MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

3. számú melléklet a

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

- 2011 -

ZMNE számhoz . számú példány

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS 1.1. 1.2.

2.

7

VEZETŐI NYILATKOZAT MINŐSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG

7 8

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BEMUTATÁSA 2.1. BEMUTATÁS 2.1.1. Az egyetem alapítása és hagyományai 2.1.2. Az egyetem küldetése 2.1.3. Az egyetem kapcsolatrendszere 2.1.4. Az egyetem működésének rendje 2.2. AZ EGYETEM FELADATRENDSZERE 2.2.1. Az egyetem képzési és képzést támogató feladatrendszere 2.2.2. Az egyetem képzési rendszere

3.

SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

10 10 10 12 13 13 14 14 15 17

3.1. 3.2.

ÁLTALÁNOS SZAKKIFEJEZÉSEK 17 A 2005. ÉVI CXXXIX. TÖRVÉNY A FELSŐOKTATÁSRÓL (FTV.) ÉRTELMEZŐ 19 RENDELKEZÉSEI 3.3. A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEI 20 4.

5.

AZ EGYETEM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

21

4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 4.2. A DOKUMENTÁLÁS KÖVETELMÉNYEI 4.2.1. Általános útmutatás 4.2.2. A Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.3. A dokumentumok kezelése 4.2.4. A feljegyzések kezelése

21 22 22 23 24 24

A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE

25

5.1. A VEZETŐSÉG ELKÖTELEZETTSÉGE 5.2. MEGRENDELŐ-KÖZPONTÚSÁG 5.3. MINŐSÉGPOLITIKA 5.4. TERVEZÉS 5.4.1. Minőségcélok 5.4.2. A minőségirányítási rendszer tervezése 5.5. FELELŐSSÉGI KÖR, HATÁSKÖR ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 5.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök

2

25 25 25 26 26 26 27 27

5.5.2. A vezetőség képviselője 5.5.3. Belső kommunikáció 5.6. VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS 5.6.1. Általános útmutatás 5.6.2. Az átvizsgálás bemenő adatai 5.6.3. Az átvizsgálás kimenő adatai 6.

GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL 6.1. GONDOSKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKRÓL 6.2. EMBERI ERŐFORRÁSOK 6.2.1. Általános útmutatás 6.2.2. Felkészültség, tudatosság és képzés 6.3. INFRASTRUKTÚRA 6.4. MUNKAKÖRNYEZET

7.

A KÉPZÉS

27 28 28 28 29 29 30 30 30 30 31 33 33 34

7.1. A KÉPZÉS LEFOLYTATÁSA 34 7.2. A MEGRENDELŐKKEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK 34 7.2.1. A képzésre vonatkozó követelmények meghatározása 34 7.2.2. A képzésre vonatkozó követelmények átvizsgálása 35 7.2.3. Kapcsolattartás a megrendelőkkel 35 7.3. TERVEZÉS ÉS FEJLESZTÉS 37 7.3.1. A tervezés és fejlesztés megtervezése 37 7.3.2. A tervezés és fejlesztés bemenő adatai 37 38 7.3.3. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai 7.3.4. A tervezés és fejlesztés átvizsgálása, igazolása és érvényesítése 38 7.3.5. A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése 39 7.4. BESZERZÉS 39 7.4.1. A beszerzés folyamata 39 7.4.2. Beszerzési információ 7.4.3. A beszerzett termék igazolása 7.5. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSA 7.5.1. A képzés szabályozásának alapjai 7.5.2. A szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése 7.5.3. Azonosítás és nyomonkövethetőség 7.5.4. A megrendelő tulajdona 7.5.5. A termék állagának megőrzése 7.6. A MEGFIGYELŐ- ÉS MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE

3

39 39 41 41 41 42 42 42 42

7.6.1. 7.6.2. 8.

Mérőeszközök A hallgatói tudás felmérése

MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS

8.1. ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÁS 8.2. MÉRÉS ÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS 8.2.1. A megrendelő megelégedettsége 8.2.2. Belső audit 8.2.3. A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése 8.2.4. Az érdekelt felek megelégedettségének mérése és figyelemmel kísérése 48 8.3. A NEMMEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE 8.4. AZ ADATOK ELEMZÉSE 8.5. FEJLESZTÉS 8.5.1. Folyamatos fejlesztés 8.5.2. 8.5.3.

Helyesbítő tevékenység Megelőző tevékenység

FÜGGELÉKEK

42 43 44 44 45 45 47 48

48 49 50 50 51 51 53

1. SZÁMÚ: FOLYAMATOK KAPCSOLÓDÁSA 2. SZÁMÚ: KÉPZÉSI FOLYAMAT MELLÉKLETEK

53 53 53

1. SZÁMÚ: KÜLSŐ DOKUMENTUMOK 2. SZÁMÚ: BELSŐ DOKUMENTUMOK 3. SZÁMÚ: FELJEGYZÉSEK 4. SZÁMÚ: ELJÁRÁSOK 5. SZÁMÚ: KAPCSOLÓDÁSOK A BELSŐ SZABÁLYOZÓK ÉS A KÉZIKÖNYV FEJEZETEI

53 53 53 53 53

KÖZÖTT

4

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM MINŐSÉGPOLITIKÁJA

Az egyetem küldetésének tekinti, hogy a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei, a Magyar Honvédség csapatai, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek, a közszolgálat és a gazdaság részére a nemzeti igényeknek megfelelő olyan EU- és NATO konform tiszteket és polgári szakembereket képezzen, akik a végzettségüknek megfelelő feladatok ellátásához magas szinten rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal.

Az egyetem célja, hogy a magyar felsőoktatás integráns részeként végezze a társadalmi igények kielégítését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket és szakképzéseket, amelyekre kapacitása, illetve szakmai alkalmassága alapján képes és az új követelményeknek megfelelve folyamatos fejlődési pályán haladjon a kiválóság felé. Az egyetem küldetésével és céljaival összhangban feladatának tekinti, hogy a megrendelők részére és megelégedettségére olyan hivatásos tiszteket, köztisztviselőket, közalkalmazottakat és szakembereket képezzen, akik:  elkötelezettek a nemzet ügye iránt;  rendelkeznek a szakterületükön a nemzeti, a NATO illetve az EU elvárásoknak megfelelő korszerű ismeretekkel;  hazájukat szerető, mély hivatástudatú, szilárd erkölcsi tartású, becsületes életvitelű értelmiségi szakemberek;  képzettségüknek megfelelően képesek a nemzet biztonságával és a nemzeti felemelkedéssel kapcsolatos új problémák innovatív megoldására;  képesek a nemzeti értékeken és érdekeken alapuló együttműködés kialakítására és fejlesztésére a társadalom minden szegmensével Az egyetem oktató-nevelő és kutató munkáját áthatja a felelős társadalmi magatartás, hallgatóiban tudatosítja a jogok és kötelezettségek összetartozását, fejleszti az önmagukért, társaikért és a környezetükért érzett erkölcsi felelősség tudatát.

Küldetési nyilatkozatának szellemében és az Intézményfejlesztési tervben megfogalmazott stratégia megvalósítása érdekében az egyetem vezetése elkötelezi magát a minőségkultúra mellett és aktív szerepet vállal annak kialakításában és fejlesztésében. Az egyetem képzési-, kutatási- és társadalmi szolgáltatási tevékenységét a minőségbiztosítás elveinek figyelembevételével, a honvédelmi és a felsőoktatási ágazati minőségpolitikákkal összhangban végzi. Minőségmenedzsment rendszert működtet, fejleszti annak szervezeti és technikai feltételeit.

5

Az egyetem vezetése kiemelt fontosságúnak tekinti a személyes példamutatást és a minőség iránti elkötelezettséget. Elvárja az egyetem valamennyi dolgozójától minőségpolitikájának ismeretét és az aktív részvételt annak megvalósításában.

Budapest, 2010 szeptember 1.

A rektor jogkörében eljárva:

Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy főtitkár

6

1. BEVEZETÉS 1.1. Vezetői nyilatkozat A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vezetése elkötelezi magát a fenntartói-, a megrendelői-, a jogszabályi-, az alkalmazotti- és a társadalmi elvárások minél színvonalasabb teljesítése mellett. Ennek szellemében fogalmazta meg minőségpolitikáját és működteti minőségbiztosítási rendszerét, amelyet folyamatosan fejleszt. A küldetési nyilatkozatban meghatározottak teljesítése, az Intézményfejlesztési tervben megfogalmazott stratégia megvalósítása és a minőségpolitikában megfogalmazottak érvényre juttatása érdekében az egyetem vezetése aktív szerepet vállal egy magas szintű szervezeti minőségkultúra kialakításában, biztosítja és fejleszti az ehhez szükséges szervezeti-, személyi- és technikai feltételeket. Az egyetem vezetőjeként meghatározó szerepet tulajdonítok annak, hogy az intézmény a képzési-, a kutatási- és a társadalmi szolgáltatási tevékenységét a minőségbiztosítás elveinek figyelembevételével, a honvédelmi és a felsőoktatási ágazati minőségpolitikájával összhangban végezze. Magam és vezető társaim részéről kiemelt fontosságúnak tekintem a személyes példamutatást és a minőség iránti elkötelezettséget. Elvárom az egyetem valamennyi dolgozójától minőségpolitikánk ismeretét és az aktív részvételt annak megvalósításában. Eddig elért eredményeink megőrzése és azok jövőbeli továbbfejlesztése érdekében gondoskodom a kiadott minőségügyi szabályozóinkban meghatározottak betartásáról és elrendelem az egyetem Minőségirányítási Kézikönyvét felváltó Minőségbiztosítási Szabályzatának 2011. végéig történő elkészítését.

Budapest, 2010. november 11.

A rektor jogkörében eljárva: Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy főtitkár

7

1.2. Minőségügyi tevékenység Az egyetemen a minőségirányítási rendszer kiépítése és működtetése a szervezet megfelelési szándékát igazolja a megrendelői, jogszabályi és az alkalmazotti, valamint társadalmi elvárások tekintetében. Az egyetem minőségügyi elkötelezettsége az egyetem küldetésén és stratégiáján nyugszik. Az egyetem minőségirányítási rendszere az egyetem képzési tevékenységére terjed ki, a hatályos szabályozók szerint írja le a képzés folyamatának minőségirányítási rendszerét, azonban ezen tevékenység esetén a szabvány alábbi pontjainak kizárásával: 



„7.5.2. A szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése” című fejezete kizárásra került, mivel ez a követelmény nem értelmezhető az oktatási tevékenységre. A képzés folyamatában ellenőrzési pontok biztosítják a megfelelőségnek az igazolását. „7.5.5. A termék állagának megőrzése” című fejezete kizárásra került, mivel az egyetem terméke az oktatás során megvalósuló képzési hozzáadott érték (tudás, ismeretanyag, elsajátított készség, stb.) ezeknek a megőrzése a hallgató (felhasználó) feladata.

A minőségirányítási rendszer jelen szabályozása alá a kutatási tevékenység nem került, ennek következtében a kézikönyv és folyamatszabályozás erre a tevékenységre nem tér ki. A kutatás folyamatának a minőségirányítási rendszerbe történő bevonása az egyetem minőségfejlesztési munkájának része. Az egyetem a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) által előírt kutatás mérésére és elemzésére vonatkozó követelményeknek eleget tesz a kézikönyv 8. fejezetében szabályozott módon. A minőségirányítási rendszer az egyetem irányítási rendszerének meghatározó része. Integrálja az egyetem meglévő szabályozott folyamatait és a minőségirányítási rendszer folyamatait. A már szabályozott és a minőségirányítási rendszerbe illeszthető folyamatok esetében a hivatkozás megjelölése, az ettől eltérő esetekben a folyamat leírása útján átfogó rendszer került kialakításra, amely a minőségirányítási rendszer működtetésének az alapját képezi. A Minőségirányítási Kézikönyv egyben a minőségügyi kultúra, az egyetem minden területére való kiterjesztésének egységesítését is hivatott elősegíteni. A vezetői elkötelezettség mellett az egyetem belső és külső munkatársainak pozitív, tevőleges és támogató hozzáállását feltételezve a Minőségirányítási Kézikönyv

8

egyben a stratégiában deklarált és a Minőségfejlesztési Programban részletezett tevékenység teljesítésének biztosítéka, eszköze és fejlesztésének egyik alapja. Törvényi előírás az egyetem részére a Minőségfejlesztési Program elkészítése, amely meghatározza:  

az egyetem működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását; az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét.

