Módszertani áttekintés, változatok kialakítása

„Hálózattervezési Mesteriskola”

Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata, Balatonföldvár 2012. január 30 - február 3.

A modellezés általános definíciója

Módszertani áttekintés, változatok kialakítása Kelen Csaba Irodavezető helyettes KÖZLEKEDÉS Fővárosi Tervező Iroda Kft.

A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Tartalom • Módszertani áttekintés – – – –

Modellek alkalmazása Modellek típusai Modellek előnyei, hátrányai Modell építési megfontolások

• Modell alkalmazások – – – –

Budapesti Közlekedési Rendszer Fejlesztési Terve (2009) Országos Gyorsforgalmi Hálózat (2010) Debreceni intermodális központ RMT (2011) Városligeti gyalogos aluljáró méretezés (2011)




Közlekedési modellek alkalmazása • Stratégiai tervezés – Közlekedésfejlesztési tervek – Hálózatfejlesztési tervek, koncepciók – Tanulmánytervek

• Megvalósíthatósági tanulmányok (MT, RMT) • Hatástanulmányok – Közlekedési (előzetes, részletes) – Környezeti (előzetes, részletes)

• Létesítmény tervezés (geometria, méretezés) – Engedélyezési tervek – Kiviteli tervek A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Közlekedési modellek típusai 1 • Módszertan szerint – Makroszkópikus modellek: CUBE Voyager, EMME, TransCAD, VISUM – Mezoszkópikus modellek: CUBE Avenue, Dynameq, Dynamit, Dynasmart – Mikroszkópikus modellek: Aimsun, Paramics, Transims, VISSIM

• Ágazat szerint – Személyszállítási modellek (egyéni és közforgalmú közlekedés) – Nem motorizált közlekedési modellek (gyalogos, kerékpáros) – Áruszállítási-logisztikai modellek

• Modellezési „technika” szerint: – Abszolút modellek – Relatív/inkrementális modellek A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Közlekedési modellek típusai 2 • Időbeliség szerint – Statikus modellek: időszakonkénti kereslet „diszkrét” – Dinamikus modellek: időszakonkénti kereslet „folytonos”

• Időhorizont szerint – Rövidtávú hatások modellezése (közlekedési, környezeti, baleseti) – Hosszútávú hatások modellezése (társadalmi-gazdasági, területfelhasználási)

• Hatások szerint – – – –

Közlekedési/közlekedésüzemi modell Környezeti, baleseti modell Társadalmi-gazdasági hatásmodell Területfejlesztési hatásmodell




Modellek előnyei • Komplex folyamatok matematikai/grafikai eszközök segítségével gazdaságosan reprodukálhatók • Segíti a probléma megértését, vizualizációját (szakembereknek és laikusoknak egyaránt) • Alkalmas scenáriók felállítására, kiértékelésére, és optimális megoldások kialakítására • Alkalmas a projektek „társadalmasítására”: vitára, egyeztetésre • Lehetővé teszi a kockázatok, valószínűség figyelembe vételét




Modellek hátrányai • Komplex modellek adatok beszerzése és a modell létrehozása költséges • Háttérbe szoríthatja a tervezési folyamatot döntéshozatalban • Modell struktúra, felépítés, paraméterezés befolyásolhatja a döntéshozatalt („döntéstámogató rendszer”) • A modellezési folyamat nehezen átláthatóvá válhat („black box”), társadalmi bizalom fenntartása nem egyszerű • A modell lényegéből fakadóan nem alkalmas tökéletes becslésekre, ennek társadalmi tudatosítása lényeges • A modell gyorsan elavulhat A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Modell hibák • Adathibák (fokozódik a modell méretével és komplexitásával) – Felvételek adathibái – Számlálások/mérések hibái

• Specifikációs hibák – modell folyamat és döntési folyamat eltérése – összefüggések túlzott leegyszerűsítése – statisztikai problémák (pl. kollinearitás)

• Aggregálási hibák (körzetek, járművek, utas-csoportok) • Kalibrálási hibák (forgalmi mátrix) • Transzfer hibák – Időbeli áthelyezés (előrebecslés, hátrabecslés) – Térbeli áthelyezés A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Modell komplxitás és hiba




Modellépítési megfontolások • Modell bemenet: • Milyen adatok állnak rendelkezésre (típusa, bontása, részletezettsége)? • Milyen pontosságúak az adatok? • Rendelkezésre állnak az adatok a modellezendő időtávokra? (demográfia, munkahelyszám, motorizáció, menetrendek, fázisidő-tervek)

• Modell struktúra (modell építés/kalibrálás/validálás): • Milyen erőforrások (idő, pénz) állnak rendelkezésre? • Milyen szoftverek állnak rendelkezésre?

