MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV 8. sz. melléklete

8. témakör ISMERD MEG A VILÁGOD! A tananyag témaköreinek tartalmi-‐módszertani áttekintése, megoldókulcsok

A „PÉNZÉRTŐ” Te pénzed – a Te jövőd! Tudd, értsd, kezeld! Pénzügyi tudatosság fejlesztése a 15-‐17 éves korosztály számára c. digitális tananyaghoz www.penzerto.hu Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ Kft. ERGOFIT Tanácsadó és Továbbképző Kft. TÁMOP-‐3.1.2-‐12/2-‐2012-‐0003 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

1 / 63

TARTALOMJEGYZÉK 8.

ISMERD MEG A VILÁGOD! ................................................................................................... 4 A TÉMAKÖR CÉLRENDSZERE ............................................................................................................................ 4 A témakör átfogó célja ............................................................................................................................... 4 A témakör pedagógiai céljai .................................................................................................................... 4 8.1. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁGOK RÉGEN ÉS MA ...................................................................................... 5 Pedagógiai áttekintés ................................................................................................................................. 5 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................... 6 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz .......................................................................... 6 8.1.1. feladat – Bevezető feladat (letölthető) .................................................................................... 6 8.2. MIÉRT ALAKULNAK KI A GAZDASÁGI VÁLSÁGOK? ............................................................................... 7 Pedagógiai áttekintés ................................................................................................................................. 7 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................... 8 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz .......................................................................... 8 8.2.1. feladat: Válságvariációk egy témára ....................................................................................... 9 8.2.4. feladat: Válság a 20. századból ............................................................................................... 10 8.2.7. feladat: Keresd a helyes választ! ............................................................................................. 11 8.2.2. feladat: Egészítsd ki a ciklusokat! .......................................................................................... 12 8.2.3. feladat: Számolj és válaszolj! .................................................................................................... 14 8.2.5. feladat: Egyszer fenn, máskor lenn ........................................................................................ 16 8.2.6. feladat: Térképen az adósság ................................................................................................... 17 8.2.8. feladat: Keresztmetszet ............................................................................................................... 18 8.2.9. feladat: Kiút a válságból -‐ projektfeladat ........................................................................... 19 8.3. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS ÉN ........................................................................................................................... 22 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 22 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 23 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 23 8.3.1. feladat:Nézz szét a G8-‐ban! ....................................................................................................... 24 8.3.2. feladat: Nézz szét a G8-‐ban! ...................................................................................................... 24 8.3.3 feladat:Globális gyűjtés -‐ Letölthető feladat ....................................................................... 25 8.3.4. feladat: Nézz szét a G8-‐ban! ...................................................................................................... 26 8.3.5. feladat:Globális problémák ....................................................................................................... 27 8.4. MI LEHET A SZEREPEM EGY GLOBÁLIS VILÁGBAN? ........................................................................... 28 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 28 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 29 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 29 8.4.1. feladat: Reflektálj! – Letölthető feladat ............................................................................... 30 8.4.2. feladat: Csatlakozz a hétvégi vásárláshoz! ........................................................................ 30 8.4.3. feladat: Reflektálj! ......................................................................................................................... 30 8.4.4. feladat: Globális vagy lokális? -‐ Letölthető feladat ......................................................... 30 8.4.5. feladat: Hulladék vagy szemét? ............................................................................................... 31 8.4.6. feladat: Globálisan – lokálisan -‐ Projektfeladat ............................................................... 32 8.5. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK ...................................................................... 34 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 34 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 35 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 35 8.5.1. feladat: EU = intézmények? Nemcsak! .................................................................................. 36 8.5.2. feladat: Keresd meg a helyes válaszokat! ............................................................................ 37 8.5.3. feladat: Vizualizálj! Készíts gondolattérképet! ................................................................. 38


2 / 63

8.5.4. feladat: Részvételen alapuló Európa ..................................................................................... 38 8.5.5. feladat: Szabad határ, szabad madár ................................................................................... 38 8.5.6. feladat: Benn vagy kinn? ............................................................................................................ 38 8.5.7. feladat: Európárosítás ................................................................................................................. 39 8.5.8. feladat: Számolj és következtess! ............................................................................................ 40 8.5.9. feladat: Ariadné fonala az Európai Unióban -‐ Projektfeladat ................................... 41 8.6. A HELY, AHOL ÉLEK ................................................................................................................................. 44 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 44 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 44 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 45 8.6.1. Bevezető feladatok – Letölthető feladat .............................................................................. 45 8.7. JÓ HELYEN ÉLEK? .................................................................................................................................... 46 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 46 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 46 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 47 8.7.1. feladat: Töltsd fel a helyeket! .................................................................................................... 48 8.7.2. feladat: Keresztmetszet ............................................................................................................... 49 8.7.3. feladat: Előny-‐hátrány! ............................................................................................................... 50 8.7.4. feladat: Energiapárosítás .......................................................................................................... 51 8.7.5. feladat: Ki a terepre! – Projektfeladat .................................................................................. 52 8.7.6. feladat: Jó helyen élek? -‐ Projektfeladat .............................................................................. 52 Összefoglalás ................................................................................................................................................ 54 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 54 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 54 Összefoglaló kérdéssor az Ismerd meg a világod! című témakörhöz ................................. 55


3 / 63

8. ISMERD MEG A VILÁGOD! A témakör célrendszere A témakör átfogó célja A témakör átfogó célja, hogy megismertesse a tanulókkal a pénzügyi világgazdaság egyes súlyponti problémáit, amelyek megértésével a tanulók személyes pénzügyi terük folyamatait is jobban átlátják majd, így tervezhetőbbé válik saját jövőjük globális kontextusban is. A témakör pedagógiai céljai A témakör pedagógiai céljai alapvetően a személyes tér és a globális tér kapcsolatára építenek. Pedagógiai cél a tanulók globális térben való eligazodásának fejlesztése, az Európai Unió és a még tágabb globális kontextus néhány jellemző pénzügyi problémájának megismerése, megértése és a problémákra való reflexió képességének gyakorlása, erősítése. A tanulók a témakör tanegységei során olyan problémákkal, komplex feladatokkal találkoznak, amelyek a mindennapi élethez, a valós kontextushoz szorosan kötődnek, a személyes pénzügyi teret alapvetően befolyásolhatják. További pedagógiai cél a tanulók kritikai és problémaközpontú gondolkodásának fejlesztése, a problémák felismerésének képessége, illetve ennek fejlesztése, valamint a megoldási utakra való törekvés kialakítása és annak beláttatása, hogy egy adott személyes vagy globális problémára nemcsak egyetlen jó megoldás alakítható ki. A témakör tanegységeinek feladatai, különösen a projektfeladatok számos lehetséges megoldással bírnak, amelyek a tanulók divergens gondolkodását hivatottak fejleszteni. A tanegységek feladatai során a tanulóknak különböző tanulási terekben kell helytállniuk. Számos esetben önállóan kell dolgozniuk, más esetekben otthon, a családi körben kerülnek feladathelyzetbe, és családjukkal való együttműködésben kell dolgozniuk, a feladatokat megoldani. Ez erősíti a családi élet kötelékeit, ugyanakkor betekintést enged a tanulók számára a család pénzügyeibe, a lokális problémák megoldási lehetőségeibe. A feladatmegoldások egy jó része azonban kooperációt vagy tanulói kollaborációt igényel – bizonyos feladatok esetében a tanulók egyedi munkája a csoport más tagjainak munkája és felelősségi köre nélkül nem értelmezhető. A témakör tanegységeiben található feladatok kifejezett célja, hogy a tanulói együttműködést fejlessze, illetve olyan tanulási környezeteket indukáljon, amelyekben a tanulóknak együtt kell működniük, ezzel fejlesztve kommunikációs (anyanyelvi vagy akár idegen nyelvi), illetve együttműködési készségüket. A feladatok során számos esetben a tanulóknak bizonyságot kell adniuk vállalkozó szellemről, kezdeményezőkészségről, innovációs hajlamról. Ezek a feladatok Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

4 / 63

hivatottak fejleszteni a tanulók innovációs készségét, illetve bizonyítani számukra, hogy a vállalkozás, valami új dologba való befektetés megtérülhet. A témakör átfogó pedagógiai célja, hogy a globális kontextus megértésével és a problémák értelmezésével a tanulók képesek legyenek pozitív irányba befolyásolni a pénzügyeik alakulását, a pénzügyekről kialakított attitűdjüket, gondolkodásmódjukat, illetve hasson a jövőalkotásra, a jövőteremtésre, a fenntartható pénzügyi gazdálkodás kialakítására a személyes térben is. 8.1. A világgazdasági válságok régen és ma Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (01)

Földünk – környezetünk Földrajz 9-‐10. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. Műveltségi terület (02) Ember és társadalom Tantárgy (02) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Évfolyam(ok) (02) 11-‐12. A tanegység Az 1929-‐33-‐as világgazdasági válság jellemzői és kerettantervi következményei. Folyamatábra, diagram készítése (pl. a kapcsolódása (02) világgazdasági válság jelenségei). A tanegység kapcsolódás 2. Megtakarítás a jövőért: 6. Tegyék meg tétjeiket! más tanegységekhez 4. Hitelből és kölcsönből?: 4. A jövő kockázata 6. Az állam "pénztárcája": 1. A gazdaság szereplői 6. Az állam "pénztárcája": 2. Az állam feladatai 6. Az állam "pénztárcája": 3. Az állam bevételei -‐ adózás 6. Az állam "pénztárcája": 4. Az állam kiadásai A tanegység céljai A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal a gazdasági világválságok kialakulásának okait, esettanulmányokkal bemutatva a válságok okait és következményeit. Időigény (perc / tanóra) A bevezető feladatok megoldására – értékeléssel együtt – 60-‐90 perc szánható, a TKT táblázat kitöltése folyamatos a tanulási folyamat során. Kulcsfogalmak Gazdasági válság, adósságválság, gazdasági ciklusok, hitel, adósságspirál


