MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap

MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap

Régi neve: MKB Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap

KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő:

MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834, 268-8184 telefax: 268-7509 e-mail: [email protected] Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666.

MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap

Régi neve:

MKB Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő:

MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834, 268-8184 telefax: 268-7509 e-mail: [email protected] Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666. 1

1. SZ. PÓTLAP Az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazási szabályai megváltoznak. A változást a PSZÁF E-III/110.044-14/2009., 2009. február 20-án kelt határozatával engedélyezte. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának módosított szabályai 2009. április 10.-én lépnek hatályba. Az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap Tájékoztatója, Rövidített Tájékoztatója és Kezelési szabályzata alábbiak szerint módosul: 1.

2.

A Tájékoztató 3.2 pontjában, valamint a Kezelési szabályzat 7.1 és 7.2 pontjában az eladási és visszaváltási megbízások teljesítésére meghatározott T+2 határidő T+3-ra, azaz a megbízás felvételét követő harmadik banki munkanapra módosul. A Tájékoztató 2. pontjában és a Rövidített Tájékoztató 6. pontjában meghatározott Kockázati tényezők között feltüntetett „Forgalmazásban rejlő kockázat” szövege az alábbira módosul: A T+3 napos elszámolású befektetési jegyek vásárlására, illetve eladására adott megbízások bejelentésének napján még nem ismert a befektetési jegyek teljesítés napi árfolyama. Így a Befektető tényleges vásárlási és eladási árfolyama eltérhet a megbízás napján érvényes árfolyamoktól.

Budapest, 2009. április 1.

MKB Alapkezelő zRt. Alapkezelő

MKB Bank Zrt. Forgalmazó

TARTALOMJEGYZÉK 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI ............................................................................................................................................................5 2. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA........................................................................................................................................5 3. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA .........................................................................................................................................................5 4. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA ..........................................................................................................................................................6 5. AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA................................................................................................7 5.1. AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA........................................................................................................................................................................................................................................................................................... 7 5.2. AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ............................................................................................................................................................................................................................................................................................. 7 5.3. AZ ALAP PORTFÓLIÓJÁNAK ELEMEI, ARÁNYAI, BEFEKTETÉSI KORLÁTOK ........................................................................................................................................................................................................................................ 7

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ......................................................................................................................................................................8 6.1. A BEFEKTETÉSI JEGY LÉNYEGES JELLEMZŐI .................................................................................................................................................................................................................................................................................. 8 6.2. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ................................................................................................................................................................................................................................................................................ 9 6.3. ADÓZÁS .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 9

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA .......................................................................................................................................9 7.1. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÁRA ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 9 7.2. A FORGALMAZÁS MÓDJA .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 9 7.3. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÁTRUHÁZÁSA........................................................................................................................................................................................................................................................................................10

8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL TÖRTÉNŐ FELFÜGGESZTÉSE................................. 10 9. A TŐKENÖVEKMÉNY ÉS A HOZAM ................................................................................................................................................. 11 10. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK ............................................................................................................................... 11 10.1. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................11 10.1.1. AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK ...........................................................................................................................................................................................................................................11 10.1.2. MEGSZŰNÉSSEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ..........................................................................................................................................................................................................................................................11 10.2. DÍJAK, KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI .........................................................................................................................................................................................................................................................................11

11. A BEFEKTETŐT TERHELŐ KÖLTSÉGEK ......................................................................................................................................... 12 11.1. FORGALMAZÁSI JUTALÉK ELADÁSKOR, VISSZAVÁLTÁSKOR .......................................................................................................................................................................................................................................................12

12. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................................................... 12 12.1. AZ ÖSSZESÍTETT NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA ........................................................................................................................................................................................................................................................12 12.2. AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA ..............................................................................................................................................................................................................................12 12.3. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK KÖZZÉTÉTELÉNEK GYAKORISÁGA, HELYE..............................................................................................................................................................................................................................................12

13. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI ÁRA .................................................................................................. 12 14. A BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSA.............................................................................................. 13 15. A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA.................................................................................. 13 15.1. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................13 15.2. AZ ALAP ÁTALAKULÁSA.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................14 15.3. AZ ALAP BEOLVADÁSA ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................14

3

16. AZ ALAP PORTFÓLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................................................... 14 16.1. LEKÖTÖTT ÉS LÁTRA SZÓLÓ BANKBETÉTEK .............................................................................................................................................................................................................................................................................14 16.2. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK .......................................................................................................................................................................................................................................................................15 16.3. RÉSZVÉNYEK ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................15 16.4. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK .................................................................................................................................................................................................................................................................................................15

17. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK FEDEZETÉRE SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ............................................................. 15 17.1. LIKVID HÁNYAD ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................15 17.2. HITEL ..................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................15

18. AZ ALAP BEFEKTETÉSI ESZKÖZEINEK, TERHELHETŐSÉGE ....................................................................................................... 16 19. A SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ...................................................................................................................................................... 16 20. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT ......................................................................................................................................... 17

4

1. A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI Az Alap neve: MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyílt végű befektetési alap Régi neve: MKB Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap Az Alap típusa, fajtája Az Alap nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Határozatlan idejű. A Befektetési jegy ISIN kódja: HU0000702964

2. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA A Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap Tájékoztatójának nyilvánosságra hozatalát a Felügyelet (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetve annak jogelődjei) hagyta jóvá az 1995. július 25-én kelt 110.044/95 számú határozatával. Ez az Alap 1997. május 30-ától viseli a Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap elnevezést a Felügyelet 1997. április 26-án kelt 110.044-4/97 számon hozott engedélyező határozata alapján. A Felügyelet 110.045-5/99. számú határozatának engedélyével 1999. március 29-étől kizárólag B-sorozatú befektetési jegyek kerülnek forgalmazásra. A Befektetési Alap Tájékoztatójának további módosításait a Felügyelet a 110.044-2/96. (1996.11.11.), 110.044-3/97. (1997.03.13.), 110.044-5/97. (1997.11.27.), 110.044-6/98. (1998.08.06.), 110.044-7/99. (1999.03.23.), 110.044-8/2000. (2000.07.24.) 110.044-9/2002. (2002.11.13.), III/110.044-10/2003. (2003.02.04.), III/110.044-11/2003 (2003.06.12) határozataival engedélyezte. Az Alap 1111-08 lajstromszámon szerepel a Felügyelet nyilvántartásában. Az Alapkezelő Igazgatósági határozatainak száma: 6/1995.,: 30/2008., 2008. december 10. Felügyeleti engedély száma, kelte: E-III/110.044-13/2009., 2009. január 21.

3. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA Az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. az Alap törvényes képviselője. Adatok az Alapkezelőről Az Alapkezelő MKB Befektetési Alapkezelő Részvénytársaság néven, a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál a 01-10044106 számon került bejegyzésre. (Kelt: 1999. június 30.) Alaptőke: Székhelye: Félfogadás: Postacíme:

100.000.000 Ft 1056 Budapest, Váci utca 38. kedd 10 órától 13 óráig 1056 Budapest, Váci utca 38.

Tevékenységi köre Az Alapkezelő a Felügyelettől kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozik (TEÁOR: 6430’08 Befektetési alapok és hasonlók, ezen belül kizárólag értékpapír, valamint ingatlan befektetési alapok kezelése). Tevékenységét az ÁPTF 1999. július 12-én kelt, 100.007-3/1999.számú határozatával, valamint a PSZÁF 2002. december 20-án kelt III/100.007-6/2002. számú határozatával engedélyezte., 5

Üzleti év Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám 2008. április 1-én 9 fő. Tulajdonosi struktúrája Az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38.) az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 100%-os tulajdonosa. Az Alapkezelő tagja az MKB Bank Zrt. által irányított vállalatcsoportnak Az Alapkezelővel szemben a megelőző három naptári éven belül csőd-, felszámolási eljárást nem rendeltek el. Az Alapkezelő 2005-2007. évi mérlegeit, eredménykimutatásait, a könyvvizsgálati nyilatkozatokat a Tájékoztató 4. sz. melléklete tartalmazza.

4. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA A Forgalmazói, Letétkezelői feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. Cégjegyzék száma a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróságnál: Cg.01-10-40952, (Kelt: 1950. december 12.) Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. A Bank cégneve 2005. augusztus 31-ig Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. volt. A Letétkezelővel szemben a megelőző három naptári éven belül csőd- felszámolási eljárást nem rendeltek el. MKB Bank Zrt. által kibocsátott értékpapírok: Fix kamatozású: MKB 2008/10.21., 2010/10.21., 2013/02.15, 2016/02.15. lejáratú kötvények bevezetve a BÉT-re; 2009/10.27. lejáratú EUR kötvény, bevezetve a Luxemburgi Tőzsdére, SKK FIX (2008), 2009/A (2009) Változó kamatozású: MKB II., III. kötvény, bevezetve a BÉT-re, MKB kötvények (EUR), bevezetve a Luxemburgi Tőzsdére (Luxemburg Stock Exchange) Az MKB Bank Zrt. rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit a www.mkb.hu honlapján teljesíti. Tevékenységi köre (TEÁOR) 6419’08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység. Engedélyhez kötött tevékenységek A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1997. november 26-án kelt 975/1997/F számú határozata alapján végzi, míg a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998. február 27-én kelt 41.0005/1998. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2001. augusztus 7-én kelt III/41.0053/2001. számú engedélye alapján folytatja. Az Bank 2005-2007. évi konszolidált mérlegeit, eredménykimutatásait, a könyvvizsgálati nyilatkozatokat a Tájékoztató 5. sz. melléklete tartalmazza. Üzleti év Az MKB Bank Zrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám Az MKB Bank Zrt. 2008. január 1.-i aktív állományi létszáma: 2000 fő.