Az egyetem vezetése évente áttekinti a szenátus által jóváhagyott Minőségfejlesztési Program megvalósulását és megállapításait az intézmény honlapján hozza nyilvánosságra. Az egyetem az MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer bevezetésével a felsőoktatási törvény folyamatos fejlesztési elvárásainak eleget tesz. Az egyetem vezetése a minőségirányítás alapján meghatározza a feladatokat, megtervezi, és felügyelet alatt tartja az értékteremtő és támogató folyamatokat, a felmerülő hibák javításáról és a hibaokok elemzéséről, helyesbítéséről valamint a megelőzési tevékenységekről intézkedik. A képzés szabályozás főbb elemeit, a minőségértékelő rendszert, az önértékelés rendjét, a MAB követelményeinek az érvényesítését az SZMSZ és mellékletei, továbbá különösen a „Folyamatba épített előzetes, és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer szabályzata” tartalmazza. Az egyetem vezetése a megrendelők (fenntartó, a beiskolázó és a hallgató) és az érdekeltek (oktatók illetve alkalmazottak) megelégedettségét méri, a felmerülő hiányok javításáról intézkedik, az eredményeket visszacsatolja az egyetem vezetése elé a további fejlesztések érdekében.

Az egyetem alapvető folyamatainak kapcsolódását az 1. számú függelék tartalmazza.

9

2. A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BEMUTATÁSA 2.1. Bemutatás A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint a Magyar Köztársaság állami egyeteme  önálló jogi személy. Feladatait a törvényekben biztosított autonómia szellemében, a vonatkozó jogszabályok alapján látja el. Az egyetem önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, központi költségvetési szerv. Az egyetem neve:

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Rövidítve: ZMNE

Székhelye:

1101 Budapest, Hungária krt. 9-11.

Postacíme:

1581 Budapest, Pf.: 15.

Alapításának éve:

1920

Intézményi azonosítója:

FI 63652

Bankszámla száma:

10023002-01786220

Adószáma:

15708034-2-51

Alapító okirat száma, kelte:

14/2000. (HK 9.) HM határozat (2000. 04. 28).

Az egyetem karai: ZMNE Bolyai János Hadmérnöki Kar (BJHMK) Telephelye: 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Postacíme: 1581 Budapest, Pf. 15. Telephelye: 5008 Szolnok Kilián út1. Postacíme: 5008 Szolnok, Pf. 1. ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (KLHTK) Telephelye: 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Postacíme: 1581 Budapest, Pf. 15. 2.1.1. Az egyetem alapítása és hagyományai Állami létünk korai évszázadaiban – a nyugat-európai példát követve – a nemes ifjak lovagi szellemű felkészítésével képeztek kiváló katonai vezetőket. Utóbb Zrínyi Miklós, egyetemünk névadója vázolt fel máig ható elgondolásokat a hazai tisztképzés elméletéről, majd II. Rákóczi Ferenc munkásságában a megvalósítás lehetőségei is felvetődtek.

10

A Magyar Ludoviceum Hadi Academia terve a reformkor eszméiben fogant. Az 1808. évi országgyűlés törvénybe iktatta az intézmény megalapítását, ám hosszú időn át csak névleg létezett. Végre 1872. november 21-én Pesten megindulhatott a magyar nyelvű oktatás, kezdetben gyalogsági és lovassági, majd 1913-tól tüzér szakon is. Jelentős változásokat hozott az 1928-as esztendő, Akadémia I. elnevezéssel gyalogos, lovas és tüzér, Akadémia II. megjelöléssel pedig műszaki, páncélos, valamint repülő szakképzés zajlott. Ez utóbbi intézményből alakult meg 1939-ben a Bolyai János Műszaki Akadémia. A Ludovika Akadémiát 1944 szeptemberében számolták fel. 1947. október 1-jén nyitotta meg kapuit a Honvéd Kossuth Akadémia, amelyet két évvel később megszüntettek, feladatait a fegyvernemi tiszti iskolák vették át. A felsorolt intézmények voltak mai egyetemünk azon jogelődei, amelyekben az alapfokú tisztképzés folyt. A felsőfokú tisztképzést végző jogelőd intézményt Magyar Honvéd Királyi Akadémia névvel 1920. szeptember 27-én alapították. 1944 nyaráig működött Budapesten, majd Balatonfüredre települt át. 1944. október 17-én feloszlatták, de még ez év decemberében Szombathelyen ismét összevonták a tanári és a hallgatói állományt. A háborús események miatt azonban ténylegesen már nem kezdte el működését. A II. világháborút követően 1947-ben indult újra a Honvéd Hadiakadémián a katonai felsőoktatás, ami az 1950-es átszervezés után a Honvéd Akadémián, majd 1955. március 15-től a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián folytatódott. Az azt követő és napjainkig tartó időszak mind az oktatás, mind a szervezeti struktúra területén folyamatos változásokat hozott. Az 1990-es évek történelmi léptékű társadalmi változásai, valamint a felsőoktatás modernizációja elengedhetetlenné tette a katonai és rendvédelmi felsőoktatás gyökeres átalakítását. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Ftv.) szellemének és előírásainak megfelelni kívánó reformfolyamatokat reprezentálta többek között az a tény is, hogy 1996. szeptember 01-től intézményünk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nevet viseli. Az egyetem szervezete fennállása óta többször változott. A budapesti székhelyű Zrínyi Miklós Katonai Akadémia 1986-tól 1996-ig szárazföldi és légvédelmi fakultásokon folytatta oktató és kutató tevékenységét. Az intézmény hallgatói és kutatói bázisát 1967-től 1991-ig a szolnoki Killián György Repülőtiszti Főiskolán, későbbi nevén a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán, továbbá a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végzett tisztek alkották, amelyet 1967-től a Zalka Máté, majd 1990-től a Bolyai János nevét viselő Katonai Műszaki Főiskola végzett tisztjei egészítettek ki. A katonai főiskolákon végzett szakemberek – a megfelelő gyakorlati idő eltöltése után – a kiegé-

11

szítő egyetemi képzés meghatározó létszámát tették ki. E főiskolák a Magyar Néphadsereg, majd a későbbiek során a Magyar Honvédség és a Határőrség tisztikarának gerincét, a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek tisztikarának meghatározott körét képezték ki és biztosították a szükséges egyetemi hallgatói létszámot. Jelentős szervezeti változást hozott az 1993-as esztendő. Az egyetemen megkezdődött a PhD képzés valamint a felsőfokú vezetőképzés, mint szakirányú továbbképzés, ami az önálló magyar vezérkari tisztképzés folytatásának tekinthető. 1996. szeptember 1-jétől a katonai felsőoktatási intézmények kiváltak a Magyar Honvédség szervezetéből (hadrendjéből). Az egyetem a Szolnoki Repülőtiszti és a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát főiskolai karokként integrálva három bázison (Budapest, Szolnok, Szentendre) folytatta működését az ugyancsak ebben az évben megalakult hadtudományi és vezetés- és szervezéstudományi karokkal. Az egyetem szervezetében fontos helyet foglalnak el a különböző oktatói és kutatói szervezetek. További kardinális változást eredményezett az egyetem szervezeti felépítésében az 1997 januárjában megkezdett és napjainkban is folyó – a horizontális integrációt követő – vertikális integráció. Ennek eredményeként 1997. szeptember 1-i hatállyal az önálló főiskolai és egyetemi karok összeolvadtak, így a továbbiakban két – az előzőekben már bemutatott – egyetemi kar működik. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény előírásai értelmében 2000. január 1-jei hatállyal a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola önálló karként az egyetembe integrálódott. 2004. szeptember 1-jei hatállyal az egyetemen létrejött a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar és a Bolyai János Katonai Műszaki Kar. 2.1.2. Az egyetem küldetése Az egyetem alapvető feladatának tekinti az olyan szakemberek továbbképzését, akik a hadtudományban, valamint a katonai műszaki tudományban szerzett magas fokú ismereteik, képességeik és készségeik alapján alkalmasnak bizonyulnak a katonai és rendvédelmi felső vezetőkre háruló – vezetési, szervezési, felkészítési és alkalmazási, védelemgazdasági, nemzetközi katonai és más együttműködési – feladatok hatékony tervezésére, szervezésére és végrehajtásának vezetésére illetve irányítására. Az egyetem - mint a magyar felsőoktatás integráns része - végzi azokat a társadalmi igények kielégítését szolgáló költségtérítéses képzéseket is, amelyekre a feladatai teljesítése mellett és megfelelő kapacitás illetve szakmai alkalmasság alapján képes.

12

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem küldetésének tekinti, hogy végrehajtsa a Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei, a Magyar Honvédség csapatai, központi szervei, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek tisztjeinek, köztisztviselőinek és a civil szféra (állam- és közigazgatás) szakértőinek alapképzését, mesterképzését illetve szakirányú felkészítését. Küldetése továbbá a posztgraduális-, az át- és a továbbképzés, valamint a hadtudományi és a katonai műszaki tudományi kutatás, a tudományos továbbképzés kutatóhelyi szintű tervezése, szervezése. Az egyetem a magyar tisztképzés tradícióit folytató sajátos intézmény, amely a honvédelem, a rendvédelem, a nemzetbiztonság és a civil szféra képzési igényeit teljesítve biztosítja:      

a magyar felsőoktatás erősítését, az oktatási és kutatási színvonalának fejlesztését; a felsőoktatási követelményeknek való megfelelést; az egyes védelmi szakterületek vezető szakembereinek felkészítését és továbbképzését; a szakterületek közötti átjárhatóságot mind a képzésben, mind a kutatásban; a civil kontroll érvényesülését; az EU és a NATO normáinak való megfelelést.

2.1.3. Az egyetem kapcsolatrendszere Az egyetem a széleskörű hazai és külföldi kapcsolatrendszerét folyamatosan fejleszti. Az egyetem vezetése biztosítja, hogy polgárai mind nagyobb számban vegyenek részt a hazai és a nemzetközi szakmai-tudományos társaságok, szervezetek munkájában. Az egyetem bővíti kapcsolatait az oktatás és a kutatás terén, mert ezzel:    

emeli az oktatói és tudományos kutatómunka színvonalát; gazdagítja a felhasználható tapasztalatok tárházát; lehetőséget nyújt az oktatói és hallgatói mobilitás számára, valamint biztosítja a folyamatos megmérettetés lehetőségét.

Mindezek hozzájárulnak az egyetem szellemi gyarapodásához és továbbfejlődéséhez, valamint az oktatói és kutatói munka fejlesztéséhez, és színvonalának növeléséhez. 2.1.4. Az egyetem működésének rendje Az egyetem a külső dokumentumok nyilvántartásban (1. számú melléklet) felsorolt jogszabályok, valamint az azok alapján összeállított Szervezeti és Működési Sza-

13

bályzat (továbbiakban: SZMSZ) és mellékletei, továbbá az Európai Egyetemek Magna Chartájának szellemében és a társadalom által ráruházott széleskörű felelősséggel működik. Az egyetem a magyar felsőoktatás integráns része, követi a magyar katonai felsőoktatás hagyományait, messzemenően szem előtt tartja a megrendelő igényeit, nyitott a megújulás iránt. Az egyetem szervezeti felépítését az SZMSZ és a 2. számú függelék, a minőségirányítás általános rendjét a kézikönyv 4. fejezete tartalmazza. Az egyetem olyan sajátos autonómiájú felsőoktatási intézmény, amely önkormányzatát az egyetemi Szenátus által elfogadott, valamint a honvédelmi miniszter által jóváhagyott SZMSZ-ben, továbbá más jogszabályokban rögzített módon gyakorolja. Az SZMSZ az egyetem alapszabályzata, amely valamennyi, felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott területen meghatározó (alapvető) jogforrásnak tekintendő. Az egyetem - lehetőségeihez mérten - olyan szellemi, fizikai, valamint szolgáltatói környezetet és légkört biztosít, amely méltó a küldetésnyilatkozathoz és szavatolja az abban foglaltak megvalósítását. A fő hangsúlyt a képzési tevékenység magas, a nemzetközi normáknak megfelelő szintű, a nemzeti hagyományokra épülő tisztképzésre, és szakember utánpótlására helyezi. A Felsőoktatási törvényben (továbbiakban: Ftv) foglaltaknak megfelelően biztosítja a képzés szabadságát, a hallgatók számára pedig – a törvények és a belső szabályozók keretében – a tanulás jogát, valamint a tanszabadságot. Az egyetem törekszik arra, hogy a képzési folyamatban az oktatók és a hallgatók között tevékeny és öntudatos partneri viszony valósuljon meg. Mindezek alapján fő célja a demokratikus működési környezet biztosítása. 2.2. Az egyetem feladatrendszere 2.2.1. Az egyetem képzési és képzést támogató feladatrendszere Az egyetem a Szervezeti és Működési Szabályzatában és annak mellékleteiben megjelölt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott oktatási formákban, a képzési és kimeneti követelmények illetve elfogadott programok szerint felsőfokú szakképzést, egyetemi alap-, mester- illetve doktori képzést, szakirányú továbbképzést valamint tanfolyami rendszerű képzéseket, továbbképzést folytathat nappali, levelező és távoktatási formában, amelyekben a jogszabályokban előírtaknak megfelelően oklevelet, bizonyítványt, igazolást adhat ki. Az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul ahhoz, hogy hallgatói a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe, külhoni feladatellátásba könnyebben beilleszkedhessenek.

