MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1097 Budapest, Timót u. 3 ● Telephely: 1084 Budapest, Tolnai Lajos u. 4−10

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Érvényes: 2012. szeptember 1. Csak belső használatra! A Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban Iskola) és minőségirányítási rendszere az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány alapján készült.

Ez a Minőségirányítási kézikönyv az Iskola szellemi tulajdona. Sokszorosítását, közzétételét csak a jóváhagyó engedélyezheti.

Kidolgozta:

Jóváhagyta:

……………………………

……………………………

Minőségirányítási vezető

Igazgató

1


1. Tartalomjegyzék

1.

Tartalomjegyzék ............................................................................................................. 2

2.

Bemutatkozás ................................................................................................................. 5

3.

Minőségpolitika .............................................................................................................. 8

4.

A minőségirányítási rendszer ..................................................................................... 10 5.1. A minőségirányítási rendszer általános követelményei ....................................................... 10 5.2. Dokumentumok kezelése .................................................................................................... 12 5.2.1. Minőségirányítási dokumentumok............................................................................... 12 a. Minőségirányítási kézikönyv............................................................................................ 12 b. Minőségirányítási eljárás................................................................................................. 12 c. Igazgatói utasítás ............................................................................................................ 13 d. Képzési (és egyéb) dokumentumok ................................................................................ 13 5.3. Feljegyzések kezelése......................................................................................................... 14

5.

A vezetőség felelősségi köre ...................................................................................... 15 6.1. Az igazgató elkötelezettsége ............................................................................................... 16 6.2. Tanuló/hallgató központúság............................................................................................... 16 6.3. Minőségpolitika .................................................................................................................... 16 6.4. Tervezés.............................................................................................................................. 17 6.4.1. Minőségcélok .............................................................................................................. 17 6.4.2. Minőségirányítási rendszer tervezése......................................................................... 17 6.5. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció ........................................................................ 18 6.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök................................................................................. 18 6.5.2. A vezetőség képviselője.............................................................................................. 18 6.6. A minőségirányítási rendszer kapcsolatai ........................................................................... 20 6.7. Felelősségek, hatáskörök .................................................................................................... 20 a. Igazgató........................................................................................................................... 20 b. Igazgatóhelyettesek ........................................................................................................ 21 c. Gyakorlati oktatásvezető ................................................................................................. 22 d. Minőségirányítási vezető................................................................................................. 22 e. Minőségirányítási auditorok............................................................................................. 23 6.8. A minőséggel kapcsolatos munkatársi felelősség ............................................................... 23 6.9. Vezetőség képviselője ......................................................................................................... 24 6.10. Kommunikáció ..................................................................................................................... 24 6.11. Vezetőségi átvizsgálás ........................................................................................................ 24 6.12. Hivatkozás ........................................................................................................................... 25

6.

Gazdálkodás az erőforrásokkal................................................................................... 25 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.

7.

Gondoskodás az erőforrásokról........................................................................................... 25 Emberi erőforrások .............................................................................................................. 25 Felkészültség, tudatosság és képzés .................................................................................. 26 Infrastruktúra, munkakörnyezet ........................................................................................... 26 Hivatkozás ........................................................................................................................... 26

A szolgáltatás nyújtása................................................................................................ 27 8.1. A szolgáltatási folyamatok tervezése................................................................................... 27 8.2. A tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok .................................................................. 28 8.3. A szolgáltatásra vonatkozó követelmények átvizsgálása .................................................... 29 8.4. Kapcsolattartás a tanulóval/hallgatóval ............................................................................... 29 8.5. Felnőttképzési (előadók kiválasztása) ................................................................................. 30 8.5.1. Előadók kiválasztásának folyamata, foglalkoztatási feltételek .................................... 30 8.5.2. Beszerzés ................................................................................................................... 31 8.5.3. A beszerzett szolgáltatás igazolása ............................................................................ 32 8.6. Szolgáltatás ......................................................................................................................... 32 8.6.1. Képzési folyamat felügyelete ...................................................................................... 32

2

Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1097 Budapest, Timót u. 3 ● Telephely: 1084 Budapest, Tolnai Lajos u. 4−10 8.6.2. Iskolarendszerű nappali képzés.................................................................................. 33 8.6.3. Azonosítás és nyomonkövethetőség .......................................................................... 34 8.6.4. A tanulók/hallgatók tulajdonának kezelése ................................................................. 35 8.6.5. A „termék állagának” megőrzése ................................................................................ 36 8.7. Mérés................................................................................................................................... 36 8.7.1. Tanulói/hallgatói teljesítmény mérése......................................................................... 37 8.7.2. Tanulói/hallgatói megelégedettség mérése ................................................................ 38 8.7.3. Iskolarendszerű képzés mérőeszközei ....................................................................... 38 8.7.4. Hivatkozás .................................................................................................................. 39

8.

Mérés, elemzés, továbbfejlesztés ............................................................................... 39 9.1. Általános rész ...................................................................................................................... 39 9.2. Figyelemmel kisérés és mérés ............................................................................................ 40 9.2.1. A tanulói/hallgatói megelégedettség ........................................................................... 40 9.2.2. Belső audit .................................................................................................................. 40 9.2.3. A folyamatok figyelemmel kisérése és mérése ........................................................... 41 9.2.4. A szolgáltatás nyújtásának figyelemmel kisérése és mérése ..................................... 42 9.3. Nem megfelelőség kezelése................................................................................................ 43 9.4. Az adatok elemzése ............................................................................................................ 45 9.5. Fejlesztés ............................................................................................................................ 45 9.5.1. Folyamatos fejlesztés.................................................................................................. 45 9.5.2. Helyesbítő tevékenység .............................................................................................. 45 9.5.3. Megelőző tevékenység ............................................................................................... 46 9.5.4. Hivatkozás .................................................................................................................. 46

9.

Mellékletek .................................................................................................................... 47

3


A Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: Iskola) célja, hogy az oktatási–nevelési munkájának keretében, eleget téve az oktatási igényeknek,

a

képzések

minőségével

maradéktalanul

megfeleljen

a mindenkori igényeknek. Célja továbbá, hogy úgy az iskolarendszerű, mint az iskolarendszeren kívüli képzések területén részt vállaljon a beiratkozott tanulók felkészítésében az úgy az elméleti, mint a gyakorlati oktatás terén. Ezen

feladatok

magas

szintű

elvégzése

céljából

a

jelen

kifejlesztett

minőségirányítási rendszer az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeire épül. Felkérem az Iskola munkatársait, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a minőség politikában foglaltak megvalósításához, amelyet a Minőségirányítási kézikönyvben foglaltak maradéktalan végrehajtásával tehetnek meg. Ezt a tevékenységüket az igényesség és a folyamatos fejlődés jellemezze. A minőségpolitika megvalósításáért – a saját területén – minden munkatárs felelős. Az Iskolánál kifejlesztett minőségirányítási rendszer operatív működtetésével és a működésének ellenőrzésével a mindenkori minőségirányítási vezetőt bízom meg, ki ezt a feladatát a mindenkori auditorok segítségével teljesíti. Az Iskola szolgáltatási tevékenységére kidolgozott és a jelen Minőségirányítási kézikönyvben meghatározott feladatok végrehajtását elrendelem. Budapest, 2012. szeptember 1.

…………………………… Fábián Zoltán igazgató

4


2. Bemutatkozás

Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium több mint 100 éves múltra tekint vissza, mint az ifjúság képzését és nevelését folytató intézmény, és ezen belül az utolsó majdnem 60 évben közoktatási intézményként működött. Ezek az évtizedek azonban nem valamiféle statikus helyzetet eredményeztek, mivel a gazdasági, kulturális és politikai környezet változásával együtt az iskola folyamatosan alkalmazkodott a változó feltételekhez és mindig adekvát válaszokat adott a kor kihívásaira. Az iskolát, mely Budapest IX. kerületében egy ipari negyed közepén fekszik, 1952-ben alapították.

1952-1976

2. sz Iparitanuló Intézet

1976-1983

Bordás András Szakmunkásképző Intézet (Kizárólag szakmunkástanulókat képzett.)

1983-tól

Bordás András Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet

1987

Az első érettségiző osztály

1990

Külföldi kapcsolatokon keresztül az oktatás modernizálása céljából együttműködés a hollandiai SOM intézménnyel CAD-CAM oktatás területén

1992

Az első technikusi osztály végez. A technikusi képzések beindulásával az iskola egyre jobb helyezéseket ért el az országos listákon, népszerűsége növekedett, és meglehetősen jó tanári gárda gyűlt össze.

