Földtani Közlöny 137/1,17-22. (2007) Budapest
Misztbánya (Nistru, Románia) rézszulfidos teléreinek piritkristályai Pyrite crystals in the copper-sulphide veins at Nistru Mine (Románia) RÉTHY Károly
1
(2 ábra)
Tárgyszavak: ásványtan, piritkristályok, Misztbánya, Románia Keywords: mineralogy, pyrite crystals, Nistru, Románia Abstract Cubic pyrite crystals are present in the deeper copper-sulphide rich portion of the epithermal veins of the Nistru Mine (Misztbánya). At these deeper levels of the mine, the mineral assemblage includes adularia, magnetite, molybdenite and there are higher Sn, Bi and W values. The presence of Ni and detectable Co concentrations in the pyrite crystals indicate higher temperatures, the proximity of magma, and alkaline-neutral pH conditions. Fluid inclusion formation temperatures of 250-275 °C confirm that there were higher temperatures this vein environment. Breakage of crystals of various mineral phases demonstrates ongoing tectonic activity subsequent to mineralization, and the corrosion of these crystals shows that pH conditions changed with subsequent hydrothermal activity. At intermediate levels in the vein system crystals of pyrite commonly have cubic octahedral forms, or combinations of cubic, octahedral and dodecahedral forms. These are coupled with detectable arsenic values in the pyrite. Here the fluid temperatures were lower and pH conditions different than at deeper levels. At the highest levels of the vein system can be found silver-rich galena, bournonite, marcasite, scalenohedral calcite, higher Sb values and Se, Te and TI contents can be detected in pyrite. Furthermore the predominance of the dodecahedral form of pyrite indicate that the final and coolest epithermal fluids were responsible for mineralization. Sparkly trapezohedral faces appear on pyrite only in this portion of the veins. At the various depths at which copper-sulphide ore bodies occur throughout the mine, the mineral assemblage and the distribution of trace elements suggest that with variable pH and pressure conditions, pyrite crystal morphology follows a zonal pattern.
Összefoglalás Misztbánya epitermás eredetű Cu-szulfidos teléreinek mélyebb öveiben, hexaéder habitusú pirit kristályok voltak jelen. Az itt előforduló paragenezisek és az egyes ásványok, mint az adulár, magnetit, molibdenit, illetve a Sn, Bi, és a piritben a Co, Ni nyomelemek jelenléte, nagyobb hőmérsékletű, magma közeli mezotermás ércképződésre, valamint lúgos-semleges pH-viszonyokra utalnak. Ezt jelzi a kvarc zárványok 250-275 °C-os képződési hőmérséklete és egyedi mintákban a W jelenléte is. Az egyes formákon látható töredezések a képződés utáni földtani mozgásokat, a részbeni korrodálódás pedig a fluidum megváltozott pH-visonyait jelzik. Az alsó öv feletti szinteken, ahol a piritkristályokon az (100) és (111), majd az (100), (111) és (210) formakombinációk alakultak ki, az As jelenléte a piritben, már csökkent hőmérsékletre és megváltozott pH-viszonyra utal. A legfelső övben pedig az ezüstben gazdag galenit, a bournonit, markazit, szkalenoéderes kalcit, a Sb, valamint a piritben a Se, Te és TI jelenléte, s a felsorolt ásványokkal paragenezisben lévő (210) habitusú piritkristályok már enyhén savas-semleges-lúgos pHviszonyok mellett, az ércképződés utolsó epitermás fázisáról tanúskodnak. A piritkristályokon, a (211) apró fényes lapok is csak ekkor jelentek meg. Tehát az itt lévő Cu-szulfidos érctestek különböző mélységi öveiben talált egyes ásványok, ásványparagenezisek és nyomelemek arra utalnak, hogy a piritkristályok kristályformái, formakombi nációi, a hőmérséklet, nyomás és pH változásai mellett meghatározott sorrendben követték egymást.
1
1 0 4 6 Budapest, Dunakeszi u. 6, 3/10
Földtani Közlöny 137/1
18
Bevezetés A földtani kutatás során több olyan genetikai és ásványmorfológiai információ h a l m o z ó d o t t fel, m e l y e k e t a f ö l d t a n i , t e l e p t a n i é s á s v á n y t a n i k u t a t á s o k b a n m a is j ó l lehet
hasznosítani.
Ilyen
információhordozók
például
azok
az
ásványformák,
m e l y e k megbízható ún. földtani h ő m é r ő k é n t alkalmazhatók, míg m á s o k a fluidum pH-értékére utalnak. A belső szerkezet mellett ugyanis, a keletkezési körülmények h a t á r o z z á k m e g e g y adott á s v á n y típusát, habitusát (TOKODY 1931). A z o n b a n , m é g m a is v a n n a k o l y a n , n e m t e l j e s e n t i s z t á z o t t ö s s z e f ü g g é s e k , m e l y e k a z e g y e s á s v á nyok
habitusának
mondhatók
és formakombinációinak kialakulását befolyásolják. I l y e n n e k
a hidrotermás
érctestekben képződött
piritkristályok
alakváltozását
előidéző genetikai tényezők. A pirit, F e S kristályrácsát 1 9 1 3 - 1 4 - b e n W L. B R A G G a n g o l fizikus h a t á r o z t a m e g . A 2
p i r i t n e k szabályos r e n d s z e r ű C 2 t í p u s ú a t o m r á c s a v a n , m e l y b e n a F e - a t o m o k és a S -gyökök 2
torzult
kősó típusú
szerkezetet h o z n a k
létre, ahol a S - g y ö k ö k S - S 2
távolsága 217 pm. A markazit szerkezete pedig a rutilszerkezetnek e g y változata, ahol a S -gyökök S-S távolsága 221 p m (GREENWOOD 2
& EARNSHAW 1999).
A pirit, a m e l y a l e g k ö z ö n s é g e s e b b á s v á n y o k e g y i k e , n a g y o n v á l t o z a t o s m é n y e k között képződhet,
ezért „átfutó" á s v á n y k é n t
is e m l í t i k . A
körül
hidrotermás
érctestekben m i n d e n mélységi ö v b e n és képződési szakaszban igen jelentős szere p e t t ö l t h e t b e ( K O C H & S Z T R Ó K A Y 1 9 6 7 ) . Itt a z ü r e g e k b e n m e g j e l e n ő s z é p e n
fejlett
k r i s t á l y o k is g y a k o r i b b a k . Sokan próbálták m á r kideríteni azokat az összefüggéseket, m e l y e k a hidrotermás f o l y a m a t b a n , a pirit h a b i t u s a és k e l e t k e z é s i k ö r ü l m é n y e i , illetve p a r a g e n e z i s e k ö z ö t t fennállnak. A hidrotermás eredetű piritkristályok e g y érctesten belüli habitusváltozá s a i r ó l , é s a g e n e t i k a i k ö r ü l m é n y e i k k ö z t i ö s s z e f ü g g é s e i r ő l SuNAGAWA ( 1 9 5 7 )
japán
k u t a t ó is é r t e k e z e t t . P E T R U L I A N ( 1 9 7 3 ) s z e r i n t a pirit, k e d v e z ő h ő m é r s é k l e t , n y o m á s é s elégséges f l u i d u m m e n n y i s é g esetén (210) v a g y (111) habitussal jelenik m e g . E z e n té n y e z ő k v a l a m e l y i k é n e k k e d v e z ő t l e n v á l t o z á s a e s e t é n a ( 1 0 0 ) f o r m á t v e s z i fel. A z o n ban ez a megállapítás, figyelmen kívül h a g y más fontos tényezőket, mint a fluidum p H - v i s z o n y á n a k v á l t o z á s á t , t o v á b b á a z o l d a t b a n é s a k ö n n y e n illó a n y a g o k b a n talál h a t ó a t o m o k , i o n o k koncentrációját, az érctesteket befogadó k ő z e t e k milyenségét, és az ott található a n y a g o k reakcióképességét, m e l y e k az ismert faktorok mellett, a kristá lyosodás folyamatában szintén fontos szerepet játszhatnak. Ezek azok a tényezők, melyek
adott
körülmények
között
meghatározhatják,
hogy
milyen
ásványok,
á s v á n y t á r s u l á s o k é s k r i s t á l y h a b i t u s o k j ö n n e k l é t r e . E r r e k e r e s s ü k m i is a v á l a s z t a N a g y b á n y á h o z közel fekvő Misztbánya mezo-epitermás Cu-szulfidos teléreiben kép ződött piritkristályok morfológiája, paragenezise és kristályosodási körülményei kö zötti
összefüggések megfigyelése alapján.
E dolgozatban
a z itt k é p z ő d ö t t
pirit
kristályok f o r m a g a z d a g s á g á t , paragenzisét és k é p z ő d é s i k ö r ü l m é n y e i t m u t a t j u k be.
A misztbányai Cu-szulfidos telércsoport és ásványai Nagybányától
8
kilométerre
északnyugatra,
a
Handal-kő
alatt
elnyúló
Kisasszony-patak v ö l g y é b e n találhatók Misztbánya főbb Cu-szulfidos érctelérei: a Kisasszony, József-, Arthur-
és a N e p o m u k
( I - I V ) t e l é r c s o p o r t ( 1 . ábra).
Ezek a
RÉTHY K.: Misztbánya (Nistru, Románia) Cu-szulfidos teléreinek piritkristályai
neogén
vulkanizmushoz
ÉK-DNy hosszú,
csapásirányú, és
érctestek,
68-85° erős
kapcsolható 600-1000
közti,
19
DK-i
átalakulást
m
dőlésű
(szericites,
propilites, agyagásványosodást) mutató piroxénandezitben,
valamint
felső-ba-
deni és alsó-szarmata üledékes kőzetek ben
(agyag, márga,
agyagmárga)
van
n a k j e l e n (RÉTHY 1 9 9 8 ) . Az
érctestek
átlagos
vastagsága
1,4
méter, de helyenként az 5-6 métert
is
elérték,
A
réztartalmuk
pedig
2-4%.
k i t e r m e l t é r c á t l a g o s a n 1,5 g / t a r a n y a t é s 6 0 - 7 0 g/t e z ü s t ö t is t a r t a l m a z o t t . A z É K - i r é s z e k e n , f ő k é p p a József- és N e p o m u k telércsoportnál, ahol a korábban kult
érctestekben
túlnyomásos
kiala öveze
tekre j e l l e m z ő breccsás z ó n a alakult ki, és a b r e c c s á s o d o t t ércet itt-ott
galenit-,
szfaleritfészkek, -erek, valamint n e m e s f é m b e n (Au, Ag) g a z d a g k v a r c e r e k sűrű hálózata
szőtte át, az a r a n y
és
ezüst1. ábra. A Cu-szulfidos telérek helyzete a vulkáni kürtőhöz viszonyítva
d ú s u l á s s o k k a l n a g y o b b volt. Itt a pirit 4 - 5 g/t a r a n y a t é s 2 8 g/t e z ü s t ö t , m í g a
Fig. 1 The position of Cu-sulfide veins in compared to the volcanic crater
k a l k o p i r i t 5 g/t a r a n y a t é s 1 3 3 g/t e z ü s t ö t tartalmazott
(MEZŐSI 1949). E z e k b e n
tektonikai
mozgásoktól
diagonális
diszkordáns
töredezett vetők
a és
által
felszabdalt
érctestekben,
több
ütemben
k é p z ő d ö t t ásványtársulások figyelhetők m e g . K é p z ő d é s ü k b e n jelentős szerepe volt az é r c e s e d é s idején fel-felújuló tektonikai m o z g á s o k n a k . A z itteni é r c t e s t e k n e k a felső, a r a n y b a n g a z d a g részeit, a felszíntől 2 0 - 3 0
méter
m é l y s é g i g , v a l a m i k o r az ó k o r b a n v a g y a k ö z é p k o r b a n t e r m e l t é k ki. E z e k b e n a t e l é r e k b e n a l e g k ö z ö n s é g e s e b b , l e g e l t e r j e d t e b b á s v á n y a pirit, k a l k o pirit, k v a r c és a kalcit. A felszínhez k ö z e l i r é g i ó k b a n , k i s e b b m e n n y i s é g b e n , fészkek b e n , hintett v a g y érhálós f o r m á b a n j e l e n volt m é g : az adulár, magnetit, molibdenit, galenit, szfalerit, tetraedrit, digenit, pirrhotin, covellin, kalkozin, bornit, b o u r n o n i t , m a r k a z i t , b a r i t , a r a n y , e z ü s t , g i p s z é s k a o l i n i t . MlHÁLKA I. 1 7 1 é r c m i n t á n e m i s s z i ó s színképelemzéssel végzett geokémiai vizsgálatai, melyet a n a g y b á n y a i kutató
és tervező
intézet
(Institut
de
C e r c e t a r e si P r o i e c t a r e p e n t r u
Neferoase - I C P M M N ) laboratóriumában
bányászati Minereuri
végzett, p p m - b e n az alábbi n y o m e l e m
m e n n y i s é g e k e t m u t a t t a k i : A s ( 7 2 6 ) , S b ( 1 5 4 ) , S n ( 6 2 ) , B i ( 4 0 ) , G a ( 3 7 ) , S e ( 3 6 ) , Te ( 2 8 ) , Ni
(15), C o
(13), In
(13), C d
(11), M o
(8), TI (6) és
Ge
(2). E g y e s
k i m u t a t h a t ó v o l t m é g a Ti, V é s W is. A 1 7 p i r i t m i n t á b a n k i m u t a t o t t
mintákban
nyomelemek
m e g j e l e n é s i gyakorisága %-os a r á n y b a n , a k ö v e t k e z ő volt: N i (100), C o (100), Se ( 1 0 0 ) , A s ( 9 6 ) , Te ( 2 3 ) . A T I c s a k e g y e s m i n t á k b a n é s a m a r k a z i t b a n v o l t k i m u t a t h a t ó (RÉTHY et al. 2 0 0 6 ) .
Földtani Közlöny 137/1
20
Az
ásványtani
testeknek
és g e o k é m i a i vizsgálatok azt mutatják,
a kialakulása
100-275
°C h ő m é r s é k l e t ű
kapcsolódik. A hagyományos hidrotermális
hogy
e z e k n e k az
hidrotermás
érc
folyamatokhoz
szemlélet szerint, fellelhetők m i n d
m e z ő - , m i n d az e p i t e r m á l i s fázis n y o m a i . A m e l y a k o r s z e r ű s z a k i r o d a l m i nológia szerint a felszínközeli terresztikus, az ún.
a
termi
„alacsony szulfidizációs
fokú
epitermális rendszerbe" tartozik ( M O L N Á R 1997). M a g a s a b b hőmérsékletű ércképző d é s r e és a
fluidum
s e m l e g e s , e n y h é n savas voltára utal, az é r c b e n található adulár,
m a g n e t i t , m o l i b d e n i t , S n , B i és a piritben a Ni, C o jelenléte. E z t támasztja alá az e g y e s mintákban m e g j e l e n ő W Erre utal a kvarczárványok 2 5 0 - 2 7 5 °C-os képződési h ő m é r s é k l e t e is ( P O M A R L E A N U 1 9 6 1 ) . A f e l s ő r é g i ó k b a n , A s j e l e n l é t e a p i r i t b e n , a m e l y 2500 ppm
átlagértékkel a legtöbb piritmintában
hőmérsékletre
és a fluidum
enyhén
S Z T R Ó K A Y 1 9 6 7 ) . A z itt t a l á l h a t ó fellelhető
ezüstben
gazdag
kimutatható
volt, m á r
csökkent
savas-semleges-lúgos voltára utal (KOCH
ásványok
egy része, mint
galenit, bournonit,
valamint
a kis
&
mennyiségben
a markazit,
kaolinit,
s z k a l e n o é d e r e s k a l c i t , a S b , é s a p i r i t b e n a S e , Te é s a T I j e l e n l é t e s z i n t é n
a
enyhén
savas-semleges pH-viszonyokat, és késői alacsony képződési hőmérsékletet jelez. A keletkezési tendenciát
hőmérséklet
csökkenésével
a
Se
és
Te m e n n y i s é g e
is
csökkenő
mutatott.
A piritkristályok formái, formakombinációi, paraganezise és képződési körülményei A különböző mélységekből származó fennőtt piritkristályok formái, formakombi nációi, p a r a g e n e z i s e és g e o k é m i a i jellege arra utal, h o g y a kristályok formája
és
képződési körülményei között szoros összefüggés van. A változó genetikai körül m é n y e k e t , változó ásványtársulások és a piritkristályok változó formái, formakom binációi jelzik. Ez tapasztalható
a misztbányai hidrotermás
eredetű
Cu-szulfidos
t e l é r e k e s e t é b e n is. A
Cu-szulfidos
telérekben előforduló
f o r m á i : a z ( 1 0 0 ) , ( 1 1 1 ) é s ( 2 1 0 ) ( 2 . ábra).
piritkristályok leggyakoribb
megjelenési
A s z é p e n fejlett k r i s t á l y o k o n a z u r a l k o d ó és
l e g n a g y o b b l a p o k az (100) és (210). A l a p o k m e g j e l e n é s e f i n o m a n
vagy
erősen
rostozott, n é h a élénk fényű, m á s k o r kevésbé fénylő. A n a g y o b b (100) és (111) lapok f e l ü l e t e t ö b b é - k e v é s b é f é n y t e l e n é s k i m a r t . L e g t ö b b s z ö r a ( 2 1 0 ) l a p o k is f é n y t e l e n e k ugyanúgy, mint a (211)formák keskeny lapjai (TOKODY 1944). D e a kisebb kristályok lapjai ragyogóan f é n y e s e k és simák. A l e g m é l y e b b ö v e z e t b e n (a 1 7 7 m alatti s z i n t e k e n ) , a h o l a pirit j e l e n l é t e u r a l k o d ó , a piritkristályok a vaskos piritre, kvarcra telepedve kalkopirit, kvarc és
alaprom-
b o é d e r l a p o k k a l h a t á r o l t k a l c i t k r i s t á l y o k t á r s a s á g á b a n v o l t a k j e l e n . E z e k e n a pirit kristályokon, ugyanúgy, mint a teléreket befogadó vulkáni kőzetekben
képződött
piritkristályokon, egyedüli f o r m a a finom rostozottságú v a g y sima felületű (100) hexaéder
( 2 ábra,
a). A z i t t t a l á l h a t ó 3 - 4 c m n a g y s á g ú
kristályok felületén,
sok
esetben törések és korrodálódott részek voltak láthatók. Ez későbbi hőmérséklet- és n y o m á s e m e l k e d é s r e , valamint a fluidum megváltozott pH-jára utaló j e l n e k tekint hető, amely a tektonikai mozgásokkal párhuzamosan, mentek végbe.
vagy azok
következtében
RÉTHY K.: Misztbánya (Nistru, Románia) Cu-szulfidos teléreinek piritkristályai
Az
északkeleti
részen
a
21
felszíni
zónában, vagyis a Címpurele ( 3 2 7 m ) szint fölött, a h o l a telérekben elszór tan galenit-, szfaleriterek, -fészkek, és érhálós
formában
aranyban
gazdag
kvarc volt jelen, az üregekben dakovand" lyokkal
típusú
és
szkalenoéderes
társulva
a
habitusú
piritkristályok
kalcittal
pentagondodekaéderes
jedtebbek
( 2 ábra,
hőmérsékleti és valamint
„dár-
markazitkristá-
a
d).
a
legelter
Ez
csökkent
nyomásviszonyokra,
fluidum
enyhén
savas
s e m l e g e s - l ú g o s p H - j á r a utal. A ( 2 1 0 ) formájú,
1 0 - 1 5 milliméter
piritkristályok a korábban ásványokra
nagyságú képződött
(kalkopirit,
galenit) telepedtek.
szfalerit,
Lapjaik
kevésbé
fénylők és finoman rostozottak. Ezzel szemben,
a
tetraedritre
2. ábra. A pirit kristályosodási formái megjelenésének sorrendje a genetikai körülmények változásának függvényében Misztbányán Fig. 2 Sequence of crystal forms ofpyrite asfunction ofthe variation of genetic relations in Nistru Mine
telepedett
kisebb ( 5 - 6 m i l l i m é t e r e s ) piritkristályok r a g y o g ó f é n y ű s i m a l a p o k k a l határoltak, és e z e k e n r i t k á n a p r ó b o u r n o n i t ül. Magyarországon apró pentagondodekaéderes és
Telkibányán
találhatók
(KOCH
1966),
piritkristályok csak
valamint
a
gyöngyösoroszi
Rudabányán epitermás-
p o l i m e t a l l i k u s é r c t e s t e k b ő l i s m e r t e k (SZAKÁLL & GATTER 1 9 9 3 ) . A z u t ó b b i a k , s z i n t é n alacsony k é p z ő d é s i hőmérsékletre és n y o m á s r a
utalnak.
A misztbányai Cu-szulfidos telérekben a 2 2 7 m szint k ö r n y é k é n , az említett két alaptípus közti átmenetet a kombinált piritkristályformák képezték, ahol legtöbb e s e t b e n a z ( 1 1 1 ) k r i s t á l y l a p o k is k i f e j l ő d t e k . A z e n y h é n r o s t o z o t t h e x a é d e r l a p o k h o z gyakorta n a g y o b b fakó, vagy kisebb csillogó felületű oktaéder lapok társultak ( 2 ábra,
b). E z e k n é h a m a j d n e m ( 1 0 0 ) - ( 1 1 1 ) k ö z é p k r i s t á l y k o m b i n á c i ó t a l k o t t a k , m e l y
t í p u s t k o r á b b i v i z s g á l a t a i s o r á n TOKODY is j e l z e t t . A z o k t a é d e r f o r m á j ú
(0,5
mm
nagyságú) piritkristályok csak ritkán fordulnak elő, lapjaik kimartak és fénytelenek (TOKODY 1 9 4 4 ) . A C i m p u r e l e ( 3 2 7 m - e s ) és a 2 7 7 m - e s s z í n t k ö z t i ö v b e n , m á r a ( 2 1 0 ) , ( 1 1 1 ) és ( 1 0 0 ) k e s k e n y rostozott lapokkal m e g j e l e n ő h á r m a s kombináció a leggya k o r i b b f o r m a ( 2 ábra,
c).
A M i s z t b á n y á n tanulmányozott gazdag vizsgálati anyagban, n é h a egy-egy vask e r e s z t - i k e r k r i s t á l y is f e l b u k k a n t (TOKODY 1 9 4 4 ) . A t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t a z é r c t e s teken
belüli
pirit
kristályforma-változása,
nem
nagy
mélységi határok
között,
2 0 0 - 2 5 0 méteren belül ment végbe
Következtetések Misztbányán, a vizsgált érctestekben képződött piritkristályok habitusváltozása, formakombinációja, a k ü l ö n b ö z ő ásványparagenezise, és a geokémiai folyamatok vizsgálatainak eredményei
arra
utalnak, h o g y a mélységben, magasabb
hőmér-
Földtani Közlöny 137/1
22
séklet, n y o m á s és a fluidum lúgos-semleges pH-viszonyai k ö v e t k e z m é n y e k é n t
az
(100) kristálylapok j e l e n n e k m e g . A felszín felé h a l a d v a , e z e n t é n y e z ő k változásával, a hexaéder lapjai mellett az (111) kristálylapok j e l e n n e k meg. Ezt követően pedig a (210) m a j d a (211) kristálylapok k é p z ő d é s e figyelhető m e g , a m e l y m á r az érckép z ő d é s utolsó, alacsony h ő m é r s é k l e t ű és n y o m á s ú szakaszára esik, e n y h é n
savas
semleges-lúgos pH-viszonyok mellett.
Köszönetnyilvánítás A
szerző
ezúton
mond
köszönetet
MOLNÁR
Ferenc és KÁKAY SZABÓ
Orsolya
lektoroknak, a kézirat áttekintéséért, észrevételeikért, valamint VICZIÁN Istvánnak a kézirattal kapcsolatos megjegyzéseiért, tanácsaiért.
Irodalom - References GREENWOOD, N. N. & EARNSHAW, A. 1999: Az elemek kémiája. I—III. köt. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1834 p. KOCH S . 1966: Magyarország ásványai. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 94-243. KOCH S. & SZTRÓKAY K. I. 1967: Ásványtan. I—II. - Tankönyvkiadó, Budapest. 936 p. MEZŐSI J. 1949: A misztbányai (Nistru) Kisasszonypatak völgyi telércsoport geológiai helyzete és felépítése. - Acta Min. Petr., Szeged. 3, 48-55. MOLNÁR E 1997: Epitermás aranyércesedések kialakulásának modellezése ásványtani-genetikai vizsgálatok alapján. - Földt. Kut. 34/1, 8-12. PETRULIAN, N . 1973: Zácáminte de minerale utile. - Edit. Tehn. Bucuregti, 503 p. POMARLEANU, V 1961: Cercetári geotermometrice asupra zácámantului metalifer din bazinul váii Nistrului, regiunea Baia Mare. -Anal. Univ. Iagi, Ser. st. Na|. 8 / 1 , 1 - 3 . RÉTHY K. 1998: Lápos és Misztbánya teleptani viszonyai. - Földt. Kut. 35/4, 6-12. RÉTHY K., MIHÁLKA I. & GÖTZ E. 2006: Adatok Miszt-Láposbánya (Románia) hidrotermális ércesedéseinek teleptani, ásványtani és geokémiai ismeretéhez. - www.foldtanikutatas.hu/fk063/rethy/rethy.htm SUNAGAWA, J. 1957: Variation in crystal habit of pyrite. - Geol. Survey of Javán Revort 1 7 5 , 1 - 4 7 . SZAKÁLL S. & GATTER I . 1993: Magyarországi ásványfajok. - Fair System Kft. Miskolc, 85-87. TOKODY L . 1931: A pirit morfológiája. - Mar. és Term. tud. Ért. 48, 782-799. TOKODY L. 1944: Kristálytani vizsgálatok magyarországi piriteken (Kisasszonybánya). - Mat. és Term. tud. Közi. 4 0 / 1 , 1 3 - 1 4 . Kézirat beérkezett: 2006. 01. 18.
