MODELLALAPÚ SZEMANTIKUS KERESŐ RENDSZER KDOLGOZÁSA

TECH_08_A2/2-2008-0092

MODELLALAPÚ SZEMANTIKUS KERESŐ RENDSZER KDOLGOZÁSA IDŐKÖZI SZAKMAI BESZÁMOLÓ

1. SZAKASZ AZ IFORMÁCIÓKERESÉS KONCEPTUÁLIS MODELLJEI ÉS TRENDJEI 1.1 MELLÉKLET

Alkalmazott Logikai Laboratórium Szegedi Tudományegyetem

MASZEKER

2010. január 15.

Időközi Szakmai Beszámoló 1. szakasz 3.1. melléklet

Verziókövetés

dátum 2009-05-13

változtatás Teljes dokumentum

szerző Pajor Enikő

1


„A hatékony keresőeszközök megteremtéséhez éppen annyira nélkülözhetetlen az emberi információs magatartás, a feladatorientált kontextus figyelembevétele, mint amennyire megerülhetetlen a problémamegoldó helyzet, a tudásállapotok, kognitív struktúrák vizsgálatánál azoknak a technikai eszközöknek a figyelembevétele, amelyeket az emberek információszerzésre használnak.” (Ingversen- Jarvelin)

BEVEZETÉS - AZ ELVI ALAPVETÉS CÉLJA: A MASZEKER projeknek ebben a rám eső, keresésekkel kapcsolatos elvi alapvetésének első változatában azokat az elméleti folyamatokat mutatom be, amelyeket sok ezer, webbel, könyvtári számítógépes rendszerekkel, adatbázisokkal, OPAC-kal (Open Public Acces Catalog) dolgozó felhasználó gyakorlati tapasztalatainak vizsgálata alapján állapítottak meg az információs szakemberek. Ezt tartom a legfontosabbanak, mert az internet felgyorsult fejlődése, a ma már kb. 7500 terrabájban mérhető internettartalomban való információ megtalálása körülbelül olyan, mintha a tűt keresnénk a szénakazalban. Ehhez felhasználói oldalról speciális képességre van szükség, amelyet csakis tudatos tanulással és problémamegoldással lehet megszerezni, keresőfejlesztési oldalról pedig a felhasználók keresési szokásainak és pszichológiai jellemzőinek ismerete segíthet hozzá a legmegfelelőbb interfész, keresési algoritmus megalkotásához. A tanulmány ezért az utóbbi évtized kutatásaira alapozva az alábbi témaköröket foglalja össze:

2


3


TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZEMÉLYISÉGJEGYEK ÉS AZ INFORMÁCIÓKERESÉS KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1.1. AZ EGYES SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK ÉS KERESÉSI JELLEMZŐIK 1.1.1. A „GYORS SZÖRFÖZŐ”, AZ ÁTFOGÓ BÖNGÉSZŐ ÉS A „MÉLYRE ÁSÓ” 1.1.1.1. A „LEGGYORSABB SZÖRFÖZŐK”: AZ „Y GENERÁCIÓ” TAGJAINAK KERESÉSI ÉS INTERNETHASZNÁLATI SZOKÁSAI

1.1.2. A „PASSZÍV”, AZ „AKTÍV” ÉS A „DINAMIKUS” INFORMÁCIÓKERESŐ

2. A HATÉKONY KERESÉS PSZICHOLÓGIAI ELŐFELTÉTELEI 2.1. A KERESŐKIFEJEZÉSEK ÉS MÓDSZEREK PROBLEMATIKÁJA 2.2. A KULCSSZAVAK JELENTŐSÉGE 2.2.1. SEGÉDESZKÖZÖK A KULCSSZAVAK MEGALKOTÁSÁHOZ 2.2.1.1. A Key Word Map 2.2.1.2. A Wordtracker 2.3. EGYSZERŰ VAGY ÖSSZETETT KERESÉS? MELYIK A JOBB? 3. INFORMÁCIÓKERESŐ MODELLEK 3.1. A KUTATÓK ATTITÜDJE ALAPJÁN MEGALKOTOTT INFORMÁCIÓKERESŐ MODELLEK 3.1.1. A „kognitív perspektivikus”, a „szociális”, a „szociális-kognitív” és a „szervezeti modell” 3.2. A FELHASZNÁLÓK INFORMÁCIÓKERESÉSE ALAPJÁN ALKOTOTT ÚJ MODELLEK 3.2.1.Az internauta habitus 3.2.2. A „serendipithy”, avagy a „véletlen szerencsén” múló információkeresés 3.2.3. Az intuitív keresés 4. A KERESÉSI MÓDSZEREK VÁRHATÓ TENDENCIÁI 5. ÖSSZEGZÉS 6. BIBLIO –ÉS WEBOGRÁFIA 7. MELLÉKLET: A keresőkkel kapcsolatos hírlevél tervezete 4


1. A

SZEMÉLYISÉGJEGYEK

ÉS

AZ

INFORMÁCIÓKERESÉS

KÖZÖTTI

ÖSSZEFÜGGÉSEK Az információkeresésre irányuló kutatás már több mint két évtizede nagy népszerűségnek örvend úgy az információval foglalkozó szakemberek, mint a pszichológusok körében.1 Kutatásaikban a legfontosabb vizsgálandó terület a kérdést feltevő felhasználók viselkedése: milyen kérdést, hogyan, milyen társadalmi rétegből, milyen tanultsággal rendelkezők tesznek fel. E kérdés nyilvánvalóan azért foglalkoztatja a pszichológusokat és az elméleti/alkalmazott pedagógia szakembereit, mert napjainkban a Life Long Learning már nemcsak elvárás, hanem gyakorlat. Bizonyított tény, hogy mindazok, akik folyamatosan tanulnak és ehhez rendszeresen és tudatosan információt gyűjtenek, láthatóan könnyebben tanulnak és könnyebben keresik az információt, mint gyakorlatlanabb kortársaik. Az információkeresést gyakran a problémamegoldó gondolkodás egyik részeként, a problémamegoldó processzusként fogják fel. Ennek a kognitív processusnak a részei: a gondolkodás, a percepció, a memória, az identifikáció és a problémamegoldó képesség.2 Az egyén pszichológiai beállítottsága igen fontos a keresés során. Mindenkinek megvan a maga érzelem-ismeret tömege, gondolatai, amelyek igen stabil és erős jellemzői a személyiségnek. Ezek azok a jegyek, amelyek befolyásolják az egyén kereséssel kapcsolatos

1

Spanyolországban José Ramón Pérez Alvarez-Ossorio a CINDOC munkatársa elemezte a „Revista Espanola de Documentación Científica” (a továbbiakban REDC) szakmai lap kumulatív indexei alapján a folyóiratban 1977– 1996 között megjelent cikkeket. Megállapította, hogy a húsz év alatt megjelentetett cikkek nagy része az információtudományról, az információ forrásairól, gyűjtéséről, megőrzéséről és az információ szétsugárzásáról szól. Közülük is kiemelkedik az információ keresés és az információkeresést segítő cikkek száma. A REDC későbbi vizsgálatai ugyanezt támasztják alá éppúgy, mint az amerikai „Journal of the American Society for Information Science” (a továbbiakban JASIS) kutatásai is. V. ö.: Alvarez-Ossorio, J. R. P.: Cobertura temática y procedencia institucional de los articulos publicados en la Revista española de documentación científica en sus veinte anos de existencia. In: REDC, Vol. 20. 1997. No. 3. pp. 290–298.; Wulff, Barreiro Enrique: Progresos de la Revista española de documentación científica a traves de sus pantas de referencia. In: Documentación de las ciencias de la información, 1997. No. 20, pp. 139-148.; Harter, Stephen P. – Hooten, Patricia A.: Information science and scientists : JASIS, 1972-1990. In: JASIS, Vol. 43. 1992. No. 9. pp. 583-593.; V. ö. még: Bellardo, Trudi: An investigation of online searcher traits and their relationship to search outcome. In: JASIS, Vol. 36. 1985, No. 4. pp. 241–250.; De Raad, Boele – Schouwenburg, Henri C.: Personality in learning and education: a review In: European Journal of Personality, Vol. 10. 1996. No. 5. pp. 303-336., Kernan, Jerome B. – Mojena, Richard: Information utilization and personality In: Journal of Communication, Vol. 23. 1973. No. 3. pp. 315– 317., Wilson, Thomas D.: On user studies and information needs. In: Journal of Documentation, Vol. 37. 1981. No. 1. pp. 3–15. 2

Ingversen, Peter: Cognitive perspectives of information retrieval interaction: elements of a cognitive IR theory. In: The Journal of Documentation, 1996. Vol. 52. No. 1. pp. 3–50.

5


attitüdjét.3 Nem hagyható figyelmen kívül Wilson modellje4 sem, amely pontosan megmutatja, hogy melyek azok a személyiségjegyek, társadalmi körülmények, amelyek befolyással bírnak az információs processzusra. Vitatható, mégis valószínűsíthető, hogy a személyiség belső tartalmai összefüggésbe hozhatóak az információ kereséssel. Nem feledhető az az olvasáspszichológiából ismert jelenség, hogy jellembéli tulajdonságaink egyegy eleme rányomja bélyegét olvasási szokásainkra. Ahogy az élet egy adott helyzetére válaszolunk, úgy cselekszünk az információkeresés adott pillanatában is. Ezt támasztják alá Wilson és Sperber kutatásai és relevancia-koncepciójuk5, amelyben kifejtik, hogy a kontextus olyan pszichológiai képződmény, amelyet az olvasónak a világban megélt és magán átszűrt élményei, tapasztalatai alapján alkotott feltételezései alkotnak. Ennek következtében „amit a címzett kognitív környezete alapján megfejt, többé-kevésbé, de sohasem teljes mértékben lesz azonos azzal, amit a feladó (a címzettétől eltérő) kognitív környezete alapján elküldött, még ha ez a részleges egyezés biztosítja is a legtöbb esetben a sikeres kommunikációt.”6 Solomon (1997) és Kuhlthau7 szerint az információkeresés egyszerre kognitív és emocionális helyzet egyidejűleg. A kérdés ugyanis az, hogy képes vagyok-e az információ megtalálására és a benne rejlő tartalmak helyes értelmezésére? 1.1. AZ EGYES SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK ÉS KERESÉSI JELLEMZŐIK Azok az emberek, akik saját személyiségüknek túlzott jelentőséget tulajdonítanak általában túl kevés információt keresnek és magabiztosságuk elég bátorságot ad nekik ahhoz, hogy a semmiből is messzemenő következtetéseket vonjanak le. Vannak, akik keresési stratégiát állítanak fel, vannak, akik spontán keresnek. A leglényegesebb különbségek a kognitív

3

Phares, E. Jerry: Introduction to Psychology. 3. ed. New York : Harper Collins, 1991.

4

Wilson, Thomas D.: Information behavior: an inter-disciplinary perspective. In: Vakkari, P. – Savolainen, R. – Dervin, B.: Information Seeking in Context: Proceedings o fan International Conference on Research in Information Needs : Seeking and Use in Different Contexts. Tampere, 11–14 August, 1996. London : Taylor Graham, 1999. 625 p. cit. pp. 39–50. 5

Sperber, Dan – Wilson, Deirdre: Relevance: Communication and cognition. 2nd. ed. Oxford : Blackwell, 1995. viii, 326 p. és Koltay Tibor: Nyelvész a könyvtárban. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 14. évf. 2005. 4. sz. p. 31. 6

Koltay Tibor: Szöveg, információ, relevancia: néhány adalék a témkörhöz. In: Könyvtári Figylő, ÚF. 15, (51) évf. 2005. 3. sz. pp. 514–518. cit. p. 517. 7 Kuhltau, Carol Collier: Seeking Meaning: a Process Approach to Library and information Services, Norwood: Ablex, 1993, Cit. pp. 108–111. és v. ö. még: Kuhltau, Carol Collier: Inside the search process: information seeking from the user's perspective. In: Journal of the American Society for Information Science, Vol. 42. 1991. No. 5. pp. 361–371.

6


megközelítés során a virtuális térben történő keresések és az adatbázisokban való keresés során jelentkezik.

1.1.1. A „GYORS SZÖRFÖZŐ”, AZ ÁTFOGÓ BÖNGÉSZŐ ÉS A „MÉLYRE ÁSÓ”

A téma egyik kiváló szakembere Jannica Heiström a közelmúltban tette közzé újabb tanulmányát8, amelyben finn környezetben azt vizsgálta, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók személyisége és a tanuláshoz való hozzáállása hogyan hat információkeresési magatartásukra. A felmérésben 305 posztgraduális, a master képzésben éppen a szakdolgozatát készítő hallgató vett részt, akiket felkértek, hogy a tanulási módszereikre, a személyiségükre és az információkeresési szokásaikra külön-külön készített teszt kérdéseire válaszoljanak. Az eredmény igazolta a hipotézist: a „gyors szörfözést”(fast surfing) részesítették előnyben az erős érzelmi kilengéssel jellemezhető hallgatók, akik felszínesek a magánéletükben éppúgy, mint tanulmányaikban. Nem nyitnak az új, a korszerű felé és alacsonyfokú lelkiismeretesség jellemzi őket. Az „átfogó böngészést/széles átfésülést” (broad scanning) módszerét választották a nyitott lelkületű hallgatók, akik sokféle forrást használtak a kereséseik során és azokat kritikus szemmel nézték, válogatták. A nyitott és versengő, hozzáértő személyiségjegyűek voltak ők.9 A „mélyre ásás” (deep diving) csak a tanulási folyamataikat és minden szakmai munkájukat előre és részletesen megtervező és aprólékosan, mélyen feldolgozó hallgatók jellemzője volt.10 A többséget természetesen az első csoportba tartozók alkották.

1.1.1.1. A „LEGGYORSABB SZÖRFÖZŐK”: AZ „Y GENERÁCIÓ” TAGJAINAK KERESÉSI ÉS INTERNETHASZNÁLATI SZOKÁSAI

8

Heiström, Jannica: Fast surfing, broad scanning and deep diving : The influence of personality and study approach on students’ information-seeking behavior. In: Journal of Documentation, 61. Vol. 2005. no 2. pp. 228–247. 9

Heiström, op.cit. pp. 236–238.

10

U. az pp. 238–239.

7


Elképzelhető, hogy hasonló tapasztalataik voltak az amerikai könyvtárosoknak is, mert a syracuse-i college könyvtárosa, Angela Weiler Heiströmm-mel szinte azonos időszakban mérte fel az ún. „Y generáció” (1980, ill. főleg az 1990 után születettek) személyiségjegyeit és információkeresési szokásait.11 A hipotézis ez esetben az volt, hogy ők már kifejezetten annak a generációnak a tagjai, akik a memoriterek megtanulása és az olvasás helyett egész gyermekkorukat a TV, a DVD és a számítógép képernyője előtt töltötték. Ennek következtében sem testi fizikumuk, sem izomtömegük, sem idegrendszerük, sem logikai gondolkodóképességük nem alakulhatott és fejlődhetett megfelelően. A sok szálon végigvitt kutatás egyik summázata szinte ugyanaz, mint a finn vizsgálaté: az Y generáció tagjai számára az elsőrendűen használt információforrás az internet. Mivel valóban nincs kritikai érzékenységük, nem számít az információk minősége és pontossága sem. Az információ könnyű megszerezhetősége viszont mindennél inkább fontos és előrébbvaló a számukra. Ezért a keresésben ők is a „gyors szörfözés” technikáját részesítik előnyben. Másra nincs igényük és talán mást nem is tehetnek, hiszen a kritikus gondolkodás kizárólag a több lépcsős kognitív fejlődés során tud csak kialakulni. Ha ebből egy-egy láncszem kimarad, maga a gondolkodásmód sínyli meg. A 2006-2008 vége közötti kutatási eredmények ugyanezt támasztják alá.12 Ennek az „internetgenerációnak” könyvtárhasználati szokásai merőben másak és sok gondot okoznak. A szakmai fórumok egyre többet foglalkoznak velük. Konferenciákon számolnak be a azokról a felmérésekről, tanári-könyvtárosi tapasztalatokról és gondokról, amelyet az új generáció sajátos információ- és könyvtárhasználati szokásai okoznak. Az egyik legmegdöbbentőbb adatot az Online Computer Library Center 2006-2007-es felmérése szolgáltatja: az egyetemi éveik elején járó fiatalok 89%-a egyetlen keresőmotort használ (2%-uk könyvtári katalógusokat és portálokat is) és e felhasználók 93%-a tökéletesen elégedett is a kapott találatokkal. A Credoc 2007-es adatai szerint a francia könyvtárosok számára a nagy gondot az okozza, hogy az utóbbi időben beiratkozott könyvtárhasználók 96%-a még a15 éves kort sem éri el. Más elvárások és más magatartásformák jellemzik őket, mint az eddigi vagy már felnőtt könyvtárhasználókat. Ők nem értik és nem fogadják el a könyvtárak megszokott,

11

Weiler, Angela: Information-seeking behavior in Generation Y students: Motivation, critical thinking, and learning theory. In: The Journal of Academic Librarianship, Vol. 31. 2005. No. 1. pp. 46–53. 12

Touitou, Cécile: Les nouveaux usages des générations internet In: Bulletin des Bibliothèques en France (BBF), 2008, n° 4, pp. 67–70 [on-line] < http://bbf.enssib.fr/consulter/bbf-2008-04-0067-001> [2009. május 13.]

8


számukra „retro”, avítt rendjét, a könyvtárosok pedig nem értik őket. Pedig tudomásul kellene venni – mondja az egyik szakértő , hogy e generáció életében a képernyő jelentős szerepet töltött és tölt be minden téren: általánosan vett napi életükben, szabadidejükben, tanulásukban és ez egyáltalán nem zavarja őket. Sokféle módon használják a digitális világot, született digitálisok, másképpen élnek és másképpen gondolkodnak, mint a régebbi generációk. A szövegekben képekre van szükségük a figyelem fenntartásához és a megértéshez, nem viselik el a csak lineáris szöveget, ebbe is úgy kívánnak belépni, mintha hypertext lenne, a folyamatos szövegolvasással nem tudnak megbirkózni. Életük a hálózaton folyik, ott sokkal erősebbek, de ott is csoportosan. Csak a videojátékok motiválják őket. Párhuzamos cselekvésformák jellemzik őket: egyszerre játszanak, tanulnak, zenét hallgatnak és más cselekvéseket művelnek. Mindezt a tanárok nem értik meg. Óriási szakadék tátong a jelenkor tanára és diákja között, mivel a felnőttek nem hiszik el, hogy mindezek együttes művelése nem akadályozza meg őket a tanulásban.13 1.1.2. A „PASSZÍV”, AZ „AKTÍV” ÉS A „DINAMIKUS” INFORMÁCIÓKERESŐ

Az intellektus szükségességének ékes bizonyítéka mindaz, amit a SOKRATES: MINERVA14 program folyamán tapasztaltak. Fiatal felnőttek információkeresési szokásait vizsgálták. A

13

A szakirodalom e megállapítása merőben ellentétes személyes tanári tapasztalatommal. 2009. jan-februárjában a nancy-i egyetemen fiatal mérnök-dokumentátor hallgatókat tanítottam, akik a 120 perces órákat úgy ülték végig, hogy fülükben MP3/MP4 volt, előttük két monitor, a szgépen e-maileztek, miközben a másik kis vetítőn filmet néztek… A harmadik alkalommal a 100. percben leállítottam az órát. Fehér lapokat osztottam ki és annyit kértem, hogy a maradék húsz percben írják le, mi az óra tartalma, milyen volt eddig az óravezetés, miről tartottam én elméletet és milyen gyakorlati példákon keresztül magyaráztam a metaadatok problematikáját, mi volt látható a ppt-n, milyen internetcímekre és Dublin Core generátorokra hívtam fel a figyelmüket stb…. Lázasan nyitották ki a metaadatos internet oldalakat, hogy onnan másoljanak át nekem valamit. Nem engedtem, hiszen csak az én saját órai anyagomra voltam kíváncsi és arra, hogy igaz-e, hogy párhuzamosan ők mindent képesek csinálni. A 121. percben az ötven fős csoportból 47-en üres lapot adtak be nekem…- Még egy, az erre vonatkozó, tudatosan gyűjtött tapasztalataim közül: ugyancsak a szakirodalom hangoztatja, hogy slideshow, ppt, video, blog kell a tanításhoz, nem a mi avítt tanítási formáink. Felmértem a francia 18-24 éves korosztály kb. 200 tagját bloghasználat, blogismeret témakörében, mert arra voltam kíváncsi, hogy a könyvtár-dokumentátori szakmai blogokat mennyire lehet bevonni az oktatásba. A hallgatók több mint 90%-a nem tudta, hogy mi a blog, soha nem olvasott blogot, néhányan írtak blogkommentárt, kettő valamikor megpróbált saját blogot létrehozni, a többiek alkalmanként olvasnak blogokat, de az egyik sem köthető szakterületükhöz. E tapasztalatok megerősítenek abban, hogy itt óriási problémamegoldó és szellemi fejlődési hiánnyal állunk szemben. Ez a generáció nemhogy túlszárnyalja párhuzamos cselekvésével a régit, hanem nincs jártassága az alapvető szellemi technikák elsajátításában és így az nem is tud készséggé fejlődni. Mindez a hiány vezet oda, hogy PISA felméréseink évről-évre rosszabb képet mutatnak, valamint oda, hogy a magyar egyetemeken a közeljövőben nulladik évet kívánnak indítani az érettségizett és egyetemre felvett hallgatóknak olvasás-és szövegértésből!!!!! 14

SOKRATES MINERVA program. Seeks: The project… Adult learner’s infromation seeking strategies in the Information Society. Project No: 90 039 – CP-1- 2001-1-MINERVA-M. 2002. julio. [2009.04.18.] A programban a manchesteri egyetem diákjain kívül Görögország és Spanyolország fiatal felnőttei vettek részt. Itt köszönöm meg Dr. Mario Barajasnak, a program vezetőjének szíves levélváltását és információit.

9


programban a manchasteri egyetem diákjain kívül Görögország és Spanyolország fiatal felnőttei vettek részt. Ennek az európai uniós kutatásnak a kísérleteiben részt vevők keresési stratégiáján jól látszik, hogy kik azok, akik az információs társadalom polgáraként megtanulták ezt a szerepkört és rendelkeznek a szükséges képességekkel. Mindegyik felhasználói csoport közös tulajdonsága, hogy akik otthon is rendelkeznek számítógéppel és internetes hozzáféréssel, jobb az elméleti tudásuk és a gyakorlatban is jártasabbak. A passzív, az aktív és a dinamikus internet felhasználói csoportból nyilvánvaló, hogy a dinamikus felhasználó lesz az, aki a majdani tudástárasadalom új típusú állampolgárai közé sorolható. Nézzük meg, mi is jellemzi egyiket-másikat: A passzív internet felhasználó keresési jellemzői: Természetes nyelven kíván keresni, Csak az anyanyelvét használja, Kizárólag a direkt információt fogadja el, Feltett kérdésére nem forrásokat, hanem tényleges válaszokat, megoldásokat vár, Világos szerkezetű és világos színű interfészre van szüksége, Ha a választ azonnal nem találja meg, úgy véli, nincs is az interneten, Segítséggel hajlandó egy-két kereskedelmi portál szolgáltatásait is igénybe venni. A szelektáló-aktív felhasználó keresési jellemzői: Átlagos internet felhasználói ismeretekkel rendelkeznek, A már ismert internet helyeken jól és bátran keresnek, Többféle keresőmotort alkalmaznak, Közülük azt részesítik előnyben, amelyikről úgy vélik, hogy átfogóan le fogja fedni a témát. (A 2005-ig megvizsgált alanyok 76 százaléka a Google-t használja könnyű kezelhetősége, világos szerkezetű felhasználói oldala és soknyelvűsége miatt. Az Online Computer Library Center –Washington 2006-os felmérése szerint A Google kizárólagos használata jóval

10


meghaladja a 90%-ot a fiatal generáció körében.15 Márpedig ők teszik ki a könyvtárhasználók nagy részét.) Tudják használni és értelmezni a bővítés és a szűkítés jeleit ( + - ) A közülük is jobban tájékozottak a keresőkön kívül kereskedelmi portálokat, tematikus webhelyeket is felkeresnek. A dinamikus felhasználó keresési jellemzői: Változatos keresési technikákkal változatos internet helyeken keresnek, Keresőket, tematikus katalógusokat, portálokat egyaránt igénybe vesznek Nem ijednek meg az összetett kereséstől, olyan kereséssel is próbálkoznak, amely addig ismeretlen volt a számukra, Ők is ragaszkodnak a világos szerkezetű interfészhez, A számukra legmegfelelőbb találatok kiválogatása során a gyorsolvasást vagy ahhoz közelálló valamilyen más technikát alkalmaznak, Saját tapasztalatuk alapján választják ki a jó információt, nem tanulták ennek módszereit. 2. A HATÉKONY KERESÉS PSZICHOLÓGIAI ELŐFELTÉTELEI Barbara Niedźwiedzka16 a lengyelországi Jagello Egyetem munkatársa szerint az általa vizsgált személyek információkeresési szokásaik alapján két csoportba sorolhatók. A szerző bemutatja ezt a két információkeresési stratégiai modellt. Tapasztalata szerint a felhasználók vagy személyesen, egyedi utat bejárva, vagy mások segítségét kérve keresik meg az információt. A vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy sokkal több az olyan felhasználó, aki segítséget kér és egy köztes személyt vagy szolgáltatást vesz igénybe az információ megtalálásához, mint az, aki egyénileg boldogul. Az egyéni információ kereséshez ugyanis nagyon fontos a problémák iránti érzékenység és

a problémamegoldás képessége. Az ehhez szükséges intellektuális

összetevőket, tulajdonságokat a felhasználók életük során szerzik meg. Hogy ezek az

15

Touitou, Cécile, « Les nouveaux usages des générations internet In: Bulletin des bibliothèques en France (BBF), 2008, n° 4, pp. 67-70 [on-line] < http://bbf.enssib.fr/consulter/bbf-2008-04-0067-001> [2009.05.13.] 16

Niedźwiedzka, Barbara: A proposed general model of information behaviour. In: Information Research, Vol. 9. No. 1. oct. 2003. < http://informationr.net/ir/9-1/paper164.html > [2009.02.16.]

11


intellektuális technikák, és az egyén intelligenciája milyen minőségű, az a szocio-kognitív modell szerint a személynek az élete során végrehajtott tevékenységétől és az őt ért környezeti hatásoktól függ. Lénárd Ferenc szerint ugyanis „a tevékenység végrehajtása alakítja ki az egyes emberi tulajdonságokat, és ugyanakkor a már korábban kialakított tulajdonságok részt vesznek a későbbi tevékenységek lefolytatásában.”17 A problémamegoldásnak fő eleme a jártasság, vagyis az, hogy az egyén a feladattal való megismerkedés szakaszában igen intenzív és a célra irányuló tevékenységet fejtsen ki. Ezért ennek fejlesztését már a gyerekkorban meg kell kezdeni. A feladatok új szempontú megoldása, amelyben a személy aktívan próbálkozik, fejleszti a problémaérzékenységet és az intelligenciát.18 Erre pedig nagy szükség van a szellemi munka során, amelynek egy szelete az információ megtalálása. Stefan Szuman professzor „hatékony intelligenciáról” beszél, amely a gondolkodás gyakorlatától függ és amely nem lehet csak formális. Ő az intelligenciát úgy jellemzi, mint a gondolkodási aktusok végrehajtása alkalmával megszerzett intellektuális tapasztalat fokát, valamint ennek a tapasztalatnak hatékony és helyes felhasználását új helyzetek és új problémák megoldásakor.19 A nemzetközi szakirodalom még többet foglalkozik a túl sok információnak a személyiségre és az idegrendszerre gyakorolt hatásával, valamint a tudás minőségével. Ismeretes, hogy ez a tudás nem fejleszthető és fokozható ugyanolyan iramban, mint ahogy az internet információforrásai bővülnek. Freund Tamás agykutató számos tanulmányában fejti ki, hogy a mostani információs dömping a kreativitást nem segíti, hanem sokszor gátolhatja is. Évtizedekig az agy kapacitása az információ mennyiségével együtt növekedett. Napjainkra ez a helyzet megváltozott és a tudás-agy kapacitásának fejlődése szétnyíló ollóvá vált. Acsády László pedig azt vizsgálta, hogy az agyműködés hatékonysága mitől függ. Megállapításai szerint az agyműködés hatékonysága a neurokémiai folyamatok minőségére vezethető vissza. A feldolgozandó információ minősége pedig erősen befolyásolja az egész folyamatot. Mindez

17

Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. 2. kiad. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1964. 337 p. cit. p. 13.

18

Gardner, Howard: Multiple intelligences : The Theory in Practice. (New York : Basic Books, 1993. xvi, 304 p.) című könyvében részletesen elemzi mindazokat az intelligencia fajtákat – nyelvi, matematikai-logikai, zenei, interperszonális, testi-kinetikus, tér-vizuális –-, amelyek valamilyen szinten mind szükségesek a problémamegoldó, kreatív ember kifejlesztésében. 19

Szuman, Stefan: Natura, obsobowość i karakter człowieka. Kraków : Wydaw.WAM, 1995. 249, 1 p.; V. ö. még: Wiszniewski, Michael: Charaktery rozumóv ludzkich. Przelm. Stefan Szuman. Warsawa : Państ. Wydaw. Naukowe, 1988. 294, 2 p. (Biblioteka Klasyków Psychologii)

12


erős pszichológiai hatást gyakorol a felhasználóra, mert a web hipertext szerkezetében megbúvó több milliárdnyi információ a CD-ROM- alkalmazásoknál megtapasztalt problémát vonja maga után: nincs az a használó, aki ne találna információt. Sőt, az információk tömegét. Nem mindegy azonban az információ használhatósága, relevanciája. Sok és bármilyen minőségű információ megtalálása az interneten mindenkinek sikerül. Különösen, hogy az Internet tartalmakat nem ellenőrzik, nem szűrik meg.20 Ám a szükséges mennyiségű, ugyanakkor releváns információ megtalálása csak az „intelligensen szörföző, intelligens kiberutasok” kiváltsága. Az intelligens szörfözés pedig azt jelenti, hogy a kiválasztott és elemzett referensz kérdés típusának legmegfelelőbb keresőgép/katalógus stb. család valamelyikét kell választani. Lehetőleg azt az apparátust, amelyik a kérdés egészére képes felelni. Így a kapott találatok zöme használható lesz a továbbiakban.21 Minden keresőgép mögött álló alkotógárda fő szándéka, hogy a használó képes legyen megtalálni a számára szükséges ismeretanyagot, információt. Mindegyik keresőgép más-más módon működik és más-más módon, vagy más helyről gyűjti, rendszerezi az információt ezzel megnehezítve e belső mechnaizmusok megértését.22 A kisebb keresőmotorok kisebb adatbázissal rendelkeznek ugyan, de nagyobb releváns találati aránnyal dolgoznak. Nem is beszélve arról, hogy általában sokkal emberközelibbek, mód van kölcsönös interakció lefolytatására, esetleg a témában jártas szakember is található az adatbázisok mögött. Gary Price – az internetkeresés és a mély we jelentős szakembere - úgy gondolja, hogy ez a fajta ember-ember közeli kapcsolat, valamint az adatbázisok mögötti emberi munkaerő egyre fontosabbá válik majd a jövőben. Ugyancsak az ő véleménye szerint bizonyos keresőgépek pl. a BBC újdonságokat keresője23, kiegészítő lehetőségeket is felkínál, amellyel a keresés minőségét lehet szabályozni. Hogy mi a teendője egy kutatónak? Használni és ellenőrizni a jó forrásokat és egy-egy újabb adatbázisba rendezni

20

Érdekes tanulmány jelent meg erről magán az interneten is. Egy washingtoni könyvtáros összegyűjtötte és tipizálta a keresések során megtalált félreinformáló információk típusait. V. ö: Piper, Paul S.: Better Read That Again: Web Hoaxes and Misinformation In: Searcher, vol 8. 2000. No. 8. [2009.04.24.] 21

Hogy mennyire nem egyszerű ez, mi sem bizonyítja jobban, mint a keresésekre vonatkozó folyamatosan megjelenő szakirodalom. Közülük az utóbbi évek két sikerkönyve: Chowdhurry, G. G. - Chowdhurry, Sudatta: Information sources and searching on the World Wide Web. London : Library Association Publishing, 2001. 173 p.; Cooke, Alison: A guide to finding quality information on the Internet : selection and evaluation strategies. 2e edition. London : Library Association Publishing, 2001. 216 p. 22

Gondot okoz a keresők számának gyarapodása amely egyben nehézzé teszi hasonlóságaik és különbségeik alapján való osztályozásukat és jellemzésüket. 23

[2009.04.05.]

13


őket, olyanba, amely a keresés fókuszában állhat. Ilyen a Gary Price által szeretett Profusion24, valamint a könyvtárosok-dokumentátorok által nagyra becsült és igen fontosnak tartott Internet index is25, amely a web nagy mennyiségű specializált adatbázisainak jó részét lefedi. Jól érzékelhető, hogy a jövőben az információs szakemberek lesznek azok, akik leginkább a speciális keresésekre fognak szakosodni, hiszen ezek a speciális adatbázisok és a speciális keresők adják majd a releváns információkat a még nagyobb adattengerben. 2.1. A KERESŐKIFEJEZÉSEK ÉS MÓDSZEREK PROBLEMATIKÁJA 2.2. A KULCSSZAVAK JELENTŐSÉGE Miért is fontos a kulcsszavak elemzése? Ez napjaink on-line webmarketingjének alapkérdése. Nick Usborne, McGaffin, Eamonn Rafferty és sokan mások a keresőmotorok forgalmának növekedési minőségét tartják ettől függőnek. Mert nem mindegy, hogy milyen kulcsszavakkal jellemezzük weboldalunkat. És nem mindegy, hogy a keresőgép algoritmusa milyen keresőkifejezések megtalálására képes. Ha olyannal kulcsszó van használatban, amely releváns ugyan, de az átlag felhasználónak semmit sem mond, biztos, hogy a kereséskor a saját maga által alkotott fogalommal fog keresni. Az eddigi ETO és Dewey osztályozások tapasztalata alapján egyben biztosak lehetünk: az átlag felhasználó a lucfenyőt nem faunaként, a törvényt nem jogforrásként, Lassust nem polifón zeneszerzőként fogja keresni. Márpedig ha a weboldal készítőjének tartalmat kifejező kulcsszavai nem esnek egybe a felhasználó kucsszavaival a weboldal vagy láthatatlan marad, vagy a „rossz” kulcsszó alkalmazása miatt sikertelen. E gondok megszüntetése érdekében érdemes a KWMap, a Wordtracker vagy más hasonló segédletek gyakorlatát és az ott használt szavakat alkalmazni, hogy a kétféle keresés metszete minél nagyobb legyen és ezáltal minél biztosabbak lehessünk abban, hogy megtaláljuk a keresett webforrásokat.

2.2.1. SEGÉDESZKÖZÖK A KULCSSZAVAK MEGALKOTÁSÁHOZ

24

[2009.04.05.]

25

[2009.04.05.]

14


2.2.1.1. A Key Word Map26 Ez egy olyan eszköz az interneten, amelyet azért készítettek, hogy a keresés kulcsszavainak megállapításában bizonytalan felhasználó segítője legyen. A kérdéses szót be kell írni a párbeszédpanel szövegdobozába és néhány másodperc múlva grafikusan megjelenik a válasz. Két egymást metsző ívelt tengelyen úgy helyezkednek el kis gömböcskék, mint a nádszál ízei. A metszéspontban van a felhasználó által megadott kulcsfogalom, az ízek mindegyike pedig egy, a fogalomhoz tartozó kulcsszót, témát ad. Így a felhasználó egy csoportba összegyűjtve, vizualizálva láthatja az összetartozó fogalmakat, amelyek segítségével már könnyebben tud keresni. A lista tehát lehetővé teszi a felhasználónak, hogy egy adott kulcsszó beírásával megtalálja, meg tudja határoztatni annak kapcsolatait.

26

Key Word Map for the Whole Internet [2009.03.14.]

15


2.2.1.2. A Wordtracker27 Az 1999 óta létező Wordtracker születését ugyanaz a kíváncsiság kísérte és hívta életre, amely a keresőmotorokat készítő és azokat használó emberek állandóan visszatérő kérdése: kik azok az emberek, akik a weben keresnek és mit keresnek? Elégedettek-e kereséseik hatásfokával? Magánszemélyként, egyszerű felhasználóként e kérdések ugyanígy fogalmazódnak meg bennünk. Természetes, hogy a fejlesztők számára ez elsőrendűen fontos, hiszen a célcsoportot és igényeit ismerni kell ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb keresőt ki lehessen találni. Ezért a Wordtracker segítői és fejlesztői nagyon alaposan és gondosan vizsgálták meg a felhasználók által használt kulcsszavakat és kifejezéseket, amelyeket feltettek a keresőmotoroknak.28 Ezek összevetése alapján sikerült megállapítani, hogy közülük melyek a legkeresettebbek. Minden találatukat egy olyan adatbázisban helyezik el, amelynek végső határát 340 millió rekordban határozták meg. Ezt az adatbázist hetente, a kezdetben kétóránként frissítették a Dogpile és a Metacrawler, a két nagyon elismert és sokat használt metakereső keresései alapján. A TOP 30 elnevezésű listájukat naponta aktualizálják a keresők legutóbbi 48 órás találatairól. A vizsgálatokat megpróbálják úgy végezni, hogy mind az átlagos felhasználó, mind az iparban dolgozók (Ezek a SEO szakemberei) leghasznosabb kulcsszó gyűjteménye legyen, amelyet nemcsak a kérdéseik feltevésekor, hanem vállalkozásaik weboldalainak optimalizálására eredményesen felhasználhatnak. Ez utóbbi igen lényeges célkitűzése ennek az eszköznek. Danny Sullivan29 véleménye szerint a Wordtracker fő erénye az, hogy hatalmas szótömegből, amit valós emberek valós kérdéseiből szerkesztettek, egy adott szónak a variánsait, a kifejezésekben való gyakori vagy kevéssé előfordulását közli úgy, hogy megmondja, melyek közülük azok, amelyeket a konkurens cég, kereső nem használ. Ezen kívül a legtöbb „hasznot” hozó szót/kulcsszót javasolja. Ez az ún. „key analízis.” Lehet, hogy a Google a „nagy gorilla”, jó tárgyszó esetén, de speciális weboldalak speciális keresésénél csődöt mondhat.

27 Wordtracker keywords : The Leading Keyword Research tool [2009.01.15.] 28

A szerkesztők szerint a legjobb pókokkal 340 millió keresőkérdést gyűjtöttek össze, hogy megvizsgálják a kérdések kulcsszavait és ezekből állíthassák össze adatbázisukat. [2009.01.15.] 29

[2009.01.15.]

16


2.3. EGYSZERŰ VAGY ÖSSZETETT KERESÉS? MELYIK A JOBB? Amanda Spink, B. J. Jansen és munkatársaik több mint egymillió kérdést vizsgáltak meg.30 A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a felhasználók többsége nagyon kevés kulcsszóval keres, nagyon keveset módosítja azt, alig néhány weboldalt néz át a felkínált találatokból és igen ritkán használja az összetett keresési lehetőségeket. A kutatócsoport egyik tagja Jansen31 további vizsgálatokat végzett. Tizenöt egyéni felhasználói keresést és eredményeit elemezte. A keresés mikéntjéből és a kapott találatokból egyrészt a felhasználók információkeresési szokásaira volt kíváncsi, másrészt arra, hogy a csak egyszerű keresések alkalmazása mennyi releváns információ elvesztését okozza. A kiválasztott személyek ugyanis valamennyien csak egy-egy szóra kerestek, szűkítés, bővítés nélkül. Jansen öt keresőmotorral (Alta Vista, Excite, Fast, Northern Light, Infoseek) lefuttatta mindegyik keresést a szükséges boole operátorokkal vagy a felkínált összetett lehetőségekkel együtt. Találatait összevetette kísérleti alanyainak találataival. Meg kellett állapítania, hogy az összetett kereséssel kapott válaszok hatékonysága nem ad jelentős minőségi többletet az egyszerű kereséshez viszonyítva.32

3. INFORMÁCIÓKERESŐ MODELLEK 3.1. A KUTATÓK ATTITÜDJE ALAPJÁN MEGALKOTOTT INFORMÁCIÓKERESŐ MODELLEK 3.1.1. A „kognitív perspektivikus”, a „szociális”, a „szociális-kognitív” és a „szervezeti modell” A kutatók a kísérletek alanyainak vizsgálata után 1981-től folyamatosan számos modell megalkotását végezték el33. A modellt alkotók világlátásától és kutatási területétől, jártasságától függően

30

Spink, Amanda – Wolfram, Dietmar – Jansen, Major B. J. – Saracevic, Tefko: Searching of the web: the public and their queries. In: Journal of the American Society for Information Science (JASIS), 2000. Vol. 52. No. 3. pp. 226–234. 31

Jansen, Major B. J. An investigation into the use of simple queries on Web IR systems. In: Information Research, Oct. 2000. 6 (1). < http://jimjansen.tripod.com/academic/pubs/ir2000/ir2000/html > [2009.04.19.] 32

A kísérletnek természetesen más hozadéka is volt és e megállapítás nem általánosítható minden keresésre. Speciális, részterületi keresésnél nem lehet egyszerű kereséssel boldogulni. 33

Közülük is kiemelkedik a „Model of the IR process” néven közismertté vált modell, amelyet Bryce Allen alkotott meg. V. ö.: Allen, Bryce: From research to design : A user-centered approach. In: Ingwersen, P. – Pors, N. O. eds.: COLIS 2. Second International Conference on Conceptions of Library and Information Science : . Integration in Perspective, Copenhagen, Denmark. Okt. 13–16. 1996. Copenhagen : The Royal School of Librarianship. 1997 pp. 45–59. és Allen, Bryce: Information tasks: Toward a user-centered approach to

17


a) kognitív perspektivikus, b) szociális, c) szociális-kognitív vagy szervezeti modellek léteznek. A típusba sorolásnak itt is van ún. prioritási mátrix-a. A típusba sorolás ugyanis attól függ, hogy melyek azok az elemek, amelyeket a legfontosabbnak tartanak a kutatók. A szociális típus megalkotói a felhasználót, mint a társadalom és a csoport egy tagját kezelik és az őt körülölelő szociális környezet hatásainak tulajdonítják az általa feltett kérdéseket és azt, hogy milyen információs igénnyel rendelkezhet. A szervezeti modell megalkotói azt hangsúlyozzák ki, hogy a kérdést feltevő szervezetben dolgozik, tehát a számára szükséges információ szorosan a szervezet típusához fog kötődni. 3.2. A FELHASZNÁLÓK INFORMÁCIÓKERESÉSE ALAPJÁN ALKOTOTT ÚJ MODELLEK 3.2.1.Az internauta habitus A

hagyományos

s

társadalomszociológusok

és

az

említett

cyberszociológia

munkatársainak régóta egyik vizsgálati célja, hogy az Internet mit vált ki a tőle elzárt, az internet lehetőségeihez hozzá nem férő és az állandóan a számítógép mellett ülők személyiségéből. Kíváncsiak arra, hogy hogyan képződik és milyen szerkezetű az a gyakorlati és differenciáló képesség, amely ezt a fajta szociális világot betölti és egy sajátos életstílus tere és eszköze is egyben. Pierre Bourdieu34, Serge Proulx „internauta habitusról”35, egy speciális alkatról beszélnek. A habitus egy olyan alkat, amely a megélt élet szimbólumainak a világán nyugszik és minden befolyásolja. Az ún. „internauta habitus” a „technikai habitussal” rendelkező személyek tulajdonságain nyugszik. Nem egyszerűen jó technikai érzéket jelent, hanem a cselekvés mikéntjét is, a gondolkodás mechanizmusát a szociális valóság, a világ működéséről, valamint a technikai létezésről. A technikához való értés, a működési elvek megértése és gyakorlata nemcsak az adott területen teszi értékessé e képességek jelenlétét, hanem kulcsot ad ahhoz, hogy a felhasználó másfajta kultúrákkal is megismerkedjen segítve a

information systems. San Diego , CA : Academie Press, 1996. xiii, 308 p. (Library and Information Science New York, N. Y.) 34

Bourdieu, Pierre: Capital cultural, escuela y espacio social : Siglo XXI. México, 1998.

35

Proulx, Serge: Usages de l’Internet : la „pensée réseaux” et l’appropriation d’une culture numérique. In: Comprendre les usages de l’Internet. Sous dir. Éric Guichard. Paris : Éd. Rue d’Ulm. 2001. 261 p. Cit. pp. 139– 145.

18


már meglévő általános szociális képességek újra struktúrálását is. Ezek közül a legfontosabbak azok, amelyek hozzásegítik az egyént a formai, tanulási, informálódási, gyakorlati képességek kifejlesztéséhez. Ilyen szempontból a technikai habitus a társadalom fejlődését valamilyen irányba befolyásoló fontos része. A sok technikai eszköz és a média használata, ember-gép-ember kölcsönhatása között az internauta habitus a számítógép, az Internet emberre gyakorolt hatása nyomán fejlődik ki. Ez első látásra szinte pontosan olyan, mint a technikai habitus, ám a sok közös vonás ellenére ez más. Mássága leginkább nagymérvű virtualitásának köszönhető.

3.2.2. A „serendipithy”, avagy a „véletlen szerencsén” múló információkeresés A holland Pek van Andel fedezte fel azt a jelenséget, amelyet az angol „serendipithy” szóból vezetett le és amelyre a mesterséges intelligenciának a felhasználásával a számítógépes munkák során úgy tekinthetünk, mint az internauta habitus egyik kiegészítő elemére. A „serendipithy/sérendipité” tudománya nem más, mint a szerencsés véletlen által történő felfedezés. E tény sem a köznapi életben, sem a tudományban nem ismeretlen. Ez utóbbiból érdemes néhány példát felsorolni, hogy jobban rávilágítsunk a dolog természetére. Nyilvánvaló, hogy ez a fajta felfedezés elsősorban az alkalmazott és az élettani tudományoknál jelentős. Henri Laborit sebész a chloropromazint alkalmazta altatásra. Arra lett figyelmes, hogy a depresszióra hajló betegek pszichikai állapotát a szer kedvező irányba befolyásolta. Így kezdődött a neuroleptikumok felfedezése. A Viagrát sem erre a jelenleg használatos célra fejlesztették ki. A két kutatóorvos a mellkasi anginák elleni hatékony szeren dolgozott. Kipróbáláskor azt vették észre, hogy a férfiaknál az általuk sokszor hőn áhított priapizmust váltotta ki mellékhatásként. A teflont Roy Plunkett ugyancsak véletlenszerűen fedezte fel. A hűtőknél használt freongázzal kísérletezett. Egy másik kémiai vegyülettel való reakciójára volt kíváncsi, amely azonban nem úgy sikerült, ahogy ő elképzelte. A véletlenül képződött tömör anyagból így született meg az első teflon. Feltehetnénk a kérdést: mi köze van a Viagrának az internauta habitushoz és a „séréndipité”hez? 19


Látszólag semmi. A nemrégiben megalapított tudományág pszichológusai viszont nagy gondot fordítottak arra, hogy a megismerés egyik fajtájaként foglalkozzanak vele. Így elmondható, hogy a kognitív pszichológia témakörébe sorolhatjuk a „szerencsés véletlen felfedezést”, amelynek két fajtája létezik: az igazi, amikor a felfedező keres valamit és mintegy mellékesen, véletlenszerűen rátalál valami érdekesre. Ha szakmámnál, hivatásomnál kívánnék maradni, akkor úgy is fogalmazhatnék, hogy kicsit olyan ez, mint a bibliográfiai adatgyűjtésnél a „kerülőutas módszer”. A másik az úgynevezett „pseudo-sérendipité”, „pszeudo-véletlenszerű szerencse”, amikor tudatosan keresünk valamit, de nem az általunk kigondolt út, kísérlet vezet eredményre, hanem valami olyan, amire nem számítottunk. Paul Thagard36 egy harmadik típusról is beszél: arról a felfedezésről, amely tudatos keresésen alapszik, de a végeredmény egészen más célt szolgál, mint amire ki akarták találni. 3.2.3. Az intuitív keresés Valószínűleg a keresés pszichológiáját tanulmányozó pszichológusok voltak azok, akik megalkották az intuitív keresés fogalmát. Ez egy olyan sajátos keresési forma, amely éppannyira a felhasználó ötletein alapul, mint tudatos keresési stratégiáján. Arra kell törekednie, hogy egy kapott URL cím értelmes szavát vagy .com, .edu stb. végződését a saját intuíciója, megérzése alapján módosítsa és erre az általa alkotott „fogalomra” keressen rá. Ha szerencséje van, talál ilyen oldalakat. Ez a keresés egy kicsit hasonló a Google „hasonló oldalak” keresési lehetőségéhez, noha attól abban különbözik, hogy ott elég a kiinduló oldal URL-jét megadni, a Google automatizmusa a többit elvégzi. Itt a „szerencsés véletlenen” múlik majd a végeredmény. Jól látható, mindhárom esetben van egy közös elem: valaminek a keresése, valamiből valami újnak a létrehozása úgy, hogy ebben óriási szerep jut a keresés és a véletlen együttesének. Az új létrehozása pedig mindig alkotó folyamat. Alkotás és kísérletek során át megszerzett újabb tudás. Amint a pszichológia kihangsúlyozza, a tudás legfontosabb sajátossága, hogy meglévő tudásunk lehetőséget ad újabb ismeretek szerzéséhez, ám jelenlegi ismereteink véges állapota miatt azok a határok is megszületnek, ameddig új ismereteinkkel, új tudásunkkal eljuthatunk. 36

V.ö. még. Saunders, Daniel – Thagard, Paul: Creativity in computer science. In: Kaufman, J. C. – Baer, J. (Eds.): Creativity across domains: Faces of the muse. Mahwah, N. J: Lawrence Erlbaum Associates, 2005. pp.153–167. [2009.04.11.]

20


Ezt a folyamatot Vigotszkij a „lehetséges fejlődés zónájának” nevezi. Véleménye szerint a fejlettség egy adott szintje kijelöl egy zónát, ameddig a jelenlegi szintről el lehet érni. Később ez a szint lesz az alap, minőségében már magasabb és ez jelöli ki azt az újabb határt, ameddig majd eljuthat az ismereteket szerző személy. A francia pszichológia nagy személyisége, Jean Piaget munkásságának e témához kapcsolható részében az „asszimiláció véges lehetőségéről” beszél. Itt a személyben már meglévő egyes tudás-és tanulási struktúrák korlátozott felvevőkapacitása utal a „belső feltételek által támasztott” korlátokra: a meglévő struktúrákba csak azokba beleilleszkedő tudás asszimilálható, ezen csak a struktúrák átrendeződése által lehet túllépni. Ezek pedig kizárólag rengeteg tanulás után váltanak szerkezetet. Ez az a szint, amire azt mondjuk, a mennyiségi munka minőségivé vált. Mindennek elmondását azért tartottam szükségesnek, mert e pszichológiai meglátások rávilágítanak arra, hogy csak azt tudjuk észlelni, csak azt vesszük észre, amire sémánk van. Meglévő sémáink pedig jelentősen meghatározzák az információ keresés és az információfeldolgozás további folyamatát.37 Olivier Ertzscheid informatikus igazgatót szintén foglalkoztatja a véletlen szerencsén alapuló felfedezésnek az informatikában, információkeresésben való megjelenése. Véleménye szerint ennek egyre növekvő szerepe van az interneten történő információkeresésben. Több tényező is támogatja ezt: a rendelkezésre álló információk mennyiségi

növekedése, az összetett

keresési lehetőségek és a keresőmotorok gazdag választéka. A neten szörfözők sem tesznek mást, mint azok, akik a penicillint, a post-it-et és számos más dolgot feltaláltak. Gyakorlati és elméleti ismereteik birtokában ösztönös megérzéseikre is hallgatva olyan utakon járnak, olyan lehetőségeket is kipróbálnak, amelyekre más nem gondol. A keresőmotorok maguk is számos intuícióra ható lehetőséggel rendelkeznek. – hiszen mind a keresési eredmények klusterekbe rendezése, mind a keresőoldal, vagy a keresések testre szabása, perszonnalizálása és a keresések vizuális megjelenítési lehetőségei újabb és újabb állomásai az intuíció előretörtésének. Ilyen keresők az Exalead38, a KwMap39, a Kaltix40 (amit a Google megvett), a

37

Csapó Benő: Kognitív pedagógia. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1992. 149 p. cit. pp. 111-112.

38

[2009.03.11.]

39

[2009.03.11.]

40

[2009.03.11.]

21


Microsoft Longhorn projectje41, de ilyenek a legismertebb vizuális keresők, mint a Kartoo42, a Grokker43, vagy a kevéssé ismert „Human Links”44, amellyel a szociális hálót szintén meg lehet jeleníteni. Ezek alapján a szociális háló megkönnyíti a „szerencsés véletlenen alapuló felfedezést.” Megjelenését, mert ebben a láncolatban minden személy egy-egy láncszem és úgy működik az egész rendszer, mint a Google Page Rank-ja. Csak itt nem egyik linkről a másikra, hanem egyik személytől a másikig lehet eljutni és felhasználni keresési eredményeit. A francia iskola ezt a Google nyomán nem Page Rank, hanem Social Rank-nak45 nevezi. Az olyan szoftverek, mint az Eurekster46, jól illusztrálják ezt az új szemléletű ún. szociális navigációt. Ennek béta verziója felajánlja a találatokat a csoport tagjainak, valamint azt is, hogy a keresést, a keresés fejlesztését is többen végezzék. Végezetül, visszatérve az előzőekben felvetett kérdésünkhoz: hogyan is kapcsolódik össze a három fogalom? A Viagra, a sérendipité és az internauta habitus? Úgy, hogy egy véletlen felfedezésnek köszönhető a Viagra is és azok akik felfedezték. A keresés

és

a

kutatás

technikáját,

vágyát

illetően

ugyanazokkal

a

pszichológiai

tulajdonságokkal bírtak, mint amit elvárunk az internet felhasználótól: legyen benne tudatosság, tanulja meg jól használni a szoftvereket, tudatosan keressen a weben, tudatosan válassza meg keresőit vagy témakatalógusait, attitüdje legyen nyitott, legyen képes abduktív következtetések levonására és arra a felismerésre, hogy bizonyos „tévutak” a szerencsés véletlenek segítségével fontosabb végeredményeket adhatnak, mint ami a kutatással elérhető lett volna. A mai kor dinamizmusa ezt a személyiséget igényli.

41

Haley, Colin C.: Microsoft : Longhorn Is Now Windows Vista. In: Entreprise, 2005. jul. 22. [online] <www.internetnews.com/ent-news/article.php/3522176> [2009.03.11.] 42

http://www.kartoo.com> [2009.03.11.]

43

[2009.03.11.]

44

< http://www.humanlinks.com> [2009.03.11.]

45

Social Rank = társadalmi pozíció, társadalmi rangsor

46

[2009.03.11.] A kereső jellemző tulajdonsága, hogy érzékeli, amint a felhasználó kibont egy választ. Ha egy-két percnél tovább időzik az oldalon, akkor ezt a jelenséget a kereső úgy értékeli, hogy a felhasználó számára ez volt az egyik legjobb találat. Ezt megjegyezve és ehhez viszonyítva a kereső a találati listát néhány perc alatt átstruktúrálja úgy, hogy a rangsor élére a kibontott találathoz hasonlóakat helyezi. Az Eurekster elődei a Findroy ( [2009.03.11.]), a Meceo ( [2009.03.11.]) és a Memingo ( [2009.03.11.]) hasonlóak voltak, jelenleg azonban vagy nem elérhetőek, vagy nem működnek.

22


4. A KERESÉSI MÓDSZEREK VÁRHATÓ TENDENCIÁI Alexandre Serres, a rennes-i URFIST munkatársa nagy cikkben foglalta össze mindazokat a tendenciákat, amelyek az információkeresés kezdetétől tapasztalhatóak voltak és amelyek a jövő webes kereséseit jellemezni fogják.47 A fejlődés egyaránt érintette a felhasználót, az információ megjelenését és az új technológiák következtében megváltozott keresési szokásokat is. Így Serres szerint az alábbi változások különböztethetőek meg:48 2. A felhasználók oldaláról: a totális függőségből eljutottak a relatíve független keresésig 3. A nyújtott információ szerint: a „raktáron” lévő, vagyis „nem ismert” információtömegtől az információözön bőségéig, 4. Az információ megjelenítése szempontjából: az a priori érvényességtől eljutottunk a posteriori érvényességig, 5. A felhasznált keresőeszközök szempontjából: a keresőgépek felbukkanásának ritkaságától a hibrid lehetőségekig és a különféle keresési modellekig, 6. A keresési processus szempontjából: a boole operátorok használatától a szerencsés véletlenen alapuló keresésig, 7. Az információkeresés modellje szerint: az információtól az információ kezeléséig, 8. Az információgazdaság szempontjából: az ingyenességtől a fizetett kulcsszavakig.

Saját tapasztalatom alapján a keresés jövő trendjei-elvárásai felhasználói szemszögből:

47

Serres, Alexandre: Recherche d’information sur internet : où en sommes-nous? [2009.03.15.] 48

Serres op.cit. „du côté des usagers : de la dépendance totale à l'automie relative ; - du côté de l'offre informationnelle : de la maîtrise des stocks à la surabondance des flux ; - du côté de la "chaîne de production" de l'information : de la validation a priori à la validation a posteriori ; - du côté des outils : de la rareté à l'explosion, de la distinction à l'hybridation des outils et des modes de recherche ; - du côté des processus de recherche : du "retrouvage" booléen à la sérendipité ; - du côté des modèles de la recherche d'information : de l'accès au traitement de l'information ; - du côté de l'économie de l'information : de la gratuité à la vente des mots-clés”

23


•

Minden típusú felhasználó egyre inkább az egyszerű megjelenítésű és átlátható interfészt kedveli

•

Egyértelműen minden eltolódik a szemantikus web-a szemantikus keresők felé

•

Szeretik a vizualizált találatokat: ez nem feltétlenül a Grokker, Kartoo stb. megjelenítést jelenti, hanem pl. a clusterekbe-csoportokba rendezést, amit ma már sok kereső megvalósít. (Ld. a melyweb.lap.hu-n lévő keresőket)

•

A vizualizálásra azért is szükségük van, hogy lássák a tartalmilag összetartozó találatokat

•

Igénylik a kulcsszavak böngészhető listáját – de maga a BÖNGÉSZÉS – kifejezés semmit nem jelent nekik. Nem tudják mire való. A MASZEKER-nél ha lesz ilyen, akkor természetes nyelvű mondatban kell meghatározni, hogy ez a funkció mire képes, mire használható.

•

Igénylik a kereső szöveges bemutatását. Itt azonban az a baj, hogy nagyon elméleti mindig az „about us” rész. A MASZEKER-nél jobb lenne konkrét keresési példákon bemutatni a teljes keresési folyamatot. Vadász Ági esettanulmánya már igen jó alap ehhez. A felhasználók egy részének ugyanis az ilyen kifejezések, hogy „a szógyökök %, ?és #-tel csonkolhatók” – semmit nem mondanak.

•

Nem igénylik a nagy találati halmazt, mert ahogy a dolgozatban leírtam, nem nyitják ki, csak max. az első három oldalt. Kevés, de releváns találat elég.

•

Feleslegesnek tűnik az egyszerű és az összetett keresési funkció szétválasztása és

külön-külön

való

megjelentése.

A

dolgozatból

összetett/speciális keresést nem igazán használják.

kitűnik,

hogy az

Egyetlen keresési

lehetőséget kellene adni, ami a kettő között van. Így az semmiképpen nem túl bonyolult. A szakemberek sem szeretnek millió rovatot kitölteni és úgy látom, hogy az Ági anyaga alapján be lehetne lőni egy optimális, nem túl megerőltető keresési űrlapot. •

A http://www.bibliothek.dk címen elérhető a dán köponti katalógus, ahol a keresésnél a fejlesztők szándékosan nem a Google-ban használt egymezős keresést és relevancia sorrendet alkalmazzák, hanem a használótól próbálják a 24


lehető legtöbb információt beszerezni, hogy mit is akar. Ezért többféle eddig ismeretlen lehetőséget is felkínál a kereső: „úgy érti…”, minden rekordban linkek új keresésekhez, „próbáld a Google-ban” stb. A hírlevélben az e típusú keresésekre, interfészekre kitérhetek. 5. A

ÖSSZEGZÉS felhasználó

az

információforrásaihoz,

információkeresésben ha

megfelelő

viszont

„internauta

csak

úgy

habitussal”

juthat

el

rendelkezik.

a

web Ennek

kialakításában a körülményeken kívül nagy szerepe van a személyiségnek és a keresési szokásoknak.49 Éppen ezért Magyarországon is mindenki számára hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy az iskolákban és a felhasználóképzésekben tanítsuk az információkeresés technikáit.

49

Szintén az információkeresés megtanulásának a fontosságára mutatnak rá a TELEMAKUS project eredményei. Az itt kitalált eszközök az információ megtalálásának és keresésének a hatékonyságát kívánják növelni a tudományos kutatásokban. Egy speciális, adatbázisokban keresni tudó szoftver segítségével a keresést formalizálják.

25


6. BIBLIO-ÉS WEBOGRÁFIA (Ez csak egy tájékoztató anyag, az ettől frissebbek, legújabbak kerülnek majd bemutatásra a referáló lapban vagy hírlevélben) BAKONYI Géza: Információrögzítés és visszakeresés heterogén környezetben In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 45. évf. 1998. 8-9. sz. pp. 331–343. BEAUGRANDE, Robert de – Dressler, W.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Bp., Corvina, 2000. BERNERS-LEE, Tim: Metadata Architecture. Documents, Metadata, and Links. Last edit Date: 1998/02/06 [2009. 01.10.] BELLARDO, Trudi: An investigation of online searcher traits and their relationship to search outcome. In: Journal of the American Society for Information Science (JASIS), Vol. 36. 1985, No. 4. pp. 241–250. BHARAT, Krishna – BRODER, Andrei: A technique for measuring the relative size and overlap of public web search engines. In: Proceedings of the seventh international conference on World Wide Web 7. Elsevier Science Publishers B. V., 1998. pp. 379–388. BHARAT, Krishna – BRODER, Andrei: Measuring the Web; Broder, Andrei et al: Graph structure the Web. In: 9th International World Wide Web Conference, mai 2000; How much information, Information Management & Systems, University of California, Berkeley, 2000. BÍRÓ SZABOLCS: Van új a nap alatt – XML alapú webtartalom-generálás Cocoon rendszerrel. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 11-12. sz. pp. 510–519. BRIGHTON, Henry – SELINA, Howard: Mesterséges intelligencia másképp. Ford. Kovács Kristóf. Bp.: Edge, 2000, 2004. 177 p. BRITZ, Johannes J.: To know or not to know: a moral reflection of information poverty. In: Journal of Information Science, Vol. 30. 2004. No. 3. pp. 192–204. BRUNTON, Michael: Illuminating the Web. Time Atlantic 9 July 2001: pp. 44–46. Academic Search Premier. EBSCOhost Web. LaGuardia Community Coll. Lib., Long Island City, NY. 8 Apr. 2003 [2005. 06.10.] BURNETT, Gary – DICKEY, Michael H. – KAZMER, Michelle M. – CHUDOBA, Katherine M.: Inscription and interpretation of text : a cultural hermeneutic examination of virtual community In: Information Research, Vol. 9. No. 1. oct. 2003. [on-line] [2005. 06.10.] CHARTRON, Ghislaine dir.: Les chercheurs et la documentation numerique : Nouveaux services et usages. Paris : Electre Éditions Du Cercle de La Librarie, 2002. 268, [2] p. (Bibliotheques) CHOWDHURRY, G. G. - CHOWDHURRY, S.: Information sources and searching on the World Wide Web. London : Library Association Publishing, 2001. 173 p.

26


COHEN, Laura B: Finding It All on the Web : Search Tools and Strategies. In: Choice, July/August 2001. Vol. 38. web suppl. pp. 13–27. COOKE, Alison: A guide to finding quality information on the Internet : selection and evaluation strategies. 2e edition. London : Library Association Publishing, 2001. 216 p. COPE, Jared – CRASWELL, Nick – HAWKING, David: Automated Discovery of Search Interfaces on the Web In: Proceding of the 14th Australian Database Conference, 2003. pp. 181–189. DESSEWFFY Tibor – FÁBIÁN Zoltán – Z. KARVALICS László (szerk.): Internet.hu Bp. Osiris, 244 p. DESSEWFFY Tibor: A kocka el van veszve : kockázat, káosz és média az Információs Korban. Bp. : Infonia Alapítvány : Aula, 2002. 212 p. Do you want more traffic, or more Sales? Your customers use the SearchEngines!… Discover all the words they use for your product and services !< http://www.mall-net.com/se_report/> [2005.03.30.] A DUBLIN CORE ELEMEK listájának egyik új verziója: [2005. 06.10.] A DUBLIN CORE ELEMEK Marc konvertáló programja: DUBLIN CORE metaadatszabvány, DC metaadathonlap. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 45. évf. 1998. 12. sz. p. 505. és < http://purl.oclc.org/metadata/dublin_core> EUROPEEN Internet Domain Hostcount Statistics [2005. 06. 24.] FOENIX-RIOU, Béatrice: Recherche et veille sur le web visible et invisible : agents intelligents, annuaires sélectifs, interfaces des grands serveurs, portails thématiques. Londres; New-York; Paris : Editions TEC&DOC; Lavoisier, 2001. 233 p. FUTÓ Iván szerk.: Mesterséges intelligencia. Bp.: Aula, 1999, 986, XIX p. GARDNER, Howard: Multiple intelligences : The Theory in Practice. New York : Basic Books, 1993. xvi, 304 p. GIBSON, Paul: Search the Invisible Web. In: Information World Review, May 2001, p. 20. GILCHRIST, Alan: Thesauri, taxonomies and ontologies – an etymological note. In: Managing Information, 2004. maj. pp. 44–48. Ism. HORVÁTH Tibor: Tezauruszok, taxonómiák és ontológiák – etimológiai megjegyzés. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 11-12. sz. pp. 549–551.

27


GŐZ Ágnes: Az Interneten elérhető információforrások katalogizálása. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 45. évf. 1998. 8-9. sz. pp. 315–330. [on-line] http://www.neumann-haz.hu/digital/studies/ > [2009.03.27.] GRAY, Tim: Yahoo Mines the ‘Deep Web’. In: InternetNews.com. 17 June 2005. 27 June 2005. [on-line] [2009.01.01.] GREEN, David: Search Insider. In: Information World Review, April 1999, No. 146, pp. 19–20. GOLDHABER, Michael H.: The mentality of Homo Interneticus: Some Ongian postulates. In: First Monday, Vol. 9. 2004. No. 6. [on-line] [2009. 05.10.] HALEY, Colin C.: Microsoft : Longhorn Is Now Windows Vista. In: Entreprise, 2005. jul. 22. [online] <www.internetnews.com/ent-news/article.php/3522176> [2009.03.11.] HAMILTON, Megan M.: The next step in searching: trawling the deep Net [2009.05.05.] HAMILTON, Niegel: The Mechanics of a Deep Net Metasearch Engine < http://turbo10.com/papers/deepnet.pdf > [2009.04.15.] HANE, Paula J.: Launches xreferplus Digital Reference Service for Libraries [2009. 01.06] HARLEY, Bruce: The United Nations on the Invisible Web.In: Online, July/August 2001. Vol. 25. No. 4. pp. 36–39. HÁRSING László – FEHÉR Márta: A tudományos problémától az elméletig. Bp: Kossuth, 1977. 263 p. HARTER, Stephen P. – HOOTEN, Patricia A.: Information science and scientists : JASIS, 1972– 1990. In: Journal of the American Society for Information Science (JASIS), Vol. 43. 1992. No. 9. pp. 583–593. HEERY, Rachel: Metadata Formats. December 1996. Deliverable D1.1 - Work Package 1 of Telematics for Libraries project BIBLINK (LB 4034) [2008.06.10.] HEISTRÖM, Jannica: Fast surfing, broad scanning and deep diving : The influence of personality and study approach on students’ information-seeking behavior. In: Journal of Documentation, 61. Vol. 2005. no 2. pp. 228–247. HEERY, Rachel: Review of Metadata Formats. In: Program, Vol. 30, No. 4, October 1996, pp. 345–373. [on-line] HEMALATA, Iyer: Distance learning: Information Acces and Services for Virtual Users. Binghampton : Haworth Information Press, 2003. 151 p.

28


HENNINGER, Maureen: „3 billion pages on the web! 550 billion int he invisible web! Is rubbish?” [2009.02.13.] HENNINGER, Maureen: The Hidden Web : Finding Quality Information on the Net. Washington : University of Washington Press, 2003. 284 p. HENNINGER, Maureen: Don’t Just Surf : Effective Research Strategies for the Net. Sydney : University of New South Wales Press, 1997. 138 p. HINE, Christine: Internet Research and the Sciology of Cyber-Social-Scientific Knoweledge. In: The Information Society, vol 21. 2005. No. 4. [2009.04.10.] HIROKAWA, Sachio – WATANABE, Seiichiro – KOGA, Yasunori – TAGUCHI, Tsuyoshi: Automatic feature extraction of search sites. In: Procedings of the International Conference Advances in Infrasturcure for Electronic Business, Science and Education on the Internet. SSGRR 2001 L’Aquila. 2001. HOCK, Randolph: The extreme searcher’s Internet handbook : a guide for the serious searcher. Foreword Gary Price. Medford, N. J. : CyberAge Books, 2004. xxv, 265 p. Information Competence : Online journals [2009.03.10.] INGVERSEN, Peter: Cognitive perspectives of information retrieval interaction: elements of a cognitive IR theory. In: The Journal of Documentation, 1996. Vol. 52. No. 1. pp. 3–50. Invisible Web Search Tools. [2009.03.22.] JACSÓ Péter: Savvy searching starts with browsing. = Online & CD-ROM Review, 23. köt. 3. sz. 1999. pp. 169–172. JANSEN, Major B. J. An investigation into the use of simple queries on Web IR systems. In: Information Research, Oct. 2000. 6 (1). < http://jimjansen.tripod.com/academic/pubs/ir2000/ir2000/html > [2009.02.19.] JÄRVELIN, Kalervo – WILSON, T. D.: On conceptual models for information seeking and retrieval research In: Information Research, Vol. 9. No. 1. oct. 2003. [on-line] [2009.02.10.] Keresőmotorok harca In: PC World, 2002. jún. 20. on-line [2009.03.20]. KERNAN, J. B. – MOJENA, R. : Information utilization and personality In: Journal of Communication, Vol. 23. 1973. No. 3. pp. 315–317. Key Word Map for the Whole Internet [2009.03.14.]

29


KING, David: Specialized Search Engines. In: Online, May/June 2000. Vol. 24, No. 3. pp. 67– 74. KOSTER, Martijn: Evaluation of the Standard for Robots Exclusion. [2005. 06.10.] KRIPPENDORF, K.: A tartalomelemzés módszertanának alapjai Bp. Balassi K., 1995. KUHLTAU, Carol Collier: Seeking Meaning: a Process Approach to Library and information Services, Norwood: Ablex, 1993, pp. 108–111. KUHLTAU, Carol Collier: Inside the search process: information seeking from the user's perspective. In: Journal of the American Society for Information Science, Vol. 42. 1991. No. 5. pp. 361–371. LAWRENCE, Steve – GILES, C. Lee: Accessibility of information on the web. Nature, Vol. 400. 1999. July. 8. No. 6740. pp. 107–109. [2009.04.30.] LAWRENCE, Steve – GILES, C. Lee: Searching the world wide web. In: Science, Vol. 280. 1998. April 3. pp. 98–100. [2009.04. 24.] LÉNÁRD Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. 2. kiad. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1964. 337 p. Looksmart lance des portails de recherche thématiques In: Abondance, [on-line] [2009.03.30.] Looksmart – sorti d1une API [2009.03.30.] LÓPEZ-HUERTAS, María José – CONTRERAS, Evaristo Jiménez: Spanish Research in Knowledge Organization (1992-2001) In: Knowledge Organization, Vol. 31. 2004. No. 3. pp. 136–150. MADER Béla: Információs és kommunikációs technológiák kutatási fejlesztési és innovációs irányai http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?sid=26120fe5ac1ee80024f70815d5c82287&id=463& issue_id=28 [2009.03.30.] Moteur de recherches : metacrawlers et metasearchengines [2009.01.01.] NIEDŹWIEDZKA, Barbara: A proposed general model of information behaviour. In: Information Research, Vol. 9. No. 1. oct. 2003. < http://informationr.net/ir/9-1/paper164.html > [2009.02.16.] NOACK, David: Web Sites Hidden From View. In: Link-Up, September/October 2001. Vol. 18. No. 5. p. 26. 30


NORTON, Lin: Psychology applied learning scenarios (PALS) : a practical introduction to problem-based learning using vignetes for psychlogy lecturers. York : LTSN Psychology, 2004. 45 p. El nuevo buscador Wisenut gana posiciones ante Google. 2001. noviembre. [2005.08.10.] OWL Web Ontology Language. [2009.03.30.]Ism. VARGA Anett: Az OWL Web Ontológia Nyelv – áttekintés. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 11-12. sz. pp. 547– 549. PACE, Andrew K.: Black, White, and Shades of Gray (Literature) on the Web. In: Computers in Libraries, 2002. Vol. 22. No. 4. pp. 44– 47. Academic Search Premier. EBSCOhost Web. LaGuardia Community Coll. Lib., Long Island City, NY. 8 Apr. 2003 [ 2009.04.31.] PÁLVÖLGYI Mihály: Információfeldolgozás, információkereső nyelvek. Szombathely : Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, 1998. 327 p. PÁLVÖLGYI Mihály: Keresőnyelvek és fogalomtárak általános, ismeretreprezentációs és technológiai tendenciái 2001. on-line [2009.07.23.] PHARES, E. Jerry: Introduction to Psychology. 3. ed. New York : Harper Collins, 1991. PHILLIPS, David: Online Public Relations. London : Kogan Page, 2001. xvi, 224 p. PIPER, Paul S.: Better Read That Again: Web Hoaxes and Misinformation = Searcher, Vol. 8. 2000. No. 8. [2008.12.24.] PRICE, Gary: The Best Blog Search is All of Them! Metasearch the Blogsphere With Clusty [2009.04.06] PRICE, Gary – SHERMAN, Chris: Exploring the Invisible Web. In: Online, July/August 2001. Vol. 25. No. 4. pp. 32–34. PRICE, Gary – SHERMAN, Chris: The Invisible Web. In: Searcher, June 2001, Vol. 9. No. 6. pp. 62-74. PRICE, Gary – SHERMAN, Chris: The Invisible Web. [2009.02.13.] és [2009.02.13.] PRÓKAI Margit: Nyelvhasználat és osztályozáselmélet : A fogalom és a jelentés viszonyáról. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 49. évf. 2002. 6-7. sz. pp. 260–275. PRÓKAI Margit: Szöveg és tartalom az információs korban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 2006. 3. sz. pp. 139– 140. 31


PRÓKAI Margit: A tartalom formája és a változás logikája: A tartalmi feltárás néhány elméleti kérdése. = Tudományos és Műszaki tájékoztatás, 47. évf. 2000. 8. sz. pp. 340–345. RAGHAVAN, Sriram - GARCIA-MOLINA, Hector: Crawling the Hidden Web. Technical Report 2000-36, Computer Science Departement, Stanford University, 2000. december. On-line. [2009.02.25.] és [2009.02.25.] A robots txt: [2009.03.11.] ROSTAING, Hervé: Le Web et ses outils d ’orientation : Comment mieux appréhender l’information disponible sur Internet par l’analyse des citations? In: Bulletin de Biblitheques de France (BBF), 2001. t. 46. No. 1. http://bbf.enssib.fr/sdx/BBF/frontoffice/2001/01/document.xsp?id=bbf-2001-01-0068007/2001/01/fam-dossier/ [2009.03.30.] RUMSEY, Sally: How to find information: a guide for research. Maidenhead : Open University Press, 2004. 263 p. Scirus indexes Patent Data of 13 million Patent [2009.01.10.] Scirus Launches Repository Search Service – Scirus indexes the University of Trornto’s TSpace [2009.03.30.].] Search engine Fazzle has Interesting Features. 2003. sept. 23. online [2009.03.30.] SEBESTYÉN György: Library Document Analysis Experiences for Comprehensive Search of the Web. In: International Workshop on Web Document Analysis. (WDA 2001) Seattle, Washington, USA. < http://www.csc.liv.ac.uk/~wda2001/> [2009.04.04.] SERRES, Alexandre: Recherche d’information sur internet : où en sommes-nous? [2009.03.15.] SETI: The Search for Extra Terrestrial Intelligence [2009.03.30.] SGML/XML weboldal számtalan linkkel, rendszeres frissítéssel, új és jövőbeni alkalmazásokról: [ 2009.04.31.] SHERMAN, Chris: Gateway to the Invisible Web. In: Searchday, December 4. 2001. No. 152. [on-line] [2009.04.31.] SHERMAN, Chris: Google Unveils More of the Invisible Web. In: Searchday, October 31. 2001. No. 128. [on-line] [2009.02.20.] 32


SHERMAN, Chris: The Invisible Web. [1999.] [2009.02.20.] SHERMAN, Chris: The Invisible Web. In: Freepint, June 8. 2000. No. 64. [on-line] [2009.02.20.] SHERMAN, Chris: Navigating the Invisible Web. In: Searchday, October 23. 2001. No. 122. [online] [2009.02.20.] SHERMAN, Chris: Search Bots and Agents. [2009.02.20.] SHERMAN, Chris – PRICE, Gary: The Invisible Web : Uncovering Information Sources Searche Engine Can’t See. Medford; New Yersey : Information Today, 2001. 439 p. (CyberAge Books) SMITH, Brian C.: Getting to Know the Invisible Web. In: Library Journal Net Connect Summer 2001: 16-18. Academic Search premier. EBSCOhost Web. LaGuardia Community Coll. Lib., Long Island City, NY. 6 Dec. 2002 [ 2009.04.31.] SNOW, Bonnie: The Internet's Hidden Content and How to Find It. In: Online, May/June 2000. Vol. 24. No. 3. pp. 61–66. SOWA, John F.: Knowledge representation : Logical, philosophical and computational foundations. Pacific Grove, Brooks/Cole, 2000. 594 p. SPINK, Amanda – WOLFRAM, Dietmar – Jansen, Major B. J. – Saracevic, Tefko.: Searching of the web: the public and their queries. In: Journal of the American Society for Information Science (JASIS), 2000. Vol. 52. No. 3. pp. 226–234. SZEREDI Péter – LUKÁCSY Gergely – BENKŐ Tamás: A szemantikus világháló elmélete és gyakorlata. Közrem. Nagy Zsolt. Bp. : Typotex, 2005. 501 p. SZUMAN, Stefan: Natura, obsobowość i karakter człowieka. Kraków : Wydaw.WAM, 1995. 249, 1 p. TAGUCHI, Tsuyoshi – KOGA, Yasunori – HIROKAWA, Sachio: Integration of Search Sites of the World Wide Web. In: Procedure of the International Forum cum Conference in Information Technology and Communicatión, Vol. 2. 2000. pp. 25–32. Tailles De Search Engine [2009.03.15.] La taille du web : Urfist Info Actualité des Sciences de l’Information < http://urfistinfo.blogs.com/urfist_info/2005/05/la_taille_du_web.html > [2009.05.10.] TEI [2009.05.10.] TOP 25 Invisible Web Categories. In: Searcher, June 2001. Vol. 9. No. 6. p. 68.,70.

33


TOP 1000 Usenet Sites. [2009.05.10.] TÓSZEGI Zsuzsanna: Amikor a tudás versenyképesség-növelő értékké válik – szabadalmi információs és innovációs konferenciák Budapesten. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 2006. 2. sz. pp. 69–76. TOWSE, Sal: Surfing the Internet : Invisible Web Resources. In: Computer Bits, June 2001. Vol. 11. No. 6. [on-line] [2009.05.13.] UNGVÁRY Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten. I. Indexelő szolgáltatások. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 47. évf. 1. sz. 2000. pp. 3–19. UNGVÁRY Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten. II. Internetkatalógusok. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 47. évf. 2. sz. 2000. pp. 55–67. UNGVÁRY Rudolf – VAJDA Erik: Az információkeresés szavai. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 50. évf. 2003. 12. sz. [2009.05.10.] UNGVÁRY Rudolf – VAJDA Erik: Könyvtári információkeresés. 2. jav. kiad. Budapest, Typotex, 2002. 170 p. Useful Web Links for Information Competence [2009.05.01.] XML [2009.05.11.] Az XML legújabb fejlesztései, alkalmazásai, hírcsoportjai: [2009.05.11.] VAJDA Mária: Nem cél, csak egy újabb állomás : Z39.50 szabványon alapuló információszolgáltatás. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 44. évf. 1997. 4-5. sz. pp. 155–158. VALÉRY, Paul: Regards sur le monde actuel et autres essais. Paris : Delamain et Boutelleau, 1931. 216 p. VARGA Anett: Az OWL Web Ontológia Nyelv – áttekintés In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2005. 11-12. sz. pp. 547–549. VARGA Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban : Módszerek és lehetőségek az információ minőségi szelektálására. Pécs : Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Kar., 2005. 164 p. (Humán szervező (munkaügyi) menedzser) VARGA Katalin: Szövegelemzés, tartalomelemzés információtudományi szempontból: Módszerek és lehetőségek az információminőségi szelektálására. Bp, 2003. PhD. Kézirat, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Könyvtártudományi Tanszék 34


WARNICK, Walter L. et al.: Searching the Deep Web : Directed Query Engine Applications at the Department of Energy. In: D-Lib Magazine, January 2001. Vol. 7. No. 1. [on-line] [2009.05.11.] Web Search Guide [2009.05.11.] WEILER, Angela: Information-seking behavior in Generation Y students. Motivation, critical thinking, and learning theory. = The Journal of Academic Librarianship. Vol. 31. 2005. No. 1. pp. 46–53. „WHAT IS a Robots.txt file and what is it's format?” [2009.02.25.] WILKERSON, LuAnn – GIJSELAERS, Wim, H.: Bringing problem-based learning to higher education : theory and practice. San Francisco : Jossey Bass, 1996. 108 p. (New directions for teaching and learning; 68.) WILSON, Thomas D.: Information behavior: an inter-disciplinary perspective. In: VAKKARI, P. SAVOLAINEN, R. – DERVIN, B.: Information Seeking in Context: Proceedings o fan International Conference on Research in Information Needs : Seeking and Use in Different Contexts. Tampere, 11-14 August, 1996. London : Taylor Graham, 1999. 625 p. WILSON, Thomas D.: On user studies and information needs. In: Journal of Documentation, Vol. 37. 1981. No. 1. pp. 3–15. WISENUT Goes Live! Search Engine World Quarterly Magazine. 2001. Sept. 12. Vol 4, Issue 3. [on-line] [2009.05.10.] WISZNIEWSKI, Michael: Charaktery rozumóv ludzkich. Przelm. Stefan Szuman. Warsawa : Państ. Wydaw. Naukowe, 1988. 294, 2 p. (Biblioteka Klasyków Psychologii) WULFF, Barreiro Enrique: Progresos de la Revista española de documentación científica a traves de sus pantas de referencia. In: Documentación de las ciencias de la información, 1997. No. 20, pp. 139–148. Wordtracker keywords : The Leading Keyword Research tool [2009.03.15.]

35


7. MELLÉKLET: A keresőkkel kapcsolatos hírlevél tervezete Az on-line kiadvány inkább referáló lap lesz, hiszen a külföldi és a magyar szakirodalom legfrissebb, keresőkkel kapcsolatos irodalmát gyűjti össze. Az egyes bibliográfiai tételek (megjelenési adatok) után rövid magyar nyelvű összefoglaló következik. Az összefoglalók megírásakor kifejezetten a gyakorlati használhatóságra és a MASZEKER projecthez kapcsolható ismeretekre törekszem/törekszünk majd. SZERKEZETE: Cikk Egy nagyobb terjedelmű (1-3 oldal?) cikk, amelyben valamilyen kereső vagy elméleti rész feldolgozása történik, Referáló lap Az adott időszak legfrissebb, keresésekkel foglalkozó cikkeinek bibliográfiai tételei a referátumokkal és internetes elérhetőséggel, Tematikus rész A kollégák kérésétől függően alakítom ki, de néhány témakört felsorolok, hogy könnyebben gondolkodhassunk közösen: szemantikus web - szemantikus keresők, ontológiák-mély indexálás-ezeket alkalmazó keresők, az információvisszakeresés folyamata (information retrieval), Boole-operátoros keresés, kognitív stratégiák, jellemzők az információkeresésben „key word” analízis a természetes és a mesterséges nyelv szerepe az információvisszakeresésben kognitív-helyzeti-algoritmusos-téma relevancia problematikája a keresők interfészének funkcionalitása képeket, speciális információkat kereső keresők bemutatásastb. Újdonságok, hírek Tervezett megjelenés: adott év június, szeptember, december, március 36

MODELLALAPÚ SZEMANTIKUS KERESŐ RENDSZER KDOLGOZÁSA

Recommend Documents