1993

Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakmunkásképző, Gimnázium és Diákotthon

5


1993

Elindul a gimnáziumi képzés

1995

Világbanki informatikai képzés beindítása

1998

Szily Kálmán Műszaki Középiskola és Informatikai Szakkollégium

2002

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Kollégium

2003

Mérnökasszisztens képzések beindulása

2004-től

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

2007

A Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola befogadó iskolája

2008-tól

Szily TISZK

2011

SZILY TISZK GAZDASÁGI SZERVEZET létrehozása

2012

Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Az iskola jelenleg az alábbi szakmacsoportokban kínál képzéseket:  elektrotechnika-elektronika 

gépészet



informatika

 nyomdaipar A szakiskolai képzés során a 8 általános iskolai végzettségre építve a következő szakmákban szerezhetnek szakmunkás bizonyítványt a tanulók:  energiahasznosító berendezés szerelő  gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózat szerelő  központi fűtés- és csőhálózat szerelő  vízvezeték- és vízkészülék szerelő  finommechanikai műszerész  gépi forgácsoló  könyvkötő

6


Az

általános

iskolai

tanulmányaikat

befejezők

részére

általános

műveltséget

megalapozó iskolai rendszerű oktatást kínálnak 9-10. osztályban. A 10. osztály elvégzése után választani lehet a következő szakmákból:  elektronikai műszerész  hűtő- és klímaberendezés szerelő  távközlési és informatikai hálózatszerelő A szakközépiskolai évfolyamokon elsősorban az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés folyik, angol vagy német nyelven (és lehetőség van a francia nyelv elsajátítására is). Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők számára is lehetőség van felkészülni az érettségi vizsgára nappali felnőtt képzés során, vagy esti tagozaton. A 9–10. osztályban tanultakat beszámítva az érettségi bizonyítvány megszerzésének ideje 1–2 évvel rövidülhet. Sikeres érettségi vizsga után a tanulók két év (szakmai tudásuk beszámítása esetén 1 év) alatt szerezhetnek oklevelet az alábbi szakmákban: 

elektronikai technikus

 orvosi elektronikai technikus  automatikai műszerész  épületgépész technikus  gépgyártástechnológus technikus  CAD- CAM informatikus  informatikai rendszergazda, informatikai hálózatépítő és üzemeltető  távközlési informatikus  kiadványszerkesztő  nyomdaipari gépmester  nyomdaipari technikus

7


3. Minőségpolitika A Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi oktató- illetve nevelőmunka áll, amely biztosítja tanulóink intézményen belüli továbbhaladását, végzőseink felsőfokú továbbtanulását, vagy munkába állását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi igényekhez és a jogszabályi változásokhoz

rugalmasan

alkalmazkodó

tartalmi

és

szervezeti

szabályozás.

Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatokat építettünk ki, amelyek ápolása és folyamatos fejlesztése továbbra is kiemelten fontos feladatunk, mind a hagyományos értelemben vett elméleti oktatásban, mind a tanműhelyi gyakorlati képzésben. Az iskola vezetősége kinyilvánítja, hogy minőségpolitikáját érvényesnek tekinti az intézmény alapító okiratában felsorolt tevékenységeire. Céljaink: 

Olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére és tanulmányi eredményeire, jövőjére, továbbá a családra, valamint az iskolai–társadalmi környezetére is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a helyi tantervben megfogalmazott tananyag közvetítése, a személyes tanári példamutatás, valamint az iskola arculatának hagyományteremtő és hagyományőrző tevékenysége útján történik.



Iskolánk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges, szakmájukban sikeres tagjai legyenek a társadalomnak. Ennek érdekében különös figyelmet fordítunk arra, hogy szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez és annak változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítsünk.



A tanulókkal szemben általában magas, de nem irreális és nem elérhetetlen követelményeket támasztunk. Ezzel összhangban mind az oktatásunk, mind az alkalmazott módszereink tanulóközpontúak és humánusak.

8




Szakképzésünk

célja

korszerű

szakmai,

informatikai

és

idegen

nyelvi

ismeretekkel rendelkező tanulók képzése és a munkaerő piac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó ismeretek közvetítése, és szakmacsoportok indítása. 

Az

iskola

dolgozói

elkötelezettek

a

minőségi

munka,

a

folyamatos

intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. 

Az iskola vezetői és valamennyi dolgozója elkötelezett az intézményi javakkal való ésszerű, takarékos gazdálkodás és az intézményi erőforrások hatékony működtetése iránt.

Az iskola átfogó, az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatás, illetve képzés területén. Annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával az iskola sikerességét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében. Az iskola, az oktatási illetve szolgáltatási tevékenységének rendszeres elemzésével, a hibák feltárásával, és hatékony hibajavító tevékenység alkalmazásával a minőségirányítási rendszerét állandóan tökéletesíti, hogy ezáltal még inkább meg tudjon felelni a mindenkori partneri igényeknek. Budapest, 2012. szeptember 1.

…………………………… Fábián Zoltán igazgató

9


4. A minőségirányítási rendszer A minőségirányítási rendszer című fejezet a következő fő követelményekre adott válaszokat (szabályozásokat) tartalmazza: – minőségirányítási rendszer általános követelményei, – a dokumentumok kezelése, – feljegyzések kezelése. 5.1.

A minőségirányítási rendszer általános követelményei

Az Iskola létrehozta, bevezette, és folyamatosan működteti az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási rendszerét a szabályozásában foglaltak szerint, rendszeres időközönként felülvizsgálja abból a célból, hogy azt tökéletesíthesse, hatékonyságát növelhesse. A minőségirányítási rendszer kifejlesztése során meghatározásra került a főfolyamat, amelyet a kézikönyv 2. számú mellékletében lévő folyamatábra mutat be. A folyamatábrán nyomon követhetők az egyes oktatási tevékenységek, valamint azok kapcsolódása. Az egyes részfolyamatokhoz kidolgozásra kerültek a minőségirányítási eljárások, amelyeket a mellékletekben foglaltunk össze. Ugyancsak definiálásra kerültek azon feljegyzések, amelyek szükségesek annak igazolására, hogy az előírásoknak megfelelő volt a munkavégzés, a szolgáltatás nyújtása. A folyamatok hatásosságának mérésére megfelelő mérőszámokat alakítottunk ki (lásd a jelen kézikönyv 8. fejezetét), amelyek lehetővé teszik az egyes szolgáltatási folyamatok hatásosságának értékelhetőségét, valamint a célok mérését. A minőségirányítási eljárások kidolgozásával meghatározásra kerültek azok az információáramlást biztosító folyamatok is, amelyek nélkülözhetetlenek a minőségirányítási rendszer hatásos működtetése szempontjából.

10


Az Iskola vezetése rendszeres időközönként felülvizsgálja és elemzi a minőségirányítási rendszer hatásosságát és megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az mind tökéletesebben tölthesse be a szerepét. Az intézmény vezetése tudatában van annak, hogy a tanulók/hallgatók részéről elvárt minőségi munkához minden feltételt biztosítania kell, és ennek érdekében elemzi a szolgáltatásait, megkérdezi tanulóit/hallgatóit arról, hogy mennyire voltak elégedettek a nyújtott szolgáltatással. Az Iskola a jelen Minőségirányítási kézikönyvében összefoglalta: – minőségirányítási rendszerét, – annak területét, – a rendszert szabályozó eljárásait, azok kölcsönhatásait, – a folyamatai közötti kölcsönhatásokat Kizárás Az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány (1.2. szakasza) lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a minőségirányítási rendszer szabályozásából kizárjunk olyan folyamatelemet, amely nem fordul elő a tevékenységünkben. Ennek megfelelően: Mivel tevékenységünk jellegéből adódóan műszaki tervezést, fejlesztést nem végzünk, ezért a 7.3. szabványpontot kizártuk a szabályzatunkból, és mivel nincsenek olyan folyamataink, melyek végeredményét megfigyeléssel, méréssel nem tudjuk ellenőrizni, ezért a 7.5.2. szabványpontot a minőségirányítási rendszerből kizárjuk.

11


5.2.

Dokumentumok kezelése

A dokumentumok minőségirányítási szabályozása terén az Iskola célja olyan ellenőrzött dokumentumkezelési rendszer alkalmazása, amely – minden dokumentumra érvényes, – egységes kezelési elveket ír elő, – csak ellenőrzött dokumentumok kiadását és felhasználását teszi lehetővé, – a dokumentumok kiadását, módosítását és kivonását nyomon követi, – elősegíti a dokumentumok gyors visszakereshetőségét és archiválását. A dokumentumok felügyeletét a MIE–423 melléklete írja elő. 5.2.1. Minőségirányítási dokumentumok a. A

Minőségirányítási kézikönyv

Minőségirányítási

kézikönyv

felügyelt

minőségdokumentum,

amelynek

kidolgozásáért és folyamatos aktualizálásáért a mindenkori minőségirányítási vezető a felelős. A Minőségirányítási kézikönyv kinyomtatott, eredeti aláírásokkal bíró példány(ok)ból áll. A Minőségirányítási kézikönyv eredeti példányát a kidolgozója, és a jóváhagyó igazgató aláírásával Iátja el. A Minőségirányítási kézikönyv módosítását a felhasználók kezdeményezhetik a mindenkori auditoroknál. A módosítási javaslat elfogadásakor a kézikönyv érintett fejezete, valamint a tartalomjegyzék újra kiadásra (kinyomtatásra) kerül a korábbi, érvénytelenített fejezet egyidejű visszavonásával. b.

Minőségirányítási eljárás

A Minőségirányítási kézikönyvben meghatározott folyamatokat minőségirányítási eljárások írják elő, amelynek kidolgozását, kiadását és módosítását ugyancsak az MIE–009 számú eljárás rögzíti. A minőségirányítási eljárás is felügyelt minőségdokumentum. A minőségirányítási eljárások kinyomtatott, eredeti aláírásokkal bíró

12


példány(ok)on. érhetők el. Az egyes folyamatokat előíró minőségirányítási eljárásokat a minőségirányítási auditorok készítik el és az igazgató hagyja jóvá, amellyel elrendeli a végrehajtást. c.