6

5. AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 5.1. Az Alap befektetési stratégiája Az Alap befektetési stratégiáját a közép-európai részvénypiac viszonylatában alacsony kockázatra és e mellett elérhető kedvező hozamra való törekvés jellemzi Az Alapkezelő az Alappal a közép-európai részvénypiacokba történő befektetést szeretné a Befektetők számára elérhetővé tenni. 5.2. Az Alap befektetési politikája Az Alapkezelő a befektetőktől összegyűjtött tőkét elsődlegesen közép-európai vállalati részvényekbe (a Budapesti, Varsói, Prágai, Pozsonyi, Ljubljanai, és Zágrábi Értéktőzsdén jegyzett) fekteti be. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembe vételével hosszú távon az Alap forrásainak átlagosan 90%-át fordítsa közép-európai vállalati részvények (CETOP20 Indexben szereplő részvények) vásárlására. Az Alapkezelő aktív portfólió kezeléssel, elemzésekre támaszkodva alakítja az alap portfólió összetételét a referenciahozam elérése, illetve annak túlteljesítése érdekében A referenciahozam 90%-ban a Közép-Európai Blue Chip Index (CETOP20) forintban számított, valamint 10%-ban az RMAX Index teljesítménye. Az egyes részvények portfolióban lévő arányáról - a mindenkori törvényi előírásokat figyelembe véve - az Alapkezelő dönt. Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a törvényi, valamint a kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat. Az Alap befektetési politikája csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg. 5.3. Az Alap portfóliójának elemei, arányai, befektetési korlátok Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alap tőkéjét az Alapkezelő – a mindenkor hatályos Tpt. előírásokat figyelembe véve – az alábbi eszközökbe fektetheti. 5.3.1. Likvid eszközök Lekötött és látra szóló bankbetétek Forint látra szóló és lekötött bankbetét. Az Alap nettó eszközértékének minimum 5%-a. 5.3.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A Magyar Állam által Magyarországon, forintban kibocsátott értékpapírok (kötvények, diszkont kincstárjegyek) Az Alap nettó eszközértékének maximum 50%-a. Ezen portfólió részben lévő egyes papírok hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 0,25 évet. 5.3.3. Részvények Közép-Európai Blue Chip Indexben (CETOP20) szereplő, a Budapesti, Varsói, Prágai, Pozsonyi, Ljubljanai, és Zágrábi Értéktőzsdén jegyzett részvények. Az Alap nettó eszközértékének átlagosan 90%-a. Az egyes részvények portfolióban lévő arányáról − a mindenkori törvényi előírásokat figyelembe véve − az Alapkezelő dönt. 5.3.4. Származtatott ügyletek Az Alap az egyes értékpapír-befektetésekből fakadó kockázatok csökkentése érdekében az alábbi származtatott ügyleteket alkalmazhatja: • Értékpapírok határidős eladása, eladási opció vétele • Határidős index kontraktus eladása, eladási opció vétele. Határidős index-kontraktus eladása (eladási opció vétele) abban az esetben alkalmazható, amennyiben az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. • Az Alapkezelő köteles folyamatosan (dokumentálva) figyelemmel kísérni és számszerűsíteni az index kontraktus és az általa fedezett portfolió összetételét, a fedezettség mértékét. • Állampapírok esetében határidős vásárlás, vételi opció vásárlása, amennyiben a vásárlás célja egy adott papír után járó fix összegű befolyás befektetésének előzetes biztosítása (újra-befektetés kockázatának csökkentése). A pénzbefolyással egyidejűleg a származtatott ügyletet meg kell szüntetni. • Devizában fennálló befektetésekből fakadó devizális kockázatok csökkentése határidős és opciós devizaügyletekkel 7

Hatékony portfolió kialakítás (ill. arbitrázs) érdekében az Alap a következő származtatott ügyleteket kötheti • Határidős vétel, vételi opció vásárlása, amennyiben az ügylet a prompt piaci vételnél előnyösebb feltételek mellett köthető. Tőzsdei szabványosított származtatott ügylet esetén az ügyletet 6 hónapon belül le kell zárni, illetve egyéb származtatott ügylet esetén az ügylet lejárata nem lehet hosszabb 6 hónapnál. Kockázatmentes bevétel (arbitrázs) elérése céljából csak részvényen illetve részvényindexen alapuló származtatott ügylet köthető, melynek lejárata nem haladja meg a 12 hónapot. A származtatott ügyletek összesített árfolyamértéke nem haladhatja meg bekerüléskor az Alap saját tőkéjének a 30% - át, kivéve az alábbiakat: • Devizakockázat csökkentése érdekében kötött származtatott ügyletek Az Alap származtatott ügyletet kizárólag a Törvény 5.§ (1). bek. 53. pont szerinti intézményi Befektetővel, illetőleg elszámoló-házzal köthet. Részvényen vagy indexen alapuló származtatott termékre kizárólag tőzsdei szabványosított származtatott ügylet köthető. Az Alapkezelő folyamatosan köteles biztosítani a tpt 274§ (2)- ben meghatározott módon az Alap által kötött származtatott ügyletek fedezettségét: • Az Alap csak a tulajdonában lévő értékpapírt adhat el, azaz legfeljebb csak az Alap portfoliójában lévő értékpapír mennyiségének megfelelő mértékben vállalhat eladási pozíciót származtatott ügyletekben (határidős eladás, eladási opció vétele, vételi opció kiírása). • Az Alapkezelő a származtatott ügylet mögött álló értékpapírt az ügylet fennállása alatt nem adhatja el, továbbá az adott értékpapír nem szolgálhat más származtatott ügylet mögöttes értékpapírjaként (kivéve ugyanazon értékpapír devizakockázatának csökkentésére kötött ügyletet), illetőleg nem használható fel más származtatott ügylet, valamint hitelfelvétel fedezeteként. Valamely értékpapír-portfolióra alapozott index-kontraktus esetén a származtatott ügylet mögött álló értékpapír-portfolióban eszközölt változtatások nem eredményezhetnek számottevő változást az index-kontraktus és a mögöttes értékpapír-portfolió korrelációjában, illetve összességében nem vezethetnek eladási pozíció kialakulásához. • Határidős vételnél, vételi opció vásárlásánál az Alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a tpt 274§ (2)- ben meghatározott megfelelő fedezettel. Fedezet kizárólag készpénz, látra szóló, vagy legfeljebb az ügylet lejáratáig lekötött bankbetét, valamint legfeljebb 1 éves hátralevő futamidejű, azonnal értékesíthető állampapír lehet. • Egy adott eszköz kizárólag egy származtatott ügylet fedezeteként használható fel, továbbá nem lehet egyúttal hitelfelvétel fedezete. Az egyes származtatott ügylet fedezeteit egymástól elkülönítetten kell nyilvántartani. • Az Alapkezelő köteles folyamatosan fedezetet kérni az Alapnak a szerződő féllel szemben nyilvántartott – az adott származtatott ügylet elszámolt nyereségét megtestesítő – követeléseire. Az Alapkezelő nem köteles fedezetet kérni nemzetközi, illetve PSZÁF által elismert hitelminősítők által legalább „BBB” fokozatúnak minősített szerződő féltől. Az Alapkezelő nem köteles továbbá fedezetet kérni azon összeg erejéig, amely nem haladja meg az Alapkezelő belső szabályzata alapján a szerződő félre megállapított partnerkockázati limitnek az egyéb pozíciók kapcsán még ki nem használt összegét. A fentiek szerinti fedezetlen rész nem haladhatja meg az saját tőkéjének az 5% - át. A bekért fedezet mértékéről, szolgáltatásának módjáról az adott szerződésben kell rendelkezni. Fedezet kizárólag készpénz (lekötetlen bankbetét), legfeljebb 1 éves hátralévő futamidejű, azonnal értékesíthető állampapír, az aktuális piaci árfolyam legfeljebb 90% -án beszámítható 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű állampapír, továbbá az aktuális piaci árfolyam legfeljebb 50% -án beszámítható egyéb tőzsdei értékpapír és nyíltvégű befektetési jegy lehet. • Származtatott ügylet mögöttes értékpapírja, illetve a fedezet nem vehető figyelembe az ezen Szabályzat 3.8. pontban előírt likvid hányad elemeként. A befektetési szabályok és korlátok szempontjából az adott értékpapír saját tőkén belüli arányát a Tpt. 273§ -ban meghatározott nettósítási szabályok figyelembe vételével kell számítani.

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK 6.1. A befektetési jegy lényeges jellemzői Az értékpapír neve: MKB Bonus Közép-Európai Részvény Alap befektetési jegy, amely a Tpt. alapján nyilvános forgalomba hozatal útján, határozatlan futamidejű, „A” sorozatú, visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerül Magyarországon kibocsátásra. A kibocsátás pénzneme: a befektetési jegyek forintban kerülnek kibocsátásra. 8

A befektetési jegy névértéke: 1 Ft A befektetési jegyek megjelenési formája: az Alap befektetési jegyei Dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A Dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az Értékpapírszámla tartalmazza. A befektetési jegyet az Alapkezelő a KELER Zrt.-nél keletkezteti meg. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag Értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A dematerializált befektetési jegy tulajdonosnak az ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek Értékpapírszámláján azt nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. ISIN kód: HU0000702964 A befektetési jegyek hozama Az Alap hozamot nem fizet, a Befektetők a hozamot a Befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják, a Befektetési jegyek nettó eszközértékében. 6.2. A befektetési jegyekhez fűződő jogok A befektetési jegyek minden tulajdonosa: – jogosult arra, hogy az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó közreműködésével visszaváltsa, bármely banki munkanapon megbízást adjon a Forgalmazónak a visszaváltásra, – jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszűnése esetén a meglévő vagyonból részesedjen a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően, – az Alap megszűnése esetén jogosult a megszűnési jelentés megtekintésére, – kérheti az Alapkezelőtől, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, – a befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési szabályzatát és Rövidített tájékoztatóját a befektetőnek térítésmentesen át kell adni. Az Alap tájékoztatóját, legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, – jogosult arra, hogy részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a Rövidített Tájékoztatót, a Tájékoztatót, Kezelési szabályzatot, a féléves, vagy éves jelentést, valamint a legfrissebb portfólió jelentést kérésére térítésmentesen megkapja. 6.3. Adózás Az alap a hatályos törvényi szabályozás szerint nem fizet társasági nyereségadót. A magánszemélyek személyi jövedelemadójáról szóló, a jelen Kezelési Szabályzat összeállításakor hatályos törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy bruttó hozama után az adó mértéke 20 százalék. A külföldi személy adófizetési kötelezettsége az adóilletősége szerinti ország adójogszabályai valamint az illető ország és Magyarország között estlegesen fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg.

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA 7.1. A befektetési jegyek ára Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki munkanapon, a pénztári órák alatt folyamatosan - értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki munkanapon köteles a Befektetőtől befektetési jegy vételi, illetve eladási megbízást felvenni. A megbízás teljesítése a megbízás felvételét (T) követő második banki munkanapon (T+2) történik az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken, mint eladási, illetve vételi árfolyamon. A befektetési jegyek vételére és eladására szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál. 9

7.2. A forgalmazás módja A befektetési jegyek eladása és visszaváltása a Tájékoztató 2. sz. mellékletében felsorolt forgalmazási helyeken történik az ott feltüntetett pénztári órák alatt. A forgalmazás során a Befektető vételi, illetve eladási megbízást ad a Forgalmazónak a befektetési jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására. A megbízás teljesítése a megbízásfelvételét (T) követő második banki munkanapon (T+2) történik az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken, mint eladási, illetve vételi árfolyamon Vásárlás során a Befektető a befektetni kívánt forint összeget határozza meg. Ezt az összeget a befektető a Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján bocsátja rendelkezésre a vásárlás napján. A befektetési jegyek megvásárlására ekként elkülönített összeg a megbízás napját (T) követő második (T+2) banki munkanapon érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapulvételével kerül elszámolásra és átutalásra az Alap számlájára, míg ezzel egyidejűleg a Befektetőt megillető befektetési jegyek jóváírásra kerülnek a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A vásárlás során a Forgalmazó minden, nála értékpapír nyilvántartására szolgáló számlával nem rendelkező Befektetőnek értékpapír számlát nyit. A Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán jóváírt befektetési jegyek transzferálhatók más befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlára. Visszaváltáskor a Befektető a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámát határozza meg. A megbízási szerződés teljesítése a megbízás felvétele (T) napját követő második banki munkanapon (T+2), az arra a napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken történik. A befektetési jegy a teljesítés napján kerül ki a Befektető birtokából ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke (magánszemély befektető esetén csökkentve a hozamra vetített 20%-os adóval – kivéve a 7.3. pontban meghatározott külföldi személyt) jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. • •

Minden befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a kifizetés helyén és idejében a hozam kifizetése tekintetében adómegállapítási és -levonási kötelezettség terhelheti a kifizetőt. A Tájékoztató készítésének időpontjában hatályos adótörvények ezt a következőképpen szabályozzák. o Belföldi illetőségű magánszemély befektetők esetén a Magyarországon forgalmazott befektetési alapon elért hozamra a Kezelési szabályzat készítésének időpontjában hatályos 1995. évi CXVII. Törvény (Szja.) 65. §-a az irányadó, mely szerint a befektetési jegyen elért hozam - hozamfizetés és árfolyamnyereség jellegű jövedelem egyaránt - kamatnak minősül és Magyarországon 20%-kal adóköteles függetlenül attól, hogy az értékesítés tőzsdén vagy tőzsdén kívül történik. A felmerült adót a kifizető (a befektető értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltató) állapítja meg, vonja le, majd fizeti és vallja be az adóhatóságnak. Ezzel kapcsolatban a befektetőnek teendője nincs. o Külföldi illetőségű magánszemély befektetőkre a fenti szabályok vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a kifizető a befektető adóilletőségével kapcsolatban a befektető által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján állapítja meg az adó mértékét. o Céges befektetők esetén a hozam bruttó értéke kerül a befektető számláján jóváírásra

7.3. A befektetési jegyek átruházása A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthető. Az értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak.

8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL TÖRTÉNŐ FELFÜGGESZTÉSE A Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Tpt. 249.§ (1) bek. alapján kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel, ha: • az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy • a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. 10

A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felhívására haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet a Tpt. 251.§ (2) bek. alapján, meghatározott időre, de legfeljebb 180 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását a befektetők érdekeinek védelmében, különösen, ha: • tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri a befektetési alap – az adott időszak első napján érvényes- nettó eszközérték 10%-át, • húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma 10%-kal csökken, vagy • a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében a befektetési alap saját tőkéjének 15%-a alá csökken

9. A TŐKENÖVEKMÉNY ÉS A HOZAM Az Alap nyeresége a portfóliójában lévő befektetési jegyek nettó eszközértékének növekedéséből, az értékpapírok a Kezelési szabályzat 17. pontjában meghatározott értékeléséből származó árfolyamnyereségből, a részvények osztalékából, betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik az Alapot terhelő − a Kezelési szabályzat 11. pontjában meghatározott − költségek levonása után. Az Alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték (megállapítása a Kezelési szabályzat 13. pontjában leírtak alapján) és az alapra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete. Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfóliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedésétől úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja.

10. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 10.1. Díjak és költségek 10.1.1. Az Alap működése során felmerülő költségek – A befektetési jegyek előállításával kapcsolatos költségek, – az Alapkezelőnek fizetendő: alapkezelési díj (maximum 2%) – az Alap ügyletei során felmerült értékpapír forgalmazással kapcsolatos díjak és banki költségek (értékpapír forgalmazó díja, banki tranzakciós költségek, KELER Zrt. díjak), – az Alap könyvvizsgálójának mindenkori éves díja (2008. évre 600 eFt+ÁFA) – a befektetési jegy tulajdonosok információkkal való ellátásával összefüggő költségek, a féléves és éves jelentés, havi portfólió jelentés kinyomtatásával, szétosztásával, közzétételével kapcsolatos költségek, – az Alapról megjelenő, az Alapkezelő által közzétett hivatalos közlemények költségei, – az Alappal kapcsolatos reklámköltségek, – az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak (nettó eszközértékre vetítve 0,25 ezrelék) – az Alap megszűnésével, illetve felszámolásával kapcsolatos díjak és költségek, – a Letétkezelőnek fizetendő éves díj (maximum 0,2%) Az Alapot terhelő összes költség a nettó eszközérték maximum 3%-a. 10.1.2. Megszűnéssel kapcsolatos költségek Az Alap megszűnése esetén az eszközök értékesítését végző befektetési szolgáltató díja. 10.2. Díjak, költségek elszámolási szabályai Az Alapot terhelő minden olyan tervezett költséget, amely nem folyamatosan (naponta) kerül kifizetésre a Letétkezelő az Alap nettó eszközértékének megállapítása során a kifizetés tényétől függetlenül időarányosan vesz figyelembe. 11

• •

Az Alapkezelőnek fizetendő: alapkezelési díj, az Alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának maximálisan 2%-a évente. Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. a Letétkezelőnek fizetendő éves díj az Alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának maximum 0,2%-a évente. A Letétkezelői díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes.

Az Alapkezelő nem terhelhet az Alapra olyan költségeket, amelyeket felróható magatartásával okozott, illetve olyan körülmények esetén, amelyekre nézve a törvény tiltja, hogy a költségeket az Alapkezelő az Alapra terhelje. Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos Saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólag sem terhelhető az Alapra.

11. A BEFEKTETŐT TERHELŐ KÖLTSÉGEK 11.1. Forgalmazási jutalék eladáskor, visszaváltáskor A forgalmazási jutalék mértéke eladás és visszaváltás esetén a befektetett összegtől függetlenül maximum 500-500 Ft A Befektető a befektetési jegy megvásárlása esetén a eladási árfolyamon számított vételáron felül a forgalmazási jutalékot is köteles azonnal, egyösszegben megfizetni. A befektetési jegyek visszaváltása esetén a forgalmazó a befektetési jegy vételi árfolyamán számított visszaváltási árából a forgalmazási jutalékot levonja és a forgalmazási jutalékkal csökkentett ellenértéket fizeti ki a befektetőnek. 11.2. Számlavezetési díj, transzferálási díj A díjak mértéke az MKB Bank Zrt. kondíciós listája szerint kerül meghatározásra. Az aktuális kondíciós lista a www.mkb.hu honlapon található.

12. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA 12.1. Az összesített nettó eszközérték meghatározása A Letétkezelő minden banki munkanapon a rendelkezésre álló árfolyamok alkalmazásával meghatározza a következő forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértéket. A forgalmazási napra a nettó eszközérték megállapítása az azt megelőző banki munkanapon (T-1) nap, a megállapításkor rendelkezésre álló legfrissebb árfolyamok alapján történik. Az Alap összesített nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok és pénzeszközök a Kezelési szabályzat 16. pontjában leírtak alapján számított értékének összege határozza meg, csökkentve a Letétkezelő által a tárgynapon meghatározott költségek és kötelezettségek értékével. 12.2. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározása Az Alapnak egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő az Alap T-1 napi összesített nettó eszközértékének és a T-1 napi kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg négy tizedes jegyre kerekítve. Hibás nettó eszközérték elszámolása (Tpt. 266. § (8), (9)) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításakor a hiba bekövetkeztének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámításra került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

12

Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására kerül sor, a hiba és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha – a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét. 12.3. A nettó eszközérték közzétételének gyakorisága, helye A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követő első banki munkanapon teszi közzé az Alap közzétételi helyein, illetve a Forgalmazó fiókjaiban.

13. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI ÁRA A megbízás felvételét követő második banki munkanapra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték az eladási illetve vételi árfolyam.

14. A BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSA Az Alapkezelő hirdetményeit a www.mkb.hu, a www.mkbalapkezelo.hu valamint a www.kozzetetelek.hu honlapokon teszi közzé. Az Alapkezelő az üzleti év első felére vonatkozóan nem auditált, az év végét követően pedig könyvvizsgáló által hitelesített jelentést tesz közzé az Alap működéséről. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő minden banki munkanapon közzéteszi. A féléves jelentést minden év június 30-át követő 45 napon belül kell elkészíteni, és nyilvánosságra hozni. Az éves jelentést az Alap minden üzleti évének végét követő 120 napon belül kell elkészíteni, és nyilvánosságra hozni. A jelentésnek a törvény által előírt tartalommal kell rendelkeznie. A jelentéseket a PSZÁF-nak meg kell küldeni. Az Alapkezelő hivatalos közleményeinek helyén közzé teszi a féléves és éves jelentéseit. Az Alapkezelő ezen felül a Befektetési jegyek bármely tulajdonosának kérésére díjmentesen rendelkezésre bocsátja a féléves, illetve éves jelentés egy másolatát. A hónap utolsó Banki napra vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján készített havi portfólió jelentést az Alapkezelő köteles megküldeni a Felügyeletnek és a megállapítást követő tizedik Banki naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. Az Alapkezelő a havi portfólió jelentést hírdeményi helyein is közzé teszi. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá köteles közzétenni, és a Forgalmazónál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) az Alapkezelési szabályzat módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; e) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; f ) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; g) a tőke és a felosztott Hozam (amennyiben a felosztott Hozam kifizetése az Alapkezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; h) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; i) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; j) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; k) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül: 13

l)

a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon.

15. A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA 15.1. Az Alap megszűnése A Tpt. 255.§. alapján az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli az Alapot a nyilvántartásból a) a pozitív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal, b) a negatív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor, c) más Befektetési Alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával, d) az Alap összes Befektetési jegyének visszaváltásakor, az utolsó Befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az Alapkezelést másik Alapkezelő nem vállalja el - az Alapot meg kell szüntetni. Ha az Alap Saját tőkéje pozitív, az Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Ha az Alap Saját tőkéje negatív, az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban rendeli el. Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap Saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alap megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló Felügyeleti határozat kézhezvételét, illetőleg ha a megszüntetés oka az, hogy az Alap Saját tőkéje három hónapon keresztül nem éri el a húszmillió forintot, a három hónap elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a Befektetési jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. A hitelezők a közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a Letétkezelőnél. Amennyiben a megszüntetési eljárás során az Alap Saját tőkéje – a bejelentett hitelezői követelések figyelembe vételével együtt – negatívvá válik, a Letétkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. A megszüntetési eljárás során az Alap tulajdonában lévő eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell. A befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő is elvégezheti, illetve az értékesítéssel befektetési szolgáltatót bízhat meg. A befektetési szolgáltató bizományosi díja költségként az Alapot terheli. Az értékesítést követő öt napon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít és azt a Felügyeletnek benyújtja. A megszűnési jelentés benyújtásától számított tíz napon belül a Letétkezelő köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről az Alapkezelő rendkívüli közleményt köteles közzétenni. A Befektetési Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket Befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Ha az Alap Saját tőkéje negatív, az Alap megszüntetését a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság végzi el. (Tpt. 256.§.-258.§.) 15.2. Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül az Alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alap nem alakulhat át zártvégű (határozott futamidejű) befektetési alappá. Az Alap csak az összes Befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű Befektetési Alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az Alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. 14

A Felügyelet a Befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. 15.3. Az Alap beolvadása Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató Felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alap beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú Alapok olvadhatnak egybe. A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Az Alapnak nem lehet jogutódja zárt végű (határozott futamidejű) befektetési alap.

16. AZ ALAP PORTFÓLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE 16.1. Lekötött és látra szóló bankbetétek a) A lekötött betétek értékének megállapításakor figyelembe kell venni a felhalmozott kamatokat is. b) A látra szóló betétek értékét oly módon kell figyelembe venni, mintha azokat az Alapkezelő aznap likvidálná. 16.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A Magyar Állam által Magyarországon, forintban kibocsátott értékpapírok (kötvények, diszkont kincstárjegyek) a.) Az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő állampapírok (ide értve a diszkont kincstárjegyeket is) értékét az ÁKK által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott középárfolyam alapján kell számítani. A számításhoz az értékelés munkanapján az ÁKK által közzétett adatokat – vagy azok hiányában az azt megelőző, ahhoz legközelebbi munkanapon közzétett adatokat – kell alkalmazni. b.) A Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett az elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő értékpapírok esetén a szabály a következő: – amennyiben, a tőzsdére bevezetett diszkont kincstárjegy vagy államkötvény hátralévő futamideje kevesebb, mint 91 nap, úgy az ÁKK 3 hónapos referenciahozama alapján kell kiszámítani az adott értékpapír árfolyamát az értékelés napján, – a BÉT-re bevezetett egyéb magyar állampapírokat a rendelkezésre álló utolsó BÉT záróáron kell értékelni. c.) A tőzsdén kívüli nyilvános értékpapír kereskedelemben forgalmazott értékpapírokat, amelyekre árfolyam a fenti a.) és b.) szakaszok szerint nem áll rendelkezésre, a tőzsdén kívüli kereskedés PSZÁF által közzétett adatai alapján számított, forgalommal súlyozott átlagár felhasználásával kell értékelni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékének meghatározásakor figyelembe kell venni: – a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), – diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. 16.3. Részvények Közép-Európai Blue Chip Indexben (CETOP20) szereplő, a Budapesti, Varsói, Prágai, Pozsonyi, Ljubljanai és Zágrábi Értéktőzsdén jegyezett részvények. Tőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírokat az előző napi BLOOMBERG vagy a REUTERS által közölt tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni. Ha az előző tőzsdenapon nem volt forgalom, úgy a legutolsó üzletkötési nap záróárfolyamát kell figyelembe venni. 16.4. Származtatott ügyletek a) b) c)

Tőzsdei származtatott ügyleteket a tőzsdei hivatalos elszámolóár szerint kell értékelni Az összetett származtatott ügylet Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. Határidős ügyletek Határidős ügyleteknél az aktuális piaci árfolyam és kötési árfolyam jelenértékének különbözetével kell korrigálni a nettó eszközértéket. 15

d)

Opciós jogosultság Opciós jogosultság, illetve kötelezettség esetén, az opció értékét a tőzsdén kialakult árfolyamának megfelelően, ha ilyen nincs, az opció belső értéke alapján kell megállapítani. Az opciós jogosultság esetén értékével növelni, kötelezettség esetén értékével csökkenteni kell a nettó eszközértéket.

A külföldi értékpapírok aktuális értékét az adott devizában kell meghatározni, a Letétkezelő által megadott árfolyamon kell forintra átszámolni.

17. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK FEDEZETÉRE SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK 17.1. Likvid hányad A befektetési jegyek visszaváltási igényének teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes aránya a nettó eszközérték minimum 15%-a. 17.2. Hitel A befektetési jegyek visszavásárlásának teljesítése céljából az Alapkezelő legfeljebb 30 napra a nettó eszközérték legfeljebb 10% - áig hitelt vehet fel.

18. AZ ALAP BEFEKTETÉSI ESZKÖZEINEK, TERHELHETŐSÉGE 18.1. Az Alap hitelfelvételére és eszközei megterhelésére vonatkozóan a Tpt 271.§. rendelkezéseit kell alkalmazni, e szabályok értelmében: a.)

b.)

c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.)

Az Alapkezelő az Alap portfoliójában lévő eszközöket – a b.) – d.) pontokban meghatározott eseteket kivéve – zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapkezelő a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harminc napos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az Alapkezelő a Tpt.-ben előirt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb az Alap saját tőkéjének harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. Az Alapkezelő az Alap javára értékpapírt nem vehet kölcsönbe. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a a c.) pontban foglaltakat kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában.”

18.2. Az Alap hitelfelvétele esetén, illetve az Alap származtatott ügyleteihez kapcsolódóan az Alapkezelő jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. Az óvadék értéke összesen nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 15%-át.

16

19. A SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Jelen Kezelési szabályzat a Felügyelet jóváhagyó határozata keltének napjától az Alap megszűnéséig érvényes. A Kezelési Szabályzat módosítása a Felügyelet jóváhagyásával lehetséges. A jóváhagyott módosításról az Alapkezelő közleményt tesz közzé az alapkezelő közleményeire vonatkozó szabályok szerint. A módosítás során a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit figyelembe kell venni. A módosításnak nem lehet visszamenőleges hatálya. A Tpt. 236. § (1) bekezdés alapján jelen Kezelési Szabályzatban foglaltak az Alapkezelő és a Befektető közötti általános szerződési feltételeknek tekintendők. Budapest, 2008. december 16.

dr. Gagyi Pálffy Andrásné Daróczi Andor MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Alapkezelő

17

Bereczki Zsuzsanna Pásztor Csaba MKB Bank Zrt. Forgalmazó

20. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT Az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Alap Tájékoztatóhoz Az MKB Befektetési Alapkezelő zárkörűen működő Rt. (székhelye: 1056 Budapest Váci u. 38.), mint Alapkezelő, valamint az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó alulírott cégjegyzési joggal felruházott, a jelen felelősségvállaló nyilatkozat MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. nevében történő cégszerű aláírására felhatalmazott képviselői kijelentjük, hogy a Tájékoztatót az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Alap befektetési jegyeinek belföldi forgalomba hozatala céljából az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. együtt készítette. Alapkezelőként, Forgalmazóként együttesen jár el, ezért a forgalomba hozatallal kapcsolatos minden jogszabályon alapuló felelősséget az Alapkezelő és a Forgalmazó egyetemlegesen vállalja. Az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. felelősségvállalása alapján kijelentjük, hogy 1. a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a befektetési jegyek vagy az Alapkezelő és a Forgalmazó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 2. a Tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolnák az információkból levonható fontos következtetéseket. Az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. felelősségvállalása alapján tudomásul vesszük, hogy 3. a Tpt. 29. § alapján a tájékoztató teljes egészének tartalmáért − beleértve az „Összefoglaló” fejezetet és minden további fejezetet és részt – valamint az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért – az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. és az MKB Bank Zrt. teljes vagyonával, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. 4. az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.-t és az MKB Bank Zrt. -t kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben is, ha az „Összefoglaló” félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel. 5. az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.-t és az MKB Bank Zrt.-t a Tájékoztató közzétételétől számított öt évig terheli a Tájékoztató tartalmáért való felelősség, amely érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.

Budapest, 2008. december 16.

dr. Gagyi Pálffy Andrásné Daróczi Andor MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Alapkezelő

18

Bereczki Zsuzsanna Pásztor Csaba MKB Bank Zrt. Forgalmazó

19

20