Modulfüzet tanulók számára

BŐNMEGELİZÉSI MODULFÜZET

Modulfüzet tanulók számára Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával

Összeállította: Nán Jenı biztonságszervezı szakmérnök, bőnmegelızés szervezı

Árpád Szakképzı Iskola és Kollégium -TISZK, Székesfehérvár

2009

1

A bőnmegelızési modulfüzet alapadatai

SZAKMACSOPORT

Egyéb szolgáltatások

SZAKMA

Biztonságszervezı I.

MODUL

0702-06 Testıri feladatok

A modulrész általános célja A modulrész

elvégzése után a képzésben résztvevı

megismeri és alkalmazni tudja majd a testıri feladatokhoz tartozó – személy- és vagyonvédelmi – prevenciós ismereteket, látásmódja bőnmegelızés-centrikussá válik. A füzet anyaga a biztonságszervezı szakképzés testıri moduljához kapcsolódik.

A képzés idıtartama

16 óra

Bemeneti követelmények

érettségi biztonságszervezı szakképzés testıri modul I. féléves tananyagának eredményes elsajátítása (eredményes félév)

A bőnmegelızési modulrész célja hogy a hallgató: - Legyen képes elkészíteni egy objektum (személyvédelmi orientáltságú) védelmi koncepcióját! - Legyen képes kockázat elemzést végezni (élet-vagyonvédelmi szempontból)! - Tudja kialakítani egy intézmény biztonsági rendszerének létesítésére vonatkozó koncepcióját! - Tudja kijelölni a személyvédelem védett területeit! - Legyen képes meghatározni a biztosításban résztvevık feladatait! - Tudja elvégezni a munkahelyek bőnmegelızési értékelését!

2

- Legyen képes ellenırizni a meglévı biztonsági rendszereket és rezsim intézkedéseket! - Legyen képes szervezni az élet és vagyonvédelem személyre és objektumra kialakított feladatait! - Legyen képes együttmőködni a bőnmegelızésben résztvevı állami és civil szervezetekkel!

A modulrész során alkalmazott értékelési módszerek

Számonkérés formája Számonkérések rendszeressége Számonkérés tartalma A tanulók tudásszintjének ellenırzésére szolgáló módszerek Megszerezhetı minısítések A minısítéshez tartozó követelmények A sikertelen teljesítés következménye

A modulrész közben szóbeli, írásbeli, gyakorlati értékelés Foglalkozás végén, munkafüzet fejezeteinek befejezésekor , Az adott ismeret összetevıi A tananyagban való elırehaladást mérı írásbeli tesztek, esettanulmányok elemzése, helyzetgyakorlatok, szituációk, egyéni és csoportos formában Nem felelt meg, Megfelelt, Kiválóan megfelelt 50 %-alatt nem felelt meg, 51-80%-ig megfelelt, 81 %-tól kiválóan megfelelt A modulrészrıl a hallgató nem kap külön oklevelet (tanúsítványt).

3

BEVEZETÉS

Kedves Tanuló! A munkafüzet, amit kezedben tartasz a biztonságszervezı szakképzés egyik moduljához, a „testıri feladatok” (személyvédelem) részhez kapcsolódik. Célunk, hogy a

szakmai

és

vizsgakövetelményekre

építve

a

vizsgafelkészülésed

minél

eredményesebb lehessen, ugyanakkor a speciális ismereteknek köszönhetıen szemléleted bőnmegelızés-centrikussá váljon. A munkafüzet arra épít, hogy a vagyonvédelmi alapfeladatok, a testıri és biztonságszervezı alapfeladatok modul mellett speciális látásmódot és szemlélet sajátítasz el azzal, hogy a bőnmegelızés elveit és módszereit alkalmazod a biztonságszervezı munkádban. Egy biztonságszervezırıl az önkormányzati érdekeltségő, vagy egyéb jelentısebb biztonsági cégeknél úgy gondolják, hogy ért a bőnmegelızéshez is. Miután a biztonságszervezıi szakmai vizsgakövetelmények ezt nem írják elı (de például egy közterület felügyelı tanul bőnmegelızési ismereteket), ezért tananyagegységeidben is csak érintılegesen fogsz találkozni a bőnmegelızés témakörével. Az elıbbiekben jelzett „hiányosságon” próbálunk most segíteni ezzel a munkafüzettel, így betekintést kapsz a bőnmegelızéssel kapcsolatos ismeretekbe. A munkafüzet a fentiek alapján célirányosan a vizsgára, valamint valós élethelyzetekre történı speciális felkészülésedet segíti elı, illetve számos olyan hasznos ismeretet tartalmaz még, melyet az eredményes vizsgáid után – amikor elhelyezkedsz a biztonságszervezı szakképesítéseddel – fogsz tudni alkalmazni a munkahelyeden.

4

1. HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fogsz találkozni, amelyek jelentése a következı: Feladat: Végezd el a kapott instrukció alapján a feladatot! A legjobban akkor tudunk tanulni, ha ezt egy tevékenység végzése során tesszük. Ilyenkor jegyezzük meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékezünk rájuk a leghosszabban. Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehetı legrövidebb formában foglaltuk össze. Mivel ez a modulfüzet kiegészíti a Rendészet,

vagyonvédelem

(Biztonságszervezés,

Rendészet

Vagyonvédelem, BME mérnöktovábbképzı Intézet, 2003, Szerkesztı: Welle István), illetve Hivatása védelem (Kiadja Cedit 2000 Kft., Budapest 1999, szerkesztık: Devecsai János, Nán jenı, Varga Miklós, Gábor László) címő tankönyveket, ezért ha további részletesebb magyarázatra van szükséged, akkor ezekben a tankönyvekben azt megtalálod. Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyrıl azt gondoltuk, hogy biztosan érdekelni fog. Fontos: Olyan tananyagrészre hívja fel a figyelmet ez a felkiáltójel, amelyet mindenkinek ismerni kell, ha eredményesen akarja befejezni a modult és a vizsgát, valamint jó szakember akar lenni. Önellenırzés: A ceruza jelnél ellenırizd tudásod. Végezd el az Önellenırzés feladatait. Az eredményt megnézheted a modulfüzet Megoldások fejezetében. Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában nézz utána valaminek: általában az interneten, de lehet az újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az „ÉLETBEN”, stb., ahol Neked a legjobb eredményt adja a keresés.

5

2. BŐNMEGELİZÉSI ALAPISMERETEK Bevezetés A bőnmegelızés fogalma és fejlıdése szinte az emberiséggel egyidıs. Tudatos alkalmazására az ókorban már kísérletet tettek. A tudósokat, jogászokat, katonákat mindig is foglalkoztatták azok a módszerek, melyek bevezetésével a jogsértések megelızhetık lennének.

(Cesare Beccaria 1783-1794) forrás: http://classicliberal.tripod.com/beccaria/ Cesare Beccaria (olasz jogtudós) 1764-ben közzé tett tanulmányában már azt vallotta, hogy „A bőncselekményeket jobb megelızni, mint büntetni”. E „klasszikus” mondást azóta sokszor idézzük, amikor prevencióról beszélünk, vagy éreztetni szeretnénk, hogy jobb lenne a jogsértést elkerülni. Az idézett jogtudós óta sok jogász és filozófus alkotott elméleteket a bőnmegelızésrıl, ennek számtalan irányzata volt az elmúlt századokban. A bőnmegelızés elsı hazai normatív szabályozása (kezdeti szabályozás) 1973-ban történt (14/1973.

Et. határozat – a jogalkotás jogpolitikai irányelveirıl-, majd ezt

követıen a 39/1974. Mt. rendeletben – a rendırségrıl szóló jogszabályban -), illetve az 1973-as bőntetıeljárási, majd az 1978-as Büntetı törvénykönyvben kerül közvetve meghatározásra. 1997-ben készült el az (ObmB) az elı hazai Országos Bőnmegelızési program, melyet 2003-ban követett a Nemzeti Bőnmegelızési stratégia. A rendszerváltás körüli években kezdıdött a tudatos rendıri, majd közösségi bőnmegelızés. Ennek a törekvésnek az eredménye a kezdeti kísérletek után a 2003-ban társadalmi

bőnmegelızés

nemzeti

stratégiája

[115/2003.

(X.28.) OGY

hat.]

országgyőlési határozatban látott napvilágot, s végrehajtására napjainkban már szinte minden szervezet „mozgósítva” lett.

6

A személy-és vagyonvédelem lényege szintén a megelızés. Ha a jogsértés bekövetkezett, akkor már úgy a megbízónak, mint a hatóságoknak „kellemetlen” dolgaik és kötelezettségeik vannak, tehát jobb a rendkívüli eseményt megelızni. A bőnmegelızés egyszerőnek látszó, de mégis bonyolult és elırelátó intézkedéseket igénylı elméleti és gyakorlati feladat, mely számtalan személy és szervezet együttmőködését tételezi fel. Gondoljunk az „alkalom szüli a tolvajt” mondásra és igazságra! Ha nem adunk alkalmat és megnehezítjük a tolvaj dolgát, vagy növeljük a lebukás kockázatát, vajon akkor is megkísérli a lopást?! Tehát ilyen egyszerően is felfoghatjuk a bőnmegelızést, de nyilván ennél kicsit összetettebb folyamatokról van szó. Ezt próbáljuk most megértetni és elmagyarázni, ezzel a biztonságszervezı szakma modern gyakorlásához és elsajátításához egy plusz „fegyvert” és erıt adni.

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: - megérteni a bőnmegelızés lényegét, - átlátni a bőnmegelızés rendszerét. Megismered a(z): 1.

közbiztonság fogalmát,

2.

bőnmegelızés fogalmát,

3.

bőnmegelızés három pillérét,

4.

bőnmegelızési módszereket,

5.

társadalmi bőnmegelızés modelljét,

6.

prioritásokat a nemzeti bőnmegelızési stratégiában,

7.

önkormányzat bőnmegelızési tevékenységét.

7

2.1. Tanulási feladat – A közbiztonság fogalma

2.1.1. Feladat:

Értékeljétek városotok közbiztonságát saját szubjektív biztonságérzetetek alapján! Soroljatok fel minél több pozitív, vagy negatív körülményt, okot, tényezıt! A táblázathoz nem szükséges közbiztonsági-bőnügyi statisztikai adat, de utána nézhetsz. A táblázat csak minta, külön lapon dolgozz! Jó a közbiztonság mert:…,

8

Nem érzem magam biztonságban, mert:…..

A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének – adott idıszakban és helyen – jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól. A közbiztonság infrastrukturális tényezı is. A gazdaság mőködésének üzemen kívüli feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, a termékek elıállítási költségét stb. Az állampolgárok alkotmányban biztosított alapjoga valamint elvárása, hogy biztonságban élhessenek és dolgozhassanak. Napjainkban a polgárok biztonság iránti igénye az országos politika számára is meghatározó kérdéssé vált. A közbiztonság helyzete (jó, vagy rossz) a lakosság nyugalmára, csakúgy, mint a településeken élık hangulatára jelentıs hatással van. A közbiztonság megteremtése, fenntartása, valamint ennek érdekében a bőnmegelızési feladatok végrehajtása össztársadalmi feladat.

Érdekesség! A közbiztonsági helyzete, állapotának értékelése a hatóságok és a Kormány (vagy rendıri szervek önértékelése) a statisztikák, és meggyızı egyéb adatok ellenére sem mindig egyezik a lakosság értékelésével! Az egyén, vagy egyes helyi közösségek (pld. városlakók)

által

eltérınek

nevezett

közbiztonsági

értékelést

„szubjektív

biztonságérzetnek” nevezzük! Például hiába meggyızı egy statisztikai adat a betörések számáról, vagy felderítettségük adatairól, ha a polgárok ezt másképp látják és másképp „élik át” mint sértettek, vagy veszélyeztetettek.

