.3.3. Osteoporosis

A csontszövet nem állandó – csontállományunkat egész életünkben bontjuk és újraépítjük. Gyermekkorban, növekedés során több csont épül be, mint amennyi lebomlik, majd később ez a két folyamat egyensúlyba kerül, viszont a változó korban megbomlik az arány, és a csontlebontás kerül túlsúlyba. Amikor a csontszövet mennyiségének a csökkenése eléri azt a szintet, amikor a csont már nem felel meg a mechanikai igénybevételnek és törékennyé válik, akkor beszélünk csontritkulásról (orvosi nevén osteoporosis). E betegségben akár bagatell trauma hatására is eltörhetnek a csontok, például a csukló, alkar, valamelyik borda, combnyak. Gyakori a háti csigolyák beroppanása – ez rendszerint a csigolyatest elülső részén következik be, emiatt fokozódik 11

a háti görbület, aminek következménye a testmagasság csökkenése. Nem ritka eset, hogy a csontritkulást csak egy jelentéktelennek tűnő esés után bekövetkezett csonttörés miatt diagnosztizálják, mivel gyakran nem okoz fájdalmat a betegnek. (9)

3. ábra Normál csontszerkezet és osteoporosis

12

2.3.4. Rheumatoid arthritis

Nem ritka kórkép – egyes földrajzi régiókban a lakosság 0,3-1%-át, Magyarországon kb. 50 000 főt, a lakosság 0,5%-át érinti. A betegség előfordulása háromszor gyakoribb nők körében, melynek oka genetikai és hormonális tényezőkkel magyarázható, valamint lefolyása is kedvezőtlenebb nők esetében. (8) Az arthritis ízületi gyulladást jelent, melyet nem szabad összekeverni az arthrosissal, ami az életkor előrehaladásával jelentkező kopásos ízületi betegség. A gyulladásra a fájdalom mellett jellemző a melegebb tapintat, duzzanat, az ízület mozgásának korlátozottsága. (8) A megbetegedett ízületek száma szerint három nagy csoportot különböztetünk meg. Monoarthritisnek nevezzük egyetlen ízület gyulladását, illetve négynél kevesebb ízületet érintő gyulladásnál beszélünk oligoarthritisről. Az öt vagy annál több ízületet érintő megbetegedést poliarthritisnek nevezzük – ilyen a rheumatoid arthritis (RA): krónikus (tartósan fennálló) sokízületi gyulladás, másik nevén PCP (poliarthritis chronica progressiva). A betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik, mint például a genetikai hajlam, környezeti tényezők, valamint autoimmun jelenségek. (8) Rheumatoid arthritisben a gyulladás krónikus, az ízületi belhártya megvastagodik, nagy mennyiségben termel ízületi folyadékot, ennek következménye az ízület látható, tapintható duzzanata. Az ízületi belhártya rákúszik a porcfelszínre és a környező csontra, az ízületi végeket borító porc teljesen elpusztulhat, az ízületek eldeformálódnak, jelentős mozgáskorlátozottság alakul ki. (8)

13

4. ábra Rheumatoid arthritises kéz és csukló, és rheumatoid arthritises kéz és csukló röntgenfelvétele

2.4. A fizioterápia és jelentősége a mozgásszervi megbetegedések kezelésében

A fizioterápia a természetben előforduló energiák felhasználását jelenti az orvostudományban. Nem összetévesztendő a fizikoterápiával, amely a fizikai energiát alkalmazó kezelések gyűjtőneve, a fizioterápia egyik ága. A fizioterápia az orvosi terápia egyik legrégibb ága, mely jelentős szerepet játszik a betegségek gyógyításában, illetve a rehabilitációban

egyaránt.

Orvosi

alkalmazása

rendkívül

széleskörű,

azonban

leggyakrabban a mozgásszervi betegségek gyógyításánál, kezelésénél, a mozgásszervi betegek rehabilitációja során alkalmazzák. (10)

14

2.4.1. Fizioterápiás gyógymódok osztályozása (10)



Hidroterápia – vízben történő kezelések o súlyfürdő o víz alatti sugármasszázs (hidromasszázs) o egyéb hidroterápiás eljárások



Balneoterápia – gyógyvíz terápia o iszapkezelések o ivókúrák



Mozgásterápia – mechanoterápia o gyógytorna, gyógytestnevelés o masszázs o manuálterápia



Elektroterápia – elektromos ingerlés o kisfrekvenciás kezelés o középfrekvenciás kezelés o nagyfrekvenciás kezelés o ultrahang-kezelés (mechanoterápia) o pulzáló mágneses kezelés



Fototerápia - fényterápia o ultraibolya-kezelés

15

o infravörös-kezelés o lézerkezelés, szolárium 

Klímaterápia o barlangterápia o thassaloterápia



Termoterápia – hőterápia o

krioterápia

o

hőlégkamra

o

gőzkamra

o

szauna

2.4.2. Gerincbetegségek fizioterápiája – fokozott háti kyphosis, scoliosis

Fokozott háti kyphosis esetén régebben gipszágyban való fektetést javasoltak, de ez a terápia az izomzat inaktivitása miatt az izmok erejét jelentősen csökkenti, épp úgy, mint az állandó fűzőviselés, ezért a passzív terápia helyett az aktív kezelés a cél, ahol a fő szempont az izomzat erejének növelése, vérellátásának javítása, illetve a háti kyphosis mérséklése. A hát izomzatának erősítését a hátrafelé irányuló tornagyakorlatokkal és hátúszással lehet elérni, valamint ha indokolt, szelektív ingeráram kezeléssel (mesterségesen kiváltott izomkontrakciók) is ki lehet egészíteni a terápiát. A tornakezelés előtt ajánlott meleg kezeléseket végezni (infravörös sugárzás, iszappakolás), mivel elősegítik az izomkontrakciók kiváltását és növelik a helyi vérbőséget. (11) A scoliosis (gerincferdülés) kezelése nem gyógyszeres, csak fizioterápiás: elsősorban aktív tornakezelés, kis mértékben passzív kezelés. A tornakezelés célja az izomzat feszülésének, kifejezett mozgásbeszűkülésének oldása, a megnyúlt, meggyengült 16

izomzat erősítése. Fontos, hogy a torna része legyen a mell- , has- , hátizmok erősítése, valamint figyelni kell a helyes légzési technika kivitelezésére is. Célszerű a torna előtt meleg kezeléseket, illetve masszázst végezni, mivel így oldható az izomzat merevsége, a helyi vérbőséggel pedig javítható az izomzat vérellátása. Passzív kezelésként súlyosabb esetben javasolt a fűző viselése, de a torna ezekben az esetekben is nélkülözhetetlen. A tornakezelést a gyógytornász minden esetben egyénre szabottan állítja be. (11)

2.4.3. Arthrosis fizioterápiája

A korszerű terápia elsősorban a betegség megelőzésére törekszik. A megelőzés fő feladatai a mozgáshiány megszüntetése, a torna, melynek célja a normál mozgáspálya és az ízület körüli izomzat erejének megtartása, vagy helyreállítása. A testsúly redukció az ízfelszínek terhelését csökkenti. (11) A fizioterápiás kezelés célja a fájdalomcsillapítás, a gyulladás csökkentése, a duzzanat mérséklése, a mozgáspálya megtartása, illetve helyreállítása. A kezelésben jelentős szerepet játszik a torna, és az ezt megelőző előkészítő hőkezelés. (11)

2.4.4. Rheumatoid arthritis fizioterápiája

Rheumatoid arthritis kezelése során mindent el kell követni a kialakuló tünetek mérséklésére. Elsődleges feladat a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, az ízületi mozgáspályák beszűkülésének megelőzése. Biztosítani kell az egyenletes ízületi terhelést, a megfelelő vérellátást, meg kell erősíteni a teherviselő ízületek körüli izomzatot (farizom, combfeszítő izomzat), valamint ki kell iktatni az immunrendszert terhelő gócokat. Heveny esetben a legfontosabb a gyulladt ízület pihentetése, illetve a krioterápia alkalmazása. Idült rheumatoid arthritis esetén

a kezelés célja a

fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, a duzzanat mérséklése, a helyi keringés 17

javítása, a környező izomzat erősítése, a mozgásterjedelem növelése. Ezek a célok részben fürdőkezeléssel, részben iontoforézissel valósíthatók meg. Az ízület körüli izomzat erősítését aktív tornával érhetjük el. (11)

2.4.5. Osteoporosis fizioterápiája

Az osteoporosis fizioterápiájának elsődleges feladata a megelőzés, melynek fontos része a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás és az életkornak megfelelő sport. A fizioterápiás kezelések közül a legnagyobb jelentősége a tornának van, melynek célja az izomzat erejének növelése és az izomzat vérellátásának fokozása. Kiegészítő kezelésként masszázst, víz alatti sugármasszázst lehet alkalmazni, aminek szintén izomerősítő és vérkeringést javító hatása van. A kalciumbevitel fokozására kedvező kezelés a kalciumstasis, melynek lényege, hogy az elektromos áram belépési helyére vonzza az izomzatba adott kalciumot. Az elektromágneses kezelés hatására az osteoblast tevékenység aktivitása fokozódik. (11)

18

3. Anyag és módszertan

Ahogy a bevezetésben már említettem, kutatásom egy összehasonlító elemzés, mely a Központi Statisztikai Hivatal adataira épül. Ezen adatok 1999. és 2011. között kerültek felvételre a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek körében, nemekre bontva.

Kutatásom során a következő adatbázisok adatait használtam fel:  Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06)  Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)  A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

Ezen adatbázisokat 2013. szeptemberében vizsgáltam, segítségükkel igyekeztem felmérni a fent említett betegségek magyarországi prevalenciáját a vizsgált években az ország különböző régióit tekintve, valamint az előfordulás gyakoriságának változásait, ezáltal feltárni e betegségek megelőzésének, illetve kezelésének fontosságát. A

Központi

Statisztikai

Hivatal

adatai

kétévenként

kerültek

felvételre

e

betegségcsoportokat illetően. Kutatásom során a következő éveket vizsgáltam: 1999., 2005. és 2011., ezáltal jól szemléltethető a gyakoriság előfordulásának változása az eltelt évek alatt, nemek, valamint régiók közötti eloszlás szerint.

19

4. Eredmények

Kutatásom eredményeinek bemutatásához a Központi Statisztikai Hivatal online hozzáférhető adatainak felhasználásával szerkesztettem táblázatokat.

4.1. Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06)

A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis Terület

Férfi (fő)

Nő (fő)


4 612

8 592

Közép-Dunántúl

1 514

3 014

Nyugat-Dunántúl

1 258

2 823

Dél-Dunántúl

1 352

2 942


1 883

3 790

Észak-Alföld

2 255

4 266

Dél-Alföld

1 949

4 003

Összesen

14 823

29 430

1. táblázat A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis 1999. évben (7)

1999-ben összesen 44 253 seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis megbetegedést diagnosztizáltak hazánkban, ebből 14 823 férfi, 29 430 női beteg. 20


Férfi (fő)

Nő (fő)


4 378

8 443

Közép-Dunántúl

1 141

2 742

Nyugat-Dunántúl

884

2 453

Dél-Dunántúl

1 160

2 856


1 427

3 488

Észak-Alföld

1 849

3 888

Dél-Alföld

1 688

4 103

Összesen

12 527

27 973


2005-ben összesen 40 500 seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis megbetegedést diagnosztizáltak hazánkban, ebből 12 527 férfi, 27 973 női beteg.

21


Férfi (fő)

Nő (fő)


4 821

10 450

Közép-Dunántúl

1 216

3 803

Nyugat-Dunántúl

1 265

3 709

Dél-Dunántúl

1 787

5 096


1 285

4 255

Észak-Alföld

2 158

5 600

Dél-Alföld

1 882

5 547

Összesen

14 414

38 460


2011-ben összesen 52 874 seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis megbetegedést diagnosztizáltak hazánkban, ebből 14 414 férfi, 38 460 női beteg.

22

4.2. Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – Deformáló hátgerinc-elváltozások Terület

Férfi (fő)

Nő (fő)


21 202

26 945

Közép-Dunántúl

7 460

9 757

Nyugat-Dunántúl

6 271

8 095

Dél-Dunántúl

5 402

7 362


10 632

13 464

Észak-Alföld

14 002

17 500

Dél-Alföld

11 240

14 902

Összesen

76 209

98 025

4. táblázat A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – Deformáló hátgerinc-elváltozások 1999. évben (7)

1999-ben összesen 174 234 deformáló hátgerinc-elváltozást diagnosztizáltak hazánkban, ebből 76 209 férfi, 98 025 női beteg.

23


Férfi (fő)

Nő (fő)


20 254

26 281

Közép-Dunántúl

7 293

10 268

Nyugat-Dunántúl

5 201

7 419

Dél-Dunántúl

5 681

7 960


8 492

12 460

Észak-Alföld

12 572

16 804

Dél-Alföld

10 315

15 416

Összesen

69 808

96 608



24


Férfi (fő)

Nő (fő)


11 469

16 746

Közép-Dunántúl

6 540

8 679

Nyugat-Dunántúl

5 100

8 476

Dél-Dunántúl

5 300

7 902


7 796

12 314

Észak-Alföld

11 454

17 077

Dél-Alföld

10 665

17 273

Összesen

58 324

88 467



25

4.3. A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80M85)

A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei Terület

Férfi (fő)

Nő (fő)


18 097

73 733

Közép-Dunántúl

3 897

18 742

Nyugat-Dunántúl

3 819

18 583

Dél-Dunántúl

3 508

21 528


4 638

21 800

Észak-Alföld

5 903

26 180

Dél-Alföld

7 037

28 308

Összesen

46 899

208 874

7. táblázat A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei 1999. évben (7)

1999-ben összesen

255 773 csontsűrűség- és csontszerkezet rendellenességet

diagnosztizáltak hazánkban, ebből 46 899 férfi, 208 874 női beteg.

26


Férfi (fő)

Nő (fő)


19 013

76 308

Közép-Dunántúl

4 859

24 091

Nyugat-Dunántúl

4 077

24 641

Dél-Dunántúl

4 107

28 898


5 150

26 930

Észak-Alföld

6 346

32 519

Dél-Alföld

7 636

33 299

Összesen

51 188

246 686


2005-ben összesen



27


Férfi (fő)

Nő (fő)


17 084

86 220

Közép-Dunántúl

5 767

32 223

Nyugat-Dunántúl

5 878

38 336

Dél-Dunántúl

5 720

37 367


5 521

34 057

Észak-Alföld

8 147

46 426

Dél-Alföld

8 489

47 178

Összesen

56 606

321 807


2011-ben összesen



28

4.4. Eredmények megbeszélése

Amint azt a bevezetésben említettem, kutatásom során a Magyarországon előforduló különböző mozgásszervi megbetegedéseket vizsgáltam az ország egyes régióira bontva, nemek közti eloszlás szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek körében. Vizsgálatom célja a mozgásszervi megbetegedések gyakoriságának feltárása, régiók, valamint nemek közötti összehasonlítása, ezek alapján a betegség magyarországi helyzetének felderítése volt. A kapott eredmények alapján e betegségek nagy figyelmet igényelnek, főképp a nők körében, különös tekintettel a közép-magyarországi régióra, valamint az ország keleti részére, mivel jelentősen több a megbetegedések száma ott, mint az ország nyugati régióiban. A kapott adatok alapján jelentős figyelmet kellene fordítani a prevencióra, különösen a primer prevencióra, felhívni a lakosság figyelmét a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, és kiegyensúlyozott életvitel fontosságára, hogy a megbetegedések száma csökkenjen, illetve a lakosság általános egészségi állapota javuljon, minél tovább meg tudják tartani munkaképességüket. A kapott eredmények, illetve ezek alapján a betegségek prevenciójának, valamint kezelésének fontosságát az alábbi diagramokkal szemléltetem.

29

1.diagram Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis előfordulási gyakoriságának változása Magyarországon 1999. és 2011. között nemek közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy a nők érintettsége rheumatoid arthritisben nagyobb, mint a férfiaké, valamint a betegség előfordulása általánosan nőtt az eltelt évek során Magyarországon.

30

2. diagram Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis prevalenciája Magyarországon 1999. és 2011. között régiók közötti eloszlás szerint

Ez a diagram megmutatja, hogy a rheumatoid arthritisben szenvedők aránya a középmagyarországi régióban a legnagyobb, ezt követik az ország keleti régiói.

31

3. diagram Deformáló hátgerinc-elváltozások előfordulási gyakoriságának változása Magyarországon 1999. és 2011. között nemek közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy a nők deformáló hátgerinc-elváltozásokban is nagyobb számmal szenvednek, mint a férfiak, viszont e betegségek az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak Magyarországon.

