Minőségirányítási Program Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Dobó Katalin Gimnáziuma Esztergom 2007
Jelen dokumentum a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Dobó Katalin Gimnáziumának 2004. július 22-én jóváhagyott Minőségirányítási programja a 2007. évi módosításokkal egybeszerkesztve
A 2007. évi módosításokat készítette: Smiger András igazgató az alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2007. március 21-én A módosítások a fenntartóhoz történő benyújtásának dátuma: 2007. március 30. Fenntartói jóváhagyás: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Dobó Katalin Gimnáziuma Minőségirányítási programjának 2007. évi módosítását a fenntartó jóváhagyta 2007. ……………………………..
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Jogszabályi háttér.............................................................................................................4 II. Intézményi minőségpolitika............................................................................................6 1. Bevezető......................................................................................................................6 2. Előzmények.................................................................................................................6 3. Az intézmény oktatási, nevelési iránya.......................................................................6 a) Nevelési elvek........................................................................................................6 b) Oktatási tevékenység..............................................................................................7 4. Általános minőségpolitikai célok................................................................................8 5. Részletes minőségpolitikai célok..............................................................................10 a) Az ÖMIP Dobó Katalin Gimnáziummal kapcsolatos konkrét elvárásai..............10 b) További intézményi minőségpolitikai célok (IMIP)............................................12 III. Minőségfejlesztési rendszer.........................................................................................13 1. Az iskolavezetés elkötelezettsége és felelőssége......................................................13 2. A minőségfejlesztési rendszer működési ciklusai.....................................................13 3. A minőségfejlesztési rendszer működése..................................................................13 a) A pedagógiai munka, és az iskola működési folyamatainak pontos szabályozása......................................................................................................13 b) A pedagógiai munka ellenőrzése.......................................................................14 c) Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje.........................................................................16 d) A partnerek véleményének, elégedettségének és elvárásainak rendszeres felmérése................................................................................................................19 e) Az országos mérés és értékelés eredményeinek értékelése...............................21 f) Teljes körű intézményi önértékelés....................................................................22 g) A folyamatok ismételt szabályozása..................................................................23 4. A minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez szükséges fejlesztési feladatok......24 Mellékletek 1. sz. melléklet Az intézményi önértékelés részterületei........................................................................25
3
I. Jogszabályi háttér a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 40. § (10) és (11) bekezdése (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. b) A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 18/2004. (I. 29.) számú határozatával jóváhagyott Önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) c) Az intézmény alapító okirata Az intézmény neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Dobó Katalin Gimnáziuma székhelye: 2500 Esztergom, Bánomi út 8. alapító szerve: Esztergom Város Tanácsa alapítás éve: 1930 Fenntartó neve és címe: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Irányító (felügyeleti) szerv neve és címe: Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Az intézmény típusa: gimnázium
4
Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Általános műveltséget magalapozó nappali rendszerű iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés Iskolai intézményi étkeztetés Az ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. (Az intézmény gazdasági feladatait a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Esztergomi Gazdasági Szolgáltató Szervezete látja el.) Feladat ellátását szolgáló vagyon: intézményi leltárak szerinti értékben A vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingó vagyon a megyei önkormányzat tulajdona, az intézmény által használt ingatlanokat (Esztergom, Bánomi út 8.) illetően ingyenes használati jog jogosultja a megyei közgyűlés; a vagyon hasznosításáról a megyei közgyűlés elnökének ellenjegyzése mellett az intézmény vezetője gondoskodik. Az intézménybe felvehető maximális gyermek- ,tanulólétszám: 650 fő Az évfolyamok száma: 5-12., 9-12., 9-13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje, a kinevezés időtartama: pályázati úton a megyei közgyűlés hatásköre, a kinevezés időtartama 5 év.
5
II. Intézményi minőségpolitika 1. Bevezető Gimnáziumunk olyan régióban működik, ahol a középiskolai választék a lakosság, a tanulók létszámához viszonyítva igen széles. (Esztergom iskolaváros. A harmincezer lakosú városban négy gimnázium, több szakközépiskola és szakiskola működik államiönkormányzati, illetve egyházi és más szervezetek fenntartásában.) Mindez párosul a középiskolás korosztály létszámának erőteljes csökkenésével. A szülők és a diákok itt ténylegesen élhetnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével. Ez komoly „versenyhelyzetet” jelent gimnáziumunk számára is. Ebben a „versenyben” csak akkor tudunk az élen maradni, ha a lehetőségeken belül próbálunk alkalmazkodni partnereink méltányolható elvárásaihoz, igényeihez, illetve intézményünk működését jól szabályozottá, átláthatóvá és emellett hatékonnyá tesszük. Az iskolákban végzett oktató-nevelő munka igen sajátos tevékenység. Sokféle, egymásnak gyakran ellentmondó igénynek, elvárásnak kellene megfelelni úgy, hogy munkánk eredményességéhez nem elegendő a saját szorgalmunk, kitartásunk. Ezért rendkívül fontos, hogy céljainkat és lehetőségeinket nagyon pontosan megfogalmazva tárjuk partnereink elé, és e célok megvalósulását folyamatosan nyomon követve, értékelve végezzük a munkánkat.
2. Előzmények A bevezetőben megfogalmazott célok alapján intézményünk 2000/2001 és a 2001/2002 tanévben részt vett a COMENIUS 2000 minőségfejlesztési programban, és azt sikeresen teljesítette. Ennek keretében - A nevelőtestület minden tagja megismerkedett a minőségügyi alapismeretekkel. - Minőségfejlesztő csoport alakult. - Elkészült a nyitott önértékelés a következő kulcsfolyamatokra: tanulói értékelési rendszer, beiskolázás, marketing, tanulásvezetés, eredményesség, tehetséggondozás, felzárkóztatás, operatív működés. - Megtörtén a partnerek azonosítása, illetve igényeinek, elégedettségének mérése, kiértékelése, majd ezek alapján elkészült a célrendszer és az intézkedési terv. - Az irányított önértékelést az EFQM modell alapján elvégeztük. A nevelőtestület tehát rendelkezik azokkal az alapismeretekkel, amelyek az intézményi minőségirányítási rendszer működtetéséhez nélkülözhetetlenek. Így a minőségirányítási program végrehajtása nem okoz megoldhatatlan feladatot intézményünkben.
3. Az intézmény oktatási, nevelési iránya a) Nevelési elvek Intézményünk önkormányzati fenntartású, így közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia, de biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú megközelítését. Az önkormányzati nevelési-oktatási intézménynek gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek
6
elsajátításáról, tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. A gyermeki személyiség formálásának társadalmi szempontból két legfontosabb színtere a család és az iskola. A társadalom mindkettővel szemben megfogalmazza (vagy meg kellene fogalmaznia) elvárásait, de nem elkülönítve, nem színterekre szétválasztva, hanem együttesen maghatározva azokat. Ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy a család és az iskola legalapvetőbb nevelési elvei összhangban legyenek, ne jelenjenek meg a gyermeki személyiséget nagymértékben romboló, a tanulót meghasonlásra kényszerítő ellentétes nevelési hatások, és megfelelő munkamegosztás alakuljon ki a két fél között. Az iskola ugyanis egyrészt nem vállalhatja át teljes mértékben az elvárt összes nevelési feladatot, másrészt, ha a családban és környezetében az iskolaival ellentétes hatások érik a tanulót, akkor az iskola munkája gyakorlatilag hiábavalóvá válik. Gimnáziumunk elvárja a szülőktől, a diákoktól és a pedagógusoktól, hogy kapcsolatukat a kölcsönös megbecsülés, az egymás feladatai és munkája iránti tisztelet, a korrekt partneri viszony jellemezze. Fontos szempont az iskolán belüli egységesség is. Természetes, hogy az iskola pedagógusai nem azonos világnézetűek, eltérő politikai nézetűek, személyiségük különböző, hiszen éppen ez biztosítja azt a sokszínűséget, ami nélkülözhetetlen a tanulók értékválasztása szempontjából, de a nevelőtestületnek a nevelés alapvető elveiben és céljaiban egységesnek kell lennie. Ez nem zárja ki, hogy a megfogalmazott célok felé az egyes pedagógusok különböző utakon haladjanak. Olyan nevelési elveket és célokat kell tehát megfogalmaznunk, amelyek megfelelnek a társadalom elvárásainak, és mind a szülők, mind a pedagógusok teljes mértékben azonosulni tudnak vele. Az iskolában folyó minden tevékenységnek azt a célt kell szolgálnia, hogy biztosítsa a tanulók egészséges testi, értelmi és lelki fejlődését. A nevelés alakítson ki olyan igényt és érdeklődést a tanulókban a tudás megszerzése iránt, ami természetessé teszi a tanulási folyamatot. A tanulók olyan közösségét kell kialakítani, ahol a nevelő hatásokat a közösség nem csökkenti, hanem erősíti. Az iskolának a célok elérése érdekében többé-kevésbé be kell avatkoznia a tanulók életébe. Ez a beavatkozás elvileg csak az iskola falain belül lehetséges, de a gyakorlatban a diákok érdekében sokszor kényszerül valamilyen formában az iskolán kívüli történéseket is figyelemmel kísérni, illetve szükség esetén beavatkozni a jogszabályok adta lehetőségek vagy a család segítségével. Mindez csak a tanuló vagy az iskolai közösség érdekében történhet, és nem sértheti a tanuló emberi jogait, emberi méltóságát. Gimnáziumunk a nevelési-oktatási elveit és céljait veszélyeztető tanulóival és pedagógusaival szemben a jogszabályok adta lehetőségeivel élve eljár. Nagy hangsúlyt fektet a fegyelmezett tanulásra, viselkedésre, munkavégzésre, hiszen csak így biztosítható a kellő hatékonyságú pedagógiai tevékenység. b) Oktatási tevékenység Gimnáziumunkban az iskolai alapfunkciók közül a leghangsúlyosabban az ismeretközlő, képző és ehhez kapcsolódóan a személyiség- és képességfejlesztő funkciók érvényesülnek a legközvetlenebb módon. Feladatunkat alapvetően az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra való felkészítés szabja meg, hiszen a szülők és a tanulók elvárása az, hogy a 12., illetve a 13. évfolyam végéig sajátíttassuk el diákjainkkal a továbblépéshez szükséges ismereteket, készségeket. Az oktatásban továbbra is hagyományos tantárgyi rendszerekben gondolkodunk, de a tantárgyak közötti koncentrációval növelni kívánjuk a diákok tudásának komplexitását, valamint az ismeretek megszerzésében a tanulók önálló cselekvésének szerepét.
7
A legfontosabb alapelvek közé tartozik, hogy mindig azt és annyit tanítsunk meg a tanulókkal, ami és amennyi az adott korosztály érdeklődési körének, befogadókészségének, személyiség-fejlődésének megfelel. A tanterveinkben törekszünk a linearitásra, az egyes tantárgyak közötti átfedések kihasználására, a rokon tárgyak tananyagának összehangolására. A voluntarizmus elkerülése érdekében fontos feladatunk a társadalmi célok, a taníthatóság és a partnerek érdekeinek egyensúlyának megteremtése. A követelményrendszer kialakításánál célunk az erőteljes kognitív követelmények mellett, az affektív és a pszichomotoros követelmények megjelenítése, összhangjának elérése. Intézményünk a következő oktatási kínálattal rendelkezik - Nyolc évfolyamos oktatás 5. évfolyamtól 12. évfolyamig. Ebben az oktatási formában a tanulók a 10. évfolyam végéig általános, specializáció nélküli oktatásban részesülnek, mivel ez a hat év elegendő időt biztosít ahhoz, hogy a tanulók minden tantárgyból magas szinten eleget tegyenek a követelményeknek. A tehetséggondozást a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon biztosítjuk. Az idegen nyelvek emelt szintű oktatása a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. - Négy évfolyamos oktatás 9. évfolyamtól 12. évfolyamig. Ezekben az osztályokban már a 9.-10. osztályokban is szükség van minimális mértékű specializációra, hiszen kevesebb idő jut az egyes tantárgyakra, így a hatékonyság érdekében célszerű a hasonló irányultságú, érdeklődésű tanulókat aránylag homogén csoportokban tanítani. A speciális foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében választhatják a tanulók. A négy évfolyamos képzésben így négy, egymástól kismértékben eltérő óratervű csoportot különböztethetünk meg, amelyek megfelelnek eddigi gyakorlatunknak: • Idegen nyelvi speciális csoportok (német és angol) • Matematika csoport • Természettudományos csoport • Informatika csoport - Nyelvi előkészítő évfolyammal induló öt évfolyamos oktatás 9. évfolyamtól 13. évfolyamig. A 9. évfolyam célja a választott idegen nyelv minél magasabb (a középfokú nyelvvizsga követelményeit megközelítő) szintű, illetve a felhasználói szintű informatikai ismeretek készség szinten történő elsajátítása. Ezen kívül a 9. évfolyam feladata az általános iskolai ismeretek, készségek szintre hozása, elmélyítése, illetve önismereti, tanulási képességek fejlesztése. A hagyományos gimnáziumi oktatás a 1013. évfolyamokon zajlik. Nevelési-oktatási célunk az, hogy állampolgári jogaikat ismerő és vele élni tudó, világnézeti elkötelezettségüktől függetlenül családjukért, hazájukért és az emberiség jövőjéért felelősséget vállaló, az emberiség problémái iránt fogékony, a világ dolgaiban eligazodni képes, a kihívásokra reagálni tudó, életét megfelelő célok érdekében megszervezni képes embereket neveljünk. Célunk, hogy a gimnáziumunkban végzett tanulók rendelkezzenek mindazzal a használható tudással, önművelő és információszerző képességgel, amely biztosítja számukra a további pályájuk során az egyéni boldogulást és a társadalmi elismerést.
4. Általános minőségpolitikai célok A Dobó Katalin Gimnázium vezetése és nevelőtestülete a következő általános célokat tűzi ki maga elé 1. Partnerközpontú működés
8
A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése, illetve figyelembe vétele a tervezésben és végrehajtásban, a tájékozódás, tájékoztatás, az információáramlás modern és hatékony módszereinek bevezetése, az ehhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A tanulói és szülői igényeknek az intézmény objektív lehetőségeivel, a tanulók életkori sajátosságaival és képességeivel történő összehangolása. 2. Az iskolai folyamatok szabályozása A szabályozás legyen átlátható, egyértelmű, pontos, nyomon követhető, megismerhető és számon kérhető. 3. Az iskola eredményességi mutatóinak - szinten tartása: az érettségizettek aránya, az iskolai tanulmányi átlag, a nyelvvizsgák aránya, a felvételi eredmények és sporteredmények vonatkozásában. - növelése: az OKTV eredmények, a továbbtanulási arány, a tanulói mulasztások mérséklése tekintetében. - Az országos kompetenciamérés és értékelés során elért eredmények az országos átlag feletti teljesítése a hasonló típusú intézményekkel összehasonlítva. 4. Az iskolai pedagógiai tevékenység komplexitását szem előtt tartó pedagógiai munka.
9
5. Részletes minőségpolitikai célok a) Az ÖMIP Dobó Katalin Gimnáziummal kapcsolatos konkrét elvárásai A fenntartó általános és intézményspecifikus elvárásai 1. Az intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és/vagy a tehetséggondozásról.
Az általános és intézményi elvárásokból adódó minőségcélok Időpont/gyakoriság Célcsoport/résztvevők Mutató/várható eredmény 2004/2005. tanév
Intézményvezető, nevelőtestület, tanulók
2. Az intézmény működtesse és fejlessze az intézményi minőségirányítási rendszert. 3. Az intézmény valósítson meg szakmai együttműködést az egyéb fenntartású intézményekkel 4. Elvárás az intézményvezetővel szemben - az intézmény imázsának erősítése
Tanév/beszámoló
Intézményvezető
2004. május 15.
A minőségcélokból adódó feladatok
Mérhetően csökken a tanulók szaktárgyi hiányossága. A tehetséggondozás és a hátránykompenzáció fontossága megjelenik a pedagógus továbbképzési tervben. Az OKTV eddigi eredményeinek megtartása. Az iskolai tanulmányi átlag minimum 4,0 A minőségcélok teljesítésének, fejlesztésének dokumentációja
A hiányosságok és a tehetséggondozás jelenlegi helyzetének felmérése. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás szervezése, a jelenlegi területek működtetése. Bemeneti, kimenetei és OKÉV mérések eredményének elemzése
Intézményvezető, külső és belső partnerek
A partner igény elégedettségi mutatói a COMENIUS I. modell alapján. A partnerek száma esetleg nő
Partnerlista készítése. Az együttműködési területek működtetése és dokumentálása
2005. szeptember 30.
Intézményvezető
A partnerigényt felmérő mutatók alapján az elégedettség nő. A 75. évfordulóra jubileumi évkönyv jelenik meg
Partnerközpontú működés. Kiadvány szerkesztése és megjelentetése
- támogatók, szponzorok megnyerése
Tanév/beszámoló
Intézményvezető, külső és belső partnerek
A hozzájárulások értékének mutatói
- pályázatok készítése forráskiegészítéshez
Tanév/munkaterv
Intézményvezető, pedagógusok
A beadott pályázatok szinten tartása, esetleg növelése
A további forrás az intézmény minőségcélját szolgálja, felhasználását dokumentálják A pályázati lehetőségek kihasználása
10
A minőségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési tervek elkészítése
5. Az intézmény a továbbképzési tervében törekedjen a szakos ellátottság hiányainak csökkentésére, különös tekintettel az idegen nyelvek és az informatika oktatása területén. 6. A sikeresen érettségiző tanulók jelenlegi arányának megtartása 7. Az idegen nyelvi előkészítő osztály indítása és működtetése
Tanév/továbbképzési terv
Intézményvezető
A szakos ellátottság 100 %-os megőrzése
Szinten tartás
Tanév/beszámoló
Intézményvezető, nevelőtestület
Az érettségi vizsgát teljesítő tanulók aránya nem csökken
Szinten tartás, felkészítés az érettségi vizsgára
2004/2005. tanév
Intézményvezető, nyelvtanárok
8. Az intézmény törekedjen a differenciált oktatási programok kidolgozására, adaptálására.
Tanév/munkaterv
Intézményvezető
A tanulók 75 %-a sikeres nyelvvizsgát A nyelvi előkészítő osztály beindítása. tesz Bemeneti, kimeneti mérés kidolgozása. A magas szintű idegen nyelvi oktatás feltételrendszerének biztosítása A differenciált formát igénybevevők A 8 évfolyamos oktatás eredményeinek száma. vizsgálata. A program eredményességi mutatói A program kidolgozása és a mérési mutatók kimunkálása
11
b) További intézményi minőségpolitikai célok (IMIP) Célok 1. A tanulók értékelési, osztályozási kritériumainak egységesítése
A minőségcélok megvalósulása Időpont/gyakoriság Célcsoport/résztvevők Mutató/várható eredmény Tantervi Munkaközösség-vezetők, A osztályozásból adódó konfliktusok felülvizsgálatok során szaktanárok számának csökkenése. (2004., 2007., 2011.) A szülők és diákok elégedettsége
2. A diákok intézményen belüli információs és ellenőrzési lehetőségeinek javítása
Tanév
3. Konfliktuskezelés az iskola-diák és tanár-diák viszonyban 4. A pedagógus munka objektivitásra törekvő értékelése
Tanév
5. A szülők tájékozódási lehetőségének növelése gyermekük iskolai munkájával kapcsolatban
Hosszú távon
6. A szülői szervezet bevonása az iskolai folyamatok értékelésébe
Tanévenként
Két éven belül. Tanévenként
Munkaközösség-vezetők, diákok, rendszergazda, informatika szakos tanárok
Bővül a diákok lehetősége a pedagógusok munkájának nyomon követésében. Az információhiányból eredő konfliktusok számának csökkenése Diákok, tanárok,vezetők, A megoldatlan problémák számának technikai dolgozók csökkenése. A diákok és a pedagógusok elégedettsége Pedagógusok, Éves értékelés a pedagógusok munkaközösség-vezetők, munkájáról. közalkalmazotti tanács, A pedagógusok elégedettsége szakszervezet, igazgató, igazgatóhelyettesek Szülők, rendszergazda, A szülők tájékozottsága lényegesen pedagógusok megnövekszik. Az osztályfőnök átfogóbb képet kap a tanuló munkájáról. A pedagógusok és a szülők elégedettsége Szülők, osztályfőnökök, iskolavezetés
A szülői közösség legalább 50 %-os fokban történő részvétele
A fenti célok elérése érdekében az intézmény minőségfejlesztési rendszert működtet. 12
A minőségcélokból adódó feladatok A helyi tantervek kiegészítése a tantárgyi követelmények egységes, operacionalizált rendszerével. Az osztályozás kritériumainak rögzítése tantárgyanként. Az alkalmazás folyamatos ellenőrzése Tantárgyi honlapok készítése. A diákokat érintő összes publikus iskolai információs anyag hozzáférhetővé tétele az intraneten (szabályzatok, követelményrendszer, tanmenetek stb.) A panaszkezelési eljárás elkészítése A pedagógus munka értékelése elveinek és gyakorlatának szabályozása. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési és értékelési feladatainak és felelősségének növelése Áttérés az elektronikus formára a tanulókkal és a napi oktatással kapcsolatos adminisztrációban, nyilvántartásban. A szülők hozzáférésének biztosítása az interneten keresztül (pl. érdemjegyek, hiányzás, tanórai viselkedés, házi feladatok hiánya, készületlenség stb.). A szülői közösség képviselőinek meghívása a nevelőtestületi értékelésekre, véleményük kikérése, az értékelések megküldése
III. Minőségfejlesztési rendszer 1. Az iskolavezetés elkötelezettsége és felelőssége Az intézmény vezetésének véleménye szerint a minőségfejlesztési rendszer működtetése hatékonyan hozzájárul az intézmény pedagógiai munkájának javításához, a partnerekkel történő együttműködés sikeréhez, ezért a vezetői munkában kiemelt figyelmet fordít e tevékenységre, amit a nevelőtestület minden tagjában tudatosít. Az intézmény vezetése - a minőségfejlesztési rendszer működtetésére minőségfejlesztő csoportot hoz létre, és megteremti működésének feltételeit. - a minőségfejlesztő csoporttal együtt hosszú távú minőségfejlesztési tervet készít és biztosítja annak végrehajtását. - az éves munkatervbe beépíti a minőségfejlesztési terv aktuális feladatait. - ellenőrzi és a tanév végén értékeli a minőségfejlesztési rendszer működését és eredményeit. - az eredményeket érvényesíti az iskola működését szabályozó dokumentumokban. - az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében a minőségfejlesztés terén kiemelkedő munkát végzőket elismerésben részesíti. - biztosítja az intézmény jogszerű és törvényes működését, az ehhez szükséges információk (jogszabályok, szabályzatok) megismerését, hozzáférhetőségét.
2. A minőségfejlesztési rendszer működési ciklusai A minőségfejlesztési rendszer alapja a következők ciklikus végrehajtása: a) A pedagógiai munka, és az iskola működési folyamatainak pontos szabályozása a kiválasztott területen b) A pedagógiai munka ellenőrzése c) A partnerek véleményének, elégedettségének és elvárásainak rendszeres felmérése d) Az ellenőrzés és a partnerek véleménye alapján célok meghatározása e) Intézkedési terv a célok megvalósítására f) Az intézkedési terv végrehajtása, a folyamatok ismételt szabályozása
3. A minőségfejlesztési rendszer működése a) A pedagógiai munka, és az iskola működési folyamatainak pontos szabályozása (IMIP 1., 3., 4.) Cél: a jogszabályoknak változásainak és a céloknak megfelelően a szabályzatok folyamatos karbantartása. Az iskolai munkát a következő belső dokumentumok és szabályzatok alapján kell végezni: Dokumentum Pedagógiai program Minőségirányítási program Tantárgyi helyi tantervek
Legutóbbi módosítás 2004 2006 2004
Tervezett felülvizsgálat 2007 2008/2009 2007
Szervezeti és működési szabályzat Kollektív szerződés Házirend Éves munkaterv Munkaközösségi munkatervek Tanmenetek Munkahelyi kockázatelemzés és analízis Tűzvédelmi szabályzat Gazdasági szabályzatok Munkaköri leírások
2004
2008/2009
2003 2004 évente évente
2008 2008/2009 évente évente
évente évente
évente évente
2005 2003
2008 szükség szerint szükség szerint
b) A pedagógiai munka ellenőrzése (ÖMIP 6., 7., 8., IMIP 4) Cél: a fegyelmezett, a külső és belső szabályoknak megfelelő, dokumentálható munkavégzés. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a rendszeres, illetve az igazgató által a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az éves munkatervben rögzített célvizsgálatok alapján történik Az igazgató szükség szerint elrendelhet az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzéseket is. A pedagógus munkáját ellenőrizheti az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezető, az osztályfőnök, valamint az igazgató által megbízott személy. Rendszeres ellenőrzések: Ellenőrzött terület Kik végzik? Gyakoriság, módszerek A pedagógus munkaközösség-vezetők Gyakoriság: évente tanévkezdéskor tervező munkája Dokumentumelemzés: tanmenetek Tanórai munka Igazgató, Gyakoriság: évente kétszer (félévkor és év igazgatóhelyettesek, végén) munkaközösség-vezetők, - A tanórák és foglalkozások látogatása osztályfőnökök - Beszámoltatás - Dokumentumelemzés: a tanulók írásbeli munkáinak vizsgálata, naplók és tanmenetek összevetése stb. Eredményesség Igazgató, Gyakoriság: évente kétszer igazgatóhelyettesek - Adatgyűjtés és dokumentumelemzés: az évfolyam és érettségi vizsgák eredményeinek vizsgálata, az osztályok és az iskola tanulmányi eredménye, nyelvvizsgák száma, versenyek eredményei, külső mérések eredményei stb. A tanári Igazgató, Gyakoriság: évente kétszer, illetve adminisztráció igazgatóhelyettesek, folyamatosan munkaközösség-vezetők, Dokumentumelemzés: naplók, törzslapok, osztályfőnökök bizonyítványok stb.
14
Az ellenőrzések tapasztalatairól, illetve az ahhoz kapcsolódó értékelésről az ellenőrzéssel megbízott személy írásbeli összefoglalót készít. Az ellenőrzés tapasztalatait, az értékelést a pedagógussal ismertetni kell. Az általánosítható tapasztalatokat a félévi és a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten értékelni kell. A szabályok rendszeres megszegése, a nem megfelelő munkavégzés a következő intézkedéseket vonja mag után: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, megrovás, fegyelmi tárgyalás.
15
c) Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje Az értékelés szempontjai Az értékelt terület 1. Eredményesség
Az értékelés szempontjai Tanulmányi eredmények
Érettségi eredmények
Nyelvvizsgák Versenyeredmények
A kompetenciamérés eredménye A belső mérések (évfolyamdolgozatok) eredményei A tanmenetek betartás Panaszok és elismerések
Az osztályban tanulók fegyelmezettsége Az osztálytermek, szaktantermek
Módszer Tanári önértékelés Összehasonlítás: a csoport, illetve az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatai átlagának változása (7-13. évf.) Tanári önértékelés Érettségi átlagok tantárgyanként, a jeles eredmények száma (csak a kötelező tantárgyakat figyelembe véve) Nyelvvizsgaarány a csoporton belül az adott nyelv tanulásának befejezése évében Tanári önértékelés Tanulmányi, sport és művészeti versenyeken induló és továbbjutó diákok száma (Csak azok a versenyek vehetők figyelembe, amelyre az adott tanár készítette fel a diákokat.) A csoport átlageredménye az iskolai és az országos átlaggal összehasonlítva A csoport átlageredménye meghaladja az iskolai átlagot Tanári önértékelés Dokumentumelemzés, óralátogatás A partnerek részéről (szülők, diákok, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők stb.) érkezett pozitív és negatív jellegű észrevételek. A megfelelő vizsgálat után jogosnak tekinthető észrevételek száma A súlyosabb fegyelmi ügyek száma
Ki végzi Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető
Értékelés Pontszám:
Igazgató
Kiváló, megfelelő, gyenge
Legalább havonta ellenőrzés
Igazgatóhelyettes,
Kiváló, megfelelő, gyenge
Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető
Munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettes Igazgató
Kiváló, megfelelő, gyenge Elismert, átlagos, problémás
rendje
gondnok, takarítók
17
2. Szakmai felkészültség, módszertan
3. Tanórán kívüli munka
4. Adminisztráció, pontosság
5. Kommunikáció, együttműködés
6. Egyéb
Tanítási módszerek (frontális, differenciált, egyénre szabott), a tanulók motiválása A rendelkezésre álló eszközök használata, fejlesztése, innováció Pedagógiai felkészültség Szaktárgyi ismeretek Az ellenőrzés módszerei (A diagnosztikus, formatív és szummatív tanulói értékelések aránya, a tantárgy jellegének megfelelő számonkérési formák: szóbeli, írásbeli stb.) A diákok tanórán kívüli és szabadidős tevékenységének szervezése, segítése (kirándulások, kulturális rendezvények látogatása, szakkörök, cserekapcsolat stb.) Iskolai ünnepélyek és egyéb programok szervezése, felügyelete A határidők betartása Ügyeleti munka A foglalkozások kezdő és befejező időpontjainak pontos betartása A dolgozatok javítási határidejének betartása Az adminisztrációs munka pontossága, külalakja
Tanári önértékelés Óralátogatás, a partnerek értékelése, tanmenetek, dolgozatok vizsgálata. Szakmai publikációk
Munkaközösség-vezetők, iskolavezetés, minőségfejlesztő csoport
Kiváló, megfelelő, gyenge
Tanári önértékelés
Igazgatóhelyettes
Kiváló, megfelelő, gyenge
Tanári önértékelés
Igazgatóhelyettes
Kiváló, megfelelő, gyenge
Személyes megfigyelés, dokumentumelemzés
Iskolavezetés, munkaközösség-vezetők Igazgatóhelyettes
Nagyon pontos, átlagos, még megfelelő, hanyag
Kommunikáció és együttműködés a belső partnerekkel (kollégák, vezetők) Kommunikáció és együttműködés a külső partnerekkel (szülők, diákok) Szponzoráció, pályázatok Lojalitás a munkahelyhez
Személyes megfigyelés
Iskolavezetés, munkaközösség-vezetők, kollégák Minőségfejlesztési csoport Iskolavezetés Iskolavezetés
Kiválóan együttműködő, átlagos, még megfelelő, együttműködésben gyenge
Partneri vélemények Tanári önértékelés
18
A projektek száma Kiváló, megfelelő, gyenge
7. A vezetők (igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők) értékelése az előzőeken túl a következő elemeket tartalmazza A szakmai munka irányítása Napi operatív munka szervezése, irányítása Ellenőrzési, értékelési tevékenység
A kollégák megkapják-e a szükséges szakmai segítséget, iránymutatást, az összhangban van-e a jogszabályokkal és az intézmény céljaival. A jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő zökkenőmentes-e a napi működés, információáramlás stb. Megtörténtek-e a szükséges ellenőrzések és értékelések. Előmozdították-e a szervezet törvényes és hatékony működését.
A szaktanárok véleménye Munkaközösségi beszámoló
Igazgató
A szaktanárok véleménye Dokumentumelemzés
Igazgató
Dokumentumelemzés Munkaközösségi beszámoló
Igazgató
19
Kiváló, megfelelő, gyenge
Az értékelés rendje Egy adott tanévben végzett tevékenység értékelését a következő tanév október 15-ig kell elvégezni. Az értékelés értékelő lapok kitöltésével történik. Az értékelő lapokat a fenti értékelési szempontok figyelembe vételével, a minőségfejlesztési csoport állítja össze, és a nevelőtestület fogadja el. Az értékelő lapokat az értékelést végző személyek (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) egymással egyeztetve töltik ki. A partneri vélemények begyűjtése a minőségfejlesztési csoport feladata. A diákoktól az értékelt tanév végén, a szülőktől pedig az új tanév első szülői értekezletén kérdőíves formában kérjük a véleményeket. (Probléma: megfelelő kérdőív összeállítása, a szülők inaktivitása, konfliktushelyzetek.) A teljesítményértékelés során elkészült tanári önértékelésben az adott szaktanárnak ki kell térnie az egyes csoportok teljesítményére és a tanulók egyéni fejlődésére is. Határidők: szeptember 15.: a tanári önértékelés benyújtása szeptember 30.: az értékelő lapok kitöltése, átadás az igazgatónak október 15.: az igazgató véglegesíti az értékelést. Az értékelt pedagógus és vezető végső minősítését az egyes értékelési szempontok (1-7.) tekintetében külön-külön állapítja meg a következő módon: kiemelkedő, jó, átlagos, gyenge. Összességében kiváló a munkája annak a pedagógusnak vagy vezetőnek, akinek legalább három szempont alapján kiváló a minősítése, valamint nincs az átlagosnál gyengébb minősítése egyik területen sem. Az értékelés részeként az adott pedagógus számára a következő tanévre vonatkozó célokat kell megfogalmazni (pl. a felmerült problémák megoldása, szintentartás, módszerek módosítása stb.) október 30.: a minőségi munkáért adható bérkiegészítés (jutalom) kiosztása. Amennyiben a pénzügyi feltételek lehetővé teszik, legalább egyhavi alapbérnek megfelelő keresetkiegészítés jár annak a pedagógusnak, akinek munkavégzését kiválóra értékelték. d) A partnerek véleményének, elégedettségének és elvárásainak rendszeres felmérése (ÖMIP 2., IMIP 2., 5.) Cél: A partnerek igényeinek megismerése és a lehetőségeken belül annak megfelelő munkavégzés. Az intézmény közvetlen és közvetett partnerei Közvetlen partnerek Tanulók Szülők Pedagógusok Technikai dolgozók
Képviselő A Diákkirály és a DÖ pedagógus segítője SzM képviselői osztályonként A közalkalmazotti tanács tagjai és a szakszervezetek munkahelyi képviselői, vezetői A gazdaságvezető és a szakszervezetek munkahelyi
Fenntartó (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat)
képviselői, vezetői Az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke és az oktatási osztály vezetője
Közvetett partnerek Általános iskolák Dobó Alapítvány Iskolai DSE Helyi önkormányzat Helyi média
Képviselő Az igazgatók A kuratórium elnöke A DSE vezetője Az oktatási iroda munkatársa Szerkesztők
A partneri igényeket, elégedettséget és elégedetlenséget az intézmény által meghatározott területeken és részterületeken az alábbi gyakorisággal és módszerekkel végezzük partnereink körében. A felmérések irányítását és az eredmények feldolgozását a minőségfejlesztő csoport végzi. α) A partneri igények és elégedettség folyamatos nyomon követése a közvetlen partnerek körében A közvetlen partnerekkel az intézmény vezetői és alkalmazottai gyakorlatilag napi kapcsolatban vannak (tanulók, alkalmazottak), vagy évente többször szervezett formában találkoznak (szülők, fenntartó). Így igényeik, elégedettségük, problémáik folyamatosan nyomon követhetők. Közvetlen partnerek Tanulók Szülők Pedagógusok
Technikai dolgozók Fenntartó (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat)
Mikor? Ki, hogyan? diákönkormányzati diákkirály, DÖ segítő ülések, osztályfőnöki órák tanár, osztályfőnökök szóban vagy írásban szülői értekezlet, osztályfőnökök, fogadónap, fogadóórák, szaktanárok szóban v. beadványok írásban nevelőtestületi értekezlet, vezetők, szóban vagy munkaközösségi írásban értekezlet, szakszervezeti gyűlések munkaértekezlet, gazdaságvezető, szóban szakszervezeti gyűlések vagy írásban intézményvezetői igazgató értekezlet, fenntartói ellenőrzés
Az igényeket a minőségfejlesztési csoport vezetője, (a fenntartó esetén az igazgató) gyűjti össze, az összegzést a minőségfejlesztési csoport végzi, majd tájékoztatják az intézmény vezetését. β) A partneri igények és elégedettség időszakos mérése Közvetlen partnerek Szülők
A felmérendő kör mintavétel
21
Módszer kérdőív
Tanulók Pedagógusok Technikai dolgozók Fenntartó Általános iskolák Közvetett partnerek Dobó Alapítvány Iskolai DSE Helyi önkormányzat Helyi média
mintavétel teljes kör teljes kör a fenntartó képviselője igazgató, 8. osztályok osztályfőnökei
kérdőív kérdőív kérdőív interjú
A felmérendő kör kuratórium a DSE vezetője az önkormányzat képviselője szerkesztők
Módszer interjú interjú interjú
kérdőív
interjú
A partneri igények, elégedettség és elégedetlenség mérésének gyakorisága: - Új program indítása után a programbeválás vizsgálata - Új vagy módosított helyi tanterv esetén az eredményesség vizsgálata - A teljes körű intézményi önértékeléshez kapcsolódóan A partnerek véleményének feldolgozása során a következő csoportosítást alkalmazzuk - A véleményben megfogalmazott elvárás jogos és megvalósítható, ezért intézkedést igényel. - A véleményben megfogalmazott elvárás jogos, de az iskola lehetőségei (pl. pénzügyi, személyi vagy technikai feltételek hiánya) nem teszik lehetővé a megvalósítást. Ebben az esetben az érdekelt feleket tájékoztatni kell, illetve a megvalósítást fel lehet venni a hosszú távú célok közé. - A véleményben megfogalmazott elvárás nem jogos. Ebben az esetben erről tájékoztatni kell az érdekelt feleket, bemutatván, hogy miért nem lehet támogatni az elképzelését. A minőségirányítási program végrehajtásának éves értékelésében kell közzétenni a partnerek által megfogalmazott igényeket, illetve az igényekkel kapcsolatos intézkedéseket. e) Az országos mérés és értékelés eredményeinek értékelése Célok és sikerkritériumok Iskolai szint Négy évfolyamos osztályok
Cél Az intézmény a mért kulcskompetenciák kialakításában legyen eredményes
NYEK osztályok Nyolc évfolyamos osztályok
22
Sikerkritérium Az országos gimnáziumi átlag feletti eredmény minden mért területen. Az országos gimnáziumi átlagnak megfelelő eredmény Az országos gimnáziumi átlagot meghaladó eredmény Az országos korosztályos átlagot lényegesen meghaladó eredmény. A
Osztály és egyéni szint
Fejlődés a mért kulcskompetenciákban
nyolc évfolyamos gimnáziumok országos átlagát elérő eredmény A 6., 8. és 10. évfolyam eredményeit összehasonlítva növekvő teljesítmény. (Csak nyolc évfolyamos osztályoknál állapítható meg)
Folyamatok - A helyben maradó feladatlapok javítása, pontozása, eredményrögzítése: munkaközösségvezetők. Határidő: az értékelőlapok megjelenését követő egy hónap. - Az országos mérés és értékelés statisztikai feldolgozása, értékelése: iskolavezetés. Határidő: az eredmények közlését követő tanév végi értékelés. - Az értékelésből következő célok kijelölése, intézkedési terv elkészítése: iskolavezetés. Határidő: az eredmények közlését követő tanév végi értékelés. Az egyéb belső és külső mérések (érettségi, évfolyamdolgozatok, nyelvvizsgák stb.) értékelését a pedagógusok teljesítményértékeléséhez kapcsolódóan végezzük el. f) Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményi önértékelés periódusa A vezetői ciklusokhoz kapcsolódóan ötévente. Az önértékelést az intézményvezető mandátumának lejárta előtti naptári évben kell végrehajtani, első alkalommal a következő vezetői ciklus során. A teljes körű intézményi önértékelés területei A vezetés irányító tevékenysége, a munkatársak vezetése Stratégia (Pedagógiai program) Forrásgazdálkodás Értékteremtő pedagógiai folyamatok Munkatársak elégedettsége Felhasználók, megrendelők elégedettsége Társadalmi hatás Eredmények Operatív tevékenység Az egyes területek részterületeit, az önértékelés módszereit az 1. sz. melléklet tartalmazza. A teljes körű intézményi önértékelés végrehajtása Az önértékelést a minőségfejlesztési csoport tagjai végezik. Az értékelés folyamán elsősorban az értékelést megelőző tanév adatait, dokumentumait kell figyelembe venni.
23
A teljes körű intézményi önértékelés eredményeinek összegzése és elemzése, legitimációja Az összegzést és az elemzést a minőségfejlesztő csoport tagjai végezik. Az eredményeket röviden, közérthető formában (táblázat és diagram stb.) kell megjeleníteni. Az eredmények alapján részterületenként meg kell határozni az erősségeinket, a fejlődésben elért eredményeinket, a fejlesztendő területeket, a szükséges beavatkozásokat, a fejlesztés irányait. A minőségfejlesztő csoport megállapításait a nevelőtestület hagyja jóvá.
g) A folyamatok ismételt szabályozása A partneri elvárások, elégedettség és elégedetlenség eredménye, illetve a belső ellenőrzések megállapításai alapján a minőségfejlesztő csoport fejlesztési célokat határoz meg, amihez a nevelőtestület egyetértését kéri. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve intézkedési tervet készít a célok megvalósítására. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézkedési terv végrehajtásáról.
4. A minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez szükséges fejlesztési feladatok Feladat Mérési, értékelési, minőségügyi szakemberek felkészítése, alkalmazása
Felelős igazgató
Minőségfejlesztési csoport létrehozása Az alkalmazottak meggyőzése a program hosszú távú előnyeiről Mérési és értékelési rendszer kidolgozása
igazgató
A személyi érdekeltség megteremtése
igazgató, minőségfejlesztési csoport
Megjegyzés Továbbképzési terv aktualizálása (probléma: anyagi lehetőségek, személyi lehetőségek) (Probléma: személyi lehetőségek) A legnehezebb feladat. Jelszó a türelem.
igazgató, igazgatóhelyettesek, Dokumentálás (probléma: az munkaközösség-vezetők előnyök fel nem ismerése, ellenérdekeltség) igazgató Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés (probléma: konfliktusok)
Smiger András igazgató
24
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Oktatási és Sport Bizottsága a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Dobó Katalin Gimnáziuma minőségirányítási programját a
8/2004.VI.10. számú határozatával jóváhagyta.
Tatabánya, 2004. június 10.
Székely Antal elnök Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Oktatási és Sport Bizottság
25
1. sz. melléklet a K-EMÖ Dobó Katalin Gimnáziumának Minőségirányítási programjához
Az intézményi önértékelés részterületei A vezetés irányító tevékenysége (Csúcsvezetés) Max. Adott Részterületek Módszerek, szempontok Eredmény pont pont A vezetés elkötelezettsége a 10 Vezetői önértékelő teszt minőség iránt Önértékelő teszt, alkalmazotti interjúk, kérdőív A vezetés követelményei adekvátak-e a pedagógiai 30 (Miért osztanak minőségi bért, jutalmat; az alkalmazottak értékelése; milyen szempontok alapján választ programhoz osztályfőnököt, mik a tantárgyfelosztás szempontjai?) Dokumentumok elemzése A PP nyilvánossága, a megismerés, tudatosítása 10 Vezetői önértékelő teszt, objektív adatok elemzése (Hányszor kerül szóba értekezleten, hogyan propagálják, milyen egyéb kiadványokban jelennek meg részletek stb.?)
érdekében kifejtett tevékenység A célok megvalósulásának rendszeres értékelése A vezetők közötti munkamegosztás és vezetői egység Információ-menedzselés
20 10 10
A vezetők szakmai felkészültsége, tájékozottság stb.
10
Összesen
100
Dokumentumok elemzése, interjúk. (A tanév értékelései megtörténtek-e, és szerepel-e bennük a célok értékelése, a munkatársak bevonása az értékelésbe?)
Alkalmazotti interjú Alkalmazotti interjú, vezetői önértékelés Alkalmazotti interjú, vezetői önértékelés (Kapcsolat a fenntartóval, a vezető végzettsége, országos tájékoztatókon való részvétel.)
A munkatársak vezetése Részterületek Tesz-e azért a vezető, hogy az iskola pedagógusai, dolgozói ismerjék és elfogadják a PP céljait, azonosuljanak vele? A célok megvalósításához szükséges legfontosabb feladatok egyértelmű megfogalmazása Önállóság, vezetői felhatalmazás, hatáskörök pontos meghatározása és működtetése Kommunikáció, információáramlás a munkatársak és a vezetés között A biztonságos és egészséges munkafeltételek biztosítása Személyre szabott feladatok Konfliktusok kezelése A célok megvalósulása a napi munkában Összesen
Max. Módszerek, szempontok pont
Adott Eredmény pont
5
Pedagógus kérdőív
20
Dokumentumelemzés, pedagógus kérdőív Éves munkaterv (nevelőtestületi, munkaközösségi)
10
Pedagógus kérdőív
10
Pedagógus kérdőív, alkalmazotti interjú
5
Pedagógus kérdőív
10 10
Kérdőív, alkalmazotti interjú Alkalmazotti interjú
20
Kérdőív
90
Stratégia (Pedagógiai program) Részterületek Az iskola oktatási stratégiája egyértelmű, jól megfogalmazott, megfelel a partnerek elvárásainak
Max. Módszerek, szempontok pont 25
Adott Eredmények pont
Dokumentumelemzés PP és kérdőívek
27
Az iskola nevelési stratégiája egyértelmű, jól megfogalmazott, megfelel a partnerek elvárásainak A helyi tanterv összhangja e célokkal A PP rendszeres felülvizsgálata Összesen
25 20
Dokumentumelemzés és kérdőívek PP Szülők írásbeli véleménye a PP tervezetéről Dokumentumelemzés Célok és tantervek összehasonlítása
10 80
Forrásgazdálkodás Részterületek Szakos ellátottság A feladatok egyenletes elosztása
Max. Módszerek, szempontok pont 10 Dokumentumelemzés, adatelemzés 5 Dokumentumelemzés, adatelemzés (Túlmunka)
A képzettségek kihasználása A képzettségek bővítése, korszerűsítése
10 10
Dokumentumelemzés, adatelemzés Dokumentumelemzés
Egyéb tevékenység
5
Dokumentumelemzés
Az anyagi erőforrásokat a célokkal összhangban használjáke fel?
10
Dokumentumelemzés
Egyéb források bevonása
5
(Tervezett és szükséges továbbképzések) (Állandó megbízatások) (Költségvetés, pályázatok témája, beszerzések vizsgálata)
Dokumentumelemzés (A pályázatok száma, összege, egyéb bevételek, alapítványi támogatás)
Dokumentumelemzés, adatelemzés
Az iskolai infrastruktúra kihasználása
5
Az infrastruktúra és az eszközök állagmegóvása, karbantartása, fejlesztése
10
(A szaktantermekben megtartott órák száma, a könyvtárat használó tanulók száma, a számítástechnika termek tanórán kívüli használata stb.)
Dokumentumelemzés (Beszerzések és felújítások elemzése)
28
Adott pont
Az oktatástechnikai eszközök mennyisége és minősége Az oktatástechnikai eszközök kihasználtsága Összesen
10
Elemzés: a kötelező felszerelési és eszközjegyzékhez hasonlítva Adatgyűjtés a munkaközösség-vezetőktől; kérdőív
10
Tanári önértékelés
90
Értékteremtő pedagógiai folyamatok Max. Részterületek Módszerek, szempontok pont Kérdőív A nevelés színterei megfelelőek-e 20 A nevelés-oktatás helyi szabályozottsága
20
Adott Eredmények pont
Dokumentumelemzés, kérdőív (Léteznek-e a szabályzatok, és ismerik-e ezeket?)
Dokumentumelemzés, adatelemzés, kérdőív Felzárkóztatás, tehetséggondozás
20
Tanulók értékelési rendszere, vizsgarendszer
20
Tanulásvezetés, pályaválasztás
20
(Szakkörök, korrepetálások száma, a résztvevők száma, versenyzők aránya, egyéni foglalkozások vannak-e, van-e szervezett rendszeres felzárkóztatás?)
Dokumentumelemzés, adatelemzés, kérdőív Megfelelően szabályozott-e a PP-ben, az értékelés a célok irányába hat-e? Dokumentumelemzés, kérdőívek A fakultációkat hányan választják, hányan adják le, végül kik felvételiznek belőle? A pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatás rendszeressége, hatékonysága. A nyílt napokra elengedjük-e a tanulókat? Pályaválasztási felelős hatékonyan működik-e?
29
Személyes problémák kezelése, gyermek- és ifjúságvédelem
20
Differenciált foglalkoztatás
20
Összesen
140
Adatelemzés, interjú a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, kérdőív Van-e felelőse a gyermek és ifjúságvédelemnek, működik-e? Nevelési problémák miatt távozók száma. Nevelési tanácsadó igénybe vétele. Dokumentumelemzés, kérdőív, tanári önértékelés Megvannak-e a lehetőségek: faktok, szakkörök száma, képességek szerinti nyelvi csoportok, osztályok profilja. Csoporton belüli differenciálás.
Munkatársak elégedettsége Részterületek Munkahelyi légkör Munkafeltételek Technikai háttér Értékelés Visszajelzés és elismerés Egyéb elismerés (szülők, diákok, társadalom) Személyes karrier, szakmai segítség Összesen
Max. Módszerek, szempontok pont 20 Kérdőívek 20 Kérdőívek 20
Kérdőívek
20
Kérdőívek
10
Kérdőívek
Adott Eredmények pont
90
Felhasználók, megrendelők elégedettsége Max. Részterületek Módszerek, szempontok pont Kommunikáció a partnerekkel, 30 Kérdőívek tájékoztatás Szerződéses feltételek
Adott Eredmények pont
30
Oktatás Nevelés, fegyelmezettség Felzárkóztatás Tehetséggondozás Biztonság Körülmények, felszereltség A tanulók értékelése Tanórán kívüli programok Az osztályok profilkínálata Általános elégedettség az iskola munkájával A partnerek panaszainak kezelési módja Összesen
20 20 10 10 10 10 20 10 10
Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek Kérdőívek
30
Kérdőívek
20
Kérdőívek
200
Társadalmi hatás Részterületek Az iskolán túlra nyúló rendezvények Megjelenés a médiumokban Pedagógusok, diákok iskolán kívüli szakmai, társadalmi munkája Tanítási gyakorlatok felsőoktatási hallgatóknak Összesen: Az eredmények Részterületek
Max. Módszerek, szempontok pont
Adott Eredmények pont
20
Dokumentumelemzés
15
Kérdőív, dokumentumelemzés Dokumentumelemzés, interjú (Részvétel szakmai, társadalmi szervezetekben, szaktanácsadói, szakértői, érettségi elnöki feladatok, publikációk.)
20 5
Dokumentumelemzés
60 Max. Módszerek, szempontok
Adott Eredmények 31
Tanulmányi átlag A nyelvvizsgák aránya Továbbtanulási mutatók Tanulmányi versenyek eredményei Sport és művészeti versenyek Lemorzsolódási ráta (%) Érettségi eredmények átlaga Országos mérés. értékelés eredménye Neveltségi szint Összesen
pont 10 Adatgyűjtés és elemzés 10 Adatgyűjtés és elemzés 30 Adatgyűjtés és elemzés
pont
20
Adatgyűjtés és elemzés
10 10 20
Adatgyűjtés és elemzés Dokumentumelemzés Adatgyűjtés és elemzés
20
Elemzés
20
Kérdőív, dokumentumelemzés (hiányzások, fegyelmi ügyek, dicséretek, magatartás, szorgalom)
150
32
