Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
Szerkesztette:
Kiss Gábor
Közreműködött:
Mihálka Nóra Baráti Tibor Hadházi László
- 2010 -
TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 2.1
Bevezetés .............................................................................. 4 Történeti áttekintés............................................................... 4 A szakképzés története ............................................................ 4
2.2
Szakmunkásképzés ................................................................. 6
2.3
A szakképzés jelenlegi helyzete................................................. 9
2.4
TISZK...................................................................................10
2.5
Az OKJ és előzményei .............................................................10
2.6
A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából ...................11
3. 3.1
Kompetenciaelv és modularitás ........................................... 14 Szakmai kompetenciák ...........................................................15
3.2
Személyes kompetenciák ........................................................16
3.3
Módszerkompetenciák.............................................................17
4. 4.1
Az OKJ szerkezete, tartalma, jogszabályi keretek ............... 18 Az új OKJ jogszabályi háttere...................................................19
4.2
Az OKJ Bizottság ....................................................................20
4.3
Az új szakmastruktúra és az OKJ..............................................20
4.4
Moduláris szakmaszerkezet .....................................................21
4.5
Az új OKJ tartalma és szerkezete..............................................22
4.6
Az új OKJ bevezetése .............................................................27
4.7
Régi és új OKJ egymás mellett .................................................27
4.8
Korábbi és új OKJ szerinti szakképesítések viszonya....................28
5. 5.1
Szakmai és vizsgakövetelmények........................................ 28 Értelmezése ..........................................................................28
5.2
Tartalmi elemei......................................................................28
5.3
Fő fejezetei ...........................................................................30
5.4
A szakmai és vizsgakövetelmények struktúrája ..........................30
5.5
Elérhetőség ...........................................................................36
6. 6.1
Központi programok ............................................................ 38 A központi program felépítése..................................................39
7.
A helyi szakmai program kialakítása - a központi programtól az óravázlatig ...................................................................... 49 A szakmai vizsgáztatás........................................................ 56
8.
1. Bevezetés
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később".
(John Dewey,1938) Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás óriási változásokat hozott a gazdaságban, a társadalomban, az élet minden területén. A magyar szakképzés területén is követni kellett a változásokat. Az előző rendszerre jellemző nagy ipari vállalatok megszűntek, illetve privatizálták őket. Persze nem csak a szakmunkás képzés hátterében jelentett változást. A nyugati multinacionális cégek, közepes, kisvállalkozások szabadon megjelenhettek a magyar piacon. Modern technológiát, munka kultúrát hoztak magukkal. Ennek persze hátrányai is voltak, vannak. Az oktatás, a szakképzés átalakítását vonta maga után. A kilencvenes évek végén lendületbe jött a gazdaság, amely újabb változásokat követelt ki a szakképzésben is. Ezekre az újabb igényekre reagált a kormányzat, megkezdődött a kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés kialakításának folyamata. Napjainkban, a gazdasági válság idején jutottunk el a 2004-ben indult folyamatok eredményeként, hogy az iskola rendszerben is képzésekben is a moduláris rendszerű szakmai vizsgákon mérjük meg tanulóink felkészültségét. A következő néhány fejezetben azt mutatjuk meg, hogyan jutott el a magyar szakképzés modulrendszerű oktatásig, hogyan épül fel, mik az alapjai, jellemzői az új rendszernek
2. Történeti áttekintés 2.1 A szakképzés története A szakképzés intézményrendszerét Magyarországon a reformkorban alapozták meg. Királyi rendelet jelent meg 1844-ben az Ipartanoda létesítéséről, amely végül 1846-ban kezdte meg működését. Ez az iskola
középfokú végzettséget nyújtott: ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal működött. A rendszeres magyarországi iparoktatás feltételeit az 1884. évi XVII. tc. teremtette meg. A törvény értelmében a városok és községek feladata volt a tanonciskolák megszervezése és fenntartása. 1884-ben 49, 1889ben 215, 1893-ban már 535 tanonciskola működött. 1896-ban minden olyan községben megszervezték a tanonciskolát, ahol a tanoncok száma elérte az 50 főt. Az iskolák feletti közvetlen felügyeletet a kerületi tanfelügyelő és az I. fokú iparhatóság, a főfelügyeletet pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter a földművelési és az ipar- és kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben gyakorolta. A tanítás ideje mindhárom évfolyamon heti 8 óra volt. Mivel minden szakma számára egységes elméleti oktatást írtak elő (Tanterv és Utasítás, 1893), a 20. század elején sürgetően merült fel a szakirányú gyakorlati oktatás igénye. Egyes nagyvállalatok és gyárak (MÁV, Ganz, Zsolnay Porcelángyár stb.) saját iskolát hoztak létre, s 1902-ben a fővárosi iskolákat is szakirányúvá szervezték át. A huszadik század kezdetére elterjedtek a polgári iskolák (ezeket nagyjából úgy képzeljük el, mint a mai felső tagozatot), amelyekből tanító- vagy óvóképzőbe, illetve középfokú (mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi) szakiskolába lehetett továbbmenni. Jelentős változások 1945 után következtek be. Fokozatosan átalakultak a középiskolák is. Az általános iskola létrejöttével a gimnáziumok négyosztályossá váltak a 14–18 éves tanulók számára. Tantervük lényegesen megváltozott. Az addigiaknál magasabb óraszámban tanították a magyar nyelv és irodalmat, a történelmet, a földrajzot és a természettudományi tárgyak többségét. Csökkentették a latin nyelv és a testnevelés óraszámát, eltörölték a honvédelmi ismeretek, a szépírás és a gyorsírás oktatását. Megszűnt a német nyelv kiemelt szerepe, s csak egyike lett a választható modern idegen nyelveknek. 1948-ban – az iskolák államosításáról szóló törvény alapján – 113 gimnáziumot vett át az állam. A gimnáziumok óratervén 1949-ig csak lényegtelen változásokat hajtottak végre annak ellenére, hogy különféle reformtervek születtek. 1949-ben valamennyi középiskolát gimnáziummá szervezték át. Megalakultak az általános gimnáziumok humán és reáltagozattal, valamint a szakgimnáziumok, amelyek ipari, mezőgazdasági, közgazdasági és pedagógiai irányúak voltak. 1950-ben az ipari, mezőgazdasági és közgazdasági gimnáziumok technikumokká alakultak. A négyéves képzési idő alatt a technikumi tanulók elméleti és gyakorlati oktatásban részesültek, s a negyedik év végén képesítő vizsgát tettek, amely továbbtanulásra is jogosított. 1961től kezdve a technikumok részben szakközépiskolákká, részben felsőfokú technikumokká alakultak át. 1961-ben a legtöbb gimnázium áttért az ún. 5+1-es képzésre, ami azt jelentette, hogy a tanulók heti egy napot gyakorlati termelőmunkával
töltöttek el egy üzemben vagy az iskolai műhelyben. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy az általános képzés keretében nem lehet szakképzési feladatokat is megvalósítani. A gimnazisták termelőmunkája gyakorlatilag értéktelen volt. Az 5+1-es képzés az 1965/66-os tanévtől kezdve a gimnáziumok túlnyomó többségében megszűnt. Az 1961. évi III. törvény értelmében jöttek létre a szakközépiskolák, amelyek középfokú szakmai képzést nyújtottak a tanulóknak amellett, hogy megfelelő szintű általános műveltséghez is juttatták őket. A négy évfolyamos képzést szakmunkásvizsgával egybekapcsolt érettségi vizsga zárta. Az 1965. évi 24. tvr. előírta, hogy a még működő középfokú technikumokat 1966 szeptemberétől fokozatosan szakközépiskolákká kell átszervezni. Az 1973. évi 24. tvr. megerősítette a szakközépiskolát, mint olyan iskolatípust, amely „elmélyíti és bővíti az általános iskolában szerzett ismereteket, továbbfejleszti a tanulók műveltségét, szocialista világnézeti, erkölcsi, esztétikai és testi nevelését, szakképesítést nyújt és előkészít – elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő – felsőfokú továbbtanuláshoz. 1979–1983 között új tantervet vezettek be a gimnáziumokban. Ennek legfőbb újdonsága az volt, hogy megszüntette a szakosított tantervű osztályokat, és meghonosította a fakultációt. A tanulók a gimnázium felsőbb, esetenként összes osztályaiban néhány tantárgy magasabb óraszámban történő tanulását maguk választhatták meg. Kezdetben minden tanuló köteles volt fakultációs tárgyakat választani. 1988 szeptemberétől a fakultáció nem kötelező. A középfokú szakoktatásban 1985-ig lényeges változások nem történtek, ekkor újra bevezették a technikusképzést. Ez a szakközépiskolák keretében történt ötéves tanulmányi idővel. A negyedik, ma már tizenkettedik osztály végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, majd további egyéves speciális szakmai képzés és sikeres képesítő vizsga esetén technikusi oklevelet kapnak. 2.2 Szakmunkásképzés 1949-ben az iparostanonc-iskolákat iparitanuló-iskolákká szervezték át (1949. évi IV. tv.), amelynek feladata az ipari szakmunkás-utánpótlás biztosítása volt. A három évfolyamos ipariskolákban (későbbi nevükön szakmunkásképző iskolákban) az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után tanulhattak tovább a fiatalok. Az 1961. évi III. tv. a szakmunkásképző intézményeket beillesztette a hazai közoktatásba. 1964-ben létrehozták az emelt szintű szakmunkásképző iskolát, amelyben az elméletigényesebb, illetve magasabb általános műveltséget igénylő szakmák oktatására került sor. A hároméves képzés után az itt végzett növendékek két év alatt szerezhettek érettségi bizonyítványt a dolgozók gimnáziumaiban. Az emelt szintű szakmunkásképző iskolák 1973-tól kezdve fokozatosan megszűntek.
Az 1969. évi VI. tv. (a szakmunkásképzésről) szerint „a szakmunkásképzés célja korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése”. Az 1989-től napjainkig tartó időszak oktatásügyünkben lezajlott változásainak reális értékeléséhez ma még hiányzik a megfelelő történelmi távlat. Az 1980-as évek második felében – más társadalmi szférákhoz hasonlóan – a közoktatás területén is olyan reformfolyamatok indultak el, amelyek viszonylag kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a politikai rendszerváltozást követően hamar kialakulhasson egy modern, az európai fejlődéssel összhangban lévő oktatáspolitika. Elsősorban az 1985-ös oktatási törvény jelentett fontos lépést a közoktatás jogállami normák szerinti szabályozásában. Ez a törvény – Kelet-Közép-Európában egyedülálló módon – korlátozta az államhatalom közvetlen iskolairányító szerepét, s nagyobb mozgásteret nyitott az intézmények számára. Az 1988/89-es tanévben rendeletileg megszüntették az orosz nyelv tanulásának kötelezettségét az összes iskolafokozatban. Az oktatási törvény 1990-es módosításával (1990. évi XXIII. tv.) – már az első szabad választások előtt – elkezdődött a jogi keretek hozzáigazítása a demokratikus változásokhoz. A legfontosabb intézkedés az volt, hogy eltörölték a korábbi politikai és ideológiai megkötéseket, s megszüntették a közoktatás – 1948 óta fennálló – állami monopóliumát és kommunista pártirányítását. Az új parlament egyik legjelentősebb, a közoktatást alapvetően érintő intézkedése az önkormányzati törvény megalkotása volt. Az alapfokú és középfokú iskolák csaknem egésze az új, demokratikusan választott helyi szervek tulajdonába került. Ezzel lényegében megszűnt az állami iskolatulajdon. Az 1990. évi VI. tv. alapján az egyházak – negyvenkét év után – ismét bekapcsolódhattak a közoktatásba. Lehetőség nyílt arra, hogy egykori iskoláikat visszaigényeljék, s újakat is állítsanak. Ugyancsak 1990-ben nyílt törvényes lehetőség arra, hogy alapítványok és magánszemélyek is fenntarthassanak oktatási intézményeket. Megkezdődött a külföldi eredetű, speciális programú iskolák (Waldorf-, Rogers-iskolák stb.) megszervezése is. 1992. szeptember 1-jétől regionális oktatási központok kezdték meg működésüket: budapesti, közép-magyarországi (székhelye: Budapest), kelet-magyarországi (Debrecen), észak-magyarországi (Miskolc), délmagyarországi (Szeged), dél-dunántúli (Pécs), észak-dunántúli (Győr), közép-dunántúli (Veszprém). 1993. július 12-én az országgyűlés elfogadta a közoktatásról szóló LXXVIII. törvényt. A törvény – amely az óvodákra, az iskolákra, a kollégiumokra, a gyógypedagógiai intézményekre is kiterjedt – rendelkezett az ötéves kortól kötelező iskolai előkészítőről. A tíz évfolyamos alapképzést nyújtó általános iskoláról, a 4, 6, 8, esetleg 9 osztályos gimnáziumról, a szakiskoláról, a szakközépiskoláról, az
alapképzés 10. évfolyamát lezáró alapvizsgáról, a nemzeti alaptantervről, a különböző iskolatípusok kerettanterveiről, az egyházi, alapítványi és magániskolákról, a hitoktatásról, az iskola-, óvoda- és kollégiumi székről, a tankerületi oktatási központról, a közoktatás finanszírozásáról, a közoktatási rendszer egyes intézményeinek működéséről stb. A tankötelezettséget változatlanul a 6–16 éves korosztályokra állapította meg, deklarálta az iskolaalapítás és iskolafenntartás szabadságát. 1994. március 12-én kormányrendeletben jelent meg a Nemzeti alaptanterv (NAT) első részének hivatalos szövege (Tantervi alapelvek). 1994. május végén tették közzé A nemzeti alaptanterv tantervi követelményeinek munkaanyaga című minisztériumi kiadványt, majd az 1994 nyarán hivatalba lépett Horn-kormány új NAT-koncepciót és tervezetet készíttetett, amely csupán követelményrészből áll. 1995. október 26-án {V-478.} kormányrendelet intézkedett a Nemzeti alaptanterv kiadásáról. Az 1993. évi LXVI. tv. (a szakképzésről) célja, „hogy a társadalmi folyamatokhoz, a nemzetgazdaság követelményeihez és a munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzési rendszer alakuljon ki”. A szakképzés intézményeiként a törvény ¾ ¾ ¾ ¾
a a a a
szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát, szakiskolát, munkaerő-fejlesztő és -képző központot határozta meg.
¾ a felnőttképzés iskolarendszeren kívüli képzést folytató intézményei, ¾ A 2003. évi XXIX. törvény ezeket még kiegészítette a felsőfokú szakképzést (AIFSz) folytató intézményekkel. A Szakképzési törvény értelmében alakultak meg regionális hatáskörrel a regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok 1991 és 1996 között. Foglalkoztatást elősegítő képzések végzésére hozták őket létre, feladatuk a térség képzési igényeinek kielégítése. Moduláris szerkezetű képzéseik lehetővé teszik a felnőttek rugalmas bekapcsolódását, az előképzettség figyelembevételét. A szakmai képzések mellett munkaerőpiaci tréningek, pályaorientációs programok, vállalkozói képzések is megtalálhatók kínálatukban. Szerepük különlegesen jelentős a módszertani fejlesztések tekintetében. Budapest, Debrecen Miskolc, Székesfehérvár, Békéscsaba, Kecskemét, Pécs, Szombathely és Nyíregyháza területén találhatók még. Az 1993-ban életbe lépett új közoktatási törvény szerint a szakmunkásképző iskolák (új nevükön szakiskolák) feladata továbbra is a szakvizsgára való felkészítés, a munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása, valamint az általános iskolában megszerzett alapműveltség mélyítése. 1993-as adatok szerint az általános iskolát befejezett tanulók közül legtöbben szakmunkásképzőkben tanultak tovább. A szakmunkásképzésnek súlyos nehézséggel kellett szembenéznie. A szakmai képzés tananyaga elavult, hiszen tanterveik teljesen más gazdasági rendszer követelményeihez igazodva készültek.
1991–1994 között négy új és sikeresnek mondható fejlesztési program indult be a Nemzeti Szakképzési Intézet irányításával. A szakképzési alapról szóló jogszabályok módosításával fékezték a gazdaság kivonulását a szakmunkásképzésből. A csődbe ment vállalatok tanműhelyeinek megvásárlására az önkormányzatok hiteleket vehettek fel, így lassan elindult a gyakorlati oktatást végző tanműhelyek tulajdonosi szerkezetének átalakulása. Azonban a hároméves szakmunkásképzésbe belépő tanulók aránya fokozatosan csökkent, és ezzel egy időben jelentősen nőtt az érettségihez vezető iskolatípusokba belépők aránya. A nagyipar leépülése a gyakorlati képzés ellehetetlenüléséhez vezetett, és ez akut válságot okozott a szakmunkásképzésben. A problémát átmenetileg csökkentette az az intézkedés, amely 1998-tól a szakiskolai képzés időtartamát egy évvel megnyújtotta. Ezzel a hagyományos három éves szakmunkásképzés megszűnt, helyét a négyéves szakiskola vette át. A szakiskolában 9. és 10. évfolyamon nincsen szakmai képzés, legfeljebb heti 4 óra gyakorlati oktatásra van lehetőség. 2.3 A szakképzés jelenlegi helyzete A szakképzés ma a közoktatás viszonylag problémás területe: ¾
A szakiskolákra jelenleg igen nagy felelősség hárul a hátrányos helyzetű gyerekek középszintű oktatásában. Ha ezek a gyerekek továbbtanulnak az általános iskola után, többnyire szakiskolákba kerülnek. A statisztikai adatok szerint ezekben az iskolákban 10 év alatt megduplázódott a veszélyeztető családi körülmények között élő tanulók aránya, és ugyancsak kétszeresére nőtt a tanulási és beilleszkedési problémával küszködő tanulók aránya, miközben a másik két középfokú iskolában (gimnázium, szakközépiskola) ugyanezek az arányok csaknem változatlanok maradtak.
¾
A szakiskolákban a tanulók készségfejlesztésének és oktatásának eredményessége messze alatta marad a magyar és az európai középfokú iskolák átlagának. A szakiskolák jelenleg nem képesek megfelelni annak a követelménynek, hogy az intézményekbe belépő, többségükben hátrányos helyzetű tanulók eredményes általános képzését biztosítsák. Ez természetesen azt is kétségessé teszi, hogy fel tudják-e készíteni őket az egyre bonyolultabb szakmai ismeretek elsajátítására.
¾
A végzősök bő egyharmadának jelenleg esélye sincs arra, hogy munkát találjon. A munkaerőpiacon tartósan esélytelen fiatalok hosszú távon tetemes költségeket jelentenek az állam számára, segélyre szorulnak, ahelyett, hogy adófizetőként a bevételeket gyarapítanák.
¾
A szakiskolai képzés színvonalát és eredményeit általános társadalmi elégedetlenség övezi: jelenleg minden ebben a képzésben érdekelt fél (szülők, gyerekek, pedagógusok, munkaadók) elégedetlen az iskolák teljesítményével.
2.4 TISZK A Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) a kétezres évek szakképzés-megújítási terveinek alapeleme. A TISZK koncepciója válasz lehet arra a problémára, amellyel a szakképzés-politika az ezredfordulón szembesült: hogy tudniillik a szakképzésbe a tanulók egyre kisebb hányada jelentkezik, képzésük azonban egyre több intézményben valósul meg (lásd ábránkat). A szétaprózottság nem csupán azért okozott problémát, mert így a képzés gazdaságtalan lett, hanem azért is, mert a képzés technikai-technológiai feltételei is nagyon eltérőek voltak. Ráadásul az iskolák a tanulókért folytatott harcban a képzéseket nem a gazdaság, hanem a lakosság igényeihez igazították, teret adva divathullámoknak, és olyan szakembereket képezve, akik borzasztó nehezen, esetleg nem is a szakmájukban tudtak csak elhelyezkedni.
2.5 Az OKJ és előzményei Előzmények: ¾ Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) szakmái az általános iskolai végzettségekre épültek, „alapszakmákba” rendezte a szakmaszerkezetet. ¾ 1978-tól Középfokú Szakok Jegyzéke (KSZJ) a „nem ipari és nem mezőgazdasági” szakmákra terjedt ki. ¾ Technikusi Szakok Jegyzéke (TSZJ) is az iskolai dokumentumok által szabályozottan működött, 1965 és 1985 között az iskolarendszeren kívüli képzésben. ¾ A legalacsonyabb szintű, „egyszerű” szakképesítések a Vállalati (ágazati) Szakmák Jegyzékében (VSZJ) jelentek meg. A magyar szakképzés piacgazdasági átmenetét kijelölő, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján került kiadásra az első Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelettel. 1993 tavaszától 33 bizottság – a szakképzésben érintettek részvételével – tett javaslatot az OKJ-be kerülő szakképesítésekre. A 90-es évek elején még 17 – ágazatonként és szakmai szintenként is elkülönülő – szakmajegyzék
volt. Az egységesítést követően 955 szakképesítés szerepelt az első OKJben, amely évenként-kétévenként módosult. Az első átfogó korszerűsítésre, a szintkódok bevezetésére 1996 végén került sor. Jelentős lépés volt még az 1998-as kormányprogram szellemében folyó korszerűsítés, amelynek eredményeként 2001-ben létrejött a ma is használt szakmacsoportok rendszere. A szakmacsoportok a kerettantervek kiadásának és a beiskolázásnak is alapját képezték. A Szakképzési Törvény állami garanciát csak az állam által elismert szakképesítések esetében nyújt. 2003-ban a magyar szakképzésben tanulók 99,8%-a OKJ szerinti szakmát tanult. 2003. végén került kiadásra a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az OKJ-ről, amely már egységes rendszerbe foglalta a szakképesítéseket abból a szempontból, hogy hatálytalanította, illetve beazonosította a korábbi jegyzékekben szereplő szakképesítéseket, de nem hozott lényeges áttörést a szakképesítések egymásra épülésében, az egyes szakképesítések közötti kapcsolatok kimutatásában. Az OKJ az első megjelenésétől kezdve mindaddig csak szakmai tartalom nélküli „telefonkönyv” volt, amíg a képzés megkezdéséhez szükséges dokumentumok nem kerültek kiadásra. Az első szakmai és vizsgakövetelmény (továbbiakban rövidítve SZVK) 1994. július 8-án jelent meg az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendeletében. Jellemző a szakmai és vizsgakövetelményekre, azok jogszabályi megjelentetésére, hogy 1994-ben már két szakmai és vizsgakövetelmény módosítására is sor került, továbbá az 1993. végén megjelent OKJ 955 szakképesítéséből néhány úgy került törlésre a későbbiekben az OKJ-ből, hogy annak soha nem jelent meg szakmai és vizsgakövetelménye. Az iskolarendszeren kívüli képzések OKJ szerinti indítása 1994-től kezdődhetett, viszont az iskolai rendszerű szakképzés jóval később indulhatott, mivel azok indításának feltétele volt a központi programok (tantervek) kiadása, továbbá az is, hogy rendelkezésre álljanak az elméleti képzéshez szükséges tananyagok. Felmenő rendszerben az iskolai rendszerű szakképzés 1998-tól indult. 2.6 A képzés fejlesztése a munkaerőpiac szempontjából A rendszerváltás után, a kilencvenes években kialakult piacgazdaságban a munkaerő minőségével szemben új követelmények jelentkeznek. A foglalkoztatottaknak életpályájuk során akár többször is foglalkozást, munkahelyet, szakmát, tevékenységi területet kell váltaniuk. Ez a folyamat az eddiginél jóval nagyobb arányban igényli a mobil, rugalmasan alkalmazkodó, valamint az önálló vállalkozásra és innovációra, jó munkahelyi együttműködésre képes munkaerőt. A minőségi követelmények előtérbe kerülésével megnő a munkafegyelem, a
pontosság, a tisztaság szerepe a munkahelyeken. Ugyanakkor leértékelődik a képzetlen munkaerő. Szemléletesen érzékeltetik ezt a munkanélküliek statisztikái. A fejlett gazdasági rendszerekkel rendelkező országokhoz hasonlóan a jövőben a magyar iskolarendszeren belül megszerezhető kvalifikáció határozza meg a foglalkozási esély mértékét. Az oktatásban alapvető szemléleti fordulatot kellett végrehajtani. Az ismeret centrikus, az eddig additív módon építkező tananyag közlését fel kell váltania az új technológiai megoldásokat a mindennapok szintjén használó, döntően képességfejlesztő oktatási tartalomnak. A képességfejlesztés centrumába az általában távlatosan felhasználható, a rugalmas alkalmazkodást elősegítő képességeket kell állítani, a problémamegoldó és a kommunikációs képességet, a munkavégzés minőségével összefüggő mérési, értékelési, ellenőrzési képességeket, valamint az adott rendszer megújításához szükséges kreativitás fejlesztését. Benedek András véleménye szerint a magyarországi munkanélküliek elhelyezkedésének nehézségei és a munkaerőforrás képzési szerkezetének torzulásai az oktatás intézményi válságára utalnak. Ezzel összefüggésben legfontosabb teendőink közé tartozik a képzési rendszer korszerűsítése, amelyet a tankötelezettség jelenleginél következetesebb érvényesítése mellett a mainál rugalmasabb szerkezetű iskolarendszer jellemez. Az aktív foglalkoztatáspolitika megalapozása érdekében a szakképzésnek reagálnia kellett a húzóágazatok, a gazdaságfejlesztés előtt álló területek szakemberigényeire, valamint a stagnáló vagy éppen visszafejlesztés előtt álló, a technológiai fejlődés által kevésbé inspirált ágazatok foglalkoztatási sajátosságaira. A munkaerő-kereslet, és -kínálat jobb összehangolása céljából a foglalkoztatáspolitikának támogatnia kell a felsőoktatás szakmai struktúrájának korszerűsítését, a felnőttoktatás keretén belül a felzárkóztató, az átképzési és továbbképzési rendszer fejlesztését, a távoktatás elterjedését, valamint az élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanuló társadalom eszméjének elterjedését. A felsorolt problémák megoldására a Nemzeti Fejlesztési tervkeretein belül nyílt lehetőség 2.6.1 Nemzeti Fejlesztési Terv 1 A szakképzési szerkezet átalakítására, a szakképesítések egymásra épülésének, a modulrendszerű képzés bevezetésének előkészítésére a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. 2004-ben jóváhagyott Humánerőforrásfejlesztési Operatív Programja (HEFOP) adta a kezdő lépést.
1
A megújult OKJ és a modulrendszerű képzés bevezetése az iskolai rendszerű szakképzésbe Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 2006
A HEFOP 3.2.1. intézkedése a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése, amely a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a fejlesztésén alapuló megújítását foglalta magába. Az intézkedés célja az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése, amely a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) által irányított program szerint az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) korszerűsítését, a modulrendszerű képzés fejlesztését és bevezetését jelenti. 2004-ben fogadták el a központi programot, ezt követően indulhatott a 2006 végéig tartó fejlesztési folyamat. 2.6.2 A program célja Az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erősítése: ¾ a munkaerőpiachoz való igazodás, ¾ az OKJ korszerűsítése, a 21 szakmacsoportban szereplő 823 szakképesítés számának csökkentése, ¾ a korszerűsítés keretén belül az OKJ és a FEOR kölcsönös megfeleltetése, mivel jelenleg a 823 szakképesítés összesen 305 foglalkozást fed le, ¾ az OKJ korszerűsítése a szakképesítések modularizált rendszerének megvalósításával, ¾ olyan rendszer kialakítása, amelyben a végzettek befejezett szakképesítéshez jutnak, ugyanakkor lehetővé válik a képzési időknek egymásra épülő beszámítása és a rész-szakképesítések megszerzése is. A tudásalapú társadalom megteremtéséhez és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges szemléletváltás, valamint az infokommunikációs kompetenciák elsajátításának segítése: ¾ a korszerű tanulási-tanítási módszerek elterjesztése, ¾ a szakmacsoportok tananyagai digitális alapú változatai gyűjteményének és az ezekből felépített tananyagegységek kialakítása, ¾ az interaktív tanulás lehetőségének megteremtése és ezzel olyan kompetenciák kialakulásának segítése, melyek képessé teszik a tanulókat, hogy a mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak, tudásuk piacképes legyen ¾ a programban kidolgozott anyagoknak, eredményeknek az egyetemi alapképzésben részt vevőkkel való megismertetése, a használat lehetővé tétele. A program keretében további cél az esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek (romák, fogyatékkal élők, szociálisan hátrányosak) vonatkozásában, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételi arányának elősegítése a fejlesztési munkában. A program egészében érvényesül a HEFOP prioritása, az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodó képesség támogatása.
3. Kompetenciaelv és modularitás 2 A 2006-ban kibocsátott OKJ alapelvei a modularitás és a kompetenciaalapúság. A modularitás a modulrendszer érvényesítését jelenti. Az OKJ ban a modul olyan önálló tananyagegység, melynek a megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, befejezésekor pedig mérhető a tanulói teljesítmény. Ennek megfelelően a modul a tanulásitanítási folyamat cserélhető alapegysége. A modul a tananyagegység feldolgozásához szükséges összes elemet (tananyag, tevékenységek, feladatok, alkalmazott módszerek és munkaformák, követelmények, stb.) tartalmazza. A képzési rendszer átláthatóságát biztosító országos modultérkép az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazza. A komplex modulrendszerben megjeleníthetőek az előzetesen megszerzett tudás beszámításának egységes szabályai is. A modultérkép támogatja az egész életen át tartó tanulás tervezhetőségét, a szakmák közötti átjárhatóságot, a képzési tartalmak igények szerinti korszerűsítését, a képzési rendszer stabilitását és rugalmasságát. Az új OKJ a kompetenciát a munkafeladat elvégzésére való alkalmasságként határozza meg, ennek két vetülete van: a feladatprofil és a tulajdonságkompetencia-profil. A feladatprofil a szakmai követelményeket adja meg. A feladatprofil — a FEORból kiindulva — azt határozza meg, hogy az adott foglalkozásban/munkakörben melyek a munkavállaló feladatai. A feladatprofil a konkrét munkakör elemzéséből kiindulva felsorolja mindazokat a munkafeladatokat (feladatcsoportokat, tevékenységeket, műveleteket), amelyeket a munkavállalónak a szakképesítés birtokában el kell tudnia végezni. A munkakörelemzés elvégzésére általában a DACUM (Developing A CurriculUM) módszert alkalmazzák. A tulajdonság kompetencia-profil a munkavállaló elvárható kompetenciakészletét adja meg, amelynek birtokában képessé válik a foglalkozás gyakorlására, a munkakör betöltésére, a tevékenység ellátására. A tulajdonságprofil tartalmát általában szakértői csoportmunkával állapítják meg. A tulajdonságkompetencia-profil szerkezete: ¾ szakmai kompetenciák; ¾ személyes kompetenciák; 2
A Bologna rendszer_ képzésben résztvevő hallgatók munkaerő-piaci kompetenciákra felkészítése illetve pályaorientációs tanácsadó hálózat fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Pécs, 2008. november
¾ társas kompetenciák; ¾ módszerkompetenciák. 3.1 Szakmai kompetenciák A szakmai kompetenciák két részre bonthatók: a szakmai ismeretekre és a szakmai készségekre. A szakmai ismereteken a foglalkozás/munkakör alapvető feladatainak ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, valamint azok alkalmazását értjük. Az OKJ szerint a szakmai ismeretek alkalmazási típusai a következők: „ A " típus- Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás (a legmagasabb szint). Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. „ B " típus - A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. „ C " típus - A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ez a középső szint. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. „ D " típus - Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. „E" típus - A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik. Ez a legalacsonyabb szint. A szakmai készségeken a foglalkozás/munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges, begyakorolt tevékenységeket értjük. A készség
lineáris algoritmus (tehát elágazásokat, döntési pontokat nem tartalmazó) szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység, végrehajtása automatikusan, tudati ellenőrzés nélkül megy végbe. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység elemei rutinszerűen egymást követik. Az OKJ szerint a szakmai készségek szintjei a következők: 1. szint - A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. 2. szint - A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. 3. szint - A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 4. szint - A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 5. szint - A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. A szakmai és vizsgakövetelmények az ismeretek alkalmazását és a készségeket az ismertetett rendszer szerint határozzák meg. Feltüntetik az ismeretek alkalmazásának típusát, és az egyes szakmai készségek szintjét is. 3.2 Személyes kompetenciák A személyes kompetenciák két részre bonthatók: a képességekre és a jellemvonásokra. A képességek kompetenciacsoportban a szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges fizikai (pl. erős fizikum), fiziológiai (pl. látás, hallás, térlátás) és pszichológiai (pl. érzelmi stabilitás, tűrőképesség) képességek találhatók. A jellemvonások kompetenciacsoport olyan tulajdonságokból áll, amelyek ösztönzik, szervezik és szabályozzák az értékes és eredményes munkavégzést. A kompetenciacsoport összetevői: elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, felelősségtudat, kitartás, kockázatvállalás, megbízhatóság, monotóniatőrés, önállóság, döntésképesség, önfegyelem, pontosság, precizitás, rugalmasság, stressztűrő- képesség, szervezőkészség, szorgalom, igyekezet, és terhelhetőség, valamint türelmesség.
A társas kompetencia kategória elemei három részre bonthatók: ¾ együttműködés; ¾ kommunikáció; ¾ konfliktuskezelés. Az együttműködés kompetenciacsoportját azok a kompetenciakomponensek alkotják, melyek a munkafeladat ellátásához kötődő rövid és/vagy hosszabb távú együttműködési helyzetek kezeléséhez szükségesek. A kompetenciacsoport összetevői: kapcsolatteremtő és fenntartó készség, interperszonális rugalmasság, udvariasság, kezdeményezőkészség, határozottság, meggyőzőkészség, konszenzus készség, empatikus készség, segítőkészség, motiválhatóság, motiváló készség, visszacsatolási készség, irányíthatóság és irányítási készség, valamint tolerancia. A kommunikáció kompetenciacsoportba olyan kompetenciaelemek tartoznak, melyek nélkülözhetetlenek a partnerek kezeléséhez, vagy a szakmai munka feltételeinek pontosításához. A kompetenciacsoport összetevői: fogalmazó készség, nyelvhelyesség, a tömör fogalmazás készsége, kommunikációs rugalmasság, közérthetőség, prezentációs készség, a hatékony kérdezés készsége, meghallgatási készség és a megfelelő metakommunikációs készség. A konfliktuskezelés kompetenciacsoportba tartozó kompetenciaelemek alkalmassá teszik az egyént a személyek, illetve csoportok között kialakuló, az eltérő vagy ellentétes érdekekből eredő konfliktusok sikeres kezelésére. A kompetenciacsoport összetevői:kompromisszumkészség, konfliktuskerülő készség, rivalizáló készség, konfliktusmegoldó készség és engedékenység. 3.3 Módszerkompetenciák A módszerkompetenciák kategóriáját három kompetenciacsoport alkotja: ¾ a gondolkodás; ¾ a problémamegoldás; ¾ a munkamódszer, munkastílus. A gondolkodás kompetenciacsoportban a gyakran változó — újszerű, egyedi — feladatok elvégzéséhez szükséges kognitív kompetenciaelemek (elvont gondolkodás, összefüggések és ellentmondások felismerése, ötletesség, új ismeretek elsajátítása és alkalmazása, stb.) sorolhatóak. A kompetencia-csoport összetevői: absztrakt (elméleti) gondolkodás, áttekintő képesség, logikus gondolkodás, kritikus gondolkodás, rendszerező képesség, kreativitás, ötletgazdagság ismeretek helyükön való alkalmazása, új ötletek, megoldások kipróbálása, általános tanulóképesség, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), felfogóképesség, numerikus gondolkodás / matematikai készség, információgyűjtés és következtetési képesség.
A problémamegoldás kompetenciacsoport olyan összetevőkből áll, amely a lényeges problémák azonosítását, okainak feltárását, sikeres és tervszerű megoldását, a kivitelezés ellenőrzését segítik elő. A kompetenciacsoport összetevői: hibakeresés (diagnosztizálás), problémaelemzés és feltárás, problémamegoldás, hibaelhárítás tervezés, értékelés, kontroll (ellenőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), okok feltárása és helyzetfelismerés. A munkamódszer, munkastílus kompetenciacsoport az adott szakképesítéshez jellemzően kötődő, célorientált, praktikus, normakövető és környezettudatos munkavállalói magatartást előmozdító rendszertani illetve metodikai elemeket öleli fel. Főbb elemei: ¾ a rendszerben való gondolkodás (rendszerszemlélet), ¾ megfelelő szintű önállóság ¾ kezdeményezőkészség, ¾ módszeres munkavégzés, ¾ gyakorlatias feladatértelmezés, ¾ intenzív munkavégzés, körültekintés, ¾ tudatosság, ¾ felelősség, ¾ elővigyázatosság, ¾ figyelem összpontosítás, ¾ figyelemmegosztás, ¾ nyitott hozzáállás, ¾ eredményorientáltság és ¾ a környezet tisztán tartása. Mindezek zömmel a személyiség meghatározás körébe tartozóak. A felsőfokon végzettek többsége ezeknek a követelményeknek megfelel, csoportmunka szocializációja és teljesítményismerete megalapozza a szakmunkásoktól elvárt igényeket. A jelenlegi rendszerben szakmáét választóknak ezeket a feltételeket a szakmatanulással együtt kellene teljesítenie. Ezt sem életkoruk, sem tanítási/tanulási terhelésük miatt nem képesek kevés kivételtől eltekintve megfelelően a képzési idő alatt elsajátítani.
4. Az OKJ szerkezete, tartalma, jogszabályi keretek A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program megvalósítása során kapta a feladatot a Nemzeti Szakképzési Intézet, hogy alakítson ki olyan szakmaszerkezetet, követelményeket és módszertant, mely: ¾ elősegíti a munkaerő mobilitását,
¾ az egész életen át tartó tanulás megvalósulását, ¾ a munkaerő-piaci igények kielégítését. Az állami felelősségvállalás megtestesítője e tekintetben az Országos képzési jegyzék volt, amely a fejlesztést megelőzően 807 szakképesítést tartalmazott. E szakképesítések között – bár tartalmi átfedések nyilvánvalóan léteztek – ezek elemzése, feltárása elmaradt, így ebben a rendszerben az átjárhatóság nem volt biztosított. Jellemzője volt ennek a képzési szerkezetnek, hogy az egymáshoz szakmailag, tevékenységben közel álló szakképesítéseknél sem volt lehetőség arra, hogy egy újabb szakképesítés megszerzése esetén, a szakmai vizsgán az előzetes tudást beszámítsák, és az adott vizsgarész alól a jelölt felmentést kapjon. Hasonlóképpen aggályos volt a szakképesítések közötti összefüggések feltáratlansága miatt a képzési idők meghatározása, elsősorban a felnőttképzés területén. Az új OKJ alapja a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés. Szakértői csapat választotta ki azt a 480 foglalkozást, munkakört, amelyek betöltéséhez nem kell főiskolai vagy egyetemi végzettség, illetve ezekben érdemi munkavállalói létszám van az országban. Az adott munkaterületet betöltőkkel foglalkozás-, munkakörelemzések keretében, elemeztették a szakmákat. Egy-egy munkakör esetében 3 munkaszakértőt kértek fel, akik két napos műhelymunka keretében elemezték az adott foglalkozást. A szakértők a foglakozás, munkakör elismert képviselői, akik naponta ezt a tevékenységet végzik. Minden foglalkozáselemzést további 20-20 szakértővel értékeltettek, validáltak. 9395 szakértői szerződést kötöttek, amelyekből 8080 került feldolgozásra. A feladatelemzések után a foglalkozások kompetenciaprofilját állították össze. Az összehasonlítások során alkották meg az új OKJ profilját. 4.1 Az új OKJ jogszabályi háttere A többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről bevezette az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket. Az OKJ-t a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter évente adja ki a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével. 1996-tól az OKJ tartalmazza az ISCED-nek megfelelő képzési szintek rendszerét. A szintek bevezetése egy Európa konform, jobban áttekinthető és rendszerező képzési jegyzék kiadását eredményezte. 2001-től az OKJ szakmacsoportos rendszerű. A NSZI-ben folyó fejlesztési munkák eredményeként jelent meg az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az új OKJ-ről, melyet a 24/2009. (X. 30.) SZMM rendelettel módosítottak. Az OKJ rendeletben megjelent táblázat a fejlesztő munkák eredménye, de a teljes dokumentumrendszer
kialakítását követően természetesen szükség van annak pontosítására is a tartalmak és a teljes rendszer összefüggéseinek ismeretében. A legutolsó módosításokkal, 2009.11.14-től hatályos a rendelet. 4.2 Az OKJ Bizottság A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontjában (a továbbiakban: Jogszabály) foglaltak alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselőinek részvételével a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság feladatai A Jogszabályban foglaltak alapján folyamatosan figyelemmel kíséri és véleményezi a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tesz az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosítására. E tevékenysége keretében ellátja az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 3. § (5) bekezdésében foglalt véleményezési feladatot, ¾ a bizottsági tagok által képviselt szakterületekről közvetlenül beérkező javaslatok alapján kezdeményezi az OKJ módosítását, ¾ javaslatot tesz az OKJ fejlesztésének irányaira, ¾ figyelemmel kíséri és véleményezi a szakképzési szerkezet OKJ-t érintő fejlesztéseit, változását ¾
4.3 Az új szakmastruktúra és az OKJ Az egyik legfontosabb szakképzési alapdokumentum 1993. óta a jogszabályként megjelenő Országos képzési jegyzék (OKJ), mint az állam által elismert képesítések jegyzéke, a benne foglalt szakképesítések hatálya országos. Az OKJ 1993–2005-ig tartalmazta a vizsgáztatás szempontjából is fontos jellemzőket, melyek a következők: ¾ a szakképesítés azonosító száma (a szintet is jelzi), megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám; ¾ a bemeneti feltételek (iskolai és szakmai előképzettség); ¾ a szakképesítések köre és szakmacsoportja; ¾ a jegyzékbe kerülés éve; ¾ a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítések (szakképző iskolában és felsőoktatási intézményben); ¾ a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám).
Az OKJ szakképesítéseihez a kimenet szabályozásnak megfelelően a szakmai és vizsgakövetelményeket a szakképesítésért felelős szaktárcák adták ki azonos formai szempontok alapján, oly módon, hogy az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését lehetővé tegyék. A formai szempontok azonossága azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy egy egymáshoz kapcsolódó és közösen építkező tárcákon átívelő követelményrendszer alakuljon ki. Az új szakmaszerkezet alapvetően alakította át az OKJ struktúráját. Új fogalmakat kellett bevezetni és definiálni, mint: az alap-szakképesítés, a rész-szakképesítés, az elágazás és a ráépülés. 4.4 Moduláris szakmaszerkezet A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is. 4.4.1 Alap-szakképesítés A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. 4.4.2 Rész-szakképesítés Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Az új OKJ-ban mintegy 400 rész-szakképesítés található. Ezek a képesítések azonban nem külön listaként szerepelnek, hanem mindegyikük valamelyik szakképesítéshez képest tekinthető részszakképesítésnek. A 420 elemű OKJ belső struktúrájának fontos eleme a rész-szakképesítés. De vajon tényleg új megközelítés ez? A régi OKJ-ban a számítógéprendszer-programozó és a számítógépkezelőhasználó szakképesítések külön soron szerepeltek. Ha megvizsgáljuk e két szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, nyilvánvalóvá válik, hogy a számítógéprendszer-programozó követelményrendszerében minden olyan elem megtalálható, amely a számítógépkezelő-használó sajátja. Másképpen szólva, a számítógépkezelő-használó rész-szakképesítése a számítógéprendszer-programozónak. De ez az összefüggés a régi rendszerben nem volt kimunkálva, a dokumentumok ezt nem támasztották alá, így a számítógépkezelő-használó szakképesítéssel rendelkező számára amennyiben rendszerprogramozó szakképesítést akart szerezni, a vizsgaszituáció nem volt egyszerűsíthető, nem volt felmenthető egyetlen vizsgarész alól sem. Előzetes állami vizsgával igazolt tudását ugyanaz az állam nem ismerte el. Az új rendszerben egy rész-szakképesítés megléte esetén a vizsgarész alóli felmentés adott esetben automatikussá válik.
4.4.3 Elágazás A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. Ez nem más, mint egy útelágazás. Az út elején még több célpontunk is lehet. Amikor az útelágazáshoz érünk, akkor kell választanunk, dönteni az egyes alap-szakképesítések közül. Ekkor már csak azoknak a követelményeknek az elsajátítása vár ránk, ami az elágazás előtti lehetőségek egyikéhez visz közel. Ha olyan szakképesítést szereztünk meg, amely elágazásként van jelezve, lehet tudni, hogy van legalább egy további szakképesítés, amely csak néhány modul elsajátításával szintén megszerezhető, s így kicsit több tanulással két, vagy még több szakképesítésünk lehet. (A kirándulós példához visszatérve, itt nincs, olyan lehetőségünk, hogy egy harmadik úton közvetlenül a másik végcélhoz jussunk. Itt mindig vissza kell térni az elágazáshoz, és onnan kell felépíteni az új szakképesítéshez szükséges tudást.) 4.4.4 Ráépülés A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok, szakképesítés, rész-szakképesítés, elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít. A ráépülés-szakképesítés a korábban megszerzett szakképesítés továbbfejlesztése a korábban megszerzett tudáselemekre építve. Önmagában a ráépülés során elsajátított ismeretek, modulok nem jelentenek rész-szakképesítést. Ha rész-szakképesítésünk van, a ráépüléssel megszerezhető szakképesítés csak akkor érhető el, ha az alap-szakképesítéshez szükséges követelményeknek is eleget teszünk, s azután tudunk tovább menni. Egyszerre tanulhatom az alap-szakképesítés és a ráépülés követelményeinek megfelelő ismereteket is, de a ráépülés érdekében tett vizsga már igényli az alap-szakképesítéshez tartozó ismeretek meglétét igazoló sikeres vizsga meglétét. 4.5 Az új OKJ tartalma és szerkezete 3 Az Országos képzési jegyzékben található táblázatból ismerhetjük meg többek között: ¾ az államilag elismert szakképesítések körét, ¾ a szakképzés szintjét, amely szorosan kötődik az iskolai és a szakmai előképzettséghez, ¾ a szakmacsoportok és a tanulmányi területek elnevezését, ¾ a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), 3
http://www.okj2006.hu/szakiranytu/okj_szam_felepites.html
¾ milyen munkakörök tölthetők be az adott szakképesítéssel (FEOR szám), ¾ a szakképesítések 15 számjegyből álló azonosító számát. Az OKJ-ben szereplő szakképesítések, rész-szakképesítések, szakképesítés-elágazások, szakképesítés ráépülések azonosító száma 15 számjegyből áll, amely az 1. és 3. oszlop számjegyeiből tevődik össze. Ha a szakképesítés elágazásokat tartalmaz, akkor a 2. oszlop szerinti megnevezéssel szakképesítés nem szerezhető. Ebben az esetben a szakképesítés azonosító száma 7 számjegy. A következőkben Példaképpen:
tekintsük
át
a
képzési
jegyzék
jelmagyarázatát.
Alap-szakképesítés 54 481 03 0000 00 00, Informatikai rendszergazda, Elágazások:
54 481 03 0010 54 02, Informatikai műszerész 54 481 03 0010 54 07, Webmester
Az egyes oszlopok értelmezése 4.5.1 1. oszlop, Az azonosító szám Az OKJ szakképesítéseinek azonosító száma 15 számjegyből áll, amely az 1. és 3. oszlop számjegyeiből áll össze: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
1-2. szintkódok, 3-5. tanulmányi terület, 6-7. sorszám 8-11. szakképesítés köre (alap-, rész-, elágazó, ráépülő), 12-13. rész-, elágazás, ráépülés szintje,
6.)
14-15 sorszám.
1.) Szintkódok Átalakultak a szintkódok, a 32, 34, 53 szintkódok, amelyekkel korábban a szakmai előképzettséget igénylő szakképesítéseket jelöltek, már nem szerepelnek az új jegyzékben. Ennek oka, hogy néhány éven belül áttérünk az iskolai előképzettség helyett a kompetencia alapú bemenetre. Ezt jól mutatja az OKJ rendeletben szereplő szintkódok jelentése is, az iskolai előképzettség helyett vagylagosan már szerepel a bemeneti kompetencia a 31–54 szintkódú szakképesítéseknél. Megváltozott továbbá a 71 szintkód, az új jegyzékben 61. Mindemellett tartalmi változás az is, hogy a szintkódok már nem a bemeneti (iskolai előképzettségi) feltételeket jelentik, hanem a szakképesítés kimeneti szintjét, vagyis azt, hogy milyen szintű szakképesítéssel rendelkezik az, aki megkapta a vizsgabizonyítványát.
A szakképesítések szintkódjainak jelentése az új OKJ-ben (zárójelben az ISCED 4 kódok): ¾ 21 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító alapszintű szakképesítés, amely nem igényel befejezett iskolai végzettséget. Alapszintű szakképesítés (2CV) ¾ 31 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) vagy a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül. (3CV) ¾ 33 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül. (3CV) ¾ 51 Jellemzően fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy a középiskola befejező évfolyamának elvégzésére épül. (4CV) ¾ 52 Fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV) ¾ 54 Jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító emelt szintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV) ¾ 55 Érettségi vizsgára épülő felsőfokú szakképesítések. (5BCV) ¾ 61 Felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések. (5ACV) 2.) Tanulmányi terület Az azonosító következő 3-5. számjegye szakképesítés nyolc tanulmányi területe (régen négy szakterület volt). Három számjegyből áll, az első a fő tanulmányi területeket jelzi. 1 Oktatás 2 Humán tudományok és művészetek 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 4
Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere
Példaképpen: 481 Számítástechnikai képzések 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések 6 Mezőgazdaság 7 Egészségügy és szociális gondoskodás 8 Szolgáltatások 3.) Az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma A 6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma 4.5.2 2. oszlop, Szakképesítés megnevezése A megnevezések mellett felsőindexbe került számok jelentése: A szakma elsajátításának bizonyos előfeltételei vannak. Pl. 54 140 01 0000 = Egészségügyi gyakorlatvezető
3
4.5.3 3. oszlop, A szakképesítés köre Az azonosító szám 8-15 számjegye a következőket mutatja: − 8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem Informatikai rendszergazda, 54 481 03 0000 00 00, − 9. számjegy a rész-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem Számítástechnikai szoftverüzemeltető, 54 481 03 0100 52 01 − 10. számjegy az elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem Informatikai műszerész, 54 481 03 0010 54 02 − 11. számjegy a ráépülést jelzi: 1 = igen, 0 = nem − 12-13. számjegy a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje = 21-61 (amennyiben a 9-11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) Webmester, 54 481 03 0010 54 07 − 14-15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma = 01 .. (amennyiben a 9-11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) Informatikai műszerész, 54 481 03 0010 54 02 Webmester, 54 481 03 0010 54 07 4.5.4 4. oszlop, Szakmacsoport A számok jelentése 1–21-ig a szakmacsoportok sorszáma és elnevezése: 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet
6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 4.5.5 5. oszlop, Jegyzékbe kerülés éve 4.5.6 6. oszlop, Kizárólag iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések Rövidítések jelmagyarázata: – i = kizárólag szakképzésben megszerezhető szakképesítés
iskolai
rendszerű
4.5.7 7. oszlop, A szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama Az év és az óraszám együttes feltüntetése azt jelzi, hogy az adott szakképesítés iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül is oktatható. Ahol csak az óraszám adott ott kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés kivéve, ha a központi program – az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével – kiadásra került. A kizárólag iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a maximális képzési idő évben van megadva. 4.5.8 8. oszlop, A FEOR szám a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréből. 4.5.9 9. oszlop, A szakképesítésért felelős miniszter A 24/2009. (X. 30.) SZMM rendelettel módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben kiadott Országos Képzési Jegyzék 9. oszlopa tartalmazza a szakképesítésért felelős miniszterek megnevezését. Az eddig kialakult gyakorlattól eltérően a szaktárcák konkrét megnevezése nem szerepel a táblázatban. Ezért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a jegyzéket kiegészítette egy 10. oszloppal, amelyben a szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeit megjelentető szaktárcák szerepelnek az aktuális kormányzati struktúrának megfelelően. 4.6 Az új OKJ bevezetése Az új Országos Képzési Jegyzék 2006 elején megjelent, de az nem jelenti azt, hogy az új szakmák egyből megszerezhetővé váltak. 4.6.1 A képzések indításának feltételei Az új rendszer szerinti képzések elindulásának az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzési formák esetében különböző feltételei vannak. Iskolai rendszerű képzések: 1. Az egyes szakképesítésekért felelős minisztériumok el kell készítsék és ki kell adják az adott szakmára vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény rendeletet, ami felsorolja a képzés során megszerzendő kompetenciákat, a képzés végén teljesítendő vizsgákat. 2. Meg kell jelenjenek az adott szakképesítésre vonatkozó központi programok, amelyek alapul szolgálnak a helyi szakmai tantervek elkészítéséhez.. A szabályozás ebben a tekintetben nagy szabadságot biztosít az iskoláknak, azaz a helyi képzési feltételekhez igazodva a képző intézmények viszonylag nagy mértékben eltérhetnek a központi programoktól. 3. A képzések indításával kapcsolatban egyéb jogszabályi kötöttségek is lehetnek, például a megfelelő képzettségű pedagógusok vagy a speciális taneszközök meglétének szükségessége. Iskolarendszeren kívüli képzések: Iskolarendszeren kívüli képzések esetében csak a szakmai is vizsgakövetelmény rendelet megjelenését kell megvárni, a képzés részletes tartalmát a képzők maguk dolgozzák ki. 4.7 Régi és új OKJ egymás mellett Az új rendszer szerinti képzések indításához szükséges dokumentumokat folyamatosan dolgozzák ki, de elengedhetetlen volt egy olyan átmeneti időszak, amikor a régi és az új képzési jegyzék még többé-kevésbé egymás mellett él. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan szakképesítések, amelyek megszerzéséért jelenleg az új és a régi OKJ szerinti képzések is folynak. Ennek a párhuzamosságnak a határidejét a szakmai és vizsgakövetelményeket kiadó rendeletek rögzítik. Az iskolai rendszerű képzésekre szigorúbb megkötések vonatkoznak, ezekre nagyobb felkészülési időt kell engedélyezni. Elvileg lehetséges, hogy egyes szakmák oktatása még 2008 szeptemberében is indulhat a korábbi OKJ-nak megfelelően.
Iskolarendszeren kívüli képzéseknél viszont a legtöbb esetben már kötelező az új Országos Képzési Jegyzék alapján szervezni a tanfolyamot. 4.8 Korábbi és új OKJ szerinti szakképesítések viszonya A munkaerőpiacon elvileg semmilyen hátrányt nem jelent, ha valaki még a korábbi képzési jegyzék alapján megszerzett szakképesítéssel rendelkezik. (Ez természetesen nem igaz abban az esetben, ha a régebben megszerzett szakma esetleg időközben elavult, vagy kevéssé keresetté vált.) A régi és az új OKJ közötti átjárás jelenleg még megoldatlan, azaz nincs rögzítve, hogy a korábbi szakképesítések alapján hogyan egyszerűsíthető a szakmai vizsga. Ennek szabályozása nagy kihívás elé állítja a szakembereket, ez a feladat jóval több, mint a régi és az új szakképesítések egyszerű párosítása. A megfeleltetés során a munkaerőpiaci változásokat, a munkával eltöltött időt, a korábbi szakképesítés megszerzésének idejét is figyelembe kell venni.
5. Szakmai és vizsgakövetelmények 5.1 Értelmezése A szakmai és vizsgakövetelmények alapdokumentumai.
(SZVK),
a
szakképzés
egyik
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 54/B. §-a szerint a szakmai és vizsgakövetelmény a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az Országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek meghatározására feljogosított miniszterek rendeletben adják ki a szakképesítéssel rendelkező szakemberrel szemben támasztott, országosan egységes követelményeket tartalmazó dokumentumokat. 5.2 Tartalmi elemei A szakképzési törvény előírásai szerint: a) a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR számot; b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettséget, a pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot; c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozást, tevékenységet, valamint a munkaterület rövid leírását, a rokon szakképesítések felsorolását; d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az
elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét; e) a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, szakképesítés-ráépülés szakmai»
részszakképesítés,
f) követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, g) a szakképesítés, a rész-szakképesítés szakmai követelményeit és az elérhető kreditek mennyiségét, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszközés felszerelési jegyzéket; h) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket: ¾ a szakmai vizsgára bocsátás feltételeit; ¾ a szakmai vizsga részeit és tantárgyait; ¾ a vizsgarészek, -tantárgyak alóli felmentés feltételeit; ¾ a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjait, ¾ az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a non formális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzet kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga ¾ letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága, ¾ a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz, vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével részszakképesítés szerezhető. A részszakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [12 § (1)] A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele [13 § (2)]. Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani A szakmai vizsgát vizsgabizottság (független szakmai testület) előtt kell letenni.
5.3 Fő fejezetei A kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei a következő fő fejezeteket tartalmazzák: I. Országos képzési jegyzékben szereplő adatok II. Egyéb adatok III. Munkaterület IV. Szakmai követelmények V. Vizsgáztatási követelmények VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék VII. Egyebek Ezek a dokumentumok kompetencia alapúak és moduláris felépítésűek. Kompetencia alapúak, mert a kidolgozásukat a foglalkozás/munkakörelemzések eredményeit figyelembe vevő kompetenciaprofilok készítése előzte meg. A kompetenciaprofil egyfelől a foglalkozás/munkakör tevékenységi feladatainak, produktumainak (továbbiakban: feladatkompetenciák), másfelől a személy e feladatok ellátásához elvárt tulajdonságainak – alkalmazott ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek stb. – (továbbiakban: tulajdonságkompetenciák) rendezett összessége. Moduláris felépítésűek, mert a „Szakmai követelmények” című fejezetben szakmai követelménymodulok szerepelnek, amelyek feladatprofilból és tulajdonságprofilból állnak. A feladatprofil a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája. 5.4 A szakmai és vizsgakövetelmények struktúrája Példának az Informatikai rendszergazda szakképesítést, és egy elágazását vizsgáljuk meg: I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma 2. A szakképesítés megnevezése: 3. A szakképesítések köre 3.1 Részszakképesítés(ek) Van/Nincs Azonosító szám Megnevezés 3.2 Elágazások Van/Nincs Azonosító szám Megnevezés 3.3 Ráépülés(ek) Van/Nincs Azonosító szám
Megnevezés 4. Hozzárendelt FEOR szám 5. A képzés maximális időtartama Szakképesítés/Ráépülés(ek) megnevezése Szakképzési évfolyamok száma Óraszám
INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.
A szakképesítés azonosító száma:
54 481 03 0000 00 00
2.
A szakképesítés megnevezése:
Informatikai rendszergazda
3. 3.1
Szakképesítések köre: Rész-szakképesítés
3.2
Azonosítószám: Megnevezés:
54 481 03 0100 52 01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető
Azonosítószám: Megnevezés:
54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 02 Informatikai műszerész 54 481 03 0010 54 03 IT biztonság technikus 54 481 03 0010 54 04 IT kereskedő 54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 06 Szórakoztatótechnikai műszerész 54 481 03 0010 54 07 Webmester
Elágazások
Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: Azonosítószám: Megnevezés: 3.3
Ráépülés
Nincs
4.
Hozzárendelt FEOR szám:
5.
Képzés maximális időtartama:
3131
Szakképesítés megnevezése Informatikai rendszergazda
Szakképzési évfolyamok száma 2
Óraszám 2000
II. EGYÉB ADATOK Elágazások megnevezése ELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Informatikai műszerész 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági nem szükségesek követelmények: 2. Elmélet aránya: 50 % 3. Gyakorlat aránya: 50 % 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: 6. Egészségügyi alkalmassági nem szükséges vizsgálat: Ráépülés megnevezése (ha van) III. MUNKATERÜLET 1.
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
FEOR száma 3131 2.
A munkakör, foglalkozás FEOR megnevezése Számítógéphálózat-üzemeltető
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Folytatódik tovább
3.
A szakképesítéssel rokon szakképesítések:
A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 54 482 01 0000 00 00 Adatbázis adminisztrátor 54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus 54 481 02 0000 00 00 Informatikai alkalmazásfejlesztő 54 481 04 0000 00 00 Informatikus 54 482 02 0000 00 00 IT kommunikációs szolgáltató 54 213 04 0000 00 00 Multimédia-alkalmazás fejlesztő 33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakmai követelménymodulok felsorolása követelménymodulok ismertetésével.
következik,
a
Ezekből a modulokból kell vizsgázni a tanulóknak,.a szakmai vizsgán! A követelménymoduloknak azonosító számuk és megnevezésük is van. Egy, esetleg néhány követelménymodulból történő sikeres vizsga részszakképesítést jelenthet, illetve bizonyos munkakör betöltésére is feljogosítja a vizsgázót. IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ,……. Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek Személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák:
Együttműködés Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Rendszerező képesség A egyes elágazások, felsorolása következik:
rész-szakképesítések
követelménymoduljainak
Az 54 481 03 0010 54 02 azonosító számú, Informatikai műszerész megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója 1142-06 1143-06 1168-06 1164-06 1165-06
megnevezése Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Hardveres, szoftveres feladatok Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése Audio/video ismeretek
V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 1.
A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével 2.
A szakmai vizsga részei:
1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számítógép kezelési, üzemeltetési, hálózati és multimédiás ismeretek alkalmazása. Informatikai biztonsági eszközök használata, szakmai angol szöveg értése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%
2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1143-06 Projektmenedzsment A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Projektirányítási rendszerek, projekttervezés, kockázatelemzés, erőforrás-kezelés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: interaktív Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munkajogi, vállalkozási, vezetési ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% A vizsgáztatási követelmények ismertetése után az elágazások követelménymoduljainak felsorolása, és a %-s értékelés súlyozása következik: Az 54 481 03 0010 54 02 azonosító számú, Informatikai műszerész megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 15 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 15 5. vizsgarész: 30 6. vizsgarész: 30 VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK
Számítógép Szoftver Hálózat A törvény és munkabiztonsági előírások szerint meghatározott munkafeltételek és eszközök Univerzális kéziműszerek Elektromos mérőműszerek Elektromos szerelőszerszámok Oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Interfészek CNC vezérlések
Számítástechnikai szoftverüzemeltető
Webmester
Szórakoztatótechnikai műszerész
Számítógéprendszer-karbantartó
IT kereskedő
IT biztonság technikus
Informatikai műszerész
Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X
X X X X X X X
X X X X X X X X
X X X X X X X X
X
X X X X
X X X X
X
X
X X
X X
VII. EGYEBEK A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkező fogyatékossággal élő személy tekintetében - különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követő foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdőjelezné - a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt, a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményének ismeretében. 5.5 Elérhetőség A képzésért felelős miniszter rendelet formájában adja ki. Így Közlönyben hozzák nyilvánosságra. Megtalálható, letölthető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján: http://www.nive.hu/ honlapon, baloldali menü oszlopban.
Szakképzési
dokumentumok
című
Kiválaszthatjuk, 2006 előtti, un. Hagyományos SZVK-t, vagy a moduláris felépítésűt keressük.
6. Központi programok Ahogyan az előző fejezetekben már bemutatásra került a szakképzés alapdokumentumai ¾ az Országos Képzési Jegyzéket tartalmazó jogszabály, ¾ a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét tartalmazó jogszabály, ¾ a minisztériumi közleményként kiadott központi program, ¾ és a helyi szakmai program, mint a pedagógiai program része. A központi program definíciója A szakképzésről szóló1993. évi LXXVI. törvény 5 szerint „a központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez”. A szakképzési törvény központi programra vonatkozó előírása szerint 6 „a szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §(2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.” A központi programok a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján találhatjuk meg (www.nive.hu ). Már jelenleg is előfordul, hogy egy-egy szakképesítéshez több központi program található. Ennek az az oka, hogy megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény, így hozzá kellett igazítani a programot is át kellett dolgozni.
5 6
54/B. § 10.§(2)
6.1 A központi program felépítése A következő fejezetben a központi program felépítését egy gyakorlati példa segítségével kívánjuk bemutatni. Az 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda szakképesítés hét leágazást tartalmaz, így jó példa arra, hogy bemutassuk a modulrendszer előnyeit és jellegzetességeit. I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK Az első fejezet a képzés szervezésének általános feltételeit határozza meg, leírja a képzés szabályozásának jogi hátterét, a képzés 15 számjegyű OKJ számát, illetve ha vannak akkor a rész-szakképesítéseket, elágazásokat és ráépüléseket. Meghatározza a belépési feltételeket, a betölthető munkaköröket. 1. A képzés szabályozásának jogi háttere Meghatározásra kerülnek azok a jogszabályok, amelyek a képzés szervezés jogi hátterét alkotják. Figyelembe kell azonban venni, hogy a központi program megjelenését követően ezek a jogszabályok változhatnak. A szakmai képzések szervezése esetében alapelv, hogy a képzések megkezdésekor (a megkezdés napján) érvényes szakmai vizsgakövetelmények szerint kell a képzést és az azt lezáró szakmai vizsgát lebonyolítani. A központi program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, – a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, az 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.
2. A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai Itt kerül megadásra a szakmai képzés pontos megnevezése és 15 számjegyű azonosítója. (Az OKJ-t részletesen tárgyaló fejezetben bemutattuk az azonosító szám felépítését és értelmezését.) Az Informatikai rendszergazda szakképesítés hét leágazást tartalmaz. A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda Szakképesítések köre: Elágazások: Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 01 Megnevezés: Informatikai hálózattelepítő és - üzemeltető Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 02 Megnevezés: Informatikai műszerész Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 03 Megnevezés: IT biztonság technikus Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 04 Megnevezés: IT kereskedő Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 05 Megnevezés: Számítógéprendszer-karbantartó Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 06 Megnevezés: Szórakoztatótechnikai műszerész Azonosítószám: 54 481 03 0010 54 07 Megnevezés: Webmester
Meghatározásra kerül a munkakör, amiben az adott képesítéssel a végzett szakember dolgozhat.
Magyarországon a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) tartalmazza főcsoportokba és csoportokba rendezve az egyes foglakozásokat. A program szerint az informatikai rendszergazda szakképesítéshez rendelt FEOR szám: Hozzárendelt FEOR szám:
3131
A FEOR számokhoz tartozó leírásokat az Állami Foglalkoztatási szolgálat portálján találhatjuk meg:
A 3131-hoz tartozó számítógéphálózat-üzemeltető leírása:
A program megadja a képzés időtartamát, ha a képzés iskolai rendszerben történik. Az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzés esetén az OKJ határozza meg a maximális képzi óraszámot. Több szakképzési szakértő is felvette, hogy a felnőttképzésben is szükséges lenne meghatározni minimális képzési időt is a képzés minőségének biztosítása érdekében, mert egyes profitorientált felnőttképzési intézmények a piaci verseny miatt és a képzési költségek csökkentése érdekében már elfogadhatatlanul rövid képzéseket szerveznek. A minimális óraszám meghatározása ellen szól, hogy igen különböző előképzettségű és motivációjú felnőttek is részt vehetnek a képzéseken. Szakképzési évfolyamok száma:
2
Meghatározásra kerül az elmélet – gyakorlata aránya százalékban. Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:
50 % 50 %
A helyi program kidolgozása során az intézményeknek igen nagy szabadságuk van a központi program adaptációjában. Az elmélet – gyakorlata arányában azonban 0,5%-nál nagyobb eltérés nem megengedett. A különböző szakmai képesítések esetén ez az arány igen jelentősen változhat. Az egyszerűbb kézműves szakmáknál ez általában 30-70%, az elméletigényes képzéseknél ez megfordulhat és 70-30%is lehet elmélet – gyakorlata arány. 3. A képzés szervezésének feltételei
Ebben a pontban kerülnek meghatározásra azok a személyi és tárgyi feltételek, amelyek szükségesek a képzések folytatásához. Egyes szakmák esetében itt nem életszerű követelmények is megjelenek, például az autószerelő képzésnél az automata gépkocsi mosó berendezés. Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez az alábbiak szükségesek: − számítógép-terem − idegennyelvi szaktanterem − tanterem − audio/video szaktanterem − szaktanterem − taniroda − tanbolt − demonstrációs terem A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia,amelyhez a következők szükségesek: − számítógép-terem − idegennyelvi szaktanterem − tanterem − hálózati eszköz-labor − elektronikai mérőlabor − elektronikai tanműhely − audio/video szaktanterem − számítógépterem − hálózati eszköz labor − szaktanterem − tanbolt − taniroda − nagyüzemi termelőhely − demonstrációs terem − multimédia szaktanterem Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.
4. A tanulók felvételének feltételei A szakmai és vizsgakövetelmények meghatározzák a tanulók felvételének feltételeit, de itt is rögzítésre kerülnek. Ezek között a különböző szakmai képesítések esetén előfordulhatnak iskolai előképzettségre, kompetenciára, egészségügyi alkalmasságra vonatkozó feltételek is. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági nem szükségesek követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges 5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
A már ismertetett FEOR rendszerhez hasonlóan leírja a munkaterületet. a FEOR-ban leírt foglalkozás leírások sok esetben – például az informatikai területen – nem naprakészek (több helyen mágnesszalagos rögzítést határoz meg). A központi program munkaterület leírásai általában korszerűbbek. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Hardveres feladatokat lát el Szoftveres feladatokat lát el Címtárat telepít, konfigurál, üzemeltet Támogatja a biztonsági rendszert Előadás-technikai tevékenységet végez Kereskedelmi tevékenységet folytat Üzemelteti a külső és belső hálózatot LAN/WAN minősítéseket végez mérésekkel LAN/WAN hálózatokat üzemeltet és felügyel Rendszer paramétereket mér, elemez és jelentéseket készít LAN/WAN hibaelhárítást végez LAN/WAN adatvédelmet biztosít LAN/WAN eszközöket telepít LAN/WAN hálózatot módosít
Üzemelteti a vezeték nélküli hálózatot VoIP rendszereket üzemeltet és telefonközpontot felügyel Televiziót, számítógép monitort javít CD/DVD eszközöket javít IT biztonságot dokumentál VPN-t (Virtuális Magánhálózatot) hoz létre Kliens oldali tűzfalat távolról konfigurál A cég vezetésével konzultálva biztonsági szabályzatot hoz létre Számítógépes rendszerek szoftveres telepítését végzi Video-, audió eszközöket javít Házi mozi rendszereket telepít HI-FI rendszereket telepít Információt gyűjt és dokumentál munkájával kapcsolatban Állandó kapcsolatot tart, támogatást nyújt partnereinek/munkatársainak Webtartalmak telepítését, frissítését és ellenőrzését végzi Webes szolgáltatások folyamatos monitorozását végzi/végezteti Közreműködik tervezési, fejlesztési feladatokban Hozzáférési jogosultságot biztosít a partnereknek Rendszer konfigurálást végez és ellenőriz
Meghatározza a rokon szakképesítéseket Azonosító szám 54 482 01 0000 00 00 54 481 01 1000 00 00 54 481 02 0000 00 00 54 481 04 0000 00 00 54 482 02 0000 00 00 54 213 04 0000 00 00 33 523 01 1000 00 00
A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Adatbázis adminisztrátor CAD-CAM informatikus Informatikai alkalmazásfejlesztő Informatikus IT kommunikációs szolgáltató Multimédia-alkalmazás fejlesztő Számítógép-szerelő, -karbantartó
6. A képzés célja A program megfogalmazza a képzés célját. Itt gyakorlatilag miden szakmai képzés esetében ugyanazt az általános mondatot találhatjuk: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
A későbbiekben modulonként kerülnek részletesen meghatározásra a konkrétan a kompetenciák (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
7. A szakképesítés, elágazások követelménymoduljai A szakmai követelménymodulok szerint kerül meghatározásra, hogy mit kell tudnia elvégezni, milyen szinten. Példaképpen vizsgáljuk meg a 1142-06 Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés követelménymodul tartalmát: Feladatprofil: Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít Irodai programcsomagot egyedi és integrált módon használ Multimédiás- és kommunikációs alkalmazásokat kezel Adatmentést végez, informatikai biztonsági eszközöket használ LAN- és WAN-hálózatokat használ Informatikai angol nyelvű szakmai szöveget megért Tevékenységét dokumentálja Szoftverhasználati jogokat alkalmaz Tervezi és szervezi a munkavégzést Betartja a munkavégzéssel összefüggő szabályokat Alkalmazza a munkahelyi minőségbiztosítási előírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak B Munka-, környezet- és tűzvédelem A Elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás B Erőforrások tervezése C Műszaki dokumentációk A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció ECDL 7. m. Információ és 2 kommunikáció Idegen nyelvű olvasott szöveg 3 megértése Személyes kompetenciák: Precizitás Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák: Együttműködés Módszerkompetenciák Logikus gondolkodás Rendszerező képesség
A követelmény modulok nem a képzés modulja, hanem az elérendő célt határozzák meg. A követelménymodulok alapján tananyagegységeket kell kialakítani, amiket le kell bontani tananyagelemekre.
8. A képzés szerkezete A képzés szerkezete elágazásonként külön, évfolyamonként látható egy grafikusan megjelenő modul hálóban. A gyakorlatban ezt az időbeosztást nagyon kevesen alkalmazzák, mert az iskolarendszer nem tudja a közalkalmazott tanárait úgy foglalkoztatni, hogy egymást követő modulokat más-más tanár tanítson, ezért a modulokat „tantárgyiasítják”. A felnőttképzésben viszont az itt meghatározott óraszámokban szinte sehol nem képeznek, így nekik is adaptálniuk kell.
A felnőttképzők a gyakorlatban inkább a modulok kapcsolatát, egymásra épülését bemutató ábrákat alkalmaznak.
7. A helyi szakmai program kialakítása - a központi programtól az óravázlatig Egy példán keresztül kívánjuk bemutatni, hogy az informatikai műszerész szakmai képzés központi programjának szakmai követelményeitől hogyan juthatunk el egy témakör – például a háttértárak - konkrét megtervezéséig. ; A szakképesítés követelménymoduljai A szakmai vizsga értékelésnél az új modulrendszerű szakképzésben megjelent a követelménymodulok fogalma, ami egy-egy fontos területet határoz meg, aminek számonkérése lehet írásbeli, gyakorlat, interakció, szóbeli. Az informatikai műszerész követelmény moduljai: azonosítója megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projekt menedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 1164-06 Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése 1165-06 Audio/video ismeretek
; Az 54 481 03 0010 54 02 azonosító számú, Informatikai műszerész szakképesítés időterve Ez az időterv határozza meg, hogy az adott modul, melyik évfolyamban, azon belül milyen időbeli ütemezéssel valósul meg. Az ütemterv függőleges tengelyén a hetek, a vízszintes tengelyen a héten belüli óraszámok vannak feltüntetve.
Az ütemterv modulrendszerű, sok esetben az iskola rendszerű szakmai képzésben nem, vagy csak részben használható. Az iskolák a modulokat „tantárgyiasíthatják”, vagyis eloszthatják félévre vagy évre, de minden esetben figyelembe kell venni, hogy a programban a modulok egymásra épülését az határozza meg, hogy milyen előzetesen megszerzett ismeretekre van szükség.
A tananyagegység óraszáma azonosítója
166/1.0/1142-06 166/2.0/1142-06 166/1.0/1143-06 166/2.0/1143-06 166/3.0/1143-06 166/1.0/1168-06 166/2.0/1168-06 166/1.0/1164-06
megnevezése Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Hardvertechnológia Szoftverismeretek Számítógépes rendszerek hardverismerete
elméleti
elméletgyakorla összes igényes t gyakorlati
104
131
0
235
40
0
0
40
35
40
0
75
20
30
0
50
41
17
0
58
48 96
72 59
0 0
120 155
289
0
0
289
166/2.0/1164-06 166/1.0/1165-06 166/2.0/1165-06 166/3.0/1165-06
Számítógépes rendszerek hardvergyakorlat Elektronikai alapismeretek Audio/video technika Elektronikai alapgyakorlatok
0
262
0
262
167
0
0
167
113 0
0 72
0 0
113 72
A hardver technológia modul oktatásának megkezdését az ütemterv szerint meg kell előzni az alábbi moduloknak: ¾ Informatikai alapismeretek ¾ Munkatervezés és –szervezés ¾ Projektirányítás ¾ Szoftvermenedzsment ¾ Vállalkozásmenedzsment ; A tananyagegység részei A tananyag egység megnevezése: Hardver technológia Azonosítója: 166/1.0/1168-06 Tananyagegységhez tartozó összes tananyagelemek: Tananyagelem neve
Azonosítója elmélet
Hardver alapismeretek Hardver szerelési ismeretek Hardver üzemeltetési ismeretek Hálózat szerelési ismeretek
óraszáma elmélet igényes gyakorl at gyakorl at
166/1.1/1168-06
12
0
0
166/1.2/1168-06
0
0
6
összes
30 166/1.3/1168-06
0
0
6
166/1.4/1168-06
0
6
0
A háttértárak témakör a 12 óraszámú elméleti hardver alapismeretek tananyagelem 3 órás egysége. Tekintsük át a tananyagelem követelményeit! 1. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 166/1.1/1168-06 A tananyagelem megnevezése: Hardver alapismeretek A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: ¾ A tanyagelem tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a hardver architektúrák rendszerét és tekintsék át működését és feladatait. ¾ Hardveres anyag- és eszköz ismeret elsajátítása. Hozzárendelt feladatkompetenciák: ¾ Meghatározza a pontos konfigurációt ¾ Összerakja a munkaállomást, szervert ¾ Hardver teszteket végez ¾ Hardveres hibát javít, elhárít ¾ Berendezésekben alkatrészt cserél ¾ LAN/WAN hálózatok kábelezését végzi ¾ Eszközöket csatlakoztat a hálózathoz ¾ Teszteli a kiépített hálózatot Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: ¾ B típus Számítógép generációk ¾ B típus Számítógép belső felépítése ¾ B típus Mikroprocesszorok ¾ B típus Memóriák ¾ B típus Háttértárak ¾ B típus Perifériák ¾ B típus Sínrendszerek Hozzárendelt szakmai készségek: ¾ 5. szint Olvasott szakmai szöveg megértése ¾ 4. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: ¾ Problémamegoldás, hibaelhárítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: ¾ Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: nem jellemző
Tanulói tevékenységformák: ¾ Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 40% ¾ Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása 20% ¾ Információk önálló rendszerezése 20% ¾ Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% ¾ Tesztfeladat megoldása 10% A képzési helyszín jellege: tanterem Képzési idő: 12 óra elmélet osztálykeretben 2. tananyagelem A tananyagelem azonosítója: 166/1.2/1168-06 A tananyagelem megnevezése: Hardver szerelési ismeretek A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Számítógépeket, perifériákat és egyéb eszközöket szerelnek össze Tesztelik, dokumentálják működésüket Hibát behatárol, részegységet cserél, konfigurációt bővít Hozzárendelt feladatkompetenciák: ¾ Meghatározza a pontos konfigurációt ¾ Összerakja a munkaállomást, szervert ¾ Hardver teszteket végez ¾ Hardveres hibát javít, elhárít ¾ Berendezésekben alkatrészt cserél ¾ Megoldja a hardver problémát, vagy továbbítja a hardver problémát a következő szintre Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: ¾ B típus Számítógép belső felépítése ¾ B típus Mikroprocesszorok ¾ B típus Memóriák ¾ B típus Háttértárak ¾ B típus Perifériák ¾ B típus Sínrendszerek Hozzárendelt szakmai készségek: 1. szint Számítógép eszközcsoport, szerverek, perifériák használata 2. szint Olvasott szakmai szöveg megértése 3. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Problémamegoldás, hibaelhárítás
Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: nem jellemző Tanulói tevékenységformák: ¾ Műveletek gyakorlása 40% ¾ Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 10% ¾ Hardver eszközök megfigyelése adott szempontok alapján 10% ¾ 10% Feladattal vezetett elemzés ¾ 20% Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 6 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban 3. tananyagelem A tananyagelem megnevezése: Hardver üzemeltetési ismeretek A tananyagelem azonosítója: 166/1.3/1168-06 A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Számítógépek, perifériák és egyéb eszközök hardveres/szoftveres üzemeltetési és karbantartási ismeretei. (pl. BIOS Setup) Hozzárendelt feladatkompetenciák: ¾ Meghatározza a pontos konfigurációt ¾ Üzembe helyezi a munkaállomást, szervert és tartozékaikat ¾ Üzembe helyezi a perifériás egységeket (nyomtató, modem, UPS, scanner, USB eszközök, stb.) Hardver teszteket végez ¾ Elvégzi a tervszerű és eseti karbantartást ¾ Megoldja a hardver problémát, vagy továbbítja a hardver problémát a következő szintre ¾ Teszteli a kiépített hálózatot Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: ¾ B típus Számítógép belső felépítése ¾ B típus Mikroprocesszorok ¾ B típus Memóriák ¾ B típus Háttértárak ¾ B típus Perifériák ¾ B típus Sínrendszerek Hozzárendelt szakmai készségek: ¾ szint Számítógép eszközcsoport, szerverek, perifériák használata
¾ szint Olvasott szakmai szöveg megértése ¾ 4. szint Információforrások kezelése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Problémamegoldás, hibaelhárítás Hozzárendelt személyes kompetenciák: Precizitás Hozzárendelt társas kompetenciák: Tanulói tevékenységformák: ¾ Műveletek gyakorlása 40% ¾ Munkamegfigyelés adott szempontok alapján 10% ¾ Hardver eszközök megfigyelése adott szempontok alapján 10% ¾ Feladattal vezetett elemzés 20% ¾ Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése 20% A képzési helyszín jellege: Számítógép-terem Képzési idő: 6 óra gyakorlat gyakorlati képzési csoportban Óravázlatok kidolgozása Ha a fentiekben leírt módon áttekintjük és feldolgozzuk a különböző követelményeket, akkor ki kell dolgozni az óravázlatokat. Annak érdekében, hogy ezek aktuálisak legyenek, folyamatosan archiváljuk célszerű beépíteni az oktatási intézmény minőségirányítási rendszerébe. Ennek érdekében célszerű: ¾ verziószámmal, ¾ dátummal, ¾ aláírással ellátni.
8. A szakmai vizsgáztatás A szakmai képzés kompetencia-alapúvá és modulrendszerűvé válásával természetesen a képzés eredményességét mérő szakmai vizsgának is át kellett alakulni. Az OKJ megváltozása előtt a szakmai vizsga az elméleti és gyakorlati tudást mérte a záróvizsgán. Ezek a szakmai vizsgák kifutó jelleggel még most folynak, hiszen a szakmai és vizsgakövetelmények mindig felmenő rendszerben lépnek hatályba. A „hagyományos” szakmai vizsgáknak a vizsgarészei ¾ az írásbeli, ¾ gyakorlati, ¾ és szóbeli vizsgarész. A vizsga végeredménye a bizonyítványban a szakmai elméleti és gyakorlati osztályzat. Ez mindig felvetette a kérdést, hogy lehet-e valaki elméletben kitűnő autószerelő, csak a gyakorlatban nem egészen jól tudja megjavítani az autónkat. Az Országos Képzési Jegyzék és kapcsolódó dokumentumok átalakítását követően a tanítási-tanulási folyamat résztvevői a programmodulok (tananyagegységek) keretében sajátítják el a szakképesítéshez szükséges kompetenciákat. A követelménymodulhoz nem minden esetben rendelhető egy programmodul (tananyagegység), mivel a képzési modularizációt más szempontok alakítják, mint a kimeneti modularizációt. Vizsgakövetelmény-modul (vizsgarész) A szakmai vizsgák vizsgarészekből állnak, melyek nem vizsgatantárgyak keretében, hanem vizsgafeladatokon keresztül értékelik a vizsgázók kompetenciakészletét, mivel a kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén nincs értelme szakmai elméletről és szakmai gyakorlatról beszélni. Egy kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. A szakmai- és vizsgakövetelmények – többek között – tartalmazzák a vizsgafeladatok legfontosabb jellemzőit: a vizsgafeladatok rövid leírását (milyen módon történjék a kompetenciák mérése és értékelése); az adott vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenységet és a feladat végrehajtásához szükséges időt. Az alábbi ábra bemutatja, hogy a vizsgarészek száma megegyezik az adott szakmai kimenethez tartozó követelménymodulok számával. A vizsgarészek feladatokból állnak. Az ábrán jól látható, hogy egy vizsgarészhez több vizsgatevékenység is tartozhat. A szakképesítés célja szerint vizsgatevékenység funkciója egy bizonyos kompetencia mérése és értékelése. Egymástól jól megkülönböztethető tevékenységeken keresztül lehet mérni a kompetenciákat. Ilyen tevékenység lehet: ¾ az írásbeli tevékenység; ¾ szóbeli tevékenység;
¾ az interaktív számítógépes környezetben végzett tevékenység; és ¾ a gyakorlati tevékenység. Olyan vizsgahelyzetet kell generálni, olyan feladatok megoldásán keresztül kell mérni és értékelni a kompetenciakészletet, amely tevékenység az adott szakképesítéssel betölthető munkakörben dominánsan előfordul. (Ha egy munkakör döntően az írásbeliséget követelik meg, akkor írásbeli vizsgatevékenységgel jellemezhető feladatokon keresztül lehet eleget tenni vizsgakötelezettségnek. Ha a verbalitás jellemez egy munkakört, akkor a vizsgarészekhez kapcsolódó vizsgafeladatok jelentős részben szóbeli vizsgatevékenységből állnak.) Interaktív vizsgatevékenység 45 perc Gyakorlati vizsgatevékenység 180 perc Írásbeli vizsgatevékenység 60 perc Szóbeli vizsgatevékenység 15 perc 1. követelménymodul
Gyakorlati vizsgatevékenység 60 perc Szóbeli vizsgatevékenység 15 perc Szóbeli vizsgatevékenység 15 perc
Interaktív vizsgatevékenység 45 perc Gyakorlati vizsgatevékenység 60 perc Gyakorlati vizsgatevékenység 60 Gyakorlati vizsgatevékenység 120 perc
Írásbeli vizsgatevékenység 15 perc
2. követelménymodul
3. követelménymodul
4. követelménymodul
Az SZVK-k részletesen tartalmazzák az egy-egy vizsgarészben szereplő vizsgafeladatok súlyát a vizsgarészen belül, így lehetővé válik, hogy a vizsgarészekben nyújtott teljesítmény számítható legyen. Egy szakképesítésen belül a vizsgarészek súlya nyilvánvalóan eltérő lehet, melyet az SZVK szintén tartalmaz. A vizsgarészek százalékos eredményeinek ismeretében, valamint a vizsgarészek súlyának a figyelembevételével meghatározható a vizsgázó összteljesítménye százalékban, amely egy érdemjeggyé konvertálható. Előzetes tudás a szakképzésben A szakképzésben úgy kezeljük az igazolt előzetes tudást, mint a kimeneti kompetenciák részhalmazát. Az előzetes tudás nem azonos a bemeneti kompetenciákkal, melyek a személytől elvárt tudást fejezik ki. (A bemeneti kompetenciák – a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek – megléte a képzésben való eredményes részvételnek a feltétele.) Az előzetes tudásnak a kompetencia alapú képzés kimeneti kompetenciái közül azok tekintendők, amelyeknek az egyén már a képzés megkezdése előtt birtokában van (előrehozott kimeneti kompetenciák). Mivel az előzetes tudás felmérése nem állami vizsga, ezért a vizsgára csak részben, de a képzési folyamatra domináns hatással van. Ha egy tanuló vagy egy felnőtt résztvevője lesz egy képzési programnak, akkor – a formális, nem formális vagy informális keretek között kifejtett aktivitásának köszönhetően – már tudhat valamit a témáról, illetve bizonyos kompetenciákkal rendelkezhet.
(Ha pl. bérügyintéző képzést folytat egy felnőttképző intézmény, akkor a szövegszerkesztést vagy táblázatkezelést fölösleges azokkal gyakoroltatni, akik – bizonyítható módon – készség szintű kompetenciákkal rendelkeznek ezen a téren.) Az előzetes tudás felmérése és beszámítása annak elismerését is jelenti, hogy az élettapasztalattal vagy a munka során szerzett mindennapi tudás, szakértelem, attitűd a formális képzéssel azonos értékű lehet. A szakképzésben különösen olyan sajátosságokkal jellemezhető kompetenciákat célszerű az előzetes tudás halmazába beilleszteni: ¾ melyekkel a képzési folyamat rövidíthető; ¾ fejlesztésük nem kötődik szorosan más – fejlesztésre szoruló – kompetenciákhoz; ¾ melyek aktualizálására nincs szükség az adott képzési folyamatban; ¾ melyek adekvát módszerekkel – gazdaságosan – felmérhetők és értékelhetők. Az előzetes tudás megállapítása Az előzetes tudás megállapítására többféle eljárás alakult ki a gyakorlatban. Ezek közül a négy legismertebb az alábbi: ¾ a dokumentumok alapján történő beszámítás (pl. korábban elvégzett modulokról szóló bizonyítványok, tanúsítványok segítségével); ¾ a különböző képzési programok tartalmának tételes összehasonlítása; ¾ kompetenciaportfolió (gyűjtemény, dosszié) készítése, mely a munka, illetve ¾ képzési tevékenységek során keletkező kompetenciákat bizonyítja (jelentések, munkaproduktumok, írásművek, tárgyak, hang és videofelvételek, munkáltatói és más referenciák segítségével). Ennek alapján az egyes kompetenciák elemezhetők, értékelhetőek és beszámíthatók. Előzetes tudás érvényesítése a vizsgán OKJ-s szakmai vizsgán csak olyan előzetes tudás ismerhető el, illetve számítható be, melyről az egyén már egy másik állami vizsgán számot adott, és azt hitelesen igazolni is tudja. Általános érvényűnek tekinthetjük, hogy a képző intézmény által felmért és dokumentált előzetes tudást a vizsgán nem lehet érvényesíteni, még akkor sem, ha az teljes mértékben lefed egy teljes szakmai követelménymodult. (Kivétel természetesen ezen főszabály alól is lehetséges. A szakképzési törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az SZVK-ban – a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként – előírják a képző intézmény által szervezett modulzáró vizsgát. Ilyen esetben a modulzáró vizsga tartalma és eredménye teljes egészében beszámítható a szakmai vizsga megfelelő vizsgarészébe, azaz helyettesítheti a vonatkozó vizsgamodult/vizsgarészt.)
A vizsgabizottság elnökének feladata, hogy – más, a vizsgarendeletben meghatározott tartalmakat is magában foglalóan – írásos jelentést készítsen a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntésről, melyet a szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül meg kell küldenie megbízójának. A szakmai vizsga meghatározása és szabályozása A szakmai vizsga meghatározása A szakmai vizsga az Országos képzési jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt, szakképesítést igazoló bizonyítványt kaphat. Aszakmai vizsga egy vagy több vizsgarészből áll. Az új struktúrájú OKJ és a moduláris szakmai és vizsgakövetelmények lehetővé teszik, hogy a szakképesítések meghatározott szakmai követelménymodul(jai)hoz kapcsolódó vizsgarész(ek) szakmai vizsgán történő teljesítésével részszakképesítés is megszerezhető legyen. {A vizsgarész a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll. Egy követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhető. A vizsgafeladat tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati és szóbeli] vizsgatevékenység(ek)et és a teljesítés meghatározó körülményeit. Egy vizsgafeladathoz legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni.} A vizsgaszervezők köre A törvény rögzíti, hogy szakmai vizsgát a törvény felhatalmazása alapján („alanyi” vizsgaszervezési jogosultság): ¾ az iskolai rendszerű szakképzésben szakképző iskola (szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) valamint a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet; ¾ az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképző iskola, a felsőoktatási intézmény, az állami felnőttképzési intézmény azok számára szervezhet, akikkel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben szabályozott képzési szerződést kötött. A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban feljogosított intézmény – jogosultsági körében – bármely, a szakmai vizsgára jelentkezés feltételeit teljesítő vizsgázó számára szervezhet szakmai vizsgát. A szakmai vizsga lebonyolítása Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai
vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakmai vizsga helyét és időpontját – iskolai rendszerű szakképzésben, a tanév rendjében meghatározott keretek között – a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat. A szakmai és vizsgakövetelmény a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként modulzáró vizsgát írhat elő. A modulzáró vizsga a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben résztvevő megszerezte a modulban meghatározott kompetenciákat. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A modulzáró vizsgát a szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint szervezi. A vizsgabizottság A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. (Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet, illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt.) A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetőleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik. A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik. A vizsga ellenőrzése A szakképesítésért felelős miniszter által vizsgaszervezési joggal feljogosított intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatokat a szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséért – kormányrendeletben felhatalmazott – felelős szerv látja el. A közoktatási intézmények közoktatási feladatkörbe tartozó szakmai vizsgáinak hatósági ellenőrzését az oktatási hivatal végzi. A hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvénymódosítás következtében a szakképzés ágazati irányításáért felelős miniszter a szakmai ellenőrzés általános szabályainak meghatározására, a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályainak a meghatározására kapott felhatalmazást.
A vizsgaprogram A vizsgaprogram a vizsgaszervező által készített és a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely feltünteti az egyes vizsgatevékenységek időpontjait és helyszíneit. Tartalmazza az egyes vizsgázók adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és helyszínével együtt. A vizsgaprogramot legalább a vizsga helyszínén – a vizsga teljes ideje alatt – a vizsgázók részére hozzáférhetővé kell tenni. A vizsgatevékenységek meghatározása és a kapcsolódó speciális előírások: ¾ Gyakorlati vizsgatevékenység A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. Nem szervezhető gyakorlati vizsgatevékenység olyan vizsgahelyszínen, melyet a vizsgabizottságba delegált területi gazdasági kamarai képviselő javaslata alapján a vizsgabizottság arra alkalmatlannak minősít. A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja meggyőződött a feltételek meglétéről. Az egyes vizsgatevékenységekre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok indokolja, a vizsgabizottság jelenlévő tagja – a vizsgaelnök egyetértésével – a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A feladatnak alkalmasnak kell lennie a részszakképesítéshez szükséges kompetenciák mérésére is. Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, mert a követelménymodul olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységnek tekintjük a követelmények teljesítését, amelynek eredménye beszámít a szakmai vizsga eredményébe. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet, teljesítésének és értékelésének módját a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben kell meghatározni. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a szakmai vizsga irataihoz. ¾ Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység Általában számítógép használatával végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja. Az interaktív vizsgatevékenység vizsgafeladataihoz előzetesen tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket biztosítani tudja. Az interaktív feladat megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban erre feljogosított tagja ellenőrzi a tárgyi feltételek meglétét, a biztonságos munkavégzés feltételeit. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért
felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet. ¾ Írásbeli vizsgatevékenység A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során. ¾ Szóbeli vizsgatevékenység A szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. A vizsgatevékenységre fordítható időt a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. Változások az értékelés és az eredmények meghatározása terén A kijavított és értékelt írásbeli és interaktív dolgozatot, az eredeti írásbeli vagy interaktív vizsgafeladat egy példányát, a javítási-értékelési útmutatókat – az utolsó vizsgatevékenység megkezdése előtt legalább három nappal – meg kell küldeni a vizsgabizottság elnökének. A gyakorlati vizsgatevékenység a javítási-értékelési útmutatójának alkalmasnak kell lennie a rész-szakképesítéshez szükséges kompetenciák értékelésére is. A szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgarészek teljesítésétől függően a szakmai vizsgán szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-elágazás vagy szakképesítés-ráépülés szerezhető. Az egyes vizsgatevékenységek során nyújtott teljesítményt %-osan kell értékelni. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza az egyes vizsgafeladatok vizsgarészbe való beszámítási súlyarányának %-os értékeit, továbbá azt, hogy az osztályzat (a végső vizsgaeredmény) kialakításakor az egyes vizsgarészek milyen súllyal (%-ban megadva) számítandók be a vizsgajegybe. A számítás során a %-ban kifejezett értékek meghatározásakor az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. (A %-os teljesítmény alapján az osztályzat meghatározását a 6. táblázat segítségével lehet elvégezni.) 81–100% jeles (5) 71–80% jó (4) 61–70% közepes (3) 51–60% elégséges (2) 0–50% elégtelen (1) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50 % vagy az alatti teljesítményt nyújtott. Szakképesítés, rész-szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény lehetővé teszi, rész-szakképesítést,
illetve másik rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte pótlóvizsgát tehet. Ha vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban szerzett érdemjegynek a 2. táblázat szerinti maximális % értékével kell figyelembe venni. Tanulmányi versenykiírásban meghatározott felmentés esetén az adott vizsgarész teljesítményét 100%-osnak kell tekinteni. Javítóvizsgát kell tenni abból a vizsgarészből, amelyből a vizsgázó 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott.
MELLÉKLETEK ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Óravázlatok Tárgyi feltételek biztosítása Feladatlap Ábragyűjtemény Fogalomtár
Szakmai képesítés: Informatikai műszerész Tananyag egység megnevezése: Hardver technológia Tananyagelem: Hardver alapismeretek Téma: Háttértárolók A tanítási óra egysége (tervezett időtartam) A témakör bevezetése, célok, elérendő szintek meghatározása (5 perc) Az előzetesen megszerzett tudás felmérése, értékelése (5 perc) Az alapvető hiányosságok pótlása (5 perc)
ÓRAVÁZLAT Óraszám: 3óra Iskola: Szemere Bertalan Jellege: Középiskola elméleti Pedagógus: Kiss Gábor
Célok
1. óra Tanulói/tanári tevékenységek
Alkalmazott eszköz, multimédia, stb.
A tanulók értsék meg a témakör elsajátításának szükségességét
Irányított beszélgetés -
A digitális technikai, alapvető hardveres ismeretek felmérése
Önálló tanulói munka Teszt típusú felmérőlap a kitöltés során, közös értékelés
A teszt értékelése alapján megállapított több tanulónál előforduló hiányok pótlása A háttértárak A tanulók megértsék, hogy típusainak ismertetése a különböző működési elvű (10 perc) háttértáraknak mik a legfontosabb jellemzői
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
Mágneses háttértárak A tanulók megértsék az működési elvének alapelveket, ismertetése (10 perc) specifikumokat, a jelenlegi eszközök jellemzőit A gyakorlatban A tanulók tudják értelmezni Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
Verzió: 1 Dátum: 2007. 11.30.
Megjegyzés Figyeljünk a passzív, motiválatlan tanulókra
Digitális alapismeretek ppt
Az elvárt szint alatti teljesítmény esetén készítsünk egyéni programot Prezentáció:háttértárak Az elavult típusoknál csak ppt az alapelvet (a fejlődés megértése miatt)! Prezentáció:háttértárak Az animációt többször ppt játsszuk le és a tanulók is Animáció a működés magyarázzák bemutatásához Adatlap
előforduló mágneses háttértárak specifikációi, kiválasztása (5 perc) Összefoglalás (5 perc)
az előforduló típusok jellemzőit, tudják kiválasztani azokat A tanulók képesek legyenek egy számítógép konfiguráció összeállítása esetén a részegység kiválasztására
Számítástechnikai üzletek honlapja
Információk feladattal vezetett rendszerezése
Ár kalkuláció
A tanulók gyűjtsenek adatokat, de a forrásokat jelöljék meg az ellenőrzéshez
Szakmai képesítés: Informatikai műszerész Tananyag egység megnevezése: Hardver technológia Tananyagelem: Hardver alapismeretek Téma: Háttértárolók
Óraszám: 3óra Jellege: elméleti
Iskola: Szemere Bertalan Középiskola Pedagógus: Kiss Gábor
Verzió: 1 Dátum: 2007. 11.30.
2. óra A tanítási óra egysége (tervezett időtartam) A háttértárak általános jellemzőinek és csoportosításának ismétlése (5 perc) Az alapvető hiányosságok pótlása (5 perc) Optikai háttértárak működési elvének ismertetése (15 perc) A gyakorlatban előforduló optikai háttértárak specifikációi, kiválasztása (5 perc)
Célok
Tanulói/tanári Alkalmazott eszköz, tevékenységek multimédia, stb. Minden tanuló Önálló tanulói munka Teszt típusú felmérőlap magabiztosan használja a a kitöltés során, közös különböző típusok értékelés jellemzőit, specifikációit A teszt értékelése alapján megállapított több tanulónál előforduló hiányok pótlása A tanulók megértsék az alapelveket, specifikumokat, a jelenlegi eszközök jellemzőit A tanulók tudják értelmezni az előforduló típusok jellemzőit, tudják kiválasztani azokat
Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
Teszt megoldás
Prezentáció:háttértárak ppt Animáció a CD, DVD működés bemutatásához Olvasott szöveg feladattal Adatlap vezetett feldolgozása Számítástechnikai üzletek honlapja Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
Megjegyzés
Az elvárt szint alatti teljesítmény esetén készítsünk egyéni programot
Adattárolás a CD-n, DVD-n, CD formátum, hang és kép tömörítés (10 perc)
A tanulók ki tudják számítani a különböző formátumú adathoz szükséges kapacitást
Összefoglalás (5 perc)
Információk feladattal A tanulók képesek legyenek egy számítógép vezetett rendszerezése konfiguráció összeállítása esetén a részegység kiválasztására
Információk feladattal vezetett rendszerezése
Adatlap a tömörítési formákról és tömörítési arányokról
Adjunk érthető, érdekes feladatot
Ár kalkuláció
A tanulók gyűjtsenek adatokat, de a forrásokat jelöljék meg az ellenőrzéshez
Szakmai képesítés: Informatikai műszerész Tananyag egység megnevezése: Hardver technológia Tananyagelem: Hardver alapismeretek Téma: Háttértárolók
Óraszám: 3óra Jellege: elméleti
Iskola: Szemere Bertalan Középiskola Pedagógus: Kiss Gábor
Verzió: 1 Dátum: 2007. 11.30.
3. óra A tanítási óra egysége (tervezett időtartam) A mágnese és optikai háttértárak ismétlése (5 perc) Elektronikus háttértárak működési elvének ismertetése (10 perc) A gyakorlatban előforduló elektronikus háttértárak működési elvének ismertetése EEPROM,”flash” (5 perc) Adattárolás az elektronikus adathordozókon (5 perc) Összefoglaló feladat (20 perc)
Célok
Tanulói/tanári tevékenységek
Alkalmazott eszköz, multimédia, stb.
Megjegyzés
Minden tanuló magabiztosan használja a különböző típusok jellemzőit, specifikációit A tanulók megértsék az alapelveket, specifikumokat, a jelenlegi eszközök jellemzőit A tanulók tudják értelmezni az előforduló típusok jellemzőit, tudják kiválasztani azokat
Önálló tanulói munka a kitöltés során, közös értékelés Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
Teszt típusú felmérőlap
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
Adatlap A tanulók Gyártó cégek honlapja gyűjtsenek adatokat, de a forrásokat jelöljék meg az ellenőrzéshez
A tanulók ki tudják számítani a különböző formátumú adathoz szükséges kapacitást A tanulók adott költségvetési keret alapján képesek legyen
Információk feladattal vezetett rendszerezése
Adatlap a tömörítési formákról és tömörítési arányokról
Információk feladattal vezetett rendszerezése
Adatlap Számítástechnikai üzletek honlapja
Prezentáció:háttértárak ppt
3-4 fős csoportokban, a csoport nevezzen
konfigurációt összeállítani
ki „szóvivőt”
; Tárgyi feltételek biztosítása szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez az alábbiak szükségesek: ¾ számítógép-terem, ¾ tanterem , ¾ szaktanterem, ¾ demonstrációs terem. ; Prezentációs eszközök ; a mágneses adattárolás alapelvei flash animáció, ; háttértárak prezentáció power point, ; ábragyűjtemény, ; a HDD működése flash animáció.
FELEDATLAP
Szakmai képesítés: Informatikai műszerész Tananyag egység megnevezése: Hardver technológia Tananyagelem: Hardver alapismeretek Téma: Háttértárolók / bemeneti mérés – digitális technikai alapismeretek A kérdések között van olyan ahol csak egy és van olyan ahol több jó válasz is lehetséges. A helyes választ jelöl aláhúzással! 1. Milyen számrendszerekben tárolják a számítógépek az információkat? A. Tízes számrendszer B. Kettes számrendszer C. Hexadecimális számrendszer 2. Hány bitből áll egy bájt? A. 4 B. 16 C. 8 3. Mennyi a váltószám a bit és kbit között? A. 1000 B. 1024 C. 1000000 D. 210 4. Mik a jellemzői a digitális információnak? A. Értéktartománya folyamatos B. 1-esek és 0-k sorozatával írható le C. Értéktartománya diszkrét elemekből áll 5. Mi a célja az analóg-digitál átalakításnak? A. Az analóg jelet digitális jelsorozattá alakítja B. 1-esek és 0-k sorozatával írható le C. Az digitális jelet analóg jellé alakítja 6. Hány bit kell a 0-15 tartomány digitális leírásához? A. 3 B. 4 C. 5
FELEDATLAP
Szakmai képesítés: Informatikai műszerész Tananyag egység megnevezése: Hardver technológia Tananyagelem: Hardver alapismeretek Téma: Háttértárolók / projektfeladat 1. Alakítsatok ki 3-5 fős csoportokat A csoport tagjai feladata: Név 1 2 3 4 5
Feladatkör Csoport vezető Szóvivő Dokumentáló
2. Árazott számítógép konfigurációt kell összeállítani megrendelőnk részére. A megrendelő grafikai előkészítést végez nyomdák számára. Igen nagy méretű fájlokkal, nagy felbontású képekkel dolgozik. Több száz, egyenként n*10Mb nagyságú fájt tárol, adatait DVD-n kívánja archiválni. a. Határozzuk meg a konfiguráció szükséges részeit és paramétereit! Processzor Alaplap RAM HDD FDD CD/DVD Monitor Egyéb eszközök
b. Keressünk három nagykereskedelmi árat az interneten árajánlatunkhoz! 1. nagykereskedelmi forrás: __________________
2. nagykereskedelmi forrás: __________________
3. nagykereskedelmi forrás: __________________
Processzor Alaplap RAM HDD FDD CD/DVD Monitor Egyéb eszközök Összesen c. Hozzunk döntést a konfigurációról és indokoljuk azt ár / érték arány, stb. jellemzők alapján!
d. Word formátumban készítsük árajánlatunkat megrendelőnk számára! Rendelkezésre álló idő: 60 perc
ÁBRAGYŰJTEMÉNY Mágnesszalag
A Floppylemez
A Floppy meghajtó
Sávok, szektorok
A merevlemez
A merevlemez felépítése
Csatlakozók
Optikai meghajtók
Elektronikus adathordozók
Fogalomtár 7 Akkreditációs szám (intézményeknek) Lásd Intézmény akkreditációs száma Akkreditált felsőfokú szakképzés lásd Felsőfokú szakképzés Akkreditált intézmények, programok A felnőttképző intézményeknek lehetőségük van a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél akkreditáltatni magukat és az általuk indított képzési programokat. Intézményakkreditáció során megvizsgálják a felnőttképző intézményben folyó képzési, irányítási, döntési folyamatokat és azok minőségét. A programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják. A legtöbb kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen. Alapfokú iskolai végzettség A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - akár általános iskolában, akár gimnáziumban - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapozó oktatás lásd Szakmai alapozó oktatás (szakiskolák 10. évfolyam) Alap-szakképesítés A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. Állam által elismert (OKJ) szakképesítés Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza. Állami-önkormányzati nevelési-oktatási intézmény Az ilyen intézményekben a nevelés-oktatás ingyenes. önkormányzati fenntartású intézmények nem lehetnek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Belső képzés
7
http://okj2006.hu/fogalomtar.html
Az államielkötelezett
A munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok által alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. Bizonyítvány-kiegészítő lásd Europass bizonyítvány-kiegészítő Certificate Supplement lásd Europass bizonyítvány-kiegészítő Családi pótlék A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, melyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít. A közoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolában, szakiskolában) tanuló gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. Egészségi alkalmasság lásd Szakmai egészségi alkalmasság Elágazás A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. E-learning Az e-learning információs- és kommunikációs technológiával segített tanulás. Ötvözi a hagyományos és távoktatási módszereket, melyet az internet nyújtotta lehetőségekkel együttesen alkalmaz. Nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hagyományos oktatási, továbbképzési formát azáltal, hogy kiküszöböli az időbeli és a földrajzi korlátokat, illetve a hallgatók akkor és ott tanulhatnak, amikor és ahol számukra kényelmes. Életkori feltétel a szakképzés megkezdésére lásd Szakképzés megkezdésének életkori feltétele Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Mindazok a képzések, tréningek, amelyek a személyiség- és a kommunikációs készség fejlesztésével, az álláskeresési technikák, illetve a vállalkozási alapismeretek oktatásával rendszerint egy szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kiegészítő szolgáltatásaként javítják a résztvevők munkavállalási esélyeit, segítik munka-erőpiaci tájékozódásukat. Előírt iskolai előképzettség A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség. Előírt szakmai előképzettség
Szakképesítés megszerzéséhez szakképesítés, megnevezését vizsgakövetelménye tartalmazza.
szükséges, korábban megszerzett a szakképesítés szakmai és
Előzetes tudásszint-felmérés A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. Előírt szakmai gyakorlat A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Első szakképesítés Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít. Emelt szintű szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 54-gyel kezdődő OKJ-számú, érettségihez vagy érettségihez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. Ezeket a szakképesítéseket korábban felsőfokúnak nevezték. Esti felnőttoktatás iskolai rendszerben lásd Iskolai esti felnőttoktatás Esti képzés lásd Iskolai esti felnőttoktatás Europass bizonyítvány-kiegészítő A bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy - idegen nyelven - információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát. Felnőttképzés Tankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza. Felnőttképzési normatív támogatás
Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó szakmai, nyelvi és általános képzést. Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is. Ez a támogatás visszafizetendő, ha a támogatott képzésben részt vevő és ezt kvetően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket. A fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéshez nyújtható támogatás. A korlátozás alól kivétel: értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános képzése. Felnőttképzési nyilvántartás Az intézmények kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére (beleértve a belső képzést is), ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. Felnőttképzési szerződés A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kötelezően kötendő szerződése. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, valamint mindazt, amit más kormányrendelet előír. Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma A felnőttképző intézmények azonosítási száma. Minden felnőttképzést végző intézménynek rendelkeznie kell nyilvántartási számmal, amit minden hirdetésén és dokumentumán köteles feltüntetni. Felnőttoktatás
ásd iskolai rendszerű felnőttoktatás. Felsőfokú szakképzés Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. (Korábban ezt a fajta szakképzést akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésnek, rövidítve AIFSZ-nek nevezték.) Felzárkóztató képzés Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolódhat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart. FEOR lásd Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FIT lásd Foglalkozási Információs Tanácsadó Foglalkozási Információs Tanácsadó Pályaorientációt elősegítő humán szolgáltató intézmény a munkaügyi központokon belül, olyan információs adatbank (ismertetők, tájékoztató kiadványok, folyóiratok, szakkönyvek), mely lehetőséget ad a képzőhelyekkel, munkaerőpiaccal, pályakövetelményekkel, álláskereséssel kapcsolatos tájékozódásra. A korszerű technikai eszközök, számítógépes programok, különböző információhordozók segítik a pályaválasztási döntést, az esetleges pályamódosítást, továbblépést, munkaerő-piaci elhelyezkedést. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere A FEOR rendszerbe foglalja a foglalkozásokat. A jelenleg érvényes FEOR 9 főcsoportot, a főcsoporton belül csoportokat, azon belül alcsoportokat tartalmaz. A rendszer alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). A foglalkozások pontosabb meghatározására hatjegyű kódokat is szoktak alkalmazni.
Fogyatékos személy Az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi -, mozgásszervi, illetve értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Gyakorlati képzés A gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza. Hátrányos helyzetű Az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható. Intézmény akkreditációs száma A felnőttképzést folytató képző intézmények akkreditációs eljáráson való megfelelését tanúsító egyedi azonosító szám. Intézményi azonosító Az alap- és középfokú közoktatási intézmények egyedi azonosító száma. (eredetileg: OM - azonosító) Iskolai előképzettség, előírt lásd Előírt iskolai előképzettség Iskolai esti felnőttoktatás Olyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám eléri a nappali oktatás óraszámának felét. Iskolai levelező felnőttoktatás Olyan iskolai rendszerű képzés, ahol az óraszám a nappali oktatás óraszámának 10-50%-a. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. Iskolai nappali felnőttoktatás Hivatalos neve: iskolai rendszerű, nappali munkarend szerinti felnőttoktatás. Tanköteles koron túliak az iskolai rendszerű nappali képzés korhatárának eléréséig alatt részt vehetnek olyan nappali képzésben, amely bizonyos pontokon eltérhet a "rendes" nappali képzéstől. Iskolai rendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszer részeként lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek, akik az erre hivatott életkorban bármely okból iskolai tanulmányokat nem
folytattak vagy újabb igényeikhez képest alacsonyabb fokon fejezték azt be, a közoktatásban és felsőoktatásban elérhető bármely végzettséget megszerezzék. Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a nappali rendszerű oktatásnál meghatározott életkori határt betöltötte, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatók. A felnőttoktatásban részt vevők után az iskoláknak jár állami normatív támogatás (bár kevesebb, mint a nappali képzésnél), viszont az ilyen oktatáshoz a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon térítési díjat, további szakképesítéseknél tandíjat kell fizetni. A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait. Iskolai rendszerű nappali képzés Az iskolai rendszerű nappali képzésben részt vevők tanulói jogviszonyban vannak. Jár utánuk családi pótlék, az arra jogosultaknak árvaellátás. Az iskolai rendszerű képzéshez a munkaügyi központok nem adhatnak képzési támogatást. A képzést a 23. (általános iskolában 17.) életév betöltésig be kell fejezni (pontosabban lásd a Korhatár címszót). A képzés a második szakképesítés megszerzéséig ingyenes, csak az alapszolgáltatáson túli szolgáltatásokért kérhető térítési díj. Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdheti utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Kitolódik a korhatár akkor is, ha a szakképzési évfolyamok száma kettőnél több. Iskolai rendszerű szakképzés A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.
Iskolai végzettség (alapfokú) lásd Alapfokú iskolai végzettség Iskolarendszeren kívüli képzés Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Jelentkezési határidő(k) Csak a felsőoktatásban kell komolyan venni. A középiskolák, szakképző intézmények, tanfolyam- és rendezvényszervező cégek meg szokták adni a jelentkezési határidőket, de legtöbbször - ha a létszám engedi -, a határidő lejárta után is fogadnak jelentkezőket. KépezdMagad Információs portál, mely segít eligazodni a szakképzés, a felnőttoktatás, és a közoktatás hazai hírei, adatai között. Képzési rendszer A tanulónak járó juttatások (pl. családi pótlék, árvaellátás) a képzési rendszertől függnek. A képzési rendszer lehet iskolai rendszerű, felsőoktatási vagy iskolarendszeren kívüli (felnőttképzés). Az iskolai rendszerű és a felsőoktatási képzés lehet nappali, esti, levelező és távoktatásos. Iskolai rendszerű képzés esetén lehetséges a magántanulói felkészülés, valamint a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás is. Képzési támogatás Álláskeresőknek, GYES-en, GYED-en levőknek, közhasznú munkát végzőknek, munkaviszonyban levőknek képzéshez nyújtható támogatás. Képzési tanácsadás Aktuális vagy elvileg megvalósítható képzési programokról való tájékoztatás egyéni vagy csoportos formában. A tanácsadás történhet személyesen, telefonon vagy interneten keresztül. Kirendeltség lásd Munkaügyi Központ Kompetencia Cselekvőképes tudás; azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes végzésére. Korhatár a képzésben lásd: Iskolai rendszerű nappali képzés korhatára Korhatár a szakképzés megkezdésére lásd Szakképzés megkezdésének életkori feltétele Középiskola
Érettségire felkészítő középfokú oktatási intézmény. Lehet gimnázium vagy szakközépiskola. Középiskolai végzettség Középiskolai végzettséget az szerez, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Az 1974 és 1986 közötti időszakban a középiskola negyedik osztályának elvégzésével is középiskolai végzettséget lehetett szerezni. Ahol a szakképzés megkezdésének, munkakör betöltésének stb. feltétele nem az érettségi, csak a középiskola elvégzése, a jogszabályokban a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését (és nem középiskolai végzettséget) írnak elő. Központi program (tanterv) Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez. Levelező képzés lásd Iskolai levelező felnőttoktatás Második és további szakképesítés Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés. Mestervizsga Azok a szakemberek, akik szakképzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek, mestervizsgát tehetnek. Ilyen vizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrárkamara szervezhet. A vizsgákra önállóan vagy tanfolyamokon lehet felkészülni. Aki ilyen vizsgát tesz, használhatja a mester címet (asztalosmester, fodrászmester stb.). Ez a cím a szakmai hozzáértését bizonyítja a megrendelőknek és a hatóságoknak. Modul A moduláris képzési rendszert alkotó kisebb, összetartozó egységek, melyek egymásra épülnek. Moduláris képzés A modul rendszerű képzés során az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra
épülnek. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben. Ez azt jelenti, hogy néhány modul elsajátításával a képzésben résztvevők rész-szakképesítést is kaphatnak, visszalépéskor ezek beszámításával és további modulok elsajátításával újabb, illetve magasabb szintű szakképesítéshez juthatnak. Moduláris rendszer Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze. Munkahely-megtartó képzések A munkaadó által saját dolgozói részére szervezett képzés annak érdekében, hogy ne kelljen elbocsátani őket. Munkarend az oktatásban lásd Oktatás munkarendje Munkaügyi Központ Az állam által, a munkanélküliség kezelésére létrehozott és fenntartott intézmények, melyek feladatkörébe tartozik többek között a az álláskeresők regisztrálása, a munkanélküli-ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása. Nappali felnőttoktatás lásd Iskolai nappali felnőttoktatás Nappali képzés lásd Iskolai rendszerű nappali képzés Nyilvántartási szám (felnőttképző intézménynél) lásd Felnőttképző intézmény nyilvántartási száma Nyitott képzés lásd Távoktatás OKJ Országos Képzési Jegyzék OKJ-ban szereplő adatok
1) A szakképesítés azonosító száma; 2) A szakképesítés megnevezése; 3) 3.Szakképesítések köre; 4) Hozzárendelt FEOR szám; 5) 5.) Képzés maximális időtartama OKJ-szám Lásd: Szakképesítés azonosító száma Oktatás munkarendje Az iskolai oktatás folyhat a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendje, vagy sajátos munkarend szerint. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri az iskolában tanítási év átlagában - a nappali oktatásban kötelező tanórai foglalkozások kilencven százalékát, nappali oktatás, ötven százalékát, esti oktatás, tíz százalékát, levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. OM – azonosító lásd Intézményi azonosító Országos Képzési Jegyzék Az állam által elismert szakképesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék. Pályaismeret A pályaismeret azokat az ismérveket mutatja be, amelyeket a munkát végző embernek a pályán mint követelményt, feladatot figyelembe kell vennie; az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság. Pályakezdő A munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést. Pályaválasztási tanácsadás Feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen szakképesítés, felsőoktatási szak ajánlása. Párhuzamos oktatás
Ha a szakképzés művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe. Ráépülés A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít. Rész-szakképesítés Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Részvételi feltételek a szakképzésben lásd Szakképzésben való részvétel feltételei Speciális szakiskola A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; a munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása esetén a szakképzési évfolyamok száma kettő. Szakiskola Olyan középfokú oktatási intézmény, ahol az iskolai rendszerű szakképzésben olyanok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek érettségivel. A 9-10. évfolyamon közismereti képzés is folyik, de emellett nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, később pedig a szakmai előkészítés és a szakmai alapozás. A 10. évfolyam elvégzése, illetve a tanköteles kor betöltése után lehet elkezdeni a szakképző évfolyamokon a szakmai vizsgára való felkészülést. Szakképesítés azonosító száma Az új OKJ-ban az azonosító szám 15 számjegyből áll. Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintjét, a 3-5. a szakképesítés tanulmányi területét, a 6-7. az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát, a 8. az alap-szakképesítést, a 9. a rész-szakképesítést, a 10. az elágazást, a 11. a ráépülést, a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét, végül a 14-15. számjegy az azonos szintű részszakképesítés, elágazás és ráépülés sorszámát jelzi. Szakképesítés szintje Az OKJ-szám 1-2. számjegye. Szakképesítés tanulmányi területe Az OKJ-szám 3-5. számjegye. Fő csoportok: 1) oktatás;
2) Humán tudományok és művészetek; 3) Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések; 4) Matematika, képzések;
számítástechnika
és
egyéb
természettudományos
5) Műszaki, ipari és építőipari képzések; 6) Mezőgazdaság; 7) Egészségügyi és szociális gondoskodás; 8) Szolgáltatások. Szakképesítések köre Az új OKJ-ban alap-, rész-, ráépülő szakképesítések és elágazások szerepelnek. Szakképzés megkezdésének életkori feltétele Az iskolai rendszerű szakképzésbe (a művészeti képzés kivételével) legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. Szakképzésben való részvétel feltételei Az Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit. Szakképzési évfolyam A szakképző iskolák (szakiskola, szakközépiskola) szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai vizsgájára való felkészítés folyik, a szakképesítés központi programjában meghatározott feltételek szerint. Szakközépiskola Olyan középiskola, ahol a 9-12. évfolyamon közismereti, az érettségire felkészítő képzés folyik. Emellett az első két évben szakmai orientációs, a második két évben pedig szakmai alapozó tantárgyakat is tanítanak. A tanulmányok befejeztével az érettségi megszerzését követően kezdődik a szakmai képzés, mely után a tanult szakmából szakmai vizsga tehető. Szakmacsoport Az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja: 1) Egészségügy, 2) Szociális szolgáltatások, 3) Oktatás, 4) Művészet, közművelődés, kommunikáció,
5) Gépészet, 6) Elektrotechnika- elektronika, 7) Informatika, 8) Vegyipar, 9) Építészet, 10)
Könnyűipar,
11)
Faipar,
12)
Nyomdaipar,
13)
Közlekedés,
14)
Környezetvédelem-vízgazdálkodás,
15)
Közgazdaság,
16)
Ügyvitel,
17)
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,
18)
Vendéglátás-idegenforgalom,
19)
Egyéb szolgáltatások,
20)
Mezőgazdaság,
21)
Élelmiszeripar
Szakmacsoportos évfolyam)
alapozó
oktatás
(szakközépiskolák
11-12.
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Szakmai alapképzés A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul. Szakmai alapozás, előkészítés Szakközépiskolában (11-12. osztály), ill. szakiskolában (9-10. osztály) az érettségiig, ill. az alapvizsgáig nem folyhat szakképzés, csak szakmai alapozó, előkészítő, orientáló képzés. Szakmai alapozó oktatás (szakiskolákban) A szakiskolák 10. évfolyamán max. a képzési idő 40 %-ában a szakképzésbe való bekapcsolódást előkészítő elméleti és gyakorlati képzés folyhat.
Szakmai egészségi alkalmasság Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály egészségi alkalmassághoz kötheti. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A közismereti (9.) évfolyamra való felvétel nem köthető egészségügyi és pályaalkalmassághoz. Szakmai előképzettség (előírt) lásd Előírt szakmai előképzettség Szakmai és vizsgakövetelmény A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét. Szakmai gyakorlat (előírt) lásd Előírt szakmai gyakorlat Szakmai orientáció (szakközépiskolák 9-10. évfolyam) A tanulók pályaválasztását segíti elő egy vagy több szakterület tevékenységformáinak, technológiáinak megismerésével a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási, valamint az agrár szakterületeken. A szakmai orientáció elméleti és gyakorlati tevékenységekből áll, és lehetőséget biztosít, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek a különböző szakterületeken. Szakmai vizsga Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Személyi jövedelemadó-kedvezmény felsőoktatásban A felsőoktatási tandíj 30 %-a, de maximum 60 000 Ft maghatározott jövedelemhatárig a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető. Szintvizsga (gyakorlati) A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez.
Szükséges iskolai végzettség lásd Előírt iskolai előképzettség Támogatás (képzéshez) lásd Képzési támogatás Tanfolyami képzés lásd Felnőttképzés Tankötelezettség Az az időszak, ameddig kötelező iskolába járni. Jelenleg általában 6-18. életévig tart, de akik 1998 előtt kezdtek általános iskolába járni (tehát akik - ha nem ismételtek évet - 2005-ban fejeziték be a nyolcadik osztályt), azok csak 16 éves korig tankötelesek. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik (1997 után kezdők esetén 20.) életévét betölti. A tankötelezettség általános iskolában, ötödik évfolyamtól kezdődően gimnáziumban, a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető, iskolába járással vagy magántanulóként. Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A tankötelezettség kezdete későbbi lehet, ha a gyermek még nem érte el az iskolába járáshoz szükséges fejlettséget. Tanulmányi szabadság A munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani. Ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak. Tanulmányi szerződés A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja. Tanulói jogviszony A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre és az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a tanulói névsorból való törlésének napjáig tart. A
képzés befejezése esetén a tanulói jogviszony a vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. Távoktatás Ez a képzés olyan sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Térítési díj a közoktatásban Térítési díj fizetendő az oktatásért az alapfokú művészetoktatási intézményben, a nappali oktatási formában történő második szakképesítésre való felkészüléskor, középfokú iskolában a 11. évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor. Térségi Integrált Szakképző Központ Szakképző iskolák, esetleg felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények társulása szakképzési feladatok összehangoltan történő ellátására. TISZK lásd Térségi Integrált Szakképző Központ. Tudásszint-felmérés (előzetes) lásd Előzetes tudásszint-felmérés Új OKJ szerinti képzés Akkor kezdődhet, ha az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok hatályba lépnek. Az új követelmények megjelenéséig a képzés a korábban hatályos követelmények szerint folyhat (kifutó rendszerű képzés). Vizsgakövetelmény lásd Szakmai és vizsgakövetelmény
