MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ
MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ
Szolnok 2013
Módszertani összefoglaló az SH 6/6 azonosítószámú „Táji értékeken alapuló fenntartható turizmus fejlesztése” című projekthez
Szerző: Mondok Anita a projekt turisztikai szakmai vezetője
Tartalomjegyzék
1. Általános módszertan vonzerőleltár összeállításához, illetve ezen alapuló turisztikai fejlesztési stratégia összeállításához ................................................................................... 5 1.1. A szekunder kutatás ............................................................................................................ 6 1.2. A primer kutatás .................................................................................................................. 8 1.3. Adatok rendszerezése ........................................................................................................ 16 1.4. Vonzerők értékelése .......................................................................................................... 17 1.5. Fejlesztési javaslatok megfogalmazása ............................................................................. 20 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 25 2. A felnőttkori tanulás – hogyan motiválhatók a célterületek érintettjei a tanulásra? ............ 26 2.1. Tanulási képességek .......................................................................................................... 26 2.2. A célterület lakosságának jellemzői felnőttképzési szempontból ..................................... 26 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 28
4
1. Általános módszertan vonzerőleltár összeállításához, illetve ezen alapuló turisztikai fejlesztési stratégia összeállításához A turizmus fejlesztése csak abban az esetben lehet sikeres egy adott térségben, ha ismerjük az adott terület mindazon adottságát, amely a későbbiekben a turisták számára vonzó attrakciók alapja lehet. A vonzerő a turizmus alapja: azon adottságok együttese, amely miatt a turista útra kel, amely alapján a számos lehetséges úti cél közül kiválasztja a számára tetszőt. A vonzerő meghatározza a lehetséges, potenciális turisták körét, hiszen jellemzően egyes attrakciók iránt a látogatók egy meghatározott érdeklődési körrel rendelkezők csoportja érdeklődik. A vonzerő nemcsak a keresletet, hanem a kínálatot is meghatározza: a meglévő adottságokon alapulóan tudunk turisztikai terméket kialakítani, a rendelkezésre álló képességek megadják a kialakítandó termék színvonalát és összetételét. A turizmusfejlesztés első lépése tehát a vonzerőleltár vagy vonzerőregiszter összeállítása, amely feltárja, hogy melyek azok a mozgatórugók, látnivalók, sajátosságok, amelyért a turista útra kel: meghatározza a lehetséges keresletet, vagyis azon turistákat, akik ez irányban motiváltak meghatározza a kínálatot is: az adottságok alapján irányt mutat a kialakítandó turisztikai termék összetétele, színvonala tekintetében és a létező vonzerők mellett kreatív ötleteket is ébreszt.
1. ábra: A vonzerőregiszter-összeállítás és –feldolgozás lépései Forrás: saját szerkesztés Természetesen a szerény turisztikai adottságokkal rendelkező desztinációkban is lehet vonzerőt teremteni (mint például kalandpark), így a kreatív ötletek számba vételétől sem lehet eltekinteni. A vonzerőleltár összeállítása – amint említettük - a fejlesztés alapját képezi. Elkészítésének folyamata azonban nem egyszereplős tevékenység, folyamatos kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel, illetve a fejlesztési stratégia megismertetése a végrehajtókkal sem elhagyható feladat.
5
2. ábra: A pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítésének folyamata Forrás: Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika – Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p. 171.
1.1. A szekunder kutatás Az adottságok felmérése történhet a már létező, összegyűjtött, hozzáférhető adatok segítségével, ezt nevezzük másodlagos (szekunder) kutatásnak. A módszer lényege, hogy olyan információkat gyűjtünk össze, amelyek valamely írott formában (pl. újságcikk, könyv, internet) rendelkezésre állnak. Ennek a kutatási módszernek az az előnye, hogy széles körű információt viszonylag könnyen, olcsón és gyorsan tudunk begyűjteni. Egyúttal nem tudjuk, hogy a fellelt adatok a valóságnak megfelelnek-e, hiszen az adott területen nem jártunk, nem láttuk saját szemünkkel azon vonzerőket, amelyeket beemeltünk a vonzerőleltárba. A szekunder kutatás információforrásait az adathordozók alapján csoportosíthatjuk: – internet, – elektronikus média, – nyomtatott média. Nyilvánvalóan a három közül a legfontosabb az internet, ma már nem nagyon van olyan fontos információ, amelynek ne lenne elektronikus verziója és azt ne tennék fel az internetre, de a nyomtatott sajtóban, könyvekben, statisztikai kiadványokban is találhatunk kutatásunk szempontjából lényeges információkat. Az elektronikus médiára jellemző példa az üzleti kutatások alapját jelentő cégadatbázisok. Ezek a CD-n elérhető adatbázisok általában egy multinacionális szakosított cég termékei, és meglehetősen nagy pontossággal tartalmazzák egy országban bejegyzett valamennyi cég alapvető adatait. Ezeket az információkat leggyakrabban direkt marketingcélra használják, de a vállalati szegmensre vonatkozó kutatások során a piackutató cégek, kutatók számára a mintavétel alapja. Hasonló adatbázisokat még a statisztikai hivatalok is szolgáltatnak. De a szekunder adatok legkézenfekvőbb és legtöbb adatot tartalmazó tárhelye az internet. Adatgyűjtési szempontból fontos megkülönböztetnünk a fizetős és az ingyenes oldalakat. A szekunder kutatásunk sokkal gyorsabb lehet és a kutatási céljainknak pontosabban megfelelő adatokat találhatunk, ha a különböző adatbázisok elérését lehetővé tevő internetes oldalak (portálok) szolgáltatásait vesszük igénybe. Az internetet nem véletlenül nevezhetjük az 6
emberiség legdemokratikusabb „intézményének”, ma is nagyrészt érvényes az induláskor megfogalmazott alapelv, hogy bárki tartalmat (adatokat) tölthessen fel vagy le. Az ingyenesen elérhető adatforrásokat leginkább a bőség zavarával jellemezhetjük, nagyon időigényes megtalálni a keresett adatot és könnyen meglehet, hogy nem találjuk meg. A keresési folyamat gyorsításának és egyszerűsítésének lehetőségét kínálja a minél pontosabban fogalmazott internetes keresés. Ehhez keresőmotorok állnak rendelkezésünkre akár az internetes böngészőnkbe beépülve. A keresőmotorok használatakor ajánlott a részletes keresés-beállítási lehetőségeket maximálisan kihasználni. A helyi vonzerők szekunder felkutatásának kiváló forrásai tehát az alábbiak: helyi sajtó (napilap, heti- vagy havilap, vallási folyóirat) országos sajtó (napilap, heti- vagy havilap, magazin) országos szaksajtó (pl. A falu, Méhészet, Helyi Termék Magazin) a célterületet bemutató útikönyv helyi termékek és szolgáltatások témájában íródott szakkönyv önkormányzati statisztikák, tervek (pl. település- és területrendezési terv) területi statisztikák, adatközlések levéltári források (pl. régi térképek, anyakönyvek) szakmai szervezetek (pl. MAGOSZ, FATOSZ) publikációi, kiadványai szakmai konferenciák tájékoztató anyagai internetes források (pl. helyi termék egyesületek, kézműves céhek, gazdafórumok) adatbázisok a turizmusban, a területi- és települési folyamatok kutatásában (pl. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – TeIR, Település Statisztikai Adatbázis Rendszer – T-STAR, MAgyarországi TÉRIinformatikai Adatbázis – MATÉRIA, BUdapesti TÉRIinformatikai Adatbázis – BUTÉRIA, REGIO - Az EU területi adatbázisa) televízióban, rádióban közölt műsorok, interjúk esetleg hirdetések. Érdemes szót ejteni a szekunder kutatási forma használatának legfontosabb hátrányairól is. A különböző adatforrásokban rendelkezésre álló információk viszonylag gyorsan elavulnak, mint például egy adott településen folyó mezőgazdasági tevékenység, kistermelők által előállított termékek. Az sem biztos, hogy minden megválaszolandó kérdésünkre találunk megfelelő szekunder információt, így maradnak kiegészítésre váró, hiányos adattábláink a kutatást követően. További hátrány a módszerrel szemben az, hogy ki tudjuk-e választani a rendelkezésre álló nagy információ halmazból azokat, melyek a leginkább relevánsak a felmerült kérdés megválaszolásának szempontjából illetve van-e hozzáférésünk a szükséges adatokhoz. Gyakran megesik, hogy egyes adatok csak előfizetéses adatbázisokból elérhetőek vagy csak meghatározott felhasználói kör számára adnak hozzáférést bizonyos naprakész adatokhoz (például földtulajdon-viszonyok). A vizsgálatok során leggyakrabban település- és területi statisztikák használatára van szükség egy adott térség sajátosságainak feltárásához. A települési és területi elemzések többsége egy választott területegység vizsgálatát, esetleg két vagy több területegység összevetését célozza. Az utóbbi esetben a kutatások általában erőteljesen fókuszálnak az egyenlőtlenségek mértékére, jellegére, illetve a körvonalazódó múltbeli tendenciákra, esetleg az egyenlőtlenségek jövőbeni alakulásának előre vetítésére, feltéve, hogy ehhez elég hosszú idősorok állnak rendelkezésre.
7
A kutatásokhoz rendelkezésre álló területi statisztikák általában a következő tematikus egységeket tartalmazzák: Természeti adottságok (környezeti jellemzők, fekvés, erőforrások, éghajlat, talajjellemzők stb.) Társadalmi jellemzők (demográfiai specifikumok, foglalkoztatási jellemzők, egészségi állapot, etnikai összetétel, a társadalmi tőke elemei stb.) Gazdasági mutatók (infrastrukturális jellemzők, helyi ipari, szolgáltatási és agrárgazdasági jellemzők, önkormányzati adóbevételek stb.) Egyéb speciális településhálózati, településrendszerbeli, urbanizációs jellemzők stb. A statisztikákban a települések és területek legfontosabb azonosító jellemzői között van a térségi szintrendszerekbe való besorolás (pl. NUTS szintek, megyék, járások stb.) és a lakónépesség száma. Míg ez utóbbi alapján a települések adott időpontra vonatkozóan egyszerűen és egyértelműen rangsorolhatók, sorba rendezhetők, a települések csoportosítására, szintekbe való besorolására többféle gyakorlat is van. Településföldrajzi kategorizálás A településföldrajz számos csoportosítási lehetőséget használ a települések csoportosítására. A legjellemzőbb csoportosítási módok: a hasznosítás módja (állandó és ideiglenes települések) a lakóépületek száma (szórványtelepülések és csoportos települések) a településhálózatban betöltött szerepkör (központi funkcióval rendelkezik vagy sem) gazdasági jelleg (mezőgazdasági, ipari, szolgáltató funkcióra szakosodott, lakófunkcióra épült) méret, népességszám (óriásváros, világváros, regionális központ, nagyváros, középváros, kisváros, óriásfalu, nagyfalu, kisfalu, aprófalu, törpefalu) stb. 1.2. A primer kutatás Terepfelmérés Az előzetes felkészülést követően érdemes megkezdeni a terepi helyszínelést. A helyszíneléshez 1:10 000-es méretarányú topográfiai térképet, valamint annál részletesebb, helyrajzi számokat és a földrészletek határvonalát tartalmazó nyomtatott vagy digitális térképeket célszerű használni. A terepi adatgyűjtéshez nélkülözhetetlen egy műholdas helymeghatározásra alkalmas vevőkészülék (GPS, Global Positioning System, Világméretű Helymeghatározási Rendszer) és egy digitális fényképezőgép. A terepbejárás során az adatlapra, esetleg annak célszerűen egyszerűsített változatára célszerű jegyzetelni, hogy minden szükséges szempont szerint sor kerüljön a felmérésre. A tájértékek tényleges turisztikai szempontú értékének megállapításához – az évszak, a napszak, az időjárás stb. függvényében – többszöri helyszínelésre is szükség lehet.
8
1. számú kép: Alkalmazható GPS-készülékek (mobiltelefonon elérhető alkalmazás, gépkocsi navigációra használt készülék, tájfutók számára kifejlesztett GPS-óra) Forrás: http://dirtywindows.hu/wp-content/uploads/Sygic-GPS-Navigation-v12.1.3-CrackedApk-For-Android-1.jpg, http://m.cdn.blog.hu/ko/kocsi/image/GPS%203000%20%20MP3,MP4.JPG, http://www.timex.com/sites/default/files/T5K639_0.jpg A területek/értékek általános állapotának mérése Lehetőség szerint, a természeti értékek jellegzetességeiről több alkalommal ugyanabból a szögből évszakos fotót célszerű készítése, így akár évente is megvizsgálható az esetleges tájképi változás, ill. a készített anyagok széleskörű felhasználási lehetőséget kínálnak a különböző települési kiadványokban, oktatási anyagokban stb. való felhasználásukkal. Van-e az érintett területen valamilyen kezelés, és ha igen, milyen és milyen mértékű (kaszálás, legeltetés, erdészeti kezelés, horgászat, stb.). Magányosan álló, értékeknél az állapot (pl. emlékfa nem korhad-e, nem beteg-e). Szemét van-e a területen, vagy egyéb veszélyező tényezőt látható-e. Érintkezik-e a terület (akár (zöld)élőhely-folyosón keresztül) a környező természetes élőhelyekkel (pl. mocsár, láp) vagy teljesen elszigetelt (pl. szántóföldek, gyümölcsös veszik körül). Erdőben, természeti környezetben van-e valamilyen egyéb építmény, pl. emlékhely, kilátó. Vizes élőhelyeknél adott időpontban, több helyen kell felszíni vízborítottságot mérni (esetleg tavasszal és nyár közepén). Növényzeti felmérés Természetes társulások, bennszülött fajok Gyeptársulások (pl. szikes puszták) Erdőtársulások Előforduló jellegzetesebb védett és jellemzőbb növényfajok Erdő szintezettsége, jellege – rendeltetése (pl. gazdasági, védelmi, közjóléti) Élőhely-térképek (beszerzett térképekre való bejelöléssel, súlypontok bemérésével) készítése egyszerű, nagy kategóriák használatával.
GPS-
A zöldfelület karakter- és értékvizsgálata során a helyi jelentőségű természeti értékként számon tartható egyedi növények, fák, vagy növény együttesek - társulások értékkatasztere készül el, kiemelten a településképi értékvizsgálat látószögéből: a településképi érték, meghatározó szerep a helyi látványban helytörténeti nevezetesség kerttörténeti jelentőségű emlék kompozíciós szerepű fák, szerves kapcsolatban az épületek alkotta környezettel kiemelt botanikai értéket képviselő, ritka növényfajok különleges növényegyedek (habitus, idős példány). Állattani felmérés során Ízeltlábúak közül az egyes lepkéket, szitakötőket, egyes bogárcsoportok határozhatjuk meg, s emellett a puhatestűek közül a fellelhető csigákat is beazonosíthatjuk. Vizek esetén a halfaunán kívül az egyéb előforduló, vízhez kötődő fajok jelenlétét (emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek) tárhatjuk fel. Jellegzetesen előforduló emlősök és madarak (megfigyelés, nyomok, helyi tapasztalati információ alapján) beazonosítása is lehetséges. 9
2. számú kép: GPS-adatok rögzítésére alkalmas fényképezőgépek (PENTAX UNVEILS Optio WG-2 Optio WG-2 GPS gép beépített GPS-szel illetve külső GPS adapter tükörreflexes fényképezőgéphez) Forrás: http://www.pentaximaging.com/about/press/264, http://www.digitalcamerareview.com/ shared/picture.asp?f=15307 A helyszíni bejárás során javasolt felvenni a kapcsolatot az érintett település önkormányzatával, valamint a helyi közösség azon tagjait is érdemes felkeresni, akik a település történetét vagy az egyes tájelemeket jól ismerik, tősgyökeres helyi lakosok és helyismeretükkel segíthetik a munkát. A helyi lakosok a kultúrtörténeti jellegű tájértékek fellelésében tudnak segítséget nyújtani, vagy akár ismerhetik az eldugott, településtől távolabb eső természeti értékeket, különlegességeket is. Különösen fontosak lehetnek az információik az egyes tájelemekhez kötődő helyi hagyományok, mondák, valamint a helybéliek által használt elnevezések terén. Fontos szempont, hogy a kérdések feltétele során ne használjunk szakkifejezéseket, hiszen a helyi nyelvhasználat által nem ismert kifejezések hallatán elveszíthetik készségességüket, vagy nem mondják el azon információkat, amelyekre valóban kíváncsiak vagyunk. A kapott információkat a helyszínen célszerű ellenőrizni, hiszen a kapott információk akár egymással ellentmondóak is lehetnek. A „helyi tudás” hasznosítása fontos szerepet kaphat az értékmegőrzésben is, mivel elősegítheti az elkészült egyedi tájérték-kataszter elfogadtatását, és erősítheti a település lakóinak kötődését szűkebb lakókörnyezetükhöz és megbecsülésüket az ott található értékek iránt. A helyszíni felvételezés során szerzett információkat, adatokat még a helyszínelés során célszerű kézzel beírni a vonzerőleltár megfelelő soraiba. Az adattábla véglegesítéséhez szükséges a meglévő és az újonnan beszerzett adatok összefésülése, az adathalmozódások kiszűrése és megtartott információk logikus sorba rendezése. Egyes kérdések megválaszolása szükségessé teheti a szakirodalmi források ismételt, immár célirányos áttekintését, továbbá külső szakértők bevonását. Az adatgyűjtés során törekedni kell a teljességre, sőt a „túlteljesítésre”. Minden olyan tájelemet célszerű felvételezni, ami tájértékként szóba jöhet. Amennyiben valamely tájelemről a helyszínen nem dönthető el egyértelműen, hogy az egyedi tájértéknek minősülhet-e, akkor is inkább kerüljön rá az adatlapra, mintsem hogy lemaradjon róla. A későbbi szakmai minősítés során ugyanis még van lehetőség arra, hogy az egyedi tájértékként való nyilvántartásba vételre nem alkalmas tájelemeket töröljük. Ha viszont valamely tájelem valamilyen okból kimarad a felmérésből, akkor csak újbóli helyszíneléssel lehetséges a pótlása, ami jelentős többletmunkát igényel.
10
Az adatgyűjtést a felmérendő tájelemek sokfélesége miatt célszerű csoportmunkában végezni. Eredményes gyakorlat lehet, ha a csapatban különböző tudomány- és szakterületek (geológia, földrajz, biológia, tájépítészet, néprajz, építészet stb.) képviselői kapnak helyet, s közöttük helyismerettel rendelkező személyek is vannak. A környezet elemzése A turisztikai vállalkozások vagy települések környezetének elemzésekor célszerű minél szélesebb körben vizsgálni a szervezet tevékenységét befolyásoló külső és belső tényezőket. A külső makro tényezők jelentős hatást gyakorolnak a tevékenységre, azonban azokat befolyásolni egyáltalán nem, vagy némileg, csak a piaci szereplőkkel együttműködve lehet (gazdasági-, társadalmi-, demográfiai-, kulturális-, politikai-, technológiai környezet). Ezek vizsgálatának célja az, hogy tisztában legyünk mindazon pozitív, vagy negatív hatásokkal, így azokhoz képes legyen a szervezet megfelelő időben és megfelelő eszközökkel alkalmazkodni. Az elemzés során nemcsak a hatásokat, hanem azok bekövetkezésének valószínűségét is vizsgálni szükséges. A külső mikrogazdasági, piaci tényezők intenzíven befolyásolják a vállalkozást, azonban lényeges különbség, hogy azokat megismerve, hatásukat felmérve a szervezet képes azokat befolyásolni, így saját hasznára fordítani a pozitív vagy kiküszöbölni a negatív hatásokat. A vállalakozások tevékenységének vagy a települések helyzetének vizsgálatakor nagyon fontos a gazdasági tényezők elemzése, amelynek kiemelt területe a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, az infláció, a lakossági jövedelem, stb. A gazdasági mutatószámok a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában megtalálhatók (http://www.ksh.hu), azonban azok elemzése már a vállalkozás feladata, de ehhez segítséget jelentenek a különböző tanulmányok is. A jogszabályok változása, a pályázati lehetőségek ismerete a turizmussal foglalkozó szervezetek számára elengedhetetlen, mivel olyan pozitív, vagy negatív hatásokat fejtenek ki, amelyek hosszú távon is meghatározhatják a tevékenységet. Ezért az elemzésnél célszerű ezeket kiemelten kezelni. A társadalmi környezet változása (kiemelten a demográfiai trendek) hosszú távú hatást gyakorolnak a tevékenységre, amely időben is hosszabb felkészülést és beruházásokat igényelhet. A fogyasztók magatartásának vizsgálata a környezetelemzés egyik hangsúlyos része, amelyet számos szempont szerint lehet közelíteni (utazás iránya, tartózkodási idő, igénybevett szolgáltatások stb.). A fogyasztók jövőbeli keresletének és magatartásának megismerése gyakran primer kutatás, megkérdezés keretében történik, amely kisebb vállalkozásoknál önállóan, míg a nagyoknál valamely piackutató intézet megbízásával valósítható meg. A mikrokörnyezet másik döntő jelentőségű elemzési területe a versenytársak magatartásának vizsgálata. Ehhez viszonylag jó információs forrás a konkurens vállalkozások honlapja, mivel a szolgáltatások jelentős részét tartalmazza, települések esetében a MT Zrt. publikációi adhatnak jó kutatási alapot. A belső környezet elemzése során a vállalkozásoknak a szervezet erőforrásait (pl. személyi, pénzügyi, marketing) és az akciók megvalósításának képességét kell elemezni. Ezek információs forrását a pénzügyi, számviteli nyilvántartások, HR adatok, jelentések, beszámolók, hatékonyságvizsgálatok alkotják. A STEEP analízis gyakran alkalmazott elemzési módszer, amely külső környezet elemeinek vizsgálatát célozza. Kiemelt területei: társadalmi (Social) környezet technológiai (Technological) környezet 11
gazdasági (Economic) környezet természeti (Ecological) környezet politikai és jogi (Political) környezet versenykörnyezet. Az elemzés során az egyes tényezők hatásának feltárása mellett nagyon fontos azok bekövetkezésének valószínűségét is elemezni. Az egyes tényezőkhöz specifikusan módszerek is kapcsolódhatnak. A versenyanalízis a környezetelemzés egyik legfontosabb és talán legnehezebb területe. Alkalmazásakor nagyon fontos, hogy a vállalkozás saját célpiacán egyértelműen beazonosítsa jelenlegi versenytársait, vizsgálja azok magatartását és valószínűsítse a jövőbeli stratégiájukat is. Az elemzés irányait bővíti az, hogy nemcsak a jelenlegi, de potenciális versenytársakkal is számolni kell. A SWOT analízis előző módszereknél részletesebb, a vállalkozásra ható tényezők komplex elemzésére alkalmas (külső és belső környezet) módszer. Az analízis során feltárásra kerülnek a vállalkozásra ható külső és belső tényezők és azok hatásai. A SWOT analízis a stratégiai elemzés egyik legelterjedtebb módszere, amely az elemzési területek sokaságának, az elemzés szempontjainak és a sokoldalú alkalmazási lehetőségeinek köszönhető. Alkalmas a környezet valamennyi elemének számbavételére, azok praktikus, gyakorlatban jól értelmezhető szempontok szerinti rendezésére és összekapcsolására. Elemzési területek: külső és belső környezeti tényezők Elemzés szempontjai: erősségek (strengths) – belső környezet gyengeségek (weaknesses) – belső környezet lehetőségek (opportunities) – külső környezet veszélyek (threaths) – külső környezet Az egyes területek elemzése különböző szempontok szerint történik. A belső környezet elemzése során derül ki, hogy a vállalakozás saját erőforrásaiban és képességeiben a versenytárshoz viszonyítva milyen erős és gyenge pontokat mutatnak, míg a külső környezet vizsgálata a lehetőségek és veszélyek feltárására irányul. Az egyes tényezők értékelése mellett lényeges azok fontosság szerinti súlyozása is. Ennek eredményként az azonos csoportba tartozó elemek között fontossági sorrend is felállítható, amely a stratégiai döntésekhez lényeges támogatást nyújt. A táblázat adatai azt mutatják, hogy adott szálloda legfontosabb versenytársához viszonyítva a wellness szolgáltatásokban sokkal erősebb, míg a szállodai férőhelyekben a versenytársánál jobb, de nincs olyan jelentős különbség közöttük. Az analízis eredményét az elemzők általában összegző ábra felhasználásával szemléltetik. Ennek egyszerűbb formája négyzet formájú, 4 mezőt tartalmaz, felsorolás jellegű és a mezők között nincs összefüggés. A másik megoldásként alkalmazott mátrix jellegű ábra egymáshoz rendeli az erősségeket és lehetőségeket, valamint a gyengeségeket és veszélyeket, ezzel is rávilágítva a stratégia súlypontjaira. A SWOT analízis gyakorlati alkalmazása eltérő megítélésű, míg egyesek egyszerűnek és szinte szubjektív megítélésűnek tekintik, addig mások jól látják a módszer problémáit és döntéstámogató jellegének nehézségeit. Ahhoz, hogy reális eredményt nyújtson: - alkalmazásakor legcélszerűbb a legfontosabb versenytárshoz viszonyítani az erőforrásokat és képességeket - a vállalkozás egészére vonatkozó analízis mellett az üzletágak analízisét is el kell végezni - az elemzés során törekedni kell a számszerűsítésre (munkatábla alkalmazása)
12
- eredményének bemutatásához bemutatásához a mátrix jellegű ábrát célszerű alkalmazni, vagy egyéb módon összekapcsolni az egyes tényezőket. A SWOT analízis nemcsak szervezetekre, hanem üzletágakra, termékekre is elvégezhető. A turizmusban gyakori a települések, térségek, desztinációk analízisének elkészítése is. Megjegyzendő, hogy minél nagyobb és összetettebb az elemzés tárgya, annál nehezebben megvalósítható az analízis. A benchmarking eljárás a turizmusban A benchmarking kifejezés összemérést, összehasonlítást jelent, azaz olyan elemzést, amelynek során szervezetek működését összehasonlítjuk meghatározott területeken, rendszerint előre definiált szempontrendszer alapján. A benchmarking nem igazán tekinthető klasszikus kutatási módszernek, inkább meghatározott célok elérése érdekében végzett összetett tevékenységsorozatról, illetve menedzsment szemléletmódról és menedzsment gyakorlatról van szó, amely egyaránt épülhet kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési és adatelemzési módszerekre. A „benchmark” fogalma a vizsgált területen belül a legjobb elért teljesítményt jelöli – a benchmarking során ehhez a teljesítményhez viszonyítjuk saját teljesítményünket (a turizmusban benchmarknak tekinthető például a legmagasabb vendégéjszaka-szám vagy a legmagasabb kihasználtság elérése, illetve például a kiemelkedően erős és pozitív desztinációmárka). A legjobb gyakorlat, azaz a „best practice” kutatása során pedig azt kívánjuk feltárni, hogy a leghatékonyabb, legmagasabb szinten működő szolgáltatók vagy desztinációk hogyan, milyen eszközökkel és folyamatokkal érték el a benchmark teljesítményt. A benchmarking tevékenység célja tehát tulajdonképpen az adott területen érvényesülő legjobb gyakorlat, leghatékonyabb működési és menedzsment módszerek megismerése és saját szervezetünkre való adaptálása annak érdekében, hogy növeljük saját szervezetünk működési hatékonyságát, teljesítményét, a nyújtott szolgáltatások színvonalát, népszerűségét és nyereségességét. Tekintettel arra, hogy mind a hazai, mind pedig a nemzetközi turisztikai piacon rendkívül nagy a verseny, minden szolgáltató és desztináció számára lényeges, hogy folyamatosan kövesse a best practice gyakorlatot, azaz tájékozódjon a versenytársak és a partner szervezetek teljesítményére vonatkozóan. A másoktól ellesett módszerek, ötletek, gyakorlatok egyrészt megfelelően adaptálva lényegesen javíthatják egy szolgáltatás hatékonyságát vagy növelhetik vonzerejét, másrészt pedig az összegyűjtött információk segíthetnek saját versenyhelyzetünk megítélésében és a fejlesztést igénylő területek, tevékenységek azonosításában. A benchmarking újdonsága alapvetően abban rejlik a korábbi hatékonyságvizsgálati módszerekhez képest, hogy hagyományosan ugyanazon szervezet korábbi években /időszakban elért eredményeit vették alapul az eredményesség elemzése során, nem pedig más vállalatok mutatóit. Bár a szervezeten belüli időbeni összehasonlítás alkalmas a vállalati/szervezeti eredményesség vizsgálatára, elképzelhető, hogy hiába javultak egy adott cég mutatói saját magához viszonyítva, a versenytársak teljesítménye gyorsabban/jelentősebben növekedett, így a teljes piacon az adott szervezet az elért javulás ellenére is versenyhátrányba került. A benchmarking folyamat adatgyűjtési szakaszában a következő feladatokat kell elvégezni: át kell tekinteni a saját működést meg kell határozni az adatgyűjtés lehetséges forrásait meg kell határozni az adatgyűjtés formáját
13
el kell készíteni az alkalmazott kérdőívet vagy egyéb formátumú adatgyűjtő lapokat nyomtatott vagy elektronikus formába ütemezni kell az adatgyűjtést, el kell végezni a belső és külső adatgyűjtést a begyűjtött adatokat ellenőrizni és érvényesíteni kell és szükség szerint pontosítani kell a benchmarking partnerekkel, illetve az adatokat megfelelő formában strukturálni is szükséges. A benchmarking folyamat során felhasznált adatok egy része belső adat. Ezek rendszerint rendelkezésre állnak, bár gyakran a meglévő információkat új struktúrában kell összesíteni és csoportosítani az elemzés érdekében. Az összehasonlítás alapjául szolgáló külső adatok – versenytársak, hasonló szervezetek kvantitatív mutatói, valamint folyamataira, gyakorlatára vonatkozó kvalitatív információk – gyakran nem vagy csak részben állnak rendelkezésre. Megfelelő együttműködés esetén a benchmarking folyamatban résztvevő szereplők, a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva, megosztják egymással az összehasonlításhoz szükséges adatokat, előfordulhat azonban az is, hogy csak publikus, mindenki számára elérhető adatokból tudunk kiindulni. A benchmarking tevékenységen belül a következő típusokat különböztethetjük meg: 1. Belső benchmarking (vállalaton belüli egységek összehasonlítása – például egy utazásszervező esetében a kiutaztatás és a beutaztatás eredményességének összevetése) 2. Kompetitív benchmarking (versenytársakkal való összehasonlítás – teljesítménymutatók, folyamatok vonatkozásában) 3. Funkcionális benchmarking (adott ágazaton belül azonos tevékenységek összehasonlítása – például a szállodaipar minőségmenedzsment gyakorlatának komparatív elemzése) 4. Általános benchmarking (ugyanazon folyamatok – például innováció vagy fogyasztókkal való kommunikáció – összehasonlító elemzése különböző ágazatokat képviselő vállalkozásokban, szervezetekben). A benchmarking folyamat lépései a következők: 1. Az alkalmazási kör meghatározása, azaz a vizsgálni, összehasonlítani kívánt terület definiálása (például a turisztikai szektorban versenytársak vagy a hasonló területen működő szolgáltatók által a szolgáltatási minőség folyamatos javítása, illetve állandóan magas szintjének fenntartása érdekében alkalmazott módszerek, technikák) 2. Benchmarking partnerek körének meghatározása 3. Mérési módszerek, egységek, indikátorok, adatok meghatározása (például alkalmazott minőségi sztenderdek, a minőségmenedzsment lépései és folyamatai, a munkatársak motiválására alkalmazott technikák a minél magasabb szintű szolgáltatásnyújtás érdekében stb.) 4. Adatgyűjtés a vizsgált területre vonatkozóan 5. Az egyes partnereknél tapasztalható eltérések elemzése 6. A benchmarking elemzés során kapott eredmények bemutatása, ezekből a saját vállalkozásunk számára a következtetések levonása, rövid- és középtávú minőség- és hatékonyságjavítási célkitűzések, illetve a célok eléréséhez vezető konkrét feladatok megfogalmazása 7. Konkrét tervkészítés, új folyamatok kialakítása 8. Előrehaladás folyamatos nyomon követése (monitoring), folyamatos vagy következő benchmarking tervezése/előkészítése. A benchmarking kutatás során célunk a „benchmark”, azaz a legjobb azonosított teljesítmény és a saját teljesítményünk közötti eltérések azonosítása, valamint az eltérések okainak és a 14
lehetséges fejlesztési alternatíváknak a meghatározása. Ennek során végig kell gondolni mindazon külső és belső tényezőket, amelyek befolyásolják a saját működésünket, és amelyek hozzájárulnak a teljesítményekben mért eltérések kialakulásához. Továbbá szükséges annak áttekintése, hogy adaptálható lenne-e a megismert legjobb gyakorlat a saját vállalkozásunk vagy desztinációnk esetében, azaz milyen tényezőket és folyamatokat hogyan kellene módosítani a saját hatékonyságunk növelése érdekében. Az adaptáció szakaszában a benchmarking kutatás tapasztalatait be kell építeni a saját döntéseinkbe, alkalmaznunk kell saját vállalatunkra vagy desztinációnkra vonatkozóan, az eredményeket pedig olyan módon kell kommunikálnunk és prezentálnunk, ami használható formában mutatja be a tanulságokat és a fejlesztési lehetőségeket. A benchmarking kutatás során összegyűjtött információkra alapozva szükséges rövid- és középtávú teljesítménycélok meghatározása és fejlesztési akciók elindítása. Az implementációs szakaszban kerül sor a benchmarking felmérés által megalapozott döntések és akciók megvalósítására. Mivel maga az eredmények alkalmazása a gyakorlatban sokszor már nem a benchmarking vizsgálatot végző személyek által történik, fontos, hogy a levont következtetések egyértelműen beépüljenek az egyes működési területek céljaiba, terveibe, vagy az egyes területeken elindított projektekbe. A változtatások eredményeit nyomon kell követni (monitoring), hogy a kitűzött céloktól való eltérést minél hamarabb észlelhessük, illetve sikeres megvalósítás esetén biztosak lehessünk abban, hogy valóban a teljesítményjavítás érdekében hozott intézkedések – és nem például a piaci környezet számunkra kedvező változása – vezetett a sikerhez. Nem elég ugyanis azt felismerni, hogy más szervezetek bizonyos területeken hatékonyabbak, meg kell érteni a miérteket, meg kell ismerni a „benchmark” szervezetek működési környezetét, vállalati kultúráját vagy a rendelkezésükre álló humánerőforrás jellemzőit ahhoz, hogy sikeresen tudjuk az átvett gyakorlatot adaptálni. A turizmusban a benchmarking kutatás és a legjobb gyakorlat elemzése mind szolgáltatói, mind pedig desztináció-szinten lehetséges. A turisztikai desztináció marketing területén például az alábbi tényezők tekinthetők összehasonlítási faktornak (benchmarknak), illetve ezeken a területeken érdemes és szükséges az alkalmazott legjobb gyakorlatot azonosítani: A desztináció által képviselt márka és üzenet egyedisége, a márka folyamatos megújításának vezérlése, A látogatók összetételének, jellemzőinek, igényeinek ismerete, a látogatók megismerése érdekében végzett vizsgálatok technikái, A desztináció szereplőinek együttműködési mechanizmusai, vagy A kínálat színvonala, diverzitása, összetétele, minősége a turisztikai szezonban és azon kívül. A benchmarking kutatást akadályozhatja, hogy bizonyos esetekben meglehetősen nehéz lehet a versenytársaktól elegendő mennyiségű és minőségű információt szerezni. A konkurens vállalkozások úgy érezhetik, hogy az általuk alkalmazott legjobb gyakorlat megosztásával versenyelőnyt veszítenek, üzleti titkot adnak ki, nyilvánossá tesznek olyan sikertényezőket, amelyeket a benchmarking folyamat többi résztvevője könnyen lemásolhat. Érdemes azonban figyelembe venni egyrészt az együttműködésből, az információcseréből származó kölcsönös előnyöket, valamint azt a tényt, hogy a legjobb gyakorlatok egy az egyben történő átvételének jelentős akadályai lehetnek, mint: változó és változékony kereslet, eltérő fogyasztói jellemzők korlátozott erőforrások képzett munkaerő hiánya eltérő életstílus jellemzők 15
a szolgáltatás helyszínéből adódó eltérések (például különböző adottságok vagy eltérő szabályozási környezet). 1.3. Adatok rendszerezése Az adatfeldolgozás a szakirodalmi és egyéb források, a terepi adatfelvétel során kitöltött adattáblázat és az elkészült (digitális) fényképek alapján kezdődik meg. A cél egy olyan dokumentáció összeállítása, amely alkalmas az egyedi tájértékek megállapításának és nyilvántartásának szakmai megalapozására. Az adatfeldolgozás során készülnek el a tájérték vizsgálat szükséges dokumentumok a tájértékekről összeállított adatlapok, valamint a tájcentrumokat alkotó települési összesítő lapok és térképek, s mindennek kiegészítője a fényképes, rajzi dokumentációja. Az adatfeldolgozásnak lehetővé kell tennie, illetve elő kell segítenie az egyszerű és egységes adatkezelést, -módosítást, illetve a felvételezett adatok számítógépes adatbázisba rendezését, amely alapján értékkataszter jöhet létre a tájérték vizsgálat eredményeként. Hagyományos adatfeldolgozás Az adatfeldolgozás során adatlap; települési összesítő lapok; települési összesítő térképek készülnek. Az adatlapokat A/4-es formátumban javasolt elkészíteni. Az adatlapok a következő elemeket tartalmazzák: áttekintő térkép a tájelem településen belüli elhelyezkedéséről, illetve a fényképkészítés helyéről és irányáról; fénykép(ek); az adatok rögzítésére adattáblázat. Az adattáblázatban csak az adott tájelem szempontjából értelmezhető adatféleségek esetében szükséges információt megadni. A nem értelmezhető adatféleségek esetében a táblázat adott celláját ki kell húzni, így jelölve, hogy az adat nem hiányzik, csak adott szempont szerint nem releváns. Az adattáblán fel kell tüntetni az adatrögzítő nevét, így később könnyen beazonosítható a felmérés készítője. Egy-egy egyedi tájértékről jellemzően több fényképfelvétel elkészítése is szükséges lehet. A tájértéken mellett annak közvetlen környezetét is célszerű fényképpel dokumentálni, hiszen turisztikai hasznosítás esetén szükséges információt jelent a megközelíthetőség vagy fejleszthetőség. Gyakori, hogy részletfénykép készítésére is szükség mutatkozik: például egy templom esetén annak egy-egy értéket hordozó falrészletét, egy feszület vagy emlékhely feliratát is indokolt külön fotón megörökíteni. Amennyiben rendelkezésre áll, mellékelhető a korábbi (eredeti) állapotot bemutató archív fotográfia is. A fotókkal való dokumentálásnak azért is különösen fontos a szerepe, mert a tájérték esetleges sérülése esetén ezek alapján lehetséges az eredeti állapot helyreállítása. Az adatgyűjtés befejezése után települési összesítő lapon szükséges összesíteni az adott település közigazgatási területén található egyedi tájértékeket. Több településre kiterjedő felmérés esetén településenként kell az összesítő lapokat elkészíteni. Az összesítő lapon fel kell tüntetni az egyedi tájértékek jelzetét, megnevezését és fajtáját. Az adatlapok alapján települési összesítő térképet szükséges készíteni. A térképen célszerű feltüntetni a település közigazgatási határát, valamint megjelölni az egyedi tájérték helyét a 16
jelzet egyértelmű hozzárendelésével. A települési településcsoportonként is lehet összesítő térképet készíteni.
összesítő
térképek
alapján
A helyi termékek és szolgáltatások esetében a táji értékeknél használatos adatrögzítési eljárás nem használható minden esetben, hiszen egy mozgóárus esetében nem tudunk pontos GPS koordinátákat (pontos cím, elhelyezkedés megadásának problémája) megadni vagy a gazda egyik évben készít kecskesajtot, a másik évben már juhtenyésztéssel foglalkozik (változékonyság problémája). Szintén nehézséget okozhat a termékek és szolgáltatások elkülönítése. A termék kézbe fogható, raktározható, megvételével tulajdonjogot keletkeztető tárgy, míg a szolgáltatás mindezek ellentéteként jellemezhető. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő vagy a falusi szállásadó a gazdaságába látogató turistákat házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül. Ez egy szolgáltatás, amely helyi termékeken alapul, vagyis a turisták megkóstolják a helyben készült sajtot, túrót, kolbászt, házi pogácsát, stb. A vonzerőregiszterben tehát fel kell tüntetni a gazdát azáltal, hogy helyi terméke állít elő, de nyilvántartásba kell venni a szolgáltatási tevékenységét is. Ez ebben az esetben nem jelent halmozódást az adatokban, hiszen két különböző tevékenységről (termék-előállítás és szolgáltatás) van szó. 1.4. Vonzerők értékelése A terepfelmérés adatainak rendszerezése és értékminősítése A terepi helyszínelés során a fellelhető egyedi tájértéknek minősülő tájelemek felmérésére kerül sor, vagyis a felmérő már a helyszínelés során végez egyféle első körös értékminősítést. Az adott tájérték végleges megítélésére, minősítésére azonban csak a következő lépésben kerülhet sor, amikor már van egy átfogó ismeret a település összes potenciálisan egyedi tájértéknek minősülő tájelemére, így a minősítést szélesebb összefüggésben lehet elvégezni (második közelítés). Az értékminősítést – a vonzerőleltár fő minősítési szempontjai alapján – a következő kritériumok szerint szükséges elvégezni: Vonzerő megnevezése és elhelyezkedése (címe vagy GPS koordinátája) Férőhely, kapacitás (1-5 fő, 6-10 fő, 11-15 fő, 16-25 fő, 26-50 fő, 50-100 fő, 100 fő felett illetve a tájérték esetében nem értelmezhető) Mely komplex turisztikai termék része? (pl. tematikus út, fesztivál, program-csomag, stb.) Jelentősége (helyi, kistérségi/járási, regionális, országos, nemzetközi) Megőrzöttsége (eredeti állapotú, megőrzött; eredeti állapotú, de romlott, károsodott állapotú; nem eredeti, de megőrzött állapotú; nem eredeti és leromlott állapotú) Kihasználtsága (nincs kihasználva, részben kihasznált, teljes mértékben kihasznált) Mely szegmentumnak ajánlható? (Gyermekek (0-12 év), fiatalok (13-18 év), felnőttek (19-59 év), idősek (60 év felett), családok kisgyermekkel, családok fiatal gyermekkel, fogyatékkal élők, turistacsoportok) Fejlesztési potenciálja (nem fejleszthető, állagjavítással fejleszthető, bővítéssel fejleszthető, funkcióváltással fejleszthető, azonnal használható turisztikai célra is).
17
A helyi tájérték fentebb taglalt minősítését könnyen el tudjuk végezni, ha az adatgyűjtés során a tájelemek következő jellemzőit is feljegyeztük: ritkaság / egyediség / különlegesség; típusosság / természetesség; változatosság / sokféleség / mozaikosság; régiesség / ősiség; hagyományőrző jelleg / (hely)történeti jelentőség. Fontos tényező a tájérték állaga vagy állapota, valamint a megközelíthetősége (így idegenforgalmi súlya) is a jelentőség és a ritkaság fő szempontjai mellett. Nem feltétlenül az érték megállapításában, de például a tájérték érvényesülésében és a betöltendő szerepének kijelöléshez mindezek egyáltalán nem mellékesek a tájérték vizsgálat végzése során. Nincs általánosan elfogadott módszertana a turisztikai potenciál minősítésének. Azt célszerű szem előtt tartani, hogy az adott vonzerő kellően kiemelkedő-e (önmagában vagy más vonzerőkkel együtt), hogy az adott településre turistákat vonzzon. Egy sajátos népi faragás önmagában még nem elegendő, ám egy tájházban bemutatva már felkelti a látogatók figyelmét. Ezért az értékeléskor arra is figyelmi kell, hogy melyek azok az adottságok, amelyek együtt, ún. csomagba formálva lehetnek képesek sikert elérni a turisztikai piacon. Az alábbi táblázat egy általános minősítési szempontrendszert mutat be, mely különböző pontszámokat rendel az egyes tényezőkhöz. Természetesen a legmagasabb pontszámot elért vonzerők rendelkeznek a legnagyobb turisztikai potenciállal (lehetőséggel). A vonzerő minősítése
0 pont
5 pont
10 pont
Motivációs szerep
Harmadlagos vonzerő, mert a látogatók kizárólag emiatt nem jönnek el a térségbe, de a már itt levők tartózkodásuk alatt esetleg felkeresik
Másodlagos vonzerő, mert a látogatók egy része emiatt érkezik a térségbe és többségük a tartózkodásuk alatt fel is keresi
Az adott vonzerő jelenti a desztináció elsődleges vonzerejét, mert a látogatók döntő többsége emiatt érkezik a térségbe és tartózkodásuk alatt biztosan fel is keresi
Komplexitás
A vonzerő fejlesztési lehetőségei nagyon korlátozottak, nem képes jelentős fogyasztói szegmens megszólítására
A vonzerő több fejlesztési lehetőséggel is bír, de ezáltal is csak néhány fogyasztói szegmenst képes megszólítani
A vonzerő számos továbbfejlesztési lehetőséget rejt magában, ezáltal a fogyasztói szegmensek széles körét képes (vagy lehet képes) megszólítani
Elért forgalom
Nincs értékelhető
A vonzerő forgalma a desztináció vonzerői
A vonzerő a desztináció leglátogatottabb 18
forgalom
látogatottsági átlagának megfelelő, de stagnál
attrakcióinak egyike és forgalma növekvő tendenciát mutat
Ismertség (hatókör)
A vonzerőt csak a helyiek és a környező települések lakói ismerik (látogatják)
A vonzerő a szomszédos régiókban is ismert (onnan jelentős mértékben vonz látogatókat)
Nemzetközileg is ismert vonzerő (látogatói, felhasználói között is jelentős arányban találunk külföldieket)
Fenntarthatóság
A vonzerő-működés nem fenntartható
A vonzerő még nem működik fenntarthatóan, de működtetői már elkezdték a gyakorlatban alkalmazni a fenntarthatóság elveit
A vonzerő működése fenntartható
Jövedelmezőség (egyéni és társadalmi hasznosság)
A vonzerő nem üzemeltethető nyereségesen és a desztináció turizmusára sincs jelentős hatással (a látogatóforgalmat, a közvetlen és közvetett turisztikai költést nem befolyásolja)
a vonzerő lehet, hogy nem működök nyereségesen, de a desztináció turizmusára jelentős hatással van (a látogatóforgalma, a közvetlen és a közvetett turisztrikai költést befolyásolja)
A vonzerő nyereségesen üzemeltethető, és a z egész desztináció turizmusára meghatározó hatással van (a látogatóforgalmat, a közvetlen és közvetett turisztikai költést jelentős mértékben megnöveli)
Forrás: Lengyel Márton (szerk.) (2008): TDM működési kézikönyv, Heller Farkas Főiskola, Budapest A táji értékeknél használt általános kritériumok fontosak ez esetben is, főképp a megőrzöttség, a kihasználtság és célcsoportok szempontjából. A fejlesztési potenciál megadásához segít a fentiekben bemutatott pontozásos minősítő táblázat. Valamely tájelemnek természetesen nem kell minden kritérium szerint „értékesnek” lenni ahhoz, hogy egyedi tájértéknek lehessen minősíteni. A fenti szempontok mellett az egyedi tájértékként való minősítésnek jellemzően feltétele a tájelem tájképi jelentősége, a táj karakterét meghatározó, befolyásoló jellege. A természeti képződmények esetében minden olyan objektum is egyedi tájértéknek tekinthető, amelyhez hagyomány (népmonda, legenda, jeles esemény stb.) kapcsolódik. A minősítést nagyon megnehezíti, hogy a minősítendő tájelemek köre igen széles.
19
A tematikai sokféleségből adódóan a minősítést széles látókörű, több tudományterületen jártas szakemberek, még inkább szakmai csoportok tudják eredményesen elvégezni. A minősítésben nagy szerepet kaphatnak a szintetizáló jellegű szakterületek képviselői, így például a tájépítész. 1.5. Fejlesztési javaslatok megfogalmazása Értékelési szempontok, illetve az adott pontszámok megmutatják, mely tényezők fejlesztése a leginkább indokolt. A végleges sorrendet azonban célszerű szakértők segítségét kérve meghatározni, mert ők olyan szempontokat is figyelembe vehetnek, amelyek esetleg eszünkbe sem jutottak. Emellett többféle vonzerő együttes jelenléte növeli az egyes vonzerők értékét. A kialakítandó turisztikai termékhez szükséges a kínálat egyéb elemeit is megvizsgálni, mint infrastruktúra, közlekedés, szálláshelyek, vendéglátás, tájékoztatás, szórakozás, biztonság, vendégszeretet stb. Lehet, hogy az egyik helyi gazdának vannak bemutatható állatai, de a tanyát csapadékos időben nem lehet megközelíteni. Ekkor nem lehet eltekinteni vagy az útépítéstől, amely tehát további fejlesztési igényt generál. Egy adott terület vonzerejét jelentő alapvető összetevők maguk után vonják a desztináció iránti keresletet. Ha azonban ezek a célterületek megközelíthetetlenek, ha a magánszektor nem képes, vagy nem akarja létrehozni a szükséges üzleti szolgáltatásokat, ha a gazdasági és a társadalmi infrastruktúra nem elégséges, vagy ha az erőforrások korlátozottak a turisztikai fejlesztések megvalósításához, akkor az alapvető vonzerőt jelentő összetevők nem lesznek képesek a desztináció turizmusát növelni. Ezek azok az erőforrások, melyek az alapot adják a desztináció turizmusának felépítéséhez. Szükség van tehát olyan támogatói alapra vagy háttérre, amely a desztináció egész turizmusának hatékony alapjául szolgál. Ezek az alábbiak lehetnek: a desztináció általános infrastrukturális állapota, mely jelentős hatással van a desztináció versenyképességére, a desztináció megközelíthetősége, mennyire könnyű, illetve nehéz a desztinációba utazni, a szabadidős tevékenységek erőforrásai, különösen a munkaerő és annak szakmai tudása, pénzügyi források megléte, elérhetősége, a vendégszeretet általános szintje, amely a helybeliek részéről nyilvánul meg, a vállalkozói kedv, vállalkozói kapcsolatok megléte, intenzitása, a politikai akarat, amely kifejezi, hogy a turizmust mennyire ismerik el a desztinációban, és milyen a támogatottsága. Látható tehát, hogy az értékelésnél nem lehetünk szűk látókörűek, s nem hagyatkozhatunk csupán a vonzerőleltár pontozásos eredményéhez. A fejlesztési lehetőségeket befolyásolják mindazon tényezők is, amelyeket a fenti felsorolás tartalmaz. Emellett sokan gondolják úgy, hogy a szolgáltatásokhoz kevés képesség, alacsonyabb képesítés is elegendő. Ez az általános nézet leginkább a turizmusban elterjedt. Természetesen vannak olyan munkák, melyekre ez igaz, de azok csak elenyésző részét képezik a szektor valamennyi igényéhez képest, ahova viszont speciális tudás szükséges. Manapság szerencsére egyre több helyen ismerik fel, hogy a megfelelő képességekkel és attitűddel rendelkező alkalmazottak a siker kulcsát jelentik adott szolgáltatások életében. A munkanélküliség következtében könnyű munkaerőt találni, de megfelelő attitűddel rendelkezőt annál nehezebb. 20
A feltárt turisztikai adottságok alapján lehet az adott turisztikai célterület jövőképét megfogalmazni. Jövőkép Nem egyszerűen eredményelvárások, hanem annak leírása, hogy mi lesz az adott desztináció helye és szerepe egyfelől a régió/ország/Európa/világ kínálati palettáján, másfelől a régiók/térségek együttműködési rendszerében (pl. Rétesfalva a „A rétesfőváros”). Milyen Ki a Miben Miért lesz Milyen hatókörbe célcsoport egyedi / ez a fogyasztói n képes (bemutatás, különleges célcsopor motivációs vonzerőt méret,fizet a t számára trendekre kifejteni? őképesség) desztináció érdekes? épít? ?
Mik a Milyen helyettesítő vonzerő alternatívá támasztja k/ alá? versenytárs ak?
Milyen kiegészítő feltételek szükséges ek?
Élményígéret 1 Élményígéret 2 Élményígéret 3 … Élményígéretek közti összhang Annak bemutatása, hogy az élményígéretek, hogyan szolgálják a jövőképet, valamint hogy az egyes élményígéretek közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Építhetnek-e egymásra? Negatívan befolyásolhatják-e egymást (pl. bulizás és nyugalom)? Célcsoportok közti összhang Annak bemutatása, hogy a célcsoportok közti összhang és szinergia hogyan biztosítható. Elférnek-e egymás mellett? 1. számú táblázat: A pozicionálás felépítése és tartalmi követelményei Forrás: Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika – Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p. 166. Kérdések
Leírás Élményígéret alatt azt az élményt, avagy a turista szemszögéből megfogalmazható értéket értjük, melyet a desztináció hitelesen Élményígéret ígérni és nyújtani képes. (pl. nyugalom, megújulás, kaland, szórakozás, gyógyulás, önfejlesztés, romantika, családi együttlét stb.) Milyen hatókörben képes Térségi, regionális, országos/régiós, európai/globális hatókörben vonzerőt kifejteni A célcsoport leírása az ideális turista vagy ember típus bemutatására vonatkozik. Ebben demográfiai és pszichográfiai tényezők egyaránt szerepet kaphatnak. A célcsoport Ki a célcsoport? meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy azokhoz is szól, akik ilyenek, és azokhoz is, akik arra vágynak, hogy ilyenek legyenek. Pl. kalandvágyó fiatalok, együttlét hiányát érző kisgyermekes 21
családok stb. Egy adott élményígéret kapcsán lehet releváns több célcsoport is. A célcsoport bemutatásánál annak méretét és fizetőképességét is meg kell becsülni. Az élményígéret adja meg, hogy milyen kategóriában versenyez a desztináció. Ahhoz azonban, hogy érdekes legyen, nem elég csak Miben egyedi / jónak lenni. Valamilyen értelemben egyedinek és különlegesnek különleges a desztináció? kell lenni az adott hatókörben és élménykategóriában elérhető alternatívákhoz képest. Annak bemutatása, hogy az adott célcsoport számára, a saját Miért lesz ez a célcsoport életükhöz és az elérhető alternatívákhoz képest miért, hogyan és számára érdekes? milyen élethelyzetben lehet érdekes az egyediségünk és az élményígéretünk. Annak bemutatása, hogy milyen trendek támasztják alá, hogy az Milyen fogyasztói egyedi élményígéret az adott célcsoport kapcsán közép-hosszú motivációs trendekre távon versenyképes lehet. Pl. közlekedés olcsóbbá válása, zöld épít? trend, autentikusság keresése stb. Mik a helyettesítő Minden olyan szereplő érdemi versenytárs (nem csak turisztikai alternatívák / desztinációk), aki az adott élménykategórián és hatókörön belül versenytársak? jelen van a piacon. Az élményígérethez szükség van olyan szimbolikus erővel bíró Milyen vonzerő támasztja tulajdonságokra, termékekre, attrakciókra, melyekre az élmény alá? épül. Ez azonban az atmoszférától a legendán át az épített örökségig bármi lehet. Az élmény teljeségéhez azonban többnyire nem elég a központi Milyen kiegészítő vonzerő. Kiegészítőkre is szükség van. Pl. megújulást nyújtó feltételek szükségesek? wellness központ kapcsán a szállásra, a csendre, a jó levegőre stb. 2. számú táblázat: A pozicionálást elősegítő szempontrendszer Forrás: Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika – Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p. 167. A piaci pozícionálás jelentheti azt az alapot, mely biztosítja a hatékonyság és a piaci siker szempontjából nélkülözhetetlen összehangoltságot és fókuszáltságot. Ez adhat egységes – mégis kellő rugalmasságot és szabadságot biztosító – iránymutatást mind a fejlesztés, mind a kommunikáció, mind a menedzsment számára. Pozicionálás és kommunikáció A marketing kommunikáció legfontosabb alapvetése, hogy ne sablonos megoldásokra törekedjünk. Fontos szemléletmódbeli kérdés azonban, hogy hogyan alkalmazzuk a hagyományos, bejáratott csatornák és az innovatív megoldások által kínált lehetőségeket. A cél e tekintetben az egyensúly és szinergia megteremtése, melyet a téma (az élményígéret) és a célcsoport határoz meg. Más-más csatornák alkalmazhatóak hatékonyan a bulizni vágyó fiatal angolok és a nyugdíjas kelet-európai célközönség számára. Fontos annak megértése, hogy nem csupán azzal kommunikálunk, amit magunkról mondunk, hanem azzal is, amit nem mondunk, azzal is, amit csinálunk, és amit nem csinálunk. A legfontosabb kommunikációs eszköz ugyanis az emberek egymás közti hálózatában terjedő információ, melyet a tapasztalat erőteljesen befolyásol. Mindemellett az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy az információszerzés és a döntés előkészítés minden célcsoport esetében rohamosan tolódik az internet irányába, ezért a virtuális térre kidolgozott kommunikációs stratégia (nem csupán egy honlap létrehozása) elengedhetetlen feltétele a hatékony 21. századi marketing 22
kommunikációnak. Ezt egészítheti ki a hagyományos reklám figyelemfelkeltő szerepe, de kiemelten fontos a rendezvények és események kommunikációs értékére, valamint a desztinációk együttműködésében rejlő lehetőségekre odafigyelni. A pozícionálás és versenyképességi stratégia akkor kerül a fiókba és nem kerül használatra, ha nem nyújt hozzáadott értéket a gyakorlati élet során. Ez jellemzően három esetben fordul elő. a megvalósítók nem képesek vagy hajlandók stratégiai érdekeik figyelembe vételére és az annak szellemében való cselekvésre nem jó a stratégia akcióterv készül stratégia helyett. Az első problémára a korábban már hangsúlyozott kommunikáció, közösségteremtés és a fontos résztvevők bevonása jelenthet választ. A második problémának kiküszöbölése érdekében fontos a megfelelő szakértők bevonása. A harmadik probléma lényege, hogy a jó stratégia – bár a jelenlegi gyakorlat szerint ez gyakori – nem egy hosszú távú akcióterv. Ezzel ugyanis az a probléma, hogy bármennyire is jó az elkészülést követően, hamarosan – ahogy a környezet változik – elveszíti aktualitását, így nem képes iránytűként szolgálni. Ezért a jó stratégia több szintű, vagyis meghatározza a jövőképet, ennek tükrében a siker sarokköveit és akadályait, majd az ezek kihasználására és feloldására optimálisnak tűnő akciótervet. A felsőbb szintek azonban igazodási pontot jelentenek a környezeti feltételek változása esetén is. A jó pozicionálás legfontosabb hozadéka tehát, hogy segít az együttműködés és összefogás megteremtésében, illetve hogy segít fókuszálni a lényegre, vagyis azon lehetőségek kihasználására, illetve azon problémák megoldására, amelyek a siker eléréséhez igazán fontosak. Ez összességében azt eredményezi, hogy a jó pozicionálás segítségével a desztináció kevesebből többet tud kihozni, valamint hogy a rövid távú sikerek és eredmények egyben a hosszú távú sikerek megalapozásaként is szolgálnak. A pozicionálás azonban nem akcióterv. Nem azt mondja meg, hogy mit kell csinálni, hanem hogy min múlik a siker, és mire kell fókuszálni, amikor tesszük a dolgunkat és mindennapi döntéseinket meghozzuk. Egy olyan viszonyítási pont, vagy inkább rendszer, mely táptalajt nyújt az értékteremtő kreatív gondolkodásnak, amely lehetővé teszi az összehangolt célrendszer megfogalmazását, világos jövőképet ad a közösségnek és összefogó, szinergikus erőt jelent a marketing kommunikáció számára. Ezáltal nem több és más feladat elvégzésének igényét rója a turizmus szereplőire, hanem könnyebbé és hatékonyabbá teszi az amúgy is meglévő feladatok elvégzését. A versenyképességi stratégia továbbá nem pótlólagos források megszerzését szükségesíti, hanem a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonyságát és eredményorientáltságát segíti. Így a megvalósíthatóság legfontosabb feltételei: A támogatottság megszerzése, a konszenzus létrehozása A legfontosabb feltétel az összhang és a fókusz megteremtése. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha megteremtjük a konszenzust. Erre akkor nyílik lehetőség, ha a folyamat során a fontos szereplőket bevonjuk és meghallgatjuk, ha az egyéni érdekeiket figyelembe véve alakítjuk ki a jövőképet, s ennek ők is tudatában vannak, illetve ha a megvalósítás során nem egy autoriter, cselekvésre utasító tervet hozunk létre, hanem viszonyítási és piacra lépési eszközöket biztosítunk. Szervezeti feltételek A szervezeti működésbe a versenyképesség szempontjait rendszerszerűen kell beépíteni. Ilyen lehet például az együttműködésre ösztönző rendszerek kialakítása vagy a stratégia (és hogy 23
annak a szellemében történik-e a desztináció fejlesztése és menedzsmentje) rendszeres időszakonként történő felülvizsgálata. Megfelelő gazdasági és szabályozási környezet A megvalósíthatóság egyik legfontosabb környezeti feltétele, hogy a versenyképességi stratégiát a lehető legjobban támogató gazdasági és szabályozási környezetet hozzunk létre: ennek célja az akadályok leépítése és célirányos ösztönző mechanizmusok kialakítása. Professzionalitás a hasznosítás során A stratégia csupán irányt ad. Sikere többek között azon is múlik, hogy a fejlesztések és a marketing kommunikáció – stratégiai és taktikai szinten egyaránt – milyen színvonalon valósul meg.
24
Felhasznált irodalom http://www.eturizmus.pte.hu/szakmaianyagok/Turizmus%20kutat%C3%A1sok%20m%C3%B3dszertana/book.html#d6e51 Panyor Ágota - Győriné Kiss Erika – Dr. Herbály Katalin (szerk.): Desztináció és marketing menedzsment, egyetemi tankönyv, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p. 166-173. Lengyel Márton (2008): TDM Működési Kézikönyv. A turisztikai desztináció menedzsment rendszerről, Heller Farkas Főiskola, Budapest Segédlet a TDM szervezetek jogi formájának és szervezeti modelljének megválasztásához, Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság http://desztinaciomenedzsment.hu/newsite/index.php/miatdm/hirek/category/1-a-portalszerkesztosege-altalfel-toltott-anyagok?download=42%3Atdm-szervezetek-jogi-formai Segédlet és sablon a pozícionálás és versenyképességi stratégia elkészítéséhez http://desztinaciomenedzsment.hu/newsite/index.php/miatdm/hirek/category/1-a-portalszerkesztosege-altalfel-toltott-anyagok?download=45%3Apizicionalas-es-versenykepessegistrategia
25
2. A felnőttkori tanulás – hogyan motiválhatók a célterületek érintettjei a tanulásra? 2.1. Tanulási képességek Egyénenként változó tanulási képességeinket és kompetenciánkat több tényező együttese alakítja ki. Ezek közé a változók közé a legtöbb felfogás szerint a következők tartoznak: Belső, a tanuló személyiségétől függő összetevők A tanuláshoz egyéni és társadalmi szinten is elengedhetetlen tanulási kompetencia: nyitottság, alkotóképesség, a változni tudás képessége. Ezek nélkül a képességek nélkül tudatos (formális vagy nem formális) tanulási folyamat nem képzelhető el. A megszerzendő tudás hasznosíthatóságának, praktikusságának mértéke. Ez a szempont a felnőtt életében - a tanulás időszerkezeti helyéből kifolyólag - meghatározó tényező. A meglevő tudásszint: előzetes ismereteink, képzettségünk, általános műveltségünk, melyek természetesen megkönnyítik, hiányuk esetén azonban meg is hiúsíthatják a tanulási folyamat sikerét. Tanulási képességeket befolyásolják emellett azok az iskolapadban korábban átélt, előzetes tanulási tapasztalatok, melyek nemcsak az ismeretbefogadás hatékonyságát, a tanulás örömét, hanem a tanulási kedvet, az új képzési folyamatba való bekapcsolódáshoz szükséges belső késztetést is jelentősen befolyásolják. Emiatt is kulcsfontosságú lehet az az élmény, melyet a felnőtt tanuló a számára nyitott oktatási rendszerben szerez. Ha ez a tapasztalat negatív - újabb kudarcélmény, szégyenérzet, az életkornak nem megfelelő oktatási módszerek, a visszacsatolás hiánya -, a tanulásra való nyitottságot is megszüntetheti. Külső tényezők Az egyént körülvevő kulturális, társadalmi környezet, mely döntően segítheti, de meg is gátolhatja a tanulási folyamat sikerességét. Ennek a környezetnek része a család is, mely a felnőttkori tanulás egyik legfontosabb befolyásolója. A közvetlen családi, baráti támogatás és segítség, a tanulás és tudás értékként való kezelése a tanulási folyamat sikerének egyik kulcsa. Minden tanulási szituációban meg kell az egyén tanuláshoz való viszonyát és előzetes tapasztalatait és környezetét is meg kell vizsgálni. Vannak természetesen fiatal korban gyorsabban vagy könnyebben elsajátítható képességek, ezek azonban behatárolható körbe tartoznak (pl. idegen nyelv tanulása). Gyakran kvalifikációs szükséglet hatására tanulunk: azaz munkaerő-piaci helyzetünk javítása vagy munkahelyünk megtartása a tanulás célja. Jobb anyagi helyzet elérése is motivál, a felnőttkori tanulás révén magasabb pozíció, jobban fizetett munkahely érhető el, s emellett az egzisztenciális motiváció is hajt minket: a családtól, szűkebb társadalmi környezetből érkező elvárások hatására történő (tovább)tanulás. 2.2. A célterület lakosságának jellemzői felnőttképzési szempontból A felnőttkori tanulás az egyén önálló, szabad akaratból történő döntésének eredménye. A megfelelő tanfolyam, képzési forma, képzőintézmény kiválasztása is az egyén feladata, mindehhez azonban a már felsorolt tanulási kompetenciák mellett megfelelő információra, döntési képességre, anyagi háttérre és természetesen megfelelően erős motivációra van szüksége. 26
A piaci alapokon nyugvó oktatási rendszer veszélyei közé tartozik a „tudást pénzért”-felfogás előtérbe kerülése, minek következtében a rosszabb anyagi körülmények között élő, nehezebben tanuló, eleve hátrányos helyzetű társadalmi rétegek tanulási esélyei rohamosan csökkennek. Ez a hátrány egyrészt halmozódik (alacsony iskolázottság hatására előnytelen pozíció a munkaerőpiacon), másrészt újratermelődik. A felnőttoktatás legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy ezeket a társadalmi, s ezáltal tudásbeli különbségeket megfelelő intézményrendszer és oktatási módszerek biztosításával mérsékelje. Az iskolarendszeren kívüli nem formális képzésben való részvétel jellemző indítékai: bizonyítási kényszer (felnőtt fejjel is képesnek érzik magukat új tanulási stílusok megtalálására) támogatott képzések rendelkezésre állása a képesítéssel jobb munkaerő-piaci pozíció elérése. Motivációra negatívan ható tényezők: anyagi helyzet életkörülmények a család és a munkahely melletti tanulási nehézségek. A felnőttkori tanulási szándékra és képességre vonatkozó motiváció fenntartása A felnőtt tanuló élethelyzeteire, élettapasztalataira és aktív részvételére alapozó oktatási módszerek alkalmazásával lehet segíteni a megfelelő tanulási motivációk kialakulását A tanárok oktatási módszerei segíthetik a megfelelő tanulási készségek, tanulási motiváció kialakulását, folyamatos fenntartását A felnőtteknek külső segítségre van szükségük a megfelelő tanulási utak, módok megkeresésében, megválasztásában. Az iskolarendszeren kívüli képzés hatékonyságát a felnőttkori tanulás támogatási rendszere is befolyásolja. A képzés minőségébe beletartozik a tájékoztatás és a tanácsadás, az igények felmérése, a valós igényekhez és a kereslethez igazított releváns tartalom, a megvalósítás módja, a tanulás támogatása, az értékelési módok, a kompetenciák elismerése, jóváhagyása és oklevéllel való tanúsítása. A tanulási folyamatban való részvétel akadályai közé tartozik a tájékoztatás, a pontos és időben rendelkezésre álló információk hiánya, a képzés hatékonysága és a munkaerőpiacon való érvényesülés lehetősége. A szakmaiság és az oktatásmódszertan sokszínűsége, valamint az együttműködés kiemelendő a felnőttoktatás terén. Tipikus reakciók: „Csak az anyagról beszéljen, adjon biztos tudást” ”Rugalmas, lényegre törő legyen, ne lexikális tudásra törekedjen, hanem gyakorlatias dolgot tanítson” „Vegye figyelembe, hogy munka mellett nem könnyű a tanulás.” „ Ne nézzen gyereknek.” „Az a jó tanár, aki ösztönöz a tanulásra” „Ne a bőrünk színét nézze, jól tanítson. Ne tegyen különbséget roma-magyar között”. Tanulást segítő eszközök: tankönyv, jegyzet, munkafüzet szakkönyv 27
munkahelyi tapasztalat internet.
Felhasznált irodalom http://www.tanszoba.hu/andragogia/1_1/andb769l_az_andragogia_alapjai_1/[t](kocsis_mihaly)_a_felnottek_tanulasi_motivacioi.pdf http://www.ofi.hu/tudastar/esely-2000-konferencia/felnottkori-tanulas Turóczyné Veszteg Rozália (2009): A felnőttkori tanulás motivációi előadás, www.nepfoiskola.hu/MNT hu/hogyan tanulunk/motivacio.ppt
28
TELEPÜLÉSI VONZERŐ-KATALÓGUS TELEPÜLÉSI ADATOK Tájcentrum: Súlyponti település: Település lélekszáma: Település nagysága: TELEPÜLÉS ÉGHAJLATI JELLEMZŐI Évi napsütéses órák száma: Évi csapadékmennyiség: Évi átlaghőmérséklet: Uralkodó széljárás: ATTRAKCIÓK, VONZERŐ-ELEMEK ÉRTÉKELÉSE Megőrzöttsége (1- Kihasználtsága Jelentősége Mely szegmentumnak Fejlesztési potenciálja (1-helyi, eredeti állapotú, (1-nincs kihasználva, (1-nem fejleszthető, 2ajánlható? 2-kistérségi, megőrzött 22-részben kihasznált, (1-gyermekek (0-12 év), állagjavítással fejleszthető, 3-regionális, eredeti állapotú, de 3-teljes mértékben 2-fiatalok (13-18 év), 33-bővítéssel fejleszthető, 4-országos, romlott, károsodott kihasznált) felnőttek (19-59 év), 44-funkcióváltással 5-nemzetközi) állapotú, 3-nem idősek (60 év felett), 5fejleszthető, 5-azonnal eredeti, de családok kisgyermekkel, használható turisztikai megőrzött 6-családok fiatal célra is) állapotú, 4-nem gyermekkel, 7eredeti és fogyatékkal élők, 8leromlott állapotú) turista csoportok) Turisztikai kínálat elemei Természeti vonzerők (pl. védett terület, különleges képződmény, biotop terület, termálvíz, arborétum, füvészkert, élővíz, holtág, kubikgödör, nádas, gyékényes, madártelep, stb.) Vonzerő megnevezése és elhelyezkedése (címe vagy GPS koordinátája)
Férőhely, kapacitás (1=1-5 fő, 2=6-10 fő, 3=11-15 fő, 4= 16-25 fő, 5=26-50 fő, 6=50100 fő, 7= 100 fő felett)
Mely komplex turisztikai termék része? (pl. tematikus út, fesztivál, programcsomag, stb.)
Régészeti, történeti épített emlékek (pl. kastély, vár, várrom, múzeum, tájház, bemutatóház, emlékhely, stb.)
29
Kulturális vonzerők (rendezvények, hagyományok ápolása (néptánc, népdal, népi mesterségek), népművészet, stb.)
Aktív turisztikai kínálat elemei (pl. lovaglás, kerékpárút, sporttelep, túraút, tanösvény, fürdő, strand, horgásztó, kikötő, erdei iskola, vadászterület, stb.)
Gasztronómiai helyi specialitások, termékek ((pl. gyümölcs, étel (sütemény, befőtt, aszalvány, feldolgozott állati termékek), ital (bor. pálinka, likőr)), tenyésztett állatok, termesztett növények, stb.)
Fogadókapacitás Szálláshelyek (üzleti célú és magánszálláshelyek, állandó és szezonális nyitva tartásúak is)
Vendéglátóhelyek (állandó és szezonális nyitva tartásúak is)
Szórakozóhelyek
Rendezvényhelyszínek (rendezvényeknek jelenleg is helyet adó illetve rendezvényre kihasználható helyszínek)
Turisztikai információs helyszínek (információs iroda, turisztikai referens irodája, Tourinform iroda, TDM-iroda, teleház, stb.)
Kereskedelmi egységek (boltok, árudák, shopok, stb.)
Megközelíthetőség Közúti megközelíthetőség egyéni utazással 30
Út száma, állapota: Vasúti megközelíthetőség Vasútvonal száma: Menetrend szerinti autóbusszal való megközelíthetőség Mely település viszonylatában közlekedő autóbusszal elérhető? Van-e helyi autóbusz-járat? Parkolás a településen Kialakított parkolóhelyek száma: Ebből fizetős rendszerben működő helyek száma: Kitáblázottság településen belül Turisztikai orientáció lehetősége a településen 1-hiányos táblázottság, 2-a fő helyszínek kitáblázottak, 3-nagyon jó táblázottság Kitáblázottság településen kívül Turisztikai orientáció lehetősége a településen kívül 1-hiányos táblázottság, 2-a fő helyszínek kitáblázottak, 3-nagyon jó táblázottság Kerékpárút-hálózat és kapcsolódó infrastruktúra a településen Településen van-e kiépített kerékpárút-hálózat? Kerékpár-tárolók száma a településen: Kerékpár-kölcsönzés, javíttatás lehetősége adott-e? Üzemanyagtöltő-állomás Működik-e a településen? Ha nem, mely állomás a legközelebbi és milyen távolságra van? Turisztikai humáninfrastruktúra és turizmusfejlesztés Települési önkormányzatnál, térségi társulásnál alkalmazott turisztikai referens, munkatárs Név, elérhetőség: Turisztikai információs helyszínen beszélt idegen nyelvek Idegen nyelvek: Turisztikai civil szervezetek Szervezetek neve, elérhetősége, vezetője: Település honlapja Elérhetőség: Nyelvi változatok: Turisztikai vonatkozású tartalma: Település fejlesztési koncepciója Van-e a településnek fejlesztési koncepciója? Mely időtartamra vonatkozik? Milyen 31
turizmusra vonatkozó fejlesztési elképzeléseket tartalmaz? Egyéb A turisztikai tevékenységre negatív hatást gyakorló környezetkárosító tevékenységek, károsodott helyszínek: A válaszadó neve és elérhetősége:
32