Igazgatói utasítás

Az Iskola az egyes folyamatok részelemeinek szabályozására igazgatói utasításokat (mint munkautasításokat) dolgoz ki, amelyeket a szabályozási terület szerinti illetékes vezető készít el, és az igazgató hagy jóvá és rendeli el a végrehajtását. A munkautasítások tartalmi felügyelete, elosztásának, visszavonásának ellenőrzése a készítő feladata. d.

Képzési (és egyéb) dokumentumok

Az Iskola definiálta a dokumentumait. Az általa készített vagy az érdekkörében felmerülő felügyelt dokumentumok kezelését, formai és tartalmi követelményeit ugyancsak az MIK–4.2. fejezetében határozta meg. Az

Iskola

esetében

a

képzési,

a

képzéshez

kapcsolódó,

azt

előíró

dokumentumok lehetnek: – külső dokumentumok, (törvények, rendeletek, utasítások) – belső – az Iskolán belül készített – dokumentumok (képzési program, adatlap). Külső képzési dokumentumok a törvények, rendeletek, amelyek közvetlen előírásokat tartalmaznak a képzési tevékenység végrehajtására vagy annak tartalmára. A törvények változásának figyelése az igazgató feladata, aki a Magyar Közlöny, Oktatási Közlöny illetve Fővárosi Önkormányzat Főjegyzője hivatalos kiadványából értesül a változásokról. Ugyanitt értesülnek a változásokról a szakterületek vezetői is. A törvények változásának nyomon követése, a munkatársak munkaköri kötelessége. A törvények az igazgató titkárságán, valamint egyes szakterületek vezetőinél megtekinthetők.

13


Az Iskola gyakorlatában ötféle belső képzési dokumentumot tart nyilván: – beiratkozási napló – törzslap – haladási napló – osztályozó napló – tanterv – tanmenet Beiratkozáskor a tanulók/hallgatók adatai a „Beiratkozási napló”-ban kerülnek rögzítésre,

amely

csak

személyi

adatokat

tartalmaz.

A

„Törzslap”-ok

olyan

dokumentumok, amelyek a tanulók/hallgatók adatait – mint bemenő adatokat (kezdeti feltételt, az azokban bekövetkező változásokat) illetve a tanévi előmenetelét – tartalmazzák. A „Haladási napló” a tanuló/hallgató tanévekre lebontott teljes tanulmányi idejét végigköveti (rögzíti a hiányzásokat), az osztályozó napló a tanuló teljesítményét tükröző osztályzatokat tartalmazza tantárgyakra lebontva havi elosztásban ezeket az adatokat tartalmazza. Ezek a dokumentumok központi előírás szerinti, meghatározott törzsszámú anyagok, melyek megőrzésre kerülnek. Az elméleti tanárok és szakoktatók által készített tanmenet pedig biztosítja a képző intézményben, tanműhelyben a képzési programban meghatározott ismeretek átadását. 5.3.

Feljegyzések kezelése

A minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatban az Iskola célja olyan iratkezelési eljárás működtetése, amely – a minőségbizonylatokat kijelöli, azonosítja, előírja a megőrzésüket, – összegyűjti és hozzáférhetővé teszi az ellenőrzés számára. A minőségfeljegyzések és minőségbizonylatok kezelésének szabályait az MIE– 424 számú „Feljegyzések kezelése” című eljárás szabályozza.

14


A feljegyzések (iratok, elektronikus adatok) kezelését a mellékletben szereplő igazgatói utasítások rendezik. A minőségfeljegyzések és minőségbizonylatok jól olvasható, áttekinthető formában, azonosítottan, rendszerezve és visszakereshető módon kerülnek megőrzésre a fenti szabályozásokban előírt helyen, módon és időtartamig. Az iratok, elektronikus adatokat tartalmazó hordozók selejtezését az idézett szabályozások határozták meg, melyek szerint kell eljárni. Az Iskola által készített, valamint az Iskolához beérkező minőségbizonylatok eljárási gyakorlatát a MIE–424 utasítás tartalmazza. Hivatkozás: SZMSZ MIE–424 5. A vezetőség felelősségi köre A vezetőség felelősségi köre című fejezet a következő fő követelményekre adott válaszokat és szabályozásokat tartalmazza: – az igazgató elkötelezettsége, – tanuló/hallgató központúság, – minőségpolitika, – minőségcélok, – a minőségirányítási rendszer tervezése, – felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció, – vezetőségi átvizsgálás.

15


6.1.

Az igazgató elkötelezettsége

Az Iskola igazgatója fontos feladatának tartja, hogy a munkatársai számára tudatosítsa és megismertesse a törvényekben és rendeletekben, továbbá a fenntartó utasításaiban az intézmény tevékenységére vonatkozó előírásokat, annak érdekében, hogy mindenkor az előírások ismeretében és annak betartásával járjanak el. Az igazgató meghatározta, kihirdette és közzétette a minőségpolitikát (lásd 3. fejezet). Ezzel kapcsolatban rendszeresen meghatározza azokat a minőségi célokat, amelyek elősegítik a minőségpolitikában foglaltak megvalósítását. Az igazgató rendszeres időközönként vezetőségi átvizsgálásokat végez a jelen fejezetben foglaltak szerint (lásd az 5–6. fejezet). Az igazgató – a fenntartóval együttműködve – gondoskodik arról, hogy a vállalt feladatok elvégzéséhez megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre, beleértve a képzett személyzetet és az infrastruktúrát is. 6.2.

Tanuló/hallgató központúság

Az igazgató, az intézmény vezető beosztású munkatársai, gondoskodnak arról, hogy a 8. fejezetben ismertetett módon, meghatározásra kerüljenek a tanulók/hallgatók igényei, hogy azok teljes körűen kielégíthetők legyenek, és ez által a megelégedettsége elnyerhető legyen. 6.3.

Minőségpolitika

Lásd a MIK (Minőségirányítási kézikönyv) 2. fejezetét.

16


6.4.

Tervezés 6.4.1. Minőségcélok

Az igazgató feladata, hogy a minőségpolitikával összhangban, rendszeres időközönként minőségcélokat határozzon meg a szervezet minden érintett része, munkatársa számára, hogy a szolgáltatás még hatékonyabb és a tanulók/hallgatók által még elismertebb legyen. A minőségcélok teljesülése ellenőrizhető (mérhető) és egyedileg meghatározott az egyes, főbb területek számára. A minőségcélok teljesülésének ellenőrzésére – általános esetben – a vezetőségi átvizsgálásokat megelőző időszakban kerül sor, ha erről a kitűzött célok határideje másként nem rendelkezik. 6.4.2. Minőségirányítási rendszer tervezése A minőségirányítási rendszer kifejlesztésekor és a működés bevezetésekor az Iskola arra törekedett, hogy a kifejlesztett minőségirányítási rendszer eredményesen támogassa a szolgáltatási tevékenységét, és keretet adjon annak, hogy a célok kitűzése, illetve teljesítése által a tanulók/hallgatók még inkább elégedettebbek legyenek a nyújtott szolgáttatásainkkal. A

jelenleg

megtervezett

és

kivitelezett

szabályozást

alapos

előkészítő

tevékenység előzte meg. A kidolgozott minőségirányítási eljárások maradéktalanul kielégítik az MSZ EN ISO 9001:2009 számú szabvány követelményeit. A jelenleg működő minőségirányítási rendszerünkben – a későbbiekben – csak olyan módosítások bevezetésére kerülhet sor, amelynek során a rendszer hatékonysága nem csökken.

17


6.5.

Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 6.5.1. Felelősségi körök és hatáskörök

A minőségirányítási rendszer hatékony működésével kapcsolatban az egyes vezetők és munkatársak számára a felelősségek és hatáskörök a munkaköri leírásaikban kerültek meghatározásra. A munkaköri leírások kiadásáért és mindenkori aktualizálásáért az igazgató a felelős. A

minőségirányítási

rendszer

működésével

kapcsolatos

legfontosabb

felelősségek: 6.5.2. A vezetőség képviselője Az Iskola vezetője az igazgató, aki közvetlenül irányítja: – az iskolai oktató–nevelő munkát, iskolarendszeren belül és iskolarendszeren kívül egyaránt. A jelen szabályozással kialakított minőségirányítási rendszer az Iskola teljes tevékenységére vonatkozik, amelyben a teljes keresztmetszetű képzést, mint fő tevékenységet, szabályozta. Az igazgató minden területet felügyel és irányít, ehhez minden információ rendelkezésére áll. Ugyancsak ő tartja a kapcsolatot más szervezetekkel is. Az egyes szervezeti egységek vezetői, valamint az érdemi ügyintézők szakmai és információs kapcsolatban állnak egymással.

18


19


A folyamatábrán jelzett szervezetek és beosztások munkáját a minőségirányítási rendszerén belüli eljárási utasítások, illetve Iskolai belső szabályozások, valamint igazgatói utasítások írják elő. A minőségirányítási vezető munkáját a belső auditorok támogatják. 6.6.

A minőségirányítási rendszer kapcsolatai

A minőségirányítási rendszer működtetésének vezetőségi megbízottja a minőségirányítási vezető. Õ a felelős a minőségirányítási rendszer előírás szerinti működéséért, valamint annak továbbfejlesztéséért. A minőségirányítási vezető az auditorok segítségével, illetve a munkakapcsolatain keresztül felügyeli a képzési folyamat – ajánlat, szerződés, előadók kiválasztása, beszerzés, képzés, ellenőrzések, nem-megfelelés, helyesbítés, megelőzés, stb. – minőségirányítási szabályozással érintett valamennyi elemének előírások szerinti működését, amely felügyelet ellátásához megfelelő hatáskörrel rendelkezik. Az igazgató meghatározta az egyes munkatársak munkaköri leírásában a minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatos feladatukat és felelősségüket. A szolgáltatás minőségének – a meghatározott paraméterek teljesülésének – ellenőrzését az egyes területek vezetői végzik, akik megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek. 6.7.

Felelősségek, hatáskörök a.

Igazgató

– a minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálása, – a Minőségirányítási kézikönyv, a minőségirányítási eljárások és a működéshez szükséges igazgatói utasítások kiadása, a végrehajtás elrendelése, – az iskolarendszerű képzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés főbb irányainak meghatározása, – pedagógusok/előadók foglalkoztatása, a munkájuk értékelése,

20


– a munkatársak minőséggel kapcsolatos elkötelezettségének megteremtése és továbbképzésük feltételeinek biztosítása, – az iskola tevékenységének minőségszempontú irányítása, – az infrastrukturális és információs feltételek biztosítása, – az oktatási–nevelési folyamatának felügyeletében definiált részfolyamat – elemek pl. ajánlatok, szerződések, törvények, rendeletek, utasítások – hatályosságának és végrehajtásának felügyelete, nyomon követhetősége, – ellenőrzések, mérések végrehajtásának szúrópróba jellegű ellenőrzése, – a munkatársak képzésének és személyi anyagainak kezelése. b.

Igazgatóhelyettesek

– az igazgató nevében és szándéka szerint a saját munkaterületük teljes körű ellátása, – a minőségirányítási eljárásban előírt ellenőrzések végrehajtása, – törvények,

rendeletek,

utasítások

hatályosságának

és

végrehajtásának

felügyelete a felügyelete alatt álló területeken, – oktatástechnikai feltételek biztosítása – helyesbítő tevékenység kezdeményezése, végrehajtásának ellenőrzése, – azonosításból, nyomonkövetésből eredő feladatok végrehajtásának ellenőrzése, – ellenőrzések végrehajtása az eljárásokban meghatározott esetekben és tartalommal, – nem–megfelelőségek kezelése, – „mérés”-ből eredő feladatok ellátása, – a tanulói/hallgatói észrevételekből eredő feladatok ellátása, – a Minőségirányítási kézikönyvben előírt feladatok (eljárások) szerinti működés biztosítása.

21


c.

Gyakorlati oktatásvezető

– a képzési folyamatok ellenőrzése az eljárásokban meghatározott esetekben és tartalommal, – elfogadott pedagógusok/előadók listájának összeállítása, aktualizálása, – a minőségpolitikával összhangban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés általa művelt területeinek szervezése, lebonyolítása, – a minőségirányítási eljárásban előírt ellenőrzések végrehajtása, felügyelete a saját területén, – képzési folyamatok közvetlen irányítása – részvétel a szükséges mértékig, a tanulói/hallgatói felszólalások kivizsgálásában, a Minőségirányítási kézikönyvben előírt feladatok, eljárások szerinti működés biztosítása az általa felügyelt feladatok végrehajtásában, – dokumentálási folyamatok megszervezése, irányítása. – tanulói/hallgatói észrevételek kivizsgálása, ha az a területét érinti, – az oktatók munkájának rendszeres ellenőrzése, d.

Minőségirányítási vezető

– a minőségirányítási rendszer működésének irányítása – a minőségirányítási eljárásban előírt ellenőrzések végrehajtása, – helyesbítő tevékenység kezdeményezése, végrehajtásának ellenőrzése, – azonosításból, nyomonkövetésből eredő feladatok végrehajtásának ellenőrzése, – ellenőrzések végrehajtása az eljárásokban meghatározott esetekben és tartalommal, – nem-megfelelőségek kezelése, – „mérés”-ből eredő feladatok ellátása, – a tanulói/hallgatói észrevételekből eredő feladatok ellátása, – a Minőségirányítási kézikönyvben előírt feladatok (eljárások) szerinti működés biztosítása.

22


e.

Minőségirányítási auditorok

– a minőségirányítási rendszer működésének ellenőrzése, – fejlesztésének kezdeményezése az igazgatónál, – a vezetőségi átvizsgálások anyagainak elkészítése, – Minőségirányítási

kézikönyv

karbantartása,


eljárások,

készítése, kiadása, – részvétel az igazgatói utasítások kiadásában – azonosítás, nyomon követhetőség feltételeinek meghatározása, végrehajtása, ellenőrzése, – belső auditok tervezése, irányítása, – a belső minőségügyi oktatások tervezése, szervezése, 6.8.

A minőséggel kapcsolatos munkatársi felelősség

Az Iskola minden munkatársa felelős a rá vonatkozó feladat megismeréséért és az előírásoknak megfelelő elvégzéséért, az önellenőrzések szakszerű elvégzéséért, a nem-megfelelés előírás szerinti kezeléséért. Valamennyi munkatárs feladata, hogy részt vegyen a képzési tevékenység, valamint a működési minőség – összességében a szolgáltatási minőség – javítására irányuló tevékenységben.

23


6.9.

Vezetőség képviselője

Az igazgató a minőségirányítási rendszerben a vezetőség képviselőjének Martos András-t bízza meg. Az operatív működtetéssel kapcsolatban a minőségirányítási vezető ellátja a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot. 6.10. Kommunikáció Az igazgató feladata, hogy rendszeres, értekezletek keretében valamennyi vezető munkatárs rendelkezzen a munkavégzéséhez megfelelő információval, a minőségirányítási rendszer hatékony működéséhez szükséges ismerettel, és ugyanakkor nyíljon lehetőség arra, hogy a munkatársak is beszámolhassanak a munkavégzésük során szerzett tapasztalataikról. Ez a belső kommunikációs csatorna közvetlenül lehetőséget nyújt a leghatékonyabb információáramláshoz. 6.11. Vezetőségi átvizsgálás A


rendszer

működtetésének

és

hatékonyságának

ellenőrzésére az igazgató rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal a minőségirányítási vezető előterjesztése alapján, vezetőségi átvizsgálást tart. A

vezetőségi

átvizsgálás

folyamatát

az

MIE–560

számú,

„Vezetőségi

átvizsgálás” című eljárás szabályozza. Amennyiben az Iskolának érdeke fűződik ahhoz, hogy független, külső szervezettel végeztesse el a minőség-felülvizsgálatot, azt az igazgató rendelheti el.

24


6.12. Hivatkozás SZMSZ MIE–423 MIE–424 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal A gazdálkodás az erőforrásokkal című fejezet a következő fő követelményekre adott válaszokat (szabályozásokat) tartalmazza: 

gondoskodás az erőforrásokról,



emberi erőforrások,



infrastruktúra, munkakörnyezet. 7.1.

Gondoskodás az erőforrásokról

A minőségirányítási rendszer működtetése kapcsán az Iskola igazgatója megfelelőnek ítéli azt az infrastruktúrát, amely elegendő a minőségirányítási rendszer további hatékony működtetésére, és a majdani továbbfejlesztésére. Ugyancsak elegendőek a meglévő erőforrásaink annak érdekében, hogy megfelelő módon ki tudjuk elégíteni a tanulóink/hallgatóink elvárásait. 7.2.

Emberi erőforrások

Az Iskola igazgatója igyekszik úgy megválasztani a munkatársait, hogy azok felkészültsége

és

szakmai

gyakorlata,

valamint

az

iskolarendszeren

kívüli

felnőttképzéssel kapcsolatos ismereteik alapján alkalmasak a felmerülő munkák ellátására, és az ehhez tartozó szolgáltatások nyújtására. A munkatársak szakmai és minőségirányítási ismereteit tervszerűen továbbfejlesztik. Ezekről a képzésekről és a képzések eredményeiről feljegyzések készülnek, amelyek megőrzésre kerülnek a minőségirányítási vezetőnél. Az intézmény az emberi erőforrások témakörében minőségirányítási eljárást működtet: ME–620 számú „Felkészültség, tudatosság, képzés” címmel.

25


A képzésekről készült feljegyzések megőrzésre kerülnek a minőségirányítási vezetőknél. Az igazgató rendszeresen beszámoltatja és értékeli a munkatársak teljesítményét, és célokat határoz meg a tevékenységük tökéletesítése (további javítása) érdekében. 7.3.

Felkészültség, tudatosság és képzés

Az intézmény az emberi erőforrások témakörében minőségirányítási eljárást működtet: MIE–620 számú „Felkészültség, tudatosság, képzés” címmel. 7.4.

Infrastruktúra, munkakörnyezet

Az Iskola a jelen körülmények között rendelkezik a szolgáltatásához megfelelően felszerelt

oktatóbázissal,

és

sokoldalú,

támogató

szolgáltatást

biztosító

infra-

struktúrával. Az Iskola az infrastruktúráját úgy üzemelteti, annak felügyeleti rendszerét úgy választja meg, hogy az az intézménytől elvárható, kiváló minőségű iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli oktatási, illetve képzési szolgáltatást tudjon nyújtani – elősegítve ezzel a munkaerőpiaci szereplők által igényelt szakemberek felkészítését. Az

Iskola

berendezései

megfelelnek

annak

az

elvárásnak,

hogy

az

iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli oktatási, illetve képzési szolgáltatás megfelelő színvonalon és eredményesen működhessen. 7.5.

Hivatkozás

A 6. fejezetben meghivatkozott szabályozás: Minőségirányítási eljárás: ME–620

26


7. A szolgáltatás nyújtása A szolgáltatás nyújtása című fejezet a következő fő követelményekre adott válaszokat és szabályozásokat tartalmazza: – a szolgáltatási folyamatok tervezése, – a tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok, – tervezés és fejlesztés, – pedagógusok/előadók kiválasztása (beszerzés), – felnőttképzési szolgáltatás, – mérés. 8.1.

A szolgáltatási folyamatok tervezése

Az Iskola – főfolyamatában – az iskolarendszerű nappali képzésben nyújt szolgáltatást. A szolgáltatás rendkívül sokoldalú tevékenység, amely lehetővé teszi a résztvevők (tanulók/hallgatók) számára azt, hogy az Iskola által elvárt módon ismereteket szerezzenek, vagy azokat megújítsák a munkavégzésükhöz, illetve a munkába állásukhoz kapcsolódóan. A

szolgáltatási

folyamatok

megtervezése

elsősorban

az

Iskola

által

meghatározott igényektől indul ki, amely során – a lehetőségek szerint – figyelembe veszik a közvetlen tanulói/hallgatói igényeket éppúgy, mint a továbbképző központok vagy a munkaügyi központok igényeit. Az Iskola – a mellékfolyamatában – az iskolarendszeren kívüli szakképzés területén is nyújt szolgáltatást. Ez a képzés is kapcsolódik az Iskola által a munkaerő utánpótlására, megújítására irányuló feladatokhoz. Az intézmény rugalmasan kezeli a soron kívül jelentkező igényeket és lehetőséget teremt arra, hogy ezeket is megfelelő színvonalon tudja megszervezni. Az intézmény az egyes képzésekkel kapcsolatos felnőttképzési feladatokat az ME–710 „Képzési program” eljárásban foglaltak alapján tervezi meg.

27


Ennek

alapján

egy-egy

tanfolyam

lebonyolítása

előre,

teljes

körűen

megtervezett. Továbbá a jelen minőségirányítási rendszer keretében kialakításra kerültek azok a lépések, amelyek szükségesek a megfelelő szolgáltatás nyújtásához, illetve az elvégzett feladatok/szolgáltatás megfelelőségének és minőségének igazolásához (lásd a jelen fejezetben részletesen). Az ezekről készített feljegyzések mind megőrzésre kerülnek. 8.2.

A tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok

Az Iskola megbízói lehetnek: – az Iskola egyes szervezeti egységei által beiskolázott tanulók/hallgatók, – cégek, – munkaügyi központok, – külsős magánszemélyek. Az oktatás etikája és a munkaköri leírások meghatározták azokat az általános követelményeket (kultúráltság, megfelelő információadás, pontosság, stb.), amelyek betartását elvárja (és ellenőrzi) a munkatársaitól abban az esetben, ha tárgyalnak a megbízókkal vagy képviselőikkel. Egy–egy tanfolyam lebonyolításakor a tanfolyam megfelelőségét egyrészt a végzett, és eredményes vizsgát tett tanulók/hallgatók száma, másrészt a tanulók/hallgatók szolgáltatásra vonatkozó értékelése minősíti. Ez utóbbi (a szolgáltatás értékelése) minden esetben a képzés befejezésével történik meg. Az Iskola munkatársai ismerik a szolgáltatási tevékenységükre vonatkozó törvényekben, illetve az Iskolai utasításokban, az Iskola belső szabályozásában előírtakat és alkalmazzák azokat a munkájuk során.

28


8.3.

A szolgáltatásra vonatkozó követelmények átvizsgálása

Az Iskola a tárgyévre vonatkozóan a megszervezésre kerülő képzésekről, és ezek feltételeiről tájékoztatót ad ki, amelyet megküld az érintettek számára. A mindenkori képzési „kínálat” az Iskola honlapján is elérhető. A tanulók/hallgatók beiskolázása az a tanfolyamok meghirdetése alapján történik. Mivel a „megrendelő” – legtöbb esetben – az Iskola fenntartója, így az igények (követelmények) a már kihirdetett (közzétett) tanfolyamokkal kapcsolatban, a „megrendelő” által teljes körűen meghatározottak. Amennyiben az Iskola a piaci viszonyoknak megfelelően más szervezet igényére szervez tanfolyamot, akkor annak a szerződése teljes körűen tartalmazza a feltételeket, és a teljesíthetőség előzetesen átvizsgálásra kerül. A tanfolyamok tervezése, teljes előkészítése,

szerződéskötés

és

elszámolás

a

GSZ,

közreműködésével

és

bevonásával valósul meg. A tanuló/hallgatói követelmények meghatározására, valamint az ajánlatok adásával és a szerződések megkötésével kapcsolatban az Iskola az ME–722 számú „Ajánlat, szerződés” című minőségbiztosítási eljárást működteti. Az iskolarendszerű, nappali képzés keretében az Iskola együttműködési megállapodást (szerződést) köt az adott munkaerőpiaci szereplővel. Ez a szerződés a minőségirányítás szerint alvállalkozói szerződésnek minősül. A nappali képzés keretében az Iskola tanulói jogviszonyt létesít minden nappali tanulóval/hallgatóval (lásd még az ME–750 számú eljárást, illetve a 8. fejezetet). 8.4.

Kapcsolattartás a tanulóval/hallgatóval

A tanulói/hallgatói kapcsolattartásra vonatkozóan az Iskola egyrészt az – MIE–720 „Tanulóval/hallgatóval kapcsolatos folyamatok”, másrészt az – MIE–760 „Mérés” című eljárásaiban szabályozta az elvégzendő feladatokat.

29


Ezekben az eljárásokban szabályozásra került, pl.: a tanuló/hallgató közreműködésének témaköre (az előírt részvételi feltételek teljesítése, valamint a tudásszint ellenőrzése), illetve a mérés témakörben a tanulói/hallgatói vélemények bekérésének és a vélemények feldolgozásának módszere. Az Iskola vezetése szabályozta a tanulóktól/hallgatóktól érkező bejelentések, felszólalások kivizsgálásának és visszacsatolásának kérdését, amelyet az MIE–830 „Nem-megfelelőség kezelése” című eljárásában írt elő. Az Iskola e követelmény szabályozását kizárta a minőségirányítási rendszeréből (lásd 11. oldalt). 8.5.

Felnőttképzési (előadók kiválasztása) 8.5.1. Előadók kiválasztásának folyamata, foglalkoztatási feltételek

Az Iskola az MIE–740 számú „Előadók kiválasztása, beszerzés” című eljárásában szabályozta az előadók kiválasztásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feltételeket az ezzel összefüggő minőségirányítási feladatait. Az Iskola által szervezett tanfolyamok lebonyolításához csak megfelelő szakmai és előadói referenciákkal rendelkező szakemberek foglalkoztathatók. Az Iskola oktatásszervezési gyakorlatában az előadók kiválasztásával kapcsolatban két alapvető lehetőség van: – az Iskola igazgatója bízza meg az előadót, vagy – az Iskola illetékes szervezete delegál előadót. Amennyiben az Iskola választja meg az előadót, akkor az alábbi kiinduló feltételeknek teljesülnie kell: – a 45/1999 (XII.13.) számú OM rendeletben foglaltak, – megfelelő előszervezés és igény a tanfolyam megtartására, – jóváhagyott képzési program (lásd MIE–710), – évente összeállított és jóváhagyott előadói jegyzék, – a tanfolyam lebonyolításával kapcsolatban meghatározott időterv.

30


Amennyiben az Iskola delegálja az előadót, akkor – lehetőség szerint – vegye figyelembe az alábbi feltételek teljesülését: – a 45/1999 (XII. 13.) számú OM rendeletben foglaltakat, – jóváhagyott képzési tervet (lásd MIE–710), – a delegált előadó megfelelő felkészültségét, szakmai gyakorlatát, előadói készségét, – a tanfolyam időtervét. Az igazgató hatásköre, hogy – a követelményrendszer ismeretében, valamint a jóváhagyott előadói lista adatai, továbbá a gyakorlati oktatásvezető előterjesztése alapján – megbízza az előadót az adott tanfolyam előadói feladatának ellátására. A konkrét munkára való felkérést szerződéssel is megerősíti, a szerződéskötés a GSZ hatásköre és feladata. Amennyiben a tanfolyam új előadót igényel, vagy a listán lévő előadó(k) elfoglaltsága nem teszi lehetővé az adott tanfolyamra való felkérését, akkor a gyakorlati oktatásvezető feladata új előadó keresése, amely csak megfelelő referencia eredményeként lehetséges. A megbízás ez esetben is az igazgató valamint a GSZ hatásköre. A gyakorlati oktatásvezető feladata a kapcsolatfelvétel a delegált előadóval, és minden információ megadása annak érdekében, hogy az előadó el tudja végezni a megbízása szerinti feladatot. Minden olyan előadó munkája értékelésre kerül, akinek a megbízása (illetve az elvégzett munkája) meghaladta a 12 órát. 8.5.2. Beszerzés Az Iskola gyakorlatában a beszerzés vonatkozhat: – szolgáltatásokra – tárgyi eszközökre

31


Az Iskola a tárgyi eszközök beszerzésére éves keretet állapít meg a GSZ szervezet által megadott célszámok ismeretében. Ennek terhére történhet a tárgyi eszközök beszerzése, amelynek az igényét az adott területért felelős vezető igényli, az igazgató ellenőrzi, elbírálja és egyeztetés után továbbítja a GSZ-felé engedélyezésre. A beruházásokat teljes egészében az Iskola igazgatója felügyeli. Szolgáltatások beszerzése területén az Iskola beszerzése irányulhat: – külső fél által nyújtandó, vagy – belső szolgáltatásokra. A külső szolgáltatások beszerzése a gyakorlati oktatásvezető feladata az „Elfogadott szolgáltatók jegyzéke” adatai alapján. Ugyancsak az ő feladata, hogy a szolgáltatás befejeztével értékelje a szolgáltató teljesítményét. A belső szolgáltatások az Iskola intézményein belüli szolgáltatások, amelyeket ugyancsak nyilvántartanak és értékelnek a folyamatban. 8.5.3. A beszerzett szolgáltatás igazolása Ugyancsak az MIE–740 számú eljárás tartalmazza egyrészt a foglalkoztatott előadók teljesítményének az értékelését, másrészt az igénybevett szolgáltatások igazolásának feladatait és felelősségeit. 8.6.

Szolgáltatás 8.6.1. Képzési folyamat felügyelete

Az oktatási, illetve képzési folyamat a következő – időben elhatárolható – fő részekből áll: – a képzési program kidolgozása, – a képzés előkészítése, – a képzés indítása és lebonyolítása, – a vizsga lebonyolítása, valamint – a képzés lezárása.

32


A képzési folyamatot részletesen az említett szabályzatok, valamint a jelen kézikönyv mutatja be. A

szabályzatok

valamennyi

folyamat

elemre

részletesen

(végrehajtási

mélységig) meghatározzák a végrehajtandó feladatokat, annak módját – és ha értelmezhető – annak dokumentálását, illetve a felelősöket. Az

iskolarendszeren

belüli

és

kívüli

képzés

megszervezéséhez

és

lebonyolításához a munkatársak rendelkezésére állnak az egyes kidolgozott és jóváhagyott képzési programok (lásd jelen fejezet 7.1 pont és MIE–710 eljárás), valamint az oktatóbázis. Az

iskolarendszeren

kívüli

felnőttképzési

szolgáltatás

meghatározott

mérőszáma a hatékonyság, amely – a tárgyi félévben megszervezett és lebonyolított tanfolyamok száma, – ebben az összes órák száma, – a félévben végzett tanulók/hallgatók száma, – tanulók/hallgatók végbizonyítványai átlagából áll. 8.6.2. Iskolarendszerű nappali képzés Az iskola, részt vesz a jogszabályok által meghatározott, állami képzési feladatok elvégzésében. Az Iskola az iskolarendszerű nappali képzés részletes feladatait az MIE–750 számú „Iskolarendszerű nappali képzés” című eljárásában írta elő. Ebben az eljárásban meghatározta

mindazon


feladatokat,

amelyeket

a

vezető

munkatársaknak – mint az oktatási intézmények közvetlen irányítóinak – el kell látniuk a helyes előrehaladás, és a zökkenőmentes működés érdekében. Az igazgató a „Gépek és berendezések üzemeltetésének feltételei a tanműhelyekben” című utasításában meghatározta a tanműhelyi műszaki berendezések működtetésének feltételeit. Az Iskola e követelmény szabályozását kizárta a minőségirányítási rendszeréből (lásd 11. oldalt).

33


8.6.3. Azonosítás és nyomonkövethetőség Az Iskola oktatásszervezési gyakorlatában a következő azonosítási formákat határozta meg: – a képzés azonosítását, – a képzési program azonosítását, – a tanuló/hallgató azonosítását, valamint – a vizsga eredményének azonosítását. Az egyes képzések egyedi, azonosítóval rendelkeznek. Az államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyam esetében megadásra kerül az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) száma is. Egyéb, közzétett tanfolyamok szakmai azonosítása a tanfolyam címével, a tanfolyam időtartamával vagy óraszámával, valamint a tanfolyam jellegével azonosított. Az egyes tanfolyamokhoz készített képzési program (lásd: MIE–710) a címével és az érvénybelépés dátumával, valamint (ha van) az OKJ számával azonosított. A tanuló/hallgató azonosítása a tanulót/hallgatót delegáló (küldő) Iskola szakterület által kitöltött „JELENTKEZÉSI LAP”-pal, illetve „TANULÓI/HALLGATÓI FELVÉTELI ADATLAP”-pal valósul meg, amely tartalmazza a személyi adatokat, iskolai előtanulmányokat és gyakorlatra utaló információkat, valamint a beiskolázásra vonatkozó javaslatot. Az Iskola által kiadott OKJ-s BIZONYÍTVÁNY egyedi (nyomdai) azonosító számmal ellátott. A bizonyítványon feltüntetik a tanuló/hallgató: – törzsszámát, – anyakönyvi adatait, – a tanfolyamot szervező intézmény nevét, – a vizsgát szervező intézmény nevét (ha az eltér a képző intézménytől), – a vizsgán elért eredményeket, – a szakképzés megnevezését és azonosító számát, valamint – a hitelesítő adatokat (dátum, aláírás, pecsét).

34


Az Iskola saját tanfolyamai esetében az Iskola – a meghirdetett tanfolyamoktól függően – képesítő bizonyítványt vagy igazolást ad ki a tanfolyam sikeres elvégzéséről. Nyomon követés A tanfolyamok és vizsgák lebonyolításának körülményei, a résztvevők, az előadók, illetve igénybe vett szolgáltatások az egyedi azonosítóval ellátott bizonylatok (dokumentumok) alapján nyomon követhetők. Az Iskola képes az azonosítása, és a nyomon követhetősége alapján a tanulói/hallgatói gyakorlatban legtöbbször előforduló bizonyítvány-másolat igény kielégítésére. Ennek bizonylatai az ANYAKÖNYV, illetve a VIZSGAJEGYZŐKÖNYV. 8.6.4. A tanulók/hallgatók tulajdonának kezelése A szabályozásban foglaltak végrehajtása (általánosan) – az államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyamokra, valamint – a szakképesítést nyújtó, egyéb tanfolyamokra vonatkozik és végrehajtásáért a gyakorlati oktatásvezető (telephelyvezető) a felelős. A leendő tanuló/hallgató iskolai végzettségét, szakképzettségét (előképzettségét) a szakképesítést adó tanfolyamok esetében felmérik abból a célból, hogy az kielégíti-e a részvételi feltételekben előírt követelményeket. Az államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyamok részvételi feltételeit rendeletek határozzák meg. Ezek alkalmazása az Iskola számára kötelező. A tanfolyam indításakor a gyakorlati oktatásvezető feladata a jelentkezők ellenőrzése, hogy az illető rendelkezik-e az előírt részvételi feltétellel. Az Iskola gyakorlatában előfordulhat olyan képzési forma, amelyre célszerű felvételi (részvételi) követelményeket meghatározni. Ebben az esetben a leendő tanuló/hallgató

tudásszintje

szempontjából

szakmacsoport követelményei határozzák meg.

35

a

részvételi

feltételeket

az

adott


A

felvételi

követelmények

(pl.

tesztkérdések)

leendő

tanuló/hallgató

tudásszintjének mérési funkcióját töltik be. Lehetséges mérési funkció még a felvételi elbeszélgetés, mint az alkalmasság, felkészültség egy mérőeszköze. Ennek a szempontjait is előzetesen az illetékes szakmai munkaközösségek állítják össze. Az Iskola gyakorlatában előfordulhat (nem zárható ki), hogy a nem Iskola megbízó olyan vizsgaköteles tanfolyam megszervezését igényli, amely az általános szakmai követelmények mellett az adott vállalatra jellemző, speciális szakismereteket is megkövetel. Ebben az esetben az Iskola igényli a vizsgakövetelmények előzetes kidolgozását a megbízótól. 8.6.5. A „termék állagának” megőrzése Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre, mint szolgáltatásra – mint termékre – ez a szabványkövetelmény nem értelmezhető. Az Iskola a minőségirányítási rendszerének keretében ezt a követelményt azokra az oktatást támogató oktatási segédanyagokra értelmezi, amelyek rendelkezésre állnak az

egyes

tanfolyamok

lebonyolításához,

és

amelyeket

az

Iskola

bocsát

a

tanulók/hallgatók rendelkezésére. Ezen oktatási segédanyagok „naprakészségét” a tananyagot előadó biztosítja olyan módon, hogy a tanfolyami foglalkozások keretében (folyamatosan) felhívja a tanulók/hallgatók figyelmét a változásokra. 8.7.