Fontos: A közbiztonságot az államnak kell garantálnia. Az „utca” azaz közterületek rendjéért a rendırség a felelıs. Az állampolgárok jogkövetı magatartása, a rendırség támogatása fokozhatja a közterületek rendjét és biztonságát. Az állampolgároknak alkotmányos joguk van a közbiztonsághoz. A közbiztonság függ: 1. a közterületek rendjétıl, 2. a területen elkövetett jogsértések számától és milyenségétıl, 3. az állampolgárok jogkövetı magatartásától, 4. a rendırség eredményességétıl és jelenlététıl. 9

2.1. Önellenırzés: A közbiztonság Ismertesd a közbiztonság fogalmát és legfontosabb tényezıit! Milyen tényezıktıl függ a közbiztonság? (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!) ......................................................................................................................................................

Nézz utána! Nézz utána a jelenlegi bőnügyi statisztikának (országos, megyei, városi). Hasonlítsd össze városod bőnügyi statisztikai mutatótóit más hasonló népességő városokéval. Milyen megállapításokra jutottál? Az adatokat a rendırséget felügyelı minisztérium (BM), illetve az ORFK és a bőnmegelızési portálokon fogod megtalálni! Egy javaslat: http://www.police.hu/statisztika/bunugy, http://crimestat.b-m.hu/

10

2.2. Tanulási feladat – A bőnmegelızés fogalma 2.2.1. Feladat: Írd le saját szavaiddal a bőnmegelızés fogalmát úgy, ahogy te gondolod! Késıbb hasonlítsd össze a tanult fogalommal? Mennyire egyezett a meghatározás? Külön lapon dolgozz!

Elmélet: A bőnmegelızés fogalmát a hazai és nemzetközi szakmai irodalom figyelembevételével a 115/2003. (X.28.) OGY. határozat melléklete (társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégia) megfogalmazta. A fogalom szerint a bőnmegelızés: - az állam szervek, önkormányzati szervek, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége, amely az elkövetıvé, valamint áldozattá válás megelızésével, a bőnalkalmak csökkentésével a bőncselekmények számát csökkenti. (A fogalomból is látható, hogy az állami szervezetek kivételével a többi szereplı közösségi bőnmegelızés résztvevıje, akiket az önkormányzat saját területén tud szervezni és mozgósítani a bőnmegelızés érdekében).

Érdekesség: A bőnmegelızés nemzetközileg elfogadott fogalma: Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bőnmegelızés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bőnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minıségi javítása, történjék az a bőnalkalmak csökkentésével, a bőnözést elıidézı okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelızésével.

11

Nézz utána! Nézz utána a bőnmegelızés fogalmának! A kutatást végezheted az Interneten, de könyvtárban is. Hányféle megközelítést találtál? Milyen megállapításokra jutottál? javaslat: www.bunmegelozes.uw.hu/szakiranybunmeg.doc, vagy www.vaskozig.helyinfo.hu/domain64/.../205393855E04B082F.ppt, www.vhf.hu/vhf_new/images/.../futtato_bunmegelozesi_alapismeretek.doc, http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tamop_tk_1_alt+gyfk.pdf

Fontos: 115/2003. OGY. határozat tanulmányozása célszerő (társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégia), amely letölthetı pl.: www.bfkh.hu/doku/gyam_nemz_bunmegeloz.pdf http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tars_bunmeg_nemz_strat.doc

2.2. Önellenırzés: A bőnmegelızés fogalma

Melyek a bőnmegelızési tevékenység fıbb területei? A munkafüzetedben dolgozz! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

12

2.3. Tanulási feladat – A bőnmegelızés három alappillére

Elmélet: Bőnmegelızés három pillérének harmóniája (EU ajánlás) A cselekvési programoktól tartós és kedvezı eredmény csak akkor várható, ha minden közösségben egyidejőleg alkalmazzák a bőnokok hatását csökkentı, a sértetté válást befolyásoló és a bőnalkalmak számát redukáló intézkedéseket. A háromféle cselekvési mód harmóniájától, a közöttük lévı kényes egyensúlytól való eltérés ugyanis csak rövid távú és megtévesztı eredményekhez vezet. (A közterületeken például kizárólag bőnalkalmak csökkentésére irányuló programok rövid idın belül látványos sikereket hoznak ugyan, de a tapasztalatok szerint ezek a bőnelkövetés más területre való átterelésére alkalmasak.) Az EU és az Európa Tanács dokumentumai az elmúlt években ennek ismeretében hangsúlyozták a komplex bőnmegelızés jelentıségét.

2.3.1. Feladat: Próbálj példát írni – konkrétan – a bőnmegelızés három alappillérének megértéséhez! Írj néhány konkrét példát a bőnmegelızés három alappillérére! Beszéld meg a padtársaddal! A példához célszerő környezetet választani. Jelölj meg egyet, vagy kijelölését kérd tanárodtól! Az alábbi táblázat csak minta, dolgozz a füzetedben! bőn okok csökkentése

sértetté válás megelızése

bőnalkalmak számának csökkentése

Érdekesség: Egy adott városból „kiszorított” bőnözıi réteg a hatékony bőnmegelızés hatására más városba tette át mőködését és máshol okozott jogsértéseket. A bőnözés átterelése nyilván nem volt cél, de az élet ezt produkálta, ugyanis a bőnözık a könnyebb és kockázatmentesebb elkövetési hely felé orientálódtak. Napjainkban ez a jelenség megismétlıdhet akár valamely két nagy bevásárló központ között is.

13

Fontos: A három pillér (EU): - a bőnokok csökkentése (bőnözés növekedését elısegítı társadalmi, gazdasági tényezık hatásának csökkentése), - a sértetté válás megelızése (áldozatok tájékoztatása és védelme, áldozattá válás megelızése), - a bőnalkalmak számának csökkentése (redukálása). Az EU-ban a bőnmegelızési programok elsısorban e három téma köré csoportosulnak.

Nézz utána ! A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája 2.7. pontja egy kanadai 1996-os adatot tartalmaz a „bőnözés áráról” (társadalmi kárról). Hány milliárd kanadai dollárt jelentett ez 1996-ban? Nézd meg azt is, hogy az elmúlt évben mennyi kárt okoztak Magyarországon az összes vagyon elleni bőncselekménnyel?! Az adatokat az internetrıl tudod beszerezni (illetve a megjelölt forrásból), a megállapított tényeket jegyezd be füzetedbe!

2.3. Önellenırzés: A bőnmegelızés három alappillére

Sorold fel a bőnmegelızés EU szerinti három alappillérét, melyre a bőnmegelızési programok is koncentrálódnak! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

14

2.4. Tanulási feladat – A bőnmegelızési módszerek (alapfogalmak)

Elmélet: -

Szituatív

bőnmegelızés:

a

bőnalkalmak

csökkentése

érdekében

a

bőncselekmény elkövetését lehetıvé tevı, vagy azt elısegítı körülmények megszüntetése vagy csökkentése érdekében kifejtett tevékenység (jogi szabályozás, közvilágítás, járırözés). -

Szociatív bőnmegelızés: elkövetıvé, illetve áldozattá válás megelızése keretében, bőncselekmény elkövetést vagy elszenvedését lehetıvé tevı vagy elısegítı makro- és mikrokörnyezeti hatások megváltoztatása (szociális intézkedések gyógyítás, oktatás, nevelés, felvilágosítás, tájékoztatás stb.).

-

Generális prevenció: az alkalmazott intézkedés a konkrét és egyedi célokon túl össztársadalmi szinten fejti ki megelızı hatását (jogszabályok módosítása a büntetıjog területén, büntetı anyagi, alaki és végrehajtási területen, illetve szociális intézkedések stb.) A generális prevenció szerint a bőncselekmény elkövetıjére kiszabott büntetés nem csupán az elkövetıre bír hatással, hanem annak kihatása van a társadalom többi tagjára nézve is. A generális prevenció nemcsak a büntetésen (szankció) keresztül fejti ki megelızı hatását, hanem a diszpozíción (törvényi tényálláson) keresztül is, hiszen ezzel a célja az „elrettentés” és visszatartás, mely a társadalom tagjait célozza meg a törvények elıírásainak követésére, tiszteletben tartására. (A generális prevencióról a Btk. indokolási része bıvebben ír.)

-

Speciális prevenció: konkrét esetben alkalmazott megelızési intézkedés, amely során a személyre és szituációra leginkább alkalmas módszer kerül felhasználásra, melynek alkalmazása (bevezetése) a bőnalkalmak korlátozásával jár, növeli az elkövetıi kockázatot, csökkenti a sértetté válás veszélyét. A speciális prevenciónak alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a bőnözı a büntetés hatálya alatt ne kövessen el újabb bőncselekményt és arra is, hogy az elkövetıt a javulás útjára terelje (a társdalomba be tudjon illeszkedni, bőnözıi életvitelével felhagyjon).

15

2.4.1. Feladat: Írj le egy általad és környezetedben bevezethetı szituációs bőnmegelızési módszert! Dolgozz munkafüzetedben!

Érdekesség: A leggyakrabban alkalmazott módszer a szituatív megelızés.

Fontos: A négy prevenciós irány minden eleme és annak megfelelı súlyú alkalmazása kell a hatékony össztársadalmi bőnmegelızési hatáshoz.

Nézz utána! Speciális és generális prevenció http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%B1nmegel%C5%91z%C3%A9s valamint : Btk. 37.§ (és indokolása)

2.4 Önellenırzés: Bőnmegelızési módszerek (alapfogalmak) Sorolj fel legalább öt generális prevenciós megoldást! Segítséget a Büntetı Törvénykönyv IV. fejezetében, illetve annak indoklásában is találsz (valamint használd az internetet). Dolgozz a füzetedben! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

16

2.5. Tanulási feladat – A társadalmi bőnmegelızés modellje

Elmélet: Társadalmi bőnmegelızés: olyan intézkedések összessége, amelyek •

a társadalom kohéziójának növelésére,

•

az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására,

•

a lazuló kötelékek erısítésére,

•

a társadalmi integráció biztosítására irányul. A bőnmegelızés modellje Elkövetıvé válás megelızése Elsıdleges

Másodlagos

Harmadlagos

Áldozattá válás megelızése

potenciális áldozatok kijelölése, védelme

Bőnalkalmak csökkentése szabályozási jellegő eszközök egyedi intézkedések veszélyeztetett zónákban hozott intézkedések

másodlagos viktimizáció megelızése, áldozatok védelme, kárenyhítés

rendkívüli körülmények kezelése, továbbterjedésnek megakadályozása

társadalmi integráció növelése, a devianciák reprodukciójának fékezése enyhébb devianciákra, veszélyhelyzetekre történı reagálás bőnismétlés megelızése, büntetıjogi eszközök alkalmazása

Megjegyzés: a harmadlagos szinten és az áldozattá válás megelızése oszlopban található áldozatvédelem és kárenyhítés jelenleg az IRM Igazságügyi Hivatal, Áldozatsegítı Szolgálatához tartozik.

17

A társadalmi bőnmegelızési stratégia célrendszere Az életminıséget javító közbiztonság megteremtése, a bőnözés csökkentése

A társadalom biztonságának javítása

A bőnmegelızés az államilag irányított társadalompolitika integrált részévé váljon

Partnerség megteremtése a bőnmegelızés szereplıi között

A polgárok biztonságérzetének erısítése

A bőnözést keltı okok hatásának

Szektorközi, ágazatközi és

Konfliktusok erıszakmentes feloldása

A sértetté válás, az ismételt sértetté válás csökkentése

A kisközösségi integráció és kontroll

A bőncselekmény erkölcsi, anyagi A jogkövetés erısítése

A bőnözıi életpálya kialakulásának megelızése szakmai tudásbázis A bőnelkövetési alkalmak korlátozása

Az áldozat segítés

A bőnmegelızéssel kapcsolatos ismeretek növelése

1. sz. ábra: A társadalmi bőnmegelızési stratégia célrendszere (forrás: BMK Füzetek, 2003. 4. különszám, 37. oldal)

1. Stratégiai célok (életminıséget javító közbiztonság megteremtése, bőnözés csökkentése) 2. Átfogó célkitőzések (társadalom biztonságának javítása, bőnmegelızés az államilag irányított társadalompolitika részévé váljon, partnerség megteremtése) 3. Az átfogó célokon belül találhatók a specifikus célkitőzések!

Érdekesség: Az elkövetıvé válás megelızésében a harmadlagos szinten elsısorban az elítéltek (vagy szabadultak, pártfogói felügyelet alatt állók) bőnismétlésének elkerülését kívánják erısíteni. Fontos: A társadalmi, és azon belül a közösségi bőnmegelızés legtöbbször a másodlagos szinten jelenik meg. Itt már „probléma van”, ami különbözı hatósági intézkedésekkel nem volt megelızhetı, az érintett közösségnek pedig a kialakult veszélyeztetı helyzetet kezelnie

18

kell, azaz a „társadalmi beavatkozás” indokolt, illetve a veszélyeztetettek köre ezt kezdeményezi.

2.5.1. Feladat: Saját szavaiddal fogalmazd meg, mit értesz társadalmi bőnmegelızésen, és mit gondolsz, kik a szereplıi?

2.5. Önellenırzés: A társadalmi bőnmegelızés modellje A bőnmegelızési modellbıl állapítsd meg, hogy elsısorban hol alkalmazható a szituatív bőnmegelızési módszer! A korábban tanultakat vesd össze a modell táblával! Dolgozz a füzetedben! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

Nézz utána! A bőnmegelızési modell harmadlagos szintjén találod az áldozatok segítését ( a jogsértés már bekövetkezett…). Nézz utána, hogy milyen intézkedésekkel segítik és támogatják a bőncselekmények áldozatait! Áldozatsegítés: http://www.kih.gov.hu/alaptev/aldozatsegito

19

2.6. Tanulási feladat – Kiemelt bőnmegelızési feladatok (prioritások) a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájában

Elmélet: 1.

Prioritások és beavatkozási területek

Forrás: A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája, 42.o., ill BMK Füzetek (2003.4. szám, 38. oldal) http://bunmegelozes.easyhosting.hu/dok/tars_bunmeg_nemz_strat.doc

A fenti ábra alapos tanulmányozása során megérted kik a bőnmegelızés szereplıi, valamint milyen fıbb feladataik vannak! Prioritások:

20

•

Gyermek- és fiatalkori bőnözés csökkentése

•

A városok biztonságának fokozása

•

A családon belüli erıszak megelızése

•

Az áldozattá válás megelızése, áldozat segítés, az áldozat kompenzációja

•

A bőnismétlés megelızése

Beavatkozási területek •

A bőnüldözı és a büntetı igazságszolgáltatási rendszer feladatai

•

Ágazati együttmőködésben megvalósítandó feladatok

•

A közösségi bőnmegelızés színtereinek feladatai

A bőnüldözı és a büntetı igazságszolgáltatási rendszer tagjai •

Rendırség és más nyomozó hatóságok

•

Ügyészség

•

Bíróságok

•

Büntetés-végrehajtás intézményei

•

Pártfogó Felügyelıi Szolgálat

Ágazati együttmőködésben résztvevı szakterületek •

Egészségpolitika

•

Szociálpolitika és családpolitika

•

Ifjúság- és sportpolitika

•

Oktatáspolitika

•

Kulturális politika

•

Gyermekvédelem

•

Foglalkoztatáspolitika

•

Területpolitika

•

Környezet- és természetvédelmi politika

•

Roma politika

A közösségi bőnmegelızés résztvevıi •

Önkormányzatok

•

Gazdasági élet szereplıi

•

Civil szféra, egyházak

•

Szomszédság, lakóközösség

•

Magánszemélyek

21

Az egyes prioritásokkal kapcsolatos intézkedések elemei •

Helyzetkép

•

A bőnüldözı és a büntetı igazságszolgáltatási rendszer feladatai

•

Ágazati együttmőködésben megvalósítandó feladatok

•

A közösségi bőnmegelızés színtereinek feladatai

•

Várható eredmény

2.6.1. Feladat: A városod és ez által lakóhelyed, munkahelyed (iskolád) biztonságának biztosítása érdekében milyen beavatkozásokat javasolnál? Írd le fontossági sorrend szerint rendezve ötleteidet! Dolgozz a füzetedben!

Érdekesség: Az elıbbi intézkedési elemek közül a helyzetkép a kockázatelemzést, a bőnügyi fertızöttség feltérképezését jelenti, melyet te is a biztonságszervezı munkádban egy adott munkaterületen – nyilván kisebb léptékekben – elvégzel majd a biztonsági kockázatelemzés keretében!

Prioritások az EU-ban: Az Európai Unió bőnmegelızési politikájának prioritásai: a kriminalitás hagyományos területein belül a városi, a gyermek- és fiatalkori bőnözés és a kábítószerrel kapcsolatos bőncselekmények. A szervezett bőnözés megelızésében a fejlett technológiákkal kapcsolatos bőnözés, az illegális kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem, a nık kizsákmányolása, a gyermekek szexuális zaklatása, a pénzhamisítás és a pénzügyi bőncselekmények elleni fellépésre kell koncentrálni. Fontos: A társadalmi bőnmegelızés az állami, az ágazati és közösségi bőnmegelızés szereplıinek közös fellépése esetén lesz csak eredményes!

22

2.6. Önellenırzés: Sorold fel az egyes prioritásokkal kapcsolatos résztvevık (állami, ágazati, közösségi) szereplıit! Dolgozz külön lapon! Minta: Bőnmegelızés résztvevıinek csoportosítása: Állami

Ágazati

Közösségi bőnmegelızés

(Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

Nézz utána! Nézz utána az EU bőnmegelızési célkitőzéseinek, az EU bőnmegelızési prioritásainak, az EU bőnmegelızési intézkedéseinek! Használd az Internetet! Jegyzetelj a füzetedbe!

23

2.7. Tanulási feladat – Az önkormányzat bőnmegelızési tevékenysége Elmélet: Önkormányzati szervek feladatai a bőnmegelızésben

Jogi alapja: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról • A helyi közbiztonság politikai kérdéssé válik. • Ahol kellı mértékő biztonság van jelen, ott a materiális életkörülmények jobbak. • Represszív (visszatartó) bőnmegelızés – rendırség • Preventív (megelızı) bőnmegelızés – önkormányzat • „alulról történı építkezés elve”, ami azt jelenti, hogy a helyi politikában is feltételezzük a saját érdekeit megjeleníteni képes társadalmi szereplıket

Fı feladatok: • Helyi szabályozások kialakítása • Bőnmegelızési érdekek érvényesítése • Bőnmegelızési

koordináció

–

a

munka

folyamatosságának,

szakmai

színvonalának biztosítása

További önkormányzati feladatok: • A bőnmegelızési (közbiztonsági) bizottság létrehozása. • A bőnmegelızési Bizottság rövid és középtávú terveinek elkészítése, munkájának értékelése. • Bőnmegelızési koncepció és helyi cselekvési terv készítése. • A bőnmegelızésben résztvevı szervezetek tevékenységnek koordinációja. • A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány szakmai közremőködésének igénybevétele. • Az anyagi források megteremtése. • Az önkormányzat anyagi eszközeinek célirányos (pl. kmb. Iroda) felhasználása. • A civil programok akkreditálása. • A helyi bőnmegelızési programokkal kapcsolatos pályázatok koordinálása.

24

• A helyi lakosok közbiztonsággal kapcsolatos véleményének rendszeres felmérése. • A Polgárırség és a SZEM mozgalmak folyamatos anyagi és erkölcsi támogatása. • A településen keletkezett konfliktusok feloldására mediációs technikák alkalmazása (különösen az elıítéletekkel kapcsolatban). • A családon belüli erıszak felmérése a településen. • Térfigyelı rendszerek telepítése (véleményezés). • Az

építészeti

elıírások

megváltoztatása,

módosítása

a

bőnmegelızés

szempontok figyelembe vételével. • Pedagógusok, orvosok, szociális munkások, mezıırök, vadırök, postai kézbesítık bevonása a bőnmegelızési tevékenységbe. • Általános és középiskolák (osztályfınöki) óráinak megtartása bőnmegelızési szakember bevonásával. • Gondoskodás a krízisintervenciós szállás, az anya- és gyermekvédı központok mőködtetésérıl.

Az egyes feladatok részei: -

partnerség kialakítása

-

helyzetfelmérés elkészítése

-

helyi stratégia elkészítése

-

bőnmegelızési program elkészítése

-

felkészülés a végrehajtásra

-

a végrehajtás ellenırzése

Együttmőködés és partnerség fı területei: -

Önkormányzat – rendırség

-

Önkormányzat – közterület felügyelet (1999. évi LXIII. Tv.)

-

Önkormányzat – civil szervezetek

-

Önkormányzat – állampolgárok

Érdekesség: Napjainkban a polgárırségen kívül megjelentek olyan közbiztonságot erısítı szervezetek, mint a Nemzetırség, Városırség, Kerület ırség, Település ırség,

25

stb. A szervezetek egy része egyesületi formában, míg más részük informális, de regisztrált szervezetként mőködik, a SZEM (Szomszédok Egymásért) bőnmegelızési csoportosulás pedig mozgalomként mőködik. A polgárırség a legnagyobb szervezet, jelenleg 2200 szervezeti egységgel és 85.000. taggal (2009).

Fontos: A helyi bőnmegelızési stratégiát és cselekvési tervet általában az önkormányzat által létrehozott Bőnmegelızési (vagy Közbiztonsági) Bizottság koordinálja. Az EU irányelvek szerint is a bőnmegelızés legfontosabb szereplıi az önkormányzatok.

2.7.1. Feladat: Milyen bőnmegelızési tevékenységeket észlelsz a helyi önkormányzatod területén? Sorold fel! Dolgozz a füzetedben! ......................................................................................................................................................

2.7. Önellenırzés: Az önkormányzat bőnmegelızési tevékenysége Írd össze emlékezetbıl az önkormányzat bőnmegelızéssel kapcsolatos feladatait. A megoldásban segíthet, ha saját lakóterületeden mőködı önkormányzat bőnmegelızéssel kapcsolatos tevékenységét, vagy programjait is ismered! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!) Nézz utána! 1990. évi LXV. törvény /a helyi önkormányzatokról/ Keresd meg a fent említett törvénybıl azon részeket, ahol az önkormányzatnak feladata és felelıssége van a közbiztonság, vagy a bőnmegelızés területén! Az önkormányzatok többsége rendelkezik bőnmegelızési koncepcióval. Tanulmányozz néhányat ezek közül! pld.: http://www.bpxv.hu/docok/bunmeg/bunmegelozesi_koncepcio_bpxv.pdf, vagy a Fejér-megyei bőnmegelızési koncepció és cselekvési terv: http://www.fejer.hu/index.php?pg=menu_94

26

2. Tanári ellenırzés – Bőnmegelızési alapismeretek

Egy fontos téma végére értél. Ha elvégezeted a tanulási feladatokat, és az önellenırzéseket, akkor tudod, mit jelent a bőnmegelızés, milyen szervezetei vannak, mi a társadalmi bőnmegelızési nemzeti stratégia, mit jelent a közösségi bőnmegelızés és milyen feladatai vannak az önkormányzatnak e területen. Az ellenırzés során fıleg a valóságos helyzetekkel kapcsolatos feladatokat kell majd megoldanod. Sikeres felmérést kívánunk!

27

3. BŐNMEGELİZÉS A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEMBEN Bevezetés A bőnmegelızés, mint láttuk, átfogó fogalom. Jelenti az élet-és vagyonvédelem, az ifjúságvédelem (gyermek-ifjúságvédelem, drogmegelızés), az áldozatvédelem és más területeken végzett minden olyan munkát, mely a bőncselekmények számát csökkenti, ezáltal a biztonságérzetet javítja. A vagyonvédelem az egyik „legısibb” prevenciós módszer (még akkor is, ha tudatosan nem alkalmazták, mint tudományt és módszert). A „megelızı vagyonvédelem” tulajdonképpen azt jelenti, hogy „mindent megteszünk” azért, hogy a vagyon elleni jogtalan támadás bekövetkezzen (azaz ún. akadályokat létesítünk az esetleges lopás, rablás várható támadásának irányába). A személyek védelme hasonló elvekre épül a kezdetektıl, azaz ott „testırökkel” próbálták (létszámban és különbözı módszerek alkalmazásával) körülvenni az uralkodókat, hogy megvédjék a különbözı támadásoktól. Napjainkban úgy a személyvédelem, mint a vagyonvédelem számtalan új technikai lehetıséget és elég gazdag módszertárt alkalmaz azért, hogy a védett személy és vagyon lehetıleg ne sérüljön, ne érje támadás. A jól megszervezett személy- és vagyonvédelem (azaz bőnmegelızés alkalmazása) az esetleges jogtalan támadás esetén az elhárítást (beavatkozást) is gyorsabbá és szakszerőbbé teszi, így mérsékli a sérülések nagyságát, vagy a károkozást. A jelen fejezet ismeretanyaga ehhez nyújt segítséget.

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: -

személy- és vagyonvédelem bőnmegelızés centrikus tervezésére,

-

bőnmegelızési módszerek alkalmazására.

Megismered: 1. a vagyonvédelem területeit, 2. az objektumvédelem és bőnmegelızés összefüggéseit, 3. a személyvédelem és bőnmegelızés összefüggéseit, 4. a vagyonvédelmi bőnmegelızési stratégiákat.

28

3.1. Tanulási feladat – A vagyonvédelem területei

3.1.1. Feladat: Sorold

fel

a

vagyonvédelmi

lehetıségeket

a

lakókörnyezetedben,

illetve

a

munkahelyeden (gyakorlati helyeden)! Baloldalon a lakás, jobboldalon a munkahely védelmi területeit és módszereit sorold fel, lehetıleg fontossági sorrendben! Mire helyeznéd a hangsúlyokat? A megoldási javaslatoknál vedd figyelembe a vagyonvédelmi alapismeretek és testıri ismeretek modulban már tanultakat! Dolgozz a füzetedben, az alábbi táblázat csak minta! Lakás védelmi területei

Munkahely védelmi területei

Elmélet: A vagyonvédelem alapvetıen három fı részbıl áll (klasszikus megközelítés: mechanikai, elektronikai, élıerıs védelem), de napjainkra már öt részre (védelmi területre) bıvült. Védelem iránya (védelem területei): 1. mechanikai védelem 2. elektronikus védelem 3. élıerıs (személyi) védelem 4. információ védelem 5. biztosítás (káresemény bekövetkezése esetén, maradék kockázat lefedésére)

A védelmi elemek és a bőnmegelızés elvének realizálódása: A mechanikai védelem feladata a „lassítás”, „akadályozás” az akadályok létesítésével az „elterelés”,

míg

az

elektronikai

védelem

feladata

a

jelzés,

„riasztás”,

„figyelemfelhívás”, „segélyjelzés” és az elkövetı „zavarása”, motiválása a helyszín

29

mielıbbi elhagyására a lebukás megelızése érdekében. Az emberi jelenlét célja a „megakadályozás-reagálás”. Mivel mindhárom tényezı az elkövetı pszichikumára hat, s az ún. elkövetési „idıtényezıt” befolyásolja, azaz a kockázatot növeli, így közvetett bőnmegelızési tényezık. A védelmi elemek megfelelı alkalmazása és kombinálása a vagyonvédelmet, mint megelızési módszert jelenti.

Érdekesség: Az információ védelem az informatikai és információs rendszerek fejlıdésével vált szükségessé. Védeni kell a magán és vállalati adatokat (személyes adatok, mőszaki, gazdasági adatok stb.). A védelem - hasonlóképpen a vagyonvédelemhez - lehet mechanikai (adatok elzárása pld. páncélszekrényben), vagy elektronikus (titkosításuk elektronikusan,

vagy

hardver-szoftver

védelem

elektronikus

adatlopás

ellen).

Természetesen a személyes, élıerıs védelem is jelen van, mely különbözı rezsim intézkedésekben jelenik meg (szabályzókban, utasításokban). Fontos: Az információ védelem hiányossága, vagy az információ jogtalan megszerzése jogsértést valósít meg, vagy akár bőncselekménynek minısül! Pl. adatvédelmi szabálysértés, visszaélés személyes vagy közérdekő adatokkal, magántitok megsértése, üzleti titok megsértése, stb. 3.1. Önellenırzés: A vagyonvédelem területei Sorold fel a vagyonvédelem öt területét és jellemezd egy-egy mondattal! A megoldásnál vedd figyelembe korábbi vagyonvédelmi és testıri alapismereteknél tanultakat! Használhatod a tankönyvedet és jelen munkafüzetet is. Minta táblázat: Védelmi elem megnevezése

Célja

Bőnmegelızési hatása

Dolgozz a füzetedben! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

30

3.2. Tanulási feladat – Az objektumvédelem és a bőnmegelızés

3.2.1. Feladat: Tervezz meg egy objektumvédelmet – az eddig tanultak alapján - az ismert és tanult elvek szerint!

Haladj kívülrıl befelé egészen a védett tárgyig, vagy személyig!

Alkalmazd a megelızı vagyonvédelem alapvetı három elemét, és azokat nevesítsd is meg! Az objektum konkrét leírását (jellemzıit) tanárodtól kapod tanulótársaddal együtt. A feladaton dolgozz együtt padtársaddal (kijelölt társaddal)! A megoldáshoz használhatod a rendelkezésedre álló vagyonvédelmi és testıri ismereteknél alkalmazott tankönyveket is (BME, Biztonságszervezés, rendészetvagyonvédelem tankönyv 2-3 fejezete, illetve „Hivatása védelem” tankönyv 1.1-1.5 fejezetek)! Dolgozz külön lapon!

Elmélet: A vagyonvédelmi tevékenység legnagyobb szelete az objektumvédelem. Úgy a hazai, mint nemzetközi kriminál statisztikákban az ismertté vált bőncselekmények több mint 70 %-a vagyon elleni. Ebbıl adódik, hogy a biztonsági tevékenység fı profilja is e „tömeg-bőncselekmény” elleni védekezést kívánja megvalósítani.

A védelem annak az irányában hat és mőködik, hogy ne történjen bőncselekmény! A vagyonır feladata tehát a jogsértés (és konkrétan egyes bőncselekmények) bekövetkezésének megelızése, megakadályozása. Az „akadályozás” elsı fázisa a megelızés. A biztonságszervezésnek a mechanikai védelembıl kell alapvetıen kiindulnia, majd azt ki kell egészíteni a jelzı riasztó (és megfigyelı) rendszerekkel, és ezt követıen lehet ehhez „élıerıt”, azaz embert szervezni. Az információ védelem és biztosítás megszervezése már csak ezt követıen kerül sorra.

Amennyiben a vagyonır tevékenységével - az objektumvédelem során - a bőncselekményt nem tudja megelızni, úgy a következı munkafázisa (feltéve, ha észleli

31

a jogsértést) a megszakítás. A megkezdett bőncselekmény - mely általában kísérletnek minısül - megszakítása szintén eredmény egy bizonyos szempontból, de a megbízó érdeke nem az események tetteseinek leleplezése elsısorban, hanem az “eseménytelen munkavégzés, szolgálat”. Ha az objektumır már csak a bőncselekmény bekövetkezését (tényét) tudja megállapítani, akkor már csak a felderítés érdekében tehet bizonyos intézkedéseket.

A vagyon és objektumvédelem szervezésének, védelmi tervének és konkrét megvalósításának tehát abban az irányban kell hatnia, hogy a bőnmegelızést valósítsa meg, hiszen a megbízó érdeke ezt kívánja, azaz „ne történjen lehetıleg jogsértés”. Az objektumvédelem nagy része a birtokvédelemre épül, hiszen a házirend betartása, a terület védelme, a zavartalanság „megırzése” ezt a jogi kategóriát meríti ki elsısorban. A birtokvédelem elsı „láncszeme” a biztonsági ır, mivel a megbízótól kapott felhatalmazás alapján az esetleges birtoksértés „önhatalommal” hárítja el ( a további elhárítási és jogorvoslati út az igazgatási eljárás (azaz a jegyzı), illetve a birtokper (bíróságon a jegyzıi határozat ellen bejelentett panasz esetén, illetve az egy év elteltével indított birtokvédelmi eljárások esetében..)

Érdekesség: A magánbiztonsági szolgáltatások és objektumvédelem gyakorlati végrehajtása során a megbízó vagyonának védelmét (és személyét is áttételesen) a „birtokvédelem” keretében látjuk el. A birtokvédelem (a birtoksértést akadályozza meg) polgárjogi fogalom, így nem a szabálysértési, vagy a büntetı törvénykönyvben, hanem a polgári törvénykönyvben (1959. évi IV. törvény, Ptk. 188 §) található. A személyvagyonvédelmi szolgáltatások intézkedéseinek zöme is „birtokvédelmi” típusú! Az ırzés-védelmi „intézkedések” kb. 90%-a birtokvédelmi jellegő! Fontos: Mivel a vagyon és személyvédelem a birtokvédelemnél kezdıdik, és ez dominál, így fontos, hogy e viszonylag egyszerő jogi lehetıséget jól ismerjük!

32

3.2. Önellenırzés: Az objektumvédelem és a bőnmegelızés

1. Kinek a hatáskörébe tartozik a birtoksértés elbírálása? Kitıl kérhetı a jogorvoslat egy aktuális esetben? 2. Milyen célt szolgál az objektumvédelemnél a biztosítás megkötése a biztosítóval? A jogi ismerethez használhatod a Polgári Törvénykönyvet (Ptk. 1959.IV.törvény) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

Nézz utána! Mit jelent a birtokvédelem, és mit jelent a jogos önhatalom? (1959. évi IV. törvény (Ptk.188-192 §)

33

3.3. Tanulási feladat – A bőnmegelızés és a személyvédelem (testıri feladatok) 3.3.1. Feladat: Sorolj fel minél több olyan „potenciális” leendı ügyfelet, aki szerinted személyvédelmi megbízást adna a cégednek? (Feltételezzük, hogy biztonsági vállalkozásod van, melynek engedélye van személy-vagyonvédelmi tevékenység végzésére.) Törekedj minél nagyobb ügyfélkör azonosítására (legalább tíz típus)! Használhatod az alábbi táblázati mintát is! (A táblázatot A4-es fektetett külön lapon készítsd el! A táblázat megértéséhez az elsı két válasz sor csak minta!)

megbízói típus

fenyegetettség

várható jogsértés)

védelmi területek

védelmi erık

üzletember

élet elleni

emberölés (Btk)

lakás, munkahely,

2-3 csoportban

tárgyalási helyek politikus

bántalmazás

testi sértés (Btk)

lakás, munkahely

énekes sztár

zaklatás

…..

…

2-3 csoport

rendezvény …

stb.

Elmélet: A bőnmegelızés megvalósítása személyvédelmi tevékenység esetén: A személyvédelmi (testıri) tevékenység során a biztonsági cégek (vállalkozók) azt vállalják, hogy a megbízás alapján rájuk bízott ügyfeletl (sokszor maga a megrendelı azonos a védett személlyel) megvédik a jogtalan támadásokkal - különösen a bőncselekményi támadással - szemben. A védelem bőnmegelızési szempontból az áldozattá válás megelızése néven ismert! A védelem természetesen a vagyon (ház, üzlet) birtokvédelmet is magában foglalja, ha a védett személy is ott tartózkodik. A védelem alapvetı kiindulási pontja a megelızés. A cél, hogy a védett személy ellen lehetıleg meg se kíséreljék a támadást. Ha a megelızı intézkedések teljes körőek és pontosan megtervezettek, úgy valószínősíthetı, hogy a jogtalan támadás - annak nagy kockázata miatt - elmarad, így a bőnmegelızés elve érvényesül (megelızés centrikus védelem).

34

Mi jelent kockázatot az elkövetınek? Az, hogy a megtámadni kívánt személyt (leendı áldozatát) védik, azaz az ellene irányuló jogtalan támadás „rizikós” abból a szempontból, hogy zavartalanul nem hajtható végre, a támadó (vagy támadók), semlegesíthetık, elfoghatók, akár rendırkézre is adhatók. Természetes, hogy minden támadás ilyen “egyszerően“, azaz megelızési módszerekkel nem hárítható el, így a védelmet biztosító személyeknek fel kell készülni a konkrét támadások - azok különbözı formáinak - a kivédésére is. A felkészülést kockázatelemzés elızi meg, amikor minden körülményt, kiváltó okot, lehetséges támadási felületet megoldást elemezünk, és meghatározzuk a védekezés lehetıségeit. A fentiek figyelembevételével a személyvédelem elve alapvetıen lehet: a/ megelızés (prevenciós) jellegő b/ elhárító (akció centrikus) jellegő A konkrét védelem: a/ indirekt (lakás, munkahely, környezet védelme) b/ direkt megoldású (személy védelme) (A védelmi módszerekre jelen anyagban nem térünk ki, annak részletezése a testıri feladatok modul rész tárgya.)

Az elhárító jellegő védelemrıl akkor beszélünk, ha a védett személy, vagy környezete konkrét

fenyegetést

kapott,

vagy

az

ıt

fenyegetı

veszély

közvetlen.

A személyvédelem jogi alapja a jogos védelem, mely úgy a magyar, mint nemzetközi jogban minden állampolgárt megillet. A személyek testi épségének sértetethetlenségét alapvetıen a különbözı országos alkotmányai közel egységesen kezelik és védelmezik.

Érdekesség: Az élet és testi épség elleni támadások megelızésén és elhárításán túl a védett személy, lakó- és munkahelyi, vagy akár üzleti környezetét is védeni kell (ez az indirekt védelem). Figyelj arra, hogy a személyi védelemnél az objektumvédelem és annak bőnmegelızési módszereit (taktikai, technikai) is alkalmaznod kell!

35

Nézz utána!

A büntetı törvénykönyv XII. fejezete tartalmazza az élet és testi épség elleni bőncselekményeket. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV Személy-vagyonıri

(biztonságszervezıi)

ismereteket

tárgyaló

tankönyveidben

tanulmányozd át a személyvédelmi fejezeteket! Biztonságszervezés, rendészet – vagyonvédelem (BME Mérnöktovábbképzı Intézet, Budapest, 2004 Hivatása Védelem, Cedit 2000 Kft. Budapest, 1999

Fontos: -

A személyvédelem esetén elsısorban az élet és testi épség elleni, ill. a magánlakás elleni támadások megelızését és elhárítását kell megtervezni és végrehajtani.

-

A hatékony védelemhez a megbízó - vagy védett személy - aktív közremőködése szükséges.

-

Az élet elleni bőncselekményeket a Büntetı Törvénykönyv (Btk.) tartalmazza. Az abban ismertetett tényállásoknak az ismerete, az elkövetıi magatartások felismerése nélkülözhetetlen a munkádhoz!

3.3. Önellenırzés: Bőnmegelızés és személyvédelem Sorold fel a Büntetı törvénykönyv (Btk.) szerinti élet és testi épség elleni bőncselekményeket, melyek megelızése érdekében adott esetben - megbízás alapján személyvédelmi (testıri) feladatot kellene tervezned! A feladathoz tartozó jogi ismereteket a testıri modulban az I. félévben már tanultad, illetve használd a hatályos Btk.-t! Dolgozz külön lapon! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

36

3.4. Tanulási feladat – A vagyonvédelmi bőnmegelızési stratégiák Elmélet: Bőnmegelızési stratégiák általános vagyonvédelem esetén a/ a sértetté (áldozattá) válás megelızése, b/ az elkövetıvé válás megelızése, c/ a bőnözést lehetıvé tevı okok, körülmények szituációk (alkalmak) csökkentése (szituációs megelızés) a cél.

A sértetté válás megelızése alapvetıen feladata egy biztonsági ırnek (portán és egyéb helyeken is), hiszen meg kell akadályozni, hogy a megbízó, vagy annak hozzátartozója, dolgozója sérelmére bőncselekményt kövessenek el. Az elkövetıvé válás megelızése elsısorban figyelmes szolgálattal, a bőnalkalmak korlátozásával és azok kockázatainak növelésével érhetı el, hiszen lehetetlennek tőnı helyzetben a leendı bőnelkövetı nem kezd bele a cselekmény elkövetésébe akkor, ha a lebukás esélye nagyobb, mint az, hogy cselekménye felderítetlen marad. A bőnmegelızési szituációk csökkentése (pl. öltözı zárása, értékmegırzı alkalmazása stb.) önmagában hatással van a sértetté válás és az elkövetıvé válás megelızésére is. Ez utóbbi bőnmegelızési elv alkalmazása lehetetlenné teszi azt, hogy az „alkalom szülje a tolvajt“!

Bőnmegelızési elvek szerepe a tervezésben Amennyiben egy adott objektumban a védelmi igény az, hogy az adott területen ne történjen bőncselekmény és ennek érdekében komoly szervezési, és kivitelezési lépéseket kívánnak tenni, úgy az objektum védelmi tervét „megelızés centrikusan” kell szervezni. E megoldás bizonyos szempontból költséges, de azt célozza, hogy a területre jogsértı behatolás ne történjen, a terület megsértése esetén pedig a támadó mihamarabb élıerıs és technikai akadályokkal találja magát szembe. Olyan védelmi terveknél és megoldásoknál, ahol a jogtalan támadók behatolását nem tudják megakadályozni (nem tudják észlelni), az „akció centrikus” védelmi megoldásra támaszkodnak, melynek már csak részben van köze a bőnmegelızéshez, hiszen a területre és a védett tárgy közelébe érkezı (vagy távozó) elkövetı elfogása a cél.

37

Bár ez a megoldás is kárenyhítést helyez elıtérbe, sıt az elkövetı elfogását is kilátásba helyezi, de alapvetıen a jogsértést nem tudja megelızni. Objektív okok miatt e védelmi forma (védelemre szánt optimálisnál kisebb összeg, stb.) is elterjedt. Klasszikus megoldás itt is a kombinált védelmi terv és kivitelezés lehet, ahol mindkét védelmi megoldást bizonyos arányban elıfordul, és az objektum fı védelmi elvét az említett megoldások %-os “túlsúlya” dönti el. A védelmi tervet kockázatelemzéssel kell mindig kezdeni, ez a mi esetünkben bőnmegelızési szempontból a sértetté válás, az elkövetıvé válás megelızése és az adott helyen tapasztalható bőnmegelızési alkalmak (helyzetek, szituációk) felmérését, majd pedig tervezésnél ezek csökkentését (redukálását) jelenti! Az említett bőnmegelızési védelmi elvek alkalmazása a védelmi koncepciók, tervek kidolgozásánál jelent elméleti és gyakorlati segítséget.

Fontos: -

A bőnmegelızés elve, mint a szóban is benne van, a megelızés.

-

A jó objektumvédelem nem akció-centrikus, hanem megelızés-centrikus.

-

A megelızést a mechanikai védelemtıl kell kezdeni és haladni a személyi védelem felé!

-

Minden tervezésnél figyeljünk, a sértetté válás megelızésének alternatív megoldási

lehetıségeire,

veszélyeztetettségére,

a

illetve

az

valószínősíthetı

adott

objektum

speciális

jogtalan

támadások

formáira,

módszereire. Az elıbbiek alapján fokozottan alkalmaznunk kell a szituatív bőnmegelızési módszereket! A különbözı szituatív módszereknek számtalan tanulmánya jelent meg a bőnmegelızési szakirodalomban, ezeket célszerő tanulmányozni.

38

3.4.1. Feladat: A mellékelt három oszlopban készíts egy bőnmegelızési védelmi stratégiát egy adott objektumra vonatkozólag! A táblázat csak minta, dolgozz külön lapon! Objektum paraméterei: ipari, gyártó üzem raktárakkal, 100 dolgozó, ki-beszállítás történik, személyi és teherporta, ki-beléptetésekkel, belsı parkolóval, napi idegen belépık száma 50 fı (mőszaki emberek). A sértetté válás megelızése

Az elkövetıvé válás megelızése

Szituációs bőnmegelızés

3.4. Önellenırzés: Vagyonvédelmi bőnmegelızési stratégiák Egy vagyonvédelmi stratégiánál (objektumvédelmi koncepciónak, ill. védelmi tervnek nevezik sok helyen) mely három elv szerint kell levezetned a kockázatelemzést, illetve megtervezni a bőnmegelızést?! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

39

Nézz utána!

Mit tartalmaz a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének (MABISZ) betöréses lopás és rablási szabályzata? A biztosítók hogyan szabályozzák a veszélyeztetett objektumok védelmét? Tanulmányozd a kockázat és védelmi „szintek” összefüggéseit, az érvényben lévı szabványokat!

3. Tanári ellenırzés: A bőnmegelızés a személy- és vagyonvédelemben Egy fontos fejezet végére értél. A bőnmegelızés elveit és módszereit kell összekapcsolnod a személy vagyonvédelem klasszikus (biztonsági és rendészeti típusú) tervezésekor a jövıben a munkád során, ha konkrét feladatot kapsz. A feladatok mindig szituációs jellegőek, a problémamegoldást neked kell javasolnod, ill. a tervet kidolgoznod. A kapott feladatoknál mindig szem elıtt kell tartani a sértetté válás, az elkövetıvé válás megelızésének szempontját, és ezt kombinálni kell a szituációs megelızés módszereivel. Feladataidat ezen elvek alkalmazásának figyelembevételével fogjuk értékelni.

Sikeres felmérést kívánunk!

40

4. MEGELİZİ VAGYONVÉDELEM ÉS BIZTONSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Bevezetés A magánbiztonsági szolgálatok megjelenése hazánkban a 90-es években a kezdıdött. A pár tucat, majd pár száz cégbıl ma már több mint tízezer van. Minél több, azaz inkább helyesebben fogalmazva, minél hatékonyabb biztonsági cégek mőködnek egy adott területen, ez annál tovább növelik (még ha konkrétan nem mérhetıen is, hiszen ilyen statisztika nincs) a terület-vagy térség biztonságát. Ha minden sarkon egy-egy irodaházban, vagy telephelyen egy-egy ırrel találkoznál éjjel hazafelé menet, biztos jobban éreznéd magad, azaz biztonságosabbnak tartanád a környezetedet. (Persze itt még nem tartunk, ez sok pénzbe kerülne! Itt-ott persze egyegy rendırrel találkozhatsz.). Viszont nagyon sok lakásban van riasztó, távfelügyeleti rendszer, és ha szól a riasztó, megjelenik a monitoring szolgálat és intézkedik a tulajdonos nevében, vagy éppen segít neki a problémát „leküzdeni”. Eddig még soha senki nem mérte fel egy városban az ırzött objektumok számát, vagy éppen az sem publikus, hogy mennyi lakásban, vagy objektumban, intézményben van riasztó. A rendırség - mint a vagyonvédelmet felügyelı és ellenırzı szerv - sem látja át a helyzetet (a területén mőködı vagyonvédelmi szolgáltatásokat illetıen), pedig az ırzött helyeket, vagy megbízásokat a biztonsági cégeknek naplózniuk kell. A lényeg végül is az, hogy ugyan még nem szervezett a biztonsági cégek, a civilek és a rendırség közti információ csere, nem alakult ki területi összhang, de a civil szolgálatok jelenléte nagyban segíti a bőnmegelızés megvalósulását. A pénzszállító szervezetek és személyek, például, sokat tesznek azért, hogy csökkenjen a közterületekben, vagy bankok környékén a rablások száma (mivel a megbízó helyett szállítják, vagy éppen kísérik a pénzt).

A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel: -

magánbiztonsági szolgálatok bőnmegelızési jelentıségének felismerésére,

-

személy-és vagyonvédelem bőnmegelızés centrikus tervezésére,

-

bőnmegelızési módszerek alkalmazására a védelmi koncepció készítése során.

41

Ismerni fogod: 1. a vagyonvédelem szervezeti rendszereit, 2. a biztonsági szolgálatok bőnmegelızési szempontú értékelését, 3. a védelmi koncepció és bőnmegelızés összefüggését.

42

4.1. Tanulási feladat – A vagyonvédelem szervezeti rendszere

4.1.1. Feladat: Próbáld összeírni az összes olyan szervezetet a városodban, amely a közbiztonságot, a vagyonvédelmet és a bőnmegelızést szolgálja! (Minimum tíz szervezetet próbálj összeírni, ha e számnál többet tudsz felsorolni, akkor „képben vagy”!…☺…) Dolgozz a füzetedben!

Elmélet: A civil szervezetek a bőnmegelızési „eszköztárban” a közösségi bőnmegelızés szereplıi. Ennek megfelelıen a szervezeteket létrejöttük, céljuk szerint csoportosítani kell! A vagyonvédelmi tevékenység szervezeti (intézményi) rendszere tartalmazza: 1. az államilag létrehozott szervezeteket (pl. rendırség, tőzoltóság, katasztrófavédelem), 2. az államilag szabályozott és „megkívánt” szervezeteket, rendészeteket (pl. rendészet, fegyveres biztonsági ırség (FBÖ), mezıgazdasági ırszolgálat, közterület felügyelet), 3. a vagyonvédelmi vállalkozásokat (amelyek 2005. évi CXXXIII. törvény szerint, lehetnek ırzési, pénzszállítói, rendezvénybiztosítói, bankbiztonsági, testıri, magánnyomozási, vagy éppen komplex típusú cégek), 4. a tulajdonos által létrehozott vagyonvédelmi jellegő szervezeteket (saját vagyon ırzésére kizárólag, pl. saját rendészetek, saját biztonsági szolgálatok), 5. az önkéntes szervezeteket (egyesületi jogon alapuló jogi szervezetek, pl. polgárırség 2006.évi LII. törvény alapján). A felsorolt szervezetek jogi alapjai különbözıek. Egyes szervezeteket maga az állam hoz létre, mások jelenlétét elıírja, vagy megkívánja (egyes feltételek teljesülése esetén), más szervezetek mőködését engedélyezi (vállalkozások), míg a magán vagyon védelme érdekében a tulajdonos számtalan - de nem törvénybe ütközı - megoldást választhat. Az állami érdekeltségő és különösen jelentıs létesítmények ırzése lehet “kötelezı” vagy „ajánlott”erejő, míg a magánvagyon védelme érdekében a tulajdonosra van bízva, hogy a védekezés mely formáját és módszerét választja. A nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek, azaz társadalmi szervezetek, valamint a cégformában mőködı nonprofit társaságok döntésük alapján

43

lehetnek közhasznúak, vagy nem közhasznúak) sajátságos részét képezik a közösségi bőnmegelızésnek. Mivel e szervezetek tevékenysége a nonprofit jelleg miatt behatárolt, tevékenységüket ennek kell meghatározni, illetve vállalkozási tevékenységet csak elhanyagolható mértékben, és azt is mőködésük, fenntarthatóságuk érdekében végezhetnek csak. A legtöbb társadalmi bőnmegelızést elısegítı szervezet nonprofit, és egy jelentıs részük közhasznú is (pld. polgárırség).

Érdekesség: 1988-89-ben - a rendszerváltáskor - kezdıdött a bőnmegelızés és a magánvagyon magánbiztonsági szolgálatok által nyújtott védelmének a története is Magyarországon. 19891995-között nem volt hazánkban szabályozva a magánbiztonsági szektor, majd 1995-1998-ig is csak kormányrendelettel (87/1995. Korm. r.) által. 1998-tól (1998. évi IV. törvény) a magánbiztonsági szolgáltatások (cégek és egyéni vállalkozók, valamint munkavállalók tekintetében) törvényi szabályozás alá kerültek. Jelenleg a 2005. évi CXXXIII. törvény szabályozza a vagyonvédelmi és magánnyomozási vállalkozásokat. Hazánkban a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiáját pedig 2003-évben fogadta el az Országgyőlés a rendszerváltást követı 14. évben. A nyugati országokban ekkor már legalább ötven éve foglalkoztak bőnmegelızéssel és magán-vagyonvédelemmel.

Fontos: 1. Az államilag szervezett vagyonvédelmet mindig törvények szabályozták. 2. A közterület felügyeletet az önkormányzatok hozzák létre. 3. A Fegyveres Biztonsági İrséget (FBÖ) a kiemelt kockázatú állami vagyonok és objektumok védelmére hozzák létre. 4. A magánbiztonsági vagyonvédelmi vállalkozás – törvényi szabályozás alapján – csak rendırhatósági engedéllyel végezheti tevékenységét. 5. Az önkéntes tagságon alapuló civil társadalmi szervezetek az egyesületi jog alapján (1989. évi II. törvény) hozhatók létre akár bőnmegelızési, közbiztonsági céllal is

44

(lehetnek közhasznúak és nem közhasznúak). Egy társadalmi szervezet (egyesület) alapításához minimum tíz fı szükséges. 6. Az államilag létrehozott szervezeteken kívül minden civil bőnmegelızési, rendészeti, vagyonvédelmi szervezet a közösségi bőnmegelızés része!

Nézz utána! Nézz utána a közhasznú szervezetekrıl szóló, valamint az önkéntes munkáról szóló törvénynek! http://www.nonprofit.hu/torveny/1.html, http://www.nonprofit.hu/torveny/5.html

4.1. Önellenırzés: A vagyonvédelem szervezeti rendszere

A nonprofit szervezetek a megelızı vagyonvédelmi szervezetek részei! A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény alapján (http://www.nonprofit.hu/utmutatok.html) valamint a következı forrás alapján (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700156.tv) adj választ a következı kérdésre! Minden civil szervezet (társadalmi szervezet, nonprofit szervezet) közhasznú-e? Dolgozz a füzetedben! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

45

4.2.Tanulási feladat – A biztonsági cégek szerepe a bőnmegelızésben 4.2.1.Feladat: Írd össze városodban az ismert vagyonvédelmi vállalkozásokat, és nevük mellett jegyezd meg, hogy melyik személy- vagyonvédelmi területtel foglalkoznak!,Szerinted milyen bőnmegelızési „hatása” lehet, illetve miben számíthatnál rájuk!

Dolgozz külön lapon! Íme egy minta:

A szervezet megnevezése

Mivel foglalkozik? (vagyonvédelem)

Milyen bőnmegelızési hatása van, miben számíthatsz rá?

Elmélet: A nemzetközi ajánlások a vagyonvédelemben – mint bőnmegelızési alrendszer – szervezésére, illetve a hazai vagyonvédelmi vállalkozások mőködése A vagyonvédelem – szervezésére nemzetközi ajánlás (ENSZ) jelent meg, „a vagyonvédelem szervezése, a civil biztonsági szolgálatok szerepe a bőnmegelızésben” címmel (nemzetközi ajánlás az ırzı-védı társaságokkal kapcsolatban). Az ajánlás még a „rendszerváltás” elıtt ismert volt (igaz csak a nemzetközi szakirodalmi fordításokból), de megismerése rendkívül jó hatást gyakorolt a hazai jogalkotásra és a szakmai szervezetek gondolkodásmódjára.

A bőnmegelızés rendkívül széles társadalmi alapokon nyugszik, és hatékony csak akkor tud lenni, ha a különbözı alapokon mőködı szervezetek (állami, gazdasági, társadalmi) együttmőködnek. Az ENSZ 1983-ban kezdte meg olyan szakértıi bizottság felállítását, melynek feladata a bőnmegelızés módszereinek kidolgozása volt. 1987-ben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (1987. szept.17.) ajánlást dolgozott ki a tagországok részére a “Bőnmegelızés szervezése” címmel.

46

Az ENSZ ajánlás a következı elsıdleges bőnmegelızési feladatokat, azaz prioritásokat fogalmazta meg :

-

csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét;

-

csökkenteni kell a bőnügyi igazságszolgáltatásra háruló terheket;

-

csökkenteni kell a bőnalkalmakat;

-

növelni kell a bőnözés kockázatát.

Különös figyelemmel kell lenni a szituatív (eseti) megelızésre. AZ ENSZ ajánlásának lényege többek között az volt, hogy közösségi támogatás szükséges a rendırség és a hivatalos szervek, valamint a magán szervezetek és közösségek részérıl annak érdekében, hogy eredményeket lehessen felmutatni. Az ENSZ ajánlás külön kitért a már Európában akkor is nagy számban tevékenykedı magánbiztonságot szolgáló társaságokkal való együttmőködésre. Az ajánlás kiemelte, hogy figyelembe kell venni az ırszolgálati és biztonsági társaságok bőnmegelızésben betöltött szerepét, ugyanakkor olyan intézkedéseket kell tenni, hogy azok tevékenységük során ne vegyék át a rendırség funkcióit, ne zavarják az egyéni szabadságot, közrendet, tevékenységük lehetıleg legyen jogszabályok által körülhatárolt.

A vagyonvédelmi cégek együttmőködése ajánlott: -

a rendırséggel, polgári védelemmel, katasztrófavédelemmel;

-

más biztonsági cégekkel;

-

az önkormányzatokkal;

-

a civil szervezetekkel (pld. polgárırség)

A hazai vagyonvédelmi vállalkozással foglalkozó cégek mőködését szabályozó fıbb jogi normák: -

társasági törvény (2006. évi IV. törvény gazdasági társaságokról), vagy egyéni vállalkozásról szóló törvény (1990. évi V. törvény),

-

mindenkor hatályos törvény a vagyonvédelmi vállalkozásokról (jelenleg 2005. évi CXXXIII. törvény),

-

Polgári Törvénykönyv (Ptk. azaz 1959. évi IV. törvény), jogos önhatalom, birtoksértés, birtokvédelem alkalmazása tekintetében),

47

-

Büntetı Törvénykönyv (Btk., 1978. évi IV. törvény), a jogsértések azonosítása, valamint elsısorban a jogos védelem és végszükség alkalmazása tekintetében

-

Adatvédelmi Törvény (1992. évi LXIII. törvény) személyiségi jogok, adatvédelem, videó megfigyelés és rögzítés tekintetében

Érdekesség: Hazánkban több mint 40.000 polgárır van, a biztonsági magánszektor dolgozóinak száma pedig meghaladta a 100.000 fıt. Európában, hazánkban a legtöbb a biztonsági vállalkozások száma!

Fontos: A civil bőnmegelızési szektorban tevékenykedıknek annyi joguk van, mint bármely állampolgárnak, mint a megbízónak (magánszemély esetén). A „többletjogosultságok” csak az egyes szervezeteket szabályozó törvények (pld. 2005. évi CXXXIII. törvény, vagyonvédelmi szervezetekrıl…) és rendeletek által megengedett jogos védelmi célú eszközhasználatokban (pl. gumibot, spray, fegyver) jelennek meg elsısorban. Jogtalan támadás esetén jogalap lehet a Btk. 29§, 30§ paragrafusai (jogos védelem), de ezt alkalmazni csak valós támadás, vagy veszélyhelyzet esetén lehetséges. A jogos védelem és végszükség esetén bármely állampolgár „beavatkozhat” a támadás elhárítására, vagy a veszélyhelyzet megszüntetésére és ebben az esetben fokozott jogi védelem illeti meg!

4.2. Önellenırzés: A biztonsági cégek szerepe a bőnmegelızésben

Ismertesd a hazai vagyonvédelmi vállalkozások mőködését szabályozó fıbb jogi normákat! Dolgozz külön lapon! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!) _ Nézz utána!

A közösségi bőnmegelızés szereplıit más-és már jogi normák szabályozzák. Tekintsd át a legjelentısebb szereplık szabályozását és tevékenységük lényegét! Polgárırség: http://www.opsz.hu/; Vagyonvédelmi vállalkozások: http://www.szvmszk.hu/; Fegyveres Biztonsági İrség: http://www.fboosze.hu/hirk.htm

48

4.3. Tanulási feladat – A védelmi koncepció és bőnmegelızés 4.3.1.Feladat: Ismerd meg és mérd fel iskolád rendészetével, biztonságvédelmével kapcsolatos helyzetét (jelenlegi állapotát)! Keress kockázati tényezıket (esetleges veszélyhelyzeteket)! Dolgozz külön lapon! Minta: (A4-es lapon fektetett irányba tájold a táblázatot!) Vizsgált terület

Veszélyhelyzet, várható probléma

Meglévı rendszer, vagy bevezetett biztonságirendészeti intézkedés

Észlelt hiányosságok

Javaslatok

Elmélet Ha egy biztonságszervezıtıl, vagy biztonsági szakembertıl szolgáltatást rendelnek meg, az elsı feladat minden esetben a kockázatfelmérés. A kockázatfelmérés nélkül semmilyen szolgáltatásra reális ajánlat és terv (koncepció) nem adható, utóbbitól pedig nagyban függ a szolgáltatás ellenértéke, azaz a védelem ára. Vegyünk egy példát! Az egyszerőség kedvéért legyen a felkérés: objektumvédelem. Feladat megoldásának ajánlott lépései: 1. Védelmi helyzet elsıdleges feltárása (helyszín megtekintése, bejárása, adatgyőjtés) 2. Adatgyőjtés a következı szempontok alapján: ırzendı telephelyek száma, objektum funkciója, mőködési sajátosságok, objektum legveszélyesebb részeinek és védett értékeknek a meghatározása, porták száma, jármőbeléptetés rendje, kulcskezelések helyzete, alkalmazott munkaerık, idegen személyek mozgása, objektum környezete, biztonsági rendszerek megléte (mechanikai és elektronikai védelem helyzete), tőz- és katasztrófavédelem helyzete, korábban

49

történt jogsértések száma és fajtája, hatóság (rendırség, tőzoltóság) közelsége és kivonulási ideje. 3. Felmérés alapján javaslat készítése az alábbiakra vonatkozóan: védelmi szervezetre, létszámra, technikára, belsı szabályok és szabályzatok, utasítások, valamint az objektumot használó dolgozók és belépni kívánókra vonatkozó rezsim intézkedésekre. 4. Tervezés folyamata: Kockázatfelmérés, reális védelmi rendszer kialakítása, biztonságpolitikai elképzelések egyeztetése, bőnmegelızési érdekek és igények egyeztetése, lehetséges biztonsági intézkedések számbavétele, biztonsági intézkedések kiválasztása kockázatcsökkentés és költségek viszonya alapján, költségelemzés. 5. Védelmi koncepció felépítése: - objektum bemutatása, - helyzet és kockázatelemzés adatai (technikai és személyi valamint megtörtént jogsértések bemutatása, statisztikája), - technikai védelmi tervek, - személyi kérdések, - adatvédelem, - mellékletek (rajzok, telepítési tervek, szabályzatok, utasítások). 6. Védelmi terv megvalósítása: - részletes terv elfogadtatása, kivitelezés, átadás, bevezetés A tervben mindvégig szem elıtt kell tartani - az elızı fejezetben már ismertetett és megtanult - három bőnmegelızési területet : 1. sértetté válás megelızése, 2. elkövetıvé válás megelızése, 3. bőnalkalmak korlátozása (szituatív bőnmegelızés). A fenti szempontok mind a kockázatelemzéskor, mind a terv készítésekor külön-külön is konkrét tényekkel, valamint intézkedési tervekkel nevesíthetık!

50

Az objektumon belül legyen a felkérés: személyvédelem. Példa, a fentiek alapján, a speciális eltérésekre: Feladat megoldásának ajánlott lépései (az elıbbi ajánlások kiegészítése az alábbi szempontokkal): 1. Védelmi helyzet elsıdleges feltárása (helyszín megtekintése, bejárása, adatgyőjtés): - munkavégzés környezete, alkalmazott technológiák, - épület mőszaki állapota, kapu, porta, beléptetı rendszerek, - biztonságtechnikai rendszerek mőködése, - beléptetések rendszere (szigorítás szükséges), - takarító személyzet és munkavégzése, - beszállítók, külsıs belépık áttekintése. 2. Adatgyőjtés speciális szempontok alapján: - a veszély forrásának meghatározása, fenyegetı beazonosítása, tanulmányozása, - fenyegetettség komolysága, valós alapja, - várható bejelentett támadás helye, módja, - váratlan, de várható támadás helye, módja, - objektum legveszélyeztetettebb helyeinek azonosítása, - objektumot használók (belsı, külsı munkavégzık) veszélyelemzése, - adat és információvédelem helyzete (titokvédelem), - meglévı szabályzatok, utasítások (rezsim intézkedések) rendszere. 3. Felmérés alapján javaslat készítése: - védelem típusára és módszereire (élıerı, technikák alkalmazása, adat és titokvédelem), - új „rezsim” intézkedések bevezetésére (szabályzatok és utasítások), - új biztonságtechnikai és megfigyelı rendszerek ideiglenes telepítésére, - védett hely kialakítására, - védett személy kimenekítésére. 4. Koordináció és egyeztetés: - védett személlyel és munkatársaival, - védett személy családjával,

51

- biztosításban résztvevıkkel, - hatóságokkal. 5. A konkrét védelmi terv elkészítése 6. Védelmi terv végrehajtása, majd értékelése

Érdekesség: A bőnmegelızés-centrikus tudatos kockázatfelmérés és veszélyelemzés közben sok olyan dologra is rájöhetsz, amit eddig nem vettél észre, vagy elkerülte a figyelmedet. Lehet, hogy átértékelıdik a biztonságról kialakított képed! Gondolkozz egy olyan ember fejével, akinek feladata és munkaköre a biztonság megtervezése! Azután gondolkodj olyan ember szemével, akit sérülés, kár érhet az adott intézményben (megtámadják, kirabolják, ellopják értékeit stb.)!

Fontos: A tervezésnél a MABISZ betöréses lopás és rablás biztosítási szabályzatát célszerő használnod (korábbi részben már volt szó róla), valamint egyeztetni kell a megbízó biztosítójával, valamint egyes esetekben a rendırséggel, tőzoltósággal (riasztó, tőzjelzı rendszer és távfelügyelet esetén). A mindenkori élıerıs és biztonságtechnikai szabványokat ellenırizni és alkalmazni kell! Az aktuális szabályokat és szabványokat mindig ellenırizd a tervezésnél!

52

4.3.2.Feladat:

A 4.3.1. feladat (felmérésed) alapján és a fenti ismeretek és minták alapján próbáld elkészíteni iskolád védelmi koncepcióját! A koncepció elkészítéséhez használd tankönyveidet, a testıri modulban tanultakat és a jelen munkafüzet ismeretanyagát is! Javasolt lépések: 1. elemzés, 2. tervezés, 3. védelmi terv Dolgozz külön lapon!

4.3. Önellenırzés: A védelmi koncepció és bőnmegelızés Ismertesd,

milyen

speciális

adatgyőjtéseket

végeznél

egy

védett

objektumban,

személyvédelmi megbízás alapján, a helyzet és kockázatok felmérése érdekében ? Dolgozz külön lapon! (Egy lehetséges megoldást az 5. fejezetben találsz meg!)

Nézz utána! 1. A biztonsági kockázatelemzésrıl a hazánkban elsı szakirodalmi könyvként nyilvántartott Kármán József: Bevezetés a vagyonvédelembe (Kiadó: B.Consulting, 1987 Budapest) címő könyvben már találsz konkrét útmutatásokat. Ha tudod, könyvtárban kutasd fel a könyvet és jegyzeteld ki belıle az ezzel foglalkozó részt (119. oldal)! Hasonlítsd össze a jegyzetedet az „Új vagyonvédelmi nagykönyv” címő könyv (Cedit 2000 Kft., Budapest, 2002, szerkesztı: Dr.Lukács György) 3.2.3.pont (96-99. o.) alatt található elemzési-tervezési szempontokkal. 2. Biztosítási szabályzatok, szabványok, melyekre a tervezéshez szükséged lehet: http://www.mabisz.hu/

53

5. MEGOLDÁSOK 2.1.

Ismertesd a közbiztonság fogalmát és legfontosabb tényezıit! Milyen tényezıktıl

függ a közbiztonság? Válasz: A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének – adott idıszakban és helyen – jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól. A közbiztonság infrastrukturális tényezı is. A gazdaság mőködésének üzemen kívüli feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, a termékek elıállítási költségét stb. A közbiztonság függ: - a közterületek rendjétıl, - a területen elkövetett jogsértések számától és milyenségétıl, - az állampolgárok jogkövetı magatartásától, - a rendırség eredményességétıl és jelenlététıl. 2.2. Melyek a bőnmegelızési tevékenység fıbb területei? Válasz: •

Áldozattá válás megelızése,

•

elkövetıvé válás megelızése,

•

bőnalkalmak korlátozása (szituációs bőnmegelızés).

2.3

Sorold fel a bőnmegelızés EU szerinti három alappillérét, melyre a

bőnmegelızési programok is koncentrálódnak ! Válasz: A három pillér (EU): - bőnokok csökkentése (bőnözés növekedését elısegítı társadalmi, gazdasági tényezık hatásának csökkentése), - sértetté válás megelızése (áldozatok tájékoztatása és védelme, áldozattá válás megelızése), - bőnalkalmak számának csökkentése (redukálása).

54

2.4

Önellenırzés: Bőnmegelızési módszerek (alapfogalmak)

Segítséget a Büntetı Törvénykönyv IV. fejezetében, illetve annak indoklásában is találsz, valamint használd az internetet! Sorolj fel legalább öt generális prevenciós megoldást! Válasz: Több jó megoldás is van, így csak tájékoztató jellegő: 1. új jogszabály alkotása (pld. Btk.-ban új bőncselekmény beiktatása), 2. meglévı jogszabály (Btk. bőncselekmény) büntetési tételének emelése (elrettentı hatás), 3. új mellékbüntetés kiszabásának lehetısége valamely bőncselekménynél, 4. büntetıeljárás módosítása (szigorítása), 5. szociális – gazdasági intézkedések (munkahelyteremtés, szociális gondoskodás stb.).

2.5.

Önellenırzés: A társadalmi bőnmegelızés modellje

A bőnmegelızési modellbıl állapítsd meg, hogy elsısorban hol alkalmazható a szituatív bőnmegelızési módszer! A korábban tanultakat vesd össze a modell táblával! Dolgozz füzetedben! Válasz: másodlagos szint, bőnalkalmak korlátozása, veszélyeztetett zónákban hozott intézkedések 2.6.

Önellenırzés:

Sorold fel az egyes prioritásokkal kapcsolatos résztvevık (állami, ágazati, közösségi) szereplıit! Dolgozz külön lapon! Minta adva, válasz: Bőnmegelızés résztvevıinek csoportosítása: Állami

Ágazati

Közösségi bőnmegelızés

Jelenlegi igazságszolgáltatási rendszer szereplıi (Bíróságok, Ügyészségek, rendırség és más nyomozó hatóságok), Pártfogó Felügyelı Szolgálat

- egészségpolitika -szociális;-ifjúsági;oktatási;-kulturális;gyermekvédelmi; - foglalkoztatáspolitikai, - területpolitikai, környezet, kisebbségi politika ágazati képviselıi

önkormányzatok, gazdasági szféra szereplıi, civil szféra, egyházak, szomszédság, lakóközösség, magánszemélyek

55

2.7.

Önellenırzés: Az önkormányzat bőnmegelızési tevékenysége

Írd össze emlékezetbıl az önkormányzat bőnmegelızéssel kapcsolatos feladatait! A megoldásban segíthet, ha saját lakóterületeden mőködı önkormányzat bőnmegelızéssel kapcsolatos tevékenységét, vagy programjait is ismered! Válasz: Fı feladatok: • Helyi szabályozások kialakítása • Bőnmegelızési érdekek érvényesítése • Bőnmegelızési koordináció – a munka folyamatosságának, szakmai színvonalának biztosítása

További önkormányzati feladatok: • A bőnmegelızési (közbiztonsági) bizottság létrehozása • A bőnmegelızési Bizottság rövid és középtávú terveinek elkészítése, munkájának értékelése. • Bőnmegelızési koncepció és helyi cselekvési terv készítése • A bőnmegelızésben résztvevı szervezetek tevékenységnek koordinációja • A

Biztonságos

Magyarországért

Közalapítvány

szakmai

közremőködésének

igénybevétele • Az anyagi források megteremtése • Az önkormányzat anyagi eszközeinek célirányos (pl. kmb. Iroda) felhasználása • A civil programok akkreditálása • A helyi bőnmegelızési programokkal kapcsolatos pályázatok koordinálása • A helyi lakosok közbiztonsággal kapcsolatos véleményének rendszeres felmérése • A Polgárırség és a SZEM mozgalmak folyamatos anyagi és erkölcsi támogatása. • A településen keletkezett konfliktusok feloldására mediációs technikák alkalmazása (különösen az elıítéletekkel kapcsolatban) • A családon belüli erıszak felmérése a településen • Térfigyelı rendszerek telepítése (véleményezés) • Az építészeti elıírások megváltoztatása, módosítása a bőnmegelızés szempontok figyelembe vételével • Pedagógusok, orvosok, szociális munkások, mezıırök, vadırök, postai kézbesítık bevonása a bőnmegelızési tevékenységbe

56

• Általános és középiskolák (osztályfınöki) óráinak megtartása bőnmegelızési szakember bevonásával • Gondoskodás a krízisintervenciós szállás, az anya- és gyermekvédı központok mőködtetésérıl

3.1.

Sorold fel a vagyonvédelem öt területét és jellemezd egy-egy mondattal! A megoldásnál vedd figyelembe korábbi vagyonvédelmi és testıri alapismereteknél tanultakat! Használhatod a tankönyvedet és jelen munkafüzetet is.

Minta táblázat és válasz: Védelmi elem megnevezése mechanikai védelem elektronikai védelem

élıerıs védelem

információ, adatvédelem

biztosítás

3.2.

célja

bőnmegelızési hatása

behatolás akadályozása

lassítás, elrettentés, megelızés behatolás jelzése, riasztás környezet és célszemélyek riasztása, értesítése, elkövetı zavarása, „idıtényezı” (siettetése), megelızés helyszíni reagálás jogtalan megelızés, elrettentés, támadásra, jogos védelem biztonsági és hatósági intézkedések szakszerő biztosítása adat, titokvédelem bizalmas adatok biztonságos kezelése, védelme maradék kockázat lefedése A biztosításnak a biztosító szabályok szerint feltételei vannak, melyek teljesítése nagyban elısegíti a hatásos védekezést, motiválja a védelmi módszerek bevezetését, azaz a megelızést szolgálja.

Önellenırzés: Az objektumvédelem és a bőnmegelızés 1./Kinek a hatáskörébe tartozik a birtoksértés elbírálása, és kitıl kérhetı a

jogorvoslat egy aktuális esetben? Válasz: jegyzı, egyet nem értés esetén bíróság (birtokper)

57

2./Milyen célt szolgál az objektumvédelemnél a biztosítás megkötése a biztosítóval? Válasz: maradék kockázat „lefedése”, kár megtérülés biztosítása

3.3.

Önellenırzés: Bőnmegelızés és személyvédelem

Sorold fel a büntetı törvénykönyv (Btk.) szerinti élet és testi épség elleni bőncselekményeket, melyek megelızése érdekében adott esetben megbízás alapján személyvédelmi (testıri) feladatot kellene tervezned! A feladathoz tartozó jogi ismereteket a testıri modulban az I. félévben már tanultad, illetve használd a hatályos Btk.-t! Válasz: emberölés, testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, magánlaksértés, zaklatás, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, visszaélés személyes adattal, rágalmazás, becsületsértés

3.4.

Önellenırzés: Vagyonvédelmi bőnmegelızési stratégiák

Egy vagyonvédelmi stratégiánál (objektumvédelmi koncepció, ill. védelmi tervként nevezik sok helyen) mely három elv szerint kell levezetned a kockázatelemzést, illetve tervezni a bőnmegelızést? Válasz: •

sértetté (áldozattá) válás megelızése

•

elkövetıvé válás megelızése

•

bőnözést lehetıvé tevı okok, körülmények szituációk (alkalmak) csökkentése

(szituatív megelızés)

4.1.

Önellenırzés: A vagyonvédelem szervezeti rendszere

A nonprofit szervezetek a megelızı vagyonvédelmi szervezetek részei! A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény alapján (http://www.nonprofit.hu/utmutatok.html, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700156.tv) adj választ a következı kérdésre! Minden civil szervezet (társadalmi szervezet nonprofit szervezet) közhasznú-e? 58

Válasz: 1997 évi CLVI törvény, 3. § : „A közhasznú szervezetté minısíthetı szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedıen közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).” Azaz nem automatikusan lesz közhasznú, vagy kiemelten közhasznú egy szervezet, a közhasznúságba való nyilvántartást kérni kell ! Elıfordulhat, hogy egy alapítvány, egyesület, nonprofit társaság nonprofit ugyan, de nem közhasznú!

4.2.

Önellenırzés: A biztonsági cégek szerepe a bőnmegelızésben

Ismertesd a hazai vagyonvédelmi vállalkozások mőködését szabályozó fıbb jogi normákat! Válasz: A hazai vagyonvédelmi vállalkozással foglalkozó cégek mőködését szabályozó fıbb jogi normák: -

Társasági törvény (2006. évi IV. törvény gazdasági társaságokról), vagy egyéni vállalkozásról szóló törvény (1990. évi V. törvény),

-

mindenkor hatályos törvény a vagyonvédelmi vállalkozásokról (jelenleg 2005. évi CXXXIII. törvény),

-

Polgári Törvénykönyv (Ptk. azaz 1959. évi IV. törvény), jogos önhatalom, birtoksértés, birtokvédelem alkalmazása tekintetében)

-

Büntetı Törvénykönyv (Btk., 1978. évi IV. törvény), a jogsértések azonosítása, valamint elsısorban a jogos védelem és végszükség alkalmazása tekintetében

-

Adatvédelmi Törvény (1992. évi LXIII. törvény) személyiségi jogok, adatvédelem, videó megfigyelés és rögzítés tekintetében

4.3.

Önellenırzés: A védelmi koncepció és bőnmegelızés

Ismertesd, milyen speciális adatgyőjtéseket végeznél egy védett objektumban, személyvédelmi megbízás alapján, a helyzet és kockázatok felmérése érdekében! Dolgozz külön lapon!

59

Válasz: - veszély forrásának meghatározása, fenyegetı beazonosítása, tanulmányozása - fenyegetettség komolysága, valós alapja - várható bejelentett támadás helye, módja - váratlan, de várható támadás helye, módja - objektum legveszélyeztetettebb helyeinek azonosítása - objektumot használók (belsı, külsı munkavégzık) veszélyelemzése - adat és információvédelem helyzete (titokvédelem) - meglévı szabályzatok, utasítások (rezsim intézkedések) rendszere

60

Tartalom BŐNMEGELİZÉSI MODULFÜZET........................................................................... 1 BEVEZETÉS .............................................................................................................. 4 1. HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? ....................................................... 5 2. BŐNMEGELİZÉSI ALAPISMERETEK................................................................. 6 2.1. Tanulási feladat – A közbiztonság fogalma ................................................................................................. 8 2.2. Tanulási feladat – A bőnmegelızés fogalma .............................................................................................. 11 2.3. Tanulási feladat – A bőnmegelızés három alappillére ............................................................................. 13 2.4. Tanulási feladat – A bőnmegelızési módszerek (alapfogalmak) ............................................................. 15 2.5. Tanulási feladat – A társadalmi bőnmegelızés modellje.......................................................................... 17 2.6. Tanulási feladat – Kiemelt bőnmegelızési feladatok (prioritások) a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájában...................................................................................................................................................... 20 2.7. Tanulási feladat – Az önkormányzat bőnmegelızési tevékenysége ......................................................... 24

3. BŐNMEGELİZÉS A SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELEMBEN......................... 28 3.1. Tanulási feladat – A vagyonvédelem területei ........................................................................................... 29 3.2. Tanulási feladat – Az objektumvédelem és a bőnmegelızés .................................................................... 31 3.3. Tanulási feladat – A bőnmegelızés és a személyvédelem (testıri feladatok) ......................................... 34 3.4. Tanulási feladat – A vagyonvédelmi bőnmegelızési stratégiák ............................................................... 37

4. MEGELİZİ VAGYONVÉDELEM ÉS BIZTONSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ....... 41 4.1. Tanulási feladat – A vagyonvédelem szervezeti rendszere ....................................................................... 43 4.2.Tanulási feladat – A biztonsági cégek szerepe a bőnmegelızésben .......................................................... 46 4.3. Tanulási feladat – A védelmi koncepció és bőnmegelızés ........................................................................ 49

5. MEGOLDÁSOK ................................................................................................... 54 TARTALOM ............................................................................................................. 61 IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................. 62

61

IRODALOMJEGYZÉK 115/2003. OGY határozat: A TÁRSADALMI BŐNMEGELİZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJA 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl 1989. évi II. törvény (egyesületi jogról) 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1994. évi XXXIV. törvény a Rendırségrıl 1996. évi XXXVIII. Törvény a nemzetközi bőnügyi jogsegélyrıl 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrıl 1998. évi XIX. törvény a büntetıeljárásról 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletrıl 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrıl 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2005. évi CXXXV. törvény a bőncselekmények áldozatainak segítésérıl és az állami kárenyhítésrıl 2005. évi LXXXVIII törvény, a közérdekő önkéntes tevékenységrıl 2006. évi LII. törvény a polgárırségrıl 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról Welle István (szerk): Rendészet vagyonvédelem. BME Mérnöktovábbképzı Intézet, 2006 Dr. Dános Valér: A bőnmegelızés jogi alapjai. Rendırtiszti Fıiskola, 2004 Hivatása védelem. Cedit 2000 Kft. kiadó, Budapest, 1999 Dr. Lukács György - Gábor László (szerk.): Új vagyonvédelmi nagykönyv. Cedit 2000 Kft. Kiadó, Budapest, 2002 BMK Füzetek Különszám, 2003. november, 4. szám, kiadó: Biztonságos Magyarországért Alapítvány http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%B1nmegel%C5%91z%C3%A9s http://www.nonprofit.hu/torveny/1.html

62