MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA

MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA 2008-2013

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Győr, 2008.január.15

Darilla Bt.

TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

Bevezetés........................................................................................... 5 Módszertan....................................................................................... 7 A stratégia felépítése.............................................................................................................. 7 A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek ............................................................ 8

3. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja ..................... 13 3.1 A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképének meghatározó elemei .............................. 13 3.2 A hosszútávú stratégiai célok rögzítése ......................................................................... 14 3.3 A közép- és rövidtávú stratégiai programok rögzítése .................................................. 16

4. A Mosonmagyaróvári kistérség operatív programja ....................... 33 4.1 A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése .............................................................. 33 4.1.1 Víziturizmus fejlesztése .......................................................................................... 33 4.1.1.1 Kijelölt megállóhelyek létesítése ..................................................................... 34 4.1.1.2 A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése ...................................... 36 4.1.1.3 A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése ................ 38 4.1.1.4 Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén ..................................... 40 4.1.1.5 Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron............................... 41 4.1.1.6 Sétahajózás feltételeinek biztosítása ................................................................ 42 4.1.1.7 Felügyeleti rendszer megszervezése ................................................................ 44 4.1.1.8 Vízi kaland-élménypark létrehozása................................................................ 45 4.1.2 Kerékpáros turizmus fejlesztése ............................................................................. 48 4.1.2.1 Kerékpárutak kiépítése (a forgalmas utak mentén is)...................................... 49 4.1.2.2 A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése............................................. 51 4.1.2.3 Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése ........... 52 4.1.2.4 Kerékpárszállító taxi, kerékpárhajó működtetése ............................................ 53 4.1.2.5 Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása ............... 54 4.1.3 Lovasturizmus fejlesztése ....................................................................................... 56 4.1.3.1 Lovastúra útvonalhálózat kialakítása............................................................... 57 4.1.3.2 A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése ................................ 59 4.1.4 Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése .................................................. 61 4.1.4.1 Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése .................................. 62 4.1.4.2 Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben ............................. 63 4.1.4.3 Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése ........................................... 65 4.1.4.4 Horgászturizmus fejlesztése............................................................................. 66 4.1.5 Ökoturizmus fejlesztése .......................................................................................... 68 4.1.5.1 Tanösvények kialakítása .................................................................................. 69 4.1.5.2 Gyalogos túraútvonalak kijelölése................................................................... 70 4.1.5.3 Madármegfigyelő helyek létrehozása .............................................................. 72 4.1.6 Falusi turizmus fejlesztése ...................................................................................... 74 4.1.6.1 Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása.................................... 75 4.1.6.2 Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása ................................................................................................................. 76 4.1.7 A kulturális és örökségturizmus fejlesztése............................................................ 78 4.1.7.1 Műemlékek felújítása, megőrzése.................................................................... 79 4.1.7.1.1 Falumúzeumok.......................................................................................... 79 4.1.7.1.2 Településkép javítása, szobrok emlékművek rendben tartása .................. 80 4.1.7.1.3 Műemlékeink kulturális célokra való hasznosítása................................... 80 4.1.7.2 Térségi fesztiválok szervezése......................................................................... 81 Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem 2 Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

4.1.7.2.1 „Mega”-rendezvény .................................................................................. 82 4.1.7.2.2 Térségi fesztiválok .................................................................................... 82 4.1.7.3 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése....................... 85 4.1.7.4 Tematikus utak létrehozása a kistérségben ...................................................... 86 4.1.7.4.1 Faluséta bevezetése................................................................................... 87 4.1.7.4.2 Egy téma köré szervezett tematikus útvonalak......................................... 87 4.1.7.4.3 Térségi tematikus útvonalak létrehozása a kínálati elemek összekapcsolásával................................................................................................... 89 4.1.8. Az egészségturizmus fejlesztése ............................................................................ 91 4.1.8.1. Szolgáltatások differenciálása......................................................................... 92 4.1.8.1.1. Gyógyélmény – Mosonmagyaróvár............................................................. 93 4.1.8.1.2. Családi élmény – Lipót ................................................................................ 93 4.1.8.1.3. (1-2) Komplex élmény – Ásványráró (2), Máriakálnok (1) ........................ 94 4.1.8.2. Gyógyászati készítmények előállítása ............................................................ 95 4.1.8.3. A termálvízkincs differenciált hasznosítása.................................................... 96 4.1.8.4. Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez ................................. 97 4.1.8.5. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás.......................... 98 4.1.9 A konferenciaturizmus fejlesztése ........................................................................ 101 4.1.9.1 Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása.......... 101 4.1.9.2 400-500 fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshely-kapacitás biztosításával .......................................... 103 4.1.10 Szálláshelyek fejlesztése..................................................................................... 105 4.1.10.1 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása ......................................... 105 4.1.10.2 Minősített kempingek létrehozása ............................................................... 107 4.2. Forgalomnövelő marketing.................................................................................... 109 4.2.1. Marketingstratégia kidolgozása ..................................................................... 109 4.2.2. Egységes arculat kialakítása .......................................................................... 111 4.2.2.1. Szlogen.................................................................................................. 112 4.2.2.2. Egységes arculati elemek...................................................................... 113 4.2.3. Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása.................................. 115 4.2.3.1 Kiadványok ........................................................................................... 115 4.2.3.2. Hirdetések, reklámok ............................................................................ 117 4.2.3.3. E-marketing........................................................................................... 118 4.2.3.4. PR.......................................................................................................... 120 4.2.3.5. Kiállítások ............................................................................................. 121 4.2.3.6. Sales promotion - eladásösztönzés........................................................ 122 4.2.4. A kiemelt termékek promóciója..................................................................... 124 4.2.4.1. Prioritások promóciója.......................................................................... 124 4.2.4.2. Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója .............................. 128 4.2.5. Piackutatás, hatékonyságmérés...................................................................... 130 4.2.5.1. Piackutatás ................................................................................................. 130 4.2.5.2. Hatékonyságmérés ..................................................................................... 131 4.2.6. Szemléletformálás a lakosság körében .......................................................... 133 4.2.6.1. A turizmus környezetének alakítása ..................................................... 133 4.2.6.2. Belső PR tevékenység........................................................................... 135 4.3 A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja ................................................................... 137 4.3.1 Jónási-mellékág rehabilitációja............................................................................. 139 4.3.2 A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése.................................................................... 140 4.3.3 A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása..................... 141 4.3.4 Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése....................................................... 143 Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

3

4.3.5 A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása ...................................................................................................................... 144 4.3.6 A Lajta közcélú hasznosításának támogatása ....................................................... 146 4.4. Szakemberképzés, emberi erőforrás fejlesztése..................................................... 148 4.4.1. Együttműködés ösztönzése ............................................................................ 148 4.4.1.1. Gyakornoki program kialakítása........................................................... 149 4.4.1.2. Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység......................... 150 4.4.2. Oktatás ........................................................................................................... 152 4.4.2.1. Vállalkozói tanfolyamok szervezése..................................................... 152 4.4.2.1.1. Általános vállalkozási ismeretek......................................................... 152 4.4.2.1.2. Falusi vendéglátók oktatása ................................................................ 153 4.4.2.1.3. A stratégia megvalósításának lehetőségei........................................... 153 4.4.2.1.4. Balneológiai képzés ............................................................................ 153 4.4.2.1.5. Animátorképzés .................................................................................. 153 4.4.2.1.6. Rendezvényszervező, programszervező képzés ................................. 153 4.4.2.1.7. Egyéb hiányzó szakképzések.............................................................. 153 4.4.2.2. Nyelvtanfolyamok szervezése .............................................................. 154 4.4.2.3. Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak ............................................................................................................... 155 4.5. Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok ......................................................... 157 4.5.1. Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése ................................................... 157 4.5.1.1. Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása .................................................................................................... 158 4.5.1.2. Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés előmozdítására ....................................................................................... 161 4.5.2. Települési Turisztikai szervezetek fejlesztése ............................................... 164 4.5.2.1 Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása .................................................................................................... 165 4.5.2.2. Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására. ............................................................................................................... 166 4.5.3. Határmenti desztinációs együttműködés........................................................ 168 4.5.3.1 Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével ........................................................................................... 169 4.5.3.2. Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése................................ 170 4.5.3.3. Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése...... 172 4.5.3.4 Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés ........................................................................................................... 173 4.6. Egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása ................................................. 175 4.6.1. A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása........................... 176 4.6.2. A vevők elvárásainak megismerése ............................................................... 177 4.6.3. A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok megfogalmazása – Serviceguide kialakítása.................................................................. 178 4.6.4. Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése ....... 179 4.6.5. Kistérségi Code of Conduct létrehozása ........................................................ 180 4.6.6. Kistérségi védjegy kialakítása........................................................................ 181

5. 6. 7. 8.

Intézkedések, alintézkedések táblázatos összegzése.................. 183 Zászlóshajóprojektek .................................................................. 187 Irodalomjegyzék .......................................................................... 188 Mellékletek ................................................................................... 190

Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

4

1.

Bevezetés A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 2007 őszén árajánlatot kért a

„Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája 2008-2013” című szakanyag elkészítésére. A stratégia elkészítésére a pályázók sorából a Darilla Bt. került kiválasztásra. A projektben a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetének négy munkatársa és a Kar pályázatírója vett részt (projektvezető: Dr. Darabos Ferenc PhD., főiskolai docens, tanszékvezető, a projektcsapat további tagjai: Happ Éva, főiskolai tanársegéd, Husz Anikó, főiskolai adjunktus; Pető Tamás, pályázatíró; Printz-Markó Erzsébet, főiskolai tanársegéd). A stratégia a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával készült. Jelen stratégia célja egy olyan javaslat elkészítése, amely megalapozott és gondosan előkészített iránymutatást tartalmaz a döntéshozók számára Mosonmagyaróvár és kistérségének turisztikai célú fejlesztéseihez, igazodva más szakterületek kapcsolódó dokumentumaihoz. A tanulmány előzménye és bázis dokumentuma a Darilla Bt. által 2006ban kidolgozott „Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013”. A „Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája 2008-2013” elkészítésének létjogosultságát elsősorban a kistérség természeti és épített adottságai indokolják. A tanulmány állást foglal a zászlóshajós projektek kidolgozása mellett, melyek komplex szemléletmódot és komplex hasznosítási kereteket jelentenek településfejlesztési feladatokat is generálva. A vizsgált területen az arculat és a kínálat vonatkozásában egy hármas megoszlás kerül javaslatra, melynek elemei: Hanság és Mosoni-síkság: élmény- és kalandturizmus, Mosonmagyaróvár: kulturális turizmus, Szigetköz: természetközeliség. A stratégia sokoldalúan vizsgálja a kistérséget és hangsúlyozza, hogy nem csak a turizmus ágazatát érintő feladatok merülnek fel a megvalósítás során, hanem sokoldalú koordinációt igénylő, összetett ágazati tevékenységek is, amelyek igénylik a kompromisszumokat. A tanulmány illeszkedik a már meglévő nemzeti és regionális turizmusfejlesztési stratégiákhoz; figyelembe veszi a korábban elkészült dokumentumokat; valamint javaslatokat tesz a középtávú és a hosszútávú fenntartható, versenyelőnyt jelentő beruházások irányvonalaira azok céljainak, kedvezményezetteinek, és felelőseinek megjelölésével. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

5

A stratégia szerkezetében a stratégiai program rész szól a jövőképről, a hosszútávú stratégiai célokról, valamint a közép- és hosszútávú stratégiai programokról. A programok súlyozása, indoklása, céljai, eredményei és azok projektjei egyaránt feldolgozásra kerülnek. Az operatív programban az egyes stratégiai programokhoz tartozó intézkedések és alintézkedések részletes kifejtése olvasható, becsült költségvetéssel kiegészítve. A stratégia külön kitér az intézkedések súlyozására, és a kiemelt zászlóshajó projektek feltüntetésére. Táblázat foglalja össze a főbb intézkedések, alintézkedések sorát. A mellékletben segédanyagok találhatók a kivitelezéshez és a sikeres pályázati tevékenységhez.


6

2.

Módszertan A stratégia felépítése

A stratégia szerkezeti felépítésével kapcsolatban fontos megemlíteni a stratégia 2007. október 30-án tartott nyitó workshop-ot. Ezen műhelytalálkozón a megbízó jóváhagyta a projektcsapat által javasolt szerkezeti felépítést, és időütemtervet. Ennek értelmében a stratégia elkészítéséhez az alábbi fejezetek kerültek kialakításra: Stratégiai program -

Jövőkép;

-

Hosszútávú stratégiai célok, középtávú programok rögzítése;

Operatív program -

A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése;

-

Forgalomnövelő marketing;

-

A Mosoni-Duna és a Lajta kérdése;

-

Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok;

-

Szakemberképzés;

-

Egységes minőségbiztosítási rendszer;

Zászlóshajóprojektek meghatározása A projektek összegző táblázata A stratégia szerkezetében tehát a stratégiai programrész szól a jövőképről, a hosszútávú stratégiai célokról, valamint a közép- és hosszútávú stratégiai programokról. A programok súlyozása, indoklása, céljai, eredménymutatói és azok projektjei egyaránt feldolgozásra kerültek. Az operatív programban az egyes stratégiai programokhoz tartozó intézkedések és alintézkedések részletes kifejtése olvasható, becsült költségvetéssel kiegészítve. A stratégia külön kitér az intézkedések súlyozására, és a kiemelt zászlóshajó projektek feltüntetésére. Táblázat foglalja össze a főbb intézkedések, alintézkedések sorát. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

7

A mellékletben segédanyagok találhatók a kivitelezéshez és a sikeres pályázati tevékenységhez. A stratégia megvalósításának koordinálása a szakanyag nyomán létrejövő Szigetközi Turisztikai Desztinációmenedzsment szervezet, illetőleg a kistérségi társulás feladata. A stratégia megvalósításának vizsgálatára kétévente kerül sor a készítő bevonásával, külön megbízások keretében. A stratégia alappillére a „Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 20072013”, amely tartalmazza a kistérségben megvalósítandó jövőkép körvonalait. A hosszú távú stratégiai célok és középtávú stratégiai programok a döntéshozók és véleményformálók, illetve a turisztikai vállalkozások és szolgáltatások által 1-10 pontig terjedő rangsorban kerültek osztályozásra. Az interjúk során 10-es értékű volt a legfontosabb és legidőszerűbb program. A projektcsapat ezzel összhangban adott prioritási rangsort az egyes fejlesztéseknek, alintézkedéseknek is. Mindezen programok és intézkedések, indoklással és célmeghatározással kiegészítve tartalmazzák azt a fejlesztési irányvonalat, amelyet a projektcsapat javasol Mosonmagyaróvár és kistérségének a 2008-2013-as időszakra. A mosonmagyaróvári projektek részletes kifejtésére a 2008. március 15-ére elkészülő „Mosonmagyaróvár idegenforgalmi stratégiája 2008-2013” című szakanyagban fog sor kerülni. Az egyes alintézkedések tartalmazzák a fejlesztés célját, a projekt bemutatását, szakmai tartalmát, területi lehatárolását, illetve felsorolják a kedvezményezetteket, a közreműködő szervezeteket, a felelősöket, valamint táblázatos formában olvasható a fejlesztésekhez tartozó prioritás (1: elhagyhatatlan, 2: nagyon fontos, 3: fontos). Mindemellett időbeli és pénzügyi ütemezés

került

kialakításra,

a

mellékletben

feltüntetett

pályázati

javaslattal.

A

meghatározásra került árak tájékoztató jellegűek és becsült értékek. Pontosításuk részletes előkészítést igényel.

A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek A stratégia elkészítése során alkalmazott módszerek tekintetében a tanulmány összeállításánál projektcsapatunk felhasználta a már meglévő országos, regionális, kistérségi, települési terület- és turizmusfejlesztési dokumentumokat és felkereste adatgyűjtés céljából az illetékeseket, hogy bocsássák rendelkezésünkre a dokumentumokat. A stratégia során leginkább az alant felsorolt és alkalmazott módszerek járultak hozzá az anyag véglegesítéshez: Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

8

-

szekunder vizsgálatok, vagyis a meglévő dokumentumok elemzése;

-

primer források, azaz interjúk készítése és kiértékelése a megbízóval egyeztetett illetékes véleményformálók körében, úgy mint, polgármesterek, képviselők, idegenforgalmi egyesületek és szövetségek képviselői, illetve az idegenforgalomban érintett és érdekelt szolgáltatók;

-

mélyinterjúk lebonyolítása;

-

eseti mélyinterjúk lebonyolítása;

-

telefonos interjúk lebonyolítása;

-

lakossági kérdőívek;

-

workshop-ok.

Mélyinterjúban az alábbi személyek voltak érintettek: -

Balsay Zsuzsanna - Polgármesteri Hivatal, Kimle;

-

Bazsó Lajos - Polgármesteri Hivatal, Rajka;

-

Benkovich Edina - Polgármesteri Hivatal, Rajka;

-

Dusek Miklósné – Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár;

-

Gerháth Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Mecsér;

-

Kertész Attila – Polgármesteri Hivatal, Újrónafő;

-

Kovács Gábor - Polgármesteri Hivatal, Lébény;

-

Kovács Szilárd – Kastélyszálloda, Hédervár;

-

Lőrincz György – Polgármesteri Hivatal, Jánossomorja;

-

Majthényi Tamás – Polgármesteri Hivatal, Halászi;

-

Papp Zoltán – Polgármesteri Hivatal, Levél;

-

Tóth József Péter - Polgármesteri Hivatal, Lipót;

-

Török Sándor - Polgármesteri Hivatal, Mosonszolnok;

-

Fazekas Zoltán- Polgármesteri Hivatal, Darnózseli;

-

Széles Sándor- Polgármesteri Hivatal,Máriakálnok

Eseti mélyinterjú került lebonyolításra az alábbi személyekkel: -

Láng István – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője;

-

Novákné Fazekas Erika – NYDRFÜ; részvétel a Lipóton megrendezésre került Turisztikai Tanácsülésen.


9

A telefonos interjúk lebonyolításában a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetében létrejött Turisztikai Kutatóműhely keretében az Intézet hallgatói működtek közre. Az érintett hallgatók: -

Böősi Tamás – Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató;

-

Csákvári Tamás - Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató;

-

Miksó Damján Milán – Idegenforgalmi Szakmenedzser szakos II. éves nappali tagozatos hallgató;

-

Urbán Erika - Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató;

-

Szaknyéri Tünde - Turizmus és Vendéglátás szakos I.éves nappali tagozatos hallgató.

A hallgatók az alábbi személyek közreműködésével végezték el a telefonos interjúkat: -

Böősy Imre – Polgármesteri Hivatal, Ásványráró;

-

Csalló Gábor – Borclub Étterem, Mosonmagyaróvár;

-

Feketéné Tolnai Katalin – Dunaparti Panzió és Vendégházai, Mecsér;

-

Fűzfa Zoltán – Erdei Iskola, Dunasziget;

-

Gál András – Engler Hotel, Mosonmagyaróvár;

-

Husz Szilvia – Hotel Lajta Park, Mosonmagyaróvár;

-

dr. Iváncsics János – Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Győr;

-

Juhász József – Polgármesteri Hivatal, Hédervár;

-

Kránitz Béla – Vadvíz Kemping;

-

May Imre – Maywald vendégház, Dunasziget;

-

Németh Bence – Jégmadár Vízitúrák, Dunasziget;

-

Novák András – Polgármesteri Hivatal, Feketeerdő;

-

Odor Ernő - Polgármesteri Hivatal, Várbalog;

-

Pápay Hajnalka – Szigetköz Wellness Hotel, Dunakiliti;

-

Szelle Kornél – Szelle Lovasudvar, Dunasziget;

-

Szombath Tibor – Party Csárda, Halászi;

-

Szirtl György – Aranykárász Kemping, Rajka;

-

Tamás Lőrincné – Horgony Tanya, Darnózseli;

-

Tóth István – Polgármesteri Hivatal, Dunasziget.


10

Lakossági kérdőív a kistérség településein került lebonyolításra. A lakossági kérdőív lebonyolításában a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézetében létrejött Turisztikai Kutatóműhely keretében az Intézet hallgatói működtek közre. Az érintett hallgatók: -

Böősi Tamás – Idegenforgalmi és Szálloda szakos IV.éves nappali tagozatos hallgató;

-

Miksó Damján Milán – Idegenforgalmi Szakmenedzser szakos II. éves nappali tagozatos hallgató.

A stratégia kidolgozása alatt két workshop megszervezésére került sor. Az első műhelytalálkozó 2007. október 30-án volt a mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatalban. A nyitó megbeszélésen a projektcsapat ismertette a stratégia jelentőségét, időszerűségét, módszertanát és ütemezését, valamint elhatározta, hogy a „Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi

koncepciója

2007-2013”

során

megszólított

interjúalanyokat

és

véleményformálókat ismételten fel fogja keresni, hogy egy megalapozott stratégiai programot tudjon összeállítani a koncepcióra alapozott folytonosságot fenntartva. A nyitó workshop résztvevői: -

Balsay Zsuzsanna - Polgármesteri Hivatal, Kimle;

-

Benkovich Edina - Polgármesteri Hivatal, Rajka;

-

Bencze Enikő – Orchidea Hotel, Lipót;

-


-

Fazekas Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Darnózseli;

-

Gerháth Zoltán - Polgármesteri Hivatal, Mecsér;

-

Husz Szilvia - Hotel Lajta Park, Mosonmagyaróvár;

-

Kertész Attila – Polgármesteri Hivatal, Újrónafő;

-

Kovács Gábor - Polgármesteri Hivatal, Lébény;

-

Kovács Ildikó - Polgármesteri Hivatal, Lébény;

-

Kovács Szilárd – Kastélyszálloda, Hédervár;

-


-

Majthényi Tamás – Polgármesteri Hivatal, Halászi;

-

Márovics Géza - Polgármesteri Hivatal, Dunaremete;

-

Németh Edina – HVI, Darnózseli;


11

-

Novákné Fazekas Erika – NYDRFÜ, Győr;

-

Papp Zoltán – Polgármesteri Hivatal, Levél;

-

Pollreisz Klára - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár;

-

Szabó Miklós - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár;

-

Szalai Éva - Tourinform Iroda, Mosonmagyaróvár;

-

Szőke László – Polgármesteri Hivatal, Hegyeshalom;

-

Török Sándor - Polgármesteri Hivatal, Mosonszolnok. A

záró

workshop

időpontja

2007.

december

17-e

volt,

amely

szintén

Mosonmagyaróváron került lebonyolításra. Itt a projektcsapat ismertette szintetizáló munkájának eredményét, valamint szakmai véleménycserére került sor. A második műhelytalálkozó résztvevői az alábbi személyek voltak: -


-

Fűzfa Zoltán – Pisztráng Kör Egyesület, SZITE, Mosonmagyaróvár;

-

Kovács Ildikó – Polgármesteri Hivatal, Lébény;

-


-

Dr. Nagy István – Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár;

-

Németh Edina – HVI, Darnózseli;

-

Novákné Fazekas Erika – NYDRFÜ, Győr;

-

dr. Pető Péter – Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvár;

-

Pollreisz Klára - Polgármesteri Hivatal, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Mosonmagyaróvár;

-

Szombath

Tibor

–

Mosonmagyaróvári

Idegenforgalmi

Közalapítvány,

Mosonmagyaróvár; -

Szőke László – Polgármesteri Hivatal, Hegyeshalom;

-

Varga Gizella – Darnózseli.

A záró műhelytalálkozót követően a jelenlevőknek, illetve az interjúsorozatban résztvevők körének lehetőségük nyílt írásos véleménynyilvánítás, kiegészítés megtételére a stratégia egyes részeire vonatkozóan.


12

3. A Mosonmagyaróvári kistérség stratégiai programja 3.1 A Mosonmagyaróvári kistérség jövőképének meghatározó elemei A kistérség jövőképét és hosszútávú stratégiai céljait a 2006-ban elkészített helyzetértékelő koncepció tartalmazza. A teljes anyag a koncepcióban olvasható, jelenleg a jövőképből az általunk leglényegesebbnek tartott, javasolt kiegészítésekkel korrigált elemeket emeljük ki. A kistérség a modern Európa egyik legdinamikusabban fejlődő hármashatár-menti rekreációs központjává válik. Ausztriából és Szlovákiából rendszeres turistaforgalom érkezik a színvonalas szabadidős kínálatot nyújtó területre. A térség 5 év alatt Bécs és Pozsony körzetének üdülőövezetévé fejlődik. A szezon az új beruházások következtében egyaránt kitolódik az őszi-téli és tavaszi időszakra is. A térség turisztikai kínálatának főbb elemei a víziturizmus, a kerékpáros turizmus, a kulturális turizmus, a wellness- és az egészségturizmus, a casino turizmus, az ökoturizmus, a falusi turizmus, valamint az élmény- és kalandturizmus. A Szigetközben a természeti adottságok hasznosítása, Mosonmagyaróváron a kultúra, a Hanság, Mosoni-síkság vidékén pedig az élményelemek jelentik az egyediséget a kistérség területén. Megépül az Euro Vegas, a máriakálnoki wellnessközpont, a mosonmagyaróvári gyógyfürdő saját arculatot alakít ki, Lipót országos termálközponttá fejlődik. A kistérséget behálózza a határok felől jól megközelíthető kerékpárutak rendszere. A Szigetközi és Csallóközi Nemzeti Park látogatásra alkalmas zónáiban fellendül az ökoturizmus. A víziturizmus a Mosoni-Duna rehabilitációjával (kajak, kenu), a hajóátemelés műszaki feltételeinek megoldásával (yachtturizmus) az egész Szigetköz számára fontos megélhetési forrást jelent. A Lajta folyó a kenutúrák teljes értékű eleme és fontos összekötőkapocs Ausztriával. A kistérség szoros kapcsolatot tart fenn a peremterületeken keresztül a Hansággal, a Rábaközzel, és a Szigetköz alsó tájegységével. A vállalkozások együtt hirdetik határmenti kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Dunatájjal a külső piacok irányába. Ahhoz, hogy a fenti jövőkép valósággá váljon, stratégiai célokat kell kitűzni, és megvalósításukhoz programokat kell kijelölni, melyek részletes leírását a jelen szakanyag tartalmazza.


13

3.2 A hosszútávú stratégiai célok rögzítése A kistérség idegenforgalmi koncepciójában négy hosszútávú cél került megfogalmazásra. A stratégia készítése során ezek priorálásának meghatározására került sor. A felmérésből kiderült, hogy az általános célmeghatározások találkoznak a döntéshozók, véleményformálók, illetőleg a vállalkozók elképzeléseivel. Az 1-10 pontig terjedő rangsorban, mindegyik a kiemelten fontos célképzés kategóriájába került. A következőkben a stratégiai célok felsorolása, súlyozása és rövid indoklása olvasható: A természeti feltételek hosszútávú, térségi szintet meghaladó általános rendezése (9,7 pont) Az idegenforgalom szervezeti rendszerének átalakítása (9,1 pont) Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén (8,7 pont) Az országos szinten egyedülálló hármashatár-menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára (8,6 pont) A természeti feltételek hosszútávú, térségi szintet meghaladó általános rendezése A természeti adottságok a kistérség turizmusának alapvető keretfeltételeit jelentik. Mindezt egyértelműen alátámasztja az interjúkérdések alapján kidolgozott súlyozás. A természeti környezet a vizsgált tájegységekben a turizmus fő vonzerején túl a helyi népesség életterét is jelenti. A környezeti feltételek rendezése komplex megközelítést, és megnyugtató, hosszútávon is érezhető intézkedéssort igényel. Ide tartozik a vízszint rendezése, az élővilág védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése. Ma már nélkülözhetetlen a környezetvédelem és az idegenforgalom kooperációja, mert a fenntartáshoz szükséges bevételeket ki kell termelni, és gondoskodni kell a jövő generációk életteréről. A célkitűzés úgy valósítható meg, Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

14

ha a fejlesztések közös gondolkodással és a turizmusforgalom folyamatos kontrollálásával párosulnak. Az idegenforgalom szervezeti rendszerének átalakítása A stratégia készítése során a véleményformálók, vállalkozások úgy értékelték, hogy hosszútávon kiemelten fontos a turizmus szervezeti rendszerének reformja. A kistérség úgy tud versenyképes kínálatot felvonultatni, hogy ha a turizmus szereplői kellő szervezettséget mutatnak. Párhuzamos kínálatokkal, önkéntelenül egymásra szervezett programokkal, egységes marketing hiányában nem lehet idegenforgalmi célponttá válni. Ebben a rendszerben minden egyes szereplőnek kiemelkedő szerep jut, de önmagában egyik erőfeszítés sem elegendő a térség elismertségéhez. Talán az együttműködve versenyezni szlogen jellemzi legjobban a vállalkozások és az önkormányzatok új szerepvállalását. Ebben a folyamatban az alulról szerveződő települési szervezeti sejtekre épülő térségi összefogások jelentenek előrelépést. A kooperációs folyamat nem ér véget a települések határánál, mert a turisták tájegységeket és ezekhez kötődő arculatot keresnek, viszont módot ad az egyedi arculati elemek kifejezésére. Attrakciófejlesztés, kiemelten az öko-, vízi-, kulturális, kerékpáros, falusi és egészségturizmus terén A turisztikai termék szolgáltatáscsomagot jelent, ami a mosonmagyaróvári kistérségben nagyrészt a korábban említett természeti elemekre, illetőleg a menedzsmentszervezet hatékony működésére épül. A kiemelt fejlesztési irányok a komplex helyzetértékelés megállapításaiból, következtetéseiből származnak, és a kulturális turizmus kivételével a természeti vonzerőkön alapulnak. A kínálatnak találkozni kell a turisták elvárásaival és széles változatosságot célszerű mutatnia. Azokra a vonzerőkre javasolt építeni, amelyek a nemzetközi és belföldi versenyben egyedi, illetőleg kiegészítő kínálatot nyújtanak. Az attrakciók kialakítása, piacra vitele átgondolt, megvalósítható beruházásokat, és azok csomagba rendezését jelenti.


15

Az országos szinten egyedülálló hármashatár-menti fekvés versenyképes hasznosítása a turizmus számára A stratégiai cél megfogalmazásában a határ kifejezés 2007. december 21-től már csak jelképes országhatárt jelent. A célkitűzés fontossága, súlya a megkérdezettek véleménye szerint alig marad el a korábban elemzett termékfejlesztéstől. A fent ugyancsak tárgyalt szervezeti, kooperációs folyamat eredményességét a határmenti kapcsolatok hatékonysága is méri. A térség közlekedésföldrajzi helyzetéből egyértelmű előny származik. A helyzet menedzselése hosszútávon pedig úgy realizálódik, hogy a határnyitás nem jár az értékes helyi munkaerő elvándorlásával. A vállalkozói és önkormányzati partnerek kezében a döntés, hogy felismerik–e az egységes kínálat erejét és az aranyháromszög közös piacravitelének lehetőségét. Az alulról szerveződő vállalkozói csoportok együttműködése, lépésről-lépésre gazdagodik a határmenti kooperációkkal. A vállalkozások így együtt hirdethetik kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Duna-tájjal, a külső piacok irányába.

3.3 A közép- és rövidtávú stratégiai programok rögzítése A jövőkép, valamint a hosszútávú stratégiai célok megvalósításához közép- és rövidtávú stratégiai programokra, valamint az azokból következő intézkedésekre, operatív programokra van szükség. A stratégiai programok súlyozása szintén a megkérdezett véleményformálók, vállalkozások

hozzászólásai

alapján

körvonalazódott.

A

stratégiai

programok

a

helyzetértékelő koncepció alapján lettek meghatározva. A szálláshelyfejlesztés és a programcsomagok kialakítása a termékfejlesztésben, a nemzetközi kapcsolatok pedig a szervezetfejlesztésben

kerültek

összevonásra.

A

Mosoni-Duna

rehabilitációja

az

önkormányzatok kérése alapján kiegészült a Lajta folyóval. A megkérdezettek véleménye alátámasztotta a programok helyes megválasztását. Az 1-10 pontig terjedő rangsorban még a legkevésbé támogatott fejlesztés is a fontos kategóriába esett. A megjelölt programokból következő feladatok ellátása időszerűnek és lényegesnek ítéltetett. A következőkben a stratégiai programok felsorolása, súlyozása és rövid indoklása olvasható.


16

A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése - 8,9 pont: kiemelten fontos Forgalomnövelő marketing - 9,1 pont: kiemelten fontos Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja - 8,5 pont: kiemelten fontos Szakemberképzés - 8,4 pont: kiemelten fontos Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok - 7,8:pont: fontos Egységes minőségbiztosítási rendszer - 7,4 pont: fontos

A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése A program indoklása: A Mosonmagyaróvári kistérség területén hiányoznak a kínálatból a komplex idegenforgalmi termékek. Kézenfekvő feladat Magyarország nyugati fekvésű kapu-tájában a szolgáltató szektor fellendítése. A térség turisztikai versenyképességének tehát alapvető feltétele a fejlesztés. A folyamat során a kínálat központi kategóriája kerül megalkotásra. Olyan szolgáltatáshalmazok létrehozása indokolt, amelyek vonzóvá, egyedivé és eladhatóvá teszik a kistérséget a turisztikai piacon. A korábbi helyzetértékelő koncepcióból kiderült, hogy ehhez jelentős potenciállal rendelkezik a vizsgált terület (aktív-öko-kulturális turizmus), amely potenciál jelenleg nem eléggé kiaknázott. A Nyugat-dunántúli Idegenforgalmi Régió és GyőrMoson-Sopron megye szerves részét képező Szigetközben, valamint a Hanság, Mosoni-síkság területén ily módon létrehozott speciális kínálat visszahat a régió versenyképességének növekedésére is. Az egyes települések szolgáltatási elemei egymáshoz igazodnak, egymást kiegészítik, illeszkednek a szomszédos kistérségek, a megye és a régió idegenforgalmi kínálatához. Olyan termékek kialakítása indokolt, amelyek tükrözik és erősítik a vizsgált terület

egyedi

turisztikai

arculatát,

hozzájárulnak

a

szezon

megnyújtásához.

A

Mosonmagyaróvár köré szerveződő településeknek Sopronnal és Győrrel, mint a legközelebbi jól működő központokkal is fel kell venni a versenyt. A kistérségbe érkező vendégeknek a kínálatból nem összekeverhető módon asszociálniuk kell a fenti tájegységekre. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

17

A program célkitűzései: •

Az idegenforgalmi vállalkozások versenyképességének növelése

•

A települési önkormányzatok versenyképességének növelése

•

A nyugati, hármashatár-menti fekvés hasznosítása

•

Egyedi kínálatú, ágazati szolgáltató központok kialakítása

•

A szálláshelyek 4-5 *-os kínálati rendszere

•

Panziók, vendégfogadók minőségi kínálatának kialakítása

•

Vendégforgalom növekedése

•

Idegenforgalmi adóbevétel növekedése

•

Munkalehetőség

•

Vonzerő növekedése

•

Kis- és középvállalkozások megerősödése

•

A helyi polgárok kommunális körülményeinek javulása

•

A helyi polgárok közlekedési körülményeinek javulása

•

Identitástudat erősödése

•

A turisták elégedettsége

Eredménymutatók:


18

Projektek, részprojektek felsorolása: A víziturizmus fejlesztése •

Kijelölt megállóhelyek létesítése

•

A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése

•

A

természetközeli

(kis)hajózás

és

a

technikai

sportok

elkülönítése •

Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén

•

Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron

•

Sétahajózás feltételeinek biztosítása

•

Felügyeleti rendszer megszervezése

•

Vízi élménypark létrehozása

A kerékpáros turizmus fejlesztése •

Kerékpárutak kiépítése

•

A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése

•

Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése

•

Kerékpáros taxi, kerékpárhajó működtetése

•

Kerékpáros

kölcsönző

és

szervízhálózat,

szervizpontok

biztosítása A lovasturizmus fejlesztése •

Lovastúra útvonalhálózat kialakítása

•

A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése

Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése •

Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése

•

Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben

•

Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése

•

Horgászturizmus fejlesztése


19

Az ökoturizmus fejlesztése •

Tanösvények kialakítása

•

Gyalogos túraútvonalak kijelölése

•

Madármegfigyelő helyek létrehozása

A falusi turizmus fejlesztése •

Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása

•

Falusi

turizmus

szálláshelyek

differenciáltságának,

tematizálásának kialakítása A kulturális és örökségturizmus fejlesztése •

Műemlékek felújítása, megőrzése

•

Térségi fesztiválok szervezése

•

Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése

•

Tematikus utak létrehozása a kistérségben

Az egészségturizmus fejlesztése •

Szolgáltatások differenciálása

•

Gyógyászati készítmények előállítása

•

A termálvízkincs differenciált hasznosítása

•

Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez

•

Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás

A konferenciaturizmus fejlesztése •

Üzleti

tréningek,

vállalati

továbbképzések

résztvevőinek

megcélzása •

400-500

fős

konferenciák

konferenciahely

kialakítása

lebonyolítására

alkalmas

megfelelő

minőségi

szálláshelykapacitás biztosításával A szálláshelyek fejlesztése •

4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása

•

Minősített kempingek létrehozása


20

Forgalomnövelő marketing A program indoklása: A térségi koncepció helyzetértékelése szerint a Mosonmagyaróvári kistérség a kereslet vonatkozásában országos és nemzetközi szinten leszakadó teljesítményt nyújt. A kistérség kereskedelmi szálláshelyein 4 település kivételével csökkenő a vendégforgalom. Az átlagos tartózkodási idő 1,6 nap, az ágykihasználtság ugyancsak alacsony. Mosonmagyaróváron sem sokkal jobb a helyzet, ahol a kereskedelmi szálláshelyeken 2 nap tartózkodási idő és a vendégforgalmi adatok 2000. év óta csökkenést mutatnak. További problémát jelent, hogy piaci résnek számít a szabadidős turizmusban a külföldi szegmens megcélzása. A belföldi turizmus ugyan javuló tendenciát mutat, de összességében a vendégforgalmi adatok még elégtelen mértékűek az amúgy sem magas külföldihez képest. A marketingmunka jelenti tehát a térség számára azt az eszközt, ami megteremtheti a kiutat a kistérség jelenlegi piacvesztő állapotából. Hiányzik azonban a térségi marketingstratégia, és a települési szintek sem helyeztek eddig hangsúlyt erre a tevékenységre. A turizmus piacára a kínálatot a Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda és a Regionális Marketing Igazgatóság juttatja el. Ez a munka azonban a helyi összehangolás és szervezettség hiánya miatt kevéssé hatékony. A Mosonmagyaróvári Kistérségben olyan egységes vezetési filozófiát célszerű kialakítani, ami a kutatás módszerével lehetővé teszi az igények felmérését, majd ezt követően az ehhez igazított szolgáltatáscsomagot eljuttatja az adekvát célcsoporthoz. A piacravitel sikerét a lehető legnagyobb haszon, idegenforgalmi adóbevétel, vendégéjszaka szám, szállásdíj bevétel jelenti. A feladat tehát, a fent kifejlesztett termékekhez célpiacok meghatározása és megnyerése. Ehhez szükséges egy intenzív térségi kommunikációs stratégia. Lényeges továbbá a határmenti pályázatok, projektek aktív kihasználása, a határon átnyúló kezdeményezések megerősítése. Az idegenforgalmi szezon megnyújtása csak egységes, összehangolt kínálattal képzelhető el. Mosonmagyaróvárnak valódi térségi központi szerepkört célszerű betölteni a turizmusban, és ezt az elvárást a marketing eszközrendszerével is követni kell. Meg kell szólítani a belföldi vendégeket pl. az üdülési csekkrendszer nagyobb mértékű használatával, és a külföldi turisták szabadidős programokkal való megcélzása is indokolt.


21


A piac felmérése és a feladatok stratégiai rögzítése

•

Új termékek piacra vitele meglévő és új szegmensek részére

•

A meglévő kínálat hatékonyabb piacravitele

•

A települések és a kistérség hatékony marketingkommunikációs tevékenysége

•

A határ túloldalán lévő kereslet felmérése és az igények kielégítése

•

Egységes térségi idegenforgalmi arculat kialakítása

•

Vendégkör szegmentáció

•

A vendégéjszakák számának növekedése

•

A vendégszám növekedése

•

Az átlagos tartózkodási idő növekedése

•

Hatékony kommunikáció

•

A külföldi vendégek diverzifikált fogyasztása

•

Egységes térségi, piaci megjelenés

Eredménymutatók:

Projektek, részprojektek felsorolása: Marketingstratégia kidolgozása Egységes arculat kialakítása •

Szlogen

•

Egységes arculati elemek

Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása •

Kiadványok

•

Hirdetések, reklámok

•

E-marketing

•

PR


22

•

Kiállítások

•

Sales-promotion – eladásösztönzés

A kiemelt termékek promóciója •

Prioritások promóciója

•

Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója

Piackutatás, hatékonyságmérés •

Piackutatás

•

Hatékonyságmérés

Szemléletformálás a lakosság körében •

A turizmus környezetének alakítása

•

Belső PR tevékenység


23

A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja A program indoklása: A folyórehabilitáció külön stratégiai programot alkot. Azért kap kiemelt figyelmet ez a terület, mert a térség meghatározó vonzerejének tartós rendezését tartalmazza. A kistérség települései valójában akkor válhatnak üdülőparadicsommá, ha a szép, egészséges környezet kerül a figyelem középpontjába. Olyan környezeti feltételről van szó, amely az egyik kiemelt aktív ágazat, a víziturizmus közegét is jelenti. A térségi turizmus szempontjából kardinális jelentőségű, hogy miként lehet hosszú távon garantálni az alapvető környezeti feltételeket. Az idegenforgalmi koncepcióban azt is vizsgáltuk, hogy a turizmus számára mennyire biztosítottak a természeti alapfeltételek a Szigetközben. Az utóbbi évtizedekben a Duna medersüllyedése miatt a kisvizek szintje jelentősen lesüllyedt. A Duna 1992. évi elterelése drasztikus talajvízcsökkenést eredményezett. A torkolati zsilipek zárva tartása miatt a vízi élőlények mozgását a Mosoni-Duna és a mentett oldali csatornarendszer között nem lehet biztosítani. Vizsgáltuk továbbá a víziturizmus infrastruktúráját. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a 350 kg feletti hajók beléptetése Rajka-Dunakiliti térségében technikai szempontból nem megoldott. Zsilipek és duzzasztóművek épültek, melyek nem tartalmaznak hajózsilipet. A feladat tehát, mind a Mosoni-Duna és a Duna ágrendszerében, mind a Lajtán, olyan technológiák alkalmazása, melyek segítenek a vízi közlekedés akadálytalan lebonyolításában és a környezet állapotának rendezésében. A folyók környezeti rendezése bár a turizmus szempontjából

alapvető,

azonban

az

ágazati

munkamegosztásban

elsősorban

környezetvédelmi feladat. A program célkitűzései: •

A hajózás zavartalan infrastrukturális feltételeinek biztosítása

•

Stabil vízszint biztosítása

•

Vízutánpótlás biztosítása

•

Az élővilág megóvása

•

A partvidékek kezelése


24

Eredménymutatók: •

A természetes vízfolyások egészséges biológiai feltételei

•

A Szigetközi és Csallóközi Nemzeti Park megvalósulása

•

A folyószabályozás modern megvalósulása

•

A víziturizmus alapfeltételei kialakulnak

•

A víziturizmus megnövekvő vendégforgalma

Projektek, részprojektek felsorolása: Mosoni-Duna •

Jónási-mellékág rehabilitációja

•

A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése

•

A

mosonmagyaróvári

duzzasztómű

átjárhatóságának

a

biztosítása Lajta •

Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése

•

A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása

•

A Lajta közcélú hasznosításának támogatása


25

Szakemberképzés A program indoklása: A kistérségi idegenforgalmi koncepció megállapítása szerint a nagyfokú vállalkozási szabadság a szakma felhígulását, a szakképzettségi szint romlását idézte elő. Kevés a térségben a szaktanfolyam, a lovas-, vízitúravezető képzés pl. hiányzik a palettából. A turizmus egyik meghatározó jellege, hogy erőteljesen jelentkezik az élőmunka igénye. A kistérség területén abban az esetben lendülhet fel az ágazat, ha az idegenforgalmi vállalkozások, döntéshozók képzettsége meg fog felelni a nemzetközi sztenderdeknek. A turizmusban különösen fontos, hogy a szakemberek ismerjék az aktuális trendeket, elvárásokat. Ez a megközelítés illeszkedik napjaink élethosszig tartó tanulásának rendszerébe. Ebben az ágazatban a munkavállaló közvetlenül találkozik a turistával, legyen az szállodai, vagy éttermi vendég. Nagyon sok múlik az első benyomáson, az udvariasságon, a kifejezőképességen és az alázaton. A szakmunkák mellett a turizmus vezérlése terén legalább ekkora a felelősség. Csak szakmailag

helyesen

összeállított,

a

piaci

felmérések

alapján

megalapozott

termékcsomagokkal lehet sikert elérni. Biztosítani kell mindenki számára a kistérségben a továbbtanulás lehetőségét egészen a mester szintig. Az újdonságok folyamatos átvétele és a nyelvtanulás mellett meg kell birkózni a megnyíló osztrák munkaerőpiac elszívó hatásával is. Éppen a vendéglátó ágazat az egyik olyan munkaigényes iparág, amely az egykori határtól nyugatra már nem jelent vonzerőt a helyi szabad munkaerőnek. A magyar munkavállalóknak kínált fizetések azonban a hazai két-, háromszorosát is eléri. Ezen a téren is óriási tehát a verseny. A felálló új szervezeti egységek tagjainak eseti tanfolyamok keretén belül is ismeretet kell nyújtani a pályázatok írásához, egyéb szervező tevékenységekhez. Másrészről a turizmus képzési rendszere folyamatos visszacsatolásokat kap a szereplőktől, véleményformálóktól az újonnan felmerülő igények vonatkozásában.


26


A megyei közép- és felsőfokú képzések hasznosítása

•

A kistérség településein tanfolyamok indítása

•

A szakképzés fejlesztése az igényeknek megfelelően

•

A nyelvismeret, kommunikáció fejlesztése

•

A kiemelten fejlesztendő ágazatok munkaerő utánpótlása

•

A vendégforgalom növekedése

•

Az oktatás színvonalának javulása

•

A szolgáltatások minőségének javulása

•

A képzettség szintjének minőségi változása

•

A képesítéssel foglalkoztatottak növekvő száma

•

A sikeres vállalkozások számának emelkedése

•

A sikeres önkormányzatok számának emelkedése

Eredménymutatók:

Projektek, részprojektek felsorolása: Együttműködés ösztönzése •

Gyakornoki program kialakítása

•

Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység

•

Vállalkozói tanfolyamok szervezése

•

Nyelvtanfolyamok szervezése

•

Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben

Oktatás

résztvevő hallgatóknak


27

Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok A program indoklása: A vizsgált területen a piaci verseny kiélezett. A spontán turizmusforgalom már nem tudja fenntartani a szolgáltatások versenyképességét. A kistérség idegenforgalmi koncepciója a szervezeti rendszer területén jelentős hiányosságokat tárt fel. Nem alakult ki a Mosonmagyaróvári kistérségben a turizmus alulról szerveződő intézményi hálózata. Hiányoznak abból a horizontális és vertikális kapcsolódások. A kistérségi helyzetértékelés alapján elmondható, hogy az önkormányzatok közel felénél (42,3%) nem szerepel a turizmus a testületi üléseken témaként. Fokozza a problémát, hogy ez a hiányosság a mosonmagyaróvári központ esetén is fennáll. Idegenforgalmi referens egyetlen településen sem található az önkormányzatok szervezeti rendszerében. A kistérség 28 települése közül egyedül a központ Tourinform Irodájában foglalkoznak idegenforgalmi marketinggel és szervezeti koordinációval. A térségben magas a kis- és középvállalkozások száma, ezért helyi koordinációjuk, szerveződésük

a

jövőben

elengedhetetlen

feltétele

a

kitörésnek.

Önálló

térségi

marketingszervezetek felállítása is indokolt, egyúttal törekedni kell a civil szervezetek, érdekképviseletek megerősítésére. Olyan térségi, alulról szerveződő desztinációmenedzsment szervezetekre van szükség, ami összekötőkapcsot jelent az önkormányzatok és a vállalkozói réteg között. A szervezeti rendszer garantálja az érdekképviseletet, és a vállalkozói igények közvetítését az önkormányzat felé és annak figyelembevételét. Nem tesz engedményt a szétforgácsolódás, koordinálatlanság

irányába,

forrást

biztosít

a

Szigetköz,

Hanság-Mosoni-síkság

marketingjéhez, a kisebb közös beruházások megvalósításához. Széles körben figyelembe veszi a turizmus rendszerét befolyásoló külső környezeti tényezőket, kapcsolódó és áttételesen érintett vállalkozások érdekeit. Stabil működési formában látja el szakmai feladatát, ugyanakkor a problémamegoldás érdekében kellő rugalmasságot is mutat. A szervezet központját a kistérség idegenforgalmi szempontból meghatározó és a rendszer alapelemeit legalább csírájában tartalmazó városban célszerű felállítani.


28


Szakmai alapon felállított szervezetek

•

Az országos, regionális és térségi ágazati turizmusfejlesztő tevékenység tevékeny részeként történő működés

•

A hatékony, marketingtevékenységet ellátni képes helyi és térségi menedzsment szervezetek működtetése

•

A programcsomagok kialakításhoz térségi szintű koordináció megvalósítása

•

Egyeztetett kulturális programkínálat

•

Az ágazat pozitív önkormányzati megítélése

•

A vendégforgalom növekedése

•

Hatékony marketingmunka

•

A vállalkozók bevonása a folyamatokba

•

A vállalkozói érdekképviselet javulása

•

Az önkormányzat szervezeti rendszerének fejlődése

•

Az érintett szereplők összefogása

•

A kistérség népszerűségének növekedése

•

Hatékony helyi és térségi szintű ágazati és ágazatközi

Eredménymutatók:

együttműködések


29

Projektek, részprojektek felsorolása: Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése •

Szigetközi

Térségi

Desztinációmenedzsment

workshop

szervezése, a szervezet felállítása •

Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés előmozdítására

Települési turisztikai szervezetek fejlesztése •

Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása

•

Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására

Határmenti desztinációs együttműködés •

Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével

•

Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése

•

Kulturális

nagyrendezvény

és

idegenforgalmi

kiállítás

szervezése •

Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés


30

Egységes minőségbiztosítási rendszer A program indoklása: A turizmus rendszerében a jövőben azok a cégek és társaságok lesznek előnyben, amelyek a minőséget helyezik tevékenységük középpontjába és magas, állandó színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Célszerű a szolgáltatások színvonaláról írásos tanúsítványt is kiállítani. A kistérségi települések vállalkozásai számára azonban nem a puszta minősítettség elérését kell megcélozni. A szállodaiparban, az utazási irodák esetén, vagy a különféle idegenforgalmi szolgáltatóknál – pl. a térségben kiemelkedő egészségturizmusban - a tanúsítványok megszerzése mellett a minőség folyamatos, napról-napra történő megtartása a cél. Az értékelések során a működési folyamat, a tanulás és a vevőelégedettség hármasának vizsgálatára kerül sor. Célszerű feltérképezni a térségi idegenforgalmi cégek, intézmények működési folyamatában a gyenge pontokat. A minőségbiztosítás azt is jelenti, hogy a fenti paraméterek permanens ellenőrzésére és értékelésére kerül sor. A cél a hibák rövid időintervallumon belül történő javítása, személyzeti problémák esetén inkább a tanfolyamok, hatékony továbbképzések módszerével. A turisták, mint szolgáltatást igénybevevők véleményei, javaslatai pedig szintén fontos és gyors visszacsatolást eredményeznek. A jó színvonalú minőségbiztosítás nem elégszik meg pl. a szálláshelyek osztálybasoroltatásával. Arra törekszik, hogy a hatékonyság növelésére tett intézkedésekkel emelje a térség intézményeinek,

a

vállalkozásoknak

a

versenyképességet,

ezzel

hozzájáruljon

az

ismertséghez, a bevételek emelkedéséhez. A minőségbiztosítás lényege a turizmusban a piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodás. Az élethosszig tartó tanulás folyamatában mindig van ugyanis olyan terület, ami fejleszthető, működése hatékonyabbá tehető.


31


A turisztikai vállalkozások versenyképességének növelése

•

Az önkormányzatok idegenforgalmi működésének javítása

•

A turisztikai vállalkozások működési hatékonyságának növelése

•

Egységes minősítési rendszerek kidolgozása

•

A kistérség ismertségének növelése

•

A turisztikai bevételek növelése a vállalkozásoknál

•

Az

Eredménymutatók: idegenforgalmi

adóbevétel

növekedése

az

önkormányzatoknál •

A turizmuságak által kínált szolgáltatások minőségi javulása

•

Elégedett térségi turisták

•

Szívesen visszajáró vendégkör

•

Határmenti kompatibilis szolgáltatások

Projektek, részprojektek felsorolása: Egységes minőségbiztosítási rendszer biztosítása •

A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása

•

A vevők elvárásainak megismerése

•

A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok megfogalmazása – Serviceguide kialakítása

•

Minőségorientált

kommunikációs

és

ellenőrzési

rendszer

működtetése •

Kistérségi Code of Conduct létrehozása

•

Kistérségi Védjegy kialakítása


32

4. A Mosonmagyaróvári kistérség operatív programja 4.1 A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése Intézkedések: 4.1.1 Víziturizmus fejlesztése 4.1.2 Kerékpáros turizmus fejlesztése 4.1.3 Lovasturizmus fejlesztése 4.1.4 Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése 4.1.5 Ökoturizmus fejlesztése 4.1.6 Falusi turizmus fejlesztése 4.1.7 A kulturális és örökségturizmus fejlesztése 4.1.8. Az egészségturizmus fejlesztése 4.1.9 A konferenciaturizmus fejlesztése 4.1.10 Szálláshelyek fejlesztése

4.1.1 Víziturizmus fejlesztése Indoklás: A kistérség természeti adottságai, meghatározó folyói – a Duna és mellékágrendszere, a Mosoni-Duna, a Lajta valamint a tavak és bányatavak kiváló lehetőséget biztosítanak a víziturizmus fejlesztésére. A vizek adta környezet és annak sokszínűsége, mint az egyik legfőbb vonzerő, egyedi és kiemelt turisztikai termékként kell, hogy megjelenjen. A kistérségi kérdőívek is egyértelműen a víziturizmus fejlesztését támogatják. A víziturizmust a sportturizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágaihoz sorolják. A turisták nagy része nehezen tudja elképzelni a szabadságát víz nélkül, valamilyen módon részesülni szeretne ebből az őselemből. Ezért a víziturizmust az alapján értelmezhetjük, hogy a víz, vízpart miként jelenik meg a turizmusban résztvevőknél. Ennek következtében a víziturizmusban különböző formák jelentek meg: •

vízi túrázás: vízfelszínen, különböző célból kijelölt útvonal megtétele különféle

hajótestekkel: kenu, kajak, vitorla, yacht, motorcsónak …


33

•

vízi kalandturizmus: ide tartoznak a turizmus azon ágai, melyek a természet erőivel

szembeni kipróbálást, ugyanakkor a természeti környezet felfedezését célozzák meg. Ide tartozik a búvárkodás, és az extrém sportok közül a rafting, vagyis a vadvízi evezés. •

fürdőturizmus: a fürdés, vagyis a vízben való tartózkodás. Itt elsősorban a nyílt vízi

fürdésre gondoljunk – tavak, folyók -, hisz a gyógy- és wellness fürdő már az egészségturizmus része. Célok: Szigetköz törvényen és az érintettek kölcsönös egyezségén alapuló egységes önkormányzati rendeletalkotás, annak betartásával és betartatásával. A tájak értékeire, illetve azok védelmére épülő idegenforgalmi kínálat létrehozása A víziturizmusban résztvevők számára megfelelő színvonalú fogadóbázis létrehozása A víziturizmusban résztvevő helyi vállalkozók hálózatának átgondolt szervezése, támogatása A vízi közlekedés szabályozásának megoldása, ellenőrzése Alintézkedések 4.1.1.1 Kijelölt megállóhelyek létesítése 4.1.1.2 A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése 4.1.1.3 A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése 4.1.1.4 Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén 4.1.1.5 Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron 4.1.1.6 Sétahajózás feltételeinek biztosítása 4.1.1.7 Felügyeleti rendszer megszervezése 4.1.1.8 Vízi élménypark létrehozása 4.1.1.1 Kijelölt megállóhelyek létesítése Cél: A vendégek tudatos irányítása a kiépített, megfelelő infrastruktúrájú célállomások felé A természetes táj túlterheltségének csökkentése A megállóhelyek infrastrukturális fejlesztése Projekt bemutatása: A víziturizmus egyik alapelve, hogy a vendég a védett területeken csak áthaladjon, és a kijelölt helyeken álljon meg. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

34

A Duna főmedrében célszerű megengedni a motoros jacht turizmust és a nagy teljesítményű motorcsónakok közlekedését. Négy helyszín alkalmas kikötő kialakítására: Rajka, Dunakiliti, Lipót-Dunaremete és Ásványráró térsége. Nem valószínű azonban, hogy mind a négy gazdaságos üzemeltetése megoldható, ezért ezekből várhatóan csak kettő, maximum 3 működtetése reális. További kikötési lehetőség kiépítésére van kilátás Gönyű térségében. Egyéb területeken a kiszállás engedélyezése nem célszerű. Sajnos jelenleg még a jachtforgalom közlekedésének korlátot szab, hogy nem megoldott átbocsátásuk sem a dunacsúnyi, sem a dunakiliti hajózsilipen. Ezért jelenleg csak az 1811 fkm-től felfele az 1816 fkm-ig, illetve az ásványi mellékágban, valamint attól lefelé biztosítható számukra víziút. A hullámtérben a megállóhelyek kijelölése az árvízvédelmi töltések mellett célszerű, amelyhez a töltésen kívül megfelelő infrastruktúrájú fogadóhely kapcsolódik. Legyen elegendő hely a vízen érkező vendégek kiszállására, valamint emellett a helyi vállalkozók vízijárműveinek tárolása is megoldott legyen. A Mosoni-Dunán az eddigi kikötőhelyek infrastrukturális fejlesztése már megindult. Arra kell törekedni, hogy a vízitúrázók éjszakai pihenés céljából ezeket a megállóhelyeket vegyék igénybe. A jelenlegi kiépített kikötők aránylag távol vannak egymástól, így a nem megfelelő fizikai felkészültségű vízitúrázók számára szükség lenne legalább 10 fkm-ként kulturált kikötési lehetőség biztosítására (stégek kialakítása, terep tisztítása). Kimlén régen több vízimalom is működött, amelyek közül egynek a felállítása tervben van. Ez kikötőhelyként és mosoni-dunai információs pontként is működhetne, hiszen a víziút kb. felénél fekszik. A Lajta főágon is szükséges megállóhelyek létesítése. Az induló állomást célszerű Ausztriában kijelölni, s Mosonmagyaróváron egy fogadóbázist létrehozni, de a köztes településeken is ajánlott kikötőket kialakítani. A városi vízrendezés megoldásának eredményeképpen kialakítható egy olyan belterületi turizmus is, amely az ideérkezők számára a vízről mutatja meg a várost. Erre leginkább a Malom-csatornán van lehetőség, de a Lajtafőág a Mosoni-Dunáról is elérhető. Területi lehatárolás, javasolt megállóhelyek: Duna: Rajka, Dunakiliti, Lipót-Dunaremete és Ásványráró Hullámtér: Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak Mosoni-Duna: Rajka, Feketeerdő, Halászi, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Kimle, Novákpuszta, Mecsér Lajta: Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom,Levél, Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

35

Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

4.1.1.2 A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése Cél: Az egymástól eltérő igényű vendégek igényeinek kielégítése A vadkempingezés megszüntetése Helyi bevételek növelése A turisták elégedettségének növelése A tartózkodási idő meghosszabbítása Projekt bemutatása: A sátorozó- és éjszakázó helyeket célszerű a falvakon áthaladó partszakaszok mentén kialakítani, s azok ívóvízszükségletét, szennyvízelvezetési lehetőségeit és a szemétszállítást a falu infrastrukturális hálózatába bekötni. Más helyszíneken létrehozandó táborhelyek csatornázási, szemételhárítási költségei igen magas kiadásokat jelentenének. A falvak menti sátorozóhelyek kialakítása a helyi szolgáltatók, vendéglátósok bevételeit is növeli, valamint lehetőséget nyújt más turisztikai ágakkal való összekapcsolódásra (helyi művelődéstörténeti értékek megismerése, kerékpártúrák szervezése…) Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

36

A kempingek létesítése a szolgáltatások minőségibb kínálatát eredményezi a megfelelő besorolási követelmények figyelembevételével. Érdemes olyan megállóhelyeket is kiépíteni, ahol lehetőség van a sátorhelyek kijelölése mellett a tájba illő bungalók kialakítására is, valamint lakóautók, lakókocsik fogadására is. (Lásd 4.1.10.2 Minősített kempingek létrehozása) Mindkét fogadóhely létrehozása tekintetében figyelembe kell venni, hogy a kajakok, kenuk és egyéb vízijárművek számára is megfelelő tárolóhely legyen kialakítva. (A kempingek előírásaira vonatkozó követelmények megtalálhatók a mellékletben.) Ezenkívül szerencsés, ha a terület fás, bokros, és nem egy puszta füves terület. Ez nemcsak az árnyékolás

miatt

fontos,

hanem

lehetővé

teszi

az

egyes

sátrak,

csoportok

különválaszthatóságát, természetközelibb hatást is eredményez. Fontos még a tűzrakó helyekhez elegendő fa biztosítása, hogy a vendégek ne tegyenek kárt a környező növényzetben. (Erre kitűnően alkalmas a műtárgyak közelében feltorlódó uszadékfa.) Magasabb szintű szálláshelyek (kőépületek, apartmanok) kiépítése javasolt a jachtkikötők közelében a vendégkör igényessége miatt. Területi lehatárolás: Folyók, mellékágrendszer környezete Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Helyi turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók ÁNTSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ


37

Felelősök: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ

4.1.1.3 A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése Cél: Az emberi erővel hajtott járművek (kajak, kenu, evezőshajó) számára a nyugodt természeti környezet biztosítása A technikai sportokat kedvelők számára megfelelő helyszínek kijelölése A differenciált igények kielégítésével a vendégelégedettség növelése, a térség vonzerejének fokozása Projekt bemutatása: Mivel a táj egyik legnagyobb vonzereje a természetes vizek világa, ezért lehetővé kell tenni, hogy a víziturizmus ne a természetvédelem kárára, hanem javára történjen. A vizek túlterheltsége a táj esztétikai látványát is zavarhatja, ezért szükség van a látogatók szabályozott szervezésére a vízitúrával foglakozó vállalkozók közti állandó egyeztetéssel. Már kidolgozásra került a kijelölt túraútvonalak meghatározása a hullámtérben, valamint a Mosoni-Dunán, ennek betartása mérvadó. Lehetőség szerint csak minősített és helyi túravezetők vezethessenek túrákat a vízi útvonalakon. Mivel jó a kapcsolat a térségi túráztatók között, ezért a kenuk, kajakok leadását és kölcsönzését is lehetővé kell tenni az egyes kikötőhelyeknél. A hullámtéren a motorcsónakok teljesítményét 10 LE-ben korlátozni szükséges annak érdekében, hogy ne alakuljon ki a nagy zavarással járó öncélú motorcsónak forgalom. A hullámtéren a vízirobogók (jet-ski) használatát tiltani kell. Rajkánál az Öreg-Duna mederben a Viki -sziget alatt egy 50 m-es homokos partot a helybeliekkel rehabilitáltak, ott csónak és jet-ski lerakó rampát alakítottak ki. Dunaremete és Lipót között a Duna mederben is kialakítható egy jet-skiző hely. Dunakilitin a Vadvíz kemping közelében lehetne a félvadvízi hajózást fejleszteni (WW-III vízig használható), ehhez azonban szükségesek a jelenleg meglévő Belső-Tejfalui ágak és egy hallépcsővel kombinált félvadvízi rafting pálya kialakítása (max. WW-II), melynek helye a Duna átvágás alján található egykori jelenleg kiszáradt ág, melynek vízpótlása akár két Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

38

oldalról, a jelenlegi helyzet szerint a hullámtérből történne (a tervezett rehabilitáció után ez a terv nem valósítható meg). Dunakilitin a Vadvíz kemping közelében lehetne számukra vízfelületet kijelölni. A jet-skisek és egyéb technikai sportok (köteles vízisí-pálya) számára a már meglévő bányatavakon kijelölt pályák jelentenének vonzerőt. E víziturisztikai bázisok kijelölésére a Mosoni-síkságon található települések alkalmasak: Levél, Hegyeshalom, Mosonszolnok, de a tervek megvalósításához a NATURA 2000 területi besorolásait mindenképp figyelembe kell venni. Területi lehatárolás: Folyók, mellékágrendszer környezete Mosoni-síkság bányatavai: Levél, Hegyeshalom, Mosonszolnok Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


