Münchausen szindróma by proxy

Münchausen szindróma by proxy dr Besnyő Márta Vadaskert Kórház és Szakambulancia

Definíció, meghatározás A gyermekbántalmazás egyik súlyos formája Asher/1951/ Felnőttek betegségtüneteket találnak ki maguknak, ez a Münchausen szindróma Meadow/1977/ Folyamatosan betegségtüneteket talál ki valaki más nevében, akit ezáltal betegnek tekintenek, ez a Münchausen szindróma by proxy - gyermekek esetében csaknem mindig az anya, aki a tüneteket kitalálja.

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Súlyosság spektrum • Enyhe - hamis tünetek kitalálása • Súlyos - fizikai bántalmazásnak teszik ki a gyerekeket, hogy betegnek látszódjanak • Legsúlyosabb - a gyermek halálához vezethetnek

Prevalencia és epidemiológia • A tényleges előfordulási gyakoriság ismeretlen • Ritka betegség • Az Egyesült Királyságban és az Ír Köztársaságban /1987/ adatok • 16 évesnél fiatalabb gyerekeknél 0.5/100.000 , míg 1 évesnél fiatalabb gyerekeknél 2.8/100.000 az éves előfordulási gyakoriság


Gyanújelek, melyek a diagnózis felállítását elősegítik • Ellentmondásos, szakmailag megmagyarázhatatlan tünetek • A tünetek az anya jelenlétéhez kapcsolhatók • Az anya ragaszkodik a kórházi kivizsgáláshoz, • Az anya szerint hatástalan a gyógymód

Diagnózis felállítása, tünetek • Rosenberg/1987/ • Néhány hónapos kortól 21 éves korig, átlagosan 40 hónapos kor • 15 hónappal az első tünetek megjelenése után. • Tünetek: bármely szervrendszer • Általában több szervrendszer • különféle tünetek különböző időpontokban „jelentkeznek”.


Tünetek, klinikai leírás • Rosenberg/1987/ • Gasztrointesztinális, hugyuti, genitális, légzőszervi vérzés • Valamilyen „roham” központi idegrendszeri tünetek • Apnoe • Hasmenés, hányás • láz

Klinikai tünetek, folytatás

• Abnormális tüneteket és leleteket a legeltérőbb módon okoznak


Az anyák jellemzése • Leggyakoribb elkövetők /ritkábban bébiszitter vagy más rokon, apák elvétve/ • Előző egészségügyi tapasztalat • Kapcsolat az egészségügyi személyzettel, orvossal, nővérrel • Keretek, határok átlépése • Gyermekükkel való kapcsolat is különleges:

Társuló pszichopatológia • 55%-ban az anya maga is sértett/bántalmazott volt • 21%-ban alkohol/drog abúzus • 72%-ban szomatoform vagy színlelt betegség • Sok esetben többféle pszichopatológia, személyiségzavar • Nem minden esetben találtak pszichiátriai tünetet – ez meglepetés!


A kezelés rendkívül nehéz, mert • A diagnózist nagyon nehéz felállítani • Nehezen lehet elhinni A pszichoterápiás megközelítés is problematikus, mivel e terápia lényege a bizalmon és az igazmondás vélelmén alapszik általában

Orvosi menedzsment • Meadow /1982/ figyelmeztető jelek • A betegség gyanúja - az orvosnak bizonyosságot kell szerezni a diagnózis helyességéről • Az orvos feladata - a kórtörténet részletes áttekintése, a panaszok mérlegelése – • Laboratóriumi vizsgálatok ellenőrzése


folytatás • • • •

Az anya megfigyelése Az anya kitiltása a kórházból Videófelügyelet Az anya ellenőrzése – ez azonban etikai és jogi problémákat vet fel • A diagnózis felállítása utáni feladat

A pszichiáter, a gyerekpszichiáter szerepe • Korai irodalom nem említi ennek a fontosságát • Nehézség, mert bár pszichiátriai probléma, pontosan a pszichiátriai tünetek hiánya • Diagnózis gyanújele esetén gyermekpszichiáter közreműködése


Segítség a diagnózis felállításában • Anyával való azonnali találkozás • Kórtörténeti anamnézis, anya-gyerek kapcsolat /szimbiotikus kapcsolat?/

A terápiás kapcsolat fejlesztése

• Terápiás lehetőség biztosítása • A bizalom kialakítása


Konfrontáció • • • •

Célja: anyának magyarázat Segítség felajánlása Medow ajánlata A gyerekorvos és a pszichiáter fellépése

Anyai reakciók a konfrontációra • Beleegyezés • Tagadás feltűnően nyugodt és egyhangú stílusban • Zaklatottság, pszichotikus, depressziós jegyek • Öngyilkossági kísérlet


Veszélyes az anya illetve a gyerek szempontjából, ha • Anyának próbáljuk bizonyítani, hogy nincs igaza • Minden anyai magyarázat azonnali cáfolata • Nem vesszük figyelembe, hogy sok anyának kórházi kezelésre van szüksége • Nem próbáljuk fokozottan védeni ebben az időszakban a gyereket

Asszisztáló személyzet az eset dinamikájának megértésében • • • •

Nehéz probléma, mert - nincs tapasztalatuk a szindrómáról - személyzet érzelmi reakciói Csoportos megbeszélés: informálás, érzelmek kifejeződése, írásos anyag a személyzet számára • A pszichiáter fontos szerepe


Pszichoterápia

• Kevés irodalmi adat • Meghatározó szempontok

Tapasztalatok a terápiába vonás sikerességéről / Nicol és Eccles/ • „fenyegetés”, hogy a gyerek nevelőszülőkhöz kerülhet – ez valós lehetőség is, ha ki kell a gyereket emelni a családból • Anya igénye, hogy megismerje magát, valódi és fájdalmas érzések a terápiában • A bántalmazás mélyebb okainak megértési igénye: valós veszély felismerése anya részéről, saját gyerekkora, szüleivel való kapcsolata, a gyerek haláláról elképzelt félelmek, esetleg már a terhesség alatt


Berg és Jones beszámolója 13 eset pszichiátriai kezeléséről/1999/ • Helyszín: gyerekkórház családi részlege • Segítő személyzet: multidiszciplináris pszichiátriai csoport, a gyermek bántalmazásának kezelésével kapcsolatos tapasztalatokkal • Elméleti orientáció: csecsemő-szülő kapcsolat, kötődési problematika, szülők saját gyerekkori élményeik, aktuális családi dinamika • A részlegen való tartózkodás ideje: 7,5 hét átlag, 3 nap és 4 hónap között váltakozott

Terápiás eredmények • Végső eredmény függ a súlyosságtól, az időtartamtól, a kezeléstől, az anya-szülő személyiségjegyeitől – ha a szülőnél MS diagnosztizálható, a kezelés nehéz • Rosenberg adatai /1987, 117 eset/ • - 9% meghalt - fojtogatás, mérgezés • - 8% maradandó testi-lelki károsodás: szeparációs szorongás, agresszív viselkedés, abnormális anya-gyerek viszony • - idősebb testvér halála esetén többször fiatalabb testvér bántalmazása • MS by proxi – kamaszkorban, felnőttkorban MS kialakulásának sokkal nagyobb a veszélye


Gyerekek későbbi helyzete/Bools és mtsai 1993 tanulmánya/ • 54 gyerek utánkövetése az eseményt követő átlagosan 5,6 év múlva • -30 gyerek továbbra is a biológiai anyánál • -24 gyerek vagy más családtaghoz vagy pótszülőhöz • -a 30 anyánál maradt gyerek közül 10-nél újabb hasonló szindróma, 8 esetben „más gondok”- szomatikus panaszok, érzelmi zavar, viselkedészavar, iskolai teljesítményzavar • - a 24 máshová került gyerek közül 8-nál pszichés zavarok állandósultak, további 6-nál a pszichés tünetek a kezelés hatására javuló tendenciát mutattak • Biológiai szülőnél vagy sem, melyik az optimálisabb? ??

A család későbbi helyzete /Berg és Jones, 1999 / • Átlagosan 27 havi kezelést követően 16 család újraértékelése történt • 9 család rendezett körülmények között élt, nem voltak gondok semmilyen területen • 5 családban enyhébb problémák – elsősorban az anyával, nem a gyerekkel • 2 családnál súlyos nehézségek • Előző felmérésnél sikeresebb, vsz. eleve így választották ki a családokat


Konklúzió, tanulság • Széleskörű együttműködés szükséges a gyerekorvos és gyerekpszichiáter között. • Bár pszichiátriai rendellenességgel állunk szemben, tudnunk kell, hogy ez a gyermekbántalmazás nagyon súlyos formája • A pszichiáter szerepe más, mint a megszokott • Megfelelő pszichiátriai megközelítéssel eredményesebb diagnosztikai és terápiás munka is várható

Eseteink • Egy év alatt 7 gyereknél merült fel e diagnózis lehetősége • Nagyon kell vigyáznunk a diagnózis felállításával


Az esetek közös tulajdonságai • • • •

6 fiú és 1 lány – két fiú testvérpár Kor szerint: 5-11 év között A kislány nagyon friss eset, tájékozódás A 6 eset közül mindegyik gyereknél csecsemőkortól, illetve kisgyerekkortól /3 év/ kezdve „gyanús” az anamnézis

Közös jellemzők, folytatás • A hét gyerek közül 1 testvérpárnál/ 2 gyerek/ szülők közösen „tevékenykednek” • 5 gyereknél egyedülálló anya. Elvált,vagy a férj nagyon messze dolgozik • Mindegyik szülő párkapcsolati illetve hangulati problémával küzdött, küzd • A gyerekek mindegyikénél megfigyelhetők voltak szorongásos tünetek a szülőtől való elváláskor, ugyanakkor az osztályon hamar megnyugodtak, szinte „kivirultak”


Münchausen szindróma by proxy

Recommend Documents