MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1 Intézmény neve: Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézmény címe: 4027 Debrecen,

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

1

Intézmény neve: Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézmény címe: 4027 Debrecen, Sinai Miklós u. 6. OM azonosító: 031096 Készítette: Gyarmatiné Piránszki Nóra igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2010. április 28. Intézményi szülői közösség jóváhagyásának dátuma: 2010. május 03. DÖK jóváhagyásának dátuma: 2010.május 03. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2010. május 07. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2014.

2


A VÉNKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA , ÓVODA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY intézményi minőségirányítási programját az intézményben működő közösségek véleményezték, és a nevelőtestület, valamint az alkalmazotti közösség elfogadta.

Debrecen, 2010. május 03.

P.H. Gyarmatiné Piránszki Nóra az intézmény igazgatója

HITELESÍTÉS

Jelen intézményi minőségirányítási programot Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő független szakértővel véleményeztette és megtárgyalta.

A fenntartó nevében a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ……………… iktatószámon nyilvántartott és a …………………… számú határozattal jóváhagyott intézményi minőségirányítási programot hitelesítem.

Debrecen, 2010 …..........................................

………………………………


3

Tartalom

1. A minőségfejlesztési programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése 2. Az Intézmény bemutatása 3. A minőségfejlesztési program célja, tartalmi követelményei 3.1. A Minőségfejlesztési program módosítása 3.2.A minőségfejlesztési program nyilvánossága 3.3.A minőségfejlesztési program végrehajtásának éves értékelése 3.4.A minőségfejlesztési program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata 4. A minőségpolitika 4.1. Minőségpolitikai nyilatkozat 4.2. A fenntartó elvárásai 4.3. Minőségcélok 5. Minőségfejlesztési rendszer 5.1. A minőségfejlesztés célja 5.2. A minőségfejlesztés eszközei 5.3. A partnerkapcsolatok irányítása 5.4. Kommunikáció a partnerekkel 5.4.1. Panaszkezelés a tanulók és a szülők körében 5.5. Az Intézmény honlapja 6. Az Intézmény működési folyamata 6.1. Vezetési feladatok 6.1.1. A jogszerű működés biztosítása 6.2. Tervezési feladatok 6.3. Vezetői ellenőrzés 6.4. Mérési feladatok 6.4.1. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok 6.4.2. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok 6.4.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok 6.4.4. Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok 6.4.5. A tanulóközösségek tevékenységének mérése 6.4.6. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése 6.5. Értékelési feladatok 6.5.1. A költségvetési terv és beszámoló értékelése 6.5.2. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése 6.5.3. Az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése 6.5.4. A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése 6.5.5. A tanulóközösségek tevékenységének értékelése 6.5.6. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése 6.5.7 Az országos mérés értékelés eredményeinek értékelése 6.5.8. Intézkedések 6.5.9.Intézkedési terv az országos kompetenciamérésre 6.5.9.1.Eljárásrend 6.5.9.2. Szülők tájékoztatása 7. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 7.1. Munkatársak felvétele 7.2. Új munkatársak mentorálása 7.3. A teljesítményértékelés 7.3.1. A teljesítményvizsgálat célja, jellege


4

7.3.2. Az értékelés tárgya, módszerei, menete 7.3.2.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői 7.3.2.2. A vizsgálandó területek 8. A teljes körű intézményi önértékelés 8.1. Az intézményi önértékelés célja 8.2. Az intézményi önértékelés feladata 8.3. Az intézményi önértékelés periódusa 8.4. Az intézményi önértékelés területei Mellékletek -

1. számú: Ellenőrzési terv 2. számú: Partnerazonosítás szabályzata és Partnerlista 3. számú: Irányított önértékelés szabályzata 4. számú: Partneri igényfelmérés szabályzata 5. számú. Teljesítményértékelés szabályzata 6. számú: Óra/Foglalkozás megfigyelési lap 7. számú: Önértékelő lap 8. számú: Társ és Vezetői Értékelő lap 9. számú: Véleménykérő lap 10. számú: Értékelési pontszámösszesítő lap 11. számú: Minősítő lap 12. számú: Nem pedagógusok „Önértékelő lap 13. számú: Nem pedagógusok: Társ és Vezetői Értékelő lap 14. számú: Nem pedagógusok Értékelési pontszámösszesítő lap 15. számú Nem pedagógusok Minősítő lap 16. számú: Éves munka tervezése 17. számú. Tanulói teljesítmény „Egyéni lap” 18. számú: Intézményi fejlesztési tervek (alsó, felső, pedagógus) 19. számú: Gyakornoki szabályzat 20. számú: Fejlesztési terv a kompetenciamérés eredményeinek javítására 21. számú: A pedagógus munkatársak felvételének szabályzata 1. számú függelék (Értékelési felelős) 2. számú függelék (Értékelési team tag)


5

1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség Az iskolai autonómia növekedésével jobb, újszerűbb helyzetbe kerültek az iskolák, ami nagyobb, szélesebb lehetőséget, de ugyanakkor óriási felelősséget jelent. Egy intézménynek meg kell tudni határozni egyedi sajátosságaikat, céljaikat, értékeiket, elveiket és folyamatosan biztosítaniuk kell, hogy az adott területen minőséget produkálnak. Az az intézmény ugyanis, amely önálló arculattal tud megjelenni a közoktatási rendszerben eredményeket, teljesítményeket tud felmutatni – azt jobban megismeri környezete. A minőség az iskola létének alapkérdése, melynek biztosítása az intézményvezető felelőssége. A jobb minőség keresettebb lesz, hiszen a szabad iskolaválasztás lehetőségével igazi piaci mechanizmus kerül be az oktatásba, ezért is fontos a minőség megfogalmazása, folyamatos biztosítása a minőség tartalmának fejlesztése. A minőségnek jelen kell lennie az iskolaépületen belül és kívül, az oktató-nevelő munkában, az eredményekben, az emberi kapcsolatokban és ezeket (ezekben) nem elegendő egyszer teljesíteni, a színvonalas teljesítményt folyamatosan garantálni kell. Ennek érdekében 2001 szeptemberében elindítottuk a COMENIUS 2000 Intézményi I. modell bevezetését. A modell kiépítése során tapasztaltakat, a partnerközpontú működés fenntartása során folyamatosan hasznosítottuk, hasznosítjuk. Az IMIP kidolgozásával, rendszeres átdolgozásaival, aktualizálásával, erőforrásaink teljes kihasználása mellett, folyamatos munkával törekszünk arra, hogy a lehető legjobban megfeleljünk az elvárásoknak, a törvényesség betartása mellett. 2. Intézmény bemutatása Az anyaiskola A Vénkerti Általános Iskola 1976-ban nyitotta meg kapuit egy új, még épülő lakótelep központi helyén. Még ma is irigylésre méltó feltételekkel, tantermek, szaktantermek nagyméretű tornaterem, tanuszoda, több kisebb-nagyobb udvar, könyvtár, majd a később kialakított tornaszoba, balett terem, művészeti oktatást segítő felszerelt műhelyek, informatikai szaktantermek, multimédiás szaktanterem, nyelvi labor várja a pedagógust, tanulót. Az 1999/2000-es tanévben az Önkormányzat jóváhagyásával az iskola neve és működése megváltozott. Felvettük a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet, amely egy épületegységben két alapfokú oktatási intézmény működését jelenti. Megmaradt a 8 osztályos általános iskolai és létrejött egy 12 évfolyamos művészeti oktatás. Az általános iskolai képzés keretében emelt szinten tanulják az angol nyelvet és a testnevelést, magasabb óraszámban ismerkednek diákjaink az informatika tantárgy tananyagával. Második idegen nyelvként 4. osztálytól franciát, alsó tagozaton képességfejlesztést, felső tagozaton tanulásmódszertant választhatnak tanulóink. Három művészeti ágban folyik a munka a következő művészeti ágakban és tanszakokon: Táncművészeti ág: balett, néptánc tanszak Képző- és iparművészeti ág: képzőművészet: festészet, grafika tanszak iparművészet: bőrműves, kerámia, kézműves, textilműves, fatárgykészítő, tűzzománckészítő tanszak Színművészeti-bábművészeti ág: színjáték tanszak. 2008-tól önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, mely 12 önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodási feladatait látja el. A tagintézmény A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Óvoda óvodája Kismacson, iskolája Nagymacson található. Intézményegységeink Kismacs, Nagymacs vonzáskörzetéből és a környező tanyavi-


