S Z O M S Z É D O K
ÚJ EGYENLÍTÔ
|
49
TUR Á NYI JÓ Z SE F
MINSZK UTÁN,
DEBALCEVO ELÔTT A SUSNYÁSBAN A szomszédos Ukrajnában polgárháború dúl. E sorok írásakor, február közepén a második minszki – vagy még pontosabban a 2015. február 12-i – minszki megállapodások után latolgatjuk a konszolidáció esélyeit. Nagyon nehezen jött létre – egy kis időre – a tűzszünet. Alighogy indult, reményteljesen, máris megsértik. Mindkét oldalról. S ahogy lenni szokott, mindkét oldal másikat hibáztatja. Soha nem lehet tudni, ki lőtt vissza először. négy államfő által Minszkben kidolgozott kompromisszum – az egyik utolsó esély arra, hogy tovább ne romoljon a már amúgy is katasztrofális helyzet.
Nagyon felesleges háború Azzal, aki nem élt oroszok, ukránok között, talán nem is lehet kellően érzékeltetni a mostani helyzet abszurditását, feleslegességét. Az oroszoknak és az ukránoknak olyan és annyira közös mindenük, a kultúrájuk, a gyökereik, történelmük, mentalitásuk, identitástudatuk, hogy a mostani konflik-
» A szerző újságíró
M
indenki elismeri a minszki megállapodások elengedhetetlen szükségességét, de nincs olyan elemző, aki ne hiányolna belőlük ezt-azt, vagy sok mindent. Talán nem lehet említés nélkül hagyni a beütemezett intézkedések megvalósítását kikényszerítő mechanizmusok, eszközök – mint például semleges békefenntartó erők – hiányát. Csak remélni lehet, hogy pótolja mindezt a négy nagy állam vezetőinek tekintélye, eltökéltsége, s hogy azóta is rendszeres konzultálnak a nehezen kibontakozó békefolyamat érdekében. Ahhoz sem fér kétség, hogy a
50 | ÚJ EGYENLÍTÔ évszázaddal ezelőtt, nem olyan sokan voltunk rendszeres újságolvasó fiatalok. Igaz, a tévé már egyre tömegesebb véleményformáló lett, de csak egy világnézeti alapállást képviselt. Ma kivétel nélkül minden fiatal használja az internetet, a közösségi oldalakat. A politika, ideológia teljes spektruma ott van előttük a képernyőn. Az internetes videókon majdhogynem reális időben követni lehet a háborús eseményeket. Ez a mérhetetlen mennyiségű videós anyag a tévéhez képest abszolút nyers, vágatlan. Persze készítőik pozíciója, nézetvilága így is tetten érhető… Olvasunk olyan esetekről, hogy az oroszbarát fiatalok neten vagy mobiltelefonon tudatták a felkelőkkel az ukrán tankok, lövegek pontos helyét. Ugyancsak olvastunk olyat is, hogy az ukrán tüzérek jobb híján az okostelefonon megnyitott Újdonságok és legek Függetlenül a most zajló háború végkifejletének Google Maps űrfelvételei alapján pontosították forgatókönyvétől, máris tapasztalhatunk sok a megsemmisítendő objektum helyét. A közösséolyan politikai, szociális, hadászati, kommuniká- gi oldalaknak, a különféle fórumoknak a háborús ciós jelenséget, amin majd még évekig rágódnak propagandában betöltött szerepét bizonyára a szociológusok. Mi csak szóvá tesszük, próbáljuk behatóan tanulmányozzák, tucatjával írják a diszszertációkat, tanulmányokat a politikacsinálók. megérteni. Vegyük sorra először a legeket, amiket produkált ez a háború. Ez a legelső háború a vén konti- Katonai-taktikai jellegzetességek nensen az alig elkezdődött XXI. században. A A katonai szakértők szerint e korszerű háború – résztvevők és az őket támogató felek sajnálatos az ellenőrző-áteresztő pontok háborúja. Ennek módon elérték, hogy az 1962-e karibi válság óta során a harcolók jelentős része nem a hagyomámost tettük meg a legtöbb lépést a harmadik nyos kaszárnyákban, hanem ezernyi megerősített világháború irányában. Az egypólusú világrend ellenőrző-áteresztő ponton teljesíti harci feladabeállta óta most zajlanak a legmarkánsabb olyan tait. Ez azért van a szakértők szerint, mert a békeesemények, jelenségek, amelyek ennek az egy- időben megszokott, hagyományos értelemben pólusú rendnek az apelláció és feltétel nélküli vett kaszárnyákban az ugrásszerűen tökéleteseegyértelműségét valamelyest megkérdőjelezik. dett felderítési, kommunikációs eszközök miatt Ha Koszovó függetlenedési folyamatában az megnőtt az eshetősége annak, hogy akár egy egyik legfontosabb mérföldkőnek nem a koszovói ellenséges találat is óriási veszteséget okozzon háború befejezését, a szerb – vagy akkor még a személyi állományban. A megerősített ellenőrjugoszláv – katonai erők kivonulását tekintjük ző-áteresztő pont pedig önmagában is egy kis Koszovóból, hanem a függetlenség kikiáltását erődítmény. A csecsen háborúban sok ilyet láttam 2008. február 17-én, akkor a mostani ukrán vál- és voltam is „benne”. Az alvóhelyként is szolgáló ság hozta az új évezredben az államhatárok leg- fedett furgon vagy konténer betontömbökkel, nagyobb, legjelentősebb változását. Koszovó kövekkel, homokzsákokkal, földhányással is területe 10 887 km, ami nem sokkal több, mint védve, erősítve van. Oldalt félig rejtve, beásva egy nagy megye Magyarországon. Viszont a Krím egy tank vagy gépágyúval felszerelt páncélozott Autonóm Köztársaság területe 26 100 négyzetki- jármű, vagy mindkettő jelenti az ellenőrzőlométer, ami több mint Magyarország területének áteresztő pont fő tűzerejét. egynegyede. És akkor még vegyük számításba a Sok forrásban van szó arról, hogy ez az első senki által egyelőre el nem ismert, a dolgok mos- igazán ún. hibrid háború. Ennek a fogalomnak tani, „Minszk-2” utáni állása szerinti helyzetben nagy irodalma van és több definíciója. A leginmég Ukrajna határain belül valamilyen speciális kább elfogadható és érthető az, hogy a hibrid státuszt megszerző területeket. háború az, amelynek során a felek vegyesen haszEz a legelső olyan háború, mely a mobiltelefo- nálják a hagyományos értelemben vett taktikai nok, közösségi oldalak tömeges elterjedése után módszereket és a partizánháború módszereit. indult Európában, vagyis az első „facebookos” és Mivel itt többnyire síkvidékről van szó, nincs „yuotube-os” háború. Meglehet, hogy ezáltal ez nagyon sok erdő – ez fejlett iparvidék (volt) –, a a polgárháború a kommunikáció terén hozza a partizánharc módszerein is inkább a városi gerillegmarkánsabb változásokat. Régen, mondjuk fél la-hadviselés módszerei értendők. Méghozzá sík-
tusra vonatkoztatott, közhelynek tűnő „testvérháború” kifejezés” komoly valóságtartalmat hordoz. Már többször hangsúlyoztam, az ukrán és az orosz nyelv nem különbözik egymástól jobban, mint két magyar – hangtanilag és morfológiailag – egymástól távol eső magyar nyelvjárás. Az erőltetett, gyorsított ukránosítást nem is igazából az oroszok „szenvedik meg”, hanem a magyarok, a gagauzok, a románok, moldávok. Korábban egyáltalán nem volt jelentősége, hogy ki minek – orosznak vagy ukránnak – vallja magát. Az, hogy valaki oroszul vagy ukránul beszél, annyira mindegy volt, annyira nem volt feltűnő, mint ahogy nem feltűnő, hogy Budapesten a vidékről érkezettek közül ki milyen dialektusban szólal meg.
ÚJ EGYENLÍTÔ
vidéken rendkívül nagy jelentősége van a tüzérségnek, rakétatüzérségnek. Kár, hogy ezeket lakott területek ellen is bevetik. A következő – immár nem katonai, hanem ideológiai – nóvuma a mostani háborúnak, hogy ez első komoly háború a viszonylag még új évezredben, amelynek eredőiben nem ideológiai vagy vallási szembenállás, és még kevésbé vallási fanatizmus keresendő.
|
51
szerint egészen pontosan szeretnénk lefordítani akkor: A Minszki megállapodásokat megvalósító intézkedések komplexuma. (A magyar sajtóban forgandó cím, az MTI kissé frivol fordítása nyomán nem eléggé pontos, de tartalmilag fedi a lényeget.) Már cím is rejt egy kérdést: vagy a szeptemberi, vagy a mostani februári minszki megállapodásokat értik a megfogalmazók? A helyes válasz: valószínűleg a szeptemberieket és mostani februáriakat is beleértették szerzők. Ezt a dokumenSúlyos negatív következmény tumot az ún. összekötő csoport tagjai írták alá. A Ha az utóbbi évtizedeket nézzük, ez a fegyveres másik dokumentum pedig, amelyet „normandiai válság hozza, vagy fogja hozni – legalábbis a négyes”, Angela Merkel, Francois Hollande, Petro közép-európai kis országok számára – a legsúlyo- Porosenko és Vlagyimir Putyin írt alá: Декларации sabb negatív következményeket. Éspedig: szank- Президента Российской Федерации, Президента ciók, válaszlépések, a hidegháborús pszichózis Украины, Президента Французской Республики и teljesen felesleges reanimálása, a katonai-ipari Канцлера Федеративной Республики Германии в komplexumnak oly fontos ellenségkép újratalá- поддержку Комплекса мер по выполнению Минских lása, a természetes keleti gazdasági kapcsolatok соглашений, принятого 12 февраля 2015 года.2 fejlődésének megtorpanása, a bizalmatlanság Szó szerint lefordítva: Az orosz Föderáció Elnönövekedése, a kőolaj- és gázipari komplexum ter- kének, ukrajna Elnökének, a Francia Köztársaság mékeinek szállításában a szükségtelen bizonyta- Elnökének, a Német Szövetségi Köztársaság Kanlansági tényezők felerősödése, mindezeknek cellárjának Nyilatkozata a 2015. február 12-én együttes következménye: a gazdaság fejlődés elfogadott, A Minszki megállapodásokat megvalófékezése. Ehhez még tegyük hozzá a katonai kia- sító intézkedések komplexumának támogatása dások növelést. Természetesen lesznek, akik érdekében. Vagyis ez a másik, valószínűleg nem mindezekkel még jól is járnak – ez is a céljuk. kevésbé fontos dokumentum, támogatja, értelmezi, kiegészíti bizonyos tekintetben az előbbit, mármint az „intézkedések komplexumát”, amit az A tomboló háborús propaganda A háborús propagandának egyik legnagyobb jel- összekötő csoport tagjai írtak alá. A maratoni tárgyalásokon kialkudott megállalegzetessége, hogy szóhasználatában szinte semmi sem az, aminek nevezik. Tudjuk, hogy a podások tartalmát, az „intézkedések komplexumúltban is voltak eufemizmusok, amelyek a rea- mát” még nagy terjedelemben és hónapokig foglitás eltakarását szolgálták sok ország sajtójában. ják idézni, elemezni a különféle elemzők, politoPéldául az 1956-os magyarországi és az 1968-as lógusok. Az, hogy a tűzszünet műszaki feltételeiről, csehszlovákiai bevonulást sem lerohanásnak az amnesztiáról, a fogolycseréről van benne szó – vagy valami ilyesminek írta a korabeli szovjet pro- csak természetes, evidens. Az igazán érdekes talán paganda, hanem „internacionalista segítségnyúj- az, ami kimaradt ezekből a dokumentumokból. tásnak”. Az hogy a mostani kelet-ukrajnai fegyve- Nincs említés például a „Krím félszigetről”, „Krím res konfliktus – egy „háború”, még inkább „pol- Autonóm Köztársaságról” vagy valami ilyesmiről. gárháború” – ez egyértelmű. Ennek ellenére az Nem említi a visszacsatolt félsziget nevét a közös ukrán háborús propaganda magát a polgárhábo- nyilatkozat sem, amelyet a három elnök és a kanrút nem is háborúnak nevezi, hanem „antiterro- cellár asszony írt alá. Viszont a „normandiai nérista hadműveletnek”. Ugyanis ha indításakor, azt gyek” nyilatkozatában már van egy kitétel, amely kommunikálta volna az ukrán vezetés, hogy „most kimondja, hogy az aláíró vezetők „kinyilvánítják egy háborút indítok”, „háborút kezdek”, arra már ukrajna szuverenitása és területi egysége iránti telaz európai közvélemény is felkapta volna a fejét. jes támogatásukat”. Mivel ezt Putyin is aláírta, ő Az orosz oldalon a legnagyobb cinikus csúsztatás, „Ukrajna területi egységét” így immár a Krím félhogy az Orosz Föderáció, úgymond, „nem is része- sziget nélkül értelmezi. Valószínűleg Putyinék se a konfliktusnak, ez ukrán krízis, belügy”. Sem már a mostani találkozó előtt kialkudták, hogy a az egyiket, sem a másikat nem hiszi el már senki, Krím ne legyen tárgya a mostani minszki békefode mindkettő folyamatosan használatban van. lyamatnak. Ukrajna vezetői kénytelenek felemlegetni a „küzdelmet a Krím félszigetért”, mert mást nem is mondhatnak, de egyre inkább kész, lezárt, A minszki megállapodások A minszki megállapodások csomagja két fő, fon- visszafordíthatatlan tényként tekintik, fogadják tos dokumentumból áll. Az egyik: Комплекс мер el mind többen a Krím félsziget visszacsatolását по выполнению Минских соглашений.1 Ha tartalma Oroszországhoz.
52 | ÚJ EGYENLÍTÔ A „népköztársaságok” is kimaradtak Ha hiányzások logikája mentén nézzük a megállapodásokat, akkor az is valószínűnek tűnik, amiben az oroszok engedtek. Tehát a konfliktus egyik oldalán részt vevő fél megnevezéseként nem az „(önhatalmúlag kikiáltott) Donyecki Népköztársaság, vagy (önhatalmúlag kikiáltott) Luganszki Népköztársaság, vagy valami hasonló kifejezés, elnevezése szerepel, hanem a „ukrajna Donyeck és Luganszk megyéinek egyes járásai” kifejezés. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luganszki Népköztársaságok vezetői minden titulus, beosztás nélkül szerepelnek az aláírók között. Csak így: A. V. Zaharcsenko, p. V. plotnyickij, holott a másik három aláírónak a titulusa, beosztása is ott van. Valószínűsíthető, hogy a szakadárok két vezetője egyebek mellett ezért sem akarta kezdetben aláírni az igen fontos dokumentumot. Azóta már kiderült, hogy Putyin gyakorolt rájuk nyomást. Ez az orosz oldal részéről tett jelentős engedmény. A szóban forgó dokumentumban még nagyítóval sem találunk olyan kifejezést, hogy „autonómia”. Helyette van egy megfogalmazás, mely szerint a „helyi önkormányzat(iság) ideiglenes rendjéről”, („o временном порядке местного самоуправления”) kell dönteni a kijevi törvényhozásnak, és megtölteni ezt a fogalmat olyan tartalommal, amit a másik fél is elfogad. Hogy miként fogják megtenni ezt azok a szélsőséges képviselők, akik még Porosenkót is „lehazaárulózzák”? Ha akarják a békét – megszavazzák. Vagy folytatják a háborút. Az „intézkedések komplexumához” csatolt Megjegyzések között szerepel olyan kitétel, mely szerint „büntetlenséget élveznek a Donyeck és Luganszk megyék egyes körzeteiben történt eseményekkel kapcsolatba hozható személyek.” Tehát ők azok, akiket mi „szakadároknak”, „felkelőknek”, a kijevi háborús propaganda pedig „terroristáknak” nevezett. Szó van még a „nyelvi önmeghatározás jogának biztosításáról”, továbbá arról is, hogy a megválasztott helyi önkormányzati szervek részt vehetnek az ügyészségi és bírósági szervek vezetőinek kinevezésében. Szintén egyfajta kettős hatalomra vall egyebek mellett az is, hogy a közrend fenntartására a helyi tanácsok döntésével „népi milíciák” alakulnak. Itt folytathatja majd valószínűleg a pályáját sok felkelő, aki addig az ukrán kormányerők ellen harcolt. Bármennyire nehéz is ezt most elképzelni.
mikori végleges rendezés előtt. Klimkin ukrán külügyminiszter nem sokkal a minszki megállapodások után nyilatkozta, hogy Ukrajna elnöke „nem lesz hajlandó amnesztiában részesíteni a szakadárok vezetőit”. Márpedig ezt is előírják a minszki megállapodások. Hogyan képzelik vajon Kijevben a békefolyamattal kapcsolatos sok-sok bonyolult kérdés megoldását a felkelők olyan vezetőivel, akiket aztán feltehetőleg minimum halálbüntetéssel honorálnának? Valamiféle felelősök keresése mindenáron már csak a tüzérségnek, rakétatüzérségnek a civil lakosság elleni alkalmazása miatt sem lenne érdeke most egyik oldalnak sem. Mindkét oldal tüzérsége – csöves tüzérségi eszközök (ágyú, tarack, aknavető stb.) a rakétatüzérség – irdatlan mennyiségű lövedéket, rakétát zúdított lakott területekre. Ahol nem százak, hanem ezrek haltak meg, lettek megcsonkítva, sebesültek meg súlyosan vagy könnyebben, veszítették el szeretteiket. Aki volt katona, ezen felül is van valamilyen szintű katonai végzettsége, volt háborúban (nem érdem, de nálam mindhárom feltétele adott) tisztában van azzal, hogy mit jelent a jelenkori tüzérség, rakétatüzérség síkvidéken, amilyen a Donyeck-medence vidéke is. Minden előrenyomulást, térnyerést, minden település elfoglalását tüzérségi, rakétatüzérségi előkészítés előz meg. Ez olyan alapvetés, mint az, hogy egy focimeccset kezdőrúgás vezet fel. A több kilométerről repülő lövedék, rakéta nem tudja megkülönböztetni a rejtőzködő harcost és a pincéjében reszkető békés lakost. Ezt a háborút csakis utcai harcokra, városi gerillaellenes hadviselésre felkészített kommandósokkal, ejtőernyős deszantosokkal szabad lett volna elkezdeni és folytatni!
Emberáldozatok a romokért
Az első, vagyis szeptemberi minszki megállapodások sikertelenségének egyik oka a donyecki repülőtér birtoklásáért zajló harc, amely képletesen szólva megmérgezte a törékeny, tiszavirág életű tűzszünet légkörét. Erről az objektumról még annyit érdemes megemlíteni, hogy a 2012es közös lengyel-ukrán futball Európa bajnokság kezdetéhez igazítva építették teljesen újjá. Európa egyik legkorszerűbb ilyen jellegű létesítménye volt. Csak volt. Mert most már romhalmaz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első minszki megállapodások szerint a repülőteret át kellett volna adni békésen a szakadároknak. Az ukrán érvelés szerint ez azért nem történt meg, mert A békefolyamatot veszélyeztető fejlemények nem kapták meg azokat a településeket, amelyeMost, pár nappal a „normandiai négyek” által ket a háttéralkuk alapján, cserében, viszonzásul a kiszenvedett minszki megállapodások után az iga- szakadároknak át kellett volna engedniük. De zán és őszintén békére vágyókat máris sok olyan hogy konkrétan mely településekről lenne, lett értelmezés riogatja, amely komoly akadályt volna szó, azóta sem derült ki. Most már úgy is jelenthet majd a teljes fegyvernyugvás és vala- mindegy, mert a hosszas, pusztító harcok után,
január végére a szakadárok mégis elfoglalták repülőteret, ha ezt a szinte már romhalmazt még annak lehet nevezni. A rombolás szintje olyan, hogy ha egyszer végre reményeink szerint beköszönt béke, és helyre kell majd állítani, gazdaságosabb lesz buldózerekkel eltakarítani a romokat, és nulláról indulva felhúzni az egészet. De akkor miért kellett ezért meghalnia több száz életerős, egészséges fiatalembernek, békés lakosnak? Viszont e mostani romokért zajló, elhúzódó, felesleges áldozatokkal járó harcok a repülőteret e felesleges, ostoba háború egyik szimbólumává tették.
Debalcevo veszélye Félő, hogy most, a békét célzó második minszki intézkedéscsomag további sorsában Debalcevo játssza a fenti irracionális szerepet. Ez a békeidőben mintegy 25 ezres kisváros vasúti és közlekedési csomópont, félúton van Donyeck és Luganszk között, a két megye határához közel. Úgy került a mostani vitatott szerepkörbe, hogy az ukrán erők nyáron el akarták választani a két megyét, harcokkal vették be Debalcevót, és a közelében elterülő kisebb településeket. Mélyen beékelődtek a két szakadár régió testébe. Amikor az első, szeptemberi minszki megállapodások összeomlása után újult erővel lángoltak fel a jóformán meg sem szűnő harcok, február 10-12. táján oroszbarát szakadárok szinte teljesen bekerítették a beékelődésbe szorult mintegy hat-hét ezer ukrán katonát. Ahogy a háborús propagandában az lenni szokott: az ukránok vitatták a teljes körbezárást, a felkelők pedig állították, hogy „szinte végleges”, „gyakorlatilag végleges” a körbezárás, minden uralkodó magaslatot elfoglaltak, lövik, ellenőrzésük alatt tartják az oda vezető utakat stb. Valami ilyesmiről próbálta meggyőzni a sajtót és sokan másokat Vlagyimir Putyin, amikor a február 11-ről 12-re virradó éjjeli tárgyalások végén az újságírók elé állt. Jelezte, hogy ez egy megoldatlan probléma,
mert a bekerítettek próbálnak majd kitörni, a segítségükre sietők kívülről próbálják feltörni a vesztegzárat. Azt lehetett kiérezni az elmondottakból, hogy e témakörben a „normadiai négyes formátumban” is voltak viták, alkudozások. Még az is lehet, bár erre semmi bizonyíték nincs, hogy amikor éjjel Porosenko elnök többször is kiment a tárgyalóteremből és telefonált – az újságírók szerint – a vezérkarnak, talán azt is megkérdezte a tábornokoktól, hogy mi a helyzet Debalcevónál.
Háború egy vasúti csomópontért? Angela Merkel német kancellár asszony február 16-i nyilatkozata is hordoz olyan kimondatlan tartalmi elemeket, amik a minszki éjszakai debalcevói vitára utalhatnak. A kancellár asszony felhívta a feleket, hogy tiszteljék a tűzszünet feltételeit, és elismerte: „A helyzet bizonytalan, de ezt feltétlen várni is lehetett, tekintettel arra, hogy mi történik Debalcevóban.”3 Most, 16-án este tehát az a szomorú helyzet, hogy ott Debalcevónál – és egyebütt is – mindkét oldal a másikat hibáztatja a tűzszünet megsértésében, és a harcok fellángolnak itt-ott, és mind nagyobb intenzitással. Debalcevónál a felkelők felajánlották a katlanba szorult több ezer ukrán fegyveresnek, hogy fegyverletétel után szabadon elmehetnek. Az ukrán vezérkar azzal utasított viszsza ezt a javaslatot, hogy a második, minszki megállapodások szerint Debalcevónak az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt kell maradni. Sajnos itt a leginkább éles a helyzet, ami óráról órára változik. A szakadárok lelkén szárad, ha egy vasúti csomópontért jóvátehetetlenül elakad egy igen reménykeltő békefolyamat. JEGyZETEK 1 http://www.putin-today.ru/archives/8827 2 http://www.putin-today.ru/archives/8824 3 http://www.golos-ameriki.ru/content/eastern-ukraine-truce-onvergeof-collapse-amid-fighting-in-debaltsevo/2646262.html
