A HETVENES ÉVEK MAGYAR NYELVÉSZEI
Pályaképek és önvallomások
35.
MOLLAY KÁROLY (1913 –1997)
ELTE Fonetikai Tanszék 1997
1
Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán
Technikai szerkesztő: Földi Éva
Munkatárs: Andó Éva Markó Alexandra
ISBN 963 463 145 2
©
Bolla Kálmán
A kiadvány sokszorosítását az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoportja támogatta.
Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Készült 250 példányban, 2,5 (A/5) ív terjedelemben. Hozott anyagról sokszorosítva. 9723128 AKAPRINT Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc.
2
MOLLAY KÁROLY (1913–1997)
3
4
MOLLAY KÁROLY VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL 1913. november 14-én születtem Sopronban. Apám egy iparos családból származik, nagyapám csizmadia volt, apám lakatos a soproni Vasáru Gyárban, édesanyám pedig egy parasztcsaládból származik. Mindkét család német anyanyelvű volt és így német nyelvjárásban nőttem fel. Hozzá nyelvészeti szempontból ennek az az érdekessége még, hogy az iparosok és a parasztok nyelvjárása nem egyezik. Tulajdonképpen két nyelvjárásban nőttem fel. Ehhez a környezeti hatáshoz tartozik még, hogy mindkét család kétnyelvű volt, német és magyar, így tulajdonképpen kétnyelvűen és két német nyelvjárással nőttem fel. Magyarul tulajdonképpen nem odahaza tanultam meg, hanem az óvodában. Nagynéném óvónő volt és így – már mondhatnám – szinte magyar nyelvű kompetenciával kerültem a középiskolába, ahol hamarosan a magyar anyanyelvűek mellett, a legjobb magyar stiliszta is lettem. Sopron mint miliő ezenkívül hatással volt rám egyrészt a nemzetiségi kérdés szempontjából, amelyet ott elevenen átéltem, Ausztria közelsége pedig állandóan arra késztetett bennünket, hogy összehasonlítást tegyünk a külföldi, osztrák és a magyar viszonyok és problémák között. Hozzátartozik még az előzményeimhez, hogy kitűnő iskolába jártam, ahol különösen a természettudományi oktatás: matematika, fizika, biológia, azonkívül a művészettörténet oktatása állt magas fokon, amelynek mai napig is hasznát érzem. Az érettségi után a budapesti Eötvös József Collegiumba kerültem, ebbe a nagyhírű intézetbe, amelynek akkor Gombocz Zoltán, az egyik legnagyobb magyar nyelvész volt az igazgatója. Az Eötvös Collegiumban német és francia szakon tanultam, ugyanígy az egyetemen. Az Eötvös Kollégiumban franciából Gyergyai Albert volt a professzorom, az egyetemen Eckhardt Sándor, mindkettő kiváló tudós. A németből Koszó János és az egyetemen Petz Gedeon, Schwartz Elemér és Thienemann Tivadar. Ilyen körülmények között végeztem mint Eötvös Kollégium ösztöndíjas ingyenes hallgatója az egyetemet, kerültem ki Bécsbe 1937-ben a Collegium Hungaricumba, amely után 1938-ban doktorátust tettem német nyelvészetből, német irodalomból és francia filológiából. 5
Ugyanakkor, a kor szokásának megfelelően, már díjtalan tanársegéd voltam az egyetemen. Ezután kerültem még csak középiskolába: 1940-ben Salgótarjánba, majd Pestszentlőrincre. `942-ben lettem az Eörvös Collegium főiskolai tanára. '944-ben behívtak frontszolgálatra, hadifogságba kerültem, ahonnan csak 1948 végén kerültem haza. A hadifogságnak is megvolt a maga jelentősége későbbi nyelvészeti munkásságom szempontjából, mert megtanultam oroszul, s így az orosz szakirodalmat már hadifogságom alatt, tehát különösen azután is figyelemmel tudtam kísérni. A felszabadulás után azután kapcsolódtam bele erőteljesebben a nyelvészeti stúdiumokba, a nyelvészet életébe. Egyrészt mint Eötvös collegiumi tanár, azután átmeneti középiskolai tanárkodás után mint az egyetem német tanszékének docense és később professzora. Munkásságom kezdettől fogva elsősorban a német nyelvészetre irányult, a magyar–német nyelvi kapcsolatokra, a hazai németség nyelvi és kulturális történetére és így tovább. Doktori értekezésem `938-ban már e témakörben mozog: Középkori soproni családnevek, amelynek az volt az újdonsága, legalábbis akkoriban, hogy sikerült igazolnom, hogy komoly családnév-fejtés csak családtörténet ismeretében lehetséges, legalábbis ebben a korban, a középkorban, a XIV–XV. században, amikor a családnevek alakulóban vannak. Ez a stúdium vezetett azután el a várostörténet tanulmányozásához, szélesebb körben azután a hazai németség történetének, nyelvemlékeinek a tanulmányozásához. S ebből a felismerésből fakadt azután az a tervem, hogy fel kell dolgozni a magyarországi német nyelvemlékeket, különös tekintettel a legrégebbiekre, az ún. korai új-fölnémet nyelvemlékekre, amelyek Magyarországon 1346-tól kezdve a kancelláriai gyakorlatban, szépirodalomban, s később, 1527-től nyomtatásban is megvannak. A nyelvemlékek feldolgozására tettem javaslatot 1961-ben az NDK Tudományos Akadémiáján, amely elfogadta egy hazai korai újfelnémet szótárnak a tervét. Az NDK Akadémiájának a javaslatához utána a Magyar Tudományos Akadémia is kutatási tervébe ezt fölvette, s 1962 óta ezt a munkát végezzük az egyetemi német tanszéken.
6
Másik kutatási irányom ugyancsak névtudományi. Ezt a magántanári habilitációs iratom dokumentálja, amely 1944-ben jelent meg: Scarbantia, Ödenburg, Sopron címmel. Ebben azt igyekeztem igazolni, hogy helynévfejtés sem lehetséges anélkül, hogy a hely történetét, település történetét, kialakulását ne ismernénk. Ezekből az előtanulmányokból született meg `961-ben kandidátusi értekezésem, amely széles körű nyelvészeti kutatások felhasználásával Sopron vármegye első modern történeti monográfiája volt. Mindezeknek a szintézise, azt lehetne mondani, 1975-ben megvédett akadémiai doktori értekezésem: Német–magyar nyelvi érintkezések 1600-ig. Ebben a doktori értekezésben lényegében a magyar nyelv 1600ig átvett német jövevényszavait dolgozom fel. Mindenütt abból az elgondolásból kiindulva, hogy a jövevényszavaink nagy részét idehaza vettük át, tehát hazulról, hazai német nyelvemlékekből kell dokumentálni. Ezenkívül figyelembe kell venni a tárgytörténetet, de figyelembe kell venni a hazai latinságot is, mivel nem egy német jövevényszavunk etimonja, latinosodott formában 100-150 évvel korábban megvan, mint a hazai német nyelvemlékekben feltűnnek. Ehhez a munkához tartozik még hazai német nyelvemlékek kritikai, nyelvészeti szempontból is használható kiadásom. Így adtam ki 1959-ben a Budai jogkönyvet, amely a hazai jogalkotásnak kiváló emléke, ezenkívül nagyhatású, elsőrendű hazai német nyelvemlékünk. Továbbá a Kottanner Jánosné 1439–1440. évi emlékiratát, amely nemcsak a magyar történelemnek fontos emléke, hanem társadalomtörténeti, sőt művelődéstörténeti szempontból is nagyon tanulságos és a középkori német irodalomnak első női emlékirata. Ezt a munkát egészíti még ki a hazai német nyelvemlékek nyelvészeti feldolgozása, grafématikai alak-, hangtani, alaktani, szintaktikai és lexikológiai földolgozása, amelyet részben tanítványaim végeznek, akik többen már ezekből a témákból a mai napig doktoráltak is. A videofelvétel 1978. február 13-án készült, szövegét Földi Éva jegyezte le.
7
MOLLAY KÁROLY ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA 1935. Három bibliográfia a hazai németségről. Egyetemes Philologiai Közlöny, 318–22. 1937. Székeles vagy Szakálos? Egyetemes Philologiai Közlöny, 249–54, 440. 1938. Középkori soproni családnevek. Budapest. (Egyetemi doktori értekezés) Adalék Sopron régi helyrajzához. Soproni Szemle, 263–4. Thier László (szerk.): Scarbantia-könyvek. Sopron, 1938. Soproni Szemle, 333– 4. (Ism.) Soós Imre: Ősi rábaközi parasztnemzetségek. Sopron, 1938. Soproni Szemle, 334–5. (Ism.) Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Budapest, 1938. Soproni Szemle, 265–6. (Ism.) A soproni és sopronmegyei helytörténetírás módszere és feladatai. Soproni Szemle, 273–88. (Társszerzővel) 1939. A soproni és sopronmegyei helytörténetírás módszere és feladatai. Soproni Szemle, 17–23. (Társszerzővel) Sopron vármegye történelmének nyelvészeti és történeti kérdései. Soproni Szemle, 232–9, 358. Gondolatok az egységes német köznyelvi ejtés körül lefolyt vitáról. Egyetemes Philologiai Közlöny, 98–101; 1941, 186–7. Gugelweit János, a Soproni Virágének lejegyzője. Soproni Szemle, 178–80. Mosca, Rodolfo: L'Italia e la questione dell'Ungheria Occidentale. Budapest, 1939. Soproni Szemle, 351. p. (Ism.) Missuray-Krug Lajos: Társpohár. Sopron, 1939. Soproni Szemle, 266–7. (Ism.) Thirring Gusztáv: Sopron városa a 18. században. Sopron, 1939. Soproni Szemle, 263–4. (Ism.) Litschauer, G. Fr.: Bibliographie zur Geschichte, Landes- und Volkskunde des Burgenlandes 1800–1929. Wels, 1938. Soproni Szemle, 91–2. (Ism.) Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. II. rész 5. kötet (1489–1530). Sopron, 1938. Soproni Szemle, 87. p. (Ism.)
8
1940. Sopron és a magyar nyelv ügye 1825-ben. Soproni Szemle, 129–30. Bors Sámuel magyar nyelvpályázata 1825-ben. A salgótarjáni állami gimnázium értesítője. Salgótarján. (Különnyomat). Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. Sopron, 1939. Soproni Szemle, 45. p. (Ism.) Heimler Károly: Sopron belvárosa (Sopron műemlékei I.). Sopron, 1939. Soproni Szemle, 46. p. (Ism.) Kolb Jenő: Régi játékkártyák. Budapest, 1939. Soproni Szemle, 46–7. 1941. Soproni élet a XV. század második felében. Soproni Szemle, 109–22, 153–72. A burgenlandi német népi színjátékok kérdéséhez. Soproni Szemle, 63–5, 147. Geschichte des Deutschtums in Ungarn (Forschungsbericht). In: Litteraria Hungarica. Szerk. Mátrai László. Budapest, 127–38. Horak, Karl: Burgenländische Volksschauspiele. Wien und Leipzig, 1940. Soproni Szemle, 69. p. (Ism.) Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940. Soproni Szemle, 151. p. (Ism.) 1942. A Sopronmegyei Kulturatlasz Közleményei 1–2. szám. Soproni Szemle, 76–85, 146–7. (Társszerzővel) Ödenburg. Helynévfejtés és településtörténet. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Budapest, 631–72; különnyomatban: Budapest, 1942. Adatok a soproni ispotály történetéhez. Soproni Szemle, 29–6. Deutsche, Serben und Ungarn des Banats in der Revolution 1848/49. Donaueuropa. Egyháztörténet és helytörténet. Soproni Szemle, 215–6. Az 1622. évi belvárosi tervrajz magyarázó szövege. Soproni Szemle, 151. p. Csapodi Csaba: Esterházy Miklós nádor (1583–1645). Budapest, é.n. Soproni Szemle, 152. p. (Ism.) Csatkai Endre: A soproni szappanosok és gyertyamártók története. Sopron, 1941. Soproni Szemle, 98–9. Gantner Antal: A soproni színház és színészet története. Sopron, 1941. Soproni Szemle, 99. p. (Ism.) Missuray-Krug Lajos: Rónavíz. Sopron, 1942. Soproni Szemle, 100–1. (Ism.) Házi Jenő: Gúnyvers a soproni asszonyokról 1595-ből. Budapest, 1942. Soproni Szemle, 226–7. (Ism.)
9
Lám, Friedrich–Missuray-Krug, Ludwig: In meinem Herzen baut ihr Nest die Stille. Sopron, 1942. Soproni Szemle, 228–9. (Ism.) 1943. Újabb szempontok a helytörténetírás műveléséhez. Soproni Szemle, 161–70. Sopron város 1530. évi pecsétje. Soproni Szemle, 64–5. Puli. MNy XXXIX, 234. p. Jászai József: Rábatamási múltja és jelene. Sopron, 1942. Soproni Szemle, 71– 3. (Ism.) Maár Gizella: A soproni szőlőművelés és szókincse. Budapest, 1943. Soproni Szemle, 267. p. (Ism.) Benkő László: A falukutatástól a nemzetnevelésig. Budapest, 1943. Soproni Szemle, 268. p. (Ism.) Kálmán Béla: A bősárkányi gyékényszövés és szókincse. Budapest, 1942. Soproni Szemle, 285. p. (Ism.) Mosca, Rodolfo: Le relazioni internazionali del regno d'Ungheria. Atti internazionali e documenti diplomatici raccolti e ordinati I. (1919– 1938). Budapest, 1943. Soproni Szemle, 286–7. (Ism.) 1944. Scarbantia, Ödenburg, Sopron. Siedlungsgeschichte und Ortsnamenkunde. Budapest, 1944. (Egyetemi magántanári értekezés) Mecenzéf. MNy XL, 235–6. 1949. A Schlägli Szójegyzék beller 'böllér' szava. MNy XLV, 140–8. 1951. Szójegyzékeink polgár szava. MNy XLII, 21–35. Das älteste deutsche Lehngut der ungarischen Sprache. ALinguH 373–7. 1952. Német hangtan és helyesírás. Budapest. Német nyelvkönyv a gimnázium II. osztálya számára. Budapest, 1952. (Társszerzőkkel) Német nyelvkönyv a gimnázium III. osztálya számára. Budapest, 1952. (Társszerzőkkel) 1953. A vármegye történeti vázlata. In: Sopron és környéke műemlékei. Szerk. Csatkai–Dercsényi. Budapest, 37–95. 10
1954. A német nyelvművelés új arca. Nyr 78. 335–8. Szótörténeti adatok. MNy L, 206. p. 1955. Harka nevéről. Soproni Szemle, 138. p. A régi és az új "Soproni Szemle". Soproni Szemle, 1955/1–2. 5–12. Zsirai Miklós (1895–1955). Soproni Szemle, 1955/3–4. 161. p. Jahresbericht über die Erscheinungen auf dem Gebiete der germanischen Philologie. Filológiai Közlöny, 427. p. (Ism.) Hugo Kuhn: Germanische Jahrbücher. Filológiai Közlöny, 425. p. (Ism.) 1956. Sopron vármegye vázlatos története. In: Sopron és környéke műemlékei. Szerk. Csatkai–Dercsényi. Budapest, 39–114; különnyomatban: Budapest, 1957. (Kandidátusi értekezés) Sopron a középkor végén. Soproni Szemle, 31–42. Fráng. MNy LII, 78–9. Germanisztika és magyar nyelvtudomány. In: Pais-Emlékkönyv. Budapest, 667–73. Richard Brinkmann: Zur Deutung von Wittenwillers "Ring". Irodalmi Figyelő, 290–1. Leopold Schmidt: Burgenländische Volkskunde 1951–1955. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Heft 11) Eisenstadt, 1956. Soproni Szemle, 191. p. (Ism.) Hans Wagner: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. I. Band (808– 1270). Graz–Köln, 1955. Soproni Szemle, 190–1. (Ism.) 1957. Nyelvtanoktatás és nyelvtudomány. In: Az idegen nyelvek oktatásának időszerű kérdései, különös tekintettel felsőoktatási intézményeinkre. Szerk. Dobossy László. Budapest, 179–207. John Ries szintakszis-elméletének értelmezése. MNy LIII, 77–80. Szótörténeti adatok. MNy LIII, 268–70. Kottanner Jánosné és naplója. Soproni Szemle, 1–9. XIV. századi vélemény a magyar parasztról és a magyarországi nemesekről. Ethnographia, 356–7. A német nyelvművelés fő kérdései. Nyr 81. 418–24. Geschichte der deutschen Sprache. Budapest. 11
Szántó Imre (szerk.): A helytörténeti kutatások módszere és feladatai az oktatónevelő munkában. Budapest, 1956. Soproni Szemle, 157–8. (Ism.) Deutsche Monatshefte. Budapest, 1957–1958 .(Társszerkesztővel) 1958. Jövevényszó-kutatásunk 1905-től 1957-ig. MNy LIV, 146–57. A Budai Jogkönyv magyar szórványai. MNy LIV, 461–71. Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus. (Az eddigi kutatások mérlege). Philologiai Közlöny, 663–70. 1959. Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Budapest–Weimar. Háztörténet és várostörténet. Soproni Szemle, 121–36, 193–204. Soproni növendékek a jénai egyetemen. Soproni Szemle, 274–5. Furir. MNy LV, 523–4. Jelentés a Magyar Nyelvtudományi Társaság által 1958. szeptember 25-től 27ig Budapesten megrendezett névtudományi konferenciáról. MNy LV, 164–6. Eugen Nedeczey: Das Raaber Liederbuch. Wien. (Sajtó alá rendezés) Szöveggyűjtemény a régi német irodalom történetéhez I–II. (A kezdetektől 1700-ig). Budapest. (Társszerzőkkel) Német nyelvkönyv haladók számára. Budapest. (Társszerzőkkel) Házi Jenő: Die kanonische Visitation des Stephan Kazó Archidiakon von Eisenburg/Vasvár im burgenländischen Teil des Komitates Eisenburg in den Jahren 1697–1698. Eisenstadt, 1959. Századok, 671–2. (Ism.) 1960. Dayka Gábor német nyelvű prédikációja a toleranciáról. Irodalomtörténet, 201–5. A német helynévtípusok kronológiája a középkori Nyugat-Magyarországon. In: Névtudományi vizsgálatok. Szerk. Mikesy Sándor. Budapest, 35–56. (Németül: Zur Chronologie deutscher Ortsnamentypen im mittelalterlichen Westungarn. ALinguH 1961, 67–97.) A soproni szelídgesztenyések történetéhez. Soproni Szemle, 331–6. Nibelungen-ének. In: A világirodalom története I. Szerk. Kardos László. Budapest, 184–8. 1961. Névtudomány és várostörténet. Dágtól Ágfalváig. (1195–1416). Soproni Szemle, 114–30, 193–200.
12
Eine neue Handschrift des mittelalterlichen Väterbuchs. Beiträge zur Geschichte der älteren deutschen Sprache und Literatur. Halle, 231–44. A középkori mértékekről. Soproni Szemle, 379–80. A német és a németalföldi reneszánsz. In: Világirodalom II. Reneszánsz–XVII– XVIII. század. Szerk. Kardos László. Budapest, 64–73. Német nyelvtörténet. Budapest, 1961–1962. Wilhelm Ebel: Bürgerliches Rechtsleben zur Hansezeit in Lübecker Ratsurteilen. Göttingen, 1954; Wilhelm Ebel: Lübecker Ratsurteile. Göttingen, 1955–1958. Tanulmányok Budapest múltjából, 678–80. (Ism.) Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus. AUB SPhil, 37–45. 1962. Zsidó történeti emlékek. Soproni Szemle, 90–3. Középkori soproni naptárak. Soproni Szemle, 215–26, 299–318. Adalék a francia nyelvi műveltség magyaróvári terjesztéséhez. Arrabona, 133–5. Deutsch. Weltsprachen auf Schallplatten. Budapest. Hét hanglemez. (Társszerzőkkel) Jügelt, Karl-Heinz: Hungarica-Auswahl-Katalog der Universitätsbibliothek Jena. Weimar, 1961. Soproni Szemle, 180–1. (Ism.) Grünvald Fülöp–Scheiber Sándor (szerk).: Magyar-zsidó Oklevéltár VI. kötet. 1600–1740. Budapest, 1961. Soproni Szemle, 379–80. Hutterer, Claus Jürgen: Geschichte der ungarndeutschen Mundartforschung. Berlin, 1960. Muttersprache. Lüneburg, 249. p. (Ism.) Große, Rudolf–Hutterer, Claus Jürgen: Hochsprache und Mundart in Gebieten mit fremdsprachigen Bevölkerungsteilen. Berlin, 1961. Muttersprache. Lüneburg, 249–50. (Ism.) 1963. Volksmedizinisches aus St. Margarethen im 16. Jahrhundert. Burgenländische Heimatblätter, 91–3. Macskakő-Katzenstein. Feudális anarchia és huszitizmus Sopron környékén. (1440–1465). Soproni Szemle, 122–35. Deutsche Sprache und Literatur (770–1700). Ein Lesebuch mit altdeutschem Glossar. Budapest. Siebenbürgisch-deutscher Sprachatlas. Hg. von Karl Kurt Klein und Ludwig Erich Schmidt. Band I. Teil 1. Marburg, 1961. Muttersprache. Lüneburg, 280–1. (Ism.) Schwarz, Ernst: Die Herkunft der Siebenbürger und Zipser Sachsen. Siebenbürger und Zipser Sachsen, Ostmitteldeutsche, Rheinländer im Spiegel der Mundarten. München, 1957. Századok, 1722–3. (Ism.) 13
A Modern Nyelvoktatás szerkesztése 1963–1967. (Társszerkesztővel) 1964. Sopron XIV. századi városképének vizsgálata. Soproni Szemle, 1–14, 97–117. Jövevényszó-kutatás és tárgytörténet. Gesztenye. In: Bárczi-Emlékkönyv. Budapest, 249–55. Sopron ismerkedése a huszitizmussal. Soproni Szemle, 333–5. Die Wissenschaft von deutscher Sprache und Dichtung. Methoden, Probleme, Aufgaben. Stuttgart, 1963. Deutsche Literaturzeitung. Berlin, 5. Heft. (Ism.) Grünvald Fülöp és Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár VII. kötet. Budapest, 1963. Soproni Szemle, 380. p. (Ism.) Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. kötet. Budapest, 1963. Soproni Szemle, 189–90. (Ism.) Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785–1848. Budapest, 1963. Soproni Szemle, 190–1. (Ism.) Mersic, Martin: Baumgarten im Burgenland. Wien, 1963. Soproni Szemle, 285. p. (Ism.) Brinkmann, Hennig: Die deutsche Sprache. Düsseldorf, 1962. ALinguH, 202–6. (Ism.) Kibelka, Johannes: Der wahre Meister. Denkstile und Bauformen in der Dichtung Heinrichs von Mügeln. Berlin, 1963. Deutsche Literaturzeitung 7/8. Heft. (Ism.) Obernberg, Alfred: Die Mundart der siebenbürgischen Landler. Eine bairische Siedlermundart des 13. Jahrhunderts. Marburg, 1964. Südostdeutsche Semesterblätter 16. Heft. (Ism.) 1965. Die Denkwürdigkeiten der Helene Kottannerin. Die ältesten deutschen Frauenmemoiren. Arrabona, 237–96. Kottanner Jánosné emlékirata. A legrégibb német női napló (1439–1440). Soproni Szemle, 142–9, 233–9, 323–9. Deutsche Mundartforschung in Ungarn. Zeitschrift für Mundartforschung Wiesbaden, 130–2. (Társszerzővel) Dornseiff, Franz: Kleine Schriften. Band I-II. Leipzig, 1956-1964. ALinguH, 425–6. (Ism.) Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Band II. Eisenstadt, 1963. Századok, 1327–8. (Ism.) Dollmayer, Viktor–Kranzmayer, Eberhard: Bayerisch-Österreichisches Wörterbuch, Lieferung I. Wien, 1963. Muttersprache 5. Heft. (Ism.)
14
Thiessen, John: Studien zum Wortschatz der kanadischen Mennoniten. Marburg, 1963. Muttersprache 5. Heft. (Ism.) Appel, Wilhelm: Die Mundart von Hilbetten im Schönhengstgau. Marburg, 1963. Muttersprache 5. Heft. (Ism.) B. Thomas Edit: Römische Villen in Pannonien. Beiträge zur pannonischen Siedlungsgeschichte. Budapest, 1964. Soproni Szemle, 192. p. (Ism.) 1966. Zu den deutsch–ungarisch–slowakischen sprachlichen Beziehungen. Studia Slavica, 267–8. Képek Sopron történetéből. In: Sopron. Szerk. Sebestyén György. Budapest. Schirmunski, V.M.: Deutsche Mundartkunde. Vergleichende Laut- und Formenlehre. Berlin, 1962. ALinguH, 422–6. (Ism.) Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár. VIII. kötet. 1264–1760. Budapest, 1965. Soproni Szemle, 279–80. (Ism.) Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg, 1964. Soproni Szemle, 280–1. (Ism.) Bayerisch-Österreichisches Wörterbuch 1. Österreich: Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich, bearbeitet von Viktor Dollmayer und Eberhard Kranzmayer. Leiferung 2. und 3. Wien, 1964–1965. Muttersprache, 351–2. (Ism.) 1967. Nyugat-magyarországi szótörténeti adalékok. MNy LXIII, 103–5. Csalfa. MNy LXIII, 205–7. Helyrajzi neveink védelme. Soproni Szemle, 334–40. Többnyelvűség a középkori Sopronban. Soproni Szemle, 155–71, 205–23, 317– 33; 1968, 37–58, 130–50. Das Wörterbuch des Frühneuhochdeutschen in Ungarn. In: Verhandlungen des II. Internationalen Dialektologenkongresses in Marburg im September 1965. Wiesbaden, 569–73. Több mint 80 szócikk a Benkő Loránd szerkesztette "A magyar nyelv történetietimológiai szótára" I–II. kötetében. Budapest, 1967–1970. Deutsche beschreibende Grammatik. Budapest. Schirmunski, V.M.: Deutsche Mundartkunde. Berlin, 1962. ÁltNyT V, 329–31. (Ism.) Hadrovics László: Jövevényszó-vizsgálatok. Budapest, 1965. ALinguH, 192–3. (Ism.) 1968. Szófejtés és tudománytörténet. Kalmár. MNy LXIV, 278–90, 385–94.
15
Ising, Erika: Die Anfänge der volkssprachlichen Grammatik in Deutschland und Böhmen. Berlin, 1966. ALinguH, 461–2. (Ism.) Scherer, Anton: Donauschwäbische Bibliographie 1935–1955. München 1966. Muttersprache, 63–4. (Ism.) Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár IX. kötet. Budapest, 1966. Soproni Szemle, 95–6. (Ism.) Lindeck-Pozza, Irmtraud: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. II. Band (1271–1301). Graz–Köln, 1965. Soproni Szemle, 283–4. (Ism.) Baesecke, Georg: Kleinere Schriften zur althochdeutschen Sprache und Literatur. Bern und München, 1966. Muttersprache 62–3. (Ism.) Gutkas, Karl: Geschichte des Landes Niederösterreich. H.n. 1959–1962, 3 kötet. Soproni Szemle, 286–7. (Ism.) 1969. Helyrajzi neveink védelmének védelmére. Soproni Szemle, 1969, 334. p. Deutsches Städteburgertum in Ungarn. (Die Ödenburger Familie Petz). LenauForum (Wien), 1969, 79–88; magyarul: Német polgárság magyar földön. Filológiai Közlöny 1970, 335–42. Petz Gedeon. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 413. p. Schwartz Elemér. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 605–6. Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár XI. kötet (1446–1741). Budapest, 1968. Soproni Szemle, 191. p. (Ism.) Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Budapest, 1968. Soproni Szemle, 284–5. (Ism.) Scheiber Sándor: Héber kódexmaradványok magyarországi kötéstáblákban. Budapest, 1969. Soproni Szemle, 286–8. (Ism.) Wahrig, Gerhard: Das große deutsche Wörterbuch. Gütersloh, 1967. ALinguH, 255–7. (Ism.) Tagliavini, Carlo: Panorama di storia della filologia germanica. Bologna, 1968. ALinguH, 445–6. (Ism.) Eric A. Blackall: Entwicklung des Deutschen zur Literatursprache 1700–1775. Mit einem Bericht über neue Forschungsergebnisse 1955–1964 von Dieter Kimpel. Stuttgart, 1966. Muttersprache, 254–5. (Ism.) 1970. Buzás Josef: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. IV. Teil. Eisenstadt, 1969. Soproni Szemle, 288. p. (Ism.) A magyarországi németség 1686 előtti névanyagának vizsgálata. In: Névtudományi előadások. Szerk. Kázmér Miklós–Végh József. Budapest, 285– 16
9; németül: Die Erforschung des deutschen Namengutes in Ungarn aus der Zeit vor 1686. ALinguH, 121–7. A Német Nyelv és Irodalom Tanszék története. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Története 1945–1970. Budapest, 491–8; franciául: Chaire d'allemand. AUB SPhil, 1969–1970, 7–11. Helyneveink tipológiai vizsgálata. Soproni Szemle, 353–9. Drei Arbeiten über die früneuhochdeutsche Kanzleisprache. ALinguH, 234–7. (Ism.) Szócikkek a Világirodalmi Lexikon I. kötetében. Budapest. Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár XII. kötet (1414–1748). Soproni Szemle, 287–8. (Ism.) Internationale Bibliographie zur Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen zur Gegenwart. Teil I. Acta Litteraria, 246–8. (Ism.) Festschrift für Heinrich Kunnert. Eisenstadt, 1969. Soproni Szemle, 286–7. (Ism.) Kiss Jenő: A rábaközi Mihályi igeképzői. Budapest, 1970. Soproni Szemle, 383. p. (Ism.) Volk und Heimat. Monatszeitschrift für Kultur und Bildung. Jahrgang 26 (1969–1970). Soproni Szemle, 384. p. (Ism.) A Soproni Szemle szerkesztése 1970-től. 1971. Die Denkwürdigkeiten der Helene Kottannerin. Die ältesten Frauenmemoiren des deutschen Mittelalters. 1439–1440. Wien. (Wiener Neudrucke Band 2.) A német nyelvű írásbeliség és szépirodalom a XVI. század végén Sopronban. Helikon, 447–53. Bán János (1887–1971). Soproni Szemle, 188. p. Gyulai Zoltán 70 éves. Soproni Szemle, 193. p. Einführung in die deutsche Sprachgeschichte. Budapest. Vízkelety, András: Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken. Band 1. Budapest–Wiesbaden, 1969. ALinguH, 469–71. (Ism.) Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár XIII. kötet (1296–1760). Budapest, 1970. Soproni Szemle, 380–1. (Ism.) Pflagner, Margit (szerk.): Begegnung mit dem Burgenland. Das Grenzland in der Literatur. Wien, 1971. Soproni Szemle, 383–4. (Ism.) Lechner, Karl: Donauländer und Burgenland. Stuttgart, 1970. Soproni Szemle, 96. p. (Ism.)
17
Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I/1. kötet. I–II. rész. Budapest, 1970. Soproni Szemle, 189–90. (Ism.) Hiller István: Az Erdészeti és Faipari Egyetem. Sopron, 1970. Soproni Szemle, 190. p. (Ism.) Breu, Josef: Die Kroatensiedlung im Burgenland und den anschließenden Gebieten. Wien, 1970. Soproni Szemle, 287–8. (Ism.) Dümmerth Dezső: Pest város társadalma 1686–1696. A török hódoltság utáni első évtized lakosságának gazdasági, társadalmi és személyes életviszonyai Mária Terézia koráig. Budapest, 1968. ALinguH, 244–5. (Ism.) 1972. Népi hiedelmeink kutatása. Soproni Szemle, 25–63. Kronsteiner, Otto: Wörterbuch der Gewässernamen von Österreich. Wien, 1971. Studia Slavica, 174–5. (Ism.) Keresztényi József: Az olimpiák története Olimpiától Münchenig. Budapest, 1972. Soproni Szemle, 382. p. (Ism.) Imre Samu: A felsőőri nyelvjárás. Budapest, 1971. Soproni Szemle, 284. p. (Ism.) Lőrinczy György: Sopron. Budapest, 1971. Soproni Szemle, 285. p. (Ism.) Magyar, Arnold: Schicksal eines Klosters. Das Erste Franziskanerkloster von Eisenstadt in Rahmen der Geschichte der Marianischen Ordensprovinz 1386–1625. Eisenstadt, 1970. Soproni Szemle, 93. p. (Ism.) A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945–1968. Budapest, 1971. Soproni Szemle, 91–2. (Ism.) Rácz Endre: Fertőd. Budapest, 1972. Soproni Szemle, 285. p. (Ism.) Ulbrich, Karl: Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes. VIII. Teil: Karten und Pläne 1. Halbband. Eisenstadt, 1970. Soproni Szemle, 284. p. (Ism.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Szerk. Benkő Loránd. I. kötet AGy. Budapest, 1967. Muttersprache, 64. p. (Ism.) Kranzmayer, Eberhard: Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich. 6. Lieferung. Wien, 1968. Muttersprache, 115. p. (Ism.) Zwei Festschriften für Eberhard Kranzmayer. Mundart und Geschichte. Hg. von Maria Hornung. Wien, 1967; Beiträge zur oberdeutschen Dialektologie. Hg. von Ludwig Erich Schmitt. Marburg, 1967. Muttersprache, 193–4. (Ism.) Kranzmayer, Eberhard: Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich. 5. Lieferung. Wien, 1967. Muttersprache, 345–6. (Ism.) Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. század végén. Egy festmény születése és fogadtatása. Budapest, 1971. Soproni Szemle, 92–3. (Ism.) 18
Kaufmann, Jacques: Eine Studie über die Beziehungen der Habsburger zum Königreich Ungarn in den Jahren 1278 bis 1366. Eisenstadt, 1970. Soproni Szemle, 93. p. (Ism.) Gál, Károly (red.): Ethnographia Pannonica. Sozialhistoriche und ethnologische Studien zum Pannonischen Raum. Eisenstadt, 1971. Soproni Szemle, 93. p. (Ism.) Herpay Imre (szerk.): Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián... Sopron, 1919–1969. Sopron, 1970. Soproni Szemle, 191. p. (Ism.) Dercsényi Dezső–Entz Géza–Merényi Ferenc: Magyar műemlékvédelem 19671968. Budapest, 1970. Soproni Szemle, 377–80. (Ism.) 1973. Zur Geschichte der Norm der deutschen Schriftsprache in Ungarn (16–17. Jahrhundert). Linguistische Studien. Reihe Arbeitsberichte der Akademie der Wissenschaften der DDR. Berlin, 123–33. A helytörténeti és honismereti folyóiratok szerkesztőinek szombathelyi konferenciája. Soproni Szemle, 265. p. Kunszery Gyula (1906–1973). Soproni Szemle, 276. p. Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár XIV. kötet 1742–1769. Budapest, 1971. Soproni Szemle, 284–5. (Ism.) 1974. A világi zene jelentkezése Sopronban (1430–1629). Soproni Szemle, 4–40, 127–33. Jahressitzung des Instituts für deutsche Sprache (Mannheim 1–5. April 1974). Deutsche sprache, 348–52. Honti Pál: Hany Istók nyomában. Győr, 1972. Soproni Szemle, 192. p. (Ism.) Kobilarov-Götze, Gudrun: Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Gemeinsprache. Wiesbaden, 1972. MNy LXX, 239–41. (Ism.) H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI–XVII. század). Budapest, 1972. Soproni Szemle, 283–5. (Ism.) Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes VIII. Teil: Karten und Pläne. 2. Halbband: Pläne und Register. Bearbeitet von Karl Ulbrich. Eisenstadt, 1972. Soproni Szemle, 382. p. (Ism.) Derx, Josef: 100 Jahre Eisenstädter Bankaktiengesellschaft (1872–1972). Wien, 1972. Soproni Szemle, 381–2. (Ism.) Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár XV. kötet (1408–1770). Budapest, 1972. Soproni Szemle, 281. p. (Ism.) 1975.
19
Vízkelety, András: Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken. Band II. Budapest–Wiesbade, 1973. Acta Litteraria, 357–8. (Ism.) Eper Tivadar–Réthly Endre–Gerencsér Nándor (szerk.): Sopron Városi Tanács VB Kórházának III. évkönyve (1969–1974). Sopron, 1974. Soproni Szemle, 189–90. (Ism.) Emresz Károly: Sopron helytörténete a gimnáziumban. Győr, 1972. Soproni Szemle, 284. p. (Ism.) 1976. Krammer Jenő. In: Pedagógiai Lexikon. Budapest. Deutsche Mundarten im mittelalterlichen pannonischen Raum. Burgenländische Heimatblätter. A magyarországi germanisztika etimológiai problémái. In: Az etimológia elmélete és módszere. Szerk. Benkő Loránd–Sal Éva. Budapest, 212–6. A hétszáz éves Sopron. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma (1977). Szerk. Fenyő Béla–Ludas M. László. Budapest, 101–9. Csapody István stb.: Barangolások a soproni erdőkben. Budapest, 1975. Soproni Szemle, 181. p. (Ism.) Barkóczy, László–Mócsy, András: Die römischen Inschriften Ungarns (RIU). I. Lieferung. Budapest, 1972. Soproni Szemle, 182. p. (Ism.) Hadrovics, László: Schrifttum und Sprache der burgenländischen Kroaten im 18. Jahrhundert. Wien, 1974. Studia Slavica; magyarul: Soproni Szemle, 183–4. (Ism.) Die Kunstdenkmäler des politischen Bezirkes Oberwart. Bearbeitet von Adelheid Schmeller-Kitt nach Vorarbeiten von Julius Fleischer, mit einem Beitrag von Hansjörg Ubl. Wien, 1974. Soproni Szemle, 184–5. (Ism.) Scheiber Sándor (szerk.): Magyar-zsidó Oklevéltár XVI. kötet. 1412–1770. Budapest, 1974. Soproni Szemle, 378–9. (Ism.) Gimes Endre: Szil, Szany, Rábaszentandrás, Sobor, Egyed, Árpás. Útikalauz. Győr, 1975. Soproni Szemle, 376–7. (Ism.) Katona Imre: A habán kerámia Magyarországon. Budapest, 1974. Soproni Szemle, 377–8. (Ism.) Imre Samu: Felsőőri tájszótár. Budapest, 1973. Soproni Szemle, 378. p. (Ism.) 1977. Il miniatore del Leggendario Angioino ungherese. Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 287–9. A három középkori városháza. Soproni Szemle, 234–47.
20
Gimes Endre: Balf-fürdő. Útikalauz. Sopron, 1977. Soproni Szemle, 285. p. (Ism.) Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalaegerszeg, 1975. Soproni Szemle, 280. p. (Ism.) Manherz, Karl: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn. Budapest, 1977. Soproni Szemle, 374–6. (Ism.) Sz. Burger Alice (szerk.): Az 1975. év régészeti kutatásai. (Régészeti Füzetek I. sorozat 29. sz.). Soproni Szemle, 376. p. (Ism.) Sz. Póczy Klára: Scarbantia. A római kori Sopron. Budapest, 1977. Soproni Szemle, 379. p. (Ism.) 1978. A korona elrablása: Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440. Budapest. Grothausmann, Karl-Heinz: Das Stadtbuch von Karpfen (Krupina). Frankfurt– ern–Las Vegas, 1977. Germanistik 19. 1014. p. (Ism.) Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Budapest, 973; Papp, László–Végh, József (red.): Somogy megye földrajzi nevei. Budapest, 1974; Balázs, Judit: Rábaszentandrás család- és ragadványnevei. Budapest, 1977. Soproni Szemle 32. 91–3. (Ism.) Triber, Ladislaus (red.): Die Obere Wart. Festschrift zum Gedenken an die Wiedererrichtung der Oberen Wart im Jahre 1327. Oberwart, 1977. Soproni Szemle 32. 93–4. (Ism.) Olasz művelődési kapcsolatok a középkori Sopronban. Soproni Szemle 32. 78– 81. Suppan, Wolfgang: Jenő Takács. Dokumente, Kommentare. Eisenstadt, 1977. Soproni Szemle 32. 380. p. (Ism.) Hodik, Fritz P.: Beiträge zur Geschichte der Mattersdorfer Judengemeinde im 18. und in der ersten Hälfte 19. Jahrhunderts. Eisenstadt, 1975. Soproni Szemle 32. 382–3. (Ism.) 1979. Kottanner Jánosné emlékirata. In: A korona kilenc évszázada. Szerk. Katona Tamás. Budapest, 59–85. Varia etymologica. Studia Slavica 25. 253–62. Scheiber Sándor (red.): Magyar-zsidó Oklevéltár. Bd. XVII (1431–1770). Budapest, 1977. Soproni Szemle 33. 94–5. (Ism.) Dercsényi Dezső etc. (red.): Magyar műemlékvédelem 1973–1974. Budapest, 1977. Soproni Szemle 33. 186–8. (Ism.) 1980. 21
A vidéki helytörténeti, honismereti és közművelődési folyóiratok szerkesztőinek békéscsabai tanácskozása. Soproni Szemle 34. 44–6. Roisz Vilmos festőművész az ötvenéves Soproni Művésztelep egyik alapító tagja. Soproni Szemle 34. 270–6. Kiss Jenő: Mihályi tájszótár. Budapest, 1979. Soproni Szemle 34. 87–8. (Ism.) Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest, 1978. Soproni Szemle 34. 189–90. (Ism.) Pflagner, Margit: Streifzüge durch Westungarn. Eisenstadt, 1978. Soproni Szemle 34. 190. p. (Ism.) Csanits, Emmerich: Hianzngschichtn. Rechnitz, 1980. Soproni Szemle 34. 283– 4. (Ism.) 1981. Földrajzi neveink magyarázatáról. Soproni Szemle 35. 237–50. Scheiber Sándor (red.): Magyar-zsidó Oklevéltár. Bd. XVIII. (1290–1789). Budapest, 1980. Soproni Szemle 35. 87–8. (Ism.) Lagzi István (red.): Tanulmányok a magyarországi lengyel emigráció történetéből 1939–1945. Budapest–Szeged, 1979. Soproni Szemle 35. 89. p. (Ism.) Geosits, Stefan: 700 Jahre St. Jakobskirche und Pfarre Klingenbach. Wien, 1976; Nagy, Josef-Gruber, Oswald (red.): 700 Jahre Neckenmarkt 1279–1979. Eisenstadt, 1979; Zisper, Lorenz: Festschrift 350 Jahre Schlacht bei Lackenbach und Neckenmarkter Fahnenschwingen. Eisenstadt, 1970; Berghofer, Josef: Müllendorf. Geschichte, Wirtschaft, Volkskunde. Eisenstadt, 1980. Soproni Szemle 35. 187–8. (Ism.) Bárdos Kornél: Győr zenéje a XVII–XVIII. században. Budapest, 1980. Soproni Szemle 35. 188–9. (Ism.) Lindeck-Pozza, Irmtraut: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. III. Band. Wien–Köln–Graz, 1979. Soproni Szemle 35. 282– 3. (Ism.) Studia Judaica Austriaca. I–VII. Band. Wien–Eisenstadt, 1974–1980. Soproni Szemle 35. 283. p. (Ism.) Kiss Jenő: A cipészmesterség szakszókincse a rábaközi Mihályiban. Budapest, 1981. Soproni Szemle 35. 285. p. (Ism.) 1982. Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest, 1982. (Nyelvészeti tanulmányok 23). Akadémiai doktori értekezés. Domonkos Ottó: Ár- és bérlimitációk Sopron városban és Sopron megyében XVI–XIX. század. Budapest, 1981. Soproni Szemle 36. 93–4. (Ism.) 22
Buzás, Josef: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem Jahre 1713. Eisenstadt, 1981. Soproni Szemle 36. 94–5. (Ism.) Domonkos Ottó: A magyarországi kékfestés. Budapest, 1980; ua.: Blaudruckhandwerk in Ungarn. Budapest, 1981. Soproni Szemle 36. 188–9. (Ism.) Haiding, Karl (hg.): Johann Reinhard Bünker: Schwänke, Sagen und Märchen in heanzischer Mundart. Graz, 1981. Soproni Szemle 36. 274–5. (Ism.) Településtudományi Közlemények. 28. kötet. Budapest, 1979; 29. kötet. Budapest, 1980. Soproni Szemle 36. 275–7. (Ism.) Kiss Jenő: Nyelvjárási tanulmányok. Budapest, 1981. Soproni Szemle 36. 282– 3. (Ism.) Roth-Fuchs, Gabriele: Rust. 300 Jahre Freistadt. Eisenstadt, 1981. Soproni Szemle 36. 284. p. (Ism.) 1983. Die Gattung und der Text des Musicalischen Stammbüchleins. In: Andreas Rauch Musicalisches Stammbüchlein 1627. Red. Sas, Ágnes– Jancsovics, Antal. Budapest, 43–9. (Musicalia Danubiana 2.) Vas megye nemzetiségeinek földrajzi nevei. Vasi Szemle 37. 252–4. Kőszeg 1532. évi ostroma és Sopron. Soproni Szemle 37. 193–236. Szakál Ernő 70 éves. Soproni Szemle 37. 257–8. 1984. Ungarisch/Deutsch. In: Ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Erforschung. Red. Besch, Werner–Reichmann, Oskar– Sonderegger, Stefan (red.): Sprachgeschichte. Berlin–New York, I/1, 893–7. A német–magyar nyelvi érintkezések tanulságairól. MNy LXXX, 1–10. Német forrásszövegek, olvasási gyakorlatok I–II. Budapest. (Levéltári Módszertani Füzetek). Levéltári Szemle 3. 79–80. Népi hiedelmeink kutatása. Soproni Szemle 38. 169–70. Régészeti Füzetek. I. sorozat. 1–35. szám. Budapest, 1977–1982. Soproni Szemle 38. 91. p. (Ism.) Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Budapest, 1981. Soproni Szemle 38. 92. p. (Ism.) Keszei Dénes: Nagycenk múltja és jelene. Sopron, 1983. Soproni Szemle 38. 287. p. (Ism.) 1985. A helytörténetírás. In: Sopron 1945–1985. Szerk. Mollay Károly. Sopron, 132–8.
23
Függelék. In: Csonka Ferenc: Bocatius, János: Öt év börtönben 1606–1610. Budapest, 129–80. Die Antrittsvorlesung des ersten Professors für deutsche Sprache und Literatur in Ungarn. Arbeiten zur deutschen Philologie XVI. Debrecen, 117–25. Geschichte der neuhochdeutschen Schriftsprache in Ungarn. In: Akten des VII. Internationalen Germanisten-Kongresses. Bd. 4. Göttingen, 178–82. Soproni Stöckert Károly szobrászművész 75 éves. Soproni Szemle 39. 179–92. Sopron zenéje a 16–18. században. Széljegyzetek Bárdos Kornél könyvéhez. Soproni Szemle 39. 239–46. Buzás, Josef: Kanonische Visitationen 1757 Südburgenland. Eisenstadt, 1982. Soproni Szemle 39. 284–5. (Ism.) 1986. Kriegstagebuch Karls von Lothringen über die Rückeroberung von Ofen 1686. Budapest, 535 Seiten. Der Ursprung der ungarischen Buchstabennamen. In: wortes anst. verbi gratia. donum natalicium gilbert a.r. de smet. leuven/amersfort. Eds. h.l. coxv.f. vanacker & e.e. verhofstadt. 351–4. Über deutsch-ungarische Sprachkontakte. In: Beiträge zur Erforschung der deutschen Sprache Bd. 6. Hg. Fleischer, Wolfgang–Große, Rudolf– Lerchner, Gotthard (hg.): 167–71. Das Wörterbuch des Frühneuhochdeutschen in Ungarn. In: Beiträge zur historischen Lexikographie. Red. Agel, Vilmos–Paul, Rainer–Szalai, Lajos. Budapest, 111–21. (Budapester Beiträge zur Germanistik Bd. 15.) Masarik, Zdenek: Die frühneuhochdeutsche Geschäftssprache in Mähren. Brno, 1985. Germanistik 27. 44. p. (Ism.) Bokor József: Sopronkövesd ragadványnevei. Budapest, 1983. Soproni Szemle 40. 95. p. (Ism.) Festschrift für Karl Semmelweis. Eisenstadt, 1981. Soproni Szemle 40. 283–4. (Ism.) 1987. Jelentés a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1986. évi működéséről. MNy LXXXIII, 235–8. Nyelvtörténet és művészettörténet: A wolfenbütteli magyar-német szójegyzék. MNy LXXXIII, 486–93. Iparrégészet. Soproni Szemle 41. 159–61. Árszabások. A soproni vargák 1532. évi árszabása. Soproni Szemle 41. 289– 307.
24
Lindeck-Pozza, Irmtraut: Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. IV. Band. Wien–Köln–Graz, 1985. Soproni Szemle 41. 90– 4. (Ism.) Molnár László (red.): Georgius Agricola: Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról (Georgius Agricola: De re metallica libri XII. Basileae, MDLVI). Budapest, 1985. Soproni Szemle 41. 94–5. (Ism.) Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae) Bd. II. Budapest, 1987. Soproni Szemle 41. 184–5. (Ism.) 1988. Wörterbuch des Frühneuhochdeutschen in Ungarn. In: Mittelhochdeutsches Wörterbuch in der Diskussion. Hg. Bachofer, Wolfgang. Tübingen, 27–30. Zwei frühneuhochdeutsche Formelbücher aus Güns. In: Studien zum Frühneuhochdeutschen. Emil Skála zum 60. Geburtstag am 20. November 1988. Red. Wiesinger, Peter. Göppingen, 355–9. (Göppinger Arbeiten zur Germanistik Nr. 476) A Magyar Nyelvtudományi Társaság LXXXIII. közgyűlése. MNy LXXXIV, 507–11. Piirainen, Ilpo Tapani: Das Stadt- und Bergrecht von Banská Stiavnica/Schemnitz. Oulu, 1986. Germanistik 29. 331. p. (Ism.) Egy kőszegi formuláskönyv soproni vonatkozásai. Soproni Szemle 42. 141–6. Családtörténet és társadalomtörténet: Az 1532. évi soproni mészárosok. Soproni Szemle 42. 292–325. László Gyula: Az akvarell poétája: Soproni Horváth József. H.n. 1987. Soproni Szemle 42. 180. p. (Ism.) Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Geographia historica Hungariae tempore stirpis Arpadianae) III. Band. Budapest, 1987. Soproni Szemle 42. 183. p. (Ism.) Keszei Dénes: Történetek és leírások Nagycenk múltjából. H.n., é.n. Soproni Szemle 42. 184. p. (Ism.) Geosits, Stefan (hg.): Die burgenländischen Kroaten im Wandel der Zeiten. Wien, 1986. Soproni Szemle 42. 381–3. (Ism.) Das
1989. Kempelen Farkas: Az emberi beszéd mechanizmusa, valamint a szerző beszélőgépének leírása. 1791. Budapest. (Fordítás) A wolfenbütteli magyar–német szójegyzék. MNy LXXXV, 1–9.
25
A Magyar Nyelvtudományi Társaság LXXXIV. közgyűlése. MNy LXXXV, 498–503. Névtani tanulságok a "Baranya megye földrajzi nevei" című kötetből. Baranyai Művelődés 3. 15–9. Középkori háztörténet és várostörténet. Soproni Szemle 43. 18–40, 126–48, 205–24. Állítsák vissza Harka nevét! Soproni Szemle 43. 225–6. Visszaállították Házi Jenő akadémiai tagságát. Soproni Szemle 43. 227. p. A Számkivetettek Testvérülete a középkorban. Soproni Szemle 43. 334–44. 1990. Hussiten in Westungarn. Studia Slavica 36. 261–4. Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Széljegyzetek Dányi Dezső és Zimányi Vera könyvéhez. Soproni Szemle 44. 23–7. A címervita. Soproni Szemle 44. 149–54. Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Soproni kiegészítések és jegyzetek Ember Győző könyvéhez. Soproni Szemle 44. 228–48. XIV. századi osztrák költő híradása Nyugat-Magyarországról. Soproni Szemle 44. 340–3. Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. Budapest, 1989. Soproni Szemle 44. 84. p. (Ism.) Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1984. Soproni Szemle 44. 88–90. Pájer Imre (red.): Neves rábaköziek. Csorna–Kapuvár, 1989. Soproni Szemle 44. 191. p. (Ism.) Kiss Jenő: Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából. Budapest, 1982; A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana. Budapest, 1982; Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. Budapest, 1989. Soproni Szemle 44, 283–5. (Ism.) Büki Szabó József: Bük környékének ragadványnevei. Budapest, 1988. Soproni Szemle 44. 286. p. (Ism.) 1991. Der Sprachwissenschaftler Elmar Schwartz. In: Elmar von Schwartz zum Gedächtnis. Hg. Mollay, Károly. Budapest, 21–7. Importált földrajzi nevek. In: Emlékkönyv Benkő Loránd 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály–Kiss Jenő. Budapest, 453–6. A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1989. évi működése. MNy LXXXVII, 107–10.
26
A Magyar Nyelvtudományi Társaság 1990. évi működése. MNy LXXXVIII, 242–4. Kereskedők, kalmárok, árosok. Moritz Pál kalmár. 1511–1530. Soproni Szemle 45. 1–31. Az 1527. évi soproni adójegyzék. Soproni Szemle 45. 62–75. A Szélmalom utcai vám. 1217–1564. Soproni Szemle 45. 97–121. Az 1528. évi soproni adójegyzék. Soproni Szemle 45. 166–78. Magyarország zenetörténete. Soproni jegyzetek. Soproni Szemle 45. 219–29. A Szövetségközi Katonai Bizottság bizalmas utasítása a hozzá beosztott antanttisztekhez. Soproni Szemle 45. 316–9. Soproni Stöckert Károly 1910–1991. Soproni Szemle 45. 365–6. 1992. Die deutsch-ungarischen Sprachkontakte. In: Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Red. Honti, László etc. Amsterdam–Atlanta, 111–6. Ajánlás. In: Sopron és környéke 1922–1990. Szerk. Sarkady Sándor. Budapest, 7–13. A soproni népszavazás tanulságai: 1921. dec. 14.–1991. dec. 14. Soproni Szemle 46. 97–105. A Tómalom középkori előzményei. Fejezet a soproni határ történetéből. Soproni Szemle 46. 150–67. A Rózsák utcája. Részlet Sopron középkori helyrajzából. Soproni Szemle 46. 231–44. Rauch András Sopronban. Soproni Szemle 46. 289–311. Kiss Jenő: A mihályi nyelvjárás változásai 1889 és 1989 között. Budapest, 1990. Soproni Szemle 46. 88–9. (Ism.) Keszei Dénes: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. Sopron, 1990. Soproni Szemle 46. 282. p. (Ism.) Pájer Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen 1870–1889. Csorna, 1990. Soproni Szemle 46. 383. p. (Ism.) 1993. A Rózsa utca nevének eredete. (Válasz Szilágyi Istvánnak). Soproni Szemle 47. 25–30. Az 1530. évi soproni adójegyzék. Soproni Szemle 47. 30–41. Helytörténetírás: minek? kinek? Soproni Szemle 47. 135–41. Az 1530. évi soproni gabonadézsma-jegyzék. Soproni Szemle 47. 157–62. Hiller, István: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1665 bis 1645. Wien–Köln–Weimar, 1992. Soproni Szemle 47. 182–4. 27
Győri Tanulmányok. 1991/1: Fejezetek győri önkormányzatok történetéből. Győr, 1991. Soproni Szemle 47. 190–1. (Ism.) Fertőrákos. Műemléki megfontolások egy magyar falu megújításához. Soproni Szemle 47. 236–7. Az 1532. évi soproni adójegyzék. Soproni Szemle 47. 263–79. Soproni Horváth József szobra. Soproni Szemle 47. 279–80. Első Telekkönyv / Erstes Grundbuch 1480–1553. Sopron város történeti forrásai A/I. Sopron. (Forráskiadás és fordítás) Ami Weöres Sándor életrajzából kimaradt... In: Soproni Füzetek '93. Szerk. Sarkadi Sándor. Sopron, 155–7. 1994. Amikor a Kaukázusban orvos voltam (Hadifogságom emlékeiből). In: Soproni Füzetek '93. Szerk. Sarkadi Sándor. Sopron, 231–66. Das Geschäftsbuch des Krämers Paul Moricz / Moritz Pál kalmár üzleti könyve 1520–1529. Sopron város történeti forrásai B/I. Sopron. (Forráskiadás és fordítás) Két középkori oltárjavadalom történetének tanulságai (Részlet Sopron középkori topográfiájából). Soproni Szemle 48. 43–60. Hiller István (1934–1993). Megemlékezés. Soproni Szemle 48. 80–2. A Kovácsok utcájának topográfiája (Várkerület 3–37. számú telkek 1379–1536) I. rész. Soproni Szemle 48. 266–302. 1995. Hausarznei- und Essigbüchlein von Hans Seyfridt / Hans Seyfridt házipatikája és ecetes könyvecskéje 1609–1633. Sopron város történeti forrásai B/II. Sopron. (Forráskiadás és fordítás) A Kovácsok utcájának topográfiája (Várkerület 3–37. számú telkek 1379–1536) II. rész. Soproni Szemle 49. 130--57. A Kovácsok utcájának topográfiája (Várkerület 3–37. számú telkek 1379–1536) III. rész. Soproni Szemle 49. 193–214. Egy évtized külkereskedelmének társadalomtörténeti háttere. (1483–1489). Soproni Szemle 49. 289–316. 1996. Ajánlás. In: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. Szerk. Környei Attila–G. Szende Katalin. Sopron. 1997. Beköszöntő (a Soproni Szemle 51. évfolyama elé). Soproni Szemle 51. 1. p.
28
Dr. Mollay Károly (Sopron 1913.) Anyanyelvi életrajzom. In: Anyanyelvünk vonzásában. Nyelvtudósok, nyelvészek és nyelvművelők Győr-Sopron megyében. Szerk. Hérics Lajosné. Győr, 134–6.
Összeállította: Mollay Erzsébet
29
MANHERZ KÁROLY MOLLAY KÁROLYRÓL Mollay Károly életműve átfogta a német és a magyar nyelvészet, a német irodalomtörténet, a magyarországi német nyelvjáráskutatás, a paleográfia és a német grammatika oktatását és kutatását. Német nyelvtanárok, nyelvtörténészek, levéltárosok, a német kultúra kutatóinak generációi tanulták meg tőle, hogyan kell a német nyelvű kultúrát vizsgálni és milyen fontosak a német– magyar kulturális, nyelvi kapcsolatok. Mindig is tanár akart lenni, kezdetben a reáliák érdekelték, de az érettségi után a germanisztika–romanisztika területén kötött ki. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte francia–német szakon. A kétnyelvű és kétkultúrájú nyugat-magyarországi Sopron családi indíttatása kezdettől fogva kétnyelvű kultúrához és a kétnyelvűséghez szoktatta. Innen származtak nyelvjárási ismeretei is. Ez a háttér azonban nem akadályozta meg abban, hogy már középiskolásként is a magyar stílus egyik legkiválóbb ismerője legyen. A szülői házon kívül természetesen a jó iskolák, a kiváló képzés mind olyan hajtóerők voltak, amelyek Mollay Károlyból az Eötvös Collegium egyik legkiválóbb diákját nevelték, akinek Gyergyai Albert, Koszó János, valamint Petz Gedeon, Schwarz Elemér, Bleyer Jakab, Thienemann Tivadar, Pukánszky Béla és Eckhardt Sándor voltak tanárai. Diplomamunkája és disszertációja a középkori soproni családneveket vizsgálta, habilitációs disszertációjában is hű maradt szűkebb környezetéhez, Sopron város helytörténetét írta meg. Későbbi kandidátusi disszertációja GyőrSopron megye történetét dolgozta fel, míg akadémiai doktori disszertációja a magyar–német jövevényszavak vizsgálatával, a magyar–német nyelvi kapcsolatokkal foglalkozott. Amikor 1948 karácsonyán, a mintegy 4 éves orosz hadifogságból hazatért, a magyarországi germanisztikát igen zilált helyzetben találta. Schwarz Elemér, a ciszter szerzetes, a német nyelvészet és néprajz professzora kénytelen volt elhagyni az egyetemet, majd később az országot. Tanszékét feloszlatták, a könyvtárat szétzilálták. A germanisztika és a nyelvtudomány, az akkori ideológiák számára különösebben nem játszott fontosabb szerepet, egyetlen német leíró nyelvtani előadást tűrt meg az akkori rezsim. Mollay Károly főiskolai tanár volt az Eötvös Collegiumban, amelyet 1950-ben szintén feloszlattak. Egy évig egy kereskedelmi iskolában tanított gép- és gyorsírást, majd 1951-től az újjáalakított Idegennyelvi Főiskolán a német grammatika tanára volt. Nyelvtörténetről még szó sem lehetett. Titokban, engedély nélkül azonban talált egy-két tanítványt, akiknek gót, ófelnémet, és középfelnémet szemináriumokat tartott. A sors iróniája volt talán, hogy a szovjet mintára indított aspiráns-képzésben Mollay Károly lett a germanisztika aspiráns-vezetője és ilyen módon felelős30
séggel biztosította e diszciplína utánpótlását. Az 50-es évek elején került át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Német Nyelvi és Irodalmi Tanszékére, ahol megkezdhette a nyelvészeti előadásait. A párton kívüli germanista helyzete nem volt könnyű abban az időben. Szakmai szempontból 100%-osan kellett teljesítenie, bizonyítania, hogy olyan fogalmak, mint felnémet és alnémet, politikától mentesek. 1956-ban tagja volt az egyetem forradalmi bizottságának, amiért természetesen 1957-ben fegyelmit és figyelmeztetést kapott a rektortól. Igaz, hogy 1962-ben hatálytalanították ezt, de igazi rehabilitációja csak 1990. május 30-án következett be. Ezek a mozgalmas évek a tudóst, a kutatót, a tanárt sohasem akadályozták meg abban, hogy intenzív munkáját folytassa. A helynevek és családnevek vizsgálata a magyarországi városok és a magyarországi németség történetének kutatásához vezették. A német nyelv története témakörben különösen a korai újfelnémet nyelv, a német irodalmi nyelv kezdetei, a német–magyar nyelvi kapcsolatok foglalkoztatták. Számos kéziratot dolgozott fel és adott ki, s ez a tevékenysége a paleográfia műveléséhez hozta közelebb. Soproni oklevelek, források, a Budai Jogkönyv, a Magyarországi Korai Újfelnémet Szótár és számos más, jelentős kutatási eredmény, mind mérföldkövei ennek a periódusnak (Das Ofner Stadtrecht, 1959; Die Denkwürdigeiten der Helene Kottannerin, 1971; Kriegstagebuch Karls von Lothringen über die Rückeroberung von Ofen 1686, 1986 stb.). Éveken át oktatta a középkori német irodalmat is. Szülővárosához való hűsége tudományos pályafutásában következetesen jelen volt, hiszen Sopron gazdag oklevélanyaga, kétnyelvűsége, történelme igen sok kutatnivalót adott. Soproni kéziratok szövegkiadásán túl a Soproni Szemle szerkesztése és kiadása ugyancsak életművének egyik fontos alkotóeleme volt. 1970-től haláláig a folyóirat főszerkesztője volt. Nyugdíjba vonulása után nagy energiával folytatta tudományos munkásságát, elsősorban a középkori soproni élet dokumentumait dolgozta fel és adta ki a város által indított új sorozatban (Erstes Grundbuch 1480–1553, 1993; Das Geschäftsbuch des Krämers Paul Moritz 1520–1529, 1994; Hausarzneiund Essigbüchlein von Hans Seyfridt 1609–1633, 1995). Szülővárosa 1987-ben Pro Urbe Sopron-díjjal, 1971-ben Lackner Kristóf-emlékéremmel tüntette ki, majd azzal is megtisztelte, hogy díszpolgárává avatta. Mollay tanár úr számára a kutatás sohasem volt öncélú, eredményeit mindig felhasználta az oktatásban. Német leíró nyelvtana, irodalmi szöveggyűjteményei és nyelvtörténete német és magyar nyelven több kiadást megérve germanisták százai számára képeztek tananyagot. Számos doktorandusz vezetőjeként, aspiráns-vezetőként középkori és korai újfelnémet szövegeket és magyarországi német nyelvjárásokat dolgoztatott fel. A hazai germanisztika 1945 utáni újraéledése és kibontakozása neki köszönhető. Munkássága a magyar nyelvtudomány szempontjából is jelentős: 1991-ben Révai Miklós-díjat, 199531
ben Pajzs Dezső-díjat kapott. A magyar tudományosság 1984-ben Akadémiai Díjjal, a kormányzat 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A hazai tudományos közéletben számos tudományos testület és bizottság tagjaként vett részt, tagja volt az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, az MTA Nyelvtudományi, Szótári és Várostörténeti Bizottságainak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja és főtitkára volt, tagja volt a Magyar Történeti Társaságnak és aktívan részt vett a Tudományos Minősítő Bizottság munkájában. Germanisztikai munkásságát a nemzetközi tudományosság is elismerte, a mannheimi Institut für deutsche Sprache Tudományos Tanácsának levelező tagjává is választották. Mollay Károlyt határozott, szilárd jellemként, keményen dolgozó kutatóként, a mércét igen magasra tevő tudósként és őszinte, életútjától eltántoríthatatlan emberként tisztelik tanítványai és kollégái.
MOLLAY KÁROLYRA EMLÉKEZVE Mollay Károly – amióta csak ismertem – mindig az egészség, az erő, a határozottság, a szilárdság, a biztonság megtestesítője volt. Nyolcvanadik születésnapján, 1993-ban is – bár felmérte a múló időt – sok mindent tervezett. „Én most is mindennap Sopronban vagyok, soproni házakkal, soproni emberekkel foglalkozom. Minden középkori soproni családot ismerek már, csak meg kell írni” – jelentette ki az ünnepi alkalommal vele beszélgető G. Szende Katalinnak. Majd így folytatta: „Mivel az idő véges, az apróbb eredményeket máris publikálom... jelenleg az első telekkönyv (Grundbuch) kiadásán dolgozom, amelynek bevezetésében a városi topográfia alapjait is tisztázni szándékozom. Készen áll a külváros 1. fertályának házankénti feldolgozása 1379-től 1534-ig, és szeretnék egy hosszabb tanulmányban foglalkozni a soproni harmincadhivatal működésével.” (SoprSz 1993/4. 304–5.) Aztán három év múlva, 1996-ban, immár betegségtől gyötörten is még megírta az Anyanyelvi önéletrajzom című tájékoztató vallomást az Anyanyelvünk vonzásában. Nyelvtudósok, nyelvészek és nyelvművelők Győr-Moson-Sopron megyében címmel, a Kazinczy-versenyek 32. országos döntőjére megjelentetett jubileumi kötet számára (szerk. Hérics Lajosné. Győr, 1997, 134–6). De a betegség, a halál erősebbnek bizonyult. 1997. április 3-án örökre eltávozott tőlünk. És megtért őseihez, a mindennél jobban szeretett Sopronba, amelyért egy életen át oly példamutatóan munkálkodott...
32
Mollay Károly hatalmas életművét áttekintendő, elővettem könyvtáramból a Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig című, csaknem hatszázötven lapos munkát (Bp., 1982). A belső címoldalon ott olvasható: „Szathmári Istvánnak régi barátsággal: Mollay Károly”, azokkal a gondosan, szépen, de határozottan megformált kalligrafikus betűkkel, amelyekben számomra szinte tükröződött szerzőjének egész egyénisége. Mindez sok közös emléket felidéz bennem. Az Idegen Nyelvek Főiskoláján 1951 nyarán létrejött barátságot: mennyit beszélgettünk akkoriban – a Mollay családban is – vele és Krammer Jenővel az új intézménnyel kapcsolatos szakmai, módszertani és egyéb kérdésekről! Aztán a hetvenes években háromszor vettem részt vele és tanítványával, a korán elhunyt jó baráttal: Juhász Jánossal a mannheimi „Institut für deutsche Sprache” Jahrestagunján. Itt láttam, hogy milyen tekintélye volt már abban az időben az egész világból összesereglett germanisták előtt. És hányszor ültünk egymás mellett az akkor még népes Kruzsokban, elbeszélgetvén családi, szakmai és igen gyakran tréfás, humoros dolgokról... Mi jellemezte az eddig említetteken kívül Mollay Károlyt? Röviden: a szigorúság, a következetesség – mind erkölcsi, mind szakmai és módszertani tekintetben. Erről tanúskodik – minthogy a szigorúság hallatlan szorgalommal is párosult benne – több mint négyszáz tételt tartalmazó szakirodalmi bibliográfiája (l. 1993-ig: SoprSz 1993/4. 401–22) és az a tény, hogy erkölcsi és egyéb elveit soha, semmilyen körülmények között fel nem adta, ami miatt – enyhén szólva – nem kevés mellőztetésben volt része a nehéz időkben. – Aztán filológus, sőt kitűnő filológus volta ellenére nem kevésbé jellemezte a talpraesettség, az életrevalóság, az adott helyzethez való alkalmazkodóképesség. Ezt fényesen igazolja három és fél évig tartó orosz hadifogságát bemutató naplója (Amikor a Kaukázusban orvos voltam. Hadifogságom emlékeiből. SoprFüz ‘93. 231–66.): nemcsak derekasan helytállt bizonyos orvosi teendőket illetően, hanem megtanult oroszul, sajátos orosz olvasókönyvet és nyelvtant állított össze, színdarabot írt, amelyet egyébként elő is adtak és így tovább. – Megemlítem még, hogy a derű, a humor sem állt távol Mollay tanár úrtól. Sok példát idézhetnék, éppen az említett naplóból, amely olyan érdekesen van megírva, hogy nem tudtam letenni, amíg végig nem olvastam. Egy a példák közül: Ádámin szovjet őrnagy engedélyt szerez neki, hogy bármikor kimehesen a táborból, majd így szólt: ”»Felelősséget vállaltam Magáért! Ugye nem fog megszökni?« Mosolyogva ránéztem – írja a volt hadifogoly – »Őrnagy úr (!) ! Legyen nyugodt, nem fogok megszökni! Csak azért, mert innen nem lehet megszökni!«” (i. h. 241.) – Nem tagadható meg aztán Mollay Károlytól bizonyos művészeti hajlam sem. Középiskolás korában részt vett Horváth József rajztanár és festőművész rajziskolájának különóráin, és minden bizonnyal ennek eredményeként rajzolt és festett is. Két – szerintem kitűnő – rajzát közli a Soproni Szemle (1993/4. 301 és 303). És a Naplója több helyütt olyan hangulatos, szinte művészien megrajzolt leírást 33
tartalmaz, mint amilyent Kuncz Aladár Fekete kolostor-ában olvashatunk (l. pl. i. m. 237–8, 250, 255). Valójában két elindítója és – mondhatnánk – örök mozgatója, inspirálója volt Mollay tanár úr tudományos munkásságának. Először is Sopron, ahol minden ház, minden kapu történelmet sugároz, és ahol páratlanul gazdag levéltár őrződött meg. Másodszor a főiskolai, majd egyetemi nyelvészeti és irodalomoktatás volt az ösztönzője. Ő maga mondta a nyolcvanadik születésnapján készített interjúban a következőket (SoprSz 1993/4. 303): ”Helytörténeti irányú kutatásaimat a középkori soproni családnevekről írott disszertációm indította el. Ahhoz ugyanis, hogy tisztázni tudjam, hogy egy név már családnév-e, ismernem kellett a család történetét. A családtörténet tisztázásához pedig egy csomó várostörténeti kérdést kellett megoldanom. Így aztán mind jobban belebonyolódtam...”. Mindez elvezette a korai újfelnémet paleográfia műveléséhez, régi kéziratok és nyomtatványok kritikai kiadásához és lefordításához, továbbá a hazai korai újfelnémet kancelláriai nyelv kutatásához, illetve a magyar nyelv német jövevényszavainak a vizsgálatához. Mollay Károly ritka eredményességű tanár is volt. Mind szigorúsága, mind embersége szájról-szájra járt a hallgatók körében. Hiller István soproni könyvtáros – aki nekem is kedves tanítványom volt az Idegen Nyelvek Főiskoláján, és aki már sajnálatosan szintén nincs az élők sorában – így emlékezett Mollay tanár úrra 1983-ban: ”Olyan fölényes biztonsággal lépett a katedrára és úgy adta elő pl. a rendszeres német leíró nyelvtant, hogy mi, hallgatói valósággal csodáltuk teljesítményét. Szigorúsága, határozottsága, következetessége és mély humanizmusa olyan tulajdonságai, melyeket az egykori tanítványok – ma többségükben magas beosztású híres-neves emberek – szerte az országban és a határokon túl tisztelettel és szeretettel emlegetnek.” (SoprSz 1983/4. 326.) Egy másik tanítványa, Kovács József László meg ezt írta róla tíz évvel később: „Bár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Német Tanszékén 1951-től »csak« óraadó, majd később docens volt, lebilincselő előadásait, tudományos ismereteit tisztelve mindnyájan professzor úrnak szólítottuk.” (SoprSz 1993/4. 294.) Nemcsak a német szakos tanárok nemzedékeit nevelte évtizedeken át, hanem valóságos iskolát teremtve számos hallgatóját indította el a tudományos pályán is, akikből később szintén tudós kutatók váltak. Így lett Mollay Károly példakép, az iskolateremtő, lelkiismeretes tudós példaképe, az igaz ember példaképe és az igaz barát példaképe. Szathmári István
34
A hetvenes évek magyar nyelvészei Nem szokványos kiadványt ajánlunk az olvasó figyelmébe A hetvenes évek magyar nyelvészei című 51 füzetre tervezett sorozatunkkal. Különlegességét az adja – egyebek között –, hogy írott szöveg, videofelvétel és hangkazetta együttesével mutatunk be félszáz hazai nyelvészt, továbbá a társtudományok néhány jeles képviselőjét, akiknek tudományos munkássága a 70-es években teljesedett ki, ill. érte el csúcsát (amit kandidátusi, akadémiai doktori fokozat is hitelesített), jelentős szakmai irányító és közéleti szerepet töltöttek be, országosan ismert és elismert személyiségekként tisztelték őket. Az 51 pályaképnek általunk választott formája – azaz a) hogy ki-ki személyesen önvallomásként szubjektíven beszélhessen pályájáról, szakmai tevékenységéről, megvalósított vagy csak megálmodott terveiről, b) hogy munkáinak bibliográfiája hitelesítse a megrajzolt pályaképet, c) hogy kortársi méltatást is adjunk róla – reményeink szerint hozzásegít a tudós személyiségek objektív megítéléséhez, aminek ugyanúgy szükségét éreztük a 70-es években, mint napjainkban is, és feltehetően még a jövőben sem lesz másképpen. A különböző előjelű részrehajlásokra és elfogultságokra hajlamos társadalmi gyakorlat és közélet számottevő ellensúlyozására persze mi sem gondolhattunk, de az erre irányuló szándékunkat sem titkoltuk. A szakma szeretete, a tudomány előbbreviteléért dolgozó, a szakmai eredmények megismertetésén fáradozó ember megbecsülése indított arra, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének fonetikai osztályán végzett munkám mellett, a kísérleti fonetikában használt kép- és hangrögzítő eszközeink felhasználásával pályatársaimról felvételeket készítsek. Így gyűlt össze az a jelentős videoanyag, melynek további feldolgozását az ELTE Fonetikai Tanszékén végeztük, ill. végezzük még ma is. Elképzelésem megvalósításában munkatársaim közül többen működtek közre mind az Intézetben, mind az Egyetemen. Köszönet érte nekik éppúgy, mint nyelvész kollégáimnak, akik vállalkoztak egy-egy életmű méltatására. A képernyőről ránk villanó tekintetből, a külső megjelenésből, testtartásból és arckifejezésből, valamint az élőszó erejével kifejezett gondolatokból (néha érzelmekből is) megismerhető emberi habitus ránk gyakorolt hatása lenyűgözőbb minden írásnál. Látva, hallgatva és olvasva a hetvenes évek nyelvészeit ismeretekben gyarapodhatunk, páratlan élménnyel gazdagodhatunk. Ezt szeretném megosztani kortársainkkal és az utánunk jövőkkel. Budapest, 1994. november 15. Bolla Kálmán
35
A HETVENES ÉVEK MAGYAR NYELVÉSZEI 1. BALÁZS JÁNOS 2. BALOGH DEZSŐ 3. BALOGH LAJOS 4. BÁRCZI GÉZA 5. BARTÓK JÁNOS 6. BENKŐ LORÁND 7. BERECZKI GÁBOR 8. CZEGLÉDY KÁROLY 9. DEME LÁSZLÓ 10. DEZSŐ LÁSZLÓ 11. DOMOKOS PÁL PÉTER 12. DOMOKOS PÉTER 13. ELEKFI LÁSZLÓ 14. ERDŐDI JÓZSEF 15. FÁBIÁN PÁL 16. FOGARASI MIKLÓS 17. GREGOR FERENC 18. GRÉTSY LÁSZLÓ 19. HADROVICS LÁSZLÓ 20. HAJDÚ MIHÁLY 21. HAJDÚ PÉTER 22. HEGEDŰS JÓZSEF 23. HERMAN JÓZSEF 24. IMRE SAMU 25. JUHÁSZ JÓZSEF 26. KÁLMÁN BÉLA
27. KÁROLY SÁNDOR 28. KERESZTURY DEZSŐ 29. KIEFER FERENC 30. KISS LAJOS 31. KOVALOVSZKY MIKLÓS 32. LAKÓ GYÖRGY 33. LŐRINCZE LAJOS 34. B. LŐRINCZY ÉVA 35. MOLLAY KÁROLY 36. MOLNÁR JÓZSEF 37. NYÍRI ANTAL 38. PAPP FERENC 39. PAPP LÁSZLÓ 40. RÁCZ ENDRE 41. J. SOLTÉSZ KATALIN 42. SZABÓ DÉNES 43. SZABÓ T. ATTILA 44. SZATHMÁRI ISTVÁN 45. SZENDE ALADÁR 46. TAMÁS LAJOS 47. TELEGDI ZSIGMOND 48. TOMPA JÓZSEF 49. VÉGH JÓZSEF 50. VÉRTES O. ANDRÁS 51. ZSILKA JÁNOS
Eddig megjelent füzetek: 1., 4., 11., 19., 24., 33., 39., 40., 43., 48.
36
