MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV 3. sz. melléklete

3. témakör A BIZTOSÍTÁS BIZTONSÁG A tananyag témaköreinek tartalmi-‐módszertani áttekintése, megoldókulcsok

A „PÉNZÉRTŐ” Te pénzed – a Te jövőd! Tudd, értsd, kezeld! Pénzügyi tudatosság fejlesztése a 15-‐17 éves korosztály számára c. digitális tananyaghoz www.penzerto.hu Euromenedzser Tanácsadó és Képzési Központ Kft. ERGOFIT Tanácsadó és Továbbképző Kft. TÁMOP-‐3.1.2-‐12/2-‐2012-‐0003 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

1 / 70

TARTALOMJEGYZÉK 3.

A BIZTOSÍTÁS BIZTONSÁG ................................................................................................. 4 A TÉMAKÖR CÉLRENDSZERE ............................................................................................................................ 4 A témakör átfogó célja ............................................................................................................................... 4 A témakör pedagógiai céljai .................................................................................................................... 4 A témakör kerettantervi kapcsolódásai ............................................................................................. 5 3.1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK A BIZTOSÍTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN ................................................ 6 Pedagógiai áttekintés ................................................................................................................................. 6 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................... 7 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz .......................................................................... 7 3.1.1. feladat – Biztosítási típusok ......................................................................................................... 7 3.1.2. feladat – Fogalmak, és jelentésük párosítása ....................................................................... 9 3.1.3. feladat – Lakásbiztosítások ....................................................................................................... 11 3.1.4. feladat – Biztosítási alapformák összevetése (társadalombiztosítás és a magánbiztosítás) ....................................................................................................................................... 13 3.2. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSOK ......................................................................................................... 15 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 15 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 15 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 16 3.2.1. feladat – Egészségbiztosítási rendszerek ............................................................................ 16 3.2.2. feladat – Járulékok (egészségbiztosítási járulék) ............................................................ 18 3.2.3. feladat – Orvosnál... (egészségbiztosítással kapcsolatos feladatok) ....................... 19 3.2.4. feladat – A Nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás ....................................................... 21 3.2.5. feladat – Járulékszámítás ........................................................................................................... 23 3.2.6. feladat – A nyugdíj összegét befolyásoló tényezők ......................................................... 25 3.3. ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ......................................................................................................................... 26 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 26 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 26 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 27 3.3.1. A történetek értelmezése (Az életbiztosítások típusai és jellemzői) ....................... 28 3.3.2. feladat – Kiegészítő feladatok .................................................................................................. 31 3.3.3. feladat – Halandósági tábla ...................................................................................................... 35 3.3.4. feladat – Kovács úr diagramja ................................................................................................. 40 3.4. VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ................................................................................................................... 41 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 41 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 41 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 42 3.4.1. feladat – Ingó és ingatlan ........................................................................................................... 43 3.4.2. feladat – A káresetek sokfélesége ........................................................................................... 44 3.4.3. feladat – Kárgyakoriság ............................................................................................................. 45 3.4.4. feladat – Betörési statisztikák .................................................................................................. 46 3.4.5. feladat – Káresemények adatai ............................................................................................... 47 3.4.6. feladat – A két biztosítás összevetése (Gépjármű biztosításokkal kapcsolatos feladat) ........................................................................................................................................................... 49 3.5. UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS BIZTOSÍTÁSOK .................................................................................. 51 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 51 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 51 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 52 3.5.1. feladat – Modulok .......................................................................................................................... 54


2 / 70

3.5.2. feladat – Utazások, és biztosítási díjaik ............................................................................... 56 3.5.3. feladat – Ismered az Európai Egészségbiztosítási Kártyát? ....................................... 57 3.6. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................................. 60 Pedagógiai áttekintés .............................................................................................................................. 60 A sikeresség ismérvei ................................................................................................................................ 61 Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz ....................................................................... 61 3.6.1. feladat – Összefoglaló keresztrejtvény ................................................................................. 62 Összefoglaló kérdéssor A biztosítás biztonság című témakörhöz ........................................ 63


3 / 70

3. A BIZTOSÍTÁS BIZTONSÁG A témakör célrendszere A témakör átfogó célja

Magabiztos tájékozódás kialakítása a biztosítások világában, a biztosító társaságok működésének megismerése, az alapvető biztosítási formák és típusok megkülönböztetése, a biztosításkötés folyamatának megértése. A témakör pedagógiai céljai

A tanegység alapvető célja a biztosításokkal összefüggésbe hozható ismeretterjesztés és a pénzügyi tudatosság fejlesztése. A tanegység feldolgozása során számos kulcskompetencia területet érinthet, ezek fejlesztésére van lehetőség. Érintett kulcskompetencia területek: Anyanyelvi kommunikáció A tanegységben szereplő anyagok számos páros-‐, illetve nagyobb csoportban megszervezett munkaforma kivitelezésére adnak lehetőséget. Ezek alkalmazásával a tanulók egymástól tanulhatnak (szakértői szerepek alkalmazása), valamit viták, megbeszélések, fórumok szervezhetők. Matematikai kompetencia A tanegységbe tartozó témakörök alapvetően közgazdaságtani jellegűek, és mint ilyenek, nem nélkülözhetik a számításos feladatok gyakori alkalmazását, illetve a grafikonok elemzését. A tanulási folyamatot végigkísérik az ok-‐okozati következtetések, a rendszerszerű értelmezés, összehasonlítások, és összefüggés elemzések mind az elméleti anyagrészekben, mind pedig a hozzájuk kapcsolódó feladatokban. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos megközelítés alkalmazása ajánlott a tanegység témaköreinek feldolgozásánál, melyek során számos új ismerettel találkoznak a tanulók. Ezeket hatékonyan az előzetes elképzelés (hipotézis) felállítás-‐, ellenőrzés-‐, visszaigazolás-‐, továbblépés módszerével lehet feldolgozni, az alkalmazott ellenőrző feladatok is ezt a módszert támogatják. Digitális kompetencia A számítógép a tananyag feldolgozásának nem egy lehetséges segédeszköze, hanem alapvető szükséglete, mivel a teljes tanegység eletronikus tananyag formátumú.


4 / 70

Szociális és állampolgári kompetencia Az állampolgári-‐, és társadalmi ismeretek bővülését, fejlesztését számos területen érinti a tanegység tartalma, legszembetűnőbben a társadalombiztosítások (nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás témaköröknél), de az ismeretátadáson túl az elsajátított ismeretanyag megértése és alkalmazása is részét képezi a feladatrendszernek. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulóknak több témakörnél kell véleményt alkotniuk, illetve döntést hozniuk jobb-‐ rosszabb, kedvezőbb-‐, vagy kevésbé kedvező biztosításokkal kapcsolatos lehetőségek közül. Egy megfelelő körültekintéssel választott életbiztosítás vagy vagyonbiztosítás döntési folyamata feltétlenül érinti a kezdeményezőképességgel kapcsolatos készségeket, de ezek a csoportmunkák alkalmával is fejleszthetők. A hatékony önálló tanulás A tanegység rendszerének tervezése-‐kivitelezése alatt a tanórai keretben, változatos módszerekkel feldolgozhatóság mellett fontos szempont volt az is, hogy a tanulók akár otthon is képesek legyenek elmélyülni az anyagban, és a számos interaktív ellenőrző feladat segítségével közvetlen visszajelzéseket kaphatnak a tanulásuk eredményességéről. A témakör kerettantervi kapcsolódásai

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: • Az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. • Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam). • Hivatalos ügyek intézése. • Családi bevételek, családi kiadások. Matematika: • Számolási algoritmusok, becslés, kerekítés, mértékváltás, százalék-‐ és kamatszámítás, grafikonok, statisztikai adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása és értelmezése.

Etika: • A pénz szerepe a mindennapi életben. • Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. • Kapcsolatok, egyén és közösség, magánélet és közélet. • Törvények. • A társadalmi együttélés közös normái.


5 / 70

Informatika: • Információk gyűjtése, tárolása, feldolgozása, az e-‐ügyintézés lehetőségei. • Digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Földrajz: • A magyar gazdaság jellemzői. • A globális világgazdaság napjainkban. • A nemzetgazdaságok és a világgazdaság; gazdasági integrációs folyamatok napjainkban, gazdasági globalizációs folyamatok. A monetáris világrendszer működése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: • A mediatizált világ. • A tömegkultúra új jelenségei; hálózati kommunikáció. Magyar nyelv és irodalom: • Szövegértés, szövegalkotás, hivatalos stílus. 3.1. Általános ismeretek a biztosításokkal kapcsolatban Pedagógiai áttekintés

Műveltségi terület (01) Tantárgy (01) Évfolyam(ok) (01) Műveltségi terület (02) Tantárgy (02) Évfolyam(ok) (02) A tanegység kapcsolódás más tanegységekhez

Időigény (perc / tanóra) Kulcsfogalmak

Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11.-‐) 12.évfolyam Földünk – környezetünk Földrajz (9.-‐) 10. évfolyam Témakör: 1. Gazdálkodsz a pénzzel? (Tanegység: 4. Pénzkezelés a családoknál) 2. Megtakarítás a jövőért (Tanegységek: 2. Miért érdemes megtakarítani? 5. Megtakarítások merész vagy hosszabb távra tervező befektetőknek) 6. Az állam "pénztárcája" (Tanegységek: 1. A gazdaság szereplői, 2. Az állam feladatai, 3. Az állam bevételei -‐ adózás, 4. Az állam kiadásai) Magasabb évfolyamokon 1 tanóra, alacsonyabbakon 2 tanóra a feldolgozási idő egyéni munkaformával. Kooperatív technikákat alkalmazva a feldolgozási idő – a tanulásszervezéstől függően – növekedhet. kockázat, veszteség, személyes kockázat, vagyoni kockázat, biztosító/biztosítótársaság, biztosítás, biztosított, kockázatközösség, biztosítási esemény, kedvezményezett, biztosítási díj, kockázati díj, vállalkozói díj, biztosítási összeg, társadalombiztosítás, magánbiztosítás


