MÓDOSÍTÁSA

BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA 2015

BAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK /TSZT TSZT ÉS HÉSZ/ HÉSZ MÓDOSÍTÁSA

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32.§ szerinti teljes eljáráshoz kapcsolódó, a 38. 38 §-ban megjelölt véleményezési szakasz) 2015. SZEPTEMBER

PRO -TERRA KFT. URBANISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG ÜGYNÖK 1138. Budapest, Esztergomi út 18.

E-mail: [email protected] Tel: 237-00-59; 59; 237-00-60; 237 Tel/Fax: 329-60-41 Raiffeisen Bank Zrt. 12011351-01151032-00100002; 12011351 Cégjegyzékszám: 01-09-268958; 268958; Adószám: 10903863-2-41 10903863

1 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA CSATORNA Kft.*


Készült Baj Községi Önkormányzat megbízásában Polgármester: Schunder Tibor Jegyző: Csicsainé Rischl Anna A tervkészítő generáltervező PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, Esztergomi út 18. T:06/1-237-0059; T/Fax: 06/1-329-6041. email. [email protected] S.Vasi Ildikó üv.igazgató A településrendezési eszközök módosításának kidolgozásában résztvevő szaktervezők:

S.Vasi Ildikó Okleveles építészmérnök

Vezető településtervező É-01-2609

TT/1É-01-2609

Szilágyi Csilla

Okleveles településmérnök

tervezőgyakornok

Tóthné Pocsok Katalin Vezető településtervező Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező

TT1 01-5086 TK 01-5086

Szabóné Csernai Éva

Közlekedéstervező

TKö-11-05-36

Földesné Thurn Judit Dr. Lecső Gyuláné Thurn László

Viziközművek, hírközés Villamosenergia Gázenergia

VZ-TEL-01-2497 TE-T, TH-T, 01-3436 TE-T 050209

TARTALOMJEGYZÉK: I.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ELŐZMÉNYEK 1. Településrendezés, a területhasználat és a szabályozás változásai 2. Közlekedés 3. Tájrendezés, zöldfelületek 4. Környezetvédelem 5. Közműellátás és elektronikus hírközlés

II.

JÓVÁHAGYANDÓMUNKARÉSZ:

A./

Településszerkezeti terv leírása

B./

Településszerkezeti terv módosítása

TSZT/mód-2015 jelű tervlap

Településszerkezeti változások számítása és ábrája

TSZT/vált-2015 jelű tervlap

Helyi Építési Szabályzat módosítása – rendelettervezet Szabályozási tervmódosítás: SZT/mód-2015/a tervlap SZT/mód-2015/b tervlap 2

Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


I.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

ELŐZMÉNYEK Baj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete fejlesztési döntést hozott a településrendezési eszközök módosításáról, mely a község nyugati közigazgatási területét öleli fel, valamint a településközpontban lévő sportpályát és környezetét. A módosítást elsősorban a Községi Képviselőtestületének azon elhatározása okozta, hogy a községi tervekből Tata elkerülő útja kerüljön ki, de figyelembe vette az egyes területek tulajdonosainak kéréseit is. Baj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban rendelkezett a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat, s annak mellékletét képező Szabályozási Terv módosításáról. A Község közigazgatási területét felölelő Településszerkezeti Terv (a továbbiakban: TSZT) és a közigazgatási területre vonatkozó Szabályzási Terv (a továbbiakban SZT) 2001-ben lett elfogadva. Ugyanekkor készült el a Baj helyi építési szabályzata is (a továbbiakban: BÉSZ). Időközben számos módosítás érintette a terveket és a helyi építési szabályzatot. A nagyszámú módosítás és a magasabb rendű jogszabályok gyakori változása miatt 2009ben felülvizsgálatra került a szabályzat, melynek következtében új rendeleti számon lett elfogadva. A TSZT is többször módosult, azonban a két önálló helyi szabályzat gyakrabban. Végül a két BÉSZ a szabályozási tervi mellékleteikkel együtt 2009-ben felülvizsgálatra majd egységesítésre került. A jelenleg módosítás alá vont terület jelentős részére, még a 2000-ben készült SZT van hatályban. Az 1. sz. főút Tatát elkerülő nyomvonala a Baji út környezetét jelentő szakaszától eltekintve tizenöt éve rögzítésre került a tervekben. 2006-ban volt felülvizsgálata a nyomvonalnak, melynek következtében három települést érintően (Tata-BajSzomód) településszerkezeti változást jelentő módosítás jött létre a nyomvonal teljes hosszán. Ekkor szabályozási tervi szinten csak a Baji úti csomópont és környezetére készültek új tervek. Hatályos tervi előzmények: - Baj Község Településfejlesztési Koncepciója 2001-ben elfogadva - Baj Község Településszerkezeti terve 44/2001. (VII. 23.) sz. önk. határozattal elfogadva (a továbbiakban TSZT), s annak többszöri módosításai, - Baj Község Helyi Építési Szabályzata 6/2009. (V. 21.) sz. önk. rendelet, s annak Szabályozási Tervi mellékletei többször módosítva. A településrendezési eszközök jelen módosításának jellege szükségessé teszi a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 36.§ szerinti teljes eljárású tervmódosítást, mivel jelen módosítás változást tartalmaz a TSZT-ben, az SZTben és a HÉSZ-ben is olyan módon, hogy vízgazdálkodási, erdő- és zöldterületi változás (megszüntetés és keletkezés) is történik. A dokumentáció tartalmazza a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelő teljes eljárású módosítás szakmai véleményre felterjesztett anyagot. Az előzetes tájékoztatási szakasz augusztus hónapban lezajlott, mind a partnerségi szabályzatban foglaltaknak megfelelően, mind pedig az államigazgatási szervek és érintett önkormányzatok körében. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS — A TERÜLETHASZNÁLAT ÉS A SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata során döntés született arról, hogy a továbbiakban a Tatát elkerülő 1. sz. főút nyomvonalát nem Tata keleti oldalán kívánják megvalósítani. A „keleti elkerülő út” fejlesztési szándékának megszűnte számos változást idézhet elő Baj közigazgatási területének hasznosításában. Mivel az elkerülő út alapvetően Baj Község közigazgatási területét érintette volna, ezért a 2000-ben megjelenő, majd 2006 óta rögzített nyomvonalú út elmaradása nem Tata településrendezési terveiben okoz jelentős változást, hanem elsősorban Baj Község esetében. Fentiekre tekintettel Baj Község Képviselőtestülete úgy döntött, hogy az elkerülő út központi fejlesztési szándékénak elmaradásából fakadó változásokat/lehetőségeket a községi településrendezési eszközök módosításával „követni kívánja”, ki akarja használni. Új helyzet állt elő Baj Község esetében az útfejlesztési szándék megszűntével. A közigazgatási területet korábban É-D-i irányban átszelő 1. sz. főút tervezett nyomvonalának elhagyása jelentősen átszerkeszti a Község jövőbeni közlekedési rendszerét, illetve a gazdasági célú fejlesztési területek kiszolgálásának lehetőségeit. 3 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Az északi gazdasági területek esetében az elkerülő út elhagyásával az északi fejlesztési területek, illetve a belterülethez északon közvetlenül csatlakozó, s újra funkcióba kerülő „nyúlvágóhíd” területén a gazdasági tevékenység kiszolgálása vagy Tata Agostyáni útján keresztül, vagy Baj belterületén végig haladva Tata Baji útján keresztül lehetséges. A volt oroszlaktanya, s annak környezetében tervezett gazdaságfejlesztési területek kiszolgálása elsősorban (mint eddig) Tata Baji útján keresztül képzelhető el. Baj esetében mindenképpen mérlegelendő, hogy az északi gazdasági területen milyen tevékenységet támogat a Község a terület hasznosítása során, hiszen annak gazdasági forgalma vélhetően a község belterületén képes csak lebonyolódni, hiszen az vezet az autópálya felé, vagy a nagyobb városokat megközelítő úthálózatra. A Baji út menti iparterület a korábban oroszlaktanyaként használt területre települt. Fokozatosan birtokba véve a régi épülteket, s újabb csarnokokat építve kezd kibontakozni. A terület közepén ma is hasznosítás nélküli a legnagyobb kubatúrájú épületegyüttes, a 4 db háromszintes épületből álló volt legénységi épületek. Sajnos állaguk olyan mértékben romlott az elmúlt 20 évben, hogy egyre inkább a bontásuk kényszere merül fel. A katonai történeti térképek jól mutatják Baj településmagját, illetve a fejlesztendő gazdasági területek viszonyát.

A tervezési terület alaptérképen

A tervezési terület a légifelvételen 4



2009 évi TSZT részlet

2014. évi egyesített TSZT részlet -

2009 évi SZT-beépítésre szánt területek szürkén

2009. évi szab.terv részlet 5



Területhasználati változások Baj közigazgatási területének 342 hektáros területrészét érinti jelen tervmódosítás. A közigazgatási terület nyugati részén az elmúlt idők ipari tevékenysége és a vele összefüggésben lévő felszíni bányászat jelentős nyomott hagyott, a tájat karakteresen megváltoztatta, átalakította. Itt, a község nyugati határában működött az 1990-es évek előtt Tata egyik téglagyára, s a hozzá kapcsolódó anyagnyerő helyek. A legnagyobb bányagödörből és környezetéből a rekultiváció során a Baji út északi oldalán mára rekreációs célú horgásztó lett, Északabbra a tatai cserépgyár agyagbányája foglal el egy nagy területet, melyet a cserépgyár bezárásával felhagytak, s szintén jelentős méretű vízfelületével várja a rekultivációt, s egy újabb rekreációs tó ígéretével remélhető hasznosulása. A bányatelek bolygatatlan területrészén és tőle északabbra mezőgazdasági művelésű terület, vagy hasznosulásra váró füves-bokros területek találhatók. A község északi külterületén a volt oroszlaktanyához tartozóan nagy kiterjedésű terület lőszer-raktárt rejtett magában, melynek környezetében az elmúlt 20-25 év alatt nagy mennyiségben illegális hulladék-elhelyezés történt. A területtől nem messze található Tata korábbi üzemelő szeméttelepe, melyet betemettek, s erdőterületi besorolással várja a tényleges „rekultiválását”. A lakóterület és az említett volt lőszerraktár területe között óriás méretű telken még a rendszerváltozás előtti időkből származó „nyúvágóhíd” található, mely szintén kisállat-vágóhídként hasznosult és üzemelt az elmúlt időszakban. Jelenleg nem üzemel. Újrahasznosításra vár. Az északi terület keleti részén az Agostyáni útra kiérően, szintén óriás-telken gyümölcsültetvény található, mely Baj területén az egyik leginkább következetesen fejlődő, és folyamatosan működő vállalkozása. Gyümölcs (alma és bogyósok) termesztésével, hűtőházas tárolással és értékesítéssel foglalkozik a vállalkozás. Az Agostyáni út mentén az elmúlt években irodaház és inkubátor ház épült az ültetvényhez, az öntöző-tó közelében. A Baji úttól délre a volt oroszlaktanya területén igencsak lassan kibontakozó iparterület működik. Az oroszlaktanya egy hazai honvédlaktanya területére települt közvetlenül a falu határában, a lakóterületek szomszédságában. Az iparterületen a régi laktanyai épületek részben hasznosultak, de mellettük több új, óriás-csarnok is épült. Legkiterjedtebb vállalkozás a területen abroncsértékesítéssel, logisztikai központként működő abroncsraktárbázisként működik. Az iparterületen belül, illetve környezetében még az ipari múltból visszamaradt, roncsolt, használaton kívüli területek is vannak. A tervezési terület déli részén az É-D-i irányban elnyúló vasúti pálya mentén, azzal párhuzamosan honvédségi gyakorlóterület húzódik, melynek déli harmadán homokbánya üzemel. A bányatelken folyamatosan növekszik a felszíni tájseb. Itt is egy jelentős méretű tó már kialakult. A jelen területhasználat ismertetéséből kiderül, hogy az 1. sz. főút Tatát elkerülő nyomvonalának megvalósulása esetén a térség azon kívül, hogy egy komoly közlekedési elem megjelenését remélte volna, azt is várta, hogy a sok-sebből vérző terület átalakul, s felszámolódnak a múltból visszamaradt problémás helyek (laktanya, lőszerraktár, bányák, gödrök, hulladékkal terhelt területek). A „nagy állami beruházás” elmaradásával, sokkal hosszabb időre szólóan, spontán, mozaikos felszámolódással járó átalakulástól remélhető csak a pozitív változás. Mind e mellett a területre nem települ rá egy viszonylag nagy-forgalmat lebonyolító, további forgalmat gerjesztő közlekedési elem. Újra kell fogalmazni a terület jövőjét, olyan hasznosításoknak teret adni, melyet az út létrejötte nem tett volna lehetővé. Baj nyugodt, csendes kertvárosias jellegű lakóterületei zavartalanul fejlődhetnek, továbbra is megőrizhetőek a táji, természeti értékei a környéknek. Az északi területrészen, ÉK-ről indulva az a közlekedési terület megszűnése az alábbi területhasználati változásokat teszi lehetővé.

- Az Agostyáni út kereszteződésében megszűnik a tervezett körforgalmi csomópont, s helyén megmarad részben a mezőgazdasági út (mely hadi út), részben a mezőgazdasági terület. - A gyümölcs ültetvény területén áthaladó szakaszon megmarad a gazdasági, a vízgazdálkodási és a mezőgazdasági terület. Sértetlen marad az öntöző-tó, működhet tovább a mezőgazdasági vállalkozás. - A gyümölcsültetvényt elhagyva az út területéből gazdasági terület és különleges mezőgazdasági üzemi terület lesz kivéve az Agostyáni utat és a község belterületét összekötő út új nyomvonalának kereszteződését. A megszűnt tatai cserépgyár volt agyagbányája menti területen mezőgazdasági területre jelöli a szerkezeti terv a megszűnő közlekedési területet. A vízgazdálkodási területet jelentő Baji-vízfolyás két oldalán erdőterületet 6 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


eredményez a tervezett elkerülő út fejlesztésének elvetése, s elérve a volt bányatóból lett horgásztavat és környékét az országos bekötő tő útig rekreációs különleges területre és vízgazdálkodási területre vált az itt is megszűnő közlekedési terület. létr vasúti terület - A Tata irányából érkező országos bekötő úttól délre a vasúti nyomvonal korrekciójával létrejövő mellett erdőterület és iparterületi leti gyűjtőút, ill. iparterület tervezett a közlekedési kö lekedési terület helyén. Egy szakaszon a megszűnő tervezett út nyomvonala Tata közigazgatási területén jelent változást, majd ismét Baj közigazgaközigazg tási területén, ahol jelentős hosszban különleges honvédelmi terület terület részévé válik. Délen Tata és VértesszőVértessz lős határában működő homokbánya területébe kerül vissza, illetve kiszolgáló út- és erdőterületbe kerül a felszámolt közlekedési terület. Felértékelődik az északi területrészt területrész átszelő „S” alakú út szerepe, mely egyrészt Baj zsák-jellegét zsák hivatott megszűntetni, másrészt az északi gazdsági területek megközelítést biztosítja. Az Agostyáni útra vezető gazdasági területet feltáró gyűjtőút Tata volt VIII. dűlőjével, ma a Barcsay úttal képez majd közös csomópontot. Alább együtt látható Tata Újhegy városrészének Agostyáni út menti területrésze és tervezett úthálózata. ma hatályos baj-ii szerkezeti tervvel. A sárgával kifestett utak Új-hegyen Új hegyen tervezett belterületi utakká válnak, köztük a legfontosabb, a keleti oldali utolsó belterületi út lesz, mely a Szomódi útig elvezető elvezető gyűjtőúttá fog alakulni.

A Baji út északi oldalán a baloldali térképrészleten marancssárga felület-tel jelölt helyen az elkerülő út meg-építésének építésének elvetése - közvetlenül a az Ifjumunkás úti lakóterülethez kapcso-lódóan, kapcso s a rekreációs tó közelében - egy kisebb lakóterület kialakítására ad lehető-séget. séget. A mintegy 29 lakótelek kialakításával a rekreációs tó területén belüli erdősáv létesítésével egy csendes értékes lakóterület hozható létre. A lakóterület kialakítását lehhetővé teszi az is,hogy az iparterületi gyűjtút -elképpzelések szerint körforgalmi- csomópontja nyugataabbra kerül a belterületi határtól.

BAJ ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Baj Község építési szabályzata 20009 óta többször módosult, mely módosítások nem épüültek be a hatályos szabályzatba. Első lépésben egységessítésre került a szabályzat az utóbbi évek három móddosuló rendelkezésével. Mivel a szabályzat szerkesztésében nem felel meg a ma hatályos jogszabályszerkesztésről szóló sz 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásainak, ezért a módosítás második lépésben a szabályzat szerkezetét oly módon „igazítja ki”.hogy számozott fejezetekre és szzámozott alcímekre tagolja. A módosítás további eseteit esete jelenti a szerkesztésből fakadóó „sajtóhibák”, valamint a nem kellően jól megfogalmazott me szövegrészek korrekci rekciója. Nagy számban szövegcserés javítások jönnek létre és hatályt vesztő rendelkezések kerülnek törlésre a szzabályzatban. 7 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA CSATORNA Kft.*


2. KÖZLEKEDÉS Meglévő állapot, a szabályozási terv módosításának indokoltsága: Baj község jelenleg zsáktelepülés. Közlekedési kapcsolatát az 11135. számú bekötőút biztosítja (2x1 forgalmi sávval) Tata városán keresztül. Létezik egy részben kiépített, magán tulajdonban lévő út által biztosított közlekedési kapcsolat is az 1128. számú összekötő út felé, az ún. „Demeter út”. Ez az út korábban a felszámolt lőszerraktár, valamint az Agostyáni út menti szemétlerakó területének a megközelítését szolgálta, valamint a nyúlvágóhídról a dögtemetők, a fehérje üzem és a mezőgazdasági területek felé biztosított kapcsolatot. Az 11135. számú bekötőút – mely a község főutcája egyben – Tata város belterületén kapcsolódik az 1. számú országos főúthoz. Az útvonal bekötő szerepköréből adódóan hálózati jelentőséggel nem rendelkezik. A 2x1 forgalmi sávos, külterületi közút megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó teherbíró-képessége 12000 E/nap, eltűrhető szolgáltatási szinthez tartozó teherbíró-képessége 17000 E/nap. A közút megfelelő kapacitástartalékkal rendelkezik. A tervezési területet nyugati oldalról a Budapest-Hegyeshalom kétvágányú, villamosított vasútvonal határolja. A vasútvonal a Baji utat szintben keresztezi, Tata-Tóvároskert megállóhely a közút déli oldalán helyezkedik el. 2012-re elkészült az 1. sz. Budapest–Hegyeshalom vasútvonal Biatorbágy-Tata közötti vonalszakasz korszerűsítésének engedélyezési terve. A rekonstrukció következtében egyes vonalszakaszokon ívkorrekció vált szükségessé, hogy a tervezett 160 km/h sebesség elérhető legyen. A nyomvonal módosítások Baj nyugati határát is érintették. A vasútvonal-korszerűsítés megvalósítása és az elvárt közlekedési sebesség biztosítása csak a vasút üzemi területén belül nem volt biztosítható ezért a keleti, azaz Baj irányába kellett elmozdítani a vasúti területet. Ez által Baj közigazgatási területére került a Tata-Tóváros vasútállomás is. A vasút nyomvonal korrekció következménye, hogy a korábbi szintbeli vasúti átjáró külön szintben oldható meg. A Tata – Baj közötti 11135. számú bekötőutat alulról keresztezi le az új nyomvonalú pálya. A vasúti rekonstrukcióval együtt járó településrendezési eszközökben bekövetkező változások 2014. évi módosítással lezajlott. Jelen módosítások annak figyelembe vételével készül. A jelen tervmódosítás legfőbb indokát az adja, hogy Baj Község közigazgatási területét É-D irányban teljes hosszban érinti egy olyan közlekedésfejlesztési elem, melynek nyomvonalvezetésére újabb koncepció van kibontakozóban. 2006-ban került rögzítésre az 1. sz. főút Tatát keletről elkerülő nyomvonala. Az elkerülő út leghoszszabb szakaszon Baj Község közigazgatási területét érintette. Baj hatályos településrendezési eszközei ezt a nyomvonalat szabályozási szinten tartalmazzák is. Baj esetében a településrendezési eszközök módosítása azért vált szükségessé, mert az 1. számú főút Tatát elkerülő szakaszának nyomvonal-elgondolása olyan mértékben megváltozott, hogy a város nyugati oldalán keresi a megoldást. A megváltozott koncepciónak nyomatékot adott, hogy az Országos Településrendezési Tervből, már az új koncepciónak megfelelően kikerült a Bajt érintő keleti oldali nyomvonal. Ez megadta a lehetőségét, annak, hogy Baj településrendezési eszközeiből is kikerüljön az 1. sz. főút nyomvonalának tervezete. Ezzel a lehetőséggel kívánt mielőbb élni Baj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, s döntött a településszerkezeti terve és szabályozási terve ez irányú módosításáról. Fentiek következtében a településrendezési eszközökben megszűnik a tervezett -

1. sz. főút számára szóló közlekedési terület, a 11135. számú országos közúttal alkotott külön szintű csomópont területigénye, az Agostyáni úttal alkotott csomópont helyigénye, ami Szomód és Baj közigazgatási területére esik, s ahol a körforgalmú csomópont biztosította volna az elkerülő út és a 1128. számú összekötő út kapcsolatát.

A Tata északi belterületén elhelyezkedő laktanyához kapcsolódó gyakorló terek Szomód és Baj községek közigazgatási területén találhatók. A megközelítésüket biztosító hadi úthálózat burkolatnélküli földúthálózatot jelent. A hadi úthálózat a laktanyából kivezetően a Szomódi helikopter leszálló és azt övező gyakorlótéren át lekeresztezi a Szomódi bekötő utat, majd az Árendás patak északi oldalán haladva éri el Szomód belterületének keleti határát. Az Árendás patak völgyében haladva kettéágazik. Északi irányba fordulva eléri Szomód belterületének keleti határát, majd keleti, illetve északi irányba fordulva jut el a lőtérre. Az elágazás másik ága délre fordul lekeresztezve az Árendás patakot és megkerülve a zártkerteket, belép az Agostyáni útnál Baj közigazgatási területé8 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


re. A baji mezőgazdasági földek között vezetve eléri Baj belterületét és annak keleti oldalán tervezett lakóterületi fejlesztési területek peremén végig haladva, jut el a baji gyakorló pályára. A vasúthálózat Budapest-Hegyeshalom kétvágányú, villamosított vonalán EU-s forrásból hamarosan megvalósuló vasúti korrekciós nyomvonal Baj dél-nyugati közigazgatási határánál lép ki a jelen nyomvonalról és a honvédségi gyakorló pálya nyugati határa közelében halad északi irányba. Tata közigazgatási határánál eléri Tata Kertváros lakóterületét, melytől távolodva egy ívkorrekciós nyomvonallal keresztezi le a volt téglagyár területén kialakuló „új-iparterületet”’ és a volt téglagyári bányagödör helyén keletkezett tavat. A bányató rekreációs célú rekultivációja megtörtént, és horgásztóként működik. A tervezett vasúti pálya az iparterületet elhagyva –mélyen vezetve- külön szintben keresztezi a 11135. számú országos közutat. A közúton majd hídszerkezet épül a vasút felett. Tata közigazgatási területéről átkerül Baj területére a Tata-Tóváros állomás a különszintű kereszteződés déli oldalára, vagyis az iparterületet feltáró út, a 11135. számú országos közút és a vasúti pálya által közrevéve. A tervezet vasúti korrekciós nyomvonal a horgásztavat körülvevő rekreációs területet elhagyva, átlép Tata közigazgatási területére s ott is korrekciós nyomvonalon halad Tata iparterületének déli határán. Az iparterület Agostyáni úti határa előtt lép vissza a vasút korrekciós nyomvonal a jelenlegi vasúti pályára. Közlekedési javaslat A módosítás az úthálózat szempontjából az alábbi területeket érinti: 1.

A 11135 sz. országos közúton az Ipartelep és a rekreációs terület feltárására lehetőséget adó csomópont új helyre került, a hatályos tervben ábrázoltakhoz képest. Baj belterületi határától kissé távolabb telepítve nyugati irányba. A csomópont négy ágú körforgalmú csomópontként lett megtervezve. A csomópont helyzeténél fogva mintegy kapuzatát képezi a községnek. A körforgalmi csomópont északi ágát a rekreációs területen belül magánútként lehet kialakítani. A déli ág a volt orosz laktanya területére települt iparterület közvetlen megközelítésére szolgál, melyet gyűjtőút kategóriába javasolt sorolni. Az ipari gyűjtőút létrejöttével kiiktatható az iparterületi teherforgalom a község belterületéről. A csomópontot belterületbe kell vonni,, vagy „Lakott terület kezdete” közúti táblát szükséges elhelyezni mivel a belterületi körforgalmú csomópontok paraméterei és kialakításának helyigénye kedvezőbb a külterületi műszaki jellemzőknél.

2.

A 11135. sz. országos közúthoz csatlakozik az új lakóterület úthálózata. A csomópontot egyszerű csatlakozással alakítottuk ki. A lakótelkeket a 12 m szabályozási szélességű lakóutak tárják fel. A lakóutakat javasolt „K” szegéllyel tervezni, ezeken az utakon zárt csapadékcsatorna kialakítása a cél, hogy az utcákban inkább fasornak, és/vagy „vendégparkolóknak” tudjanak helyet biztosítani. (lásd mintakeresztszelvény)

3.

A kerékpárút jelenleg a meglévő vasúti átjárótól ki van építve a szelvényezés szerinti jobb oldalon, a bal oldalon járda vezet a jelenlegi vasúti átjárótól, végig a főút mellett. A kerékpárút átvezetése a körforgalmú csomóponton szerepel a tervjavaslatban. Javasolt a 30 m szabályozási szélesség megtartása az országos közút tekintetében, mivel a kerékpárút nyomvonala és a gyalogos út mellett így fasorok is kialakíthatóak. Az új vasútállomás a vasúti korrekció következtében Tata közigazgatási területéről áthelyeződik Baj közigazgatási területére, így az átjáró helyigénye és magassági vonalvezetése is a 30 m szabályozási szélességet indokolja az országos közút tekintetében. A vasútállomás az országos közút szintjétől 7-8 méterrel mélyebben helyezkedik majd el. A gyalogos forgalomnak, amely az állomásról jön, vagy arra megy a kerékpárutat le kell kereszteznie hogy a közút északi oldalán vezető gyalogos járdát elérje.

4. Ipartelepi feltáró utak módosultak az új csomópontnak megfelelően az ipartelep tulajdonosainak egyetértésével. A feltáró út 16 m szabályozási szélességű. Javasolt a zárt csapadékcsatorna, a szabályozási szélesség jobb kihasználása érdekében. 5. A tervben nem új elem, de szólni kell a Baj belterületét és az Agostyáni utat összekötő tervezett nyomvonalú útról. Jelenleg az igen rossz állapotú út, melyen el lehetett jutni Bajról az Agostyáni útra. A rendszerváltás előtt, mikor még az orosz laktanya működött, akkor az orosz hadsereg céljait szolgálta az út, hiszen Baj 9 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


északi külterületén volt az orosz laktanyához tartozó lőszerraktár, melynek a telkén haladt. Az oroszok kivonulása után magántulajdonba került az említett terület, s vele együtt a szilárd burkolattal ellátott út is. A terület tulajdonosa az egyre jobban felerősödő illegális hulladék elhelyezés korlátozása érdekében sorompóval látta el az út két végét. Ekkor megszűnt az átjárás lehetősége Baj és az Agostyáni út között. A tulajdonos telekalakítással létrehozta a szabályozási terven szereplő nyomvonallal és 30 méteres szabályozási szélességgel az utat. Ezt követően önkormányzat tulajdonába került az út. Így ismét járható az út, de még a régi nyomvonalon, s rajta a rendkívül rossz állapotú burkolattal. A út új nyomvonalon való kiépítése várat magára. Az északi gazdasági területek hasznosítása teszi majd indokolttá, sőt elengedhetetlenné az út kiépülését. A tervezett utak keresztmetszeti kialakítása Az A-A metszet: A 11135 sz. országos közút meglévő és megmaradó, folyópályás keresztmetszeti kialakítását tartalmazza. A burkolat szélessége 7,0m, a padkák 2,0m szélesek, a szelvényezés szerinti bal oldalon járda, a szelvényezés szerinti jobb oldalon kerékpárút van kialakítva. A gyalogjárda és az út burkolatszéle között nyílt árok van. Javasoljuk a fasor helyének járda felöli oldalon történő megtartását. A szabályozási szélesség 30,0m A B-B metszet: A 11135. sz. országos közút és Ipartelepi gyüjtőút által alkotott csomópont be illetve kihaladó ága A burkolat szélessége 7,0m, kiemelt szegélyek között , a szelvényezés szerinti bal oldalon járda, a szelvényezés szerinti jobb oldalon kerékpárút van kialakítva. Ebben a keresztszelvényben már zárt csapadékcsatorna van. A szabályozási szélesség 30m A C-C metszet : Az Északi gyűjtőút metszetét ábrázolja. Az út szélessége 7,0m, padkaszélessége 2,0-2,0m , mindkét oldalon nyílt árokkal. Az út mellé kerékpárút területének biztosítását javasoljuk, mivel az Agostyáni út mellett már tervezett kerékpárút nyomvonal van kialakítva. Az út mindkét oldalán fasor telepítése javasolt. A szabályozási szélesség 30 m. A D-D metszet: Az Ipartelepi gyűjtőút keresztmetszeti elrendezését tartalmazza. A burkolat szélessége 7,0m kiemelt szegélyek között. A padka 1,0-1,0m szélességű . Mindkét oldalon fasor elhelyezésének helyét biztosítjuk. A szabályozási szélesség 16m. E-E metszet: Lakóterületi kiszolgáló út . A keresztmetszeti kialakításban az út szélessége 6,0 m, „K” szegélyek között. Javasoljuk a zárt csapadékcsatorna kialakítását. A fennmaradó 3,0-3,0 m széles felületen közmű és zöldsáv elhelyezését javasoljuk. Közösségi közlekedés Vasúti közlekedés Tata-Tatabánya között mindenképpen, de Budapest Tata között is számos esetben a napi szintű munkába járást is biztosító közlekedési eszköz. Tata nagy állomáson készül P+R parkoló , de az főleg a gépjárművel érkezők számára jelent parkolási és vonattal tovább közlekedési lehetőséget. Bajról a kerékpáros forgalom B+R utaztatást lenne célszerű megoldani az állomáson kerékpártároló kialakításával. Baj község ellátását és így a nyugati gazdasági területek megközelítését is biztosító autóbusz közlekedés a jelenlegi és távlati igényeket is biztosítja. Az északi gazdasági területek betelepülésével, megfelelő forgalmi igény esetén kialakítható egy Tata-Újhegy városrész – Baj – Tata – Tóvároskert autóbuszjárat is Baj községet és az Agostyáni utat összekötő út kiépülése után. Parkolási javaslat 10 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


A tervezési területen megvalósuló beruházások esetében minden esetben telken belül javasolt elhelyezni a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozó és parkolóhelyeket. Mivel a gazdasági területek Baj közigazgatási területen lényegében most kerülnek beépítésre, ezt műszaki kötöttségek nem gátolják. Gyalogos és kerékpáros közlekedési javaslat Az 11135 számú bekötőút északi oldalán a meglévő, Tatát és Bajt összekötő gyalogos járda fejlesztést nem igényel. A baji út déli oldalán Baj belterületi határáig kerékpárút építés valósult meg Tatát és Bajt összekötően. Javasolt Baj északi belterületi határától az Agostyáni útig érően az északi gazdasági terülteket is szolgálóan az új út nyomvonala mentén kerékpárút létesítése, mely az Agostyáni úton tervezett kerékpárúthoz is elérést biztosít. Jelentősége az EURO-VELO 6-hoz történő csatlakozás Tatán keresztül a Dunamenti kerékpárút elérésével. 3. TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK – KÖRNYEZETVÉDELEM Előzetes adatszolgáltatás kérés Az OTÉK 3.§ (3) 6. pontja és a 4.§ (5) bekezdése alapján a településrendezési eszközök módosításának alátámasztó szakági munkarésze a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). A módosítás során a településrendezési eszközök és egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (továbbiakban: MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) előírásainak összhangját igazolni kell. OTrT 31/B. § l) bekezdése alapján azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. OTrT 12/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett az alábbiakban felsorolt - területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás A tárgyi módosítás az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (továbbiakban: MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) előírásaival, valamint a Komárom-Esztergom megye Területrendezési Tervéről szóló és Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 25/2011 (XII.15.) számú önkormányzati rendeletével módosított 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: KEmTrT) előírásaival az alábbiakban részletezettek szerint összhangban van. OTrT (MTv.) 3/1. sz. melléklet Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete

11 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


3/1 Országos ökológiai hálózat övezete

3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

3/7 Országos vízminőségvédelmi terület övezete

3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

3/5 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete



Az OTrT (MTv.) alábbi övezetei érintik a település teljes területét így a módosítás területeit is. 3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az OTrT (MTv.) alábbi övezetei érintik a település területét, és a módosítások területét is. 3/1 Országos ökológiai hálózat övezete 3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 3/7 Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az OTrT (MTv.) alábbi övezetei nem érintik a település területét, így a módosítás területeit sem. 3/2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/6 Világörökségi és világörökségi várományos terület 3/8 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete KEMTrT KEMTrT Térségi szerkezeti terv részlete

A módosítás hatálya alá tartozó területek hagyományosan vidéki települési térségbe, mezőgazdasági térségbe és vegyes területfelhasználású térségbe soroltak. Az OTrT 6.§ (2) b) bekezdése szerint a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Az OTrT 6.§ (2) c) bekezdése szerint a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető. Az OTrT 6.§ (2) d) bekezdése szerint a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. 13 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Országos és térségi övezetek A módosítás hatálya alá tartozó területek a hatályos KEmTrT-ben lehatárolt alábbi térségi övezetekkel nem érintettek, azaz a vonatkozó előírások, a tárgyi módosítás tekintetében nem relevánsak: Magterület övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Ökológiai folyosó övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (Mtv. módosította az előírásokat) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (Mtv. megszüntette) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ((Mtv. megszüntette) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (Mtv. megszüntette) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (Mtv. a térségi övezet elnevezését „Ásványi nyersanyag-vagyon terület térségi övezetre” módosította, az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület országos övezetet” az Mtv. megszüntette) Világörökségi és világörökség-várományos terület övezete (Mtv. megszüntette) Történeti települési terület övezete (Mtv. megszüntette) Nagyvízi meder övezete (Mtv. megszüntette) A teljes közigazgatási terület, illetve a módosítás hatálya alá tartozó terület érintett a hatályos KEmTrTben alkalmazott alábbi országos övezetekkel: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (Mtv. megszüntette) Együtt tervezhető térségek övezete (Mtv. megszüntette) Földtani veszélyforrás területe (Mtv. módosította az előírásokat) Vízeróziónak kitett terület övezete (Mtv. megszüntette) Széleróziónak kitett terület övezete (Mtv. megszüntette) A módosítás hatálya alá tartozó terület érintett a hatályos KEmTrT szerinti alábbi térségi övezettel: •

Pufferterület övezete (Mtv. módosította az előírásokat)

•

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezet (Mtv. megszüntette)

•

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (Mtv. megszüntette)

•

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (Mtv. módosította az előírásokat)

Országos ökológia hálózat Magterület övezete Ökológia folyosó övezete Pufferterület övezete

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete



Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

Az Mtv. által megszüntetett országos övezetekre vonatkozó előírásokat az OTrT 31/B. § e) bekezdése alapján a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. Az OTrT 31/B. § h) bekezdése alapján, azon térségi övezetek tekintetében, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rájuk vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT MTv.-vel megállapított övezeti előírásokat kell alkalmazni. Az OTrT 31/B. § l) bekezdése alapján azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni: •

jó termőhelyi adottságú szántóterület (a módosítás területe nem érintett) világörökségi és világörökségi várományos terület (a módosítás területe nem érintett) országos vízminőség-védelmi terület (a módosítás területe érintett) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe (a módosítás területe nem érintett) ásványi nyersanyagvagyon-terület (a módosítás területe nem érintett) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (a módosítás területe érintett)

Az Önkormányzat a Korm. rendelet 41. § (1) bekezdése, az OTrT 12/A. § (1) bekezdése, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése és az 1. melléklete alapján megkérte a hatáskörrel rendelkező szervek adatszolgáltatását az MTv. által megállapított, szakterületét érintő új övezet(ek) lehatárolása (országos vízminőség-védelmi terület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület) tekintetében.