32

4. diagram Deformáló hátgerinc-elváltozások prevalenciája Magyarországon 1999. és 2011. között régiók közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy a deformáló hátgerinc-elváltozásokban szenvedők száma is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb, ezt szintén az ország keleti régiói követik.

33

5. diagram A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességek (Osteoporosis) előfordulási gyakoriságának változása Magyarországon 1999. és 2011. között nemek közötti eloszlás szerint

Ez a diagram megmutatja, hogy Magyarországon a nők jelentősen nagyobb számban szenvednek osteoporosisban, mint a férfiak, valamint a betegség előfordulása az elmúlt években erőteljes növekedési tendenciát mutat, főképp a nők körében.

34

6. diagram A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességek (Osteoporosis) prevalenciája Magyarországon 1999. és 2011. között régiók közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy az osteoporosisban szenvedők száma is a középmagyarországi régióban a legmagasabb, ezt követik az ország keleti, majd nyugati régiói.

35

5. Összefoglalás, következtetések

Az elvégzett kutatás bizonyítja, hogy az említett mozgásszervi betegségekben – rheumatoid arthritis, a gerinc betegségei, osteoporosis – szenvedők aránya jelentős Magyarországon, valamint a legtöbb betegség növekedési tendenciát mutat az elmúlt években. Az eredményekből kiderül, hogy a nők érintettsége jelentősen nagyobb, mint a férfiaké, ezáltal a prevencióra az ő esetükben nagyobb hangsúlyt kell fektetni, viszont a megelőzés a férfiak esetében sem elhanyagolható, mivel ők is nagy számban szenvednek e betegségekben. A vizsgálatból kiderül továbbá, hogy a legveszélyeztetettebb régió hazánkban Közép-Magyarország, tehát Budapest és Pest megye. Ezeken a területeken jelentősen több a megbetegedések száma, mint az ország többi régiójában. Ez valószínűleg a túlzottan elkényelmesedett, elvárosiasodott életmódnak tudható be, egyaránt okozhatja a sok ülő- illetve fizikai munka is, valamint a modern kor emberei olyan mennyiségű stressznek vannak kitéve, hogy ez kihat a mozgásszerveikre, ezáltal alakulnak ki különböző betegségeik. Közrejátszanak még a betegségek kialakulásában a nem megfelelő életmódhoz hozzátartozó rossz táplálkozási szokások, melyek könnyen elhízáshoz, csontritkuláshoz vezethetnek. A megelőzés, illetve egyben a kezelés fontos része is lehet a fizioterápia, azon belül is főleg a mozgásterápia, a rendszeres testmozgás. Elsődleges cél felhívni az emberek figyelmét a mozgásszervi betegségek jelentőségére, mivel hajlamosak vagyunk elhanyagolni mozgásszerveinket, figyelmen kívül hagyni problémáinkat a mai rohanó világban. Ami a legfontosabb: rendszeres testmozgás, helyes táplálkozás és kiegyensúlyozott életmód.

36

6. Irodalomjegyzék

1. http://www.egeszsegtukor.hu/ferfitukor/a-mozgasszervi-megbetegedesekrol.html 2. http://www.gyogytornapraxis.hu/fajdalomcsillapitas.html 3. http://izulet-izom-porc.hu/mozgasszervi-betegsegek-rizikofaktorai 4. Kim Davies: Hátfájás és egyéb mozgásszervi fájdalmak és enyhítésük (csontok, izmok, ízületek), Saxum Kiadó, Budapest, 2007. 5. http://blog.mfor.hu/egeszsegmustra/3496.html 6. Dr. Tamási László: Oszteoporózis, SpringMed Kiadó, Budapest, 2006. 7. www.ksh.hu 8. Dr. Szekanecz Zoltán: Reumatoid artritisz, SpringMed Kiadó, Budapest, 2005. 9. Dr. Bálint Géza – Korda Judit: Reumás betegségek, SpringMed Kiadó, Budapest, 2006. 10. Dr. Bender Tamás: Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok, SpringMed Kiadó, Budapest, 2008. 11. Csermely Miklós: A fizioterápia kézikönyve, White Golden Book, Budapest, 2011.

37

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája

Recommend Documents