6 / 70

A sikeresség ismérvei

BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell a következő ismeretek fogalmakat: Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás Gazdasági alapismeretek: vállalkozások, bevétel, kiadás, haszon, nemzetgazdasági ágazatok, világgazdaság. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek Informatika: számítógép, és böngészőprogram önálló használata Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás önálló és magabiztos elvégzése. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ biztosításokkal kapcsolatos alapfogalmak (kockázat, veszteség, személyes kockázat, vagyoni kockázat, biztosító/biztosítótársaság, biztosítás, biztosított, kockázatközösség, biztosítási esemény, kedvezményezett, biztosítási díj, kockázati díj, vállalkozói díj, társadalombiztosítás, magánbiztosítás) Kimeneti A tanegység elvégzése a tanulók alábbi készségeinek fejlesztésére ad készségek lehetőséget: -‐ rendszerezés, hasonlóságok és különbségek értékelése, -‐ alapvető összehasonlítás, szövegértés, -‐ számításos műveletek gyakorlása. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz

A tanegységrész teljes egészében feldolgozható önállóan, egyéni munkaformával, de az alapfogalmak tisztázása, illetve a biztosítások alapformáinak megismertetése lehetőséget ad kooperatív módszerek alkalmazására is. Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként alkalmazható a tanegység. 3.1.1. feladat – Biztosítási típusok

A tanulók a feladatot egyéni, vagy pármunkával oldhatják meg. A feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása, páros munkaforma választása esetén párok kialakítása. Feladatmegoldás után: Megbeszélés - Segítő kérdések: o Miért nem lehet a szerencsejátékra feltett összeget biztosítani? Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

7 / 70

o Miért nem vállalják ezt a kockázatot a biztosítók? o Vajon a gazdasági megfontolásokon túl ellenkezik-‐e valamilyen biztosítási alapelvvel, és ha igen melyik lehet az? Szükség esetén segítség: Olvassák el a következő szöveges rész utolsó bekezdését (Mit nem lehet biztosítani?)

Helyes megoldás:


8 / 70

A biztosításokról általában (elméleti anyagrész) Az anyagrészben szövegolvasás, és -‐értelmezés a fő feladat. A feldolgozás két módszerrel oldható meg: -

önálló, egyéni munkaformával: minden tanuló elolvassa a szöveget, és önállóan értelmezi;

-

párok, vagy nagyobb csoportok alkalmazásával: ekkor a csoportlétszámnak megfelelően kell részekre osztani a szöveget. Ennél a módszernél a tanulók először elolvassák a nekik kiosztott szövegrészletet, majd annak értelmezése után egymásnak magyarázzák el, tanítják meg az elméleti anyag alapján elsajátított ismereteket, és a szövegrészletekben megismert szakkifejezések jelentését. Kisebb csoportok (pl. párok) alkalmazása esetén javasolt, hogy az önálló feldolgozás alatt a tanulók készítsenek vázlatot, mert egy-‐egy tanulóra viszonylag nagy mennyiségű információ juthat.

Feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása, páros munkaforma választása esetén párok, vagy csoportok kialakítása. Feladatmegoldás után: Közös megbeszélés és ellenőrzés. Ennek javasolt módszere függ a feldolgozás során alkalmazott módszertől. -

Egyéni feldolgozási módszer esetén: a fogalmakat fel lehet írni kártyákra (ekkor osztani, vagy húzni kell), vagy csak egyszerűen felolvashatók ellenőrzés közben. Fontos, hogy a tanulók saját szavaikkal fogalmazzák meg a válaszokat.

-

Páros-‐, vagy csoportos feldogozás esetén: a módszer egyezik az egyéni munka ellenőrzésével, de itt az is lényeges, hogy a tanulók ne olyan fogalmat kapjanak, amely az önállóan feldolgozott szövegrészben volt, hanem olyat, amit a másik tanuló szakértőként magyarázott el nekik.

Szükség esetén segítség: Olvassák el a következő szöveges rész utolsó bekezdését: (Mit nem lehet biztosítani?) 3.1.2. feladat – Fogalmak, és jelentésük párosítása

A tanulók a feladatot egyéni-‐, vagy pármunkával oldhatják meg, alapvetően az előző elméleti anyagrész ismereteit kéri számon a feladat. Az alkalmazott munkaformát érdemes összekötni az elméleti anyagrész feldolgozásánál követett módszerrel. -

Ha a szövegértelmezés egyéni munkaformában történt, akkor ezt a feladatot egyénileg, vagy párokban érdemes végezni.

-

Ha a szövegértelmezés páros-‐, vagy csoportos munkaformában történt, akkor kifejezetten egyéni munkával érdemes végezni a feladatot.

A feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása, páros munkaforma választása esetén párok kialakítása. A megoldás megkezdése előtt érdemes közölni, hogy az egyik oszlopban több elem van, ezért nem minden fogalomnak lesz a bal oldali jelentésleíró oszlopban párja. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

9 / 70

Feladatmegoldás után: Ha szükséges, célszerű megbeszélést kezdeményezni. Nagyon fontos az ellenőrzés során visszakanyarodni az olyan fogalmakhoz, amelyek általánosan gyengén szerepeltek a csoportban.

Helyes megoldások: A biztosítási szerződésben szereplő kockázat megnevezése, amiért a szerződést kötik. A tevékenységeinkkel járó veszély, a veszteség lehetősége. Ígéret egy meghatározott kockázat fedezésére, díj ellenében. A biztosítások világában összefoglaló néven így nevezik a betegség miatti jövedelemkiesést, a munkanélküliséget, az idős kor miatt bekövetkező jövedelemcsökkenést vagy a halált. A veszteség pénzben kifejezett értéke. A biztosítási díj azon része, amely a biztosítótársaság fenntartását szolgálja. A biztosítási szerződésben szereplő személy, aki a kártérítést kapja. Az azonos veszélyeknek kitett személyek (hajósok, céhtagok) csoportját nevezik így szaknyelven. A biztosítások világában összefoglaló néven így nevezik pl. a lakástűzben vagy poggyászlopáskor keletkezett károkat. A biztosítási szerződésben foglalt, biztosító felé fizetendő összegnek azon része, amelyből a biztosítótársaság a károkat fedező pénzügyi alapot képzi. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

10 / 70

biztosítási esemény kockázat biztosítás személyes kockázat kár vállalkozói díj kedvezménye-‐ zett kockázat-‐ közösség vagyoni kockázat kockázati díj

3.1.3. feladat – Lakásbiztosítások

A tanulók a feladatot egyéni-‐, vagy pármunkával oldhatják meg. Feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása, páros munkaforma választása esetén párok kialakítása. A pármunkát azoknál a csoportoknál érdemes alkalmazni, amelyek a számításos feladatok terén általában gyengén teljesítenek. -

A megoldás megkezdése előtt fel kell hívni a figyelmet a kérdőjelekkel kapható segítségekre.

-

Használjanak számológépet a megoldásokhoz.

Feladatmegoldás után: ha szükséges, megbeszélés A számítások pontos menete: -

Az első számítás: 900000 (az összes lakás)/1125 (a tűzesetek száma) = 800.

-

A második számítás: 12000-‐ből 12000/800=15 esetben várható lakástűz. A 15 eset egyenként 4 milliós kárértékű, tehát 15*4 millió=60 millió. Ezt az összeget kell elosztani a kockázatközösség tagjai között. 60 millió/12000=5000.


11 / 70

Helyes megoldás: Budapest területén nagyjából 900 ezer lakóingatlan található. 2013-‐ban 1125 esetben vonultak ki a tűzoltók lakástűz miatt. 2013-‐ban hány lakásra jutott egy lakástűz a fővárosban? Eredmény: Átlagosan 800 lakásra jut egy lakástűz. Ha egy biztosítónál 12 ezren kötöttek biztosítást lakástűzre, és a biztosítások átlagos értéke 4 millió forint volt, mekkora volt egy biztosított kockázati díja? Eredmény: 5000 Ft. Feladat: Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő kifejezésekkel! Az előbb kiszámított összegnél a biztosítási díj magasabb lesz, mivel tartalmazni fogja a(z) vállalkozói díjat is. A szerződésben a lakástűz másik, szaknyelvi megnevezése biztosítási esemény. Ez a biztosítás egy tipikusan vagyoni kockázatra kötött biztosítás.


12 / 70

3.1.4. feladat – Biztosítási alapformák összevetése (társadalombiztosítás és a magánbiztosítás)

Elméleti anyagrésszel összekötött feladat, amelyet a tanulók egyéni munkával, illetve kooperatív pármunkával oldhatnak meg. A feladat a kooperatív munkaformát támogatja, kifejezetten erre a feldolgozási módszerre lett tervezve. A két szövegrész hossza, a bennük tárgyalt szempontok, és a szövegek nehézsége megegyezik. Ennél a módszernél: -

A pár egyik tagja a társadalombiztosításokat, a másik tag a magánbiztosításokat dolgozza fel.

-

A táblázatos feladat megoldása előtt be kell tenni egy információátadásos részt, különben nem megy végbe a tanulási folyamat, mivel mindkét tanuló szakértőként csak a saját magára vonatkozó állításokra ismer rá. Ennek elkerülése érdekében javasolt, hogy a szöveg feldolgozása és a megbeszélés-‐ információmegosztás párosan történjen, a feladat megoldása viszont egyénileg.

Feladatmegoldás után: ha szükséges, célszerű megbeszélést kezdeményezni a tanulókkal.


