Módszertani megjegyzések Az adatok forrása – amennyiben nincs hivatkozás más adatforrásra – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtése. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM A népességszám a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási), valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási statisztika adatainak felhasználásával továbbszámított adat. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Házasságkötés: a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt – két tanú jelenlétében – kötött házasság. Élveszületés (az ENSZ ajánlásának megfelelően): a magzat világrajövetele, amennyiben az újszülött az életnek valamilyen jelét adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. Halálozás (az ENSZ ajánlásának megfelelően): az élet minden jelének végleges elmúlása az élveszületés megtörténte után bármikor (az életműködésnek a születés utáni megszűnése, a feléledés képessége nélkül). Természetes szaporodás, fogyás: az élveszületések és a halálozások különbözete. IPAR Ipari termelés: az ipari tevékenység (bruttó) termelési értéke, azaz az ipari értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával. 2005. évtől – a liberalizált energiapiac felgyorsult eseményeinek követése érdekében – a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás tevékenység ipari termelési értékéből – a többszörös halmozódás kiszűrése miatt – levonjuk az elosztásra átvett és tovább értékesített energia értékét. Az indexek számításánál az összehasonlíthatóságot biztosítottuk. Ipari tevékenység: az iparba sorolt szervezetek saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékeinek gyártása és a teljesített ipari szolgáltatások. Árbevétel: az ipari tevékenységből származó termékek és szolgáltatások értékesítése során számlázott összeg. Nettó árbevétel: árkiegészítéssel növelt, regisztrációs, jövedéki és energiaadóval csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel. Ipari értékesítés: az ipari tevékenységből származó nettó árbevétel. Exportértékesítés: a külföldre, illetve külföldön értékesített ipari tevékenységből származó terméknek, szolgáltatásnak forintban kifejezett nettó árbevétele. Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület minősül. A magyar adószámmal rendelkező, de külföldi székhelyű (nem magyarországi) vállalkozások felé történő értékesítés exportnak minősül. Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve a közvetített szolgáltatással készült ipari termékek és a belföldön teljesített ipari szolgáltatások értéke. A belföldi értékesítés elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. Indexek: az ipari termelés indexe a termelési érték tárgyidőszaki árszinten kifejezett, összehasonlító áras adataiból számított mutató. Az ipari értékesítés indexe az értékesítés nettó árbevétele alapján számított, az ipari értékesítési árak változásától megtisztított mutató.
1
A termelés és az értékesítés összehasonlító áron számított indexeihez az országos árindexeket használtuk. Az adatok, ahol más megjegyzés nincs, a 49 főnél nagyobb létszámú ipari vállalkozások adatait tartalmazzák. Az adatok a megyei/budapesti székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok telepei a megye (Budapest) területén vagy azon kívül vannak. Az ipari termelés telephely szerinti adatai a 4 fő feletti vállalkozásokra vonatkoznak, és arra a megyére (fővárosra), ahol a termelő tevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). Ezeket az adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – csak az ipar egészére lehet meghatározni. A negyedéves adatokat az adott negyedév, a kumulált adatokat pedig az összevont időszak végének megfelelő szervezeti besorolás szerint közöljük, ezért a kétféle adat között eltérés lehet. ÉPÍTŐIPAR Építőipari termelés: az építőiparba (F) sorolt vállalkozások saját állományba tartozó, valamint szerződéses munkavállalókkal, saját vagy bérelt gépekkel végzett tevékenysége, amely új építmények építésére, meglévő építmények bővítésére, átépítésére, átalakítására, bontására, illetve fenntartására irányul. A termelés értéke leszámlázott áfa nélküli érték, a befejezetlen állomány változásával korrigálva. Az építőipari termelés tárgyidőszaki összehasonlító áron számított indexeihez az országos árindexeket használtuk. Szerződésállomány: az építőipari szervezetek és az építtetők által fővállalkozóként megkötött, az építőipari tevékenység körébe tartozó, az építőipari szervezetekhez beérkezett és általuk visszaigazolt megrendelések összege. Új szerződés: valamennyi, a tárgyhóban beérkezett és visszaigazolt építési szerződés értéke, függetlenül attól, hogy teljesítették-e vagy sem. Az adatok a 4 főnél nagyobb létszámú vállalkozásokra vonatkoznak. A 49 fő feletti vállalkozásokat teljes körűen, az 5–49 fő közötti vállalkozásokat reprezentatív módon figyeljük meg. Az adatok a megyei/budapesti székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok telepei (munkahelyei) a megye (Budapest) területén vagy azon kívül vannak. KISKERESKEDELEM Kiskereskedelmi üzlet: helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, rendszeresen (állandó vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, döntően a lakosságnak értékesítő hely. Az üzletszámadatok a többször módosított 4/1997. (I. 22.) sz. kormányrendelet alapján a tárgynegyedév utolsó napján működési engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi üzleteket tartalmazzák (a termelői borkimérés nélkül). Az adatok forrása a KSH-ban kifejlesztett és folyamatosan karbantartott kiskereskedelmi-üzlethálózati regiszter (KISREG) és a gazdasági szervezetek regisztere (GSZR). Az üzlet típusa: A KSH „A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere” címmel, 2003-ban kiadott szakágazati osztályozásának (TEÁOR ’03) megfelelően az üzletek bejelentett főtevékenysége. A tárgyidőszak előtti üzletszámadatok véglegesek, míg a tárgyidőszaki adatok előzetesek. Módszertani forrás: A KSH Kiskereskedelmi üzlethálózat c.negyedéves gyorsjelentése.
2
IDEGENFORGALOM Kereskedelmi szálláshely: a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet, illetve az ezt módosító 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelet értelmében kereskedelmi szálláshelynek minősül az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tizet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, továbbá a létesítmény üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. A rendelet értelmében nem tartozik a kereskedelmi szálláshelyek közé a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. A megjelöltnél kisebb kapacitású szálláshelyen üzletszerű idegenforgalmi tevékenység csak a 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendeletben foglaltak szerint végezhető. A statisztikai megfigyelés köre: 2004-től kezdődően az ötnél több szobával, tíznél több ággyal – kempingek esetében az ötnél több területegységgel – rendelkező szálláshelyek. Az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. GAZDASÁGI SZERVEZETEK Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak) is. A kiadványban alkalmazott társas vállalkozás fogalmán az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2003. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’03) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak (NACE Rev. 1.1.). A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (röviden: GFO) a 2002. június 1-jétől érvényben lévő osztályozáson alapul. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozását a KSH elnöke a 9001/2002. (SK 3.) KSH számú, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló közleményben tette közzé. Az adatok forrása: a gazdasági szervezetek esetében a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és a Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSZR).
3
BERUHÁZÁS Teljesítményérték: a beruházási teljesítmények szerződés szerinti teljesítése, függetlenül attól, hogy a számla ellenértékét kiegyenlítették-e vagy sem. A teljesítményérték az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó összegét is tartalmazza a módosított számviteli törvény előírása alapján. Adatszolgáltatók: a teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett és a reprezentatív megfigyelésbe bevont szervezetek. Teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett: valamennyi 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozás; létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek. Reprezentatív rétegzett mintavétellel történik az 5 és 49 fő között foglalkoztató vállalkozások megfigyelése. Az adatok a megyei/budapesti székhelyű gazdasági szervezetek beruházásait tartalmazzák, függetlenül a beruházás helyétől. FOGLALKOZTATOTTSÁG, KERESETEK Munkaerő-felmérés A munkaerő-felmérés a 15–74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. Foglalkoztatott: aki a vonatkozási héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, stb. miatt) volt távol. Munkanélküli: aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktív: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen. Gazdaságilag nem aktív: azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya. Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkamegállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEOR-besorolás szerint történik. A statisztikai állományi létszámadat magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okokból (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás igénybevétele, egy hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli szabadság miatt stb.) távollevők kivételével. A költségvetési szakfeladatok 2007. március 1-jétől érvényes átsorolásai miatt a közigazgatásban dolgozó fizikai foglalkozásúak egy részét a továbbiakban az oktatásban
4
jelentik. A létszám-átrendeződés a közigazgatás fizikai dolgozóinak átlagkereseteit emelte, az oktatás fizikai dolgozóinak átlagkeresetét viszont csökkentette. Átlagkereset: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett keresettömeg (bérköltség) egy főre jutó havi átlaga. Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege. Nettó átlagkereset: a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a mindenkori munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék levonásával és az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Módszertani forrás: Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (KSH, Budapest, 2003) című kiadvány. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatgyűjtése Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli-ellátásra nem szereztek jogosultságot. Álláskeresési járadékban részesülő: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így a foglalkoztatási törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. Álláskeresési segélyben részesülő: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették; minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek; a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. Rendszeres szociális segélyben részesülő: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli-ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló) az 1993. évi III. tv. szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogatott: azok a személyek, akik legalább egy napon keresztül a foglalkoztatási törvény szerinti valamely foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülnek. Nyilvántartott álláskeresők esetében a résztvevők a támogatás idejére kikerülnek a nyilvántartott álláskereső státusból. Módszertani forrás: A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján c. havi jelentés (FH, Budapest, 2006).
5
LAKÁSHELYZET Épített lakás: új lakás, amelyre az adott időszakban adták ki a használatbavételi engedélyt. Megszűnt lakás: az adott időszakban megszűnt lakás, a települési önkormányzat lakásmegszűnési nyilvántartása alapján. Az adatok forrása: a települési önkormányzatok építésügyi nyilvántartása.
6