14

A felsorolt feladatokat az egyetem alaptevékenységként végzi, amelynek az anyagi feltételeit a fenntartó által biztosított, illetve a felsőoktatási törvényben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően keletkezett források rendeltetésszerű, racionális felhasználásával lát el. A megrendelő, így a Magyar Honvédség, a Rendőrség, a nemzetvédelmi és rendvédelmi szervek, továbbá a védelmi szféra különböző szervezetei részére olyan hivatásos tisztek, köztisztviselők, közalkalmazottak valamint egyéni hallgatók képzését végzi a hadtudomány, illetve a katonai műszaki tudomány területén, akik:   

elkötelezettek a nemzet ügye iránt; lojálisak az ország kormányával; hazájukat szerető, mély hivatástudatú, szilárd erkölcsi tartású, becsületes életvitelű értelmiségi szakemberek;  akik képesek: – az eszmei értékek befogadására, létrehozására és alkotó közvetítésére; – általános és szakmai műveltségük állandó növelésére; – az erkölcsi normák betartására; – egészséges életvitel kialakítására, fizikai kondíciójuk fejlesztésére; – nyelvismeretük gyarapítására; – a külföldi szakirodalom tanulmányozására és törekszenek a szakmai együttműködésre; – a nemzetközi és a hazai katonapolitikai, gazdasági, szociológiai folyamatok rendszerszemléletű elemzésére. Szakmai tudásuk birtokában képesek a megfelelő szakbeosztások ellátására békében és háborúban, valamint a nemzetközi békefenntartó, béketeremtő kötelékekben egyaránt. Választott szakuktól függetlenül rendelkeznek olyan szárazföldi, légvédelmi és repülő hadműveleti-harcászati, illetve rendvédelmi, igazgatási ismeretekkel, amelyek alapján munkásságukat és alárendeltjeik tevékenységét az egységes elgondoláson alapuló honvédelem rendszerébe tudják illeszteni. 2.2.2. Az egyetem képzési rendszere Az egyetemen folyó felsőfokú képzettséget biztosító képzés fokozatai az alábbiak: 

alapképzés;

 

mesterképzés; doktori képzés.

Az egyetemen folyó felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések az alábbiak:

15

  

felsőfokú szakképzés; szakirányú továbbképzés; felnőttképzés.

A képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A részidős képzés lehet eseti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. Az egyetem oktatási rendszere megfelel a magyar felsőoktatás általános rendszerének, ugyanakkor a katonai sajátosságoknak megfelelő kötelezettségeket is tartalmaz.

16

3. SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Általános szakkifejezések A szakkifejezések alapját az MSZ EN ISO 9000: 2001-es valamint az ISO 9000:2005 szabvány képezi: 

Belső szabályzat a szervezet által kiadott kötelező érvényű rendelkezések.



Dokumentáció ismeret/információ és annak hordozója.



Dokumentum előírást, eljárást tartalmazó dokumentáció.

 Eljárás egy folyamat elvégzésének (nem szükségszerűen írásban rögzített) meghatározott módja. Az eljárás írott formáját dokumentált eljárásnak nevezzük.  Érdekelt fél személy vagy szervezet, akik a szolgáltatási folyamatban érdekeltek. Az egyetemi szolgáltatások esetén érdekelt többek között a megrendelő (fenntartó, beiskolázó és hallgató) egyetemi alkalmazottak, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB), a társadalom.  Erőforrás a szolgáltatás tervezését, létrehozásához, működtetését végző belső és külső munkatársak, őket segítő infrastruktúra és munkakörnyezet (ingatlanok és berendezéseik, energia, eszközök (szállító és mérő), információhordozók, szolgáltató rendszerek, szoftverek, pénz, egyéb).  Feljegyzés tényeket, adatokat rögzítő dokumentáció. Az elért eredményeket rögzíti, vagy az elvégzett tevékenységet bizonyítja. A feljegyzés bármilyen formában és bármilyen adathordozón készülhet. A minőségügyi feljegyzés a szolgáltatás minőségére vagy a minőségirányítási rendszer hatékonyságára vonatkozó adatokat, bizonyítékokat tartalmaz.  Folyamat tevékenység, vagy egymással kapcsolatban és/vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek összessége, amely bemeneteket kimenetekké alakít át.  Folyamatleírás a folyamat elvégzésének dokumentált eljárása. Olyan dokumentum, amelyben az egyes tevékenységekhez kötődő felelősségi körök, feladatok, a kapcsolódó előírások, az alkalmazandó feljegyzések logikailag követhető rendben vannak meghatározva és rögzítve.  Formanyomtatvány olyan előre meghatározott, papíron vagy számítógépes formában rögzített kitöltendő dokumentum, amely kitöltve válik feljegyzéssé.  Helyesbítés egy észlelt nemmegfelelőség megszüntetése. A nemmegfelelő szolgáltatás tervezett felhasználásra való elfogadhatóvá tétele.  Helyesbítő tevékenység egy észlelt (bekövetkezett) nemmegfelelőség, vagy más (bekövetkezett) nem kívánatos helyzet okának a megszüntetése. 17

 Információ átadott ismeret.  Irányítási rendszer a szervezeti célok elérésére és a feladatok teljesítésére szolgáló rendszer. 

Megelőző tevékenység egy lehetséges (még be nem következett), vagy más nem kívánatos helyzet okának a megszüntetésére szolgáló tevékenység.



Megfelelőség-követelményrendszer „előírás”, valamely objektum adott tulajdonságaira vonatkozó megfelelőség-követelményeket tartalmazó dokumentum. Az egyetemi tevékenységekre vonatkozó követelményrendszereket jogszabályok, belső szabályzatok, eljárások tartalmazzák.



Megfelelőség: az előírt követelmények teljesülése



Megrendelő az a személy vagy szervezet, aki a szolgáltatást kapja, használja.



Megrendelő elégedettség („vevőelégedettség”) a megrendelőnek az igényei kielégítésének a mértékére vonatkozó elégedettsége.



Minőség a szolgáltatási folyamatok során, az érdekeltek igényeinek kielégítése által, az érdekelteknek átadott érték. A minőség a megrendelők kielégítése által az elégedettség mintavételes mérésével mérhető.



Minőségcélok a minőségpolitika megvalósítását szolgáló, a szervezet adott tevékenységeire vonatkozó konkrét célok.



Minőségirányítási kézikönyv egy szervezet minőségpolitikáját és a tevékenységeire vonatkozó minőségirányítási rendszer működését meghatározó dokumentum.



Minőségirányítási rendszer a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazására, valamint a minőségpolitika és a minőségcélok elérésére szolgáló rendszer.



Minőségjellemző egy objektum minőségképességre alkalmassá tevő tulajdonsága.



Minőségképesség egy szervezet, személy, rendszer vagy folyamat minőséget, értéket, elégedettséget létrehozó képessége.



Minőségpolitika a szervezetnek a minőségre vonatkozó, a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított átfogó szándékai és iránya.



Munkakörnyezet a munkavégzés körülményeinek az összessége.



Minőségügyi dokumentáció a minőségirányítási rendszer működésével, és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos dokumentumok és minőségügyi feljegyzések összessége. 18



Rendszer egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek öszszessége.



Szabályzat eljárást leíró dokumentum.



Szervezet a személyek egy csoportja és szervezeti felépítése.



Szervezeti felépítés a szervezet felelősségi körök és hatáskörök rendszere alapján kialakított felépítése.



Szolgáltató szervezet a szolgáltatást nyújtó szervezet.

3.2. A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (Ftv.) értelmező rendelkezései  Intézményi dokumentum Az alapító okirat továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, minőségfejlesztési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, kutatási- fejlesztési- innovációs stratégia.  Minőségfejlesztési Program (MFP) Törvényi előírás a felsőoktatási intézmények részére a minőségfejlesztési program elkészítése. A minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. A minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

19

3.3. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem értelmező rendelkezései  Beiskolázó az a szervezet, amelyik megrendeli a képzést az egyetemtől.  Hallgató az a személy, aki egyrészről a szolgáltatás alanya, másrészről pedig megrendelő. A hallgatói jogviszonyt részletesen az Ftv. és a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról törvény (Hft.) szabályozza.  Oktató az a személy, aki a szolgáltatást nyújtja; a vele szemben támasztott követelményeket részletesen az SZMSZ és a számára kiadott munkaköri leírás tartalmazza. Az oktatói jogviszonyt részletesen az Ftv. és a Hft. szabályozza.  Megrendelő: közvetlen megrendelő a fenntartó, a beiskolázó és a hallgató. Tágabb értelemben megrendelő minden olyan jogi és természetes személy, aki oktatói vagy más társadalmi igényeket kielégítő munkával bízza meg az egyetemet, legtágabb értelmű megrendelő a társadalom.  Szolgáltatásnak minősül az egyetem szempontjából az egyetemi képzési és kutatói munka, valamint ezeket segítő, kiegészítő tevékenység.

20

4. AZ EGYETEM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 4.1. Általános követelmények Az egyetem minőségpolitikája kifejezi a szervezet minőség iránti elkötelezettségét. A minőségpolitikában megfogalmazott célok elérése érdekében az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány előírásainak megfelelő minőségirányítási rendszert működtet. A minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése érdekében az egyetem vezetése:       

meghatározta a szükséges folyamatokat és azok alkalmazását, meghatározta a folyamatok sorrendjét és kölcsönhatásait, meghatározta a folyamatok eredményes működtetésének feltételeit folyamatosan gondoskodik a szükséges erőforrásokról, figyelemmel kíséri, méri és elemzi ezeket a folyamatokat, biztosítja a folyamatok folyamatos fejlesztését. gondoskodik arról, hogy a szervezet minden dolgozója a rá vonatkozó mértékben megismerje és megértse a minőségirányítási rendszert és annak működtetésében aktívan vegyen részét.

Az egyetem minőségirányítási rendszerét az egyetem minőségügyi vezetője, az EMÜBI elnöke irányítja. Az Egyetem minőségirányítási szervezete: Az egyetem rektora a stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettest bízza meg a minőségirányítási rendszer vezetésével, amely tevékenységet az Egyetemi Minőségügyi Bizottság (EMÜBI) elnökeként folytatja. SZENÁTUS

REKTOR

utasítás

Egyetemi Minőségügyi Bizottság

strat. és intfejl. rh. (az EMÜBI elnöke)

kari minőségügyi bizottságok

egyetemi minőségügyi megbízott (az EMÜBI elnökhelyettese)

tanszéki minőségügyi megbízottak

Minőségbiztosítási Iroda főelőadója (az EMÜBI titkára)

szakok, szakirányok felelősei

jelentés, javaslatok

kari minőségügyi bizottsági titkárok

Az egyetemi minőségirányítás általános struktúrája 21

A minőségirányítási rendszer feladatait az SZMSZ és mellékletei tartalmazzák. Az EMÜBI tagjai:  elnök: stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes, az egyetem minőségügyi vezetője  elnök h.: egyetemi minőségügyi megbízott,  titkár: Minőségbiztosítási Iroda főelőadó,  tagjai a karok minőségügyért felelős bizottságának vezetői, a karok dékánhelyettesei; (karonként 2-2 fő)  az Oktatási rektorhelyettes képviselője;  a Tudományos rektorhelyettes képviselője;  a Stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettes képviselője;  a Főtitkár képviselője;  a Gazdasági igazgató képviselője;  az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselője; 4.2. A dokumentálás követelményei 4.2.1. Általános útmutatás Az egyetem illetékesei (lásd. 4.1.) a minőségirányítási rendszer dokumentációs követelményeit a hivatkozott szabványok és a jogszabályi és egyéb előírások alapján, a szervezeti dokumentációs rendszerrel összhangban alakították ki és működtetik. A dokumentációs rendszer tartalmazza mindazokat a dokumentumokat és feljegyzéseket, amelyek a minőségirányításhoz és a minőségképesség bizonyításához szükségesek. E rendszer lehetővé teszi a minőségirányítási rendszer nyomon követését, hatékonyságának és eredményességének a meghatározását, valamint a folytonos fejlesztéséhez szükséges információkat. A minőségirányítási dokumentációs rendszer elemei: Belső dokumentumok:  a minőségpolitikai nyilatkozat,  a minőségcélok (az egyetem közzéteszi),  a Minőségirányítási Kézikönyv,  a minőségirányítási rendszer dokumentált eljárásai, a minőségirányítási rendszer formanyomtatványai, a minőségirányítási feljegyzések (az érintettek rendelkezésére áll),  Szervezeti Működési Szabályzat és egyéb belső szabályozások. 22

Külső dokumentumok:  jogszabályok,  szabványok,  MAB ajánlások és állásfoglalások,  NATO és EU irányelvek, ajánlások. 4.2.2. A Minőségirányítási Kézikönyv Az egyetem a minőségpolitikai célkitűzések teljesítéséért a minőségirányítási rendszer hatékony működése érdekében elkészítette és fenntartja a Minőségirányítási Kézikönyvét (ZMNE MK), amely tartalmazza:   

a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve a kizárásokat és azok indoklását, a minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat, illetve az azokra való hivatkozásokat, a minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatások leírását.

A Minőségirányítási Kézikönyvet az egyetem rektora hagyja jóvá. A Minőségirányítási Kézikönyv elkészítéséért, módosításáért és kezeléséért, ezen belül az elosztásáért és nyilvántartásáért a Minőségbiztosítási Iroda főelőadója a felelős, az egyetem minőségügyi megbízottja felügyeli ezt a tevékenységet. A Minőségbiztosítási Iroda főelőadója gondoskodik a Minőségirányítási Kézikönyv sorszámozott példányainak kiadásáról, illetve felelős azért, hogy az érvényes példányok a felhasználók rendelkezésére álljanak. A Minőségirányítási Kézikönyvet évente legalább egyszer az EMÜBI felülvizsgálja, illetve a szervezetben beálló esetleges változtatások esetén a Minőségbiztosítási Iroda naprakész állapotba hozza. A módosításokra vonatkozó javaslatok kezeléséért az egyetemi minőségügyi megbízott felel. A kézikönyv mellékletei a szervezeti és jogszabályi változások esetében külön is módosításra kerülhetnek. A Minőségirányítási Kézikönyv módosításait a Minőségbiztosítási Iroda főelőadója az erre kialakított nyilvántartásban rögzíti, amely egyben az érvényességet is igazolja. A nyilvántartás tartalmazza a módosítás jellegét és időpontját. A minőségirányítási rendszer eljárásai tartalmazzák a minőséget befolyásoló tevékenységek tervezéséhez, végrehajtásához és ügyviteléhez szükséges útmutatásokat, előírásokat. Az eljárások meghatározzák a tevékenységben résztvevők felelősségét, hatáskörét, kapcsolatait, valamint az alkalmazott szabályozásokat és dokumentációs feladatokat. 23

4.2.3. A dokumentumok kezelése A minőségirányítási rendszer számára szükséges dokumentumok kezelését dokumentáltan szabályozni kell. A dokumentumok kezelésének szabályozását a „Dokumentumok kezelése” című eljárás tartalmazza. 4.2.4. A feljegyzések kezelése Annak bizonyításául, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel a követelményeknek és eredményesen működik, feljegyzéseket kell készíteni. A feljegyzéseket meg kell őrizni, azoknak könnyen azonosíthatóknak és kikereshetőknek kell lenniük. Ennek érdekében a „Feljegyzések kezelése” című eljárás szabályozza ezeket a feladatokat.

24

5. A VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGI KÖRE 5.1. A vezetőség elkötelezettsége Az egyetem vezetése a minőségirányítási rendszer létrehozását, fejlesztését és eredményességének folyamatos növelését az alábbiakkal bizonyítja: 

   

nyilvánvalóvá teszi az egyetem megrendelői (fenntartó, beiskolázó, hallgató) számára, hogy a megrendelői, valamint a jogszabályokban és szabályzatokban előírt követelmények teljesítését kiemelten fontos feladatának tekinti, meghatározza a minőségpolitikát (5.3. fejezet), gondoskodik a minőségcélok meghatározásáról (5.4.1. fejezet), vezetőségi átvizsgálásokat végez (5.6. fejezet), gondoskodik az erőforrásokról (6. fejezet).

5.2. Megrendelő-központúság Az egyetem vezetése a képzés tevékenysége során a megrendelőinek az elégedettségét kívánja fokozni. Az egyetem alaptevékenységének közvetlen megrendelői a fenntartó, a beiskolázó és a hallgató. A vezetés a képzés során a közvetlen megrendelői igények, az Ftv, az egyéb jogszabályok illetve a MAB által előírt követelmények maradéktalan érvényesítésével és teljesítésével gondoskodik arról, hogy a fenntartó illetve a beiskolázó és a hallgató megelégedettségének fokozása biztosított legyen. Az egyetem sikeres működése attól függ, hogy megérti-e és kielégíti-e a megrendelők és a végső felhasználók mai és jövőbeli igényeit és elvárásait, valamint megérti-e és figyelembe veszi-e ugyanezeket más érdekelt felek tekintetében. Az egyetem vezetése törekszik minden érdekelt fél elvárásainak megfelelni. 5.3. Minőségpolitika Az egyetem vezetése meghatározza, és a rektor jóváhagyja az egyetem Minőségpolitikáját (lásd 6. oldal), amely:     

megfelel az egyetem küldetésének és stratégiai céljainak, tartalmazza a követelmények teljesítése és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettséget, keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez és átvizsgálásához, közzététele megvalósul és a minőségpolitikát megértik, átvizsgálása megtörténik a folyamatos alkalmasság szempontjából.

25

Az egyetem minőségpolitikájának folyamatos figyelemmel kísérése és szükség szerinti módosítása az Egyetemi Szenátus feladata illetve hatásköre, a minőségpolitika módosítására a rektor, vagy az Egyetemi Minőségügyi Bizottság tesz javaslatot. 5.4. Tervezés 5.4.1. Minőségcélok Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikával összhangban levő, mérhető minőségcélokat az egyetem minden évében minden érintett funkciója és szintje számára kitűzzék. Az egyetem stratégiai célkitűzései és minőségpolitikája, a NEFMI, a HM elvárásai, a MAB követelményei keretet adnak a minőségcélok meghatározásához. Az egyetem vezetése úgy határozza meg a minőségcélokat, hogy azok megvalósulása az egyetem működésének fejlődéséhez vezessenek, figyelembe véve a belső felülvizsgálatok és a vezetői átvizsgálás eredményeit is. Az egyetem munkatársai számára követelményként állítja, hogy folyamatosan fejlesszék szakmai, minőségirányítási és jogszabályi ismereteiket. Az egyetem belső intézkedésekkel arra törekszik, hogy a megrendelői előtt megbízható, rugalmas, magas színvonalú és innovatív szervezetként jelenjen meg. Az egyetem vezetése gondoskodik az egyetem minőségcéljainak megismertetéséről (a minőségügyi továbbképzések során illetve az egyetem honlapján való közzététellel). Az egyetem minőségcéljainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükségszerinti módosítása illetve a tanévekre történő lebontása az Egyetemi Szenátus feladata illetve hatásköre, amelynek módosítására és tanévenkénti pontosítására az Egyetemi Minőségügyi Bizottság tesz javaslatot. Az EMÜBI évente meghatározza a szükséges minőségmutatókat, kitűzi a minőségcélokat, és intézkedik az ellenőrzések végrehajtásáról és egyéb minőségfejlesztési feladatokról. 5.4.2. A minőségirányítási rendszer tervezése Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségirányítási rendszer tervezését az előírásoknak megfelelően a minőségcélok elérése érdekében elvégezzék és a minőségirányítási rendszer működőképességét a rendszer módosítása során is fenntartsák. Az egyetem minőségirányítási rendszerének tervezését az alapvető folyamatok dokumentumai támogatják.

26

A tervezés főbb területei: 

a képzés tervezését az Oktatási Igazgatóság végzi az oktatási rektorhelyettes irányításával,  a tudományos kutatás tervezését a Tudományszervező Központ végzi a tudományos rektorhelyettes irányításával,  a gazdálkodás tervezését a Pénzügyi és Számviteli Osztály, valamint a Műszaki Ellátási Osztály végzi a gazdasági igazgató irányításával,  a funkcionális igazgatás tervezését a Rektori Hivatal végzi a főtitkár irányításával. A minőségirányítási rendszer tervezése szervesen kapcsolódik a fent felsorolt szolgáltatási folyamatokhoz. A minőségirányítási rendszer tervezését és fejlesztését a belső felülvizsgálatok és a vezetőségi átvizsgálások tapasztalatai illetve a MAB és más felsőoktatási intézményi tapasztalatok valamint a szabvány és jogszabályi előírások módosítása alapján a Minőségbiztosítási Iroda végzi a karok minőségügyi bizottságainak bevonásával. A tervezést az egyetem minőségügyi megbízottja felügyeli, minőségügyi vezetője irányítja. 5.5. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 5.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök Az egyetemi Szenátus felhatalmazása alapján az egyetem vezetése kidolgozza a különböző beosztások tevékenységi, felelősségi és hatásköreit, amelyet részletesen – a szenátus által elfogadott és az illetékes miniszter által jóváhagyott – SZMSZ, illetve annak mellékletei tartalmazzák. Az egyetem minden alkalmazottja rendelkezik munkaköri leírással. 5.5.2. A vezetőség képviselője Az egyetem minőségirányítási rendszerének működtetéséért az EMÜBI elnöke a felelős, aki egyben az egyetem minőségügyi vezetője, a rektor által felruházva a szükséges jogkörrel, felelőséggel és hatáskörrel. Az egyetem minőségügyi vezetője gondoskodik a minőségirányítási rendszer számára szükséges folyamatok létrehozásáról bevezetéséről és fenntartásáról illetve rendszeresen beszámol a minőségirányítási rendszer működéséről és a fejlesztési szükségletekről. Az egyetem minőségügyi vezetője gondoskodik a megrendelői követelményekkel kapcsolatos tudatosság előmozdításáról.

27

Az egyetem minőségügyi megbízott az egyetem minőségügyi vezetőjének szakértője, tudományos és szakmai segítője, felelősségét és feladatait az Egyetemi Minőségügyi Bizottság szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 5.5.3. Belső kommunikáció Az egyetem vezetése gondoskodik olyan belső kommunikációs folyamatok bevezetéséről és olyan kommunikációs csatornákról, amelyek az egyetem minőségirányítási rendszere eredményességének alapját képezik. A belső kommunikációs rendszer főbb részei:        

személyes megbeszélések, szervezeti egységek értekezletei és ezek feljegyzései, telefon, számítógéphálózat, az egyetemi honlap, NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), ÓRATARTÁS nyilvántartási rendszer, egyetemi folyóiratok, hirdetőtáblák.

5.6. Vezetőségi átvizsgálás 5.6.1. Általános útmutatás Az egyetem vezetése évente legalább egyszer átvizsgálja a minőségirányítási rendszer működését, amelyben elvégzi a rendszer folyamatos alkalmasságának, megfelelőségének és eredményességének értékelését. Az átvizsgálás területeit az EMÜBI az éves munkatervében rögzíti. A karra vonatkozó vizsgálatokat a kari vezetés hajtja végre és a végrehajtásról beszámol az EMÜBI ülésén. A vezetőségi átvizsgálás összesített eredményét az Egyetemi Minőségbiztosítási Iroda készíti el, az egyetem minőségügyi megbízottja ellenőrzi és az egyetem minőségügyi vezetője (az EMÜBI elnöke) terjeszti az EMÜBI illetve szükség szerint a rektor illetve Szenátus elé. A vezetőségi átvizsgálást a rektor illetve a dékán rendeli el. A vizsgálat alapján a vezetőség értékeli a minőségpolitika alapján meghatározott minőségcélok teljesülését, a minőségirányítási rendszer hatékonyságát és meghatározza, hogy milyen fejlesztésre illetve változtatásra van szükség az eljárásokban vagy a módszerekben. Az átvizsgálások eredményét tartalmazó feljegyzéseket a Minőség biztosítási Iroda megőrzi.

28

5.6.2. Az átvizsgálás bemenő adatai Az átvizsgálás bemenő adatai az alábbi információkat tartalmazzák:         

az auditok (belső és harmadik fél általi) és a MAB értékelésének eredményeit, megrendelői visszajelzéseket (megelégedettség, reklamáció), a folyamatok működésének és a képzés folyamatának megfelelőségét, a helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzetét, a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból következő tevékenységeket, azokat a változtatásokat, amelyek befolyásolhatják a minőségirányítási rendszert, valamint a fejlesztésre irányuló ajánlásokat, a minőségcélok teljesülését, az eredményeket, az önértékelések megállapításait.

5.6.3. Az átvizsgálás kimenő adatai A vezetőségi átvizsgálás kimenő adatainak tartalmazniuk kell a döntéseket és intézkedéseket: 

a minőségirányítási rendszer és folyamatai eredményességének fejlesztéséről,  a képzésnek a megrendelői követelményekkel kapcsolatos fejlesztéséről, valamint  az erőforrás-szükségletekről. A vizsgálatot végzők a feljegyzéseket úgy készítik, hogy azok alapján nyomon lehessen követni és könnyen ki lehessen értékelni a vezetőségi átvizsgálás folyamatát, továbbá gondoskodni lehessen eredményességének fenntartásáról.

29

6. GAZDÁLKODÁS AZ ERŐFORRÁSOKKAL 6.1. Gondoskodás az erőforrásokról Az egyetem vezetésének alapvető feladata, hogy meghatározza és biztosítsa a tevékenységekhez szükséges erőforrásokat, amelyek felölelik az emberi erőforrásokat, az infrastruktúrát, a munkakörnyezetet, az információkat, a beszállítókat és a kapcsolatokat, valamint az egyéb anyagi erőforrásokat. Ezek szükségesek a minőségirányítási rendszer folyamatainak fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint a megrendelők és az egyéb érdekeltek megelégedettségének fokozásához. Az erőforrások biztosítása folyamatos tevékenység, melyet az egyetem vezetése a rektor irányításával végez. A pénzügyi év ciklikussága megköveteli az éves tervezést, amikor a naptári év során igénybeveendő erőforrásokról kell dönteni, ugyanakkor az oktatás ciklikussága tanévi tervezést követel meg, amely meghatározza az oktatói állományra vonatkozó terhelést. Az erőforrásigények összegyűjtését a költségvetés tervezésében érintett szervezetek végzik a belső kommunikáció eszközeivel. Az egyetem különböző szervezetei anyag- és eszközigényüket szolgálati jegyen adják le. A külső körülmények változásaira vonatkozó információt a vezetés folyamatosan gyűjti, mind munkatársai köréből, mind az egyetemen kívül és ezeket összehangolva keresi az egyetem mozgásterének optimumát. Az erőforrások adott évi igénybevételére készített terveket a Oktatási Igazgatóság, a Tudományszervező Központ és a Gazdasági Igazgatóság összesíti, amelyek az Egyetemi Szenátus jóváhagyásával kerülnek felterjesztésre a fenntartó elé elfogadásra. A tervekben megfogalmazottak biztosítják a képzés, a kutatási és fejlesztési tevékenység szükséges feltételeit is. A gazdasági főigazgató felelőssége a források megfelelő biztosítása és a gazdálkodás operatív irányítása (100/2004. számú rektori intézkedés szabályozza). 6.2. Emberi erőforrások 6.2.1. Általános útmutatás Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy azok a személyek, akiknek a munkája befolyásolja a szolgáltatás minőségét, legyenek erre felkészítve megfelelő oktatás, képzés, készség és gyakorlat alapján. A vezetés a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükséges emberi erőforrás igényeket az egyetem minőségpolitikája alapján határozza meg. Az egyetem munkaköri jegyzékét az illetékes miniszter hagyja jóvá. 30

A rendelkezésre bocsátott humánerőforrások hatékony felhasználásáért az egyetem rektora a felelős. 6.2.2. Felkészültség, tudatosság és képzés Az egyetem vezetése biztosítja, hogy:    



az egyetemi képzés minőségét befolyásoló munkát végző munkatársak számára meg legyen határozva a szükséges felkészültség, a felmerülő szükségletek kielégítésére legyen rendszeres képzés, a képzés eredményessége legyen kiértékelve, a munkatársak tudatában legyenek tevékenységük szerepével és fontosságával, valamint azzal, hogy miképpen járulnak hozzá a minőségcélok eléréséhez, a képzésről, a készségekről és a gyakorlatról megfelelő feljegyzések készüljenek és kerüljenek megőrzésre a szabályozott módon.

A felsorolt követelmények teljesülése az egyetem életében a következő módon történik. 6.2.2.1. Felkészültség Vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltése Az egyetemen vezetői beosztást, oktatói munkakört hivatásos állományú vagy közalkalmazott személy tölthet be. Hivatásos állományú vagy közalkalmazott vezető, oktató az lehet, aki megfelel a felsőoktatásról szóló törvény előírásainak. Az egyetemen vezetői beosztásokat és oktatói munkaköröket nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás és kinevezés rendjét a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvény tartalmazza. Az egyetem oktatói, kutatói, tanári és szakoktatói beosztások követelményrendszerét az SZMSZ határozza meg. Nem oktatói munkakörök betöltése Az egyetem nem oktatói munkaköreinek betöltésére vonatkozó szabályokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok illetve az SZMSZ rögzíti. Az állomány felvételi ügyeit az Emberi Erőforrás Osztály gondozza. Az alkalmazási követelmények teljesülését felvételkor az Emberi Erőforrás Osztály ellenőrzi. A folyamatos alkalmassági követelményrendszernek való megfelelést a munkahelyi vezető évente áttekinti és szükség szerint szakmai továbbképzést, minő31

ségirányítási képzést rendel el, amelynek megtartását az illetékes szervezet dokumentálja. 6.2.2.2. Tudatosság és képzés Abból a célból, hogy az egyetem szakemberei a munkájuk magas színvonalú ellátásához szükséges ismeretekkel és a minőségirányítás területén is megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek, az egyetem biztosítja: 

az előírt szakmai képzettség meglétének ellenőrzését a pályázatok kiírásánál illetve a felvételnél,  a rendszeres képzést és a munkavállalói tudatosság megerősítését,  a képzések nyilvántartását és hatékonyságának értékelését. A szakmai továbbképzést a közvetlen vezető, a minőségirányítási továbbképzést a Minőségbiztosítási Iroda szervezi és az egyetem minőségügyi megbízottja felügyeli. Az egyetem vezetése támogatja a személyi állomány szakmai és tudományos fejlődését. Ennek legfontosabb formái:  konferenciákon, tudományos rendezvényeken történő részvétel,  publikációs tevékenység,  könyvtár, számítógépes adatbázisok használata,  szakmai és tudományos képzések,  ösztöndíj, külföldi munkavégzés. Az egyetem új munkatársai számára – az Emberi Erőforrás Osztály információja alapján – a Minőségbiztosítási Iroda főelőadója a munkába állást követően egy hónapon belül tájékoztatást tart. A személyi állomány számára évente legalább egy alkalommal továbbképzést szervez, amelyeken a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos ismereteket mélyítik el és megismerik a feladataikat a minőségcélok elérésében. A Minőségbiztosítási Iroda kötelezettsége a minőségirányítási képzésekkel kapcsolatos feljegyzések készítése és megőrzése. A belső szakmai képzésekkel kapcsolatos feljegyzéseket az adott munkahelyi vezető készítteti el. A külső szakmai továbbképzésekről kiadott igazolásokat és az új dolgozó munkába állásakor megtartott képzések igazolását az Emberi Erőforrás Osztály kezeli. A szakfejlesztési fórumokon az adott szak és a szakirányok felelősei ismertetést tartanak a minőségirányítás helyzetéről és a szakfejlesztés illetve a szakirány fejlesztés lehetőségeiről. A minőségügyi megbízott felügyeletével a Minőségbiztosítási Iroda a minőségirányítási képzési igények, és szükségletek alapján képzési ütemtervet készít, majd rendszeresen értékeli az abban foglaltak végrehajtását. 32

Az egyetemi és a kari minőségügyi megbízottak, illetve a tanszékek minőségügyi megbízottjai továbbképzésen aktualizálják és fejlesztik minőségirányítási ismereteiket. A személyes karriertervezést döntően az egyetem oktatóinak évenkénti önértékelése, a szakterület fejlődésének követése hallgatói értékelés valamint a vezetői értékelések együttesen alapozzák meg. 6.3. Infrastruktúra Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy olyan infrastruktúrát határoz meg, valósít meg és tart fenn, amely a képzés megfelelő minőségét biztosítja. Az infrastruktúra egyértelműen tartalmazza   

az épületeket, a munkahelyet és a hozzátartozó feltételeket (oktatóbázisokat), az irányításhoz szükséges eszközöket, információ- és kommunikáció technikát szállítóeszközöket, haditechnikai eszközöket, az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat.

Az infrastruktúra állagáért és rendelkezésre állásáért a gazdasági főigazgató felelős. Az egyetemi informatikai rendszerének üzemeltetéséről az Informatikai Igazgatóság gondoskodik, amelynek feladatait és hatáskörét az SZMSZ valamint a vonatkozó rektori intézkedés tartalmazza. 6.4. Munkakörnyezet Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy olyan munka- és képzési környezetet határoz meg és valósít meg, amely a képzésre vonatkozó követelmények megfelelőségének eléréséhez szükségesek, és amely kedvezően befolyásolja az alkalmazottak, az oktatók és a hallgatók motiváltságát, megelégedettségét és teljesítményét, hogy ezzel előmozdítsa az egyetem működésének fejlesztését. A kedvező munkakörnyezet megteremtése elsősorban a következőket öleli fel:   

munkavédelmi, biztonsági rendszabályok érvényesítése, ergonómiai alapelvek alkalmazása, az egyetem munkatársai munkakörülményeinek folyamatos fejlesztése.

A munkakörnyezet témaköréhez kapcsolódó előírásokat, speciálisan a hallgatókra vonatkozóan az SZMSZ tartalmazza.

33

7. A KÉPZÉS 7.1. A képzés lefolytatása Az egyetem vezetése az azonosított képzési folyamatainak végrehajtására vonatkozó szabályozását – összhangban a minőségirányítási rendszer más folyamatainak követelményével – úgy tervezi meg, hogy 

    

azok csak olyan tevékenység nyújtását tegyék lehetővé, mellyel kapcsolatban minden követelmény tisztázott, ideértve a külső és a belső követelményeket is (minőségcélok, indítható képzési irányok, szolgáltatásfejlesztés eredményei, egyéb), a bennük előírt tevékenységek megvalósítását és erőforrások megteremtését, hogy azok a kívánt végeredményre vezessenek, a képzés lefolytatásához kialakítja a szükséges dokumentációs rendszert, szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatási folyamat során a követelmények teljesítésének figyelemmel kísérését, és a teljesítés igazolását, a képzési dokumentációk biztosítsák a reális értékelést, a képzés kimeneti adatai és annak formái feleljenek meg a hatályos jogszabályoknak.

7.2. A megrendelőkkel kapcsolatos folyamatok 7.2.1. A képzésre vonatkozó követelmények meghatározása Az egyetem meghatározza:   

a megrendelő által előírt követelmények teljesítésének a módját; azokat a követelményeket, amelyeket a megrendelő nem jelölt meg, de amelyek szükségesek az előírt vagy a szándék szerinti alkalmazáshoz; a célok eléréséhez szükséges további követelményeket.

Az egyetem a hallgatói követelményrendszerben határozza meg:  





az Ftv. keretei között a felvételi eljárás rendjét (SZMSZ 5. számú melléklete: Egyetemi Felvételi Szabályzat); a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói tanulmányi rendet, (SZMSZ 4. számú melléklete: Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat); a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztását (SZMSZ 6. számú melléklete: Egyetemi Térítési és Juttatási Szabályzat); a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálási rendjét (SZMSZ);

34

 



a kollégiumi jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét (SZMSZ 8. számú melléklete: Egyetemi Kollégiumi Felvételi Szabályzat); a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat (SZMSZ 9. számú melléklete: Hallgatói Balesetmegelőzési Szabályzat); az esélyegyenlőségi eljárás rendjét (SZMSZ).

7.2.2. A képzésre vonatkozó követelmények átvizsgálása Az egyetem tanévenként átvizsgálja a képzésre vonatkozó változókat. Ezt az átvizsgálást az egyetem elvégzi még mielőtt a megrendelő felé kötelezettséget vállalna a képzésre és gondoskodik arról, hogy  

 

a képzésre vonatkozó elvárások szervezeti egységekre lebontva meghatározottak legyenek; az egyes szervezeti egységek vezetői a saját szervezeti egységekre feladatot határozzanak meg, amelyekben a konkrét megrendelési vagy szerződéses követelményeket kielégítik; az egyetem minden szervezeti eleme támogassa a meghatározott követelmények teljesítését; az átvizsgálás eredményéről és az ebből következő tevékenységekről készült feljegyzések megőrzésére kerüljenek.

Ha a képzésre vonatkozó követelmények változnak, az egyetem gondoskodik az ezekre vonatkozó dokumentumok módosításáról és arról, hogy az ezzel foglalkozó szervezeti elemek és személyek tudomást szerezzenek a megváltozott követelményekről. 7.2.3. Kapcsolattartás a megrendelőkkel Az egyetemen a megrendelők igényeinek általános jellegű feltérképezése, aktualizálása a szak- és szakirány felelősök feladata. Az egyetem a hazai védelmi felsőoktatás kulcsszereplőjeként, ismertségének növelése érdekében marketing tevékenységet folytat. Ennek a megjelenési formája lehet:   

intézményi tájékoztatók (különösen az egyetem honlapján); rendezvényeken, konferenciákon való megjelenés; nyílt napok megrendezése, egyéb rendezvények.

A megrendelőkkel történő kapcsolattartás során nemcsak az igények kutatása történik, hanem a már nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos megrendelői vélemé-

35

nyek (elégedettség) megismerése is annak érdekében, hogy az egyetem mérje a megrendelői elégedettség szintjét, és további növelésére intézkedéseket tehessen. A megrendelőkkel tartott kapcsolat során az egyetem olyan kommunikáció megvalósítására törekszik:    

melyben minél több a személyes elem, melynek során a megrendelőktől kívánt idő- és energiaráfordítás optimális, mely alkalmas a látens megrendelői igények feltárására és megfogalmazására, melynek alapján a megrendelői elvárások pontosan definiálhatóvá, átláthatóvá és visszaigazolhatóvá válnak.

Az egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy a képzési tevékenységét közvetlenül igénybe vevő hallgatókkal megfelelő kapcsolatot alakítson ki. Az alkalmazottai mindig tudatában vannak, hogy a képzés általánosságban milyen viselkedési formákat kíván tőlük. Erre a szempontra különös hangsúlyt helyez az egyetem alkalmazottainak kiválasztásakor, képzésekor, valamint képzésbe bevont óraadók kiválasztásakor. Az Egyetemi Minőségirányítási Értékelő- Elemző Rendszer (EMIÉR) és az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza, hogy a hallgatói jogviszony létrejöttét/szerződéskötést követően a képzési folyamat mely pontjain milyen tájékoztatást kapnak a hallgatók, valamint mely pontokon történik meg véleményük felmérése. A hallgatói vélemények, visszajelzések összegyűjtése a Minőségfejlesztési Program előírásai szerint több lépcsőben történik. Ez az aktív hallgatói időszakon túl véleményt, elégedettséget vizsgál és kér a munkában elhelyezkedett, végzett hallgatóktól és a munkáltatóktól. A hallgatói vélemények, észrevételek és tapasztalatok feldolgozása, és az azok alapján szükségessé váló intézkedések meghozatala az EMIÉR keretében történik. Az EMIÉR-ben meghatározásra kerül minden tanévben a vizsgálandó terület, a vizsgálati forma és tartalom, valamint a vizsgálati célcsoportok, a vizsgálat lefolytatását követő kiértékelés, minőségfejlesztési tevékenység és szükség esetén végleges szabályozás. Az ösztöndíjas hallgatói képzés nemcsak az oktatásból áll, hanem a védelmi szektorban végzett tevékenységre is felkészít, nevel. A nevelői tevékenység jelentős része a kollégiumokban történik. Az egyetem fontosnak tartja a beiskolázói elvárások figyelembe vételét, ezért kapcsolatot alakít ki a megrendelőkkel annak érdekében, hogy felmérje az igényeiket és megvizsgálja a végzett hallgatók tudásával és a megszerzett képességeivel való elégedettségét. A kapcsolattartás legfontosabb résztvevője a szak/szakirány felelős. 36

Az egyetem tevékenységeinek szabályozása, minőségirányítási rendszerének működtetése során – a kitűzött célok értelmében – azt is a figyelmének középpontjába állítja, hogy megelőzze a reklamációhoz vezető, nem kívánatos helyzetek kialakulását. Ha ezen erőfeszítések ellenére a megrendelői bármely köréből reklamáció érkezik, azt igyekszik a lehető leggyorsabban, rugalmasan, körültekintően kezelni úgy, hogy ezzel elérje a megrendelői megelégedettségét. A képzések, a megrendelt kutatás-fejlesztések folyamán a tantárgyfelelőshöz, oktatóhoz és közreműködőkhöz bejelentett hallgatói vagy megrendelői reklamációkat az egyetem munkatársai a vonatkozó rektori intézkedés alapján kezelik. 7.3. Tervezés és fejlesztés Az egyetemen a tervezés és fejlesztés a szaklétesítésre és szakindításra vonatkozik, a képzés fejlesztéséről a 8.5.1. fejezet szól. 7.3.1. A tervezés és fejlesztés megtervezése A tervezés és fejlesztés tervezése során az egyetem a következőket határozza meg: 

az elkészítendő terveket (Intézményfejlesztési Terv),

 

a tervezés és fejlesztés szakaszait, az átvizsgálási, az igazolási és az érvényesítés tevékenységeket, amelyek a tervezés és fejlesztés egyes szakaszaiban alkalmazandók; a tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos felelősségi köröket és hatásköröket.



Az egyetem a tervezésben és fejlesztésben érintett különböző szervezeti elemek közötti kapcsolatokat úgy irányítja, hogy eredményes kommunikáció valósuljon meg és világos legyen a felelősségi körök elosztása. A szak-, illetve a szakirány-felelősök feladat- és hatáskörét és az Egyetemi Képzésfejlesztési Tanács feladatait külön dokumentumok tartalmazzák. A képzés fejlesztését a szakfejlesztési fórumok irányítják, a fórumok összetételét és főbb feladatait a kari SZMSZ-ek tartalmazzák. A tervezési eljárás kimenő adatait a tervezés és fejlesztés előrehaladásának megfelelően az érintett szervezeti egységek naprakész állapotban tartják. 7.3.2. A tervezés és fejlesztés bemenő adatai Az egyetem a tervezésre és a fejlesztésre bemenő adatokat a képzési és kimeneti követelmények alapján határozza meg és az erre vonatkozó feljegyzéseket a Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály megőrzi. Az új szaklétesítések esetében a

37

követelményeket a megrendelői igényeknek megfelelően alakítja ki. A bemenő adatok a következőket tartalmazzák:     

A megrendelői igények megjelenése illetve azoknak a változása; az oktatókkal és az ösztöndíjas hallgatókkal szembeni követelmények; a vonatkozó jogszabályok, a MAB útmutatói és a szabályzatok követelményei; a régebbi, hasonló tervekből leszármaztatott információk; egyéb követelmények, amelyek a szükségletnek megfelelően a tervezés és fejlesztés számára lényegesek.

A bemenő adatokat az egyetem átvizsgálja abból a szempontból, hogy kielégítike a megrendelői igényeket. A tervezés bemenő adatait a jogszabályok előírásai értelmében alapvetően megrendelők és a felügyeleti szervek biztosítják. A második csoportját az éves értékelések, önértékelések biztosítják. Az ismert adatok birtokában valamint távlati elgondolások felvázolása után kezdődik meg a képzés tevékenység tervezése, amely tevékenységet az egyetem tanulmányi és oktatásszervezési szervezete koordinálja és hajtja végre a szak és szakirány felelősök és a tanszékek közreműködésével. 7.3.3. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai Az egyetem a tervezés és a fejlesztés kimenő adatait úgy alakítja ki, hogy az elősegítse a tervezés és fejlesztés bemenő adataival való összehasonlítást és jóváhagyja azokat. A tervezés és fejlesztés kimenő adatai:   

kielégítik a tervezés és fejlesztés bemenő követelményeit, megfelelő információt szolgáltatnak a képzési tevékenységhez, tartalmazzák a képzés elfogadási kritériumait és jellemzőit (MAB, intézményi, kari, szak, szakirány). Az egyetem a kimenő adatokat az érintettek rendelkezésére bocsátja.

7.3.4. A tervezés és fejlesztés átvizsgálása, igazolása és érvényesítése Az egyetem a tervezés és fejlesztés módszeres átvizsgálását, igazolását és érvényesítését a munka megfelelő szakaszaiban és szintjein a tervezett intézkedéseknek megfelelően elvégzi, amelynek keretében kiértékeli a tervezés és fejlesztés eredményének képességét a követelmények teljesítésére, valamint felfedi a problémákat és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. Az képzés tervezésének és fejlesztésének átvizsgálását, igazolását és érvényesítését a szakvezetője végzi, megfelelőség esetén igazolja a kimenő adatokat és ez a tervezés és a fejlesztés bemenetét képezi a szakfejlesztési fórum részére. A fel38

adat elvégzéséért a szak- és szakirány felelősök felelnek, ezt a tevékenységet az külön dokumentum szabályozza. Az igazolás és érvényesítés jogköre a szervezeti egység vezetőjétől az oktatási miniszterig terjed, aszerint, hogy a szakalapítástól a tantárgytervezésig terjedő skálán az adott feladat hol helyezkedik el. 7.3.5. A tervezés és fejlesztés változtatásainak kezelése A változás kezelése minden esetben a jogszabályi előírások és a MAB elvárásainak figyelemmel kísérése és a változások alapján a belső szabályozás módosítása követi ezért az egyetem Képzésfejlesztési Tanácsa és az érintett szervezetei egységvezetője a felelős. Minden tervezés és fejlesztés változtatását az éppen érvényes szabályozóknak megfelelően készítjük el és az átvizsgálások eredményéről és a szükséges intézkedésekről feljegyzések készülnek. 7.4. Beszerzés 7.4.1. A beszerzés folyamata Az egyetem vezetése meghatározta a beszerzett termékeknek, szolgáltatásoknak azt a körét, melyek saját tevékenységének minőségét döntő módon befolyásolják. A szabályozást a „Beszerzés” című eljárás tartalmazza. 7.4.2. Beszerzési információ Az egyetem minden beszerzése előtt részletesen megfogalmazza a beszerzendő termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket. A beszerzési információ tartalmazza a jóváhagyási követelményeket a beszerzendő termékekre és a képzettségekre vonatkozó követelményeket a szolgáltatásokra. A beszerzési követelmények és elvárások megfelelőségének ellenőrzéséről az érintett szervezeti egység vezetője gondoskodik. 7.4.3. A beszerzett termék igazolása Külső oktatók, alvállalkozók és helyszínek igénybevételéről –a tanszékvezető javaslata alapján–, a kari dékán dönt. Ehhez az adott tantárgyi programok szolgáltatják a beszerzési információt, amely meghatározza, hogy milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek az adott képzés megfelelő minőségben történő megvalósításához. A beszerzett szolgáltatások jellegéből adódóan, azok – felhasználás előtti – igazolására nem kerül sor, megfelelőségüket az átvételi és a folyamatközi ellenőrzés biztosítja. Az átvételi és a folyamatközi ellenőrzés rendjét belső intézkedések szabályozzák. A beszerzett eszközök megfelelőség igazolását a gyártó cég bocsátja ki és a felhasználásra történő átadáskor a forgalmazó érvényesíti azt. 39

Az egyetemi infrastruktúra kialakításának és fejlesztésének beruházásainak megfelelőségét az egyetem megfelelően képzett szakembere (vagy felkért szakembere) az átadás-átvétel során igazolja.

40

7.5. A képzés szabályozása A képzés nyújtása a felmerült képzési igény (vagy az erre utaló információk) megjelenésétől a szak alapításán, indításán, a képzés folyamatán keresztül az igény megszűnéséig vagy a gazdaságosság határáig tart. 7.5.1. A képzés szabályozásának alapjai Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy a képzést szabályozott feltételek között tervezzék és végezzék. A szabályozott feltételek többek között az alábbiakat tartalmazzák:     

álljon rendelkezésre a képzés jellemzőit leíró tájékoztató, szükség szerint álljanak rendelkezésre az oktatási segédletek, álljanak rendelkezésre a képzés technikai berendezései, legyenek kidolgozva a képzés figyelemmel kísérésére szolgáló módszerek, álljanak rendelkezésre a képzés eredményességére vonatkozó mérő- és megfigyelő eszközök,  a mindenkor hatályos Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat. Az képzés az érvényes tantervek alapján, meghatározott tananyagok felhasználásával, az óratervben rögzített időkereten belül valósul meg. Meghatározásra és megtervezésre kerül minden olyan folyamat, amely közvetlenül befolyásolja a képzés minőségét. Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy ezeket a folyamatokat szabályozott körülmények között végezzék. Biztosítják a képzés során használt berendezések, eszközök alkalmasságát rendszeres karbantartását. Az oktatási feladatok teljesítését igazoló adatok és információk rögzítésre kerülnek. Így ellenőrizhető és igazolható, hogy a képzési folyamatok az előírások szerint mennek végbe. Meghatározásra kerülnek a képzés minőségét befolyásoló elemek, az ellenőrzés módja, eszközei, felelősei és mindezek dokumentálása. A folyamatok megfelelőségéről a folyamatért felelős vezető dönt. Az egyetem a képzéseit szabályozott feltételek között végzi, az általános képzési folyamatot a „Képzés” című eljárás tartalmazza. 7.5.2. A szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése Mivel az egyetem ezen tevékenységre kizárást érvényesít ezért a kézikönyv a leírást nem tartalmazza.

41

7.5.3. Azonosítás és nyomonkövethetőség Az egyetem gondoskodik a hallgatók, az oktatók és más egyetemi alkalmazott, azonosításáról és nyomonkövetéséről. A hallgatók azonosítását személyazonosítással és teljesítményük nyomonkövetését az egyetem, illetve az oktatók a Törzslapokon, a törzskönyvekben, a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszerrel (ETR), valamint a Leckekönyvek segítségével oldja meg. Az oktatók és más egyetemi alkalmazott nyomonkövetéséről a Személy- és Munkaügyi Igazgatóság gondoskodik a személyi gyűjtők vezetésével, ezen kívül minden tárgy évben az oktatóknak személyes önértékelés kell készítenie, valamint az előjárójának is értékelni kell az oktató munkáját. A tantárgyak, tananyagok azonosítása a mintatanterv és a tantárgyi programok alapján történik, nyomonkövetését a szakfelelős, a szakirány felelős és az adott tantárgy oktatója végzi. 7.5.4. A megrendelő tulajdona Az egyetem gondosan kezeli a megrendelő, illetve a magyar állam tulajdonát képező kiképző bázisokat, eszközöket és más berendezéseket, amelyeket a megrendelő a képzési folyamatokhoz biztosít. Az egyetem kiképzési időszakonként megtervezi és igényli a megrendelőtől a szükséges eszközöket, amelyeket azonosít, ellenőriz és biztosítja azok védelmét a használat során. Ha valamely megrendelői tulajdon elveszett, megsérült, vagy más módon használhatatlanná vált, erről az alkalmazó vagy felhasználó jegyzőkönyvet készít, és azonnal jelenti az illetékes vezetőnek. A további eljárást az illetékes vezető és a megrendelő együttesen határozzák meg. 7.5.5. A termék állagának megőrzése Mivel az egyetem ezen tevékenységre kizárást érvényesít, ezért a kézikönyv a leírást nem tartalmazza. 7.6. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése 7.6.1. Mérőeszközök Az egyetem az alkalmazott mérőeszközeit két szinten sorolja csoportba:  csak oktatási célra használt mérőeszközök  a megbízók által megrendelt szolgáltatás során használt mérőeszközök Az egyetem minden szervezeti egységnél olyan megfigyelő- és mérőeszköz lista áll rendelkezésre, amely az azonosított és nyilvántartásba vett mérőeszközöket tartalmazza (pl.: laboratóriumi eszközök listája, műhelykocsi berendezés listája, egyéb). A megfigyelő- és mérőeszköz lista az eszközök pontos megnevezését, azonosító 42

kódját, a mérőeszközök lényeges műszaki paramétereit, alkalmazási helyét, és az időszakos ellenőrzéseket rögzíti. Az oktatási célra használt mérőeszközök ellenőrzése, felügyelete szemrevételezéssel történik a mérőeszköz kezelésével megbízott alkalmazott által. Követelmény a működőképesség, a sérülésmentesség vizsgálata, egyes esetekben a kalibráció vagy a nullpont beállítás végrehajtása. 7.6.2. A hallgatói tudás felmérése A vizsgák – ideértve a záróvizsgát és a diplomamunka (szakdolgozat) védéseket is – nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben korlátozható, vagy kizárható, amelyről a tanszék vezetője dönt. A vizsgáról és annak eredményéről jegyzőkönyv készül. A vizsgáztató az értékelést bevezeti a NEPTUN rendszer adattárába és a leckekönyvbe, az Oktatási Igazgatóság pedig a törzslapokra. Az egyetem vezetése rendszeresen felülvizsgálja a tudásértékelés rendszerét és gondoskodik a folyamatos fejlesztéséről. A vizsgáztatási eljárás részletes szabályait az SZMSZ 4. melléklete: Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

43

8. MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS 8.1. Általános útmutatás Az egyetem vezetése megtervezi és bevezeti a minőségirányítási rendszer azon mérési, elemzési és fejlesztési folyamatait, amelyek ahhoz szükségesek, hogy   

mutassa be a képzési és kapcsolódó folyamatainak megfelelését, mérje fel a minőségirányítási rendszer megfelelőségét, valamint folyamatosan fejleszteni tudja a minőségirányítási rendszer eredményességét.

Az egyetem a képzés, mint főfolyamat nyújtásának során a feladatok ellátásának megfelelőségéről többszintű, egymásra épülő mérések rendszerével bizonyosodik meg. Ez a mérési rendszer igazodik a következő alapelvekhez: 



a képzés dominánsan speciális védelmi jellegéhez (eredményességéről értékelést végezni csak a képzési folyamat különböző szakaszaiban végzett mérések együttes elemzése alapján lehet), a végrehajtás és a végrehajtás megítélése is sok szubjektív elemmel terhelt, ezért szükséges a képzés folyamatának és eredményességének más irányú értékelése is (hallgatói elégedettség, munkatársi értékelések, külső értékelések). Ezekkel a kérdésekkel az egyetemi MFP és az EMIÉR foglalkozik.

Az egyetemi mérési, elemzési és beavatkozási tevékenységeket négy szinten értelmezzük:    

egyéni végrehajtási szint (oktatói önértékelés), oktatási szervezeti egység szint (tanszéki értékelés, szak, és szakirányi értékelését), kari szint, egyetemi szint.

Az egyetemi működés jogszabályi kereteihez szükséges méréseinek lefolytatása a MAB által kiadott útmutatók figyelembe vételével készül el (a mérési rendszer segítségével megvalósítható az akkreditációs követelmények teljesítésével járó önértékelés). A mérési rendszer eleget tesz a minőségirányításra vonatkozóan megfogalmazott elvárásoknak (általában konkrét statisztikai mutatók jellemzik az eredményeket, és ezek alapját képezik a célértékekkel való összehasonlításnak) illetve új célérték kitűzésének.

44

A mérések, figyelemmel kísérések eredményének elemzése, és a szükséges beavatkozások megtétele különböző szinteken és több periódusban történik, az irányítási rendszer, illetve a képzés más-más elemére koncentrálva:    

   

a képzési folyamatok terv szerinti, mindennapos működéséhez kötődő beavatkozások, reagálás alkalomszerű hallgatói, munkatársi jelzésekre, visszajelzésekre, a rendszerszerű működés ellenőrzése, belső felülvizsgálatok (auditok) nyomán feltárt eltérésekre történő beavatkozások, külső értékelések (harmadik fél általi auditok, ellenőrzések, akkreditációs észrevételek) eredményeképpen végrehajtásra kerülő beavatkozások, intézkedések, (parancsok, utasítások), az előző pontokban felsorolt lépések kari és egyetemi szintű minőségirányítás szempontú elemzése és – szükség esetén – döntéshozatal, rendszeres hallgatói és munkatársi felmérések elemzése, a minőségmutatók értékeinek éves elemzése, kari és egyetemi szintű vezetőségi átvizsgálások és stratégiai szintű döntések.

A felsorolt teendők elején a beavatkozások döntően helyesbítések, tovább haladva előtérbe kerülnek a különböző szintű helyesbítő, megelőző, illetve fejlesztő jellegű intézkedések. A mérési rendszer főbb elemei: 

a megrendelők elégedettségmérése: – a fenntartóé, – a munkaadóé, – az egyéné (hallgatóé) a képzés ideje alatt, távozáskor, beválás során;



az érdekeltek elégedettségmérése: – a munkatársaké/oktatóké;



a működés jogszabályi keretei: – Ftv. és kapcsolódó jogszabályok, – MAB Akkreditációs Útmutató.

8.2. Mérés és figyelemmel kísérés 8.2.1. A megrendelő megelégedettsége Az egyetem fő profilja a különböző képzések lefolytatása, ami lényegében humán szolgáltatás nyújtása a megrendelők felé. Az egyetem eredményességének, jó munkavégzésének legfőbb kontrolja az, amikor a megrendelők megelégedettek.

45

Az egyetem megrendelői köre több rétű. A hallgatónak, a fenntartónak, a megrendelőnek és más alkalmazó szervezetnek illetve az érintett minisztériumoknak eltérőek az érdekeik. Az egyetem vezetése fontosnak tartja annak a vizsgálatát, hogy a megrendelői elvárásoknak és a jogszabályi követelményeknek való megfelelésről miként vélekednek a megrendelői. Az egyetem a legfontosabb érdekelt felei (hallgatók, alkalmazottak) véleményére nemcsak közvetett információk alapján kíván következtetni (reklamációk, spontán észrevételek), hanem közvetlen, előre megtervezett egymásra épülő megnyilatkozást tesz lehetővé számukra. Az egyetem a hallgatók és az alkalmazottak esetében elégedettség mérésére eszközként alapvetően kérdőívet használ. Ezzel megkönnyíti az eredmények számszerűsíthetőségét, és összehasonlíthatóságát és így az egyetem kiküszöböli az interjúkészítő szubjektumát. A hallgatók a képzés minden félévében lehetőséget kapnak a megelégedettségük (véleményük) kinyilvánítására. Annak érdekében, hogy a hallgatók az oktatókról, a tantárgyakról, az oktatási és támogató folyamatokról megfelelő módon jelezhessék véleményüket a Hallgatói Önkormányzat aktívan részt vesz a kérdőívek kidolgozásában és támogatja a mérések magasabb arányú végrehajtását (segít az érdeklődés felkeltésében). Az egyetem minőségképességének kulcseleme az alkalmazottak teljesítőképességének, elkötelezettségének magas szinten tartása, így a belső humánerőforrás kezelése kiemelt feladat. Az egyetem Minőségbiztosítási Irodája a végzettek alkalmazóinak (munkáltatók, beiskolázók) megelégedettség vizsgálatával is a képzés hatékonyságát, hatásosságát ellenőrzi. Az elégedettségmérések rendszerét és terjedelmét az egyetem MFP-ja, módszerét és eljárását az EMIÉR tartalmazza. Az EMIÉR rendelkezik az alkalmazott kérdőívek felülvizsgálatáról is, hogy azok mindig képesek legyenek a lényeges és tényleges igények teljesítésére rákérdezni, ezen kívül mindig kielégítsék a jó kitölthetőség és a jó értékelhetőség követelményét. Szükség esetén speciális (frekventált) területre is készül felmérő ív. A külső ellenőrzések, auditok, akkreditációs eljárások, MAB felé benyújtott önértékelések eredménye utal a felügyeleti, akkreditáló, tanúsító szervezetek véleményére. Ők képviselik az érdekelt felek egy speciális, ám nagy jelentőségű csoportját. 46

Ezeken kívül az egyetem valamennyi partnerének lehetősége van véleményét, észrevételeit közvetlenül (szóban, írásban) eljuttatni az egyetem munkatársaihoz, akik eljuttatják a témának megfelelő vezetői fórumra. A vezetői fórum feladata, hogy szükség esetén reflektáljon azokra. Ezt rektori intézkedés szabályozza. 8.2.2. Belső audit Az egyetem tervezett időszakonként belső auditokat végez annak a megállapítására, hogy a minőségirányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, a szabvány követelményeinek, továbbá az egyetem által kitűzött követelményeknek, valamint bevezetése és működtetése eredményes-e. Az egyetem vezetése belső audit programot hajt végre abból a célból, hogy a minőségirányítási rendszer céloknak megfelelő működését ellenőrizze. Az egyetem vezetése az auditokat a rendszer fejlesztésének szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartja, ezért megtervezésükre és végrehajtásukra nagy gondot fordít. A szabályozást a „Belső auditok” című eljárás tartalmazza. Az auditok soron kívüli elrendelése az EMÜBI hatáskörébe tartozik. Az auditokat megfelelően képzett személyek hajtják végre, akik nem felelősek az auditált területért és függetlenek az auditált terület vezetésétől. A belső auditot végrehajtó személyeket (belső auditorokat, akik auditcsoportokat alkotva végzik a feladatukat) az EMÜBI javaslata alapján a rektor bízza meg. Az auditok során a vizsgálatot végző személy értékeli:  

az auditált folyamatra vonatkozó dokumentumokat és feljegyzéseket, a szolgáltatási munkavégzés gyakorlatát és a kapcsolódó tevékenységeket.

Az auditokat az éves ellenőrzési illetve auditterv alapján az Egyetemi Minőségügyi Bizottság szervezi. A Minőségbiztosítási Iroda főelőadója felelős a belső auditot végrehajtó személyek/belső auditorok/ felkészítéséért. Az audit tapasztalatairól feljegyzések készülnek az eljárásban szabályozott módon. Az egyes auditált folyamatokért felelős vezetők áttekintik, meghatározzák és jóváhagyják azokat a helyesbítő tevékenységeket, amelyek az audit során feltárt hiányosságok kijavításához szükségesek. Azon folyamatoknál, ahol a belső audit hiányosságot tárt fel, újabb auditot kell tartani abból a célból, hogy megállapítsák a helyesbítő tevékenység és annak dokumentálása végrehajtását. 47

A belső audit jelentéseket az EMÜBI értékeli és felhasználja a minőségirányítási rendszer működési hatékonyságának elemzésére. Az egyetem vezetése a minőség fejlesztése érdekében a jelentések alapján új minőségi célokat jelöl ki és meghatározza a célok elérésének módját és felelősét. 8.2.3. A folyamatok mérése és figyelemmel kísérése A minőségirányítási rendszer folyamatait az egyetem tervezett módon hajtja végre. Megvalósításuk során az egyetem figyelemmel kíséri a folyamatok előrehaladását abból a célból, hogy az esetleges nem megfelelőségeket időben érzékelje és a szükséges helyesbítő, vagy megelőző tevékenységet elvégezze. A nem képzési folyamatok figyelemmel kísérésének két fő periódusa van: az egyik a napi működéshez, a másik a naptári év tevékenységeinek értékeléséhez kapcsolódik. A napi működés figyelemmel kíséréséhez a résztvevő vezető és beosztott alkalmazottak észrevételei, megállapításai tartoznak, melyek a szolgálati út (felelőségi szintek) betartása mellett jutnak el a meghatározott döntési fórumokra. A folyamatok eredményességének, hatékonyságának mérése éves ciklusokban kerül végrehajtásra, ami az alkalmazotti elégedettség vizsgálatból és a belső audit adataiból készül. Ezek minőség mutatókkal szakértői minősítésekkel kerülnek értékelésre. 8.2.4. Az érdekelt felek megelégedettségének mérése és figyelemmel kísérése A képzési folyamat napi menetének figyelemmel kísérése a képzést (oktatást, nevelést) végző oktatók és kollégiumi nevelők feladata. A képzés eredményességét a vevői megelégedettség különböző formáinak begyűjtése után méri az egyetem. A képzési folyamat éves értékelése a MAB Akkreditációs Útmutatója alapján elkészített önértékeléssel és hallgatói elégedettségméréssel történik. Az képzési folyamat hosszabb távú eredményességét a végzett hallgatói és a munkáltatói megelégedettségi vizsgálatok valamint a MAB akkreditációs vizsgálata méri.

8.3. A nemmegfelelőségek kezelése Az egyetem illetékes vezetői és oktatói gondoskodnak a nemmegfelelőségek azonosításáról és visszatartásáról, hogy megakadályozzák azt, hogy a 48

nemmegfelelőség a képzési folyamatban további hatást gyakoroljon, illtetve részt vegyen. Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy a nemmegfelelőségek kezelésére és a nemmegfelelőségekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó felelősségeket és hatásköröket dokumentált eljárásokban szabályozzák. Nemmegfelelő képzés az egyetemen akkor keletkezik, ha szerződésben foglalt, jogszabályi vagy belső szabályozásban szereplő követelmény nem teljesül a képzés bármely szakaszában, illetve a képzési folyamat bármelyik eleme sérül. Erre fényt deríthet a folyamatközi ellenőrzés valamely szintje, a képzés következő fázisát végző munkatárs, a hallgatói kérdőív, vagy közvetlen jelzés (reklamáció), a belső audit, illetve külső audit. A felderített nemmegfelelőségeket a szak- vagy szakirány felelős illetve az érintett oktató nyilvántartja és intézkedik azok megszüntetésére. A tett intézkedésről az érintettek tájékoztatják a kari minőségügyi bizottságot és az illetékes szervezeti egység vezetőjét. A nemmegfelelőségek kezelése az „Eltérések kezelése, helyesbítő és megelőző tevékenységek” című eljárásban került szabályozásra. 8.4. Az adatok elemzése Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelőségének és eredményességének bizonyítására, és a minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlesztésére adatokat gyűjtsenek és elemezzenek. Az egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy az adatok elemzése információkat szolgáltasson az érdekelt felek megelégedettségéről, az előírt követelmények teljesítéséről és a képzési folyamatok jellemzőiről és trendjeiről. Az egyetem vezetése a minőségirányítási rendszer működésének szempontjából fontosnak tartja azt, hogy a vezetői döntések megfelelő adatokkal legyenek alátámasztva. Egyetemi szinten a különböző forrásból származó információkat a Minőségbiztosítási Iroda gyűjti, az elemzéseket az egyetemi minőségügyi megbízottjának szakmai vezetése mellett végzi. Az adatok elemzése után a döntés-előkészítés érdekében a minőségügyi megbízott részletesen tájékoztatja az EMÜBI elnökét. A megfelelően feldolgozott adatok segítik az egyetem vezetését abban, hogy helyes sorrendet határozzon meg a beavatkozásra, helyesbítésre illetve az erőforrásokkal való optimális gazdálkodásra.

49

Az egyetem MFP-nek valamint EMIÉR-nek is részét képezi a gyűjtendő adatok körének és feldolgozási módszereinek meghatározása. Ennek megfelelően az alábbi területeken végez az egyetem rendszeres adatelemzéseket:       

a megrendelők megelégedettsége, a képzési folyamatról gyűjtött adatok (folyamat közben és végén), minőségcélok megvalósulása, a szállítók minősítése, kiemelten a külső óraadók/oktatók teljesítménye, az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztéséről szóló adatok, a képzés hatékonysága, a minőségirányítási rendszer működése.

8.5. Fejlesztés 8.5.1. Folyamatos fejlesztés Az egyetem folyamatosan fejleszti a kialakított minőségirányítási rendszer eredményességét a minőségpolitika, a minőségcélok, az auditok eredményei, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek valamint a vezetőségi átvizsgálás útján. A képzési folyamatról a hallgatók tanulmányaik során közvetett és közvetlen módon információkat adnak, amelyekkel az oktatók növelni tudják a képzés hatékonyságát. A végzett hallgatói és munkáltatói megelégedettségi vizsgálatok eredményei a képzés egészére és eredményességére adnak információt, ezzel lehetőséget teremtenek a folyamatos fejlesztésre. Az alkalmazottak megelégedettségi vizsgálatai a képzési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó folyamatok fejlesztéséhez nyújtanak segítséget. A fenntartó elvárásainak és a megelégedettségi vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján történik a tantervek, tananyagok és az oktatásmódszertan fejlesztése. A minőségirányítási rendszer többi elemének folyamatos fejlesztését a minőségpolitika szellemében, a minőségcélok kitűzésével, az auditok eredményeinek, az adatok elemzésének, a helyesbítő és megelőző tevékenységeknek, valamint a vezetőségi átvizsgálásnak az alapján az egyetemi minőségirányítási rendszer szereplői (szervei) végzik és az adott szintű vezetők (az egyetem egészét illetően a Szenátus illetve a rektor) döntésein, utasításain keresztül érvényesítik.

50

8.5.2. Helyesbítő tevékenység Az egyetem és a kar vezetése gondoskodik az észlelt nemmegfelelőségek okainak kiküszöbölésére azért, hogy megelőzze azok megismétlődését. A helyesbítő tevékenységek célja az egyetemen a hiba okok leggyorsabb feltárása, elhárítása és a hibák ismétlődésének megakadályozása. A helyesbítő tevékenységet az „Eltérések kezelése, helyesbítő és megelőző tevékenységek” című eljárás dokumentum szabályozza. 8.5.3. Megelőző tevékenység Az egyetem megelőző tevékenységet folytat azzal a céllal, hogy kiküszöbölje a lehetséges nemmegfelelőség okait, hogy megelőzze azok bekövetkezését. Nagyon lényeges az egyetem alkalmazottainak a bevonása a megelőző tevékenységek kidolgozásába illetve motiválása a javító (újító) javaslatok megtételére. Egyetemi szinten a megelőző tevékenységek hatékony végrehajtásáért az egyetem minőségügyi vezetője (az EMÜBI elnöke) és az egyetem minőségügyi megbízottja, kari szinten pedig a kari minőségügyi bizottság elnöke a felelős. A megelőző tevékenységet az „Eltérések kezelése, helyesbítő és megelőző tevékenységek” című eljárás dokumentum szabályozza.

A jelen szabályzatot a Szenátus 2011. január 26-i ülésén fogadta el. A szabályzat 2011. február 1-jén lép hatályba. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az SzMSz korábbi 17. sz. melléklete.

Budapest, 2011.

-n A rektor jogkörében eljárva:

Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy főtitkár

51

Készült: 1 eredeti példányban Egy példány: 53 lap Ügyintéző (tel.): Fodor Jenő (29-431) Kapja: Irattár Sokszorosítva: 8 példányban Egy példány 53 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: miniszteri biztos 2. sz. soksz. pld.: főtitkár 3. sz. soksz. pld.: ORH 4. sz. soksz. pld.: TRH 5. sz. soksz. pld.: SIRH 6. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 7. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 8. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató

52

FÜGGELÉKEK

1. számú: Folyamatok kapcsolódása 2. számú: Képzési folyamat

MELLÉKLETEK 1. számú: Külső dokumentumok 2. számú: Belső dokumentumok 3. számú: Feljegyzések 4. számú: Eljárások 5. számú: Kapcsolódások a belső szabályozók és a kézikönyv fejezetei között

53