Módszertani megjegyzések 1. fejezet Adatforrás: az oktatási intézmények tevékenységére vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma által gyűjtött és feldolgozott adatok. Az adatfelvétel megfigyelési egysége az oktatási intézmény, ezen belül a tevékenység, oktatási feladat. Az adatfelvétel eszmei időpontja 2000/2001-től minden év október 1., illetve október 15. A tanulmányok befejezésére vonatkozó adatok az adatfelvételt megelőző tanév végi eredményeket tartalmazzák, az eszmei időpontig letett javító- és pótvizsgák eredményeivel kiegészítve. Köznevelési intézmény: az önálló alapító okirattal rendelkező, köznevelési feladatot ellátó oktatási célú szervezet. Köznevelési feladat többek között óvodai nevelés, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás lehet. A köznevelési intézmény egy igazgatási szervezetben több nevelési-oktatási feladatot is elláthat. Feladatellátási hely: a köznevelési intézmény igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményegység. A statisztikai adatok az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket, illetve feladatellátási helyeket tartalmazzák. Nappali rendszerű iskolai oktatás: a tanköteles korú és a tanköteles kornál idősebb, de 22 (25) éves kort el nem ért tanulók nappali munkarend szerinti oktatása. Felnőttoktatás: a tanköteles kornál idősebb vagy a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt venni nem tudó, illetve nem akaró személyeknek a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatása. Általános oktatás: a köznevelés általános műveltséget megalapozó, illetve az érettségi vizsgára felkészítő szakasza. Iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés szakmai vizsgára felkészítő szakasza. A szakiskolai adatok tartalmazzák a korábbi iskolarendszerben működő gépíró- és gyorsíróiskolák, egészségügyi szakiskolák és egyéb szakiskolák, valamint a szakmunkásképző iskolák adatait. A szakközépiskolai adatok tartalmazzák az érettségire felkészítő oktatás és az érettségire vagy középiskolai végzettségre épülő iskolai szakképzés adatait. Tanuló: általános iskolába, illetve középfokú oktatási intézménybe beiratkozott, az adatfelvétel eszmei időpontjában az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő személy. 2000-től az általános iskolai tanulók száma nem tartalmazza a gimnáziumi oktatásban tanuló 5–8. évfolyamos tanulókat. Létszámuk a gimnáziumi tanulók számában szerepel. Hallgató: a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert és beiratkozott, az intézmény nyilvántartásában szereplő személy. Felsőoktatási intézmény: a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet. Kar: a felsőoktatási intézményen belüli oktatási és igazgatási szervezeti egység. Felsőfokú szakképzés: felsőoktatási és köznevelési intézményekben folyó, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül az intézmény képzési programjába, és egyben olyan felsőfokú szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel, de nem jár felsőfokú végzettséggel.
1
Felsőfokú alapképzés, BA/BSc: a felsőfokú alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. Felsőfokú mesterképzés, MA/MSc: a felsőfokú alapképzésre épülő felsőfokú mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Osztatlan képzés: az egységes, osztatlan képzésben mesterfokozat (magister, master) szerezhető, amelynek elvégzése, alapfokozat kiadása nélkül ugyanannyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. Például orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész. Szakirányú továbbképzés: alap- vagy mesterfokozat megszerzését követő (korábban egyetemi vagy főiskolai végzettség), illetve meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul. Doktori képzések (PhD, DLA): felsőoktatási intézmény által végzett posztgraduális szintű képzés, mely az adott terület kutatóinak a tudományos (PhD) és művészeti (DLA) felkészítését szolgálja. Képzési forma: • Nappali képzés: teljes idejű képzés. • Nem nappali képzés: esti, levelező, távoktatás együtt. Iskolai rendszerű oktatás, képzés: amelynek célja az általános, középfokú vagy felsőfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzése, melyeket a nemzeti köznevelési törvény és a felsőoktatási törvény szabályoz. Iskolarendszeren kívüli képzés: amely a hagyományos iskolai rendszeren kívül zajlik. Ezeket alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza, kivéve azokat a képzéseket, amelyek más jogszabályokban már szerepelnek (ezek általában meghatározott ágazatokhoz kötődő képzések).
2. fejezet Adatforrás: 2011. évi népszámlálás adatai. Legmagasabb befejezett iskolai végzettség: a népesség iskolázottságának megállapítása az iskolarendszerű oktatás kerestében szerzett legmagasabb végzettség alapján történt. Az adatok egyaránt tartalmazzák a nappali, az esti és a levelező tagozaton, illetve a távoktatási és más formákban szerzet végzettségeket. Középfokú szakmai végzettség: középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, illetve középfokú iskola érettségivel, szakmai oklevéllel. Felsőfokú szakmai végzettség: egyetem, főiskola stb. oklevéllel. Gazdasági aktivitás: A népszámlálás eszmei időpontját megelőző heten végzett tevékenység alapján a népesség alapvetően két főcsoportból, a gazdaságilag aktív, illetve a gazdaságilag nem aktív népességből áll. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően foglalkoztatottnak minősül minden 15 eves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét, vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság
2
miatt) csak átmenetileg volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, ami pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít. A foglalkoztatottakon belül megkülönböztetjük az aktív keresők, a nappali tagozatos tanulmányok mellett dolgozók, a gyermekgondozási ellátás mellett dolgozók és a nyugdíj, járadék mellett dolgozók csoportját. Munkanélküli: az a személy, aki az eszmei időpontot megelőző heten nem dolgozott, az eszmei időpontot megelőző négy hét folyamán aktívan munkát keresett (állás után érdeklődött a Munkaügyi Központnál, munkaközvetítő irodánál vagy magán-munkaközvetítőnél, személyesen vagy írásban megkeresett valamilyen munkáltatót, munkavállalás céljából hirdetést adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött munkaalkalom iránt vagy vállalkozás indítását intézte), valamint úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb két héten belül munkába tudna állni. A munkanélküli minősítésnek nem feltétele a munkanélküli-ellátásban (pl. munkanélküli-járadék) való részesülés. Gazdaságilag nem aktív népesség: inaktív keresőkből es eltartottakból áll. Inaktív keresők: azok a személyek, akik a felvétel eszmei időpontjában keresőtevékenységet nem folytattak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeztek, így a saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülők, a hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesülők, a gyermekgondozás (nevelés) címén ellátásban részesülők, a szociális ellátásban részesülők, (ápolási díjban részesülők, szociális segélyezettek), a vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők (pl. akik földjük, nyaralójuk, lakásuk bérbeadásából, bankbetétjük kamataiból, albérlő tartásából élnek). Eltartottak: azok a személyek, akik nem tartoznak az előbbiekben felsorolt kategóriák egyikébe sem, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik, így a 15 éven aluli nem tanuló gyermekek, a keresőtevékenységet nem folytató, inaktív keresőnek nem minősülő nappali tagozaton tanulók (mindazok, akik az iskolarendszerbe tartozó alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények valamelyikének nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat, függetlenül attól, hogy részesülnek-e ösztöndíjban), az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). Pályán maradóknak tekintettük azokat a mezőgazdasági végzettségűeket, akiknek a foglalkozása, illetve a munkahelyének főtevékenysége a 2011. évi népszámlálás időpontjában valamilyen módon kapcsolódott a mezőgazdasághoz. A besorolás a FEOR-08 alapján az alábbiakban felsorolt kódszámok alapján történt: 1311 Mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetője 2131 Mezőgazdasági mérnök 2132 Erdő- és természetvédelmi mérnök 2133 Táj- és kertépítészmérnök 2135 Földmérő és térinformatikus 2241 Állatorvos 2242 Növényorvos (növényvédelmi szakértő) 3
2410 Egyetemi, főiskolai oktató, tanár 2421 Középiskolai tanár 2422 Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató 3113 Élelmiszer-ipari technikus 3114 Fa- és könnyűipari technikus 3131 Mezőgazdasági technikus 3132 Erdő- és természetvédelmi technikus 3133 Földmérő és térinformatikus 3134 Környezetvédelmi technikus 3341 Állatorvosi asszisztens 3342 Növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens 6111 Szántóföldinövény-termesztő 6112 Bionövény-termesztő 6113 Zöldségtermesztő 6114 Szőlő-, gyümölcstermesztő 6115 Dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő 6116 Gyógynövénytermesztő 6119 Egyéb növénytermesztési foglalkozású 6121Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő 6122 Baromfitartó és -tenyésztő 6123 Méhész 6124 Kisállattartó és -tenyésztő 6130 Vegyes profilú gazdálkodó 6211 Erdészeti foglalkozású 6212 Fakitermelő (favágó) 6220 Vadgazdálkodási foglalkozású 6230 Halászati foglalkozású 7111 Húsfeldolgozó 7112 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító 7113 Tejfeldolgozó, tejtermékgyártó 7114 Pék, édesiparitermék-gyártó 7115 Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő 7333 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 8421 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője 9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású 9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású. Pályaelhagyó: az a mezőgazdasági szakmai végzettséggel rendelkező, aki nem minősül pályán maradónak. A munkanélküliek, egyéb inaktív keresők és az eltartottak esetében az inaktív státusba kerülést megelőző utolsó munkahely ismeretében feltételezzük, hogy kitartott eredeti szakmája mellett vagy sem. A mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők 4%-a (7852 fő) nem jelölt meg inaktív vagy eltartott gazdasági aktivitási státusa mellett előző foglalkozására vonatkozóan adatot, így ez a csoport (soha nem dolgozók, nem válaszolók) a pályán maradás vagy a pályaelhagyás megállapítása kikerült az elemzés köréből. Napi ingázó: az a foglalkoztatott, aki nem ugyanazon a településen dolgozik, mint ahol ténylegesen lakik.
4
3. fejezet Adatforrás: • Egyéni gazdaságok esetében a 2010. június 1–21. között 2010. június 1-jei eszmei időponttal végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás adatai. A közreadott adatok az összeírás végleges eredményein alapulnak. • Gazdasági szervezetek esetében az általános mezőgazdasági összeírással összhangban a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek által teljesített adatszolgáltatás. Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van. Egyéni gazdaság: a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság. 2010. június 1-jén gazdaságnak minősült az a háztartás, amely elérte vagy meghaladta az alábbiakban meghatározott gazdaságküszöböt: a) az összeírás eszmei időpontjában – összes termőterülete 1500 m2 vagy több, vagy – összes gyümölcsös- és/vagy szőlőterülete 500 m2 vagy több, vagy – üvegház vagy más (járható) védőtakarás alatti termesztő területe 100 m2 vagy több, vagy – mezőgazdasági haszonállat-állománya legalább • egy nagyobb haszonállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly, strucc), vagy • 50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy • 25–25 házinyúl, prémes állat, húsgalamb, vagy • 5 méhcsalád, illetőleg • gombatermesztésre használt alapterület legalább 50 m2 b) mezőgazdasági szolgáltatást végzett az elmúlt 12 hónap során. Gazdasági szervezetek esetében az összeírás kiterjedt a Magyarország területén mezőgazdasági tevékenységet fő- vagy másodlagos tevékenységként folytató – jogi személyiségű társas vállalkozásokra, – jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokra, – egyéni vállalkozásokra, – költségvetési szervekre és intézményeire, továbbá – nonprofit szervezetekre, függetlenül azok ágazati besorolásától. Termelési típus: • Növénytermesztő gazdaság: kizárólag földhasználatra alapozott tevékenységet folytat, csak a használt földterület éri el a gazdaságküszöböt. • Állattartó gazdaság: kizárólag állattartással foglalkozik, csak az állatállomány nagysága éri el a gazdaságküszöböt. • Vegyes gazdaság: földhasználatra alapozott tevékenységet és állattartást is végez, mind a földterület, mind az állatállomány nagysága eléri a gazdaságküszöböt. A gazdálkodás célja: • Kizárólag saját fogyasztásra termel: a megtermelt termékeket a gazdaság nem értékesíti, csak saját fogyasztás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. • Saját fogyasztáson felüli felesleget értékesít: a megtermelt termékekből a saját fogyasztáson felüli rész értékesítésre kerül. Az értékesítés aránya legfeljebb a termelés 50%-a. • Elsősorban értékesítésre termel: a megtermelt termékekből az értékesítésre kerülő rész meghaladja az 50%-ot.
5
• Kizárólag mezőgazdasági szolgáltatást végez: a gazdaság a rendelkezésre álló munkaerejével és gépállományával kizárólag mezőgazdasági szolgáltatást nyújt. Mezőgazdasági végzettség: az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül ténylegesen megszerzett legmagasabb mezőgazdasági végzettség, amelynek a szintje lehet: • gyakorlati tapasztalat: a gazdaságban végzett, többéves gyakorlati munka során szerzett tapasztalat; • alapfokú: az arany- és ezüstkalászos gazdaképző, brigádvezetői vagy termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyam; • középfokú: az állat-egészségügyi, állattenyésztő, általános mezőgazdasági, baromfitenyésztő, erdészeti, erdőgazdasági, mezőgazdasági-gimnáziumi, gyümölcstermesztő kertész, mezőgazdasági gépész, növénytermelő-növényvédő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, szőlőtermesztő, zöldségtermelő, mezőgazdasági szakon szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők, továbbá a mezőgazdasági szakmunkások; • felsőfokú: mezőgazdasági egyetemi, főiskolai, mezőgazdasági akadémiai, állatorvosi, erdőmérnöki (üzemmérnöki) oklevéllel, diplomával rendelkezők, valamint a felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzettek. Segítő családtag: A gazdaságban nem alkalmazottként munkát végző valamennyi, 14 éves és idősebb személy. Foglalkoztatott: az a személy, aki az év nagyobbik részében legalább heti egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (ha csak a saját gazdaságában végezte is), vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg nem dolgozott. Az egyéb fogalmak részletes leírását, magyarázatát a Magyarország mezőgazdasága, 2010 c. kiadvány tartalmazza.
Komplex analízis Az elemzésben többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva igyekeztünk több társadalmi és gazdasági tényező együttes, kölcsönös hatásán keresztül bemutatni a mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezők helyzetét. A főkomponensek képzésével a mutatókat 4 csoportba rendeztük. E csoportok tartalma a következő: 1.
Foglalkoztatás és pályán maradás a mezőgazdaságban: – a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők száma ezer lakosra, 2011 – a mezőgazdasági végzetteken belül a pályát elhagyók aránya, 2011 – a pályán maradó mezőgazdasági végzetteken belül az ingázók aránya, 2011 – a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, 2013 – az agrárgazdálkodást folytató gazdasági szervezetek száma tízezer lakosra, 2010 – az agrárgazdálkodást folytató egyéni gazdaságok száma tízezer lakosra, 2010 – az agrárium részesedése a bruttó hozzáadott értékből, 2011
2. Gazdasági aktivitás: – munkanélküliségi ráta (nemzetgazdaság összesen), 2013 – foglalkoztatási ráta (nemzetgazdaság összesen), 2013 – a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező népességen belül a munkanélküliek aránya, 2011 – a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező népességen belül a foglalkoztatottak aránya, 2011 – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkereset a mezőgazdaságban, 2013
6
3. Mezőgazdasági végzettség és a pályaválasztást befolyásoló tényezők: – a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező népességen belül a felsőfokú végzettek aránya, 2011 – a középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya az egyéni gazdaságokban, 2010 – a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya a gazdasági szervezetek irányítói között, 2010 – a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (nemzetgazdaság összesen), 2013 – egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP), 2011 – termőterület aránya a hasznosított mezőgazdasági földterületből, 2010 4. Mezőgazdasági szakképzés: – a középfokú mezőgazdasági szakmai tanulók aránya az összes képzési területen tanulók számából, 2002–2012. A főkomponensek segítségével a megyéket és a fővárost közös jellemzőik alapján 6 klaszterbe soroltuk. Alkalmazott eljárás az SPSS programcsomagon belül a K-közép klaszterezés.
A kiadványban a százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól.
Jelmagyarázat –
= A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
7