6

lágból fogadják az óvodáskorú és tanköteles gyerekeket. Óvodánk két vegyes csoporttal működik, iskolánk 8 évfolyamos. Óvodánk 1978-ban épült Debrecen - Kismacs településen, természetes, szabad környezetben. A két csoportos, 50 gyermek fogadását biztosító, optimális elhelyezkedésű óvodában családias légkörben történik a gyermekek nevelése, fejlesztése. A gyerekek szállítása Nagymacsról és a környező településrészekről szerződéses autóbusszal történik, a családok számára költségmentesen. Az óvoda melegítőkonyhával rendelkezik. Az iskola Debrecen várostól 15 km-re, ÉNy-ra, Nagymacson helyezkedik el. Külterületi "kastélyiskola", mely az 1850 és 1895 között épült Steinfeld - kastélyban működik. Az épület és környéke (2 ha-os park) rengeteget veszített egykori patinás voltából. Falai között 1947 óta folyik általános iskolai oktatás. Az iskola székhelyén kívül működő épületben melegítőkonyha és két tanterem található. 1990-től napjainkig belső és külső átalakításoknak köszönhetően sokat javultak az oktatás feltételei. 2004-ben az iskola mindkét épülete teljekörű nyílászáró cserével és homlokzat felújítással vált korszerűbbé, szebbé. Pedagógiai hitvallásunk a mindennapokban a gyermekközpontú szemléletben, a tanulók személyiségfejlődésében, a differenciált képességfejlesztésben a kreativitás, az egyéni hajlamok, képességek sokirányú fejlesztésében, a tehetséges gyerekekkel való foglalkozásban valósul meg. Az oktatás mellett fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megfelelő nevelésben is részesüljenek. Azokat az alapvető erkölcsi normákat, morális magatartást próbáljuk erősíteni a tanulóinkban, amik ma, ebben a rohanó világban is szükségesek, mint tisztesség, becsület, felelősségvállalás. Intézményünk alapfeladata a tanítás, mely az értelmi képességek mellett magába foglalja a személyiségfejlesztést is. A nevelési feladatok érintenek minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozást, óvodai foglalkozást. Az eszközöket, eljárásokat a gyerekek életkora és egyéni jellemzőik alapján igyekszünk maghatározni, bevonva ebbe szűkebb és tágabb környezetüket is. Bízunk abban, hogy intézményi nevelésünk, oktatásunk, mindennapos feladatai, tettei, az iskola sokszínű személyiségformáló hatása, tanulóink szokásait pozitívan befolyásolják. Ha ezek a szokások pozitív személyiségjegyként épülnek jellemükbe, akkor már bennük formálódik a jövendő, remélhetőleg értékes emberi életet sejtető sorsuk. 3. A minőségfejlesztési program célja, tartalmi követelményei A Minőségfejlesztési program egységes keretbe foglalja az intézmény minőségirányítási rendszerébe tartozó tevékenységeket, és biztosítja a nevelő - oktató szolgáltatáshoz szükséges tevékenységek szabályozását. A kialakításánál figyelembe vettük a közoktatási, oktatási törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Alapja a 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény. Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmát a közoktatási törvény határozza meg: 40. § • (12) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői


7

feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. • (13) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 3.1. A Minőségfejlesztési program módosítása A Minőségfejlesztési program egyes fejezeteit a minőségbiztosítási csoport tagjai (MICS) készítik el a munkatársaik bevonásával. A teljes dokumentum összhangját a minőségirányítási csoport vezetője vizsgálja és biztosítja. A többi kapcsolódó dokumentumot az igazgató hagyja jóvá az eredeti példány címlapjának aláírásával. A Minőségfejlesztési programban és mellékleteiben leírtak módosítását minden intézményi dolgozó kezdeményezheti. A változtatást, módosítást írásban kell beadni a minőségirányítási csoport vezetőjének, és indokolni kell. A módosításnál figyelembe kell venni a kihatását a dokumentum teljes egészére. A módosító javaslatokat a minőségirányítási csoport véleményezi, és a legközelebbi vezetői értekezleten előterjesztik azokat. Az igazgató megvizsgálja a javaslatokat és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A módosításokat a minőségirányítási vezető dolgozza ki a MICS tagok közreműködésével. Minden esetben vizsgálni kell, hogy a változás közvetlenül érinti-e az IMIP tartalmát, maga után vonja-e a jogszabály szerinti véleményezési, jóváhagyási folyamatot. A Minőségfejlesztési programot a jogszabályok, illetve a fenntartó elvárásainak megváltozása esetén is módosítani kell. 3.2.A minőségfejlesztési program nyilvánossága A minőségfejlesztési programot nyilvánosságra hozzuk a szokott módon. A keletkezett adatokat az Intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint megőrizzük. A minőségfejlesztési program teljes dokumentációját hozzáférhető módon elhelyezzük - intézményvezetőnél, valamint - az intézmény honlapján - az Intézmény könyvtáraiban, - az óvodai egységvezetőnél, - a tagintézmény-vezetőnél. A minőségfejlesztési program végrehajtását évenként értékeljük és közzé tesszük.


8

3.3.A minőségfejlesztési program végrehajtásának éves értékelése Az értékelés menete, tartalma: (felelős: Minőségfejlesztési csoport vezetője) 1. A Minőségfejlesztési csoport vezetője májusban az elvégzett mérések eredményeit összeveti minőségi céljainkkal. 2. Ahol lemaradás látszik, javaslatot tesz a folyamatok javítására. 3. Intézményvezető a minőségpolitikánkban megfogalmazottak szerint értékeli az éves tevékenységet. 4. Az Országos mérés eredményeinek javítására készített intézkedési tervről beszámolót készít a Minőségfejlesztési csoport vezetője figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. 5. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 6 A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza. 3.4.A minőségfejlesztési program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minőségfejlesztési programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítjuk az Intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását. A minőségfejlesztési program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályzók a következők: - Közalkalmazotti Szabályzat, - Pedagógiai program, - Munkaköri leírások, - Éves munkaterv, - Feladatellátási terv, - FEUVE

4. A minőségpolitika

4.1. Minőségpolitikai nyilatkozat „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, hogy megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent - Györgyi Albert)

Mindez közös összefogással valósítható meg, hisszük és valljuk, hogy: „Az az embercsapat, amely közös irányt követ, és amelyet áthat az összetartozás érzése, hamarabb és könnyebben célhoz ér, mivel tagjai egymás húzóerejét kihasználva haladnak előre.”


9

4.2. A fenntartó elvárásai Ktv. 85.§ (7) szerint a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program - ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg: • a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, • a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy- kapcsolatait, • a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

Az ÖMIP általános iskolákkal kapcsolatosan megfogalmazott céljai, elvárásai

• A 4. és 6. évfolyamon elvégzett kompetencia mérés eredménye nem lehet kevesebb, mint a megyei jogú városokban mért eredmények átlaga. • Helyzetfeltáró neveltségi szintet mérünk az 1. és 5. évfolyamokon, amelyet egy évvel később megismétlünk. Ez által láthatóvá kell tenni a bekövetkező változást. Cél, hogy az iskola világa olyan értéket közvetítsen, amely biztos alapul szolgál a felnőtt világban való boldoguláshoz. • A pedagógusképzésben és továbbképzésben előtérbe helyezzük a módszertani, illetve a mérés-értékeléssel kapcsolatos kompetenciák erősítését. • Elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók számára szorgalmazzuk az iskolaotthonos oktatási és nevelési forma kialakítását az 1-4. évfolyamokon. Ugyanakkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők gyermekeik számára a napközis foglalkozási formát is választhassák. • A részképesség-kieséssel küzdő gyermekek gondozását, az általános iskolákban oldjuk meg önálló képességfejlesztő pedagógusok közreműködésével. Biztosítjuk, hogy a gyermekek, tanulók igényeinek megfelelő számú fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkező pedagógus lássa el feladatát a nevelési, oktatási intézményekben. Fontosnak tarjuk, hogy ebben a feladatvégzésben az egész nevelőtestület, tantestület tájékozott és együttműködő legyen. • Biztosítjuk a tanulók logopédiai ellátásának, gyógytestnevelésben való részvételének személyi és tárgyi feltételeit. • A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében törekedni kell arra, hogy integrációt az esélyteremtés jegyében valósítsuk meg a közoktatási intézményeinkben, úgy, hogy ahhoz adottak legyenek a személyi és tárgyi feltételek. • Biztosítjuk 1-8. valamint 9-12. évfolyamokon a sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatását, szakiskolai képzését. • A kötelező óraszám emelésével bekövetkező létszámváltozás miatt az intézményvezetőknek szükséges a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását újragondolni. • A pedagógusok IMIP-ben rögzített értékelésének elvégzése, az értékelési adatok figyelembe vétele a döntésnél. • Az együttműködési megállapodást fenntartjuk a Debreceni Egyetemmel és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával a pedagógusjelöltek intézményeinkben történő gyakorlati képzéséhez.


10

Intézményünkre megfogalmazott célok, feladatok: • az iskola, mint pedagógiai szellemű műhely továbbra is magas színvonalon lássa el az alapfokú művészetoktatást, • az eredményes tehetséggondozó tevékenységnek köszönhetően a tanulók szerepeljenek sikeresen az országos megyei és városi tanulmányi versenyeken, • az intézményben továbbra is legyen biztosított az integráció lehetősége. Az ÖMIP –IMIP kapcsolata Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. A kapcsolat kétirányú: • Az önkormányzat minőségirányítási programja határozta meg számunkra azokat a főbb minőség-célkitűzéseket, melyeket az intézményünk minőségirányítási programjának meghatározásakor figyelembe vettünk. • Az Intézmény minőségirányítási programja a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése, továbbá az intézményünk országos mérése értékelése során elért eredmények alapján a fenntartó áttekinti minőségirányítási programját, és az új helyzetnek megfelelő célokat, követelményeket fogalmazhat meg intézményünk számára.

4.3. Minőségcélok Fő célunk: a gyerekek testi, lelki-szociális és szellemi fejlesztése, az egyén küldetése felé. Amikor, mint legtávolabbi célt az önmegvalósítás igényének kialakítását célozzuk meg, természetesen az oda vezető út alapjairól, lépcsőfokairól sem feledkezünk meg. Ennek megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a személyiség sokoldalú fejlesztését; az alapvető készségek és képességek, kulcskompetenciák biztos kialakítását; a cselekedtetve tanulást; a tanulás tanítását; egyéni különbségeket figyelembe vevő differenciált képességfejlesztést.

Az intézmény minőségcéljai Minőségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idő

Oktatás minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok Az oktatás olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak.

- A helyzetfelmérések kedvező alakulása, elégedettségi szint növelése, - A kérdőíveken, felméréseken szereplő igények és a valós helyzet köze-

- Helyzetfelmérés alkalmazása, - Írásbeli felmérések, - Kérdőívek.

Az oktatás szervezés során - a fenntartói elvárások szem előtt tartása, - igényfelmérés a tanulók, illetve a szülők körében stb.

- Választható tantárgyakra, szakkörökre való jelentkezés jogszabályban meghatározott határideje, - Nagyobb volumenű változtatások

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Az oktatás színvonala emelkedjen, csökkenjen a bukások száma. Az oktatás során a gyermekek alapkészségei javuljanak.

A nyelvoktatás színvonalának emelése, és a nyelvválasztás lehetőségének biztosítása.

A továbbtanulási esélyek növelése.

ledése. Felzárkóztató foglalkozással a gyengébb tanulók eredményeinek növelése. - A kompetencia mérés eredményei javuló tendenciát mutassanak. Csökkenjen az 1. szinten és alatta lévő tanulók száma - A tanterv szerint oktatott nyelvek számának megtartása, - A szakkör, illetve egyéb tanórán kívüli foglalkozás keretében további 1 nyelv, tanulási lehetőségének biztosítása, Nyelvismerettel kapcsolatos versenyeken, tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Emelt szintű képzéseken részt vevők 10 %-a tegyen nyelv-vizsgát. A továbbtanulásra jelentkezett és felvételt nyert tanulók száma és aránya.

Magas színvonalú alapfokú művészetoktatást biztosítása

Az országos tanulmányi versenyeken, egyéb versenyeken elért jó eredmény

Bekapcsolódás a városi tehetséggondozó programba s ennek köszönhetően a tanulók szerepeljenek sikeresen tanulmányi versenyeken. Az óvodai intézményegységben legyen biztosított az integráció lehetősége.

- A tanulmányi versenyeken, egyéb versenyeken elért jó eredmény - Sikeres felvételi a tehetséggondozó osztályokba.

11 esetében 3 év. - folyamatos.

Felzárkóztató foglalkozás megszerezése.

- Korrepetálás órák biztosítása.

- Az alapkészségek elsajátításához új korszerű módszerek megkeresése, - Az alapkészségek elsajátításában problémás gyermekek kiszűrése. - Igényfelmérés a tanulni kívánt nyelvekről, - Igényfelmérés a tanórán kívüli foglalkozás keretében oktatandó nyelvekre vonatkozó igényekről.

- Korszerű oktatási eszközök alkalmazása - A gyengébb alapkészségű gyermekekre fokozott figyelem fordítás.

- 2 éven belül.

- A nyelvoktatás megszervezése, képzett pedagógusokkal, - A tanórán kívüli oktatások megszervezése, - Idegen-nyelv tanulmányi versenyeken való részvétel.

- Folyamatos.

- Felvételi előkészítő oktatások megszervezése igény szerint.

- folyamatos.

- Tanulói létszám megtartása - Pedagógusok módszertani kultúrájának növelése. Fejlesztő foglalkozások tartása a kidolgozott tantervek alapján.

- folyamatos.

Továbbtanulási szándék felmérés, - Felvételire előkészítő oktatásra való igény felmérés. Pályázatfigyelés, versenyeztetés

Pályázatfigyelés, versenyeztetés

Nő a gyermeklétszám az óvodában

- folyamatos.

Nevelési 2010 program kidolgozása az SNI gyerekekre. - Óvodapedagógusok felkészítése

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok Minőségcél Növekvő képzettségű pedagógus mun-

Sikerkritérium Teljesített továbbképzési program és

Indikátor - Javuló szakos ellátottság,

Feladat Továbbképzési lehetőségek biztosí-

Idő - 2 éven belül.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM kaerő biztosítása.

beiskolázási terv.

Az oktatásban alkalmazott módszertanok sokszínűsége.

- Különféle módszertan hatékony alkalmazása különösen a nehézséget jelentő alapkészségek oktatásánál, fejlesztésénél, - A pedagógusok módszertan választásának változása, - A módszertanról történő beszámolók, ismertetők a kollégák között. - Több sikeresen kezelt probléma, - Kevesebb gyermekre kiszabott fegyelmi intézkedés.

A pedagógusok problémakezelő és megoldó készségének javítása.

Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése.

- Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a tanulói viselkedéssel kapcsolatban.

Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése.

- Az intézmény népszerűségének növekedése.

12

- A többdiplomások arányának emelkedése. - Módszertani képzéseken való részvétel, Módszertannal kapcsolatos megbeszélésen, tájékoztatón való részvétel.

tása.

- Minél több pedagógus módszertani képzése, - A tapasztalatok megbeszélése szervezett formában.

- Folyamatos.

- Megfelelő tájékoztatás és folyamatos nevelő munka.

Pedagógusok képzése, - Megfelelő programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - A nevelők egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén.

- Folyamatos.

Népszerűsítést szolgáló rendezvények szervezése, - versenyeken

- Folyamatos.

- A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézmény tanulóinak viselkedésére vonatkozóan. - Sikeres rendezvények szervezése, - A versenyeken való eredményes részvétel.

- Folyamatos.

Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Minőségcél Az intézményi szabályozottság megteremtése (működési, szakmai és gazdálkodási területen is).

Sikerkritérium - Az intézmény működése szabályozottan történik, - Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelősségüket.

Indikátor - A hiányzó szabályzatok száma, - A felülvizsgálandó szabályzatok száma, - A feladatát pontosan nem ismerő dolgozók száma.

Feladat - A meglévő szabályok felülvizsgálata, - A hiányzó szabályzatok listájának összeállítása, - A szabályzatok elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, - A szabályzatok megfogalmazása.

Idő - 2 éven belül.

Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása.

- Több elégedett partner, - Az igényekhez jobban igazodó intézményi működés, szervezés. - Évente megvalósuló diákcsere program,

- Partnerek száma, - Nyilvános fórumok száma.

- A partnerekkel való kapcsolattartás, - A partnerkapcsolatok bővítése.

- folyamatos.

- Cserekapcsolatok száma, - A nemzetközi

- A meglévő kapcsolatok ápolása, - Új nemzetközi

- folyamatos.

Nemzetközi kapcsolatok kiépítése, bővítése.


13

- Nemzetközi kapcsolatokból származó eszközökkel való gazdagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök). A rendszeres könyvtárhasználók számának növekedése, - A könyvtári dokumentumok oktatási célra való hasznosíthatóságának javulása.

programokra jelentkezők száma.

kapcsolatok keresése.

- Könyvtári könyvek száma, - Programok dbszáma, - Könyvtárlátogatók száma, - 1 könyvtárlátogatóra jutó kölcsönzött könyvek száma.

Az informatikai háttér fejlesztése.

Informatikával érintkező, foglalkozók arányának emelkedése, - Megfelelő géppark rendelkezésre állása az oktatáshoz.

Számítógépes oktatásban résztvevők arányának emelkedése, - Számítógép hálózat minőségi és mennyiségi szintje.

- A könyvtár dokumentum állományának felmérése, - A könyvtár fejlesztésére vonatozó források felkutatása, - A könyvtár dokumentumállományán ak bővítése, - A könyvtár megismertetése, népszerűsítése. - A számítógéphasználat rendjének meghatározása, - A számítógép-park fejlesztése, az avult gépek cseréje.

Igényes szabadidős tevékenységek megszervezése, biztosítása.

- A partnerektől érkezett észrevételekben az elégedettség növekedése a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban. - Az intézmény megjelenése a nyilvánosság előtt, - Széleskörű információ biztosítása az intézmény gyermekei számára.

- Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos felmérések, - Versenyeken való részvétel száma.

- Felmérések megszervezése, kiértékelése, - Szabadidős tevékenység szervezés.

- folyamatos.

- Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában, - A gyermekek tájékoztatásai.

- A média eszközök igénybevétele, - A gyermekek tájékoztatása szóban és írásban, - Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala.

- Folyamatos.

A könyvtár fejlesztése.

Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása.

- folyamatos.

- folyamatos.

5. A minőségirányítási rendszer Az Intézmény a Közoktatásról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki, és működtet. Az intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja stratégiájának és folyamatszabályozásainak egységes értelmezését. • meghatároztuk, hogy milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási rendszerben a velünk szemben támasztott követelmények elérése érdekében • meghatároztuk a folyamatokat és alapvető funkciójuk szerint besoroltuk őket, hogy vezetés, tervezés, mérés, ellenőrzés, értékelés-e • folyamatosan gondoskodunk arról, hogy rendelkezésre álljanak azok az erőforrások és információforrások, amelyek a folyamatok működéséhez, a kitűzött célok eléréséhez szükségesek,


14

• figyelemmel kísérjük, mérjük és elemezzük e folyamatokat és alkalmazzuk azokat a tevékenységeket, amelyek a tervezett eredmények elérése és a folyamatok folyamatos fejlesztése érdekében szükségesek

5.1. A minőségfejlesztés célja A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az Intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja. Ehhez szükséges a külső és belső partnereink igényeit minél magasabb szinten történő megismerése. Törekszünk az egyéni és az intézményi célok összehangolására, partnereink elégedettségére. Ennek érdekében az intézményünk a partneri elégedettség mérése folyamán nyert információkat felhasználja az iskolai oktatásnevelés minőségének, illetve a minőségirányítási rendszer javítása érdekében.

5.2. A minőségfejlesztés eszközei Az Intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelésünk: − feltárja az intézmény erős és gyenge pontjait − javítja a nevelő-oktató munkánk hatékonyságát − segít kijelölni a fejlesztési területeket − megmutatja a továbbfejlődés irányát Önértékelés keretében az Intézmény - azonosítja partnereit, - folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, - folyamatosan méri a partnerek elégedettségét.

5.3. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését.

5.4. Kommunikáció a partnerekkel Az iskola társadalmi környezete Iskolánk körzeti beiskolázási feladatai mellett a szülők, illetve a gyerekek választása alapján fogad gyerekeket a város legkülönbözőbb pontjairól. Így gyermekeink családi háttere heterogén. Alacsony, ill. magas státuszú családok állnak gyermekeink mögött. A társadalom minden rétegét, csoportját leképezik tanulóink. Ez magában adja a feladatot is a gyerekek szocializációja érdekében. Komoly nevelési feladatunk a hátrányok csökkentése.


15

Kommunikáció a belső partnerekkel A családok többsége elfogadó, támogató együttműködő az iskolával, óvodával. Sokszor erőn felül is biztosítják a gyerek iskoláztatásának feltételeit. Rendszeresen tájékozódnak gyerekeik iskolai munkájáról, partnerként állnak mellettünk a nevelésben. Eljárnak az iskolai, óvodai rendezvényekre, javaslataikkal, ötleteikkel segítik munkánkat. Nagyon fontos, hogy kommunikálni tudjunk a családokkal, hogy bizalommal legyenek az intézmény iránt, hogy megértessük és elhitessük velük, hogy nevelésünk csak velük együtt lehet eredményes. Sajnos az utóbbi időben jelentősen romlott a családjaink anyagi helyzete. Napról-napra nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. A szülő, a gyermek, a tanuló, pedagógus együttműködés javítása csak akkor lehet sikeres, ha rendszerszemléletben tudunk gondolkozni. Ez annak a felismerését jelenti, hogy bármelyik résztvevő csak akkor lehet sikeres, ha számol a többiek igényeivel és együttműködésre törekszik, mert mind a siker- mind a kudarcélmény, a jó és a rossz hangulat azonnal szétterjed és erősíti önmagát. Minél nagyobb létszámú egy iskola annál nagyobb a veszélye az elidegenedésnek, a közösség feldarabolódásának és annak, hogy a fent említett folyamatok rejtetté és, ezáltal ellenőrizhetetlenné, legrosszabb esetben pedig negatív irányúvá válnak. Elsődleges feladat a hatékony információáramlás feltételeinek megteremtése a nevelőtestületen belül, a gyerekek között, valamint az iskola, az óvoda és a szülők között. (Iskolarádió, faliújságok, külső faliújság a két épület között várakozó szülőknek, hatékony üzenő rendszer, iskolaújság.) A másik központi kérdés a hatékony problémakezelés kidolgozása, érdekképviseletek, iskolai döntési fórumok létrehozása, működtetése. (Pedagógus és szülői munkaközösség, közös fórumok szervezése az intézmény nevelési kérdéseiről.) Az együttműködés alapja az a tény, hogy az iskola, óvoda, szolgáltató intézmény. Ezért is fontos, hogy iskolai, óvodai rendezvényeink (előadások, ünnepélyek, bálok) nyitottak legyenek a szülők előtt. A hatékony együttműködés érdekében feltérképezzük a szülők igényeit, és ezek alapján előadásokat tartunk. A sikeres együttműködés záloga a közös élmény, egymás személyes megismerése, amit közös kirándulásokon, sportnapokon, iskolaszépítéskor, nyílt napokon alapozunk meg. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: szülői értekezlet fogadóóra egyéni konzultáció iskolai rendezvények nyílt nap közös rendezvények

16


5.4.1.Panaszkezelés a tanulók és a szülők körében Panasz

Panasz jogosságának vizsgálata. (osztályfőnök)

nem jogos

az osztályfőnök tisztázza az ügyet a panaszossal.

jogos Az osztályfőnök egyeztet az érintett felekkel.

Az egyeztetést írásban (Feljegyzés a panasz kezeléséről) rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat. A probléma megnyugtatóan lezárul. Igen Egy hét nem Amennyiben a probléma továbbra is Fennáll, a panasz jelzése az igazgatóHelyettes felé a feljegyzéssel együtt.

Egyeztetés az érintett felekkel. Az egyeztetést írásban rögzítik.

Igen Egy hét

nem Ha a probléma továbbra is fennáll, a panasz jelzése az igazgató felé.

Megállapodás a probléma megoldására, rögzítése jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv a kézi irattárba kerül.

A probléma megoldásának rögzítése feljegyzésben

17


Kapcsolattartás a beszállító és befogadó intézményekkel Intézményünk számára fontos a beszállítói kapcsolatrendszer ápolása, bővítése. A tagintézmény iskolájának közvetlen beszállítója a tagóvoda, együttműködésük napi kapcsolatot jelent a közös munkában. A hagyományoknak megfelelően az anyaiskola továbbra is a legszorosabb kapcsolatot a Sinai Miklós Utcai Óvodával tartja fenn, hiszen innen jönnek legtöbben az intézményünkbe. Kölcsönös hospitálások alkalmával tájékozódunk a hozzánk érkező óvodásokról, valamint tájékoztatjuk az óvodát volt gyerekeikről. Közös programokat szervezünk (Gergely-járás, iskolai ünnepségek látogatása, szüret), tájékoztató szülői értekezletet tartunk a beiskolázással kapcsolatban. A város többi óvodáját is felkeressük szórólapjainkkal, s invitáljuk őket a nyílt napjainkra, igény szerint szóbeli tájékoztatást tartunk. Iskolánkból "fogadó" intézmények egyre nagyobb számban jelzik vissza tanulóink szereplését, helytállását továbbtanulásuk során. Ezek a visszajelzések nagyon jól hasznosíthatók oktató - nevelő munkánk tervezésénél. Az adatok birtokában részleteire bontva dolgozzuk ki a feladatokat. Külső segítséget is igénybe veszünk szükség szerint az esetleges problémák orvoslására. Az együttműködés kétoldalúan lehetséges, miszerint a "befogadó" intézmények is figyelembe veszik az általános iskola követelményrendszerét. A leírt szándék egyik leghagyományosabb módszere az intézmények által szervezett nyílt napok, melyek hasznosak, mert összehangolják a tanuló, szülő és a mi intézményünk szakmai munkáját a "beszállító" és "fogadó" intézményekével. A partnerlistában meghatározott intézményeknél igény-, elégedettség- és elégedetlenségmérést végzünk.

Kapcsolataink más intézményekkel Intézményünk a fenntartó önkormányzattal napi kapcsolatban áll. Folyamatos az információáramlás közöttünk. A gazdálkodással kapcsolatos feladataink révén kapcsolatot tartunk fenn a hozzánk tartozó 12 részben önállóan gazdálkodó intézménnyel. Kapcsolattartásunk, munkakapcsolatunk kifogástalan. Szakmai kapcsolatot tartunk fenn: Partner Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Debreceni Egyetem, ECHA műhely Debrecen Város középfokú intézményei Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával

Feladat − − − −

Hajdú- Bihar Megyei Pedagógi- − ai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet 12 részben önálló intézmény − Apáczai Kiadóval.

−

Kapcsolattartó

az intézmény működésével Igazgató kapcsolatos feladatok Igazgató, tehetségfejlesztő kolléhallgatók fogadása gák Igazgató, általános iskolai intéztovábbtanulás ményegység-vezető helyettes esti, levelezős és nappali Általános iskolai intézményegytagozatos hallgatók gyakor- ség-vezető helyettes lati képzése továbbképzések, versenyek Általános iskolai intézményegység-vezető helyettesek, szaktanácsadók Igazgató, gazdaságvezető gazdálkodási tevékenység Bemutató fórumok

órák,

szakmai Általános iskolai intézményegység-vezető helyettes

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM A városban alapfokú művészet- − oktatási intézmények A város illetve megye általános − iskolák Városi Pedagógiai Szakszolgálat −

Ágazati kapcsolatok Terület Gyermek és Ifjúságvédelem

−

Szociálpolitika

− − − − −

Egészségügy

Közművelődés

− − − − − −

Munkaerő gazdálkodás

− − −

Sport

− − − −

Pénzügy

− − − Intézményi keztetés

ét-

− −

18

szakmai bemutatók, versenyek szakmai bemutatók, versenyek beiskolázás, képesség vizsgálat, fejlesztő foglalkozás

Feladat gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységgel összefüggő koordinációs feladatok kiegészítő családi pótlékok rendkívüli gyermekvédelmi támogatás átmeneti segélyek egészségügyi propaganda gyermek, iskolaorvos feladatok iskolafogászat munkaegészségügyi fel. baleseti ellátás kötelezőn foglalkozásokon túli közművelődési tevékenység közkönyvtári szolgáltatás rendszeres kapcsolattartás a művészeti profilú oktatási intézményekkel közösségi tér biztosítása szakképzés átképzés

városi sporthagyományok ápolása diáksporttal kapcsolatos feladatok szabadidősport területei versenyeinek szervezése pénzügyi, gazdálkodás, tervezési feladatok összefogása, az éves költségvetési javaslat összeállításához működési előirányzatok kezelése normatív állami hozzájárulások igénylése pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzések ellátása tanulók étkeztetése alkalmazottak étkeztetése

Igazgató Igazgató intézményegység-vezető h. fejlesztő ped., pedagógusok

Partner

Kapcsolattartó

Népjóléti Osztály Igazgatási Osztály Gyámhivatal, Rendőrség Gyermekjóléti szolgálat Szociális Osztály

Népjóléti Osztály, ÁNTSZ Egészségügyi és Járóbeteg Nonprofit Kft

igazgató ifjúságvédelmi felelős gazdasági ügyintéző

iskolaorvos asszisztens

Kulturális Osztály szabadidőCsokonai Színház szervező Vojtina Bábszínház Debreceni Művelődési Központ

Népjóléti Osztály Munkaügyi Központ

igazgató munkaügyi előadó

Kulturális Osztály Sportcentrum KHT

testnevelés munkaközösségvezető

Gazdálkodási Pénzügyi Osztály

Főosztály, Igazgató, gazdaságvezető

Ellenőrzési Osztály

Sodexo Magyarország Kft

gazdasági ügyintéző


19

5.5. Az Intézmény honlapja www.venkerti-debr.sulinet.hu Intézményünk a partnerkapcsolatai során kihasználja az Internet adta lehetőséget. Honlapunkat rendszeresen aktualizáljuk. A honlapon feltüntetünk minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelölt ki. Intézményünk e-mail címe révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat Intézményünk megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi.

6. Az Intézmény működési folyamata Az Intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre: - vezetési, - tervezési, - ellenőrzési, - mérési, - értékelési feladatok.

6.1. Vezetési feladatok Az intézmény vezetése biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét, a folyamat és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályzók előírásának betartásával, a minőségpolitikai célok, pedagógiai program felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az irányított önértékelés lebonyolításával. Az igazgatótanács minőség iránti elkötelezettsége a vezetési célok megvalósításának tükrében: . Az iskola szakmai autonómiájának megvalósítása. . Harmonikus iskolai légkör fenntartása, folyamatos fejlesztése. . Növekedjék az alkalmazotti elkötelezettség, jusson el minden pedagógus a foglalkozástól a szakmán, hivatáson át a pedagógiai elhivatottságig, a küldetéstudatig. . A lehetőségekhez mérten az egyén és a szervezet céljai, érdekei egybeesésére való törekvés. . Foglalkozási biztonság megteremtése, előrelátó minőségi munkával, "magas szintű szolgáltatással", az intézmény menedzselésével. . A humán erőforrásokkal való jó gazdálkodás. . A pedagógiai programban meghatározott célok eléréséhez szükséges pedagógus továbbképzések biztosítása. . Az iskola működéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. . Megtalálni a "beszállítói" és "befogadói" oldal elvárásainak összhangját, miközben a megrendelők igényeit is kielégítjük.


20

A minőség megőrzése, a minőség fejlesztése a vezetői munka teljes egészét átszövi. A vezető felelőssége, hogy a cél megfogalmazásától kezdve a tényleges iskolai munkán át az eredményekig terjedően jelen legyen a minőség az iskolában. A minőség megőrzése szempontjából fontos, az információs rendszer kiépítése, melynek szerepe, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy a „megrendelők” elégedettek-e az általunk nyújtott minőséggel, illetve a megrendelők értékítéletét is megismerjük. Az információs rendszer kiépítésében nagy szerepet játszik az intézményi munkamegosztás és szervezeti felépítés, mely azt is meghatározza, hogy ki milyen felelősséggel és hatalommal rendelkezik az információk felett, kinek van ellenőrzési, értékelési, minőségfejlesztő felelőssége.


21 DÖK, KT, Szakszervezet

Intézményvezető

Munkaközösségvezetők



Gondnok Gond-

nok Kisegítő dolgozók

Fejlesztő Pedagógus Könyvtáros Pszichológus Szabadidő szervező

tagintézmény

Tagintézmény-vezető


Intézményegység-vezető

Iskolatitkár

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Intézményegység-vezető

intézményegység

Kisegítő dolgozók

intézményegység

Általános iskola


intézményegység

Óvodai

Gazdasági egység

Belső ellenőr

Művészeti iskolai

Gazdasági vezető

Általános iskola

Tagintézmény

Gazdasági dolgozók

Ügyviteli dolgozók

Nevelőtestület

Gyermekek, tanulók

Szülők

Kisegítő dolgozók

Anyaintézmény

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 22

A gazdasági egység szervezeti felépítése: Gazdasági egység vezető intézményigazgató

Belső ellenőr

Gazdasági vezető

Gazdasági vezető helyettes

Pénzügyi csoport

Számviteli csoport

Munkaügyi csoport

-

- Főkönyvi könyvelő - Anyakönyvelő - Adó tanácsadó

- Munkaügyi előadók

-

Pénztáros Számlázó Pénztár ellenőr Pénzügyi előadók


23

6.1.1. A jogszerű működés biztosítása Az intézményvezetés feladata folyamatosan gondoskodni arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályzói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Az intézmény működését szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és különböző szintű rendeletek az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés, a Tanári létkérdések, és a Jogalkalmazás a közoktatásban. A közlönyökben az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzéteszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, vagy a közalkalmazottak jogállását érintő kérdés, úgy megismertetés céljából munkatársi értekezlet keretében a nevelőtestület elé tárja. A jogszerű működést biztosító dokumentumok: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről - Nemzeti Fejlesztési Terv, amelyről az OM közoktatás-fejlesztési stratégiát fogalmazott meg - Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) - a nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII: törvény - a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet - az egyes közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételekről szóló 2/1993. kormányrendelet - Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 285/2007. (XII. 20.) Kh. határozata - Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ME 09-33 Minőségügyi eljárása - a munkavédelemről szóló 1993. XCII. törvény - a Munkatörvénykönyvéről szóló 1992. évi XXIII. törvény - 211/2007. (VIII.7.) kormányrendelet - az államháztartás rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet Az intézményvezető a jogszabályok figyelembe vételével készíti el az oktatásirányítás stratégiai dokumentumait. Stratégiai szinten:

Operatív szinten:

Vezetői program Pedagógiai program Minőségirányítási program Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Házirend Éves munkaterv

A törvények, rendeletek az intézményi dokumentumok garantálják a jogszerű működést. Mindezek betartása és működtetése az igazgató feladata és felelőssége.


24

6.2. Tervezési feladatok A vezetési feladatok és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: - a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat, - a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszúés középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni. Az Intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, - gazdálkodással kapcsolatos tervezés, - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés A tervezési folyamatok Dokumentum

Dokumentummal kapcsolatos feladatok

A dokumentum tartalma

Határidők

A dokumentum viszonya más dokumentumhoz

A/ Szakmai tervezési feladatok A.1. Minőségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok Minőségirányítási program.

- Minőségirányítási program elkészítése, az abban foglaltak érdekében intézkedések tétele.

- Jogszabály szerint meghatározott tartalmi elemek, melyek figyelembe veszik az intézmény helyzetét.

- Felülvizsgálati időt jogszabály határozza meg, (Annál kevesebb időt is meghatározhat az intézmény).

Minőségnyilatkozat.

- A minőségirányítási program részeként kerül meghatározásra.

u.a.

Éves intézményi minőségcél meghatározása.

- Az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célok adott évre való konkrét lebontása.

- Fontos, hogy tartalmában olyan legyen, amely valóban az intézmény törekvéseit, szándékát rögzíti. A dokumentumnak tartalmaznia kell: - a konkrét célokat, - az ellátandó feladatokat, - felelősöket, - mérési eszközöket (indikátorokat), - az elérendő eredményeket (sikerkritériumokat), - határidőket.

Tanévnyitó értekezlet.

1. Alapját a következők képezik: Önkormányzati minőségirányítási program, - Helyzetfelmérések. 2. Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak. u.a.

1. Alapját a következők képezik: - Intézményi minőségirányítási program, az abban meghatározott minőségcélok, - Az előző évi minőségcélok és az elért eredmények értékelése. 2. Alapjául szolgál az adott évi minőségirányítási tevékenységeknek.


25

A.2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok Pedagógiai program.

- Felülvizsgálat a minőségirányítási program figyelembevételével.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott.

Jogszabály szerint, illetve szükség esetén.

Helyi tanterv.

- Felülvizsgálat a minőségirányítási programmal való harmonizáció szerint.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott.

Jogszabály szerint, illetve szükség szerint.

Pedagógiai éves munkatervek. (16.sz. melléklet)

- Elkészíti az intézményvezető, jóváhagyja a nevelőtestület.

Tartalma: - feladatok, - felelősök, - határidő, - egyéb.

Tanévnyitó értekezleten.

Intézmény egyéb - A szervezet vezető- - Tartalma: - A szervezet szervezeteinek je. a szervezet működési működési rendjét éves munkaterrendjét szabályozó szabályozó dovei (szülői mundokumentumban. kumentumban. kaközösség, stb.). A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok Továbbképzési program.

Továbbképzési program részletes elkészítése, felülvizsgálata.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott tartalom, a minőségirányítási célok figyelembevétele.

- 5 évenként, illetve szükség esetén (ha módosítani kell).

Éves beiskolázási terv.

- A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott tartalom, valamint az éves minőségcélok figyelembevétele.

- Évente.

1. Alapját a következők képezik: - Központi előírások, Óvodai nevelés alapprogramja - Minőségirányítási program, 2. Alapját képezi - A helyi tanterv megalkotásának, - Az oktatási, nevelési tevékenységnek. 1. Alapját képezik: - Nemzeti Alaptanterv, - pedagógiai program, 2. Alapjául szolgál: - a tanév helyi rendjének megállapításához, - a tantárgyfelosztásnak. 1. Alapját képezik: - a pedagógiai program, - a helyi tanterv, - az IMIP, - éves minőségcélok. 2. Alapjául szolgál: az intézmény egyéb szervezeteinek éves munkatervei kialakításához. 1. Alapjául szolgál: - éves munkaterv. 2. Alapjául szolgál: - az adott szervezet éves működésének.

1. Alapját képezik: - az IMIP célkitűzései, - pedagógiai program, valamint - a helyi tanterv. 2. Alapjául szolgál: - az éves beiskolázási tervnek. 1. Alapját a következők képezik: továbbképzési program, - éves minőségcélok.


26

B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok Tűzvédelmi oktatás és tevékenység tervezése. Munkavédelmi oktatás és tevékenység. Balesetvédelmi oktatás és tevékenység.

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: tűzvédelmi szabályzat szerint.

Évente, illetve a tűzvédelmi szabályzat szerint.

-


Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint. Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint.

Évente, a munkavédelmi szabályzat szerint. Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint.

-


-

C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok Költségvetési koncepció.

- Évenként költségvetési koncepció készítése.

Tartalma: - intézmény várható feladatai és annak kiadásai, - jelentős változások, és annak hatásai, - várható bevételek,

- Évente, októberben.

Költségvetési terv.

- Évenként költségvetési terv készítése szakfeladatonként, indoklással.

Tartalma: - jogszabály szerint, valamint ezen túl a helyi információs igények kielégítése, különösen a MIP-pel összefüggésben.

- Évente, januárfebruár hónapban.

Előirányzatfelhasználási ütemterv és likviditási terv.

- Évente.

- Évente, januárfebruár.

Éves beszerzési terv.

- Évente.

- Valamennyi bevétel és kiadás havi ütemezésben, legalább főbb bevétel és kiadásnemek szerinti bontásban, - Költségvetés

Gazdálkodási szabályzatok

- Évenkénti vizsgálat.

felül-

- Évente, szeptember.

1. Alapját képezi: - az előző évi költségvetés, - a várható teljesítési adatok, - várható feladatváltozások, 2. Alapjául szolgál a költségvetési tervezésnek. 1. Alapját képezi: - a költségvetési koncepció. 2. Alapjául szolgál: - az előirányzatfelhasználási ütemtervnek, valamint a likviditási tervnek. 1. Alapját képezi: - az éves költségvetési terv. 2. Alapjául szolgál: - az éves beszerzési tervnek. 1. Alapját képezi - az előirányzatfelhasználási ütemterv. 2. Alapjául szolgál: - a gazdálkodási tevékenységnek.

- Évente, legkésőbb márciusig.

D/ Ellenőrzési tevékenység tervezése Éves ellenőrzési terv.

- Ellenőrzési elkészítése.

terv

- Jogszabály szerit.

- Évente.

1. Alapját képezi: - a Belső ellenőrzési szabályzat, Alapjául szolgál: - az éves ellenőrzési tevékenységnek.


27

6.3. Vezetői ellenőrzés • Az ellenőrzés fogalma, célja Ellenőrzésen azt a vezetési funkciót értjük, amely valamennyi szervezet tevékenységének minőségi jegyeit és célszerűségét vizsgálja. Lényeges eleme az összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kell a szervezet célkitűzései, tervei alapján. A mindennapi gyakorlatban az ellenőrzés nem más, mint a pedagógiai programban meghatározott célokból adódó elvárások összevetése a tényleges helyzettel. • Az ellenőrzés célja, hogy: - a már elért eredményekből következtetéseket vonjunk le, - feltárjuk a tényeket, - keressük az okokat. Az ellenőrzéssel megakadályozhatjuk a céltévesztést, lehetőséget teremtünk a szükséges korrekciókra, a jó módszerek elterjesztésére, a valós eredmények és tetszetős látszatok megkülönböztetésére az eddigi tevékenység minősítésére, esetleg a célok, tervek megvalósítására. Az ellenőrzésre jogosultak köre: igazgató általános iskolai intézményegység-vezető helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység- vezető munkaközösség-vezető értékelő TEAM értékelési felelős Valamennyi vezető (igazgató, általános iskolai intézményegység-vezető helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység- vezető munkaközösség-vezető) általános ellenőrzési feladata a munkaköri leírásában fogalmazódik meg. Az adott tanévre vonatkozó konkrét ellenőrzési tevékenysége az éves ellenőrzési tervben realizálódik. – 1. számú melléklet: ellenőrzési terv. • A belső ellenőrzés területei, fajtái, módszerei A belső ellenőrzés területei Az iskolai belső ellenőrzésnek ki kell terjednie: a pedagógiai tevékenységre a tanügyigazgatási feladatokra a gazdálkodásra a munkáltatói feladatokra minőségfejlesztési rendszerre az egyéb területekre A pedagógiai tevékenységen belül: az intézmény pedagógiai program megvalósítására a gyerekek eltervezett irányban és ütemben történő fejlődésére a pedagógusok nevelő-oktató munkájára (tanítási órák és tanórán kívüli tevékenység) a tanulók ellenőrzése, értékelése, (a Pedagógiai Programban található) az intézményi dokumentumokra a munkafegyelemre, vezetői beszámolókra az éves munkaterv megvalósulására az intézmény soron következő feladatainak előkészítésére


28

A tanügyigazgatáson belül: naplók, anyakönyvek, bizonyítványok vezetésére, kezelésére ellenőrzők, tájékoztató füzetek ellenőrzésére tantárgyfelosztásra, órarendre statisztikákra, mulasztások alakulására beiskolázásra vizsgák megszervezésére tanév rendjére gyermekbalesetek, tanulóbalesetek jegyzőkönyveire, intézményi jegyzőkönyvekre, határozatokra, értesítésekre A gazdálkodás területén belül: a költségvetés időarányos felhasználására besorolások elkészítésére beszerzésekre szakleltárakra túlórák, helyettesítések elszámolására az eszközök nyilvántartására, karbantartására, pótlására, állagára. A munkáltatói feladatokon belül: átruházott jogkörök ellenőrzésére személyzeti munkára a munkaidő pontos betartására technikai dolgozók munkavégzésére új kollegák felvételére. Egyéb területen belül: intézmény működésével kapcsolatos dokumentumokra szabályok elkészítésére, érvényesülésének vizsgálatára munka-, tűz- és vagyonvédelemre az intézmény tisztaságára. Minőségügyi ellenőrzés Az iskola vezetése a minőségfejlesztési rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén a minőségfejlesztési vezető kérésére többször is felülvizsgálja. Mely kiterjed: partneri elégedettségre és kifogásokra (panaszok) belső ellenőrzés eredményére erőforrások helyzetére szolgáltatások hatékonyságára, megfelelősségére megelőző, helyesbítő tevékenységekre változások, változtatások szükségszerűségére korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálatára belső ellenőr munkájának értékelésére a minőségfejlesztési rendszer tökéletesítésére, szükséges változtatásokra erőforrások fejlesztésére szolgáltatások fejlesztésének ellenőrzésére. A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a minőségfejlesztési vezető feljegyzésben dokumentálja.


29

6.4. Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az Intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az iskolai, óvodai nevelő-oktató munka mérése: - a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja, - a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, - végső soron a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt. A mérési feladatok kiterjednek - az Intézmény egészére, - az Intézmény fontosabb partnereire: o Intézmény foglalkoztatottjaira, o az Intézmény tanulóira, gyermekeire, - a tanulóközösségek tevékenységére, - a pedagógus közösségre, - az Intézmény rendezvényeire, programjaira. 6.4.1. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, - az oktató és nevelő munka színvonalának méréséről, - a szakmai tevékenység méréséről, 6.4.2. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: Minden esetben a sávok figyelembe vételével - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét - tanulók által elért központi és helyi felmérők segítségével, - a tanulmányi versenyeken való részvétel eredményével, - a bukások számával, - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, - az alkalmazott oktatási módszert, - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását - a tanár-diák kapcsolatot - a tanórán kívüli foglalkozások szervezését és/vagy az azon való részvételt A mérési feladatokat évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. 6.4.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján, - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát.


30

6.4.4. Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény gyermekeire, tanulóira vonatkozó mérési feladat - óvodáskorú gyermekek iskolaérettségét, - a tanulói létszám mérése, - az 1. osztályosok szintfelmérése (alapkészségek), - a tanulmányi eredmény mérése - tanulmányi átlagokkal: - személyi tanulmányi átlag, - osztályonkénti tanulmányi átlag, - iskolai tanulmányi átlag; - diagnosztizáló mérés (2-8. évfolyamon a tanév elején) a nem belépő tárgyakból, - témazáró dolgozatokkal, - év végi teljesítménymérő évfolyam- felmérésekkel (1-8. évfolyamokon, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból) - országos képesség és készség felmérés kompetencia mérés, - tehetség ígéretű tanulók kiválasztása 4. évfolyamon (fenntartó) - további képesség és készség felmérésekkel (anyaiskola) - 4. 6. évfolyamon belső záróvizsgát tartunk. - 4. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból - 6. évfolyamon matematika, magyar irodalom, magyar nyelvtan tantárgyakból - A sávos oktatás beindításához 4. évfolyamon képességvizsgálatot végzünk tehetségfejlesztő szakos kollegák részvételével. - A tanulók fizikai állapotának mérése (2-8. évfolyam) - A viselkedéskultúra és közösségi magatartás mérése - 1. évfolyam: magatartási készségek, szokásrendszer, erkölcsi fogalmak - 5. évfolyam: magatartási problémák előrejelzése, szorongás - 5. évfolyam: a tanulás iránti attitűd, tanulási szokások, - 6. évfolyam: tanulás iránti attitűd, tanulási stratégia 6.4.5. A tanulóközösségek tevékenységének mérése A tanulóközösségek tevékenységének mérése során adatokat gyűjtünk: - a működő tanulóközösségek számáról, - a közösségek által szervezett tevékenységekről. 6.4.6. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése Az Intézmény rendezvényeit, programjait mérjük: - az Intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával, - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával, - a programokkal elért pozitív hatást, az iskola hírneve növelésének mértékét. Az intézményben elvégzendő mérések megnevezését, tervezett időpontját a „TESZTNAPTÁR” tartalmazza havi bontásban. (18. számú melléklet) A tanulókra vonatkozó mérések eredményeit az „EGYÉNI LAP”-on tartjuk nyilván 1-8 évfolyamig, amíg a diák tanulójogviszonya intézményünkkel meg nem szűnik. (17. számú melléklet)


31

6.5. Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az Intézményünk minőségcéljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön - a költségvetési terv és beszámolók adatai, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, - az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, - a nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése, - a tanulóközösségek tevékenysége, - a pedagógusok közösségének tevékenysége, - az iskola rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg. 6.5.1. A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv értékelésének mutatói: - a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal), - a főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása, - a legnagyobb arányt képviselő kiadás és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya. A költségvetési beszámoló értékelésének mutatói: - a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, - a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való öszszehasonlítása (adott évben, illetve évek között), - a terv és a teljesítés adatok közötti eltérések aránya, Az értékelés fontosabb szempontjai: - gazdaságosság szempontjából: - a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél, - gazdaságos üzemeltetés, - munkaerő gazdálkodás szempontjából: - állományi létszám mennyisége, - 1 fő pedagógusra jutó tanulók száma, - a szakmai tervek megvalósítása szempontjából - szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e, - szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások. 6.5.2. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott - mutatók, és - értékelési szempontok alapján végezzük. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatói: - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma, - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása, - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma, Az értékelés szempontjai: - a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az Intézmény minőségcéljainak elérését, - a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához.


32

6.5.3. Az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése Az oktató és nevelő munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelését - amennyiben lehetséges, tényszerű mutatószámok alapján, - amennyiben nem lehetséges, egyéb értékelési szempontok alapján végezzük. Az alkalmazandó mutatószámok: - a pedagógusok képzettségi szint mutatója, - a tanulók központi, és helyi felmérései eredményeinek változása, (országos kompetencia mérés, tehetségdiagnosztika) - tanulók tanulmányi átlagai, - továbbtanulásra jelentkezők aránya az egyes intézménytípusok között Az értékelés szempontjai: - A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet - A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok A vezetők esetében rendszeresen vizsgálni kell a fentieken kívül a következő területeket is: - A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala; - A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése. 6.5.4. A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végző dolgozó, - adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónőre jutó takarítandó m2), - 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végző személy. Az értékelési szempontok: - munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 6.5.5. A tanulóközösségek tevékenységének értékelése A tanulóközösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik. Alkalmazandó mutatók: - 1 tanulóközösségben résztvevő tanulók száma, - a tanulóközösségek átlaglétszáma. A tanulóközösség értékelési szempontjai: - a tanulóközösség tanulási teljesítménye, - a társas kapcsolatok milyensége, - a csoport szociális összetétele.


33

6.5.6. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Az Intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában – azokkal a mutatókkal értékelünk, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek. Az értékelés szempontjai a következők: - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények, - a rendezvények látogatottsága, - a rendezvény elérte-e a célját, - a résztvevők elégedettek voltak-e, - a költség-haszon mérleg.


34

6.5.7.Országos mérés értékelés eredményeinek értékelése START

Oktatási

és

kulturális

Országos kompetenciamérés lebonyolítása

miniszter által kiadott tanév rendje

OM mérésekért felelős intézményi koordinátor

Országos

jelentés

a

Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag)

kompetenciamérésekről

OM mérésekért felelős intézményi koordinátor, tanítók, tanárok

A kompetencia mérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?

n

Fenntartói felszólítás intézkedési terv készítésére Fenntartó

Intézkedési terv készítése Intézményvezető

Intézkedési terv megküldése a fenntartónak (3 hónapon belül) Intézményvezető

i Intézkedési terv jóváhagyása Fenntartó

Intézkedési terv végrehajtása Érintett pedagógusok

Stop

n

Intézkedési terv


35

6.5.8. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket dolgozunk ki, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitűzései és az Intézmény tényleges működése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülő szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére hívja fel a figyelmet azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján az Intézmény nem érte el a jogszabályi minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészíti. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során feltárjuk az intézkedés meghozatalához vezető helyzetet kiváltó okokat, tényezőket, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: - az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezők, körülmények, - a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések, - az intézkedés végrehajtását segítő iskolafejlesztési program akkor, ha az intézkedési terv készítésére azért került sor, mivel az országos mérési, értékelési rendszerben az Intézmény eredményei nem érték el a jogszabályban meghatározott minimum értéket. 6.5.9. Intézkedési terv az országos kompetenciamérésre 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése 2. Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OH), számítógép 3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

6.5.9.1.Eljárásrend Ssz. 1. 2.

3.

Tevékenységek/feladatok

Módszer

Határidő

Adatfeldolgozás minden tanu- Adatfeldolgozó szoftlóra vonatkozóan ver segítségével (OH) Az adatok elemzése Teljesítmények kimu3 héten belül tatása Osztályok teljesítménye Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként) A teljesítés okainak feltárása Háttértényezők vizsgálata Szakvélemények – - Tanulói képességek egyéni eredmények összevetése

Felelős Érintett tanítók, szaktanárok, intézményi koordinátor


36

- Szülők iskolázottsága Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata Egyéb okok feltárása

4.

A feltárt okok elemzése

5.

Fejlesztési terv készítése Tanulókra vonatkozóan

7.

8.

9.

Kérdőív Eredményesség, hozzáadott érték, képes- 3 héten belül ségfejlesztés, stb. - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás Összehasonlító vizs- 1 héten belül gálat a tanulói teljesítménnyel

Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Pedagógusokra vonatkozó- Alkalmazott módszean rek, feladatok, tankönyvek, motiválás, 3 héten belül tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. Egyéb területek A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala A szülők tájékoztatása a fej- Fejlesztési tervek 1 héten belül lesztési tervekről tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába A fejlesztési tervek megküldése Iktatott anyag 1 héten belül a fenntartónak /dokumentálás

Érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, intézményi koordinátor

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok

Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezetők

osztályfőnökök

intézményvezető

A fenntartó által jóváhagyott Beépítése az éves A jóváhagyást igazgató, intézkedési terv végrehajtása iskolai munkatervbe követően érintett pedagógusok azonnal

6.5.9.2. Szülők tájékoztatása Az országos kompetenciamérés eredményeinek feldolgozását követően (honlap, szülői értekezlet, stb.)


37

7. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás Az emberi erőforrásokról való gazdálkodás a biztonságos működés egyik alapfeltétele. Szükséges kidolgozni a munkatársak felvételének, mentorálásának, valamint a pedagógusok és nem pedagógusok teljesítményének értékelésérnek rendszerét. 7.1. Munkatársak felvétele A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a munkaköri leírásokban meghatároztuk, hogy mely munkakör betöltéséhez milyen iskolai végzettséggel és/vagy gyakorlati tapasztalattal, esetleg minősítéssel kell rendelkeznie a dolgozónak. Ezt abban az esetben is alapul veszszük, ha nálunk nem főállású dolgozót alkalmazzuk szolgáltatásunk megvalósítására, pl. helyettesítőként, szerződéses viszonyban, vagy óraadóként. Az új dolgozó kiválasztását az igazgató – az igazgatótanács véleményének kikérésével – végzi a „Pedagógus munkatársak felvételének szabályzata"”alapján. 7.2. Új munkatársak mentorálása A kiválasztott új dolgozó betanításáról is gondoskodunk. Az újonnan belépő pályakezdő pedagógusok mentorálását és értékelését a 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet értelmében a Gyakornoki szabályzat írja le. A nem pályakezdők betanítását „Pedagógus munkatársak felvételének szabályzatában meghatározott folyamatábra alapján végezzük. Az új munkatársakat munkába lépésüket megelőzően minőségirányítási és munkavédelmi oktatásban részesítjük. Ekkor kapnak részletes tájékoztatást az intézmény feladatairól, a működésünk, minőségirányítási rendszerünk alapelveiről és összefüggéseiről. 7. 3. Teljesítményértékelés 7.3.1. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy – mintegy hidat képezve az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az intézményben dolgozó egyes pedagógusok, és egyéb munkatársak munkateljesítménye között – hozzájáruljon a munka színvonalának emeléséhez. Láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről, teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 40.§ (1) bekezdése alapján a törvény által előírt kötelező esetekben a közalkalmazottakat minősítjük. A minősítés során a 40. § (2)- (12) bekezdésekben megfogalmazottak szerint járunk el. A minősítési lap az 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú melléklete. A közalkalmazott minősítése lehet: Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan 100% - 80%-ig 79%-60%-ig 59%-30%-ig 30% alatt A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy értékelési területen az értékelés alkalmatlan. Az IMIP ezen fejezete: • a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. Törvény; • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet; • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezésein alapul.


38

7.3.2. Az értékelés tárgya, módszerei és menete 7.3.2.1. A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik: − munkaköri leírás − kritériumrendszer − az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítás. 7.3.2.2. A vizsgálandó területek A. Intézményvezető értékelése (A fenntartó végzi az ÖMIP-ben meghatározott szempontsor alapján) B. se

Magasabb vezetők, általános iskolai intézményegység-vezető helyettesek értékelé-

A teljesítményértékelés szempontjai: • A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala - Személyes tulajdonságok, vezetési stílus - Változáshoz való viszony - Tervezés - Motiválás - Ellenőrzés, értékelés - Nevelő – oktató munka • A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése - Szervezés, irányítás, kapcsolatok és menedzselés - Erőforrás gazdálkodás - Informálás C. Pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak értékelése A teljesítményértékelés területei: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - Képzettség, továbbképzés, dokumentumok ismerete • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - Tanítás, oktatás, nevelés - Többletek • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - Kapcsolat, kommunikáció - Együttműködés • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - Munkafegyelem, megbízhatóság - Munkavégzés minősége • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet - Pontosság • Többletek - Oktató-nevelő munkával kapcsolatban - Szabadidős tevékenységgel kapcsolatban Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a


39

rendszer több különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Óra / Foglalkozás megfigyelési lap (6. sz. melléklet) • Önértékelő- Társ és Vezetői értékelő lap (7. és 8. sz. melléklet) • Véleménykérő lap (9. sz. melléklet) • Értékelési pontszám összesítő lap (10. sz melléklet) • Minősítő lap (11. melléklet) Az értékelés lebonyolítói Értékelő Team végzi az érintett tanár aktív közreműködésével. A Team vezetőjét és tagjait az intézmény vezetője bízza meg, az 1. sz és 2. sz függelék szerint. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy közalkalmazott esetében egy kétéves ciklus után zárul. Az önértékelő lap utolsó fejezetét „Többletek”részt minden tanév végén ki kell tölteni. D.

Gyakornok közalkalmazott értékelése, minősítése

Az intézmény mérési, értékelési feladatai kiegészülnek a gyakornokra vonatkozó mérési, értékelési feladatokkal, melyet a „Gyakornoki szabályzatban” 19. sz melléklet meghatározott szempontok, eljárásrend szerint végez. Az értékeléshez, minősítéshez szükséges dokumentumok a „Gyakornok szabályzat ” melléklete tartalmazza. E.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak értékelése

A teljesítményértékelés területei: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - Felkészültség • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - Munkavégzés minősége - Ügyfél-orientáció • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - Kreativitás - Kommunikáció • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - Felelősségtudat, hivatástudat, szakmaszeretet - Alkalmazkodó képesség • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet - Pontosság, szorgalom, igyekezet Az információgyűjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer több különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: • Önértékelő- és Vezetői, társ értékelő Lap (12. és 13. sz. melléklet) • Értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző Értékelési pontszámösszesítő lap, (14. sz. melléklet) • Minősítő lap (15. sz. melléklet)


40

Az értékelés lebonyolítói Értékelő Team végzi az érintett tanár aktív közreműködésével. A Team vezetőjét és tagjait az intézmény vezetője bízza meg, az 1. sz. és 2. sz. függelék szerint. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy közalkalmazott esetében egy kétéves ciklus után zárul. 8. A teljes körű intézményi önértékelés 8.1. Az intézményi önértékelés célja: Intézményünk fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a partnerközpontú működés biztosítása érdekében, az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése. Partnereink elégedettségének biztosítása értekében − intézményünk beépíti a minőségirányítás, PDCE logika szerinti alapciklust a mindennapi tevékenység rendszerébe. − érzékenyen reagálunk a megrendelői és felhasználói igényekre. − intézményünk képessé válik a belső folyamatok teljes körű szabályozására. − tevékenységrendszerünket folyamatosan javítjuk, rendszeres önértékelést végzünk, elvárjuk a külső értékelést, folyamatosan vizsgáljuk a partneri elégedettséget. 8.2. Az intézményi önértékelés feladata: A partnerközpontú működés eléréséhez szükséges fejlesztési feladatokat rangsoroljuk, és beépítjük a stratégiai tervbe a legfontosabb tennivalókat. Önértékelésünk: − feltárja az intézmény erős és gyenge pontjait − javítja a nevelő-oktató munkánk hatékonyságát − segít kijelölni a fejlesztési területeket − megmutatja a továbbfejlődés irányát. 8.3. Az intézményi önértékelés periódusa: Mivel a pedagógusértékelés periódusa két év, az irányított önértékelést négy éves periódusra végezzük el. Tehát, négyévente teljes képet kapunk az intézmény munkájáról, helyzetéről, átláthatóbb, tervezhetőbb, a következő négy év feladatrendszere. Első ízben az új rendszer szerint a 2008/2009. tanévben végeztük el a teljes körű irányított önértékelést, a következő 2012-2013. tanévben következik. 8.4. Az intézményi irányított önértékelés területei: • Az intézmény adottságai: − intézményvezetés értékelése − stratégiai és operatív tervezés − a dolgozók irányításának értékelése − erőforrások felhasználása − a folyamatok és szabályozottságok értékelése − a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje − szervezeti kultúra és klíma • Az intézmény eredményei: − a munkatársak bevonásának mértéke − a folyamatos fejlesztés eredményei − partneri elégedettség


41

- tanulói, szülői - fenntartói − a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága − a kitűzött célok elérésére, megvalósítása − az erőforrások felhasználásának hatékonysága Az irányított önértékelés végrehajtása az eljárásrend alapján történik. A partneri igényfelmérést a teljes körű irányított önértékelés keretében, annak részeként végezzük el. • A partnerek azonosítása Partnereink azonosításának menetét a 2. számú melléklet: Partnerazonosítás szabályzata és Partnerlista tartalmazza. • A partnerek igényeinek meghatározása Az intézmény stratégiai célkitűzéseinek figyelembe vételével meghatároztuk a partneri igényfelmérés közös területeit, Oktató-nevelő munka, Tanár – tanuló - szülő kapcsolat, Önismeret, önkritika, Művészeti iskola tevékenysége Hírverés, tájékoztatás színvonalára. • A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése A partneri igényfelmérés szabályzatát. – (4. számú melléklet). A kérdőívek megfogalmazása A minőségfejlesztési vezető felel a partneri igényfelmérés kérdőíveinek kidolgozásáért, a kérdőíveket az intézményvezető hagyja jóvá. A felméréshez használt kérdőívek: Tanulói igény és elégedettség 4. 6. 8. évfolyamon Óvodások (interjú) Pedagógusi kérdőív Szülői kérdőív Óvodai kérdőív Középiskolai kérdőív Iskolaorvosok kérdőíve A fenntartó igény és elégedettség mérése kérdéslista alapján kerül felmérésre, az intézményvezető és a támogató szervezet egy tagja által. A kérdőívek kitöltése és kiértékelése A minőségirányítási csoport azon tagja, aki az intézményvezetést képviseli, felelős a szükséges mennyiségű kérdőív előállításáért. A minőségfejlesztési vezető gondoskodik a partnerek tájékoztatásáról, a kérdőívek eljuttatásáról az érintettekhez, valamint az eredmények feldolgozásáról. A minőségirányítási csoport elkészíti az eredmények összesítését, és az elemzést. A fenntartói interjú válaszainak kiértékelése a kérdőívekkel együtt történik. A minőségfejlesztési vezető a mérésből származó információit megosztja az intézmény vezetőjével, aki további tervezéseinél, értékeléseinél felhasználja azokat. Közvetett partnereknél probléma esetén alkalomszerűen történik a mérés. Elvégzéséért a minőségfejlesztési vezető a felelős.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 1 Intézmény neve: Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézmény címe: 4027 Debrecen,

Recommend Documents