13 / 70

Helyes megoldás:


14 / 70

3.2. Társadalombiztosítások Pedagógiai áttekintés


Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11.-‐) 12. évfolyam Földünk – környezetünk Földrajz (9.-‐) 10. évfolyam Témakör: 1. Gazdálkodsz a pénzzel? (Tanegység: 4. Pénzkezelés a családoknál) 2. Megtakarítás a jövőért (Tanegységek: 2. Miért érdemes megtakarítani? 5. Megtakarítások merész vagy hosszabb távra tervező befektetőknek) 6. Az állam "pénztárcája" (Tanegységek: 1. A gazdaság szereplői, 2. Az állam feladatai, 3. Az állam bevételei -‐ adózás, 4. Az állam kiadásai) A tanegység céljai A társadalombiztosítási rendszer működésének megértése, valamint a két fontosabb társadalombiztosítási típus megismerése. Időigény (perc / tanóra) A feldolgozási idő erősen függ az egyéni munkatempótól, amely igen változó lehet. Nagyjából 1 tanóra alatt lehet végezni az anyaggal. Kulcsfogalmak Nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, OEP, NAV, járulék, bruttó munkabér, nettó munkabér, munkaadó, munkavállaló A sikeresség ismérvei

BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ 01 tanegységhez szükséges bemeneti készségek alkalmazására o Informatika: számítógép és böngészőprogram önálló használata, o Matematikai ismeretek: alapműveletek és százalékszámítás önálló és magabiztos elvégzése, -‐ az elsajátított alapfogalmak értelmezésére és használatára, valamint a matematikai alapműveletek elvégzésére.


15 / 70

KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a magyar társadalombiztosítási rendszer működési alapelvei, -‐ a magyar egészségügyi helyzet összehasonlítása más európai országokéval, -‐ a nyudíjbiztosítás fogalma, számítása, -‐ az egészségbiztosítás fogalma, számítása. Kimeneti A tanegység elvégzése a tanulók alábbi készségeinek fejlesztésére ad készségek lehetőséget: -‐ szövegek, táblázatok, és animációk elemzése, összehasonlítás, döntés, következtetés, számításos feladatok gyakorlása. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz

Ez a tanegységrész önálló, egyéni munkával történő feldolgozási módszerhez készült, mert szinte egészében feladatok mentén halad végig az ismeretanyagban. Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként alkalmazható a tanegység a szociális szolgáltatások és ellátórendszer tárgyalásánál. Társadalombiztosítások (elméleti anyagrész)

Javasolt, hogy a tanulók az anyagrészt önállóan értelmezzék. Feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása, érdemes felhívni a figyelmet, hogy ebben a tanegységben a későbbiekben lesz még olyan feladat, amelynek megoldásához szükségesek lesznek a szövegben található információk. Egészségbiztosítások (elméleti anyagrész) Javasolt, hogy a tanulók az anyagrészt önállóan értelmezzék. Feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy ebben a tanegységben a későbbiekben lesz még olyan feladat, amelynek megoldásához szükségesek lesznek a szövegben található információk. 3.2.1. feladat – Egészségbiztosítási rendszerek

Ebben a feladatban a tanulóknak egy statisztikai adatsort kell értelmezniük, majd meg kell oldaniuk a kapcsolódó feladatokat. A feladat megkezdése előtt az instrukciók megadásánál érdemes kitérni a technikai feltételekre. -

A feladat megoldásához le kell tölteni egy táblázatos formátumú statisztikai adatgyűjteményt. A letöltés egyszerű, csak kattintani kell hozzá, viszont a fájl mentése és megjelenítése a gyakorlatlanabb felhasználóknál segítséget igényelhet. Legegyszerűbb, ha az asztalra mentik a fájlt, bármilyen néven.


16 / 70

-

A számításos feladathoz használjanak számológépet.

Feladatmegoldás után: ha szükséges, a megbeszélésre időt kell szánni.

Helyes megoldás:


17 / 70

3.2.2. feladat – Járulékok (egészségbiztosítási járulék)

A tanulóknak ebben a feladatban egy táblázat adatait kell értelmezniük egyéni munkával. A feladatmegoldás során problémát okozhat, ha valaki hozzáadja a munkaerőpiaci járulékot az egészségbiztosítási járulékhoz, mert így nem lesz jó az eredménye. Figyelmesen el kell olvasni a feladat utasítását! Az ellenőrzésnél az esetleges hibák okait meg kell beszélni.

Helyes megoldás:


18 / 70

3.2.3. feladat – Orvosnál... (egészségbiztosítással kapcsolatos feladatok)

A tanulók az előző feladat eredményét felhasználva, önállóan oldhatják meg a számításos és szövegkiegészítős feladatokat. Ez a feladat alapvetően az előző táblázatból, valamint a tanegység elméleti bevezető szövegrészeiből elsajátított információk alkalmazását várja el, azok nélkül nem érdemes megpróbálkozni a megoldással, a feladat megoldásának megkezdése előtt erre fel kell hívni a figyelmet. A számításos feladatokhoz a gyorsabb megoldás érdekében használjanak számológépet is. A megoldás után meg kell beszélni a felmerült problémákat.


19 / 70

Helyes megoldások:


20 / 70

3.2.4. feladat – A Nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás

Helyes megoldás:


21 / 70

3.2.4. és 3.2.5. feladatokhoz: A két feladathoz együttesen adjuk meg az információkat. A tanulóknak egy animáció megfigyeléséhez és értelemzéséhez kötött feladatsort kell megoldaniuk. Ezt végezhetik önálló, egyéni munkával, de érdemesebb pármunkával feldolgozni a feladatokat, mert összefoglaló ismereteket igényelnek. Két tanuló magabiztosabban kezelheti ezt a sok információt kérő és használó két feladatot. A feladatmegoldás megkezdése előtt a szükséges instrukciók megadása. A páros munkaforma esetén a párok kialakításán túl érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra: -

A megoldáshoz alkalmazni kell az egészségbiztosítással kapcsolatban elsajátított ismereteket is.

-

A számításos feladatokhoz használjanak számológépet.

Megjegyzés: -

Az animáció letöltése, vagy megtekintése bizonyos gépeken problémát okozhat. Legegyszerűbb megoldás, ha az óra előtt ellenőrizzük az animáció futtathatóságát a gépeken. Ha sok géppel van „probléma”, akkor ki is lehet vetíteni az animációt, és néhányszor ismételve lejátszani.

-

A gyakorlatlanabb felhasználók nem biztos, hogy tudják, hogy “bele lehet tekerni” az animációkba. Ha egy tanuló elfelejtett egy megnevezést, vagy egy adatot, nem kell végignéznie elölről a másfél perces filmet. (Erre fel kell hívni a figyelmüket.)

A megoldások után különösen a 3.2.4. feladatnál érdemes szóban is megbeszélni az egyes válaszokat. -

Javaslat: A tanulók az egyes kérdéseknél indokolják meg, miért az adott betűt választották. Magyarázzák el, hogy milyen tényező, vagy tényezők zárják ki a többi lehetőséget.

A 3.2.5. feladatnál nem kell az előző ellenőrzési stílust alkalmazni, mert az eredmények egyértelműek, és a megfelelő adatokat is kéri a feladat.


22 / 70

3.2.5. feladat – Járulékszámítás

Helyes megoldás: Havonta 10%-‐ot, azaz 21300 Ft-‐ot vonnak le a bruttó munkabéréből erre a célra. A nyugdíjjárulékok másik, nagyobb részét Tibi fizeti Józsi után. Ez Lajos bruttó munkabérének 13%-‐a, azaz 27690 Ft. A Lajos után fizetett összes nyugdíjjárulék tehát havonta 48990 Ft.


23 / 70

A magyar nyugdíjrendszer működése (elméleti anyagrész) Javasolt, hogy a tanulók az anyagrészt önállóan értelmezzék. Feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása. Érdemes megadni azokat a kérdéseket is, amelyekről az olvasás utáni beszélgetés szólni fog. Javasolt fontosabb kérdések:

Milyen különbségek vannak a 30 évvel ezelőtti, és a mostani nyugdíjrendszer működése között? Alapvetően minek köszönhetőek az előbb megállapított különbségek? Melyik korban könnyebb nyugdíjasnak lenni? Miért? (Vitainditó kérdés lehet…) Milyen módszerekkel lehet takarékoskodni a nyugdíjas éveinkre?

Az elméleti anyagrész értelmezése után a megbeszélés, vagy vita módszerek alkalmazhatók a feldolgozásra. A várható nyugdíjösszeg A tanulók a feladatot egyéni munkával oldhatják meg. A feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása. A feladatot követően pedig fontos megbeszélni, hogy a béren, és a munkában töltött évek számán kívül eső lehetőségek miért nem befolyásolhatják a várható nyugdíj összegét (személyiségi jogok sérülése, diszkrimináció, stb.).


24 / 70

3.2.6. feladat – A nyugdíj összegét befolyásoló tényezők

Helyes megoldás:


25 / 70

3.3. Életbiztosítások Pedagógiai áttekintés


Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11.-‐) 12. évfolyam Földünk -‐ környezetünk Földrajz (9.-‐) 10. évfolyam Témakör: 1. Gazdálkodsz a pénzzel? (Tanegység: 4. Pénzkezelés a családoknál) 2. Megtakarítás a jövőért (Tanegységek: 2. Miért érdemes megtakarítani? 5. Megtakarítások merész vagy hosszabb távra tervező befektetőknek) A tanegység céljai Az életbiztosítás fogalma, valamint az egyes életbiztosítási típusok, és a kiegészítő biztosítások megismerése. Időigény (perc / tanóra) Az egyéni-‐, és csoportos feldolgozási idő nagyjából 2 tanóra. Kulcsfogalmak életbiztosítás, kockázati-‐, elérési, terme fix-‐, vegyes típusú életbiztosítás, díjkalkuláció, halandósági tábla, kiegészítő biztosítások, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás. A sikeresség ismérvei

BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ A 01 tanegységhez szükséges bemeneti ismereteket o Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás. o Gazdasági alapismeretek: vállalkozások, bevétel, kiadás, haszon, nemzetgazdasági ágazatok, világgazdaság. -‐ A 01 tanegységben elsajátított alapfogalmakat o kockázat, veszteség, személyes kockázat, vagyoni kockázat, biztosító/biztosítótársaság, biztosítás, biztosított, kockázatközösség, biztosítási esemény, kedvezményezett, biztosítási díj, kockázati díj, vállalkozói díj, biztosítási összeg, társadalombiztosítás, magánbiztosítás.


26 / 70

Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ 01 tanegységhez szükséges bemeneti készségek alkalmazására o Informatika: számítógép és böngészőprogram önálló használata. o Matematikai ismeretek: alapműveletek és százalékszámítás önálló és magabiztos elvégzése. -‐ az elsajátított alapfogalmak értelmezésére és használatára, valamint a matematikai alapműveletek elvégzésére. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ az életbiztosítás fogalma, -‐ a fontosabb életbiztosítási típusok ismérvei, -‐ az életbizosítási díjkalkuláció alapjai, -‐ a kiegészítő biztosítások fogalma, és az általuk biztosított lehetőségek. Kimeneti A tanegység elvégzése a tanulók alábbi készségeinek fejlesztésére ad készségek lehetőséget: -‐ szövegek, táblázatok, és animációk elemzése, összehasonlítás (hasonlóságok és különbségek elemzése), döntés, következtetés, számításos feladatok gyakorlása, grafikonelemzés. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz

A tanegységrész teljes egészében feldolgozható önállóan, egyéni munkaformával, ugyanakkor több ponton is alkalmazhatók kooperatív feldolgozási módszerek. Az életbiztosítási típusok megismerése kerettörténetekbe ágyazódik, és az ezekhez kapcsolódó feladatok segítségével sajátítható el a tananyag. A négy történet feldolgozható négy fős kooperatív csoportmunkával. Az anyag kifejezetten ilyen céllal készült, a kerettörténetek hossza és nehézségi foka nagyjából megegyezik. A díjszámítással kapcsolatos részeknél az egyéni munkaforma a legjobb, viszont a kiegészítő biztosításoknál egy újabb pármunkára van lehetőség. Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként, illetve a befektetések-‐megtakarítások témaköreinél is alkalmazható a tanegység.


27 / 70

3.3.1. A történetek értelmezése (Az életbiztosítások típusai és jellemzői)

A tanulóknak elméleti anyagrész (történetek) értelmezése segítségével kell az életbiztosítási típusokkal kapcsolatos feladatokat megoldaniuk. Ez lehetséges önálló, egyéni munkával, de ez a feladat kooperatív módszer alkalmazásához lett tervezve. A négy történet hossza, a bennük tárgyalt szempontok és a szövegek nehézsége megegyezik. A módszernél a négy fős csoportok minden tagja egy történetet dolgoz fel. A feladatok megoldása előtt érdemes beiktatni egy információátadásos részt, különben nem megy végbe a tanulási folyamat, mindkét tanuló csak a saját magára vonatkozó állításokra ismer rá. Négy fő esetén erre időt kell szánni, de fel kell hívni a figyelmet, hogy a bemutatásoknak rövidnek és lényegre törőknek kell lenniük. Javasolt, hogy csak a szövegfeldolgozás történjen egyénileg, az információátadás és a feladatmegoldások már csoportmunkával. A kiegészítő feladatoknál szerepel egy animációelemzés is. Az animáció letöltése, vagy megtekintése bizonyos gépeken problémát okozhat. Legegyszerűbb megoldás az óra előtt ellenőrizni az animáció futtathatóságát a gépeken. Ha sok géppel van „probléma” akkor ki is lehet vetíteni az animációt, és néhányszor ismételve lejátszani. A gyakorlatlanabb felhasználók nem biztos, hogy tudják, hogy “bele lehet tekerni” az animációkba. Ha egy tanuló elfelejtett egy megnevezést, vagy egy adatot, nem kell végignéznie elölről a másfél perces filmet. (Erre fel kell hívni a figyelmüket.) Feladatmegoldás utáni megbeszélés során, ha vannak olyan kérdések, vagy fogalmak, amelyek általánosan problémásnak tekinthetők a csoportban, akkor ezeket még egyszer meg kell beszélni a továbbhaladás előtt. (A Kézikönyvben először a feladat 3 képernyőjét mutatjuk meg, majd a 3 Helyes megoldás képernyőjét.)


28 / 70


29 / 70

Helyes megoldások:


30 / 70

3.3.2. feladat – Kiegészítő feladatok

(A Kézikönyvben először a feladat 3 képernyőjét mutatjuk meg, majd a 3 Helyes megoldás képernyőjét.)


31 / 70


32 / 70

Helyes megoldások:


33 / 70


34 / 70

Az életbiztosítások díja (elméleti anyagrész) 3.3.3. feladat – Halandósági tábla

A valós díjszámítási módszer (elméleti anyagrész) Az életbiztosítások díjával kapcsolatos feladatot érdemes részekre bontva feldolgozni. A bevezető szöveg és feladatban a tanulói tevékenységek szövegolvasási és megértési, valamint grafikonelemzési jellegűek. A feladatok megoldását célszerű önállóan, egyéni munkaformával elvégeztetni. (A Kézikönyvben először a feladat 3 képernyőjét mutatjuk meg, majd a 3 Helyes megoldás képernyőjét.)


35 / 70

Helyes megoldások: a) -‐ -‐

Az azonos életkorú férfiak és nők közül a férfiak díja lenne a magasabb. A fiatalabb korcsoportokba tartozók díja általában kevesebb lenne, mit az öregebbeké.


36 / 70

b) A helyes sorrend: Laura<Edit
c) -‐ -‐

ha a nő 67 éves, akkor a férfi életkora 55 év ha a férfi életkora 48 év, akkor a nő 60 éves


37 / 70

A valós díjszámítási módszer címet viselő szövegnél az első tevékenység a szövegértelmezés, majd érdemes megbeszélést, vagy vitát szervezni a csoportban. Ha a vita módszerét választjuk, a következő vitatémák érintése javasolt: o Igazságosnak találják-‐e az új biztosítási díjszámítást? Véleményük szerint melyik a jobb rendszer? Az új, vagy a régi? Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak az állásfoglalás az elvárás, hanem az állásfoglalás melletti érvelés, illetve más véleményekkel szemben ellenérvek megfogalmazása. Részlet egy életbiztosítási díjkalkulátor programból (elméleti anyagrész) Egyéni munkaformával dolgozható fel a legeredményesebben a feladat, mert egy rövid szöveges bevezetés után „online díjkalkulátor program” felkutatását és alkalmazását várja el a tanulóktól. A feladatmegoldás előtti instrukciók megadásánál a következőket érdemes hangsúlyozni (javaslat): -

A szöveg elolvasása után keressenek fel egy tetszőleges online életbiztosítási díjkalkulátor programot, és számítsák ki a saját életbiztosítási díjukat.

-

Ehhez meg kell egyezni egy életbiztosítási típusban, és egy biztosítási összegben, hogy a csoportok azonos bemeneti adatokkal tudják megoldani a feladatot.

-

Számolják ki két tetszőleges családtag biztosítási díját is, és próbálják megindokolni a díjak közötti különbségeket.

-

Végül írjanak le egy olyan jellemezőkkel leírható személyt, akinek minden eddiginél drágább lenne a biztosítási díja.


38 / 70

A feladatmegoldás utáni megbeszélés, illetve a megoldások ellenőrzése során javasolt a csoporton belül kapott biztosítási díj ajánlatok összevetése, és a különbségek okainak megbeszélése (különböző biztosítók ajánlatai, lehetnek abból is különbségek, hogy valaki sportol az osztályban, stb.). Megbeszélésre ajánlott témák: Milyen paraméterekkel sikerült összeállítani a legmagasabb biztosítási díjú személyt? (Nagyon fontos ennek a témakörnek a megbeszélése, mert itt derül ki, hogy a tanulók megértették-‐e a kalkuláció lényegét!) Kiegészítő biztosítások (elméleti anyagrész) A tanulók a feladatot egyéni vagy kooperatív pármunkával oldhatják meg. Utóbbi módszer javasolt, mert a feladat pármunkára terveztük. Feladatmegoldás megkezdése előtt szükséges az instrukciók megadása, páros munkaforma választása esetén párok kialakítása. A munka során a bevezető sorok elolvasása egyaránt kötelezőek a pár mindkét tagja számára. -

A pár egyik tagja a betegségbiztosításokkal, a másik tag a balesetbiztosításokkal foglalkozik.

-

Az önálló szövegolvasás után a párok tagjai bemutatják egymásnak azt a kiegészítő biztosítási formát, amelyről olvastak.

Feladatmegoldás utáni megbeszélésnél érdemes kitérni a balesetbiztosításoknál a baleset fogalmának paramétereire.

Fontosabb kérdések, problémák:

Próbálják meg megmagyarázni, hogy miért kell mind a négy paraméter ahhoz, hogy balesetnek tekinthessünk egy eseményt! Miért nem baleset, ha valamelyik nem teljesül?

Egy elgondolkodtató kérdés: Mit tekinthetünk biztosítási csalásnak, és hogyan lehet összefüggésbe hozni a balesetbiztosítás pontos meghatározásával?


39 / 70

3.3.4. feladat – Kovács úr diagramja

A tanulók a feladatot egyéni munkával oldhatják meg. A diagram értelmezéséhez kötött kérdések megoldása alapvetően az előző elméleti anyagrész egyik fontosabb elemének elsajátításához kötődik.

Helyes megoldások:


40 / 70

3.4. Vagyonbiztosítások Pedagógiai áttekintés

Műveltségi terület (01) Tantárgy (01/1) Évfolyam(ok) (01) Műveltségi terület (02) Tantárgy (02) Évfolyam(ok) (02) A tanegység kapcsolódás más tanegységekhez

Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11.-‐) 12. évfolyam Földünk – környezetünk

Földrajz (9.-‐) 10. évfolyam Témakör: 1. Gazdálkodsz a pénzzel? (Tanegység: 4. Pénzkezelés a családoknál) 2. Megtakarítás a jövőért (Tanegységek: 2. Miért érdemes megtakarítani? 5. Megtakarítások merész vagy hosszabb távra tervező befektetőknek) 6. Az állam "pénztárcája" (Tanegységek: 1. A gazdaság szereplői, 2. Az állam feladatai, 3. Az állam bevételei -‐ adózás, 4. Az állam kiadásai) A tanegység céljai A vagyon és vagyonbiztosítás fogalmainak megértése, valamint a két fontosabb vagyonbiztosítási típus (lakásbiztosítások és gépjármű biztosítások) alapvető jellemzőinek elsajátítása Időigény perc /tanóra Az egyéni és csoportos feldolgozási idő nagyjából 2 tanóra. Kulcsfogalmak vagyon, ingó ingatlan, lakásbiztosítás, káreset, káreset-‐típusok, kárgyakoriság, túlbiztosítás, alulbiztosítás, felelősségbiztosítás, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, casco A sikeresség ismérvei

BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ A 01 tanegységhez szükséges bemeneti ismereteket o Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás. o Gazdasági alapismeretek: vállalkozások, bevétel, kiadás, haszon, nemzetgazdasági ágazatok, világgazdaság. -‐ A 01 tanegységben elsajátított alapfogalmakat o kockázat, veszteség, személyes kockázat, vagyoni kockázat, biztosító/biztosítótársaság, biztosítás, biztosított, kockázatközösség, biztosítási esemény, kedvezményezett, biztosítási díj, kockázati díj, vállalkozói díj, biztosítási összeg, társadalombiztosítás, magánbiztosítás. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

41 / 70

Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ 01 tanegységhez szükséges bemeneti készségek alkalmazására o Informatika: számítógép, és böngészőprogram önálló használata. o Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás önálló és magabiztos elvégzése. -‐ az elsajátított alapfogalmak értelmezésére és használatára, valamint a matematikai alapműveletek elvégzésére. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ a vagyon fogalma, és alapvető kategorizálási lehetőségei (ingó-‐, és ingatlan vagyon), -‐ a lakásbiztosítás fogalma, -‐ a lakásbiztosítás lehetséges káreseményei, -‐ a lakásbiztosításokkal kapcsolatos gyakoribb problémák (túlbiztosítás, alulbiztosítás), -‐ a gépjármű biztosítások alapvető jellegzetességei és a két fontosabb gépjárműbiztosítási típus (kötelező gépjármű felelősségbiztosítás és casco) megkülönböztetése. Kimeneti A tanegység elvégzése a tanulók alábbi készségeinek fejlesztésére ad készségek lehetőséget: -‐ szövegek (cikkek, statisztikák, tananyagrészek), táblázatok, képek elemzése, összehasonlítás (hasonlóságok és különbségek elemzése), döntés, következtetés, számításos feladatok gyakorlása, grafikonelemzés Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz

A tanegységrész teljes egészében feldolgozható önállóan, egyéni munkaformával, ugyanakkor több ponton is alkalmazhatók kooperatív feldolgozási módszerek. A bevezető rész, valamint a lakásbiztosítások leginkább egyéni munkaformával lehetnek eredményesek, ugyanakkor a gépjármű biztosítások két típusának leíró anyagai kifejezetten egy kooperatív pármunka információs anyagaiként készültek (hosszuk, szempontjaik, nehézségi szintjük egyezik). Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként, illetve a tulajdonnal, valamint a vagyonnal kapcsolatos témaköröknél is alkalmazható a tanegység.


42 / 70

A vagyon fogalma és csoportosítási lehetőségei (elméleti anyagrész) 3.4.1. feladat – Ingó és ingatlan

A tanulóknak a vagyon fogalmához kötődő rövid bevezető szöveg önálló értelmezéséhez kötődő rendszerező jellegű feladatot kell megoldaniuk. A feladatmegoldás utáni megbeszélés, megoldások ellenőrzése során érdemes kitérni a nagyobb méretű ingó tárgyak (szekrénysor, teherautó, stb.) fogalmának értelmezésére. Miért nem tekinthetők ingatlannak? Ugyanígy érdemes megbeszélni, hogy a pisai ferde torony, vagy a különleges technikával épített japán felhőkarcolók („inognak” a földrengéseknél) problémáját is. Miért nem ingók ezek az épületek? Ha ezeknél a kérdéseknél sem merül fel gond a kategorizálással kapcsolatban, akkor valóban sikerült megérteni a csoportosítás lényegét.

Helyes megoldás:


43 / 70

Lakásbiztosítások – a káresetek sokfélesége (elméleti anyagrész) 3.4.2. feladat – A káresetek sokfélesége

A tanulóknak a káresetek fogalmához kötődő rövid bevezető szöveg önálló értelmezéséhez kötődő rendszerező jellegű feladatot kell megoldaniuk. Egyéni munkaforma alkalmazásával lehet a leghatékonyabb a feldolgozás. A feladatban a rajzok értelmezése először nehéznek tűnhet, de minden ábrához tartozik egy rövid szöveges segítség is, amelynek előhívásához elegendő a megfelelő kép fölé húzni a kurzort (egérmutatót). A feladat megoldása után érdemes adni egy csoportosítási feladatot a látott káresetekkel kapcsolatban: -‐

Alkossanak két csoportot a káresetekből, és adjanak is nevet a csoportoknak. A természeti-‐, vagy elemi károk megnevezéséig azért érdemes eljutni ennél a feladatnál, mert a későbbiekben még jelentős szerepük lesz.

-‐

Másik lehetséges kiegészítő feladat: pár perc alatt találjanak minél több olyan káresetet, amelyek nem szerepeltek az előbbi feladatban!

Helyes megoldás:


44 / 70

Lakásbiztosítási piac (elméleti anyagrész) A tanulói tevékenység ennél a feladatnál a szövegértelmezés, és a hozzá kapcsolódó feladatok megoldása, amely történhet egyéni munkaformával, vagy párokban, esetleg kisebb csoportokban. Érdemes párokat, vagy triókat alkotni a feladathoz, mert így gyorsabban és könnyebben válaszolhatók meg a kérdések. A csoportok minden tagja fussa át egyszer a cikket, majd együtt próbálják meg megtalálni a megoldásokat. Minden feladat előtt egyeztessék az elképzeléseiket a megoldásról! A cikk letöltése okozhat gondokat bizonyos számítógépeknél. Legegyszerűbb engedélyezni, hogy egy másik böngészőfül alatt nyíljon meg. 3.4.3. feladat – Kárgyakoriság

Helyes megoldás:


45 / 70

3.4.4. feladat – Betörési statisztikák

Helyes megoldás:


46 / 70

3.4.5. feladat – Káresemények adatai

Helyes megoldások: Kárgyakoriság: A biztosítással rendelkező lakásállomány érintő káresetek százalékos aránya.


47 / 70

Ha a grafikon az egyes kártípusokhoz tartozó kárrendezési összegek átlagos nagyságáról készült, akkor a betöréseket a(z) B, a lakástüzeket pedig a(z) A oszlop jelöli.

Lakásbiztosításokkal kapcsolatos problémák (elméleti anyagrész)

Önálló, vagy kisebb csoportokban végezhető szövegértelmezéses feladat. A szövegrészlet feldolgozása után a megbeszélés során javasolt témakörök: • Mindenképpen érdemes megbeszélni az alulbiztosítás és túlbiztosítás fogalmak közötti hasonlóságokat és különbségeket, és azt, hogy ezek előfordulása milyen problémákat okozhat a biztosításokkal kapcsolatban. • Ha még eddig nem említettük, ez egy ideális lehetőség a biztosítási csalások megbeszélésére. -‐ Az előbbi fogalmakat felhasználva hogyan lehet elképzelni egy biztosítási csalást? -‐ Ha valaki szándékosan túlbiztosítással próbálkozik, miért nem juthat nagyobb pénzhez? -‐ Vajon milyen büntetés vár arra, aki biztosítási csalással próbálkozik?


48 / 70

Gépjármű biztosítások (elméleti anyagrész) A tanulók az elméleti anyagrészt feldolgozhatják önálló, egyéni munkával, illetve kooperatív pármunkával. A feladat ilyen feldolgozási módszerhez készült. A két biztosítási típusra vonatkozó szövegrészletek hossza, szempontjaik, nehézségük megegyező. A pármunka javasolt folyamata: -‐ A párok tagjai olvassák el a választott biztosítási típus leírását, értelmezzék az információkat. -‐ Ha készen vannak, osszák meg egymással az információkat, tanítsák meg a párjuknak azt, amit az adott biztosítási típusról tudnak! Javaslat: Érdemes a szokásos szakértői módszertől eltérően nem hosszas beszámolókat tartatni a tanulókkal, hanem kisebb szempontok mentén egyszerre tárgyalni a két típust, mert így sokkal jobban kiütköznek a hasonlóságok és különbségek. A feladatmegoldást követő megbeszélés során feltétlenül javasolt a felelősségbiztosítás fogalmát megbeszélni. (Például nem csak a gépjárművek biztosítása során létezik ilyen biztosítási forma.) 3.4.6. feladat – A két biztosítás összevetése (Gépjármű biztosításokkal kapcsolatos feladat)

Rendszerező-‐összehasonlító feladat, amelynek előfeltétele az előző elméleti anyagrész feldolgozása. A kivitelezés történhet önálló, egyéni munkával, vagy párosan. -

-

Ha a tanulók a szövegrészleteket egyéni munkaformával dolgozták fel, érdemes a feladatnál párokat alkotni, mert így könnyebb biztosabb és gyorsabb lesz a feladatok megoldása. Ha pármunka előzte meg a feladat feldolgozását, akkor a párok tagjai megpróbálkozhatnak külön-‐külön is a feladatmegoldásával. Ha a tanulók bizonytalanok a feladat megoldásában, elfelejtettek néhány adatot, akkor természetesen segíthetnek egymásnak. Ha egy pár együtt dolgozik, akkor is érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a szakértő ne a saját témájával kapcsolatos kérdéseket válaszolja meg, hanem a számára eredetileg idegen témakör feladataival is foglalkozzon. A másik szakértő természetesen segíthet, de fontos, hogy ne a megoldást árulja el, hanem a hozzá szükséges információkat elevenítse fel!

A feladatmegoldás utáni megbeszélésnél figyelembe kell venni, hogy ez egy hosszú, és bonyolult feladat, ezért mindenképpen érdemes kérdésenként megtárgyalni. A helyes megoldások felsorolásán túl, javasolt körülírni, megmagyarázni, hogy miért nem lehetett más az adott lehetőségek közül a jó válasz.


49 / 70

Helyes megoldások: Kötelező gépjármű felelősség biztosítás

Mióta létezik ez a biztosítás?

A '90-‐es évek elején vezették be

A hazai 3 milliós személygépkocsi állományból nagyjából hánynak van 3 milliónak ilyen biztosítása? Egy kék autó várakozik a piros lámpánál, és hátulról belekoccan egy fehér gépjármű. Ebben a A fehér autó sofőrje balesetben a biztosítási ügyintézés során ki tekinthető biztosítottnak?

900 ezernek

A károkozó

A biztosított semmiképpen nem kap pénzt

Ha ő a fehér autó sofőrje, akkor igen

Ha egy fa rádől a parkoló autóra, fizet a biztosítás?

Nem

Igen

Ha az autót ellopják, fizet a biztosítás?

Semmiképpen

Igen, de csak akkor, ha megfelelt a szerződés feltételeinek.

A biztosított vállalhat önrészt a kártérítésből?

Nem

Igen

Milyen esetekben nem fizet a biztosító? Több helyes válasz található a felsorolásokban!

A károsult szándékos magatartása esetén Például akkor, ha a károsult ittasan vezetett Ha a késedelmesen jelentik be a káreseményt a biztosítónak

Ha a biztosított részegen vezett az autót, amikor a káresemény történt Ha pl. lopás esetén kiderül, hogy nem volt riasztó az eltulajdonított kocsiban

A biztosítási díj a másik biztosítás díjához képest...

Alacsonyabb

Magasabb

A biztosítási díj csökken, ha... Milyen területen érvényes ez a biztosítás?

Ha a biztosított szándékosan idézte elő a káreseményt

a biztosítottal kapcsolatban káresemény merül fel, és annak okozói oldalán szerepel. a biztosított viszonylag sok ideig balesetmentesen vesz részt a közlekedésben. A világ legtöbb országában érvényes biztosítás, de az ügyintézése mindenképpen Magyarországon történik.


Több száz évvel ezelőtt is létezett, csak más volt a neve

Az előbb említett közlekedési balesetben kap a biztosított pénzt?

A biztosítási díj emelkedik, ha...

CASCO

50 / 70

3.5. Utazással kapcsolatos biztosítások Pedagógiai áttekintés


Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11.-‐) 12. évfolyam Földünk – környezetünk Földrajz (9.-‐) 10. évfolyam Témakör: 1. Gazdálkodsz a pénzzel? (Tanegység: 4. Pénzkezelés a családoknál) 6. Az állam "pénztárcája" (Tanegységek: 1. A gazdaság szereplői, 2. Az állam feladatai, 3. Az állam bevételei -‐ adózás, 4. Az állam kiadásai) A tanegység céljai Az utazással kapcsolatos biztosítások fogalmai és fontosságuk, valamint az utazási biztosításokkal kapcsolatos díjak számításának módszertani alapjai. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya megismerése. Időigény (perc / tanóra) Az egyéni-‐, és csoportos feldolgozási idő nagyjából 1 tanóra. Az internetet gyakorlottabban használó magasabb évfolyamokon valószínűleg 1 óra is elegendő, míg az alacsonyabb évfolyamoknál szükséges a 2 tanóra ellenőrzéssel együtt. Kulcsfogalmak utazási biztosítási modulok, Európai Egészségbiztosítási Kártya A sikeresség ismérvei

BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ A 01 tanegységhez szükséges bemeneti ismereteket o Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás o Gazdasági alapismeretek: vállalkozások, bevétel, kiadás, haszon, nemzetgazdasági ágazatok, világgazdaság -‐ A 01 tanegységben elsajátított alapfogalmakat o kockázat, veszteség, személyes kockázat, vagyoni kockázat, biztosító/biztosítótársaság, biztosítás, biztosított, kockázatközösség, biztosítási esemény, kedvezményezett, biztosítási díj, kockázati díj, vállalkozói díj, biztosítási összeg, társadalombiztosítás, magánbiztosítás. Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

51 / 70

Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ 01 tanegységhez szükséges bemeneti készségek alkalmazására o Informatika: számítógép, és böngészőprogram önálló használata o Matematikai ismeretek: alapműveletek, és százalékszámítás önálló és magabiztos elvégzése -‐ az elsajátított alapfogalmak értelmezésére és használatára, valamint a matematikai alapműveletek elvégzésére. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti A tanulók a tanegység elvégzését követően az alábbi ismeretek ismeretek birtokába kerülnek: -‐ az utazási biztosítások fogalma -‐ az utazási biztosítások modulrendszere -‐ az utazási biztosítások díjkalkulációjának alapjai -‐ az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos fontosabb ismeretek Kimeneti A tanegység elvégzése a tanulók alábbi készségeinek fejlesztésére ad készségek lehetőséget: -‐ szövegek (cikkek, statisztikák, tananyagrészek), táblázatok, képek elemzése, összehasonlítás (hasonlóságok és különbségek elemzése), döntés, következtetés, számításos feladatok gyakorlása, grafikonelemzés, önálló forráskeresés, online programok (kalkulátorok) használata Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz

Ez a tanegységrész egyéni feldolgozási módszerrel lehet a legeredményesebb, mert gyakorlatilag elejétől a végéig önálló feladatmegoldásokkal, és internetes kutatómunkával vezeti végig a tanulókat a tananyagon. Ugyanakkor érdemes párokat, vagy triókat létrehozni a csoportban, mert az egyes források tartalmából következtetett válaszokat, és kalkulátorprogramok által adott eredményeket nem árt egyeztetni a csoportokon belül. Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként, illetve a tulajdonnal-‐vagyonnal kapcsolatos témaköröknél, de a globalizáció, kereskedelem, turizmus tartamú anyagrészeknél is alkalmazható a tanegység.


52 / 70

Az utazási biztosítások sokfélesége (elméleti anyagrész) A tanulók a rövid bevezető elméleti anyagrészt, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerezés jellegű feladat megoldását végezhetik egyéni munkaformában, de a feladat feldolgozható csoportos formában is (modulok tartalma, problémás esetek megbeszélése). Feladatmegoldás után a megbeszélés, megoldások ellenőrzése során érdemes kitérni az egyes modulok alkotóelemeire, és megtudni, hogy minden, bennük szereplő kifejezést értenek-‐e? Különösen a jogi modulnál érthető félre a biztosítás hatóköre, mert az óvadékfizetés azt sugallja, hogy bármilyen bűncselekményt követünk el, a biztosító “elintézi” az eljárással kapcsolatos költségeket. Ez természetesen nem igaz, mert csak a kisebb, és a figyelmetlenségből adódó szabálysértésekre, bűncselekményekre terjed ki. Érdemes ezt a kérdést külön megbeszélni a csoporttal úgy, hogy először kisebb csoportokban állapodjanak meg egy közös véleményben. További javaslat: Érdemes készíteni a csoportban egy „statisztikát” arról, hogy milyen gyakoriak az utazások során előforduló káresemények. -

Feladat: Történt-‐e az utóbbi öt évben veled, vagy a családtagjaiddal olyan esemény a bel-‐, vagy külföldi nyaralásotok, vagy egyéb utazásotok alatt, amely káreseménynek minősíthető?


53 / 70

3.5.1. feladat – Modulok

Helyes megoldások:


54 / 70

Díjkalkuláció (elméleti anyagrész) Önálló, egyéni munkaformával javasolt feldolgozni a feladatot, mert a szövegolvasás után az online kalkulátorprogram kereséséhez és használatához ez a módszer lehet a legjobb, így a kalkulációt követő feladatmegoldáshoz is az egyéni munkaforma a javasolt. A feladat előtti instrukciók megadása során érdemes érinteni a következőket: -

Az online kalkulátorprogramnál érdemes a legnépszerűbb keresőprogram által kiadott találatok első helyezettjei közül választani, mert valóban azok a legegyszerűbbek, és ezek tartalmazzák a legtöbb biztosító ajánlatát.

-

Vigyázni kell arra, hogy a tanulók ne csak egy biztosító kalkulátorprogramját használják, mert akkor értelemszerűen csak egy fajta árajánlatot fognak kapni, nincs lehetőségük az összehasonlításra. Erre még a programok használata előtt fel kell hívni a figyelmet!

A feladatmegoldás után érdemes megbeszélni, hogy az egyes tényezők milyen irányban befolyásolták a biztosítási díjakat, és hogy ennek mi volt az oka. -

Utazás során végzett tevékenység és az utazás eszköze: baleseti statisztikákon alapulnak a díjkalkulációk, ezért lesz nagyobb a sport-‐, síelés célú utazások, valamint az autóval utazás díja.

-

A regionális díjaknál egyes országok olcsóbb biztosítási díjat adhatnak, mint pl. Európa. Ez nem azért van, mert Európa kevésbé biztonságos, hanem azért, mert egy ország esetében pontosan ismert baleseti-‐, és bűnözési statisztikákat alapul véve kalkulál a program, míg egy olyan nagy terület, mint Európa esetén általában a legrosszabb eshetőséggel számol.


55 / 70

3.5.2. feladat – Utazások, és biztosítási díjaik

Helyes megoldások:

Egyéb fontos tudnivalók az utazási biztosításokról (elméleti anyagrész) Szövegértelmezésen alapuló elméleti anyagrész feldolgozás, amelyet egyéni, vagy csoportos formában is elvégezhetnek a tanulók. Utóbbi módszer alkalmazása esetén a 3-‐5 fős csoportok a legelőnyösebbek. A szövegolvasást követő kérdések: -

Milyen előnyökkel járhat, ha körültekintően kötjük az utazási biztosítást?


56 / 70

-

Milyen hátrányok, negatívumok érhetnek bennünket, ha nem körültekintően kötünk szerződést? - Mit jelent a túlbiztosítás fogalma, hol találkoztál már ezzel a fogalommal? - Előfordulhat-‐e az alulbiztosítás is az utazási biztosításoknál? A megbeszéléseket követően érdemes egyeztetni a csoportok által kialakított álláspontokat, illetve megoldásokat. 3.5.3. feladat – Ismered az Európai Egészségbiztosítási Kártyát?

Ez a feladat forráskutatáson, szövegértésen alapul, majd a hozzá kapcsolódó feladatok megoldásával ellenőrizhető a munka eredményessége. A feladatmegoldás előtt az instrukcióknál az alábbi témaköröket érdemes érinteni: -

A keresőprogramok több találatot adhatnak az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatban. Vannak közöttük rövidebb, pár soros tájékoztatók, és más anyagok is (pl. fórumok, utazási irodák tájékoztatói). Nagyon fontos, hogy a tanulók ne az igénylőlapot, vagy az igényléssel kapcsolatos információkat töltsék le, illetve ne fórumozók beszélgetéseiből, bulvároldalak információiból próbálják kiszűrni az információkat! Javaslat: A munka elején ne hívjuk fel a figyelmet a fenti buktatókra, mert lényeges volna, hogy ne utasításra, hanem önálló módon kezdjék el az információk tudatos felkutatását és alkalmazását. Viszont arra figyelni kell, hogy ha valaki mégsem a megfelelő forrást olvassa, akkor eljusson a megfelelő dokumentumhoz. (Egy „megfelelő” dokumentum: OEP.hu Keresés: Tájékoztató az EU kártyától)


57 / 70

Helyes megoldások:

A feladat 2. része:


58 / 70

Helyes megoldások:


59 / 70

3.6. Összefoglalás Pedagógiai áttekintés


Ember és társadalom Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (11.-‐) 12. évfolyam Földünk – környezetünk Földrajz (9.-‐) 10. évfolyam Témakör: 1. Gazdálkodsz a pénzzel? (Tanegység: 4. Pénzkezelés a családoknál) 2. Megtakarítás a jövőért (Tanegységek: 2. Miért érdemes megtakarítani? 5. Megtakarítások merész vagy hosszabb távra tervező befektetőknek) 6. Az állam "pénztárcája" (Tanegységek: 1. A gazdaság szereplői, 2. Az állam feladatai, 3. Az állam bevételei -‐ adózás, 4. Az állam kiadásai) A tanegység céljai Az első öt tanegység lényegesebb elemeinek összefoglalása, rendszerezése, a témakör elvégzésének értékelési lehetőségével. Módszertani ajánlások Kifejezetten egyéni önálló munkavégzésre készített a tanegység feladatsorokat tartalmaz a tanegység. Mind a feladataihoz keresztrejtvény, mind pedig a tesztfeladatsor egyéni munkaformában feldolgozva adhat reális képet a témakör tanegységeinek feldolgozása során elsajátított ismeretekről. Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként, illetve a tulajdonnal és a vagyonnal kapcsolatos témaköröknél, de a globalizáció, kereskedelem, turizmus tartamú anyagrészeknél is alkalmazható a tanegység. Időigény (perc / 1 tanóra tanóra) Kulcsfogalmak A 01-‐05 tanegységek kulcsfogalmai: - kockázat, veszteség, személyes kockázat, vagyoni kockázat, biztosító/biztosítótársaság, biztosítás, biztosított, kockázatközösség, biztosítási esemény, kedvezményezett, biztosítási díj, kockázati díj, vállalkozói díj, biztosítási összeg, társadalombiztosítás, magánbiztosítás Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

60 / 70

-

-

-

-

nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás, OEP, NAV, járulék, bruttó munkabér, nettó munkabér, munkaadó, munkavállaló életbiztosítás, kockázati-‐, elérési, terme fix-‐, vegyes típusú életbiztosítás, díjkalkuláció, halandósági tábla, kiegészítő biztosítások, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás vagyon, ingó ingatlan, lakásbiztosítás, káreset, káreset-‐ típusok, kárgyakoriság, túlbiztosítás, alulbiztosítás, felelősségbiztosítás, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, casco utazási biztosítási modulok, Európai Egészségbiztosítási Kártya.

A sikeresség ismérvei

BEMENETI ISMÉRVEK Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt ismernie kell: ismeretek -‐ A 01-‐05 tanegységek fogalmait és lényegesebb összefüggéseit, adatait. Bemeneti A tanulónak a tanegység megkezdése előtt képesnek kell lennie: készségek -‐ 01 tanegységhez szükséges bemeneti készségek alkalmazására -‐ az elsajátított alapfogalmak értelmezésére és használatára, valamint a matematikai alapműveletek elvégzésére. KIMENETI ISMÉRVEK Kimeneti Nem ismeretátadó jellegű tanegység. ismeretek Kimeneti A tanegység elvégzése a tanulók alábbi készségeinek fejlesztésére ad készségek lehetőséget: -‐ rendszerezés, -‐ választás, -‐ fogalomalkotás, -‐ összehasonlítás, -‐ önértékelés. Módszertani ajánlások a tanegység feladataihoz

Kifejezetten egyéni önálló munkavégzésre készített feladatsorokat tartalmaz a tanegység. Mind a keresztrejtvény, mind pedig a tesztfeladatsor egyéni munkaformában feldolgozva adhat reális képet a témakör tanegységeinek feldolgozása során elsajátított ismeretekről. Földrajz tárgyból az általános gazdasági ismeretek kiegészítő részeként, társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tárgyból pedig a hazai gazdaság működésének elemzése kiegészítő anyagaként, illetve a tulajdonnal, valamint a vagyonnal Projekt megnevezése: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban (TÁMOP-3.1.2-12/2-2012-0003)

61 / 70

kapcsolatos témaköröknél, de a globalizáció, kereskedelem, turizmus tartamú anyagrészeknél is alkalmazható a tanegység. 3.6.1. feladat – Összefoglaló keresztrejtvény

Egyéni feladatmegoldással javasoljuk a keresztrejtvény kitöltését. Ez szummatív értékelésként is alkalmazható.

Helyes megoldás:


62 / 70

Az ellenőrző teszt logikája szerint minden olyan feladatnál, ahogy 1 lehetséges megoldás van ○ jelölőbe kell belekattintani, míg az egy vagy több megoldású feladatnál □ jelölőbe √ kerül beírásra. Összefoglaló kérdéssor A biztosítás biztonság című témakörhöz

1)

2)

3)

a) b) c) d) e)

Melyik esetben nem lehet biztosítást kötni? Egy kínai utazás előtt a magunkkal vitt vagyontárgyakra. Lóverseny előtt a feltett pénzre, hogy biztosan ne veszíthessük el. Új lakás vásárlása esetén az ingatlanra. A saját életünkre, hogy gondoskodhassunk a családunkról. Az autónkra, amellyel minden évben kétszer történik valamilyen baleset.

a) b) c) d) e)

A felsoroltak közül melyek tartoznak a személyes kockázatok közé? (3 jó válasz adható) saját lakásban történt káreset (pl. tűz) miatt jelentkező veszteség halál okozta jövedelemcsökkenés betegségek miatti veszteség munkanélküliség miatt bekövetkező jövedelemkiesés autóbaleset következtében fellépet károk a saját autónkban

a) b) c) d) e) f)

… közösség. Melyik előtaggal alkot értelmes, biztosításokkal kapcsolatos szakkifejezést ez a szó? biztosító kockázat biztosítási szerződés ős káreset

4)

a) b) c) d) e) f)

Melyik szakkifejezés illik a következő állításhoz, ha a biztosítási szerződésben rögzített kockázat (tulajdonképpen a szerződés tárgya) bekövetkezik? biztosítás tárgy biztosítási esemény kockázat kockázati esemény biztosítási kockázat kockázati tárgy


63 / 70

5)

a) b) c) d) e)

6)

7)

8)

9)

Melyik állítás illik a kockázati díj fogalmához? A biztosítási díj azon része, amelyet csak a kockázat növekedése esetén kell megfizetni a biztosító felé. A biztosítási díj azon része, amely a biztosított esetleges kárát fogja fedezni. A biztosítási díj azon része, amelyet a biztosító az ingatag gazdasági helyzet miatt a saját költségei fedezésére használ. A biztosítási díj azon része, amely a biztosítónál marad, tulajdonképpen ez a biztosító haszna. A biztosítási díj azon része, amellyel a biztosítás anyag-‐, és személyi költségét (papír, munkabér) fedezi.

a) b) c) d) e)

Melyik fogalomhoz illik a következő állítás? A veszteség pénzben kifejezett értéke a(z)… hiány. kár. kockázat. biztosítási alap. negatív profit.

a) b) c) d) e)

A felsoroltak közül két biztosítás sorolható a társadalombiztosítások kategóriájába. Melyek ezek? nyugdíjbiztosítás utazási biztosítás életbiztosítás egészségbiztosítás gépjármű biztosítás

a) b) c) d)

A felsorolt tulajdonságok közül az egyik nem jellemző a társadalombiztosításokra. Melyik ez a tulajdonság? általában kötelező jellegűek egy ország állampolgáraira mindig írásbeli szerződésben rögzítik a biztosításnak nem elsődleges célja a nyereség alapelve a szociális gondoskodás

a) b) c) d) e)

Ha szerződünk egy biztosítóval, de a biztosítási összeget nem magunknak, hanem egy másik személynek szeretnénk adni, akkor az ő megnevezése a szerződésben… biztosított. kedvezményezett. harmadik fél. örökös. hozzátartozó.


64 / 70

10) a) b) c) d) e)

11) a) b) c) d) 12)

a) b) c) d) e)

Melyik rövidítés jelenti azt a szervezetet, amelyik az egészségbiztosítással kapcsolatos szervezési feladatokat látja el Magyarországon? NAV OEP TB OTP MEB Melyik befejezés a helyes? A nyugdíjbiztosítással kapcsolatos befizetéseket… nyugdíjbiztosítási adónak nevezik, és a bruttó munkabérből vonják le. nyugdíjjáruléknak nevezik, és a bruttó munkabér összegéből vonják le. nyugdíjbiztosítási adónak nevezik, a munkabér összegétől függetlenül, külön kell befizetni. nyugdíjjáruléknak nevezik, a munkabér összegétől függetlenül, külön kell befizetni. Ha 200 000 Ft a bruttó munkabéred, akkor ebből mennyi pénzt von le a Nyugdíjbiztosító? 10 000 Ft-‐ot 20 000 Ft-‐ot 40 000 Ft-‐ot 50 000 Ft-‐ot 60 000 Ft-‐ot

13) a) b) c)

Melyik reláció a helyes? A nyugdíjjárulék összege kisebb, mint az egészségbiztosítási járulék összege. A nyugdíjjárulék összege nagyobb, mint az egészségbiztosítási járulék összege. A nyugdíjjárulék összege pontosan ugyanakkora, mint az egészségbiztosítási járulék összege. d) Nem állapítható meg az összefüggés, mert mindkét befizetés időszakos változásokat mutat, így egyszer az egyik, más alkalommal a másik lehet nagyobb.

14)

a) b) c) d) e)

Hogyan nevezik azt a „táblát”, amelyet a biztosító társaságok alkalmaznak az életbiztosítások díjának kiszámításához? palatábla halandósági tábla aktív tábla demográfiai veszteségtábla kockázati tábla


65 / 70

15) a) b) c)

a) b) c) d) e)

Melyik az a két tényező, amely emelheti egy kockázati életbiztosítás díját? ha a biztosított dohányzik ha a biztosított gyakran utazik külföldre ha a biztosított nem irodai munkát végez, hanem az építőiparban, vagy étteremben dolgozik ha a biztosított valamilyen extrém sportot űz ha a biztosított nem tömegközlekedéssel, vagy autóval jár, hanem kerékpárral Ha négy azonos korú és azonos kockázatokat viselő ember ugyanakkora biztosítási összegre köt életbiztosítást, akkor melyik típusú életbiztosítás esetén lesz a legmagasabb a biztosítási díj? kockázati életbiztosítás esetén vegyes típusú életbiztosítás esetén terme fix életbiztosítás esetén nyugdíjas életbiztosítás esetén elérési életbiztosítás esetén

a) b) c) d) e)

Melyik az az életbiztosítási típus, amely csak abban az esetben fizeti ki a biztosítási összeget, ha a biztosított meghal? elérési életbiztosítás kockázati életbiztosítás terme fix életbiztosítás vegyes életbiztosítás haláleseti biztosítás

a) b) c) d) e)

Melyik az az életbiztosítási típus, amelyet kifejezetten befektetési célból szoktak kötni a biztosítottak elérési életbiztosítás terme fix életbiztosítás kockázati életbiztosítás vegyes életbiztosítás megtakarítási biztosítás

d) e) 16)

17)

18)

19)

a) b) c)

d) e)

A vegyes típusú életbiztosítás két esetben is kifizetheti a biztosítási díjat. Melyik ez a két eset? ha a biztosított meghal ha a biztosított idő előtt felmondja a biztosítási szerződést ha a kedvezményezett a biztosítási szerződés lejárta előtt jelzi, hogy hozzá szeretne jutni a biztosítási összeghez ha a biztosítási szerződés lejár ha 10 évig nem történik meg a biztosítási esemény


66 / 70

20) a) b) c) d) e)

21)

a) b) c) d) e)

A családi ház milyen típusú vagyonkategóriába sorolható? ingó vagyontárgy ingatlan vagyontárgy biztosítható vagyontárgy nem biztosítható vagyontárgy személyes vagyontárgy Melyik szakkifejezés illik a következő esethez? Egy lakás értéke 2 millió Forint, és a tulajdonos 1,5 millió Forintra biztosította. kockázati biztosítás alulbiztosítás önerő vállalás értékbecslési tévedés hitelképesség

22) a) b) c)

A kárgyakoriság megadja… a káresetek előfordulási esélyét a társadalomban. a káresetek arányát a biztosítottak körében. a káresetek növekedésének, vagy csökkenésének arányát az elmúlt évhez képest. d) azoknak a káreseteknek a számát, amelyeket később rendezett a biztosító. e) azoknak a káreseteknek a számát, amelyeket valamilyen okból nem rendezett a biztosító.

23) a) b) c) d)

A felsoroltak közül melyik a leggyakoribb lakásbiztosítási káresemény Magyarországon? csőtörések és egyéb vezetékes vízkárok elemi károk betörések és más bűncselekmények által okozott károk lakástüzek által okozott károk

a) b) c) d)

A felsoroltak közül melyik a legnagyobb kárrendezési összegű lakásbiztosítási káresemény csoport Magyarországon? csőtörések és egyéb vezetékes vízkárok lakástüzek által okozott károk betörések és más bűncselekmények által okozott károk elemi károk

a) b) c) d) e)

Ha egy lakásbiztosítást elemi károk ellen kötünk, akkor melyik két káresemény az, amelynél nem biztos, hogy fizet a biztosító? villámcsapás által okozott elektromos készülékkár beázás miatt történt kár a plafon vakolatában és festésében lakástűz miatt bekövetkezett kár a berendezési tárgyakban jégeső által okozott tetőkár árvíz által okozott kár az épületben

24)

25)


67 / 70

26) a) b) c) d) 27) a) b) c) d) 28) a) b) c) d)

29) a) b) c) d) 30) a) b) c)

A felelősségbiztosítás olyan biztosítás, amely… a kár okozóját vonja felelősségre. az általunk okozott kár értékét téríti meg helyettünk. a károsult felelősségétől függetlenül téríti a károkat. fizet a kár okozójának akkor is, ha ő volt a felelős a káreseményért. Ha egy gépjármű üzembentartója nem fizeti a kötelező felelősség biztosítást, akkor… egy baleset esetén nem térítik meg a kárát. nem közlekedhet a forgalomban a gépjárművével. nem tehető felelőssé olyan károkért, amelyeket nem ő okozott. nem kap pénzt, ha esetleg ellopják a gépjárművet. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás abban az esetben nem fizet egy közlekedési baleset károsultjának, ha… nem rendelkezett felelősségbiztosítással. szándékosan idézte elő a káreseményt. nem szerződött időben a biztosítóval. nem ő volt a hibás a balesetben. Mikor vezették be a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást Magyarországon? amikor a gépjárművek száma elérte a 100000 darabot nem sokkal a rendszerváltozás után a második világháború után döntöttek a bevezetéséről 2000 után vezették be

Melyik esetben nő a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás biztosítási díja? ha a biztosított bruttó bére emelkedik ha a biztosított káreseményt idéz elő ha a biztosított nem havonta utalja a biztosítási díjat, hanem egy évre előre, egy összegben fizet d) ha a biztosított sokat közlekedik gépjárművével (pl. taxisofőr)

31) a) b) c) d)

Melyik biztosítási csoportba sorolható a casco? a felelősségbiztosítások közé a vagyonbiztosítások kategóriájába az életbiztosítások csoportjába a társadalombiztosításokhoz


68 / 70

32) a) b) c) d) 33) a)

Melyik biztosítással hozható leginkább kapcsolatba az önrész fogalma? életbiztosítás casco felelősség biztosítás lakásbiztosítás

Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás általában olcsóbb, mint a casco, mégis a casco biztosítások száma nagyobb. b) A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás általában olcsóbb, és a biztosítások száma is magasabb a casco biztosítások számánál. c) A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás általában drágább, mint a casco, ezért nem meglepő, hogy a casco biztosítások száma nagyobb. d) A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás általában drágább, mint a casco, ennek ellenére a casco biztosítások száma nagyobb.

34) a) b) c) d) 35) a) b) c) d) 36) a) b) c) d)

37)

a) b) c) d)

Mikor kell rendezni az utazási biztosítások díját? az utazást követő 10 munkanapon belül az utazást megelőzően abban az esetben, ha történik káresemény abban az évben, amikor az utazást megkezdtük Melyik kategóriába sorolható be az utazási biztosítás? az életbiztosítások közé nem sorolható egy kategóriába, mert összetett biztosítás a vagyonbiztosítások közé a felelősségbiztosítások közé Melyik közlekedési eszköz használata esetén lesz a legmagasabb az utazási biztosítás díja? repülő autó vonat hajó Milyen utazás során végzett tevékenység esetén lesz a legmagasabb az utazási biztosítás díja? városnézés síelés tengerparti pihenés koncertlátogatás


69 / 70

38) a) b) c) d) 39) a) b) c) d)

Hol lehet igényelni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát? bármelyik orvosi rendelőben jelezhetjük az igénylést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár irodáiban, vagy honlapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapnál, vagy honlapján az utazási célként kiválasztott ország egészségügyi igazgatási intézményeinél, vagy honlapjukon Az alábbi állítások az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatosak, de csak az egyik igaz. Melyik az? Európa számos országában jogosítja a letelepedőket általános orvosi ellátásra a kártya biztosításának hatálya csak az orvosilag szükséges szolgáltatásokra terjed ki ha van ilyen kártyánk, nem kell fizetnünk az EU tagországokban az orvosi ellátásért a kártyát az új Egységes Európai Egészségbiztosítási Rendszer bevezetése (2005) után lehetett először használni


70 / 70

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents