Modernizálási tanulmány BORG Radkersburg Borg Radkersburg Neubaustrasse 9 8490 Bad Radkersburg
BIG Bundesimmobilien-GmbH Gebietsbetreuung Südost Anzengrubergasse 31 8010 Graz
Passail, 2010. január 14.
1
Összefoglalás A
Borg
Radkersburg
létesítmény Bad
Radkersburg
peremkerületében
található.
Az
iskolaépületet 1976-ban építették. Az épület alapvetően jó állapotban van és alkalmas az energetikai modernizálásra. A Bundesimmobilien GmbH (Szövetségi Ingatlankezelő Kft) elhatározta, hogy a reálgimnáziumot energetikai szempontból felújíttatja. Jelen tanulmány keretén belül építési és épületgépészeti intézkedéseket javasolunk az épület modernizálására és az energiafogyasztás csökkentésére. A tanulmány célkitűzései: Az épület felújítása és modernizálása passzívház standard alapján Az energiaköltségek csökkentése A felhasználók komfortérzetének biztosítása, ill. növelése A tanulmány célkitűzéseihez nem tartozik: A tartószerkezet elemzése és értékelése A biztonságtechnika szükségességének elemzése és értékelése A z elektrotechnikai berendezések elemzése és értékelése Az
épület
belső
kialakításával
kapcsolatos
követelmények
és
az
épület
használatának elemzése és értékelése Jelen tanulmányban valamennyi, az energiahatékony modernizáláshoz szükséges, a szigetelés, a hőhidak csökkentése, a szellőzés integrálása az épület állagába és a nyári hővédelem szempontjaiból szükséges intézkedéseket, valamint az azokkal összefüggő költségeket vizsgáljuk meg a 8-osztályos reálgimnázium tervezett felújításával kapcsolatban. Annak érdekében, hogy az épület hőháztartását javítsuk - ami egyben pozitív hatással van a tanulók egészségére
és
szubjektív
módon
megtapasztalt
komfortérzetükre
-
a
következő
intézkedéseket javasoljuk:
Az épület külső burkának hatékony hőszigetelése Hőszigetelt üvegezésű ablakok alkalmazása a napenergia passzív hasznosításával Valamennyi részlet hőhídmentes kialakítása szél- és légzáró kivitelben Hővisszanyeréssel kombinált ellenőrzött légbefúvás és elszívás kiépítése
2
Az intézkedéseket egy forgatókönyben foglaltuk össze. Ez a forgatókönyv becsült költségek alapján készült annak érdekében, hogy az építtető kidolgozhassa elképzeléseit a finanszírozás tekintetében. A költségelemzés eredménye és a hőtechnikai felújításra vonatkozó javaslatok képezik az alapot az építtető döntéshozatalához. A nagyon jó költség-haszon-hatással járó felújítás segítségével a következő célokat szeretnénk elérni:
Nagyon
alacsony
energiaigény:
fűtési
hőigény
a
passszívháznak
megfelelő
határértékekkel. Az épület minőségének javítása: az épület értéke magas lesz a hosszútávú hatást kifejtő felújítás és az alacsony fenntartási költségek következtében. Magas használati minőség: jó minőségő friss levegő az osztálytermekben és jelentősen megemelkedett termikus komfortérzet. A felújítás úgy kerül elvégzésre, hogy lényegében nem zavarja az oktatást. Példaképhatás, image-effektus: ez lesz az egyik első, passzívház összetevőket tartalmazó középület felújítás, egy jövőbe irányuló projekt az energiahatékonyság és a modern iskolaépítés területén innovatív technológiák alkalmazásával.
3
Tartalomjegyzék 1.
2.
Állományelemzés
5
1.1. AZ ÉPÜLET ÉPÍTÉSI KONCEPCIÓJA
5
1.2. AZ ÉPÜLET TÉRKONCEPCIÓJA
6
1.3. AZ ISKOLAÉPÜLET TERÜLETMÉRLEGE
7
1.4. ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÖSSZEFOGLALÁS – ISKOLAÉPÜLET A FELÚJÍTÁS ELŐTT
8
ÉPÜLETÁLLOMÁNY - ISKOLAÉPÜLET
9
Modernizációs intézkedések
10
2.1. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ELŐNYÖKKEL JÁR
10
2.2. Intézkedésjavaslat- ÉPÜLETGÉPÉSZET
10
2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5. 2.2.6. 2.2..7.
3.
4.
Az épület külső falainak hőszigetelése Az épület külső falainak hőszigetelése a lábazati részben A felső emeleti födémek szigetelése A tornaterem lapostetejének szigetelése A padló szigetelése fűtetlen termek felett (gépészeti szint) Az ablakok és külső ajtók kiváltása Hőhidak és légzáró kivitel
11 11 11 12 12 12 12
Modernizálási változat passzívházstandard
13
3.1. INTÉZKEDÉSI JAVASLAT
13
3.2. AZ ÉPÜLET EGÉSZÉNEK ÉRTÉKELÉSE
13
Függelék
15
4
1. Állományelemzés
Az épület helyszínrajza
1.1 Építési koncepció A Bad Radkersburg reálgimnázium (BORG) Bad Radkersburg peremterületén helyezkedik el. Az épület építészeti szempontból 33 év folyamatos használat után is jó állapotban van. Az épületkomplexum az előző évszázad hetvenes éveiben épült és az akkori középületek tipikus építészeti standardját tükrözi. A masszív építési módban kivitelezett iskolaépület a középső traktusban kétemeletes, különben egyemeletes. Az északi épületszárny részben alá van pincézve. A főépület észak-déli irányú, teljes hossza 106 m és maximális szélessége 31 m, a középső szárny fésű alakú bővítésének mérete 26,5 m x 21,5 m. Az iskola vasbetonváz szerkezetű, az oszlopraszter 4,50 m és 8,50 m között váltakozik.
5
SPAN
Tornaterem metszete A fűtött terem héjszerkezete: 4 cm kerámiaszigeteléssel ellátott 26 cm-es vasbetonoszlop, a mellmagasságig érő korlát kivülről vakolt 30 cm méretű nagylyukas téglából, a közvetlenül a föld feletti padló becsült U-értéke 0,64 W/m²K, a nem fűtött terem fölötti padlózat becsült U-értéke 2,04, a födém szigetelése 5 cm EPS és 5 cm Heraklith rétegből áll.
1.2 Az épület térkoncepciója Az épület főbejárata a földszinten, a Neubaustrasse felől nyugati irányban helyezkedik el, míg a tornaterem bejárata a keleti oldalon. Az épület középső szárnyában található a bejárati csarnok a felső szintre vezető lépcsőházzal, ruhatárral, vizesblokkal, valamint itt helyezkedik el a nyelvi labor, a könyvtár, a konferenciaszoba, valamint itt találhatók az igazgatóság szobái. Az épület északi részében található a szünetekben használt csarnok a büfével és a portával, a lépcsőház a pince irányába, valamint egy többfunkciós terem a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel, mint öltöző, WC, és szertárak. A létesítmény északi oldalát raktárhelyiségek és a trafoszoba zárják le, ugyanakkor ezen az oldalon került kialakításra egy másik bejárat, amely tanításon kívüli időben a többfunkciós terem használhatóságát biztosítja. Az épület déli részében található a számítógép terem, valamint a képzőművészeti és zenei oktatás helyszíne. A felső szinten helyezkednek el a tantermek, valamint egy fizika- és egy kémiaterem. Az iskolaépület földszintjén 5 tanterem, a felső szinten 15 tanterem került kialakításra a hozzátartozó vizesblokkokkal.
6
Földszinti alaprajz (többfunkciós csarnok és tartózkodási hely bal oldalon, ruhatárak, bejárati csarnok, igazgatóság középen, tantermek jobb oldalon)
1.3 Az iskolaépület területmérlege A Bad Radkersburg reálgimnázium össz. hasznos területe 4.180 m2. A 2009/2010-es iskolaévben 12 osztályt indítottak összesen 280 diákkal és 36 tanárral. 1. sz. táblázat: Az iskolaépület területmérlege Fűtött hasznos fő terület: Fűtött hasznos mellék terület: Nem fűtött hasznos mellékterület: terület: Fűtött közlekedő felület: Nem fűtött közlekedő felület: Fűtött funkcionális felület: Nem fűtött funkcionális felület: Hasznos terület összesen:
Pinceszint
Földszint
Felső szint
Összesen
0 0 371,85 0 132,84 0 165,34 670,03
1080,85 980,22 22,90 634,27 0 0 nincs adat 2.718,24
466,03 155,01 0,00 168,79 0 0
1546,88 1135,23 394,75 803,06 132,84 0 165,34 4178,10
789,83
1.4 Az épület héjszerkezének értékelése a felújítás előtt Az épület héjszerkezének értékelése az egyes épületrészek U-értéke alapján történik. Ezen belül a meglévő épületrészek hőszigetelésének tulajdonságát viszonyítjuk az OIB-irányelvhez (OIB_RL6) illetve üvegezett épületrészek esetében azokat a technika legújabb állásával hasonlítottuk össze. Az OIB-irányelv új épületekre, illetve toldaléképületekre és átépítések esetére 5 határértékeket rögzít. A technika legújabb állása szerinti értékek nem érik el az OIB-6 irányelv értékeit. 7
4. sz. táblázat: Áttekintés - az épület héjszerkezetének hőtechnikai minősége U-érték jelenleg [W/m²K]
Épületrész (héjszerkezet)
U-érték Értékelés OIB-61 [W/m²K
Külső fal - külső levegő Külső fal - iskolaépület - mellvéd Külső fal - iskolaépület - betonoszlop
1,11 1,08
0,35 0,35
---
0,64
0,40
--
0,40
--
0,49
0,20
-
4,41 5,15
1,40 1,70
-
Talaj fölötti padlózat Talaj fölötti padlózat
Fűtetlen terem fölötti padlózat Fűtetlen pince fölötti padlózat
1,09
Legfölső szint fölötti födém (OG) Legfelsőbb szint fölötti födém iskolaépület
Ablak Külső fal - iskolaépület Üvegkupola iskolaépület
1.5 Épület állapota - összefoglalás Iskolaépület állapota a felújítás előtt Építési mód: • •
A hetvenes években épült középületek tipikus vasbeton szerkezete A tartószerkezet vasbetonvázból készült, maximum kétemeletes
Külső falak: • • • • • •
Pinceszint: nem hőszigetelt vasbeton külső falak Földszint, emelet: szigetelt vasbeton oszlok 4 cm heraktil réteggel Földszint, emelet: ablakmellvéd nagylyukú téglából, 30 cm nem szigetelt Ablak-szemöldök vasbeton, Hiányos (nem szigetelt és tömített) csatlakozási pontok a külső fal és az ablakok, üvegfelületek között, Átmenő légzáró felületet nincs
Tetőszerkezet: • • •
Lapos, enyhén dőlt kialakítású tetőszerkezet fából, fóliával szigetelve 5 cm rétegben ESP-vel és 5 cm Heraklith BM-mel. Tornaterem tetőszerkezete: 7° lejtésű tető betonelemekből, szigetelve 5 cm EPS és 5 cm Heraklith BM-mel (az adatok nincsenek ellenőrizve) Körbefutó betonattika nem szigetelve
Födémek: (az adatok nincsenek ellenőrizve) •
Födém a fűtetlen pinceszint fölött, esztrich-réteg 15 cm habbetonrétegen és betonfödémen
Talaj fölötti padlózat: (az adatok nincsenek ellenőrizve) • 1
Padló a talaj fölött 5 cm vastag EPS-sel szigetelve OIB-RL 6: OIB – 6 irányelv Energiatakarékosságéshővédelem
8
•
Az alapozás nem szigetelt
Ablakok: Üvegfalszerkezet a bejárati részeken: • Alu-fémkeret 2 réteg szigetelt üvegezéssel, g-érték 0,71, össz-U -érték ablak = 4,4 W/m²K, Ablakok: • Tolóablak alu-fémkeret 2-réteg hőszigetelt üvegezéssel, g-érték 0,71, össz-U-érték ablak = 4,4 W/m²K, Üvegtető: • Tetőkupola keret műanyag üvegezéssel, g-érték 0,75, össz-U-érték ablak = 5,16 W/m²K, Átlagos éves fűtési hőigény a LEA Feldbach számítása alapján:
ÉPÜLETÁLLOMÁNY - iskolaépület Átlagos éves fűtési hőigény a LEA Feldbach számítása alapján:
EREDMÉNY: EKZ 138 kWh / (m²a)
9
2. Modernizációs intézkedések A következőkben ismertetjük az épület héjszerkezetének és fűtési rendszerének hő- és energetikai értékelése alapján elképzelhető azon intézkedéseket, amelyek segítségével javíthatjuk az épület teljes energiahatékonyságát. Több lépésben elemeztük a felújítás legkülönfélébb változatait a PHVS passzívház-előprojekt-csomag segítségével. Ezen kívül az elemzés és a meglévő hőhidak minimalizálása a legkülönfélébb felújítási változatok alapján történt. Az épületen végzett optimálás és egy hatékony épületgépészet telepítésével már a tervezési folyamatban megtérülnek a passzívház héjszerkezet megépítésével járó többletköltségek. A szükséges építési és fűtéstechnikai intézkedések szembeállíthatók a fenntartással kapcsolatos beruházásokkal illetve a modernizálási beruházással. A modernizálási intézkedések eredménye a legtöbb esetben gazdaságos. Egyes esetekben még a régi rendszerek azonnali lecserélése is rentábilis. Az energiahatékonyság növelése az épület számos összetevőjének javítását feltételezi.
2.1 Az energiahatékonyság előnyökkel jár Az épület felújítását lehetőség szerint össze kell kapcsolni az energetikai rendszer modernizációjával. A fűtési energia legalább 5 tényezővel történő csökkentésének alapvető feltétele egy hatékony rendszermegoldás a következőkkel kombinálva: • Az épület külső burkának hatékony hőszigetelése • Hőszigetelt üvegezésű ablakok a napenergia passzív hasznosításával • Valamennyi részlet hőhídmentes kialakítása szél- és légzáró kivitelben • Ellenőrzött légbefúvás és elszívás hővisszanyeréssel kombinálva • Modern fűtés- és hűtéstechnika • A kivitelezés kifogástalan minősége Ezek a kritériumok modern építőanyagokkal, technikával és rendszerismerettel érhetők el. Az új belső tér minősége egy felújított épületben, a föld erőforrásainak megóvása és a klímavédelem érdekében alkalmazott példaértékű energetikai modernizálás megalapozza egy olyan építtető hitelességét, aki a "fenntarthatóság" szempontját filozófiája részeként értelmezi. Az image javítása, a kompetencia és a megfelelő ár-teljesítmény-arány olyan előnyöket jelentenek, amelyek különleges jelentősségre tesznek szert. A siker szempontjából fontos, hogy a döntéshozók meg legyenek győződve az energetikai intézkedés teljeskörű hasznáról.
2.2 Intézkedési javaslatok - épületgépészet A kifogástalan hővédelemmel szemben igen gyakran hangzik el a nem megfelelő megtérülés érv. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést, hogy készítettek-e életciklus elemzést, hogy milyen energiaárat vettek alapul a harmadik és ötödik évtizedre és hogy mekkora a megtérülés egy olyan biztos dolog esetében, mint egy épület. De ehhez hozzájön még az a probléma, hogy a rentabilitással kapcsolatos számítások csak a megtakarított energiaköltségeket veszik haszonként figyelembe, ugyanakkor elhanyagolják a járulékos előnyöket, mint pl. csökkent zajterhelés, magasabb komfortérzet, jobb levegőminőség, az épület értékének növekedése stb.... Épületfelújításkor a fogyasztás 5-ös tényezővel történő csökkenése - feltételezve a szakszerű tervezést - már ebben az időpontban is a gazdaságossági tartományban mozog.
10
Amennyiben valamennyi "amúgy is fellépő költség" és hosszútávú szempont kihasználásra kerül, úgy összességében gazdaságos megoldásokat tudunk elérni. Ezen érvek alapján nagyon is egyértelművé válik, hogy hiba lenne a tervezéskor "spórolni". Jóval perspektivikusabb és lukratívabb, már a tervezési fázisban - tehát már a projekt fejlesztésekor - figyelembe venni a járulékos költségek minimalizálását, pl. az üzemeltetési költségeket vagy a fenntartással járó kiadásokat, és ennek érdekében a szakma (szaktervezők, tanácsadók, stb.) megfelelő ismereteit hasznosítani. Ez különösen vonatkozik a telepítési helyszínnel, az épület vagy objektum formájával vagy külső burkával, vagy a megfelelő fűtés kiválasztásával és az épületfizikai minőséggel, stb. kapcsolatos kérdésekre. A hőszigetelés, az ablakok minősége és tömítettsége, valamint az épület burkának hőtechnikai szűk keresztmetszetei (un. hőhidak megléte) döntő jelentőséggel bírnak a fűtési energia és -költségek nagyságrendje tekintetében. A következő listában elképzelhető intézkedéseket sorolunk fel az épület energiahatékonyságának javítására (a passzívház építés figyelembe vételével)
2.2.1 Az épület külső falainak hőszigetelése A külső falak külső oldalon történő szigetelése legalább 24 cm hőszigetelő anyaggal (pl. EPS F WLG 032), U-érték cél: kereken 0,13 W/m²K. Az épület külső falainak hőszigetelése különösen a fűtési rendszer tekintetében fejt ki pozitív hatást. Külső fal szigetelése előtét faelemmel 30 cm vastag cellulóz szigetelőréteggel.
2.2.2 Az épület külső falának hőszigetelése a lábazatnál A külső fal lábazati tartományban történő és a talajjal érintkező fal szigetelése 20 cm vastag szigetelő réteggel (pl. XPS WLG 040), U-érték cél: kereken 0,24 W/m²K. A külső fal lábazati tartományban történő szigetelése hőtechnikai szempontból nagyon fontos. Egyrészről megemelkedik a fal/talajréteg közötti szegély felületi hőmérséklete, másrészről kisebb lesz a hőhíd az alap/padló/külső fal csomópontban. A feladat technikai szempontból igen nagy ráfordítást igényel, mivel a fal előtt a lábazatnál ki kell emelni a földet, ugyanakkor ez jelen esetben elkerülhetetlen, mivel a padlót költségokból nem lehet szigetelni. Ezzel egyidőben fel lehet újítani a nedvesség elleni szigetelést is.
2.2.3 A felső emeleti födémek szigetelése A felső emeleti födémek szigetelése a födém felső oldalán 26 cm szigetelőanyaggal (pl. EPS W20 Plus WLG 032), U-érték cél: 0,10 W/m²K. Ezt az intézkedést technikai szempontból egyszerűen és a költségek szempontjából előnyösen végre lehet hajtani. Faszerkezeteknél ezen kívül ügyelni kell arra is, hogy a nedvesség nem belülről kifelé halad. Ezt azt jelenti, hogy amennyiben meleg levegő kerül a szigetelő rétegbe, úgy a szigetelőanyagban párakicsapódás (kondenzáció) jön létre és ez a szerkezetet károsítja. Mivel gőzzáró fólia nem került beépítésre, a tetőhéjazat tölti be ezt a szerepet. A csatlakozási pontokat rendkívül gondosan kell kiképezni és a meglévő légteret le kell zárni, ami gőznyomás-kiegyenlítő rétegként működik. Ügyelni kell a párkány gondos újbóli szigetelésére (legalább 12 cm EPS).
11
2.2.4 A tornaterem lapostetejének szigetelése A felső emeleti födémek szigetelése a födém felső oldalán 26 cm szigetelőanyaggal (pl. EPS W20 Plus WLG 032), U-érték cél: kereken 0,10 W/m²K. A feladat technikailag egyszerűen kivitelezhető és a tetőhéjazat azt követő felújítása tekintetében költséghatékony is. A jelenlegi kavicsréteg egészen a vízzáró rétegig történő eltávolításával előkészítjük az aljzatot az új tetőszigetelés felvitelére. A tetőszigetelés kialakítását követően egy új drenázs- és kavicsréteg kerül lefektetésre. A meglévő lapostető szerkezet már tartalmaz gőzzáró fóliát, éppen ezért újabb réteg lefektetése nem szükséges.
2.2.5 A padló szigetelése fűtetlen termek felett (gépészeti szint) A pincefödém szigetelése a födém felső oldalán 20cm szigetelőanyaggal (pl. Heralan FP WLG 035), U-Wert Ziel: rund 0,13 W/m²K. Az intézkedés technikailag egyszerűen kivitelezhető. Még tisztázni kell, mennyi vezetéket kell újrafektetni.
2.2.6 Az ablakok és külső ajtók kiváltása Új hőszigetelt üvegezésű ablakok beépítése. Cél U-érték: 0,80W/m²K, illetve a külső ajtók esetében a cél U-érték: 0,80W/m²K. Az intézkedés technikailag egyszerű és a külső fal szigetelésével együtt kerül végrehajtásra. A külső fal szigetelése nélkül fellépne a falak penészedésének a veszélye.
2.2.7 Hőhidak és légzárás A hőhíd optimálás és légzárás formájában realizált minőségbiztosítás az előfeltételét képezi az épületfizikai szempontból megfelelő és következménykárok nélküli megoldásoknak. A hőtechnikai szűk keresztmetszeteken keresztül több meleg hagyja el a házat, mint más helyeken. Régi házak modernizációja során a hőtechnikai szempontból gyenge pontnak minősülő hőhidak - alacsony energiafelhasználás vagy passzívház standard alapján történő megszüntetése kulcsszerepet játszik a sikeres felújítás során, ugyanakkor ezeket a pontokat általában elhanyagolják, mivel közvetlenül "nem láthatóak". A Radkersburg reálgimnázium ilyen gyenge pontja a nem szigetelt lábazat és a vasbeton párkány. Ezen épületrészek szakszerű szigetelése biztosítja azt, hogy az épület külső burka hőhíd-mentessé váljon. Légzáró rétegnek felel meg az újonnan felvitt külső vakolat, mivel a belső térben nem kerül sor felújításra és a belső vakolat sem jöhet szóba vízzáró rétegként, egyrészről a meglévő szerelvények, másrészről a födém és a függőleges falazat nem légzáró csatlakozásai miatt.
12
3. Modernizálási változat passzívházstandard alapján Ez a változat nagyértékű modernizációs intézkedések és passzívházkomponensek energiahatékony alkalmazásának kombinációját tartalmazza. A fennmaradó fűtési hőigény kb. 20 kWh/m²a.
3.1 Intézkedés javaslat Rövid megjelölés
Leírás
1
Külső fal (KF) parapet
24cm EPS F WLG 032 szigetelés felvitele: UKF = 1,11 W/m²K -► UKF = 0,12 W/m²K
2
Külső fal vasbeton váz
24cm kőzetgyapot szigetelés felvitele: UKF = 1,08 W/m²K -► UKF = 0,12 W/m²K 16cm XPS szigetelés felvitele:
3
Külső fal föld felett
4 5
6
16cm EPS-F szigetelés felvitele: UKF = 1,05 Belső fal nem szigetelt terem felett W/m²K -► UKF = 0,20 W/m²K 26cm EPS F WLG 032 szigetelés felvitele WLG 032: Legfölső szint fölötti födém UOGD = 0,49 W/m²K -► UOGD = 0,09 W/m²K Tornaterem fölötti lapostető
26cm EPS-W20 szigetelés felvitele: UFD = 0,49 W/m²K -► UFD = 0,09 W/m²K Nem kerül rá plusz szigetelés
7
Talaj fölötti padlózat
8
Pincefödém
9
Külső ablak
10
Hőhidak
16 cm kőzetgyapot szigetelés felvitele: UKD = 1,09 W/m²K -► UKD = 0,13 W/m²K Ablakcsere: UAF = 4,4 W/m²K -► UAF = 0,80 W/m²K, Hőhidak hatásának csökkentése a lábazat szigetelésével és a beton-attika teljeskörő újraszigetelésével
3.2 Az épület egészének értékelése a) Energiamegtakarítás A felújítási koncepció a külső épületrészek teljeskörű újraszigetelésére épül. A szigetelőréteg vastagsága megfelel a legalacsonyabb energiaigényű ház ill. a passzívház U-értékének. Az épület külső burkán áthatoló hőveszteség ezáltal jelentősen csökken. A szigetelést egy átmenő termikus burok kialakításával erősítjük meg.
b) Hőhíd képződés megakadályozása: A hőhidak hatását utólagos szigeteléssel csökkentjük. A hőhidak hatását az ablakok tartományában egy átmenő termikus burok kialakításával majdnem teljesen megszüntetjük.
c) Komfortérzet
13
Az ablakok lecserélésével és a homlokzat szigetelésével a komfortérzet jelentősen javul. Egy 24 cm hőszigetelő réteg felvitelével a külső falak felületi hőmérséklete belül az optimális 19 oC-ra növekszik. A nagyértékű ablakoknak köszönhetően az üveg szélén már nincs párakicsapódás. A penészképződést így sikerül megakadályozni.
d) A levegő minősége Az ablakok kicserélését és az ablakkeret szigetelését követően a belső tér levegőjének minősége romolhat. Ezt a hatást szellőzőberendezéssel lehet kompenzálni.
e) A teremklíma minősége A teremklíma minősége jelentősen javul. A páralecsapódás megszűnik, a régebbi, nagy ráfordítást igénylő szellőztetésre már nincs szükség.
Modernizálás passzívházstandard Átlagos éves fűtési hőigény a PHPP számítása alapján:
EREDMÉNY: EKZ 34 kWh/(m2a) (- 25 %)
14
4. Függelék Adatlap Költségkimutatás 2010. június OIB
15