Mérés

A mérési tevékenység szabályozása terén az Iskola célja olyan eljárások működtetése, amelyek – mérésnek tekintik a szolgáltatások eredményességének ellenőrzését (pl. vizsga), valamint –a

szolgáltatási

körülményeinek

mérését

mérőeszközökkel (kérdőívekkel, lásd MIE–760), – Mérőeszközök (műszerek)

36

–megfelelő,

ellenőrzött


A szabályozásban foglaltak végrehajtásáért a minőségirányítási vezető felelős – az eljárásban meghatározott esetekben. A mérések feladatait az MIE–760 számú, „Mérés” című eljárás szabályozza. 8.7.1. Tanulói/hallgatói teljesítmény mérése Az

Iskola

oktatásszervezési

gyakorlatában

a

következők

szerinti

(a

tanulói/hallgatói teljesítmény mérésére irányuló) mérés fordulhat elő: – államilag elismert szakképesítés esetében az egyes szakmákhoz rendelt, érvényes szakmai és vizsgakérdések, amelyeket a szakminisztérium rendel el, – szakképesítést nyújtó egyéb tanfolyamok esetében az egyes szakmá(k)hoz a szakterületre érvényes szakmai és vizsga követelmények szerint, – nem vizsgaköteles tanfolyamok esetében nincs előírt követelmény A

szakképesítést

nyújtó

tanfolyamok

vizsgakövetelményeit

az

illetékes

minisztérium és a Kereskedelmi és Iparkamara határozza meg, és azokat a hivatalos közlönyében teszi közzé. Ezek alkalmazása az Iskola számára kötelező. A minisztérium rendszeres időközönként felülvizsgálja („kalibrálja”) a vizsgakérdéseket. A vizsgakérdések a tanulói/hallgatói felkészültség mérőeszközének funkcióját töltik be. A szakképesítést nyújtó egyéb tanfolyamok vizsgakövetelményeit az Iskola dolgozza ki a képzési tematika keretében, mely munkát az Iskola koordinálja, felelőse a gyakorlati oktatásvezető. Abban az esetben, ha az előadó (írásban) jelezte a felülvizsgálati igényét, a tanfolyam megismétlését megelőzően, a gyakorlati oktatásvezetőnek ismételten át kell vizsgálni (és szükségszerűen kiegészíteni vagy módosítani, az adott tematikához illeszteni; azaz: „kalibrálni”) a vizsgakérdéseket. Minden esetben a gyakorlati oktatásvezető feladata, hogy a tanfolyamokhoz rendelkezésre álljanak a mindenkor érvényes vizsgakérdések.

37


8.7.2. Tanulói/hallgatói megelégedettség mérése Valamennyi tanfolyamra (beleértve a nem vizsgaköteles tanfolyamokat is!) az Iskola

érdeke,

hogy

megismerje

a

szolgáltatásával

kapcsolatban

felmerülő

véleményeket, igényeket, javaslatokat. Az Iskola ennek érdekében kérdőívet határozott meg, amely az intézmény, minőségpolitikájával, minőségi célkitűzéseivel, az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzési szolgáltatásával kapcsolatosan, valamint a konkrét képzés szakmai megfelelőségével kapcsolatban határoz meg kérdéseket. A kérdőíveket tanulókkal/hallgatókkal a tanárok kitöltetik. A kitöltött kérdőívek tartalmának elemzése, a minőségirányítási vezető valamint a minőségirányítási auditorok feladata. Az ezzel kapcsolatban teendő intézkedések az igazgató feladata. A tanulói/hallgatói megelégedettséget felmérő kérdőív, a felmerülés igénye szerint, átvizsgálásra – és szükség szerint módosításra – kerül. Ezért is a minőségirányítási vezető a felelős. 8.7.3. Iskolarendszerű képzés mérőeszközei Ebben az esetben valós mérőeszközökkel kell dolgozniuk a tanulóknak/ hallgatóknak. Iskola azonban ezeket a mérőeszközöket csak oktatási eszközöknek tekinti, és csak funkcionális ellenőrzést határoz meg a számukra. Ezt az ME–750 számú eljárás írja elő. Mérésként

definiálható

még

a

nappali

tanulók/hallgatók

tudásszintjének

felmérése, amely törvényes keretek között, a bázisintézménynél szabályozott módon történik.

38


8.7.4. Hivatkozás A 7. fejezetben meghivatkozott szabályozások: Minőségirányítási eljárások: MIE–710 számú

Képzési program

MIE–720 számú

Tanulókkal/hallgatókkal kapcsolatos folyamatok

MIE–722 számú

Ajánlat, szerződés

MIE–740 számú

Előadók kiválasztása, beszerzés

MIE–750 számú

Iskolarendszerű szakképzés

MIE–753 számú

Azonosítás, nyomonkövetés

MIE–760 számú

Mérés

MIE–830 számú

Nem–megfelelés kezelése

MIE–852 számú

Helyesbítő tevékenység

8. Mérés, elemzés, továbbfejlesztés A mérés, elemzés és továbbfejlesztés fejezet a következő fő követelményekre adott válaszokat (szabályozásokat) tartalmazza: – figyelemmel kisérés és mérés, – belső audit, – nem megfelelőség kezelése, – adatok elemzése, továbbfejlesztés. 9.1.

Általános rész

Az Iskola megtervezte valamennyi szolgáltatását, és az előzetes terveknek (képzési program) megfelelően minden képzés (vagy egyéb rendezvény) lebonyolításával bizonyíthatóan megfelel az elvárható követelményeknek. Az intézmény ugyancsak megfelel az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek, egyrészt, mert e szerint alakította ki és működteti a minőségirányítási rendszerét, másrészt, mert azt folyamatosan felügyeli és továbbfejleszti.

39


9.2.

Figyelemmel kisérés és mérés 9.2.1. A tanulói/hallgatói megelégedettség

A tanulói/hallgatói megelégedettség mérésére, és az eredmények elemzésére az intézmény az ME–760 számú eljárásban foglaltak szerint jár el. A szolgáltatási tevékenység közben és befejezésekor kérdőívet juttatnak el a tanulókhoz/hallgatókhoz felkérve őket a nyújtott szolgáltatás értékelésére. A tanulók/hallgatók által kitöltött és visszajuttatott kérdőívek adnak lehetőséget a szolgáltatási tevékenység megfelelőségének és hatékonyságának elemzésére, amely munkát a minőségirányítási vezető végez el. Mind a megbízók visszaadott válaszai, mind pedig az erre vonatkozó értékelések, intézkedések feljegyzései, emlékeztetők, jegyzőkönyvek, stb. megőrzésre kerülnek minőségfeljegyzésként a tanfolyam dokumentációjában. 9.2.2. Belső audit Az Iskola a minőségirányítási rendszerét rendszeres időközönként átvizsgálja a belső auditjai által. Az auditoknak a célja az, hogy rámutasson a rendszer gyenge pontjaira, és az igazgató (vagy egyéb vezető munkatársak) hatékony intézkedéseket hozzanak a működés tökéletesítésére. Az auditok eredményei, valamint az arra meghozott intézkedések (lásd még a 8.5 szakaszt) a vezetőségi átvizsgáláson (lásd: 5.5. szakaszt) is minden alkalommal átvizsgálásra kerülnek. Az Iskola a belső auditok tervezésére, lebonyolítására és az eredmények kiértékelésére az MIE–822 számú „Belső felülvizsgálat” című eljárást működteti. A belső auditot olyan felkészített auditorok végzik, akik a vizsgált feladattal/ területtel nincsenek közvetlen kapcsolatban. Az audit eredményéről minden esetben írásos feljegyzés készül, amelyet az érintett terület vezetője és információs célból az igazgató is megkap. Ez az alapja

40


a hatékony intézkedések meghozatalának. Az intézkedések következményeként meghozott javító tevékenységek eredményeit újra ellenőrzik és kiértékelik. A feljegyzések megőrzésre kerülnek. 9.2.3. A folyamatok figyelemmel kisérése és mérése Az Iskola oktatási-nevelési folyamatában a folyamat egyes elemei standardizálhatók, mert általában visszatérő formában valósulnak meg. Standard folyamatnak tekinthető egy tanév lebonyolításakor: – a tanév megtervezése (tartalmi, időbeni, pénzügyi /a GSZ-el egyeztetve/, stb.), – a tanév meghirdetése, – az érdeklődők informálása, – a jelentkezők regisztrálása, – előadó (tanfolyamnál) kiválasztása, szerződés megkötése, – a tanév indítása, – az előrehaladás felügyelete, – tanév, tanfolyam zárása, – tanulói/hallgatói vélemények értékelése – a tanév, tanfolyam értékelése. A részletesebb bemutatást lásd a jelen kézikönyv 2. mellékletében. Mivel az egyes tanfolyamok mind időben, mind helyszínüket vagy lebonyolításukat (tematikájukat) tekintve is rendkívül széleskörűek lehetnek (pl. számítógép– kezelői tanfolyam, nyelvtanfolyam, stb.), ezért egyedileg kell azokat ellenőrizni a minőségirányítási eljárásokban (a 7. fejezetben, valamint a következő szakaszban) foglaltak szerint.

41


9.2.4. A szolgáltatás nyújtásának figyelemmel kisérése és mérése Az MIE–753 számú „Azonosítás, nyomonkövetés” című eljárása szabályozta azt, hogy az ellenőrzést végző munkatársak milyen területen végeznek ellenőrzéseket, és ezek elvégzését hogyan lehet utólag igazolni. A főbb – végrehajtási szintű – ellenőrzési feladatok: (A felsorolásnál zárójelben feltüntetett eljárások részletesen ismertetik a végrehajtandó folyamatokat.) A nappali képzés ellenőrzési feladatai lehetnek: – képzési folyamat előtti ellenőrzések: – képzési program meglétének ellenőrzése (MIE–710), – a jelentkezők fogadásának ellenőrzése (MIE–722), – a képzés előkészítésének ellenőrzése, – képzési folyamat közbeni ellenőrzések: – képzési körülmények megfelelőségének, – az osztálynaplók vezetésének ellenőrzése, – az esetleges tanulói/hallgatói felszólalásokra megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése, – képzési folyamat lezárását követő ellenőrzések: – tanulói/hallgatói

véleményekből

adódó

feladatok

végrehajtásának

ellenőrzése (MIE–760). A tanfolyamok ellenőrzési feladatai: – képzési folyamat előtti ellenőrzések: – feltételek megléte (teljesülése), – kötelező bejelentések ellenőrzése, – képzési folyamat közbeni ellenőrzések: – tanfolyam lebonyolításának ellenőrzése (ME–750), – tanulói/hallgatói kérdőívek kiadása, összegyűjtése, (ME–760), – előadói díjak nyilvántartása és továbbítása a GSZ felé, – tanfolyami igazolások, dokumentumok kiadásának ellenőrzése

42


– képzési folyamat lezárását követő ellenőrzések: – kötelező bejelentések ellenőrzése A vizsgával kapcsolatos ellenőrzési feladatok: – vizsga megszervezését megelőző ellenőrzések: – vizsga bejelentés ellenőrzése, – írásbeli kérdések előkészítésének, titkosításának ellenőrzése, – vizsga lebonyolítása közbeni ellenőrzések: – írásbeli vizsgán a vizsgázók személyi adatainak ellenőrzése, – a vizsgaközpont képviselő (vizsgáztató) munkájának ellenőrzése, – írásbeli vizsga eredmények értékelésének ellenőrzése, – vizsgát követő ellenőrzések: – vizsgadokumentumok véglegesítésének ellenőrzése, 9.3.

Nem megfelelőség kezelése

A nem-megfelelőségek kezelésének feladatait és felelősségeit az ME–830 számú a „Nem-megfelelőség kezelése" című minőségirányítási eljárás szabályozza. Az Iskola gyakorlatában a nem megfelelőségeket a következők szerint határozza meg: – ellenőrzések által megállapított, a képzés(ek)hez kapcsolható nem megfelelőség(ek), – a mérések által feltárt nem megfelelősségek, – az észrevételekből (felszólalásokból) tudomásunkra jutott nem megfelelősségek. Az Iskola a MIE–753 számú eljárási utasításban meghatározta a képzési folyamat azon pontjait, ahol ellenőrzéseket iktat be annak igazolására, hogy a képzési folyamat az adott helyen az előírásoknak megfelelően működik. Az ellenőrzéseket kijelölt munkatársak hajtják végre.

43


A nem-megfelelőségek feljegyzésre kerülnek az adott (ellenőrzött) dokumentumban vagy külön feljegyzés készül róluk. Ennek alapján az illetékes vezetők helyesbítő intézkedéseket hoznak. Az Iskola gyakorlatában előfordulhatnak nem megfelelőségek a mérések eredményeként (lásd MIE–760 eljárást). A mérések eredményeit az illetékes vezető/minőségirányítási vezető értékeli ki, és az eredményekről tájékoztatja az iskola igazgatóját, aki a mérésekből eredő nem-megfelelőségeket (annak okait) megvizsgálja (lásd MIE–852 és MIE–853 eljárást). Az Iskola gyakorlatában előfordulhat olyan nem–megfelelőség, amelyre a tanuló/hallgató hívja fel a figyelmet a felszólalásában. Ezek nem az Iskola felkérésére készülnek, és a szolgáltatással (vagy annak meghatározott elemével) kapcsolatban kifogásokat, észrevételeket fogalmazhatnak meg. Ezekről az érintett nyilvántartást vezet, az előírt bizonylaton intézkedéseket kell tenni az észrevételezett nemmegfelelőségek kijavítására, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az ismételt előfordulás elkerülésére. (lásd még az MIE–852 és 853 eljárást). A tanulói/hallgatói felszólalásokat tartalmazó bizonylatok, valamint az erre meghozott intézkedések a minőségirányítási vezető által évente értékelésre kerülnek. Nem megfelelés bekövetkezhet a tanuló/hallgató teljesítményének az elégtelenségéből is. Amennyiben a tanuló/hallgató teljesítménye nem üti meg a kívánt szintet, akkor ezt az Iskola a jogszabályokban, illetve az Iskola által meghatározott rend szerint dokumentálja, és a tanuló/hallgató – ugyancsak ezekben a dokumentumokban meghatározott rend szerint – ismételhet. Ilyen esetben az igazgató feladata, hogy a nem-megfelelőség(ek)ről, valamint a javítás feltételeiről egyénileg tájékoztassa a tanulót/hallgatót.

44


9.4.

Az adatok elemzése

Az Iskola az alábbi témákban gyűjt és elemez adatokat: – a megbízók (tanulók/hallgatók) megelégedettsége (lásd 8.2. szakaszt), – a szolgáltatásra vonatkozó adatok, eredmények (lásd a 7.5, illetve a 8.2. szakaszt), valamint – az pedagógusokról/előadókról, (lásd a 7.4. szakaszt). Az adatokat e témákban kötelező jelleggel gyűjtik, azokat elemzik és felhasználják a minőségirányítási rendszerük eredményességének fokozására. 9.5.

Fejlesztés 9.5.1. Folyamatos fejlesztés

Az igazgató a vezetői átvizsgálások során áttekinti: – a minőségpolitikát, azt szükség szerint aktualizálja, – a minőségirányítási rendszer eredményességét, és ebben intézkedéseket hoz, – minőségcélokat fogalmaz meg a munkatársak számára, amelyeknek a végrehajtását ellenőrzi, és – az elemzések, meg észrevételek alapján helyesbítő, megelőző tevékenységeket határoz meg a tökéletes működés érdekében. Ezek a tevékenységek biztosítják az intézmény folyamatos fejlődését. 9.5.2. Helyesbítő tevékenység Az Iskola a helyesbítő tevékenységekkel kapcsolatban minőségirányítási eljárást működtet (MIE–852). A helyesbítő tevékenység az eltérések átvizsgálásával kezdődik (beleértve az esetleges tanulói/hallgatói felszólalásokat, panaszokat is), majd az okok megállapítását

45


követően, az eltérések ismételt előfordulásának megakadályozására az igazgató (vagy a tárgyban érintett egyéb vezető) megfelelő intézkedéseket hoz. A helyesbítő tevékenységek végrehajtását követően – minden esetben – azok eredményessége ismételten ellenőrzésre kerül, amely ellenőrzés igazolhatja a meghozott intézkedés eredményességét. Amennyiben nem hozta meg az intézkedés a megfelelő eredményt, akkor újabb helyesbítő tevékenység kezdődhet. 9.5.3. Megelőző tevékenység Az Iskola az ME–853 számú „Megelőző tevékenység” című minőségirányítási eljárásban írta elő a teendőket, és e szerint működik. Az eljárás működtetéséhez szükséges, hogy rendelkezésre álljanak a feldolgozott adatok (lásd 8.4. szakaszt), valamint az, hogy eredményes helyesbítő tevékenységeket hajtsanak végre. Mindezek könnyebbé teszik a megelőző tevékenységek meghatározását. A megelőző tevékenységek – a helyesbítő tevékenységekhez hasonlóan – az elvégzésüket követően ismételten ellenőrzésre kerülnek abból a célból, hogy elérték-e a kitűzött célokat. Amennyiben igen, akkor ezek a napi tevékenység részeivé válnak (standardizálásra kerülnek). Amennyiben nem, akkor a körülményeket megvizsgálva, új célok és végrehajtások kerülnek kitűzésre. 9.5.4. Hivatkozás A 8. fejezetben meghivatkozott szabályozások: Minőségirányítási eljárások: MIE–424 számú

Feljegyzések kezelése

MIE–710 számú

Képzési program

MIE 722 számú

Ajánlat, szerződés

MIE–750 számú

Iskolarendszerű szakképzés

MIE–753 számú

Azonosítás, nyomonkövetés

MIE–760 számú

Mérés

MIE–822 számú

Belső felülvizsgálat

46


MIE–830 számú

Nem–megfelelőség kezelése

MIE–852 számú

Helyesbítő tevékenység

MIE–853 számú

Megelőző tevékenység

9. Mellékletek 1. sz. melléklet: – minőségügyi eljárások 2. sz. melléklet: – az Iskola főfolyamatának folyamatábrája

47


2. sz. melléklet: az Iskola főfolyamatának folyamatábrája

48

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents