001-480 Instant tordelt2:Layout 1
10/8/08
4:48 PM
Page 46
(Black/Black plate)
si kísérletre. A C tervet kihagyta, az a lázadásokra vonatkozik. Walter tudása aranyat ért. Jorge örökké hálás. Megígéri, hogy pár héten belül megszerzi Walter ötezrét. A smasszerek intenek. Ideje visszatérni. J-boy magának: már több mint a felével kész vagyok.
5 Stockholm felsô köreiben senki sem tudta a következôt Johan Westlundról, azaz JW-rôl, minden ficsúrok ficsúrjáról: hogy egy közönséges állampolgár, egy lúzer, egy átlag svéd. Csupa blöff és kamu; kettôs játszmát játszott – luxuséletet élt a fiúkkal heti két-három éjszakán át, de a fennmaradó idôben keményen spórolt, hogy kijöjjön a pénzébôl. JW játszotta az aranyifjút. Valójában egy nyomorult csóró volt. Hetente ötször ketchupos tésztát evett, soha nem járt moziba, bliccelt a jármûveken, az egyetemi vécébôl megfújta a vécépapírt, kaját csent a szupermarketben és Burlington zoknit a nagyáruházban, maga vágta a haját, a márkás ruháit használtan vette, és fizetés nélkül lopózott be a konditerembe, amikor a pénztároscsajok nem figyeltek. Albérletben lakott egy bizonyos Reuterskiöldnénél – ez volt az egyetlen, amirôl Putte, Frederik, Nippe és a többi srác tudott. Az albérlet volt az, amit nem tudott letagadni valódi helyzetét illetôen. Valahogy ezt elfogadták. JW a spórolás mestere lett. A kontaktlencséit csak akkor használta, ha muszáj volt, és az egy hónapra szóló lencséket tovább hordta a lejáratuknál, míg a szeme bírta a viszketést. Bevásárláskor mindig magával vitte a saját nejlonzacskóit, a reggelire való müzlit maga keverte, Euroshopper márkájú ételt vett, az Absolut vodkás üvegbe olcsó német vodkát töltött – csodával határos módon soha senki nem vette észre. JW patkány módjára élt, amikor senki nem látta. Big time. A bevételi oldal elég sovány volt. Az államtól kapott pénzt: tanulmányi tá46
001-480 Instant tordelt2:Layout 1
10/8/08
4:48 PM
Page 47
(Black/Black plate)
mogatást, diákhitelt és lakhatási támogatást. De ebbôl az ô életmódja mellett nem futotta sokra. A megváltást mellékállása hozta: feketén taxizott. Az egyenleget nehéz volt nullára kihozni. Simán eltapsolt kétezer koronát egy este során a fiúkkal. Kis szerencsével ugyanennyit kaszált egy erôs éjszakán a taxijával. Sofôrként elônyére vált, hogy fiatal, jóvágású svéd volt. Mindenki be mert hozzá szállni. Tényleg közéjük tartozni, ez volt a játék legnehezebb része. Elolvasta a felsô osztályról szóló regényeket, megtanulta a zsargont, az etikettet, a szabályokat és az íratlan törvényeket. Figyelte a csevejt, a nazális hangfekvést, és megszabadult saját északias kiejtésétôl. Megtanulta a „tré” szó helyes használatát, rájött, milyen ruhák tetszenek nekik, mely alpesi sípályák a menôk, és hol lehet elfogadhatóan nyaralni Svédországban. Ez utóbbiakat nem volt nehéz felsorolni. Torekov, Falsterbo, Smådalarö stb. Tudta, hogy fontos stílusosan költekezni. Vegyél Rolex órát, vegyél Tod’s cipôt, vegyél Prada zakót, vegyél krokodilbôr Gucci mappát az egyetemi jegyzeteidnek. Nagyon várta a következô lépést, hogy vehessen egy BMW cabriót, és evvel kipipálhassa az utolsó b-t a háromból: brillantin, barnulás, BMW. JW jól szerepelt, mûködött a dolog. Az elit befogadta. Volt valaki. Szórakoztatónak, elegánsnak és bôkezûnek tartották. De tudta, hogy mégis gyanakodnak. Fehér foltok vannak a múltjában, senki nem ismeri a szüleit, senki nem tudja, hova járt iskolába. És a hazugságokat nehéz volt fenntartani. Néha kételkedtek, vajon tényleg St. Moritzban töltötte-e a síszünetet? Senki nem emlékezett rá. Tényleg lakott-e Párizsban a Marais negyed közelében? Hiszen a franciatudása messze nem tökéletes. Érezték, hogy valami nem stimmel, de nem tudták, mi. JW tisztában volt a nehézségekkel, álcázás, beilleszkedés, a valódiság látszatának keltése. Önmaga elfogadtatása. És miért? Maga sem tudta a választ. Nem mintha nem foglalkoztatta volna – tudta jól, hogy az elismerést hajszolja, hogy különlegesnek érezhesse magát. De nem értette, hogy miért pont ezt a módszert választotta, ami a legkönnyebben vezethet a megaláztatáshoz. Ha leleplezôdik, akkor nincs többé keresnivalója a városban. Néha arra gondolt, talán pont ezért nem száll ki, önpusztító módon kíváncsi, milyen messzire juthat. Hogy kénytelen legyen elviselni a leleplezôdés szégyenét. Legbelül leszarta Stockholmot. Nem odavalósi volt. 47
001-480 Instant tordelt2:Layout 1
10/8/08
4:48 PM
Page 48
(Black/Black plate)
Nem érezte, hogy bármi fontosra szert tud ott tenni a feltûnésen, a bulikon, a csajokon, a fényûzô életen és a pénzen kívül. Külsôségek. Bármelyik városban megvan ugyanez. De neki most épp a fôvárosban jött össze. JW-nek volt egy igaz története is. Szülôvárosa Robertsfors volt, Umeå fölött, másodikos gimnazista korában költözött Stockholmba. A szülei nélkül érkezett, két utazótáskával és apja unokatestvérének a címével. Három napig ott lakott, aztán rátalált Reuterskiöldnére. Belevetette magát a világba, ahol most mozog. Stílust, ruhatárat és frizurát váltott. Beiratkozott az Östra Real Gimnáziumba, a megfelelô emberekkel érintkezett. Anyja és apja eleinte nyugtalankodtak, de tenni nem tudtak semmit, ha ô egyszer így döntött. Aztán megnyugodtak – ha JW boldog, ôk is boldogok. JW ritkán gondolt a szüleire. Hosszú idôn át úgy tett, mintha nem is léteznének. Az örege brigádvezetô volt egy fûrészmalomban, ennél távolabb semmi nem eshetett volna JW saját elképzeléseitôl. Az anyja a munkaközvetítônél dolgozott. Nagyon büszke volt, hogy a fia egyetemen tanul. Amire viszont itt sokat gondolt, az a családjában történt. Szokatlan, kivizsgálatlan tragédia volt. Robertsforsban mindenki ismerte a történetet, de senki nem beszélt róla. Négy éve, hogy JW nôvére, Camilla eltûnt, és senki sem tudja, mi történt vele. Hetekbe telt, mire rájöttek, hogy nincs meg. Stockholmi lakásában nem találtak nyomot. Az anyjával és apjával elôzôleg folytatott beszélgetésekbôl sem derült ki semmi. Senki nem tudott semmit. Talán nem is tûnt el. Talán ráunt az egészre, és lelécelt külföldre. Talán filmcsillag lett Bollywoodban, és éli az életét. JW nem bírta elviselni a történtek utáni hangulatot. Az apja, Bengt, belemerült az önsajnálatba, a némaságba és az italba. Az anyja, Margareta, igyekezett tartani magát. Bizonyos volt benne, hogy szerencsétlenség történt, és hitt abban, hogy segít, ha részt vesz a helyi Amnesty klub munkájában, még többet dolgozik, és elmegy egy pszichiáterhez megbeszélni a rémálmait, melyek újra és újra kísértették éjszaka, már csak azért is, mert hetente kétszer eszébe juttatta ôket a pszichomumus. De JW-nek is megvolt a maga hite: kizárta, hogy Camilla csak úgy fogta magát, elutazott, és négy éve nem hallat magáról. Biztosan nem él már. Lelkük mélyén alighanem mind ugyanígy gondolták. JW emésztette magát emiatt. És a tettes megúszta szárazon. 48
001-480 Instant tordelt2:Layout 1
10/8/08
4:48 PM
Page 49
(Black/Black plate)
Félt, hogy az otthoni hangulat kikészíti. Kénytelen volt elköltözni. Ugyanakkor kénytelen volt nôvére útját ismételni. Camilla, aki három évvel volt idôsebb nála, szintén fiatalon, tizenhét évesen hagyta maga mögött Robertsforst. Többre vágyott annál, hogy a mûboldogság birodalmában fonnyadozzon. Az anyjuk azt állította, hogy kicsi korukban Camilla és JW többet verekedtek és veszekedtek, mint a többi gyerek. Jóformán semmilyen kapcsolatuk sem volt. De miután Camilla már két éve a városban élt, valamivel közelebb kerültek egymáshoz. JW sms-eket kapott tôle, néha röviden beszéltek telefonon, idônként egy-egy e-mailt is írt. Valamiképpen rájöttek, hogy mindketten ugyanoda tartanak. JW ma már látja, hogy mindig is hasonlítottak egymásra. JW képzeletében Camilla a belváros királynôje volt. A bulik legdögösebb macája. Elôkelô. Ismert. Mint amilyennek neki is lennie kell.
A feketetaxizás egyszerû üzlet volt. Kölcsönkapott egy autót Abdulkarim Haijtól, egy arabtól, akivel a kocsmában ismerkedett meg egy évvel korábban. A kocsit tele tankkal vette át, és tele tankkal adta vissza. A város többi sofôrje elfogadta a jelenlétét – tudták, hogy az arabnak vezet. Az árat ad hoc módon találta ki minden fuvarnál. JW beírta az adatokat egy spirálfüzetbe, hánykor vett fel utast, hova vitte, mennyit számolt. A pénz negyven százalékát Abdulkarim lecsípte. Idôrôl idôre az arab szúrópróbának vetette alá. Például az egyik társa utasnak adta ki és elvitette magát JW-vel valahova. Késôbb Abdulkarim összevetette, mit fizetett az ellenôre, és mi állt a füzetben. JW becsületes volt. Nem akarta, hogy elessen a pluszkeresettôl. Ez volt a mentôkötele, a megváltás a fiúknál folytatott pontgyûjtô versenyben. JW egyetlen saját szabályhoz tartotta magát. Soha nem vállalt fuvart a Stureplan környékén. Hazai pályán túl nagy volt a lebukás veszélye.
JW aznap este koromfekete taxizásra készült. Abdulkarim huddingei lakásánál vette át az autót, egy valaha krétafehérre fújt 1994-es Ford Escortot. Lepattant belsô, hiányzott a CD-lejátszó, az üléshuzat foszladozott. JW elmosolyodott, 49
001-480 Instant tordelt2:Layout 1
10/8/08
4:48 PM
Page 50
(Black/Black plate)
amikor meglátta, mivel próbálta az arab feldobni a tragacsot – három ricinuságat akasztott a visszapillantóra. JW hazafelé vezetett. Hûvös augusztusi este. Tökéletes a taxizáshoz. Szokás szerint nehéz volt parkolóhelyet találni Östermalmon. A terepjárók túl sok helyet elfoglaltak. Összeszaladt a nyál a szájában, amikor elhaladt a Porsche új csodája mellett: Cayman S. A 911-es és a Boxster keveréke – a megtestesült szépség. Végül talált egy helyet, a Ford nem valami óriási autó. Felment Reuterskiöldnétôl bérelt szobájába. Kilenc óra volt. Éjfél elôtt nincs értelme elkezdeni taxizni. Leült a tankönyveivel. Négy nap múlva vizsga. A lakás a Tessin Parkra nézett. A Gärd alsó része megfelelt JW-nek, a felsô nem jött volna be – túl zord. A szoba húsz négyzetméteres, saját bejárattal, vécével, és egy nagy, parkra nézô ablakkal. Csendes és nyugodt, ahogy a néni szerette. Csak az volt a gond, hogy olyan átkozottul csendben kellett lenni, ha sikerült felhoznia valami csajt. A bútorzat egy 120 centi széles ágyból, egy piros huzatú fotelbôl és egy IKEA íróasztalból állt, melyen a laptopját tartotta. Egy figyelmetlen pancsertôl csórta az egyetemen. Könnyû eset volt. Várt, amíg a tulajdonos kiment a vécére. A legtöbb viszi magával a számítógépet, de van, aki vállalja a kockázatot. JW meglátta a lehetôséget – becsúsztatta a gépet a válltáskájába, és lelépett. Régi, gyerekkori olvasólámpája az asztallapra volt csavarozva, micimackós matricák ragacsos nyomait viselte magán. De kínos! Mindig le kell oltani, ha lehetôsége adódik egy kis páros mérkôzésre hazai pályán. Ruhák szétdobálva mindenfelé. Poszter a falon: Schumacher Forma–1-es overallban pezsgôt spriccel a dobogóról. Egy szó, mint száz, szerény szoba volt. Jobb szeretett inkább felmenni a csajokhoz. JW-nek nem volt ellenére a tanulás. Szívesen megírta a házi dolgozatait, nem szedte le másét az internetrôl, ha készült, aktívan részt vett a szemináriumokon, és minden óra után igyekezett sort keríteni a gyakorlatokra. Törekedett, hogy törekvô legyen. Felcsapta a könyveket. A pénzügy a legnehezebb vizsga. Több idô kell hozzá. 50
001-480 Instant tordelt2:Layout 1
10/8/08
4:48 PM
Page 51
(Black/Black plate)
Töprengett, számolgatott, nyomkodta a zsebszámológépet. Gondolatai elkalandoztak az elôzô napi beszélgetésre. Mennyit keres vajon a füstös kólaárulással? Mennyit kaszál havonta? Milyen a profit? Kockázat versus lehetséges jövedelem. Biztos ki lehet számolni. JW fejben felsorolta céljait az életben. Egy, hogy ne leplezôdjön le kettôs élete. Kettô, hogy vegyen egy autót. Három, hogy kôgazdag legyen. Végül, hogy kiderítse, mi történt Camillával. Akkor talán túlteszi magát a történteken – ha sikerül. A tôkepiaci finanszírozás elmélete – hét oldallal végzett. Mi a különbség a részvényekkel való finanszírozás és a hitellel való finanszírozás között? Hogy változik a cég értéke? Elsôbbségi részvény, béta-érték, hozadék, kötelezvény és így tovább. Egy füzetbe jegyzetelt, fluoreszkáló sárga kihúzófilccel megjelölt bizonyos részeket a könyvben, és majdnem elaludt a grafikonokat és képleteket tartalmazó oldalak fölött. Amikor elbólintott, leejtette a tollat. Erre felébredt. Ilyenkor nincs értelme folytatni, gondolta. Ideje megkeresni a betevôt.
A Medborgarplatsra kellett mennie, Södermalmba. Negyed tizenkettô volt. Végighajtott a Sibyllegatán a Strandvägig, majd végig a Berzelius Park mellett. Veszélyes környék, túl közel esik a fiúk lakónegyedéhez. JW-nek járt az agya. Mit tud tulajdonképpen nôvére stockholmi életérôl? Az sms-ek, telefonbeszélgetések és e-mailek gyakran semmitmondóak voltak. Camilla az odengatai Kafé Ogóban dolgozott mellékállásban, és felnôttoktatásra járt, ahol svédet, matekot és angolt tanult. Volt egy pasija. JW még a nevét sem tudta. Egyetlen érdekes adatot tudott – a pasi sárga Ferrarin járt. Otthon Robertsforsban volt egy fénykép Camilláról, amint ragyogva kiint az autóból a letekert ablakon át. A pasi arca soha nem látszott a fényképeken. Ki lehet az? JW elhajtott a külügy mellett a Gustav Adolf téren. Sok ember járt-kelt a városban. Mindenki hazajött a vakáció után, és most behozzák, amirôl lemarad-
51