39

4.1.1.4 Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén Cél: Családok, fiatalok, vízitúrázók számára kulturált, megfelelő szolgáltatási háttérrel rendelkező létesítmények kialakítása a vízpartokon Vendégforgalom növelése Projekt bemutatása: A strand önmagában is jelentős vonzerővel bír meleg nyári napokon. Ha ez megfelelő kiszolgáló létesítményekkel kiegészül (vendéglátó egységek, mosdó, WC), akkor megteremti a kellemes tartózkodás lehetőségét. A szabadvízi strandok elérhetőségét megfelelő kitáblázás, jól kiépített utak, parkolási és kerékpár-tárolási lehetőség kell, hogy biztosítsa. A szabadidős tevékenységekre alkalmas területek kialakítása növeli a tartózkodási időt, s ezáltal a vendégek költése is növekszik. Javasolt szabadidős létesítmények: strandröplabdapálya, tollaslabdaháló, kispályás labdarúgópálya, EU-s szabványoknak megfelelő játszótér, homokozó kialakítása, vízi járművek (kajak, kenu, vízibicikli) kölcsönzési lehetősége. A szabadidős programok szervezését, lebonyolítását animátorok illetve szakképzett felügyelő személyzet biztosítsa. Fontos a biztonsági előírások (strand házirend) betartatása a vendégekkel, állandó strandfelügyelet biztosítása. Minden strandon képzett úszómester jelenléte szükséges, aki a mentésen kívül elsősegélynyújtási feladatokat is ellát. A vízminőség ellenőrzése mindennapi feladat. Az adatok közlése bizalmat kelt a vendégben. Területi lehatárolás: Mosoni-Duna menti települések Mosoni-síkság bányatavai: Levél, Hegyeshalom, Mosonszolnok Lébényi forrástavak Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok


40

Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Strandok fenntartói és működtetői ÁNTSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Strandok fenntartói és működtetői

4.1.1.5 Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron Cél: Egy erős, önmagát fenntartani és menedzselni tudó, gazdaságilag eredményes komplex víziturisztikai kínálat létrehozása Erősíteni a határon is átnyúló integrációt a Lajta bekapcsolása révén Mosonmagyaróvár vízi turisztikai fogadóképességének javítása Projekt bemutatása: Mosonmagyaróvár város önkormányzata által elfogadott városfejlesztési koncepció egyik stratégiai eleme egy komplex idegenforgalmi fejlesztési program megvalósítása. Ennek egyik meghatározó eleme a város földrajzi, közlekedési és természeti adottságaira épülő Víziturisztikai központ létrehozása a Mosoni-Duna és a Lajta összefolyásánál. Területi lehatárolás: Mosoni-Duna Mosonmagyaróvár belterületi szakasza


41

Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi és kistérségi lakosok Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület tagjai Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Helyi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület 4.1.1.6 Sétahajózás feltételeinek biztosítása Cél: A vizek vonzerejének fokozása Programlehetőségek számának növelése A természet szépségeinek vízen való megismertetése Projekt bemutatása: A Mosoni-Duna vízjárása jó lehetőséget biztosít kisebb kirándulóhajók, sétahajók közlekedtetésére. A Rajka-Halászi útvonal kibővítése javasolt Mosonmagyaróvárig, ahol megfelelő

kikötési

lehetőség

kiépítésére

lenne

szükség

az

óvári

és

a

mosoni

strandnál/Englernél egyaránt. Az óvári műtárgy miatt a további közlekedés csak egy elkerülő csatorna kiépítésével lenne megoldott. Javasolt olyan hajók közlekedtetése is, amelyek a vendégek szállításával egyszerre kerékpárok szállítását is biztosítani tudják.(Lásd 4.1.2.4) Ez lehetővé teszi a visszaút megtételét biciklivel, a környezet vízi és szárazföldi megismerését egyaránt. Az óvári vízmű után megteremthető lenne a kishajózás feltételrendszere, amely a nyugateurópai csatornákon már jól működő víziturisztikai ágazat. A hajókat a vendégek saját maguk irányítják, s éjszakára szálláshelyként is szolgálnak. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

42

A biztonságos víziút biztosításí érdekében rendszeres part- és mederkarbantartás szükséges (bedőlt fák eltávolítása, uszadékoktól való tisztítás…). A dunai hajózás feltételrendszerében - az Eurorégiót figyelembe véve - meg kell teremteni legalább a Pozsony-Dunakiliti sétahajó összeköttetést, majd garantált programokat szervezni a vendégek számára a kistérségbe. Területi lehatárolás: Mosoni-Duna Duna (Dunakiliti) Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Hajózással foglakozó vállalkozók Térségi TDMSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Hajózással foglakozó vállalkozók Települési Önkormányzatok Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


43

4.1.1.7 Felügyeleti rendszer megszervezése Cél: A víziturizmus szabályozása által a környezeti terhelés csökkentése A helyi vállalkozók bevételeinek növelése Projekt bemutatása: A hullámtéri turizmusban rejlő lehetőségeket felismerték a piacon működő gazdasági társaságok is. Jelenleg már több, nem helyi társaság is szervez utakat (interneten is) a hullámtérbe, gyakorlatilag mindenféle területi hozzájárulás nélkül. Így azokat a társaságokat, amelyek szabályosan akarják szolgáltatni a turizmus infrastruktúráját, háttérbe szorítják. Egyértelmű rendszabályok híján az egyéni és csoportos turisták rendreutasítása nem lehetséges, hiányzik a határozottan fellépő hatóság. Egy-egy szakterület, hatóság képviselőjétől nem várható el, hogy egymagában oldja meg a problémát és vállalja magára a területi rendőr szerepét. Az érvényben lévő törvényeket figyelembe véve a hullámtéren minden turista tilosban jár, engedélyek nélkül tölti el szabadidejét. A teljes tiltás nem vezet megoldásra, mivel az előrejelzések alapján hullámtéri idegenforgalom további növekedésére kell számítani. A terület védelmében szükséges a megnövekedett vendégforgalmat kulturáltan levezetni tudó idegenforgalmi rend kidolgozása. A rendszabályok betartatásához felügyeleti rendszer felállítása lenne szükséges. Annak érdekében, hogy a célkitűzések kivitelezhetőek legyenek, a területi hatóságoknak meg kell határozniuk, hogy mi az, amit tiltanak, és mi az, amit engednek az idegenforgalom számára, vagyis ki kell dolgozniuk a területre vonatkozó rendszabályokat. A rendszabályokkal szembeni minimális elvárás, hogy a táji értékek állapotát stabilizálja, valamint garantálja az állapot javulásának lehetőségét is. Ahhoz, hogy bármilyen rendszabály bevezetésre kerüljön, biztosítani kell annak feltételrendszerét és betartatását is. Területi lehatárolás: Folyók, mellékágrendszer környezete Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Térségi turisztikai vállalkozók Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

44

Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Erdőgazdaságok Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Települési Önkormányzatok Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Erdőgazdaságok 4.1.1.8 Vízi kaland-élménypark létrehozása Cél: A tartózkodási idő meghosszabbítása A térség vonzerejének növelése A térségi lakosság szabadidős lehetőségeinek bővítése Projekt bemutatása: A térségben található tavak lehetőséget nyújthatnak arra, hogy vízi élményparkokká alakuljanak, amelyek az egész család és egyéb speciális csoportok számára és programlehetőségeket kínálnak. Az élményparkon belül megvalósításra javasolt létesítmények: Egy ún. aktív övezet és egy rekreációs zóna kiépítése. Az aktív zónában kapna helyet az úszók számára kijelölt hely, valamint egy sekély vizű partszakasz kialakítása a nem úszók és a gyerekek számára. Mesterségesen kialakítható lenne egy ugró torony, több magasságú ugródeszkával. 1-2 vízicsúszda is elhelyezésre kerülhetne. A vízfelületen olyan részt is ki lehet jelölni, amely a szörfösök számára alkalmas, illetve vízibiciklik, kisebb csónakok számára. A tó mellett csatornaszerűen kiépíthető egy gyerekek számára alkalmas kenus gyakorlópálya sekély vízzel. Látványos és érdekes lehet a gyerekek számára egy játékpatak kialakítása is különböző vízkerekekkel, elzárógátakkal. A tó partján hatalmas zöldfelület biztosítsa a pihenést, ahol lehetőség van nyugágyak, napernyők bérlésére is. A szabadidős Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

45

kínálat mindenképp a gyerekekhez is szóljon, számukra a hajózással kapcsolatos mászókák, kalózhajók kialakítása, valamint homokozó kialakítása javasolt. A felnőttek számára óriás szabadtéri játékokat kell tervezni (sakk, malom). A sportpályák is az aktív zóna részei. A rekreációs zónában tiltott a fürdés. A tó környékét, vízfelületét ajánlott különböző érdekes vízinövényekkel betelepíteni, esetleg vízimadarak nevelése is javasolt – lényeg egy természetközeli közeg kialakítása. Mesterséges szigetek és azokat összekötő fahidak emelhetik az élvezeti értéket. Mesterségesen kialakított vízesés nyugtató hatású. A tó körül sétautakat, tanösvényeket, erdei tornapályát lehet kialakítani. Egyedi kínálat lehet egy Kneipp-lábfürdő kialakítása, egy sóbarlang létrehozása. Az élményparkhoz ki kell építeni a megfelelő fogadóépületeket, öltözőket, szaniter helyiségeket, valamint a megfelelő vendéglátóipari egységeket. Néhány természetes anyagból (fából) készült és környezetbarát berendezéssel ellátott bungaló felállításával a rekreációs zónában életmódtáborok szervezhetők. Területi lehatárolás, megvalósítás lehetséges helyszínei: Egykori bányatavak (pld. Hegyeshalom, Mosonszolnok) Forrás-tavak Lébényben (szakhatóságok engedélyeinek megfelelően) Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Térségi turisztikai vállalkozók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ÁNTSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Kalandpark fenntartója és üzemeltetője Turisztikai szolgáltatók Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

46

Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.1.1.1 1 4.1.1.2 1

2008 2,3

2009 2,3

2010 2,3

2011 2,3

2012 2,3

2013 2,3

Összesen 13,8

690

26

26

26

26

26

820

4.1.1.3

2

6

12

6

6

6

6

42

4.1.1.4

2

60

60

20

10

10

10

170

4.1.1.5

1

8000

8000

60

60

60

60

16240

4.1.1.6

2

170

6

6

6

6

6

200

4.1.1.7

3

10

4

4

4

4

4

30

4.1.1.8

1

400 524,3

200 314,3

200 314,3

200 314,3

6300 23815,8

Összesen

2900 2400 11838,3 10510,3


47

4.1.2 Kerékpáros turizmus fejlesztése Indoklás: Az egészségorientált életmód népszerűsödésével, a környezet értékeinek felértékelődésével párhuzamosan világszerte terjednek a különböző aktív szabadidős és turisztikai formák. Az aktív turizmuson belül is kitüntetett helyet foglal el a kerékpározás, amely nemcsak mint szabadidős, turisztikai tevékenység, hanem - főként településen belüli viszonylatban környezetbarát és bizonyos keretek között rendkívül praktikus közlekedési eszközként is népszerű. A kistérségi települések szinte mindegyike fontosnak tartja egy jól átgondolt kerékpáros hálózat megvalósítását a térségben, amelyek kiépítését elsősorban pályázati forrásokból szeretnék megvalósítani. A kerékpáros turistáknak speciális igényeik vannak, amelyet a kínálat megtervezésében feltétlenül figyelembe kell venni: -

Lehetőség az egy éjszakás tartózkodásra

-

Nagyobb reggeli, mint az átlagos

-

Biciklitárolók

-

Lehetőség a ruhaszárításra

-

Lehetőség a bicikli javítására

-

Térképekhez való hozzáférhetőség

-

Szállítási lehetőség bicikli és poggyász számára, illetve közlekedési lehetőség

-

Ajánlatok helyi látványosságokról és tematikus utakról

-

A következő éjszaka lefoglalásának lehetősége

A kerékpározásból, mint sajátos közlekedési módból adódik, hogy nem egy-egy helyszínen csoportosulva, pontszerűen igényli a vonzerőket, hanem útvonala mentén folyamatosan kellemes környezetet, látnivalókat igényel. Ebből adódóan kiemelten fontos szempont, hogy a kerékpáros útja milyen környezetben halad. Cél: Szigetköz törvényben szabályozott kerékpáros turizmus A kistérség egyes tájegységei közti turistaáramlás javítása (Szigetköz – Hanság - Fertő-tó) Új célcsoportok megnyerése (fiatalok, családok) Visszatérő látogatók számának növelése A kerékpárbarát szolgáltatások színvonalának emelése Vonzerőkre való figyelemfelkeltés növelése Vonzerők, szolgáltatók közös megjelenése Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

48

Alintézkedések: 4.1.2.1 Kerékpárutak kiépítése (a forgalmas utak mentén is) 4.1.2.2 A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése 4.1.2.3 Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése 4.1.2.4 Kerékpáros taxi, kerékpárhajó működtetése 4.1.2.5 Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása 4.1.2.1 Kerékpárutak kiépítése (a forgalmas utak mentén is) Cél: A kistérség turisztikai vonzerejének növelése A tartózkodási idő meghosszabbítása a térségben A kerékpárutak hálózatos kiépítésével a vendégek számára változatosabb programok kialakítása Kerékpáros mintatérség létrehozása Projekt bemutatása: Az EURO Velo 6 nemzetközi kerékpárút része az országhatár és a Mosonmagyaróvár közötti szakasz, melyen a kerékpárút kiépítése növelné a turistaforgalmat. Mosonmagyaróvár-Rajka határ,

Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom

határ,

Mosonmagyaróvár-Jánossomorja

határ

(Andau), valamint a Mosonszolnok – Albertkázmér (Halbturn) közötti szakaszok kiépítése prioritást élvez. Szigetközben Rajka-Dunakiliti-Dunasziget-Halászi-(Mosonmagyaróvár) összekötése lenne indokolt. Fontos továbbá a Mosonmagyaróvár-Feketeerdő-Dunakiliti, valamint a HalásziPüski-Dunaremete-Lipót-Hédervár

kapcsolódások

megteremtése.

E

kerékpárutak

megépülésével, illetve a jelenlegi kis forgalmú aszfaltos utak melletti jobb kitáblázással Mosonmagyaróvár kerékpáros csomóponttá válhatna, ahonnan a kistérség minden földrajzi tájegységébe csillagtúrák szervezhetők. A Duna árvízvédelmi töltését is alkalmassá kell tenni a kerékpározás számára. Mosonmagyaróvár belterületén belül is indokolt a két városrész (Magyaróvár – Moson) kerékpárút összeköttetésének a megoldása, a Károly utca és a Mosonyi Mihály utca között. Emellett a Kossuth Lajos utca nagy autóforgalma is szükségessé teszi a kerékpárosok számára önálló út kiépítését. A két földrajzi kistérség Szigetköz és a Hanság településeinek összekapcsolása is növelheti a turistaforgalmat (Mecsér-Lébény), lehetővé teszi a másik táj vonzerőinek megismerését, a szolgáltatások igénybevételét, ezáltal multiplikátor hatása is növekszik. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

49

Lébénynek lehetősége lenne a szomszédos Csornai kistérséggel összekötő kerékpárút építésére is, amely pályázatok elbírálásánál növelhetné pozícióját. Jánossomorja az osztrák határ mentén válhatna csomóponttá: Az Andauval összekötő kerékpárút megépítése lehetőséget ad a burgenlandi kerékpárúttal való összeköttetésre, míg az Oslival való kerékpárút megépítése a Hanság természeti értékei közé vezetné a vendéget. Az új kerékpárutak tervezésénél és építésénél az érvényben lévő európai uniós szabványokat kell követni. A már meglévő kerékpárutaknál az állandó felülvizsgálat és karbantartás szükséges a balesetmentes közlekedés érdekében. Világos, figyelemfelkeltő és karbantartott jelzőtáblák (utakról látványosságok és szálláshelyek felé) legyenek elhelyezve az utak mentén. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően a projekt bemutatásában megjelölt útvonalakon Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás


50

4.1.2.2 A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése Cél: Speciális kínálat nyújtásával a vendégforgalom növelése Természeti környezetben való kerékpározás biztosítása Projekt bemutatása: A térségben adottak a túra-, terepkerékpározásnak a feltételei. A földutakon hatósági engedély nélkül lehet kerékpározni, az erdei utak egy része erdészeti tulajdonban van, míg a töltések a Vízügy kezelésében vannak. Ezen utak kiválóan alkalmasak a terepkerékpározásra. Az egykori határ mentén húzódó „manőver utakat” is megfelelő karbantartással e célra alkalmassá lehetne tenni Rajkától Jánossomorjáig. Az egykori határőrlaktanyákat pihenőhelyekké lehetne alakítani. Újrónafő és Krisztinaberek közti földút is kijelölhető terep a bicikliseknek. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

51

4.1.2.3 Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése Cél: A tartózkodási idő meghosszabbítása A kerékpáros turisták elégedettségének növelése Az idegenforgalmi vállalkozók versenyképességének növelése Projekt bemutatása: Ahhoz, hogy a térségbe érkező vendégek komfortérzete javuljon, szükség van az ehhez kapcsolódó szálláshelyek és vendéglátóhelyek fejlesztésére. A szálláshelyeknek kerékpárkölcsönzési lehetőséget kell biztosítani, valamint a saját biciklivel érkezők számára az elzárhatóságot lehetővé tenni. Szervizlehetőség bővítheti a kínálatot. A kerékpárosok legtöbbje tranzitként használja a szálláshelyeket, tehát egy éjszakás vendég. A nagyobb fizikai igénybevétel miatt a kalóriaszükségletük is magasabb, ezért fontos számukra bőséges reggeli biztosítása, lehetőség szerint napközben meleg ételkínálat. A kiépített kerékpárutak mentén érdemes kerékpáros szolgáltatásokat nyújtó hoteleket, panziókat létesíteni, pld. Halászi. Növelhetjük a vendégek tartózkodási idejét, ha az adott célponttól csillagtúra útvonalakat dolgozunk ki, hisz így a vendég visszatér. Esős idő esetén alternatív szabadidős programlehetőséget kell kínálni (asztalitenisz, csocsó, társasjátékok, kreatív foglalkozások, házi könyvtár…). Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Felelősök: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

52

4.1.2.4 Kerékpárszállító taxi, kerékpárhajó működtetése Cél: A térségi vonzerők megismertetése kombinálható közlekedési kínálattal Projekt bemutatása: A nyári szezonban egyedi kínálatként jelentkezhetne kerékpáros taxi üzemeltetése. A jármű legalább 10 fő szállítására szolgáljon, akiknek a kerékpárja is szállítható (mikrobusz + utánfutó). A busz egy kijelölt úton közlekedne meghatározott időközönként, s a települések egyes pontjain fel- illetve leszállási lehetőséget biztosítana. Ez lehetővé teszi, hogy fáradtság, kor miatt élvezhetőbb legyen a túra az egyes szakaszok megrövidítésével. Az indulási pontokon telefonon lehet érdeklődni a szabad helyek iránt. Javasolt útvonal: Mosonmagyaróvár – Feketeerdő – Dunakiliti – Dunasziget – Halászi – Püski – Lipót – Hédervár – Mecsér – Lébény – Tárnokréti – Hanságliget – Jánossomorja – Mosonmagyaróvár. A busz felváltva mindkét irányba közlekedne. A másik lehetőség a kerékpárok sétahajón való szállításának biztosítása, így a két kínálati elem a hajózás és a biciklizés összeköthető. Ajánlott útvonal: Mosoni-Duna (RajkaMosonmagyaróvár, Kimle-Mecsér). Ehhez elengedhetetlen megfelelő kikötők építése, valamint a folyó menti kikötők és kerékpárutak közti összeköttetés jelölése, kitáblázása. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

53

Felelősök: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ

4.1.2.5 Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása Cél: A vendégforgalom növelése Új típusú foglalkozási lehetőség megteremtése Projekt bemutatása: A térségbe érkezők csak akkor hozzák magukkal a kerékpárjukat, ha már felkészült túrázók és gépkocsijuk is el van látva kerékpárszállítóval. Azokra a vendégekre is gondolni kell, akik mégis szeretnének néhány napot aktívan mozogni a térségben. Az ő számukra kerékpárkölcsönzési lehetőséget kell biztosítani a kistérség egyes településein. Javasolt egy térségi egységes hálózat kiépítése, amelynek egyes pontjain a kerékpárok felvehetők, illetve leadhatók, s azok visszaszállítása a telephelyre, illetve újrakölcsönzése megoldott. A kölcsönző helyek különböző típusú kerékpárokat kínálhatnak, mint pld. túra-bike, city-bike, mountain-bike a vendégek igénye alapján. Előnyt jelenthet elektromos kerékpárok kölcsönzési lehetősége is, hisz így a különböző fizikai erőnlétben lévők is együtt túrázhatnak. Gyermekbiciklik, gyermekutánfutók kölcsönzése a családok közös túrázását garantálja. A kerékpárkölcsönző helyek egyben szervizként is üzemelnének, valamint a biciklizéshez szükséges felszereléseket is biztosítanának, pld. fejvédő, bukósisak, biztonsági mellény, kerékpáros táska, GPS, kerékpáros térképek… E pontok lehetnének a kerékpáros taxi megállóhelyei is. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

54

Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók, kölcsönzőpontok üzemeltetői Térségi TDMSZ Felelősök: Turisztikai szolgáltatók, kölcsönzőpontok üzemeltetői


2008 650

2009 650

2010 650

2011 650

2012 650

2013 650

Összesen 3900

50

110

20

20

20

20

240

4.1.2.3

1

130

130

130

130

130

130

780

4.1.2.4

3

20

20

3

3

3

3

52

4.1.2.5

2

80 930

80 990

80 883

80 883

80 883

80 883

480 5452

Összesen


55

4.1.3 Lovasturizmus fejlesztése Indoklás: Magyarország és a magyar nép évezredes kultúrája szorosan összefonódott a lóval, a lovas élettel. A térség domborzati viszonyai és éghajlata kiválóan alkalmasak a lovagolni szándékozók számára. Lóháton az ember olyan közeli kapcsolatba kerülhet a természettel, ami ritkán adatik meg. A túralovasok számára a természetvédelmi intézkedések (védett madár fészkelése, védett növény virágzása) gyakran korlátozást jelentenek, de ezek a konfliktusok kezelhetők. Fontos az érintett szervezetek, vállalkozók, ágazatok jó együttműködése, az igények összehangolása. A lovasturizmusnak két fő ága van: a sport-és versenyág, valamint a szabadidős ág. A versenyág tekintetében a kistérség több lehetőséget is nyújt: díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás, amely iránt sokan érdeklődnek nézőként, tehát a nézőszám és a rendezvények elismertségének növelése a cél. A lovasturizmus szabadidős ágában a kereslet nagyobb arányát a hobbilovasok és a lókedvelők alkotják, akik szívesen vesznek részt lovastúrákon, lovasoktatáson, de a lóval kapcsolatos hagyományok, bemutatók, vásárok is érdeklik őket. Cél: A térségben lovastúraútvonal hálózat és ezáltal egyedi kínálatú központ létrehozása A térség természeti adottságainak népszerűsítése a lovasturizmus által Más szolgáltatásokkal összekapcsolva speciális kínálati csomag létrehozása Vendégforgalom növelése A lovasturisztikai vállalkozók bevételeinek növelése

Alintézkedések: 4.1.3.1 Lovastúra útvonalhálózat kialakítása 4.1.3.2 A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése


56

4.1.3.1 Lovastúra útvonalhálózat kialakítása Cél: Garantált programajánlat nyújtása a vendégeknek Szervezett lovastúrák számának növekedése A tartózkodási idő növelése a térségben A projekt bemutatása: Minden lovas vágya érezni azt a szabadságot, amelyet a lovarda bezártságából a természetbe vezető út nyújthat. A lovas túra során hasznosul mindaz a technikai tudás, tapasztalat a lovas és a ló részéről, melyet hosszú évek során elsajátított. Lovagolni tudás tekintetében feltétel, hogy a gyakorlott lovasok megfelelő terepbiztonsággal, ülésbiztonsággal rendelkezzenek, és képesek legyenek különböző vérmérsékletű lovak lovaglására. A kistérségben több helyszínen is működik lovarda, ezeket az állomáshelyeket össze lehetne kapcsolni egy kijelölt lovastúra útvonalban, ami természetesen a kijelölt erdei és földutakon, töltéseken keresztül vezethetne. Az útba beépítve kulturált pihenőhelyek kijelölése is javasolt a természeti környezetben. Javasolt megállóhelyek, szálláshelyek: Dunasziget (Szelle Lovasudvar) – Halászi (Tradíció Lovasudvar) – Máriakálnok (Díjlovagló- és Kiképző központ) - Mosonmagyaróvár (Lajta-Hanság Zrt. Lovasiskolája) – Levél (Lovasklub) – Dunakiliti (Makay Kft.) – Dunasziget Ez az útvonal természetesen bárhonnan elkezdhető lenne, fontos a szolgáltatók közti egyeztetés. A túraútvonal során többféle lovashagyománnyal is megismerkedhetnek a vendégek, s ezen programok garantálása a túra sikerének feltétele. Pld.: Dunasziget: lovaskocsis túra szervezése, télen lovas szánkózás Halászi: a Hagyományőrző Lovasbandérium bemutatója; Military lovasbemutató; Western lovaglás bemutatója, kipróbálása Máriakálnok: a díjlovaglás, díjugratás alapjainak bemutatása, lovasterápia, tenyésszemlék, aukciók Mosonmagyaróvár: előadás a lótenyésztésről, a lovak fajtáiról Levél: a western lovaglás bemutatója Dunakiliti: díjugratás bemutatója; Szitás Gergely bőrdíszműves mester lószerszámainak, műhelyének megtekintése; (lovas) íjászat megszervezése Feketeerdővel közösen A túrák irányítását minden esetben megbízható, lelkiismeretes és szakértő lovasedzők vezethetik. Az egyes helyszínek programjait egyéni turisták számára is elérhetővé kellene tenni oly módon, hogy minden lovas vállalkozó választana egy napot konkrét időpont megjelöléssel, Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

57

amikor a programját minden héten garantálja. Pld. hétfő - Halászi, kedd – Máriakálnok … . Az eddig felsorolt lovardák mellett Mecsér-Rigópuszta is csatlakozhatna programkínálathoz. Így a térségbe érkező vendégek szabadon választhatnák ki a lovas programot. Jelenleg Darnózselin és Héderváron is szervezhetők lovaskocsis programok, amelyeket a környékbeli szállásadók kiajánlanak, de csak előzetes egyeztetés alapján. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően, a meglévő lovardák környezete Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Lovagláshoz szükséges felszerelést készítő vállalkozók Térségi TDMSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kisalföld Erdőgazdaság Zrt. Felelősök: Turisztikai szolgáltatók Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Kisalföld Erdőgazdaság Zrt.


58

4.1.3.2 A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése Cél: A lovasturizmus tárgyi feltételeinek javítása A lovardák és a hozzá tartozó szálláshelyek minőségének javítása A lovasipar kiépítése Projekt bemutatása: A lovas üdülést választók keresleti igényeit tekintve azokat a lovaglási lehetőségeket részesítik előnyben, ahol a lovaglás mellett szálláshely, étkezés és szabadidős program is biztosított számukra. Törekedni kell a szolgáltatóknak a Magyar Lovasturisztikai Szövetség által kidolgozott minősítési rendszer minél magasabb fokozatának elérésére, hisz ez biztosítja a vendégek számára a minőségi szolgáltatást. (Lásd Melléklet) Lényeges szempont a teljes lovasvertikum

fejlesztése

a

tenyésztéstől

a

kapcsolódó

kézműiparig,

komplex

megközelítésben. Néhány speciális lovasturisztikai termék bevezetése egyedivé teszi a kínálatot, Pld. lovastáborok szervezése gyerekenek (7-10 nap), cigánykocsik kialakítása és azokkal való túrakocsikázás szabadban való éjszakázással, lovasíjászat, lovasterápiák bevezetése, lovasszánkózás, lovas vadászat. A csillagtúrát választó vendégek számára alternatív programlehetőségeket kell kínálni: kenuzás, strandfürdő-látogatás, kerékpártúra, madármegfigyelés, horgászat, kultúrtörténeti emlékhelyek megtekintése, szabadtéri sütés-főzés… Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Magyar Lovasturisztikai Szövetség Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

59

Felelősök: Turisztikai szolgáltatók

Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.1.3.1 2 4.1.3.2 2 Összesen

2008 60

2009 80

2010 90

2011 110

2012 120

2013 130

Összesen 590

100 160

100 180

140 230

180 290

200 320

200 330

920 1510


60

4.1.4 Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése Indoklás: A sport és a sporttevékenységek a mindennapi életben is egyre nagyobb szerepet kapnak, hiszen korunk emberének életmódjához egyre inkább hozzátartozik a sport, a mozgás iránti vágy. E szükségletek kielégítése a kistérség lakói számára alapvető feltétel kell, hogy legyen. Ez csak megfelelő sportlétesítmények megléte esetén valósulhat meg. Másik cél a sporteseményekre látogató nézők minél nagyobb számban történő megnyerése. A sportesemények rendelkezhetnek nemzetközi, országos, regionális és helyi vonzással. Mivel a legnagyobb bevételt a nemzetközi és az országos sportrendezvények esetén lehet elérni, törekedni kell a külföldi és az egész ország területéről érkező sportolókat is megcélzó sportesemények rendezésére. Érdemes a gyermek- és ifjúsági sportolókat megcélozni, hisz ők hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet. Célok: Megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó sportlétesítmények létrehozása A sportesemények színvonalának és számának növelése A térségbe érkező szurkolók, kísérők számának növelése Hazai és külföldi fizetőképes keresletet a térségbe vonzani A szezonalitás megszüntetése, egész évben programot kínálni A térségbe látogató turisták számának növelése A szabadidős sportok széles skálájának növelése Alintézkedések: 4.1.4.1 Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése 4.1.4.2 Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben 4.1.4.3 Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése 4.1.4.4 Horgászturizmus fejlesztése


61

4.1.4.1 Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése Cél: A szabadidős programok széles spektrumú kínálatának létrehozása A térségi lakosok, valamint a turisták mozgásigényének kielégítése Színvonalas sportversenyek és kulturális programok szervezése Projekt bemutatása: A kistérségi központnak szüksége van egy multifunkcionális sportcsarnok létrehozására, amely nemzetközi versenyek fogadására is képes. A sportprogramok mellett átalakítható rendezvénycsarnokká, ahol koncertek, konferenciák, musical-showk, táncszínházi fellépések egyaránt szervezhetők. Nemzetközi versenyek rendezésekor – elsősorban kézilabda – a nemzetközi pályamérettel rendelkező mosonszolnoki sportcsarnok jó kiegészítője lehet a városi sportcsarnoknak. Területi lehatárolás: Mosonmagyaróvár Mosoni-Duna part (Itató) Kedvezményezettek: Helyi és kistérségi lakosok Helyi sportegyesületek Turisták Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Helyi sportegyesületek Sportcsarnok fenntartója és üzemeltetője Sport- és rendezvényszervező menedzsment szervezet Turisztikai szolgáltatók Felelősök: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Sportcsarnok fenntartója és üzemeltetője Sport- és rendezvényszervező menedzsment szervezet Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

62

4.1.4.2 Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben Cél: A fiatalok és a középkorosztály megnyerése vendégként Egyedi sportturisztikai kínálat kialakításával a vendégszám növekedése A térség sportturisztikai imázsának erősítése Projekt bemutatása: Először azt érdemes tisztázni, hogy mi számít extrémnek. Ugyanis, manapság az "extrém" divatos szónak számít, és könnyen ráhúzzák sok mindenre, ami minimálisan eltér a megszokottól. Holott extrémnek azt tekinthető, ami szélsőséges és végletes. Az extrém sportok ilyenek. És sajátjuk, hogy fokozott veszéllyel járnak. Az embernek alapvető igénye, ösztöne, hogy kihasználja a rendelkezésre álló lehetőségeit. A maximumra való törekvés alapvető motiváló tényező lehet az extrém sportok kiválasztásánál, melyekben megismerhetjük korlátainkat, illetve hogy azok túlléphetőek-e, és a lehető legmesszebbre ki lehet-e tolni a teljesítményt. Az extrém sportoknál a veszély tehát alapvető jelentőségű. Hétköznapi életünkben fizikailag ritkán kerülünk veszélybe, alig ismerjük ezt az érzést. Éppen ezért az extrém sportok új és érdekes területnek számíthatnak. Mert minden, amit nem ismerünk, vagy nem eléggé ismerünk, az érdekes és felfedezésre váró dolog. Egy extrém sportpark létrehozása a térségben egyedi kínálatot nyújtana, egész évben üzemelhetne, nem lenne szezonhoz kötött. Incentive programok, csapatépítő tréningek keretében is keresett célpontok az ehhez hasonló parkok. Ennek részei a következők lehetnének: • Skate park kialakítása gördeszkások számára, melynek elemei a döntött fal, gap, korlát, piknikasztal, piramis… Ennek új irányzata a guruló cipősök tábora, akik félcsőés korlát-csúszások, kézen átfordulás, flatland és street-trükkök sorát gyakorolják. • Mászófal kialakítása • Óriás mászóka • Görkorcsolyapálya, rollerút kialakítása akadályokkal • Jégpálya kialakítása, amelyen télen műkorcsolyázni, jéghokizni lehetne – nyáron görhoki pályaként működhetne • Mesterséges hullámokat előállító hullámlovagló pálya épületben Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

63

• BMX pálya kialakítása a különböző stílusok számára: street, dirt, freestyle, flatland • Monocikli gyakorlási lehetőség segédtámaszokkal • Trambulin • Sportrepülési, sárkányrepülési lehetőség • Hőlégballonos utazás lehetősége • Műfűvel borított sílesiklópálya kialakítása, vagy fedett hóágyúzott lesiklópálya • Quadosok, rallysok, terepjárók számára kijelölt terep ( • Gokart pálya • Hullámvasút felállítása • Artista és zsonglőrszínház felállítása (időnként neves művészek meghívása) vendégek is megtanulhatnának néhány könnyebb zsonglőrmutatványt Fontos a fejlesztési terület megfontolt kiválasztása, hogy az a jövőben folyamatosan bővíthető legyen. A park területén térségi klubok szervezhetők, amelyek versenyek szervezésében is közreműködnek. A versenyek mindig nagyszámú közönséget vonzanak. A park számára fontos a jó megközelíthetőség, a megfelelő parkolóhelyek kialakítása, a vendéglátás komplexitásának biztosítása. Területi lehatárolás: Mosonszolnok-Jánossomorja-Újrónafő háromszög területén Sportrepülés, technikai sportok tekintetében a Szigetköz térsége Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok A park tulajdonosa és fenntartója Turisztikai szolgáltatók Magyar Extrémsport Egyesület Térségi TDMSZ


64

Felelősök: A park tulajdonosa és fenntartója Turisztikai szolgáltatók

4.1.4.3 Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése Cél: Jelentős fizetőképes keresletet a térségbe vonzani Magas minőséget képviselő szolgáltatások nyújtásával a térség hírnevének fokozása A térségi lakosság szabadidős igényeinek magas szintű kielégítése Projekt bemutatása: A teniszezés és a golfozás igénye elsősorban a jobb anyagi helyzetben lévő vendégek körében népszerű, gyakran az informális üzleti kapcsolatok építésének színhelye is. Versenyelőnyre tehet szert az a térség, amely biztosítani tudja ezt a szolgáltatáskört. E fizetőképes vendégek magas kategóriájú szállás- és vendéglátóhelyeket igényelnek, de kiegészítő színvonalas kulturális programok felé is nyitottak. A golfozók szeretik a változatos pályákat, több helyet is felkeresnek egy üdülés alatt. A golfozás fő szezonja az április-június és a szeptember-október, így tehát a golfturizmus kedvező hatással van a kereslet időbeni megoszlásának alakulására, a csúcsidőszak nem esik egybe a vízparti turizmus szezonalitásával. Golfozói

szemszögből

a

pálya

felkeresésének

motivációját

a

pályák

minősége,

megjátszhatósága (legalább 18 lyukú nemzetközi minősítésű pálya), egyedisége, a köréje épített szolgáltatás minősége, a kapcsolódó golfoktatás színvonala, valamint a kísérők (nem golfozók) számára nyújtott szabadidős programlehetőségek széles kínálata határozza meg. A mosonmagyaróvári sportcentrum egyik meghatározó eleme lehetne egy golfpálya kialakítása a Mosoni-Duna partján. Területi lehatárolás: A településeken már működő teniszpályák A Mosoni-Duna partján kijelölt terület Mosonmagyaróvár és Halászi között; vagy a települések által e célra alkalmasnak tartott terület kijelölésével


65

Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Golfpálya üzemeltetője és fenntartója Turisztikai szolgáltatók Magyar Golf Szövetség Helyi TDMSZ Felelősök: Golfpálya üzemeltetője és fenntartója Turisztikai szolgáltatók Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 4.1.4.4 Horgászturizmus fejlesztése Cél: A térség természeti adottságaira épülő – folyók, tavak – turisztikai jelentőségének elismertetése, fenntartható mértékű fejlesztése Jó fogási lehetőségek biztosítása és javítása Projekt bemutatása: A horgászat a kistérség turizmusának egyik fontos eleme, különösen tradicionális jelentőségű a Szigetközben. A horgászok paradicsomát ma már nemcsak a folyóvizek jelentik, hanem a települések határában kialakított horgásztavak is. Az egyik legfontosabb feladat a halállomány növekedésének biztosítása, hisz a horgászturizmus legfontosabb feltétele a halállományból következő jó fogási lehetőség. A horgászturizmus háttér-infrastruktúra fejlesztése is javasolt, pld. stégek, esőbeállók kialakítása. A horgászatban az időjárás és a vízjárás változékonysága miatt foglalkozni kell az alternatív horgászati lehetőségek felmérésével és fejlesztésével is.


66

Jelenleg a térség vizeinek nagyrésze felügyeleti jogát a Győri Halászati Előre Szövetkezet gyakorolja 2013-ig. Javasolt lenne, ha ezek után önkormányzati kezelésbe kerülne, és helyi egyesületek, szövetkezetek alakulhatnának. Ajánlott horgászati infopontok létrehozása is, többnyelvű információs anyagok kiadása, valamint javasolt a térségi horgászboltokban, egyesületeknél a horgászjegyek vásárlásának biztosítása. A szállásadók is legyenek tájékozottak a jegyvásárlási lehetőségekről. Területi lehatárolás: A kistérség teljes területén a folyók, tavak Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Győri Halászati Előre Szövetkezet Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Felelősök: Horgászegyesületek Vállalkozók


2008 1200

2009 1200

2010 600

2011 120

2012 120

2013 120

Összesen 3360

6000

10000

800

800

800

800

19200

4.1.4.3

3

1800

1200

400

250

150

150

3950

4.1.4.4

2

18 9018

5 12405

5 1805

5 1175

5 1075

5 1075

43 26510

Összesen


67

4.1.5 Ökoturizmus fejlesztése Indoklás: Természeti környezetünk megismerése és megóvása fontos, de ugyanolyan fontos az adott tájegység kultúrájának a megismerése, illetve az „aktív” pihenés is. Az ökoturizmus tehát nem csupán a természet értékeinek a megismerését jelenti. Bármilyen aktív módon eltöltött túra ide sorolható, melynek középpontjában a természet megóvása áll, de ugyanakkor hangsúlyt fektet az adott terület egyéb értékeinek megismerésére is. Fontos előrelépést jelentene a szervezett ökoturizmus szempontjából a tervezett SzigetközCsallóközi Nemzeti Park létrehozása, amelynek látogatóközpontja koordináló szerepet vállalhatna az ökoturizmus feltételeinek megteremtésében és fenntarthatóságában. Célok: Az ökoturisztikai szemlélet kialakítása és erősítése az önkormányzati, civil és vállalkozói szférában Az idegenforgalom fogadására felkészült területek kijelölése A vendégek figyelmének felhívása a térség természeti értékeire A környezettudatos nevelés elterjesztése, erdei iskolai programok szervezése A védett területekre irányuló turizmus szervezettségének koordinálása és ezáltal a terület túlterheltségének elkerülése

Alintézkedések: 4.1.5.1 Tanösvények kialakítása 4.1.5.2 Gyalogos túraútvonalak kijelölése 4.1.5.3 Madármegfigyelő helyek létrehozása


68

4.1.5.1 Tanösvények kialakítása Cél: Az útvonalon található természeti értékekre (növény- és állatvilág, talajfajták, mesterségek…) felhívni a látogatók figyelmét Határozott útvonal kijelölése, ami megakadályozza a céltalan kószálást a természetvédelmi területeken A térségi lakosok és a turisták ösztönzése a szabad levegőn való mozgásra Projekt bemutatása: A természeti látványosságok részletes bemutatásához szükség van tanösvényekre, megfigyelő pontokra. A térség természeti viszonyaiból adódóan a földrajzi tájegységek más-más élőhelytípus bemutatására alkalmasak. Ezt a sokszínűséget mindenképp érdemes kihasználni, az élőhelyek a kistérség egyedi attrakcióit jelentik. Szigetköz – vizes élőhelyek, ártéri erdők világa; Mosoni-síkság – Lajta menti flóra és fauna; Hanság – tőzeges területek, égerlápok világa. A természetfotózást kedvelők körében is iránymutatást adnak a figyelemfelkeltő, informatív táblák. A tanösvény-hálózat kialakításánál ügyelni kell arra, hogy önmagukba visszatérők legyenek (körút), valamint csomópontokat is érintsenek (kerékpárút, gyalogos túraútvonal, tematikus utak), hogy a termékelemek kombinálhatók legyenek. Támogatni kell a településeken induló és a közelébe tervezett tanösvények kialakítását, amelyek a településen tartózkodó vendégek számára jelenthetnek rövid szabadidős kínálatot. A kialakított tanösvények karbantartása is fontos feladat, ezt évenként az óvári agráregyetemisták bevonásával mint terepgyakorlati feladat, meg lehetne szervezni. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Térségi turisztikai vállalkozók


69

Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Szigetköz Tájközpont – Ökopark Dunaszigeten Térségi túraszakosztályok, egyesületek Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Települési Önkormányzatok Térségi túraszakosztályok, egyesületek Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4.1.5.2 Gyalogos túraútvonalak kijelölése Cél: A térségi lakosság valamint a turisták természetközeli mozgásának biztosítása Szezon meghosszabbítása Lehetőségek megteremtése a határon átnyúló túraútvonalak kialakítására is Kapcsolódó erdei sportpályahálózat feltételrendszerének kialakítása Projekt bemutatása: Napjaink turizmusában két jelentős trend rajzolódik ki: egyrészt növekszik a szabadidő aktív, mozgással egybekötött eltöltésének az igénye, másrészt egyre nagyobb hangsúlyt kap a természetközeliség. Ezt a két igényt a gyalogtúrák, az erdei sportpályák kínálta lehetőségek teljes mértékben ki tudják elégíteni. A wellness hotelekben is egyre jobban terjedőben van az ún. nordic-walking túrák szervezése, amelyen a vendégek egy síbothoz hasonló bottal túráznak, s így a mozgásukat jobban koordinálják. Kutatások bizonyítják, hogy a botok használata 30%-kal tehermentesíti a csípő- és térdízületeket a normál sétáláshoz képest, s a test izmainak kb. 90 %-át igénybe veszi. A túraútvonalakat az országos szabványoknak megfelelően, jól látható és megkülönböztethető jelzésekkel ellátva kell kialakítani. A tanösvények egyes szakaszait is beépíthetjük a túraútvonalakba. Figyelembe kell venni az országosan kijelölt túraútvonal-hálózatokat, s azokhoz a kapcsolódási lehetőségeket. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

70

A gyalogtúra útvonalakon kialakíthatók erdei élményútvonalak, amelyek a természetes anyagokat használják fel játékelemként. Éjszakai túrák, holdfényben vezetett séták még egyedibbé tehetik a kínálatot. Képzett túravezetők biztosítása is térségi feladat. E túraútvonalak karbantartása is lehetne az óvári egyetemisták feladata. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Térségi turisztikai vállalkozók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Szigetköz Tájközpont – Ökopark Dunaszigeten Térségi túraszakosztályok, egyesületek Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Települési Önkormányzatok Térségi túraszakosztályok, egyesületek Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


71

4.1.5.3 Madármegfigyelő helyek létrehozása Cél: A turisztikai szezon megnyújtása Egyedi, helyspecifikus kínálati elem létrehozása Európai madártani egyesületek tagjainak a térségbe csalogatása Projekt bemutatása: Folyóink, vizeink mellett számos olyan madár fészkel, amely különleges értéket képvisel a madarak iránt érdeklődők körében. Távcsövekkel, fényképezőgépekkel felszerelve a „megszállott” madárbarátok több száz km megtételére is hajlandóak, csak azért, hogy a vissza nem térő pillanatokat megörökítsék, hisz az ő környezetükben ilyent nem láthatnak. Az ő számukra, s a többi érdeklődő turista számára is érdemes lenne madármegfigyelő tornyokat, madárvártákat felállítani, s a közelben felfedezhető madarakra felhívni a figyelmet. Ezt a kínálati terméket érdemes külön brosúrában is megjelentetni. Mivel a madármegfigyelés az egész évet magában foglalja, a turisták egész évben a térségbe csalogathatók. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Térségi turisztikai vállalkozók Térségi madártani egyesületek Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Szigetköz Tájközpont – Ökopark Dunaszigeten Térségi madártani egyesületek Non-profit szervezetek Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

72

Felelősök: Térségi madártani egyesületek Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park)

Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.1.5.1 1 4.1.5.2 3 4.1.5.3 Összesen

2

2008 4

2009 4

2010 4

2011 4

2012 4

2013 4

Összesen 24

3

3

3

3

3

3

18

5 12

2 9

1 8

1 8

1 8

1 8

11 53


73

4.1.6 Falusi turizmus fejlesztése Indoklás: Az urbánus életforma terjedésével a népi kultúra felé fordulás a globalizáció egyik ellenpontjává válik. Az emberek pihenésük színhelyéül gyakran választják a csöndes falvakat, az autentikus paraszti környezete, de ugyanakkor a modern kor infrastrukturális elvárásait is kielégítő infrastrukturális hátteret. A Mosonmagyaróvári Kistérségben lévő települések közül 2 visel városi rangot, a többi a falu kategóriába tartozik, tehát méltán tekinthető rurális környezetnek. A faluk képét is nagymértékben befolyásolja történelmi múltjuk, amelynek eltérőségei és örökségei mindhárom tájegységben eltérő nyomokat hagytak, s ez a sokszínűség is jelentheti a kistérség egyedi arcát. Falusi vendégfogadásnak minősül (2007. június 27.-től a 136/2007. (VI. 13.) kormányrendelet alapján) a magánszemély, nem egyéni vállalkozóként folytatott, saját tulajdonában lévő falusi lakóházának - magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében - részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosítása, legfeljebb 10 ágyra kiterjedő szállásadó, valamint étkeztetési és szabadidőprogram szolgáltatási tevékenysége (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is), továbbá – az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység. Cél: A falusi és agroturizmus imázsának építése a térségben A kínálat minőségi fejlesztése, az értékesítés elősegítése A térségi szolgáltatók összefogásának erősítése

Alintézkedések: 4.1.6.1 Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása 4.1.6.2 Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása


74

4.1.6.1 Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása Cél: A vendégek tartózkodási idejének meghosszabbítása A falusi turizmusban résztvevő vállalkozók bevételeinek növelése A térségi programkínálat összehangolása Projekt bemutatása: A falusi turizmus legfőbb jellemzői a természettel való szoros kapcsolat, a családias vendéglátás, az egészséges táplálkozás, a mozgás, sport- és rekreációs programok. Ugyanakkor a népi hagyományok, kézművesség, a vidék kultúrájának megismerése lelki, szellemi gazdagodást is jelent. A stratégia több pontja is érinti a falusi turizmust, s kínál programlehetőségeket. (Vízi-, lovas-, ökoturizmus, tematikus utak) Szükség lenne egy térségi garantált programajánlatra, amely napokra lebontva adja meg azokat a lehetőségeket, programokat, amelyen a térségbe érkező vendégek a megadott napokon biztosan, azaz garantáltan részt vehetnek. Ezáltal saját maguk állíthatják össze itttartózkodásuk programját, s ez nagy segítség lenne a szálláshelyeknek is. (Lásd még 4.2.3.2 Turisztikai termékek összekapcsolása) Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Falusi vendégfogadók Turisztikai szolgáltatók Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

75

Felelősök: Falusi vendégfogadók Turisztikai szolgáltatók Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ

4.1.6.2 Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása Cél: A turisták eltérő igényeinek kielégítése Egyedi kínálati elemek létrehozása A termékbiztonság fokozása a vendégek számára Projekt bemutatása: A falusi vendégfogadóknak is meg kell felelniük a kor állandóan változó kihívásainak, szolgáltatásaikat időről-időre új igényekhez kell igazítaniuk. A vendégházak szakosodásával a vendég számára a kínálat áttekinthetőbbé válik. (A kistérségi szállásadók egy részénél már megindult a specializálódás.) A szigorú kritériumrendszernek való megfelelés a minőség javulását is magával hozza. A falusi üdülés a kínálat differenciálásán keresztül versenyképesebbé

válik,

a

speciális

vendégkörrel

magasabb

árakat

és

nagyobb

kihasználtságot lehet elérni. A tematizálás a szállásadókat arra ösztönzi, hogy az erősségeiknek megfelelő kínálat iránt elkötelezzék magukat, és azokat fejlesszék. A Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) az alábbi tíz szakosodási terület kritériumrendszerét dolgozta ki (Lásd bővebben a mellékletben), amelynek bevezetését 2008. január 1-én tervezi: -

Bioporta / Ökoporta

-

Egészségporta

-

Üdülés kerekes székes és mozgáskorlátozottakat fogadó vendégházban

-

Üdülés bébi- és gyermekbarát vendégházban

-

Aktív üdülés a falusi portán (kerékpár, horgászat, vadászat, természetjárás)

-

Üdülés lovas tanyán (lovaglás, kocsikázás)

-

Hagyományok portája (népi tárgyi, szellemi, kulturális örökség)


76

-

A „falusi vendégasztal” porta

-

Falusi életmód ifjúsági porta (agráriskola, csoportok vendégháza)

Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége Falusi vendégfogadók Turisztikai szolgáltatók Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Falusi vendégfogadók


2008 8

2009 7

2010 7

2011 7

2012 7

2013 7

Összesen 43

30 38

30 37

30 37

30 37

30 37

30 37

180 223


77

4.1.7 A kulturális és örökségturizmus fejlesztése Indoklás: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghatározott definíció szerint a kulturális turizmus olyan utazást jelent, amelyben a motiváció a kultúrák megismerése, a kulturális eseményeken való részvétel, a kulturális attrakciók meglátogatása, a vonzerő pedig a felkeresett desztináció sajátos, egyedi kultúrája. A kulturális turizmus tehát olyan turisztikai termék, amelynek fejlesztése gyakorlatilag minden desztináció számára lehetséges alternatíva. Egy térség megfogható és megfoghatatlan kulturális öröksége tágabb értelemben minden oda látogatóra vonzást gyakorol, vagyis egy aprónak tűnő kulturális rendezvény vagy fesztivál is hat a helyi lakosokra, illetve az oda érkező turistákra. Egy adott térség egyedi kulturális jellemzői egyrészt a helyi lakosság által igényelt kulturális kínálat alapjául szolgálnak, másrészt viszont hozzájárulnak az adott térség turisztikai versenyképességének a növekedéséhez. A kérdőíves felmérésben minden település kiemelten kezeli műemlékeinek védelmét, fenntarthatóságát, nemcsak a turizmus, hanem a helyi lakosság életkörülményeinek, környezetének javítása érdekében is. Cél: A térségi műemlékek vonzerejének növelése A térségi értékek fenntarthatóságának biztosítása Egész évet átölelő, összefüggő rendezvénysorozat kialakítása A térségi együttműködés javítása a turizmus területén Magas vendéglátói kultúra, az érkező vendégek által igényelt speciális ismeretek közvetítése A tartózkodási idő megnövelése a térségben A vendégek többletköltésének elérése

Alintézkedések: 4.1.7.1 Műemlékek felújítása, megőrzése 4.1.7.2 Térségi fesztiválok szervezése 4.1.7.3 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése 4.1.7.4 Tematikus utak létrehozása a kistérségben


78

4.1.7.1 Műemlékek felújítása, megőrzése Cél: A műemlékek, építmények állapotának fenntartása A műemlékeket meglátogató turisták számának növelése A helyi kultúra erősítése, a kötődés hangsúlyozása a helyi lakók körében A tartózkodási idő és költés növelése a településeken Projekt bemutatása: Ma egy település meglátogatásának elsődleges motivációi közé tartozik az épített környezet jellege, esztétikuma. A műemlékek már önmagukban is felkelthetik a potenciális látogatók érdeklődését. Hosszabb tartózkodási idő és visszatérés akkor jön létre, ha ezen értékek bemutatása, környezete és a kiegészítő programok élményt jelentenek a turisták számára.

4.1.7.1.1 Falumúzeumok A települések helyi értékeinek bemutatására szolgálnak a falumúzeumok. Ami helyi értéknek számít, azt mindenképp meg kell mutatni a látogatóknak. A térségben már több településen a helyiek kezdeményezésére kialakításra kerültek ilyen létesítmények, amelyek fokozatos bővítését, fenntarthatóságát kell biztosítani (pld. Dr.Timaffy László emlékkiállítás Dunaszigeten, Falumúzeum Lipóton, Dunakilitin, Bezenyén…). A kistérség három különböző tájegységére más-más építészeti hagyomány, nemzetiség, s szokások voltak a jellemzőek. Ajánlott a mikrotérséghez tartozó többi településsel együtt egyegy jellemző épületet átalakítani, támogatni. A tájházakról szóló információk lehetőleg 3 nyelven tájékoztassanak a szokásokról, kiállított tárgyakról. Mindig legyen szakavatott vezető, aki végigkalauzolja a vendégeket, s a tárlatvezetés végén adjunk lehetőséget valamilyen helyi termék vásárlására, megkóstolására. Javasolt: Szigetköz: Dunasziget – Ökopark (Duna mentén élő szigetközi emberek foglalkozásának, életének ismertetése – halászat, állattenyésztés, mezőgazdaság); Halászi – parasztbarokk lakóházak berendezése, a jómódúbb parasztok életének bemutatása + szigetközi legendák leírásai) Mosoni-síkság: Bezenye – a horvát gyűjtemény bővítése; Mosonszolnok - a németek egykori életét bemutató falumúzeum


79

Hanság: Lébény – falumúzeum felújítása (Hanyi ember életkörülményeinek, Hanság legendáinak bemutatása), Jánossomorja - a németek egykori életét bemutató falumúzeum újraszervezése a német parasztbarokk épületekben (Heideboden hagyományai) Évente megszervezhető a falumúzeumok hétvégéje, ami folklórprogramokkal, kézműves foglalkozásokkal és helyi ételek kóstolásával bővíthető.

4.1.7.1.2 Településkép javítása, szobrok emlékművek rendben tartása Minden településnek arra kell törekednie, hogy az odalátogató vendégek megérkezve pozitív benyomást kapjanak. Ennek előfeltétele a rendezett porták kialakítása, a település köztereinek virágosítása és pihenőpadok elhelyezése, a szobrok és emlékművek környezetének esztétikus megtervezése a figyelem ráirányításával. Minden falu rendelkezik templommal – néha több is van, - ezek felújítása, szép környezete a helyi lakosok érzelmi kötődését is növeli, míg a vendégek szívesen sétálgatnak a rendezett településen. A téli adventi időszakban is melegséget, szeretet áraszt egy feldíszített karácsonyfa látványa, a templom díszkivilágítása.

4.1.7.1.3 Műemlékeink kulturális célokra való hasznosítása A térségben több olyan épített műemlék is van, amelynek belső udvara illetve kertje alkalmas szabadtéri színházi előadások lebonyolítására. A Hédervári-kastély parkját nyár folyamán több alkalommal alkalmassá kellene tenni operettek, musicalek lebonyolítására. A mosonmagyaróvári Főhercegi Vendégház belső udvarán is szervezhetők kisebb kamaraelőadások, kamarakoncertek. A Cselley-ház belső udvara is alkalmassá tehető nyáresti kamaraprogramokra. Az orgonával rendelkező templomokban orgonakoncertek csalogassák a vendégeket. Pld. Mosonmagyaróvár, Lébény A program előkészítésénél ügyeljünk arra, hogy ne a városi fesztiválok idejére essen. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően


80

Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Műemlékvédelmi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Az építészeti örökséget jelentő épületek tulajdonosai Helyi Kulturális Egyesületek Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Műemlékvédelmi Felügyelőség Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága

4.1.7.2 Térségi fesztiválok szervezése Cél: A fesztiválokon résztvevők számának növelése A térség imázsának növelése A szezonalitás megszüntetése, egész évben programot kínáló rendezvénysorozat A helyi turisztikai vállalkozók forgalmának növelése Projekt bemutatása: A kulturális fesztiválok, rendezvények önmagukban is jelenthetnek turisztikai vonzerőt, ha többnapos programot nyújtanak, valamint a kulturális kínálat kiegészül gasztronómiai csemegékkel. A nagy rendezvényeket mindig több célcsoport (kor, érdeklődés) számára is vonzó változatos programokkal kell színesíteni. Nélkülözhetetlen a rendezvényeken érdekelt szervezetek együttműködése, a rendezvények időpontjainak közös egyeztetése. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

81

4.1.7.2.1 „Mega”-rendezvény Szükséges lenne a térségben egy „mega-rendezvény” megszervezésére, amely kiemelt helyet kapna a térségi marketingben, s bekerülhetne a Magyar Turizmus Zrt. nagyrendezvényei közé. A mega-rendezvények bár kiemelten magas költségvetésűek, de hosszú távon megtérülnek. Ennek helyszínéül mindenképp Mosonmagyaróvár, a kistérség központja javasolt. (A projekt bővebb kifejtése a Mosonmagyaróvári turisztikai stratégiában)

4.1.7.2.2 Térségi fesztiválok Egész évet felölelő, összefüggő térségi rendezvénysorozat kialakítására van szükség, amely előzetes eseménynaptárának már az előző év novemberére el kell készülnie, hogy az országos és nemzetközi turisztikai kiállításokon, médiában, interneten hirdethető legyen. Fontos a rendezvények sokszínűsége, differenciáltsága, a helyszínek változatossága. Rossz idő esetén az alternatív programlehetőségeket kell ajánlani, tehát mindig legyen fedett helyre tervezett program is. Minden rendezvényt legalább 2-3-4 naposra kell tervezni, mert csak így biztosítható a vendégéjszakák számának növelése. Javasolt programnaptár a kiemelt térségi rendezvényekkel: Hónap Február Március

Április

Program neve

Helye

Reneszánsz farsangi mulatság Hédervár – Kastély;

Kistérségi rész Szigetköz

Dőrejárás és téltemetés

Mosonmagyaróvár

Nemzetközi Makett kiállítás

Mosonmagyaróvár

(kiegészíthető lenne

NYME épületei;

játékkiállítással, dominó- és

Flesch Károly

kártyabemutatóval, vásárral)

Kulturális Központ

Nemzetiségi találkozó és

Bezenye, Kimle,

Tájházzal

falumúzeumok hétvégéje

Jánossomorja,

rendelkező

(nemzetiségi ételek kínálata)

Mosonszolnok,

települések

Mosonmagyaróvár

Dunasziget, Halászi, Lébény Május eleje

Térségi lovasnapok

Térségi lovardák

Egész kistérség

Programját lásd Lovasturizmus 4.1.3.1 Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

82

Május vége

Veterán autós találkozó +

Rajka – Aranykárász

Különleges járművek

Kemping

találkozója +

Lipót – Holt-Duna

Chopper motorosok

Kemping

találkozója

Kimle – Cvika

(a helyszínek cseréje,

Kemping vagy

felvonulás színesítheti)

Halászi – Babos

Szigetköz

major Június

„Violin” (hegedű) – fesztivál

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Nemzetközi Néptáncfesztivál

Darnózseli

Szigetköz

Várjátékok

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

Kenumaraton és Vízifesztivál

Dunakiliti

Szigetköz

Gesztenye- és krumpli ünnep

Darnózseli és Lipót

Szigetköz

(Térségi termékek és

közti gesztenyefasor

(összeköthető a Mosoni-Duna parti „Voluta”vízifesztivállal) Július

Gyermek néptánc- és játékfesztivál + Bábkert

Augusztus Szeptember

kézművesek vására + települési kultúrcsoportok bemutatkozása, tanösvény túra, lovaskocsi és motorcsónak túra) Szigetköz ízei, vármegye

Október

Mosonmagyaróvár

A kistérség minden

borai – gasztronómiai

települése

fesztivál

csatlakozhat hozzá

Hansági Természet-Napok

Lébény, Újrónafő,

(kerékpártúrák, gyalogtúrák,

Jánossomorja

Hanság

természetismereti, madármegfigyelő túrák szervezése a Hanságba; szabadtéri ételek készítése; kézműves foglalkozások; Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

83

természetfotók és tájképkiállítások)

November

Kistérségi Zenei Hetek –


orgona- és kamarakoncertek,

települése

kórusfesztivál

csatlakozhat hozzá

„Valami”-fesztivál


A hónap témájának

települése

rendezvénye

csatlakozhat hozzá

Egész kistérség

Egész kistérség

(minden évben egy adott téma köré szervezni kiállításokat, előadásokat, koncerteket, performancet) December

Andrásnapi Böllértalálkozó

Kisbodak

Kistérség

Adventi Varázs – Karácsonyi

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár

vásár és fesztivál

és kistérsége kultúrcsoportjainak bemutatkozása

Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Helyi Kulturális Egyesületek Rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozók Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

84

Felelősök: Települési Önkormányzatok Rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozók Helyi Kulturális Egyesületek Térségi TDMSZ

4.1.7.3 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése Cél: A vallási turizmusban résztvevők számának növelése A vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turizmussal Projekt bemutatása: A térségben található vallási emlékhelyek állandó felújítása, környezetük ápolása szükséges. Akkor válhatnak turisztikai attrakcióvá, ha jól felkészülten várják nemcsak a zarándokokat, hanem a turistákat is. Ki kell emelni a történetükből azokat az egyediségeket, amelyek a vonzerejüket növelhetik. Pld.: Hédervár – Lorettói-kápolna: a mai Magyarország területén ez volt a legelső ilyen kápolna Lébény – Szent Jakab templom országos jelentőségű műemlék, a román építészet kiváló remekműve, építéstörténetéhez több legenda is fűződik Dunakiliti – Dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos emlékszobája, akinek élettörténetének megismertetés jelentős feladat, hisz II. János Pál pápa őt Rómában Boldoggá avatta. Máriakálnok, mint búcsújáróhely legendájának felidézése szintén érdekes lehet a látogatók számára. Az év folyamán több alkalommal kell szervezni keresztény ifjúsági találkozókat, lelki gyakorlatok e vallási kultuszhelyeken. A vallási zarándokhelyek ismertsége fokozható, ha ennek kínálatát egy tematikus útra fűzzük fel. (Lásd köv. fejezet: 4.1.7.4.2 Egy téma köré szervezett tematikus útvonalak) Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

85

Kedvezményezettek: Turisták, zarándokok Helyi és kistérségi lakosok Kistérségi Egyházközösségek Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Kistérségi Egyházközösségek Turisztikai szolgáltatók Helyi Kulturális Egyesületek Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Kistérségi Egyházközösségek

4.1.7.4 Tematikus utak létrehozása a kistérségben Cél: Olyan újszerű szolgáltatáscsomagok kidolgozása és beindítása, mely a térség természeti és kulturális erőforrásaira, és értékeire alapozva, a helyiek életminőségének javítását, valamint a turizmus térségi növekedését célozza meg Projekt bemutatása: A tematikus utak kialakításának legjellemzőbb céljai között szerepel az érdeklődés felkeltése közvetlenül egy bizonyos téma s az ahhoz kapcsolódó attrakciók iránt, s ezen keresztül pedig az iránt a földrajzi terület iránt, ahol ezek az attrakciók megtalálhatóak. Ez a funkció különösen a kevésbé felkapott látnivalókat bemutató utak esetében kaphat kitüntetett szerepet, hiszen az útvonalak termékké alakíthatnak olyan attrakciókat is, amelyek a témához jól illeszkednek, de önállóan nem vonzanának látogatókat. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

86

4.1.7.4.1 Faluséta bevezetése Minden település rendelkezik természeti és épített értékekkel egyaránt. Ezek összegyűjtése és egy megtervezett útvonalra való felfűzése lehetővé teszi a helyi látnivalók bemutatását. Ne csak prospektus készüljön a falvakról, hanem egy meglátogatható, végigjárható útnak az ajánlása. Az útvonalra fűzzék fel a helyi látnivalókat, adjanak betekintést a helyi kézművesek, iparosok, vállalkozók munkájába, kóstoltassák meg a helyi termékeket (gyümölcs, túró, kecskesajt…) és ajánljanak helyi, térségi ételeket, italokat a helyi vendéglátó egységben. A nyári szezonban helyi diákokat vonhatnának be a vendégek kísérőiként.

4.1.7.4.2 Egy téma köré szervezett tematikus útvonalak Az adott kulturális út témájának kiválasztásához számos szempontot figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a projekt turisztikailag is sikeres lehessen és az érintett közösségek kulturális identitását is erősíthesse. Fontos, hogy a téma könnyen azonosítható, viszonylag széles körben ismert és egyértelmű legyen, de ne korlátozza ugyanakkor túlságosan az úthoz kapcsolódó lehetséges attrakciók körét. Önálló turisztikai terméknek azonban a kulturális út csak akkor minősül, ha a látogatók nem csak az utat alkotó egyes attrakciókat ismerik, hanem tudatában vannak, hogy ez egy tudatosan megtervezett útvonal, s úgy vélik, hogy az út által magasabb színvonalú élményhez jutnak, mint annak hiányában. Ahhoz, hogy elérjük a turista „fejében”, hogy mindez tudatos folyamat része legyen, fontos és elengedhetetlen az út témáját reprezentáló logó megtervezése és állandó alkalmazása. A kialakításra javasolt tematikus útvonalak: 1. Vallási emlékeink nyomában Az útvonal a térség szakrális emlékeit fűzi fel egy útvonalra, nem tesz különbséget az egyes vallások között, ökomenikusan gondolkodik. Néhány fontos állomás: Mosonmagyaróvár: Szent Gotthárd r.k. templom (Habsburg-kripta) – Máriakálnok: Neoromán kegykápolna a Csodatévő Szűz Mária szobrával – Kimle: Kálvária – fából faragott stációk megtekintése – Darnózseli: Zsidó temető és Holocaust emlékfal – Lipót: barokk római katolikus templom Maulbertsch freskókkal – Hédervár: Kastélykápolna, Lorettói-kápolna – Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

87

Ásványráró: Kálvária-domb – Mosonszentmiklós: barokk temploma és két oldalkápolnája – Lébény: román stílusú Szent Jakab templom – Jánossomorja: Mosonszentjánosi-Kódex a Helytörténeti Gyűjteményben – Albertkázmérpuszta: neogótikus Fogadalmi templom – Hegyeshalom: a környék legnagyobb evangélikus temploma 1850-ből – Rajka: Szt. Márton templom; Kálvária-szoborcsoport és Nepomuki Szent János barokk szobrai – Dunakiliti: Dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos mellszobra és emlékszobája A templomokhoz kapcsolódó szentek élete, legendái is megismertethetők a vendégekkel. 2. Térségi termékek útján – utazás az ízek világában Az útvonal a kistérségben megkóstolható, megvásárolható helyi termékekre helyezi a hangsúlyt, valamint a vendéglátó egységek térségi specialitásait gyűjti össze. Pld. Rajka – nyárson sült hal sütése, természetes almalé; Halászi – Halászi bicskás pecsenye; Kimle – Zaklana szuppa (horvát böllér leves); Dunaremete – szigetközi vadételek; Püski – méz; Lipót – péksütemények; Cikolasziget – kecsketej, kecskesajt… 3. Stílusok nyomában Az építészeti stílusok iránt érdeklődő vendégek figyelmét felkelthetjük egy tematikus építészeti kortörténetet bemutató tematikus út összeállításával, amelynek során felhívjuk a figyelmet az adott korra legjellemzőbb stílusjegyekre: Néhány javasolt építészeti érték: Római kor: kőtár a mosonmagyaróvári Cselley-házban; Román – lébényi Szent Jakab templom; Gótika – hédervári Boldogasszony-kápolna; Reneszánsz – Hédervár várkastélya, Óvári Vár; Barokk - Mosonszentmiklós temploma és két oldalkápolnája; Klasszicizmus – mosonmagyaróvári Hanság Múzeum; Eklektika: albertkázmérpusztai neogótikus Fogadalmi templom; Mosonmagyaróvár Fő utcája, Postapalota; XX .század modern építészete: Mosonmagyaróvár 70-80-as években épült középületei, lakóparkok 4. Kézművesek kincsei A kistérségben élő népi iparművészek, kézművesek műhelyeinek bemutatása, termékeik értékesítése is növelheti a térség vonzerejét. Pld.: Feketeerdő – íjak készítése; Dunakiliti – lószerszámok; Mosonmagyaróvár – fazekasság A vendégeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy az egyes műveleteket ki is próbálhassák.


88

4.1.7.4.3 Térségi tematikus útvonalak létrehozása a kínálati elemek összekapcsolásával E tematikus útvonalak adott fantázianeveken egy mikrotérség kínálati elemeit (természeti értékek, épített örökségek, szabadidő programok) fűzik egy csokorba. Ezek az utak kerékpárral és gépjárművel egyaránt bejárhatók. Ez az út maga tulajdonképpen egy olyan megfoghatatlan termék, melynek megfogható elemeit az attrakciók és a szolgáltatások jelentik, így nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni az út azonosítását és tudatosítását elősegítő információs tevékenységre. Ajánlott nevek és útvonalak a kistérségben: Mosoni-síkság, Hanság: Heidebauerek útján – az egykori német lakosság falvainak bemutatása Habsburgok hagyatéka – az egykori Habsburg-uradalomhoz tartozó települések kínálati eleminek felfűzése Hanság csodái – A Hansághoz tartozó települések turisztikai termékismertetője Szigetköz: Aranyos sziget útja – Az egész Szigetközt bemutató turisztikai kínálat Szigetközt érdemes még két tematikus útra bontani a Mosonmagyaróvár-Halászi választóvonaltól északra illetve délre lévő fekvő falvakban a könnyebb bejárhatóság érdekében. Pld. Vizek ajándéka; Tündérek nyomában Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók Helyi Kulturális Egyesületek Térségi TDMSZ Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár


89

Felelősök: Térségi TDMSZ Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai szolgáltatók

Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.1.7.1.1 3 4.1.7.1.2 3

2008 15

2009 15

2010 15

2011 15

2012 15

2013 15

Összesen 90

1

2

1

1

1

1

7

4.1.7.1.3

3

2

3

2

2

2

2

13

4.1.7.2.1

1

300

60

60

60

60

60

600

4.1.7.2.2

1

160

40

40

40

40

40

360

4.1.7.3

3

20

20

20

20

20

20

120

4.1.7.4.1

3

3

1

1

1

1

1

8

4.1.7.4.2

1

2

1

0

0

0

0

3

4.1.7.4.3

1

2 505

1 143

0 139

0 139

0 139

0 139

3 1204

Összesen


90

4.1.8. Az egészségturizmus fejlesztése Indoklás: Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata az egészségturizmus. Részben azért, mert felismerték az emberek, hogy rohanó világunkban időt kell fordítaniuk saját magukra is, fel kell töltődniük energiával. A növekvő civilizációs ártalmak, és azok kísérő betegségei miatt az emberek érdeklődése fokozódik a természetes gyógymódok, így az egészségturizmus iránt is. Másrészt – kínálati szemszögből - a gazdaság felfedezte az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket. Magyarország természeti adottságai közül egyedülállónak számít termálvízkincse, amely kedvező hőfokban és rendkívül változatos ásványi anyag összetételben jelenik meg. Hazánk gyógyvíznagyhatalomnak számít; Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mögött az ötödik legjobb geotermikus adottságokkal rendelkezik. Ez a kitűnő adottság annak köszönhető, hogy az ország területén a geotermikus grádiens értéke a világátlag másfélszerese. Az Orbán-kormány gazdasági terve, a Széchenyi Terv is erre a kincsre alapozta célkitűzését, miszerint hazánkban a gyógy- és termálturizmust világszinten is versenyképessé lehetne tenni. A magyarországi egészségturizmus térhódításához nagyban hozzájárul az is, hogy az ország turisztikai marketingjéért felelős Magyar Turizmus Zrt. a 2003-as évet az „Egészségturizmus évének” szentelte, illetve, hogy 2008-ban a „Vizek éve” lesz, melyben nagy hangsúlyt kap az egészségturizmus is; továbbá, hogy 2007. augusztusára elkészült az „Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia” a „Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiára” alapozva a fejlesztés irányvonalait. A kistérségben Mosonmagyaróvár országos és regionális, Lipót pedig helyi jelentőségű fürdő (Lásd 4.1.8.1.2. alapján). Mindezek mellett lefojtott termálkutak találhatók Jánossomorján, Lébényben,

Levélen,

és

fürdőfejlesztési

tervek

készültek

Ásványráróra,

valamint

Máriakálnokra vonatkozóan. A fentiek értelmében indokolt és időszerű a kistérségben az egészségturizmus fejlesztése. Célok: Elősegíteni az eltöltött vendégéjszakák számának növekedését a térségben Növelni a vendégek fajlagos költését a térségben A természeti és ember alkotta vonzerőket széles körűen, komplexen hasznosítani A térség turizmusának időbeni és térbeni koncentrációját csökkenteni Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

91

Külföldi és belföldi vendégek megnyerése Szélesebb célcsoport megnyerése Az egészségturizmusban résztvevők számára minőségi szálláshely kialakítása Hármas-határ menti rekreációs központtá válás Komplex turisztikai kínálati csomag kialakítása Szélesíteni a gyógy- és termálvizek szakszerű hasznosítását Kialakítani a fitness- és wellness-turizmus feltételeit Növelni a helyi, illetve a térségi lakosság kiszolgálását a reumatikus járóbeteg-ellátásban A térség turisztikai szerepét erősíteni Az egészségturisztikai szolgáltatások számát és minőségét növelni A magas szintű szolgáltatások hátterébe megfelelően képzett szakembereket biztosítani Szolgáltatások differenciálása Új munkahelyek teremtése Alintézkedések: 4.1.8.1. Szolgáltatások differenciálása 4.1.8.2. Gyógyászati készítmények előállítása 4.1.8.3. A termálvízkincs differenciált hasznosítása 4.1.8.4. Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez 4.1.8.5. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás

4.1.8.1. Szolgáltatások differenciálása Cél: A célcsoportok szétválasztása térben és időben A térség turizmusának időbeni és térbeni koncentrációjának csökkentése Külföldi és belföldi vendégek megnyerése Szélesebb célcsoport megnyerése Az egészségturizmusban résztvevők számára minőségi szálláshely kialakítása Hármas-határ menti rekreációs központtá válás Komplex turisztikai kínálati csomag kialakítása Kialakítani a fitness- és wellness-turizmus feltételeit Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

92

Projekt bemutatása: Az idegenforgalmi piac változásainak nyomon követésével az egészségturizmus egyik trendje az élményorientáció, melynek értelmében a pihenést is élményként kell értékesíteni. Olyan élményvilág megteremtésére kell törekedni, amely új csomagolásban tünteti fel a hagyományos kínálatot. Az élményorientáltság nemcsak szórakozással hozható összhangba, hanem élménnyé tehető például a stressztől való távollét is. Így a hármas-határ mentén kialakítható új szolgáltatási csomagok, a fejlesztések lehetséges irányvonalai az alábbiak: 4.1.8.1.1. Gyógyélmény – Mosonmagyaróvár 4.1.8.1.2. Családi élmény – Lipót 4.1.8.1.3. Komplex élmény –Ásványráró, Máriakálnok 4.1.8.1.1. Gyógyélmény – Mosonmagyaróvár Az 1969-ben folytatott magyarországi gyógyvízhasznosításra irányuló ENSZ projekt megállapította, hogy a mosonmagyaróvári gyógyvíz kiváló gyógyhatásának köszönhetően a magyarországi fürdőhely-fejlesztések rangsorának tekintetében az 5. helyet foglalja el. Mindennek ellenére napjainkig várattak magukra a mosonmagyaróvári fürdőfejlesztések. A jelenlegi fejlesztéseket a gyógyászati jelleg erősítésére érdemes fordítani. Mindezt erősítheti az új termékek kialakítása is (Lásd részletezve a 4.1.8.2-es pontban). 4.1.8.1.2. Családi élmény – Lipót A kistérség arculatát erősíti a turisztikai piac kínálati oldalán a Lipóti fürdő. A nyári szezonban üzemelő fürdő kínálata az egész családnak élményt nyújt. A vízfelület növelésével, a medencék befedésével, a környezeti elemek hangsúlyozásával, rekreációs tér kialakításával minden bizonnyal jelentősebb pozícióra tehet szert a fürdő. Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia (Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából készítette az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt., Budapest, 2007. május 30.) 2. sz. melléklete alapján a magyarországi fürdők kategorizálásában Lipót helyi jelentőségű fürdőnek számít. A kistérség idegenforgalmában betöltött szerepe alapján és a helyi turisztikai szakemberek véleménye szerint regionális jelentőséggel bír.


93

4.1.8.1.3. (1-2) Komplex élmény – Ásványráró (2), Máriakálnok (1) Máriakálnokra és Ásványráróra vonatkozóan komoly fejlesztési tervek vannak. Már 2002 óta különböző újságcikkekből értesülhetett a kistérség lakossága Máriafürdő terveiről. Ásványráró kapcsán egy üdülőcentrum (pihenőtavak üdülőtelkekkel, négycsillagos kemping, fürdőkomplexum négycsillagos hotellel) kialakításáról beszélnek. A három és fél milliárdos beruházás három ütemben valósulna meg. Az eredeti terveknek megfelelően a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészült, a környezeti hatásvizsgálat pedig folyamatban van. (Kisalföld, LXIII./2. szám, 2008.január 03., 9.oldal). A projekt megvalósulásával a szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek differenciálódnak, s ezzel, valamint Lipót közelsége miatt a kistérségben egy egészséges verseny alakul ki. Ásványrárón ajánlott egy üvegház kialakítása kertészeti célokra, így helyi termékek – növények, krémek – értékesítésére, növelve ezzel a település versenyképességét. Területi lehatárolás: Ásványráró Lipót Máriakálnok Mosonmagyaróvár Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Flexum-Termál Gyógyfürdő és Uszoda, Mosonmagyaróvár Lipóti Termál- és Élményfürdő Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ


94

Felelősök: Flexum-Termál Gyógyfürdő és Uszoda, Mosonmagyaróvár Lipóti Termál- és Élményfürdő Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi DMSZ 4.1.8.2. Gyógyászati készítmények előállítása Cél: Növelni a vendégek fajlagos költését a térségben A természeti és ember alkotta vonzerőket széles körűen, komplexen hasznosítani Szélesíteni a gyógy- és termálvizek szakszerű hasznosítását Projekt bemutatása: A mosonmagyaróvári hévíz sok oldott sót tartalmazó alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos vegyi összetétele folytán fürdő- és ivókúrára, illetve belégzéses gyógykezelés céljára egyaránt jól alkalmazható. Ebből kifolyólag a mosonmagyaróvári gyógyélmény elengedhetetlen része lehet a víz palackozása; gyógykrémek és egyéb gyógyászati célú készítmények előállítása. Területi lehatárolás: Mosonmagyaróvár Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Flexum-Termál Gyógyfürdő és Uszoda, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvári Város Önkormányzata Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ ÁNTSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

95

Felelősök: Flexum-Termál Gyógyfürdő és Uszoda, Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ

4.1.8.3. A termálvízkincs differenciált hasznosítása Cél: Növelni az eltöltött vendégéjszakák és a vendégek fajlagos költését a térségben A természeti és ember alkotta vonzerőket komplexen hasznosítani Szélesíteni a hévizek szakszerű hasznosítását Új munkahelyek teremtése Projekt bemutatása: A kistérség kiaknázatlan termálvízkincs hasznosítása, a versenyképességre való törekvés és turisztikai kínálatában az egyediség fokozása szükségessé teszik az új kínálati elemek kialakítását. Jánossomorja határában 3 lefojtott termálkút található. Ezek hasznosíthatóak lehetnének a későbbiekben. Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia prioritásaihoz és a trendekhez igazodva kialakítható lenne a természetgyógyászat elemeinek újjáélesztésével egy természetgyógyászati központ. A fenntartható fejlesztést szem előtt tartva, pedig a fűtésben is hasznosítani lehetne az energiát a kialakított komplexumban. A Mosoni-síkság kínálatát erősítve, a lébényi termálvízkincsre alapozva és jelen stratégia 2.7.2.2-es pontjában (térségi fesztiválok) összegzett térségi fesztiválokkal összhangban az októberi fesztiválprogramokat kiegészítve kialakítható lenne egy gyógynövénytúra. Mindezzel összhangban pedig a gyógynövénytermesztés alapjait lehetne megteremteni Lébényben. Újrónafőn 6 év múlva szeretnék, ha megvalósulna a Kastélyszálló és gyógyközpont nevet viselő projekt. (Lásd még a stratégia 4.1.10.1-es pontjában: 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása) A levéli lefojtott termálkutak kertészeti célokra lehetnének hasznosíthatóak. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

96

Mosonmagyaróváron

felmerült

az

igény

egészségközpontok,

plasztikai

sebészetek

kialakítására, és a fogászati páciensek bevonására a turizmusban. Területi lehatárolás: Mosoni-síkság Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzat Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ 4.1.8.4. Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez Cél: Növelni az eltöltött vendégéjszakák és a vendégek fajlagos költését a térségben Külföldi vendégek megnyerése Projekt bemutatása: Számos külföldi turista érkezik a kistérségbe, akiknek fő motivációja az egészségturizmusban való részvétel. Nem csak kistérségi, hanem országos szinten is hiányoznak a nemzetközi gyógyturizmusra vonatkozó megállapodások. A fejlődés elengedhetetlen eleme a külföldi állami és magánbiztosítókkal való szerződéskötés. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

97

Területi lehatárolás: A kistérség egészségturizmushoz kapcsolódó létesítményei Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: OEP Magyar és külföldi biztosítók, magánbiztosítók Intézmények Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ OEP Magyar és külföldi biztosítók, magánbiztosítók Intézmények 4.1.8.5. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás Cél: Szélesíteni a gyógy- és termálvizek szakszerű hasznosítását A megfelelően képzett szakemberek biztosítása a minőségi szolgáltatások érdekében Projekt bemutatása: Hazánk termálvízkincsének népszerűsítése tudományos, oktatási feladatot is jelent. Az orvosi szakma

segítségével

hasznos

lenne

egy,

a

vízgyógyászati

terápiákkal

és

az

egészségturizmussal kapcsolatos oktatási központ kialakítása a térségben. (Összhangban a 4.4.2.1.4-es balneológiai képzés intézkedésével) A kapcsolódó területi igényt mérlegelve a Jánossomorján kialakítására kerülő természetgyógyászati központ szolgálhatna ennek helyszínéül, amelyet kiegészíthet a lébényi kezdeményezés. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

98

Területi lehatárolás: Jánossomorja Lébény Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Képzési Intézmények NYME - Apáczai Csere János Kar Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Térségi TDMSZ Képzési Intézmények NYME - Apáczai Csere János Kar


99

Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.1.8.1.1. 1 4.1.8.1.2. 1

2008 180

2009 120

2010 30

2011 30

2012 30

2013 30

Összesen 420

200

150

20

20

20

20

430

4.1.8.1.3.1

2

1200

1000

1000

50

50

50

3350

4.1.8.1.3.2

1

1500

1000

1000

50

50

50

3650

4.1.8.2.

2

160

140

20

10

5

5

340

4.1.8.3.

1

230

170

30

30

30

30

520

4.1.8.4.

1

30

15

5

5

5

5

65

4.1.8.5.

1

2 3502

3 2598

2 2107

2 197

2 192

2 192

13

Összesen


8788

100

4.1.9 A konferenciaturizmus fejlesztése Indoklás: A számítógépek és a világháló terjedése napjainkban már lehetővé teszi az elektronikus úton történő kapcsolattartást, de a személyes jellegű tudományos, gazdasági, politikai információk cseréjének legfontosabb helyszínei még mai is a konferenciák, kongresszusok. A konferenciaturizmus nagy előnye, hogy nincs szezonalitása. A résztvevők minőségi szolgáltatásokat igényelnek, magas költés jellemzi őket, s szívesen vesznek igénybe kiegészítő szabadidős és kulturális programokat. Mosonmagyaróvár mint egyetemi város vonzó hatással lehet a tudományos szervezetek időszakonként megszervezendő ülései számára. Nemzetközi szervezésű konferenciák szervezésénél kiemelt jelentőséggel bírhat a két nemzetközi repülőtér közelsége: Pozsony, Bécs A konferenciákon résztvevők pozitív élmények hatására magánemberként, turistaként visszatérhetnek a térségbe. Célok: A kistérségi központ egyben konferenciaközponttá is váljon Multinacionális és hazai cégek dolgozói számára ideális feltételek megteremtése üzleti tréningek, továbbképzések számára A kistérség szabadidős lehetőségeit összekapcsolni az üzleti turizmussal A költési hajlandóság növelése a kistérségben Új célcsoportok megnyerése, egyéni turistaként való viszontlátása

Alintézkedések: 4.1.9.1 Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása 4.1.9.2 400-500 fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshely-kapacitás biztosításával 4.1.9.1 Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása Cél: Csapatépítő tréningek résztvevőinek megnyerése Tréningprogramok megszervezéséhez szükséges infrastrukturális feltételek javítása A tréningprogramokba beépíteni a kistérség egyéb turisztikai termékeit Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

101

Projekt bemutatása: A gazdaság állandó átalakulása, a szabályok, rendeletek változásai arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy szemináriumok, oktatótréningek, csapatépítő összejövetelek keretében alkalmazottaikat folyamatosan tovább képezzék. A jelenleg csoportokat fogadó szállodák konferenciatermeinek kapacitása erre a célra megfelel, az igényeket kielégíti. Az egyediségüket azzal teremthetik meg, ha lehetővé teszik a résztvevők számára mindig a legújabb kommunikációs eszközök alkalmazását (közvetlen számítógépes kapcsolódás a világhálóra az előadóteremben, Skype alkalmazásával videokonferenciák lebonyolítása, tolmácsgépek kölcsönzése…). A szabadidős programok lebonyolításában animátor, csoportkísérők alkalmazása (idegen nyelvtudással is) szintén előnyüket növelheti. Kínálatuk ajánlásában törekedjenek arra, hogy a térség turisztikai kínálatával is megismertessék a csoportokat. Területi lehatárolás: Konferenciateremmel rendelkező szállodák: -

Hotel Orchidea - Lipót

-

Szigetköz Wellness Hotel – Dunakiliti

-

Kastélyszálló – Hédervár

-

Gazdász Hotel - Mosonmagyaróvár

-

Hotel Termál – Mosonmagyaróvár

-

Hotel Lajta Park – Mosonmagyaróvár

-

Krisztinabereki Wellness Centrum

Kedvezményezettek: Cégek alkalmazottai Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Konferenciaszervező vállalkozások Közreműködő turisztikai szolgáltatók Szállodák tulajdonosai és üzemeltetői


102

Felelősök: Konferenciaszervező vállalkozások Szállodák tulajdonosai és üzemeltetői 4.1.9.2 400-500 fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshely-kapacitás biztosításával Cél: Tartózkodási idő meghosszabbítása a térségben Az üzleti turizmus célcsoportjainak megnyerése Projekt bemutatása: Mosonmagyaróvár jelenlegi szálláskapacitása és minőségi színvonala megkívánja, hogy a tervezett beruházások függvényében nagylétszámú konferenciák lebonyolítására alkalmas helyszínt valósítsanak meg a városban. Területi lehatárolás: Mosonmagyaróvár Kedvezményezettek: Cégek alkalmazottai Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Konferenciaszervező vállalkozások Közreműködő turisztikai szolgáltatók Szállodák tulajdonosai és üzemeltetői Felelősök: Konferenciaszervező vállalkozások Szállodák tulajdonosai és üzemeltetői


103


2008 110

2009 110

2010 110

2011 130

2012 130

2013 140

Összesen 730

60 170

70 180

70 180

80 210

80 210

80 220

440 1170


104

4.1.10 Szálláshelyek fejlesztése Indoklás: A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-adatait figyelembe véve a megyei érték 10 %-a koncentrálódik a kistérség szálláshelyein. Ezt az arányt a jövőben mindenképpen növelni kell a kistérség fejlesztési irányait figyelembe véve, s a földrajzi területek versenyképessége érdekében. A kistérség idegenforgalmilag frekventált pontjain (Mosonmagyaróvár, Lipót) szükség van a jelenlegi szálláshely-férőhelyek növelésére, s a megvalósuló fejlesztések függvényében a kistérség többi területén is ajánlott a minőségi szálláshelyek megteremtése (Hegyeshalom, Újrónafő). Célok: A kistérség szolgáltatói színvonalának növelése A térségbe érkező vendégek tartózkodási idejének meghosszabbítása A minőségi szálláshelykínálat bővítése Az egymástól eltérő igényű vendégek kiszolgálása Differenciált szálláshelykínálat megteremtése

Alintézkedések: 4.1.10.1 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása 4.1.10.2 Minősített kempingek létrehozása

4.1.10.1 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása Cél: Megnövekedett vendégigények kielégítése A fizetőképes kereslet kistérségbe csalogatása A szolgáltatások színvonalának emelése Projekt bemutatása: Napjainkban egyre jobban megnövekedett az igény a magas minőségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek iránt, a vendégek igénylik a 4 csillagos elhelyezést. A kistérségben jelenleg Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

105

alacsony a 4 ****-os szállodák befogadóképessége, így újabbak építésére van szükség. Ahhoz, hogy Mosonmagyaróvár a kistérség centrumává váljon, szüksége van legalább egy 300-400 főt befogadó magas kategóriájú szálláshelyet megépíteni, ha konferencia-központtá is szeretne válni. (Bővebb leírás a mosonmagyaróvári stratégiában) Lipóton a kereslet növekedése miatt szükséges az Orchidea Hotel bővítése. A Hédervári Kastélyszálló az egyedi arculatának kialakításával teheti vonzóbbá magát. A Mosoni-síkság településein a megvalósuló turisztikai fejlesztések függvényében mindenképp szükség lesz hotelek építésére, hisz a turisztikai nagyprojektek elengedhetetlen feltétele a szálláshely-kapacitás hozzá kapcsolása. (Bezenye, Hegyeshalom, Újrónafő) A szálláshelyekhez kapcsolódó tájképi elemeket is fejleszteni kell (parkok, zöldterületek, sétautak), hogy minél kellemesebbé tegyük a vendégek ott-tartózkodását. Területi lehatárolás: Mosonmagyaróvár A fejlesztésben érintett települések: Lipót, Hédervár, Bezenye, Hegyeshalom, Újrónafő, Máriakálnok Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Magyar Szállodaszövetség Közreműködő turisztikai szolgáltatók Szállodák tulajdonosai és üzemeltetői Felelősök: Közreműködő turisztikai szolgáltatók Szállodák tulajdonosai és üzemeltetői


106

4.1.10.2 Minősített kempingek létrehozása Cél: A megnövekedett vendégigények kielégítése A természetközeli életmódot kedvelő baráti társaságok, családok megnyerése Szabadidős lehetőségek megteremtésével a tartózkodási idő növelése Projekt bemutatása: A térségben a víziturizmus előretörése tapasztalható. A vízpartok mentén található sátorozóhelyek kempingekké történő fejlesztése javasolt, mivel azok besorolási kategóriái magasabb követelményeket írnak elő, amelyek viszont a vendégek igényeit jobban kielégítik. (Lásd 4.1.1.2 A víziturizmus fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése) A kempingek területén ajánlott az „új” kempingezési formák fogadására is alkalmas helyek kijelölése (lakóautók, lakóbuszok –guruló hotelek). Sajnos Magyarországon a kempingezés még nem jelent önálló turizmuságat, inkább az olcsó szálláslehetőséget jelenti. Ezt a szemléletet kellene megváltoztatni a természetközeli kínálat felértékelésével. Területi lehatárolás: Folyók, mellékágrendszer környezetében működő sátorozó helyek, kempingek Kedvezményezettek: Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók – Kempingek tulajdonosai, fenntartói Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége ÁNTSZ Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

107

Felelősök: Települési Önkormányzatok Turisztikai szolgáltatók – Kempingek tulajdonosai, fenntartói


2008 2200

2009 2200

2010 200

2011 200

2012 200

2013 200

Összesen 5200

0 2200

230 2430

8 208

8 208

8 208

8 208

262 5462


108

4.2. Forgalomnövelő marketing Intézkedések: 4.2.1. Marketingstratégia kidolgozása 4.2.2. Egységes arculat kialakítása 4.2.3. Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása 4.2.4. A kiemelt termékek promóciója 4.2.5. Piackutatás, hatékonyságmérés 4.2.6. Szemléletformálás a lakosság körében

4.2.1.

Marketingstratégia kidolgozása

Indoklás: A kistérség nem rendelkezik kidolgozott marketingstratégiával. A NYME Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézete 2006 őszén elkészítette a kistérségi turizmus koncepciót, amely a kínálati elemek feltérképezése mellett, az idegenforgalmi helyzet értékelését is tartalmazza. A helyzetértékelésre alapozva a marketingtevékenység elindításához szükséges egy pontos feladatokat, programokat meghatározó marketingstratégia elkészítése, amely tartalmazza a marketingcélokat és a célok eléréséhez szükséges marketingeszközök meghatározását. A stratégia lebontható marketingprogramokra, amely már konkrét feladatokat, határidőket és felelősöket nevez meg. Alapjait a következő (4.2.2., 4.2.3., 4.2.4., 4.2.5., 4.2.6.) intézkedésekben meghatározott feladatok jelölik ki. Fontos feltétel, hogy alapvető döntéseket kell hozni és azokat írásban is le kell fektetni. A stratégia elkészítését a cselekvési terv kidolgozása a megvalósítás és az ellenőrzés kell, hogy kövesse. Egy japán közmondás szerint: „A terv cselekvés nélkül – ábrándozás, a cselekvés terv nélkül – lidércnyomás.” Célok: Marketingcélok kijelölése Hatékony intézkedések meghozatala a kereslet fokozásához Marketing eszközök kijelölése Akciótervek kidolgozása Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

109

Projekt bemutatása: A kistérség egészére terjedően kell elkészíttetni a marketingstratégiát, melyben szerepelnie kell az idegenforgalmi akcióterv által kiemelt termékeknek. A stratégia érezhető egysége mellett őrizze meg a kistérségen belüli három termékspecifikumot, azaz a Szigetköz természetre épülő kínálatát, Mosonmagyaróvár kulturális jellegét és a Mosoni- síkság és a Hanság élmény- és kaland kínálatát. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisztikai szolgáltatók Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Közreműködő szervezetek: NYME Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Marketing ügynökség Idegenforgalmi tanácsadó cégek Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Intézkedés 4.2.1. Összesen

Prioritás 1

2008 1,8 1,8

2009 0,2 0,2


2010 0,2 0,2

2011 0,2 0,2

2012 0,2 0,2

2013 0,2 0,2

Összesen 2,8 2,8

110

4.2.2.

Egységes arculat kialakítása

Indoklás: A turistáknak meghatározott képe van az egyes területek termékeinek, szolgáltatásainak minőségéről. Ez a kép befolyással van a vásárlói döntésre, ezért minden szervezetnek, így a kistérségnek is nagy gondot kell fordítania a külső képére, kommunikációjára. A kommunikációs stratégia alapvető célja, hogy egy tudatos, szervezett folyamat eredményeként építse, pozitív irányba fejlessze a terület egyedi arculatát, azonosságát, identitását. Az arculat adja meg a kistérség értékét és erejét. Az arculat fontos szerepet tölt be az image formálásában is, a kistérségi kommunikációs politika alapvető irányának a meghatározója. A kistérség az azonosító jegyek segítségével egyedien és összetéveszthetetlenül jelenhet meg a turisztikai piacon. Az egységes arculaton belül elkülönülhetnek a tájegységek kínálati elemei, így

külön-külön

is

megjelenhet

a

piacon

a

Szigetköz,

mint

természeti

érték,

Mosonmagyaróvár a kulturális értékeivel és a Mosoni-síkság, Hanság kaland- és élmény kínálatával. Figyelni kell arra is, hogy amennyiben a térségben külön jönnek létre a turisztikai desztinációs menedzsment testületek, akkor az arculati elemeket külön-külön kell elkészíteni az egyes desztinációkra. Így a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Hanság területének az arculatban is el kell térnie egymástól. Ha a Térségi TDMSZ a teljes kistérségre is ki fog terjedni, akkor a kistérség arculatának mindegyik terület sajátosságát tükröznie kell. A marketing tevékenységnek összhangban kell lennie a szervezeti rendszerrel. Célok: A kistérség azonosítási rendszerének a megteremtése Az egységes, mindenre kiterjedő, tartósan pozitív image kialakítása és fenntartása Alintézkedések: 4.2.2.1.

Szlogen

4.2.2.2.



111

4.2.2.1.

Szlogen

Cél: A kistérség kommunikációs tevékenységének egyik alapeleme, hogy sikerüljön találni egy olyan szlogent, amely vezérelvként használható. Projekt bemutatása: A szlogenben meg kell jelenni a kistérség pozitív adottságainak, egyszerűnek kell lennie, határozottnak. Gondolni kell az idegen nyelvi változatokra is. A workshopon elhangzottak mellett az interjúk során is felmerültek a szlogenre javaslatok. A szlogen lehetséges változatai: „Aranyos sziget” „Merített örökség” „Vizesen természetes” „Vizesen, természetesen” „Vizek hátán – szelek szárnyán” „Természetes harmónia” „Szigetköz – természetesen” „Sziget-közösen” „Ezer víz/sziget országa” „Aranyos szeglet” „Kis térség – nagy élmény” A Térségi TDM szervezetek megalakulásával új helyzet elé kerül a kistérség, ez segíthet a szlogen megfelelő kialakításában. A TDM szervezetek a saját területüknek, adottságaiknak megfelelő szlogent választhatják. További javaslatok találhatóak a szlogenre a kistérség lakóitól a mellékletben, a lakossági kérdőív értékelésénél. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően


112

Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Térségi TDMSZ Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Marketing cégek Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ 4.2.2.2.


Cél: Egyediség kialakítása A kistérségre jellemző információk, üzenetek, komparatív előnyök megfogalmazása Arculati kézikönyv kidolgozása Projekt bemutatása: A szimbólumok, formai arculati elemek egymásra épülő rendszerének kialakítása, amely egységes, összhangot mutató, vonzó vizuális megjelenést kell, eredményezzen. Ki kell dolgozni azt az arculatot, amely általános érvényességű és hosszú távra szól. Az arculat fontos eleme legyen a tartósság, amely az időtálló magatartásra utal, illetve a dinamizmus. Az arculati kézikönyv elkészítése egyrészt elősegíti a kistérséghez tartozó települések stratégiai célokkal való azonosulását, másrészt a dokumentált elemek kiindulási pontként szolgálnak a minőségellenőrzéshez és a teljesítmény ellenőrzéshez is. Az arculat grafikai megtervezésénél célszerű összhangban lenni a szlogennel és a közvetíteni kívánt értékekkel. Az arculat Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

113

megtervezésének része a logo, a használt színek, formák stb. megtervezése. A kistérség egységes arculata mellett, saját arculati elemek képviseljék a tájegységek sajátosságait. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Térségi TDMSZ Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Marketing és grafikai cégek Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.2.2.1. 2 4.2.2.2. 2 Összesen

2008 0

2009 0

2010 0

2011 0

2012 0

2013 0

Összesen 0

1,2 1,2

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

1,2 1,2


114

4.2.3.

Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása

Indoklás: A turisztikai termék megfoghatatlansága miatt a turizmus marketingben kiemelt jelentőségű a marketingkommunikáció. A kistérségi turizmusfejlesztési stratégia nem lehet sikeres egy hatékony, tudatos marketingkommunikáció, jól megfogalmazott üzenetek és azok célcsoportokhoz történő eljuttatása nélkül. A kommunikációs tevékenység kiindulópontját a szolgáltatások, a térség kiemelt termékei, a szolgáltatók és a turisták jelentik. Célok: A kistérség megismertetése a turistákkal, a kistérségről szóló információk eljuttatása a turistákhoz A kistérség népszerűsítése A potenciális turisták figyelmének felkeltése, vásárlásra ösztönzése Az értékesítés növelése Az érdeklődés megtartása Alintézkedések: 4.2.3.1. Kiadványok 4.2.3.2. Hirdetések, reklámok 4.2.3.3. E-marketing 4.2.3.4. PR 4.2.3.5. Kiállítások 4.2.3.6. Sales promotion - eladásösztönzés 4.2.3.1

Kiadványok

Cél: A kiemelt termékeknek, csomagtúra ajánlatoknak megfelelő kiadványok elkészítése A kistérség és szolgáltatásainak bemutatása


115

Projekt bemutatása: Tartalmában hatékony, a párhuzamosságot kerülő kiadványok elkészítése szükséges. A kistérség rendelkezik kerékpárosok részére készített kiadványokkal. Ehhez hasonlóan a csomagok, kiemelt termékekről szóló információs füzeteket kell elkészíteni. A kiadványokban minden esetben konkrét szolgáltatói ajánlatoknak is meg kell jelennie, illetve biztosítani kell hirdetési felületeket is a vállalkozások számára. A kiadványokat letölthető formában a honlapokon is meg kell jeleníteni. A tematikus kiadványok mellett a kistérségi imázskiadvány elkészítése is szükséges, amelyben a három tájegység együtt jelenik meg, a sajátosságok kiemelésével. Az imázskiadvány a kistérség idegenforgalmi kínálatának és a tájegységek sokszínűségének bemutatására szolgál. Eseménynaptár évenkénti kiadását tartjuk szükségszerűnek. A térségben készülhet „Best of” kiadvány is, amely a legjobb, legszebb, leglátogatottabb helyeket sorolhatná fel. (A „megye hét csodájából” a térségben található a Lébényi templom és a Mosonszentmiklósi templomegyüttes.) Az elkészült kiadványokat évente frissíteni kell, és a célpiacokon, a célcsoportok felé terjeszteni. Minden esetben gondolni kell az idegen nyelvű változatok elkészítésére is. El kell készíteni a tervezett kiadványok listáját a 2008-2013-as időszakra. A kiadványterv tartalmazza a kiadványok listáját tematikus, általános és térképbontásban. Minden kiadványnál meg kell határozni a terjesztési kört, a tervezett darabszámot, a nyelvet és a méretet. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai szolgáltatók Marketing cégek Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

116

Térségi TDMSZ Felelős: Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ 4.2.3.2.


Cél: A turisták tájékoztatása a kistérségről Az igénybe vehető szolgáltatások bemutatása A turisták meggyőzése a szolgáltatások igénybe vételére Emlékeztető reklám Projekt bemutatása: Többnyelvű információs táblák elhelyezése a kistérség területén, illetve az autópálya megállóiban, benzinkutaknál. Az információs táblákon a kiemelt termékcsomagok hirdetését kell megvalósítani konkrét szolgáltatói ajánlatokkal együtt. A táblarendszer kialakításánál figyelni kell az egységesítésre, az arculati elemek (szlogen, logo, színek) egységes használatára. Emellett célszerű terméktípusonként, illetve ajánlati csomagonként változatokat létrehozni. A kistérségben a közeljövőben öt számítógépes információs pont lesz kialakítva. Javasoljuk a kistérség leglátogatottabb területein további információs pontok létrehozását. A kistérség látnivalóiról, szolgáltatásairól film elkészíttetése, amely a honlapra felkerülhet és használható a későbbiekben a hirdetéseknél, bemutatkozó, ismertető műsorokban, reklámokban is. Hirdetések megjelentetése különböző médiákban a célpiacoknak és célcsoportoknak megfelelően. A hirdetéseknek minden esetben konkrét szolgáltatói ajánlatot is kell tartalmaznia. A hirdetések megjelentetésénél szükséges a kistérség vállalkozóinak a bevonása. A hirdetési kampány a szezonindítás, illetve kiemelt események megrendezésének időpontjára essen. A hirdetésekre médiatervet kell készíteni egy évre előre, amely a következő információkat tartalmazza: Nyomtatott média – napilap, hetilap, havilap Elektronikus média – Tv, rádió, internet Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

117

A médiaterv része a célcsoport, a terjesztési kör, a megjelenés, a példányszám meghatározása is. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai szolgáltatók Marketing cégek Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ 4.2.3.3.

E-marketing

Cél: A kistérségi társulás saját honlapjának kifejlesztése Interaktív megjelenés az Interneten Projekt bemutatása: Az önálló települési és szolgáltatói honlapok mellett el kell készíteni a kistérség többnyelvű turisztikai honlapját. Ehhez kapcsolódóan fel kell használni, hogy már készül a kistérségi informatikai stratégia. Biztosítani célszerű az önkormányzatok, civil szervezetek részére, hogy legyen módjuk programjaikat felhelyezni a rendszerre, és érzékelni az esetleges átfedéseket.A turizmushoz kapcsolódóan turisztikai portál létrehozása szükséges, amelyről elérhető bármelyik település és szolgáltató saját honlapja is. A honlapnak az Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

118

egységes arculati elemeket kell tükröznie. Tartalmilag a honlap tartalmazza a kiemelt termékeket, csomagajánlatokat, friss információkat, akciókat, egységes foglalási rendszert. Fontos tényező az információk folyamatos frissítése és az interaktivitás. A turisták jussanak hozzá az információhoz, motiválja őket a honlap, tudjanak foglalni, illetve legyen megoldott a visszacsatolás és kapcsolattartás is.

Látogatókat vonzhat az internetcím különböző

nyilvántartásokban, keresőprogramokban való megjelentetése. Szükséges, hogy az on-line megjelenés eredményességét mérjük. A fogyasztói vélemények megismeréséhez kérdőív elhelyezése is javasolt a honlapon. A honlap címét, elérhetőségét minden kommunikációs eszközön meg kell jelentetni, ezáltal lehet elérni az ismertséget. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai szolgáltatók Marketing és grafikai cégek Tanácsadó cégek Térségi TDMSZ

Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ


119

4.2.3.4.

PR

Cél: Sajtókapcsolatok fenntartása A kiemelt termékek, csomagtúrák publicitásának növelése Projekt bemutatása: A kiemelt turisztikai termékekre koncentrálva kell felépíteni a kistérség PR tevékenységét. A kistérség életében bekövetkező fontos eseményekről, rendezvényekről, aktualitásokról minden esetben tájékoztatni kell a sajtót, illetve sajtóközleményt kell kiadni. A szakmai műsorokban, tájékoztató programokon történő megjelenéseket kell támogatni. A nagyobb médiumok képviselői számára, újságíróknak, forgatócsoportoknak tanulmányutat kell szervezni a kiemelt termékek, csomagok bemutatására. A kistérségnek érdemes csatlakozni a Magyar Turizmus Zrt. Akcióprogramjához, amellyel a kistérségi marketingprogramok erősíthetőek. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai szolgáltatók Média Települési Önkormányzatok Térségi TDMSZ Felelősök: Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

120

4.2.3.5.

Kiállítások

Cél: A kistérségi kínálat bemutatása A kistérség ismertségének növelése A turisztikai értékesítés növelésének előkészítése Projekt bemutatása: Belföldi és külföldi kiállításokon való részvétel kistérségi szinten, a kiállítási cél meghatározásával, a célcsoportoknak és célpiacoknak megfelelően. Ki kell alakítani a külföldi és belföldi kiállításokon, vásárokon való részvétel koordinált programját. A hazai kiállítások mellett a legfontosabb küldő országokra (Németország, Ausztria, Szlovákia) célszerű koncentrálni a részvételt. A lehető legpontosabban kell megfogalmazni, hogy mi a célja a kiállítási részvételnek. Kiállítási koncepció elkészítése javasolt, a többi marketingeszközzel összhangban. A kiállításokon való részvétel a szolgáltatók bevonásával történjen. Minden évre előre el kell készíteni a kiállítási tervet, amely tartalmazza, hogy hol, milyen kiállításon, milyen kiemelt termékajánlattal, mekkora standdal, milyen időpontban, milyen költséggel vesz részt a kistérség. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Turisztikai szolgáltatók Felelősök: Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

121

4.2.3.6.

Sales promotion - eladásösztönzés

Cél: A kistérségről és szolgáltatásairól szóló információk eljuttatása a potenciális turistákhoz Adott időszak értékesítésének növekedése A turisták ösztönzése a szolgáltatások igénybevételére Projekt bemutatása: A kistérséget jelképező ajándéktárgy(ak) elkészíttetése (ajándék, képeslap, bélyeg, bélyegző, póló, naptár), ezek értékesítése a szolgáltatóknál, Tourinform irodában stb. Adott időszakra szóló a potenciális turisták felé irányuló eladásösztönző akciók megtervezése. Az akció lehet ár-jellegű promóció (kupon, „3 éjszakát fizet, 4-et marad”), nyereményjáték (fotópályázat, pecsétgyűjtő akció), hűségakció (kistérségi kártya kedvezményekért). A Kistérségi Turisztikai Kártya elnevezésében a kistérségi szó helyett szerepelhetne a kistérség szlogenje. A turisztikai kártya beindítása a minőségbiztosítást szolgálja, továbbá részletes adatokat szolgáltat a turisták szokásairól, igényeiről segítve az egységes kistérségi marketingstratégia kialakítását. Ebből kifolyólag gyorsan hozzá lehet jutni konkrét és áttekinthető adatokhoz, amelyek elemzésére majd több idő jut, hiszen nem kell nagy energiát fordítani az adatgyűjtésre. A Kistérségi Turisztikai Kártyával kedvezményesebben hozzá lehet jutni a szolgáltatásokhoz, ezért érdemes a kártyának egy internetes oldalt létrehozni, illetve a kistérségi

honlapon

megjelentetni,

hirdetni.

Természetesen

a

kártyához

további

kedvezmények és szolgáltatások csatolhatóak, így a kistérség még jobban meg tud majd felelni annak az elvárásnak, hogy a térség komplex termékként történő piacvitelében meghatározó legyen a kártya. Törekedni kell arra, hogy az eladásösztönző akció feltűnő legyen, és minden esetben összhangban legyen a többi promóciós eszközzel. Fel kell használni a kistérségi honlapot az eladásösztönző akciók bemutatására, illetve egyes játékok, akciók lebonyolítására (több hetes játék kérdésekkel bónuszpontokért, majd a bónuszpontok beváltási lehetősége), így a honlap látogatottsága is növelhető. Az Internet mellett a játékok (kvízkérdésekkel) alkalmazhatók egyéb médiákban is (újság, rádió). Az eladásösztönzés tervezésekor meg kell határozni az ösztönzés mértékét, a részvétel feltételeit, az értékesítés ösztönzés időtartamát, a költségeit.


122

Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsadó cégek Turisztikai vállalkozások Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.2.3.1. 1 4.2.3.2. 2

2008 12

2009 12

2010 16

2011 16

2012 16

2013 18

Összesen 90

4

5

5

5

5

6

30

4.2.3.3.

1

1,4

0,6

0,6

0,6

0,7

0,8

4,7

4.2.3.4.

2

10

10

10

10

10

10

60

4.2.3.5.

2

6

8

8

8

10

10

50

4.2.3.6.

2

4 37,4

4 39,6

6 45,6

6 45,6

8 49,7

8 52,8

36 270,7

Összesen


123

4.2.4.

A kiemelt termékek promóciója

Indoklás: A termékfejlesztés mellett a termékek és szolgáltatások kommunikációja is nagyon fontos feladat. A helyzetelemzés és a workshopon készített kérdőívek kiértékelése azt mutatta, hogy a szolgáltatók egyedi, saját marketingtevékenységén kívül, nem volt jellemző a kistérségre a termékek, szolgáltatáscsomagok értékesítésének segítése. A turizmusból származó bevételek növelése érdekében a kiemelt termékeket kell a kommunikáció középpontjába állítani. Ezeket a kiemelt termékeket a hozzájuk tartózó szolgáltatási kínálat bemutatásával lehet a legeredményesebben kommunikálni. Célok: A vendégéjszakák számának növelése a kistérségben Az idegenforgalmi bevételek növelése Az átlagos tartózkodási idő növekedése Alintézkedések: 4.2.4.1. Prioritások promóciója 4.2.4.2. Turisztikai termékek összekapcsolása, promóciója 4.2.4.1.


Cél: A kiemelt programok megismertetése, eljuttatása a potenciális célcsoportokhoz A kiemelt programok értékesítésének növelése Projekt bemutatása: Kiemelt termékek: Víziturizmus, Kerékpáros turizmus, Ökoturizmus, Kulturális turizmus, Falusi turizmus, Egészségturizmus, Lovasturizmus, Egyéb sportágakhoz köthető turizmus, Konferenciaturizmus A kiemelt termékeknél a szolgáltatókkal való összefogásnak nagy jelentősége van. Egyes termékekre külön kell elkészíteni a marketingtervet. A marketingterv tartalmazza az adott termék marketingkommunikációját. Javasoljuk, hogy az egységes arculaton belül a kiemelt Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

124

termékek külön szlogennel rendelkezzenek, és az arculatban is viseljenek sajátos, egyedi jellemzőket. (így pl. különböző színekkel, de azonos sémával készülhetnének a táblák, kiadványok, útjelzők, stb.) A 4.2.3. pontban felsorolt kommunikációs eszközök alkalmazása ezeknél a termékeknél is fontos, kiemelten a kiadványok (4.2.3.1.), reklám (4.2.3.2.), e-marketing (4.2.3.3.) és az eladásösztönzés (4.2.3.6.). A hatékony kommunikáció alapfeltétele, hogy célcsoportok, célpiacok felé irányuljon. Ezt figyelembe véve kell meghatározni a marketingtervet is. Szükségesnek látjuk, hogy a kistérség rendelkezzen marketingstratégiával is, amely előre meghatározza a programokat és szükséges lépéseket a kijelölt céloknak megfelelően. A termékek promóciójánál a kistérségi társulás érdeke, hogy együttműködjön a Regionális Marketing Irodával, hiszen így az RMI tudja támogatni és kiegészíteni a kommunikációs munkát. Víziturizmus: Ki kell használni a Magyar Turizmus Zrt. által meghirdetett tematikus évek sorozatot, amely segíti a kistérség marketingtevékenységét is. 2008 a „Vizek éve” lesz a belföldi marketingtevékenységben. Ennek keretében tavasszal és ősszel az egészségturisztikai kínálat, nyáron Magyarország élővizei által kínált lehetőségek népszerűsítésére kerül sor. A kampányhoz csatlakoznia kell a kistérségnek is, különböző vízhez kapcsolódó programok szervezésével. - Aranyrögök gyűjtése a kikötőkben, a vízitúra útvonalak teljesítése után, - a túrák egyes szakaszainak teljesítésekor a kistérségre jellemző ajándék - vízifesztivál szervezése - tanösvények vizek mentén - bajnokságok, versenyek megszervezése szolgáltatók bevonásával - térképek, kiadványok, útleírások - útjelzők, táblák - úszóverseny, búvárverseny - a sétahajón kapitányi oklevél a gyermekeknek Kerékpáros turizmus: - kerékpáros térképek kiadása - kitáblázás a kerékpárosok részére az útvonalakról, látnivalókról - kerékpáros akciók meghirdetése - csillagtúra útvonal kidolgozása, térképen kijelölése Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

125

- pontgyűjtő füzet, amiben a vendég gyűjti a kilométereket, illetve matricát a megtett szakaszokról, az ajándék helyi, kistérségi termékre beváltható kupon - üres fotóalbum a szálláshelyen, amelybe beragasztható a helyszín leírása mellé a saját fotó a látnivalókkal Ökoturizmus: - kiadványok - tájékoztató táblák magyar és idegen nyelven - ökotúrák meghirdetése - Hansági gyógynövénytúra megszervezése, túra végén ajándék gyógynövénykészítmény - akciók kiemelt célcsoportok részére Kulturális turizmus: - kulturális kiadványok - rendezvénynaptár - honlapon megjelenés - rendezvények bekerülése az országos rendezvénykiadványokba - akciók: falumúzeumok hétvégéje, nemzetiségi fesztivál - árkedvezmények belépőjegy vásárlásnál (pl. létszám, kor alapján, több múzeum látogatása esetén, tematikus útnál) - kedvezményes belépők lehetősége a szolgáltatóktól (szállásadók együttműködése a programgazdákkal és egyéb szolgáltatókkal) - a fesztiválok elnevezése utaljon a program tartalmára Falusi turizmus: - falusi turizmus kiadvány - kitáblázások, térképek a kistérségbe érkezőknek - helyi termékek népszerűsítése, védjegy használata Egészségturizmus: - kiállításokon történő részvétel (Spa&Wellness) - egészségturisztikai kiadvány - ünnepekhez kötődő rendezvények - szezonnyitó ünnepség a programok bemutatásával Lovasturizmus: - patkógyűjtés a túraútvonalon, minden megtett kijelölt szakasz után, a túra végén kistérségre jellemző ajándék Egyéb sportágakhoz köthető turizmus: Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

126

- kiadványok, amelyekben a hangsúly a mozgás lehetőségén van - sportrendezvények szervezése - incentive programlehetőségek kidolgozása - csapatépítő tréningek programjainak kidolgozása, kiajánlása - megjelenés országos és nemzetközi incentive kiadványokban, honlapokon - horgászversenyek szervezése ismert horgászok részvételével, meghívásával (Kovács Koko István, Reviczky Gábor, Erdei Zsolt, Kovács Katalin, Trokán Péter), horgászcikk gyártók szponzorálásával - 2005. és 2006. magyar egyéni horgászvilágbajnok meghívása (Walter Tamás) - részvétel horgászkiállításokon, mint desztináció Konferenciaturizmus: - a résztvevőknek eseménynaptár ajándékba - konferenciakiadvány elkészítése a konferencia és a hozzá kapcsolódó lehetőségek bemutatásával - a Magyar Kongresszusi Iroda honlapján, kiadványaiban történő megjelenés Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai vállalkozások Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

127

4.2.4.2.


Cél: A termékek kapcsolódási pontjának megtalálása Csomagtúrák kiajánlása Az átlagos tartózkodási idő növelése Projekt bemutatása: Az egyes termékek önálló megjelenése mellett kiemelt szerepet kell adni a csomagtúrák, turisztikai termékek összekapcsolásának is. A tematikus utak, a csomagok segítségével a vendégek tartózkodási ideje növelhető a kistérségben. A szolgáltatások összekapcsolására többféle lehetőséget kínál a kistérség. A szállás, étkezés lehetőségei mellé a különböző programajánlatokat is el kell készíteni. A tematikus utakat és az egyes kiemelt termékeket a tematikus kiadványokban úgy kell megjelentetni, hogy a szállás, étkezési, egyéb programlehetőségek, látnivalók együttesen, választási lehetőséget kínálva szerepeljenek a kiadványban. Emellett ki kell használni azt a kistérségi sajátosságot, hogy az aktív turizmus több fajtája is szerepel az ajánlatokban. Összekapcsolható a vízi- és kerékpárosturizmus, illetve egy „Lovon, vízen, kétkeréken” szlogennel akár mindhárom ajánlat összevonható csomagtúrában. A csomagtúrákban fontos tényező, hogy a vendégek kedvezményeket kapjanak, ha több szolgáltatást vesznek igénybe, vagy ugyanazért az árért több szolgáltatást vehessenek igénybe. A tematikus utak, csomagtúrák promóciójához fel kell használni a potenciális turistákhoz szóló kommunikációs eszközök (kiadványok, reklámok, honlap, eladásösztönzés) mellett az értékesítési csatornák felé irányuló kommunikációt is. A Tourinform mellett belföldi és beutazó utakat szervező utazási irodáknak kell megküldeni a tematikus útra szóló ajánlatokat. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

128

Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai vállalkozások Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.2.4.1. 2 4.2.4.2. 2 Összesen

2008 2

2009 2

2010 4

2011 4

2012 5

2013 5

Összesen 22

2 4

2 4

4 8

4 8

5 10

5 10

22 44


129

4.2.5.

Piackutatás, hatékonyságmérés

Indoklás: A készített interjúk, a workshop eredménye azt mutatja, hogy a települések, a kistérség nem ismeri mélyrehatóan a vendégkörét. A megalapozott marketingmunkához elengedhetetlen, hogy ismerjük a vendégeinket. A hatékony marketingdöntések meghatározása érdekében a kistérségben utazási szokásokra irányuló és utazással való elégedettséget vizsgáló piackutatásokat kell végezni. Az időszakos kutatások alkalmat kínálnak az esetlegesen szükségessé vált korrekciók elvégzésére. A piackutatások segítségével az alkalmazott kommunikációs eszközök hatékonysága is mérhető, amely a marketingtevékenység eredményességét is mutatja. Célok: A kistérségbe látogató turisták utazási szokásainak megismerése Elégedettségi vizsgálatok a turisták körében a prioritásként meghatározott termékekre A marketingmunka hatékonyságelemzése Alintézkedések: 4.2.5.1. Piackutatás 4.2.5.2. Hatékonyságmérés

4.2.5.1. Piackutatás Cél: A kistérségbe érkező turisták utazási szokásainak, motivációjának, elégedettségének megismerése A turisztikai stratégia operatív programjainak megalapozása Projekt bemutatása: Rendszeresen (évente) el kell készíteni a térségbe látogatók kérdőíves felmérését. Az írásbeli kérdőíveket a Tourinform irodában és a szolgáltatóknál elhelyezve, ösztönözni kell a vendégeket azok kitöltésére. A kérdésekben törekedni kell arra, hogy minél jobban megismerhessük a vendégek utazási szokásait (motiváció, átlagos tartózkodási idő, Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

130

igénybevett szolgáltatások, pozitív-negatív tapasztalatok). A kérdőívek feldolgozása után az operatív

programok

esetleges

korrekciójával

lehet

a

hatékony

marketingakciókat

megszervezni. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai vállalkozások Települési Önkormányzatok Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ

4.2.5.2. Hatékonyságmérés Cél: A marketingköltségek és a hatékonyság alakulásának vizsgálata Projekt bemutatása: Az ellenőrzés és értékelés lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, elértük-e a célt. Vizsgálni kell a szolgáltatások minőségét, az előirányzott forgalmi adatok teljesítését (vendégéjszaka száma, bevételek, átlagos tartózkodási idő), az alkalmazott promóciós eszközök hatékonyságának alakulását. Az egész marketingtevékenységet évente átvilágítással elemezni és értékelni kell.


131

Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Közreműködő szervezetek: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Turisztikai vállalkozások Települési Önkormányzatok Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.2.5.1. 3 4.2.5.2. 3 Összesen

2008 4

2009 4

2010 4,5

2011 4,5

2012 5

2013 5

Összesen 27

0,4 4,4

0,4 4,4

0,4 4,9

0,5 5

0,6 5,6

0,6 5,6

2,9 29,9


132

4.2.6.

Szemléletformálás a lakosság körében

Indoklás: A turizmus általános megítélése és elfogadottsága meghatározza a turizmussal kapcsolatba kerülők hozzáállását, ezáltal a kistérségről kialakított képet is befolyásolja. A vendégbarát légkör elérése, erősítése érdekében tett intézkedések fontosak a turizmus fejlesztése szempontjából. A belső kommunikáció szerepe, a belső PR meghatározó a külső imázsjavítás szempontjából. Javítani kell a turizmus ágazatáról alkotott véleményt, formálni az emberek szemléletmódját. A lakosságnak meg kell ismerkednie az adott terület turisztikai értékeivel, erősíteni kell az identitástudatot és tudatosítani a turizmus kedvező hatásait. Ezen intézkedések szükségességét mutatja a lakosság körében elvégzett felmérés eredménye is (Lásd melléklet). Célok: A turizmus elfogadtatása a településeken élőkkel Vendégbarát légkör kialakítása a régióban Alintézkedések: 4.2.6.1.


4.2.6.2.


4.2.6.1.


Cél: A települések külső arculatának tudatos szépítése Projekt bemutatása: Csatlakozás a Virágos Magyarországért akcióhoz, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. hirdet meg évente. Az akció célja a kultúrált, környezetbarát, vendégváró kistérségi kép kialakításának elősegítése, a településkép esztétikus megjelenítése, növényekkel történő díszítése, a környezetvédelem és környezetgazdálkodás az ökológia követelményeire tekintettel. Ehhez kapcsolódva a települések feladata az új zöldfelületek létesítése, fenntartása, kulturált, egészséges környezet kialakítása, közterek, utcák, épületek, intézmények Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

133

virágosítása, növénykiültetések a lakosság bevonásával, részvételével, továbbá a település műemlékeinek, épületeinek turisztikai és kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése és a parlagfű irtása. Elegendő számú szeméttároló elhelyezése, rendszeres ürítése, illetve nyilvános WC-k létesítése a turisták által látogatott helyeken. A kistérség csatlakozása a Tiszta Magyarországért országos környezetszépítő mozgalomhoz, amely szintén évente kerül meghirdetésre. A kezdeményezés célja a tiszta, kulturált környezet megteremtése illetve megőrzése. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Helyi lakosság Civil szervezetek Intézmények Turisztikai vállalkozások Térségi TDMSZ Felelősök: Települési Önkormányzatok Térségi TDMSZ


134

4.2.6.2.


Cél: A „mi” tudat erősítése révén a kistérséghez való kötődés erősödése Az önkormányzatok és a települések lakossága közötti kapcsolat minőségének javítása Egyéni és közösségi aktivitási készség, pozitív attitűdök kialakítása Projekt bemutatása: A kistérségi honlapon a lakosság számára információs oldalak létrehozása, amelyek a tervekről, eredményekről tudósítanak. Lehetőséget kell nyújtani a véleménynyilvánításra is. Részvétel a „Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja” pályázaton. A 2007-ben elindított "Kiváló Európai Desztinációk" program évente más és más témában választ tagállamonként egy-egy "kiváló" turisztikai térséget. A projekt átfogó célja, hogy ráirányítsa a szakma és a piac figyelmét a kistérségi turizmus értékeire, és az azokban rejlő lehetőségekre hazai és nemzetközi szinteken egyaránt. A kiválasztás egyben elismerést jelent, amely sok tekintetben további lendületet adhat a győztes térség turisztikai fejlődésének. A címet elnyerő térség a díjjal együtt különböző promóciós támogatásokban részesül. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Turisztikai vállalkozások Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ


135

Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.2.6.1. 2 4.2.6.2. 2 Összesen

2008 4

2009 4

2010 4,5

2011 4,5

2012 5

2013 5

Összesen 27

2 6

2 6

2 6,5

3 7,5

3 8

3,5 8,5

15,5 42,5


136

4.3 A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja A fejlesztéshez szükséges intézkedések felsorolása: Mosoni-Duna 4.3.1 Jónási-mellékág rehabilitációja 4.3.2 A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése 4.3.3 A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása Lajta 4.3.4 Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése 4.3.5 A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása 4.3.6 A Lajta közcélú hasznosításának támogatása Indoklás: A víziturizmus fejlesztése szempontjából e két folyó vízrendezésének megoldása, valamint a partszakaszok rendezése alapvető feladat. Mivel ez elsődlegesen a vízügyi hatóság feladata, és kormányzati szinten dől el a hozzárendelhető forrás elosztása, ezért a turizmus csak a megoldás előnyeit hasznosíthatja, vagy megoldás híján annak hátrányait kénytelen elviselni. A Mosoni-Duna a Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró dunai fattyúág. A Duna és

mellékágrendszereinek

szigetközi-csallóközi

szakasza

önmagában

egy

védendő

morfológiai képződmény, amelyet a folyamatos változás jellemez. A Mosoni-Duna kialakulása, mai formája alapvetően a Duna vízrendszerének kialakulásához, illetve annak szabályozási munkáihoz köthető. A Mosoni-Duna medrének változására a meanderezés, az erős kanyargás a jellemző. A légvonalban mért távolság a ki- és betorkollás között 56,3 km, amíg ezt a távolságot a folyó 123,7 km-en teszi meg. Az eddigi folyószabályozások (Dunacsúny törpeerőmű és duzzasztómű, Rajkai-zsilip – szivárgócsatorna) eredményeképpen a Mosoni-Duna vízellátása kiegyensúlyozott, a felső szakaszon a kis-, és középvizek biztosíthatók, a károsan magas árvizek kizárhatók. A Mosoni-Duna rehabilitációjára egy komplex terv készült, amelyben a természetvédelmi igények keretében az alábbiakra tesz javaslatot, mint a legfontosabb megoldandó célok: -

Hosszirányú átjárhatóság megoldása

-

Az alsó szakasz lesüllyedt vízszintjének helyreállítása

-

A folyó menti mellékágak, csatlakozó vízfolyások rehabilitációja


137

Igen jelentős vízhozamában a Lajta is, mint betorkolló vízfolyás. Jelentős árvíznél hozama a Mosoni-Duna hozamának többszörösét is kiteheti. Ez komoly vízgazdálkodási problémákat vet fel, mivel a kiépült védvonalak és árvízvédelmi töltések állapota nem megfelelő, másrészt a jelenlegi koncepció Mosonmagyaróváron keresztül vezeti le a rendkívüli vízhozamokat. A városon keresztül történő árvízlevezetés viszont nagymértékben csökkenti a folyó akár természetvédelmi, akár gazdasági hasznosítását. A Lajta-rehabilitáció keretében - megfelelve az Európai Uniós elvárásoknak - négy alapvető cél tűzhető ki: -

Mosonmagyaróvár város árvízvédelmi biztonságának növelése

-

A Lajta mosonmagyaróvári, belterületi szakaszának fejlesztése

-

A Lajta folyón a víziturizmus fejlesztése

-

A térség természeti értékeinek megőrzése, fejlesztése, összekötése az osztrák zöldfolyosó rendszerrel

Mindkét folyó esetében azokat a fő feladatokat jelöltük meg intézkedésként, amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlesztéséhez. E fejezet elkészítésében nagy segítséget nyújtott a Láng Istvánnal (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője) folytatott konzultáció, illetve azok a már elkészült dokumentációk, amelyeket rendelkezésünkre bocsátott.

Alintézkedések: Mosoni-Duna 4.3.1 Jónási-mellékág rehabilitációja 4.3.2 A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése 4.3.3 A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása Lajta 4.3.4 Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése 4.3.5 A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása 4.3.6 A Lajta közcélú hasznosításának támogatása


138

4.3.1 Jónási-mellékág rehabilitációja Cél: A Duna-főmeder, a mellékágrendszer és a mentett oldali vízrendszer összekapcsolása A vízi élőlények vándorlásának biztosítása a vízrendszerek között Projekt bemutatása: A Jónási-mellékág lehetővé teszi a főmeder, a mellékágrendszer és a mentett oldali vízrendszerek kapcsolatának további bővítését. A Rajkai vízkivételi zsilipen keresztül így a Duna dunacsúnyi duzzasztó alatti szakasza közvetlen ökológiai kapcsolatba kerülhet a Jónásiágon és a szivárgócsatornán keresztül a Mosoni-Dunával is. A mellékágrendszernek nemcsak természetvédelmi és ökológiai funkciója van, hanem megfelelő kialakítása esetén idegenforgalmi szereppel is bír. Emellett a Kis-Jónási-mellékág rehabilitációja lehetővé teszi a Jónási ág rehabilitációjával párhuzamosan az idegenforgalmi és az ökológiai kapcsolat kettéválasztását azzal, hogy a vízi élőlények számára az átjárhatóságot a Kis-Jónási ágon alakítják ki. Területi lehatárolás: Mosoni-Duna felső szakasza Kedvezményezettek: Települési Önkormányzatok Szigetközi Tájvédelmi Körzet Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Magyar Köztársaság Kormánya Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Önkormányzatok: Rajka, Dunakiliti Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


139

Felelősök: Települési Önkormányzatok: Rajka, Dunakiliti Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

4.3.2 A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése Cél: A kishajó-forgalom beengedése a Mosoni-Dunába Idegenforgalmi fogadócentrum létrehozása Projekt bemutatása: A Jónási-mellékág rehabilitációja lehetővé teszi az ipari műemléknek számító Rajkai vízkivételi zsilip (Trianoni zsilip) vízi úton történő megközelítését. A műemlék megfelelő irányú fejlesztése – egy kishajó-átemelő kialakítása - lehetővé tenné egy határvízi beléptető állomás kialakítását az érkező kishajóforgalom számára. A zsiliphez tartozó épületegyüttes egyedülálló ipari műemlék, a tervezett SzigetközCsallóközi Nemzeti Park egyik alközpontját lehetne itt kialakítani. A hely több szempontból is ideális. Egyrészt a Szlovákiából Magyarországra érkező turizmus fogadóbázisa lehet, másrészt itt lenne célszerű bemutatni a területet nagyban befolyásoló vízgazdálkodási beavatkozásokat. A felhagyott tározótér spontán alakuló növényvilága kiemelten jó kutatási terület. Területi lehatárolás: Mosoni-Duna felső szakasza Kedvezményezettek: Települési Önkormányzatok Szigetközi Tájvédelmi Körzet Turisztikai szolgáltatók Turisták Helyi és kistérségi lakosok


140

Közreműködő szervezetek: Magyar Köztársaság Kormánya Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Önkormányzatok: Rajka, Dunakiliti Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Települési Önkormányzatok: Rajka, Dunakiliti Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

4.3.3 A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása Cél: A vízszint szabályozásával a hosszirányú átjárhatóság biztosítása A víziturizmus közlekedésbiztonságának növelése Projekt bemutatása: 1973-75 között épült a Lébényi-Hanság öntözését szolgáló Mosonmagyaróvári duzzasztómű. A Mosoni-Duna menti területek idegenforgalmi fejlődése, a víziturizmus elterjedése következtében igényként merül fel a Mosonmagyaróvári duzzasztómű hosszmenti átjárhatóságának a biztosítása a vízi közlekedés számára. A duzzasztóműnél előálló vízszintkülönbség akadályozza a folyó hosszirányú átjárhatóságát. A duzzasztómű mentén található lapos felhasználásával, rehabilitációjával megkerülő hallépcső alakítható ki, ami nem csak a vízi élőlények számára lenne előnyös, hanem a víziturizmus számára is lehetőséget teremtene a duzzasztómű biztonságos megkerülésére. Ha az ökológiai és az idegenforgalmi funkciót külön kell választani, akkor a víziközlekedés átjárhatósága számára az alábbi fejlesztések javasoltak: -

Hajózsilip (kishajók számára)

-

Csónakátemelő berendezések (csúszdák, daruk, emelők, stb.)

-

Megkerülő csatorna

-

Fel- és alvízi sólyapályák


141

A kivitelezéshez döntést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok készítése szükséges, mert az egyes megoldások különböző szinten elégítik ki az igényeket, és a megvalósítás várható költségei nagyságrendi eltéréseket mutatnak. Területi lehatárolás: Mosoni-Dunai duzzasztómű területe Mosonmagyaróvárnál Kedvezményezettek: Települési Önkormányzatok Szigetközi Tájvédelmi Körzet Turisztikai szolgáltatók Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Magyar Köztársaság Kormánya Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


142

4.3.4 Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése Cél: Az árvízi vízhozamok elvezetése a városon kívül A térség vízgazdálkodásának biztonságossá tétele Projekt bemutatása: A Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése még ma sem teljesen megoldott. Egyrészt a védvonalak, az árvízvédelmi töltések állapota nem megfelelő, másrészt a jelenlegi koncepció a városon keresztül vezeti le a rendkívüli vízhozamokat. A fejlesztés szempontjából elsőrendű feladat az árvízi hozamok elvezetése a városon kívül. A gyakorlatban ez egy olyan kettős célú (árvízvédelmi és ökológiai) árapasztó mederrel oldható meg, amely még a város előtt bevezeti a károsan felesleges vízhozamokat a Mosoni-Dunába. Tovább növelhető az árvízi biztonság kettős célú szükségtározók kialakításával. A felhasznált szükségtározó átalakítása hullámtérré segíthet az árvízi hozamok csökkentésében. Ugyanakkor a nyílt hullámterek kialakításával a terület természetvédelmi potenciálja jelentősen nő. Lehetőség van az irányított szükségtározásra a fővédvonalakon kívüli (mentett oldali) területeken is. Az itt még természetközeli állapotban található vizes élőhelyek, laposok elöntése lehetővé válik akkor is, mikor árvízi tározókapacitásukra nincs szükség. Ebben az esetben a víz kieresztése elsősorban természetvédelmi céllal történhet. Nagyobb árvizeknél, amikor a szükségtározás elkerülhetetlen, az elöntés időzíthető, így hatékonyan felhasználható az árvízi hozamok csökkentésére is. A tározókapacitástól függően a víz visszatartásával ismét kiegyenlítettebbé válhat a Lajta vízjárása, hasonlóan a szabályozásokat megelőző időszakhoz. Területi lehatárolás: Lajta magyar területi szakasza Kedvezményezettek: Települési Önkormányzatok Turisták Helyi és kistérségi lakosok


143

Közreműködő szervezetek: Magyar Köztársaság Kormánya Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

4.3.5 A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új nyomvonalának kialakítása Cél: Az ökológiai kapcsolat megteremtése a folyók között A vizes élőhelyek változatosságának biztosítása Projekt bemutatása: A vízfolyáshoz kötött területeknél kiemelten, de általánosságban is fontos az élőlények vándorlásának biztosítása, amely nagy jelentőséggel bír az Európai Unió programjaiban is. Folyóvizeknél ennek kettős jelentősége van, biztosítani kell a vízi és a vízhez kötődő élőlények vándorlását egyaránt. A Lajta vízrendszer jelenlegi formájában egyik feltételnek sem felel meg. A Mosoni-Duna és a Lajta ökológiai kapcsolata a vízi élőlények tekintetében a Lajta zsilipek miatt, a vízhez kötődő élőlények vándorlása a belterületi beépítések miatt lehetetlenült el. A vándorlási feltételek itt a belterületen csak részben oldhatók meg hallépcsőkkel, de a vízhez kötődő szárazföldi élőlények vándorlásának kialakítása mára ellehetetlenült. Ezért kézenfekvő, hogy a Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosót új nyomvonalon kell kialakítani, ahol annak zavartalansága biztosítható. Erre nyújt kézenfekvő megoldást az árapasztó csatorna ökológiai folyosóként történő kialakítása, mert a Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

144

két funkció időben és térben pontosan kiegészíti egymást. Erre jó lehetőséget nyújt a Lóvári erdei felső holtág, amelybe a Lajtából induló ökológiai folyosó beköthető, és az árvízi többlethozamok levezetésére is alkalmas. Az ökológiai folyosók kialakítása mellett a másik fő cél a megfelelő élőhelyek, azok sokszínűségének biztosítása. Ennek fő célja a vízjárta, de nem állandó vízborítású területek növelése. Erre alapvetően három megoldás adódik. Egyrészt a megoldatlan vizes élőhelyek rehabilitációja szükséges (laposok, holtágak újraélesztése), másrészt a folyó mesterségesen kialakított medreinek partszerkezetét kell átalakítani, harmadsorban a hullámtéri területek növelése szükséges. Területi lehatárolás: Lajta magyar területi szakasza Kedvezményezettek: Települési Önkormányzatok Turisták Helyi és kistérségi lakosok Közreműködő szervezetek: Magyar Köztársaság Kormánya Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Felelősök: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság


145

4.3.6 A Lajta közcélú hasznosításának támogatása Cél: A Lajta-menti települések lakói számára a környezetük szépítése által életkörülményeik javítása Az idegenforgalom, elsősorban a víziturizmus feltételeinek biztosítása Projekt bemutatása: A Lajta vízrendszer árvízvédelmi problémáinak megoldása, a természeti területek rehabilitációja megteremti az alapjait a folyó magasabb szintű közcélú hasznosításának is. A hasznosítási lehetőségeket alapvetően 3 csoportba lehet sorolni: -

Nemzetközi viziturizmus

-

Városi (Mosonmagyaróvár) belső víziturizmus

-

Városkép javítása, közcélú vízparti területek kialakítása

A nemzetközi turizmus célja - összhangban a természetvédelemmel -, hogy kijelölésre kerüljön az az útvonal, ahol a turizmus a legkevésbé zavarja a természetvédelmet és a környezet kímélése érdekében is szükséges infrastruktúra kialakítható. Erre leginkább a Lajta főmedre lehet alkalmas. A városi vízrendezés eredményeképpen kialakítható egy olyan belterületi turizmus, amely az ideérkezők számára a vízről mutatja meg a várost. Erre leginkább a Malom-csatornán van lehetőség, de a Mosoni-Dunáról elérhető a Lajta-főág is. A városkép, a lakosok közérzete is javítható, ha a zsúfolt belterületeken is kialakításra kerülnek olyan közparkok, part menti sétányok, amelyek a folyóhoz való hozzáférést biztosítják. Területi lehatárolás: Lajta magyar területi szakasza Kedvezményezettek: Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi és kistérségi lakosok Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

146

Közreműködő szervezetek: Magyar Köztársaság Kormánya Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Természetvédelmi Hatóság (Fertő-Hanság Nemzeti Park) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Települési Önkormányzatok: Levél, Hegyeshalom Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Térségi TDMSZ


147

4.4. Szakemberképzés, emberi erőforrás fejlesztése Intézkedések: 4.4.1. Együttműködés ösztönzése 4.4.2. Oktatás

4.4.1.

Együttműködés ösztönzése

Indoklás: A szolgáltatóknak a kívánatos eredmény eléréséhez együtt kell működniük. (pl. tematikus utak, csomagprogramok értékesítése). Tudatosítani kell a szakmai összefogásból és együttműködésből adódó előnyöket, ezek kihasználására kell törekedni. Az idegenforgalmi képzésben résztvevők elméleti tanulmányaik mellett gyakorlati képzésben is részesüljenek. Az úgynevezett „szendvicsképzés” lényege, hogy hosszabb ideig tartó egész napos gyakorlati munkát foglal magában az elméleti oktatás periódusa mellett. A gyakorlati képzésnek kapcsolódnia kell az elméleti képzéshez is, illetve a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat be kell építeni az oktatási folyamatba. Célok: Az oktatási intézmények és a kistérség vállalkozói, szervezetei közötti együttműködés kialakítása A

kistérség

vállalkozóinak,

intézményeinek,

non-profit

szervezeteinek

folyamatos

tapasztalatcseréje Alintézkedések: 4.4.1.1. Gyakornoki program kialakítása 4.4.1.2. Helyi vállalkozók felé irányuló belső PR tevékenység


148

4.4.1.1.


Cél: Gyakorlati hely biztosítása az idegenforgalmi képzésben résztvevőknek Szakmailag képzett munkaerő alkalmazása a kistérségi vállalkozásokban Projekt bemutatása: A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató lehetőség szerint ismerje meg a vállalat szervezeti felépítését, különböző ellenőrzést végző szervek munkáját, az egymás közötti kapcsolatokat. A projekt célja, hogy a hallgató érdemi munkát végezhessen a gyakorlati hely szakértő irányítása mellett, s képet alkothasson a gyakorlati hely tevékenységének egészéről. A szakma számára több előnnyel rendelkezik a gyakornokok alkalmazása. Egyrészt magasan képzett és elkötelezett munkatársakhoz jut képzésük korai szakaszában, másrészt nem lesz probléma a munkaerőpótlás. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Diákok Közreműködő szervezetek: Vállalkozók Non-profit szervezetek Turizmus oktatással foglalkozó közép- és felsőfokú oktatási intézmények Térségi TDMSZ Felelősök: Vállalkozások vezetői Térségi TDMSZ


149

4.4.1.2.


Cél: A kistérségi vállalkozók tájékoztatása a turizmusfejlesztési stratégiáról Projekt bemutatása: Évente megrendezésre kerülő szakmai konferencia megrendezése a kistérség vállalkozóinak, intézményeinek, önkormányzatainak, civil szervezeteinek a részvételével. A résztvevőket tájékoztatni kell a turizmusfejlesztési stratégiáról, a pályázati lehetőségekről. Vélemények, problémafelvetések megvitatására alkalmas fórum megteremtése. Érdemes létrehozni egy adatbázist, amely tartalmazza a kistérségi vállalkozások adatait, az önkormányzatok, civil szervezetek, intézmények leírását. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Települési Önkormányzatok Térségi TDMSZ Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Civil szervezetek NYME Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet Intézmények Vállalkozók Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

150

Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.4.1.1. 3 4.4.1.2. 2 Összesen

2008 4

2009 5

2010 6

2011 7

2012 8

2013 9

Összesen 39

0,4 4,4

0,4 5,4

0,4 6,4

0,5 7,5

0,5 8,5

0,6 9,6

2,8 41,8


151

4.4.2.

Oktatás

Indoklás: A turizmus nagyságát, az érkező vendégek számát, a generált bevételeket nagymértékben befolyásolja, hogy a turizmusban és a kapcsolódó szektorokban dolgozók milyen ismeretekkel, készségekkel rendelkeznek. Kívánatos, hogy a kistérség turizmusában részt vevők részéről a szolgáltatásközpontú attitűd váljon uralkodóvá. A humánerőforrás-fejlesztés szerves része a munkavállalók képzettségének biztosítása. A kistérségben dolgozók egy része nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges ismeretekkel Az ő részükre szükséges a megfelelő szakképesítés megszerzése. A megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek részére továbbképzések szervezése javasolt, ahol megismerkedhetnek az új trendekkel, módszerekkel. Célok: Vendégorientált, szakképzett munkavállalók a kistérség turizmus szektorában Alintézkedések: 4.4.2.1. Vállalkozói tanfolyamok szervezése 4.4.2.2. Nyelvtanfolyamok szervezése 4.4.2.3. Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak 4.4.2.1.


Cél: Képzési programok kifejlesztése a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő vállalkozóknak Projekt bemutatása:

4.4.2.1.1.

Általános vállalkozási ismeretek

Az idegenforgalmi képzéssel rendelkező oktatási intézmények bevonásával rövidebb tanfolyamok

szervezése

a

vállalkozók

részére.

A

tanfolyamok

tartalmazzák

az

idegenforgalom, vendéglátás, kommunikáció, marketing, protokoll, pályázatírás elméleti és gyakorlati ismereteit, amelyek a vállalkozók számára szükségesek a fejlődéshez és eredményes működéshez. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

152

4.4.2.1.2.

Falusi vendéglátók oktatása

Kiemelten kell kezelni a falusi vendéglátók képzését. A falusi vendéglátók részére a vállalkozói tanfolyamokhoz hasonló felépítésű képzéseket kell szervezni, külön kiemelve a falusi turizmus sajátosságait.

4.4.2.1.3. Az

A stratégia megvalósításának lehetőségei

elkészült

idegenforgalmi

stratégia

megvalósításának

lépései

a

vállalkozások,

idegenforgalomban érdekelt szervezetek munkatársai részére. Tanácsadás, esettanulmányok elemzése a tanfolyamokon.

4.4.2.1.4.

Balneológiai képzés

Az egészségturizmus, mint kiemelt termék fontos része a turizmusstratégiának. A vendégekkel foglalkozó szakemberek képzése, oktatásban való részvétele minden egészségturizmusban dolgozó vállalkozónak érdeke. Az alkalmazottak szakképzettsége fontos része a minőségbiztosításnak is.

4.4.2.1.5.

Animátorképzés

A kistérség egyik kiemelt célcsoportjának számítanak a gyermekes családok. A gyermekek és a felnőttek részére fontos, hogy megfelelő szabadidős programok várják őket a településeken. A szállodákban, strandokon, szabadidős programokat szervező vállalkozásokban szakképzett animátorokra van szükség a jól szervezett programok kialakításához.

4.4.2.1.6.

Rendezvényszervező, programszervező képzés

A kistérségben a megarendezvény és a térségi fesztiválok megszervezéséhez is képzett szakemberek közreműködésére van szükség. A rendezvényszervezői tanfolyam segítségével a szervezési és marketingfeladatok is elsajátíthatók és alkalmazhatóak lesznek.

4.4.2.1.7.

Egyéb hiányzó szakképzések

A térségben hiányzó szaktanfolyamok megszervezése, pl. lovastúravezető, vízitúravezető képzés elindítása. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Az oktatási programban résztvevő vállalkozók és alkalmazottak Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

153

Közreműködő szervezetek: NYME Apáczai Csere János Kar A kistérség turizmusban érdekelt vállalkozói Térségi TDMSZ Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ 4.4.2.2.

Nyelvtanfolyamok szervezése

Cél: A kistérség turizmusában, a vendéggel közvetlen kapcsolatba kerülő munkakörökben dolgozók nyelvtudásának javítása Projekt bemutatása: Nyelvtanfolyamok szervezése, kiemelten a szakmai idegen nyelv középpontba állításával Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Nyelviskolák Turizmusban dolgozók A kistérség turizmusban érdekelt vállalkozói Térségi TDMSZ


154

Felelősök: Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ 4.4.2.3.

Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő

hallgatóknak Cél: A tanulók megtartása a térségben az iskolai tanulmányaikat követően Támogatás a rászoruló hallgatók részére Projekt bemutatása: Az

Önkormányzatok

részvétele

a

Bursa

Hungarica

Felsőoktatási

Önkormányzati

Ösztöndíjrendszerben, amelynek célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. Az önkormányzatok köthetnek olyan tanulmányi szerződést a támogatottal, amely a támogatás folyósításának feltételéül szabja, hogy a támogatott a felsőoktatási tanulmányainak befejezését követően az önkormányzat területén vállal munkát. Így a faluséta (4.1.7.4.1. intézkedés) megvalósításában, vagy az útvonalak kijelölésében (4.1.5.2. intézkedés) is részt vállalhatnak a végzett szakemberek. Turisztikai oktatási alapítvány létrehozásával, a turizmus területén tanulmányokat folytatók támogatása a tanulmányi szerződéshez hasonlóan, amely feltételül szabja a kistérségben történő munkavállalást a tanulmányok befejezését követően. Lehetőség továbbá a térség idegenforgalmi fejlesztéseinek szakdolgozati témaként történő feldolgozása, előkészítése a megye felsőoktatási intézményeiben. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

155

Felelősök: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Térségi TDMSZ Időterv, költségvetés: millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.4.2.1. 2 4.4.2.2. 2

2008 30

2009 30

2010 40

2011 40

2012 50

2013 50

Összesen 240

60

60

70

70

80

80

420

4.4.2.3.

1,6 91,6

1,6 91,6

2 112

2 112

2,2 132,2

2,2 132,2

11,6 671,6

Összesen

3


156

4.5. Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok

A fejlesztéshez szükséges intézkedések felsorolása: 4.5.1 Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése 4.5.2 Települési turisztikai szervezetek fejlesztése 4.5.3 Határmenti desztinációs együttműködés

4.5.1.

Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése

Indoklás: A Szigetköz területén lehetséges egy a turizmusra specializált szervezet létre hozása. Indokolják mindezt a nemzetközi - ausztriai, egyéb uniós - példák, tapasztalatok. A szakállamtitkárság és a régió pontosan meghatározza, hogy melyik tájegységek, mekkora szálláshelykapacitás mellett pályázhatnak reálisan a támogatásra. A jelenleg működő szervezeti egységek nem csak turizmussal foglakoznak, illetőleg annak bizonyos részterületére koncentrálnak. A turisták utazási döntéseik meghozása során összetartozó tájegységekre koncentrálnak. A helyzetértékelés alapján megállapítást nyert, hogy nem alakult ki térségi szinten a vállalkozások között az a párbeszéd, ami elengedhetetlen lenne az egységes termékkínálat, szolgáltatáscsomagok kialakításához. Egyfajta enerváltság, közömbösség tapasztalható, amiből célszerű kitörni a helyzet megoldása érdekében. Szétforgácsoltság, az érdekképviselet hiánya is jellemző a vállalkozások véleménye szerint. A megoldáshoz a központi kormányzati elképzelések támogatják a helyzetértékelés által is alátámasztott térségi szervezet felállítását. A Turisztikai Desztinációmenedzsment pályázati szakanyag idegenforgalmi tájegységként első sorban a Szigetközt nevezi meg. Természetesen a nyitott együttműködés lehetővé teszi igény szerint a kistérség Mosoni-síksághoz és Hansághoz tartozó települései számára is a csatlakozást. További lehetőséget jelent a határtelepülések részére, hogy saját tájegységi ágazati szervezeti rendszerüket fejlesszék, mellyel a második alintézkedés foglalkozik. A térségi stratégia interjúkérdésünkre választ adó 33 megkérdezettből 20 egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy szükség van térségi szintű idegenforgalmi szervezet felállítására. Közülük Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

157

50-50 %-ban oszlottak meg a vállalkozások és az önkormányzatok. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás turisztikai munkacsoportjának ülésén egyértelmű szándék mutatkozott a szigetközi térségi turizmus szervezet felállítására. Célok: Versenyképes és fenntartható térségi turizmusrendszer kialakítása és működtetése Alulról építkező, partnerségen alapuló szervezet kialakítása A kompetens, turizmusban érintett és tenni akaró személyek helyzetbe hozása A lehetőségek jobb kihasználása A Szigetközben mint egységes arculatú fogadó térségben egy komplex programkínálat megalapozása A Hanság, Mosoni-síkság turisztikai szervezeti rendszerének fejlesztése Az érdekeltek összefogása a termékfejlesztő programban meghatározott termékek, és a marketing programban meghatározott szolgáltatáscsomagok piacra juttatásához Az érdekelt felek nem csak versenytársai, hanem partnerei is egymásnak A kooperáció igényének a felismerése Hatékonyan működő térségi idegenforgalmi intézményi hálózat létrehozása Alintézkedések: 4.5.1.1. 4.5.1.2.

4.5.1.1.

Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop, a turisztikai szerveződés előmozdítására Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a

szervezet felállítása Cél: A

vállalkozások

és

önkormányzatok

összehívása

és

tájékoztatása

a

Turisztikai

Szakállamtitkárság által kiadott kézikönyv alapján Az alulról épülő szervezet számára a szervezet működéséhez szükséges központi források megszerzése A keretfeltételek pontos meghatározása A kooperációs szándékok és együttműködési lehetőségek körvonalazódása Együttműködési nyilatkozat, szakmai szövetség megkötése Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

158

Egyesület, vagy Kft alapítása, meglévő szervezet működésének felújítása Egy fő térségi idegenforgalmi szakember menedzserként történő alkalmazása A projekt bemutatása: A workshop, igény esetén workshopok szervezésének jelentősége, hogy egy körültekintően előkészített időpontban, és elfogadott helyszínen 2008 év elején meginduljon egy érdekegyeztetési és összehangolási folyamat. A nyitó megbeszélés (megbeszélések) szerepét a későbbiekben a felállított, vagy felújított szervezet látja el. Lényeges szempont, hogy a már működő helyi szervezetek, véleményformáló vállalkozások az indulás során legyenek megszólítva. A felek megállapodnak a térségi idegenforgalmi menedzser személyében, a nonprofit gazdasági társaság, egyesület működési helyszínében, valamint az üzemeltetés forrásában. A projekt elnevezésében a desztináció fogadó területet (Szigetköz és a csatlakozni kívánó szomszédos települések) jelöl, a menedzsment pedig a problémákat megoldó, megoldási javaslatokkal álló szervezetre utal. A menedzsment a termékek kifejlesztésén, piacra vitelén dolgozik. A feladatok ellátásának középpontjában egy nyelveket beszélő, idegenforgalmi végzettséggel rendelkező szigetközi menedzser áll. Kötelező feladatai: -

A partnerség kialakítása és fenntartása Koordináció Kutatás és információ menedzsment Turisztikai termékfejlesztés Marketing Projektmenedzsment Beruházások ösztönzése Pályázatokon részvétel, pályáztatás Emberi erőforrás menedzsment Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás Adminisztráció

Speciális feladata a tervezés, fejlesztés, attrakció- és látogatómenedzsment, illetőleg a desztinációs marketing. Lényeges, bár nem hangsúlyos - a régióval egyeztetést igénylő részfeladat a minőségbiztosítás, szakmai képzés, monitoring és az érdekképviselet. Kutatócégek,

intézmények

bevonásával

elvégzi

a

térség

turizmusára

vonatkozó

piackutatásokat, folyamatosan egyeztet, terveket, programokat dolgoz, illetve dolgoztat ki, Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

159

tanácsot ad, információt szolgáltat. Közreműködik a piacra vitel, marketing komplex folyamatában. Közreműködik továbbá a pályázatok megírásában, beadásában. Mindez annyi feladattal jár, hogy messzemenőkig kiaknázza teljesítőképességét. Ezeket a feladatokat azonban nem magára hagyottan végzi, ebben segítik a szervezeti keretfeltételek. A Turisztikai Desztinációmenedzsment Szervezetek nem közigazgatási alapon épülnek fel. Nem azonosak a kistérségi társulással, viszont jórészt azzal, valamint a már meglévő térségi szervezetekkel, egyesületekkel hatékony kooperációs rendszert képez. A szervezet tagjai a települési szinteken felállított egyesületi formációk, azok vállalkozásai, önkormányzatai, helyi menedzserei. A marketing ellátásának vonatkozásában, működésében a mosonmagyaróvári Tourinform Iroda kulcsfontosságú szerepet tölt be. Jogi szempontból kezdetben egy lazább együttműködés, majd a nonprofit társaság, vagy egyesületi forma javasolt a legrugalmasabb működésre. A működés forrását az első 2 évben központi pályázati forrás biztosítja. Ezt követően, illetőleg ezzel párhuzamosan folyamatosan termeli ki működési költségét a felállított szervezet, illetőleg pályázik források megszerzésére, tagdíjakat szed, adományokat gyűjt (alapítványi forrás) önkormányzati támogatást (idegenforgalmi adó) regisztrál. Területi lehatárolás: A Szigetköz mint természetföldrajzi tájegység területén található települések, igény esetén a kistérség mosoni-síksági, hansági települései is csatlakozhatnak. (Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Máriakálnok, Kimle, Dunasziget, Kisbodak, Püski, Dunaremete, Lipót, Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Bezenye, Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok, Várbalog, Újrónafő, Jánossomorja, Károlyháza, Mosonszentmiklós, Lébény + az Alsó-Szigetköz települései)


160

Kedvezményezettek: Turisztikai vállalkozások Települési önkormányzatok Turisták Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár A létrejövő Szigetközi TDMSZ Közreműködő szervezetek: Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, térségi turisztikai vállalkozások, Szigetköz-Felső-Duna Mente Térségi Fejlesztési Tanács, Mosonmagyaróvár

Város

Önkormányzata,

Mosonmagyaróvár

Idegenforgalmáért

Közalapítvány, nonprofit szervezetek Az interjú alapján kiemelt önkormányzatok: Dunasziget, Hédervár, Lipót, Halászi, Kimle, Dunaszeg. Az interjú alapján kiemelt vállalkozások: Darnózseli-Horgonytanya, Mecsér – Dunaparti Panzió, Party Csárda-Halászi, Dunakiliti Vadvíz Kemping, Dunasziget Maywald Vendégház, Jégmadár Vízitúra, Rajka Aranykárász kemping, Lipót Hotel Orchidea.

Felelősök: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 4.5.1.2.

Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop a turisztikai szerveződés

előmozdítására Cél: Igényfelmérés az együttműködés vonatkozásában A települések identitástudatának erősítése Önálló arculat fokozatos kialakítása Térségi összefogás Tájegységi szakmai szövetség kötése Önálló fellépés Érdekek összehangolása Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

161

A projekt bemutatása: A workshop, igény esetén workshopok szervezésének jelentősége, hogy felmérésre kerüljön az érintett települések tájegységenkénti együttműködési szándéka. Meghatározzák, hogy mely szomszédos kistérségek településeivel kívánnak együttműködni az egységes arculat kialakításhoz. A stratégia termékfejlesztő részében a Hanság részére javasolt az élményelemek hangsúlyozása. A workshopok alkalmával körvonalazódik, hogy elegendő-e egy laza szándéknyilatkozat az együttműködésre, vagy továbblépés szükséges egyesület, Kft alakítás irányába. Területi lehatárolás: A Hanság mint természetföldrajzi tájegység területén található települések, igény esetén külön a Mosoni-síkság települései is. Újrónafő, Jánossomorja, Károlyháza, Mosonszentmiklós, Lébény Mosonmagyaróvár, Bezenye, Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok, Várbalog, Rajka Közreműködő szervezetek: Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, térségi

idegenforgalmi

vállalkozások,

Mosonmagyaróvár

Város

Önkormányzata,

Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány, a tájegységben érintett kistérségi társulások. Az interjú alapján kiemelt önkormányzatok: Jánossomorja, Várbalog, Újrónafő, Levél, Hegyeshalom. Az interjú alapján kiemelt vállalkozások: Rajka Aranykárász kemping. Kedvezményezettek: Turisztikai vállalkozások Települési Önkormányzatok Turisták Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár


162

Felelősök: Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

Időterv, költségvetés: millió Ft Intézkedés 4.5.1.1 4.5.1.2 Összesen

Prioritás 1 2

2008 4,5 4,5 9

2009 4,6 4,6 9,2


2010 4,6 4,6 9,2

2011 4,9 4,9 9,8

2012 5,19 5,19 10,38

2013 5,42 5,42 10,84

Összesen 29,21 29,21 58,42

163

4.5.2.

Települési Turisztikai szervezetek fejlesztése

Indoklás: Az idegenforgalmi desztinációs szervezeti rendszer legkisebb építő elemei a helyi szintű kezdeményezések. A Szigetköz és a Mosoni-síkság, Hanság turisztikai előrelépésének lényeges feltétele a helyi, települési szintű idegenforgalmi szervezetek sikeres felállása, majd működése, és kooperációja a térségi szinttel. A térségi és települési feladatok ellátásában azonban különbség mutatkozik a hangsúlyok és a tartalom tekintetében. A hangsúlyos feladatok között szerepel például helyi szinten a termékfejlesztés (idegenforgalmi programok kialakítása), valamint az attrakció és látogatómenedzsment. Azaz helyi szinten ismerik a legjobban a turisztikai adottságokat, helyben van mód szemtől szembe informálni és kiszolgálni a turistákat. Az értékesítést megelőző tervezés, a marketing szintén kötelező, viszont a térségi munkához illesztett részfeladatot jelent. Hasonló a minőségbiztosítás, a monitoring, a képzés, és az érdekképviseleti tevékenység státusza. Természetesen helyi szinten is el kell látni a kötelező feladatokat: a partnerség kialakítását, és fenntartását, a koordinációt, kutatást, pályázatokon való részvételt, pályáztatást, az emberi erőforrás menedzsmentet, a szakmai segítségnyújtást, tanácsadást és az adminisztrációt. A

kistérségben

a

legnagyobb

esély

a

mosonmagyaróvári

desztinációs

szervezet

megalakulására van, hiszen ez a település rendelkezik a szükséges vállalkozói kapacitással és vonzerővel. Viszont az operatív program lehetőséget nyújt a kistérség többi települése számára is a szervezeti rendszer fejlesztésére. A települési menedzsment szervezet számára a jogi keretfeltételt leginkább az egyesületi forma teremti meg (lehet kezdetben laza együttműködés, vagy később nonprofit gazdasági társaság is). Biztosítani kell a menedzser számára az irodát, az infrastruktúrát, a bér és rezsiköltséget. szponzorációból,

A

költségek

származhatnak:

szolgáltatásokból,

az

tagdíjakból,

idegenforgalmi

adó

állami

támogatásból,

visszaforgatásából

és

pályázatokból. Fokozatosan kell törekedni az önfenntartásra és a helyi megoldásokra az érdekeltségi viszonyok és a turizmus várható fellendülése alapján. Az interjúkérdésünkre választ adó 33 megkérdezettből 10 egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy szükség van egy ilyen helyi szintű idegenforgalmi szervezet felállítására. A válaszadók közül 70-30 %-ban oszlottak meg a vállalkozások és az önkormányzatok. Az interjú


164

eredménye kevésbé pozitív, mint a térségi szintű vonatkozó kutatási eredmény. Azonban megállapítható, hogy a kezdeményezők között frekventált települések vállalkozói állnak. Célok: A turizmusban közvetve és közvetlenül érdekelt vállalkozások regisztrálása A helyi vállalkozások összefogása A lehetőségek jobb kihasználása Érdekérvényesítés erősítése A vállalkozói vélemények figyelembe vétele Az önkormányzati ágazati működés hatékonyságának fokozása Eredményes együttműködés a vállalkozások és az önkormányzatok között A termékfejlesztés, menedzsment tevékenység javítása Alintézkedések: 4.5.2.1. Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása 4.5.2.2. Helyi turisztikai workshopok a turisztikai szerveződések előmozdítására 4.5.2.1 Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása Cél: A kistérség idegenforgalmi központjának megerősítése Szervező központ létesítése A mosonmagyaróvári Tourinform Iroda működési feltételeinek javítása A helyi vállalkozók megmozdítása A projekt bemutatása: A kistérség és a Szigetköz központjában egy olyan szakmai bázis létesítése, ami hozzájárul Mosonmagyaróvár versenyképes piaci megjelenéséhez. Pályázatírási, szervezési, értékesítési, adminisztrációs, kommunikációs egyéb szakmai szempontból kiemelt szervezet létrehozása és működtetése.


165

4.5.2.2.


Cél: A helyi vállalkozói igények településenkénti felmérése A szervezeti rendszer hatékonyságának fokozása A vállalkozások és az önkormányzatok igényeinek összehangolása A fejlődéshez szüksége források előteremtése Közös fejlesztési célok meghatározása A projekt bemutatása: A workshop, igény esetén workshopok szervezésének jelentősége, hogy körültekintően előkészített időpontban, és elfogadott helyszínen meginduljon egy érdekegyeztetési és összehangolási folyamat. A nyitó megbeszélés (megbeszélések) szerepét a későbbiekben a felállított, vagy felújított szervezet látja el. Lényeges szempont, hogy a már működő helyi szervezetek, véleményformáló vállalkozások az indulás során legyenek megszólítva. A felek megállapodnak egy helyi idegenforgalmi menedzser személyében, működési helyszínében, valamint az üzemeltetés forrásában. Ha erre nincs mód, meghatározzák, hogy milyen intézkedések szükségesek a turizmus hatékonyabb helyi menedzseléséhez, a meglévő szervezet működésének javításához. Területi lehatárolás: A Szigetköz, a Mosoni-síkság, és a Hanság mint természetföldrajzi tájegységek területén található települések. A települések sorában kiemelten javasolt a kérdőívek alapján Hédervár, Ásványráró,

Mecsér,

Halászi,

Lipót,

Darnózseli,

Dunasziget,

Dunakiliti,

Lébény,

Jánossomorja, Mosonszolnok, Hegyeshalom. Közreműködő szervezetek: A fenti települések önkormányzatai és érdekelt vállalkozásai. Az interjúkérdések alapján kiemelt önkormányzatok: Mosonmagyaróvár, Ásványráró, Hédervár. Kiemelt vállalkozások Darnózseli-Horgásztanya, Mecsér –Dunaparti Panzió, Party Csárda-Halászi, Dunakiliti Vadvíz Kemping, Dunasziget Maywald Vendégház, Jégmadár Vízitúra, Lipót Hotel Orchidea, Dunasziget Ökopark


166

Kedvezményezettek: Turisztikai vállalkozások Települési önkormányzatok Turisták Felelősök: Települési önkormányzatok Turisztikai vállalkozások Időterv, költségvetés: millió Ft Intézkedés 4.5.2.1 4.5.2.2 Összesen

Prioritás 1 2

2008 4,5 4,5 9

2009 4,6 4,6 9,2


2010 4,6 4,6 9,2

2011 4,9 4,9 9,8

2012 5,19 5,19 10,38

2013 5,42 5,42 10,84

Összesen 29,21 29,21 58,42

167

4.5.3.

Határmenti desztinációs együttműködés

Indoklás: A kistérségi idegenforgalmi koncepció megállapításai között szerepel, hogy a kereslet szempontjából kihasználatlan az ágazati határmenti kooperáció. A fenti megállapítás ellenére azonban a fekvés előnnyé fordítható, hiszen Bécs 90 km-re, Pozsony 40 km-re fekszik a kistérségtől. A megkérdezett 33 térségi véleményformáló közül 11 fő nyilatkozott úgy, hogy lényeges szempont a határ-menti kooperáció fejlesztése. Ahol megjelenik a feladat kiemelt fontosságú 10-es minősítést kapott. A célkitűzés fontosságát növeli, hogy 2007. december 21től kezdődően az országhatárok formálissá válnak, ami a desztinációs együttműködés csatornáit is megnyithatja. A megoldások között szerepel a határmenti pályázatok, projektek kihasználása, a határon átnyúló kezdeményezések megerősödése. A konferenciaturizmusban is lehetőséget jelent a kapcsolatépítés az eurorégióban. A határ közelében a szlovákiai dunacsúnyi vadvízi pálya a kistérségi túraszervezők kínálatát szélesíti. A kulturális programok terén cserekapcsolatok beindítása válik lehetővé. A Szigetköz, Hanság, Mosoni-síkság mint határmenti fogadóterületek pedig a szomszédos nemzetközi térségek, Bécs és Pozsony hatókörzetének potenciális üdülőövezeti célpontjai is lehetnek. Célok: A Szigetköz, mint határmenti fogadóterület a szomszédos nemzetközi térségek, Bécs és Pozsony hatókörzetének üdülőövezeti átalakulása Bécs és Pozsony térségével együtt harmadik piacok irányába vonzó kínálati mix összeállítása Komplementer termékelemek hasznosítása


168

Alintézkedések: 4.5.3.1. 4.5.3.2. 4.5.3.3. 4.5.3.4

Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi szervezése vállalkozók részvételével Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködések

4.5.3.1 Nemzetközi hármashatár-menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével Célok: A nemzetközi desztinációs partnerszervezetek feltérképezése Kapcsolatfelvétel Adatbázis készítése A határmenti termékfejlesztéshez szükséges lehetséges kínálati mix elemeinek áttekintése, regisztrálása A partnerek kölcsönös reklámozási csatornáinak feltérképezése, hasznosítása A kulturális és sportrendezvények keresletének kiaknázása A projekt bemutatása: A hármashatár-menti terület vállalkozásainak, szakmai szervezeteinek, önkormányzatainak részvételével megfelelő szállás - és konferenciakapacitás kihasználásával nemzetközi idegenforgalmi konferencia szervezése. A rendezvénynek a kezdeményező magyar fél ad otthont. A konferencia fő témakörei a marketing, termékfejlesztés és a cserekapcsolatok. A konferencia révén megindul a partnerek közti kooperáció, további workshopok szerveződnek az együttműködés konkretizálására. Területi lehatárolás: A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig terjedő térség települései.


169

Közreműködő szervezetek: A kistérség idegenforgalmi szervezetei, valamint a Pozsonyi és Bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, Tourinform irodái, vállalkozói. A magyar oldal önkormányzatai és vállalkozásai. Az interjú alapján kiemelt önkormányzatok: Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja,

Levél,

Feketeerdő,

Mosonmagyaróvár.

Az

interjú

alapján

kiemelt

vállalkozások: Dunakiliti Vadvíz Kemping, Wellness Hotel, Dunasziget Erdei iskola, Darnózseli Horgonytanya, Rajka Aranykárász Kemping. Kedvezményezettek: Turisták Nemzetközi vállalkozások Települési önkormányzatok Rendezvényszervezők Felelősök: A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint turisztikai vállalkozói Szigetközi TDMSZ Kistérségi idegenforgalmi szervezetek Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 4.5.3.2.

Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése

Célok: Olyan dokumentum készítése, amely a nemzetközi partnerek által elfogadott, támogatott és azok aktív közreműködésével valósul meg Kijelöli a közös fejlesztési irányokat, egymás piacainak felmérését, és az értékesítések lehetőségeit, csatornáit Cselekvési terv és költségvetés lefektetése Az öko-, lovas- és kerékpáros turizmus, valamint az egészségturizmus kiemelt támogatása A dokumentum eredményeként a határon átnyúló túraútvonalak infrastruktúrája kiépül, szakmaspecifikus szerveződések, klaszterek alakulnak


170

A projekt bemutatása: A határmenti konferencia bázisán, és annak eredményeként a felek szakértők bevonásával létrehoznak egy olyan szakmai dokumentumot, ami lehetővé teszi az egységes határmenti kínálat kialakítását és piacra vitelét. Célszerű a magyar fél határozott részvétele a projektben. A kooperáló települések helyszínt biztosítanak azoknak a workshopoknak a lebonyolításához, melyeken körvonalazódik a szakanyag mindenki által elfogadható, kölcsönös előnyökön nyugvó szerkezete, tartalma. Területi lehatárolás: A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig terjedő térség települései. Közreműködő szervezetek: A kezdeményezők a Szigetközi TDMSZ, és a térségi szervezetek A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, Tourinform irodái, valamint turisztikai vállalkozói A magyar oldal önkormányzatai és vállalkozásai NYME AK Turizmus Intézet Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Kedvezményezettek: Nemzetközi turisztikai vállalkozások Települési önkormányzatok Felelősök: A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint turisztikai vállalkozói A Szigetközi TDMSZ Térségi idegenforgalmi szervezetek Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás NYME AK Turizmus Intézet


171

4.5.3.3.

Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése

Cél: A vendéglátós és a kulturális szféra nemzetközi összefogásával egy évről évre a határmentén körbejáró kulturális fesztivál szervezése A szakma megmozdítása Nemzetközi szintű figyelemfelhívás erre a területre A szomszédos kistérségben lakókkal a közeli desztinációk megismertetése A projekt bemutatása: A programokon egy héten keresztül lépnek fel az adott év kulturális tematikájához illeszkedő csoportok, együttesek, kézművesek művészek. A zenés műfajok, ezen belül a könnyűzene, komolyzene, operett, népzene, néptánc kiemeltek. A programok szervezésében és kivitelezésében adottságaikhoz mérten a kistelepülések is részt vesznek. A kulturális attrakciókhoz a helyi vendéglátók és kézművesek kínálata párosul. A rendezvénysorozatot a határmenti desztinációk idegenforgalmi kiadványait is felvonultató kiállítás színesíti és teszi értékesebbé. Területi lehatárolás: A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig terjedő térség települései. Közreműködő szervezetek: A Szigetközi TDMSZ a kezdeményező fél A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, kulturális csoportjai Tourinform irodái, és vendéglátós vállalkozói A magyar oldal önkormányzatai, kulturális csoportjai és vállalkozásai Kedvezményezettek: Kulturális intézmények Vendéglátó szektor Turisták


172

Felelősök: A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint vállalkozói A Szigetközi TDMSZ Térségi idegenforgalmi szervezetek Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 4.5.3.4

Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi

együttműködés Cél: A meglévő kapcsolatok erősítése Az ökoturizmus fellendítése A víziturizmus határmenti kapcsolatainak hasznosítása Határon átívelő kerékpáros turizmus A projekt bemutatása: A térség turizmusa nem nélkülözheti a kétoldalú specifikus kooperációk kialakítását. Tekintettel a szomszédos természeti tájegységek adottságaira, a kerékpáros- vízi- és az ökoturizmus terén kínálkozik a legnagyobb lehetőség a kétoldalú együttműködésekre. Lényeges szempont továbbá, a többek között Neusiedl am See-vel (Nezsiderrel), vagy Pezinokkal kialakított kapcsolatok felélesztése. Fontos tényező, hogy a közeljövőben pályázati lehetőségek nyílnak meg a bilaterális idegenforgalmi kapcsolatok kialakítására, hasznosítására.

A

megvalósítás

irányában

a

legfontosabb

lépés

az

ágazati

kontaktusprogramok szervezése. A programokon feltérképezésre kerülnek a közös kerékpárút fejlesztési, kitáblázási, útvonalkijelölési, szolgáltatásfejlesztési, kulturális vonatkozású projektek. A víziturizmusban, és az ökoturizmus terén szintén határon átnyúló infrastruktúrák és marketing kooperációk kialakítása lehetséges. Az információk összegyűjtése, egyeztetése alapvető fontosságú a jövőbeli pályázatok összeállítása során. Területi lehatárolás: A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig terjedő térség települései. A Fertő-Hanság Nemzeti Park osztrák oldala. Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

173

Közreműködő szervezetek: A Szigetközi TDMSZ a kezdeményező fél A határmenti kerékpáros-vízi-ökoturizmussal foglalkozó szervezetek A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, kulturális csoportjai Tourinform irodái, és vendéglátós vállalkozói A magyar oldal önkormányzatai, kulturális csoportjai és vállalkozásai Kedvezményezettek: Kulturális intézmények Vendéglátó szektor Turisták Felelősök: A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint vállalkozói A Szigetközi TDMSZ Fertő-Hanság Nemzeti Park Térségi idegenforgalmi szervezetek Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

Időterv, költségvetés: millió Ft Intézkedés 4.5.3.1 4.5.3.2 4.5.3.3 4.5.3.4 Összesen

Prioritás 1 2 3 1

2008 1,6 0 2,4 4

2009 1,6 4 420 2,4 428


2010 1,8 0 80 2,6 84,4

2011 1,8 0 80 2,6 84,4

2012 1,8 0 80 2,8 84,6

2013 1,8 0 80 2,8 84,6

Összesen 10,4 4 740 15,6 770

174

4.6. Egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása Indoklás: Az utóbbi években a turizmus területén is változások mentek végbe a versenyhelyzet kapcsán. Versenyelőnyre azok a turisztikai szolgáltatók tesznek szert, akik a minőséget helyezik tevékenységük középpontjába, úgy, hogy magas és állandó színvonalú szolgáltatást nyújtnak, amiről tanúsítványuk is van. A turisztikai minőségmenedzsment a turisták szolgáltatásminőségről alkotott értékítéletének javításával fokozza az elégedettséget, így hozzájárul az újravásárlási szándék erősödéséhez, a törzsvendégkör kialakításához. A stratégia során készített interjúk alapján levonható következtetés, hogy a kistérség turizmusában közreműködők körében ismertek az egyes minőségbiztosítási rendszerek, úgy, mint az ISO, vagy a HACCP, nem is beszélve a szállodák csillagozási rendszeréről, az éttermek kategóriáiról, a falusi turizmus napraforgó rendszeréről és a lovas turisztikai szolgáltatók patkószámairól. Míg az utóbbiak egyértelműek, addig az előzőek – ISO, HACCP – bonyolultnak és nem felhasználóbarát eljárásnak tűnnek alkalmazóinak. Mindez indokolja ezen fejezet létjogosultságát és egy, a kistérségre alkalmazható világos minősítési elem alkalmazását. A stratégiában meghatározásra került kistérségi háromszög – Mosonmagyaróvár: kulturális központ; Mosoni-síkság és Hanság: kaland turizmus; Szigetköz: természetközeliség – és a Térségi TDMSZ kiváló minőségi garanciát jelent Mosonmagyaróvárnak és kistérségének. Célok: A turisztikai szolgáltató cég működése váljon szabályozottabbá, növekedjen a hatékonysága Növekedjen a turisztikai szolgáltató cég gazdaságossága Váljanak átláthatóbbá a munkafolyamatok Váljon nyomon követhetővé az alkalmazottak munkája Csökkenjen a hibás szolgáltatásnyújtás aránya Váljanak egyértelművé az egyes feladatok felelősei Váljon hatékonyabbá a menedzsment A vendégek elégedettségének biztosítása Erősödjön a vendégek bizalma Váljon elfogadottá a kistérség turisztikai kínálata Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

175

A kistérségről kialakult pozitív kép megőrzése az elégedetlenség megelőzésével A negatív szájról szájra terjedő propaganda csökkentése A vendégkapcsolatok erősítése Alintézkedések: 4.6.1. A szolgáltatási folyamatok minőségjellemzőinek feltárása 4.6.2. A vevők elvárásainak megismerése 4.6.3. A turizmusban dolgozók részére a minőség

szempontjából

fontos

célok

megfogalmazása – Serviceguide kialakítása 4.6.4. Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése 4.6.5. Kistérségi Code of Conduct létrehozása 4.6.6. Kistérségi Védjegy kialakítása

4.6.1.


Cél: A kistérség és szolgáltatásainak önértékelése Projekt bemutatása: Vizsgálni kell a kistérséget és szolgáltatóit a hitelesség, a megközelíthetőség, a kommunikáció, a kézzelfogható tényezők, megbízhatóság, a hozzáértés, udvariasság szempontjából. A tényezők alapján elvégzett önértékelés megadja a kistérség minőségképét, amelyet az elvárt minőséghez hasonlítva kiindulópont lehet a minőségfejlesztési stratégiához. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság


176

Közreműködő szervezetek: Turisztikai szolgáltatók Turisztikai vállalkozások Vállalkozások Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Térségi TDMSZ Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

4.6.2.


Cél: A hiányosságok megszűntetése Projekt bemutatása: Piackutatással, illetve a gyűjtött adatok megfelelő kiértékelésével, pontos információ szerezhető a vendégek elvárásairól. Információkat szerezhetünk a vendégek panaszainak kezelésével, vagy például a szállodai szobában elhelyezett kérdőívekkel. A panaszok kezelésénél arra kell gondolni, hogy a vendégpanaszok erősítik, javítják a turisztikai szolgáltatók jövőbeni reklám- és értékesítési tevékenységét. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

177

Közreműködő szervezetek: Turisztikai szolgáltatók Turisztikai vállalkozások Vállalkozások Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Térségi TDMSZ Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

4.6.3.

A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából

fontos célok megfogalmazása – Serviceguide kialakítása Cél: Világosan megfogalmazott minőségcélok kidolgozása Projekt bemutatása: A minőségprioritások kijelölése és tudatosítása létfontosságú a turizmusban dolgozók részére. A turizmus megköveteli a felkészült, képzett szakemberek alkalmazását. Érdemes felvetni a gondolatát annak, hogy hasznos lenne egy úgynevezett kistérségi Serviceguide-ot, azaz egy szolgáltatási kézikönyvet létrehozni, mely olyan praktikákat tartalmazna, amelyek segítenének a szolgáltatóknak a feladatok gyorsabb és hatékonyabb végrehajtásában, és nem utolsó sorban abban, hogy könnyebben és bátrabban merjék feltenni kérdéseiket a vendégeiknek. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően


178

Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Turisztikai szolgáltatók Turisztikai vállalkozások Vállalkozások Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Térségi TDMSZ Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

4.6.4.

Minőségorientált

kommunikációs

és

ellenőrzési

rendszer

működtetése Cél: A teljesítmény feleljen meg az ígéretnek A turisták részére a minőségi szolgáltatások biztosítása Projekt bemutatása: A vendégekkel találkozó munkatársak tapasztalatainak feljegyzése, a pozitív tapasztalatok felhasználása a reklámban. A legfontosabb minőségjellemzők felhasználása a kommunikációs mix-ben. Differenciált ár-minőség választék kialakítása. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően


179

Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Turisztikai szolgáltatók Turisztikai vállalkozások Vállalkozások Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Térségi TDMSZ Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

4.6.5.


Cél: Alkalmazásával megvalósuljon egyfajta szakmai önszabályozás Elősegítse az érintettek együttműködését Elősegítse a vendégeknek nyújtott szolgáltatások kiszámíthatóságát és magas színvonalát Projekt bemutatása: A Kistérségi Code of Conduct elnevezésében a kistérségi szó helyett szerepelhetne a kistérség szlogenje. Egy A/4-es lapon fel lehetne tűntetni átláthatóan, egyértelműen és tömören a vendégek, valamint a szolgáltatók jogait és kötelezettségeit. A kistérségi logóval és szlogennel védjegyzett dokumentumot könnyen hozzáférhetővé kell tenni a vendégek számára, például szállodai szobamappában, faliújságon, stb.


180

Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Turisztikai szolgáltatók Turisztikai vállalkozások Vállalkozások Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Térségi TDMSZ Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

4.6.6.

Kistérségi védjegy kialakítása

Cél: A Kistérség megkülönböztetése Segítse a turisták tájékozódását Projekt bemutatása: A stratégia 4.2.2-es fejezetével összhangban (Egységes arculat kialakítása) segíteni kell a térségben működő vállalkozások integrálását és a szolgáltatási piacon való közös fellépését. Célszerű elkészíttetni és nyilvántartásba bejegyeztetni a kistérség turisztikai szolgáltatásainak védjegyét, amelynek használatát lehetővé kell tenni a turizmus területén érintett bármely vállalkozás számára. A Kistérségi védjegy jelentheti a térségi turizmusban részt vevő Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

181

vállalkozások megbízhatóságát, szakértelmét, a térség fejlesztése iránti elkötelezettségét és a magyarországi turizmus értékes kínálati elemét a turisták irányába. Területi lehatárolás: A teljes kistérségre kiterjedően Kedvezményezettek: Turisták Turisztikai szolgáltatók Helyi lakosság Közreműködő szervezetek: Magyar Szabadalmi Hivatal Turisztikai szolgáltatók Turisztikai vállalkozások Vállalkozások Települési Önkormányzatok Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár Térségi TDMSZ Felelősök: Térségi TDMSZ Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Időterv, költségvetés millió Ft Alintézkedés Prioritás 4.6.1. 1 4.6.1. 1

2008 800

2009 800

2010 150

2011 150

2012 150

2013 150

Összesen 2200

800

800

150

150

150

150

2200

4.6.1.

2

1,2

0

0,3

0

0,3

0

1,8

4.6.1.

2

2,6

2,6

2,8

2,8

2,8

3

16,6

4.6.1.

2

0

0

0

0

0

0

0

4.6.1.

1

0,26 1604,06

0 1602,6

0 303,1

0 302,8

0 303,1

0 303

0,26 4418,66

Összesen


182

5.

Intézkedések, alintézkedések táblázatos összegzése

4.1. A turisztikai termék összetevőinek fejlesztése 4.1.1 Víziturizmus fejlesztése 4.1.1.1 Kijelölt megállóhelyek létesítése 4.1.1.2 A fogadóhelyeken minőségi infrastruktúra kiépítése 4.1.1.3 A természetközeli (kis)hajózás és a technikai sportok elkülönítése 4.1.1.4 Strandfürdők kialakítása a természetes vizek mentén 4.1.1.5 Víziturisztikai központ létrehozása Mosonmagyaróváron 4.1.1.6 Sétahajózás feltételeinek biztosítása 4.1.1.7 Felügyeleti rendszer megszervezése 4.1.1.8 Vízi élménypark létrehozása 4.1.2 Kerékpáros turizmus fejlesztése 4.1.2.1 Kerékpárutak kiépítése (a forgalmas utak mentén is) 4.1.2.2 A terepkerékpározás feltételeinek megteremtése 4.1.2.3 Kerékpárbarát szálláshelyek és vendéglátóhelyek számának növelése 4.1.2.4 Kerékpáros taxi, kerékpárhajó működtetése 4.1.2.5 Kerékpáros kölcsönző és szervízhálózat, szervizpontok biztosítása 4.1.3 Lovasturizmus fejlesztése 4.1.3.1 Lovastúra útvonalhálózat kialakítása 4.1.3.2 A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése 4.1.3.2 A lovasturizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztése 4.1.4 Egyéb sportágakhoz köthető turizmus fejlesztése 4.1.4.1 Mosonmagyaróvár sportcentrummá történő fejlesztése 4.1.4.2 Extrém sportolási lehetőségek meghonosítása a térségben 4.1.4.3 Tenisz és a golf lehetőségek minőségi fejlesztése 4.1.4.4 Horgászturizmus fejlesztése 4.1.5 Ökoturizmus fejlesztése 4.1.5.1 Tanösvények kialakítása 4.1.5.2 Gyalogos túraútvonalak kijelölése 4.1.5.3 Madármegfigyelő helyek létrehozása 4.1.6 Falusi turizmus fejlesztése Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

183

4.1.6.1 Garantált programlehetőségek kínálatának kialakítása 4.1.6.2 Falusi turizmus szálláshelyek differenciáltságának, tematizálásának kialakítása 4.1.7 A kulturális és örökségturizmus fejlesztése 4.1.7.1 Műemlékek felújítása, megőrzése 4.1.7.1.1 Falumúzeumok 4.1.7.1.2 Településkép javítása, szobrok emlékművek rendben tartása 4.1.7.1.3 Műemlékeink kulturális célokra való hasznosítása 4.1.7.2 Térségi fesztiválok szervezése 4.1.7.2.1 „Mega”-rendezvény 4.1.7.2.2 Térségi fesztiválok 4.1.7.3 Vallási emlékhelyek, zarándokhelyek ismertségének erősítése 4.1.7.4 Tematikus utak létrehozása a kistérségben 4.1.7.4.1 Faluséta bevezetése 4.1.7.4.2 Egy téma köré szervezett tematikus útvonalak 4.1.7.4.3 Térségi tematikus útvonalak létrehozása a kínálati elemek összekapcsolásával 4.1.8.Az egészségturizmus fejlesztése 4.1.8.1. Szolgáltatások differenciálása 4.1.8.2. Gyógyászati készítmények előállítása 4.1.8.3. A termálvízkincs differenciált hasznosítása 4.1.8.4. Csatlakozás az európai uniós biztosítási rendszerekhez 4.1.8.5. Egészségügy és az orvostudomány összehangolása, oktatás 4.1.9 A konferenciaturizmus fejlesztése 4.1.9.1 Üzleti tréningek, vállalati továbbképzések résztvevőinek megcélzása 4.1.9.2 400-500 fős konferenciák lebonyolítására alkalmas konferenciahely kialakítása megfelelő minőségi szálláshely-kapacitás biztosításával 4.1.10 Szálláshelyek fejlesztése 4.1.10.1 4-5 csillagos minőségi szálláshelyek kialakítása 4.1.10.2 Minősített kempingek létrehozása 4.2 Forgalomnövelő marketing 4.2.1. Marketingstratégia kidolgozása 4.2.2. Egységes arculat kialakítása 4.2.2.1.

Szlogen

4.2.2.2.



184

4.2.3. Marketingkommunikációs eszközrendszer kialakítása 4.2.3.1.

Kiadványok

4.2.3.2.


4.2.3.3.

E-marketing

4.2.3.4.

PR

4.2.3.5.

Kiállítások

4.2.3.6.

Sales promotion – eladásösztönzés

4.2.4. A kiemelt termékek promóciója 4.2.4.1.


4.2.4.2.


4.2.5. Piackutatás, hatékonyságmérés 4.2.5.1.

Piackutatás

4.2.5.2.

Hatékonyságmérés

4.2.6. Szemléletformálás a lakosság körében 4.2.6.1.


4.2.6.2.


4.3. A Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja Mosoni-Duna 4.3.1.

Jónási-mellékág rehabilitációja

4.3.2.

A rajkai Víg-zsilip üzembehelyezése

4.3.3.

A Mosonmagyaróvári duzzasztómű átjárhatóságának a biztosítása

Lajta 4.3.4.

Lajtán érkező árvizek biztonságos levezetése

4.3.5.

A Lajtát és a Mosoni-Dunát összekötő ökológiai folyosó új

nyomvonalának kialakítása 4.3.6. 4.4.

A Lajta közcélú hasznosításának támogatása Szakemberképzés, emberi erőforrás fejlesztése

4.4.1. Együttműködés ösztönzése 4.4.1.1.


4.4.1.2.


4.4.2. Oktatás 4.4.2.1.


4.4.2.2.Nyelvtanfolyamok szervezése Készítette: Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Darilla Bt.

185

4.4.2.3. 4.5.

Támogatás a kistérségben lakó idegenforgalmi képzésben résztvevő hallgatóknak Szervezeti rendszer, határmenti kapcsolatok

4.5.1. 4.5.1.1.

Térségi Turisztikai Szervezetek fejlesztése Szigetközi Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása

4.5.1.2.

Hanság, Mosoni-síkság idegenforgalmi workshop, a turisztikai szerveződés előmozdítására

4.5.2. 4.5.2.1.

Települési Turisztikai szervezetek fejlesztése Mosonmagyaróvári Helyi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, a szervezet felállítása

4.5.2.2.


4.5.3.

Határmenti desztinációs együttműködés

4.5.3.1.

Nemzetközi

hármashatár-menti

idegenforgalmi

konferencia

szervezése vállalkozók részvételével 4.5.3.2.

Határmenti turizmusfejlesztési stratégia készítése.

4.5.3.3.

Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése

4.5.3.4.

Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködések

4.6.

Egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása

4.6.1.


4.6.2.


4.6.3.

A turizmusban dolgozók részére a minőség szempontjából fontos célok

megfogalmazása – Serviceguide kialakítása 4.6.4.

Minőségorientált kommunikációs és ellenőrzési rendszer működtetése

4.6.5.


4.6.6.

Kistérségi Védjegy kialakítása

Élmény‐ kaland

Kultúra

Természet


186

6.

Zászlóshajóprojektek


187

7.

Irodalomjegyzék

A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása – társadalmi igényelemzés. Szerk. Pisztráng Kör Egyesület. 2007.április AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Budapest, 2007. május 30. CSÉFALVAY Attila: Nagyberuházások szárazon és vízen. In: Kisalföld, 2008. január 3., LXIII./2. szám, p. 9. DARABOS Ferenc: Győr és térsége turizmusának helyzete, fejlesztési lehetőségei a Nyugatdunántúli Idegenforgalmi Régióban Pécs.: PTE TTK 2002. p.198 DARABOS Ferenc: Osztrák célcsoportok beutaztatásán alapuló turizmusstratégia győri példa alapján. in.: Határok és régiók (szerk.: Szónokiné A.) JATE Szeged.: 2000. p.283-291 DR. DARABOS Ferenc: A Felső-Szigetköz és peremterületei fogadási feltételeinek és idegenforgalmi keresletének elemzése. in.: Apáczai-Napok Tanulmánykötet Győr.: 2006. p.278-293 FAZEKAS Ildikó, HARSÁNYI Dávid: Marketingkommunikáció. Bp.: Szókratész, 2003. Fejlesztés lehetséges irányai és fejlesztési javaslat elkészítése Szigetköz térségére II.kötet Függelék. Szerk. Hallépcső Bt. Mosonmagyaróvár 2005. HAPP Éva: Az idegenforgalmi gyakorlatok rendszere és tapasztalatai. in.: Apáczai-Napok Tanulmánykötet Győr.: 2005. p.193-198 HORVATH

ÉS

SZEMRÉDI

T.T.

KONZORCIUM:

Győr-Moson-Sopron

megye

Turizmusfejlesztési koncepciója és programja Bp.:2001. p.210 KOTLER Philip: Marketingmenedzsment. Bp.: KJK-KERSZÖV Kft., 2004 KOZMA Boglárka: Turizmus marketing, Bp.: Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 2006 Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya a Szigetköz-Csallóköz területére Szakértői összefoglaló. Mosonmagyaróvár 2005. LÁNG István: A Lajta térségének vízgazdálkodási, természetvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése című szakmai előterjesztés Mosonmagyaróvár Város Képviselőtestületének. Mosonmagyaróvár, 2007. május 10.


188

MAGYAR

TERÜLET-

ÉS

REGIONÁLIS

FEJLESZTÉSI

HIVATAL:

Országos

Területfejlesztési Koncepció Bp.: 2005. p.140 MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL: Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013 Bp.:2006. p.239 MAGYAR TURIZMUS ZRT. Marketingterv 2007, 2008 MALHOTRA Naresh K.: Marketingkutatás. Bp.:Akadémiai Kiadó, 2005 NEMZETI

FEJLESZTÉSI

ÜGYNÖKSÉG

Nyugat-dunántúli

Operatív

Program

/

Turizmusfejlesztés 2007. p.17 NYME-AK

IDEGENFORGALMI

TANSZÉK:

Mosonmagyaróvár

és

kistérsége

idegenforgalmi koncepciója 2007-2013, Győr.: 2006 p.211 ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TURISZTIKAI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG:

Tájékoztató

a

turisztikai

desztináció

menedzsment

rendszerének kialakításáról Bp.: 2007. p.7 PISKÓTI István, DANKÓ László, SCHUPLER Helmuth: Régió- és településmarketing, Bp.: KJK-KERSZÖV Kft., 2002 Szigetközi

hullámtéri

mellékágrendszer

vízitúra

lehetőségei.

Szerk.

Szigetközi

Természetvédelmi Egyesület. Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány. 2006. VERES Zoltán: Szolgáltatásmarketing. Bp.: KJK-KERSZÖV Kft., 2005


189

8.

Mellékletek


190

MOSONMAGYARÓVÁR ÉS KISTÉRSÉGE IDEGENFORGALMI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents