Mozgássérülteket Segítő Alapítvány
Tevékenységi ismertető 2004
Az önálló élet alapelveit elfogadva, annak megvalósulását segítő szolgáltatások biztosítására jött létre 1991 májusában a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány. Az Alapítvány által működtetett szolgáltatások mindegyike széleskörű szükségfelmérést követően indult el, és azóta is ezekre reagálva fejlődik.
Alapítványunk célkitűzése az alapítás óta az, hogy olyan egymásra épülő, komplex szolgáltatásokat működtessen, amely messzemenően az egyén szükségleteihez igazodik, és amelyek a mozgáskorlátozott, látássérült és hallássérült emberek mind teljesebb integrációját segítik elő, de elvárható feltételnek tartja, az igénybevevő személytől a lehetőségeihez képest a legteljesebb aktivitást. A szolgáltatások mindegyike ezen alapelvek mentén valósul meg, a felek egyenrangúsága mellett szerződéses viszony keretében. A szerződés a két fél egymástól elvárható igényeit, kötelezettségeit, jogait rögzíti. Alapítványunk által működtetett szolgáltatások mindegyike modellértékű, Magyarországon egyedülálló kezdeményezés. A modellértékűséghez szorosan hozzátartozik nemcsak a kidolgozott és átvehető módszertan, hanem a teljes körű adminisztrációs rend, a naprakész és nyomon követhető dokumentációs rendszer is, valamint a finanszírozáshoz szükséges értékelési és mérési módszerek is. Az Alapítvány tevékenységének hatóköre a főváros és agglomerációja. A szolgáltatások bárki számára hozzáférhetőek, kivételt képez a személyi segítő szolgálat, amely a hosszantartó, mindennapos segítségnyújtás miatt csak korlátozott számban, csak a főváros területén vehető igénybe.
Szolgáltatásaink a következők:
Akadálymentes környezetért program A program célja, a Budapesten lévő közforgalmú intézmények felmérése, a javaslattétel, illetve a tervdokumentációk véleményezése az akadálymentes környezet előírásainak, szempontjainak figyelembevételével. Az épített környezet célja és funkciója, hogy használói számára biztosítsa mind a teljesebb komfortot és mindenki számára a hozzáférhetőséget, bejárhatóságot.
A program működésének alapelve, hogy az akadálymentes környezet az élet minden területén valósuljon meg, legyen az egészségügy, oktatás, művelődés, kultúra, sport, vallásgyakorlás, állampolgári jogok gyakorlása, utazás, turizmus és lakhatás. Hosszú évek tapasztalatai alapján kialakultak azok a felmérési és javaslattételi technikák, amelyek képesek 1
az egyes épületek speciális lehetőségeit és problémáit rögzíteni, és amelyeknek segítségével hiteles információk nyerhetők a felmérendő objektumokról. A felmérés során vizsgáljuk az épületek megközelíthetőségét (amelybe beletartozik a tömegközlekedés megállóhelye és az épület közötti útvonal, a parkolás, a parkoló és az épület bejárata közötti közlekedés vizsgálata) is. Az épületbe való bejutást, az épületen belül vízszintes és függőleges folyamatos és akadálytalan közlekedést és a helységeket. (Pl. szállodai szoba, étterem, WC, fürdő, stb.) a felmérés ezen szempontjai alapján vizsgáljuk és minősítjük az építményeket. A kialakított módszer segítségével készített javaslatterv segítségével nem csak a törvény előírásainak teljesítése biztosítható, de a megrendelő igényeit, illetve pénzügyi lehetőségeit is figyelembe vevő legolcsóbb megoldás is megtervezhető, kialakítható. A javaslatban leírtak a megvalósítás tervezését és ütemezését is lehetővé teszik. A megrendelő a javaslat birtokában felállíthatja saját fontossági sorrendjét, melynek birtokában elkészíthetők az akadálymentes környezet kialakításának rövid-, közép-, és hosszú távú tervei, a költségvetésben meghatározhatók a szükséges források, eszközök. A program keretében lehetőség nyílik a megrendelő által elkészített tervek véleményezésére, az építési engedély kiadását elősegítő szakvélemények kiadására.
Akadálymentesség megvalósulása a gyakorlatban A mindennapi élet bebizonyította, hogy az akadálymentes környezet megvalósításának legfőbb akadálya az információhiány. Az érdekelt szakemberek és felelős személyiségek többsége a közelmúltig rendkívül alulinformált volt a témában. Még a tervezéssel, kivitelezéssel szorosan kapcsolatban álló szakemberek többsége sem ismerte azokat a jogi szabályokat, melyek az 1986-os építési törvényben ajánlásként megfogalmazódtak. A törvény érvényesülésének elsősorban az szabott gátat, hogy csak javaslat szintjén fogalmazta meg, az akadálymentesség feltételét. A másik nagy probléma a szankciók meghatározásának hiányosságából adódott. Sajnos a jelenleg érvényben lévő törvény sem rendelkezik szankciókról, bár az akadálymentesség hiánya már peres eljárást tesz lehetővé. Az előrelépés ezen a területen az, hogy nemcsak magánszemélyek, hanem országos egyesületek, illetve az Országos Fogyatékosügyi Tanács is indíthatnak pert. Mint az élet más területén is, a megelőzés a probléma kialakulásának elkerülése a cél és a jóval olcsóbb megoldás. Ezért az információk széleskörű biztosítása, a szemléletformálás igen komoly felelősséget ró azokra, akik az akadálymentes környezet megvalósításában tevékenykednek. A feladat megvalósításához magas szintű szakmai tudásra és a fogyatékos emberek problémáinak meggyőző továbbvitelére van szükség ahhoz, hogy a törvényi előírások teljesüljenek. A szemléletformálás egyik eszköze lehet a hiányosságok feltárása és bemutatása, de sokkal célravezetőbb azoknak a jó példáknak a bemutatása, amely lehetőséget nyújt az ismeretek elsajátításán túl a szakszerű megvalósításra.
2
Alapítványunk ezen elvek mentén minden erejével azon van, hogy ne csak bemutassa a pozitív megoldásokat, hanem aktív részese legyen az előkészítő munkáknak. Ennek a programnak a megvalósításához kidolgozott egy olyan akciótervet, amelyet 1998. óta tudatosan és eredményesen meg is valósít. 1998. évi. Építési Törvény megjelenítését követően célirányosan azokat a közforgalmú intézményeket kereste meg, akik középtávú intézkedési terv nevesített tulajdonosai, működtetői voltak. Az első körben az országos hatáskörű minisztériumokat kereste meg ajánlatával, majd második körben a fővárosi illetve kerületi önkormányzatokat. A megkeresés célja az volt, hogy a meglévő állapot felmérésével, az akadálymentesség megvalósítására irányuló javaslattétellel segítse az intézményeket. A pozitív fogadtatás eredményeként az intézménytulajdonosok kellő információt kaptak az akadálymentesítési feladatok nagyságáról, azok bekerülési költségéről, így lehetővé vált a feladat megvalósításának tervezhetősége, ütemezése. A gyakorlat is bebizonyította elgondolásunk helyességét, a fővárosi önkormányzatok majdnem a fele élt az általunk felkínált lehetőséggel, mindegyikük igénybe vette a felmérést és a javaslattételt, többen a költségbecslést is, hasonlóan a minisztériumokhoz. Feltétlen említésre méltó a XIII. Kerület önkormányzat kezdeményezése, akik az engedélyezés során is igénybe veszik a szakértelmünket, már az előzetes építési engedélyt is csak abban az esetben adják ki, ha a terv megfelel az akadálymentesség feltételeinek. A kerület tudatosan hasznosítja felmérésünket és évek óta annak figyelembevételével ütemezi, határozza meg azokat az intézményeket, amelyeket akadálymentesíteni kíván. Nagy öröm számunkra, hogy az új építmények esetén már a tervezés fázisában is bevonnak minket, véleményeztetik a terveket, hiba esetén a tervezők figyelembe veszik javaslatainkat. Alapítványunk mindent elkövet annak érdekében, hogy ismeretek átadásával segítse az akadálymentes környezet megvalósulását. Ennek érdekében több ezer példányban megjelenő kiadványokat állít össze, illetve szakmai segítséget nyújt az akadálymentesítés népszerűsítő kiadványokhoz vagy szakmai anyagokhoz. Elsőként a négy kötetes Budapesti Városkalauz jelent meg, amely a Közintézmények, Egészségügyi és Szociális, Oktatási és Művelődési intézményekről, illetve a szolgáltatásokról ad tájékoztatást az akadálymentességnek való megfelelés szempontjából. A kiadvány 1992-1993-as felmérések eredményeit foglalja magában és 1996-ban jelent meg 2000 példányban több önkormányzat és a Soros Alapítvány támogatásával. 1995-ben jelent meg az Akadálymentesen Épített Környezet sorozatának első kötete, amely a kereskedelmi egységek bejáratának és belső tereinek kialakításához nyújt segítséget, de bármely más akadálymentes építéshez használható. A kiadvány megjelenítését a Fővárosi Önkormányzat és a De JuRe Alapítvány támogatta.
3
2000-ben a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány pályázatot írt ki az akadálymentes környezet meglétének vizsgálatára, felmérési tematika kidolgozására. Alapítványunk az ország egyetlen pályázójaként nyerte el a pályázati díjat. 1998-ban szakértői segítségünkkel elkészült az az építési segédlet CD-ROM, amely egységes szerkezetben foglalkozik az akadálymentességgel. 2003-ban jelent meg az „Élő Otthon” c. könyv, melynek célja, hogy tapasztalatok, és példák bemutatásával hozzásegítse az olvasóit az akadálymentes otthon megteremtéséhez. A kiadvány a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, az Informatikai és Közlekedési Minisztérium és a Holland Nagykövetség támogatásával készült. 2003-ban kiadásra került a „Budapesti Útikalauz sérült embereknek„ című közérdekű információkat tartalmazó kiadvány, mely a 2002-ben a Széchenyi Terv keretén belül végzett felmérés alapján készült el.
A programot megvalósító munkatársaink építészmérnökök, akiknek a munkáját az Alapítvány koordinátora fogja össze. Ők végzik az épületek felmérését, részletes dokumentálását, majd az akadálymentesítési javaslattételt. 2001. óta szoros együttműködésünk az Ybl Miklós Főiskolával lehetővé tette, hogy 2002-től hagyományteremtően díjazzuk azokat a fiatal építészeket, akik a diplomamunkájukban az akadálymentes környezetet választották témájuknak.
Alapítványi referenciák az akadálymentes környezettel kapcsolatban Önkormányzatok tulajdonában lévő oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb intézmények I. kerület
34 db felmért intézmény
II. kerület
91 db felmért intézmény
III. kerület
153 db felmért intézmény
VII. kerület
54 db felmért intézmény
VIII. kerület
52 db felmért intézmény
XII. kerület
74 db felmért intézmény
XIII. kerület
100 db felmért intézmény
XX. kerület
4 db felmért intézmény
Fõvárosi Önkormányzat
130 db felmért intézmény
Minisztériumok: Ifjúsági és Sportminisztérium és a hozzá tartozó 9 darab Mobilitás Ifjúsági Irodák, 4
illetve sportlétesítmények. Pénzügyminisztérium: akadálymentes menekülési útvonal kialakításának és jelölésének feltételei. Intézmény vagy személy neve Akadálymentes szolgáltatás FSZKI Orvosi Krízis Szolgálat Hajléktalanok Otthona Javaslatterv készítése Parlament Akadálymentes mosdó kialakításának feltételei Mezõgazdasági Múzeum Javaslatterv készítése Terror Háza Javaslatterv készítése Orvosegyetem Sport Club Javaslatterv készítése Gyulai Tornacsarnok (Gyula) Javaslatterv készítése Erkel Színház Javaslatterv készítése SINOSZ Sportcentrum Javaslatterv készítése Nyírő Gyula Kórház Javaslatterv készítése Budakeszi Erkel Ferenc Mûvelõdési Központ Javaslatterv készítése Lóczy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola (Balatonfüred) Javaslatterv készítése Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola (Tapolca) Javaslatterv készítése ÁNTSZ épülete (Keszthely) Javaslatterv készítése Magyarországi Krízis-Intervenciós Központ Egyesülete Javaslatterv készítése Fonyód Hotel (Fonyód) Javaslatterv készítése Testnevelési és Sporttudományi Kar Javaslatterv készítése Diageo ltd. Irodaház Javaslatterv készítése Eötvös Loránd Tudományi Egyetem Bölcsészettudományi Javaslatterv készítése Kar Mûemlékek Állami Gondnoksága (Füzérradványi kastély) Javaslatterv készítése Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Kollégium Javaslatterv készítése Országos Információs Központ és Könyvtár Javaslatterv készítése Szent István Egyetem Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolai Kar Javaslatterv készítése Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Javaslatterv készítése (Z épület) Magyar Országos Levéltár (akadálymentes) Javaslatterv készítése Néprajzi Múzeum (akadálymentes) Javaslatterv készítése Budapesti Mûszaki Fõiskola Javaslatterv készítése Oktatási Minisztérium Jóléti Szociális Intézmények Javaslatterv készítése Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari Javaslatterv készítése és Idegenforgalmi Fõiskolai Kar Mûemlékek Állami Gondnoksága Javaslatterv készítése Országos Széchenyi Könyvtár (akadálymentes) Javaslatterv készítése Eötvös Lóránd Tudományi Egyetem Ajtósi Dürer sori K Javaslatterv készítése épület Janus Pannonius Tudományi Egyetem Javaslatterv készítése Országos Idegennyelű Könyvtár Javaslatterv készítése Magyar Kultúra Alapítvány Javaslatterv készítése STOA Magas és Mélyépítõ Mérnöki Szolgáltató Kft. Javaslatterv készítése Eötvös Loránd Tudományi Egyetem Szociálpolitikai TanszékJavaslatterv készítése Országos Idegennyelű Könyvtár Javaslatterv készítése Budapesti Mûszaki Egyetem Javaslatterv készítése Magyar Nemzeti Múzeum Javaslatterv készítése SOTE Bõr és Nemikórtani Klinika Javaslatterv készítése SOTE Mûszaki Fõosztály Javaslatterv készítése
5
Intézmény vagy személy neve Iparmûvészeti Múzeum Zánkai volt Úttörõtábor Velencei Vízisportegyesület Oktatási Központ - Biztonságvédelmi és Számítástechnikai Szakközépiskola Színek Világa Magánóvoda Heves Megyei Önkormányzat Tardosi Ifjúsági és Sporttábor Nyírbátor Határõrizeti Kirendeltség (11 db) Frím Jakab Napköziotthon NOVO SCHOOL Nyelviskola Füzérkomlósi Vadászpanzió Siklósi Ifjúsági Tábor Veszprémi Mûvészetek Háza Éles György Kálmánné Gál Edit AdminConsult Hungary RT. Képzõmûvészeti Egyetem Hallgatói Információs Központ Támogató Szolgálat Jurszik Mária Magdolna
Akadálymentes szolgáltatás Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslatterv készítése Javaslat lakás akadálymentes átalakítására Javaslat lakás akadálymentes átalakítására Javaslatterv készítése Tanulmányterv készítése Javaslatterv készítése Tervrajzok és költségbecslés készítése Javaslatterv készítése
Egyes felmérések és javaslattervek az intézmények akadálymentesítési pályázatának elnyeréséhez nyújtottak megfelelõ hátteret.
Munkaközvetítő és tanácsadó szolgálat Célja a tanácsadás és segítés a fogyatékos emberek munkavállalási, életvezetési, társadalmi beilleszkedési problémáinak megoldásához, a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megvalósulása érdekében Alapelve, hogy a munkaerő-piaci szolgáltatáshoz szervesen hozzátartozik, hogy ne csak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is segítsük a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása kapcsán felmerülő problémák megoldásában A munkaadók számára biztosítjuk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáról szóló jogszabályi feltételek gyűjteményét, és külön kapcsolatot építünk ki a munkavállalói szervezetekkel, valamint folyamatosan együttműködünk a szakmai kamarákkal.
A szolgáltatások köre
6
Általános kapcsolatfelvétel az ügyféllel (recepció). A munkaerőpiaci szolgáltatásaink igénybevételének alapvető feltétele, hogy a recepcióba bejelentkezzen az egyén. Itt történik meg a kapcsolatfelvétel az egyénnel, majd megkapja mindazokat az információkat, melyek alapján eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni irodánk szolgáltatásait. A tájékoztatást követő pozitív döntés után az ügyfél kézhez kapja azokat a dokumentumokat, melyek kitöltésével, aláírásával kifejezi együttműködési szándékát, és ez által szerződést köt az alapítvánnyal. A recepció feladata az ügyfél dossziéjának előkészítése, sorszámmal történő ellátása és továbbítása a munkaerő-piaci és foglalkoztatási információs szolgáltatásba.
Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információs szolgáltatás a.) munkaerőpiaci és foglalkoztatási információs szolgáltatás munkavállalóknak Minden ügyfél, aki a recepcióba bejelentkezett részt vesz ebben a szolgáltatásban. Az itt kapott általános tájékoztatás magában foglalja az aktuális munkaerőpiaci keresleti, állásajánlati, képzési lehetőségeket; a foglalkoztatást elősegítő támogatások és egyéb a foglalkoztatással összefüggő jogszabályok általános ismertetését; valamint cégekről, szervezetekről, intézményekről és az alapítvány egyéb szolgáltatásairól szóló információkat. Az ügyfél a szolgáltatás során dönt arról, hogy a kapott információkat mérlegelve igénybe veszi e az iroda által biztosított további szolgáltatások valamelyikét, vagy kilép a rendszerből, mert problémamegoldásához elegendő információt szerzett.
b.) Foglalkoztatási tanácsadás munkaadóknak A tanácsadás célcsoportja minden olyan gazdálkodó szervezet, intézmény, foglalkoztatást biztosító cég és személy, akiknek a munkaerőpiaci jelenléte biztosítja a foglalkoztatást és lehetőséget nyújt a szolgáltatásainkban résztvevő személyek munkaerőpiaci igényeinek kielégítésére. A munkaadók számára olyan információnyújtás, amely eredményeként elérhető, hogy a célcsoport tagjainak foglalkoztatási helyzete javul. A tanácsadás feladata a célcsoporttal szembeni munkaadói attitűd pozitív befolyásolása, széleskörű, szakszerű tájékoztatással és ismeretterjesztései, amely hozzájárulhat a célcsoport foglalkoztatási feszültségének oldásához. A foglalkoztatást elősegítő támogatások lehetőségeinek népszerűsítése és ennek eredményeként a munkaadók részéről történő minél nagyobb számú' igénybevétel elősegítése is fontos feladata a szolgáltatásnak. A célcsoport foglalkoztatására, a munkakörülményekre és munkafeltételekkel összefüggő környezeti szükségletekre vonatkozó információk nyújtása és igény szerinti személyre szóló tanácsadás biztosítása, a valós foglalkoztatási feltételek, körülmények, helyszín felmérése is feladata a foglalkoztatási tanácsadásnak. A foglalkoztatási tanácsadás keretében feltárt munkahelyekről, állásajánlatokról az információk csak általános jelleggel kerülnek felhasználásra a munkaerőpiaci és szolgáltatási fázisban (pl.: hány főt keresnek, milyen szakterületen). 7
Munkatanácsadás és pályatanácsadás a.) Munkatanácsadás Az általános információk alapján az ügyfél - döntését követően ehhez a szolgáltatáshoz kerül. A szolgáltatást a szociális munka szemlélete, elvei és a tanácsadói szakmai tudás alapozza meg, amelynek birtokában kerül sor az egyén munkavállalási motivációjának, képességének, készségeinek, adottságainak, munkavállalást akadályozó tényezőinek feltárására, a problémák megoldását segítő tervek kidolgozása, a problémák megoldása, megszüntetése és a sikeres munkavállalás érdekében. Mindezeket elősegíti célzott pszichológiai tesztek felvétele. •
Felhasználható önmenedzselési módszerek:
•
Telefonálási technika
•
Kommunikáció (verbális és nonverbális technikák)
•
Őltözködéssel, külső megjelenéssel összefüggő ismeretek
•
Nyílt és zárt munkaajánlatok felkutatásának módszerei
•
Saját kapcsolati rendszer, ismeretségi kör feltérképezésének, hasznosításának módszerei
•
Az álláskeresés során szükséges dokumentumok megismertetése és elkészítése (pl. önéletrajz, bemutatkozó kártya, ajánlólevél stb.)
•
Álláshelyek jellemzőinek feltárása, értékelése, minősítése, saját igényei figyelembevételével
•
Felvételi beszélgetésre felkészítés (jövedelemalku, munkaszerződés)
Pszichológiai tanácsadás A pszichológia tanácsadás azokat az ügyfeleket érinti, akiknek a munkatanácsadásban felvett tesztek eredményeiről való beszélgetés segítségére lehet, és a továbbiakban közülük kerülnek ki azok az ügyfelek is, akiknek szükségük van a hosszantartó tanácsadásra. A pszichológia tanácsadás célja a munkavállalást gátló mentális, életvezetési, személyiségi problémák feltárása, amely beszélgetéssel és pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal történik, eredményeként meghatározhatók az egyén továbblépésének alternatívái. Vállalkozóvá válást segítő tréninggel kombinált oktatás Ennek keretében olyan szolgáltatást biztosítunk az érdeklődők számára, amely során eljuttatható a döntés szintjéig. 8
A szolgáltatásba bevontak létszáma 20 fő, negyedévenként 5 fős létszámban, egy hetes, minimum 16 órás oktatás keretében. A különböző szolgáltatási fázisokba bekerült ügyfelekkel a foglalkozások során kiderül, van-e indíttatása vállalkozni, vagy érdekli-e a vállalkozóvá válás lehetősége. Az ő köreikből kerülnek ki a programelem résztvevői. A résztvevők számára olyan ismeretek átadását biztosítja az oktatás, amelyek főleg a mindennapok működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és felhívja a figyelmet azokra a buktatókra, amelyek ismerete alapfeltétele a döntésnek
Képzésre való felkészítés A bevontak létszáma évi 20 fő, 5 fős létszámmal egy hetes, minimum 16 órás tréning keretében. A pályatanácsadásban, a munkatanácsban vagy pszichológiai tanácsadásban résztvevő ügyfelek közül kerülnek ki azok a résztvevők, akiknek egyrészt feltétlen szüksége lenne, hogy képzésbe menjen, vagy szeretne tanulni, de nem mer. A programelemben való részvétel legfőbb célja az egyén megerősítése és olyan technikák elsajátítása, amelyek javítják készségeiket.
Jeltolmács, személyi segítő és szállító szolgáltatás Mindhárom jellemzője, hogy a fogyatékos egyén igénye és szükséglete szerint vehető igénybe.
Személyi segítés és szállítás Mozgássérü1tek esetén rendszeres szolgáltatás, vak emberek általában addig veszik igénybe, amíg a segítő segítségével megtanulják az útvonalat, illetve munkavállaláskor, munkahely-keresés és munkainterjúkra eljutáskor. A hallás sérült ügyfelek részére a jeltolmács-szolgáltatás heti két napon teljes munkaidőben biztosított, (hétfőn és csütörtökön,) az érdekelt ügyfeleket számos formában tájékoztatjuk az igénybevétel lehetőségeiről.
Munkaközvetítés, utókövetés A munkaerő-piaci szolgáltatás során felkutatott állásajánlatokat regisztráljuk és a tanácsadók minden munkanap kezdetén a listát megkapják, hogy az ügyféllel történt kapcsolat
9
során ezt felhasználják. Amennyiben az ügyfél elfogadja a részére felajánlott munkahelyet, a tényt mi közöljük a munkaadóval. Tájékoztatjuk a munkaadót - az ügyfél felhatalmazása alapján - a munkavállalóval kapcsolatos tényekről, és mi kapjuk meg a megjelenés időpontját is, melyről az ügyfelet tájékoztatjuk. Ez történhet közvetlen az ügyfél jelenléte során, de ha a megfelelő munkahely kiválasztása vagy a munkaadókkal történő kapcsoltfelvétel későbbi időpontban realizálódik, ebben az esetben levélben vagy telefonon értesítjük az ügyfelet. A kiközvetítés eredményéről az információ többféle módon szerezhető be, egyrészt a munkáltató visszajelzése alapján, másrészt az utókövetőknek a munkaadóktól történő személyes információ gyűjtésével. Az utókövetés feladata még, hogy segítse a munkavállaló hosszantartó munkahely- megtartását.
A Munkaközvetítő és tanácsadó szolgálat szolgáltatásai ingyenesek, azokat igénybe veheti minden Budapesten, illetve az agglomerációban élő megváltozott munkaképességű munkavállaló, valamint az őket foglalkoztatni szándékozó munkaadók. A szolgáltatások igénybevételének feltétele az együttműködés vállalása és a megváltozott munkaképességet igazoló iratok bemutatása a munkavállalók részéről. Külön a munkaadókat célozza a helyi foglalkoztatási tanácsadás, melynek során lehet kialakítani a megfelelő munkaadói attitűdöt, valamint korrigálhatók a már rögzült negatív sztereotípiák, mely folyamatok következtében pozitív irányban változtatható a munkahelyi kultúra, az egészségkárosodott munkavállalók teljes be illetve elfogadása elősegítésének érdekében.
Támogató Szolgálat A szolgáltatás célja, hogy a különböző fogyatékossági csoportokhoz tartozó személyek tagjainak társadalmi beilleszkedését segítse annak érdekében, hogy megszokott környezetükben élhessék önálló, önrendelkező életüket. Ennek érdekében a fogyatékos személyek lakókörnyezetében és lakásán nyújt komplex segítő szolgáltatásokat, szállítást biztosít, és információt nyújt, egyben segít a szakosított ellátások igénybevételében.
A személyi segítő szolgálat alapelve az, hogy nem az igénybevevő helyett kell a feladatokat elvégezni, hanem vele közösen kialakított és megvalósított rend szerint, ehhez a Személyi Segítő Szolgálat megteremti a feltételeket és a fogyatékos egyén pedig aktívan közreműködik a feladatok megvalósításában. Az otthonukban élő súlyosan fogyatékos egyének számára még korlátozottabbak a lehetőségek, mert a működő szolgáltatások időtartama és formája nem a szükségletekhez igazodó, legkevésbé sem veszi figyelembe azokat az igényeket, amelyek a mindennapi élethez hozzátartoznak, úgymint az oktatás, művelődés, sportolás, rekreáció vagy munkavégzés.
10
A családban élők esetén a fogyatékos személy ellátásának feladatát családon belül kell megoldani, ami tetemes anyagi hátránnyal és sokszor megoldhatatlan lelki terhekkel jár. Mindezen problémákra, felmerült igényekre reagálva jött létre a Személyi Segítő Szolgálat.
A szolgálat által biztosított szolgáltatások A segítő szolgálat az általa nyújtott szolgáltatások körét nyilvánosságra hozza, egyben tájékoztatja erről a háziorvosokat, a különböző fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szervezeteket, az önkormányzat intézményeit. Az így megszerezhető információk teszik lehetővé, hogy a fogyatékos személyek, telefonon, vagy személyesen igényelhessék szolgáltatásainkat:
Személyi segítés A személyi segítő szolgálat segítséget nyújt a fogyatékos emberek személyes higiénés, életviteli és életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez, az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, a kulturális, művészeti, sport és szabadidős tevékenységhez, illetve információ nyújtásával segíti, hogy ügyei intézésében döntési helyzetbe kerüljön. Segítséget nyújt a társadalmi életben való teljes jogú részvétellel együtt járó ügyek intézéséhez. Mindezen tevékenységek során igényli a fogyatékos személy aktív közreműködését. Az ügyfelek bejelentkezésekor a fogyatékkal élő ember a személyi segítő szolgálat lehetőségeinek és kapacitásának figyelembevételével a Támogató Szolgálat vezetője dönt a szolgáltatás nyújtásáról. Az ellátottak maguk határozzák meg, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások köréből mire és milyen időtartamban tartanak igényt. Természetesen a segítők munkájuk során nem pótolhatják a hiányzó családtagokat. Tevékenységük csak kiegészítő lehet. A bejelentkezést követően a szolgálat vezetője személyesen felveszi a kapcsolatot a fogyatékos személlyel, pontosítja az igényeket, megvizsgálja a helyszínt, előzetes megállapodást köt az egyénnel. Ezt követően kijelöli a vezető az ellátásra alkalmas személyi segítőt. Ha a segítettel kölcsönösen elfogadják egymást, úgy a személyi segítő kitölti a szükséges adatlapokat.
•
Támogató szolgálati adatlap a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 14. mellékletében meghatározott támogató szolgálati adatlap. Az adatlapot a szolgálat vezetője, a szolgáltatás igénybevevője, az igénybevevő háziorvosa és a személyi segítő tölti ki.
•
Munkanapló. A munkanaplót a személyi segítő tölti ki minden munkanap során, majd az elvégzett munka után aláíratja segítettjével, aki ezzel igazolja a munka teljesítését. A munkanaplót folyamatos heti rendszerességgel köteles átadni a támogató Szolgálat vezetőjének. A munkanapló megírása úgy történik, hogy a 11
személyes adatokon és a dátumokon kívül még a megfelelő kódszámok kerülnek az egyes rublikákba. Ezek a kódszámok az elvégzett tevékenységet jelölik. •
Heti időbeosztás. A heti időbeosztást a vezető tölti ki. Ez az adott héten elvégzendő munka helyét és idejét jelöli. Ennek kitöltése a munka folyamatos szervezésével kapcsolatosan fontos.
•
Havi összesítő: A havi összesítőt a munkanapló adataival összegezve, azzal megegyezve kell kitölteni a személyi segítőnek, majd a hónap végén köteles átadni a támogató Szolgálat vezetőjének.
•
Esetkezelési adatlap: A szociális munkás által vezetett esetkezelési adatlap a felmerülő szociális problémák rögzítésére szolgál, tartalmaz minden olyan adatot, felmérést és ténykedést, amelyet a szociális munkás az ügy megoldása érdekében nyilvántart és végrehajt.
•
Jövedelemnyilatkozat: A segített tölti ki a jövedelemnyilatkozatot, mely alapján az ellátási szerződés térítési díja kerül megállapításra.
Ezután történik meg a szerződéskötés, amely tartalmazza a feladatokat, az időtartamot, az ellátás kiterjedését, valamint a fogyatékkal élő ember által fizetett térítési díjat. A maximális térítési díj az egy főre jutó jövedelem 20% lehet, függetlenül attól, hogy mennyi az 1 órára fizetendő térítési díj. (1993. Évi III. törvény a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4.§-ának a 2. Bekezdése.
A térítési díjak megállapítása az alábbiak szerint történik Jövedelem
Térítési díj
23200 Ft-ig
Ingyenes
23201 – 28200- Ft-ig
100
28201 – 33200- Ft-ig
150
33201 – 38200- Ft-ig
200
38201 – 43200- Ft-ig
250
43201 – 53200- Ft-ig
300
53201 – 63200- Ft-ig
400
63201 – 73200- Ft-ig
600
73201 – 83200- Ft-ig
700
83201 – 93200- Ft-ig
800
93201-Ft tól
900 12
A szolgáltatás igénybevétele folyamán, a segített igazolja a szolgáltatások elvégzését és ennek alapján a támogató szolgálat vezetője a napi, heti és havi elszámolásokat a nyilvántartásban vezeti. Az igényekben, vagy az állapotban történő bármilyen változást a szolgáltatást végző munkatárs, vagy az igénybevevő jelzi a támogató szolgálat vezetőjének, aki a szükségletekhez igazítja a feltételeket, illetve megkeresi a szükséges ellátások nyújtására jogosult társintézményt.
A személyi segítés feladatai az alábbiak lehetnek: Gondozási feladatok: étkeztetés, ebédhordás, főzés, mosogatás, takarítás, mosásvasalás, ágyneműcsere, gyógyszer felíratás-kiváltás, bevásárlás a segített nélkül, ügyintézés a segített nélkül. Személyi segítési feladatok: bevásárlás a segítettel, intézménybe kísérés (oktatási, foglalkoztatási, fejlesztő), intézményen belüli folyamatos segítségnyújtás, ügyintézés segítséggel, sétáltatás, levegőztetés, kulturális, művelődési, sportolási lehetőségekre való elkísérés, felolvasás.
2. Szállítás A támogató szolgálat ez a szolgáltatása Budapest egész területén igénybe vehető. A szolgáltatás díja 100 Ft/km. A szállítási igényt három nappal előre kell jelezni a támogató szolgálat vezetőjénél. Ő végzi a diszpécseri feladatokat, adja ki a gépkocsivezetőnek a megrendelést az egyeztetett igények figyelembevételével. Mivel az igények általában meghaladják a kapacitást, ezért a vezető feladata a beérkező igények rangsorolása is. Az igények rangsorolása a következő szempontok alapján történik: 1. A rendszeresen jelentkező igények, iskolába, munkába, gyógykezelésre történő eljutás előnyt élvez. 2. A mindennapi életvitelt segítő szolgáltatások igénybevételéhez az eljutás segítése pl: orvoshoz, gyógytornára, szakrendelésre, fürdőbe, fodrászhoz, könyvtárba, bevásárolni, ügyintézni. 3. A szűk kapacitás miatt csak ezután elégítjük ki a rekreáció körébe tartozó és az alkalmi igényeket. Amennyiben a jelentkező igényeket már nem vagyunk képesek kielégíteni, úgy a harmadik kategóriába tartozó igények kielégítéséhez felvesszük a kapcsolatot partnerszervezeteinkkel, és amennyiben ők rendelkeznek az adott időpontra szabad kapacitással, úgy hozzájuk irányítjuk át a megrendelőket.
13
3. Információ-tanácsadás A támogató szolgálat alapfeladatai közé tartozik az információs tanácsadás. Ezen szolgáltatás célja, hogy a fogyatékos személyek hozzájussanak minden olyan információhoz, amely szükséges ahhoz, hogy döntési helyzetbe kerüljenek problémáik megoldásakor és társadalmi integrációjuk minél szélesebb körben valósulhasson meg. Az információs tanácsadás során az igénybevevő egyrészt konkrét kérdéseire konkrét válaszokat kap, másrészt felvilágosítást kap arról, hogy ügyének elintézéséhez hol talál megfelelő segítséget. Az információs tanácsadás telefonon, levélben és személyesen vehető igénybe. A szolgáltatást a támogató szolgálat vezetője biztosítja. Az információs tanácsadáshoz a támogató szolgálatnak egy megközelítőleg százezer rekordból álló számítógépes adatállomány áll rendelkezésre. Az állomány kb. 94%-a fogyatékosokat segítő szervezetek, illetve a szakosított ellátást nyújtó szervezetek adatait tartalmazza, 3%-a a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó információkat (gyártó, forgalmazó adatai, hozzáférés módja, esetleg ára), 3%-a pedig a polgármesteri hivatalok adatait (ügyfélfogadás, a képviselő-testület tagjaira és szervezetére vonatkozó adatok, a hivatal szervezetére vonatkozó adatok). Az adatbázis karbantartása folyamatos, így lehetőség szerint mindig a legfrissebb adatokkal tudunk az érdeklődőknek segíteni. Az információs-tanácsadás igénybevétele ingyenes.
Az ellátottak köre Támogató szolgálatunk biztosítja a Fővárosban, de kiemelten az V., IX., és XIII. kerületben otthonában egyedül, vagy családjával élő, - mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi sérült, halmozottan sérült, és autista személyek ellátását. Az ellátás igénybevételére jogosult minden a kerületekben élő fogyatékos személy, de elsősorban azok, akik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 23.§ illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet 1-2.§ alapján súlyos fogyatékosnak minősül.
A szolgáltatást megvalósító személyek egészségügyi, vagy szociális középfokú végzettséggel rendelkező, lehetőleg érettségizett személyek, többen rendelkeznek szakápolói, illetve főiskolai képzettséggel. Alapítványunk a feladathoz szükséges speciális ismeretek biztosítására tanfolyami képzést biztosított számukra, amely a magas szintű feladatellátáshoz elengedhetetlen tudást és készséget nyújtott. A szolgáltatások közül a személyi segítés és a szállítás esetén szükséges a támogató szolgálat és a fogyatékkal élő ember közötti folyamatos kapcsolattartás. A kapcsolattartás célja:
14
•
A munka megfelelőségének ellenőrzése és az ügyfél elégedettségének megismerése
•
Esetleges konfliktusok kezelése
•
A szerződéstől eltérő kérések egyeztetése
A kapcsolattartás a vezető feladata. Ez történhet telefonon, személyesen, írásban a személyi segítő és a gépkocsivezető útján.
FFRISS - Fogyatékos Fiatalok Re/Integrációját Segítő Szolgálat Célja, a fogyatékos fiatalok önrendelkező életvitelének segítése olyan szolgáltatások működtetésével, amely hozzásegíti őket a társadalmi integrációhoz, reintegrációhoz.
Működésének alapelve, hogy az egyén belesimuljon a társadalomba, s annak teljes értékű tagjává váljon. Fejleszti a fogyatékos személyekben az önrendelkező, független élet fogalmát, illetve tudatosítja bennük, ismeretbővítéssel, majd ezeknek a módszerek, eszközök használatának gyakorlatban való átültetésével. Célzott információs szolgáltatást biztosít fogyatékos fiatalok részére integrált oktatási, sportolási, szabadidős, turisztikai pályázati lehetőségekkel kapcsolatban. A szolgálat keretében programokat, tréningeket is szervez. Ifjúsági szolgálatunkkal minden olyan fórumon bemutatkozunk, ahol fogyatékos fiatalok megfordulnak, illetve a fogyatékosoknak, fiataloknak szóló folyóiratokban is megjelenünk. A szolgálat ezen alapelvek és tevékenységek megvalósulását a következő tevékenységekkel éri el:
Ügyfélszolgálat Ezen belül a mozgás-, látás- és hallássérült fiatalokkal egyaránt kiemelten foglalkozik. A különféle fogyatékosságokkal külön kapcsolattartó személy áll a fiatalok rendelkezésére. -
Információadás az adatbankban szereplő adatok alapján minden, fiatalokat érintő témában-kivéve a munkahely-keresést és a szociális, jogi kéréseket, amikor is a munkaközvetítő és tanácsadó irodánkba, a személyi segítő szolgálatunkhoz, illetve az alapítvány jogászához irányítjuk az érdeklődőt. Információ irodalmi művek, tankönyvek, stb. fellelhetőségi helyéről hozzáférhető formában vakok számára.
-
Programajánlás az aktuális budapesti programlehetőségek közül, az akadálymentes, illetve a segítővel használható helyek, intézmények ismerete alapján.
15
-
Tanácsadás azoknak, akik nem konkrét kérdéssel fordulnak a szolgálathoz, hanem általában érdeklődnek, és még nem biztosak benne, hogy milyen lehetőségek érdeklik őket. Ha lelki problémák merülnek fel, azzal próbálunk segíteni, hogy az alapítvány pszichológusát ajánljuk.
Adatbank-gondozás Adatgyűjtés. Azoknak az ifjúsági programoknak és lehetőségeknek a gyűjtése, amelyeknél figyelemmel vannak a sérült emberek igényeire is. (Akadálymentes környezet, be és kikísérés, "vendéglátói" hozzáállás.) Adatbankunk gyűjtési témakörei a következők: fogyatékos fiatalokat segítő hivatalok, külföldi szervezetek; fogyatékos fiatalokat segítő egyesületek; fogyatékosok sportszervezetei; sérültek az Interneten; ifjúsági irodák, szervezetek; iskolai rendszerű oktatási lehetőségek sérülteknek is; OKJ-s szakmatanulási lehetőségek; szabadidős tanfolyamok; akadálymentes kulturális intézmények; sportolási lehetőségek; budapesti és vidéki akadálymentes turisztikai lehetőségek; külföldi utazási lehetőségek; egyéb (szociális, orvosi, vállalkozási, ügyvédi segítség). Az összegyűjtött adatok a szakkönyvtárunkban szereplő adattárakból, az alapítvány címgyűjtéseiből és személyes információkból (ismeretségek, fesztiválok, rendezvények) származnak. Kapcsolatépítés egyrészt az általunk ajánlott lehetőségek, intézmények folyamatos ellenőrzése, másrészt a FFRISS- szolgáltatások hírének rendszeres eljuttatására a fogyatékos fiatalokhoz.
Irodalomfigyelés látássérülteknek Gyűjtjük a látássérültek számára elérhető irodalmi anyagok lelőhelyeit (hangoskönyvtárak, Braille-könyvtár, Internetes könyvtárak, magángyűjtemények) címlistáit. Ezzel szeretnénk segítséget nyújtani a vak és gyengénlátó fiataloknak abban, hogy a tanulmányaikhoz szükséges művek elérhetőségéről információt kapjanak. (Jelenleg mintegy 8000 műről van adatunk.)
Programszervezés -
Programok, fórumok fogyatékos fiatalok számára az ismereteik bővítésére az esélyegyenlőség, önálló életvitel érdekében.
-
Továbbtanulást segítő foglalkozássorozat mozgáskorlátozott és látássérült fiataloknak. Önkéntes munka, nemzetközi kapcsolatteremtő szemináriumok szervezése.
-
Közös programok, tevékenységek más intézményekkel, ifjúsági szervezetekkel a hozzánk forduló fogyatékos fiatalok bevonásával. 16
-
Egyéb tanfolyamok, különböző (OKJ-s) tanfolyamok szervezése, amely olyan ismereteket ad a fogyatékos fiataloknak, amit máshol csak nehézkesen tudna elvégezni. (angol, számítástechnikai tanfolyam, búvártanfolyam, stb.)
Ezen szolgáltatásokat, programokat munkatársaink segítségével és önkéntes segítők közreműködésével valósítjuk meg. Mindenről részletes információt lehet kapni a FFRISS honlapján, ahol munkatársunk várja a fiatalok problémáit, javaslatait, ötleteit, kérdéseit, hogy szolgáltatásainkat az igényekhez igazíthassuk. A FFRISS telefonon, e-mailen, és ügyfélfogadási időben személyesen áll az ügyfelek rendelkezésére. Siket ügyfeleink részére jeltolmácsolást biztosítunk.
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány Cím: 1053 Budapest, Henszlmann I. u. 9. Telefon: 06-1/318-99-20, 06-1/317-84-38 FAX: 06-1/317-44-17 E-mail:
[email protected] Honlap: www.motivacio.hu
17
