Módosítás időpontja: wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq KÁPOLNÁSNYÉK

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított pedagógiai programja

wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq Módosítás időpontja:

wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq 2010.06.28.

KÁPOLNÁSNYÉK

wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított pedagógiai programja

TARTALOM BEVEZETÉS ..................................................................................................................................... 5 1.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ................................................................................................ 5

2.

JOGI STÁTUS ................................................................................................................... 5

3.

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS .................... 7

3.1.

A társulás célja ....................................................................................................... 7

3.2

A társulás tevékenységi köre ................................................................................... 7

3.3

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................... 8

3.4

A társult intézmény pedagógiai programjának kidolgozását meghatározó elvek .. 8

NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................. 10 1.

ISKOLÁNK NEVELÉSI ELVEI, ÉRTÉKEINK ............................................................ 10

1.1.

Pedagógiai alapelvek............................................................................................ 10

1.2.

A nevelő – oktató munka céljai, feladatai ............................................................. 12

1.3.

A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................. 18

2.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 35

3.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................ 37

4.

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓKAT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG.............................................................................................. 40

5.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG . 41

6.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....... 48

7.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁT

SEGÍTŐ PROGRAM ...................................................................................................... 49 8.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................. 50

9.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ-

OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .... 51 10.

A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................ 62

2


11.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .............................................................................. 67

11.1.

AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM KIEMELT TÉMAKÖREI .......................................... 67

11.2.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................................... 68

11.3.

A személyiség fejlesztése ....................................................................................... 68

11.4.

Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció ...................................................... 69

12.

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ....................................................... 71

HELYI TANTERV .......................................................................................................................... 72 A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény helyi tanterve .................................................................................................................................... 72

1.

A tantárgyak rendszere és az óraszámok a 2003/2004-es tanévtől kezdve, felmenő rendszerben ........................................................................................................... 72

2.

Alkalmazható

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

kiválasztásának elvei ............................................................................................ 87 3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................ 87

4.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ............................... 91

5.

A magatartás és szorgalom értékelése .................................................................. 97

6.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása, dolgozatok írása ......................................................................... 99

7.

A középszintű érettségi vizsgák tantárgyai és témakörei .................................... 100

8.

Mindennapos testmozgás, a tanulók fizikai állapotának mérése ........................ 101

Kempelen farkas Tagiskola helyi tanterve ..................................................................................... 103

1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai ............................................................................ 103

2.

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................................................... 112

3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .............................................. 113

4.

A tanulók értékelése ............................................................................................ 114

5.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése ........................................ 129 3


6.

A tanulói terhek csökkentése és az otthoni (napközis) tanuláshoz, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............ 133

7.

A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................. 134

Verebi Végh János Tagiskola Helyi tanterve ................................................................................. 142

1.

Nat 2003 alapján készült helyi tanterv ............................................................... 142

2.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................................... 143

3.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................. 144

4.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .............................................. 144

5.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ........................................................................................................ 145

6.

Szempontok a szöveges értékeléshez ................................................................... 149

7.

A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai az 1-4. évfolyamon ....... 153

8.

Iskolai jutalmazás és büntetés ............................................................................ 154

9.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása .................................................................................................... 156

10.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................... 156

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ........................................................................................................... 158 A pedagógiai program érvényességi ideje .................................................................................. 158 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ..................................................................... 158 A pedagógiai program módosításának eljárási rendje: ............................................................ 158 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala........................................................................ 159 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .................................................................... 160

4


BEVEZETÉS 1.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a közoktatásról szóló 1995. évi CXXI, az 1996. évi LXII. és az 1999. évi LXVIII. törvényekkel módosított 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az azt módosító 2003. évi LXV. törvény,a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról, a művelődési és közoktatási miniszter 16/1998.(IV.8.) MKM ,a szakképzésről szóló 1994. évi XVI. és az

1995. évi LXXXIV. törvényekkel módosított 1993. évi LXXVI.

törvény,valamint az iskola eddigi nevelési és képzési programjai, a 28/2000. (IX. 21) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Korm. rendelet, a 202./2007.(VII.13.) Korm. Rendelet

2.

JOGI STÁTUS

Intézmény neve:

Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Székhelye:

2475 Kápolnásnyék, Gárdonyi u. 29.

Oktatási azonosítója:

030175

Tagiskolák:

Kempelen Farkas Tagiskola Telephelye: 2476 Pázmánd, Fő utca 27. Verebi Végh János Tagiskola Telephelye: 2477 Vereb, Berényi út 4.

Működési területe:

Kápolnásnyék Község, Pázmánd Község és Vereb Község Önkormányzatának teljes közigazgatási területe

Alapítója:

Kápolnásnyék Község Önkormányzata

Fenntartója:

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás

Székhelye:

2483 Gárdony, Szabadság út 20-22.

5


Felügyeleti szerve:

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa

Jogállása:

Önálló jogi személy

Költségvetési gazdálkodási formája:

Önálló költségvetési szerv

Költségvetési törzsszáma:

363.112

Alaptevékenysége, szakfeladatai: 801 21-4

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

80122-5

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása

80214-4

Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás

80215-5

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása

80131-3

Alapfokú művészetoktatás Művészeti ágak: 1. Zeneművészet 2. Táncművészet 3. Színművészet

92403-6

Diáksport

70101-5

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

80511-3-

Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás

75192-2

Önkormányzatok valamint kistérségi társulások elszámolásai

75192-2

Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek

Az intézmény a 75195-2 szakfeladat körében az alaptevékenységhez rendelkezésre álló személyi és anyagi kapacitás fokozott kihasználása érdekében, nem nyereségszerzés céljából, külső megrendelő részére

folytathat

kiegészítő,

kisegítő

jellegű

tevékenységet

(szolgáltatás,

bérbeadás, 6


termékértékesítés stb.). E tevékenységből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást. Az intézmény tevékenysége Az intézmény alaptevékenységét az alapító okirat határozza meg. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., valamint az általános iskolai, gimnáziumi és művészeti nevelési és oktatási tervek vonatkoznak. Az intézmény vállalkozási tevékenységét az alapító okiratban meghatározott körben és mértékben végzi

3.

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A kistérségi társulás a települések közoktatási feladatainak megvalósítására három tagiskola társulásával hozta létre az intézményt 2007.augusztus 1-jei hatállyal, határozatlan időtartamra. 3.1.

A társulás célja Az általános iskolai feladatok ellátása magasabb színvonalúvá váljék, javuljon a szakos ellátottság. Csökkenjenek az egy főre jutó fajlagos költségek, nyíljon nagyobb lehetőség fejlesztő foglalkozások,

érdeklődési

köröknek

megfelelő

szakkörök,

vetélkedők,

versenyek

szervezésére. A szakmai munkaközösségek, minőségi körök életre hívásával, a különböző nevelői fórumok működésével tovább emelkedjen a szakmai munka színvonala. 3.2

A társulás tevékenységi köre

A társult önkormányzatok közigazgatási, ellátási területén az 1993. évi LXXIV. sz. Közoktatásról szóló törvény alapján az általános iskola 1-8. évfolyamán az alapfokú oktatás és a gimnázium 912/13. évfolyamán a középfokú oktatás, továbbá 13.évfolyamon szakképzési feladatainak megvalósítására terjed ki. A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás tartja fenn Kápolnásnyék Község közigazgatási területén működő székhely Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a Vereb Község közigazgatási területén működő Verebi Végh János Tagiskolát és a Pázmánd Község közigazgatási területén működő Kempelen Farkas Tagiskolát.

7


3.3

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

Az intézményfenntartó társulás létrehozása – a jelentős többletforrást eredményező normatív hozzájárulások ösztönző erején túl – számos további előnnyel jár a település számára. A létesítmények közös használatával, a szakos ellátás javításával, a második idegen nyelv oktatásának biztosításával, a helyettesítési rendszer működtetésével, a szakmai munkaközösségek életre hívásával jobb feltételek teremtődtek ahhoz, hogy a településeken élő gyerekek kedvezőbb körülmények között bővítsék ismereteiket és magas színvonalú, piacképes tudásra tegyenek szert. A kollégák a munkaközösségekben megismerik egymást, és a jó gyakorlatot átadva tanulnak egymástól. Nyugdíjba vonuláskor mindhárom tagintézmény érdekeit figyelembe véve vehetünk fel új munkaerőt. Iskolai rendezvényeken a gyerekek találkozhatnak egymással - farsang, gyermeknap, kirándulás, uszoda. Sportköri és szakköri foglalkozásokat közösen szervezünk a kápolnásnyéki, a verebi és a pázmándi csoportoknak. 3.4

A társult intézmény pedagógiai programjának kidolgozását meghatározó elvek

A Nevelési Program összehasonlítása, átdolgozása: Az alapdokumentumok összehasonlítása különböző eredményeket hozott. A hasonló tartalommal bíró, különböző megfogalmazással rögzített elemeket egymással kiegészítettük. Ilyenek voltak: pedagógiai alapelveink, az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A közös tantestület, a közös munkaterv, tantárgyfelosztás és órarend kialakításával megtörtént a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák egy részének – a tanítási órák, tanítási órán kívüli tevékenységek és a szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének szinkronizálása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagintézmények lehetőségeikhez mérten eddig is mindent megtettek a tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése és a beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése érdekében. A társult intézmény tantárgyfelosztása néhány órával több szakkör indítására ad lehetőséget, és a szakkörök hozzáférhetővé tétele mindkét településen emeli mind a színvonalat, mind a tehetséges, érdeklődő gyerekek által elérhető lehetőségek számát. A

8


különböző zavarokkal küzdő, vagy tanulási kudarcnak kitett gyerekek nehézségeinek enyhítésére a tagintézmények fejlesztő pedagógust is foglalkoztatnak. Emellett gyógypedagógus alkalmazására is lesz lehetőség. Módszereiben egységesíthető, azonban nagyon a település igényeire épülő, a település összetételétől függő a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok és a szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok megoldása. A Helyi Tantervek: A helyi tanterveket minden intézmény önállóan készítette el, figyelembe véve a helyi specialitásokat.

GONDOLKODJATOK, TEVÉKENYKEDJETEK, VALÓSÍTSÁTOK MEG ÖNMAGATOKAT! Ezt tűztük logóként iskolánk "zászlajára" és célként mindannyiunk elé, mert e felhívás tartalmát tekintjük a személyes boldogulás és közös jövőnk zálogának. Ezt várja tőlünk a jelen és a jövő, hiszen kihívásaira csak a kreatívan gondolkodó, tevékeny és kiegyensúlyozott ember tud sikeresen válaszolni. Nevelési alapelveink meghatározásában figyelemmel voltunk a tagiskolák hagyományaira, valamint kerettantervek cél- és feladatrendszerét meghatározó NAT-ra.

9


NEVELÉSI PROGRAM 1. 1.1.

ISKOLÁNK NEVELÉSI ELVEI, ÉRTÉKEINK Pedagógiai alapelvek

Iskolánk pedagógiai hitvallása Az iskola társadalmi szerepére vonatkozó célok és feladatok Az iskola ne az adott körülmények passzív elfogadására, hanem ésszerű változások kezdeményezésére, a környezetért felelősséget érző és vállaló polgári létre készítsen fel. Ehhez szükségesnek tartjuk: egyéni és kollektív érdekképviseletre, az állampolgári jogok gyakorlására való felkészítést, az emberi környezet értékeinek megbecsülésére nevelést, az emberi méltóságot tiszteletben tartó erkölcsi, magatartási normák betartására nevelést az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésében való részvételre nevelést; e közösségek hagyományainak, értékeinek tiszteletben tartására nevelést. A tanulók személyiségének fejlesztésére vonatkozó nézetek A tanulók képességének, gondolkodásának alkotóképességének fejlesztéséhez fontosnak tartjuk:a gyermekek egyéni adottságainak felismerését a tanulás és önművelés iránti kedv és a kitartás fejlesztését az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést az önismeret, önbizalom és önkritika kialakítását. A tanulók testi fejlődéséhez szükséges a sportra és az egészséges életmódra való igény kialakítása. Az iskola által közvetítendő tudásról vallott nézetek Napjainkban felértékelődik a formális, informális és non-formális ismeretközvetítő rendszerek szerepe, ezért a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az egyéneket hozzájuttassa azon képességek és készségek elsajátításához, amelyekre szükség lehet a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, a társadalmi

beilleszkedéshez

és

a

változásokhoz

való

alkalmazkodáshoz

illetve

azok

10


befolyásolásához. A kulcskompetenciák érvényesítése az iskolai oktató-nevelő munka és a fejlesztési irányok minden területét meghatározza. Intézményünk verebi és pázmándi tagiskolájában a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében folyik, több területen a kompetencia-alapú oktatás programja, 2006.szeptember 1. és 2008.január 31 között. A szakmai munka tanulságait, a tapasztalatokat, a képzés tartalmát a tantestület érintett munkaközösségei megvitatják.

Kempelen Farkas Tagiskola 1. évfolyamon

életpálya-építés

B modul

2. évfolyamon


B modul

3. évfolyamon

szövegértés és szövegalkotás

A modul

5. évfolyamon

matematika, szövegértés és szövegalkotás

A modul

6. évfolyamon

matematika, szövegértés és szövegalkotás

A modul

Verebi Végh János Tagiskola napköziben

szociális kompetencia

1. évfolyamon

szövegértés kompetencia

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében több területen bevezettük a kompetencia-alapú oktatás programját, melynek időtartama: 2009. szeptember 1 – 2010. augusztus 31. 1. évfolyam

2 tanulócsoport

szövegértés-szövegalkotás

B modul

2. évfolyam

1 tanulócsoport

szövegértés-szövegalkotás

A modul

3. évfolyam

1 tanulócsoport


B modul

4. évfolyam

1 tanulócsoport


B modul

5. évfolyam

1 tanulócsoport

matematika

A modul

11. évfolyam

1 tanulócsoport


B modul

11


1.2.

A nevelő – oktató munka céljai, feladatai

1.2.1. A kulcskompetenciák anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció a gyermek és a felnőtt számára a gondolatok, érzések, vélemények megfogalmazását és értelmezését teszi lehetővé: ezáltal a megismerés és a környezetre való hatás legfontosabb eszköze mind az iskolában, mind az azon kívüli életben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése a különböző oktatási terültek fontos feladata a tanórai fogalakozások keretében és azokon kívül is. A nevelési folyamatnak is meghatározó tényezője, mert elősegíti a kritikus és építő párbeszédre való törekvést, mások megismerésének igényét és tudatosítja a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Fejlesztése a magyar nyelv és irodalom órák keretén túl bármely tantárgy körében megjelenhet, a szövegértés, a szövegalkotás és a szövegtípusok felismerése kapcsán. idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciát kiegészítve lehetővé teszi a tanulók számára más kultúrák megértését, a közvetítés képességét. Ezért ez a terület iskolánkban kiemelt jelentőségű – különösen a gimnáziumi nyelvi előkészítő osztályok esetében. Intézményünk az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét minden tanuló számára biztosítja. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése a tantárgyi tanórákon túl külföldi kapcsolatok, külföldi tanulmányutak szervezésével, a könyvtári állomány bővítésével (FORRÁS idegen nyelvi tanulóközpont) továbbá az informatika területén is megvalósul. matematikai kompetencia A matematikai kompetencia területén a gyermek fokozatosan elsajátítja azt a képességet, hogy alkalmazni tudja a logika szabályait a probléma-megoldás területén az iskolai ismeretszerzésben és a mindennapok világában. Iskolánk szükség szerint nívócsoportos rendszerben, továbbá fejlesztőcsoportos oktatásban igyekszik elősegíteni az eltérő képességű gyermekek előrehaladását. A matematikai problémamegoldás képességének fejlesztése a tantárgyi óra mellett több természettudomány keretén belül is folyamatos, továbbá a társadalomtudományok esetében, gazdasággal, társadalommal kapcsolatos jelenségek elemzésekor is érvényesülhet. természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia korunk egyik legjelentősebb követelménye. Pedagógiai céljaink között szerepel, hogy a tanulókat a fenntartható fejlődés tényezőivel megismertessük, kialakítsuk bennük a tudatos viszonyulást a tudományok és a technológiák által nyújtott lehetőségekhez, illetőleg a velük járó kockázatokhoz. A tanórák keretein túl kirándulásokon,

12


természettudományi versenyeken, szakköri foglalkozásokon is fejlesztjük a gyerekek képességeit. A szaktárgyi órák (fizika, kémia, biológia, földrajz) mellett fontos a társadalomismeret, az osztályfőnöki órák és az informatika témakörében is érinteni aktuális kérdéseket. digitális kompetencia A digitális kompetencia az ismeretszerzés, a munka és a társadalmi élet egyre nélkülözhetetlenebb követelménye. A képességek elsajátítása mellett nagy súlyt kell fektetni a kritikus és megfontolt viszonyulás kialakítására, a felelősségteljes magatartásra az interaktív média területén. A tanulók számára az iskola biztosítja a megfelelő szakmai és technikai színvonalat, és folyamatosan korszerűsíti eszközparkját. A tantárgyi kereteken túl arányos mértékben használni kell a digitális kompetencia minden tényezőjét az iskolai ismeretszerzés, problémamegoldás és kommunikáció bármely területén. szociális és állampolgári kompetencia Az iskola feladata, hogy a gyermekek – a leendő felnőttek – számára biztosítsa azon képességek elsajátítását, melyeknek birtokában a közügyekben való részvétel, a döntések kritikus és kreatív elemzése és a döntéshozatal elősegítése természetes velejárója a társadalmi beilleszkedésnek. A diákönkormányzat működése, az osztályközösségek és a tágabb iskolai közösségek élete számtalan alkalmat ad arra, hogy a tanórákon kívül is fejlődjenek a tanulók a demokrácia gyakorlásában, jogaik és kötelességeik ismeretében, felelősségtudatukban. Tantárgyi keretek: társadalomismeret, történelem, emberismeret és etika. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Vállalkozásra, kezdeményezésre már egészen kisgyermek korban biztatni kell a gyerekeket. Iskolai életükben ösztönözni kell a személyes és a közösségi célok kitűzését, az eléréshez szükséges tervek készítését, a továbblépéshez nélkülözhetetlen motiváció megtalálását. Közös programok szervezésekor, egyéni tanulási stratégiák és tudatos jövőtervezés területén egyaránt fejleszthető ez a kompetencia az iskola és a család biztonságot nyújtó közegében. esztétikai-művészeti kompetencia Intézményünk az esztétikai nevelést minden tagozaton tanórai keretben, továbbá alapfokú művészeti iskolaként zeneművészeti, táncművészeti és színművészeti területen is biztosítja. Az önismeretnek és a személyiség kiteljesítésének fontos eszköze a művészi kreativitás és a befogadói nyitottság fejlesztése, továbbá az esztétikus környezet igényének kialakítása. Ünnepeink, megemlékezéseink, rendezvényeink szervezésekor az esztétikai-művészeti igényességet különösen fontosnak tartjuk.

13


Tehát a diákok az általános iskolában ne a tudományok kicsinyített mását tanulják, hanem az összességében megjelenő valós világot. Harmonikus egységet képezzenek az elméleti ismeretek és a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása. A gimnázium nevelési és oktatási feladata a jövő értelmiségének kialakítása. Iskolánk ezt két úton valósítja meg: a tehetséges tanulók felkészítése egyetemi és főiskolai továbbtanulásra, az alapműveltség elsajátítása után valamint a diákok választható órakeretben szakmai ismereteket szerezhetnek (vállalkozás, idegenforgalom, kommunikáció stb.), s így érettségi után könnyebben vállalhatnak munkát is. Részükre ECDL tanfolyamot szervezünk. A továbbtanulásra történő felkészítés, a személyiségformálás és a tehetséggondozás hármas feladata azt jelenti számunkra, hogy tanulóinkat a "szeretni és dolgozni" gondolat jegyében kívánjuk nevelni, azaz szép és gazdag diákéletet kívánunk kialakítani az ő aktív közreműködésükkel. 1.2.2. Céljaink: a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése SNI tanulók integrált oktatása esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása az ezredfordulónak megfelelő természet- és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása tanulóinkban megfelelő, továbbépíthető ismeretekkel, tudással rendelkező tanulók nevelése az ország és lakóhelyünk hagyományait, környezeti értékeit ismerő, tisztelő, ápoló fiatalok nevelése önismeret fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák átadása a fiatalok nevelése során tolerancia, konfliktuskezelés hétköznapi tudás alkalmazása tanulásra való igény kialakítása hatékony, önálló tanulási technikák tudatosítása, a gyermekek felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. egyéni fejlettségi szinthez igazított differenciált tanulás-tanítás tanulói önállóság, problémamegoldó képesség fejlesztése 14


széleskörű szabadidős programok szervezése a tantestület egységes szemléletének kialakítása saját tananyagfejlesztések 1.2.3. Morális alapelvek Iskolánk pedagógiai vezéreszméit személyi adottságaink és távlati célkitűzéseink alapján határoztuk meg. A gyermekről vallott felfogásunk Nyíri Tamás gondolatait és az ENSZ gyermekekről szóló jogainak alapokmányában foglaltakat tükrözi: A gyerek EMBER, akit mindazok a jogok megilletnek, amelyek a felnőtteket. Nem alárendelt, nem alattvaló. Érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit azonban irányítani szükséges, aki azért van tekintettel a szabályokra, mert azokat maga alkotta, és esetleg a mi segítségünkkel, de képes eldönteni, mi helyes és helytelen, aki nyelvre és kultúrára van rendelve, értő emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére, akit – mint minden embert – megillet a gondolkodás, a kételkedés és az egyéni érdeklődés joga, akinek joga van egyénisége megőrzésére, igényeinek megfogalmazására és arra a bátorságra, hogy tehesse, amit szeret, és amivel nem árt másoknak, akinek joga van arra, hogy alkata és igényei szerint tartozzon valahova, ahol jól érzi magát, ahol elfogadják, akivel – nevelői tudtával – nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben, akinek joga van nevelői részéről arra az elfogadásra, ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérő személyiségét gondozni képes anélkül, hogy megítélő módon viszonyulnának hozzá, akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely őt képességei maximumára juttatja.

15


Pedagóguskép Gyermekszemléletünk megvalósításának feltétele a vele minden tekintetben harmonizáló pedagóguskép. A korábbiakban megfogalmazottak alapján iskolánk a következő személyiség-összetevőket várja el nevelőitől: Értékvállaló magatartást – az iskola által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben történő hiteles közvetítését. Türelmet – azt a kiváró optimizmust, amely a gyerek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti. Szaktudást – befogadási és önművelési készséget a pedagógiai és pszichológiai kultúra, illetve a szaktudományok újabb eredménye iránt, Elemző készséget – a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását, elemzését, Döntési készséget – azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg, Kommunikációs készséget – törekvést gondolataink, érzéseink hiteles közvetítésére, és befogadóként a partner közlésével megegyező értelmezésre, Szervezőkészséget – törekvést a tanórai és tanórán kívüli idő mind tökéletesebb intellektuális, morális és emocionális használatára, Lelki egészséget – hangulataink megfelelő kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására, önmagunk vállalására. Kudarcaink, bizonytalanságaink kezelését egészséges önértékelésre való törekvéssel. Felelősségérzetet – igényt szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására. Önkritikát – adott esetben a pedagógiai műhiba, az esetleges mulasztás vagy felelősség elismerését, vállalását. Szülőkép Iskolánk a következőket kéri, várja tanítványai szüleitől: Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását. Az iskola pedagógiai programjában és házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel. Partneri kapcsolatot: őszinteséget, bizalmat, a problémák közös megoldására való készséget.

16


A gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérését. Folyamatos kapcsolattartást: az ellenőrző és üzenő füzet útján, valamint a szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, szülői fórumok alkalmával. Az iskola rendezvényein való részvételt, aktuális segítségnyújtást azok szervezésében. Korrekt véleménynyilvánítást az iskoláról. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkába való bekapcsolódást. 1.2.4. Funkcionális alapelvek Az iskola számára minden gyermek érték, tehát korlátozás nélkül fogad általános iskolai tanítványokat. Sokszínű tevékenységével (egymással párhuzamosan) helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és a tanulásban lemaradókkal történő együttes foglakozásra. Az együttműködési képesség folyamatos formálása mellett teret enged a tanulói szuverenitásnak és az egészséges versenyszellemnek. Gyakorlatában nyitott és gyermekközpontú. A személyiségi jogok tiszteletben tartásával a gyermekeket optimális teljesítmény elérésére ösztönzi. Teret enged a kreativitásnak, ugyanakkor elvárja az iskola által meghatározott értékek, normák elfogadását, követését. Tanulásszervezési eljárásaiban törekszik: a humán és reálműveltségi területek, valamint a tárgyi tudás és kommunikációs készség egyensúlyára, a gyerekek aktív, cselekedtető foglalkoztatására, az esélyegyenlőség megteremtésére a fejlesztés és a képességkibontakoztatás területén, ökológiai illetve technológiai szemléletének együttes formálására, a névadó kultuszának ápolása mellett, a korszerű műveltség közvetítésével a gyerek hazaszeretetének, magyarságtudatának erősítésére. Az iskola helyi nevelési tervével a hagyományos iskolai gyakorlatot meghaladva –objektív lehetőségei függvényében – keresi a személyiséggazdagítás új és új lehetőségeit. 1.2.5. Értékek Nevelőtestületünk az egyetemes emberi értékek közül elsősorban az alábbiak közvetítésére vállalkozik: Munkafegyelem, tanulási fegyelem 17


Műveltségre, informáltságra való törekvés Udvarias, illemtudó viselkedés Rend, tisztaság, esztétikum Helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás A magyarság mint nemzeti örökség A teljesítmény, az emberi nagyság tisztelete megjelennek az oktatás tartalmában, a napi tevékenységekben, az iskola egész szellemiségében. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1.3.

1.3.1. A képzés szakaszai Alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasz (1-2. évfolyam): a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve folyik; (nem szakrendszerű oktatás) kezdő szakasz (3-4. évfolyam): a motiválás és a tanulásszervezés terén erőteljesebbé válnak a teljesítményelvárások, de a terhelésnek a tanulói képességekhez mérten kell növekedni; a tanulói érdeklődés felkeltésére, a problémafelvetésre és –megoldásra kell törekedni; (nem szakrendszerű oktatás) alapozó szakasz (5-6. évfolyam) a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megalapozása, a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása; (szakrendszerű oktatás mellett legalább 25%-ban nem szakrendszerű foglalkoztatás, a személyi feltételek biztosítottak) fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam): egyre összetettebb tudástartalmak és kompetenciák fejlesztése, bővítése; (7.évfolyamtól szakrendszerű oktatás) Középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megszilárdító szakasz (9-10. ill. 11. évfolyam) általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (11-12. ill. 12-13. évfolyam) Szakképzés (13. évfolyam) 1.3.2. A képzési specialitások, irányok

Az iskola profilja: Iskolánk profilját, képzési irányát korunk elvárásai, a tárgyi feltételek, a térség adottsága (jelentős idegenforgalom), a fenntartó szerv és a szülők elvárásai alapján a következőkben határozhatjuk meg: Matematika, számítástechnika, dráma, idegen nyelv

18


Intézményünk

részben

szabad

beiskolázású.

Ebből

következően

heterogén

összetételű

tanulócsoportok fejlesztésére vállalkozik, ami a gyakorlatban a tehetséges és a lemaradó gyerekekkel való speciális foglalkozást is igényli. Az iskola képzési szakaszai és irányai is e cél szolgálatában állnak. Az alsó tagozaton az alapképességek fejlesztése és az adottságok feltárása folyik. Az anyanyelv tanítása többféle módszerrel illetve többféle tankönyvcsaláddal történik. A személyiségfejlesztő program a gyerekeknek lehetőséget biztosít érdeklődésük felkeltésére, önmaguk kipróbálására (néptánc, idegen nyelvi ráhangoló, drámajáték, úszás, számítástechnika, zeneoktatás). Feladata az alapkészségek megerősítése, a tanulási képességek megalapozása. A megmutatkozó tehetségek kibontakoztatása emelt óraszámú foglakozásokon nívócsoportos oktatás keretében, valamint szabadon választható órakeretben történhet. A felső tagozaton a tehetséggondozást és felzárkóztatást együttesen szolgálja a nívócsoportban történő fejlesztés (matematika, magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv). A négy évfolyamos gimnáziumi program a tehetségesebbek mellett az úgynevezett későn érő, jó adottságú gyerekeknek biztosít lehetőséget képességeik kiteljesítésére, melyet ezen a szinten is a tanórán kívüli foglalkozások kínálata egészíti ki (kommunikáció, nyelvvizsgára előkészítés, diákszínpad, DSK). A gimnáziumi tagozaton legfontosabb feladata az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés, melynek hatékony pedagógiai eszközei a különböző szabadon választható tanítási órák. 1.3.3. A képzés kerete Tanórai foglalkozások időkerete: általában 45 perc eltérés lehetséges: ha a tanulócsoport adottsága vagy a tananyag jellege igényli. szervezeti formái: általában hagyományos osztály lehetséges eltérések: nyelvi csoport nívócsoport fejlesztőcsoport kiscsoport évfolyam - évfolyamközi csoport vezetése: általában differenciált eltérés lehetséges: ha a tanulócsoport összetétele és a tananyag jellege indokolja.

19


Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. Napközi otthon 1-2. évfolyam tanulási időkeret 3-4. évfolyam tanulási időkeret felső tagozat

lehetőleg homogén csoportok maximum 60 perc heterogén csoportok maximum 60 perc tanulószoba 60 perc (igény szerint)

Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozás / korrepetálás- tehetséggondozás középiskolai előkészítő foglalkozások Szakköri foglalkozások 3-6. évfolyam: matematika (4. évfolyamtól) számítástechnika úszás – versenysport tanulmányi versenyekre felkészítő foglalkozások 7-12. évfolyam matematika számítástechnika nyelvvizsgára felkészítő énekkar diákszínpad tanulmányi versenyekre felkészítő foglalkozások A tanulók szervezett, tanórán kívüli sportolása a Vörösmarty DSK keretében működő sportcsoportokban folyik (futball, triatlon, minigolf, kézilabda, atlétika igény szerint). A sportágakat igény és lehetőség szerint kívánjuk a továbbiakban is bővíteni. Hit- és vallásoktatás Intézményünk az egyházak helyi gyülekezetei számára biztosítja a vallásoktatás lehetőségét tanórán kívüli foglalkozás keretében. A tanulók számára a részvétel önkéntes.

20


Az SNI, HH, HHH tanulóink tudatosabb szakmai támogatása a TÁMOP 3.1.4. pályázat segítségével. 1.3.4. Pedagógiai eljárások, módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés

önbírálat

minta

beszélgetés

példa

felvilágosítás

példakép

tudatosítás

példakövetés

előadás

eszménykép

vita

bírálat

beszámoló

A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás A magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret szóbeli dicséret formái: osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…) írásbeli dicséret formái: osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) 21


oklevél kitüntetés alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések osztályozás jutalmazás hosszabb idegig tanúsított jó (példamutató) magatartásért szorgalmas, folyamatos, odaadó közösségi munkáért rendkívüli teljesítményekért (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret írásbeli dicséret oklevél, kitüntetés jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak) kényszerítő módszerek felszólítás büntetés A büntetés formái lehetnek: szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás nevelőtestület elé idézés szigorú megrovás párhuzamos osztályba való áthelyezés áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) tanuló kizárása az iskolából(csak a tankötelezettség határán túl) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom 22


átterelés elmarasztalás 1.3.5. Eszközök, módszerek nyelvi (verbális) eszközök nem nyelvi (non verbális) eszközök szociális technikák szociális készségfejlesztő technikák: a tanulók problémakezelő és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. minta- és modellnyújtás megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) szerepjáték dramatizáló tevékenység 1.3.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, eljárásai az intézményi értékrend és

Cél A

oktatás

keretében

a az

eszközei

és

alapelvek mentén:

Eszközök és eljárások

Feladat kompetencia-alapú A

feladatai,

kulcskompetenciáknak Személyközpontú, adott

kulcskompetenciák

fejlesztésén

fejlesztése.

tantervi

szaktárgyi személyiségfejlesztő, túl,

kereszt konstruktív,

fejlesztései

kulcskompetenciák bekerüljenek az tanórai és tanórán kívüli nevelő munkába. A

fejlesztése

interaktív

is pedagógiai

módszerek

oktató- alkalmazása. A

pedagógusok

szemléletváltozásának segítése, előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek, mentorálás

Az

alapműveltség A

megszerzése,

meglévő

az feltárása,

tudásszint A

gyermekek

tanácsadás, által.

előzetes

összetett, ismereteinek,

23


élethosszig tartó tanulás rendszert alkotó kognitív tudásszintjének, képességének

struktúrák

belső képességeinek

kialakítása.

fejlesztésének segítése, a diagnosztizáló

feltárása

gondolkodás módszerekkel, mérési A helyi tantervben az kritikai fejlesztésének beépítése az eredmények összegzése, alapműveltség kialakításánál figyelembe órai feladatokba.

egyéni és/vagy csoportos

vesszük

fejlesztési terv készítése.

a

meglévő

tanulók ismereteit,

SDT

szaktárgyi

melyek alapján fontosnak

alkalmazása,

tartjuk a tudáskülönbségek

IKT eszközök készségszintű

tudatos

használata

Konstruktív

kezelését. pedagógiai

kooperatív

óraszervezés,

módszerekkel törekszünk

Egyéni,

arra, hogy

páros,

kiscsoportos,

a tanulás középpontjába a

kooperatív,

projekttanulási forma.

tanulók belső értelmező kereteinek

feltárása,

működtetése

és

újraalkotása kerüljön. Fő szempont az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása.

szinthez

versenyek, fejlettségi Kiemelt feladat: a tananyag Szaktárgyi igazított egyéni tanulási utakká való tehetséggondozás,

differenciált

ismeretek átalakítása.

Egyéni

átadása

ismeretszerzés

A helyi tantervben az alapműveltség kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni fejlettségéhez mennyiségben

kialakítása.

Az

önálló differenciált utáni igény

képességfejlesztés,

Az

iskola

elsődleges, kiemelt feladata a Interaktív biztos

alapkészségek tanítási

kialakítása minden gyereknél.

–

reflexív technikák

alkalmazása

SDT tananyagszerkesztő – A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységre segítségével differenciált és 24


minőségben

–

igazodó kell lehetőséget biztosítani, rétegmunkára

alkalmas

ismereteket, jártasságokat, amennyire az adott fejlettségi tananyagok. és fokán szüksége van ahhoz, IKT eszközök, hogy egy-egy ismeret biztos Tartalmi, óraszervezés,

képességeket készségeket.

mennyiségi és minőségi differenciálást

kooperatív

készséggé válhasson.

Egyéni,

szolgáló

kiscsoportos,

pedagógiai módszerekkel

páros, kooperatív,

tanulásszervezési

törekszünk arra, hogy

módok,

módszerek.

a tanulás középpontjába a tanulók belső értelmező kereteinek

feltárása,

működtetése

és

újraalkotása kerüljön. tanulásszervezés Az új struktúra alapján a Egyéni,

A

struktúrájának

tanmenetek

átgondolása,

órakeretek

merev

átalakítása,

átalakítása.

modulok,

projektek,

epochák

szinten,

szakmai műhelyfoglalkozások. Egy

átszervezése,

melyben

osztályban összehangolt

tanítók pedagógiai

munkája.

integrált oktatás, tanórán kívüli

tanmenetek műveltségterületi

átalakítása A

differenciált

tevékenységek

kapnak helyet. pedagógusok pedagógusszerep A szemléletváltásának átalakulásának segítése, támogató, tudatosítása: támogató, fejlesztő „mag” tanulásszervező, létrehozása. A

mentoráló/facilitáló szerep kialakítása.

A pedagógusok szemléletváltozásának segítése, előadások, konferenciák,

műhelyfoglalkozások, Különböző fejlesztési hospitálások, tréningek területeken a legkiválóbbmentorálás akból álló tanácsadás, által. fejlesztőcsoportok létrehozása.

25


Partnerség, horizontális Információszerzés, modell továbbítás,

tanulási

más hétköznapi

kialakítása intézményekkel.

Intézmények

beépítése

látogatása,

a hospitálás,

gyakorlatba. partnerkapcsolatok

Adaptáció.

felvétele.

Jó gyakorlatok átvétele. hagyományokból A személyes és szociális Közösségi

A

táplálkozó, és a jövőre kompetenciák értékrend Az

koncentráló csoportos

fejlesztése. iskolán

egészséges

intézményi, környezettudatos

kialakítása

személyi kialakítása.

és

foglalkozások, kívüli

és tevékenységek, szakkörök,

életmód mindennapos

testnevelés,

drámaórák,

művészeti

szinten.

nevelés,

Az

mentálhigiénés program.

intézmény meglévő

erdei

iskola,

hagyományainak ápolása. A jövő iskoláját szolgáló új értékrend kialakítása. Szabad, gondolkodó nevelése,

önállóan egyéniségek akik

mély

önismerettel rendelkeznek, képesek a másokkal való együttműködésre, konfliktusaik

kezelésére,

problémáik megoldására, a másság elfogadására. Az álláspontjukat meg tudják fogalmazni,

kézenfekvő

számukra a kötelességek betartása,

jogaik

gyakorlása.

26


1.3.7. Az iskola sajátosságai

Az iskola feladatai Intézményi alapfeladatok alapképzés (8 évfolyamos) gimnáziumi képzés (4 vagy 5 évfolyamos) napközi otthon művészeti oktatás Az intézmény helyzetéből adódó - a helyzetelemzésben feltárt - speciális feladatok tehetséggondozás személyiségfejlesztő foglalkozások (1-4. évf.) emelt szintű nyelvi, matematika / számítástechnika, dráma, sport (3-13. évf.) A TÁMOP 3.1.4 bevont osztályai számára kötelező az éves óraszám 25%-ban IKT-s eszközök alkalmazása a digitális kompetencia fejlesztés céljából. A digitális tanórákon nem számítástechnikai ismeretek szerzésére kerül sor elsősorban, hanem az IKT-s eszközök használata integráltan jelenik meg a kötelező, vagy a kötelezően válaszható tantárgyakban. nívócsoportos foglalkozások (5-13. évf.) hátránykompenzálás, felzárkóztatás korrepetálás Differenciálás Kiemelt feladat: a tananyag egyéni tanulási utakká való átalakítása. Az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása. Az iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása minden gyereknél. A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítani, amennyire az adott fejlettségi fokán szüksége van ahhoz, hogy egy-egy ismeret biztos készséggé válhasson. nívócsoportos foglalkozások (5-13. évf.) fejlesztő pedagógus által vezetett foglalkozás gyógypedagógus által vezetett foglalkozás 2009/2010-es tanévben új tanulásszervezési eljárások kerültek bevezetésre: Tantárgytömbösíts Moduláris oktatás

27


Témahét 3 hetet meghaladó projekt Műveltségterületi oktatás tantárgyi bontás nélkül A fenntarthatóság érdekében felmenő rendszerben ezek a tanulásszervezési eljárások folytatódnak. (kivétel: tantárgytömbösítés) A napközi otthoni foglalkozások kettős szerepet töltenek be: A tanórákon szerzett ismeretek valamint a készségfejlesztés megerősítése Az eredményes tanuláshoz szükséges munkaszokások elsajátítása - tanulni tanítás Olvasóvá nevelés A viselkedéskultúra elemeinek folyamatos gyakoroltatása Változatos szabadidős tevékenység biztosítása A napközis csoportok is érintettek az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásában: témahét, projekt, moduláris oktatás. 1.3.8. Elért eredményeink megtartásának színterei: TÁMOP 3.1.4 pályázatban elért eredményeink 5 év fenntartási kötelezettségen túl, hosszú távú fenntartás a cél. Egységes módszertani kultúra (belső továbbképzések, hospitálások, tapasztalatcserék) Tanulást segítő kompetencia alapú tanterv és tanmenetek megtartása, továbbfejlesztése Tevékenységközpontúság Gyermek centrikusság A már meglévő és az újonnan fejlesztett pedagógiai projektjeink, moduljaink beépítése és továbbfejlesztése 1.3.9. Az iskola életét szabályozó dokumentumok Központi szabályozók 1996. évi LXXII. tv. az oktatásról MT Kjt miniszteri rendeletetek kistérségi rendeletek, határozatok belső szabályzatok (mellékletben) SZMSZ KSZ Közalkalmazotti szabályzat iskolaszék SZMSZ 28


szülői közösség SZMSZ DÖK SZMSZ 1.3.10. A tanulói közösség élete A tanulói közösség életét a házirend szabályozza, melynek előírásai a tanulóközösség minden tagjára kötelező érvényűek, s megvalósulásukat közösen kell segíteni és ellenőrizni. Minden tanulónak jogai és kötelezettségei vannak, amelyet a tanév első osztályfőnöki óráján megismernek és tudomásul vesznek. A jogokat felelősséggel, a kötelességek teljesítésével összhangban kell gyakorolniuk. Iskolánk munkarendje a csöngetési rend szerint zajlik, szabályozását a tagiskolák maguk határozzák meg. 1.3.11.A tanév rendje Éves eseménynaptár – félévek kezdő és befejező időpontja, valamint az őszi, téli és tavaszi szünetek minden évben a miniszter által kiadott tanév rendjében szerepel. Tantestületi értekezletek: augusztus

alakuló értekezlet

augusztus

tanévnyitó értekezlet

augusztus

tanévzáró és nyitó tantestületi értekezlet

őszi

nevelési értekezlet

január

osztályozó értekezlet

február

félévi értekezlet

május - június

osztályozó konferenciák

Szülői értekezletek: szeptember

tanévindítás

november

pályaválasztás 1/4 évi kiértesítés

december február 29


március

szülői fórum

április

3/4 évi kiértesítés

Nyílt napok: (pontos időpontok az éves munkatervben) december - január

gimnázium

május

általános iskola

Fogadóórák: október január április Mérések – helyi vizsgák: általában április Ünnepélyek, megemlékezések: augusztus vége

tanévnyitó ünnepély

október 6.

aradi vértanúk

október 23.

nemzeti ünnep

nov. 1. - dec. 1.

névadónk hava

március 15.

nemzeti ünnep holokauszt és a kommunizmus üldözötteire emlékezés

május és június

tanévzáró ünnepély

Emlékút, koszorúzás: december 1.

Kápolnásnyék, Budapest (esetenként)

A rendezvények leggyakoribb időpontjai: december 6.

gólyaavatás

december 21.

karácsonyi műsor

január

komolyzenei hangverseny

30


február

farsang és szalagavató bál

április 1.

DÖK nap

április 22.

Föld napja

egyeztetett napokon

suli-buli

június 4.

trianoni megemlékezés gálaestek

Tanulmányi kirándulások: múzeum-és színházlátogatás erdei iskola 3x1 vagy 1x3 napos országjáró kirándulás igény esetén külföldi tanulmányút DÖK által szervezett rendezvények Mikulás nap Gólyatábor Diák parlamrnt Témahét, projekthét: A témahetet és a 3 hetet meghaladó iskolai projektet lehetőség szerint minden osztály számára megszervezzük. Témáját az éves munkaterv tartalmazza. 1.3.12. Hagyományok A tantestület a pedagógiai program megfogalmazásakor meghatározó szerepet szánt a hagyományok ápolásának illetve folyamatos gazdagításának, ami az iskolakép megjelenítésében is domináns. Fő célunk az iskolához és Kápolnásnyékhez való kötődés erősítése, ezért minden tagintézmény megőrzi tradícióit, így a névadó iránti tisztelet megszilárdítja a „mi iskolánk” érzését. Az intézmény hagyományainak ápolása

Székhelyintézmény

31


A székhelyintézmény kiemelkedő szerepet szán Vörösmarty Mihály kultuszának. A személyéhez kapcsolódó rendezvénysorozat minden tanév kiemelkedő eseménye. A Vörösmarty-napok, a Névadónk hava keretében iskolánk tanulói társaik, szüleik és a vendégek előtt bizonyítják felkészültségüket és tehetségüket. Az intézmény működése során számos kezdeményezés gyermekek, szülők és pedagógusok közreműködésével hagyománnyá vált. A művészeti tagozaton tanuló tanítványaink hangversenyeken, gálaesteken mutatják be tehetségüket. Számos vonzó szabadidős rendezvényünk vált hagyománnyá, biztosítva az élményszerzésen túl az értelmesen töltött szabadidőt. (sport- és tréfás vetélkedő, 0. típusú találkozások, gólyatábor stb.) A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felsősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: tanévnyitó ünnepély, első osztályosok köszöntése Névadónk hava november 1. - december 1. karácsonyi ünnepély komolyzenei hangverseny gála végzős tanítványok búcsúztatása, ballagás, rózsaültetés a Vörösmarty szülőházánál tanévzáró ünnepély, bizonyítványosztás Az iskolaszintű szórakoztató rendezvények: farsang DÖK nap bolond ballagás gólyaavatás gólyatábor suli-buli Tanulmányi versenyeken (területi, megyei, országos, nemzetközi) való részvétel: matematika versenyek 32


nyelvi versenyek Kazinczy szép kiejtési verseny mesemondó verseny prózamondó verseny népdal énekesi verseny helyesírási verseny szaktárgyi verseny sportversenyek Vörösmarty szavalóverseny OKTV Az iskola időszakonként magyar és idegen nyelvű iskolaújságot jelentet meg, rendezvényeiről videofilmet készít. Az állami ünnepeket méltó módon ünnepli meg.

A hagyományápolás külsőségei Az intézmény zászlója fehér mezőben zöld és kék színekkel az intézmény címere. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete lányok:

fehér blúz, sötét szoknya, gimnáziumban egyen gallér

fiúk:

fehér ing, sötét nadrág, gimnáziumban egyen nyakkendő.

Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok:

zöld-kék mez

fiúk:

zöld-kék mez

versenyeken:

zöld-kék vagy szürke-zöld mez

Verebi Végh János Tagiskola Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: névadónk emléknapján, október 6-án, október 23-án, március 15-én, karácsonykor, farsangkor, anyák napján, a gyermeknapon, valamint évnyitókor és évzárókor. A jeles napok közül tevékenységgel, pályázatra jelentkezésekkel, versenyeken való részvétellel ünnepeljük a Víz Világnapját, a Föld Napját, a Madarak és a Fák Napját, a Környezetvédelmi Világnapot.

33


Névadó napokat tartunk minden év áprilisában névadónk tiszteletére a környező iskolák részvételével (Vereb). Szénási Sándor költő, műfordító falunk szülötte emlékére minden év decemberében szavalóversenyt szervezünk (Vereb). Kempelen Farkas Tagiskola A tanév hagyományosan Tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik, melyen az új diákok emléklapot és az iskola jelvényét kapják meg. A tanév első napján a Diákönkormányzat kis ajándékokkal (ceruza, radír, csoki) köszönti az elsősöket. Október 6-a megünneplése. Október 23-a megünneplése. Az elsősök ezen a napon fát ültetnek az iskola parkjába. Novemberben Nyílt Napok a szülők számára. December 6-a Mikulás ünnepe. Az „Iskolai Mikulás” kedveskedik a gyerekeknek. Játékos suli-bulival is egybeköthető ez az ünnep. Decemberben az utolsó tanítási napon közös fenyőünnep a Művelődési Házban. Minden évben sor kerül az Iskolai Farsangra. Rendezője a Diákönkormányzat. Nőnapon minden osztályban felköszöntik a fiúk a lányokat. Március 15-éről közös iskolai ünnepélyen emlékezünk meg. Iskolánk legfontosabb rendezvénye a Kempelen Napok. Megrendezésére március 26-a körüli napokban (Kempelen Farkas halálának évfordulója) kerül sor. A környező iskolák diákjait sport- és tanulmányi versenyekre hívjuk. Ezekben a napokban különböző kiállítások is megtekinthetők az iskolában. Az alsó tagozatban a gyerekek Anyák napján műsorral köszöntik osztályukban az édesanyákat, nagymamákat. Május utolsó hetében az Alapítvány és a szülők támogatásával a gyerekek mozgalmas és élményekben dús Gyermeknapon vehetnek részt. A Tanévzáró ünnepélyen oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk az eredményes tanulmányi és aktív közösségi munkát végző tanulókat. Ezen a napon búcsúznak el iskolánktól a 8. osztályos diákok. Vannak olyan hagyományai az iskolának, amelyek nem köthetők egy-egy hónaphoz: Heti értékelés. Minden hét első tanítási napját az előző hét értékelésével kezdjük. A jó tanulmányi munkát végző tanulók neve folyamatosan felkerül a Dicsőségtáblára, feltétele, hogy legalább 75 db ötös osztályzata legyen a diáknak. Minden 25. ötösért 1-1 szelet csoki jár, amelyet a heti értékelésen vehetnek át a tanulók az egész iskola tanulói előtt. 150 db ötös után már igazgatói dicséret jár. 34


A csokoládékat a DÖK vásárolja meg a tanulóknak.

2.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán

tapasztalataikkal

összhangban

minél

teljesebben

bontakoztathassák

ki

személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintéjhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel.

A személyiség megismerése A

kompetencialapú

oktatás

bevezetésével

tudatosabbá

válik

a

gyermekek

szociális

kompetenciájának fejlesztése. A különböző tanulásszervezési eljárások (kooperatív csoportmunka, projektpedagógiai, probléma alapú tanulás) alkalmazása minden kolléga munkájában megtalálható, így nem csak személyhez és tantárgyhoz kötődik egy-egy módszer, hanem az egész iskola jellemzője. Így a gyermekek hatékony és aktív személyiségfejlesztésben részesülnek. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

35


műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb, és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást:

Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási – tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket , eddze akaratukat járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Fejlesztjük a személyes és szociális kompetenciákat: kooperáció, együttműködési képesség empátia, tolerancia konszenzuskészség,

kudarckezelő képesség 36


konfliktuskezelő képesség megbízhatóság segítőkészség felelősség nyitottság szabálykövetés Az önértékelés, csoportértékelés fejlesztése A különböző emberi kapcsolatokban a másik jogainak tiszteletben tartásának és a tudatosság szerepének megvilágítása Alkalmazott eszközök és módszerek: Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekttanulási forma Interaktív – reflexív tanítási technikák alkalmazása SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), IKT (infó-kommunikációs technológia) alkalmazása Színterei:

tanóra, tanórán kívüli szabadidős tevékenységi formák, egyéni beszélgetések, kirándulások, iskolai rendezvények 3.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: tanórák

szaktárgyi órák osztályfőnöki órák

tanórán kívüli foglalkozások

napközi,

séta, kirándulás szakkörök … diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglakoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakulásához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend) 37


a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Valamennyi terület feladata azonos, az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve, a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve. Kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével viselkedésével beszédstílusával társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyeket az otthon, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez és megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Tanulóink tudjanak társaikkal és felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni.

38


Az önálló, felnőtt életben képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Szociális és állampolgári kompetenciák: konfliktuskezelés, együttműködő magatartás, környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás, másság elfogadása, empátia, kapcsolatteremtés, saját identitásától és képességeitől eltérő tulajdonságok toleranciája, önfejlesztő képesség, önbizalom, önbecsülés képessége, szabálykövetés, szabályalkotás képessége Anyanyelvi kommunikáció: saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség, önálló véleményformálás, érvek kifejtése- konstruktív vita képesség, világos kifejező készség, Digitális kompetencia: az új információs környezetben való eligazodás képességét, Kezdeményezőképesség

és

vállalkozói

kompetencia:

alkalmazott

változatos

munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését, Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés formái, színterei: Mindennapos beszélgető-körök (konfliktusok kezelése) Tanulmányi kirándulások Osztálykirándulások Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások Iskolai rendezvények Diákönkormányzat működtetése Alkalmazott eszközök és módszerek: DÖK szerepének erősítése Szabadidős programok szervezése

39


Csoporton belüli és csoportközi tanulási, együttműködési technikák beemelése a tanmenetekbe Hagyománnyá vált iskolai projektek megszervezése A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekttanulási forma Tréningmódszerek alkalmazása a tanulásszervezésnél

4.

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓKAT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Az óvoda otthonos világa után a gyermekek egy része megpróbáltatásként éli meg az iskolai életet, a merevebb keretekhez nem tud alkalmazkodni. Az alkalmazkodási zavarok nem oka, hanem elindítói a tanuló elszigetelődésének. Az iskola pedagógusainak megnyilvánulásai, a problémák kezelésének módja döntő abból a szempontból, hogy az alkalmazkodási nehézségből valódi hátrány alakul-e ki, vagy környezete segítségével a gyermek képes leküzdeni a kezdeti gondokat. Az iskolai élet leginkább neurotizáló tényezői: az egyéni különbségek figyelmen kívül hagyása, a gyermekekkel szemben megnyilvánuló türelmetlenség, túlzott elvárások, a teljesítmény mindenek elé helyezése, szeretetmegvonás, az iskola intoleráns értékelési rendszere, az alsó tagozat szakosított rendszere, gyakori tanárváltás, stabil kötödések hiánya, rutinpedagógia, az oktatás és a nevelés arányának eltolódása az előbbi felé. A gyermek magatartásának megfigyelése támpontot ad a pedagógusnak hogyan közelíthet hozzá, hol kezdje vele a foglalkozást. A megfigyelés szempontjai: motiválhatóság, a figyelem felkelthetősége, irányíthatóság, feladattűrés, feladattartás, érdeklődés vagy közömbösség a társas kapcsolatokban, együttműködés, tolerancia a társakkal, nyugodtság vagy kifejezett mozgékonyság, esetleges agresszió A beilleszkedési magatartási zavarok leküzdésében a szülő és az iskola azonos szemlélete, közös törekvései vezetnek sikerre.

40


Elfogadó, türelmes odafordulás, kortársak pozitív irányú befolyásolása segíthet. Önmagához viszonyított értékelés, mely biztató, fejlesztő irányú, és a pozitívumok kihangsúlyozásával történik. A gyermek fejlettségének megfelelő követelmények, elvárások, melyek személyre szabottak és nem egy külső norma részei. A fejlesztés során következetesen alkalmazott differenciálás (osztály, csoport, egyéni) módszerekben és az eszközváltásban is megnyilvánul. Lehetőségteremtés a gyermek számára az önkifejezésre, értékei kibontakoztatására: a tehetség felkarolására, a kreatív képességek fejlesztésére. A sorozatos tanulási kudarccal küzdő gyermek önértékelésében gyenge, lelkileg sérült, sikertelen felnőtt válhat. Az állapotot gyakran kísérik pszichoszomatikus tünetek: asztma, allergia, enuresis (ágybavizelés), bőrpanaszok stb. Pedig a tanulási sikertelenség nem megfordíthatatlan hátrány, hanem megelőzhető, elkerülhető. A beilleszkedési, magatartási zavarok már következményesen, másodlagosan kialakuló tényezők a tanulási nehézséggel küzdő gyermek életében. Megelőzésükben, illetve a már meglévő tünetek csökkentésében, leküzdésében az iskola légkörét kialakító pedagógusok és a folyamatba bevont szakemberek felelőssége vitathatatlan.

5.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A tanulók képességeinek célzott fejlesztése éppen azokat az okokat hivatott megszüntetni, amelyek a gyengébb teljesítményt létrehozták. Emiatt a képességfejlesztő eljárások alkalmazása kulcsfontosságú elem a program sikeressége szempontjából. A fejlesztő munka megalapozása, diagnosztizáló eljárások: mozgásfejlettséget vizsgáló eljárás, dominancia vizsgálat, logopédiai vizsgálatok, Marositsné-féle diszlexia-veszélyeztetettség felmérésére szolgáló gyorsteszt, DPT-teszt (téri percepció fejlettsége), Edtfeld-teszt (téri pozíció észlelése), emberalak-ábrázolás, családrajz, Meixner-féle olvasás-, szókincs-, írásvizsgálat. A képességfejlesztő munka megvalósulásának színterei

41


Tanórán, osztálykeretben: a képességfejlesztő feladatok beépítése az órába, a fejlesztendő feladatok és a megtanítandó ismeretanyag integrálása, egybeszerkesztése, differenciált foglalkoztatás csoportmunkával, egyéni feladatadással. Kiscsoportos vagy egyéni foglalkoztatáson: logopédia, mozgásfejlesztés, beszédfejlesztés, figyelem, percepció, emlékezet, gondolkodás fejlesztése, diszlexia prevenció, diszkalkulia terápia, diszlexia reedukáció. Délutáni foglalkozás keretében a fejlesztő játékok beépítése a tevékenységbe. A fejlesztési terv elkészítése Mit tud? – Ez jelenti a kiindulópontot, az alapot a fejlesztéshez. Mit nem tud? – A lépcsőfokok az előrelépéshez.

A tehetséggondozás folyamata: Tehetség felismerése, figyelembe vétele lehetőségek felajánlása szabad választás biztosítása segítség felajánlása a választáshoz a szabad változtatás lehetősége a képességek egyenrangúsága a tehetség kibontakozásához szükséges környezeti, eszközi és anyagi feltételek megteremtése Módszerek: A tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása A tanuló egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezet kialakítása A tanuló egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási módszerek kialakítása Technikák az idő-, munka- és tanulástervezés fejlesztésére: strukturálás, rendszerezés, problémamegoldás, időkezelés fejlesztését célzó technikák és eszközök. A tanulótípusok, tanulási stratégiák, tanulási stílusok feltárása A tanulótípusok, tanulási stratégiák, tanulási stílusok feltárását célzó eljárások alkalmazása Hosszú távú célunk: Egyéni fejlesztési napló vezetése minden diákról. Alkalmazott eszközök és módszerek:

42


Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, differenciált, projekttanulási forma Interaktív – reflexív tanítási technikák. Területei: Tanítási órák alatt: differenciált feladatok adása az önálló tanulás módszereinek elsajátíttatása, fejlesztése, melynek során a gyermek megtanul önállóan tanulni, gondolkodni, véleményt alkotni, kreativitását kibontakoztatni segédeszközök használatának megtanítása / gyűjtőmunka, kutatómunka, könyvtárhasználat/ kiscsoportos tanulásnál csoport szervezésével, csoport irányítása tantervi tartalmat elmélyítő, széles látókört biztosító órai tananyag fejlesztő programok felhasználása digitális pedagógia mozgáskultúra zenei képességek fejlesztése Tanórán kívül célunk minél szélesebb körű szabadidős tevékenységek megszervezése: szakkörök, klubok, kézműves foglalkozások, táncház, iskolai és helyi rendezvények hagyományok ápolása, művészeti szakkör, népi tánc, kézműves szakkör, drámajátékok mozgáskultúra zenei képességek fejlesztése Fejlesztendő kompetenciaterületek: Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek), Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség Önálló tanulás Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége,

43


A személyre szabott fejlesztési terv elkészítése és megvalósítása három periódusból áll:

A jelen állapot leírása a vizsgálóeljárások alapján. A tanuló jelen állapotának vizsgálata egyrészt a teljesítményelemzés szempontjaira, másrészt a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó jellegzetes viselkedési megnyilvánulásokra irányul. A tipikus hibákból a fejlesztőpedagógus bizonyos funkciók zavarára következtet, behatárolja azokat a területeket, amelyek a teljesítménydeficitért felelősek.

Fejlesztő feladatok tervezése és megvalósítása A fejlesztést a tanulók iskolából történő szelektálása nélkül kell megvalósítani, az intézményen belül elérhető szervezeti keretek kihasználásával. A fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. Nem tananyagot dolgoztat fel, nem korrepetálja a tanulót, hanem olyan alapkészséget fejleszt, amely javítja az iskolai teljesítményt. A feladatok megválasztása a fejlesztendő alapfunkció függvényében, a feladatok nehézségi foka, ütemezése pedig a kiinduló állapotnak megfelelően történik.

Visszacsatolás egy-egy fejlesztési ciklus végén. A tanuló fejlődésének nyomon követése kiterjed a teljesítmény és a beilleszkedés jellemzőire. A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS IRÁNYAI, FŐ TERÜLETEI a.) Mozgásfejlesztés Nagymozgások: alapmozgások, mozgásutánzás, egyensúly, szem-kéz, szem-láb koordinációja, ritmikus mozgássorok reagáló képesség, mozgásváltás jelre.

44


Finommozgások: manuális tevékenységek (építés, illesztés, kirakás, formázás), formautánzás, reprodukció ábrázolási technikák egyre szűkülő határokkal lendületes kézmozgást elősegítő gyakorlatok. b.) Beszéd és kommunikáció fejlesztése A beszédfejlesztő munka feladata a beszédhibák, beszédzavarok javításán túl a kommunikáció fejlesztése, mely a teljes személyiségfejlődésre is kihat. A tanulási nehézségek hátterében gyakran általános nyelvi hiányosságok állnak. Nonverbális kommunikáció, beszédmotorika, beszédritmus, beszédértés, beszédindíték, beszéd formai és tartalmi oldala. c.) Olvasás fejlesztése Előgyakorlatok: vizuális, akusztikai megkülönböztetési gyakorlatok. Olvasógyakorlatok: betűkapcsolások, értelmetlen szótagkapcsolások. Értő olvasás segítésére: értelmes szavak (szükséges sorrend betartással), mondatok, összefüggő mondatok, történetek, mesék. Olvasási tempó javítása, hibátlan olvasásra törekvés. d.) Nyelvi ismeretek fejlesztése A nyelvi tudás rendszerében az ismeretek egyik csoportja az anyanyelv szerkezetével, másik csoportja a nyelvtani szabályokkal kapcsolatos. Hangtani gyakorlatok: magánhangzók időtartama, magánhangzók találkozása, mássalhangzók időtartama, mássalhangzók találkozása, 45


a j hang jelölése kétféleképpen. Szótagolás Igeidők A mondat: mondatkezdés, írásjelek, egyszerű mondat, több összefüggő mondat, bővített mondat tárggyal, birtokos jelzővel, határozók használata, összetett mondat, alá-és mellérendelés.

e.) Az írás fejlesztése Folyamatosan fejlesztendő az írás iránya, külalakja és tartalma. Ez magában foglalja a kéztartás, ceruzafogás, ritmus, lendület, tempó, egyenletes mozgás-kivitelezés, sorkövetés, betűnagyság, dőlésszög, szabályos betűforma kialakítását. Az írás eszközszintű használatáig minden gyermeknek akkor kell eljutnia, amikor arra egyéni adottságai képessé teszik. f.) Téri tájékozódás, téri orientáció Testséma: testrészek ismerete, tájékozódás saját testen. Lateralitás, oldaliság: saját testen adott, állandó és változó helyzetben, Térben: viszonyfogalmak használata állandó helyzetben, viszonyfogalmak használata változó helyzetben. Síkban: függőleges, vízszintes síkban (földön, szőnyegen), 46


behatárolt síkon (asztalon, lapon), kis méretben (könyvben, füzetben, hármas vonalközben). g.) Figyelem fejlesztése Vizuális, auditív, koncentrációs készség, figyelem tartósságának erősítése, terjedelmének bővítése, lényeges információ kiemelése, figyelemmegosztás képessége. h.) Észlelés fejlesztése Vizuális: színfelismerés, Gestalt-látás, alak-háttér differenciálása, alakkonstancia, rész-egész felismerése, formareprodukció, formák megkülönböztetése, azonosítása. Auditív: akusztikus ingerek differenciálása, inger irányok felismerése, magas-mély, illetve hosszú-rövid hang megkülönböztetése, zöngés-zöngétlen mássalhangzók differenciálása, hallási sorrend megjelenítése, szó, szótag és fonéma kihallása az adott közegből. Taktilis: tárgyak felismerése tapintással, tenyérre, testre rajzolt formák felismerése. Kinesztetikus: izomérzékelés mozgásos helyzetekben, adott forma testtel való megjelenítése. Emlékezet: Vizuális, auditív, szeriális emlékezet valamennyi észlelési élményhez kapcsolva. Gondolkodás: 47


főfogalmak alá sorolás, csoportosítás, osztályozás, rendezés, összefüggések felismerése, szabályok felismerése, magyarázat, következtetés megfogalmazása, analógiák alkalmazása, problémamegoldó gondolkodás. Területei, színterei: szoros kapcsolat az óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; lehetőség szerint kis létszámú első osztályok indítása; szakértői vélemény alapján a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól; A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; a tanulószoba; egyéni foglalkozások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; segítségnyújtás a szülőknek nevelési gondjaik megoldásához; a beilleszkedést segítő szabadidős programok szervezése.

6.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A pedagógiai program morális alapelvei rögzítik: "A gyerek ember, ... akivel nevelői tudatával nem történhet olyan, ami őt kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel szemben." Fenti tételből kiindulva minden nevelőnek, de elsősorban az osztályfőnöknek feladata: A gyereket veszélyeztető vagy számára valamilyen hátrányt jelentő tényező feltárása anyagi háttér mentális okok (pszichológiai, pedagógiai) morális háttér A szakszerű és azonnali reagálás Szoros kapcsolat az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel ifjúságvédelmi felelős

pszichológus

iskolaorvos

iskolavédőnő

48


szülői támogatók

rendőrség

családsegítő

vöröskereszt

nevelési tanácsadó

egyházak

önkormányzat (gyámügy)

Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel (család, gyermek, kollégák) A családok segítésének módjai: családlátogatás, fogadó óra (tanácsadás, beszélgetések) segélyek (tankönyv-, nevelési-, és rendkívüli segély, étkezési hozzájárulás, használt ruhák, játékok, könyvek, tankönyvek cseréje) speciális programok (filmvetítés, előadások) közös szabadidős programok (szülők, gyerekek, tanárok) méltányosság a családok iránt (tankönyvrendelés, sport- és taneszközök, kirándulások szervezése) A gyerek segítésének módjai: figyelem, empátia, tolerancia támogatás a tanulásban (fejlesztő foglalkozás, korrepetálás, napközi) pszichológiai segítség

tanári team

szocializáció

osztályfőnök

A kollégák közötti kapcsolattartás

pszichológus

pártfogó

ifjúságvédelmi felelős

7.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

Az iskola minden évfolyamán több alkalommal osztályfőnöki órán és a tanítási órákon is foglalkozunk a tanulási módszerekkel, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azokat tanulóink.

49


A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelő vagy nem célszerű formában tanuló diákokkal és szüleikkel a gimnáziumi időszak elején elbeszélget az osztályfőnök vagy az érintett pedagógusok. Minden körülmények között felhívjuk a szülő figyelmét a problémára a sikeres együttműködés érdekében. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának másik formája a korrepetálás. Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ezeket a foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, vagy – anyagi fedezet hiányában szükség esetén – önköltséges formában is végezhető.

8.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Céljuk: - segíteni azon tanulók -

beilleszkedését az iskolai környezetbe ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését

akik

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek átmenetileg hátrányos helyzetűek áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Felzárkóztató programok szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Tehetséggondozó programok szervezése Táborozások, kirándulások, országjárások, tanulmányutak bel- és külföldön Bemutatók, művészeti délutánok, gálaestek Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel 50


A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Táborozási hozzájárulások Ösztöndíjak Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon

9.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Az intézmény a jogszabályok által meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel és a minimális taneszköz igényt meghaladó taneszköz állománnyal rendelkezik. A pedagógiai program végrehajtását segíti: könyvtár (könyvek, videofilmek, CD-k, folyóiratok, tanulók részére fénymásolási lehetőség) természettudományi labor (kémia) internetes számítástechnikai szaktantermek (2 db) sportolási lehetőségek, sportköri programok (tornaterem, tanuszoda, konditerem, sportudvar, játszótér) nyelvi labor. A TÁMOP 3.1.4 ill. a TIOP 1.1.1 pályázatokból származó eszközök: TÁMOP 3.1.4. bevont pedagógusok laptopjai TIOP 1.1.1 tanulói laptopok (75 db) TIOP 1.1.1 számítógépek, projektorok, interaktív táblák Digitális tananyagok Kompetencia alapú tankönyvek IKT eszközök Nyomtatók Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök Írott ABC (kis és nagybetűs) falikép Báb készlet Hívóképek Magyar irodalom történeti térkép Hogyan írjam? (falikép) Stílustabló (falikép) A szavak alakja és jelentése (falikép) A szó (falikép) Az igék (falikép)

Az igenév (falikép) A mondat (falikép) Az állítmány fajtái (falikép) A teljes hasonulás (falikép) Faliképek a beszédfejlesztéshez Kirakható tanítói betűkészlet Kép és szókártya gyűjtemény Képes betűkártyák Magyar Értelmező k. Szinonimaszótár Idegen szavak és kifejezések Magyar helyesírási szótár 51


Magyar közmondások, szólások Magyar közmondások, és közmondásszerű szólások Tanulói szókártya (doboz) Alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Geometriai falitablók sorozat (1 db) Matematikai falitablók sorozat (1 db) Tanítói dem. jelkártya (1db) Tanítói dem.számkártya (1db) Dem számegyenes (1db) Tanári számegyenes (1db) Törtek dem. készlet (tanítói) (4db) Vonalzókészlet (3db) Karosmérleg (1 db) Súlysorozat (1 db) Űrmérték (1 db) Mértani modellező készlet (1db) Tanulói mértani modellező készlet (13 db) Síkmértani modell készlet (1db) Tanulói modell készlet (14 db) Geometriai formák eá. (1 db) Geometriai műanyag dem testek (1 db) Szétszedhető dm (1 db) Üveges mértani testek (1db) Oktatótabló sorozat (1db) Méterrúd (3db) Táblai vonalzó (egyenes) (12 db) Táblai vonalzó háromszög (1db) Táblai körző (3 db) Táblai szögmérő (3 db) Karos mérleg (1 db) Súlyok Szétszedhető dm3 ( 2 db) Számkártyák (elsős) (64 db) Számegyenes (elsős) (29 db) Diasorozat (18 db) Mértani testek (lemez) (9 db) Lyukastábla (50 db) Négyzetméter (2 db) Nagy számegyenes (1 db) Demonstrációs órák Színes rúd (fehér) (500 db) Méterrudak Számkártya sorozatok

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök Burgonyabogár (1db) Tülkösszarv (1db) Hőmérő (14db) Nagyító (10 db) Terepasztal +tárgyak (1db) Szem (1db) Tanulói kísérleti doboz (33 db) Tanári kísérleti tálca Borszeszégő Térkép (14 db) Közlekedési társasjáték (20 db) Iránytű (kicsi) (8db) Állatok világa (3 db) Földgömb (1 db) Juhlábfej (1db) Béka (2 db) Növények világa Mérőpohár Kémcső, kémcsőfogó, kefe Termések Rovartest tagoltsága Cukorrépa feldolgozása Alumíniumgyártás Vas- és acélgyártás Hazánk főbb talajtípusai Egészségügyi doboz Természetismeret diasorozat (4. osztály) Alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök Ritmus és betűkottás olvasókészlet (10 db) Cintányér (6db) Triangulum (12 db) Kisdob (1db) zenehallgatási anyag 1 .osztály (5db) 2. osztály (4db) 3. osztály (4 db) 4. osztály (4 db) Dob (3 db) Ritmus és dallamhangszerek (1db) Falitabló (20 db) 52


Bábparaván (nagy (1db) Bábparaván (kicsi) (1db) Ujjbáb (23 db) Kesztyűbáb sorozat (1 db) Metronom (1db) Hangoszlop (1 db) Zenei jelzések (1db) Ritmustáblák (egyszál) (1 db) Ritmustáblák (többszál) (1db) Ritmikai applik.kártyák (1db) Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Diapozitívek Önarcképek, csendéletek, tematikus festmények Tematikus gyermekfestmények, rajzok Fényes Adolf: Mákoskalács Rippl-Rónai J.: Vörössapkás önarckép Koszta J.: Tanya Szőnyi I.: Este Munkácsy M.: Ásító inas Mednyánszky L.: Mocsaras táj Ferenczy K.: Kődobáló fiúk Ferenczy K: Tyúketetés Glatz O.: Birkózók Csontváry K.T.: Viharos Hortobágy Kmetty J.: Csendélet Berény R: Gordonkázó Mányoki Á.: II. Rákóczi F. arcképe Magyar Népművészeti fazekasmunkák, festett bútorok, Testek: téglatest, kocka, kúp Rajzállvány (1 db) Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Olló (40 db) Kés (40 db) Vonalzó (40 db) Mintázó eszközök (20 db) Faépítő (10 db) Szövőkeret (30 db) Az alsós testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Babzsák (20 db) Ugrókötél (20 db) Kislabda (20 db) Tornapad (3db) Tornazsámoly (6db) Medicinlabda (10 db) Karika (20 db) Jelzőszalag (10 db) Ugrószekrény (1 db) Dobbantó (1 db) Tornaszőnyeg (4 db) Bordásfal (10 db) Mászókötél (5 db) Mérőszalag (1 db) Roller (TSMT Gördeszka (TSMT) A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök Térkép (magyar irodalom története (4 db) Írói arcképsorozat (magyar) (2 db) Írói arcképsorozat (világirodalom) (1 db) Fali tablók (13 db) Hogyan írjam? Szövegvilág Stílustabló Hangtan A szavak Hangalakja és jelentése A szó Az igék Az igenév A mondat A teljes hasonlás A szavak szerkezete Magyar nyelvemlékek Nyelvcsaládok Magyar értelmező kéziszótár (5 db) Magyar szinonima szótár (5 db) Helyesírási kéziszótár (5 db) Életrajzi lexikon (5db) Magyar szófejtő szótár (2 db) Néprajzi lexikon (2db) Helyesírási szabályzat és szótár (20 db) Hanganyag (kazetta, CD) Népdalok, népmesék János vitéz

Gumilabda (20 db) 53


Mitológiai történetek Népballadák Arany: Toldi Egri csillagok (részletek) Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor,Arany János, Jókai Mór művei Halotti beszéd és könyörgés Ómagyar Mária – siralom Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső versei József Attila, Radnóti Miklós versei XX. századi klasszikus magyar szerelmes versek Megzenésített versek Videofilmek Magyar népmesék Ludas Matyi Egri csillagok Janus Pannonius emlékére A Corvinák Szent Péter esernyője Liliomfi A felvilágosodás A reformkor Petőfi percei Egy magyar nábob Kárpáthy Zoltán A kőszívű ember fiai Légy jó mindhalálig Móricz élete Nyugat A fiatal József Attila Ábel a rengetegben A balladák költője: Arany Barbárok Erőltetett menet Jókai varázsa Julianus barát 1-2. Valahol Európában Vízkereszt vagy amit akartok Könyvek Népmesegyűjtemények (5db) Magyar szólások és közmondások (O. Nagy Gábor (5 db)

Kaposi László: Drámafoglalkozások (5db) Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? (5db) A Pál utcai fiúk (30 db) Egri csillagok (30 db) Szent Péter esernyője (30 db) Légy jó mindhalálig (30 db) A kőszívű ember fiai (30 db) Magassy László: Leíró magyar nyelvtan (5 db) Egyéb eszközök Tánc, dráma (hangosított diasorozat) Fogalmazás (diasorozat) A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek: Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A tatárjárás Magyarországon 1241-42 A Föld népei a XIV –XV. században Magyarország 1526 –1606 Európa a XIV-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században Európa a XVII.század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén A Föld népei a XVI-XVIII. században Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. század második felében Európa 1815 – 1849 Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830 –1914 Az Osztrák – Magyar Monarchia 1914ben 54


A Tanácsköztársaság honvédő harcai Európa II. világháború idején Hazánk felszabadulása Videokazetta: Az ókori Egyiptom Egyiptomi hétköznapok A piramisok A kínai Nagy Fal Az ókori Hellász Görögország Az ókori Róma A Colosseum Honfoglalás, állapalapítás Élet a középkori Európában Céh: inas – legény – mester Hunyadi János Mátyás király A lovagok, a Hunyadiak Mátyás országa Mohács Nagy Szulejmán és kora A Rákóczi szabadságharc A francia forradalom Reformkor I-II. rész A kiegyezés Oroszország a cártól Sztálinig Versailles A II. világháború Egyéb: Diapozitív sorozat az ált. iskolai történelem tanításához (5-8.o.) A magyar államcímer története (falitérkép) Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falitérkép) A középkori társadalom (falitérkép) A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök Magnó Színes TV Írásvetítő, tematikus fóliák Hangkazetták Kétnyelvű szótár (közepes, kicsi) Eredeti újságok

Országismereti könyv Németország atlasz Dalos kazetta Szóképek Szókártyák Nyelvtani táblázatok Falitablók Gyenge ige ragozása A névelő Erős ige ragozása Időbeli, módbeli segédigék Az elöljárószó Személyes névmás ragozása A főnév ragozása A birtokos névmás A melléknév ragozása A főnév szótári alakjai Kinderthemen I-IV (munkatankönyv, hangkazetta) Ping-Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) Grüssz dich (I-II.) tankönyv Deutschmobil II. (tankönyv) Ich helfedir (2-8. Nyelvtani feladatgyűjtemény) Országismereti fóliák Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök Project 2 tanári kézikönyv Project 1-2 hangkazetták You and me tankönyv, munkafüzet, hangkazetta Angol nyelvkönyv szakosított tantervű ált. isk. 4.-6.-7. Dr Budai L.: Steps Oxford Childrens Picture Dictionary Oxford Elementary Children S Dictionary Oxford English Dictionary Oxford Basic English Dictionary Project Video Activity Book Basic English Grammar Exercises Ann W: P.E.T. and P.E.T. Tests David Newby: Grammar for Communication Besnyi E: Enterleen 55


Counting Book Angol nyelvi agymozgató Szólalj meg bátran angolul 165 ötlet nyelvtanárok számára Angol-magyar kisszótár Magyar-angol kisszótár Kiegészítő olvasmányok Stage 1-6 Magnó Videokazetták (4) Országismereti könyvek (3) Szóképek készlete Szókártyák készlet New Project 1. 2.(tankönyv, munkafüzet, tanári kézikönyv, hangkazetta, videokazettához, tanári könyv a videóhoz) Matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Térmértani készlet ( építhető tesztek ) - 6 doboz Tanári mértani modellező készlet - 1 db Tanulói mértani modellező készlet - 13 db Tanári síkmértani modellező készlet - 1 db Tanulói síkmértani modellező készlet 15 db Tanulói síkmértani modellező készlet 15 db Dienes-készlet ( számrendszerekhez ) - 1 db Négyzetméteres lap - 1 db Fa körző - 4 db Műanyag körző - 2 db Műanyag hosszú vonalzó - 4 db Műanyag háromszög vonalzó ( 2x4 ) - 8 db Műanyag szögmérő - 1 db Fa szögmérő - 3 db Vonalzókészlet ( 5 db-os ) - 3 db Készlet a törtek tanításához (tanulói) 15 db Tanári számegyenes - 2 db Karosmérleg - 1db Súlysorozat - 1 db

Geometriai formák előáll. (egységcsomag) - 1 db Műanyag henger - 3 db Műanyag kocka - 6 db Műanyag téglatest - 2 db Műanyag geom. demonstrációs testek - 2 készlet Üreges mértani testek beosztással - 1 db Szétszedhető dm3 - 4 db Űrmértékek - 2 sorozat Térfűző logi-sor - 2 db Polydron készlet - 2 db Filccel írható összetekerhető négyzethálós tábla - 3 db Kerület- és területszámítás falitabló - 2 db Testek felszíne, térfogata falitabló - 1 db Matematikai falitabló sorozat (mért.egys., fv-ek, gom. transzf., algoritmus) - 1 sorozat Geometriai falitablók sorozat (szögpárok, síkidomok, testek) - 1 sorozat Oktatótabló sorozat (prímsz., koord. r. , tizedes törtek) - 1 sorozat Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Alapvető eszközök Pentium típusú számítógépek Monitor (SVGA) Billentyűzet (magyar nyelvű) Egér CD, DVD meghajtók CD, DVD írók Hangkártya + hangfal Modemk Tintasugaras nyomtatók Laser nyomtatók Kiegészítők CD lemezek Floppy lemezek Nyomtató festék, toner Memória bővítések Alapvető szoftverek 56


Windows 98, vagy XP Office 2003, vagy 2007 Szoftver az Internet használatához Hálózat kiépítése esetén Hálózati kártyák Hálózati szoftver Szoftver az Internet hálózati alkalmazásához A természetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök Hőmérő Iránytű Tájoló Prizma Terepasztal Talajvizsgáló láda Kislaboratórium Tellúrium Csillagászati éggömb Naptárkeretes földgömb Szétszedhető földmodell Kőzetgyűjtemény Ásványgyűjtemény Csillagászat transzparens sorozat Környezetismeret transzparens sorozat Környezetismeret diapozitív sorozat Hegységek keletkezése – oktatótábla Vulkánok – oktatótábla Kőzettan – oktatótábla Szélrendszerek – oktatótábla Turistatérképek Kárpát – medence domborzata térkép Kárpát – medence dombortérkép Föld felszíne térkép Föld felszíne dombortérkép Föld éghajlata térkép Föld csapadéktérképe Föld természetes növényzete térkép Európa domborzata és vizei térkép Magyarország domborzata és ízei térkép Tanári applikációs készlet Tanulói applikációs készlet Magyarország kultúrflórája – színes atlasz

Almafa virága (modell) Burgonya virága (modell) Cserebogár fejlődése (műgyantában) Rovartest tagolódása (doboz) Sertés koponya Sertés lábfej Szarvasmarha koponya Szarvasmarha lábfej Ló koponya Ló lábfej Fogtípusok gyűjteménye Kutya koponya Macska csontváz Patkány csontváz Veréb csontváz Madár szárnya és tolla (doboz) Az erdő életközössége (falitabló) Tűlevelűek és cserjék (falitabló) Lombos fák (falitabló) Gombák (gipszmodellek) Agancs (őz) Sün (kitömött állat) Héja (kitömött állat) Fülesbagoly (kitömött állat) Varjú (kitömött állat) A vízpartok, vizek élővilága (falitabló) Folyók élővilága (falitabló) A vizek egysejtű élőlényei (dombortabló) Férgek(dombortabló) Puhatestűek (dombortabló) Ízeltlábúak (dombortabló) Halak (dombortabló) Békák (dombortabló) Hal csontváz (műgyantában) Béka csontváz (műgyantában) Béka belső szervei (folyadékos készítmény) Béka fejlődése (folyadékos készítmény) Hal belső szervei (folyadékos készítmény) Légzőszervek (folyadékos készítmény) Tavikagyló belső szervei (folyadékos készítmény) Rák tagolt váza (doboz) Mező életközössége (falitabló) Füves rétek életközössége (falitabló) Kifejlés (műgyantában) 57


Gyík csontváz Gyík belső szervei (folyadékos készítmény) Vakondok (kitömött állat) Hörcsög (kitömött állat) Egerészölyv (kitömött állat) Mezei nyúl koponya Kis növényhatározó (könyv) Kis állathatározó (könyv) Környezetünk védelme (diasorozat) Erdővédelem (diasorozat) Védett állatok (falitabló) Veszélyeztetett állatok (falitabló) Környezetszennyezés (falitabló) Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök Elsősegélynyújtó láda Környezetvédelmi DEMO –TESZT kísérleti készlet Környezetvédelmi mobil labor Környezetszennyezés – falitabló Drog - falitabló Dohányzás - falitabló Alkohol -falitabló AIDS - falitabló Nemi betegségek - falitabló Hepatitis - falitabló Paraziták - falitabló Videofilmek: Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel Ép testben ép lélek A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Whatstone-híd (1 db) Vízturbina (2db) Gőzhenger modell (2db) Kétütemű robbanómotor-modell (2db) Négyütemű robbanómotor-modell (1db) Centrifugagép (2db) Logarléc (1 db) Mikroszkóp (1db)

Optikai pad (2 db) Könnyen mozgó kiskocsi (1 db) Hangvilla (1 db) Hármas csigasor (1 db) Kétcsövű ballisztikai pisztoly (1 db) Talajhőmérő (1 db) Magdenburgi félgömb (1 db) Demonstrációs ellenállástábla (1db) Indukciós tekercspár (1 db) Mágnesrúd fatokban (1 db) Háztartási mérleg (1 db) Súlysorozat (1 db) Tömegminta – sorozat (1db) Kétkarú emelő (fém) (10 db) Karosmérleg (tanulói) (10 db) Tolóellenállás (3 db) Dugaszos ellenállás (1 db) Hőtani készlet (4 db) Mechanikai tanulókísérleti készlet (5 db) Elektromosságtani tanulói készlet (3 db) Fénytani tanulói készlet (1db) Karosmérleg (tanári) (1db) Változó feszültséget bemutató eszköz Részecskemodell Centrifugális erő bemutatására alkalmas eszköz Vákuumcső Színkorong Merülő forraló A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök Mikroszkóp Mikroszkópi lámpa Metszetkészlet Trópusi esőerdők élővilága (falitabló) A Föld vadon élő állatai –( térkép) Rendszertani oktatótáblák Sejtek, szövetek - (falitabló) Baktériumok -(falitabló) Domborított faliképek: zoológiai sorozat Domborított faliképek: anatómiai sorozat Domborított faliképek: az ember szaporodása sorozat Emberi torzó Emberi csontváz 58


Gerincoszlop modell Csípőízület (műgyantába ágyazott) Térdízület modell Emberi belső szervek – nagyméretű falitabló Fogmodell Bőrmodell Emberi fej keresztmetszet Agymodell Szemmodell Fülmodell Tüdőmodell, szívvel, gégével Vesemodell Idegrendszer modell Emésztőrendszer modell A pete osztódása, modellsorozat Anatómia - transzparens sorozat Anatómia – diakép sorozat Távoli tájak élővilága - diakép sorozat Falitablók: Asztma, Szívinfarktus, Bőrrák, Tuberkulózis, A rák, Hipertónia, Fertőző gyermekbetegségek A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök Laboratóriumi eszközök Kémcső (100 db) Oldalcsöves kémcső (20 db) Főzőpohár 50 ml-től 250 ml-ig (20-20 db) 300 ml-től 500 ml-ig (5-5 db) 1000 ml-es (1 db) Lombik 50 ml-től 250 ml-ig (20-20 db) Ennél nagyobb (5 db) Frakcionáló lombik 250 ml-es (5 db) Erlenmeyer lombik, különböző méret (20 db) Gázfejlesztő készülék (5 db) Óraüveg különböző méretben (30 db) Üvegtölcsér különböző méretben (10 db) Üvegkád (3 db) Borszeszégő (10 db) Vasháromláb (10 db) Agyagos drótháló (10 db) Kémcsőfogó (10 db) Csipesz 115 mm krómnikkel (2 db) 45 mm krómnikkel (2 db) fémcsipesz (10 db)

Vegyszerkanál, fém (5 db) fém, spatulával (5 db) Hoffmann-féle vízbontó készülék (1 db) Vasállvány (3 db) Vasállványhoz kémcsőfogó (5 db) lombikfogó (5 db) Táramérleg súlysorozattal (1 db) PH – mérő készülék (1 db) Modellek Kallotta molekulamodell (1 garnitúra) Molekulamodell mágneses (1 garnitúra) Pálcika modell (3 garnitúra) Mágneses atommodell (3 garnitúra) Periódusos rendszer falitábla (2 db) Kémiai oktatótáblák Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav –bázis reakciók Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Peptid-kötés Falitablók Az atomok elektronvonzó képessége (1 db) Fémek jellemerősségi sora (1 db) Az első 20 atom elektronszerkezete (1 db) Az első 20 atom elektronszerkezete (1 db) Elektronhéjak kiépülése (1 db) Nagy kémikusok arcképei ( 1 sorozat) SI alapmennyiségei 2 db-os (1 sorozat) Kristályrács- típusok Nátrium-klorid (1 db) Grafit (1 db) Gyémánt (1 db) Rácsszerkezetek (1 db) Kovalens kötések (1 db) Gyártástechnológiák Kőolaj-feldolgozás (1 db) Alumíniumgyártás (1 db) Vasgyártás (1 db) Salétromsav gyártása (1 db) Kénsavgyártás (1 db) Ammóniaszintézis (1 db) Videókazetták Szerkezet és funkció Egyszerű anyagok és keverékek 59


Anyag és változás Kémiai változások törvényszerűségei Atomok, molekulák és a kémiai változások Vegyületek Ionok Savak, bázisok és a közömbösítés Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula A víz egy csodálatos nyersanyag A konyhasó Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst az alumínium Az év fém a vas Lidércfény a nitrátos vizek Kénsav a felhőből és a gyárból Szabadon és kötve Timföldolvadék elektrolízise Timföldgyártás Láss, ne csak nézz! Miből lesz? – műtrágya levegőből és földgázból földgázból és kőolajból műanyag mészkő és cement Írásvetítő transzparens sorozat a kémia tanításához A földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök A földtörténet korbeosztása – oktatótábla A Föld országai térkép A Föld népsűrűsége térkép A Föld mezőgazdasága térkép A Föld bányászata és ipara térkép Tanári földgömb, politikai Afrika dombortani térképe Afrika országai térkép Afrika gazdasága térkép Ausztrália és Óceánia domborzati térképe

Észak – Amerika domborzati térképe Észak – Amerika gazdasága térkép Dél – Amerika domborzati térképe Ázsia domborzati térképe Észak – Európa domborzata térkép Nyugat – Európa domborzata térkép Dél – Európa domborzata térkép Közép – Európa domborzata térkép Európa klíma és vegetációs térképe Európa országai térkép Európa ipara térkép Európa bányászata térkép Európa mezőgazdasága térkép Az Európai UNIÓ térképe Magyarország domborzata és vizei térkép Magyarország közigazgatása térkép Észak – Magyarország gazdasága térkép Észak – Alföld gazdasága térkép Dél – Alföld gazdasága térkép Észak – Dunántúl gazdasága térkép Dél – Dunántúl gazdasága térkép Budapest és környéke gazdasága térkép Afrika, Ausztrália és Óceánia transzparens sorozat Amerika transzparens sorozat Ázsia transzparens sorozat Távoli földrészek – diakép sorozat Európa - diakép sorozat Magyarország - diakép sorozat Magyarország - transzparens sorozat Az ének tanítását segítő felszerelések és taneszközök Ritmushangszerek Nagy zeneszerzők arcképcsarnoka (2 db) Zenei jelzések (3 db) Ritmuskártyák – egyszólamú (2db) Ritmuskártyák – több szólamú (2db) Applikációs kártyák (2 db) Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához CDsorozat (14 db CD) Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (könyv) (20 db) Kodály Zoltán: Ötfokú zene I. II.III. IV. (1-1 db) CD-s magnó ( 1 db) 60


Rajeczky B.: Magyarország zenetörténete A rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Műanyag, átlátszó kocka, tégla Táblai körző Demonstrációs testek (fa, mák, fenyőtoboz) Diapozitívek Őskor Ókor Egyiptom Mezopotámia Görög Római Ókeresztény Román Gótikus Reneszánsz Barokk Klasszicizmus Impresszionizmus Posztimprevizionisták Modern művészet A Pitti Képtár A Kreml kincsei Népművészet Táblai vonalzó Videofilmek (Román stílus, Gótika, Reneszánsz, XIX.,XX.sz.) Lexikonok Művész lexikon Herendi M.: Művészettörténet Beke L.: Műalkotások elemzése Művészeti vizuális nevelés – tanári kézikönyv Stan S.: Az akvarellfestés iskolája Soltra E.: A rajz tanítása A felsős technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Fareszelő lapos (15 db) Fareszelő gömbölyű (15 db) Fareszelő fél gömbölyű (15 db) Kés (15 db)

Vasreszelő lapos (15 db) Vasreszelő gömbölyű (15 db) Vasreszelő fél gömbölyű (15 db) Laposfogó (10 db) Kalapács (15 db) Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db) Kombinált fogó (5 db) Csavarhúzó (15 db) Satu (5 db) Szegecshúzó (15 db) Szegecsfejező (15 db) Forrasztópáka (2 db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Lyukfűrész (10 db) Kézi fúró (amerikáner) (4 db) Lemezvágó olló (10 db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db) Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép (állványos) (1 db) Asztali körfűrész (1 db) A gépek (fali tabló) (3 db) KRESZ-táblák (oktató táblák (1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet (4 db) A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök Ugródomb (1 db) Magasugrómérce fém (1 pár) Magasugró léc (2 db) Maroklabda (20 db) Súlygolyó 3 kg (5 db) Súlygolyó 4 kg (5 db) Tornaszekrény (4 db) Gyűrű (1 db) Gerenda (1 db) Dobbantó (4 db) Tornazsámoly (20 db) Medicinlabdák 2 kg (18 db) 3 kg (9 db) 4 kg (18 db) Ugrálókötél (50 db) Kézisúlyzók 1-2 kg (30 pár) Mászókötél (4 db) Mászórúd (2 db) Kosárlabda (18 db) Kézilabda (55 db) 61


Futball-labda (25 db) Röplabda (12 db) Tornapad 4 m(8db) 2 m(10 db) Szőnyeg 8 m (2 db) 2 m /7db)

KTK készlet (3 pár) Balettrúd (15 db) Rajtgép (5 db) Súlypontemelkedés mérő (1 db)

10. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tarjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A pedagógus – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. A gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében folyamatos és őszinte kapcsolattartásra kell törekedni a szülői ház és az iskola között. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Az iskolahasználók (szülők) közösségének szervezetei Az osztályok szülői munkaközösségei A szülői munkaközösségek választmánya Az iskolaszék A szülők tájékoztatásának formái Szóbeli Iskolai szülői értekezletek Osztálybeli szülői értekezletek Fogadóórák Nyílt tanítási napok Családlátogatás Írásbeli

62


Tájékoztató füzet Ellenőrző könyv Iskolai hirdetőtáblák Körlevél Tájékoztató szórólapok A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok

a.

Szülői értekezletek

Feladata: A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, A szülők tájékoztatása: Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről Az országos és a helyi közoktatás – politika alakulásáról, változásáról A helyi tanterv követelményeiről Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról Az osztályközösség tanulmányi előmeneteléről, neveltségi szintjéről Saját gyermeke tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról A szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé.

b.

Fogadóórák

Feladata: A szaktanárokkal való egyéni találkozás során véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai magatartásáról. A gyermek egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, tehetséggondozás, pályaválasztás, egészséges életmódra nevelés, szabadidő helyes eltöltése, stb.)

c.

Családlátogatás

Feladata: Közvetlenebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel, A gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, Tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.

d.

Nyílt tanítási nap 63


Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, Ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, az ott alkalmazott módszereket, Megfigyelhetik az osztályközösség és saját gyermekül tanórai és órán kívüli tevékenységét. TÁMOP 3.1.4 kötelező feladata a nyílt nap megszervezése a kompetencia alapú oktatás bemutatásáért: szülőknek, fenntartónak, érdeklődő intézményeknek Szoros kapcsolattartás és tájékoztatás egyik módja a szülők részére a fentieken túl az iskolai rendezvényeken és a projektzárókon való részvétel. A szülő értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével vagy az iskolaszékkel. Szülői szerepek az iskola működésében Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: A szülő, mint a szolgáltatás alanya A szülő, mint a nevelési – tanulási folyamat segítője, A szülő, mint az iskolai közélet szereplője. A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: Az idegen nyelv megválasztását, Az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét, A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését, Iskolapszichológus, logopédus, iskolaorvos, védőnő segítségét, Az ifjúságvédelem segítségét, A napközi otthonos, tanulószobai ellátást. Korai ügyelet lehetőségét Általános és középiskolai diákétkeztetést A szülő, mint a tanulási – nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: Az iskola eszközállományának gazdagításában, Az iskola esztétikai arculatának alakításában. Az iskolai farsang megszervezésében A szalagavató, a bankett a ballagás megszervezésében Kirándulások és egyéb rendezvények lebonyolításában 64


A karbantartási és felújítási munkákban A szülő nemcsak segítője, hanem aktív részese is lehet a nevelési – tanulási folyamatnak. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktató – nevelő feladatok sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Ennek színtere lehet: Osztályfőnöki óra, Szülői értekezlet, Szabadidős tevékenységek, Kulturális programok, rendezvények. Segítség a szülőknek az iskolaválasztásban Igényfelmérő van a leendő első osztályosok szüleinek, Az óvodákban a leendő első osztályos tanulók szüleinek szülői értekezletet tartunk. A nagycsoportos óvodások iskolalátogatáson és óralátogatáson vesznek részt. Pályaválasztási értekezlet a továbbtanulási lehetőségek megismertetésére, Nyílt nap a gimnáziumi tagozat bemutatása céljából.

A tanulók részvétele az iskolai szervezetben A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: a.

Szóbeli Osztályfőnöki órák Folyamatos Végzik az osztályfőnökök. Diákönkormányzat vezetőségének ülései Havonta egy alkalommal Végzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Diákközgyűlés Évente egy alkalommal.

b.

Írásbeli Ellenőrző könyv, tájékoztató füzet Iskolai hirdetőtáblák, 65


Szórólapok A tanulók, tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek a tanév első napján két diák-önkormányzati képviselőt választanak, akit a diákönkormányzat vezetőségébe delegálnak. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleteken és az iskolavezetés értekezletein a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal hívnak össze. A diákönkormányzat, a tanulóifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.

Az iskolában betölthető diákszerepek diákönkormányzati tagság diákönkormányzati képviselő (diáktanácsi tagság) az iskolaközösségért végzett szolgálatok, tevékenységek

A szerepek ellátásának feltételei A diákönkormányzat a tanulók legfőbb érdekképviseleti szerve, tagja lehet az iskola minden tanulója. Alapegységei az osztályok, melyek titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választanak képviselőt maguk közül a diáktanácsba. A diákönkormányzati képviselő képviseli társait a diáktanácsban az információáramlás fontos láncszeme továbbítja a diáktanácshoz az osztály kéréseit, diáktársai sikereit, esetleges problémáit, panaszait, beszámol az osztályban végzett közéleti tevékenységéről, társainak a diáktanács döntéseiről folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a diáktanács felnőtt irányítójával szervezője az osztályban zajló eseményeknek mandátuma a visszahívásig tart A diáktanács 66


képviseli az iskola tanulóinak érdekeit, kialakítja az éves programot, megválasztja diákvezetőit, véleményt mond a diákokat érintő kérdésekben. Iskolaközösségért végzett szolgálatok: A kultúrált környezetért végzett munka terem és udvar gondozása, tisztán tartása Az iskolaközösségért végzett munka szellemi erkölcsi értékű tevékenység az iskola méltó képviselete pályázatokon, tanulmányi- művészeti- és sportversenyeken, vetélkedőkön, ünnepi műsorokon Az iskolaközösségért végzett munka szervezője, javaslattevője lehet a diákönkormányzat, vagy az iskolahasználók bármelyike, amennyiben az érintettekkel elképzelését egyeztette.

Diákpanaszok kezelésének fórumai Az osztályfőnökkel történő megbeszélés a panaszok orvoslásának első szintje, személyes érintettség esetén a tanuló fordulhat bármelyik tanárához. Fórumok a diákok közérdekű és egyéni (iskolán kívüli) problémáinak megvitatására szolgál, résztvevői az érdeklődő gyerekek, meghívott tanárok Tanári fogadóórák gyerekek számára egy-egy aktuális probléma, konfliktus megbeszélésére előzetes bejelentkezés alapján. Az igazgatóval történő megbeszélés.

11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. 11.1.

AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM KIEMELT TÉMAKÖREI

az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók 67


a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései az egészségre káros szokások ( helytelen táplálkozás, inaktív életmód ) az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció az egészséges életvitelhez szükséges képességek , a személyiség fejlesztése az egészségérték tudatosítása. A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. 11.2.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Iskolai étkeztetés: Az iskolai étkeztetés milyensége és mennyisége kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. A tagiskolák tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel rendelkeznek. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Konyhánk minden tekintetben megfelel az előírt higiéniai követelményeknek. Az iskolai büfét (székhelyintézmény) szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. A büfé kínálata megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. A szerződés rögzíti a választékba való beleszólásunk jogát. 11.3.

A személyiség fejlesztése

Minden nevelőintézmény alapvető feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, kudarctűrő képesség fejlesztése, kapcsolat teremtési képesség fejlesztése, akaraterő fokozása, az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése az öltözködési szokások, az ízlés alakítása A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére.

68


A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy szemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. 11.4.

Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció

11.4.1. A drogprevenció lehetséges színterei Iskolai programok Tanórai foglalkozások szaktárgyi órák témafeldolgozása osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás, esetelemzés. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket hívnunk) szülői értekezletek (Osztály-, évfolyam –vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos , pszichológus, rendőr, volt drogos.) értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok

számára, de a DÖK, illetve a szülők képviselőit is

meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.) 11.4.2. A drogprevenció lehetséges programformái Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell. Sportprogramok, túrák, kirándulások A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz. „Gyógyult drogos megszólaltatása „ Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas, szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapathelyzetinek felismertetését, valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését

69


kell hangsúlyozni. A megfelelő személy kiválasztásában a drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani.

Tematikus előadás A tanulók, tanárok

korrekt

ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a

tematikus előadások, melyek megtartása célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni. Internet Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. Diákönkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget. Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok. Heti egy napon az általános iskolásoknak, egy napon a gimnazistáknak védőnői ügyelet biztosítása Egészségügyi szűrővizsgálatok ( fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb ) Egészségügyi felvilágosító előadások. Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények. Osztálykirándulások Kreatív, cselekedtető akciók ( pl: szemétszedés, faültetés, stb ) Külsőprogramokhoz kötődően baleset megelőzési felvilágosító előadások A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok. A médiában megjelenő, mértéktelen fogyasztásra ösztönző reklámok hatásainak ellensúlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása. Cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon. Az

egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a

tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

70


12. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: Osztálykeretben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése a környék környezeti értékeinek felfedezésére, A „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel, Tanévenként egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen, Szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában, Alsó tagozaton látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertbe

71


HELYI TANTERV A VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 1.

A tantárgyak rendszere és az óraszámok a 2003/2004-es tanévtől kezdve, felmenő rendszerben Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Matematika

4

4

4

3

Informatika

1

Idegen nyelv

3

Környezet ismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1

1

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0

0

Kötelező óraszám a törvény alapján

20

20

20

22,5

Rajz

72


Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok Tantárgy/évfolyam

5.

6.

7.

8.


4

4

4

4

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Informatika

1

1

1

1

1,5

2

Fizika

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Természet ismeret

Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1

1

1


1

1

0,5

1


3

3

2

2

0,5

0,5

1

0,5

Rajz

Osztályfőnöki Tantervi modulok Ember és társadalomismeret, etika

0,5

Mozgókép és médiaismeret Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

0,5 0

0

0

0

22,5

22,5

25

25

73


Tantárgy/évfolyam

9.


4

Történelem

2

Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv

3

2. Idegen nyelv

3

Matematika

3

Informatika

2

Bevezetés a filozófiába Fizika

1,5

Biológia és egészségtan Kémia

2

Földünk és környezetünk

2

Ének-zene

1

Rajz

1


2

Osztályfőnöki

1

Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek ( tánc; dráma; zeneelmélet; művészettörténet ) Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5

74


A nyelvi előkészítő osztály tantárgyai és tantárgyi óraszámai Idegen nyelv ( angol vagy német )

15

Informatika

5

Magyar/kommunikáció

1,5

Matematika

1

Természetismeret

1

Tanulásmódszertan

1


2

Osztályfőnöki

1

Kötelező óraszám a törvény alapján

27,5

Nem kötelező tanítási órák Úszás

1

Művészetek ( zeneelmélet; művészettörténet )

3

75


Az 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a 2009/2010-es tanévtől kezdve Tantárgy

9.inform.

9.dráma

10.inform.

10.dráma

11.

12.

magyar

4

4

4

4

4

4

történelem

2

2

2

2

2.5

3

1.id.nyelv

5

3

5

3

3

3

2.id.nyelv

3

3

3

3

3

3

dráma

-

4

-

4

-

-

informatika

4

2

2

2

-

-

média

-

-

-

-

o.5

o.5

matematika

4

4

4

3

4

4

fizika

1.5

1.5

2

2

2.5

-

kémia

2

2

2

2

-

-

földrajz

2

2

2

2

-

-

ének

1

1

1

1

-

-

rajz

1

1

1

1

-

-

testnevelés

3

3

3

2

2

2

osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

biológia

-

-

1.5

1.5

2

2

1

1

1

DSK társ.ismeret

-

-

-

-

1

o.5

művészetek

-

-

-

-

1

1

tánc/dráma

-

-

-

-

-

1

etika

-

-

-

-

1

-

filozófia

-

-

-

-

-

1

Összesen

33.5

33.5

33.5

34.5

28.5

27

76


Az 9-13. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a 2009/2010-es tanévtől kezdve a Nyelvi előkészítő tagozaton

Tantárgy

9.

10.

11.

12.

13.

1.idegen nyelv

15

5

5

5

5

2.idegen nyelv

3

3

3

3

3

-

4

4

4

4

Kommunikáció

2

-

-

-

-

Történelem

-

2

2

2.5

3

Matematika

2

4

4

4

4

Informatika

5

2

-

-

-

Filozófia

-

-

-

-

1

Fizika

-

1.5

2

2.5

-

Biológia

-

-

1.5

2

2

Kémia

-

2

2

-

-

Földrajz

-

2

2

-

-

Ének-zene

-

1

1

-

-

-

1

1

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Társadalomismeret

-

-

-

1

0.5

Média

-

-

-

0.5

0.5

Művészetek

-

-

-

1

1

Tánc/dráma

-

-

-

-

1

Testnevelés

2

2

2

2

2

DSK

1

1

1

1

1

UT

-

-

-

-

-

Etika

-

-

-

1

-

Össz.

31

31.5

31.5

30.5

29


Rajz és vizuális kultúra

77


Az 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a 2010/2011-es tanévtől kezdve Tantárgy

9.informatika

9.dráma

10.informatika

10.dráma

11.

12.

magyar

4

4

4

4

4

4

történelem

2

2

2

2

2.5

3

1.id.nyelv

3

3

3

3

3

3

2.id.nyelv

3

3

3

3

3

3

dráma

-

4

-

4

-

-

informatika

4

2

4

2

-

-

média

2

-

2

-

o.5

o.5

matematika

4

4

3

3

4

4

fizika

1.5

1.5

2

2

2.5

-

kémia

2

2

2

2

-

-

földrajz

2

2

2

2

-

-

ének

1

1

1

1

-

-

rajz

1

1

1

1

-

-

testnevelés

3

3

2

2

2

2

osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

biológia

-

-

1.5

1.5

2

2

1

1

1

1

DSK társ.ismeret

-

-

-

-

1

o.5

művészetek

-

-

-

-

1

1

tánc/dráma

-

-

-

-

-

1

etika

-

-

-

-

1

-

filozófia

-

-

-

-

-

1

Összesen

33.5

33.5

34.5

34.5

28.5

27

78


A 9-13. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a 2010/2011-es tanévtől kezdve a Nyelvi előkészítő tagozaton 9.angol

9.német

nyelv

nyelv

1.idegen nyelv

15

2.idegen nyelv

Tantárgy

10.

11.

12.

13.

9

5

5

3

3

3

9

3

3

5

5

-

-

4

4

4

4

Tanulás módszert.

2

2

-

-

-

-

Történelem

-

-

2

2

2.5

3

Matematika

2

2

3

3

4

4

Informatika

5

5

2

-

-

-

Filozófia

-

-

-

-

-

1

Fizika

-

-

1.5

2

2.5

-

Biológia

-

-

-

1.5

2

2

Kémia

-

-

2

2

-

-

Földrajz

-

-

2

2

-

-

Ének-zene

-

-

1

1

-

-

-

-

1

1

-

-

o.5

o.5

1

1

1

1

Társadalomismeret

-

-

-

-

1

0.5

Média

-

-

-

-

0.5

0.5

Művészetek

-

-

-

-

1

1

Tánc/Dráma

-

-

-

-

-

1

Testnevelés

2

2

2

2

2

2

DSK

1

1

1

1

1

1

UT

2

2

2

Etika

-

-

-

-

1

-

Össz.

32.5

32.5

32.5

30.5

30.5

29


Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

79


Koncepció A tanítandó tananyagok és óraszámok meghatározásában nevelőtestületünknek az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve (17/2004.(V.20) OM rendelet) és a pedagógiai

programban

megfogalmazott

alapelvek

és

értékek

szolgáltak

vezérfonalul. Az iskola fő profilja: matematika-számítástechnika, idegen nyelv, sport.

Ezt az óraszámok és a csoportszervezési formák is tükrözik. A program megvalósulása párhuzamosan két síkon történik: mindenkire kiterjeszthetően órarendbe építve választható jelleggel

Helyi tantervünk elsődlegesnek tartja gyermekek kulturált, udvarias viselkedésének formálását, értékőrző és értékteremtő magatartásuk kialakítását. Ennek programját a minden órán jelenlévő, de elsősorban a magyar, a természetismeret és osztályfőnöki órákon egyre tudatosabbá váló szoktatás valósítja meg. A tantárgyak sorában kitüntetett szerepe van a magyar nyelv és irodalomnak. Az itt folyó képességfejlesztést (olvasás, szövegfeldolgozás, írás, helyesírás, szóbeli és írásos kommunikáció) alapvető tehetségfeltételként kezeljük különösen a tanulás kezdeti időszakában. Kisiskolás korban az anyanyelv tanítást mint az egységes egészet sokszínű tevékenység együttesét fogjuk fel. Benne jelenik meg a társadalmi ismeretek jelentős része is. Az anyanyelvhez hasonlóan fontos szerepet szánunk a matematika oktatásának. Jelentőségét a gondolkodás általános fejlesztésén túl indokolja az alapelvekben megfogalmazott humán-reál egyensúly igénye is. E két műveltségi területet tekintjük bármilyen irányú továbbtanulás alapjának. 80


Tantervünk tiszteletben tartja a gyermekek egyéni érdeklődésének jogát. Ennek figyelembe vételével a következő lehetőségeket kínáljuk tanítványainknak. Az élő idegen nyelv alap szinten kezdődő, majd emelt szinten folytatható tanulását. Az alsó tagozaton folyó nyelvtanulás célja a ráhangolás. Ez zenei és játékelemek segítségével teremt nyitottságot az anyanyelvtől eltérő hangzású nyelv befogadására. Lehetőséget ad az adottságok megjelenésére, segítve ezzel a tanuló számára optimális nyelvtanulási forma kiválasztását (normál vagy emelt óraszám). Emelt szintű oktatásunkkal a középfokú nyelvvizsgához szeretnénk eljuttatni tehetséges tanítványainkat. A művészetek foglalkozási körben a vizuális kultúra, a képző- és iparművészet iránt kedvet érző gyermekek számára teremtünk kibontakozási lehetőséget. A természettudományok iránt érdeklődő gyerekek számára a fogalmi gondolkodás kialakulását követő életkorban nyújtunk a kötelezőn túl lehetőséget képességeik megnyilatkoztatására, a választott területen végzett elmélyültebb munkára. Szűk környezetünk megismerése valamennyi szinten oktatási szinten kiemelt feladat. A gimnáziumi képzés a 9. évfolyamon indul és 12. vagy 13. évfolyamon ér véget (nyelvi előkészítő osztály). A gimnáziumi évfolyamok tanterveinek kidolgozásánál is a kerettantervet, valamint pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelveinket és értékrendszerünket vettük alapul. Kiindulópontunk az, hogy egységes és magas szintű közismereti képzést kapjanak tanulóink. A 11. és 13. évfolyam kötelezően és szabadon választható órakerete két megfontoláson nyugszik. Az egyik, hogy figyelembe veszi a tanulók továbbtanulási szándékát (szabadon választható tantárgyak és tanórán kívüli foglakozások) illetve az iskola célfilozófiáját. A munkába állást több tantárgy segíti, s szakképzésre is lehetőség nyílik. utazás és turizmus program számítástechnikai szakmák

81


Az éves óraszámok körében szabadon felhasználható 20%-ot képességfejlesztésre fordítjuk, amelyeket a szakmai munkaközösségek határoztak meg. Minden esetben szem előtt tarjuk az osztály ill. csoport fejlettségi szintjét. Ezt a tantervek tükrözik. Nem kötelező tanórai foglakozások (igény szerint): Alsó tagozat: művészeti foglakozások idegen nyelvi sport Felső tagozat: természettudományos foglakozások művészeti foglakozások idegen nyelvi sport Gimnázium: társadalomtudományi foglalkozások természettudományos foglakozások művészeti foglakozások idegen nyelvi sport

Nem szakrendszerű oktatás tervezése: Iskolánkban a 2008/2009. tanévtől nem szakrendszerű oktatás folyik az 5-6. évfolyamon a kötelező óraszámok 20%-ban: Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret, technika, rajz, testnevelés, dráma tantárgyak közül az adott osztályok képességeinek megfelelően.

82


A fejlesztési feladatok – szaktárgytól függetlenül: Alapkészségek: beszédkészség olvasáskészség szövegértés íráskészség számolási készség rendszerező képesség

Gondolkodási kulcskompetenciák: rendszerezés kombinativitás kreatív gondolkodás problémamegoldás előrelátás érvelés

Az igazgató a nem szakrendszerű oktatásban az adott tanévben részt vevő pedagógusokat minden tanév elején az alakuló értekezleten – a tantárgyfelosztással együtt – ismerteti.

A 13. szakképző évfolyam programja A képzés szabályozásának jogi háttere: az Országos Képzési Jegyzékről szóló 12/1996.(XII.29.) MüM rendelettel módosított 7/1993. (XII.30.) MüM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997.(I.22.)MüM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993.(XII.30.) MüM-MKM együttes rendelete, a szakmai vizsgázatás általános szabályairól és eljárási rendéről szóló 4/1996.(V.24.) MüM rendelettel módosított 10/1993.(XII.30) MüM rendelet, az Idegenforgalmi ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 18/1995.(VI.6.) IKM rendelet alapján készült. 83


Idegenforgalmi ügyintéző OKJ 51787201 A képzés szabályozásának jogi háttere: az Országos Képzési Jegyzékről szóló 12/1996.(XII.29.) MüM rendelettel módosított 7/1993.(XII.30.) MüM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997.(I.22.) MüM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993.(XII.30.) MüM-MKM együttes rendelete, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 4/1996.(V.24.) MüM rendelettel módosított 10/1993.(XII.30.) MüM rendelet, Számítástechnikai szoftver üzemeltető OKJ 4743139132003

84


A TÁMOP 3.1.4 /08/2 A kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. 1. A vállalt szakmai feladatok, és azok beépítése a Helyi tantervbe

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Implementáció Célok,

Fenntarthatóság

éve

indikátormutatók 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

1.a

2.a

3.a

5.a, 6.a,

5.a, 6.a,

5.a, 6.a,

7.a, 8.a

7.a, 8.a

7.a, 8.a

3.a, 3.b

4.a, 4.b

1.a, 1.b

2.a, 2.b

2.a, 2.b

3.a, 3.b

4.a, 4.b

1.a, 1.b

11.a

11.a

11.a

11.a

Szövegértésszövegalkotás

A

Matematika

A

2.a

3.a

5.a

5.a, 6.a

Szövegértésszövegalkotás

B

1.a, 1.b

Életpálya-építés B 3.b, 4.a, 11.a

2.a, 2.b 1.a, 1.b 11.a

4.a 5.a, 6.a,7.a

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű

5

10

15

15

15

15

8.a, 8.b

7.a, 7.b

7.a, 7.b

7.a, 7.b

7.a, 7.b

7.a, 7.b

25

25

25

25

25

25

oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: történelem, társadalomismeret digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

85


A kompetencia-alapú oktatás bevezetése során az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kompetencia alapú oktatási programcsomagjainak kerettanterveit használjuk: Kerettanterv Szövegértés A-B 1-4. évfolyam Kerettanterv Matematika A-B-C 1-12. évfolyam Kerettanterv Életpálya 1-4. évfolyam, 9-12. évfolyam

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanításának tantárgyai: Történelem és társadalomismeret A tantárgy neve: történelem A tantárgy óraszáma: heti 2,5 óra

Moduláris oktatás 11. évfolyam

1 tanulócsoport életpálya-építés

Tantárgytömbösítés Tömbösített tantárgyak: 

Természettudományi tantárgycsoport: Fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak



Humán tantárgycsoport: Magyar irodalom, ének, magyar nyelv, rajz tantárgyak

A tantárgytömbösítés évfolyamai: 5 – 11. évfolyam A konkrét megvalósítást az éves tantárgyfelosztás és órarend tartalmazza.

Témahét, projekt Évente

egy témahetet és egy 3 hetet meghaladó projektet tervezünk a kötelező és nem kötelező tanórák felhasználásával, melyek témáit, megvalósítóit konkrétan az éves munkatervben határozzuk meg.

86


Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

2.

kiválasztásának elvei

A tankönyv tartalma: tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály fejlettségi szintjéhez; a tankönyv (és egyéb segédletek) ára ne legyen magas.

Az oktatáshoz használatos eszközök a tankönyvcsaládok segédletein alapulnak, minden olyan tankönyvet, munkafüzetet beszerezhetünk, amelyet elengedhetetlennek

tartunk,

de fölöslegesen

nem

terheljük

a szülők

pénztárcáját. A

természettudományos tárgyak tanításánál kiemelt feladat a szemléletesség, így a tanórai szemléltetés, tanulói kísérletek végzése. Eszközparkunkat a fenntartó anyagi lehetőségeihez

mérten

és

sikeres

pályázataink

függvényében

folyamatosan

fejlesztjük. A Kompetencia alapú oktatás bevezetése érdekében az adott tanulócsoportokban a tankönyvek kiválasztásának szempontja, hogy a tankönyvcsalád a 2/2008 (II. 08) OKM rendeletnek megfeleljen, vagyis az engedélyezés 2008.május 16-án történjen.

3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

3.1.

Alapelvek

A továbbhaladás feltételei nem haladják meg a kerettantervi mértéket, azonban néhány alapelvet a nevelőtestület az alábbiakban fogalmazott meg: A szorgalmi feladatokra kapott osztályzat teljes értékű. A témazáró dolgozatra kapott osztályzat meghatározó jelleggel bír. A félévi és év végi érdemjegy kialakításánál a kerekítés szabályai az irányadók. Elégtelen osztályzat csak előzetes szülői kiértesítést követően adható.

A 10. osztályban tett belső vizsga osztályzatai döntőek: az év végi érdemjegy három részből tevődik össze: a belső vizsga osztályzata évközi jegyek 87


témazáró dolgozat jegyei

A gimnáziumi tagozaton az érettségi tárgyakból a továbbhaladás feltétele a 2,00-ás tantárgyi átlag. A magántanuló osztályozó vizsga keretében ad számot tudásáról. A továbbhaladás feltétele a sikeresen teljesített osztályozó vizsga. 3.2.

Évismétlés tilalma

Az első évfolyamon a tanuló mentesülhet az értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak akkor utasítható évismétlésre, ha az előírt követelményeket mulasztásai miatt nem tudja teljesíteni. Ez érvényes az idegen nyelv tanulásának első évében is. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul: a szülő rendszeres szóbeli/írásbeli tájékoztatást kap az iskolától a problémák feltárását, a folyamatos kapcsolattartást a szülővel, gyermekvédelmi felelőssel lehetővé kell tenni

Az eredményes felkészülés Ha a tanuló nem tudja teljesíteni az első-harmadik évfolyamon a követelményeket az iskolán belül, az alábbi lehetőségek adódnak.

88


A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulót az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ez esetben egyéni foglalkozást kell szervezni a részére. (KTv. 30. § (9)) 1-4. és magasabb évfolyamokon is biztosítani kell a heti 2 óra egyéni foglalkozást, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt 2. vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. Az eredményes felkészüléshez biztosított intézményi lehetőségek: a felzárkóztatási lehetőségekről az iskola a szülőket levélben értesíti a felzárkóztató program egyénre szabott az intézmény a felzárkóztatás hatékonyságát az elért jegyek alapján, illetve a minimum követelményszintes feladatlap megíratásával ellenőrzi Okok és körülmények feltárásának kötelezettsége Az újonnan bevezetett szöveges értékelés szerint, ha valamelyik tanuló az első-harmadik évfolyam végén, illetve negyedik évfolyamon félévkor „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A lehetséges okok között szerepelhet:

89


1. a tanuló hátrányos helyzete 2. beilleszkedési, tanulási nehézségek, magatartási zavarok 3. sajátos nevelési igényű 4. gyermekvédelmi problémák Hatékonyabb foglalkoztatás  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonása az esélyegyenlőség megteremtésével összefüggő feladatok ellátására  fontosnak tartjuk a logopédus, fejlesztőpedagógus alkalmazását 3.3.

A tanulói jogviszony

Tanulói jogviszony létesítése Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a helyi önkormányzati rendelkezés szerint történhet. A tankötelezettség kezdetét az óvoda (nevelési tanácsadó, szakértői bizottság) véleménye alapján az igazgató az alábbiak szerint dönthet a tankötelezettség kezdetéről:

Óvodai nevelés szakasza (vége) Aktuális I.1. – V.31. évben ekkor tölti be a 6. életévét 6 éves 6, 7 éves ekkor tölti be a 7. életévét 8 éves

3.4.

V.31. – VIII.31.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza (kezdete) VIII.31. – XII.31.

Szülői kérésre korábban kezd ekkor tölti be a 7. életévét ekkor tölti be a 8. életévét

A felvételi eljárás rendje Általános iskola első évfolyamára elsősorban a beiskolázási körzetbe tartozó gyerekeket vesszük fel. Beiskolázási körzeten kívülről jelentkezőket csak a szabad férőhelyek erejéig tudunk felvenni. A alapfokú művészetoktatási intézménybe elsősorban általános iskolai és gimnáziumi tanulóink jelentkezhetnek. Más oktatási intézmény tanulóit csak szabad kapacitás esetén tudjuk beiskolázni. Gimnázium: az országos központi írásbeli felvételi megírása és a helyi szóbeli meghallgatáson történő megjelenés feltétele a beiskolázásnak. A bejutási küszöböt évente határozzuk meg. A

90


közoktatási törvény 66.§ alapján mentesül a

felvételi alól az a tanuló, aki általános iskolai

tanulmányait a VMI-ben vagy a pázmándi Kempelen Farkas Tagiskolában végezte, és



7. év végén és 8. félévkor Magyar irodalom Magyar nyelvtan TörténelemIdegen nyelv Matematika tantárgyak átlaga eléri a 4,00-át.

Továbbhaladás feltétele általában: a tanév tantervi követelményeinek teljesítése, indokolt esetben a követelmények teljesítése tanévnél hosszabb intervallumban is megengedhető. Átjárhatóság: a képzési szakaszokban megjelölt ki- és bemeneti pontokon, az előírt követelmények (különbözeti vizsga) teljesítés függvényében lehetséges. A tanulói jogviszony megszűnése: törvényi szabályozás szerint. 4. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 4.1.

Általános alapelvek

A jól átgondolt értékelési rendszer a pedagógiai folyamat fontos alappillére, az iskolai célok valóra váltásának egyik eszköze. Egy tevékenységről adott bármilyen visszajelzés hat a tevékenykedőre, tehát minden értékelőnek nagy körültekintéssel kell eljárnia. Ezért az értékelés: legyen folyamatos és kiszámítható. Segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakítását legyen konkrét, gyerek, felnőtt számára egyaránt elérhető. Tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra törekedjék objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra szóljon minden esetben személyre, vegye figyelembe az adottságokat, a fejlődésben megtett utat, segítse a helyes önértékelés kialakulását serkentsen további erőfeszítésekre, tartsa életben az egészséges munkakedvet 91


4.2.

A tanulók értékelésének rendszere, az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai A 2003.évi LXV. törvény a közoktatásról 70.§ (3) alapján az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést kell készíteni a tanulók teljesítményéről. A nevelőtestület döntése alapján iskolánkban a fenti évfolyamokon év közben továbbra is lehet alkalmazni az egytől ötig terjedő érdemjegyeket, amely a tanuló pillanatnyi, napi teljesítményét értékeli. A szöveges értékelés a féléves, illetve egész éves tanulmányi munkát minősíti, célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről. Az értékelő szövegnek az abszolút teljesítmény mellett tükröznie kell az előző értékelés óta tapasztalt fejlődést is. Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyermek fejlődését kell, hogy segítse. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját. Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyermek is pontosan értse

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az osztályozás ma még nem mellőzhető motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. Az osztályzás nevelési hatékonyságát növeljük. Az új, belépő tantárgyakban főként szavakkal értékelünk, rámutatva az elért eredmények, vagy kudarcok okaira. Ebben az időszakban megismertetjük a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási módszereit, tudatosítjuk, hogy milyen típusú munkát és teljesítmény várunk tőlük az adott tantárgyban. Az új tantárgyaknál az első hónapban lehetőleg csak a motivációt elősegítő érdemjegy kerüljön a naplóba. Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket.

92


Az iskolánkban a felső tagozaton és a gimnáziumban moduláris oktatás is van. A modulok értékelése és minősítése a többi tantárggyal megegyező. Az adott évfolyam sikeres befejezésébe beleszámít a modulok érdemjegye is. A tanulói értékelés alapja: a NAT és a helyi tantervek követelményrendszere. A teljesítmények minősítése hagyományos módokon történik: számjegyekkel szöveggel

Egy-egy osztályba újként érkező, valamint hosszabb betegség után visszatérő tanuló számára a hiányosságok pótlására legalább egy hónap türelmi időt kell adni. A tanulóknak házi feladat tanítási szünetekre nem adható, hétvégére pedig csak a hét közben megszokott mennyiségben kaphatnak. 4.3.

A tanulói értékelés fajtái

Az érdemjegyszerzés módjai: Szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek), Írásbeli munka, Önálló kiselőadás, Óraközi munka, Gyakorlati tevékenység, Versenyeken való eredményes részvétel.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményeinek és előmenetelének értékelését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e, vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.

93


A nevelőtestület a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér az évközi érdemjegyek alapján várható eredménytől, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okairól, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Ezeknek a dolgozatoknak az időpontját 1 héttel előre be kell jelenteni ( a naplóba előre beírni) a szaktanárnak . (koordinálása az osztályfőnök feladata) A dolgozatokat a szaktanár köteles 15 munkanapon belül kijavítani ( kivétel a szaktanár betegsége ). Amennyiben az nem történik meg, az érdemjegyet a tanuló nem köteles elfogadni. Előző dolgozat kiosztása előtt újabb nem íratható Az iskolai dolgozatok, témazárók érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is írassa be (keltezés, téma, tanár aláírása). A bejegyzéseket az osztályfőnök negyedévente ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Bontott órák esetén a szaktanárok hetente pótolják a tanulók előző héten szerzett érdemjegyeinek beírását az osztálynaplóba Feladatlap, témazáró osztályzata csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják. Az iskolában készített dolgozatokat, felméréseket a szülő a szülői értekezleten, fogadóórán megtekintheti. A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezik, év végéig meg kell őrizni. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősíthetik.. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. A teljes követelményrendszeren belül fontos a minimumszint, vagyis az elégséges osztályzat kritériumának meghatározása, melyet a munkaközösségek határoznak meg. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak,

feladatlapjainak,

tesztjeinek

értékelésekor

az

elért

teljesítmény

(pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők.

Iskolai szintű méréseket követő értékelések: február, április, május

94


4.4.

Az értékelés típusai

Tevékenység

Nyomon

Diagnosztikus Summatív Vizsgák

követő Magyar nyelv és

Próba nyelvvizsga

1., 2., 3. évf.

3., 7. évf.

8. évf.

1., 3., 4. évf.

3., 7. évf.

8. évf.

10. évf.

irodalom Olvasás, szövegértés Olvasás (hangos)

3. évf.

Szövegalkotás

3., 7. évf.

8. évf.

3., 7. évf.

8. évf.

10. évf.

Idegen nyelv

7. évf.

8. évf.

10. évf.

Környezetismeret

4. évf.

Matematika

1., 3. évf.

Földrajz Történelem

11.évf.

8. évf. 6. évf.

10. évf.

A munkaközösségek éves munkatervük alapján egyéb félévi és év végi méréseket is végezhetnek: 1. és 4. osztály: minimummérések – továbbhaladás feltétele a mérések célja: nyomon követő mérések: egy adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása, diagnosztikus és formatív értékelések: az alapkészségek mélységének megismerése, a következő időszak fejlesztési tennivalóinak megtervezése,

95


summatív értékelések: szakaszlezáró-kimeneti mérések 1. évfolyamon:

az általános iskolai tananyag elsajátítása szintjének megállapítása,

konzekvenciák levonása 4.5.

Az iskolai jutalmazások formái:

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári dicséret Napközis nevelői dicséret Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret Nevelőtestületi dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amit a tanévzáró ünnepélyen az osztály közössége előtt vehetnek át. d) Nevelőtestületi dicséretet a 8 évig tartó példamutató kötelességteljesítésért, kiváló tanulmányi eredményért adhat a tantestület elsősorban 8. osztály év végén, amit a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Örökös diák az a tanuló akinek magatartása és szorgalma példás akinek tanulmányi eredménye minden tanévben kitűnő volt aki eredményesen szerepel különböző szintű (körzeti, megyei, országos) tanulmányi, sport vagy művészeti versenyeken, és ezzel hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. Az Örökös diák címet a tanévzáró ünnepélyen adja át az iskola igazgatója gravírozott toll és oklevél átadása mellett. f) Az Év Sportolója elismerésben az a 8. osztályos tanuló részesül, akinek magatartása példás, tanulmányi eredménye jó, és kimagasló eredményeket ért el sportversenyeken. Az 96


Év Sportolója elismerést (emléktárgy és oklevél) a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatója adja át. g) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. h) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, illetve bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. i) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanusító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. j.) A 100 ötöst elsőnek elérő tanuló – általános iskolában és gimnáziumban külön – arany medál jutalomban részesül. Minden 100 ötöst elérő tanuló igazgatói dicséretet kap. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. 5.

A magatartás és szorgalom értékelése Példás a magatartása annak a tanulónak, aki: 1-3. osztályban 1. Az iskola házirendjét és a tanítói utasításokat betartja. 2. A felnőttekkel való kapcsolattartás illemszabályait ismeri és az esetek többségében alkalmazza is azokat (köszönés, megszólítás, kérés). 3. Társaihoz való viszonyában a legtöbb esetben betartja az együttélési normákat, illemszabályokat. 4. Az alapvető erkölcsi normák szerint él (becsületesség, igazmondás, megbízhatóság, őszinteség, segítőkészség, kötelességtudat). 5. Vigyáz az iskola berendezési tárgyaira, saját taneszközeire, környezete tisztaságára. Szándékosan nem tesz kárt sem a tárgyi, sem a természeti környezetben. 4-6. osztályban 1. Tanórán, tanórán és iskolán kívüli alkalmakkor is (napközi, szakkör, ünnepély, klubdélután, közlekedés) az elfogadott normáknak megfelelően viselkedik. 2. Magatartását egyre inkább a tudatos fegyelem, az önfegyelem, a fokozódó felelőség tudat jellemzi. 3. Tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem alakításában, szépítésében is részt vesz.

97


7-13. osztályban 1. Viselkedésére és külső megjelenésére egyaránt a kulturáltság jellemző (beszédmodor, hangnem, öltözködés, tisztaság). 2. Tanáraival és társaival szemben is udvarias, figyelmes. 3. Tanórán kívüli alkalmakkor is a tudatos fegyelmezett magatartás jellemzi. 4. Képes önmaga és mások reális értékelésére, önálló véleményalkotásra. Ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára. 5. Szívesen segít másokon. Jó cél érdekében képes az együttműködésre. 6. Felelősen beleszól az osztály életébe, szerepet vállal a diák-önkormányzati tevékenységben. 7. Tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem másokat is erre ösztönöz. Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki: 1-3. osztályban 1. Tevékenyen vesz részt a tanítási órákon. 2. Tanulási- és munkaszokásai az adott osztályban elvárható szinten kialakultak. 3. Törekszik a gondos, megbízható, egyre önállóbb munkavégzésre. 4. Házi feladatait rendszeresen és gondosan készíti el. 5. Felszerelése általában hiánytalan, az előírásoknak megfelelő. 6. Képességeinek megfelelően tanul, törekszik a tanultak kiegészítésére is (hozzáolvasás, gyűjtés) 4-6. osztályban 1. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon és a felkészülés során egyaránt 2. Kialakult benne az önellenőrzés igénye, illetve szükség esetén igényli a pedagógus segítségét. 3. Képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat. Törekszik jobb eredmény elérésére. 4. Tanári ösztönzésre képes önművelésre, a tanultak kiegészítésére. 5. A közösség érdekében megbízatásokat is vállal, s igyekszik azokat lehető legjobban teljesíteni. 7-13. osztályban 1. Minden munkáját, megnyilvánulását alaposság, rendszeresség, a fokozódó igényesség jellemzi. 2. Munkafegyelme példamutató. 3. Erőfeszítést tesz jobb eredmény elérésére. 4. Tudatosan készül a továbbtanulásra.

Kiegészítés a magatartás, szorgalom értékeléséhez Szaktanári figyelmeztető 98


 felszerelés hiánya  házi feladatot nem készít, nem pótol  órai munkában nem vesz részt (zavarja társait) Osztályfőnöki figyelmeztető  házirend megszegése  verekedés, durvaság  ellenőrző hiánya  késés  igazolatlan hiányzás (következmény: rossz magatartás az adott hónapban) Megdicsérjük (a naplóba indoklással)  a környezet rendje  szaktárgyi verseny  vetélkedő  énekkari munka  szakköri munka Igazgatói dicséret  megyei, országos versenyen elért helyezés  az iskola hírnevét öregbítő kiemelkedő tevékenység Nevelőtestületi dicséret  példamutató magatartásért, kiemelkedő tanulmányi munkáért Jó tanuló, jó sportoló cím  kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért, példamutató magatartásért

Az egyes tantárgyak és modulok értékelésének speciális elvei A kerettanterv követelményeivel egybehangzóan a helyi tanterv fontos elemeiként jelennek meg. A fenti követelmények nyilvánosságra hozásáról a tanév kezdetén az osztályfőnök és az illető szaktanár gondoskodik. 6.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása, dolgozatok írása A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás ( készség- és képességfejlesztés ), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. 99


Az első-negyedik évfolyamon a tanulók a hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a hosszabb tanítási szünetek idejére ( őszi, téli, tavaszi ) nem kapnak sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot. 7.

A középszintű érettségi vizsgák tantárgyai és témakörei

A középszintű és emelt szintű érettségi vizsgák témaköreit és követelményeit a 40/2002. (V.24) OM rendelet tartalmazza, a

felkészítés e szerint történik.

A kötelező vizsgatárgyakon kívül az iskola emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést vállal az alábbi tantárgyakból:  2. idegen nyelv  biológia  fizika  kémia A kötelező vizsgatárgyakon kívül az iskola középszintű érettségi vizsga felkészítést vállal az alábbi tantárgyakból:  testnevelés  dráma  rajz és vizuális kultúra  utazás és turizmus  informatika  földrajz Iskolánk csak a rendes vizsgaidőszakra fogad nem helyben tanulói jogviszonnyal rendelkező érettségizni szándékozó jelentkezőt, s csak abban az esetben, amennyiben a választott tárgyból az adott évben érettségi vizsgát szervez. A vizsga díja:  egy tárgy esetén 6.000 Ft  két tárgy esetén 10.000 Ft.

100


8.

Mindennapos testmozgás, a tanulók fizikai állapotának mérése

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a diákok felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában

kezdő

és

a

középiskolában

fokozódó

elváltozások

rendszeres

testmozgással, célirányos gimnasztikával és úszással javíthatók megelőzhetőek. A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik. az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon. Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 12 perces futással (COOPER) Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése: helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. Csípőhajlító

és

a

hasizom

erő-állóképességének

mérése:

hanyattfekvésből

felülés

térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. A korosztálynak megfelelő követelményeket a testnevelő tanáriban kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a

101


Közoktatási törvény 2003.évi módosítása előírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását, amelyet a délelőtti tanítási órákon túl a szabadidőben is garantálunk. Egészségnevelési Programunkban prioritásként fogalmaztuk meg a testnevelést és a sportot, így kiemelt szerephez jut a diáksportköri tevékenység és a versenyeztetés.( labdarúgás, úszás, triatlon, duatlon stb.) A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások)során különös gondot fordítunk annak ( a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére.

102


KEMPELEN FARKAS TAGISKOLA HELYI TANTERVE 1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

Alsó tagozat 1. évfolyam A heti

B heti

óraszám

óraszám

8

8

2. évfolyam Éves óraszám

A heti

B heti

óraszám

óraszám

8

8


A heti

B heti

óraszám

óraszám

7

8


Éves

A heti

B heti

óraszám

óraszám

7

7

259

3

3

111

óraszám

Kötelező tanítási órák tantárgyai: Magyar nyelv és

296

296

278

irodalom Idegen nyelv (választható: angol) Matematika Informatika

4

5

166

4

5

166

4

4

148

4

4

148

1

1

37

1

1

37

103


Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

2

1

55

1

2

55

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Rajz

1

1

37

2

1

55

1

1

37

1

1

37

Technika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés

4

3

129

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Kötelező tanítási

20

20

20

20

20

20

22

23

2

2

órák összesen: Nem kötelező

74

(választható) tantárgy: angol Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák: 1. 2.

évfolyam: matematikához heti 0,5 óra, testneveléshez heti 0,5 óra. évfolyam: matematikához heti 1 óra.harmadik osztályban a választható órakeretből 2 óra angol órát biztosítunk, melyet a tanulóknak kötelező választani, mert így tudják elsajátítani a helyi tantervben megfogalmazott követelményeket

104


Felső tagozat tantárgyi rendszere, heti és éves óraszáma

Tantárgy

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

4,5

166

4,5

166

4

148

4

148

Idegen nyelv (angol nyelv)

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

4

148

3,5

130

3,5

130

2,5

92

2,5

92

2,5

92

2

74

Informatika

1

37

1

37

1

37

1

37

Természetismeret + egészségtan

2

74

2

74

Fizika

2

74

1,5

55

Kémia

1,5

55

1,5

55

Magyar nyelv és irodalom + tánc és dráma

Történelem + hon- és népism. + etika

105

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított pedagógiai programja Biológia + egészségtan

1

37

1,5

55

Földrajz

1

37

1

37

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Vizuális kultúra + mozgóképkult.és médiaism.

1

37

1

37

1

37

1,5

55

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

37

1

37

1

37

1

37

2,5

92

2,5

92

2,5

92

2,5

92

1

37

1

37

1

37

1

37

Tesnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen:

23,5

23,5

26

26

Ebből kötelező óraszám a törvény alapján:

22,5

22,5

25

25

1

1

1

1

Ebből

nem

kötelező

osztályfőnöki óra

(választható)

tantárgy:

106


A nem szakrendszerű oktatás A 2006. évi LXXI. Törvény előírása szerint a 2008/2009-es tanévtől az 5. évfolyamon bevezetésre kerül a nem szakrendszerű oktatás a tanulók számára megállapított

időkeret

25-50

%-ában.

A

Kempelen

Farkas

Tagiskolára

vonatkozóan ennek kidolgozását jelen fejezetben tesszük meg. A nem szakrendszerű oktatás célja Az alapozó szakasz feladata elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tanulás és a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. Helyzetelemzés Iskolánk a HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” pályázat keretében a 2006/2007-es tanév kezdetétől az 5. osztályban matematikából és magyar nyelvből, valamint 1. osztályban az életpálya-építés, 2. osztályban szövegértés-szövegalkotás területen végzi a kompetencia alapú oktatást. A 2007/2008-as tanévben 1. és 2. osztályban életpálya-építés, 3. osztályban szövegértés-szövegalkotás, 5. és 6. osztályban magyar nyelv és matematika tantárgy keretében történik a kompetencia alapú oktatás. A pedagógusok képesítés szerinti csoportjai a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel alapján tanítói és szaktanári végzettséggel rendelkezők a Kt. 17.§. (1) bek.

2 fő

14 %

1 fő

7%

5 fő

35 %

7 fő

50 %

Szerint nyelvszakos kollegák a Kt. 128. § (20) bek. alapján (ebből 1 fő előző soron is szerepel) 120 órás pedagógus továbbképzéssel rendelkezők Kt. 17. § (8) bek. Szerint Összesen:

107


A HEFOP 3.1.3-as pályázat keretében iskolánk 5 pedagógusa szerzett olyan képesítést, amely a kompetencia alapú tanításra ad jogosultságot. Az iskola többi pedagógusa is már részt vett 30 illetve 60 órás kompetencia alapú oktatásra felkészítő tanfolyamokon, célunk, hogy mindenkit bevonjunk ebben a munkába. Fejlesztési irányok Kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi tantervre építve a tanulók készségeinek fejlesztésére:  olvasás-szövegértés készsége  számolási készség  íráskészség

A nem szakrendszerű oktatás időkerete és tantárgyi elosztása A Kempelen Farkas Tagiskolában az alapozó szakaszban (5. és 6. évfolyamon) a rendelkezésre álló időkeret 25 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére fordítjuk. Ez azt jelenti, hogy heti 5 órában a Pedagógiai Programban meghatározott kötelező tanórai foglalkozás keretén belül a következő tantárgyak tanításánál történik a nem szakrendszerű oktatás. Magyar nyelv és irodalom:

1+1 óra

Matematika:

1+1 óra

Angol nyelv:

1 óra

Összesen:

5 óra

Tanórán kívüli foglalkozás keretében egyéni foglalkozásra heti 2 órát biztosítunk, 1 órát matematikából, 1 órát magyar nyelvből. A nem szakrendszerű oktatás szervezési feladatai A foglalkozások megszervezhetők hagyományos tanórai és tantermi formában, de eltérő módon is: projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadások, stb..

108


A tanítói tanulás-szervezés teret és időt nyer, ha a tanári tanulás-szervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Nem az ismeret átadása, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez lehet tantárgytól független, tehát bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A tanulói képességfejlesztés módszerei Tantárgytól függetlenül az 5. és a 6. évfolyamokon olyan módszereket kell választani a tanulók képességeinek fejlesztésére, amelyek figyelembe veszik a tanulók egyéni sajátosságait, az osztályközösségek szintjét és az ismeretközlés tartalmát. Ennek megfelelően javasolt tanulás-szervezési módszerek alapját a kooperatív technikák adják: differenciálás a párban történő tanulás csoportmunka tanulópárok

A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének eljárási rendje Évente helyi kompetencia mérést végzünk a 4. évfolyamon a „Mérő-eszköztár” komplex feladatsoraival, diagnosztikus jelleggel. A mérés valamennyi tanulóra kiterjed. A mérés elemei fel kell, hogy öleljék a bevezető és a kezdő pedagógiai szakasz tartalmát. Határidő: minden év május 31. Felelős: 4. osztályos osztályfőnök A mérés alapján a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő kollegák elkészítik a helyi tanterv szerinti éves tanmenetüket beépítve a fejlesztendő területeket. Összegzés A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatásából, illetve olyan készségek és képességfejlesztésből kell kiindulni, amelyet a meglévő helyi tantervben rögzített tantárgyakon belül is megvalósíthatunk. 109


A legfontosabb cél az, hogy nagyobb lehetőséget kapjanak a tanulók az alapvető készségek és képességek fejlesztésére. Azokat megjelölni

a

tanmenetekben,

amelyek

a

nem

a tanítási tartalmakat kell szakrendszerű

időszakra

vonatkoznak.

A Kempelen Farkas Tagiskola Helyi tantervének áttekintése A 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet módosította a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről

és

Kormányrendeletet. Ennek

alkalmazásáról

alapján

a

szóló

243/2003.

(XII.17.)

Kempelen Farkas Tagiskola Helyi

Tantervében a következő változásokat eszközöljük. Iskolánk tantárgyi szerkezetét a műveltségi területekre építve alakítottuk ki. Ehhez illeszkednek a kulcskompetenciák a kiemelt fejlesztési feladatokkal. A mellékelt ábra érzékelteti ennek összetettségét, az átfogó jelleget. A vastagon jelölt nyilak a jellemző, domináló irányt mutatják. Az összefüggések helyi rendszert alkotnak. Iskolánk a 2006/2007-es tanévtől kezdődően a HEFOP 3.1.3. projekt megvalósítója. Tantestületünk elkötelezettje a képességfejlesztő, kompetenciaalapú nevelő-oktató munkának. Tisztában van azzal, hogy az oktatásnak el kell mozdulnia a tartalom centrikusságtól a folyamat- és problémaközpontú, gyakorlati megközelítések alkalmazása felé. Olyan technikák elsajátítását kell elősegíteni, amelyek alkalmassá

teszik

a

pedagógust

a

problémaalapú,

tantárgyköziségben

alkalmazható munkaformák megszervezésére, mint például a kooperatív technikák, projektmunka, szimuláció, csoportmunka stb.. Iskolánk minden tevékenységének a fenntarthatóság szellemében kell történnie. A nevelésnek el kell mozdulnia a gyermekközpontú cselekvés- és feladatkozpontú módszerek alkalmazása

felé, hogy elősegítsük a kompetenciafejlesztést. A

tantárgyköziséget hangsúlyozottabbá kell tenni, ehhez van szükség a szaktanárok összefogására. Közelebb kell hozni az iskolai nevelést a diákok iskolán kívüli tevékenységeihez és érdeklődésükhöz, összefogásban a társadalmi élet más résztvevőivel (szülők, iskolafenntartó, más intézmények). Olyan tanórán kívüli 110


tevékenységeket kell biztosítani a tanulók számára, amelyek megfelelnek az érdeklődésüknek, amelyekben aktívan részt vehetnek, együttműködhetnek társaikkal és amelyeknek gyakorlati hasznuk van. Az élethosszig tartó tanulás paradigmája fogalmazza meg azokat a kompetencia területeket,

amelyek

elsajátításával

kritikusan

gondolkodó,

öntudatos,

a

környezetért felelősséget vállalni képes europolgárokat nevelhetünk. Olyan megközelítési módokra és módszerekre van szükség, amelyek a hangsúlyt a kompetencia fejlesztésére helyezik. Tantestületünk egyetért a fenntarthatóság pedagógiájának stratégiájával. Cselekvésközpontú nevelés: a diák megszűnik passzív befogadó lenni, a saját tanulási folyamatának aktív résztvevőjévé válik. Demokratikus nevelés: a tanári és diák szerepek átalakulnak oly módon, hogy a tanár a diákot bevonja a tanórák menetének megtervezésébe és az értékelésbe, elősegíti ezzel a diák önállóságra nevelését. Kritikus gondolkodásra nevelés: a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a világban szerzett tapasztalatokat megfelelően tudják értékelni és megérteni. Ezzel nyitottabbá és elfogadóbbá válnak. Holisztikus megközelítés: a gyermek valamennyi szükségletét (fizikai, szellemi, érzelmi, erkölcsi, művészi) igyekszik egységként kezelni. Nem szétválasztva, elemeire bontva kívánja fejleszteni a különböző kompetencia területeket. Inter- és multidiszciplináris megközelítések: míg az első megközelítés a közösen fejleszthető kompetenciákra épít, az utóbbi egy témát kíván többféle szemszögből vizsgálni, így a tantárgyköziséget célozzák meg. A tantárgyak integrációja Probléma- és folyamat központú megközelítések: a tanulás folyamatára helyezzük a hangsúlyt, ahol a tanuló aktív résztvevője a tanulási folyamatnak.

A felsorolt célok eléréséhez változatos módszerek alkalmazásával és a tanári

111


módszertani

kultúra

megújulásával

lehet

eljutni.

Fontosabb

módszerek:

kooperatív technikák, projekt munka, fogalmi háló, szimuláció, szerepjáték és dráma, esettanulmány, modellezés stb.

2.

Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának

elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

Tankönyv, taneszköz A pedagógus a tankönyv és taneszköz választása mellett meghatározhatja a tanításhoz nélkülözhetetlen ruházati és más felszereléseket is. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a 112


tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmazni kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. 3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.

113

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított pedagógiai programja A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam:

magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret.

5-6. évfolyam:

magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természet-ismeret.

7-8. évfolyam:

magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia,

kémia, földrajz. 4.

A tanulók értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek vagy hanyatlottak-e - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A 2004/2005-ös tanévtől felmenő rendszerben az 1., 2., 3. osztályban és a 4. osztály első félévében szövegesen értékeljük.

114

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított pedagógiai programja Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT

90-100%

75-89%

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT 50-74% FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

0-49%

A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első három évfolyamon, ha a tanuló nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, csak abban az

esetben

utasítható

évismétlésre,

ha

erre

mulasztásai

miatt

került

sor.

Az első-negyedik évfolyamon a szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A 4. évfolyam második félévétől a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egyegy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását általában a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

115


Felső tagozatban

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %:

elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

Alsó tagozatban Teljesítmény

Érdemjegy

0-49 %:

elégtelen (1)

50-59 %:

elégséges (2)

60-79 %:

közepes (3)

80-89 %:

jó (4)

90-100 %:

jeles (5)

Témazárók írásának időpontjának egyeztetését a házirend szabályozza.

A 4. évfolyam második félévétől a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: 2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, külalak, 4. osztályban angol. 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon- és népismeret, tánc és dráma, informatika, külalak 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret, tánc és dráma, külalak.

116

A Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított pedagógiai programja 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika, külalak 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és

médiaismeret, külalak.

A nem kötelező (választható) tanítási óra tantárgya:  7.,8. évfolyamon informatika

Külalak: A tanulók írásbeli munkájának értékelése, elsősorban a magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, angol füzeteik alapján. ÉRTÉKELÉS Célja: Átfogó az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiség fejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. A tanulók értékelésének alapelvei: objektív, megbízható sokoldalú, változatos értékelési formák, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének, fontos a szép, helyes magyar beszéd kialakítása, a kifejezőkészség, a kommunikációs készség fejlesztése, Az értékelési rendszer-a tantárgyi követelményrendszer- a pedagógiai program részeként nyilvános.

Az értékelés formái: Helyes arányban alkalmazott írásbeli és szóbeli értékelés a tantárgy sajátosságának és heti óraszámainak megfelelően. Olyan tantárgyak esetében, ahol a tanuló által bemutatott gyakorlat, általa készített alkotás vagy munkadarab kerül értékelésre, havonként legalább egy alkalommal kell osztályzattal értékelni a bemutatott teljesítményt.

Értékelési rendszerünk a tanítás-tanulás folyamatára irányul, folyamatmérést valósítunk meg ( tanulócsoport szervezés, képesség és készségfejlesztés ez alapján tervezhető ).

117


A tanuló által az értékelés időszakában szerzett érdemjegyekből kialakított osztályzatok súlyozása: a) szóbeli

1x

b) írásbeli

1x

c) témazáró

2x

Nem matematikai átlagot számolunk. Meghatározó az előző módon szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája. Az osztályzatok tükrözzék a tanuló teljesítményét. A tanév végén a teljes szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek alapján kerül sor az év végi osztályzat kialakítására ( az éves tanulói teljesítményt értékeljük!).

ÉRTÉKELÉS IDŐPONTJAI ÉS FORMÁI Az iskolai munkatervben meghatározott időben: egynegyed évi, félévi, háromnegyed évi és év végi értékelés. Az 1. évfolyamtól a 4. évfolyam első félévéig minden területet (tantárgy, magatartás, szorgalom) szövegesen is értékelünk. (A szülő kérésére szóban is.) A 4. évfolyam második félévétől az ötfokú rangskála alapján kerül értékelésre a tanuló tudása, a magatartás és a szorgalom pedig a közoktatási törvényben meghatározott módon. Az 1.-8. évfolyamokon az ¼ és ¾ évi értékelés tantárgyanként szövegesen történik. 1.-8. évfolyamokon a magatartás és szorgalom havonta és félévkor, valamint az év végén az oktatási törvény 70§ 2. b-c. pontja alapján kerül értékelésre. indokolt esetben (dicséret, elmarasztalás) szövegesen, írásban is tájékoztatást adunk.

118


Negyedéves értékelő lap (alsó tagozat) A tanuló neve:

Osztály:

MAGATARTÁS A házirend követelményeinek megtartása

példás

jó

változó

Társaihoz való viszonya

példás

jó

változó

Nevelőihez való viszonya

példás

jó

változó

Segítőkészsége a közösségben

példás

jó

változó

A tanulásban való részvétel

példás

jó

változó

Önálló munkavégzés

példás

jó

változó

Rendszeresség

példás

jó

változó

Hangos olvasás

pontos

akadozó

gyenge

Szövegértés

jó

megfelelő

gyenge

Vers- és szövegtanulás

pontos

akadozó

hibás

Beszéd

jó

megfelelő

gyenge

SZORGALOM

MAGYAR IRODALOM

119


MAGYAR NYELVTAN Helyesírás

hibátlan 1-2 hiba elfogadható

gyenge

Elméleti ismeretek

jó

megfelelő

gyenge

Írásbeli munka

szép

megfelelő

rendetlen

Az írás gyorsasága

megfelelő

túl gyors

lassú

MATEMATIKA Szóbeli műveletek megoldása

jó

megfelelő

gyenge

Írásbeli műveletek megoldása

jó

megfelelő

gyenge

Szöveges feladatok megoldása

önállóan

kevés

több

segítséggel

segítséggel

önállóan

segítséggel

nem érti

Elméleti ismeretek

jó

megfelelő

gyenge

Szorgalmi feladatok vállalása

rendszeres

kevés

nem vállal

Munkalapok feladatainak megoldása

KÖRNYEZETISMERET

SZÁMÍTÁSTECHNIKA

120


Elméleti ismeretek

jó

megfelelő

gyenge

Gyakorlat

jó

megfelelő

gyenge

ANGOL Szóbeli munka

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

Írásbeli munka

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

ÉNEK Dalismeret

jó

megfelelő

gyenge

Zeneelmélet

jó

megfelelő

gyenge

TESTNEVELÉS Gimnasztika

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

Atlétika- torna

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

Játék

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

RAJZ Önálló munkavégzés

121


TECHNIKA Önálló munkavégzés

Kiemelkedő

jó

megfelelő

gyenge

Pázmánd, 200………..………….

------------------------------------osztályfőnök

-------------------------------------szülő

122


Negyedéves értékelő lap (felső tagozat) MAGATARTÁS A házirend követelményeinek megtartása

példás

jó

változó

Társaihoz való viszonya

példás

jó

változó

Nevelőihez való viszonya

példás

jó

változó

Segítőkészsége a közösségben

példás

jó

változó

A tanulásban való részvétel

példás

jó

változó

Önálló munkavégzés

példás

jó

változó

Rendszeresség

példás

jó

változó

SZORGALOM

MAGYAR IRODALOM Hangos olvasás

Pontos

Akadozó

Gyenge

Szövegértés

Jó

Megfelelő

Gyenge

Vers, szövegtanulás

Pontos

Akadozó

Hibás

Beszéd

Jó

Megfelelő

Gyenge

Elméleti ismeretek

Jó

Megfelelő

Gyenge

123


MAGYAR NYELVTAN Helyesírás

Hibátlan

Elméleti ismeretek

Jó

Megfelelő

Gyenge

Szófaji elemzés

Önállóan

Segítséggel

Nem ismeri a szófajokat

Mondattani elemzés

Önállóan

Segítséggel

Nem ismeri a mondatrészeket

Elfogadható

Rendetlen

Írásbeli

Elfogadható

1-2 hiba

munka Szép

Gyenge

tisztasága

ANGOL Szóbeli munkája

Jó

Megfelelő

Gyenge

Írásbeli munkája

Jó

Megfelelő

Gyenge

MATEMATIKA Algebrai

feladatok Jó

Megfelelő

Gyenge

megoldása(számolás) Mértani,

szerkesztési Általában pontos

Gyakran pontatlan

feladatok megoldása Szöveges feladatok

Önállóan megoldja

Kevés segítséggel meg Sok

segítségre

tudja oldani

szüksége

megfelelő

gyenge

FIZIKA Elméleti ismeretek

Jó

124

van


Feladatmegoldás


Számolás, gyakorlat

Kevés segítséggel meg Sok

segítségre

tudja oldani

szüksége

gyenge

van

KÉMIA Elméleti ismeretek

Jó

megfelelő

Feladatmegoldás


Kevés segítséggel meg Sok tudja oldani

Számolás, gyakorlat

segítségre

szüksége

KÖRNYEZETISMERET Elméleti ismeretek

Jó

Szorgalmi feladatok vállalása Sok

megfelelő

gyenge

kevés

semmi

megfelelő

gyenge

kevés

semmi

BIOLÓGIA Elméleti ismeretek

Jó


FÖLDRAJZ Tényismeret

Jó

megfelelő

gyenge

Topográfiai ismeretek

Pontos

segítséget igényel

tájékozatlan

125

van


SZÁMÍTÁSTECHNIKA Elméleti ismeretek

Jó

megfelelő

gyenge

Gyakorlat

Jó

megfelelő

gyenge

Elméleti ismeretek

Jó

megfelelő

gyenge

Gyakorlat

Jó

megfelelő

gyenge

Jó

megfelelő

gyenge

kevés

semmi

TECHNIKA

TÖRTÉNELEM Elméleti ismeretek


TESTNEVELÉS A tantárgyhoz való viszonya

Példás

Teljesítménye a felmérések alapján

Kiváló

jó jó

változó közepes

gyenge

ÉNEK Dalismeret

Jó

megfelelő

gyenge

Zeneelmélet

Jó

megfelelő

gyenge

126


RAJZ A munkához való hozzáállása Kiváló

jó

gyenge

Pontos, önállóan Pontos, igényli a Pontatlan, sok segítséggel

Pontosság, önállóság

Munkáinak tisztasága

dolgozik

segítséget

dolgozik

Példás

megfelelő

rendetlen

ÍRÁSBELI MUNKÁINAK KÜLALAKJA Példás

Jó

megfelelő

rendetlen

Pázmánd, 200…………………………. ………………………………………… szülő

………………………………… osztályfőnök

127


A TANULÓK ÍRÁSBELI MUNKÁJA KÜLALAKJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: Nevelőtestületi határozat és ezt megelőző szülői igények alapján 4. osztály második félévétől önálló osztályzatként értékeljük tanulóink írásbeli munkáját. KÖVETELMÉNY: A tanuló a tantárgyak tanulásához kapcsolódó írásos munkáit jó elhelyezéssel, könnyen olvasható írással végezze. Munkája tiszta, tetszetős legyen, az egyes tantárgyi elvárásoknak feleljen meg. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA: Minden tantárgy esetében negyed évente kerül értékelésre a tanuló füzete. Az erre kapott osztályzat –az ellenőrző könyvben és az osztálynaplóban is- külön rovatban „külalak” megnevezéssel szerepel. A tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapítására az osztályozó értekezlet alkalmával kerül sor, amely külön rovatban külalakjegyként a bizonyítványba bekerül. OSZTÁLYZATOK: (5) példás: Írásos munkája rendezett, tiszta, kifogástalan elhelyezésű, írása jól olvasható. (4) jó: A tanuló írása áttekinthető, tiszta, rendes, jól olvasható. Kisebb hiányosságok előfordulnak. (3) változó: A füzetvezetése kevésbé áttekinthető. Írásos munkájának tisztasága alkalmanként kifogásolható. Írásában sok javítás, áthúzás található. (2) hanyag: A tanuló írása nehezen értelmezhető, füzeteit áttekinthetetlenül vezeti. Ezek maszatosak, gyűröttek, gondozatlanok.

128


5.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél az 1-8. évfolyamon a példás,

jó,

változó, rossz minősítést használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnökök

szövegesen

minősítik

és

ezt

az

értesítőbe,

illetve

a

bizonyítványba bejegyzik. A 4. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam végéig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; a.) Jó az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

129


feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása c.) Változó az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. d.) Rossz az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedésromboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A TANULÓK SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE:

A tanulók szorgalmának értékelésénél az 1-8. évfolyamon a példás, jó, változó, hanyag minősítéseket használjuk. A tanulók szorgalmát az 1., 2., 3. évfolyamban a félév és a tanítási év végén, 4. évfolyamon első félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

130


A 4. évfolyam második félévétől 8. évfolyam végéig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök a havi minősítések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, általában szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; 131


felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, b) nevelőtestületi dicséret. c) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, d) példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola vagy az osztály közössége előtt vehetnek át. A negyedik és a nyolcadik osztályosok 4, illetve 8 éves munkájuk elismeréseként nevelőtestületi dicséretben részesülnek. e) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 132


g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6.

A tanulói terhek csökkentése és az otthoni (napközis) tanuláshoz, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabály érvényesül:

133


Egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló milyen otthoni és napközis terhelés mellett képes megfelelni az iskolai elvárásoknak oly módon, hogy két tanítási nap között a pihenésre és szórakozásra is legyen módja. Ezek a következők: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. differenciált

házi

feladat

adása

képességek

szerint

A házi feladat lehet gyűjtőmunka, manuális tevékenység is. A napköziben a tanuló az egy órás tanóra ideje alatt végezze el a házi feladatot (alsó tagozatban lehetőleg az írásbelit és szóbelit is egyaránt, felső tagozatban az írásbelit). A tanulók egyenlő terhelését az órarend készítésénél figyelembe kell venni. az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünet idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; 7.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A gyermekek sok mozgását nemcsak testnevelésórán és szünetekben biztosítjuk, hanem délutáni tömegsportok, foci- és kézilabdaedzések keretében is. A törvényi szabályozás szerint sportágak és tevékenységi formák szerint a nem kötelező tanórai foglalkozások keretéből heti legalább 2x45 percet kell biztosítani. Így a hét folyamán van tömegsport foglalkozás fiúknak és lányoknak. Fociedzés hetente kétszer és kézilabdaedzés szintén heti 2 alkalommal. A napközis tanulók, ha csak tehetik, az udvaron és a parkban töltik a tanórán kívüli idejük nagy részét, de naponta legalább 1 órát. Ezen kívül szinte minden rendezvényen (pl. Gyermeknap, Suli-buli stb.) rendezünk sportversenyeket is. A tanulók 50%-a versenyszerűen is sportol, így a kötelező testnevelés órán kívül még heti 5-6 órát is sportolással töltenek. A körzeti és megyei diákolimpiákon is 134


sikeresen szerepelnek. Az 50%-os arány országos viszonylatban is nagyon jónak számít. A mozgás fontosságát szem előtt tartva a Kempelen Napok keretében mezei futóversenyt tartunk. A tanulók a testnevelés órák keretein belül őszi-tavaszi felmérésekben vesznek részt: 60 m-es futás, kislabda-hajítás, Cooper-teszt. Ezen kívül a tanulók fizikai állapotát – ősszel és tavasszal – nézik a testnevelést tanítók. Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Értékelés: 1. és 2. számú táblázat Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (a hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Értékelés: 3. és 4. számú táblázat Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (a hasizmok erő-állóképességének mérése) Értékelés: 5. és 6. számú táblázat Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan (a vállövi- és karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Értékelés: 7. és 8. számú táblázat négy felmérés összpontja alapján a tanulók a megfelelő minősítést megkapják (9. számú táblázat): igen gyenge – gyenge – elfogadható – közepes – jó – kiváló. Értékelés: helyből távolugrás.

135


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

1. számú táblázat Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

136


2. számú táblázat Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

137



PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86


PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

4. 5. évfolyam 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76 77 80

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel 138



PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4. 5. évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102 106


PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

4. 5. évfolyam 29 32 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96

6.

7.

34 36 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88 90 93 95 98 100

8. 38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

139


Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: 7. számú táblázat Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

4. 5. évfolyam 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 31 33 32 34 33 35 34 36

6.

7.

8.

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42


PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 16

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 140


A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: 9. számú táblázat

Elért összes pontszám

Minősítés

0-11

igen gyenge

12-22

gyenge

23-33

elfogadható

34-43

közepes

43-52

jó

53-63

kiváló

141


VEREBI VÉGH JÁNOS TAGISKOLA HELYI TANTERVE

2.

3.

4.

2006/2007

2007/2008


1.

2005/2006

Nat 2003 alapján készült helyi tanterv

2004/2005

1.

8

8

7,5

Idegen nyelv Matematika

7 3

4,5

4,5

Informatika

4

3,5

1

1

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5


1

1

0,5

0,5

Testnevelés és sport, úszás*

3

3

3*

3

Összes kötelező:

20

20

20

22,5

Nem kötelezők:

2

2

2

2,25

Rajz

142


Nyelv

1

Matematika

0,5

0,5


0,5

0,5

0,5

0,5

A nem kötelező (választható) tantárgyak (összevont osztály esetén) 1. évfolyam:

matematika

heti 0,5 óra

2. évfolyam:

matematika

heti 0,5 óra

3. évfolyam:

idegen nyelv

heti 1 óra

matematika

heti 0,5 óra

technika és életvitel

heti 0,5 óra

matematika

heti 0,5 óra

technika és életvitel

heti 0,5 óra

4. évfolyam:

2.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1) Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév végéig tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4) A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok (szakmai munkaközösségek) a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének 143


Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5) Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják. 3.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

1. A negyedik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és emiatt nem volt osztályozható magántanuló volt. 6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott és emiatt nem volt osztályozható. A szülő kérésére is engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése. Az engedély megadásáról az iskola igazgatója dönt. 7. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére a 11/1994. MKM rendelet 26.§ (2) előírásai vonatkoznak. 4.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 144


2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4.

második-negyedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Ha a második-negyedik évfolyamba olyan tanuló jelentkezik, mely más oktatási rendszer (külföldi) szerint haladt korábban, akkor automatikusan a korosztályának megfelelő évfolyamra iratkozhat. Az iskola felzárkóztató programmal segíti őt, hogy a követelményeknek megfeleljen. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 5.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a magatartás és szorgalom értékelésének követelményei és formái: 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban 145


figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

4. Az értékelés tartalmi szempontjai a következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik.  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  Az első-negyedik évfolyamon magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT



JÓL TELJESÍTETT



MEGFELELŐEN TELJESÍTETT



FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

Év közben a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazása történik. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. Első osztályban a negyed évi és háromnegyed évi értékelést írásban, szövegesen rögzítjük. A negyedik évfolyam 2. félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 6. A negyedik év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 7. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

146


Az értékelő naplóba kék, piros színű érdemjegyek kerülhetnek. A piros bejegyzések a témazáró, félévi, év végi dolgozatok érdemjegyei, melyek segítik az előmenetel (romló vagy javuló tendencia) figyelemmel követését. 8. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 9. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak, félévi, év végi felmérőinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0-33 %:

Szöveges értékelés Felzárkóztatásra szorul

34-50 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2)

Megfelelően teljesített 51-74 %:

közepes (3)

75-89 %:

Jól teljesített

jó (4)

90-100 %:

Kiválóan teljesített

jeles (5)

11. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:  negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés A magántanulóra a 1993. évi 79. trv. 69.§ (2)-(3)-(4), és 11/1994. 21§ előírásai vonatkoznak. 12. A szóbeli feleltetés irányulhat:  az előző órai anyag tartalmára  a témakört felölelő rendszerező óra utáni összefoglalásra  féléves, éves anyag áttekintő tartalmára

147


A szóbeli felelés elején szempontokat tűzünk ki, mely alapján a pedagógus értékeli a tanulót, figyelembe véve a tanulók szóbeli megnyilvánuláshoz való eltérő adottságait. (tartalmi szempont a döntő.)

13. Az írásbeli beszámoltatás formái: Diagnosztikus: tanulási problémák esetén az okok meghatározásához; csoportba sorolásához; az előzetes tudás felméréséhez (év elején az elméleti jellegű tantárgyakból kb. a második órán ) alkalmazzuk. Érdemjeggyel nem osztályozzuk. Formatív mérések: (röpdolgozatok, írásbeli dolgozatok, tesztek egy témakörön belül) A tanulási folyamat közben a hibák azonosítására szolgál egy témakörön belül. Lehetőséget ad a mérésnek megfelelően a tanulási folyamat szabályozására. Amennyiben a tanulók teljesítménye eltér a megszokott átlagtól, nem osztályozzuk. Szummatív mérések: témazáró dolgozat, félévi, év végi felmérés, melynek feladata a tanulók minősítése. 8-10 feladattípust tartalmazzon, min. 40 itemszámú legyen. A diagnosztikus és formatív mérések kijavítása a megírást követő egy héten belül történik. A szummatív mérések kijavítása két héten belül történik. (Vereben egy héten belül). 14. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül a tanulókkal legfeljebb kettő témazáró, ill. félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanítási szünet utáni első tanítási napon nem történhet dolgozatírás, legalább egy ismétlő, gyakorló óra után kerülhet sor beszámoltatásra. Szummatív mérés előtt legalább egy héttel a pedagógusnak jeleznie kell az írásbeli számonkérés időpontját. „Puskázás” esetén a dolgozat érvénytelenítésével ill. újraíratásával akadályozzuk meg a jogtalan előnyszerzést. Elégtelen osztályzat nem adható „puskázásért”.

148


6.

Szempontok a szöveges értékeléshez

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály Első osztályban év elején elvégezzük a tanulók képességvizsgálatát. A tanulók tudásszintjének mérése minden évfolyamon év elején, félévkor, tanév végén: írás-helyesírásból és olvasás- szövegértésből és hangos olvasásból. Rendszeres szóbeli és írásbeli ellenőrzés a tanulás folyamatosságának és eredményének megjelenítéséhez. A folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai: A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. A helyes hangerő, hangsúly, hanglejtés a szóbeli közléseknél. Szóbeli kifejezőképesség fejlődése. Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése. A hangos olvasási készség fejlődése. A szöveg megértése, helyes elemzése. Az íráskészség fejlődése. A helyesírási képesség alakulása. Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés. Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás. Olvasástechnika Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés. Írástechnika, írástempó, külalak. Anyanyelvi ismeretek, helyesírás. Írásbeli szövegalkotás, fogalmazási ismeretek. Matematika 1-4. osztály Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai: A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás. Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása.

149


A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése Számfogalom a tízezres számkörben Tájékozódás a tízes számrendszerben Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben. Műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében Szöveges feladatok alkotása, kreativitás Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja. Kételkedés, ellenőrzés, indoklás Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat. Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása Mérés szabványegységekkel, át- és beváltások. Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Szám- és mennyiségfogalom, a számok közötti összefüggések Szóbeli és írásbeli műveletvégzés az alapműveletek körében Problémalátás, problémamegoldás, sorozatok, nyitott mondatok Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása A logikus gondolkodás és problémamegoldás fejlődése. Mérőeszközök és mértékegységek ismerete, alkalmazása Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása. Technika 1-4.osztály Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai: Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Eszközhasználat Anyagismeret Tervezés, kivitelezés Önértékelés, társai munkájának értékelése 4. Környezetismeret 1-4. osztály Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai: 150


A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás Megfigyelések folytonossága A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása Gyűjtőmunka rendszeressége Tapasztalatok, kísérletek eredményeinek megjelenítése rajzzal, egyszerű jegyzettel Egyszerű kísérletek végzése és az oksági összefüggések feltárása Összehasonlítások, azonosságok, különbözőségek felismerése, megfogalmazása Szakkifejezések használata Rendszerben való gondolkodás szóbeli felelet során (leginkább 4.osztályban) Környezetvédő magatartás, és felelősségteljes viselkedés épített és biológiai-földrajzi környezetünkben Egészséges életvitel és táplálkozás Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Szakkifejezések, fogalmak helyes használata Összefüggések, következtetések megfogalmazása az élő- és élettelen világról Különböző élőhelyek és az azokat benépesítő élőlények kielégítő ismerete, életfeltételeinek ismerete Anyag és halmazállapot, valamint halmazállapot változások megfigyelése és értése Alapvető földrajzi fogalmak ismerete és használata A lakóhely és környékének kielégítő ismerete Növények és állatok csoportosítása és leírása tulajdonságaik alapján Tanult mértékegységek helyes használata Az időjárás elemeinek ismerete, és ezek alapján megfigyelés készítése Alapvető közlekedési szabályok, segélyhívószámok ismerete Rajz 1-4.osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés és értékelés szempontjai: A tantárgyhoz való viszonya Műalkotások, a környezet megfigyelése, tapasztalatok gyűjtése Eszköz és anyaghasználata Fegyelmezett, kitartó munkavégzés

151


A tanult technika elsajátítása A munkadarab kifejezősége, tisztasága, ötletessége Szín- és formahasználat Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállása A feladatok megoldása során tanúsított magatartása A festék, zsírkréta, színes ceruza használata A különböző technikák elsajátításának foka Az alkotóképesség alakulása: kreativitás, kifejezőkészség Vizuális feladatok: színhasználat, formaalakítás, térérzékeltetés Az elkészült munkák értékelése: saját és mások munkájának elemzése. Ének 1-4. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés, értékelés szempontjai: A tantárgyhoz való viszonya Tanult dalok ismerete és előadásmódja Dallami és ritmikai ismeretek alkalmazása Hangszerek felismerése képről, hangjuk alapján A zenehallgatás során tanúsított magatartás Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: A feladatokhoz való hozzáállás Éneklés csoportban, önállóan A dalok előadásmódja Dallami és ritmikai jelek felismerése és alkalmazása Dallam és ritmus hangoztatása, lejegyzése Dalok mondókák ritmusának leválasztása A többször meghallgatott zeneművek felismerése A megismert hangszerek felismerése zeneművekben Testnevelés 1-4. osztály Folyamatos szóbeli ellenőrzés és értékelés szempontjai:

152


A tantárgyhoz való hozzáállás A tornaszerek helyes használata Társaival való viszonya a feladatok végrehajtása és a játékok közben Egy-egy gyakorlat végrehajtása helyessége, igényessége Bátorság, kitartás feladat-végrehajtás közben Szakszókincs ismerete Együttműködés, fegyelem az órán Írásbeli szöveges értékelés szempontjai: Magatartás, hozzáállás feladatvégzés közben Különböző gyakorlatok elsajátításának mértéke és azokban mutatott ügyesség Gimnasztikai alapformák ismerete Teljesítmény próbák eredményessége a tantervi követelmények tükrében Szabálykövetés, fegyelmezettség, együttműködés, kudarc tűrőképesség, kitartás megléte versenyekben, játékokban, túrákon Személyes eredmények versenyeken, tömegsport rendezvényeken 7.

A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai az 1-4. évfolyamon

A szóbeli és írásbeli értékelés szempontrendszere ugyanaz. Az alábbi szempontok alapján készült értékelések a tantárgyi értékelések szerves részét képezik. 1. Szociális viselkedés: a) A gyermek önmagához való viszonyulása:  kedélyállapota  magabiztossága  személyes tárgyainak óvása, rendben tartása b)

A gyermek másokhoz való viszonyulása:

 kapcsolatteremtő magatartása felnőttekkel, gyermekekkel  helye az osztályban  konfliktusokban való viselkedése  mások értékeinek, berendezéseknek óvása  részvétele a közös munkákban 2. Tanulási viselkedés: a) személyes motivációja b) viszonya a munkához c) munkavégzés közbeni viselkedése  munkavégzésének és koncentrációjának időtartama 153


 munkatempója  pontossága a munkavégzésben  önállósága  a munkában való együttműködés  munkamódja  feladatainak hiánytalan elvégzése A szöveges értékelés lehetséges formái: Előzetesen meghatározott, kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés 8.

Iskolai jutalmazás és büntetés

1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolai jutalmazás formái a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,

154


 példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Annak a tanulónak, aki az iskola jó hírnevének növeléséhez az adott tanévben a legnagyobb mértékben hozzájárult, az év tanulója címet adományozzuk és jutalomban részesítjük. e) Az iskolai és körzeti szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. f) A megyei és országos versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 3. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 4. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.

155


A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 9.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, ezért szükséges az otthoni rendszeres felkészülés. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabály érvényesül: A tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. 10.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon tanévenként két alkalommal: tanév elején és végén. 2. Az Oktatási Minisztérium 2000-ben kiadta az Útmutatót a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez. Ebből iskolánk a Hungarofit nevű módszertani szakanyagot választotta, melyet dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó főiskolai docens állított össze. 3. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró- képességét minősítik, a félévente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák. 4. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: (a feladatok részletes leírása az útmutatóban) A felmérés a 2-4. évfolyamon az alábbi 1 + 4 motorikus próbából áll: 1. 12 PERCES FUTÓTESZT (COOPER-TESZT) 2. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS

3. KÉT KÉZZEL LABDADOBÁS HÁTRA A FEJ FÖLÖTT TÖMÖTT LABDÁVAL (12 ÉVES KORIG 2 KG-OS TÖMÖTT LABDÁVAL) 4. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS –LEENGEDÉS 5. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL

156


Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: igen gyenge:

0 - 20 pont

gyenge:

20,5-40 pont

kifogásolható

40,5-60 pont

közepes

60,5- 80 pont

jó

80,5-100 pont

kiváló

100,5-120 pont

extra

120,5-140 pont

157


ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található kerettanterv alapján készült helyi tanterv 2001. szeptember 1. napjától az ötödik és a kilencedik évfolyamon, 2003. szeptember 1-jétől a módosított kerettanterv alapján készült helyi tanterv az ötödik és a kilencedik évfolyamon majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. Az újból módosított és kiegészített helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. A TÁMOP 3.1.4 pályázat szakmai feladatainak beillesztése céljából módosításra került 2010.június 28., felülvizsgálata a fenntartási időszak végén 2015. június 30. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2007/2008. tanév során a nevelőtestület elvégezte a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és a pedagógiai programot módosította.

A pedagógiai program módosításának eljárási rendje: amennyiben a nevelőtestület szavazással a módosítás mellett dönt, munkacsoportot bíz meg a javaslat kidolgozásával, módosításnál a nevelőtestület szavazással dönt. fenntartói módosítási javaslat esetén a hatályos törvények és jogszabályok határozzák meg az eljárás rendjét. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

158


A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az intézmény honlapján.

Kápolnásnyék, 2010. ___________ Bencze Péter igazgató

159


A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a ..… év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Kápolnásnyék, 2010. __________

............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a …… év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Kápolnásnyék, 2010. ___________

................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a ..… év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Kápolnásnyék, 2010. ___________

................................................. igazgató 160


A

pedagógiai

program

egészségnevelési

programját

az

iskola-egészségügyi

szolgálat

a ..… év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. Kelt: Kápolnásnyék, 2010. ___________

.................................................

Az Általános Iskola pedagógiai programját a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Képviselő-testülete ..… év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:

Határozat száma:

................................................. VKTK elnöke

161

Módosítás időpontja: wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq KÁPOLNÁSNYÉK

Recommend Documents