módszertani kézikönyve

A civil szervezetek statisztikai számbavételének

módszertani kézikönyve

Készítette: Statisztika munkacsoport (ÁROP-1.1.18) Németh Eszter (KSH) Nagy Renáta (KSH) Dr. Sebestény István (KSH) Bécsy Etelka (EMMI) Kocsis Tamás (EMMI)

Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Konzultáció Főosztálya megbízásából a „Civil szervezetek működési környezetének javítása” kiemelt projekt keretében.

2013. november 29.

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Báthory utca 10. Telefon: +36 (1) 795-6186 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.kormany.hu

A civil szervezetek statisztikai számbavételének módszertani kézikönyve

TARTALOM Bevezető ..................................................................................................................................... 3 1. A civil szektor a statisztikák tükrében ................................................................................... 4 1.1. A civil szektor mérete, szerkezete, tevékenysége ........................................................... 4 1.2. A civil szektor, mint foglalkoztató .................................................................................. 5 1.3. A civil szektor pénzügyi, gazdálkodási jellemzői ........................................................... 6 2. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai számbavétel története ................................... 8 2.1. Egyesületi statisztika a dualizmustól a rendszerváltásig................................................. 8 2.2 A civil és egyéb nonprofit szervezetek statisztikai megfigyelése a rendszerváltást követően 9 3. A civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek ............................................. 11 3.1. Civil szervezetek névjegyzéke ...................................................................................... 11 3.2 Gazdasági Szervezetek Regisztere ................................................................................. 12 3.3. Nonprofit Szervezetek Regisztere (NOPREG) ............................................................. 13 3.4. A leggyakrabban előforduló, regiszterekkel kapcsolatos nyilvántartási hibák ............. 15 4. A civil szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb osztályozások ......................................... 17 4.1. Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR) ........................................... 17 4.2. Tevékenységi főcsoportok ............................................................................................ 18 4.3. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08) . 19 4.4. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO’12) ............ 20 4.5. A nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma) ....................................................... 20 5. A civil szervezetekre vonatkozó statisztikai adatfelvétel jellemzői..................................... 21 5.1. Az adatfelvétel célja és az adatszolgáltatók köre .......................................................... 21 5.2. Az adatfelvétel tartalma ................................................................................................ 22 5.3. Az adatgyűjtés módja .................................................................................................... 23 6. A civil szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtés feldolgozási folyamata .............................. 24 6.1. Az adatlapok kitöltése során elkövetett gyakori hibák és javításuk.............................. 24 6.2. Az adatok teljeskörűsítése ............................................................................................. 26 7. A nonprofit szektor nemzetgazdasági teljesítményének számítása ..................................... 28 8. Az önkéntes munka számbavételének módszertana a munkaerő-felmérésben .................... 31 9. A civil szektorról elérhető adatok közzétételi formái .......................................................... 33 9.1. Mikroadatok .................................................................................................................. 33 9.2. Makroadatok ................................................................................................................. 34 9.3. Tájékoztatási formák ..................................................................................................... 35 10. Gyakran ismételt kérdések ................................................................................................. 38 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 39 1. sz. melléklet: A 2013. tárgyévi 1156. OSAP sz. Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről ................................................................................................ 40 2. sz. melléklet: Aktuális NSZOR – Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere ........ 47 3. sz. melléklet: Nonprofit szervezetek tevékenységi főcsoportjai ...................................... 50 4. sz. melléklet: Új NSZOR – Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere tervezete... 50 5. sz. melléklet: Nonprofit szervezetek jogi forma kódja .................................................... 60 6. sz. melléklet: Fogalmak ................................................................................................... 61

Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

2


Bevezető

Az ÁROP-1.1.18 kódszámú „Civil szervezetek működési feltételeinek javítása” című projekt statisztikai munkacsoportjának feladatául adta a statisztikai számbavétel rendszerével kapcsolatos módszertani tudnivalókat kézikönyvbe gyűjteni. A civil szektor statisztikai adatokkal illusztrált bemutatásán és a statisztikai számbavétel történeti áttekintésén túl a teljes jelenlegi adatgyűjtési, adatelőállítási és publikálási folyamat legfontosabb információit igyekeztünk felvonultatni. A megfigyelési kör meghatározásától az adatok közléséig számos szereplő kerül kapcsolatba az egyes folyamatszakaszok információival, és hisszük, hogy közös érdekünk a jó minőségű statisztikai adatok előállítása. Ehhez kíván hozzájárulni a módszertani kézikönyv, melyet az információk gazdag tárházaként haszonnal forgathatnak a szakpolitikai döntéshozók, a nyilvántartások

működtetésében érintett

hivatalok

dolgozói,

a statisztikai

adatgyűjtések

adatszolgáltatóiként megjelenő civil szervezetek, statisztikusok, kutatók. Ugyanakkor a változó környezethez való igazodás a jövőben új kihívások elé állíthatják a statisztikai számbavételi rendszert, az adminisztratív forrásból származó adatok statisztikai célú hasznosítása, az elektronikus adatgyűjtési rendszer bevezetése új módszerek kidolgozását tehetik szükségessé.


3


1. A civil szektor a statisztikák tükrében A Civil tv. 2. § 6. pontja szerint civil szervezet1: a) a civil társaság2, b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével –, c) – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítvány.” A Központi Statisztikai Hivatal 1993 óta a statisztikai értelemben vett nonprofit szektorra vonatkozóan hajtja végre adatfelvételét. A közölt adatok több dimenzió mentén is elérhetőek, 2003 óta a szervezeti jelleg szerinti bontás alkalmazása teszi lehetővé, hogy a klasszikus civil szektort képező alapítványok és egyesületek működéséről is képet adjunk. A civil törvény hatályba lépése óta még határozottabb igény mutatkozik arra, hogy a teljes szférán belüli egyik legfontosabb alszektorról a legfontosabb információk külön is publikálásra kerüljenek. Az alábbiakban a legfontosabb mutatók alapján bemutatásra kerül a magánalapítványok és egyesületek alkotta civil szféra nonprofit szektoron belüli súlya, teljesítménye, legfontosabb jellemzői.

1.1. A civil szektor mérete, szerkezete, tevékenysége 2011-ben a teljes nonprofit szektorban 8 szervezet közül 7 a civil szektorba tartozott, közöttük közel 22 ezer alapítvány, valamint 35 és fél ezer egyesület található. Az alapítványok 63 százaléka három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (33%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (14%) köthető. Az egyesületek körében továbbra is a szabadidős (30%) és a sportegyesületek (19%), valamint a kulturális szervezetek (13%) aránya a legnagyobb. Közhasznúsági fokozatuk szerint csak a kiemelkedően közhasznú civil szervezetek aránya marad el valamelyest a teljes szférára vonatkozó értéktől. A civil szervezetek 53 százaléka szerezte meg a 1

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása. 2 Mivel a civil társaságokra nem vonatkozik az OBH által vezetett Civil Szervezetek Névjegyzékében történő nyilvántartásba vételi kötelezettség, ezért nem kerülhetnek be a statisztikai adatszolgáltatói körbe. A civil társaságokkal kapcsolatosan statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

4


közhasznú, további 4 százaléka pedig a kiemelkedően közhasznú státuszt. A teljes szektoron belül tapasztalt megoszláshoz képest a civilek körében a helyi hatókör gyakrabban (57%), az országos (19%) ritkábban fordul elő.

1.2. A civil szektor, mint foglalkoztató Humánerőforrásuk mind mennyiségben, mind formájában különbözik a szektor többi részétől. A civil szervezetek mindössze 12 százaléka tud foglalkoztatóként megjelenni a munkaerőpiacon. A fizetett munkaerőnek is csupán egynegyede dolgozik magánalapítványoknál és egyesületeknél. A szektorban foglalkoztatott közel 97 ezer főállású munkavállaló közül 25 ezer dolgozik csak a civil szervezeteknél, a nem főállású foglalkoztatási formában már nagyobb arányban (48%) jelennek meg a civil szervezeteknél munkát vállalók. A foglalkoztatottak 15 százaléka alapfokú végzettségű, 41 százaléka diplomás, a teljes szektorban 29 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya, tehát az értelmiségi munkaerő a civil szervezetek körében felülreprezentált. A nonprofit szektorban kifizetett teljes bértömeg (242 868 millió forint) alig egynegyede jutott a civil szervezetek munkavállalóinak a finanszírozására. A civil szektorban az egy főre jutó átlagbér 1 millió 912 ezer forintot jelent éves szinten. A civil és egyéb nonprofit szektorban foglalkoztatottak, önkéntesek megoszlása % 5,7

100 80 60

51,6 73,8

80,7 94,3

40 20 0

48,4 26,2

19,3

Főállású, teljes munkaidős

Főállású, részmunkaidős

Civil szervezet

Nem főállású

Önkéntes segítők

Egyéb nonprofit szervezet

Fordított a helyzet az önkéntes munka esetében, a civil szervezetek kétharmada von be alkalmanként vagy rendszeresen önkéntes tevékenységet végző magánszemélyeket a mindennapi tevékenységébe. A szektorban tevékenykedő önkéntesek 94 százaléka ezt az alszektort segíti


5


munkájával. A 454 ezer önkéntes segítő által éves szinten végzett közel 46 millió munkaóra 22 ezer főállású foglalkoztatott munkáját tudja kiváltani az alapítványok és egyesületek körében, ami közel 45 milliárd forint bérmegtakarítást jelent számukra. Ez különösen jelentős anyagi segítség a viszonylag szerényebb költségvetéssel rendelkező civil szervezetek esetében. A civil szervezeteknél nyilvántartott magánszemély tagok száma 2 millió 700 ezer fő, ez a teljes szektor taglétszámának háromnegyedét teszi ki, az egyesületek 97 százaléka rendelkezik magánszemély tagokkal.

1.3. A civil szektor pénzügyi, gazdálkodási jellemzői Az alszektor pénzügyi helyzetét vizsgálva kiderül, hogy a bevételek alakulásánál az „alulreprezentáltság” jellemző. A 88 százaléknyi civil szervezet a 2011-ben befolyt összeg csupán 36 százalékával rendelkezett, ezen belül az állami támogatások 27 százalékát tudták megszerezni. Az egy szervezetre jutó bevétel 7 millió forint volt, szemben a 18 millió forintos szektorátlaggal.

A civil szektor pénzügyi súlya, 2011 SZJA 1%

98

Gazdálkodási bevétel

33

Tagdíjak

46

Magántámogatás

69

Helyi önkormányzati támogatás

33

Központi költségvetési támogatás

32

Állami támogatás

27

Összes bevétel 0

20

40

60

80

100

%

36

Az állami támogatáson belül az államháztartás két alrendszere hasonló módon vesz részt a civilek finanszírozásában. Összegében a központi költségvetés négyszer annyi forrást juttatott a civil szektorba, mint a helyi önkormányzatok, viszont arányaiban szinte megegyező, 33, illetve 32% a hozzájárulás. A jórészt egyesületekből álló civil szféra vonatkozásában nem meglepő, hogy a tagdíjak szintén az


6


átlagosnál nagyobb súllyal szerepeltek a bevételi források között, valamint az sem, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékából a teljes szektorba befolyó összegek (9 182 millió forint) értelemszerűen kimagasló civil részesedést (8 954 millió forint) mutattak 2011-ben is, hisz ez utóbbi lehetőség elsősorban éppen ezeknek a szervezeteknek a támogatására jött létre.

A civil és a teljes nonprofit szektor bevételi forrásainak megoszlása, 2011

Teljes nonprofit szektor

42,0

14,9

30,9

Civil szektor

0

20

25,3

28,7

40

17,1

23,7

60

15,9

80

100

Állami támogatás

Magántámogatás

Alaptevékenység bev.

Gazdálkodási bev.

Egyéb bev.

Összesen

A civil szektorban a támogatások összetétele jelentősen eltér az átlagtól, az állami források csak 31 százalékkal járultak hozzá bevételeikhez (a teljes nonprofit szektorban mért érték 42%), ezzel szemben a magánszférából (vállalatok, lakosság) érkezett a forrásaik 29 százaléka, míg a teljes nonprofit szektorban ez a mutató csupán 15 százalék volt. A magánszemélyek, vállalkozások támogatásaik jóval nagyobb arányát adták a civileknek, mint az állam. Az alap-, illetve gazdálkodási tevékenységük révén 105, illetve 71 milliárd forint bevételre tettek szert. A civilek pályázati tevékenysége viszonylag sikeresnek mondható, a pályázati támogatásban részesült szervezetek aránya 30 százalék, a szektorba áramló 117 milliárd forint pályázati forrás valamivel több mint felét sikerült megszerezniük. Az egy szervezetre jutó pályázaton nyert összeg 3,5 millió forint, ami jelentősen eltér a szektorátlagtól (6,3 millió forint). Esetükben sok szervezet nyert viszonylag kis összegeket. A teljes bevételen belül közel 14 százalék a pályázati úton megszerzett források aránya.


7


Az adományozó civil és egyéb nonprofit szervezetek, valamint az általuk kioszott összeg megoszlása, 2011 % 100

13,2

30,4

17,6

80

53,9

60 40

86,8

69,6

82,4 46,1

20 0

Lakosságot támogató szervezetek

Kioszott lakossági támogatás

Civil szervezet

Intézményeket támogató szerveztek

Kiosztott intézményi támogatás

Egyéb nonprofit szervezet

2011-ben több mint 7 ezer nonprofit szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt a lakosság részére. Az adományosztó szervezetek 87 százaléka a civil szektorhoz tartozott. Összességében 21,5 milliárd forint jutott el a civileken keresztül magánszemélyekhez, támogatások, ösztöndíjak formájában. Az intézményeket támogató civilek (6 662 szervezet) közel 56 milliárd forintot adományoztak kórházak, iskolák, szociális intézmények részére.

2. A civil szervezetekkel kapcsolatos statisztikai számbavétel története 2.1. Egyesületi statisztika a dualizmustól a rendszerváltásig 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága begyűjtötte az ország összes egyesületének fontosabb adatait. Az adatgyűjtés eredményei a Hunfalvy János által szerkesztett Statisztikai Közleményekben jelentek meg. A közlemény név szerint sorolja fel a hazai egyesülteket, tovább ismerteti azok székhelyét, taglétszámát és elnökeinek nevét. A későbbi adatfelvételek eredményeit áttekintve megállapítható, hogy a Tudományos Akadémia adatgyűjtése teljes képet nyújt a korabeli civil szervezetek számáról. 3

3

Dr. Dobrovits Sándor: Budapest Egyesületei, Statisztikai Közelmények, 1936, 74. kötet 3. szám, p. 11., Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

8


1878-ban rendelték el az első széles körű statisztikai felmérést Magyarország egyleteiről és társulatairól. Az Országos Statisztikai Hivatal az előzőeknél jóval részletesebben vizsgálta a civil szerveződéseket. A vizsgálat a következő adatokra terjedt ki: az egyesület neve, székhelye, alakulási éve, célja, tagjainak száma, a tagdíj összege, a bevétel és a kiadás összege, az egyleti vagyon értéke.4 Az egyesületi statisztika kérdése 54 év után, 1932-ben szerepel újra a statisztikai hivatal munkatervében. A felvétel több célt szolgált. Egyrészt az egyesületek nyilvántartásának megteremtésére törekedett, másrészt a szervezetek személyi és anyagi forrásaira vonatkozó adatok vizsgálatával a társadalmi szervezkedés méreteit, jelentőségét és irányait akarta megvilágítani. 5 Az adatgyűjtés teljessége érdekében a kérdőív terjedelmét szűk korlátok közé kellett szorítani. Meg kellett elégedni bizonyos alapvető kérdések föltevésével, a kérdőív mindössze 19 pontot tartalmazott, amelyek közül a tagokra és a zárszámadásra vonatkozóan szerepelnek részletesebb információk. A bevallás ellenőrizhetőségének lehetővé tétele céljából a zárszámadást, költségvetést, vagyonmérleget, valamint az alapszabály és egyéb szabályzatok egy-egy példányát is be kellett küldeni a hivatal részére.6 A megváltozott társadalmi környezet miatt a második világháborút követően a nonprofit, más megközelítésben a civil önszerveződések vizsgálata sokáig nem tartozott a hivatal profiljába. Csak 1970-től kezdődően került sor ismét a társadalmi szervezetek statisztikai megfigyelésére. A Jobb Sándor által végzett vizsgálatok 1970-ben, 1982-ben és 1989-ben jelezték, hogy a civil önszerveződések csak a politikai hatalom által megtűrt vagy éppen preferált területeken működhettek, a társadalmi szervezetek többségét a tűzoltó, valamint a szabadidős és sportszervezetek tették ki.7

2.2 A civil és egyéb nonprofit szervezetek statisztikai megfigyelése a rendszerváltást követően A rendszerváltással járó gazdasági átalakulás az új piaci mechanizmusok mellett a fejlett országok gazdasági információs rendszerének átvételét is jelentette. A kidolgozott számbavételi szabványrendszerhez csatlakozni kívánó országok teljesítménye így válhatott összehasonlíthatóvá a 4

Dobrovits (1936) i.m. p. 12 Dobrovits (1936) i.m. p. 21 6 Dobrovits (1936) i.m. p. 22 7 Bocz János: A nonprofit szervezetek statisztikája, Statisztikai Szemle, Budapest, 1999, 77. évf. 8. szám, p.644. 5


9


külső és belső megfigyelők számára. Ez a változás konkrétan az SNA (System of National Accounts), illetve ennek európai változata, az ESA (European System of Accounts) statisztikai szabvány átvételét jelentette. A nonprofit intézmények önálló számbavételére a szocializmus idején – többek közt elhanyagolható gazdasági súlyuk miatt – nem volt igény.8 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) civil szervezettekkel foglalkozó, rendszerváltás utáni első kiadványa a Társadalmi szervek 1991-ben Magyarországon címmel jelent meg. A rövid tájékoztató a civil szervezeteket is magában foglaló nonprofit szektorról nem tudott megfelelő pontosságú adatokat közölni. A se nem teljes körű, se nem reprezentatív adatgyűjtés eredményeként kiderült, hogy még a szervezetek számának pontos meghatározására alkalmas nyilvántartási rendszer sem létezett. Ennek oka az volt, hogy a bíróságokon vezetett hivatalos nyilvántartási rendszer nem alkalmas a megszűnések nyomon követésére. Az 1992-ben indult civil és egyéb nonprofit szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtés elsődleges célja a nonprofit szektor nemzetgazdasági hozzájárulásának felmérése volt.9 Az újrainduló információgyűjtést az is indokolta, hogy kevés volt a nonprofit szervezetek számára, tevékenységi szerkezetére, gazdasági erejére és gazdálkodási sajátosságaira vonatkozó empirikus ismeret. A nonprofit szektor tudományos igényű vizsgálata a fejlett országokban már a hetvenes, nyolcvanas években elkezdődött, bár az első, egyeztetett fogalomrendszert és megközelítést alkalmazó nemzetközi összehasonlító kutatásra ott is csak a kilencvenes évek elején került sor.10 1993-ban viszonylag rövid, kevés adathelyet tartalmazó kérdőíves adatgyűjtésre került sor. Az adatszolgáltatói körben ekkor még szerepeltek biztosítópénztárak, egyházak, pártok is, amelyek idővel – mivel nem felelnek meg teljes mértékben a nonprofit szektorral kapcsolatban támasztott követelményeknek – kikerültek a statisztikai értelemben vett nonprofit körből. Ezekben a kezdeti években bizonyos mutatók csak meghatározott bevételösszeg fölött kerültek begyűjtésre. Az adatgyűjtés eredményei alapján a szervezetek alapítóiról, hatóköréről, főbb bevételi, kiadási tételeiről, illetve pályázati tevékenységéről álltak rendelkezésre információk. Az 1993 és 2013 között eltelt 20 évben a kérdőív a felhasználói igényeket figyelembe véve folyamatosan bővült. A jelenlegi adatlap részletes tartalma a későbbi fejezetekben kerül 8

Balogh Bence–Mészáros Geyza–Sebestény István (2003): Módszer és gyakorlat, A nonprofit statisztika 10 éve 19922002., Nonprofit Kutatócsoport, http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/560_modszer.doc, p. 5. 9 Balogh-Mészáros-Sebestény (2003) i. m. p.5. 10 Balogh-Mészáros-Sebestény (2003) i. m. p.6. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

10


bemutatásra. Az adatszolgáltatók köre a szervezeti formák változásaihoz igazodva alakult. A Polgári Törvénykönyv 1994-es módosítása után a közalapítványok, a köztestületek és a közhasznú társaságok (2007-től nonprofit gazdasági társaságok) is bekerültek az adatszolgáltatók közé. Az eltelt időszak alatt teljes körű, minden civil és egyéb nonprofit szervezetre kiterjedő, valamint mintavételes adatgyűjtések és ezek kombinációja váltakozott. Ezek jellemzőit a későbbi fejezetekben részletesen is tárgyaljuk.

3. A civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszerek

A statisztikai célú adatgyűjtések elsődleges feladata a vizsgálandó sokaság meghatározása, a vonatkozási kör kijelölése. A gazdálkodó szervezetek statisztikai számbavételi rendszere alapvetően a Gazdasági Szervezetek Regiszterére (GSZR) támaszkodik az adatgyűjtések vonatkozási körének kijelölésekor, A GSZR valamennyi adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet alapinformációt tartalmazza, a Cégbíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által működtetett egyablakos rendszeren keresztül jut az adatokhoz. Ugyanakkor az adószámmal nem rendelkező szervezetek, valamint a más intézmények által kezelt adatok miatt a civil szervezetek esetében a nonprofit szervezetek regisztere az irányadó a vonatkozási kör kijelölésében. A KSH az évenkénti civil és egyéb nonprofit szervezeteket érintő adatgyűjtéshez szükséges címlista elkészítéséhez, a szektor összetételének rendszeres vizsgálatához a nonprofit regisztert használja. A regiszter alapja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezelésében levő országos nyilvántartás. Jelenleg ez még nem közhiteles, azonban a hatályos jogszabályok szerint 2014. július 1-jétől azzá kell válnia. Fentiek alapján látható, hogy a civil szervezetek számáról több, egymástól lényegében független nyilvántartásból nyerhetők adatok. Ezek a regiszterek céljaikat, tartalmukat, működési elveiket és karbantartási szabályaikat tekintve egyaránt különböznek egymástól, ezért részletesebb ismertetésük indokolt.

3.1. Civil szervezetek névjegyzéke Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezelésében levő nyilvántartás a megyei bíróságok hivatalos nyilvántartásaiból származó adatokból épül fel. A hivatalos bírósági nyilvántartásokban minden olyan, a jogi értelmezésnek megfelelő civil és egyéb nonprofit szervezet szerepel, amelyet önálló jogi személyként bejegyeztek, és a későbbiekben hivatalosan nem szüntettek meg. Mivel a Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

11


feloszlott egyesületek és vagyonukat vesztett alapítványok jelentékeny része elmulasztja a megszűnés bejelentését, ezért a nyilvántartásban nagy számban maradnak olyan szervezetek is, amelyek valójában már nem működnek. Így az ebben a nyilvántartásban szereplő szervezetszám messze meghaladja a jogi értelemben még működők számát. 11 A regiszterben jelenleg a bírósági nyilvántartási szám az egyedi azonosító. Az adatbázis a civil szervezetek alapvető elérhetőségi adatait tartalmazza: 

civil szervezet neve,



székhely szerinti címe,



a képviselő neve,



a szervezet típusa, és



cél szerinti besorolása.

Az elérhetőségi adatok mellett a számviteli beszámoló is feltöltésre kerül képként, PDFformátumban.

Az

adatbázis

nyilvános,

az

OBH

honlapjáról

érhető

el:

http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyok-nevjegyzeke. Az adatok egyenként lekérdezhetők, exportálási lehetőség nincs. Az adatbázis statisztikai, címlista előállítási, kutatási célú felhasználásra nem alkalmas, egyes konkrét szervezetek tárolt adatainak egyenként való megjeleníthetősége miatt elsősorban monitoring feladatokra használható. 3.2 Gazdasági Szervezetek Regisztere A Gazdasági Szervezetek Regisztere12

a

KSH folyamatosan karbantartott alapnyilvántartása, amely

a hazai, adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek statisztikai adatgyűjtésekhez és feldolgozásokhoz szükséges adatait tartalmazza. Ebbe a regiszterbe minden, adókapcsolatokkal és ennek megfelelően adószámmal is rendelkező civil szervezet bekerül, függetlenül attól, hogy önálló jogi személy-e vagy sem, viszont nem képezik részét azok a hivatalosan bejegyzett kisebb civil szervezetek, amelyeknek nincs adókapcsolatuk. A regiszter statisztikai és adminisztratív forrásokból vesz át adatokat. Tartalmazza a civil szervezet: 

nevét,

11

Nagy, Renáta–Sebestény, István (2008): Methodological Practice and Practical Methodology: Fifteen Years in Nonprofit Statistics. Hungarian Statistical Review, 2008. Special Number 12. 112-138. pp. 12 Forrás: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=710&p_ot_id=700&p_obj_id=R004_2013&p_sessio n_id=80284201 Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

12




statisztikai azonosítóját (statisztikai számjelét: törzsszámát, főtevékenységének, gazdálkodási formájának és székhelyének megyekódját),



statisztikai csoportképző ismérveinek (létszám-kategória, árbevétel-kategória) kódját, valamint az azok meghatározásához szükséges alapadatokat,



székhelyét és levelezési címét,



telefon és telefax számát, valamint



telepének címét, tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét.

A statisztikai regiszter tartalma – a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok (létszám, árbevétel) kivételével – nyilvános. A regiszter által használt és nyilvántartott osztályozások: 

gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR’0813,



statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása: GFO’1114,



megyekód,



a gazdasági szervezetek létszám-kategória és árbevétel-kategória szerinti csoportosítása.

A GSZR rendszeresen átveszi az adminisztratív nyilvántartások, a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár nyilvántartásainak adatváltozásait. A regiszter név, statisztikai számjel és székhely adatai naponta frissülnek, az egységes nyilvántartás célja miatt csak adminisztratív nyilvántartásokból származó adatokkal írhatók fölül. A létszám és árbevétel évente egyszer, a levelezési cím, telefon- és telefaxszámok pedig a változás bejelentésekor módosulnak.

3.3. Nonprofit Szervezetek Regisztere (NOPREG) Mindkét fenti regisztertől különbözik a KSH nyilvántartása, amelyben valamennyi Magyarországon bejegyzett adószámmal rendelkező és adószámmal nem rendelkező civil és egyéb nonprofit szervezet szerepel.

A NOPREG tartalmazza a szervezetek

13 14

Az osztályozás részletes bemutatása a következő, 4. fejezetben található. Az osztályozás részletes bemutatása a következő, 4. fejezetben található.


13




nevét,



statisztikai azonosítóját (KSH-azonosító, törzsszám),



székhely és levelezési címét,



telefonszámát, e-mailcímét



képviselőjének nevét,



képviselőjének levelezési címét, telefonszámát,



működési kódját,



tevékenységbesorolási kódját,



jogi forma kódját.

A regiszter által leggyakrabban használt osztályozások a következők: 

működési kód,



NSZOR (nonprofit szervezetek osztályozási rendszere),



jogi forma,



megyekód,



tevékenységkód.

A nyilvántartás az évenkénti kérdőíves adatfelvétel segítségével, valamint az újonnan bejegyzett szervezetek bírósági nyilvántartásából (Civil Szervezetek Névjegyzéke) és a GSZR-ből nyerhető adatainak felhasználásával rendszeresen aktualizálásra kerül. A GSZR-ből évente egyszer átvételre kerülnek az adószámmal rendelkező civil szervezetek adatai, ezek az információk név és cím alapján összekapcsolásra kerülnek az OBH-tól átvett teljes címállomány adataival, ha egyértelműen beazonosítható egy szervezet, akkor a hiányzó vagy hibás adatok a két nyilvántartás, valamint az adatfelvételekből rendelkezésre álló információk alapján feltölthetők és korrigálhatók. Az adószámmal nem rendelkező szervezetek adatai az OBH nyilvántartásából származnak. A nyilvántartás frissítése érdekében speciális regiszterek is felhasználásra kerülnek. Ilyenek a minisztériumokban a támogatott szervezetekről vezetett nyilvántartások, az ernyőszervezetek tagszervezetekre vonatkozó adatai és a helyi önkormányzatok nyilvántartásai a területükön működő és velük kapcsolatban álló nonprofit szervezetekről. Szükség esetén az egyes szervezetek hiányzó vagy hibás adatai egyedi megkeresés alapján is pótolhatók, javíthatók.


14


A kérdőíves adatfelvételen15 keresztül a civil szervezetek jelezhetik megszűnésüket, illetve azt is, ha szüneteltetik tevékenységüket. Az alap elérhetőségi adatok (székhely cím, levelezési cím, telefonszám, e-mailcím) helyességének ellenőrzésére a kérdőíveken több kontroll-kérdés is szerepel, amit az adatszolgáltatók visszaigazolnak. Információként nemcsak a hivatalos megszüntetési dokumentumokat fogadja el a KSH, hanem azt is, ha akár a címzett, akár valamely vele kapcsolatban álló személy vagy intézmény közli a szervezet megszűnését. Gyakorlatilag nem működőnek tekinthetők azok a szervezetek is, amelyek régóta felszámolt intézményekhez kötődtek, és azok felszámolása után nyomtalanul eltűntek. A szervezettel kapcsolatos változások így folyamatosan nyomon követhetőek a regiszterben. A regiszterből nemcsak a bejegyzett, hanem a ténylegesen működő és a már megszűnt nonprofit szervezetekről is képet lehet kapni. A megszűnt szervezeteket nem töröljük ki, a működési kód tartalmazza a megszűnésre, szünetelésre vonatkozó információkat. A bírósági adatbázisban duplán bejegyzett szervezeteket szintén jelöljük.

3.4. A leggyakrabban előforduló, regiszterekkel kapcsolatos nyilvántartási hibák A továbbiakban a fent említett nyilvántartásoknak a mindennapi gyakorlatban előforduló hibáira, hiányosságaira szeretnénk felhívni a figyelmet néhány konkrét példa bemutatásával, a tapasztalatok hasznosak lehetnek mind a nyilvántartásokat vezetők, mind a felhasználók számára. 1. Minden nyilvántartás leglényegesebb eleme az egyedi azonosító. Ez biztosítja minden regiszter

összekapcsolhatóságát

más

adatbázisokkal,

így

adatok

cseréjét,

külső

ellenőrizhetőségét. Jelenleg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vétele és a NAV-nál történő bejelentkezés egymástól függetlenül zajlik, mindkét nyilvántartás más azonosítót használ. A GSZR-ben a szervezetek egyedi azonosítója az adószám első nyolc karakterével megegyező törzsszám, az OBH névjegyzékében a bírósági nyilvántartási szám. Az OBH jelenleg az adószámot nem tárolja. A KSH nonprofit regiszterében a hat számjegyből álló KSH-azonosító jelenik meg egyedi azonosítóként, de a törzsszám és a bírósági nyilvántartási szám is szerepel a jegyzékben. A NOPREG állományba tehát az OBH adatbázisból a közös bírósági azonosítójú rekordok tartalmát átvesszük, azokat külön mezőkben tároljuk. A le nem párosodott rekordokat pedig új bejegyzésűként az állományhoz fűzzük. A másik forrásként említett GSZR adatait az adószám alapján tudjuk a NOPREG adatbázishoz

15

1156-os OSAP számú „Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről”című adatlap.


15


kapcsolni. Ennek feltétele a törzsszámok megléte. Ezekre azonban vagy csak az éves adatfelvétel során az adatszolgáltató bevallása alapján, vagy karakteres – ezáltal nehézkes és sok hibára lehetőséget adó – összehasonlítgatások útján tudunk szert tenni. Az egységes és egyedi azonosításra alkalmas civil nyilvántartás kialakításának egyik legfontosabb lépése az egységes azonosító bevezetése lenne. Ha ez az azonosító valamennyi nyilvántartó rendszerben megjelenne, minden alapadat és annak változása a szervezet külön megkeresése nélkül elérhetővé válna, és átvezetésre kerülhetne a különböző nyilvántartásokban. 2. A bírósági nyilvántartást jelentő adatbázis másik problémája az információk elavultsága. A működőnek vélt sokaságnál az ún. „legkésőbbi jogerőre emelkedés évszáma” alapján – ami nem feltétlenül az alakulásnak, hanem az utolsó módosításnak az ideje –, az adatok „átlagéletkora” 8 év. A civil szervezetek sok esetben nem tesznek eleget változásbejelentési kötelezettségüknek, ezért az OBH nyilvántartása nem naprakész. 3. Szintén gyakori, hogy ugyanaz a szervezet duplán kerül bejegyzésre két külön azonosítóval, vagy valamilyen változás bejelentésekor kettőződik meg a nyilvántartásban. 4. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása vagy át nem vezetése miatt, évek óta életjelt nem adó szervezetek tízezres nagyságrendben szerepelnek a Civil szervezetek névjegyzékében, ezek a NOPREG-ben már megszűntként szerepelnek, miután vagy az éves adatfelvétel során, vagy a GSZR-ből nyert információ szerint de facto nem működnek. 5. A címadatok sokszor hiányosak, pontatlanok, elavult, nem létező utcanevek szerepelnek a nyilvántartásokban, a közterület formájának azonosítója sokszor hiányzik vagy hibás. A bevitelkor semmilyen helyesírás-ellenőrzés nem történik. 6. A hiányzó adatokat eltérő karakterekkel jelölik (*,-, –, ----, n.a.). 7. Településnévként nem hivatalos településrész-nevek is előfordulnak, mivel ilyen ellenőrzés a bejegyzéskor nem történik. Sok irányítószám hiányzik, vagy pontatlan. 8. A nevekben számos esetben elütés, felesleges szóköz, rövidítés, nem odaillő karakterek (*, %, @), rövid ékezet (pl. alapitvany) a székhelytelepülés felesleges ismétlése vagy a szervezet jogi formájának, közhasznúsági státusának említése fordul elő. 9. Gyakran „megjegyzés” rovat hiányában, a névben szerepelnek egyéb – a szervezetre vagy annak állapotára vonatkozó – információk („felszámolás alatt”, „összevonva”). 10. A szervezet képviselőinek neve egy mezőben szerepel, akkor is, ha többen vannak, titulusuk feltüntetése ugyanebben a mezőben szintén nehezen kezelhető. Előfordul, hogy a bírósági nyilvántartásban sokszor feltüntetik a képviselő anyja nevét is, illetve az olyan információkat is, hogy „önállóan”, vagy „ketten írnak alá”. Az ilyen információk számára mindenképpen egy külön megjegyzés rovatot lenne célszerű fenntartani.


16


11. A GSZR esetében szintén problémaként merül fel, az elavult, nem aktualizált osztályozások használata (GFO, TEÁOR. NSZOR). 12. Szintén a GSZR esetében nincs adat a jogi személyiségre vonatkozóan, így a származtatott jogi személy (nem önálló, de önállóan gazdálkodó, s így külön adószámmal rendelkező) szervezetek kiszűrése nem lehetséges. Ez az adatszolgáltatói kör kijelölése szempontjából fontos lenne.

4. A civil szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb osztályozások

A korábbi fejezetekben bemutatott nyilvántartások, regiszterek különböző nómenklatúrákat használnak a civil szervezetek szervezeti formájának és tevékenységének osztályozására. Ezek az osztályozások segítséget nyújtanak abban, hogy bizonyos szempontból azonos vagy hasonló jellemzőkkel bíró szervezetek adatai könnyebben leválogathatók legyenek, illetve pályázati kiírásoknál egy-egy szervezeti kört be lehessen vonni, vagy éppen ki lehessen zárni a kedvezményezettek köréből. A civil szervezetek szervezeti forma szerinti besorolására elsősorban a nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma), másodsorban a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO) használatos. A szervezetek által végzett tevékenység szerinti besorolásra a kifejezetten nonprofit szervezetekre kidolgozott nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR), az ennek részét képező tevékenységi főcsoportok (tevékenységkód), valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) használható. A továbbiakban az osztályozások jellemzőit, elérhetőségét részletesen is bemutatjuk.

4.1. Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR) Ez a besorolás a nemzetközi gyakorlatban használatos, a Johns Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project által kifejlesztett osztályozási rendszer (International Classification of Nonprofit Organizations) adaptálásával készült. Módot ad arra, hogy a szervezeteket fő tevékenységük alapján csoportokba soroljuk a bejegyzéskor közölt információk felhasználásával. Ez a rendszer egyrészt az adatok részletes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas feldolgozásának könnyítését szolgálja. Másrészt lehetőséget teremt a több tevékenységi csoportot átfogó, egyéb leválogatási szempontok (pl. ifjúsági szervezetek, hátrányos helyzetű rétegekkel foglalkozó szervezetek) szerinti keresésre is.


17


Az osztályozás 1993-ban, a nonprofit adatgyűjtések indulásakor került bevezetésre. A civil és egyéb nonprofit szervezetek alap- és közhasznú tevékenységeit osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: - a tevékenység jellemzői, - a tevékenység célcsoportja, - a tevékenység intézményi háttere. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 18 tevékenységi főcsoport, két számjegyű kód: 01-től 18-ig 2. szint: 62 tevékenységi csoport, két számjegyű kód: 01-től 62-ig 3. szint: 198 tevékenységi alcsoport, három-számjegyű kód: 011-től 622-ig Az osztályozást elsősorban a nonprofit regiszter és a nonprofit szakstatisztika használja, de pályázati kiírásoknál a központi államigazgatási szervek is alkalmazzák a kedvezményezetti kör meghatározására. Az NSZOR kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi,

az

aktuális

struktúra

változat

a

KSH

honlapján

(http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 30&p_session_id=92688990) megtalálható.

4.2. Tevékenységi főcsoportok Szintén a civil és egyéb nonprofit szervezetek főtevékenységének osztályozására szolgál. Az NSZOR nómenklatúra részét képezi, de önállóan is használatos. Legfontosabb felhasználási területei a nonprofit regiszter, a nonprofit és civil szektorral kapcsolatos publikációkban a tevékenységcsoportok szerinti adatközlés, valamint az OBH által kezelt Civil Szervezetek Névjegyzékében a cél szerinti besorolásra használatos. Az osztályozás 1993-ban került bevezetésre, eredetileg 13 csoportot tartalmazott, 1994-től a KSH áttért a 18 csoport használatára. Az osztályozás struktúrája: Az osztályozás egyszintű, 18 tevékenységi főcsoportot tartalmaz, két számjegyű kód: 01-18-ig. A kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális nómenklatúra változat

a

KSH

honlapján

(http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=P Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

18


G05&p_session_id=92688990) elérhető.

4.3. Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 08) A nómenklatúra a gazdasági tevékenységeket osztályozza, a tevékenység következő jellemzőinek figyelembe vételével: - az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzői, - a javak és szolgáltatások felhasználási célja, rendeltetése, - a felhasznált inputok, a termelési folyamat és a technológia. A gazdasági tevékenységeket folytató egységeket, illetve elsősorban a gazdasági szervezeteket sorolja be – főtevékenységük alapján – a TEÁOR 4-számjegyű szakágazatába. Az osztályozás elődje a TEÁOR’03, amely 2003.01.01-én lépett hatályba, 2011-ig párhuzamosan két tevékenységi osztályozás volt érvényben, a TEÁOR’03 és a TEÁOR’08. Jelenleg a TEÁOR’08 használatos. A négyjegyű kódot cégbejegyzéskor a cégkivonat tartalmazza, valamint a statisztikai számjel részét képezi, ezen belül a 9-12. számjeggyel azonos. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 21 nemzetgazdasági ág, betűjel: A-tól U-ig 2. szint: 88 ágazat, két-számjegyű kód: 01-től 99-ig 3. szint: 272 alágazat, három-számjegyű kód: 01.1-től 99.0-ig 4. szint. 615 szakágazat, négy-számjegyű kód: 01.11-től 99.00-ig. A TEÁOR nem tesz különbséget a statisztikai egység szervezeti formája szerint. Az ugyanazon gazdasági tevékenységet végző egységek a TEÁOR ugyanazon szakágazatába tartoznak, függetlenül attól, hogy társas vállalkozásról, egyéni vállalkozóról vagy civil szervezetről van-e szó. Jellemzően gazdaságstatisztikai területen használatos, de a GSZR és a NOPREG is nyilvántartja a civil szervezetek TEÁOR kódját. A kódok kezelését és karbantartását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az aktuális nomenklatúra változat

a

KSH

honlapján

(http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=310&p_ot_id=300&p_obj_id=0 581&p_session_id=92688990) elérhető. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

19


4.4. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO’12) A GFO minden olyan gazdálkodási formát tartalmaz, amelyet törvény vagy más jogszabály nevesít, valamint átmeneti és technikai kódként szerepelteti a jogszabály alapján megszűnt gazdálkodási formákat. A GFO a gazdálkodási formák kódjai mellett, a hozzájuk tartozó megnevezéseket, az azokhoz tartozó tartalmi leírásokat, valamint jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazza, a statisztikai számjel részét képezi, ezen belül a 13-15. számjeggyel azonos. A GFO első új változatát 1993-ban dolgozta ki a KSH, 2008-2010 között a GFO általános felülvizsgálata zajlott, a jelenleg hatályos nómenklatúra 2012 május 1-jétől használatos. Az osztályozás struktúrája: 1. szint: 1-számjegyű kód: főcsoport 2. szint: 2-számjegyű kód: csoport 3. szint: 3-számjegyű kód: gazdálkodási forma kód A GFO-t többek között a statisztikai regiszterekben (GSZR, NOPREG), a statisztikai adatgyűjtések adatszolgáltatói körének kijelölésénél, valamint adminisztratív nyilvántartásokban (pl. adóalany nyilvántartás) használják leggyakrabban. A Magyar Államkincstár is használja a központi költségvetésből illetve európai uniós forrásból finanszírozott támogatási konstrukciók (pályázatok) bejelentésére használatos űrlapokon a Kincstári Monitoring Rendszerben történő rögzítéshez. Az

aktuális

nomenklatúra

változat

a

KSH

honlapján


4.5. A nonprofit szervezetek jogi formája (jogi forma) A nómenklatúra a civil és egyéb nonprofit szervezetek által választható szervezeti formákat osztályozza. A jogi forma kód mellett tartalmazza a hozzá tartozó megnevezést is. Az osztályozás 1995-ben került bevezetésre, a Központi Statisztikai Hivatal dolgozta ki és tartja karban. Főbb


20


változásokat a közalapítványi, a közhasznú társasági (időközben megszűnt), valamint a nonprofit gazdasági társasági forma bevezetése jelentett. Az osztályozás struktúrája: Egyszintű osztályozás, a tételek száma 12. Legfontosabb felhasználási területei a nonprofit regiszterben a szervezeti formák nyilvántartása, a nonprofit és civil szektorral kapcsolatos publikációkban a jogi forma szerinti adatközlés. Az

aktuális

nomenklatúra

változat

a

KSH

honlapján


5. A civil szervezetekre vonatkozó statisztikai adatfelvétel jellemzői 5.1. Az adatfelvétel célja és az adatszolgáltatók köre A Központi Statisztikai Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban évente 40–50 olyan adatfelvételt szerepeltet, amelynek az adatszolgáltatói között civil szervezetek is vannak. A legtöbb esetben viszonylag alacsony (1–10% közötti) a civil szervezetek aránya a teljes adatszolgáltatói körön belül. Egyetlen olyan adatfelvétel szerepel az országos programban, ahol 90% fölötti a civil szervezetek aránya a megkérdezettek között: a Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről című, és kifejezetten a nonprofit, illetve civil szektor feltérképezése céljából kerül végrehajtásra. Az adatfelvétel kettős célt szolgál: 

Egyrészt Magyarország nemzeti számláinak számítása során a kérdőív mutatóiból történik a háztartásokat segítő nonprofit szektor kibocsátásának és nemzetgazdasági teljesítményének mérése.



Másrészt az adatgyűjtés feltérképezi a szektor méretét, jogi forma és tevékenység szerinti összetételét, bevételi és kiadási szerkezetét, a civil szféra foglalkoztatottsági helyzetét, az önkéntes tevékenység alakulását, valamint az infrastrukturális ellátottságot.

Az adatgyűjtés alapvető forrás a civil szférával kapcsolatos ismeretek megszerzését illetően.


21


Az adatszolgáltatók közé tartoznak a Magyarországon bejegyzett civil szervezetek: egyesületek (egyesület, szövetség, szakszervezet), alapítványok, továbbá egyéb nonprofit szervezetek: közalapítványok, köztestületek, egyesülések, pártalapítványok, érdekképviseletek, nonprofit gazdasági társaságok, szociális szövetkezetek, valamint az általuk alapított intézmények.

5.2. Az adatfelvétel tartalma Az adatfelvétel tartalmát tekintve két részre bontható, az első részbe tartoznak a regiszter-típusú információk, ezek a Központi Statisztikai Hivatal által kezelt nonprofit regiszter karbantartását szolgálják. A nyilvántartási adatok egyrészt a hivatal önálló adatgyűjtései címjegyzékének összeállításához

szükségesek,

másrészt

a

civil

szervezetek

körében

végzett

kutatások

lebonyolításához is naprakész információkat nyújtanak. Ide tartoznak: 

a szervezet elérhetőségi adatai: név, hivatalos cím, telefonszám,



a szervezet hivatalos képviselőjének adatai: név, cím, telefonszám,



a szervezet levelezési címe, e-mail címe,



a szervezet jogi formája, tevékenysége,



a szervezet adószáma.

Az adatgyűjtés másik nagy blokkját a szervezetek működési jellemzőivel kapcsolatos információk képezik. Az alapinformációk között a civil szervezetek alapítási éve, közhasznúsági státusa, hatóköre szerepel. A szervezetek humánerőforrás-ellátottságának feltérképezése céljából a tagokkal, foglalkoztatottakkal és önkéntes segítőkkel kapcsolatos kérdések szerepelnek az adatlapon. A szektor gazdasági súlyának, finanszírozási jellemzőinek megismerése céljából 30 tételből álló részletes bevételi adatokat, a legfontosabb kiadási tételeket, a lakosságnak és szervezeteknek nyújtott támogatások nagyságát, valamint a főbb mérlegtételeket tartalmazza a kérdőív. Az eszközellátottság

felmérése

céljából

az

immateriális

javak

és

tárgyi

eszközök

állománynövekedésére vonatkozó kérdések is megtalálhatók a jelentésben. A 2011-es adatgyűjtési évtől az adatlap kiegészült egy évente változó blokkal, amely kitöltése csak egy meghatározott szervezeti kör számára kötelező. Az adott csoportba tartozó szervezetek mélyebb és részletesebb elemzéséhez nyújt segítséget. Az eddigiekben a foglalkoztató, az adományosztó szervezetek mélyebb feltérképezése történt meg, a jövőben egy-egy fontosabb tevékenységcsoportra vonatkozó célvizsgálatot tervez a KSH.


22


A regiszter típusú változók egyedi szinten nyilvánosan hozzáférhetők, a szervezetek működési jellemzői csak anonimizált módon, vagy aggregált formában adhatók ki. A két adatbázis kombinációja adatvédelmi okok miatt nem kutatható.

5.3. Az adatgyűjtés módja A „Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetekről” című adatgyűjtés évenkénti, teljes körű, tehát az adatlap kitöltése minden civil szervezet számára kötelező. Az adatfelvétel 1993 óta többé-kevésbé hasonló formában valósul meg. 2001–2002-ben költségtakarékossági szempontokat figyelembe véve mintavételes forma mellett döntött a KSH, ami azt jelenti, hogy az adatgyűjtés 20– 25 ezer civil és egyéb nonprofit szervezetből álló mintán valósult meg. A szektor nagyfokú heterogenitása miatt ebben a szervezeti körben kevéssé bizonyult sikeresnek a módszer. A 2008, 2009, 2010-es években kombinált volt az adatfelvétel, ami azt jelentette, hogy a regiszteradatok és a legfontosabb pénzügyi-, illetve humánerőforrás-mutatók teljes körben, a részletesebb, elsősorban a szektor GDP-hez való hozzájárulásának számításához szükséges mutatók pedig egy 20 ezres mintán kerültek lekérdezésre. Az említett szakaszok miatt az idősoros adatbázisok csak korlátozott mértékben összehasonlíthatók. 2013-ig a KSH nyilvántartásában szereplő összes civil szervezet postai úton kapott adatokkal megszemélyesített kérdőívet, illetve a hivatal honlapjáról is letölthető és e-mailen visszaküldhető volt az adatlap. A 2014-es évtől kezdődően a KSH elektronikus adatgyűjtési rendszerén keresztül zajlik a felvétel lebonyolítása, ami annyit jelent, hogy a civil szervezetek postai úton kapnak értesítést az ELEKTRA rendszerben történő regisztrálási kötelezettségről. A rendszer használatához egyszeri regisztrálásra van szükség. Az alkalmazás alapvetően internetes, online kitöltő felülettel rendelkezik, de alkalmazható állandó internetkapcsolattal nem rendelkező számítógépes munkahelyeken is. Az új rendszerben a civil szervezetek számára is leegyszerűsödik az adatküldés. Az adatszolgáltatóknak lehetőség nyílik az adatok automatikus importálására a saját rendszereikből leválogatott adatokból, nincs szükség minden esetben a manuális adatbevitelre. A kérdőívek elektronizálása során a könnyebb kitölthetőség érdekében kényelmi funkciók beépítésére is volt lehetőség: az adatszolgáltatónak csak a számára releváns mezők jelennek meg, az összesítések automatikusan generálódnak, a kérdőíven belül vizsgálja, és ahol lehet, javítja az összefüggéseket az alkalmazás.


23


6. A civil szervezetekkel kapcsolatos adatgyűjtés feldolgozási folyamata

Az éves adatgyűjtéshez közvetlenül kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok két részből állnak, az első szakaszban történik az adatszolgáltatók által kitöltött kérdőívekből létrehozott adatállomány utólagos javítása, az adatszolgáltatás során elkövetett hibák kiküszöbölése, ezután következik a nem válaszoló szervezetek adatainak pótlása, egy speciális teljeskörűsítési eljárás segítségével.

6.1. Az adatlapok kitöltése során elkövetett gyakori hibák és javításuk 

Az adatbázis ellenőrzése, javítása során az állomány kiegészítésre kerül a címregiszterben szereplő, minden szervezetről rendelkezésre álló bázisadatokkal (szervezeti forma, tevékenységbesorolás stb.), valamint a korábbi években válaszoló szervezetek ellenőrzéshez szükséges kulcsadatokkal (taglétszám, foglalkoztatottak száma, összes bevétel stb.). Ezek az előző évi kulcsadatok megkönnyítik az elírásból származó hibák felfedezését és korrigálását.



Néhány esetben előfordul, hogy egy civil szervezet duplán szolgáltat adatot, azaz kétszer is beküldi a kérdőívet, ezeket a párban álló kérdőíveket tételesen ellenőrizni szükséges, és azok adattartalmát „egyesítve”, egyiket megtartva, a felesleges rekordot selejtezni kell.



Ellenőrizni és adott esetben javítani kell a székhelyváltozást jelentő szervezeteknél az új székhelytelepüléseket. A kézi bevitelnél gyakran előfordulnak elírások, illetve jogilag nem önálló településrészek neveinek (pl. Zugló, Szeged-Tápé) használata. Erre azért van szükség, mert a szervezet székhelytelepüléséből származó változók (településtípus, megye stb.) feltöltésekor e változó a kulcs.



Tételesen ellenőrizzük a regiszterben szereplő adatoktól eltérő adatokat jelentő szervezetek esetében, hogy az „új” válasz elfogadható vagy a régi adat maradjon-e. Gyakran előfordul, hogy a korábbi adatoktól eltérő alakulási év, közhasznúsági fokozat szerepel a kérdőív adatai között.



Számos esetben megesik, hogy a tagsággal nem rendelkező szervezetek (alapítványok, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, intézmények) tévedésből tagsági adatokat és tagdíjbevételt is megadnak, ebben az esetben a taglétszám adatok törlésre kerülnek, illetve a tagdíjakat más bevételi forráshoz kell átcsoportosítani.


24




Az adatlapon szereplő pénzügyi adatokat „ezer forintban” kell közölni, nagyon gyakran elkövetik azt a hibát az adatszolgáltatók, hogy forintban adják meg az egyes tételek értékét, ezeket a túlzó adatokat szintén ki kell szűrni, ugyanis a kisebb civil szervezetek (falusi népdalkör, nyugdíjasklub) esetében ez nagymértékű túlbecslést

eredményezne és

aránytalanul nagyot változnának a pénzügyi adatai a korábbi évekhez képest. 

Fontos megvizsgálni azt is, hogy a személyi jövedelemadó 1%-át kapott szervezetek egyáltalán jogosultak-e erre a bevételre (mikor alakultak, milyen jogi formában működnek stb.). Ha nem, az ebben a rovatban szereplő összeget át kell vezetni más rovatba. Leggyakrabban ez két okból adódik, egyrészt a szervezetek feltüntetik az első NAV értesítésben szereplő tájékoztató összeget akkor is, amikor később kiderül, nem jogosultak rá, illetve az adatbevitelkor az 1%-os bevétel sora alatti vagy feletti rovatba való összeg „csúszik el”.



Sok esetben előfordul, hogy olyan szervezet (pl. vadásztársaság) közöl normatív támogatást, mely tevékenysége okán nem kaphat ilyen formában állami juttatást. Ilyen esetben a téves tételeket át kell sorolni a nem normatív támogatások közé.



Ha egy szervezetnek nincs bevétele és kiadása, ellenőrizni kell, hogy valóban így van-e, vagy adatmegtagadásról van-e szó. Utóbbi esetben a nagyobbnak becsült szervezeteknél (pl. városi közalapítvány) meg kell kísérelni az utólagos adategyeztetést, kisebbnél (pl. falusi nyugdíjasklub) adatmegtagadást kell regisztrálni.



Nagyon gyakran előfordul, hogy az „egyéb bevétel” rovatban szerepelnek nagyobb összegek, vagy a szervezet teljes bevétele. Ha van szöveges információ, az alapján át kell kódolni a megfelelő rovatba. Ha nincs, de egyéb adatokból kideríthető a forrás, szintén átkódolható. Ha nincs kiindulópont, és jelentős összegről van szó, telefonos egyeztetésre van szükség. Ilyenkor az esetek jelentős részében nem kapunk azonnali választ, így az információ beérkezésekor tudjuk a javítást elvégezni.



Ha a szervezetnek nincs taglétszámra vonatkozó adata, pedig kellene, hogy legyen, pótolni kell a hiányt. Ha van korábbi évekből válasz, az alapján, ha nincs, hasonló méretű és tevékenységű válaszoló szervezetek átlagos válaszai alapján (pl. falusi futballklub: 20 fő). Ha nincs magánszemély tag, ellenőrizni kell, hogy valóban csak jogi személy, illetve alapszervezeti tagok vannak-e, vagy csak nem kaptunk választ. Utóbbi esetben szintén az előzőekben leírtak szerint kell eljárni.



Összhangba kell hozni a támogatási táblában szereplő (juttatás, adomány) tételeket a kiadási tábla hasonló tartalmú sorával. Ellenőrizni kell, hogy a nagy adományosztó szervezetek átvezették, feltüntették-e az átfolyó támogatásokat.


25




Sok esetben javítani, harmonizálni kell a foglalkoztatotti táblában szereplő adatokat, a kiadási táblában megjelenő bér- és járulékösszegekkel. Előfordul, hogy csak foglalkoztatotti létszám szerepel az adatlapon a hozzá tartozó bérköltség nem, illetve fordított eset is fennállhat, ebben az esetben pótolni kell a hiányzó adatot. Ha mindkét rovat kitöltött, akkor az egy főre jutó bér kiszámítása alapján szűrni, és szükség esetén javítani kell a kiugróan magas és alacsony értékeket. Gyakran előfordul, hogy az adatszolgáltatók a közterheket nem számolják el külön rovatban, hanem a bérköltséggel összevontan közlik csak, ezeket külön kell választani.



Az önkéntesek és az általuk teljesített munkaórák számának ellenőrzése és javítása hasonló módszerrel történik. Itt azonban a létszám és a munkaórák számának reális határok közötti értékét kell elsősorban figyelembe venni, ugyanis az adatközlők sok esetben túlbecslik az önkéntesek számát, vagy az általuk ledolgozott munkaóra értékét. Fokozottabban kell ügyelni a hiányzó adatok pótlására is (pl. működő és járőröző polgárőrségnek kell, hogy legyen önkéntes munkája).



Újonnan bejegyzett alapítványoknál gyakori, hogy az alapító tőkét nem közlik az adatlapon, mivel nem lehet bevétel nélkül, ilyenkor pótolni kell az alapítótól kapott összeget.

6.2. Az adatok teljeskörűsítése16 A szektor egészét jellemző, az adatlapok alapján előállítható statisztikai mutatók a válaszoló szervezetek ellenőrzött és javított tényadataiból kerülnek becslésre, azoknak a sokaság egészére vonatkozó teljes körű információknak a felhasználásával, amelyek a nonprofit szervezetek regiszteréből (NOPREG) rendelkezésre állnak. A teljeskörűsítési módszert a továbbiakban reprezentációs, vagy donorkereső módszerként fogjuk említeni. Ennek lényege az, hogy a nem válaszoló, de a regiszterből ismert jellemzőkkel rendelkező szervezetek hiányzó adatait a nyilvántartás szerint hozzájuk hasonló, de válaszoló szervezettől vesszük át. A reprezentációs módszer működési mechanizmusa a következő. A programban nyolc különböző szint, s ennek minden szintjén különböző mélységű cellastruktúrák kerültek kialakításra. A nem válaszoló szervezeteknek a program próbál a lehető legmagasabb szinten donort találni (olyan szervezetet, amely válaszolt, és ugyanabba a cellába tartozott), ha ez nem sikerül, akkor a következő szintre lép. A módszer arra az előfeltevésre épült, hogy a szervezeteket jellemző módon 16

Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011, Adattár, Központi Statisztikai Hivatal, 2013, Módszertan, http://www.ksh.hu/apps/shop.lista?p_session_id=767318563328450&p_lang=HU&p_temakor_kod=QV Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

26


meghatározza, hogy milyen tevékenységi területen működnek, milyen a jogi formájuk (ezen belül van-e tagságuk vagy nincs), az ország melyik részén és milyen jellegű településen (község, város, megyeszékhely, Budapest, illetve szűkítetten Budapest vagy vidék) vannak bejegyezve. A módszer szintjei prioritási sorrendben a következők voltak: 1. NSZOR-csoport (198 alcsoport), jogi forma, településtípus, megye 2. NSZOR-csoport (198 alcsoport), jogi forma, településtípus, régió 3. NSZOR-csoport (198 alcsoport), jogi forma, településtípus 4. NSZOR-csoport (18 főcsoport), jogi forma, településtípus, megye 5. NSZOR-csoport (18 főcsoport), jogi forma, településtípus, régió 6. NSZOR-csoport (18 főcsoport), jogi forma, településtípus 7. NSZOR-csoport (198 alcsoport), tagsági forma, településtípus 8. NSZOR-csoport (18 főcsoport), tagsági forma, főváros-vidék Az eljárás egy életszerű példa segítségével a következőképpen illusztrálható. Ha például van egy nem válaszoló szervezet, amely a regiszterinformációk szerint egy Vas megyei faluban, alapítványi formában működik, és lelkisegítség-nyújtással foglalkozik, akkor donorként az algoritmus első szintjén csak olyan szervezetet kaphat, amely ugyanezekkel a jellemzőkkel bír. Amennyiben a program nem talál neki donort az első szinten, akkor a második szinten kezd el keresni egy hasonló jellemzőkkel bíró szervezetet, azzal a különbséggel, hogy a településtípust már nem tekinti meghatározó jellemzőnek. Ha netán a szervezet eljut a nyolcas szintre anélkül, hogy megfelelő donort kapna, akkor végeredményben bármilyen egészségügyi válaszoló civil szervezet a donorja lehet. A program lefutása során a nem válaszoló szervezetek döntő hányada a legfelső három szinten kap megfelelő donort, és csak nagyon kevés szervezetnél jellemző, hogy az összekapcsolási sorrend szerint egy viszonylag távoli „reprezentáns” lesz a donorszervezet. Annak érdekében, hogy egy adott donorszervezet ne legyen sokszor felhasználva, az eljárás alkalmaz egy ún. maximalizációs számot. Ennek segítségével meg lehet határozni, hogy egy szervezet hányszor szerepelhet donorként az összekapcsolás során. Az eljárásból kihagyjuk a szervezetek azon csoportját, melyet az ún. kiemelt szervezetek alkotnak, olyanok, amelyek bizonyos adatai az átlagnál lényegesen nagyobbak. Ezek körét négy mutató alapján határozzuk meg (összes bevétel > 600 millió forint és/vagy az 1%-os szja-felajánlás > 5 millió forint és/vagy a Nemzeti Együttműködési Alaptól (NEA) származó támogatás > 5 millió


27


forint és/vagy a számított főállású foglalkoztatottak17 száma > 400 fő). Erre azért van szükség, mert ezek a szervezetek önmagukban is képesek befolyásolni a szektor legfontosabb mutatóit. Ha egy szervezet bármelyik mutató mentén átlépi a küszöbértéket, akkor bekerül a kiemelt szervezetek közé, ami azt jelenteti, hogy bár nem vesz részt donorként a pótlásban, de adatai természetesen szerepelnek a statisztikákban. A fenti módszertani elvek mentén kialakul egy olyan adatbázist, amely a válaszoló szervezetek rekordjai mellett tartalmazza a nem válaszolók adatait is, olyan formában, hogy a regiszterben szereplő adataik mellett megjelenik a reprezentáns szervezettől átvett valamennyi hiányzó információ. A reprezentációs módszer révén lehetőség nyílik arra, hogy részletesebb, a valóságot regionális, megyei szinten is jobban tükröző adatok jöjjenek létre.

7. A nonprofit szektor nemzetgazdasági teljesítményének számítása

A GDP termelési oldalról történő becslése a termelési számla alapján történik, ami a termelési folyamathoz kapcsolódó gazdasági műveleteket tünteti fel. Az intézményi szektorokra és ágazatokra készül, forrásait a kibocsátás, felhasználásait a folyó termelőfelhasználás adja, ezek különbözete a bruttó hozzáadott érték. Nemzetgazdasági szinten a termelési számla egyenlegező tétele a bruttó hazai termék, közismert angol rövidítéssel a GDP. Ez a mutató nem más, mint az ágazatok (vagy szektorok) által előállított bruttó hozzáadott érték összege alapáron plusz az ágazatokra (vagy szektorokra)

fel

nem

osztható

termékadók

és

-támogatások egyenlege. A nemzeti számlák rendszere öt intézményi szektort tartalmaz, (pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok, államháztartás, háztartás, háztartásokat segítő nonprofit intézmények) jelenleg a nonprofit szektor elszámolásai ezekbe a szektorokba ágyazva fordulnak elő. A szektorba sorolás a nemzeti számlák rendszerében nemcsak a jogi forma szerint, hanem a bevételi és a tulajdonosi szerkezetnek is megfelelően történik. Ennek megfelelően a civil és egyéb nonprofit szervezetek besorolhatók a vállalati, a pénzügyi vállalatok, az államháztartási vagy a háztartásokat 17

Számított főállású foglalkoztatotti létszám: a főállású teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét. Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

28


segítő nonprofit intézmények szektorába. A nonprofit szervezetek csoportosításának alapszempontjait a Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA 1995) módszertani útmutatójában ajánlott nemzetközi gyakorlatból vettük át, s ezeket alkalmazzuk. Ennek alapján az államháztartási szektorba kerülnek azok a nonprofit intézmények, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, nem piaci termelők, és a kormányzat irányítása alatt állnak. Itt kell elszámolni azon nonprofit szervezetek tevékenységét is, amelyek a központi kormányzat irányítása alatt állnak, és tevékenységük az egész gazdasági területre kiterjed. A nem pénzügyi vállalati szektorba kerülnek az önálló jogi személyiséggel rendelkező, nem pénzügyi vállalatokat segítő nonprofit intézmények vagy egyesületek, amelyek piaci termelők, és fő tevékenységük a javak és nem pénzügyi szolgáltatások előállítása. Ennek fő kritériuma, hogy a szervezet alaptevékenységéből származó ár és díjbevétel és a vállalkozási tevékenységük bevétele fedezze termelő ráfordításaiknak több mint 50 százalékát. Továbbá idesoroljuk azokat a nonprofit szervezeteket, amelyeknek fő bevételi forrása a jogi személyektől származó tagdíjbevétel, melyért cserébe ők ún. vállalatokat segítő nonprofit tevékenységet folytatnak. A tagdíjakat nem transzferként, hanem a nyújtott szolgáltatások ellenértékeként, azaz árbevételként kell értékelni. Ilyenek a munkáltatói és szakmai érdekképviseletek. Itt kerülnek még elszámolásra az általános gazdaságfejlesztési céllal létrehozott társaságok, valamint azon vállalkozásfejlesztési alapítványok tranzakciói, amelyek nem kerültek át az állami szektorba. A pénzügyi vállalatok szektorába kerülnek az önálló jogi személyiséggel rendelkező nonprofit intézmények, amelyek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés és/vagy a kiegészítő pénzügyi tevékenység, vagy amelyek pénzügyi vállalatokat segítenek. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorában szerepelnek azok a nem nyereségérdekelt civil szervezetek, amelyeket nem közvetlenül irányít a kormányzat. Fő bevételi forrásaik a háztartásoktól, mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokból, kormányzati befizetésekből és tulajdonosi jövedelmekből származnak. Itt kerülnek elszámolásra az egyházak, valamint a politikai pártok tevékenysége is. A háztartásokat segítő nonprofit szektor szervezetei által nyújtott szolgáltatásokat (beleértve csekély vállalkozási tevékenységüket is) költségszinten értékeljük. A szektor bruttó termelési értékét a folyó termelőfelhasználás, a bruttó munkajövedelmek, az


29


állóeszköz-felhasználás és a nettó adók összege adja. A folyó termelőfelhasználást az anyagköltség és az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások, valamint az egyéb költségek alkotják ebben a szektorban. A két érték különbsége adja meg a háztartásokat segítő nonprofit szektor hozzáadott értékét. A más szektorba sorolt szervezetek hozzáadott értékének kiszámítása az illető szektorban alkalmazott módszerek szerint történik. A teljes nonprofit szektor bruttó hozzáadott értékének mérése a nonprofit szatellit számla kidolgozásával valósítható meg. A kiindulási alap a nonprofit szatellit számla létrehozásához az öt szektorban elszámolt nonprofit intézmények adatainak aggregálása, az összevont nonprofit szektor számla összeállítása lehet. Az ESA kereteinek felhasználása során három alapvető nehézség merül fel: 

Az ESA rendszer komplex adatigényeit kielégítő, a hiánytalan kitöltéshez szükséges adatok a nonprofit szektorról nem elérhetők.



A nonprofit szektor sajátos jellemzői nem mindig illeszkednek az ESA előírásaihoz (pl. önkéntes munka-input jelenléte, a piaci nonprofitok nem piaci jellegű kibocsátásai).



A nonprofit szektor teljesítményének értékeléséhez nem pénzben kifejezett mutatók is szükségesek.

Jelen pillanatban a nemzeti számlák összeállítása során használt definíciónak megfelelően csak a háztartásokat segítő, döntően magánforrásokból finanszírozott nonprofit szervezetek jelennek meg önálló szektorként. A háztartásokat segítő nonprofit szervezetek által előállított hozzáadott érték 2011-ben 254 014 millió forint volt, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 0,9 százalékát tette ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektor számításához használt legfőbb adatforrások a Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről (OSAP 1156); a Statisztikai jelentés a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházak, valamint az általuk alapított intézmények részére (OSAP 1658); a politikai pártok által a Cégközlönyben közzétett pénzügyi beszámolók.


30


8. Az önkéntes munka számbavételének módszertana a munkaerő-felmérésben

A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezetett be egy magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvételt, az ún. munkaerő-felmérést (MEF). Az adatgyűjtés célja, hogy a gazdasági aktivitást, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A 2011. III. negyedévében „Önkéntes munka” címmel első alkalommal kapcsolódott kiegészítő felvétel a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint a Johns Hopkins Egyetem (JHU) által az önkéntes munka mérésére kidolgozott módszertani kézikönyv ajánlásait a KSH 2011 elején az elsők között adaptálta, s ezekkel összhangban hajtotta végre a kiegészítő felvételt. A felmérésben használt fogalmak és módszertan: Referencia-időszak: A kikérdezést megelőző 12 hónapos időszak. Az adatgyűjtés 2011. július 11. és október 9. között valósult meg. Önkéntes munka: (i) közvetlenül, vagy valamilyen szervezeten keresztül, (ii) saját akaratból, ingyen, ellenszolgáltatás, fizetség nélkül, (iii) háztartásukon kívül élő személyek javára vagy a társadalom (csoport, tágabb közösség, állatok vagy a környezet stb.) hasznára végzett tevékenység. (A definíció szerint a háztartáson kívül élő szülő, gyermek, rokon javára végzett munka is önkéntes munkának számít.) Önkéntesek: Azok a 15–74 éves személyek, akik (i) közvetlenül, vagy valamilyen szervezeten keresztül, (ii) önszántukból, ingyen, ellenszolgáltatás, fizetség nélkül, (iii) háztartásukon kívül élő személyek javára, vagy a társadalom hasznára a kiegészítő kérdőív első kérdésében felsorolt tevékenységek közül bármelyiket végezték rendszeren, alkalmanként, vagy akár csak egyetlen alkalommal is a kikérdezést megelőző 12 hónap során. A rokonok javára végzett tevékenységek is beletartoznak az önkéntes tevékenységek körébe, amennyiben a kedvezményezettjei más háztartásban élnek. Közvetlen önkéntes munkát végzők: Azok a 15–74 éves személyek, akik saját szervezésben, Copyright © 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma

31


közvetítés nélkül végeztek önkéntes tevékenységet a kikérdezést megelőző 12 hónap során. Szervezeten keresztül önkéntes munkát végzők: Azok a 15–74 éves személyek, akik egy nonprofit vagy egyéb szervezetnek, vagy azon keresztül, annak szervezésében végeztek önkéntes munkát a kikérdezést megelőző 12 hónap során. Az önkéntes munkát végzők által ledolgozott/teljesített éves óraszám: A kikérdezést megelőző 12 hónap során közvetlenül és/vagy szervezeten keresztül önkéntes tevékenységre fordított órák száma összesen. Az önkéntes tevékenységre fordított idő az elmúlt 12 hónapban önkéntes munkával töltött napok, illetve napi percmennyiségek alapján becsült. A szervezeten keresztül önkéntes munkát végzők által ledolgozott/teljesített éves óraszám: A szervezeten keresztül önkéntesként végzett időráfordítás számbavételekor legfeljebb 3 szervezetnél legfeljebb 3-féle tevékenység tételes jelölésére volt lehetőség, illetve a további szervezeteknél ledolgozott időráfordítást együttesen lehetett megadni. Az egy személy által ledolgozott/teljesített időráfordítások csak abban a nemzetgazdasági ágban, illetve abban a foglalkozási főcsoportban jelennek meg, amelyet a megkérdezett a (leg)fontosabbnak tartott, vagy amelyiknél a legtöbb időt töltötte önkéntes munkával. A szervezeten keresztül önkéntes munkát végzők tevékenységének becsült értéke: Egy órára jutó munkajövedelem * szervezeten keresztül önkéntes munkában ledolgozott éves óraszám. Az egy órára jutó munkajövedelem adatforrása: az éves integrált gazdaságstatisztikai jelentések, valamint az éves adóbevallások adatai alapján összeállított közös adatbázis, aminek vonatkozási köre a legalább 1 főt alkalmazó vállalkozások, valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Az egy órára jutó munkajövedelem adatok nemzetgazdasági ágak szerinti bontása szolgált az értékbecslés alapjául. A szervezeten keresztül önkéntes munkában ledolgozott órák száma az „Önkéntes munka” című MEF-kiegészítő felvételből származik. A szervezeten keresztül végzett önkéntes munka értékének becslése a gazdasági ágak szintjén történt, az egy órára jutó munkajövedelem, illetve a ledolgozott éves óraszám alapján. Az „összesen” a nemzetgazdasági ágak számított mutatóinak összegzéséből adódik. A szervezeten keresztül önkéntes munkát végzők tevékenységének becsült értéke demográfiai, illetve egyéb munkaerő-piaci jellemzők mentén a ledolgozott órák arányában került felosztásra. A közvetlen önkéntes munkát végzők tevékenységének becsült értéke: Egy órára jutó munkajövedelem az „Egyéb szolgáltatás” nemzetgazdasági ágban * közvetlen önkéntes munkában ledolgozott éves óraszám. Az egy órára jutó munkajövedelem adatforrása: a Közös Adatbázis (ugyanaz, mint „A szervezeten keresztül önkéntes munkát végzők tevékenysége értékének” címszó alatt említett). A közvetlen


32


önkéntes munkában ledolgozott órák száma az „Önkéntes munka”című MEF kiegészítő felvételből származik. A közvetlen önkéntes munka nemzetgazdasági szintű értékének becslése az „Egyéb szolgáltatás” nemzetgazdasági ágban egy órára jutó munkajövedelem 2011-ben, illetve a közvetlen önkéntes munkában ledolgozott éves óraszám alapján történt. A közvetlen önkéntes munkát végzők tevékenységének becsült értéke demográfiai, illetve egyéb jellemzők mentén a ledolgozott órák arányában került felosztásra. Az önkéntes munkát végzők tevékenységének becsült értéke: A szervezeten keresztül önkéntes munkát végzők tevékenységei, valamint a közvetlen önkéntes munkát végzők tevékenységei becsült értékének összege.

9. A civil szektorról elérhető adatok közzétételi formái

A jelenlegi civil szervezetekkel kapcsolatos tájékoztatási rendszer két legfontosabb pillére a nonprofit regiszterből és a nonprofit adatfelvételből származó mikroadatok, illetve az ezekből képzett makroadatok, amelyek megjelennek az elemzésekben, táblázatokban, lekérdezhető adatbázisokban. Az alábbiakban ezeknek az adatoknak a tartalmát és formáját, elérhetőségét mutatjuk be részletesen.

9.1. Mikroadatok A mikroadatok körébe soroljuk a Nonprofit regiszterben nyilvántartott, valamint az adatfelvételből származó egyedi információkat. A statisztikai törvény18 értelmében a szervezet neve, statisztikai csoportképző ismérveinek kódja, székhelye, levelezési címe, telefonszáma, képviselőjének neve (amennyiben ehhez hozzájárul) nyilvános adatnak minősül. Lehetőség van arra is, hogy a regiszteradatokhoz a válaszoló szervezetek esetében hozzákapcsoljunk a nonprofit adatfelvételből származó, szintén nyilvános adatokat (bevételnagyság kategória, foglalkoztatotti létszámkategória stb.) Az információk DBF-, SPSS- és Excel-formátumban érhetők el. A regiszter típusú adatokat önálló kérdőíves felmérések lebonyolítása, interjúk készítése céljából

18

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §. (2) és (3) bekezdése értelmében.


33


rendelik meg leggyakrabban. A nonprofit adatbázis szintén egyedi szinten tartalmazza a szervezetek által az éves adatszolgáltatások teljesítése folyamán közölt adatokat (alapinformációk, bevételek, kiadások, humánerőforrás, mérlegadatok stb.). Az adatvédelmi előírásokat szigorúan betartva, ezek a változók csak anonimizált, egyedi beazonosításra alkalmatlan formában, vagy bizonyos aggregált csoportokban közölhetők. Az adatbázis szintén DBF-, SPSS- és Excel-formátumban áll rendelkezésre.

9.2. Makroadatok A regiszterből, valamint a nonprofit adatbázis elemi adataiból különböző ismérvek mentén aggregátumok képzésére kerül sor. Az aggregált adatok főbb megjelenési formái az elemzések, táblázatok, lekérdezhető adatbázisok. A használt csoportképző ismérvek: 

szervezeti típus



szervezeti jelleg



NSZOR-kategóriák



tevékenységcsoportok



bevételi nagyságcsoportok



településtípus



megye, régió

Az idősoros adatok összekapcsolhatók (1993 és 2011 között), és a módszertani változásokat figyelembe véve – bizonyos korlátok mellett – összehasonlíthatók. Homogén adatbázis19 a donorkereső módszer bevezetése óta (2003) érhető el. A mikro- és makroadatok legfontosabb felhasználói:  a

jóléti

ellátó

rendszerek

működtetéséért

felelős

minisztériumok

és

társadalombiztosítási szervezetek (KIM, EMMI, PM, BM),  a civil szervezetek állami támogatásának ellenőrzésével megbízott Állami Számvevőszék,

19

A homogén adatbázisban a változók tartalma és formája megegyezik minden évre vonatkozóan.


34


 a civil szervezetek támogatásában szerepet vállaló központi állami pénzalapok és közalapítványok (pl. NKA, NEA),  a civil szektorral kapcsolatos ismereteket oktató egyetemek (Corvinus Egyetem, ELTE, KLTE, JPTE) és menedzserképző intézmények,  a nonprofit csúcsszervezetek, ernyőszervezetek,  kutatóintézetek,  felsőfokú intézmények oktatói, kutatói,  PHD-hallgatók, egyetemisták,  a civil szférában tevékenykedő szakemberek.

9.3. Tájékoztatási formák A továbbiakban a civil szervezetek adataival kapcsolatos legfontosabb tájékoztatási formák kerülnek bemutatásra. – Papíralapú tájékoztatási formák: -

összefoglaló jellegű kiadvány

A „Nonprofit szervezetek Magyarországon” című elemző kiadvány 1994 és 2012 között minden évben megjelent többé-kevésbé azonos szerkezetben és tartalommal. A kiadvány rövid, összefoglaló fejezeteket tartalmaz a szektor szerkezetéről, méretéről, gazdálkodásáról, humánerőforrásáról, valamint a szektorban zajló változásokról, a statisztikai mutatók alakulásának fontosabb tendenciáiról. A mellékletben szereplő módszertani fejezet ismerteti az adatfeldolgozás folyamatait, valamint a reprezentációs módszer leírását. A táblamelléklet általában 250-300 táblázatot tartalmaz, amely az adatok továbbfeldolgozására és mélyebb elemzésére is lehetőséget nyújt a felhasználók számára. A táblamelléklet 2011-ig papír alapon és CD-n is megjelent Word-, illetve Excelformátumban, 2012-ben a táblázatok CD-n találhatók Excel- és PDF-változatban. 2013-tól a hagyományos papír alapú kiadványt felváltotta a Központi Statisztikai Hivatal honlapján elérhető Adattár (http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_ id=809419407776924&p_lang=HU), ami táblázatos formában tartalmazza a szektorra vonatkozó adatokat. A táblázatok Excel-formátumban bárki számára hozzáférhetők és ingyenes letölthetők. – Internetes megjelenési formák:

statisztikai tükör stadat-táblák


35


tájékoztatási adatbázis meta adatbázis

-

Statisztikai tükör:

A 2005-ös évvel kezdődően, minden évben a tárgyidőszakot követő év decemberében jelenik meg a civil

és

nonprofit

szektor

legfontosabb

jellemzőit

bemutató

statisztikai

tükör

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit11.pdf). A rövid elemzés célja, hogy a legfontosabb és legkeresettebb mutatók rendelkezésre álljanak fél évvel a részletes adatokat tartalmazó kiadvány megjelenése előtt. A statisztikai tükör két-három oldalas összefoglalót tartalmaz a főbb témaköröket (méret, szerkezet, gazdasági háttér, humánerőforrás) illetően, valamint az elemzéshez kapcsolódik a legfontosabb adatokat tartalmazó, 20–25 db táblázat. A legfontosabb jellemzőket bemutató statisztikai tükör mellett tematikus elemzések is megtalálhatók ebben a formátumban. 2011-ben és 2013-ban jelent meg „A humánerőforrás alakulása a nonprofit szektorban” (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofithumanero.pdf) illetve „A nonprofit szervezetek humánerőforrása” (http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit_humanero.pdf) című tematikus elemzés, ezek a több oldalról is felmerülő, foglalkoztatotti adatok iránti igény kielégítése céljából születettek. Az utóbbi részletesebb kiadvány a szektor humánerőforrás-helyzetét a munkavállalók demográfiai jellemzőinek, illetve a foglalkoztatottak speciális csoportjai munkaerőpiaci helyzetének elemzésével mutatja be. Ismerteti továbbá a bérek alakulását az egyes foglalkoztatási típusokban, valamint a bérköltség finanszírozási forrásait, a munkaerő-toborzás módját, illetve a humánerőforrás-ellátottság jellemzőit is. Ezek az elemzések a honlapon bárki számára hozzáférhetőek, de főleg az adott részterülettel foglalkozó szakemberek, államigazgatási szereplők számára fontos, hogy minél több ilyen tematikus szám jelenjen meg egy-egy speciálisabb témára vonatkozóan. A nonprofit adatfelvétel egy-egy szervezeti kört vagy speciális részterületet feltérképező adataiból a jövőben további kiadványok (adományozás, oktatás) megjelentetését tervezzük.

A

Stadat-táblák

Központi

Statisztikai

Hivatal

honlapjáról

letölthető

Stadat-táblázatok

(http://www.ksh.hu/stadat_eves_3_2) jelenleg a 2005 és 2011 közötti időszakra vonatkozó adatokat tartalmaznak. A táblázatokban településtípus, megye-régió (http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_3), tevékenységcsoport, jogi forma és bevétel-nagyságcsoport dimenziók szerint közlünk adatokat. A


36


táblákban megjelenő információk a civil és egyéb nonprofit szervezetek számára, közhasznúsági fokozatára, működési jellemzőire, valamint gazdálkodási szempontból a bevételekre, pályázati forrásokra, illetve a szervezetek által nyújtott támogatásokra vonatkoznak. A Stadat-táblák köre az évek során folyamatosan bővül.

-

Tájékoztatási adatbázis:

A tájékoztatási adatbázis http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=QPG

a

KSH honlapján elérhető, külső felhasználók számára készült táblázó alkalmazás. Jelenleg a 2003 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan tartalmaz homogén adatköröket a teljeskörű adatfelvételek alapján. Az adatbázisban a legfontosabb mutatók szerepelnek, úgymint a nonprofit szervezetek száma, a szektor teljes bevétele, kiadása, a szektorban foglalkoztatottak száma, valamint az önkéntesek létszáma. Ezek az adatok jogi forma és tevékenységcsoport szerinti bontásban táblázhatók az említett nyolc éves időszakra vonatkozóan.

A

Meta adatbázis:

nonprofit

és

ezen

belül

civil

szakstatisztikával

kapcsolatos

metaadatbázis

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=110&p_ot_id=100&p_obj_id=Q PG&p_session_id=28197168 tartalmazza az adatgyűjtési módok és források leírását, a leggyakrabban

használt

fogalmakat,

osztályozásokat

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=110&p_almenu_id=103&p_ot_id =100&p_obj_id=QPG&p_session_id=28197168&p_nav=Osztályozásai , valamint azok tartalmát. Ezen felül a szakstatisztika története, módszertana, illetve a minőségi jellemzők szintén elérhetők magyar és angol nyelven a felhasználók számára. A meta rendszerben található leírások nagyban elősegítik,

hogy

a

kiadványokban

közölt

adatok,

valamint

a

regiszterből

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=710&p_ot_id=700&p_obj_id=R 020_2013&p_session_id=28197168 rendelkezésre bocsátott információk a felhasználók számára is közérthetővé, értelmezhetővé váljanak.

-

Kutatószoba:

A KSH Kutatószobájában http://www.ksh.hu/kutatoszoba az egyedi statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett biztosítjuk az anonimizált mikroadatokhoz való hozzáférést. A kutatók, illetve a téma iránt érdeklődők – külön megállapodás szerint – kérhetik igényeinek megfelelő speciális adatállományok előállítását és a Kutatószobában történő hozzáférés biztosítását. Mivel a nonprofit adatfelvételek


37


rekordszintű anonimizált adatállománya minden évben elkészül, ezért a szükséges adatvédelmi átalakítások után biztosítani tudjuk a teljes adatbázishoz, illetve annak egy meghatározott részéhez való hozzáférést, amennyiben a felhasználók részéről igény mutatkozik erre.

10. Gyakran ismételt kérdések

1. Hány főállású munkavállalót alkalmaztak a civil szervezetek által 2011-ben? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011 című Adattár 3.9-es tábla 2. A civil szervezetek mekkora összegű külföldi támogatásban részesültek 2011-ben? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011 című Adattár 2.47-es tábla 3. Hány civil szervezet működik a bajai kistérségben? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011 című Adattár 1.23-as tábla 4. Mennyi volt a baranya megyei civil szervezetek összes bevételének összege 2011-ben? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011 című Adattár 4.37-es tábla 5. A civil szervezetek bevétele 2003 és 2011 között? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=15515&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2011 című Adattár 5.14-es tábla


38


6. A civil szervezetek hány megváltozott képességű munkavállalót alkalmaztak 2011-ben? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=10489&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU A nonprofit szervezetek humánerőforrása című kiadvány, táblamelléklet, 8. tábla 7. A civil szervezetek hány felsőfokú végzettségű munkavállalót alkalmaztak 2011-ben? http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=10489&p_temakor_kod=KSH&p_session_i d=894127861041427&p_lang=HU A nonprofit szervezetek humánerőforrása című kiadvány, táblamelléklet, 12. tábla 8. Hány nonprofit szervezet osztott ki adományokat 2005 és 2012 között? http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg007.html 3.2.9-es számú Stadat tábla 9. Heves megyében hány közhasznú alapítvány működött 2006-ban és 2011-ben? http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk009.html 6.3.2.8-as számú Stadat tábla 10. A civil szervezetek által kötelezően kitöltendő 1156-os számú adatlap minta hol található? http://www.ksh.hu/docs/hun/info/02osap/2014/kerdoiv/k141156.pdf ksh honlap/adatszolgáltatóinknak/nyomtatványok/1156

MELLÉKLETEK


39


1. sz. melléklet: A 2013. tárgyévi 1156. OSAP sz. Statisztikai jelentés a civil és egyéb nonprofit szervezetek tevékenységéről


40



41



42



43



44



45



46


2. sz. melléklet: Aktuális NSZOR – Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere                                                         

011 Országos, regionális közszolgálati hírközlés 012 Helyi tömegkommunikáció 013 Közösségi televíziózás 014 Kiadói tevékenység támogatása 015 Általános és egyéb hírközlés, tömegkommunikáció 016 Közhasznú kiadói, hírközlési tevékenység (Kht.) 021 Irodalmi tevékenység 022 Képző- és iparművészet 023 Előadó művészet 024 Film- és fotóművészet 025 Építészet, építőművészet 026 Egyéb művészeti tevékenység 027 Közhasznú művészeti tevékenység (Kht.) 031 Műemlékvédelem 032 Közgyűjtemények támogatása 033 Történelmi, kegyeleti emlékápolás 034 Honismeret, helytörténet 035 Magyar nyelv ápolása 036 Közművelődés 037 Olvasó és irodalmi körök 038 Népművészet, hagyományőrzés 039 Kisebbségi kultúra ápolása 041 Többcélú és egyéb kulturális tevékenység 042 Közhasznú kulturális tevékenység (Kht.) 051 Egyházak, szerzetesrendek, gyülekezetek 052 Egyházi szervezetek 053 Szerzetesrendek 061 Hitéleti tevékenység támogatás 062 Ifjúsági hitélet 063 Hitéleti építés, felújítás 071 Sport 072 Technikai sport 073 Szellemi sport 074 Diáksport 081 Sportélet támogatása 082 Sportbarátok szervezetei 091 Természethez kötődő sporttevékenység 092 Tömegsport, játék 093 Hobbi- és gyűjtőtevékenység 094 Galambászat 095 Öregdiákok szervezetei 096 Szabadidős ifjúsági szervezetek 097 Nyugdíjas szervezetek, klubok 098 Rétegszervezetek, klubok 099 Technikai szabadidős és hobbitevékenység 101 Vadásztársaság 102 Vadászat támogatása 111 Horgászegyesület 112 Horgászat támogatása 121 Többcélú és egyéb szabadidős tevékenység 122 Közhasznú sport és szabadidős tevékenység (Kht.) 131 Óvodai oktatás, támogatása 132 Általános iskolai oktatás támogatása 133 Középfokú oktatás támogatása 134 Szakmunkásképzés támogatása 135 Egyéb gyermekoktatás támogatása 141 Felsőoktatás támogatása


47


                                                           

151 Ismeretterjesztés támogatása 152 Nyelvoktatás 153 Népfőiskola 154 Szakmai tovább- és átképzés 155 Többcélú, egyéb felnőttoktatás 161 Többcélú és egyéb oktatás támogatása 162 Közhasznú oktatási tevékenység (Kht.) 163 Diákok és hallgatók szervezetei 171 Orvostudomány 172 Természettudomány 173 Műszaki tudományok 174 Informatika, számítástechnika 175 Agrártudomány 176 Ipari, technológiai kutatás 181 Bölcsészettudomány 182 Társadalomtudomány 183 Közgazdaságtudomány 191 Többcélú és egyéb tudomány, kutatás 192 Közhasznú tudományos, kutatási tevékenység (Kht.) 201 Kórházi eszköz- és műszerfejlesztés támogatása 202 Kórházi és intézeti ellátás támogatása 211 Egészségügyi mentőszolgálat támogatása 221 Járó-beteg ellátás eszköz és műszerfejlesztése, tá 222 Járó-beteg és rehabilitációs ellátás támogatása 231 Alkoholprobléma kezelése 232 Drogprobléma kezelése 233 Pszichológiai probléma kezelése 234 Mentálhigiéné 235 Lelki segélynyújtás 236 Egyéb és összetett mentális betegségek kezelése, t 241 Közegészségügy, egészségnevelés 251 Természetgyógyászat 252 Többcélú és egyéb egészségügyi támogatás 253 Közhasznú egészségügyi tevékenység (Kht.) 261 Intézményes gyermek- és ifjúságvédelem 262 Bölcsődei ellátás 263 Többcélú és egyéb gyermek- és ifjúságvédelem 271 Nagycsaládosok szervezetei, támogatása 272 Kolping család szervezetek, támogatás 273 Családi problémák kezelése 281 Intézményes egészségkárosult ellátás támogatása 282 Mozgáskorlátozottak szervezetei, támogatása 283 Értelmi fogyatékosok szervezetei, támogatása 284 Krónikus betegek szervezetei, támogatása 285 Vesebetegek szervezetei, támogatása 286 Cukorbetegek szervezetei, támogatása 287 Látás- és hallássérültek szervezetei, támogatása 288 Egészségkárosultak egyéb és általános támogatása 291 Intézményes idősellátás és támogatása 292 Idősek szervezetei, támogatása 301 Önsegélyező egészség és nyugdíjpénztárak 302 Szociális önsegélyező szervezetek 303 Általános és többcélú önsegélyezés 311 Hajléktalanok támogatása 312 Menekültek támogatása 313 Szegények támogatása 314 Rászorult csoportok támogatása 315 Rászorult egyének támogatása 321 Többcélú humanitárius szervezetek 322 Vállalati, dolgozói szociális támogatás


48


                                                           

323 Általános és egyéb szociális ellátás, támogatás 324 Közhasznú szociális tevékenység (Kht.) 331 Tűzoltás 332 Egyéb katasztrófa-elhárítás, életmentés 333 Tűzoltás, egyéb katasztrófa-elhárítás támogatása 341 Természeti környezet védelme, támogatása 351 Épített környezet védelme, támogatása 361 Állatkórház, állatmenhely 362 Többcélú és egyéb állatvédelem, támogatás 371 Többcélú és egyéb környezetvédelem, támogatás 372 Közhasznú környezetvédelmi tevékenység (Kht.) 381 Általános és országos településfejlesztés 382 Regionális településfejlesztés 383 Város- és falufejlesztés 384 Helyi infrastruktúra fejlesztése, fenntartása 385 Közhasznú közlekedésfejlesztés, -fenntartás (Kht.) 386 Közösségfejlesztés, polgári körök 387 Közhasznú kommunális és település ellátás (Kht.) 388 Közlekedési rendszer fejlesztése, fenntartása 391 Ingatlantulajdonosok és bérlők szervezetei 392 Üdülőtulajdonosok szervezetei 393 Lakásellátás javítása, támogatás 401 Többcélú és egyéb település- és lakásfejlesztés 402 Közhasznú településfejlesztés (Kht.) 411 Általános és országos gazdaságfejlesztés 412 Helyi és regionális gazdaságfejlesztés 413 Gazdasági vállalkozások támogatása 414 Garanciaalap, felelősség- és hitelbiztosítás 415 Közhasznú gazdasági tevékenység (Kht.) 416 Idegenforgalom, turizmus fejlesztése, támogatása 417 Konkrét gazdasági ágazat fejlesztése 421 Szociális foglalkoztatás 422 Munkanélküliség kezelése 423 Munkanélküliek, álláskeresők szervezetei 424 Közhasznú foglalkoztatási tevékenység (Kht.) 431 Többcélú és egyéb gazdaságfejlesztés 432 Közhasznú gazdaságfejlesztés (Kht.) 433 Közhasznú szakmai, vállalkozási szolgáltatás (Kht. 441 Emberi jogok védelme 442 Kisebbségvédelem 443 Női jogok védelme 444 Károsultak rehabilitációja, jogvédelme 451 Fogyasztói jog- és érdekvédelem 452 Gazdasági károsultak jog- és érdekvédelme 461 Többcélú és egyéb jogvédelem 471 Polgárőrszervezetek, vagyonvédelem 472 Közlekedésbiztonság, támogatás 473 Bűnügyi áldozatvédelem 474 Nemzetközi közbiztonsági szakmai kapcsolatok 475 Közbiztonság általános védelme 481 Bűnözők társadalmi rehabilitációja, támogatás 491 Többcélú és egyéb közrendvédelem 492 Közhasznú bűnmegelőzés, közrendvédelem (Kht.) 501 Többcélú és általános adományosztás, támogatás 511 Sport, szabadidő, hobbi szövetségek 512 Szakmai szervezetek szövetségei 513 Nonprofit ernyőszervezetek és szövetségek 521 Általános nonprofit szövetségek, szolgáltatók 522 Helyi, megyei nonprofit szövetségek és szolgáltató 531 Magyar és külföldi kulturális kapcsolatok támogatá


49


                           

532 Belföldi és külföldi magyar kulturális kapcsolatok 541 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok támogatása 542 Nemzetközi szociális segélyszervezetek 543 Határon túli magyarok támogatása 544 Európai integráció előmozdítása 551 Nemzetközi jogvédelem, békeszervezetek 561 Többcélú és egyéb nemzetközi kapcsolatok építése 571 Gazdakörök, kistermelők, tenyésztők szervezetei, t 572 Ipartestületek, céhek 573 Hegyközségek 574 Vállalkozói érdekvédelmi szervezetek 575 Gazdálkodó egységek érdekvédelme 576 Erdőbirtokossági, legeltetési társulások 577 Tulajdonosi, vállalkozói, termelői kamarák 578 Egyesülések 581 Szakmai kamarák 582 Terméktanácsok 583 Szakmai érdekvédelmi szervezetek 591 Szakszervezetek 592 Munkástanácsok 593 Fegyveres testületek, érdekképviselete 594 Általános munkavállalói érdekképviselet 601 Többcélú és egyéb gazdasági érdekképviselet 602 Szakmai, gazdasági érdekképviseletek támogatása 611 Politikai pártok 621 Nem párt jellegű ifjúsági politikai szervezetek 622 Nem párt jellegű egyéb politikai szervezetek 999 Ismeretlen

3. sz. melléklet: Nonprofit szervezetek tevékenységi főcsoportjai                  

01 Kultúra 02 Vallással kapcsolatos tevékenységek 03 Sport 04 Szabadidő, hobbi 05 Oktatás 06 Kutatás 07 Egészségügy 08 Szociális ellátás 09 Polgárvédelem, tűzoltás 10 Környezetvédelem 11 Településfejlesztés, lakásügy 12 Gazdaságfejlesztés, munkaügy 13 Jogvédelem 14 Közbiztonság védelme 15 Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 16 Nemzetközi kapcsolatok 17 Szakmai, gazdasági érdekképviselet 18 Politika

4. sz. melléklet: Új NSZOR – Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere tervezete Javasolt kód

Megnevezés


50


0100

Kultúra

0110

Információ, tartalom-előállítás

0111

Országos, regionális rádió, tv-műsor összeállítása, szolgáltatása

0112

Helyi rádió, tv-műsor összeállítása, szolgáltatása

0113

Film, video, tv-műsor gyártása, hangfelvétel készítése, kiadása (beleértve: rádióműsor felvétel készítése)

0114

Kulturális tartalmakhoz kapcsolódó jogok kezelése

0115

Kiadói tevékenység

0116

Könyvtári, levéltári tevékenység

0119

Egyéb információ, tartalom-előállítás

0120

Távközlés, információtechnológia

0121

Kábeltelevíziós műsorszolgáltatás, csatornacsomag összeállítása

0122

Távközlési infrastruktúra üzemeltetése: kulturális tartalmak átvitele

0123

Információs szolgáltatás: adatfeldolgozás, webhoszting, világháló portál szolgáltatás

0124

Teleház szolgáltatás

0129

Egyéb távközlés, információtechnológia

0130

Alkotóművészet, előadó-művészet

0131

Irodalmi, írói tevékenység

0132

Képző- és iparművészet

0133

Előadó-művészet

0134

Film- és fotóművészet

0135

Építészet, építőművészet, belsőépítészet

0136

Művészeti alkotások restaurálása (műérték helyreállítása)

0139

Egyéb alkotó- és előadó-művészeti tevékenység

0140

Kulturális örökség megőrzése, kultúra ápolása

0141

Múzeumi tevékenység, muzeális gyűjtemények bemutatása

0142

Történelmi, kulturális örökségvédelem, kegyeleti emlékápolás

0143

Honismeret, helytörténet feltárása

0144

Magyar nyelv ápolása

0145

Olvasás, irodalom, költészet, amatőr alkotás, művészet, önképzés

0146

Népművészet, népi hagyomány ápolása, népi iparművészet

0147

Nemzetiségi, kisebbségi kultúra ápolása

0149

Egyéb kulturális örökség megőrzése, kultúra ápolása

0190

Egyéb kultúra-, művészet

0191

Élővilág bemutatása (állatkert, akvárium)


51


0192

Kulturális és művészeti létesítmények működtetése

0199

Egyéb kulturális tevékenység

0200

Vallási, hitéleti tevékenység

0210

Egyházi vallási, hitéleti tevékenység

0211

Egyházi felekezeti tevékenység

0212

Egyházi szerzetesrendi, kolostori hitéleti tevékenység

0219

Egyéb egyházi vallási, hitéleti tevékenység

0220

Alapcél szerint vallási tevékenységet végző egyesület

0221

Alapcél szerint vallási tevékenységet végző egyesület

0230

Valláshoz, hitélethez kötődő tevékenység

0231

Valláshoz, hitélethez kötődő tevékenység

0232

Ifjúsági vallási, hitéleti tevékenység

0300

Sport

0310

Versenysport

0311

Testedzési versenysport

0312

Szellemi versenysport

0313

Technikai versenysport (pl. autó-, motorverseny)

0314

Diák, főiskolai-, egyetemi versenysport

0315

Fogyatékosok versenysportja

0316

Utánpótlás nevelés, sportiskolai sporttevékenység

0319

Egyéb versenysport

0320

Szabadidősport

0321

Szabadidős testedzés (beleértve: fitness)

0322

Szabadidős szellemi sport

0323

Szabadidős technikai sport

0329

Egyéb szabadidősport

0330

Sport és szabadidősport kiegészítő tevékenység

0331

Szabadidő- és versenysport létesítmény működtetése

0332

Szabadidő- és versenysport szövetségi tevékenység

0339

Egyéb sport kiegészítő tevékenység

0400

Szabadidős-, hobby és közösségi tevékenység

0410

Természethez kötődő szabadidős tevékenység

0411

Vadászat

0412

Horgászat


52


0413

Szabadidős lovaglás

0414

Szabadidős természetjárás

0415

Szabadidős vízi tevékenység

0419

Egyéb természetben végzett szabadidős tevékenység

0420

Társas szabadidős tevékenység

0421

Szabadidős tánc

0422

Társas és asztali játékok (kártya, billiárd)

0423

Gyermek játszóhelyek kialakítása, fenntartása

0429

Egyéb társas szabadidős szórakoztató tevékenység

0430

Hobbi- és gyűjtőtevékenység

0431

Galambászat

0432

Állatbarát közösségek

0433

Hobbi- és gyűjtőtevékenység (bélyeg stb.)

0439

Egyéb hobbi és gyűjtőtevékenység

0440

Közös érdeklődés

0441

Öregdiákok közössége

0442

Diák- és ifjúsági közösségek, klubok

0443

Nyugdíjas közösségek

0444

Baráti és asztaltársaságok

0445

Sportbarátok és más tevékenységkedvelők (pl. borbarátok) közössége

0449

Egyéb közös érdeklődés

0490

Egyéb szabadidős, szórakoztató és közösségi tevékenység

0491

Szabadidős szövetségi tevékenység

0492

Szünidei gyermekprogramok, táboroztatás

0499

Egyéb szabadidős és szórakoztató tevékenység

0500

Oktatás, képzés, ismeretterjesztés

0510

Alap- és középfokú oktatás

0511

Óvodai, iskolai előkészítő oktatás, nevelés

0512

Oktatás 1–8. évfolyam

0513


0514


0515


0516

Szakmai középfokú oktatás

0517

Alap- és középfokú intézmény tanári, szülői szervezetei


53


0518

Alap- és középfokú intézmény fenntartása

0520

Felsőszintű oktatás

0521

Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás

0522

Felsőfokú oktatás

0523

Felsőfokú intézmény oktatói és diák szervezetei

0524

Felsőfokú oktatási intézmény fenntartása

0530

Iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés

0531

Ismeretterjesztés, szabadegyetem

0532

Népfőiskolai oktatás

0533

Nyelvoktatás

0534

Szakmai tovább- és átképzés, felnőttképzés (végzettséget, képesítést adó)

0535

Kulturális és művészeti képzés

0539

Egyéb iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés

0540

Oktatást kiegészítő tevékenység

0541

Oktatási szakmai, pedagógiai tevékenység

0549

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

0600

Kutatás, fejlesztés

0610

Természettudományi, műszaki K+F

0611

Orvostudományi K+F

0612

Természettudományi K+F

0613

Műszaki tudományi K+F

0614

Informatikai, számítástechnikai K+F

0615

Agrártudományi K+F

0616

Ipari, technológiai K+F

0619

Egyéb természettudományi, műszaki K+F

0620

Társadalomtudományi, humán K+F

0621

Bölcsészettudományi K+F

0622

Társadalomtudományi K+F

0623

Közgazdaságtudományi K+F

0629

Egyéb társadalomtudományi, humán K+F

0690

Egyéb terület kutatása, fejlesztése

0691

Interdiszciplináris K+F

0699

Egyéb terület kutatása, fejlesztése

0700

Egészségügyi ellátás


54


0710

Fekvőbeteg ellátás, orvosi rehabilitáció (beleértve: eszköz és műszerellátás)

0711

Fekvőbeteg-ellátás

0712

Rehabilitációs ellátás

0713

Fekvőbeteg-ellátó intézmény fenntartása

0720

Járóbeteg-ellátás

0721

Általános és szakorvosi járóbeteg-ellátás

0722

Járóbeteg-ellátó intézmény fenntartása

0730

Mentálegészségügyi ellátás (bentlakásos, nem bentlakásos)

0731

Pszichés problémák egészségügyi ellátása

0732

Alkoholprobléma kezelése

0733

Drogprobléma kezelése

0734

Egyéb szenvedélybetegségek kezelése

0735

Lelki segélynyújtás, kríziskezelés

0736

Mentálhigiéné

0739

Egyéb mentálegészségügyi ellátás

0740

Közegészségügy

0741

Közegészségügy, egészségnevelés

0742

Közegészségügyi egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, szűrés

0790

Egyéb egészségügyi ellátás

0791

Mentőszolgálat

0792

Természetgyógyászat

0793

Egészségügyi, orvosi szakmai tudományos társasági tevékenység

0799

Egyéb egészségügyi ellátás

0800

Szociális ellátás

0810

Gyermek- és ifjúságvédelem

0811

Gyermekek napközbeni ellátása (pl. bölcsőde, családi napközi)

0812

Gyermekjóléti szolgáltatások

0813

Gyermekvédelmi ellátás

0820

Családvédelem, családsegítés

0821

Nagycsaládosok szervezetei, családmozgalmak

0823

Családi problémák kezelése (egyedülálló szülő, családon belüli erőszak)

0824

Családok, anyák átmeneti bentlakásos elhelyezése

0829

Egyéb családvédelem, családsegítés

0830

Egészségkárosultak szociális ellátása


55


0831

Mozgáskorlátozottak ellátása

0832

Értelmi fogyatékosok ellátása

0833

Autizmussal élők ellátása

0834

Krónikus betegek ellátása

0835

Vesebetegek ellátása

0836

Cukorbetegek ellátása

0837

Látássérültek ellátása

0838

Hallássérültek ellátása

0839

Egyéb egészségkárosultak ellátása

0840

Idősek ellátása

0841

Idősek bentlakásos szociális ellátása

0842

Idősek napközbeni szociális ellátása

0843

Idősek bentlakásos intézményeinek fenntartása

0850

Önsegélyezés

0851

Önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári, vegyes pénztári tevékenység

0852

Munkavállalói önsegélyezés

0859

Egyéb önsegélyezés

0860

Rászorultak szociális ellátása, segítése

0861

Hajléktalanok ellátása

0862

Menekültek ellátása

0863

Szegények segítése

0864

Rászorult csoportok segítése (kivéve családok)

0865

Rászorult egyének segítése

0890

Egyéb szociális ellátás

0891

Általános humanitárius szerveződés

0892

Közösségi jótékonykodás (Rotary, Lions, Kiwanis, stb.)

0893

Munkáltatói, dolgozói szociális támogatás

0899

Egyéb szociális ellátás, támogatás

0900

Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

0910

Katasztrófa-elhárítás, életmentés, polgári védelem

0911

Tűzoltás

0912

Életmentés, vízimentés

0913

Polgári védelem

0919

Egyéb katasztrófa-elhárítás, mentés


56


1000

Környezetvédelem

1010

Természeti környezet védelme

1011

Élőhely-védelem és fejlesztés (beleértve: biodiverzitás védelme)

1012

Természeti környezet általános védelme

1013

Nemzeti parkok, természetvédelmi területek fenntartása, alakítása

1019

Egyéb természeti erőforrások és értékek védelme

1020

Épített környezet védelme

1021

Lakó környezet védelme (város-és faluvédelem)

1022

Műemlékvédelem és -felújítás

1029

Egyéb építmények, létesítmények védelme

1030

Állatvédelem

1031

Állatkórház, állatmenhely

1032

Állatok általános védelme

1040

Általános környezetvédelem

1041

Hulladékkezelés és újrahasznosítás, szennyvízkezelés

1042

Talajvédelem, melioráció

1043

Zaj-, víz, levegőtisztaság, sugárzásvédelem

1049

Egyéb környezetvédelmi tevékenység

1090

Egyéb környezetvédelem

1091

Egyéb általános környezetvédelem

1100

Település- és közösségfejlesztés

1110

Területfejlesztés

1111

Általános és országos területfejlesztés

1112

Regionális területfejlesztés

1113

Város- és falufejlesztés

1114 1115

Országos és regionális infrastruktúra fejlesztése, fenntartása (pl. közlekedés, távközlés, kommunális, intézményellátó rendszer) Helyi infrastruktúra fejlesztése, fenntartása (pl. közlekedés, távközlés, kommunális, intézményellátó rendszer)

1120

Közösségfejlesztés

1121

Közösségfejlesztés, lokálpatriotizmus

1122

Helyi, regionális érdekképviseleti tevékenység

1130

Lakásügy

1131

Otthonteremtés, lakásellátás javítása

1132

Lakóingatlan-tulajdonosok és bérlők szervezetei

1133

Üdülőtulajdonosok szervezetei


57


1190

Egyéb terület-, lakás- és közösségfejlesztés

1191

Egyéb terület, lakás- és közösségfejlesztés

1200

Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás

1210

Gazdaságfejlesztés

1211

Általános és országos gazdaságfejlesztés

1212

Helyi és regionális gazdaságfejlesztés

1213

Vidékfejlesztés

1214

Vállalkozások támogatása

1215

Garanciaalap, felelősség-, hitel és egyéb biztosítás

1216

Idegenforgalom, turizmus fejlesztése

1217

Konkrét gazdasági ágazat fejlesztése

1219

Egyéb gazdaságfejlesztés

1220

Foglalkoztatás, munkaügy

1221

Szociális foglalkoztatás, munkahelyteremtés

1222

Munkanélküliség kezelése, munkába lépés segítése

1223

Munkanélküliek, álláskeresők szervezetei

1229

Egyéb foglalkoztatást segítő tevékenység

1290

Egyéb gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás

1291

Egyéb gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás

1300

Jogvédelem

1310

Polgári jogok védelme

1311

Emberi jogok védelme

1312

Nemzetiségi jogok védelme

1313

Női jogok védelme

1314

Károsultak rehabilitációja, jogvédelme

1315

Fogyatékkal élők jogvédelme

1319

Egyéb polgári jogi védelem

1320

Fogyasztói jogvédelem

1321

Fogyasztói jog- és érdekvédelem

1322

Gazdasági károsultak jog- és érdekvédelme

1323

Közlekedési érdek- és jogvédelem

1390

Egyéb jogvédelem

1391

Általános jogsegélyszolgálat

1399

Egyéb jogvédelem


58


1400

Közbiztonság védelme

1410

Közbiztonság védelme

1411

Polgárőrség, vagyonvédelem

1412

Közlekedésbiztonság

1413

Bűnmegelőzés

1414

Bűnügyi áldozatvédelem

1419

Egyéb közbiztonság-védelem

1420

Elítéltek társadalmi rehabilitációja

1421

Elítéltek társadalmi rehabilitációja

1490

Egyéb közrendvédelem

1499

Egyéb közrendvédelem

1500

Általános adományosztás, adományközvetítés, támogató tevékenység

1510

Adományosztás

1511

Általános adománygyűjtés és elosztás

1512

Közösségi adománykezelés és közvetítés

1513

Önkéntesség fejlesztése, önkéntes-közvetítés

1520

Nonprofit szervezeteket segítő szolgáltatás

1521

Nonprofit szervezeteket segítő szolgáltatás

1590

Egyéb adományosztás, adomány-közvetítés

1591

Egyéb adományosztás, adomány-közvetítés

1600

Nemzetközi kapcsolatok

1610

Nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok

1611

Magyar és külföldi barátsági, tudományos, kulturális és cserekapcsolatok

1612

Belföldi és külföldi magyarok kapcsolatának építése

1613

Nemzetközi közbiztonsági szakmai kapcsolatok

1619

Egyéb nemzetközi kulturális, tudományos, barátsági és cserekapcsolatok

1620

Nemzetközi fejlesztési támogatás és segélyezés

1621

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése

1622

Nemzetközi szociális és gazdasági segélyezés

1623

Határon túli magyarok támogatása

1624

Európai integráció előmozdítása

1629

Egyéb nemzetközi fejlesztési támogatás és segélyezés

1630

Nemzetközi jogvédelem és békemozgalom

1631

Nemzetközi jogvédelem és békemozgalom


59


1700

Vállalkozói, szakmai, munkavállalói érdekképviselet

1710

Vállalkozói, munkáltatói érdekképviselet

1711

Gazdakörök, kistermelők, tenyésztők érdekképviselete

1712

Ipartestületi érdekképviselet

1713

Hegyközségek érdekképviselete

1714

Vállalkozók és gazdasági szervezetek érdekképviselete

1715

Ipari és agrárkamarai érdekképviselet

1716

Egyesülések

1719

Egyéb tulajdonosi és vállalkozói érdekképviselet

1720

Szakmai érdekképviselet

1721

Szakmai kamarai érdekképviselet (pl. orvosi, ügyvédi)

1722

Termékpálya-szabályozás, piacszervezés

1723

Szakmai nem kamarai érdekvédelem

1730

Munkavállalói érdekképviselet

1731

Szakszervezeti tevékenység

1732

Fegyveres testületek érdekképviselete

1739

Nem szakszervezeti formában végzett munkavállalói érdekképviselet

1800

Politika

1810

Pártok

1811

Politikai pártok

1820

Nem párt jellegű politikai tevékenység

1821

Nem párt jellegű ifjúsági politikai mozgalom, tevékenység

1822

Nem párt jellegű egyéb politikai mozgalom, tevékenység

1829

Egyéb politikához kötődő tevékenység

1900

Egyéb mns. tevékenység

1910


1911


5. sz. melléklet: Nonprofit szervezetek jogi forma kódja


60


            

01 Alapítvány 02 Közalapítvány 03 Egyesület, egyéb társadalmi szervezetet 04 Köztestület 05 Szakszervezet, munkavállalói érdekképviselet 06 Szakmai munkáltatói érdekképviselet 07 Közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság 08 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár 09 Politikai párt 10 Nonprofit intézmény 11 Egyház 12 Egyesülés 99 Ismeretlen

6. sz. melléklet: Fogalmak Nonprofit

Definíció: Nemzetközileg elfogadott definíció szerint a kategória öt kritérium egyidejű teljesülésével azonosítható: az adott szervezet 1. intézményesült, 2. a kormánytól független, 3. önkormányzati alapon működik, 4. a profitszétosztás tilalma jellemzi, 5. önkéntesség, öntevékenység jellemzi. Definíció forrása: The John Hopkins Comparative Nonprofit Sector Project

Nonprofit szervezet statisztikai fogalma

Definíció: Minden olyan nem profitszerzésre irányuló szervezet (alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyesülés, érdekképviselet köztestület, közhasznú társaság, valamint az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezet) a nonprofit szektor részének tekintendő, amelyet a hatályos jogi szabályozás rendelkezéseivel összhangban, önálló jogi személyként bejegyeztek. Nem tartoznak a nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mert esetükben nem érvényesül a profitszétosztás tilalma), a politikai pártok (mert céljuk a közhatalom és a kormányzati jogosítványok megszerzése), valamint az egyházak, szerzetesrendek (mert a világi nonprofit szervezetek működési kereteit meghatározó szabályozás rájuk nem érvényes). Definíció forrása: KSH

Alapítvány


61


Definíció: Az alapítvány közérdekű célra történő vagyonrendelés egyoldalú jognyilatkozattal, az alapítótól független, önálló jogi személy létrehozásával. Magánszemély, jogi személy és jog személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapító okiratban tartós közérdekű célra hozhat létre alapítványt. Az alapítvány a nyilvántartásba vételt követően jogi személlyé válik. Definíció forrása: 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről

Egyesület

Definíció: Az egyesülési jog - mint alkotmányos jog - alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezetei által létrehozott szervezet. Az egyesület a nyilvántartásba vételt követően jogi személlyé válik. Az egyesület azon szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintézői és képviseleti szerve van, továbbá a működéshez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik. Definíció forrása: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról; 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről

Önkéntes (segítő)

Definíció: Önkéntes az a személy, aki ellenszolgáltatás nélkül közérdekű önkéntes tevékenységet végez valamely természetes vagy jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál. Definíció forrása: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

Közérdekű önkéntes tevékenység

Definíció: Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó nonprofit szervezetnél ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a) a személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója javára végzi, b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, pl. polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, ill. egyház tagjaként stb. A törvény nem terjed ki az önkéntes véradásra, az önkéntes, illetve létesítményi


62


tűzoltóként végzett tevékenységre, illetve a polgári természetőrként végzett tevékenységre. Definíció forrása: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

A személyi jövedelemadó 1%-a

Definíció: A magánszemélyek befizetett adójuk 1 + 1 százalékát az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) meghatározott feltételeknek megfelelő kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban felajánlhatják. A kedvezményezettek köre két csoportra oszlik: a) az egyik csoportba tartoznak a társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket), alapítványok, kiemelkedően közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek és közalapítványok; valamint a Magyar Tudományos Akadémia; az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA); országos közgyűjtemények és egyéb kulturális intézmények (pl. Magyar Állami Operaház, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár stb.); az országos gyűjtőkörű szakmúzeumok; b) a másik csoportba tartoznak a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek; illetve a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok. Definíció forrása: 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról, 2001. évi CXIV. törvény annak módosításáról


63

módszertani kézikönyve

Recommend Documents