Az OTrT 3/6. sz melléklete szerinti Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete nem érinti a közigazgatási területet, így a módosítás területét sem. o Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ az adatszolgáltatás kérésre nem nyilatkozott, adatot nem küldött. Az OTrT 3/7. sz melléklete szerinti Országos vízminőség-védelmi terület érinti a módosítás területét. o Országos Vízügyi Főigazgatóság nem válaszolt az adatszolgáltatás kérésre. Az OTrT 3/8. sz melléklete szerinti Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe nem érinti a közigazgatási területet, így a módosítás területét sem. o Országos Vízügyi Főigazgatóság nem válaszolt az adatszolgáltatás kérésre. Az OTrT szerinti Ásványi nyersanyagvagyon-terület nem érinti a közigazgatási területet, így a módosítás területét sem. 15 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bányakapitánysága, Veszprémi Bányakapitányság tájékoztatott a község területén lévő bányatelkekről, valamint arról, hogy a községben nincs nyilvános felszínmozgásos terület. Az OTrT 3/5. sz melléklete szerinti Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érinti a módosítás területét. o A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Az ökológiai hálózat területéről – a területet érintő magterület és pufferterület lehatárolásáról, valamint a tájképvédelmi terület lehatárolásáról digitális adatszolgáltatást küldött. o

BAJ község területi mérlege a térségi területfelhasználási kategóriáknak megfeleltetett települési területfelhasználási egységek területi viszonya a megyei szerkezeti terv és a településszerkezeti terv összehasonlításában Térségi területfelhasználási kategória (min. %-os arány) Erdőgazdálkodási térség (85%)

Településszerkezeti terv* Hatályos terv szerinti Jelen módosítás szerinti terület

KEmTrT Terület* ha

Területfelhaszn Terület álás ha Erdőterület 1116,66 Mezőgazdasági 53,61 terület Mezőgazdasági 454,21 terület Erdőterület 48,61 Gazdasági 1,34 terület Különleges 70,23 terület Belterület és gazdasági 157,78 terület Mezőgazdasági 14,93 terület Erdőgazdasági 6,22 terület Vízgazdálkodási terület Erdőterület 0,26

1178,56

Vegyes területfelhasználási térség (85%) 636,06

Hagyományosan vidéki települési térség 297,34

Vízgazdálkodási térség 0,62 Összesen:

Vízgazdálkodási terület

0,36

% 95% 5% 71% 8% 0% 11% 53% 5% 2%

42%

Területfelhaszná lás Erdőterület Mezőgazdasági terület Mezőgazdasági terület Erdőterület Gazdasági terület Különleges terület Belterület és gazdasági terület Mezőgazdasági terület Erdőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Erdőterület

Vízgazdálkodási terület

58%

Terület ha 1116,66

95%

55,96

5%

460,59

72%

46,22

7%

5,14

1%

78,2

12%

158,12

53%

16,46

6%

8,28

3%

0,26

42%

1,1081

179%

%

2112,58

*TeIR adatbázisában szereplő területek (teir.hu/ Térségi területfelhasználási kategória (min. %-os arány) Erdőgazdálkodási térség (85%)

KEmTrT

ha 1178,56

Településszerkezeti terv* Hatályos terv szerinti Jelen módosítás szerinti terület ha

%

ha

%

1116,66

95

1116,66

95



Vegyes területfelhasználási térség (85%)

506,81+ 55,96+ 636,06

502,82

79

16,46+ 8,28+

92

0,26= 587,77 Hagyományosan vidéki települési térség

297,34

Vízgazdálkodási térség (85%) Összesen:

0,62

0,36

58%

1,1081

179%

2112,58

*A KEmTrT -ben meghatározott területfelhasználási kategóriának megfeleltetett területfelhasználási egységek, ahol: Települési térség: belterület és a belterületen kívüli meglévő, illetve tervezett beépítésre szánt területek, beleértve a közterületeket is, Erdőgazdálkodási térség: a hatályos településszerkezeti terven erdőként meghatározott területek, függetlenül a terület tényleges használatától, illetve az erdőkataszter szerinti státuszától, a földhivatali ingatlannyilvántartás szerinti besorolásától és a természetbeli állapotától Építmények által igénybe vett térség: a hatályos településszerkezeti terven meghatározott közlekedési és közműterületek Vegyes területfelhasználási térség: erdő, mezőgazdasági és természetközeli területbe sorolt területek. Vízgazdálkodási térség: vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe sorolt területek. A tervezett módosítás a területi mérleg adatai alapján is összhangban van a KEMTrT-vel. A rendezés várható hatása, környezeti vizsgálat szükségessége Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdés a) pontja, 4. § (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklet II. pontja alapján az Önkormányzat megkérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét a környezeti vizsgálat szükségessége tekintetében, azaz hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás. R. 3. számú melléklet II. pontja szerinti, a környezet védelméért felelős szervek Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) Iktatószám:13933-I/2015. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00761-2/2015 Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízügyi-, vízvédelmi-, tűzvédelmi hatóság) Szám: 36100/1711-1/2015.ált.

Vélemény a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége tekintetében. A területfelhasználás tervezett módjait, szabályozási elemek tervezett módosításait, külterületi úthálózati korrekciókat, azok környezetre gyakorolt hatásait részletesebben kell kidolgozni a véleményezési eljárás során, mely információk tükrében a R. .) 1. § (2) bb) pontja alapján szükségessé válhat a környezeti vizsgálat lefolytatása. Nem válaszolt. Tájékoztat a módosítás során figyelembe veendő környezetvédelmi tartalmú jogszabályokról. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. A tervmódosítás során figyelembe veendő jogszabályok köréről tájékoztat. A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott. 17



R. 3. számú melléklet II. pontja szerinti, a környezet védelméért felelős szervek Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízügyi-, vízvédelmi-, tűzvédelmi hatóság) Szám: 35800/6600-1/2015.ált. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész Ügyszám: KED/1/256-3/2015. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály Ügyszám: KEF/TAL/462-2/2015. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Ügyiratszám: 10185/2015. Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály BBK/1820-2/2015. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály KER/067/00761-2/2015 Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Örökségvédelmi Osztály Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Vélemény a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségessége tekintetében.

A Hatóság nem tartja indokoltnak a környezeti vizsgálat lefolytatását, és a környezeti értékelés szükségességét.

A környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek.

Nem válaszolt.

A környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről nem nyilatkozott.




Nem válaszolt.

Nem válaszolt.

TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK Az OTrT 12/A. § (1) bekezdése, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése és az 1. melléklete alapján az ökológiai hálózatpufferterület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeteinek lehatárolásáról a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adott digitális adatszolgáltatást. A településrendezési eszközök módosításának tervezete az adatszolgáltatás figyelembe vételével készült. 18 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal környezetvédelemben és természetvédelemben illetékes szerve előzetes véleménye (Iktatószám: 13933-1/2015.) szerint a módosítás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. Országos ökológiai hálózat Pufferterület övezete

Forrás: KEmTrT

Az országos ökológiai hálózatra vonatkozóan az OTrT 13 § (1) bekezdése előírásai: „13.§(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.”

Az elkerülő út miatt módosítással érintett területek nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, de az út déli szakasza áthalad az OTrT által meghatározott ökológiai hálózat területén. Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (MTv.) módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2.§ 26. pontja szerint: az ökológiai folyosó az a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.

A Magterület övezetére vonatkozóan az OTrT 17 § előírásai: “17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (5) (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

Az Ökológiai folyosó övezetére vonatkozóan az OTrT 18 § előírásai: “18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3)



(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.”

A módosítás hatálya alá tartozó területen s tervezett gyűjtőutak mentén, illetve a beépítésre szánt utak mellett a településkép és a környezet védelmét szolgáló tervezett fásításokat határoz mega terv. A tervezett utak számára szabályozott közterületek szélessége lehetőséget ad a tervezett fásítások megvalósítására. A Településszerkezeti terv módosítása, biológiai aktivitásérték egyensúly A módosítás hatálya alá tartozó területen belül, a hatályos településrendezési tervekben már meghatározott Északi iparterület szerkezete átalakul. A hatályos tervekben már korábban kijelölt tervezett beépítésre szánt Északi gazdasági terület egy részén - valószínűsíthetően a korábban a területen lévő lőszerraktár takarása és védőterülete miatt - erdőtervezett erdő van. A tervezett beépítésre szánt gazdasági terület megvalósíthatósága érdekében előzetesen egyeztetni kell az erdészeti hatósággal az erdőterület megszüntetésének feltételeiről. Az elkerülő út területének kivétele új jelentőséget ad a gazdasági terület feltáró útjának, amelynek mindkét oldalán a módosítás jellemzően beépítésre szánt területeket, egyéb ipari és kereskedelmi gazdasági területeket, valamint különleges mezőgazdasági üzemi területet határoz meg. Az Északi gazdasági terület Tata felöli oldalán, a települések beépített területeinek összenövését, a településhatárok „elmosódását” tudatosan akadályozva, a településhatár közelében lévő, hét évnél korábban kijelölt és nem hasznosított gazdasági területeket a terv újból a tényleges használatnak megfelelően, mezőgazdasági területként határozza meg. A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv ezzel összhangban a különleges mezőgazdasági üzemi terület és a lakóterület között, a szomszédság miatt esetleg jelentkező környezeti konfliktusok kockázatának csökkentése érdekében, a telekhatáron a már erdőtervezett erdő területéhez igazodva min. 20m széles védelmi célú erdősávot határoz meg. Az Északi iparterülettől délre lévő bányatelek határa a továbbiakban a településrendezési eszközökben a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya BBK/1820-2/2015. számú előzetes véleményében megadott adatszolgáltatás alapján pontosítva szerepel. A hatályos településrendezési eszközökben a Tatai úttól északra, illetve a belterülettől nyugatra még bányatelek határral jelölt Kre jelű különleges rekreációs terület, az elkerülő út közlekedési területe, valamint a Zv jelű védelmi célú zöldterület és a Gksz jelű gazdasági terület területfelhasználása a módosítás szerint változik. A kedvezőtlen környezeti hatásoktól védendő különleges rekreációs terület és a belterület lakóterülete között tervezett gazdasági terület helyén a lakóterület bővítésére lesz lehetőség. Ezen területfelhasználás módosítással a lakóterületi és a gazdasági terület szomszédságából potenciálisan eredő környezeti konfliktus elkerülhető. A Tatai úttal közvetlen szomszédos területen a kereskedelmi gazdasági területfelhasználás megmarad. A volt oroszlaktanya helyén fejleszthető gazdasági terület közúti feltárása és a kereskedelmi gazdasági és egyéb ipari területek térbeli viszonya is módosul az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett út nyomvonalának, illetve területének megszüntetése következtében változtatást igénylő közlekedéshálózat miatt. Biológiai aktivitásérték egyensúly Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.)7.§ (3) bek. b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervek készítésekor a területek biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet, mint a törvényben hivatkozott külön jogszabály előírásai szerint kell számítani. A tervmódosítás során új beépítésre szánt terület kijelölésére is sor kerül. A közlekedési-, vízgazdálkodási és zöldterületek egy része, beépítésre szánt egyéb ipari gazdasági, kereskedelmi szolgáltató gazdasági és beépítésre szánt különleges üzemi területbe kerül átsorolásra. A biológiai aktivitás érték a módosítások területét bemutató térkép és számítások szerinti visszapótlással a változtatás előtti szinten marad, tehát az Étv. 7.§ (3) bek. b) pontja előírásainak a módosítás megfelel: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A BAÉ-számítással megállapítható, hogy a településszerkezeti tervi változások a biológiai aktivitásértékben +53,94 értékkel zárult. (A számítások és változások bemutatása a szerkezeti leírásnál megtalálható Lásd jóváhagyandó munkarészeknél ábra és táblázat)



4.

KÖRNYEZETALAKÍTÁS - KÖRNYEZETVÉDELEM

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: KV. Rendelet) hatálya alá tartozik. A KV. Rendelet 1. § (3) bekezdés szerint a terv megvalósításának várható környezeti hatása jelentőségének alapján dönthető el a környezeti vizsgálat szükségessége. A terv, illetve program megvalósítása várható környezeti hatásának jelentőségét, a környezeti vizsgálat készítésének szükségességét KV. Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szempontok figyelembevételével kell vizsgálni. A terv megvalósulása csak kis mértékben jár természeti erőforrás közvetlen igénybe vételével, nem okoz jelentős környezeti hatást. A javasolt módosításokkal összefüggésben jelentős mértékű, a környezeti állapotát veszélyeztető környezeti hatás bekövetkezése a terv távlatán túl sem várható, nem prognosztizálható. A KV.Rendelet 4.§ (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, a 2. sz. mellékletben foglalt szempontok alapján értékelve a változtatásokat, a terv kidolgozója a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. A tervmódosítás célja: A tervmódosítás egyik célja, hogy a község településrendezési tervein az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett nyomvonalán szabályozott területét, illetve annak a területhasznosításokra vonatkozó korlátozó hatásait megszüntesse. Az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett nyomvonalának, illetve területének megszüntetése többek között egy jelentős környezetterhelő létesítmény elmaradását is jelenti Baj területén, ami az út környezetének területfelhasználásában sok, kisebb-nagyobb változtatást tesz lehetővé, illetve szükségessé. A tervezett elkerülő út, mint szerkezeti elem megszüntetése az alábbi településrészeken jelentősebb szerkezeti és területfelhasználási változásokat eredményez: 1. Északi gazdasági területek 2. A belterület nyugati határán létesülő "kis-lakópark" 3. A volt oroszlaktanya iparterületi beépülése A tervmódosítás másik célja az előzetes tájékoztatás szerint a község központjában található sportpálya területének kismértékű növelése, illetve a közterületi kapcsolatának tervi szintű biztosítása. A tervmódosítás célja egyben, hogy a tervezett változtatások kapcsán szükséges környezeti feltételek biztosíthatók legyenek, a jelenlegi környezeti adottságok kedvezőtlenül ne változzanak, vagyis az ezt szolgáló építésszabályozás a településrendezési tervek szintjén megfelelő legyen, valamint a településrendezési eszközök tervezett módosítása – az építési övezetek előírásainak módosítása - a magasabb rendű terveknek (OTrT (MTv.), FmTrT.), valamint más releváns építésügyi és környezetvédelmi tárgyú előírásoknak megfeleljen. A környezetvédelmi alátámasztó munkarésznek a helyi építési szabályozást befolyásoló javaslatai alapvetően arra irányultak, hogy a településrendezési eszközökkel - azon belül a módosítás hatálya alá tartozó területen a területfelhasználás rendjének, valamint az érintett építési övezetek előírásainak módosításával - továbbra is biztosítani lehessen a környezet jó minőségét, kiemelten a földtani közeg, a felszín alatti víz jó állapotát, a környezethasználat, illetve a természeti erőforrások igénybe vételének lehetséges legkisebb szinten tartását. A terv megvalósulásával a közterületek szabályozása, az övezetek és az építési övezetek előírásai megfelelő keretet biztosítanak a tervezett és kialakult területhasználatoknak, funkcióknak, rendeltetéseknek megfelelő telekrendezéshez, tervezett fejlesztésekhez és egyben a környezetminőség megfelelően jó szinten tartásához. A tervezett változtatás, tevékenység nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá. Talaj A mezőgazdasági területek, a termőföld más célú hasznosításával tervezett változtatások megvalósítása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény hatálya alá tartoznak. A más célú igénybe vétel első sorban a gyengébb talajminőségű területeken, a termelés alóli kivonás engedélyezése után valósítható meg. A lejtős terepfelszínen történő területhasználat (pl. a Tatai úttól északra lévő tókörnyéki területen tervezett különleges rekreációs terület) és építés során a talajvédelem, a felszíni vizek minőségének védelme érdekében a területen a rendezett felszíni vízelvezetésre és az építés módjára fokozott figyelmet kell fordítani. 21 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Felszíni és felszín alatti vizek A település közigazgatási területe - az északi keskeny területsávját kivéve - érintett az OTrT 3/7. számú melléklete szerinti Országos vízminőség-védelmi terület övezetével. A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, a földtani közeg vízelvezető-képessége, valamint a megkülönböztetett védelem alatt álló területek figyelembe vételével. Baj Község területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határozza meg. A szennyeződésérzékenység miatt a terület hasznosításakor, építésekor a talaj, a földtani közeg, a felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülése érdekében a területen keletkező szennyvizek közműves elvezetéséről és az összefolyó, szennyeződés mentes csapadékvizek zöldfelületeken lehetséges hasznosításáról, szükség szerinti elvezetéséről gondoskodni kell. Csapadékvíz-elvezetés A változtatás eredményeként nem várható a beépítettség és a burkolt felületek jelentős növekedése a már hatályos településrendezési tervekben már tervezettekhez képest. A tervezett Északi gazdasági terület, a belterület nyugati határán tervezett lakóterület, valamint a laktanya területén fejleszthető ipari park területének megvalósulásával a terv távlatában elvezetendő csapadékvíz mennyisége a kialakult beépített és burkolt felületekről jelenleg összefolyó csapadékvíz mennyiségéhez képest várhatóan megnő, aminek rendezett, biztonságos elvezetéséről, illetve lehetséges helyben tartásáról, szükség szerinti átmeneti tárolásáról az ehhez szükséges közműinfrastruktúra kiépítésével gondoskodni kell. A tervezett beépítések és a burkolt felületek kialakításával járó területhasznosítást megelőzően a felszíni vízelvezetés rendszerét a rendezett felszíni vízelvezetéshez szükséges kapacitással a befogadóig ki kell építeni. A terv távlatában tervezett beépítésre szánt területek időben elhúzódva, ütemezve valósulnak meg, így a terhelés és a megoldandó feladatok sem egy időben, hirtelen jelentkeznek, de a potenciális környezeti problémák, vízkárok elkerülése érdekében a felszíni vízelvezető rendszer fő elemeit a távlati kapacitásigényekkel számolva, a befogadóig ki kell építeni. A felszíni vizeket befogadó élővizekbe csak a hatályos jogszabály, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő minőségben és módon lehet bevezetni. A területhasználat és építés során a szennyezett víz talajba, vagy felszíni vízbe kerülését minden lehetséges műszaki eszközzel meg kell akadályozni. Felszíni vízbe használt és tisztított szennyvizek a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XIII.25.) KvVM rendelet előírásainak teljesülése esetén vezethetők. (lásd Közmű Felszíni vízelvezetés fejezet) Szennyvízelhelyezés Baj területének a vizek szempontjából meghatározott szennyeződésérzékenysége miatt minden beépítéssel járó fejlesztéshez szükséges a szennyvizek és a szennyezett csapadékvizek körültekintő kezelése. (lásd Közmű Szennyvízelvezetés fejezet) A tervezett zöldmezős fejlesztések környezetében a szennyvízhálózat még nem épült ki. A település felszín alatti víz állapotának érzékenysége miatt a szennyvízcsatorna közmű kiépülésével a beépített telkeket és az új létesítményeket is szükséges rákötni a szennyvíz csatornahálózatra. A tervezett változtatások, az új beépített területek kialakulása a vízellátással együtt megvalósuló szennyvíz- és csapadékvíz csatornahálózat és a rákötések kiépítése esetén várhatóan nem veszélyeztetik a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotát. Levegőtisztaság A levegő tisztaságának védelmét a többször módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. Légszennyezettségi határértékek A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Egyedi fűtésből eredő légszennyező anyag kibocsátás 22 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


A település belterületén a vezetékes gázellátás biztosítva van. A jó szabályozási lehetőség következtében a gáztüzelés viszonylag kismértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez. Mivel a hőtermeléshez használt gáz kéntartalma jelentéktelen, az elégetéskor kén-dioxid gyakorlatilag nem keletkezik. A magas égési hőmérséklet miatt azonban nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni, de szilárd szennyezőanyagot az égéstermék nem tartalmaz. A hagyományos szilárd tüzelőanyagok alkalmazásakor kibocsátott égéstermékben nagyobb a szilárd szennyezőanyag, A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint Baj területe a Komárom-Tatabánya-Esztergom elnevezésű 3. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A területen lévő légszennyezőanyag-kibocsátók pontforrásaira vonatkozó egyes kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettségi zóna határértékeinek megfelelően írja elő. Az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett nyomvonalának, illetve területének törlésével a nyugati városrész mentesült a távlatra vonatkozóan is a tervezett elkerülő út gépjármű forgalmából eredően várhatóan jelentkező légszennyező hatástól. A tervmódosítással érintett tervezett beépítésre szánt területek, különösen a gazdasági területek telkeinek hasznosítása, a területhasználatnak, övezeti előírásoknak megfelelő tevékenységek folytatása a vonatkozó környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi előírások betartásával történhet. Az építési és környezetvédelmi, közegészségügyi jogszabályok előírásainak betartása esetén várhatóan kizárható olyan tevékenység folytatása, amely a légszennyező hatásával a védendő területek környezeti levegőjét, területhasználatát kedvezőtlenül befolyásolná. Zaj és rezgésterhelés A települési környezeti zajvédelem követelményeit a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló új 27/2008. (XII.3) KVvM-EüM együttes rendelet (továbbiakban ZHR) előírásai határozzák meg. A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias és kertvárosias lakóterületek és a különleges rekreációs terület megengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint lakóutcától, átmenő forgalom nélküli kiszolgáló úttól származó zajra 55/45 dB nappal/éjjel értékek; gyűjtőúttól származó zajra 60/50 dB nappal/éjjel értékek. A vegyes területek esetén gyűjtőút mellett a megengedett zajterhelés határértékei 65/55 dB nappal/éjjel értékek. Az üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias és kertvárosias lakóterületek és a különleges rekreációs terület megengedett zajterhelési határértékei 50/40 dB nappal/éjjel értékek, a vegyes területek esetén 55/45 dB nappal/éjjel értékek. A tervmódosítás egyik, legfontosabb céljaként a község településrendezési tervein az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett nyomvonalán szabályozott terület, illetve annak a területhasznosításokra vonatkozó korlátozó hatásainak megszüntetése történik. Az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett nyomvonalának, illetve területének törlésével a község területéről eltűnik egy a távlatban megvalósítható vonalas közúti létesítmény, mint potenciális zajforrás és légszennyező forrás, illetve mint egy térszerkezeti/fizikai korlátozó elem. Az elkerülő út tervezett nyomvonala a belterület zajtól védendő területétől, a lakóterülettől mintegy 200 m távolságra húzódott volna. Az út és lakóterület közötti 200 m körüli távolság és a kettő között lévő volt nyúlvágó üzem területének beépítése és fásítása kedvezően csökkentette volna a közúti zajterhelés lakóterületet érő hatását. Az elkerülő út nyomvonala, területe keresztezte volna a környezeti zajtól szintén védendő, a Tatai úttól északra lévő horgásztó körüli különleges rekreációs területet is. Az 1. számú főút Tatát keletről elkerülő tervezett nyomvonalának, illetve területének törlésével a horgásztó és környezete a tervezett elkerülő út gépjármű forgalmából eredő zajterhelésétől mentesül, zavartalanul használható, illetve fejleszthető. A tervezett elkerülő út, mint potenciális légszennyező és zajforrás elhagyása következtében várhatóan jobb környezetminőség miatt a Tatai út mellett a belterület nyugati határán tervezett gazdasági terület tervezett lakóterületre módosítható. Új, zavaró hatású környezeti zajforrás létesítése a lakóterületek szomszédságában nem megengedett. A környezeti zaj elleni védelemre vonatkozó jogszabályok előírásai, a határértékek teljesítése, szükség esetén megfelelő műszaki zajvédelem esetén a lakóterület és a gazdasági terület szomszédságából fakadó környezeti zajhatásból eredő környezeti konfliktus nem várható, illetve elkerülhető. A tervmódosítás a gazdasági tevékenységek által vonzott hivatásforgalom útvonalait a településszerkezeti adottságok figyelembe vételével, illetve azok korlátaival 23 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


is számolva úgy szabályozza, hogy a védett területeket a közúti forgalomból eredő kedvezőtlen környezeti hatások a legkevésbé zavarják. A módosítások jellegéből adódóan a tervezett változtatások megvalósításához szükséges tervek engedélyezésekor várhatóan nincs szükség a zajvédelmi megfelelőség igazolására, kivéve, ha a lakóterület közelében jelentős gépjármű forgalmat vonzó, jelentős környezeti zajhatású tevékenységet kívánna a területhasználó folytatni. Hulladékkezelés A hulladékgazdálkodás, ezen belül a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás feltételei a község területén adottak. A települési hulladékot heti egyszeri gyakorisággal, szolgáltató bevonásával (Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.) az önkormányzat biztosítja. A szervezett szemétszállítás keretében gyűjtött települési hulladék a Tatabányai regionális hulladéklerakó és kezelő telepen ártalmatlanítható. A tervmódosítással érintett területekről is, a meglévő és tervezett területhasználatából eredő települési hulladékot, illetve zöldhulladékot a szervezett szemétszállítás keretében a környezetvédelmi, illetve köztisztasági előírásoknak, valamint a területen működtetett hulladékgazdálkodási rendszer szolgáltatási adottságainak megfelelően el kell távolítani. A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének működtetése - az új szakterületi elképzelések alapján - a háztól történő elszállítás bevezetésével hatékonyabbá tehető. A gazdasági létesítményekben, illetve egyéb más, veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység esetén a területen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállítása a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. A gazdasági létesítmények gépészeti berendezéseinek működtetéséből rendszeresen keletkeznek veszélyes hulladékok, de az alkalmazott technológiákból is származhat veszélyes minősítésű hulladék. A tervezett területhasználat változáshoz, építési övezeti előírások módosításához kapcsolódóan az érintett területek hulladékgazdálkodási jellemzői a településrendezésre vonatkozóan nem változnak jelentős mértékben, településrendezés következményekkel nem járnak. 5. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Baj Településrendezési Eszközök Tervmódosítás készítését az igények, a megváltozott fejlesztési tervek és elképzelések tették indokolttá. •

A 2000-es évek eleji közlekedési koncepció szerint a településen közel észak-dél irányban biztosítani kellett a területen átvezető tervezett Tata 1. számú út elkerülő szakaszára számára a helyet. Időközben a koncepció változott és a nyomvonal eltolódott nyugati irányban, Baj területét már nem érinti. A tervezett út kivétele miatt több területrész visszament az eredeti területhasználatba és néhány dolog, meg a mostani elképzelések miatt változott.

•

Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon a vasúti korrekció miatti változások történnek. A nyomvonal kissé elmozdul Baj felé, a Tóváros állomás átjött Baj területére. A tervezett vasút a Baj-i út alatt bevágásban halad Tata felé, a Baj-i úton híd létesül.

Baj Településrendezési Eszközök Tervmódosítás beépítésre szánt területein a közműhálózatok továbbfejlesztésével a teljes közműellátás biztosítható egyrészt Baj közműhálózataihoz, másrészt Tata város közműhálózataihoz történő kapcsolódással. A beépítésre szánt területeken a közművek kivitelezését előközművesítésként javasolt megoldani. Az érvényes közműfektetési előírások szerint közműveket elhelyezni csak közterületen, illetve közműterületen lehet. Az új építési törvény szerint magánúttal feltárt területen, telket alakítani ugyan lehet, a közműellátását azonban csak magánközművel lehet biztosítani, mivel magánút alatt csak magánközmű haladhat. Bajon hat közműrendszer épült ki, a villamosenergia, a vezetékes víz-, a gáz-, a szennyvízcsatorna hálózat, és a hírközlés Tata-Agostyánnal közös rendszerben. A csapadékvíz elvezető árokhálózat az utak mentén, többségében megépült. A vezetékes hírközlés mellett a mobil rádiótelefon szolgáltatás is megoldott. A tervezett változások főképp a település nyugati részét érintik jellemzően 3 területrészen: 24 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


I. Északi gazdasági területek A terület felnyúlik Tata közigazgatási területének a határáig. Baj község legnagyobb új beruházási területének egységesen fejlesztendő része. A legjelentősebb változás a területet feltáró „S" alakú út kialakítása, mely kiépül a vasúti korrekció keretében. A Baji út lezárásakor a faluból való kijutásban is szerepet kap. A 30 méterre kiszabályozott "S" alakú út építését össze kell hangolni a tereprendezés mellett az előközművesítés keretében megépítendő, az út szabályozási szélességén belül lefektetendő közművezetékek kiépítésével és a zöldsáv kialakításával. A településrendezési javaslat: két-fasoros, kerékpárúttal rendelkező gazdasági területeket kiszolgáló gyűjtőút, mely a község zsák jellegét is megszünteti. Elronthatja az út beruházást, ha nem gondosan helyezik el az utat a vízelvezető hálózatával, a telek behajtókat, a fákat, a cserjéket, a közműveket és a kerékpár utat. Előnyös Tata belterületének a közelsége, mert lehetővé teszi Tata-Újhegy városrész felőli közműellátást egyes szakágak részéről a gazdasági terület felé. Jelenleg nem ismert milyen fogyasztók és milyen ütemben települnek itt le. Javasolja a terv kisebb vízigényű cégek elhelyezését. A várható igényeket előzetes becslésként lehet meghatározni, tervezői tapasztalatok alapján kialakult területre vetített normatívák segítségével. Mivel a tényleges beruházás nem ismert, azoknak csak a kereteit rögzíti a terv. Az igények kielégítésének feltétele a megfelelő műszaki kapcsolatok kiépítésén túl, az egyes üzemeltetőkkel történő műszaki-gazdasági megállapodáshoz és az alapbázis fejlesztésre a közműfejlesztési hozzájárulások befizetéséhez a szolgáltatási szerződések megkötése. AZ igényprognózis a területrendezési javaslat által megengedett max. beépítési javaslat megvalósulását feltételezi. A prognosztizált igények alapot nyújtanak a gerinckapcsolatok paramétereinek a meghatározására. Becsült közműigények összesítve a következők: össz fogyasztás Vízigény: 236 m3/d Keletkező szennyvízmennyiség: 213 m3/d Villamosenergia igény: 0,3 egyidejűséggel számolva 1410 kW Földgázigény: 415 m3/h Az igények időben eltolódva jelentkeznek a terület iránti kereslettől függően. A tapasztalat szerint középtávon a számított igények 15-20%-ának, hosszú távon 60-70%-nak a kielégítésével lehet számolni, a többi áttolódik 15 éven túlra. II. Ny-i belterület-határon létesülő "kis-lakópark" Az igények változása miatt gazdasági terület helyett kertvárosi lakóterület alakítható ki kb. 30 családi házzal a Sport utcától nyugatra és a Baji úttól északra. Az ellátásuk a közmű elosztóhálózatok fejlesztésével biztosítható. Vízigény: Keletkező szennyvízmennyiség: Villamosenergia igény 0,3 egyidejűséggel számolva Földgázigény:

össz fogyasztás 18 m3/d 16 m3/d 50 kW 30 m3/h

III. Délen iparterületi beépülés a volt oroszlaktanya területén A terület része a Pro-Terra Urbanisztikai Ügynökség Kft. által 2005. évben készült Tata-Baj Iparterületeket érint szabályozási tervnek. A megépített alapközmű hálózatok eredetileg is nagy közműigényű fogyasztók kiszolgálására létesültek. A közigazgatási határt tekintve Tata Kertvárosi részéhez van közel a terület. A tervben szabályozás készült Tata-Baj közigazgatási határa két oldalán levő fejlesztési területek számára a kölcsönös beruházási szándék, a tervezett közlekedési és a közműhálózatok fejlesztése, azok gazdaságosabb kihasználása érdekében. A jelen tervben csak a változást igénylő területek kerültek újra szabályozásra, melyek a Tata 1. számú elkerülő út nyomvonalának megszüntetéséből adódó változtatásokat tették szükségessé. A 2005-ös terv közműigény számítását ennek a területrésznek a változása nem módosítja. 25 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


A lehetőség továbbra is meg lesz az újra szabályozott részhez csatlakozó tatai és a baji fejlesztési területek kiszolgálására. A közműhálózatok méretezésénél ezeknek a fejlesztési területeknek a közműigényét is javasolt figyelembe venni. Víziközmű-ellátás Vízellátás Baj és Agostyán vízellátása a Tatabánya – Tata - BIRV Vízmű térségi regionális rendszeréből történik Tata felől, a Baj irányába vezető Tatai töltő, másik nevén a Baji-Agostyáni töltő ágon. A Baji úton és a Petőfi utca alsó szakszán 225 KPE vezetéken érkezik az ivóvíz. A Baji ágon DN 200mm átmérőjű a Tóvárosi utcai szakasza az iparterületen levő nyomásfokozóig. A nyomásfokozó NA 100-as vezetéken rádolgozik a hálózatra. A rendszerben a Petőfi S. utcai NA 150 vízvezeték továbbítja a vizet a Béke és a Kiss úti NA 150 mm – es vezetéken keresztül és táplálja a Szőlőhegyi domboldalba telepített 2x50 m3 (túlfolyószintje: 202,0 mBf) térfogatú domboldali térszíni medencéket és a helyi elosztóvezeték hálózatot. A Szőlőhegynek a belterülethez közel eső részén a zártkert alacsonyabban fekvő területei NA 100 vezetéken keresztül ellátottak. Bajon a rendszer körvezetékes kialakítású, helyenként ágvezetékes szakaszokkal. A régi vezetékek az 1960-as években épültek azbesztcement csőből, de az új beépítésű részeken már műanyag, többségében KM PVC csöveket fektettek le. Bajon, az Agostyáni úti nyomásfokozótól és 50m3-es(tfsz: 202 mBf) szívóoldali medencéjétől NA 150 vezeték továbbítja az ivóvizet Agostyán vízvezeték hálózatába és az Agostyáni 2x50 m3 térfogatú (tfsz: 225 mBf) domboldali víztároló medencébe. Javasolt fejlesztések I. Északi gazdasági területek A tervezési terület csaknem beépítetlen területe nem részesül közüzemi vízellátásban, kivéve a nyúlvágóhidat, ami jelenleg nem üzemel. Vízbetáplálási lehetőségek: 1. Dél felől a fejlesztési területhez legközelebb eső baji lakóutcákban NA 100 acny. vezetékek épültek. A Baji úti és Petőfi utcai gerincvezetékek távol vannak a leendő gazdasági területtől és a 2 kis település vízellátására méretezettek. DN 160 vezeték felhozatala jelentős költséggel járna a nagy távolság és a burkolatbontásokvisszaállítások miatt. 2. Agostyánt ellátó NA 150 KM PVC vezetékről az Agostyáni utca felől. A terület leendő vízfogyasztásától függ ennek az iránynak az igénybe vétele. A víztároló medencék (tfsz: 225 mBf) túlfolyó szintjét vizsgálva, kedvező magasságú. 3.Tata város belterülete, az Újhegyi városrész lenyúlik a tervezési terület északi határáig, ahol kiépült az Újhegyi vízellátási zóna. A két település felőli betáplálási irányt vizsgálva csatlakozás szempontjából előnyös a beépítésre szánt iparterület vízellátásának a megoldása Tata felől, az Újhegyi zónából. A 300m3-es Glóbusz szintje: 197,7 mBf. Tűzi víz miatt elérhető még a DN 225 PE víznyomócső. Az Agostyáni úton a Tata határában lévő Hollósi utcáig NA 150-es vízvezeték üzemel. Ennek az Újhegyi zónai vezetéknek ágvezetékes továbbépítésével az Agostyáni úton az Augusztin Kft-ig és a tervezett gazdasági terület S alakú útján, ellátható a fejlesztési terület. A vezeték átmérője: DN 160 és 110 KPE az igények ismeretében. Tanulmányterv készítése javasolt a csaknem zöldterületi beruházás vízellátásának a megoldására. A terv feladata a vízellátáshoz a betáplálási irány meghatározása és a hálózat méretezése. A Hollósi utcában a villamos alállomás melletti gazdasági terület a Hollósi utcában meglevő vízvezetékről látható el. A tervezett vízvezetékekre földfeletti tűzcsapok felszerelése szükséges az OTSz által meghatározott előírások alapján. A védendő létesítményektől 100 m távolságon belül kell telepíteni az oltás célját szolgáló tűzcsapokat. A tervezési területen tervezett egyes nagyobb tűzszakaszú létesítmények biztonságos tűzivíz ellátására várhatóan nem lesz elegendő a közút mentén tervezett NA 160-NA 110-as paraméterű vízvezetékről a tűzcsapokon 26 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


keresztül levehető oltóvíz vízmennyiség. Ezért, ezeknek a létesítményeknek a megfelelő tüzivíz ellátását a továbbtervezés során a Tűzoltósággal egyeztetve (helyi tüzivíz tároló telepítése, sprinkler berendezés felszerelése, illetve egyéb vízbeszerzés alkalmazása) kell megoldani. II. Ny-i belterület-határon létesülő "kis-lakópark" A Sport utcától nyugatra és a Baji úttól északra tervezett kertvárosi övezet lakóutcáit a területen belül DN 110 KPE körvezeték építésével javasolt ellátni, melyet a Sport utcai vízvezetékre lehet rákötni, de meg van a lehetőség a Baji úti vízvezetékre történő kapcsolódásra is. A vezetékre föld feletti tűzcsapokat kell felszerelni. III Délen iparterületi beépülés a volt oroszlaktanya területén A nagy kiterjedésű fejlesztési terület sok helyen lehetőséget adott új építési helyek kijelölésére. A tervezett Tata elkerülő út elmaradása következtében a Baji úti körforgalom Tata felé mozdulhatott kissé. A csomópont és a területhez nyugat és a dél felől csatlakozó út körgyűrű csatlakoztatásával a gazdasági területek kissé átalakultak. A körgyűrűhöz Tata felől és Baj déli részéről is új fejlesztési területek csatlakozhatnak. Az úthálózat fejlesztés segíti vízellátás szempontjából kedvező körvezetékes vízvezeték hálózatok kialakítását. Ezáltal biztosítható a rendszerben a 2 oldali betáplálás lehetősége. A méretezés a várható igényekhez igazítva történjen. Javasolt tanulmánytervben a fejlesztést megtervezni. Szennyvízcsatornázás és -tisztítás Baj és Agostyán területén közös szennyvízelvezető rendszer épült meg. Szennyvizeiket a Tatai szennyvíztisztító telep fogadja és kezeli. Tata felé Baj felől 2 helyen történik átvezetés: az Agostyáni úti szennyvíz nyomott vezetéken és délen a volt orosz laktanya területe felől megépült szennyvízcsatornán keresztül. Baj szennyvíz átemelőkre szervezett hálózatát kombinált rendszerben alakították ki, gravitációs csatorna és nyomott szennyvízvezeték szakaszokkal. A 4 körzeti átemelő a vízgyűjtőterületek mélypontjára lett telepítve. - Az 1. jelű Petőfi utcai átemelő a központi belterületi hálózat fő átemelője is. Ettől a szennyvíz átemelőtől NA 150 KM-PVC nyomócső szállítja Baj szennyvizeit a leendő északi gazdasági terület meglevő belső útján, majd az Agostyáni úton a tatai szennyvízhálózatba, ahol a Faller Jenő utcai gravitációs csatornába köt be. - A nyúlvágóhíd nem üzemel. Az üzem szennyvizét előtisztítás után, szennyvízátemelőn keresztül juttatták a baji szennyvíznyomócsőbe. A véres szennyvizeket elkülönülten kezelték és az elszállításáról gondoskodtak. - A csatornák anyaga egységesen NA 200 KG PVC cső, a közbülső nyomott vezetékek: NA 80-100 KM PVC csövek. - Agostyán szennyvizeit továbbító NA 150 KM PVC szennyvíznyomócső ugyancsak a baji szennyvizeket szállító Agostyáni úti szennyvíznyomócsőbe köt be. - Baj déli részén a ’90-es években a laktanya szennyvizét elvezető rossz állapotú, egyesített rendszerű elvezető csatornát kiváltották. Helyette új NA 300-as szennyvízcsatorna épült, mely a volt orosz laktanya területén kialakult iparterületről és a lakótelepről a tatai csatornahálózat kertvárosi Mező Imre úti csatornájába vezeti a vizeket. I. Északi gazdasági területek A tervezési területen vezet át Baj szennyvizeit szállító NA 150 szennyvíznyomó vezeték, melynek a nyúlvágóhíd és az Agostyáni út közötti szakasza a tervezett „S”alakú úttól eltérő nyomvonalon halad és a tervezett beépítést akadályozza. Ezért a kiváltása szükséges. Az új nyomvonalat az „S” alakú út szabályozási szélességén belül kell vezetni. A terepadottságok alapján az „S” alakú út melletti telephelyek számára szennyvízcsatorna építése javasolt egy körzeti átemelőre szervezve, melyet Ev területen javasolt elhelyezni, kb. a nyúlvágóhíd átemelője magasságában. Amennyiben a vágóhídi funkció megszűnik, az átemelője kiiktatható és az új funkciójú telephely szennyvize a tervezett átemelőre vezethető az előírt vízminőségi paraméterek biztosítása mellett. A horgásztó melletti Gksz/4 gazdasági terület szennyvizét egyedi szennyvízátemelő alkalmazása mellett az Agostyáni úti szennyvíznyomócsőbe lehet bekötni, melyhez az ÉRV Zrt, hozzájárulását kell megkérni. A Hollósi utcában tervezett GIP/2 gazdasági terület szennyvizét a tatai csatornahálózatba javasolt bevezetni. II. Ny-i belterület-határon létesülő "kis-lakópark" 27 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


A lakóparktól keletre levő Sport utcán vezet dél felől a Táncsics utca irányából kiépített szennyvízcsatorna a Baji vízfolyás északi oldalán üzemelő IV. számú átemelő felé. Ez a DN 200 KPE szennyvízcsatorna szállítja a déli községrész csatornái és a III. átemelő által összegyűjtött szennyvizeket. A tervezett kertvárosi övezet lakóutcáiból az északi irányba lejtő tervezett DN 200 KPE szennyvízcsatornákat a Sport utcai csatornába javasolt bekötni a Baji vízfolyás felé eső részén. A tereprendezésnél javasolt figyelembe venni a fogadó szennyvízcsatorna folyásfenékszintjét, a kedvező rávezetés érdekében. III. Délen iparterületi beépülés a volt oroszlaktanya területén A felszín északkelet felől nyugat és déli irányban lejt. A volt laktanyai terület gerinccsatornáját a Tóvárosi utcai többszintes lakóépületektől indított DN 300 műanyag szennyvízcsatorna képezi. A felülvizsgált és átépített csatorna vonalvezetése jó, és megfelel az érvényben levő előírásoknak. A vezeték nyugati vége a régi ř 40 betoncsatornában folytatódik és Tata-Kertváros Mező Imre utcai csatornájába köt be. A vizenyős völgyfenéken vezetett csatornaszakasz elöregedett, állapota kifogásolt. A vezeték nagyobbik része már tatai területen halad. A vonalvezetése akadályozza a további területfelhasználást. A kiváltása javasolt. A tervezett közutak és a közterületnek megnyitott magánutak alatt megépítendő szennyvízcsatornákon át bevezethetők az új építési helyek szennyvizei a meglevő szennyvíz főgyűjtő felé. A volt laktanyai terület meglevő szennyvízcsatornáinak a felülvizsgálata javasolt. A jó állapotú csatornák a szakértői ajánlástól függően tovább hasznosíthatók. A rossz állapotú csatornák helyett újat kell építeni. A tervezett terület felhasználás megvalósításához el kell bontani a volt laktanya üzemen kívüli volt szennyvíztisztító kisberendezését és a területet rekultiválni kell.

Felszíni vízelvezetés Baj az Által-ér vízgyűjtő területén helyezkedik el. A területén erednek illetve indulnak el árkok a befogadó felé. Több részvízgyűjtő területre tagolódik a bel – és külterület. 1. A község északi területén az Agostyáni közlekedési út közelében, ahhoz csatlakozóan az Augusztin Szőlészeti és Borászati kft 1,9 ha vízfelületű öntöző tavat létesített a tervezett almáskert öntözése céljából. A tó túlfolyó vizei a Szőlőhegyi vízfolyásba jutnak. 2. A közigazgatási terület északnyugati határán, a villamos alállomás melletti részről indul az Újhegyi úti árok Tata felé. 3. A község középső részén halad át a Baji vízfolyás, amely a tatai Cseke tóba torkollik. A zárt kertekből érkező 2 db vízelvezető árok vizét fogadja. A Baji vízfolyástól északra levő utcák és a középső községrész felszíne a vízfolyás felé lejt és ezen területekről érkező vizek befogadója. A Petőfi Sándor utcai árok egy része, burkolt a másik része földárok. A kétoldali burkolatlan árok kis keresztmetszetű, nagyobb esőzéskor az utca burkolata vezeti le a csapadékot a vízfolyás felé. A burkolt utcák menti zöld területek részben elszikkasztják a lehullott csapadékvizet, illetve az utcák levezetik a vízfolyásba. Néhány kisebb utcában is van árok. A templom előtti szakaszon zárt csapadékvíz elvezető csatornán át jutnak a vizek a Baji vízfolyásba. 4. A belterület alatt indul, ered a Baj-Tatai határárok (Községi vízfolyás), mely felé a déli településrész (KossuthBem-Táncsics és Paulini közötti ) utcáinak a felszíne lejt. Változó megoldású -burkolt és föld árok- illetve csatornahálózatukból a határárokba jut a csapadékvíz. A vízfolyás befogadója az Általéri ülepítő. 5. A Potocska patak a belterülettől jóval délebbre található. Beköt a közigazgatási határon húzódó Baji Vértesszőlősi vízfolyásba. Javasolt fejlesztések A csapadékvíz elvezető hálózatok a többi közmű és az út építésével egyidejűleg készüljenek el, későbbi ütemre tolódó megvalósításuk nem engedélyezhető. A nyílt árkos szakaszokon a a kapubehajtók és az alattuk levő átereszek egységes terv alapján legyenek kivitelezve az igényes tetszetős utcakép kialakítását tekintve. 28 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


I. Északi gazdasági területek A tervezési területen 15m szintkülönbség, 160-175mBf szintek között. A legmélyebb terep a a villamos alállomás keleti oldalán az Agostyáni út alatt átvezető Újhegyi úti árok és keletebbre a horgásztóba vezető árok, a tó és annak túlfolyó vizeit szállító Szőlőhegyi vízfolyás nyomvonalában van. A terület vízválasztó vonala az „S” alakú út nyugati oldalára esik. A tervezett vízelvezető csatornákat, árkokat a lejtésviszonyokat követve kell a nevezett befogadók felé vezetni. Az „S” alakú gyűjtőút vizeit befogadó hiányában a mélypontban levő erdőterületre javasolt rávezetni, ahol a csapadékvizek elszikkaszthatók. A vízelvezető hálózat többsége feltételezhetően a terepadottságok miatt árok lesz. A kulturáltabb megjelenés és a könnyebb karbantarthatóság érdekében a burkolásuk javasolt. Ahol csapadékvízcsatorna nem építhető a jobb helykihasználás érdekében egy oldalra lejtő útburkolat kialakítás ajánlott egy oldali árokkal. A kapubehajtók és azok alatti vízelvezetési megoldásokat össze kell hangolni és az esztétikai megjelenés érdekében egységesíteni kell, ezzel elősegítve a rendezett utcakép kialakítását. A modernebb utcakép érdekében a csapadékvízcsatorna helyett fedlapos közműkímélő mederelem alkalmazása is számításba jöhet, igényes megjelenésű fedlapos záró elemmel. A záróelem földtakarítást is kaphat. II. Ny-i belterület-határon létesülő "kis-lakópark" A tervezett új vasútvonal nyomvonala és magassági vonalvezetése befolyásolja a Tóvárosi-dűlőben levő volt bányató helyzetét. A vasútépítést megelőzően a nyomvonal kialakítását akadályozó részének a feltöltése és a mélyfekvésű területek tereprendezése szükséges. A bányató megmaradó része a rekultivációra javasolt terület vízfelületeként fog funkcionálni. A Baji vízfolyás déli oldalán helyezkedik el a tervezett kertvárosi övezet családi házas beépítése. Az utcák csapadékvizeit a vízfolyásba javasolt bevezetni. A terepviszonyok és a befogadó adottságainak a pontos ismeretében lehet meghatározni a vízelvezetés módját. Az utcákban zárt csapadékvízcsatorna építése esetén kedvezőbb utcakép alakítható ki. Amennyiben erre nincs mód egy oldali burkolt árok építése javasolt a bevezetés előtt a hordalék megfogásával. A kapubehajtók és azok alatti áteresz kialakításokat egységes terv alapján kell kivitelezni. A településképi megjelenésre figyelmet kell fordítani. III. Délen iparterületi beépülés a volt oroszlaktanya területén. A fejlesztési terület a Baj - Tatai határárok vízgyűjtő területén helyezkedik el. A felszín északkelet felől délnyugatnak lejt. A gazdasági területeken elsődleges beruházási szándék volt a nyílt ároképítés a vízelvezetésre. A nagy kiterjedésű fejlesztési terület sok helyen lehetőséget adott új építési helyek kijelölésére. Bővül a terület úthálózata, amelyhez Tata felől és Baj déli részéről is új fejlesztési területek csatlakozhatnak. A Baj-i úton a vasútkorrekció miatt a tervezett körforgalom Tata felé elmozdult. Ez által a volt oroszlaktanya helyén (15-20 éve) kialakulóban lévő iparterület feltáró útja új helyre került és ez a körforgalomból indulóan új szerkezetet adott az iparterületnek. A körforgalom környezetében és a területhez nyugat és a dél felől csatlakozó út körgyűrű csatlakoztatásával a gazdasági területek kissé átalakultak. A terület árokhálózata sok helyen megépült, azonban az új területek bekapcsolásával a rendszerben átgondolt továbbfejlesztés szükséges. Ezért a volt laktanya terület teljes területére a felszíni vízelvezetési egységes vízjogi engedélyezési terv készítése javasolt. Energiaellátás Villamosenergia ellátás Baj közigazgatási területén épült meg és üzemel az Agostyáni út mellé telepített Tata 120/20kV-os villamos alállomás, közvetlen a város közigazgatási határa mellett. A villamosmű a tervezett északi gazdasági terület északnyugati sarkában helyezkedik el. Az országos főelosztó hálózatból 120 kV-os távvezetéken kap betáplálást. Az alállomásból induló Vértesszőlősi és a Tata-Hegyvidék elnevezésű 20kV-os szabadvezetékek az északi gazdasági terület felső részén, az Agostyáni úthoz közel haladnak át. Tata-Hegyvidék 20kV-os vezeték Szomód felé és a Vértesszőlősi 20 kV-os távvezeték többszöri iránytöréssel dél felé halad Baj közigazgatási területén. A Vértesszőlősi szabadvezeték és elágazásai viszik az energiát a közigazgatási terület transzformátoraihoz és Vértesszőlős felé. A vezeték leágazásaira telepített 20/0,4 kV-os transzformátorok oszloptranszformátorok. 29 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Javasolt fejlesztések Azokon a helyeken, ahol a 20 kV-os hálózatok föld felett, oszlopokra fektetve haladnak és a tervezett telkek szabadabb hasznosítását akadályozzák, célszerű kiváltani azokat új nyomvonalra, illetve a föld alatti elhelyezés segítségével, nagyobb üzembiztonsággal állhatnak rendelkezésre. A tervezési területeken belül a közép- és kisfeszültségű hálózatot is föld alatti elhelyezéssel célszerűbb kivitelezni. A villamosenergia hálózat jelentős állóeszköz értékű, így nagyon fontos, hogy felesleges állóeszköz lekötés ne történjen. A beruházást lehetőleg mindig a már ténylegesen jelentkező igény szintjéig kell megvalósítani. A telkeken belül kialakítandó transzformátor állomáshelyet úgy kell kialakítani, hogy távlatban, igény esetén nagyobb egységteljesítményű gép befogadására is megfeleljen, az igény növekedésére ne kelljen újabb állomáshelyet kialakítani. Telkeken belül a vagyonvédelmet térvilágítás kiépítésével is biztosítani kell. A térvilágítást és a közvilágítást energia megtakarítás érdekében célszerű együttesen méretezni. Amennyiben a fejlesztési területeken a meglévő földfeletti vezetékek földkábelbe helyezése anyagi eszközök hiányában nem időszerű a létrejövő új gazdasági és lakótelkek bekötéseit ebben az esetben is földkábelesen javasolt elvégezni. I. Északi gazdasági területek A tervezési területen áthaladó 2db 20 kV-os középfeszültségű vezetékről jelenleg nincs leágazás kiépítve. Ellenben a belterületi Agostyáni utcából Agostyánra menő út mellett bevezet a volt Húsvágóhíd transzformátorához egy 20kV-os ellátó vezeték. Az üzem nem üzemel. A hálózatok föld felett, oszlopokra fektetve haladnak. A becsült villamosenergia igények alapján jelentős energiafogyasztás várható a gazdasági területen, amely újabb transzformátorok elhelyezését igényli a felszabaduló Húsvágóhídi transzformátor teljesítményén kívül. A tervezendő transzformátorokat a tervezési területen átvezető Vértesszőlős 20kV-os távvezetékről betáplált tervezett 20 kV-os földkábeles hálózatra javasolt felfűzni. A kábeleket az „S” alakú gyűjtő út szabályozási szélességében, pl. a járda alatt illetve közműsávban lehet vezetni. A XXI. századi fejlesztési igények alapján a kisfeszültségű és a közvilágítási hálózat földkábeles formában létesüljön. Ezzel a megoldással csak a közvilágítási lámpaoszlopok jelennek meg az utcákban és nem lesznek út feletti átfeszítések, melyek az utcakép zavaró elemei lennének. II. Ny-i belterület-határon létesülő "kis-lakópark" A szabályozás igazodott az adottságokhoz. A területen átmenő 20kV-os vezeték nyomvonala mentén alakította ki az utcát. A tervezett kertvárosi családi házas övezetben a terv a kisfeszültségű- és a közvilágítási hálózat földkábeles kialakítását javasolja energiatakarékos lámpák alkalmazásával. Ezzel a megoldással a kisfeszültségű rendszer és a közvilágítás út feletti átfeszítései nem jelennek meg tájképi zavaró elemként. III. Délen iparterületi beépülés a volt oroszlaktanya területén A nagy kiterjedésű terület lehetőséget adott újabb építési helyek kijelölésére. A meglevő hálózatok továbbfejlesztésével a távlati igények kiszolgálhatók. A fejlesztési terület déli és tervezett nyugati határoló útján a szomszédos csatlakozó területeket is ellátó közép- és kisfeszültségű hálózatokat javasolt építeni, a méretezésnél a többletigényt figyelembe kell venni, egyúttal az utak korszerű energiatakarékos közvilágítását is ki kell építeni. Földgázellátás Baj és Agostyán gázellátásának bázisa a Tatai gázfogadó. Tatáról a Baji úton, majd Petőfi utcán át a Hegyi útig D 200 KPE középnyomású vezeték épült. Innen indul D 110 mérettel az Agostyánt ellátó vezeték. A belterület teljesen ellátott. A többi utcában A 63 méretű gázvezetékekket fektettek le. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. A rendszer új fogyasztói igényeket is ki tud elégíteni. A község déli részén, a délnyugati és déli közigazgatási határ keresztezésével Baj területén keresztül vezet Tata felől a D 160KPE méretű középnyomású Vértesszőlős gázvezeték. Róla fogyasztói lecsatlakozás nincs. A déli fejlesztési területet nem érinti attól jóval délebbre halad. 30 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Javasolt fejlesztések A tervezési területeken belül az elosztás középnyomású hálózattal javasolt. Az egyes telkek bekötése is középnyomású vezetékkel történhet. Telkenként egyedi nyomáscsökkentők elhelyezésével is kell számolni. A berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a térség látványát ne rontsák. A nyomáscsökkentőktől induló kisnyomású vezetékről lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. I.. Északi gazdasági területek A tervezési területen nincsen vezetékes gázszolgáltatás. A leendő iparterület részéről lesz igény erre a vezetékes hőhordozóra. Gáz betáplálási irányok, lehetőségek: 1. Dél felől a fejlesztési területhez legközelebb eső baji lakóutcákban kis átmérőjű, D 63 KPE vezetékek épültek. A Baji és a Petőfi utcai DN 200 KPE gerincvezeték távol esik a leendő gazdasági területtől és a 2 kis település gázellátására méretezettek. Van jobb megoldás. 2. Bajon az Agostyáni utcai Agostyánt ellátó gázvezetékről. A leendő igényektől függ, ogy D110 mm keresztmetszetről levehető-e Tata-Agostyán és az északi gazdasági terület részére igényelt gázmennyiség. 3. Tata város belterülete, az Újhegyi városrész lenyúlik a tervezési terület északi határáig. A területhez aránylag közel az Agostyáni út - Faller Jenő utca találkozásáig a gázhálózat D 250 KPE középnyomású vezetéke üzemel. A két település felőli betáplálási irányt vizsgálva csatlakozás szempontjából előnyösebb a beépítésre szánt iparterület gázellátásának a megoldására. A terv feladata a gázellátáshoz a betáplálási irány meghatározás és a vezetékhálózat méretezése. Az Agostyáni úton a meglevő gázvezeték meghosszabbításával, majd a gazdasági terület tervezett „S” alakú útján történő tovább vezetésével elláthatók földgázzal a leendő fogyasztók. Tanulmányterv készítése javasolt a csaknem zöldterületi beruházás gázellátásának a megoldására és a vezeték átmérők meghatározására. II.. Ny-i belterület-határon létesülő "kis-lakópark" A Baji úti D 200 KPE gázvezetékről leágazó és a Sport utcára felvezető D 63 gázvezetékről javasolt ellátni a Sport utca folytatásában kialakítható tervezett kertvárosi övezet lakóutcáit. A Sport utcai vezetékre lehet rákötni a két tervezett lakóutca D 63 méretű gázvezetékét ágvezetékes formában. III.. Délen iparterületi beépülés a volt oroszlaktanya területén A területen kiépült a gázhálózat a Petőfi utcai gázvezetékről betáplálva. Központi kazánházból ellátott fűtési rendszerre vannak rákötve a lakótelepi magas házak. A nagy kiterjedésű terület sok helyen lehetőséget ad új építési helyek kijelölésére. A gázhálózat bővítésével kiszolgálhatók az új igényekkel jelentkező fogyasztók. A szabályozási terület déli és tervezett nyugati határoló útján a szomszédos baji és tatai leendő fejlesztési területeket is kiszolgáló gázvezetékek megépíthetők. Megújuló energiahordozók A vezetékes energiahordozókon kívül még kisebb arányban alkalmazzák az egyedi nem vezetékes energiahordozókat, a fát és a szenet, ritkábban olajat. Javasolt fejlesztések A vezetékes gázzal el nem látott területen, illetve a gázhálózatra nem csatlakozó telkeken igény esetén termikus célra a tartályos PB használata is megoldható. A megújuló energiahordozók közül a Nap energiájának a hasznosításával az építmények tetőszerkezetébe beépítve, környezetbe illő megoldással napkollektorok, napelemek felszerelése javasolt. A megvalósításakor a hagyományos és a megújuló hőbázist is meg kell építeni. A hőszivattyúval történő földenergia hasznosítás igénybevétele kedvezőbb a többi megújulónak tekinthető energiaforráshoz képest. Egyenletesebben kinyerhető, állandóan elérhető. Használata egyedi berendezéssel oldható meg, csak épületgépészeti szintű tervezést igényel. Az épületek jó tájolása is segít az energiafogyasztás csökkentésében. 31 Készítette: * PRO TERRA Kft. * ÚTHÁLÓZAT Kft * TOPOLAND Kft. * HÍR-CSATORNA Kft.*


Környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból energiatakarékos gázkazánok üzembe helyezése, az épületek falára hőszigetelő vakolat felrakása ajánlott. Többféle hőhordozóval is üzemeltethető kazánok vásárolhatók. Kandallók beépítése is lehetőséget ad több hőhordozó igénybe vételére. Elektronikus hírközlés Baj és Agostyán az országos hírközlési hálózatban a Tatabánya központú primerkörzetből ellátott település. A körzet hívószáma: a 34. Tata, Tóvárosi RSS távbeszélő központja körzetkábelen keresztül kapcsolódik a primerközponthoz. Bajon és Agostyánban nem üzemel telefonközpont, hanem Tata távbeszélő központjához egységes hálózattal csatlakoznak. A törzskábel a Baji úton és a Petői utcában a községközpontig halad. A Római úton is földkábel épült. A község többi utcájában földfeletti vezetésű oszlopokra szerelt a hálózat. A Szőlőhegy Baj község felőli kisebb területe (mintegy harmada) is légvezetékes hálózatról ellátott. A volt laktanya területén minden épület telefonkábelen keresztül csatlakozik a rendszerbe. Optikai vezeték nincs a község területén. Agostyán felé Tata felől északon, az Agostyáni úton vezet ki a földfeletti, oszlopokra szerelt hálózat. A mobil rádiótelefon szolgáltatások számára is jók a vételi viszonyok. Öreg-hegyen van Agostyán területét is kiszolgáló Magyar Telekom torony. Javasolt fejlesztések Mindhárom fejlesztési területen a vezetékes hírközlési hálózat fejlesztését tekintve településképi- és tájképvédelmi szempontból - az önkormányzat és a szolgáltató által is támogatott megoldást - a föld alatti vezetésű hálózat továbbépítését javasolja a terv. A beépítésre javasolt területeken jelentkező vezetékes hálózat iránti előfizetői igény kiszolgálásához a kiépítendő hálózatok számára a közutak és a közhasználatnak megnyitott magánutak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a helyet, előre átgondolt közmű elrendezéssel. A mobil telefonok gyorsan elterjedése miatt sok helyen csökken a vezetékes telefon iránti igény. Ez okból Baj és Tata közös közigazgatási határán, Tata belterülete mellett, illetve annak közelébe létesülő Északi gazdasági területen a vezetékes telefont igénylők számának ismeretében javasolt meghatározni, hogy a hálózat kiépítése a Tatai illetve a Baji távbeszélő központ felől történjen. A vezetékes távközlési hálózat bár megjelenésében közmű jellegű, a szolgáltatás alanyi jogon történik. Az igénylők ellátását egyéni szerződéskötés szerint kötik meg.



II.

A./

JÓVÁHAGYANDÓMUNKARÉSZ:

Településszerkezeti terv leírása és annak mellékletei 1. melléklet Településszerkezeti terv módosítása

TSZT/mód-2015 jelű tervlap

2. melléklet Településszerkezeti változások ábrázolása

TSZT/vált-2015 jelű ábra

3. melléklet Településszerkezeti változások kimutatása (táblázat)

B./

Baj Építési Szabályzat módosítása – rendelettervezete és melléklete a Szabályozási Terv módosítás


MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents