Módszertani megjegyzések Általános megjegyzések Az adatok KSH rendszeres éves adatgyűjtéseiből származnak, melyek az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) részei. A 1775-ös és a 1696-os adatgyűjtés a SZMM OSAP fejezetében találhatóak. Az adatgyűjtések az ide vonatkozó két törvényen: az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról- , valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeleteken – pl. 1/2000 Kormányrendelet, 188/1996 Kormányrendelet – alapulnak, az aktuális módosításokat figyelembe véve. A TeIr adatbázisa a következőkérdőívek adatait tartalmazza: OSAP 1202: Kimutatás a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működési adatairól (idősek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok otthonai) OSAP 1203: Bölcsődei kérdőív OSAP 1206: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól OSAP 1207: Kimutatás egyes szociális alapellátásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól (házi segítségnyújtás, idősek klubja, fogyatékosok és szenvedélybetegek nappali intézménye, falugondnokságok) OSAP 1696: A családsegítő szolgálatok működési adatai (mely a szociális alapellátás része!) OSAP 1775: A gyermekjóléti alapellátások működési adatai (gyermekjóléti szolgálat, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) OSAP 1832: Alapinformációk a szociális és gyermekellátást végzőszervezetekről OSAP 2023: Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról Az OSAP adatbázisok és az OSAP 1832 sz. kérdőív alapján készített intézményi lista a TeIr-ben mindig azonos évre vonatkoznak, de a referencia időpont eltérő, tehát az intézményi címlista a június 30-i, a részletes adatok viszont az év végi állapotot tükrözik, illetve néhány esetben az éves átlagot mutatják. A címlista és az intézményi lekérdezőközötti eltérést igyekeztünk korrigálni. 2007-től a címlista és a lekérdező részletes adatainak referencia időszakát összehangoljuk, a listát a 2023 sz. kérdőív adataiból állítjuk össze. A szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti ellátások megszervezése a települési önkormányzatok törvény által előírt kötelezettsége. 2003-ig az önkormányzatok, mint adatszolgáltatók összesítve küldték az erre vonatkozó adataikat, ezért ott, ahol az önkormányzat több intézményen keresztül látja el az alapszolgáltatási feladatokat, nem lehet az adatokat egy-egy intézményhez rendelni, hanem az önkormányzat szolgáltatási között, összevontan szerepelnek.
1
.
A 2004-ben bevezetett integrált szociális intézményi adatgyűjtés ezt a problémát megoldja. A KSH a 2004. évtől tömbösített adatgyűjtési rendszert alakított ki a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes szociális szolgáltatásokról szóló adatoknak. A tömbösítés lényege, hogy az intézmények a szervezeti felépítésükre vonatkozó adatokat az eddigieknél pontosabban és lehetőség szerint átfedések nélkül, egy központi kérdőíven adják meg. Az ellátottakra vonatkozó adatokat viszont az eddigieknél részletesebb területi, telephelyi és szolgáltatások, ellátások szerinti bontásban tegyék átláthatóvá. Ez a felépítés lehetővé teszi a szociális ellátási térkép részletesebb és pontosabb megszerkesztését is. Az adatgyűjtés köre Adatot kell szolgáltatni: a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által előírt valamennyi pénzbeli és természetbeni ellátásról, a szociális alapellátásokról (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnokok, tanyagondnokok, speciális alapellátások), a nappali ellátásról (idősek klubja, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok nappali intézményei), a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekről; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által előírt valamennyi gyermekjóléti ellátásról (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, átmeneti gondozása); c) egyéb, a törvények által nem szabályozott szociális szolgáltatásokról (innovációk, kísérleti szolgáltatások). Adatszolgáltatók Az adatszolgáltató a pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a települési önkormányzat, a személyes szociális szolgáltatásokról a szolgáltatást nyújtó intézmény, szervezet, illetve az önkormányzat abban az esetben, ha nem intézményként működteti az ellátást. Ha az intézmény szolgáltatásai átlépik a megyehatárt, akkor a székhely – illetve a gesztortelepülés – az adatszolgáltató. Ebben az esetben az intézményt az ellátási terület szempontjából soroljuk be. Az intézmények azonosítása 2006-ig az intézmények azonosítása törzsszám+KSH szám párosításával történt, a következőképpen: A törzsszám az intézményi adószám elsőnyolc számjegye. Saját adószáma, ebből következően törzsszáma csak az önállóan gazdálkodó szervezeteknek van. Az önkormányzati intézmények egy része azonban nem, vagy részben gazdálkodik önállóan, ezekben az esetekben azonosításra a fenntartó törzsszámát vesszük át.
2
.
A négyjegyűKSH-szám mutatja meg a gazdálkodás módját, egyúttal jelzi a székhely vagy telephely állapotot is, a következőmódon: 0000 önálló adószámmal rendelkezőintézmény székhelye 0001 önálló adószámmal rendelkezőintézmény elsőtelephelye 000x: többi telephely, az utolsó számjegy növekvősorrendben
0100: önálló adószámmal nem rendelkezőintézmény székhelye 0101: önálló adószámmal nem rendelkezőintézmény elsőtelephelye 010x: többi telephely, az utolsó számjegy növekvősorrendben 0x00 azonos fenntartóhoz tartozó, önálló adószámmal nem rendelkezőtovábbi intézmény székhelye 0x01 azonos fenntartóhoz tartozó, önálló adószámmal nem rendelkezőtovábbi intézmény elsőtelephelye xxxx: azonos fenntartóhoz tartozó, önálló adószámmal nem rendelkezőtovábbi intézmény többi telephelye. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek működésében az elmúlt években nagyarányú változások következtek be. A legfőbb tendencia az új intézmények alakulása, a településeken, kistérségekben elszórtan működő szolgáltatások egy nagy intézmény égisze alá kerülnek. Az ágazati intézményi átalakulások eredményeképpen létrejövő új intézmények, szolgáltató központok önálló adószámot kapnak, ami az adatbázisra is hatással van. 2006-tól kezdődően a nem önálló intézmények és az önálló intézmények telephelyei új, S+7 számjegyű, összesen nyolcjegyű azonosító számot kaptak. Az önálló intézmények székhelyei megtartották törzsszámukat, telephelyeinél ehhez kapcsolódik az új nyolcjegyűazonosító, ami a fent vázolt négy jegyet váltja fel. A részben önálló vagy nem önálló intézmények központjai új azonosítót kaptak, telephelyei az előbbi rendszer szerinti saját új azonosítóval. Így minden intézmény nyolc karakteres, a telephelyek 2x8, azaz tizenhat karakteres kombinációval azonosíthatóak. VIGYÁZAT!!! Ez az azonosító nem azonos a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által 2007-ben kiadott ágazati azonosítóval! Az ellátások típusai A szolgáltatásokat és ellátásokat az említett törvények nevesítik, működésükhöz engedély szükséges. Az integrált kérdőíven lehetőséget adtunk olyan új szolgáltatások, innovációk megjelenítésére, amik még nem szerepelnek a törvényben, ezáltal működési engedélyük sincs. Ezek olyan új innovációk, kísérleti programok, amelyek az adott szolgáltató munkájának részét képezik, ezért statisztikai számbavételük indokolt lehet. Számuk elenyésző. Az ellátási típusok kódjai is változtak az idők folyamán. Az integrált szociális statisztikai adatgyűjtés magával hozta az ellátási típusok néhány kódjának
3
.
változását. 2003-ig ezek a kódok csak a címlista kezelésénél jelentettek segítséget, de az integrált adatgyűjtésben már az összes kérdőíven ezek a kódok szerepelnek. Ez a változás alkalmat adott arra, hogy logikai sorrendbe állíthassuk a kódlistát. 2004-től kezdődően az új szolgáltatásokat a sorrendben következőszámra kódoljuk, így a már kialakult lista csak kiegészül, a már megszokott kódokat nem zavarja. Minden ellátástípus csak attól az évtől található meg, amely évben megjelent a szolgáltatások között. A változások a következők: Az ellátás neve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona hajléktalanok otthona pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye hajléktalanok rehabilitációs intézménye pszichiátriai betegek lakóotthona fogyatékos személyek lakóotthona pszichiátriai betegek közösségi gondozása szenvedélybetegek közösségi gondozása támogató szolgálat utcai szociális munka
2003-ig 171 143 144 145 152 153 154 802 803 172 173 174 175
2004-től 118 144 145 146 153 154 155 161 162 171 172 173 174
Az egyes kérdőívek sajátosságai 1202 OSAP sz. kérdőív: Kimutatás a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működési adatairól A Szociális statisztikai évkönyvben a területi megoszlást tartalmazó táblák az adatokat az intézmények székhelyének földrajzi helye szerint, a VÁTI adatbázisa pedig az intézmények tényleges földrajzi helye szerint tartalmazza, emiatt a megyei ill. régió szintűadatok között eltérés tapasztalható. 4.tábla: az új felvétellel elhelyezést nyertek számában nem kell szerepeltetni azokat, akiket más szociális intézményből helyeztek át. 5.tábla: a működési költségre és a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatokat az intézmények csak intézményi szinten tudják megadni, nem tudják ellátási típusokra bontani. A működési költség összege az éves költségvetési beszámolóban feltüntetett összeg. 1207 OSAP sz. kérdőív: Kimutatás egyes szociális alapellátásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól A 1207-es adatgyűjtés néhány 2005. évi adatát nem jelentettük meg, mivel az adatszolgáltatók egy része jelezte, hogy a megadott bontásban nem tud adatot
4
.
szolgáltatni, illetve az adott kérdés az adott ellátásra csak korlátozottan volt értelmezhető. Ezek a következők: jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban a tárgyévi hívások száma nem és korcsoport szerint, nappali melegedőben ellátottak száma nem és korcsoport szerint, tárgyév folyamán ellátást kérők, ellátásba vettek, ellátásból kikerültek, támogató szolgálatban az egységek száma, kapacitás. OSAP 1206: Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól Az adatgyűjtés éves gyakoriságú, a tárgyévet követő április 15-ig történik az adatszolgáltatás, az adatlapot a jegyzőtölti ki. Az adatszolgáltatás teljes körű, tehát minden települési önkormányzatra kiterjed, illetve ezen túlmenően a fővárosi önkormányzat területi egységekre nem bontható adatait (például a hajléktalanok számára folyósított ellátásokat) is tartalmazza. Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az önkormányzatok által nyújtott szociális segélyek elnevezései, jogosultsági feltételei megváltozhatnak, illetve megszűnhetnek. Megszűnt ellátás: − Munkanélküliek jövedelempótló támogatása: 2000. május 1-től nem állapítható meg új jogosultság, a folyósíthatóság időtartama 2 év, ezért 2002. májusáig van adat erről az ellátásról. − Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: az ellátás 2006. január 1-jével megszűnt, a támogatás továbbfolyósítása 2006. augusztus 31-ig volt lehetséges. Új elnevezés: − Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: ezt az ellátást az önkormányzatok 2001. január 1-től 2002. december 31-ig kiegészítő családi pótlék néven folyósították. − Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, illetve kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: a 2006-tól megszűnt rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyébe lépőúj ellátások. A jogosultsági feltételek módosultak a következőellátások esetében: − lakásfenntartási támogatás (2004) − ápolási díj (2005) − időskorúak járadéka (2006) − közgyógyellátás (2006) − rendszeres szociális segély (2006. július 1-től) OSAP 1832: Alapinformációk szervezetekről.
a
szociális
és
gyermekellátást
végző
A kérdőívet a működési engedélyeket kiadó, erre kijelölt önkormányzatok töltik ki. Az önkormányzatok 2003-ig évente teljes listát küldtek a területükön működő szociális szolgáltatásokról, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokról.
5
.
2004-től a kérdőív változásjelentéssé alakult, a teljes címlista helyett csak az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett változásokról adják meg a kért adatokat az előző év július 1. és a tárgyév június 31. között kiadott (visszavont, módosított) működési engedélyek alapján. A KSH regisztere évente kétszer frissül. Minden év novemberére elkészül ennek a kérdőívnek az alapján frissített új intézményi lista. Ennek alapján készül el az integrált adatgyűjtés kérdőíveinek kiküldési rendszere. A második frissítés a következőév májusa, a beérkezett integrált kérdőívek információi alapján. Az interaktív elemzőben található 1832/2a és 2b táblák az évközi állapotot tükrözik. OSAP 2023: Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról 2004—től kezdődően gyűjt adatokat az intézmények, szolgáltatók szervezetére, fenntartójára, telephelyeire, a bevont településekre és a foglalkoztatottakra vonatkozóan. A telephelyek és a bevont települések listáját a szakmai kérdőívekről erre a kérdőívre vontuk össze, így lehetővé vált a szeparált kérdőívek közötti átfedések kiküszöbölése. Ez a mód lehetővé teszi annak az áttekintését, hogy egy adott településen milyen szolgáltatások működnek (a bevont települések részletes adatainak áttekintésére azonban nem alkalmas, ezért ez a lehetőség a közeljövőben visszakerül a szakmai kérdőívekre is). Az átfedésmentes adatszolgáltatás a gondozási központok kialakítása és más összevonások alkalmával válik jelentőssé. Az intézményrendszer felépítése válik átláthatóvá azáltal, hogy a különböző fenntartásban működő ellátások elválaszthatóak – például a különböző intézményfenntartó önkormányzati vagy kistérségi társulások is megjelennek akkor is, ha egy településen többfajta formában működtetik a különbözőszolgáltatásokat. Igazi jelentősége a foglalkoztatottak számának megállapításakor jelentkezik. A kérdőív lehetővé teszi, hogy számuk intézményi szinten összegezve jelenjen meg akkor is, ha több szakmai kérdőíven külön-külön is szerepel ugyanaz a személy – pl. ha valaki a családsegítőés a gyermekjóléti szolgálatban egyaránt tevékenykedik. A részfoglalkozásúak esetében a személyek száma és a teljes munkaidősre átszámított statisztikai állományi mutató is rendelkezésre áll. A kérdőív egyúttal alapját képezi az intézményi címlista frissítésének is. OSAP 1175: A gyermekjóléti alapellátások működési adatai Az adatgyűjtés éves gyakoriságú, teljes körű, a tárgyévet követő január 31.-ig történik az adatszolgáltatás. Az adatlapot a gyermekjóléti szolgálatok, a családi napközik, a házi gyermekfelügyeletet biztosítók, a helyettes szülői hálózatot működtetők, a gyermekek vagy családok átmeneti otthonai töltik ki. A 1203-as bölcsődei adatgyűjtéssel teljes képet ad a hazánkban működő gyermekjóléti alapellátásokról. Az adatgyűjtés a Szociális és Munkaügyi Minisztérium OSAP fejezetébe tartozik, de a teljes koordinációja és végrehajtása a KSH-ban folyik.
6
.