• Modell kimenet: • Milyen beavatkozásokat kívánunk tesztelni ? (hálózat, menetrend, forgalomtechnika, tarifák, díjak) • Milyen hatásokat kell előrebecsülnünk? A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Változatképzés folyamatábrája Feladat meghatározás Adatgyűjtés Alapmodell építés és kalibrálás Beavatkozási scenáriók felállítása

Forgalmat befolyásoló alapadatok előrebecslése

Forgalmi előrebecslés a scenáriók tesztelésére Scenariók kiértékelése, priorizálása Megoldási javaslat A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása



Alkalmazott modellek: BKRFT (2008) Hálózati modell




Alkalmazott modellek: BKRFT (2008) Bemenő adatok •Közlekedési hálózatok, menetrendek •Terület-felhasználás •Lakosság, munkahelyszám, motorizáció •Költségek (menetdíj, üzemanyag, parkolás)

Utasforgalmi mátrixok kalibrálása •Honnan-hová mátrixok (HT felvételek) •Kalibrálás (forgalomszámlálások)

Utasforgalmi mátrixok előrebecslése •Forgalomfejlődési szorzók (többszörös regresszió) •Csúcsóra-terjedési modell (elasztikus modell)

Módválasztási modell •Hasznossági függvény-kalibrálás (HT felvételek) •Inkrementális logit modell (9 szegmens)

Forgalmi terhelések •Közúti terhelés: egyensúlyi eljárással •Közforgalmú közlekedés: többútvonalas, kapacitáskorlátos logit modell


Modell módszertan



Alkalmazott modellek: BKRFT (2008) Közúti terhelés




Alkalmazott modellek: BKRFT (2009) Közforgalmi terhelés




Alkalmazott modellek: BKRFT (2009) Projekt szintű vizsgálat: behajtási díj




Alkalmazott modellek: BKRFT (2009) Projekt szintű vizsgálat: 4. metró




Alkalmazott modellek: BKRFT (2009) • Modell elemzések: – Hálózati változatok összehasonlítása – Projekt priorizálás: projektek egyenként történő vizsgálata és hatásértékelése – Adatszolgáltatás a hatáselemzéshez (gazdasági-környezeti hatások)

• Kimenő adatok: – – – – –

Forgalomnagyság eszközönként/viszonylatonként Utas- és járműteljesítmények Utazási idő és költségmegtakarítások Átlagsebességek eszközönként/módonként Elérhetőségi potenciálok




Alkalmazott modellek: OGYH (2010) Hálózati modell




Alkalmazott modellek: OGYH (2010) Bemenő adatok •Közlekedési hálózat •Terület-felhasználás •Lakosság, munkahelyszám, motorizáció •Költségek (üzemanyag, parkolás, autópályadíj)

Utasforgalmi mátrixok kalibrálása •Honnan-hová mátrixok (OCF) •Kalibrálás (OKKF forgalomszámlálások)

Utasforgalmi mátrixok előrebecslése •Forgalomfejlődési szorzók (többszörös regresszió 4 településtípusra)

Forgalomszétosztási modell •Inkrementális gravitációs modell



Modell módszertan



Alkalmazott modellek: OGYH (2010) Közúti terhelés




Alkalmazott modellek: OGYH (2010) Közúti elérhetőség




Alkalmazott modellek: OGYH (2010) • Modell elemzések: – Hálózati változatok összehasonlítása – Projekt priorizálás: projektek egyenként történő vizsgálata és hatásértékelése – Adatszolgáltatás a hatáselemzéshez (gazdasági-környezeti-társadalmi hatások)

• Kimenő adatok: – – – –

Forgalomnagyságok Járműteljesítmények Utazási idő és költségmegtakarítások Elérhetőségi potenciálok




Alkalmazott modellek: Debrecen (2011) Hálózati modell




Alkalmazott modellek : Debrecen (2011) Bemenő adatok •Közlekedési hálózatok, menetrendek •Forgalomfelvételek (háztartásfelvétel, célforgalmi felvétel) •Forgalomszámlálások (közúti és közforgalmi keresztmetszeti számlálások) •Lakosság, munkahelyszám, motorizáció, autópálya és parkolási díjak

Utasforgalmi mátrixok előállítása (közvetlen modell) •Háztartásfelvételek alapján kategóriamodell: forgalomkeltés •Háztartásfelvételből súlyozással: forgalom szétosztás

Utasforgalmi mátrixok előrebecslése •Forgalomfejlődési szorzók (lakosság, GDP, motorizáció területfejlesztések) •Országos fejlesztések hatásának figyelembe vétele (Vasútfejlesztések, M35, M4)

Módváltó és Generált utazások előrebecslése •Inkrementális logit modell (utazási idő és költség alapján) •Elasztikus modell (utazási idő, költség és elérhető kínálat alapján)



Modell módszertan



Alkalmazott modellek: Debrecen (2011) Közúti terhelés




Alkalmazott modellek: Debrecen (2011) Közforgalmi terhelés




Alkalmazott modellek: Debrecen (2011) • Modell elemzések: – Hálózati változatok összehasonlítása – Adatszolgáltatás a hatáselemzéshez (gazdasági-környezeti hatások)

• Kimenő adatok: – – – –

Forgalomnagyság eszközönként/viszonylatonként Utas- és járműteljesítmények Utazási idő és költségmegtakarítások Átlagsebességek eszközönként/módonként




Alkalmazott modellek: Méretezés (2011) Gyalogos forgalmi terhelés




Alkalmazott modellek: Méretezés (2011) • Modell elemzések: – Gyalogosforgalmi terhelések készítése – Adatszolgáltatás méretezéshez

• Kimenő adatok: – Gyalogos forgalom




Összefoglalás • Modellezés jelentős szereppel bír a közlekedéstervezés területén • A változatelemzés során a modellezésnek és a tervezésnek iteratív módon, egymással összhangban kell történjen • A modellezést előnyeit és hátrényainak tudatában kell alkalmazni • Modellezés alapvetően döntéstámogató rendszer, a megfelelő változatot a döntéshozó a tervezői javaslatra alapozva kell meghozza A modellezés általános definíciója: Módszertani áttekintés, változatok kialakítása

Módszertani áttekintés, változatok kialakítása

Recommend Documents