5 / 63

A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ a globális gazdaság alapvető résztvevőit, a gazdasági működés alapvető folyamatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a válságciklusok kialakulása és ezek okai; -‐ az 1929-‐33-‐as nagy gazdasági válság okai, körülményei és következményei; -‐ a 2007-‐2008-‐ban kialakult, illetve a 2011. évi euróválság okai, körülményei és következményei. Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ matematikai és logikai készségek; -‐ természettudományi kompetencia; -‐ képes lesz felismerni, azonosítani globális problémákat; -‐ képessé válik komplexen, globális kontextusban gondolkodni a pénzügyi világgazdaság folyamatairól; -‐ előrejelezni egyes gazdasági mechanizmusokat és felkészülni azokra; -‐ önállóan, illetve kooperatívan dolgozni a pénzügyi világgazdaság és a válságidőszakok elemzése témakörében. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is. A földrajz és a történelem tantárgyak keretében elsősorban a globális gazdaság, a világgazdaság és azok válságainak témakörében alkalmazható, de alkalmas az állampolgári ismeretek tanítása közben is, amikor az általános társadalmi berendezkedést tanítjuk. 8.1.1. feladat – Bevezető feladat (letölthető) A feladatok egy része (Bevezető kérdések) bemeneti tudást mér, illetve motivációs célokat szolgál. Érdemes még a tanegység végrehajtása előtt megoldani őket. A bevezető feladatok között vannak olyan feladatok (pl. a Tudom-‐Kérdezem-‐ Megtanultam [TKT] táblázatok), amelyek kifejezetten a formatív értékelést szolgálják. Ezek a tanulói előrehaladás támogatására szolgálnak. A bevezető feladatok nyílt végű választ igényelnek, ezek összevetésére érdemes csoportmunkában foglalkoztatni a tanulókat (pl. szakértői mozaikban vagy Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

6 / 63

csoportforgóban). A bevezető feladatok fontosak a továbbhaladásban, a projektfeladat előkészítésében. 8.2. Miért alakulnak ki a gazdasági válságok? Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (01)

Földünk – környezetünk Földrajz 9-‐10. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. Műveltségi terület (02) Ember és társadalom Tantárgy (02) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Évfolyam(ok) (02) 11-‐12. A tanegység Az 1929-‐33-‐as világgazdasági válság jellemzői és kerettantervi következményei. Folyamatábra, diagram készítése (pl. a kapcsolódása (02) világgazdasági válság jelenségei). A tanegység kapcsolódás 2. Megtakarítás a jövőért: 6. Tegyék meg tétjeiket! más tanegységekhez 4. Hitelből és kölcsönből?: 4. A jövő kockázata 6. Az állam "pénztárcája": 1. A gazdaság szereplői 6. Az állam "pénztárcája": 2. Az állam feladatai 6. Az állam "pénztárcája": 3. Az állam bevételei -‐ adózás 6. Az állam "pénztárcája": 4. Az állam kiadásai A tanegység céljai A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal a gazdasági világválságok kialakulásának okait, esettanulmányokkal bemutatva a válságok okait és következményeit. Időigény (perc / tanóra) A zártvégű, térképvázlathoz kötődő, egyszerű vagy többszörös választást igénylő feladatok esetében a feladatmegoldás időtartama erősen függ a csoport adottságaitól. Egy-‐egy rövidebb feladatra 2-‐3 perc, míg a hosszabb, problémamegoldást igénylő feladatok (vagy például a karikatúrához köthető feladat) időtartama elérheti az 5-‐10 percet is. A projektfeladat esetén: 0,5-‐1 tanóra a feladat ismertetésére, az értékelő eszközök bemutatására és a csoportok kijelölésére + a tanulócsoport igényeinek megfelelő hosszúságú otthoni munka + 1 tanóra a komplex feladat bemutatására és csoportértékelésre. Kulcsfogalmak Gazdasági válság, adósságválság, gazdasági ciklusok, hitel, adósságspirál Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

7 / 63

A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ a globális gazdaság alapvető résztvevőit, a gazdasági működés alapvető folyamatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ összefüggő szövegek értő olvasására; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a válságciklusok kialakulása és ezek okai; -‐ az 1929-‐33-‐as nagy gazdasági válság okai, körülményei és következményei; -‐ a 2007-‐2008-‐ban kialakult, illetve a 2011. évi euróválság okai, körülményei és következményei. Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ képes lesz felismerni, azonosítani globális problémákat; -‐ képessé válik komplexen, globális kontextusban gondolkodni a pénzügyi világgazdaság folyamatairól; -‐ előrejelezni egyes gazdasági mechanizmusokat és felkészülni azokra. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is. A földrajz és a történelem tantárgyak keretében elsősorban a globális gazdaság, a világgazdaság és azok válságainak témakörében alkalmazható jól, de alkalmas az állampolgári ismeretek tanítása közben is, amikor az általános társadalmi berendezkedést tanítjuk. 8.2.1., 8.2.4., 8.2.7. feladatok: Egyszerű vagy többszörös választás Egyszerű vagy többszörös választást igénylő zártvégű, elsősorban gyakorlást segítő feladatok (de alkalmazhatóak a témakör végén, szummatív jelleggel is). Alkalmazásuk mindkét érintett tantárgyban jó lehet, a világgazdasági válságok, különösen az 1929-‐33-‐as és a 2007-‐2008-‐ban indult válságidőszakok és azok következményeinek tanítása során.


8 / 63

8.2.1. feladat: Válságvariációk egy témára A tanuló feladata, hogy a megadott kifejezéseket a diagram megfelelő helyére húzza (drag&drop).

Helyes megoldás:


9 / 63

8.2.4. feladat: Válság a 20. századból

Helyes megoldás:


10 / 63

8.2.7. feladat: Keresd a helyes választ!

Helyes megoldás:


11 / 63

8.2.2. feladat: Egészítsd ki a ciklusokat! A feladatban a tanulóknak ki kell választaniuk, hogy az egyes világgazdasági események, trendek a világgazdaság történetében mikor, mely időszakban jelentkeztek (ábraelemzéses feladat). A szövegeket a vonalakra kell húzni, vonszolni a diagram elemzését követően. A feladat jól alkalmazható a világgazdaság történetének tanításakor, földrajz tantárgyban 10. évfolyamban, történelem tantárgyban 11-‐12. évfolyamban.

Helyes megoldás:


12 / 63

A feladat második részében hazánk és az Amerikai Egyesült Államok válság utáni helyzetét kell a tanulóknak összehasonlítaniuk. A szövegdobozokat a választott ország fölé kell húzniuk a tanulóknak. A feladat lehetőséget ad a két ország válságkezelésének, illetve az amerikai és az európai típusú megoldások összehasonlításának.

Helyes megoldás:


13 / 63

8.2.3. feladat: Számolj és válaszolj! A feladat matematikai és természettudományos kompetenciaterületen is fejlesztő hatást ér el, miközben segít áttekinteni a globális világgazdasági válságok történeti hátterét is. A feladatot mind földrajz-‐, mind történelemórán jól alkalmazhatjuk, elsősorban órai gyakorlásként, illetve házi feladatként. A szükséges időkeret – csoporttól függően – 10-‐15 perc lehet. A feladat, mivel a diagram alapján több megoldás is lehetséges, elsősorban gyakorlásra alkalmas, a szummatív értékelés során kevéssé alkalmazható.

Helyes megoldás:


14 / 63

Kiegészítő feladatok: e) Hányad részére esett vissza a tőzsdeindex? Számítsd ki! Az a) és a c) válaszait figyelembe véve az érték 5,00 és 5,90 közé eshet, így a kettő közötti intervallumot fogadjuk el helyesnek, jelezve a tanulónak, hogy „A helyes válasz: 5,6-‐5,7” f) Ha egymillió dollárt fektettél volna be a csúcsponton, akkor mennyi pénzed maradt volna... i. a válság mélypontján? A számítási módszertől és a megelőző válaszoktól függően elfogadható a válasz 165.000 és 200.000 dollár között. ii. 1937. év elején? A számítási módszertől és a kiinduló adatoktól függően elfogadható a válasz 1.500.000 és 1.650.000 dollár között.


15 / 63

8.2.5. feladat: Egyszer fenn, máskor lenn A feladat – mint a karikatúrákhoz kapcsolódó feladatok szinte kivétel nélkül – leginkább gyakorlásképpen használhatók, szummatív értékelés részét nem képezhetik. A feladat elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a válságokban mennyire egymásra vannak utalva a tehetősebb és a válságba került államok, ha ugyanabba a gazdasági közösségbe (Európai Unió) tartoznak. A feladat segítségével segíthetünk megérteni tanulóinknak ezt a kapcsolatrendszert, illetve a nemzetközi együttműködések szükségességét, ugyanakkor az adósságspirál fogalmát is.

A helyes megoldás:

Kiegészítés: a c) feladatrészben a 2011 és 2012 is elfogadható Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

16 / 63

8.2.6. feladat: Térképen az adósság A térképvázlathoz kapcsolódó feladat nemcsak földrajzórán alkalmazható (hanem például a történelemtanítás során is). A feladat alkalmas gyakorlófeladatként (elsősorban tanórai gyakorlásra) vagy – mivel zártvégű – akár szummatív értékelésre is. A tartalom előkerülhet a válságidőszakok tanításakor, vagy akár a dél-‐európai országok gazdaságföldrajzának tanításakor is (mint határterület).

A helyes megoldás: Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország. A térképes bejelöléssel együtt:


17 / 63

8.2.8. feladat: Keresztmetszet A keresztrejtvény típusú feladatok mindig a gyakorlás eszközei, jól alkalmazhatóak a témakör végén, a tanultak rögzítése céljából.

A helyes megoldás:


18 / 63

8.2.9. feladat: Kiút a válságból - projektfeladat A projektfeladat tág lehetőségeket hagy a helyi sajátosságok, ötletek figyelembevételére, ugyanakkor a tanegység feldolgozásának fókusza mindig a gazdasági válságok kialakulásán és azok hétköznapi életre gyakorolt hatásain van. A feladat száma A projekt címe A komplex feladat (projekt) összefoglalója

8.2.9 Kiút a válságból A projekt alapvető célja, hogy a tanulók megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a válságokból való kiút megtalálásához. Ehhez kutakodniuk kell a már meglévő, meglépett válságkezelési stratégiákban, és ezt követően személyre szabott saját stratégiát kell alkotniuk. A projekt alapvető célja, hogy közösen, csoportokban gondolkodjanak a világgazdasági válságok megoldási lehetőségeiről, hétköznapi hatásairól, a körülöttünk lévő világról.


19 / 63

A komplex feladat (projekt) főbb módszertani lépései, elvárt tanulói produktumok

A komplex feladat (projekt) értékelési eszközei

A projekt tevékenységei: 1. Ötletgyűjtés és a családok profiljának, jellegzetességeinek azonosítása, csoportonként. 2. Reflektálás a jellegzetességekre, a csoport kutatásainak előkészítése, idővonal és cselekvési terv készítése. 3. A cselekvési terv kidolgozása és bemutatása. 4. Közös értékelés: önértékelés és csoportos értékelés, tanári értékelés. A projekt produktumai: -‐ idővonal és cselekvési terv, amely tartalmaz legalább két, különböző lehetséges szcenáriót, tervet, -‐ csoportos prezentáció. Megoldandó feladatok, problémák: 1. A Kecskeméthy család kilábalása a 2008. évben kezdődött világgazdasági válság okozta gazdasági nehézségekből úgy, hogy a válság kezdetén jövedelmük felét elveszítik. 2. A Bánát család kilábalása a 2008. évben kezdődött világgazdasági válság okozta gazdasági nehézségekből úgy, hogy a caféteria juttatások és a táppénz összegének fele a krízis hatására a válság kezdetén megszűnnek. 3. A Vörös család lehetséges válságkezelési reakciói a 2008. évben kezdődött világgazdasági válság okozta gazdasági nehézségekben úgy, hogy a családfő a válság kezdetén elveszíti az állását. 4. A Szabó család helyzete és kilábalása a 2008. évben kezdődött világgazdasági válság okozta gazdasági nehézségekben. 5. A Kállai család kilábalása a 2008. évben kezdődött világgazdasági válság okozta gazdasági nehézségekből úgy, hogy a bérek és juttatások (így a nyugdíj is) értéke az elszabaduló infláció miatt a válság kezdetén harmadára csökken. 6. A Nagy család helyzete a 2008. évben kezdődött világgazdasági válság okozta gazdasági nehézségekben úgy, hogy a deviza alapú hitelezés körül kialakult gazdasági tárgyú perekben a válság ideje alatt Nagy úr jelentős felkéréseket, ügyeket kap. Áttekintő táblázat a cselekvési tervhez, amelynek célja, hogy a tanulók az összefoglaló készítése közben értesüljenek jó és rossz irányokról, magasabbra és alacsonyabbra értékelhető tevékenységeikről, az összefoglaló elvárt minőségéről és a megfigyelési szempontokról.


20 / 63

Prezentációértékelés áttekintő táblázat segítségével: önértékelés és a tanulócsoport közös értékelése. Szummatív értékelés a projekt végén az elvégzett feladatok és azok eredményessége alapján. A komplex A projektfeladatok speciális pedagógiai célja elsősorban az, hogy feladat (projekt) a résztvevő tanulók képesek legyenek más családok helyzetét, speciális más emberek helyzetét sajátjuknak tekinteni, internalizálni a pedagógiai céljai problémákat, és azokat – egy a sajátjuktól szükségszerűen – némileg eltérő nézőpontból vizsgálni, a fennálló problémákat megoldani. A 21. századi készségek figyelembevételével: Logikus érvelés alkalmazása a megoldási lehetőségek közötti választás során. Összetett döntések meghozatala és választás: a problémákra adott megfelelő válasz kiválasztása és az ok-‐okozati összefüggések felismerése. A rendszerek közötti összefüggések megértése. Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához. A technológia mint eszköz alkalmazása a kutatás és az információk rendszerezése, értékelése és kommunikációja érdekében.


21 / 63

8.3. A globalizáció és én Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (01)

Földünk – környezetünk Földrajz 9-‐10. A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalati példákon; a globalizáció és a TNC-‐k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. Műveltségi terület (02) Ember és társadalom Tantárgy (02) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Évfolyam(ok) (02) 11-‐12. A tanegység kerettantervi Az információs–technikai forradalom és a tudásipar. kapcsolódása (02) A globális világgazdaság új kihívásai és ellentmondásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A tanegység kapcsolódás 4.Hitelből és kölcsönből? 4. A jövő kockázata más tanegységekhez A tanegység céljai

Időigény (perc / tanóra)

Kulcsfogalmak

A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal a globalizáció lokális és globális összefüggéseit, az eseményeket alakító tényezők okait és következményeit, az egyén felelősségét a globális térben. A zártvégű, térképvázlathoz kötődő, egyszerű vagy többszörös választást igénylő feladatok esetében a feladatmegoldás időtartama erősen függ a csoport adottságaitól. Egy-‐egy rövidebb feladatra 2-‐3 perc, míg a hosszabb, problémamegoldást igénylő feladatok időtartama elérheti az 5-‐10 percet is. A letölthető, kooperatív feladatokra érdemes több időt szánni, a tanulók gondolatait, érveit ütköztetni, szakmai vitákat kialakítani. Az otthoni munkavégzés időkerete nem körülhatárolható, jelentősen függ a megvalósítás körülményeitől. Globalizáció, fenntarthatóság, tudásipar, globális világgazdaság


22 / 63

A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ a globális gazdaság alapvető résztvevőit, -‐ a gazdasági működés alapvető folyamatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ összefüggő szövegek értő olvasására; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulónak a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a globalizáció alapvető működése, hatásterületei; -‐ a politikai, gazdasági, kulturális, gasztronómiai globalizáció egyes kérdései. Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ matematikai és logikai készségek; -‐ természettudományi kompetencia; -‐ médiamegfigyelési és médiaértési tapasztalatok; -‐ képes lesz felismerni, azonosítani globális problémákat; -‐ képessé válik komplexen, globális kontextusban gondolkodni a pénzügyi világgazdaság, a globalizáció, a globális gazdasági problémák (pl. hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás kérdése) folyamatairól; -‐ előrejelezni egyes globális mechanizmusokat és felkészülni azokra; -‐ önállóan, illetve kooperatívan dolgozni a globalizáció témakörének vonatkozásában. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is. A földrajz és a történelem tantárgyak keretében elsősorban a globális gazdaság, világgazdaság témakörben alkalmazható jól. Bevezető kérdések A feladat bemeneti tudást mér, illetve motivációs célokat szolgál. Érdemes még a tanegység végrehajtása előtt megoldani őket.


23 / 63

8.3.1. feladat:Nézz szét a G8-ban! Egyszerű választást igénylő zártvégű, elsősorban gyakorlást segítő feladat (de alkalmazható a témakör végén, szummatív jelleggel is). Alkalmazása lehetséges tanóra közben gondolkodtató, gyakorló feladatként, bemeneti vagy akár ellenőrző feladatként is. A helyes megoldás: B) A G8 csoport a Föld 7 legnagyobb gazdaságát és Oroszországot tömörítő szervezet. 8.3.2. feladat: Nézz szét a G8-ban! A tanulóknak fel kell ismerniük és a térképvázlatban azonosítaniuk a G8 csoport országait, majd az országok neveit a térképvázlat megfelelő helyére húzniuk. A feladat segíti a térbeli tájékozódás fejlesztését, illetve segít eligazodni a világgazdaság jelenlegi térbeli struktúráján.


24 / 63

A helyes megoldás:

8.3.3 feladat:Globális gyűjtés - Letölthető feladat A letölthető feladatban a tanulóknak az a feladata, hogy gyűjtsenek össze minél több „globális” kifejezést. Ösztönözzük a tanulókat, hogy ötleteljenek bátran, hiszen az ötletbörze jellegű feladatokban – a feladat első, „ötletroham” részében – nincs rossz megoldás. A feladat elősegítheti, hogy a tanulók ráeszméljenek, hogy a „globális” szó milyen szélesen értelmezhető, illetve milyen szóösszetételek képezhetők belőle, amely anyanyelvi kompetenciáikat is fejleszti.


25 / 63

8.3.4. feladat: Nézz szét a G8-ban! A feladatban tovább erősíthetjük a világgazdaság vezető országainak megismerését, a hozzájuk kötődő asszociációk fejlesztését. Az egyes országokhoz különböző rájuk jellemző épületet, építményt kell hozzákötni.

Helyes megoldás:


26 / 63

8.3.5. feladat:Globális problémák A feladat a G8 csúcstalálkozók témáiról, átvitt értelemben a globális természeti, illetve társadalmi-‐gazdasági problémákról szól. Alkalmazása akkor javasolt, amikor a tanulók már tisztában vannak a G8/G20 fogalmával, ismernek globális természeti, illetve társadalmi-‐gazdasági jelenségeket, felismerik és azonosítják a globális problémákat. Ez az érintett műveltségi területek esetében változó: a földrajztanulás során a globális környezeti problémák 9. évfolyamon, a globális társadalmi-‐gazdasági krízisek jellemzően 10. évfolyamon kerülnek sorra, míg a történelemtanítás során ezek jóval később, napjaink történelme kapcsán kerülnek elő (a 11-‐12. évfolyamon). Fontos tehát, hogy ezeket az ismereteket és a problémahelyzetek felismerését fokozatosan alakítsuk ki a tanulókban. A feladat jellegét tekintve gyakorlófeladat, az ábrák vagy a meghatározások cseréje egészen új tudáselemekhez is vezethet. A tanulók feladata, hogy a fehér és a kék hatszögeket összekössék egymással.

A helyes megoldás:


27 / 63

8.4. Mi lehet a szerepem egy globális világban? Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (01)

Földünk – környezetünk Földrajz 9-‐10. A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalati példákon; a globalizáció és a TNC-‐k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. Műveltségi terület (02) Ember és társadalom Tantárgy (02) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Évfolyam(ok) (02) 11-‐12. A tanegység kerettantervi Az információs–technikai forradalom és a tudásipar. A kapcsolódása (02) globális világgazdaság új kihívásai és ellentmondásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A tanegység kapcsolódás 4. Hitelből és kölcsönből? 4. A jövő kockázata más tanegységekhez A tanegység céljai A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal a globalizáció lokális és globális összefüggéseit, az eseményeket alakító tényezők okait és következményeit, az egyén felelősségét a globális térben. Időigény (perc / tanóra) A zártvégű, térképvázlathoz kötődő, egyszerű vagy többszörös választást igénylő feladatok esetében a feladatmegoldás időtartama erősen függ a csoport adottságaitól. Egy-‐egy rövidebb feladatra 2-‐3 perc, míg a hosszabb, problémamegoldást igénylő feladatok (vagy például a karikatúrához köthető feladat) időtartama elérheti az 5-‐10 percet is. A letölthető, kooperatív feladatokra érdemes több időt szánni, a tanulók gondolatait, érveit ütköztetni, szakmai vitákat kialakítani. Az otthoni munkavégzés időkerete nem körülhatárolható, jelentősen függ a megvalósítás körülményeitől. A projektfeladat esetén: 0,5-‐1 tanóra a feladat ismertetésére, az értékelő eszközök bemutatására és a Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

28 / 63

Kulcsfogalmak

csoportok kijelölésére + a tanulócsoport igényeinek megfelelő hosszúságú otthoni munka + 1 tanóra a komplex feladat bemutatására és csoportértékelésre. Globalizáció, fenntarthatóság, tudásipar, globális világgazdaság

A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ a globális gazdaság alapvető résztvevőit, a gazdasági működés alapvető folyamatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a globalizáció alapvető működése, hatásterületei; -‐ a politikai, gazdasági, kulturális, gasztronómiai globalizáció egyes kérdései; -‐ a globális problémák (pl. hulladékgazdálkodás, energiakérdés) egyes kérdései, problémái -‐ jövőteremtés a globális ökológiai kérdésekre való reflexió segítségével. Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ matematikai és logikai készségek; -‐ természettudományi kompetencia; -‐ médiamegfigyelési és médiaértési tapasztalatok; -‐ képes lesz felismerni, azonosítani globális problémákat; -‐ képessé válik komplexen, globális kontextusban gondolkodni a pénzügyi világgazdaság, a globalizáció, a globális gazdasági problémák (pl. hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás kérdése) folyamatairól; -‐ előrejelezni egyes globális mechanizmusokat és felkészülni azokra; -‐ önállóan, illetve kooperatívan dolgozni a globalizáció témakörének vonatkozásában. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is. A földrajz és a történelem tantárgyak keretében elsősorban a globális gazdaság, világgazdaság témakörben alkalmazható jól. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

29 / 63

8.4.1. feladat: Reflektálj! – Letölthető feladat A letölthető feladatlap segít a tanulóknak abban, hogy össze tudják gyűjteni a globális gazdaság megjelenési formáit, azokat a politikai, gazdasági, kulturális stb. jelenségeket, amelyeket a globalizációnak köszönhetünk. A feladat megoldása során lehetőségük nyílik csoportokban megvitatni gondolataikat, tapasztalataikat. A feladat motiváló jellege miatt a témakör bevezetéseként vagy gyakorlásképpen, a tanórai munka gazdagítására használható kooperatív feladat. 8.4.2. feladat: Csatlakozz a hétvégi vásárláshoz! A letölthető feladat a családi tevékenységekhez köthető, tipikusan otthoni, önálló tanulói munkát igénylő feladat. A tanuló a feladat megoldása során számos pozitív attitűdöt szerezhet: betekintést nyerhet a családi bevásárlás menetébe, annak tervezésébe, a tudatos pénzkezelés fogásaiba; a bevásárlás során megtapasztalhatja a termékek összehasonlítását, ár-‐érték arány különbségeit, felismerheti a „hazai” és nemzetközi, globális termékek közötti hasonlóságokat, különbségeket; a bevásárlás után pedig lehetősége nyílik a termékek alaposabb megfigyelésére, származási helyük megállapítására (internetes kutatás vagy a családdal folytatott beszélgetés során). A feladatot a téma bevezetéseként vagy akár az összefoglaló órára való felkészülésként, a témakör végén is jól alkalmazhatjuk. A feladat ösztönzi a tanuló családja tudatos pénzkezelésébe való bevonódását, ezzel a jövőteremtés képességét fejleszti. 8.4.3. feladat: Reflektálj! A feladat során a tanulóknak az a dolguk, hogy felfedezzék, milyen globális használati eszközöket tudnak magukénak, illetve milyen globális szolgáltatásokkal élnek. A feladat segíti a tanulókat abban, hogy ráeszméljenek, alapvető használati cikkeik és az igénybe vett alapvető szolgáltatásaik egy – több-‐kevesebb – része a globális gazdaság terméke vagy szolgáltatása, és számos közvetítőn keresztül jut el a tanulóhoz. Érdemes firtatni ennek társadalmi-‐gazdasági-‐környezeti és fenntarthatósági kérdéseit is a feladat megoldása során. A feladatot – az individuális gyűjtést követően – javasoljuk párban vagy csoportosan végezni, hogy a tanulók jobban megoszthassák egymással tapasztalataikat. 8.4.4. feladat: Globális vagy lokális? - Letölthető feladat A letölthető feladat tanulói kooperativitást igényel. A feladat megkezdésekor a tanulók önállóan is dolgozhatnak (akár tanórán, akár otthoni feladatként), majd az érveik ütköztetéséhez ezt követően párban vagy csoportban dolgozhatnak. A feladat megoldása segít eligazodni a „hazai” termék fogalmának tisztázásában, illetve a hazai és globális termékek közötti kapcsolatrendszer elemeinek megértésében. A feladat gyakorlófeladat, szummatív értékelésben ne alkalmazzuk.


30 / 63

8.4.5. feladat: Hulladék vagy szemét? A feladat során a tanulók reflektálnak a saját hulladékgazdálkodási gyakorlatukra, miközben kitekintést nyerhetnek a globális hulladékgazdálkodási kérdésekben is. A feladat jellemzően inkább földrajzi-‐környezeti témakörökben kerülhet elő, történeti jelentősége kisebb. Alkalmazható a globális környezeti problémák tárgyalásakor vagy az egyéni környezettudat kialakítását szolgáló tanórákon, projektekben.

A helyes megoldás:


31 / 63

8.4.6. feladat: Globálisan – lokálisan - Projektfeladat A projektfeladat tág lehetőségeket hagy a helyi sajátosságok, ötletek figyelembevételére, ugyanakkor a fókusz mindig a globális gazdaságon, a globalizáció helyi hatásain van. A feladat száma A projekt címe A komplex feladat (projekt) összefoglalója

8.4.6 Globálisan – lokálisan! A globalizáció különböző szegmenseinek (gazdasági, kulturális, pénzügyi, gasztronómiai stb.) vizsgálata az egyén szemszögéből. A projekt során a tanulók megismerkednek a globális trendek hétköznapi hatásaival. A komplex A projekt tevékenységei: feladat (projekt) 1. Ötletgyűjtés és globális trendek azonosítása (a főfeladat főbb módszertani megoldása segít!). lépései, elvárt 2. Reflektálás a trendekre, a csoport kutatásainak előkészítése, tanulói gondolattérkép készítése (csoportonként 1-‐1). produktumok 3. A trendek hétköznapi életre gyakorolt hatásainak feltárása, fórumhasználat, wikifelület fejlesztése: bejegyzésekkel, képekkel, videókkal és prezentációkkal. 4. A trendek és azok hétköznapi életre gyakorolt hatásainak bemutatása csoportos prezentáció segítségével. 5. Közös értékelés: önértékelés és csoportos értékelés, tanári értékelés. A projekt produktumai: -‐ gondolattérkép -‐ wikioldal, amely tartalmaz blogjellegű bejegyzéseket és multimédia-‐elemeket -‐ csoportos prezentáció A csoportok témáit a bevezető feladat megoldásában szereplő csoportosítás adja. A komplex 1. Előzetes tudást felmérő ötletroham, amelynek központi feladat (projekt) témája a globális termékek, szolgáltatások azonosítása (ez a értékelési főfeladat keretében zajlik). eszközei 2. Wiki áttekintő táblázat, amelynek célja, hogy a tanulók a feladat végzése közben értesüljenek jó és rossz irányokról, magasabbra és alacsonyabbra értékelhető tevékenységeikről. 3. Prezentáció áttekintő táblázat: önértékelés és a tanulócsoport közös értékelése. 4. Szummatív jellegű tanári értékelés vagy kisebb, esszéjellegű dolgozat írása. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

32 / 63

A komplex feladat (projekt) speciális pedagógiai céljai

A projektfeladat speciális pedagógiai célja a nemzetközi globális folyamatok megértése, értelmezése készségének fejlesztése, az europizmus és a globalizmus kérdéskörének részletesebb megvilágítása több szempontból, több hétköznapi életet befolyásoló trend megismerésével és elemzésével. A 21. századi készségek figyelembevételével: Logikus érvelés alkalmazása a megoldási lehetőségek közötti választás során. Összetett döntések meghozatala és választás: a problémákra adott megfelelő válasz kiválasztása és az ok-‐okozati összefüggések felismerése. A rendszerek közötti összefüggések megértése. Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához. A technológia mint eszköz alkalmazása a kutatás és az információk rendszerezése, értékelése és kommunikációja érdekében.


33 / 63

8.5. Az Európai Unió és az európai állampolgárok Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (01) Műveltségi terület (02) Tantárgy (02) Évfolyam(ok) (02) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (02) A tanegység céljai

Időigény (perc / tanóra)

Kulcsfogalmak

Földünk – környezetünk Földrajz 9-‐10. Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek feltárása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. Ember és társadalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 11-‐12. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal az Európai Unió alapvető működési mechanizmusát, az EU intézményrendszerét, illetve azt, hogy az integráció működése hogyan hat az egyén, az európai állampolgárok életére. A zártvégű, térképvázlathoz kötődő, egyszerű vagy többszörös választást igénylő feladatok esetében a feladatmegoldás időtartama erősen függ a csoport adottságaitól. Egy-‐egy rövidebb feladatra 2-‐3 perc, míg a hosszabb, problémamegoldást igénylő feladatok időtartama elérheti az 5-‐10 percet is. Az érveléshez kapcsolódó feladatok – amennyiben megfelelő módszertani támogatást nyújtunk hozzá, gyakoroltatjuk a feladatot, az érvelést és a vitamódszert – akár a tanóra egy jó részét is elfoglalhatják, de ez természetesen hasznos tartalom, érdemes időt szánni az ilyen típusú feladatokra. A projektfeladat esetén: 0,5-‐1 tanóra a feladat ismertetésére, az értékelő eszközök bemutatására és a csoportok kijelölésére + a tanulócsoport igényeinek megfelelő hosszúságú otthoni munka + 1 tanóra a komplex feladat bemutatására és csoportértékelésre. Európai Unió, integráció, politikai unió, monetáris unió, vámunió, szabadkereskedelmi övezet, európai állampolgárság, európai állampolgár


34 / 63

A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ az Európai Unió alapvető jelképeit, kialakulásának körülményeit, céljait, erőforrásait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ az Európai Unió gazdasági állapota, körülményei, lehetőségei, jövőképe és az azt befolyásoló bizonyos tényezők; -‐ az euróválság és a 2010-‐es évek elejének uniós problémái; -‐ Magyarország és az EU bizonyos kérdései; -‐ részvétel az Európai Unió működésében. Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ matematikai és logikai készségek; -‐ természettudományi kompetencia; -‐ médiamegfigyelési és médiaértési tapasztalatok; -‐ képes lesz felismerni, azonosítani globális problémákat; -‐ képessé válik komplexen, globális kontextusban gondolkodni a pénzügyi világgazdaság, a globalizáció, a globális gazdasági problémák (pl. hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás kérdése) folyamatairól; -‐ előrejelezni egyes globális mechanizmusokat és felkészülni azokra; -‐ önállóan, illetve kooperatívan dolgozni a globalizáció témakörének vonatkozásában. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is. A földrajz tantárgy keretében elsősorban az integrációs törekvések témakörben alkalmazható jól, a történelem tantárgy tanításában pedig az európai történelem 20-‐21. századi eseményeinek tanítása során, illetve az állampolgári ismeretek komplex fejezetben jelentkezhet e téma. A feladatok egy része (Bevezető kérdések) bemeneti tudást mér, illetve motivációs célokat szolgál. Érdemes még a tanegység végrehajtása előtt megoldani őket.


35 / 63

8.5.1. feladat: EU = intézmények? Nemcsak! A feladat során a tanulók felfrissíthetik az Unió intézményeiről tanultakat, azonosítva az intézmények legfontosabb tevékenységeit, tevékenységi területeit. A feladat alkalmas bevezető feladatként, de akár az ellenőrzés során is. A tanulók feladata, hogy a fehér és a kék hatszögeket összekössék egymással.

A helyes megoldás:


36 / 63

8.5.2. feladat: Keresd meg a helyes válaszokat! A feladat során a tanulók felfrissíthetik az Unió intézményeiről tanultakat, azonosítva az intézmények legfontosabb tevékenységeit, tevékenységi területeit. A feladat alkalmas bevezető feladatként, de akár az ellenőrzés során is.

A helyes megoldások:


37 / 63

8.5.3. feladat: Vizualizálj! Készíts gondolattérképet! A feladat elengedhetetlen a továbbhaladásban, mert a tanulók e részben ismerhetik meg az Európai Uniót átfogóan, illetve felfrissíthetik, elmélyíthetik már meglévő előzetes tudásukat. A gondolattérkép-‐készítés során térben helyezhetik el az intézményeket és azok funkcióit, illetve azt, hogy hogyan vehetnek részt az Unió működésében. Érdemes a gondolattérképet online készíteni (pl. bubbl.us, mindmeister.com, coggle.it ingyenes alkalmazásokkal), hogy később újra szerkeszthető vagy megosztható legyen. Zártvégű feladatok: 8.5.4. feladat: Részvételen alapuló Európa 8.5.5. feladat: Szabad határ, szabad madár A feladatok célja, hogy a tanulók azonosítsák, milyen módon változott meg az uniós állampolgárok élete az utóbbi években: szabadon utazhatnak és akár közvetlenül is beavatkozhatnak közös ügyeinkbe. A helyes megoldások: Hogyan vehetsz részt közvetlenül az Unió működésében? Jelöld meg a helyes megoldásokat! A helyes megoldások: A), D) Jelöld meg, hogy az alábbiak közül mely iratokra van minimálisan szükséged, hogy eljuthass Spanyolországba! A helyes megoldás: D) 8.5.6. feladat: Benn vagy kinn? A feladat során a tanulóknak adott dolog mellett vagy ellen kell gondolatokat, érveket gyűjteni, majd ezeket kulturált, strukturált vita keretében ütköztetni. A vitamódszer már általános iskolában is jól alkalmazható, igaz, akkor még jól körülhatárolt, felépített érvrendszer nem várható el. Felsőbb évfolyamokban azonban – kellő gyakorlás és pontos instrukciók mellett – érdemes érvrendszerekre, komplex gondolatmenetekre szoktatnunk a tanulóinkat, hiszen a továbbtanulásuk során, illetve a felnőtt életben erre az érvelési készségükre nagy szükség lesz. A feladat jellegénél fogva nem lehet része szummatív értékelésnek, inkább tanórai munka gazdagítására javasoljuk. A téma az Európai Unió tanításakor (akármelyik tantárgy tanórái keretében) kerülhet elő, de akár a globális pénzügyi problémák témakörében is lehet helye.


38 / 63

8.5.7. feladat: Európárosítás A feladat során a tanulók felfrissíthetik az Unió intézményeiről tanultakat, azonosítva az intézmények legfontosabb tevékenységeit, tevékenységi területeit. A feladat alkalmas bevezető feladatként, de akár az ellenőrzés során is. A tanulók feladata, hogy az egyes betűjeleket a megfelelő kép alá mozgassák.

Helyes megoldás:


39 / 63

8.5.8. feladat: Számolj és következtess! A feladat során a tanulók az ábra elemzését követően tudnak válaszolni a feltett kérdésekre, és közben számos, euróválsággal, deviza alapú hitelezéssel, az euró-‐ forint árfolyammozgások mozgatórugóival kapcsolatos kérdésekre is választ kereshetnek.

A helyes megoldás:


40 / 63

Kiegészítés: Hány forintot kellett adni akkor egy euróért, amikor a legolcsóbb volt a közös valuta? (226 és 235 között elfogadható a válasz) Hány forintot kellett adni akkor egy euróért, amikor a legdrágább volt a közös valuta? (316 és 325 között elfogadható a válasz) 8.5.9. feladat: Ariadné fonala az Európai Unióban Projektfeladat A projektfeladat tág lehetőségeket hagy a helyi sajátosságok, ötletek figyelembevételére, ugyanakkor a fókusz mindig az európai állampolgárságon, az európai állampolgárok cselekedetein, illetve az állampolgárok által intézhető és intézendő ügyeken van. A feladat száma A projekt címe A komplex feladat (projekt) összefoglalója

8.5.9. Ariadné fonala az Európai Unióban A projekt során a tanulók különböző ügyeket igyekeznek megoldani, olyan ügyeket, amelyekkel fiatal felnőttként vagy éppen nyugdíjasként szembekerülhetnek, érintheti saját sorsukat vagy családjuk jövőjének alakulását. A projekt során a tanulók megoldási javaslatokat, bejárási útvonalakat készítenek az egyes feladatok, problémák megoldására, legalább 5 különböző csoportban. A csoportok száma a tanulócsoport létszámától is függ: egy csoport optimálisan nem nagyobb 4 fősnél.


41 / 63

A komplex feladat (projekt) főbb módszertani lépései, elvárt tanulói produktumok

A főbb módszertani lépések: 1. Az EU mint komplex rendszer megismerése, előzetes tudás felmérése. 2. Problémák, élethelyzetek megoldása az Európai Unióban. 3. Önálló csoportos kutatómunka, megbeszélések, interjúk, szakirodalomban való kutatás. 4. Eredmények rögzítése, a tanulási folyamat naplózása, a problémák megoldási folyamatainak rögzítése. 5. Az eredmények bemutatása, disszemináció. 6. Közös értékelés. A projekt tevékenységei: 1. Problémafelvetés (közös feladat: tanár és tanuló együttműködik). 2. Csoportok kialakítása az adott probléma iránti elkötelezettség mentén. 3. Reflektálás a problémára, a csoport feladataira: projektnapló elkezdése (Word-‐dokumentumban vagy online Google-‐ dokumentumban). 4. Problémafeltárás, uniós jogszabályok áttekintése, a probléma megoldására tett javaslatok (jó és rossz utak) naplóban való rögzítése. 5. A csoport által kiválasztott megoldási útvonal részletezése szöveges dokumentációban (3-‐5 oldalas összefoglalás). 6. A problémákra adott megoldások bemutatása csoportos prezentáció segítségével. 7. Közös értékelés: önértékelés és csoportos értékelés, tanári értékelés. A projekt produktumai: -‐ projektnapló -‐ szöveges összefoglaló -‐ csoportos prezentáció

Megoldandó feladatok, problémák: 1. A Kecskeméthy család fejét, Lajost a cége a jövő hónaptól áthelyezi egy német kirendeltséghez. Milyen feladatai, teendői vannak Lajosnak? 2. Szabó Betti gyermekeivel – megelégelve a hazai nélkülözést, egy jobb élet reményében – külföldre kíván költözni. Az Egyesült Királyságot szemelte ki, mert azt reméli, ott talál legkönnyebben betanított munkát. Milyen teendői, feladatai vannak a gyerekek elhelyezésével kapcsolatban, milyen ellátásra jogosult és hogyan? Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

42 / 63

3. A Kállai család a kemecsei családi házat egy jó fekvésű szlovákiai ingatlanra cserélné, mert a határ túloldalán nagyobb üzletet remélnek a nyúltenyésztésből. Milyen teendőik, feladataik vannak a nyugdíjukkal kapcsolatban? Megkaphatják-‐e a magyar nyugdíjukat amellett, hogy vállalkoznak? 4. A Kállai család gyermeke, Tibi, lecserélve a vidéki sportfőiskola képzését, Németországban kívánja folytatni tanulmányait, ahol nagyobb edzői karrierre számít. Milyen teendői, feladatai vannak az utazás előtt és azt követően? A komplex 1. Projektnapló, amelyet a tanulók vezetnek az elvégzett feladat (projekt) munkáról, az együttműködésről és a probléma megoldásához értékelési vezető útról. eszközei 2. Áttekintő táblázat a prezentáció értékeléséhez: önértékelés és a tanulócsoport közös értékelése. 3. Ellenőrzőlista a folyamatábrához/modellhez. A komplex Eredeti gondolkodás és találékonyság a problémák felderítése feladat (projekt) során. speciális Logikus érvelés alkalmazása a megoldási lehetőségek közötti pedagógiai céljai választás során. Összetett döntések meghozatala és választás: a problémákra adott megfelelő válasz kiválasztása és az ok-‐okozati összefüggések felismerése. A rendszerek közötti összefüggések megértése. Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához. A technológia mint eszköz alkalmazása a kutatás és az információk rendszerezése, értékelése és kommunikációja érdekében. Megfelelő és eredményes együttműködés másokkal. A csapat kollektív tudásának használata.


43 / 63

8.6. A hely, ahol élek Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület Tantárgy Évfolyam(ok) A tanegység kerettantervi kapcsolódása A tanegység céljai

Földrajz

9-‐10. Világgazdaság A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségek példái: a centrum-‐ és perifériatérségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal a területi fejlettségi különbségek kialakulásának alapvető okait, a centrum-‐ periféria helyzet, valamint a fejlődő és a fejlett országok közötti fejlettségi különbségek okait és következményeit. Időigény (perc / Az elméleti anyagrész áttekintésére és értelmezésére 15-‐20 perc tanóra) szánható. A bevezető feladat megoldására azonban jóval több időt kell szánni, hiszen részben járhat terepi munkavégzéssel, terepi felderítéssel is – a pedagógiai céloktól függően. A feladat megoldására szánt idő jelentősen függ a tanulócsoporttól, illetve a település adottságaitól. Kulcsfogalmak helyi energia, helyzeti energia, SWOT-‐analízis A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ hazánk településföldrajzának alapvető jellemzőit, -‐ a gazdaság működésének alapvető résztvevőit, a gazdaság ágazatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a helyi és helyzeti energiák, ezek kapcsolata; -‐ települések, térségek helyi és helyzeti energiái és a területi egyenlőtlenség kapcsolata; -‐ cégek, vállalkozások, telephely-‐választás elméleti és gyakorlati kérdései; -‐ települések, térségek értékelései helyi és helyzeti energiáik kapcsán. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

44 / 63

Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ képessé válik felismerni egy adott térség, település vagy településrész helyi és helyzeti energiáit; -‐ képessé válik felismerni, elemezni és értékelni a helyi és helyzeti energiákat; Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is (történelem, földrajz, technika, életvitel és gyakorlat), de leginkább a földrajz tantárgy keretében valósulhat meg, elsősorban hazánk földrajzának tanítása kapcsán (8. vagy 10. évfolyam). A feladatok egy része (Bevezető kérdések) bemeneti tudást mér, illetve motivációs célokat szolgál. Érdemes még a tanegység végrehajtása előtt megoldani őket. 8.6.1. Bevezető feladatok – Letölthető feladat Az első letölthető feladat hosszabb időt vehet igénybe. A tanulóknak itt össze kell gyűjteniük a településük (településrészük) helyi energiát vagy jellegzetességeit, amelyekből később helyi energia lehet. Ha nagyobb településről van szó, érdemes egy-‐egy településrésszel kezdeni vagy a tanulókat kisebb létszámú csoportokba osztani, hogy minél nagyobb területet tudjanak lefedni. Logikus, hogy az adott településrészen lakó tanulókat egy csoportba tegyük, de később ezeket a csoportokat szakértői mozaikban meg is keverhetjük. Később ezekből az összegyűjtött jellegzetességekből gondolattérképet kell készíteniük a tanulóknak. Érdemes a gondolattérképet online készíteni (pl. bubbl.us, mindmeister.com, coggle.it ingyenes alkalmazásokkal), hogy később újra szerkeszthető vagy megosztható legyen. SWOT analízis készítése A következő nyitófeladatban található elemző módszer (SWOT) fontos a továbbhaladásban, a projektfeladatok előkészítésében is. A SWOT-‐elemzés az egyik legáltalánosabban elterjedt stratégiai tervezéshez, elemző módszer. Használata nagyon egyszerű. Az elemzés során (az egyszerű SWOT készítésekor) egy négyosztatú cellát hozunk létre. A négy cellában pedig összeírjuk az adott település, terület, vállalat, tervezett üzleti lépéséhez, gazdaságpolitikai döntéseihez stb. az erősségeit (S), a gyengeségeit (W), a lehetőségeit (O) és a veszélyeit (T). A SWOT-‐elemzéseknek jóval bonyolultabb formái is léteznek, amelyek kifejezetten a már meglévő tapasztalatokból kiindulva segítenek a döntéshozatalban vagy annak előkészítésében, a stratégiai lépések előkészítésével. Érdekes kérdés lehet, hogy mi a különbség az erősség és a lehetőség, illetve a gyengeség és a veszély kifejezések között. Fontos, hogy az erősségek és a gyengeségek „belülről fakadnak”, vagyis ide kerülnek azok a dolgok, amelyek a település saját adottságai. A lehetőségekhez és a veszélyekhez részben olyan fogalmak, kulcsszavak kerüljenek, amelyek a települést kívülről segítik vagy éppen hátráltatják, veszélyeztetik. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

45 / 63

8.7. Jó helyen élek? Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület Tantárgy Évfolyam(ok) A tanegység kerettantervi kapcsolódása A tanegység céljai

Földrajz

9-‐10. Világgazdaság A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségek példái: a centrum-‐ és perifériatérségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. A tanegység átfogó célja megismertetni a tanulókkal a területi fejlettségi különbségek kialakulásának alapvető okait, a centrum-‐ periféria helyzet, valamint a fejlődő és a fejlett országok közötti fejlettségi különbségek okait és következményeit. Időigény (perc / A zártvégű, párosítós, illetve egyszerű vagy többszörös választást tanóra) igénylő feladatok esetében a feladatmegoldás időtartama erősen függ a csoport adottságaitól. Egy-‐egy rövidebb feladat 2-‐5 perc, míg a hosszabb, problémamegoldást igénylő feladatok időtartama elérheti a 10-‐15 percet is. Az érveléshez kapcsolódó feladatok – amennyiben megfelelő módszertani támogatást nyújtunk hozzá, gyakoroltatjuk a feladatot, az érvelést és a vitamódszert – akár a tanóra egy jó részét is elfoglalhatják, de ez természetesen hasznos tartalom, érdemes időt szánni az ilyen típusú feladatokra. A projektfeladat esetén: 1 tanóra a feladat ismertetésére, az értékelő eszközök bemutatására és a csoportok kijelölésére + a tanulócsoport igényeinek megfelelő hosszúságú otthoni munka + 1 tanóra a komplex feladat bemutatására és csoportértékelésre. Kulcsfogalmak Helyi energia, helyzeti energia, SWOT-‐analízis A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ hazánk településföldrajzának alapvető jellemzőit; -‐ a gazdaság működésének alapvető résztvevőit, a gazdaság ágazatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ az önálló munkavégzésre; -‐ összefüggő szövegek értő olvasására; -‐ páros vagy csoportos feladatok megoldására; -‐ érdemben reagálni problémákra; -‐ tevékenységorientáltan, kritikai módon gondolkozni. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

46 / 63

KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a helyi és helyzeti energiák, ezek kapcsolata; -‐ települések, térségek helyi és helyzeti energiái és a területi egyenlőtlenség kapcsolata; -‐ cégek, vállalkozások, telephely-‐választás elméleti és gyakorlati kérdései; -‐ települések, térségek értékelései helyi és helyzeti energiáik kapcsán. Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ matematikai és logikai készségek; -‐ természettudományi kompetencia; -‐ médiamegfigyelési és médiaértési tapasztalatok; -‐ képessé válik felismerni egy adott térség, település vagy településrész helyi és helyzeti energiáit; -‐ képessé válik felismerni, elemezni és értékelni a helyi és helyzeti energiákat; -‐ képessé válik a jövőalkotásra, helyi energiák megfogalmazására, tervezésre; -‐ képessé válik önálló gondolkodásra a témát illetően, illetve kooperatívan együttműködni társaival a problémák megoldásának céljából. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz A tanegység jól alkalmazható több tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése során is (történelem, földrajz, technika, életvitel és gyakorlat), de leginkább a földrajz tantárgy keretében valósulhat meg, elsősorban hazánk földrajzának tanítása kapcsán (8. vagy 10. évfolyam).


47 / 63

8.7.1. feladat: Töltsd fel a helyeket! A szöveg a fogalmak bevezetésének és tisztázásának jó eszköze. A tanulóknak a lenyíló menükből kell kiválasztani az adott helyre írandó szót vagy kifejezést. A feladat leginkább a téma bevezetésekor ajánlott, szummatív értékelésre kevésbé alkalmas.

A helyes megoldás:


48 / 63

8.7.2. feladat: Keresztmetszet A keresztrejtvény típusú feladatok mindig a gyakorlás eszközei, jól alkalmazhatók a témakör végén, a tanultak rögzítése céljából.

A helyes megoldás:

A megfejtés: problémafa Az Ellenőrzés gombra kattintva egy új kérdés jelenik meg, amely a megfejtéshez kötődik.


49 / 63

A helyes megoldás: C), azaz Egy adott település, terület vagy gazdasági szektor problémáinak rendszerezésére szolgáló modell, eszköz. 8.7.3. feladat: Előny-hátrány! A tanulóknak a felületen van lehetőségük kitölteni a táblázatot, majd azt képként (JPEG fájlként) menthetik le a számítógépükre. A feladat lényege, célja, hogy a tanulók gyakorolják a mellette és ellene való érvelést, képesek legyenek felismerni adott területek, épületek, akár a saját otthonuk erősségeit, gyengeségeit – és ezekből kiindulva képesek legyenek előnyt kovácsolni az erősségekből és különös figyelmet fordítani a gyengeségekre, a problémák megoldására. A feladat jellegéből fakadóan nem lehet része szummatív értékelésnek. A feladat megoldására szánt időtartam nagyon eltérő lehet csoporttól, illetve a feladat tanórába való beágyazottságától függően. A feladat adható házi feladatként, otthoni munkára is. Ebben az esetben a tanulónak lehetősége nyílik egyeztetni a családjával is a táblázat elemeiről. Mindkét felhasználási módnak megvannak a maga módszertani előnyei, a feladat alkalmazása így a felhasználó pedagógus céljaitól erősen függ.


50 / 63

8.7.4. feladat: Energiapárosítás A feladat során a tanulóknak olyan helyi energiákat kell képek alapján felismerniük, amelyek egy-‐egy térség vagy település kiemelkedését szolgálhatják. A tanulók feladata, hogy a fehér és a kék hatszögeket összekössék egymással. A feladat gyakorlófeladat, egy-‐egy téma bevezetéseként vagy akár összefoglalásképpen is alkalmazható, a pedagógiai céloktól függően.

A helyes megoldás:


51 / 63

8.7.5. feladat: Ki a terepre! – Projektfeladat Az egyik módja annak, hogy a tanulók bekapcsolódjanak a helyi vérkeringésbe, megismerjék saját lakókörnyezetük, városuk jellegzetességeit az, hogy különböző felméréseket, vizsgálatokat végezhetünk velük a saját lakókörnyezetükben. Az ilyen projektjellegű feladatok biztosítják a tanulók érdeklődését a lakókörnyezetük iránt, fejlesztik a környezettudatos viselkedést amellett, hogy megismerik saját környezetüket, településüket. A gazdasági nevelés megvalósulása, a termelőerők, szolgáltatások megismerése, a pénz világának érintőleges feltérképezése is tetten érhető az ilyen típusú felmérésekben. Többféle kompetenciaterület fejlesztése egyszerre lehetséges az ilyen típusú munkákban, pl. a természettudományos kompetencia, amelynek lényege, hogy az ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával a tanulók magyarázatokat és előrejelzéseket tegyenek a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, előrejelzéseket tegyenek, és ez alapján irányítsák cselekvéseiket. Segítik az önálló tanulás, önálló munkavégzés képességét. Az együttműködés (a kooperatív munka és tanulói önszabályozás gyakoroltatása, a társadalmi normák implementációja, a csoport tagjainak felelőssége, egymáshoz való viszonyuk és azok értelmezése, a szakmai tevékenység közös végzése) pedig a szociális és állampolgári kompetencia fejlődésére van/lehet nagy hatással. 8.7.6. feladat: Jó helyen élek? - Projektfeladat A projektfeladat tág lehetőségeket hagy a helyi sajátosságok, ötletek figyelembevételére, ugyanakkor a fókusz mindig a helyi és helyzeti energiákon és azok hétköznapi életre gyakorolt hatásain van. A feladat száma A projekt címe A komplex feladat (projekt) összefoglalója

8.7.6. Jó helyen élek? A projekt célja, hogy a tanulók megismerjék saját településüket, saját lakókörnyezetüket, felfedezzék annak gazdasági jellegzetességeit, és képesek legyenek a helyi energiák felhasználásával problémákat azonosítani, célokat kitűzni, és teendőket, tennivalókat azonosítani a település vagy településrész fejlesztése érdekében. A projekt során különböző kutatási és elemzési módszerekkel kell elérniük, hogy a település egy fenntartható fejlődési pályára állhasson a javaslataik által. A komplex A projekt tevékenységei: feladat (projekt) 1. Előzetes feladat (a bevezetőben szerepelt): SWOT-‐analízis főbb módszertani készítése. lépései, elvárt 2. Csoportalakítás településrészek vagy témák, kutatási tanulói módszerek szerint (vagy ennek kombinációjaként). produktumok 3. A kutatási módszerek (kérdőívezés, interjúzás, cégérelemzés, problémák és célok rendszerezése) alkalmazása és az eredmények rögzítése egy közös blogban vagy wikifelületen. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

52 / 63

4. Csoportok szakértői mozaikja, amelyben bemutatják egymásnak az elvégzett tevékenységeket, és ötleteket gyűjtenek a továbbfejlesztéshez. 5. Továbbfejlesztett SWOT-‐analízis készítése, amelyben a tanulók összegzik a megismert települési energiákat, és reagálnak is azokra, cselekvési tervet összeállítva. 6. A közös cselekvési terv publikálása blogban vagy wikifelületen. 7. Közös értékelés: önértékelés és csoportos értékelés, tanári értékelés.

A projekt produktumai: -‐ interjú és az interjúk leiratai -‐ kérdőívek és a kérdőívek összesítései szöveges összefoglalóban, ábrákkal -‐ cégérelemzés és annak eredményei, szöveges összefoglalóban, ábrákkal -‐ problémák rendszerezése (online gondolattérkép) -‐ célok rendszerezése (online gondolattérkép) -‐ továbbfejlesztett SWOT-‐analízis készítése a csoportok által (Google-‐táblázat vagy más közösen szerkeszthető táblázatos formában) -‐ csoportok prezentációi

A komplex feladat (projekt) értékelési eszközei

Megoldandó feladatok, problémák: 1. Interjú készítése a település(rész) vezetőjével vagy megbízottjával a település fejlődési irányaira fókuszálva. 2. Kérdőívek összeállítása és felvétele legalább 50 fő részvételével (különböző korú, nemű, szociális helyzetű és lakóhelyű résztvevőkkel). 3. Cégérelemzés (a településen vagy településrészen található vállalatok, cégek összegyűjtése) szektorok, ágazatok szerint. 4. Problémák rendszerezése online gondolattérkép-‐készítő alkalmazással. 5. Célok rendszerezése online gondolattérkép-‐készítő alkalmazással. 6. Továbbfejlesztett SWOT-‐analízis készítése. Ellenőrzőlista a kérdőívhez és a kérdőívezéshez. Ellenőrzőlista az interjúhoz. Áttekintő táblázat a SWOT-‐analízisekhez. Áttekintő táblázat a blog/wiki készítéséhez. Áttekintő táblázat a prezentáció értékeléséhez. Szummatív értékelés a projekt végén az elvégzett feladatok és azok eredményessége alapján.


53 / 63

A komplex feladat (projekt) speciális pedagógiai céljai

Logikus érvelés alkalmazása. Önszabályozás és tudatos tervezés. Összetett döntések meghozatala és választás: a problémákra adott megfelelő válasz kiválasztása, és az ok-‐okozati összefüggések felismerése. A rendszerek közötti összefüggések megértése. Hozzáférés az információkhoz eredményes és hatékony módon, az adatok hozzáértő és kritikai értékelése, pontos és kreatív információhasználat az aktuális probléma megoldásához. A technológia mint eszköz alkalmazása a kutatás és az információk rendszerezése, értékelése és kommunikációja érdekében.

Összefoglalás Pedagógiai áttekintés Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (01) Műveltségi terület (02) Tantárgy (02) Évfolyam(ok) (02) A tanegység kerettantervi kapcsolódása (02) A tanegység céljai Időigény (perc / tanóra) Kulcsfogalmak

Földünk-‐környezetünk Földrajz 9-‐10. évfolyam Ld. előző tanegységek kerettantervi követelményeit Ember és társadalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 11-‐12. évfolyam Ld. előző tanegységek kerettantervi követelményeit A tanegységek összefoglalása, rendszerezése, a tanultak ellenőrzése. 30 perc (ellenőrzéssel együtt) Ld. a témakör tanegységeinek fogalmait

A sikeresség ismérvei BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ A témakör tanegységeinek fogalmait és lényegesebb összefüggéseit, adatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ A témakör tanegységeinek szükséges bemeneti készségek alkalmazására. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti -‐ Nem ismeretátadó jellegű tanegység. ismeretek Kimeneti A tanuló a tanegység elvégzése során az alábbi készségekkel gyarapodik: készségek -‐ logikus gondolkodás, rendszerezés, választás, fogalomalkotás, összehasonlítás, önértékelés. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

54 / 63

Összefoglaló kérdéssor az Ismerd meg a világod! című témakörhöz

1. Mi a gazdasági ciklus? Válaszd ki a helyes választ! a) A gazdaság működésének alapvető mozgása. b) A gazdasági teljesítmény eltérései az általánosan előrejelezhető trendvonaltól. c) A gazdasági teljesítmény jelentős csökkenése. d) A gazdasági teljesítmény átlagtól való átlagos eltérése. 2. Melyik a helyes sorrend a gazdasái ciklusokban történő eseményeket tekintve? a) prosperitás – expanzió – depresszió – recesszió b) expanzió – prosperitás – recesszió – depresszió c) depresszió – prosperitás – expanzió -‐ recesszió d) recesszió – prosperitás – expanzió – depresszió 3. a) b) c) d)

Mit jelent a prosperitás egy adott gazdasági cikluson belül? megélénkülés virágzási időszak hanyatlás piac telítődése, pangás

4. a) b) c) d)

Mit jelent a depresszió egy adott gazdasági cikluson belül? megélénkülés virágzási időszak hanyatlás piac telítődése, pangás

5. a) b) c) d)

Mit jelent a recesszió egy adott gazdasági cikluson belül? megélénkülés virágzási időszak hanyatlás piac telítődése, pangás

6. a) b) c) d)

Mit jelent az expanzió egy adott gazdasági cikluson belül? megélénkülés virágzási időszak hanyatlás piac telítődése, pangás


55 / 63

7. Miért éri manapság még inkább közvetlen módon egy-‐egy válságidőszak a lakosságot? a) mert a tömegkommunikáció és a média hatása miatt a válságidőszakok minden rezdüléséről tudomást szerezhetünk b) mert minden eddiginél több embert érintenek ezek a válságok c) mert még több ember veszíti el a munkahelyét, mint eddig d) mert a globális folyamatok miatt még inkább kiszolgáltatottak vagyunk a válságidőszakoknak 8. a) b) c) d)

Mikor zajlott a 20. század első nagy gazdasági világválsága? 1914-‐1918 1929-‐1933 1920-‐1930 1945-‐1948

9. Kinek a nevéhez fűződik a legnagyobb mértékű gazdasági hullámzások azonosítása? a) Adam Smith b) David Ricardo c) John Maynard Keynes d) Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev 10. Mikor következett be az első olajválság a 20. században? a) 1979 b) 1946 c) 1973 d) 1919 11. Melyik ország volt az első ipari forradalom fő haszonélvezője, a világgazdaság akkori motorja? a) Amerikai Egyesült Államok b) Hollandia (Németalföld) c) Anglia d) Oroszország 12. Mi jellemzi a protekcionizmust az alábbiak közül? Jelöld meg a helyes válaszokat! a) kvóták b) védővámok c) szabad kereskedelem d) belgazdaságot védő állami intervenciók


56 / 63

13. Mikorra tehető a fogyasztói társadalom kialakulásának kezdete? a) római korban, az időszámításunk utáni első egy-‐két évszázadban már beszélhetünk fogyasztói társadalomról b) 1920-‐as évek c) az 1960-‐70-‐es évekre d) 1990-‐es évek 14. Hogyan nevezik az 1929-‐1933-‐as gazdasági világválságot kirobbantó napot? a) Fekete Hétfő b) Fekete Csütörtök c) Hóhér Csütörtök d) Fekete Péntek 15. Mely eseménnyel kezdődött a 2007-‐2008 tájékán kirobbant világgazdasági válság? a) A New York-‐i tőzsde látványos és gyors zuhanása. b) A dollár hirtelen nagymértékű elértéktelenedése. c) A Lehmann Brothers befektetési cég okozta ingatlanhitelezési lufi hirtelen gazdasági dominót indított be. d) Az elektronikai és infokommunikációs cégek nagyarányú bedőlése. e) A nyugat-‐európai nagy tőzsdék zuhanása. f) Az autóipari cégek nagyarányú bedőlése. 16. Mi a hitel? Válaszd ki a helyes válaszokat! a) A hitel egy pénzintézet által üzletszerűen (díjak, kamatok és egyéb költségek fejében) a hitelt felvevő számára nyújtott pénzösszeg b) Kölcsönkapott összeg. c) A kamatadó alapja. d) Idegen forrás, kötelezettség, amelyért az igénybe vevőnek kamatot kell fizetnie. 17. Kik a G8 tagjai? a) Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Kanada b) Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Kanada c) Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Svájc d) Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Németország, Spanyolország, Franciaország, Egyesült Királyság, Kanada


57 / 63

18. Kik a G20 tagjai? a) A G7 tagországok és további 13 fejlődő ország b) A G8 tagországok és további 12, a világgazdaságot érdemben befolyásolni képes prosperáló gazdaság c) A legszegényebb 20 ország által tömörített szervezet d) A G8 országok és 13 prosperáló gazdaság 19. Mi a globalizáció? a) nemzetköziesítés b) világméretűvé válás c) protekcionizmus ellentéte d) globális politika 20. Melyik szegmens nem tartozik a tudásiparba a klasszikus elmélet szerint? a) oktatás b) kutatás és fejlesztés c) tömegmédia d) információtechnológiák e) információszolgáltatások f) alkatrész-‐gyártás 21. Melyik tevékenység nem része a globális fenntartható hulladékgazdálkodásnak? a) hulladék kiküszöbölése b) hulladék termelése c) hulladék keletkezésének megszüntetése, illetve mérséklése d) a keletkező hulladék megfelelő gyűjtése és lehetőség szerinti hasznosítása e) hulladék ártalmatlanítása és korlátozás nélküli elhelyezése 22. Mi az ökológiai lábnyom? a) az ökológiai egyensúlyra való erős emberi hatás b) az ökológiai környezetben tett visszafordíthatatlan kár c) a Föld ökoszisztémájára való emberi hatás mérőszáma d) egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószám 23. Melyik nemzetközi szervezet egyik kutatócsoportja volt a Brundtland Bizottság az 1980-‐as évek végén? a) OPEC b) ENSZ c) OECD d) NATO


58 / 63

24. Igaz-‐e, hogy a nemzetközi adósság súlypontja a fejlődő országok térségéből a fejlett országokba, a nyugati világba tevődött át? a) igaz b) hamis 25. Melyik Európai Unió intézményt jellemzi az alábbi meghatározás: az EU kormánya, biztosokból áll, akik egy-‐egy szakpolitikáért felelősek? a) Európai Bizottság b) Európai Bíróság c) Európai Befektetési Bank d) Európai Tanács e) Európa Tanács f) Miniszterek Tanácsa 26. Melyik európai intézményt jellemzi az alábbi meghatározás: nem az Európai Unió saját intézménye, hanem egy másik, lazább szervezetű európai együttműködés? a) Európai Bizottság b) Európai Bíróság c) Európai Befektetési Bank d) Európai Tanács e) Európa Tanács f) Miniszterek Tanácsa 27. Melyik Európai Unió intézményt jellemzi az alábbi meghatározás: az EU egyes szakpolitikáiért felelős miniszterek rendszeres találkozója? a) Európai Bizottság b) Európai Bíróság c) Európai Befektetési Bank d) Európai Tanács e) Európa Tanács f) Miniszterek Tanácsa 28. Melyik Európai Unió intézményt jellemzi az alábbi meghatározás: az EU igazságszolgáltatási szerve, az EU-‐ban zajló vitás kérdések jogi rendezésének fóruma? a) Európai Bizottság b) Európai Bíróság c) Európai Befektetési Bank d) Európai Tanács e) Európa Tanács f) Miniszterek Tanácsa


59 / 63

29. Melyik Európai Unió intézményt jellemzi az alábbi meghatározás: az EU legfőbb döntéshozó szerve, amely hosszú távú, stratégiai döntéseket hoz? a) Európai Bizottság b) Európai Bíróság c) Európai Befektetési Bank d) Európai Tanács e) Európa Tanács f) Miniszterek Tanácsa 30. Melyik Európai Unió intézményt jellemzi az alábbi meghatározás: az EU saját pénzintézete, amelynek elsődleges feladata az euró stabilitásának megőrzése? a) Európai Bizottság b) Európai Bíróság c) Európai Befektetési Bank d) Európai Tanács e) Európa Tanács f) Miniszterek Tanácsa 31. Mikor lépett be hazánk az Európai Unióba? a) 2010 b) 2004 c) 2002 d) 1999 32. Mikor szavazhattak először magyar állampolgárok az Európai Parlament képviselőinek választására? a) 2014 b) 2009 c) 1999 d) 2004 33. Melyik szerződést tekintjük a későbbi Közös Piac, illetve annak utóda, az Európai Unió alapító okiratának? a) Nizzai Szerződés b) Amszterdami Szerződés c) Római Szerződés d) Maastrichti Szerződés 34. Melyik nem az Európai Unió hivatalos jelképe, szimbóluma? a) Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája b) a kék alapon 12 darab, körben álló sárga színű csillag c) minden év május 9-‐e, azaz az Európa-‐nap d) A következő jelmondat: “Sokféleségben az erő”


60 / 63

35. Igaz-‐e, hogy az Európai Unió bármely tagországának állampolgára egyben az Európai Unió állampolgára is? a) igaz b) hamis 36. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a „négy szabadság” közé? a) személyek szabad áramlás b) tőke szabad áramlása c) áruk szabad áramlása d) szolgáltatások szabad áramlása e) állami támogatások szabad áramlása 37. Igaz-‐e, hogy hazánk a Schengeni-‐övezet tagja? a) igaz b) hamis 38. Igaz-‐e, hogy ha vonattal szeretnél Berlinbe utazni, akkor egyetlen határszakaszon sem állítanak meg útlevél-‐ vagy vámvizsgálat miatt? a) igaz b) hamis 39. Mikor vezették be az eurót (EUR) a nemzetközi pénzforgalomba? a) 1999-‐ben vezették be, de az első bankókat 2002-‐ben vehették kezükbe az állampolgárok b) 1999-‐ben vezették be, és azonnal fizikai fizetőeszközzé is lett c) 2004-‐ben vezették be, az újonnan érkezett tagállamokkal egyidőben d) 1990-‐ben vezették be, de fizetőeszközként csak 1999-‐ben került a lakossághoz 40. Igaz-‐e, hogy a helyzeti energiák a földrajzi tér egy adott pontján rendelkezésre álló erőforrásként vagy erőforrások csoportjaként határozhatók meg, amelyek a település létrejöttét és későbbi fejlődését segítik, dinamizálják? a) igaz b) hamis 41. Igaz-‐e, hogy a helyzeti energiák, előnyök csak a településhálózat rendszerében értelmezhetők? a) igaz b) hamis


61 / 63

42. Mit jelent a SWOT analízisben az „S” betű? a) gyengeség b) lehetőség c) veszély d) erősség 43. Mit jelent a SWOT analízisben a „W” betű? a) gyengeség b) lehetőség c) veszély d) erősség 44. Mit jelent a SWOT analízisben az „O” betű? a) gyengeség b) lehetőség c) veszély d) erősség 45. Mit jelent a SWOT analízisben a „T” betű? a) gyengeség b) lehetőség c) veszély d) erősség 46. Az integráció mely szintjét jelenti, ha a tagországok közös valutát használnak? a) politikai unió b) szabadkereskedelmi övezet c) vámunió d) monetáris unió 47. Az integráció mely szintjét jelenti, ha a tagországok közös politikai intézményeket állítanak fel? a) politikai unió b) szabadkereskedelmi övezet c) vámunió d) monetáris unió 48. Az integráció mely szintjét jelenti, ha a tagországok közös vámokat és kvótákat alkalmaznak harmadik fél felé? a) politikai unió b) szabadkereskedelmi övezet c) vámunió d) monetáris unió


62 / 63

49. Igaz-‐e, hogy az uniós polgárság csak kiegészíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot? a) igaz b) hamis 50. Hány tagországa volt 2014 végén az Európai Uniónak? a) 27 b) 25 c) 28 d) 15


63 / 63

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents