Minőségirányítási Kézikönyv

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR 1149 Budapest, Buzogány u. 10-12. OM azonosító: FI 82314 Telefon: 383-8494, 469-6666 Telefax: 469-6610 Honlap: www.pszfb.hu E-mail: [email protected] Salgótarjáni Regionális Intézet: 3100 Salgótarján, Kistarján u. 5-7. Telefon: (32) 522-400 Zalaegerszegi Regionális Intézet: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A. Telefon: (92) 509-900

Minőségirányítási Kézikönyv A PÉLDÁNY AZONOSÍTÓJA: A PÉLDÁNY TULAJDONOSA NÉV: MUNKAKÖR:

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV AZ MSZ EN ISO 9001:2001 (TOVÁBBIAKBAN ISO 9001) SZABVÁNYNAK MEGFELELŐEN KÉSZÜLT ÉS A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR (TOVÁBBIAKBAN BGF PSZFK) TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT.

Minőségirányítási Kézikönyv Tartalomjegyzék Aktuális oldal Σoldal Érvénybelépés

1. ELKÖTELEZETTSÉG

1

3

1.1. Minőségpolitika

1

2

2007.01.01.

1.2. Vezetői nyilatkozat

1

1

2007.01.01.

2. A BGF PSZFK BEMUTATÁSA

1

1

2007.01.01.

2.1. A BGF PSZFK szervezeti felépítése

1

1

2007.01.01.

2.2. A BGF PSZFK minőségirányítási szervezetének felépítése

1

1

3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1

1

2007.01.01.

4. Minőségirányítási rendszer

1

11

2007.01.01.

4.1. Általános követelmények

1

4.2 A dokumentációra vonatkozó követelmények

2

4.2.1. Általános útmutatás

2

4.2.2. Minőségirányítási kézikönyv és kiegészítő dokumentumai

3

4.2.3. Dokumentumok és adatok kezelése, módosítása

4

4.2.4. Feljegyzések kezelése

9

5. A FELSŐ VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGE

1

7

2007.01.01.

5.1. Vezetői elkötelezettség

1

5.2. Partnerközpontúság

1

5.3. Minőségpolitika

2

5.4. Minőségügyi tervezés

2

5.4.1. Minőségügyi célok

2

5.5. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció

3

5.5.1. Felelősség és hatáskör

3

5.5.2. A vezetőség megbízottja

3

5.5.3. Belső kommunikáció

4

5.6. Vezetőségi átvizsgálás

6

5.6.1. Általános követelmények

6

5.6.2. A vezetőségi átvizsgálás kiinduló adatai

7

5.6.3. A vezetőségi átvizsgálás eredménye

7

6. ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA

1

6.1. Az erőforrások meghatározása

1

6.2. Emberi erőforrások

1

6.3. Infrastruktúra, feltételrendszer

3

Ellenőrizte: PSZFKmkk-v1

Jóváhagyta:

4

2007.01.01.

2007.01.01.

1[3] oldal


6.4. Munkakörnyezet kialakítása

3

7. FOLYAMATOK IRÁNYÍTÁSA

1

19

7.1. Folyamatok tervezése

1

1

7.2. Partnerekkel kapcsolatos folyamatok

1

7

7.2.1. A képzések meghirdetésével, felvételivel kapcsolatos tevékenységek szabályozása

2

7.2.2. A partnerekkel kapcsolatos szerződéskötési folyamat

4

7.2.3. Kapcsolattartás a partnerekkel

5

7.3. Tervezés

1

7.3.1. A tananyagfejlesztés indítása, tervezése

1

7.3.2. A tananyagfejlesztés folyamata

1

7.3.3. A tananyagfejlesztés átvizsgálása

1

7.3.4. A fejlesztett tananyag intézeti szintű bírálata (a tananyagfejlesztés igazolása)

2

7.3.5. A fejlesztett tananyag lektorálása (érvényesítése)

2

7.3.6. A fejlesztett tananyag meghirdetése

2007.01.01.

3 2007.01.01.

Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7.3.7. A tananyagfejlesztés módosítása

2

7.4. Beszerzés

1

7.4.1. A szállítók kiválasztása és minősítése

1

7.4.2. Beszerzési adatok, beszerzés szabályozása

2

7.4.3. A beszerzett termék/szolgáltatás igazoló ellenőrzése

4

7.5. A felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok működtetése

1

7.5.1. A felsőoktatási folyamatok szabályozása

1

7.5.2. A folyamatok érvényesítő ellenőrzése

2

7.5.3. Azonosítás és nyomon követhetőség

2

7.5.4. A partnerek tulajdonának kezelése

3

7.5.5. Kezelés, csomagolás, tárolás, állagmegóvás és kiszállítás

4

7.6. Ellenőrző-, mérő- és vizsgáló berendezések felügyelete

1

1

8. MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉS

1

8

8.1. Általános útmutatás

1

8.2. Mérés és figyelemmel kísérés

1

8.2.1. Partnerek elégedettségének mérése

1

5 2007.01.01.

4 2007.01.01.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2007.01.01. 2007.01.01.

2[3] oldal


8.2.2. Belső minőségügyi audit

1

8.2.3. A folyamatok mérése

2

8.2.4. A szolgáltatások és termékek mérése

3

8.3. A nem-megfelelőségek kezelése

5

8.4. Adatelemzés

6

8.5. FEJLESZTÉS

6

8.5.1. Folyamatos fejlesztés

6

8.5.2. Helyesbítő és megelőző tevékenységek

7

MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Oktatási terv Oktatási jegyzőkönyv Szállító nyilvántartó és értékelő lap Belső minőségaudit terv Belső minőségügyi audit ellenőrzési lista Eltérés lap Fenntartva Külső dokumentumok címlistája Belső dokumentumok mesterlistája A BGF PSZFK szervezeti felépítése

1 1 1 1 1 1

2007.01.01. 2007.01.01. 2007.01.01. 2007.01.01. 2007.01.01. 2007.01.01.

1 1 2

2007.01.01. 2007.01.01. 2007.01.01.

Módosítások:

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[3] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 1. fejezet: Elkötelezettség

1. ELKÖTELEZETTSÉG 1.1. Minőségpolitika A BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR MINŐSÉGPOLITIKÁJA A BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Magyarországon a pénzügyi-számviteli és gazdasági informatikai szakemberképzés egyik legismertebb felsőoktatási intézménye. Története során – mindenkor alkalmazkodva a kihívásokhoz – az intézmény szerepe (és hozzá neve is) többször megváltozott. Ma a számunkra megnyílt európai perspektíva kihívásai ismét szükségessé teszik küldetésének újrafogalmazását, a folytonosság jegyében hangsúlyozva stabil, korábbi értékeit is. A BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar célja a BGF céljaival összhangban a pénzügyi-, számviteli-, informatikai tudományokban, megújult ismeretszerzési módszerekkel, olyan szakemberek kibocsátása, akik korszerű és alkalmazáskész ismeretekkel rendelkeznek, s a számunkra megváltozott Európai térben – úgy hazánkban, mint külföldön – képesek lesznek önálló munkavégzésre, de irányításra is. Intézményünk ezzel továbbra is meg kíván felelni a hallgatói igényeknek, és ezen túl a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, a pénzintézetek, a non-profit intézmények és az államháztartás igényeinek, s így a magyar és a közép-európai felsőoktatás, felnőttképzés élenjáró intézményévé váljon. Célunk teljesítéséhez a következőket kell megvalósítani: Mérhető sztenderdeken és rendszeres visszacsatoláson alapuló, magas szintű képzést kell biztosítanunk; Ebben jelen kell lennie az elméleti megalapozottságnak, de ugyanakkor gyakorlati orientációjú, szakirányú készségekkel, idegen nyelvek színvonalas ismeretével kell felruháznunk hallgatóinkat, hogy egyenlő esélyeket biztosítsunk számukra az előmenetelhez, fejlődéshez; Hallgatóink szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet kell kialakítanunk, mely segíti a kritikai készség kialakulását, erősíti a társadalom és a világ iránti nyitottságot és a kommunikációs készséget. Segíti az egészséges munkamorál kialakulását, az önálló munkavégzés és a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. A hallgatók tanulmányi ideje alatti személyiség fejlődése alkalmassá teszi végzettjeinket az értelmiségi szerepkör betöltésére; Fokozottan számításba kell vennünk, és ki kell elégítenünk a munkaerő piac igényeit mind a hallgatói piac, mind a munkaadói piac oldaláról. Továbbra is meghatározó profilnak tekintjük a felsőfokú alapképzésben adott diplomát, ezen túlmenően azonban a jogszabályi lehetőségek adta kereteken belül a képzésünk komplexitását fejlesztjük, beleértve az ennél alacsonyabb képzési szinteket, a felnőttképzést, a felsőfokú szakképzést, de egyes master szintű képzések megvalósítását is; Oktatási rendszerünkben alkalmat és lehetőséget kell biztosítanunk az egyéni igények, valamint az üzleti és állami szféra igényeinek kielégítésére;

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[2] oldal


Fenn kell tartanunk, és módszeresen tovább kell fejlesztenünk kapcsolatainkat a megfelelő szakmai testületekkel, regionális, országos és nemzetközi viszonylatban. Részt kell vállalnunk az EU együttműködési folyamatban a pénzügyi, elszámolási és üzleti jogi harmonizációs tevékenységben; Bővítenünk kell az együttműködést és a közös kezdeményezéseket, stratégiai szövetségeket más hazai felsőoktatási intézményekkel; A kar oktatóinak és dolgozóinak egyenlő esélyt kell biztosítanunk egyéni és szakmai fejlődésükhöz, beleértve a tudományos kutatás és a tanácsadói tevékenység támogatását és munkakörülményeik folyamatos javítását; A kar elismeri az oktatási folyamat résztvevőinek gondolati és módszertani szabadságát, lényegesnek tartja, hogy a kutatási tevékenység az oktatás szempontjaival szoros kapcsolatban, azzal összhangban valósuljon meg, biztosítva egyúttal az oktatók egyéni fejlődését és a tananyagok korszerűsítését is; Biztosítanunk kell a tanuláshoz a megfelelő körülményeket, szolgáltatásokat, infrastruktúrát, valamint ezek megteremtéséhez szükséges forrásokat, az oktatás színvonalának ellenőrzését, és az egész intézményen belül a nyílt kommunikáció alkalmazását és továbbfejlesztését. Mindezek biztosítása érdekében konkrét, mérhető minőségcélokat határozunk és valósítunk meg a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünk továbbfejlesztése érdekében, amely megvalósulását éves rendszerességgel vizsgáljuk felül a belső auditok alkalmával. A BGF PSZFK vezetése a Kar oktatási tevékenysége során elkötelezettségét fejezi ki az ISO 9001 szabvány követelményeinek betartására, illetve minőségirányítási rendszerének folyamatos fejlesztésére.

Budapest, 2007.01.01.

.......................................... Dr. Jánosa András Ph. D. dékán

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

.......................................... Dr. Molnár Sándor Ph. D. minőségirányítási vezető

2[2] oldal


1.2. Vezetői nyilatkozat

Minőségpolitikánkban leírtak érvényesítése hosszú távon csak úgy biztosítható, ha oktatási-képzési és az ezeket támogató folyamatainkat a változásban érdekelt partnereink igényeihez alakítjuk. Céljaink elérését a megfelelő minőség, hatékony minőségirányítás garantálja, amelyben kiemelt fontosságot tulajdonítok a folyamatos minőségfejlesztésnek és az oktatási-képzési kultúra fejlesztésének. Minőségirányítási rendszerünknek úgy kell működni, hogy megfeleljünk partnereink elvárásainak, a hazai (beleértve a jogi) és nemzetközi előírásoknak, biztosítsa minőségpolitikánk, minőségügyi és szervezeti céljaink megvalósulását, a BGF PSZFK felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységének eredményességét, az oktatók és egyéb alkalmazottak szakmai és személyes karrierjét. Eddig elért eredményeink megőrzése és azok jövőbeli továbbvitele érdekében a mai naptól elrendelem a Minőségirányítási Kézikönyvben és a kapcsolódó dokumentumokban előírt követelmények betartását.

Budapest, 2007.01.01.

………………..………………. Dr. Jánosa András Ph.D. dékán

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[1] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 2. fejezet: A BGF PSZFK bemutatása

2. A BGF PSZFK BEMUTATÁSA A BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, illetve jogelődje a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Magyarországon a pénzügyi, számviteli és gazdasági informatikai szakemberképzés egyik legismertebb felsőoktatási intézménye. Eredete a Pesti Kereskedelmi Akadémia 1857. évi megalapításáig vezethető vissza. Azóta az intézmény szerepe és neve többször megváltozott. A kar feladata a vállalkozások, a gazdasági társaságok, költségvetési intézmények, bankok, pénzintézetek, végül is a legkülönfélébb formában gazdálkodók számára a pénzügyi és számviteli munka, az információfeldolgozási tevékenység folyamatának irányítására, elemzésére és fejlesztésére alkalmas gazdasági szakemberek képzése. A képzés a budapesti székhelyen: alapképzésben nappali tagozaton a hagyományos képzési rendszerben öt, az új típusú képzési rendszerben három, alapképzésben a távoktatási tagozaton a hagyományos képzési rendszerben három, az új típusú képzési rendszerben kettő, szakirányú továbbképzésben a hagyományos képzési rendszerben négy, felsőfokú szakképzésben hat szakon folyik. A BGF PSZFK székhelyén kívül két területi intézetében, Zalaegerszegen és Salgótarjánban folyik oktatás. A BGF PSZFK kiterjedt és színvonalas szolgáltatásokat nyújt hallgatóinak és más felhasználóknak. Ezek területei elsősorban az oktatási-képzési szolgáltatás, ehhez kapcsolódóan a képzési és karrier tanácsadás, a könyvtári szolgáltatás, informatikai szolgáltatások. A BGF PSZFK– folyamatosan megújuló, rugalmas és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzésével és színvonalas szolgáltatásaival – a hazai oktatási és felhasználói piacon egyaránt hagyományosan jól ismert, bevezetett márkanév. Ez a piacvezető pozíció és részesedés megnyilvánul a nappali alapképzési szakokra történő, többszörös túljelentkezésekben, az újabb diplomáért folyó alapképzésben. A szakirányú továbbképzés folyamatos lehetőséget nyújt a végzettek számára munkahelyek szakmai követelményeinek magasabb szintű teljesítésére. A minőségirányítási rendszerünk kiépítéséről 2006. szeptemberében döntöttünk, amely dokumentációját szeptember közepén kezdtük el kidolgozni.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[1] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 2. fejezet: A BGF PSZFK bemutatása

2.1. A BGF PSZFK szervezeti felépítése A szervezeti felépítést a 10. melléklet tartalmazza. 2.2. A BGF PSZFK minőségirányítási szervezetének felépítése Dékán

Dékáni Tanács Minőségirányítási vezető

Salgótarjáni Intézeti minőségirányítási megbízott

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

Budapesti Intézeti minőségirányítási megbízottak

Minőségirányítási Bizottság

Zalaegerszegi Intézeti minőségirányítási megbízott

1[1] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 3. fejezet: Fogalom meghatározások

3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A Minőségirányítási Kézikönyvben az általános minőségügyi fogalmak használata az MSZ EN ISO 9000:2005 szabványnak megfelelő értelmezésben történik. Szabvány: elismert (szabványügyi, vagy szabványosító) szerv által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységekre, vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. OKM: Oktatási és Kulturális Minisztérium. OKJ: Országos Képzési Jegyzék. MAB: Magyar Akkreditációs Bizottság. HÖK: Hallgatói Önkormányzat. SZMSZ: Szervezeti és Működési Szabályzat. TVSZ: Tanulmányi és Vizsga Szabályzat. SZVK: Szakmai és Vizsgakövetelmény. TÜSZ: Teljeskörű Ügyviteli Szolgáltatás szoftver.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[1] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer 4. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER A minőségirányítási rendszer érvényessége felsőoktatásra és felnőttképzésre terjed ki. A minőségirányítási rendszer a teljes szervezetünkre vonatkozik, beleértve a zalaegerszegi és salgótarjáni regionális intézeteinket is. Oktatási tevékenységünk jellegéből adódóan hagyományos értelemben vett mérőeszközöket nem alkalmazunk, ezért a minőségirányítási rendszerünkben nem értelmezzük a mérőeszközök felügyeletének követelményeit (lásd Minőségirányítási Kézikönyv 7.6. fejezet). Kiszervezett, vállalkozásba kiadott tevékenységeink (out sourcing) az étkeztetés, az épület fenntartási és üzemeltetési szolgáltatások, amelyek felügyeletének szabályozását a Minőségirányítási Kézikönyv 7.4. és 7.5. fejezeteiben és a kapcsolódó Szabályzatokban szabályoztuk. 4.1. Általános követelmények Minőségirányítási rendszerünk kialakításakor azonosítottuk folyamatainkat, azok sorrendjét és kapcsolódásait (lásd az alábbi ábrát), meghatároztuk a folyamatok működtetéséhez szükséges erőforrásokat és követelményeket, valamint ezen folyamatokat ellenőrizzük, mérjük és ennek eredményeit felhasználjuk a folyamatok tökéletesítéséhez. A minőségirányítási rendszerünk eljárásait a Minőségirányítási Kézikönyv, illetve a felsőoktatáshoz, felnőttképzéshez kapcsolódó minőségirányítási eljárások és intézményi/kari szabályzatok tartalmazzák. P A R T N E R I I G É N Y

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

Minőségtervezés, Dokumentáció kezelés (lásd 4.2. fej.), Képzés, Erőforrások biztosítása (lásd 6. fej.), Megelőző tevékenység (lásd 8.5. fej.),

Vezetőségi feladatok (lásd 5. fej.)

Folyamat felügyelet, (+ME-03) Belső auditok, Adatelemzés, Támogató folyamatok (+ME-04) Helyesbítés (lásd 8. fej.)

Fő folyamatok: oktatási-képzési tevékenység tervezése (lásd 7.1. fej.) jelentkezés, felvételi (lásd 7.2. fej.+ Felvételi Szabályzat), beiratkozás (lásd 7.2. fej.+ TVSZ) tananyagfejlesztés (lásd 7.3. fej.) beszerzés (lásd 7.4. fej.) felsőoktatás (lásd 7.5. fej.+ME-01,02+TVSZ) felnőttképzés (lásd 7.5. fej.+ME-2 +SZVK)

Tantárgyi ismeretanyag, oklevél, bizonyítvány átadása

P A R T N E R E L É G E D E T T S É G

1[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer 4.2 A dokumentációra vonatkozó követelmények 4.2.1. Általános útmutatás Rendszerünket az ISO 9001 szabvány és a vonatkozó törvényi előírások követelményeivel összhangban alakítottuk ki, a működés szabályait a következők szerint strukturált belső dokumentációs rendszerben rögzítettük:

Q MINŐSÉGPOLITIKA CÉLOK, PROGRAMOK, FEJLESZTÉSI, INTÉZKEDÉSI TERVEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁSOK, SZABÁLYZATOK UTASÍTÁSOK, ÜGYRENDEK FELJEGYZÉSEK, JEGYZŐKÖNYVEK, NYILVÁNTARTÁSOK A minőségirányítási rendszer tartalmazza a minőségpolitikát, a célokat, programokat, a minőségirányítási kézikönyvet, az ISO 9001 szabványban megkövetelt dokumentált eljárásokat és a folyamatok hatékony működtetéséhez szükségesnek tartott egyéb dokumentumokat, feljegyzéseket.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer

4.2.2. Minőségirányítási kézikönyv és kiegészítő dokumentumai Minőségirányítási Kézikönyv: A BGF PSZFK dokumentált minőségirányítási rendszerében a Minőségirányítási Kézikönyv az alábbiak szerint épül fel: a vezetőség minőségpolitikáját, alapvető céljait és a minőség iránti elkötelezettségét a minőségpolitika és a vezetői nyilatkozat című fejezetek tartalmazzák (lásd 1.1., 1.2. fejezet), a minőségirányítási rendszer érvényességi körét a 4. fejezet határozza meg, a minőségirányítási rendszer alapkövetelményeit és feladatait, a minőségirányítási rendszer eljárásait, folyamatait és azok kölcsönös kapcsolatát, a feladatok felelőseit a Minőségirányítási Kézikönyv egyes fejezeteiben, illetve a kapcsolódó minőségirányítási eljárásokban, intézményi/kari szabályzatokban adjuk meg, a Minőségirányítási Kézikönyv és a minőségirányítási eljárások, intézményi/kari szabályzatok (ahol ez értelmezhető) hivatkoznak a kapcsolódó utasításokra, ügyrendekre és az alkalmazandó nyomtatványokra, a BGF PSZFK szervezeti felépítése a 2.1. fejezetben hivatkozva, míg a minőségirányítási szervezet felépítése a 2.2. fejezetben tanulmányozható. Kiegészítő dokumentációk (eljárás, utasítások, szabályzatok, ügyrendek, feljegyzések): egyes minőségügyi tevékenységek végrehajtásának folyamatát a Minőségirányítási Kézikönyvhöz kapcsolódóan Minőségirányítási Eljárásokban, Szabályzatokban írjuk elő, a minőségügyi tevékenységek végrehajtásának módját a Minőségirányítási Kézikönyvhöz, Minőségirányítási Eljárásokhoz, Szabályzatokhoz kapcsolódóan Utasításokban, Ügyrendekben írjuk elő, a követelményeket kiemelten a Felvételi Szabályzatban, Tantervekben, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, Tantárgyi Útmutatókban, Hallgatók Által Fizetendő Térítések és Juttatások Szabályzatában, Képzési programokban, Tantárgyleírásokban, vagy ezekre való hivatkozások formájában adjuk meg, a követelmények teljesítését feljegyzésekkel igazoljuk. A minőségirányítási rendszer dokumentumainak azonosítását, kiadását, visszavonását, elosztását, módosítását, megőrzését és kezelését a 4.2.3. fejezet, a minőségügyi feljegyzések azonosítását, megőrzését és kezelését a 4.2.4. fejezet előírásai szerint végezzük.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[11] oldal


4.2.3. Dokumentumok és adatok kezelése, módosítása Minőségirányítási rendszerünkben nem alkalmazunk elektronikus formában előíró jellegű dokumentumokat. A BGF PSZFK Internetes honlapján és a személyi számítógépeken megtalálható dokumentumaink (pl. Minőségirányítási kézikönyv, eljárások, Szabályzatok, stb.) tájékoztató jellegűek, csak kinyomtatott és jóváhagyott formában érvényesek. 4.2.3.1. Belső dokumentumok szabályozása Minőségirányítási rendszerünk belső dokumentumaira vonatkozó előírásokat részben az ezek alkalmazását előíró Kézikönyv fejezetekben, részben az alábbiakban rögzítettük: DOKUMENTUM TÍPUS / MÓDOSÍTÁS RENDJE

ELLENŐRZI / JÓVÁHAGYJA

A TÖRZSPÉLDÁNYT KEZELI (megőrzi, elosztja)/ MEGŐRZÉSI IDŐ

KAPJÁK

Minőségirányítási Kézikönyv*- “R”

minőségirányítási vezető / dékán

dékáni hivatalvezető / minőségirányítási vezető, intézeti hatályosság + 3 év minőségirányítási megbízottak, minőségirányítási vezető által kijelölt személyek

Minőségirányítási Eljárások*- „E”

minőségirányítási vezető / dékán

dékáni hivatalvezető / minőségirányítási vezető, intézeti hatályosság + 3 év minőségirányítási megbízottak, minőségirányítási vezető által kijelölt személyek

Kari szintű szabályozások (pl. Dékáni Utasítások, körlevelek, Tantárgyi útmutatók, szervezeti egységek ügyrendjei, stb.) - “R, E”

Dékán, vagy az Dékán által felkért általa felkért vezető vezető / hatályosság + 3 év

Munkaköri leírások, munkaszerződések - “E, F”

Felettes munkahelyi vezető/dékán

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

Szervezeti egységek vezetői, illetve a Tantárgyi útmutatókat a hallgatók

oktatók- dékáni hivatal minden kolléga munkatársai, nem oktatók- bér-és munkaügyi osztályvezető/ érvényesség + 40 év 4[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer R - részenként, E - egyben, F - felülírással * A Minőségirányítási Kézikönyvből, eljárásokból folyamatosan átvezetve az aktuális módosításokat, példányt biztosítunk a dékán által meghatározott esetekben és a dékáni hivatalvezető által nyilvántartva partnereink részére. A Minőségpolitika, a Szabályzatok a dékán által felkért személy által felkerülnek a BGF PSZFK Internetes honlapjára. A belső dokumentumokról és érvénybelépésük időpontjáról a munkaköri leírások, munkaszerződések kivételével a dékáni hivatalvezető Belső dokumentum mesterlistát (mintáját lásd a mellékletben) vezet, majd törzspéldányt hoz létre és a Minőségirányítási Kézikönyvből, eljárásokból kiadott példányokat színes “KIHELYEZETT PÉLDÁNY” felirattal látja el. A kiadott példányok átvételét elosztási listán az átvevővel, annak aláírásával igazoltatja, míg a visszavételt saját aláírásával igazolja. A munkaköri leírások, munkaszerződések 2 eredeti példányban készülnek, 1 példány átadásra kerül a dolgozó részére, 1 példány a személyi anyagához csatolva kerül megőrzésre. A belső dokumentumokat, amennyiben az elmúlt egy évben nem lettek módosítva, a dokumentum jóváhagyója vizsgál(tat)ja át évente egy alkalommal az abban leírtak aktualitása vonatkozásában, amelyet az aktualitásvizsgálatot végző a Belső dokumentum mesterlistán aláírásával igazol. A táblázatban meghatározott törzspéldány kezelőjének a felelőssége, hogy a felsorolt dokumentumok azonosítható, olvasható, aktuális változatai álljanak rendelkezésre mindenütt, ahol a minőségirányítási rendszer hatékony működése szempontjából lényeges tevékenységet végeznek. 4.2.3.2. A belső dokumentumok azonosítása, jellemzőik A belső dokumentumokból törzspéldányokat (eredeti) és használati példányokat (másolatok) kezelünk. A színes tollal aláírt törzspéldányokat rendszerezve kell tárolni. A törzspéldányok (érvényes és érvénytelen) megőrzése, kezelése, áttekinthető (a módosítási állapot könnyű ellenőrzését lehetővé tévő) tárolása a 4.2.3.1. pontban meghatározott törzspéldány kezelő feladata. Minden belső előállítású dokumentumon legalább az alábbi azonosítókat kell szerepeltetni: tartalom azonosító (pl. a dokumentum neve, címe, vagy annak rövidítése, azonosító száma), átvizsgáltságot és jóváhagyást jelző aláírás a tartalomjegyzéken (ha van ilyen), vagy az első, illetve utolsó oldalon, változat azonosító (pl. jóváhagyás dátuma, változatszám) célszerű esetben valamennyi oldalon, oldalszám/oldalak száma, (vagy ezzel egyenértékű olyan oldalszám megadás, melyből pontosan megállapítható egy dokumentum teljessége). Tartalmi követelmények: A Minőségirányítási Kézikönyv tartalmi követelményei megegyeznek az érvényes minőségirányítási szabvány (ISO 9001) követelményeivel.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

5[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási Eljárások tartalmi követelményei: az eljárás címe; érvényességi területe; fogalom meghatározások - ha ez szükséges, hivatkozás a Minőségirányítási Kézikönyv fogalom meghatározásaira; folyamat leírás; feljegyzések kezelése - ha ez szükséges, vagy hivatkozás a Minőségirányítási Kézikönyv, minőségirányítási eljárás, szabályozás megfelelő pontjára. A szabályozások tartalmi követelményeit a dokumentum jóváhagyója határozza meg. A minőségirányítási rendszerben használatra előírt formanyomtatványok a Minőségirányítási Kézikönyv, illetve a kapcsolódó eljárások mellékleteként kerülnek jóváhagyásra. A nyomtatványokat a felhasználás során legalább egy tartalomazonosító (pl. név) és egy verzióazonosító (pl. érvénybelépési dátum, változatszám, stb.) azonosítja. 4.2.3.3. A belső dokumentumok módosításának szabályai, lépései Dokumentáción történő változtatást bármely dokumentum felhasználó kezdeményezhet szóban, vagy írásban a dokumentum jóváhagyójánál. A változtatási igény elfogadásáról (a dokumentum módosításáról) a dokumentum jóváhagyója dönt. A dokumentumok módosításainak átvizsgálása és jóváhagyása a 4.2.3.1. pontban kijelölt személyek feladata. A dokumentumok módosításának engedélyezett módszerei: egyben történő módosítás, részenként történő módosítás, felülírás. Dokumentumok egyben történő módosítása (újrakiadás) A dokumentum módosítások általános lépései a következők: A módosított törzspéldány elkészítése, a változatazonosító aktualizálásával és a módosítás jellegének (ha az célszerű) a dokumentumban (pl. a tartalomjegyzék módosítás rovatában) történő jelölésével. Az új változat átvizsgálása, jóváhagyása a 4.2.3.1. fejezetben kijelölt felelős(ök) által, majd a belső dokumentum mesterlista aktualizálása. Új használati példányok előállítása, 4.2.3.1. fejezet szerinti elosztása. Az átvételt a felhasználók az elosztási listán aláírásukkal és dátummal igazolják. A régi használati példányok alkalmazásának kizárása a felhasználó feladata. A módosításra került törzspéldányok megjelölése ("ÉRVÉNYTELEN" felirattal és/vagy áthúzással) és a 4.2.3.1. fejezet előírásai szerinti elkülönített megőrzése. A meghatározott feladatok végrehajtása a törzspéldány kezelőjének a feladata. Dokumentumok részenként történő módosítása 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

6[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási kézikönyv A Minőségirányítási kézikönyv fejezetenkénti módosításának menete megegyezik az egyben történő módosításnál leírtakkal, azzal az eltéréssel, hogy a szabályokat a módosítani kívánt résszel és a tartalomjegyzékkel kapcsolatban kell alkalmazni. Ilyen módosítások esetében a tartalomjegyzék módosítás rovatában (röviden) rögzíteni kell a változtatás jellegét. Kari szintű szabályozások A Kari szintű szabályozások részenként történő módosítása esetén hivatkozunk a módosítandó dokumentumra, annak módosítandó részére, és megadjuk a helyébe lépő új rendelkezés pontos szövegét, hatálybalépését. A módosítás megjelenhet egységes szerkezetben. A módosítást fel kell vezetni a belső dokumentum mesterlistára Dokumentumok felülírással történő módosítása Felülírással történő módosításnál úgy kell eljárni, hogy a módosításra kerülő részt vagy részeket a jóváhagyásra felhatalmazott személynek egyértelműen, aláírással és dátummal kell hitelesítenie valamennyi kiadott példányon, valamint a törzspéldányon.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

7[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer 4.2.3.2. Külső forrásból származó dokumentumok kezelése Külső forrásból származó dokumentumként a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünkre vonatkozó jogszabályokat, ISO 9001, MSZ EN ISO 9000:2005 minőségirányítási szabványokat, a BGF-től érkező dokumentumokat (pl. SZMSZ, TVSZ, stb.), szakhatóságtól érkező dokumentumokat (pl. felsőoktatásra, felnőttképzésre vonatkozó körlevelek, programok (pl. Felsőoktatási Fejlesztési Program, Állami Felsőoktatási Stratégia, pályázatok), határozatok a MAB-tól), oktatással összefüggő szállítói dokumentumokat (pl. technikai eszközök kezelési utasításai, szoftver kézikönyvek, stb.), fogadunk és alkalmazunk. A felsőoktatással, felnőttképzéssel kapcsolatos jogszabályok esetén a dékáni hivatalvezető feladata a CD-Jogtár, Közlönyök alapján azok változásának a figyelemmel kísérése, amelyet az általa vezetett listán igazol. A felsőoktatással, felnőttképzéssel kapcsolatos BGF-től származó dokumentumok listán történő nyilvántartása, azok változásának a figyelemmel kísérése a dékáni hivatalvezető feladata. Az érintett könyvtárvezető feladata a jogszabályok hozzáférhetőségének biztosítása az érdeklődők részére. Jogszabály változás esetén a dékán dönt a belső dokumentumok szükség szerinti módosításáról. A minőségirányítási rendszer működéséhez az ISO 9001, MSZ EN ISO 9000:2005 szabványokat használjuk, amelyet a dékáni hivatalvezető őriz és gondoskodik arról, hogy az érvényes változat legyen hozzáférhető az érdeklődők részére. A szakhatósági dokumentumoknak a vonatkozó jogszabályok, rendeletek szerinti kezelése a dékáni hivatalvezető feladata. A szállítói dokumentumok hozzáférhetőek az adott eszközt kezelő szervezeti egység kijelölt kollégáinál.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

8[11] oldal


4.2.4. Feljegyzések kezelése A minőségügyi feljegyzések tartalmi követelményeit és készítését a Minőségirányítási Kézikönyv, eljárások, Szabályzatok egyes fejezetei írják le. A minőségügyi feljegyzéseket jelen fejezetben és az Eljárásokban, Szabályzatok, jogszabályokban előírt módon és ideig őrizzük meg a meghatározott követelményeknek való megfelelés és a minőségirányítási rendszer hatékony működésének igazolására. E cél érdekében: a feljegyzés készítője felelős a tartalmi megfelelőségért, valamint, hogy a feljegyzés jól olvasható kivitelben készüljön; minden munkatárs felelős azért, hogy a feljegyzéseket védje a sérüléstől, rongálódástól, elvesztéstől; a megőrzésért felelős feladata oly módon tárolni, hogy biztosítsa a hozzáférhetőséget, a visszakereshetőséget és a biztonságos tárolást. A minőségügyi feljegyzéseket - jogosult igény esetén - a partnereink rendelkezésére bocsátjuk, figyelembe véve azok bizalmasságát. A minőségügyi feljegyzések megőrzési idő lejártát követően történő selejtezéséről (pl. irattározás, bedarálás, hulladékégetés) az Iratkezelési Szabályzat rendelkezik. A bizalmasan kezelt iratok esetén minden munkatárs feladata az alábbiak betartása: az iratokat elzárva kell tartani; a partnerek csak a saját adataikba tekinthetnek bele részletesen; az iratokat külső fél számára kiadni csak titkossági megállapodás megkötését követően, illetve a dékán engedélyével szabad. Az elektronikusan kezelt feljegyzések, nyilvántartások (pl. NEPTUN-rendszer, TÜSZ) kezelésekor az Információ Biztonsági Szabályzat előírásainak betartásával biztosítjuk az ellenőrzött hozzáférést és archiválást, valamint a szükséges elemzések lehetőségét, illetve, hogy azok a rendszerbe történő bármilyen beavatkozáskor olvashatók (visszakereshetők) maradjanak.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

9[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 4. fejezet: Minőségirányítási rendszer A Minőségirányítási Kézikönyvben hivatkozott minőségügyi feljegyzések azonosításával, tárolásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat és felelősségi viszonyokat a következő táblázat tartalmazza: Feljegyzés

Megőrzés

Azonosítás Felelőse

Megjegyzés

Ideje

Módja

Vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyve

Cím és dátum

minőségirányítási vezető

3 év

dossziéban lefűzve

Intézkedési tervek

Cím és dátum


3 év


Elosztási lista

Cím, dátum

Dékáni hivatalvezető

3 évÉrv.+3 évig


Belső dokumentumok mesterlistája

Cím, dátum


3 évÉrv.+3 évig


Lista a jogszabályokról, BGF dokumentumokról

Cím, dátum


Érv.+3 évig


Dékáni Tanácsi ülés és egyéb értekezletek jegyzőkönyvei

Cím, dátum

Személyi anyagok

Dolgozó, oktató oktatók- humán neve erőforrás menedzser, nem oktatók- bér-és munkaügyi osztályvezető

Oktatási terv

Cím, év

Oktatási jegyzőkönyvek

Az Iratkezelési Szabályzat szerint Dolgozó kilépéséig +40 év



3 év


Cím, dátum


3 év

Oktatási terv mellé lefűzve

Külső képzést igazoló bizonylatok

Cím, dátum

oktatók- humán erőforrás menedzser, nem oktatók- bér-és munkaügyi osztályvezető

Dolgozó kilépéséig +40 év

A személyi anyaghoz lefűzve

Oktatási tevékenységhez kapcsolódó gazdasági, pénzügyi tervek

Cím, dátum

Gazdasági igazgató

Érv. +1 év

dossziéban lefűzve-

Tájékoztató anyagok, hirdetések

Cím, dátum

Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal kijelölt munkatársa

1 év


Pályázatok és a kapcsolódó levelezés

cím, dátum

Ajánlatok, Szerződések és a kapcsolódó levelezés

cím, dátum

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

Az Iratkezelési Szabályzat szerint

10[11] oldal


Feljegyzés

Megőrzés


Szállító nyilvántartási és értékelő Szállító neve lap

gazdasági osztály kijelölt munkatársa

Megjegyzés

Ideje

Módja

3év

dossziéba lefűzve

Beszerzési megrendelések, szerződések, kapcsolódó levelezés

Szállító neve, dátum

Szállítólevelek, számlák

Azonosítószám , dátum

Éves leltár jegyzőkönyvek

Cím, dátum

Belső minőségaudit terv

Cím, év


3 év

dossziéba lefűzve

Belső minőségügyi audit ellenőrzési lista

Cím, audit sorszáma


3 év

Az auditterv mellé lefűzve

Eltérés lapok

Azonosítószám minőségirányítási vezető

3 év

A vonatkozó dossziéba lefűzve

Külső audittal kapcsolatos feljegyzések

megnevezés, dátum

3 év

dossziéba lefűzve

2007.01.01. PSZFKmkk-v1


dossziéba lefűzve


dossziéba lefűzve


dossziéba lefűzve


11[11] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 5. fejezet: A felső vezetőség felelőssége

5. A FELSŐ VEZETŐSÉG FELELŐSSÉGE 5.1. Vezetői elkötelezettség A BGF PSZFK dékánja a minőségpolitikában és a vezetői nyilatkozatban (lásd 1.1. és 1.2. fejezetet) kinyilvánította elkötelezettségét a minőségirányítási rendszer kialakítása és továbbfejlesztése, valamint ennek érdekében a szükséges erőforrások biztosítása (lásd 6. fejezet) iránt. A BGF PSZFK dékánja a felelős elsősorban az Alapító Okiratban, SZMSZ-ben rögzített terület és az ott dolgozó személyek irányításáért, az ott végzett oktatási tevékenység megszervezéséért, a feltételek biztosításáért, minőségéért. A kollégáknak javaslattételi feladatuk van a területükön végzett munka színvonalának javítására, erőforrás hiánya esetén annak pótlásának kezdeményezésére. Elkötelezettségünk az előírások kielégítése mellett partnereink igényeinek maradéktalan teljesítésére is kiterjed. A BGF PSZFK a partnerek igényeit a velük történő kapcsolattartás során egyértelműsíti és azokat a megvalósításban érintettek tudomására hozza. A BGF PSZFK minden területének működésével, minden alkalmazott munkájával szemben alapvető követelmény a vonatkozó előírások ismerete és betartása. A BGF PSZFK-ra vonatkozó jogszabályok, előírások figyelése szabályozott módon történik. A jogszabályok nyilvántartása és az ezekhez történő hozzáférés elektronikus formában valósul meg (lásd 4.2.3.2. fejezet). A BGF PSZFK minőségirányítási rendszerének alapja a Minőségpolitika és az ehhez kapcsolódó célkitűzéseink, melyek megvalósításához a szükséges erőforrásokat biztosítjuk. A megvalósítás ellenőrzését, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeinek elemzését a Dékáni Tanácsülések, intézeti értekezletek, vezetői értekezletek, tanszéki értekezletek és a vezetőségi átvizsgálások során végezzük el. 5.2. Partnerközpontúság Partnereink igényeit, elvárásait (beleértve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeket) a velük történő megállapodás, szerződéskötés, beiratkozás, illetve a különböző szintű egyeztetések során tisztázzuk olyan formában rögzítve, amely biztosítja, hogy a Kar érintett intézetei, intézeti tanszékei és tanszéki osztályai ezeket az igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni (lásd 7.2., 7.3., 7.5. fejezetek, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat és az ME-01,02,03,04 Minőségirányítási eljárást). A partneri igények és a vonatkozó jogszabályok maradéktalan teljesítését szabályozott módon az oktatási tevékenységek közbülső és végellenőrzései során vizsgáljuk, és a végrehajtást csak azok maradéktalan tejesítése esetén tekintjük elfogadottnak (lásd 7.5., 8.2.4. fejezeteket és az ME-01,02,03,04 Minőségirányítási eljárásokat, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot).

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[7] oldal


5.3. Minőségpolitika A BGF PSZFK dékánja a Kar céljainak megfelelően meghatározta Minőségpolitikáját, amelyben kinyilvánította az oktatás minőségének megvalósítása és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettségét. A Minőségpolitika részét képezi a Minőségirányítási Kézikönyvnek, és ennek megfelelően kerül kihelyezésre a Kar kijelölt helyeire, elosztásra, kezelésre (lásd 4.2.3. fejezet). A minőségpolitika megismertetéséről a BGF PSZFK dékánja oktatás keretében gondoskodik a szervezet minden szintjén. A Minőségpolitika ismeretéről és alkalmazásáról a belső minőségügyi auditok keretében győződünk meg. A Minőségpolitika aktualitásának vizsgálatát, valamint annak szükség szerinti módosítását a vezetőségi átvizsgálások keretében végezzük (lásd 5.6. fejezet) 5.4. Minőségügyi tervezés 5.4.1. Minőségügyi célok A BGF PSZFK vezetése a minőségpolitikában meghatározottakkal összhangban, szükség szerint a szervezeti egységekre lebontva határozza meg minőségügyi céljait. A minőségügyi célok összeállítása és előterjesztése a vezetőségi átvizsgálás alkalmával, vagy legkésőbb a folyó év január 31-ig a Minőségirányítási Bizottság feladata, együttműködve a szervezeti egységek vezetőivel. A minőségügyi célok jóváhagyása a dékán feladata. Ennek érdekében: A fenntartói, változó partneri és társadalmi igényekhez, jogszabályi követelményekhez alkalmazkodva és a folyamatos fejlesztés lehetőségeit keresve a vezetőség hosszú távú céljait a Minőségirányítási Bizottság a Dékáni Tanáccsal, HÖK-kel együttműködve terjeszti elő a dékánnak jóváhagyásra. Az év folyamán felmerülő igények, fejlesztési lehetőségek esetén a Kar vezetőségi, bizottsági ülésein, a tanszékek a tanszéki értekezleteken (lásd még 5.5.3. pont) rövidebb távú minőségügyi célokat határozhatnak meg, melyeket véleményezésre megküldenek a Minőségirányítási Bizottságnak, illetve szükség esetén a Dékáni Tanács elé terjesztik megvitatásra. A minőségügyi célok elérése érdekében: A célokat oly módon dokumentáljuk, hogy azok teljesülése mérhető és ellenőrizhető legyen. A célok megvalósításához az illetékes szervezeti egység vezetője minőségügyi terveket, kapcsolódó feladatokat, felelősöket és határidőket határoz meg. A célok elérését a határidők lejártakor a vezetőség értékeli, és amennyiben szükséges, további intézkedést rendel el. 5.4.2. Minőségügyi tervezés 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[7] oldal


Minőségirányítási rendszerünkben a minőségügyi (beleértve a vállalt felsőoktatási-képzési feladatainkra vonatkozó követelmények teljesítéséhez szükséges célokat) célok teljesülése érdekében minőségügyi terveket (pl. Fejlesztési terveket) határozunk meg. A minőségügyi tervezés során felmérjük és biztosítjuk a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat. A minőségügyi dokumentumokban meghatározott követelményekkel összhangban alkalmazzuk a következő tevékenységeket: rögzítjük a folyamatainkat (Minőségirányítási Kézikönyv, Minőségirányítási Eljárások, SZMSZ, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat és egyéb Szabályzatok), - figyelembe véve a BGF PSZFK működésének sajátosságait, valamint az ISO 9001 szabvány követelményeit - amelyekben egyértelmű felelősségeket és hatásköröket határozunk meg, biztosítjuk a minőségirányítási rendszer működtetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, egyértelműen és kellő időben meghatározzuk, tisztázzuk a szükséges tananyagok, szemléltető eszközök, segédanyagok, illetve felsőoktatási tevékenységünk minőségének elfogadási követelményeit. meghatározzuk az elvárt minőség eléréséhez szükséges folyamatokat, ellenőrzéseket, forrásokat és képességeket, illetve biztosítjuk ezeket, biztosítjuk a folyamatok, az ellenőrzési eljárások és az alkalmazható dokumentáció, valamint a minőségügyi feljegyzések összhangját, folyamatosan fejlesztjük az ellenőrzési és vizsgálati módszereket a külső és belső elvárásokhoz igazodóan. A minőségügyi tervezéssel biztosítjuk, hogy a BGF PSZFK fejlesztése, esetleges átalakítása során minőségirányítási rendszerünk aktuális és hatékony maradjon. 5.5. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció A BGF PSZFK minőségirányítási rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy az biztosítsa a vonatkozó jogszabályi kereteken belül a hatékony, rugalmas működést és megfeleljen a minőségpolitikában, illetve az ISO 9001 szabványban meghatározott követelményeknek. 5.5.1. Felelősség és hatáskör A BGF PSZFK valamennyi munkatársa felelős a rábízott feladat előírásoknak megfelelő elvégzéséért. Az egyes munkakörök alá- és fölérendeltsége a Minőségirányítási Kézikönyv 2.1 és 2.2. fejezetében tekinthető meg. A vezetők és beosztottak feladatait és a hatásköröket az SZMSZ, a Minőségirányítási Kézikönyv, a vonatkozó Minőségirányítási Eljárások, Szabályzatok, illetve az egyes munkakörökre kidolgozott Munkaköri leírások rögzítik (pl. hivatkozás formájában). 5.5.2. A vezetőség megbízottja A BGF PSZFK vezetőségének - az ISO 9001 szabvány követelményeinek folyamatos teljesülése érdekében - megbízott felelőse a minőségirányítási vezető (lásd 1.2. és 5.5.1. fejezetek). Feladatait, 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[7] oldal


felelősségét és hatáskörét a Minőségirányítási Kézikönyv, a vonatkozó Minőségirányítási Eljárások és a Munkaköri leírása tartalmazzák. Ennek megfelelően felelős a: minőségirányítási rendszer kiépítéséért és működtetéséért, a minőségirányítási rendszer teljesítményének mérésének koordinálásáért és a szükséges fejlesztési javaslatoknak a továbbításáért a Kar vezetése felé, a külső és belső partneri igények és követelmények iránti elkötelezettség fenntartásáért. A minőségirányítási vezető feladatát a Minőségirányítási Bizottság segíti, melynek tagjait a szakmai és területi intézetek vezetői delegálják, akiket a dékán bíz meg. A Minőségirányítási Bizottság elnöke a minőségirányítási vezető (a minőségirányítási szervezet felépítését lásd a Minőségirányítási Kézikönyv 2.2. fejezetében). 5.5.3. Belső kommunikáció A belső kommunikációs csatornák különböző szintű, főbb fórumai: 1. Összoktatói, dolgozói értekezlet évente legalább egy alkalommal a dékán hívja össze tájékoztató jelleggel témái: szervezeti változások, fontosabb feladatok meghívott a Kar minden oktatója és dolgozója az elhangzottakról jegyzőkönyv nem készül 2. Stratégiai értekezlet a dékán a Dékáni Hivatal vezetőjével állítja össze a meghívót, majd a Dékáni Hivatal vezetője írja alá, küldi ki a résztvevőknek (jellemzően évente egy-két alkalommal) Témái: a Kar egészét érintő, működését meghatározó kérdések és értékelések a Kar minden szervezeti egységének vezetője részt vesz rajta 3. Dékáni Tanácsülés a dékán által meghatározott gyakorisággal kerül megtartásra a dékán vezetésével kerül lefolytatásra megbízott tagjai és állandó meghívottjai vannak A Dékáni Tanácsülésen elhangzottakról a Dékáni Hivatal vezetője jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a Dékáni Hivatal vezetője továbbítja az érintettek körének.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

4[7] oldal


4. Vezetői értekezlet a dékán hívja össze szükség szerint Témái: előző időszak értékelése és a következő időszak feladatai résztvevők: dékán, dékánhelyettes, Dékáni Hivatal vezetője, gazdasági igazgató, továbbképzési és szakképzési igazgató, illetve a dékán által meghívott személyek a feladatteljesítésben érintett készít saját magának feljegyzést 5. Intézeti értekezletek legalább félévente a szakmai intézetvezető hívja össze Témái: az Intézet egészére vonatkozó szakmai tevékenységét érintő kérdések és értékelések a szakmai intézet oktatói vannak jelen a feladatteljesítésben érintett készít saját magának feljegyzést 6. Tanszéki értekezlet félévente legalább egy alkalommal az érintett intézeti tanszékvezető hívja össze az érintett tanszék oktatói, dolgozói vannak jelen Témái: tantárgyi programok, oktatásszervezéssel, oktatással kapcsolatos feladatok az elhangzottakról jegyzőkönyv nem készül 7. Tanszéki osztályértekezlet félévente legalább egy alkalommal az érintett tanszéki osztályvezető hívja össze az érintett tanszéki osztály oktatói, dolgozói vannak jelen Témái: tantárgyi programok, oktatásszervezéssel, oktatással kapcsolatos feladatok az elhangzottakról jegyzőkönyv nem készül 8. Bizottsági ülések (pl.: Kreditátviteli, Tanulmányi, Felülbírálati, Minőségirányítási) A bizottsági ülésekkel kapcsolatos feladatokat, eljárási szabályokat az SZMSZ és a TVSZ tartalmazza. 9. NEPTUN elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszer (az alap-, tovább- és felnőttképzésben részt vevők számára) Szerepe: - Hallgatói adatok nyilvántartása - a kurzusok meghirdetése és felvétele - Vizsgákra való jelentkezés, vizsgaidőpontok nyilvántartása - Kreditpontok nyilvántartása 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

5[7] oldal


- Internetes információs oldalak készítése és frissítése - Szállás-nyilvántartás - a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos hallgatói be- és kifizetések A Rendszer tartalmi működtetéséért, felügyeletéért a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője, míg az informatikai működtetéséért, felügyeletéért a NEPTUN rendszergazda felel. 10. A Kar honlapján belül a tanszéki honlapok oktatással kapcsolatos információkat közvetítenek a hallgatók felé A honlap tartalmáért a tanszék/tanszéki osztály vezetője, míg informatikai működtetéséért, felügyeletéért a tanszéki előadó felel. 11. Tanszéki hirdetőtábla A közérdekű információk (pl. aktuális minőségi célok, minőségpolitika, vizsgaidőpontok, stb.) közlésére szolgál, amelyet minden kolléga használhat. A BGF PSZFK minőségirányítási rendszerében az alkalmazott egyéb belső kommunikációs eszközöket (pl. a helyesbítő és megelőző tevékenységek, vezetőségi átvizsgálások) a Minőségirányítási Kézikönyv egyes fejezeti írják le. 5.6. Vezetőségi átvizsgálás 5.6.1. Általános követelmények A minőségirányítási rendszer megfelelő hatékonyságú működésének biztosítása érdekében a BGF PSZFK vezetősége évente legalább egy alkalommal vezetőségi átvizsgálás keretében tekinti át és értékeli a minőségirányítási rendszer működését. Az értékelés résztvevői: dékán, dékánhelyettes, Dékáni Hivatal vezetője, Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője, gazdasági igazgató, minőségirányítási vezető, továbbá a dékán által meghívott személyek. Rajtuk kívül a minőségirányítási vezető meghívhatja az előző vezetőségi átvizsgálás eredményeképpen feladatot kapott munkatársakat is.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

6[7] oldal


5.6.2. A vezetőségi átvizsgálás kiinduló adatai A vezetőségi átvizsgálás az alábbi témakörök esetében értékeli az aktuális teljesítést és a továbbfejlesztés lehetőségeit. Az egyes témák esetében a dékán ilyen irányú kérése alapján a felkért felelősök összegyűjtik, illetve elkészítik a döntés előkészítő anyagokat, amelyet továbbítanak hozzá. A vezetőségi átvizsgálás témakörei: Témakör az elmúlt vezetőségi átvizsgáláskor megfogalmazott célok, meghatározott feladatok és tevékenységek megvalósultsága/ megvalósulása a minőségpolitika és a célkitűzések aktualitása oktatási folyamatok állapota, teljesítménye megfelelő szintű oktatáshoz, fejlesztésekhez szükséges erőforrások reklamációk és partneri panaszok, partneri elégedettség elemzése belső minőségügyi felülvizsgálatok eredményei, következő évi felülvizsgálatok tervezése helyesbítő és megelőző tevékenységek jövőbeli minőségügyi célok az oktatási tevékenységhez bevont partnerek átfogó értékelése a képesítési, képzési igények áttekintése, Oktatási terv jóváhagyása, képzések hatékonyságának értékelése a minőségirányítási rendszerre hatással bíró változások

Felelős minőségirányítási vezető

dékán és minőségirányítási vezető dékán, dékánhelyettes dékán, gazdasági igazgató dékánhelyettes, Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője minőségirányítási vezető minőségirányítási vezető dékán, minőségirányítási vezető dékán, gazdasági igazgató dékán, Dékáni Hivatal vezetője bármely résztvevő

5.6.3. A vezetőségi átvizsgálás eredménye A vezetőségi átvizsgálásokon az áttekintett témakörök alapján döntések születnek: a minőségirányítási rendszer szükséges módosításáról, továbbfejlesztéséről, a felsőoktatási, felnőttképzési és az azt támogató folyamataink szükséges módosításáról és továbbfejlesztéséről, a továbbfejlesztéshez szükséges erőforrásokról és ezek megvalósításának tervezéséről (lásd 5.4.2. fejezet), a minőségpolitika szükség szerinti módosításáról, jövőbeli minőségügyi célkitűzéseinkről. A vezetőségi átvizsgálásról és az ott hozott határozatokról a Dékáni Hivatal vezetője jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvhöz kapcsolódóan –szükség esetén- intézkedési tervben foglalja össze a határozatok megvalósításához szükséges feladatokat, megadva a feladatok leírását, felelősét és határidejét. A jegyzőkönyvet és az esetlegesen mellékelten elkészített intézkedési tervet a dékán hagyja jóvá és rendeli el. A feladatok végrehajtása a megnevezett felelősök, azok ellenőrzése a minőségirányítási vezető feladata.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

7[7] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 6. fejezet: Erőforrások biztosítása

6. ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA 6.1. Az erőforrások meghatározása A működésünkhöz szükséges erőforrásokat (tárgyi feltételeket, technikai eszközöket, módszereket, munkakörnyezetet és a személyi állományt) úgy választjuk meg, illetve alakítjuk ki, hogy minőségirányítási rendszert hatékonyan működtethessük és fejleszthessük, a vállalt oktatási feladatainkat megfelelően és gazdaságosan teljesíthessük. A szükséges erőforrások meghatározásával kapcsolatos felső vezetői feladatokat és tevékenységeket az 5.4.2., 5.5.1., 5.5.3., 5.6. fejezetekben szabályoztuk. Az erőforrásokkal kapcsolatos követelményeket, azok rendelkezésre állását és megfelelőségét rendszeresen ellenőrizzük az oktatási, képzési folyamatok során (5.5.3. pontban rögzített értekezletek, tantervek, órarendek elkészítése, BGF Szenátusi ülések), valamint a minőségirányítási rendszer időszakos felülvizsgálatával. 6.2. Emberi erőforrások Valamennyi kollégánkkal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy rendelkezzen a beosztásához szükséges szakmai ismeretekkel, végzettséggel, a minőségpolitikában foglaltakkal összhangban ismerje minőségügyi célkitűzéseinket, a rá vonatkozó konkrét követelményeket, szabályokat. A munkakörök betöltéséhez szükséges, a felsőoktatási és felnőttképzési tevékenység ellátására (oktatók esetén a hatályos Felsőoktatási, nem oktatók esetén a Közalkalmazottak jogállásáról szóló Törvényben és a vonatkozó OKM rendeletben) meghatározott képzettségi követelményeket a BGF Foglalkoztatási követelményrendszere előírásai szerint alkalmazzuk. Az előírt képesítési követelmények megléte alól - amennyiben nem ütközik jogszabályba –a dékán esetileg felmentést (pl. a szükséges képesítés megszerzéséhez türelmi időt) adhat. A bér- és munkaügyi osztályvezető minden nem oktató, míg a Dékáni Hivatal vezetője az oktató kollégákról a Személyi anyagban folyamatos nyilvántartást vezet a kollégák képzettségére, képesítésére, gyakorlatára és egyéni képzéseken való részvételére vonatkozó adataikról. Az oktató és nem oktató kollégák esetében az előmeneteléhez szükséges karrierterveket az érintett kolléga bevonásával az érintett felettes munkahelyi vezető a Dékáni Hivatal vezetőjével közösen készíti el, amelyet a dékán, illetve a dékán esetében a rektor ellenőriz és hagy jóvá. Az intézetvezetők a képesítési igények és a tényleges képzettség közötti különbség figyelembe vételével, valamint a folyamatosan felmerülő igények alapján terjesztenek elő tervezetet a kollégák beiskolázásáról, tanfolyami, konferencia részvételéről.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[4] oldal


Az oktató és nem oktató kollégák ismereteinek fejlesztése érdekében a dékán az éves vezetőségi átvizsgálások alkalmával hagyja jóvá a következő időszak minőségirányítási belső oktatásainak rendjét, elfogadva a Dékáni Hivatal vezetője által összeállított, a következő teljes tanévre vonatkozó Oktatási tervet (mintáját lásd a mellékletben), amelyhez mellékelésre kerül az intézetek által benyújtott és a dékán által engedélyezett szakmai továbbképzési terv. A képzések hatásosságának átfogó értékelése a Kar vezetésének a feladata, ami az éves vezetőségi átvizsgálások keretében valósul meg. Az új belépő oktatók kiválasztása a BGF Foglalkoztatási követelményrendszere előírásai alapján történik. Az újonnan belépő nem oktató kollégák alkalmasságát a leendő felettes munkahelyi vezető értékeli előzetesen, figyelembe véve a bekért szakmai önéletrajzokat, pályázatokat, a munkaköri követelményeket. Pozitív döntés esetén a dékán megköti az új belépővel a munkaviszonyra vonatkozó megállapodást. A belépő kollégáról a bér- és munkaügyi osztályvezető/Dékáni Hivatal vezetője személyi anyagot nyit, amelyben elhelyezi a belépő kolléga által benyújtott igazolásokat, illetve rögzíti a meglévő képesítésekre vonatkozó adatokat. A dolgozót a munkavégzéshez szükséges képzésben részesíti a következő témakörökben: – általános minőségügyi ismeretek, intézményi működéssel kapcsolatos ismeretek – felettes munkahelyi vezető, vagy az általa kijelölt felelős és egy KJT szerinti írásos tájékoztató átadása, – általános tűz- és munkavédelmi oktatás az érvényes Munka- ás tűzvédelmi Szabályzat alapján – a munka- és tűzvédelmi megbízott. A képzést végző, illetve a belépő kolléga az oktatás megtartását/tudomásul vételét a felvett Oktatási jegyzőkönyv (mintáját lásd a mellékletben) megfelelő rovatában, illetve az általános tűz- és munkavédelmi oktatás esetén a felvett oktatási naplóoldalon aláírásával igazolja. Amennyiben próbaidő került kikötésre, vagy az alkalmazás határozott időre történt, a határidő lejárta előtt a felettes munkahelyi vezető értékeli a dolgozó munkáját és javaslatot tesz a dékánnak a további alkalmazásra. Új oktatási segédeszközök használatával, illetve lényegesen új képzési módszerek bevezetése esetén az érintett intézetvezető, vagy az általa felkért személy tart(at) képzést az érintett kollégáknak. Az aktuális minőségcélokról, az eredményekről, a minőségirányítási rendszerben történő jelentős változásokról, a lényeges nemmegfelelőségekről a munkatársakat a minőségirányítási vezető/érintett intézeti minőségirányítási megbízott tájékoztatja.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[4] oldal


A képzések megtörténtét és eredményességét – intézményen belül megtartott képzések esetén az oktatást végzőnek az Oktatási jegyzőkönyvben kell igazolnia, – külső képzések esetén a képzésben résztvevőnek a részvételt igazoló bizonylatnak (pl. oklevél, bizonyítvány, meghívó) a bér- és munkaügyi osztályvezető/Dékáni Hivatal vezetője részére történő eljuttatásával kell igazolnia, aki azt a személyi anyagban nyilvántartásba veszi, illetve a másolatot a személyi anyaghoz mellékelten megőrzi. 6.3. Infrastruktúra, feltételrendszer A BGF Szenátusa minden évben jóváhagyja a hozzá tartozó karok éves költségvetési kereteit. A BGF PSZFK dékánja a gazdasági igazgatóval egyeztetve a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok megfelelősége, a partnerek elégedettsége érdekében a vonatkozó jogszabályoknak, és a BGF belső eljárási szabályainak megfelelően biztosítja a felsőoktatáshoz, felnőttképzéshez szükséges: megfelelő oktatási, képzési (épített és technikai) infrastruktúra, kollégiumi férőhelyek, kommunikációs háttér (Internet, NEPTUN-rendszer), irodai eszközök, berendezések (pl. faxok, fénymásolók, számítógépek rendelkezésre állását. A tárgyi környezet iránti igények felmérését, a szükséges tárgyi feltételek azonosítását és biztosítását: új felsőoktatási, felnőttképzési tantárgyi program, tanterv, akkreditáció esetén a vonatkozó jogszabályok alapján és a Minőségirányítási Kézikönyv 5.4.2., 7.2., 7.3. fejezetekben szabályozottak szerint a minőségügyi tervezés, meglévő folyamatok és szolgáltatások esetén az 5.5.3. pontban rögzített értekezletek és a Minőségirányítási Kézikönyv 5.6. fejezet alapján megtartott vezetőségi átvizsgálások során végezzük. Az informatikai rendszer kivételével a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan szükséges karbantartási tevékenység végrehajtásáért a műszaki terület vezetője a felelős. A karbantartási, javítási igényeket az év eleji bejárást követően a műszaki terület vezetője az éves karbantartási tervben rögzíti. Ezen igények és az év során észlelt esetekben az elvégzett karbantartási, javítási feladatokat a javítást végző, vagy a műszaki terület vezetője igazolja az üzemeltetési naplóban. Informatikai, vagy egyéb oktatástechnikai eszközök karbantartása, kihelyezése, használatba helyezése a Számítóközpont és az Oktatás Technikai Stúdió munkatársainak a feladata.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[4] oldal


6.4. Munkakörnyezet kialakítása Munkatársaink, hallgatóink számára a munkavégzéshez, felsőoktatáshoz, felnőttképzéshez szükséges tűzés munkavédelmi feltételeket a hatályos jogszabályokban foglaltak alapján a Tűz-és Munkavédelmi Szabályzatban előírtak szerint biztosítjuk, amelyet a tűz- és munkavédelmi megbízott felügyel. Oktató és nem oktató kollégáink, hallgatóink számára étkezési lehetőséget biztosítunk a Kar ebédlőjében. A kollégium üzemeltetéséért a BGF oktatási és szolgáltatási rektor-helyettese felügyelete alá vont kollégiumigazgató felel a működést meghatározó SZMSZ szerint. A megfelelő munkakörnyezet, tantermek kialakítása, illetve a szükséges változtatások felmérettetése és azok végrehajtásának elrendelése, valamint a végrehajtáshoz szükséges feltételek biztosítása a dékán feladata.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

4[4] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása

7. FOLYAMATOK IRÁNYÍTÁSA 7.1. Folyamatok tervezése Felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünkkel kapcsolatos eljárásokat, folyamatokat, azok kölcsönös kapcsolatát az SZMSZ-ben, Tantárgyi programokban, Tanulmányi és Vizsga Szabályzatokban, Szakmai és Vizsgakövetelményekben, a Minőségirányítási kézikönyv vonatkozó fejezeteiben és az alábbi Minőségirányítási Eljárásokban határozzuk meg: ME-01 A felsőoktatási folyamatok szabályozása ME-02 A felnőttképzési folyamatok szabályozása ME-03 A felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységgel összefüggő panaszok, reklamációk kezelésének folyamata ME-04 Az intézményi önértékelés folyamata Ezen folyamatainkat a vonatkozó törvényi, szakhatósági előírások (pl. MAB Akkreditációs Követelményrendszere), valamint partnereink igényeinek megfelelően, szabályozott körülmények között hajtjuk végre, ezért: A felsőoktatási, valamint a felnőttképzési tevékenységeinkre vonatkozó minőségcélokat, követelményeket egyértelműen meghatározzuk, hogy biztosítsuk a vonatkozó törvényi, szállítói előírások, valamint partnereink igényeinek kielégítését (lásd 5.4., 7.2. fejezeteket) a folyamatokat és módszereket valamint a végrehajtáshoz szükséges képzettséget és gyakorlottságot olyan mértékig határozzuk meg, hogy biztosítsa a vonatkozó törvényi, szállítói előírások, valamint partnereink igényeinek kielégítését, meghatározzuk és biztosítjuk a folyamatok ellenőrzéséhez és figyelemmel kíséréséhez szükséges módszereket és eszközöket, információkat, kritériumokat, folyamataink hatékony működésének és ellenőrzésének bizonyítására feljegyzéseket vezetünk (lásd Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezete). A folyamatok azonosítását és szabályozását minőségirányítási rendszerünk kiépítésével végeztük el. Amennyiben szükséges folyamataink megváltoztatása, vagy új folyamatok szabályozása, akkor azt a fenti szabályozások és a minőségügyi tervezés (lásd Minőségirányítási Kézikönyv 5.4. fejezet) követelményeinek figyelembe vételével végezzük el és vezetjük be. 7.2. Partnerekkel kapcsolatos folyamatok Partnereink részére biztosítjuk a korrekt és hatékony kapcsolattartást a jelentkezések fogadása, a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységeink során és azt követően is a Minőségirányítási Kézikönyv 7.2.1., 7.2.2., 7.2.3., 7.3., 7.4., 7.5. és 8.2.1. fejezeteiben, a fenti Minőségirányítási Eljárásokban, Felvételi Tájékoztatóban, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatokban, Szakmai és Vizsgakövetelmények leírtak szerint. Partnereink tulajdonát a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységeink során megfelelő gondossággal kezeljük a Minőségirányítási Kézikönyv 7.5.4. fejezetében és az ME-01,02,03 Minőségirányítási Eljárásokban szabályozottak szerint. 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[6] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása 7.2.1. A képzések alapításával és indításával kapcsolatos tevékenységek szabályozása 7.2.1.1. A képzések alapításával, indításával és akkreditációjával kapcsolatos feladatok Az egyes képzések indítására az alábbiak alapján merül fel igény: piacfelmérés során, munkaerő-piaci igények, a kompatibilitás elve alapján kezdeményezett nemzeti, EU-s programokból. 7.2.1.1.1. Az alapképzések alapításával és indításával, akkreditációjával kapcsolatos feladatok Az alapképzési szakok indításával kapcsolatos feladatok vonatkoznak: a hagyományos (nappali, esti, levelező) és a távoktatásos képzésekre. A felsőoktatáshoz kapcsolódó képzések indításának előfeltétele a szakalapítás MAB által történő engedélyezése, megalapított szak esetén a szakindítás a MAB javaslata által a szakminiszter jóváhagyása. A Szakindítási kérelem kidolgozását a BGF PSZFK dékánja jogosult elrendelni és a BGF rektorának felterjeszteni. A MAB-hoz történő benyújtására a BGF Szenátusának döntése alapján kerülhet sor. A szakindítási határozat alapján a BGF PSZFK dékánja felel a szak indításához szükséges erőforrások biztosításáért. 7.2.1.1.2. Felsőfokú szakképzés alapításával és indításával kapcsolatos feladatok A képzés programjának tervezetét a BGF PSZFK illetékes szakmai intézetének vezetője dolgozza ki a Felsőfokú Szakképzésről szóló Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal. A BGF PSZFK dékánja miután jóváhagyta, előterjeszti azt a BGF Szenátusa elé, amely határozatban dönt a képzés alapításának és indításának kezdeményezéséről. Ezt követően a BGF rektora a szakminiszterhez juttatja el a képzés programjának tervezetét, aki gondoskodik arról, hogy a szükséges egyeztetéseket követően a program bekerüljön az OKJ rendeletbe. Ezt követően kerülhet sor a képzési program indítására, amely kérelmet a BGF rektora a Felsőoktatási Regisztrációs Központhoz juttatja el, amely nyilvántartásba veszi az indítás tényét. 7.2.1.1.3. Szakirányú továbbképzési szakok alapításával és indításával kapcsolatos Szakirányú továbbképzés keretében csak a MAB által meghatározott tudományterület képzési profiljába illeszkedő szak indítható, a közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményrendszereiről szóló 10/2006 (IX.25.) OKM rendelet figyelembe vételével.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[6] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A szakmai és vizsgakövetelmények tervezetét a továbbképzési és szakképzési igazgató a BGF PSZFK illetékes intézeti tanszékvezetőivel együttműködve dolgozza ki. A BGF PSZFK dékánja miután jóváhagyta, előterjeszti azt a BGF Szenátusa elé, amely határozatban dönt a képzés regisztrációjának engedélyeztethetőségéről. Ezt követően a BGF rektora a Felsőoktatási Regisztrációs Központhoz eljuttatja a szakmai és vizsgakövetelmények tervezetét, amely nyilvántartásba veszi és közzéteszi a szakmai és vizsgakövetelményeket. Amennyiben már megalapított szakot kívánunk indítani, úgy az eljárás megegyezik a fentiekkel azzal az eltéréssel, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeket nem kell kidolgozni. 7.2.1.1.4. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések indításával, akkreditációjával kapcsolatos feladatok A Kérelem a képzés, illetve szolgáltatás nyilvántartásban vételre nyomtatványt a Szakképzési osztály vezetője jogosult kitölteni és a Felnőttképzési Intézet igazgatójának felterjeszteni jóváhagyásra, aki benyújtja azt az illetékes Munkaügyi Központhoz. Az illetékes Munkaügyi Központ által nyilvántartásba vett képzésről, szolgáltatásról szóló igazolás másolatát a BGF Felnőttképzési Intézet igazgatója a Kar Szakképzési osztályvezetőjének megküldi. A képzési programot a Továbbképzési és Szakképzési igazgató készítteti el a képzés nyilvántartásba vétele előtt. Az OKJ szerinti képzési program a szakminiszter által kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján kerül elkésztésre. A képzési program akkreditációját a vonatkozó jogszabályok alapján készítjük el. 7.2.1.2. A felvételivel kapcsolatos feladatok Szakot, szakképzési programot indítani csak indítási engedély birtokában (Felsőoktatási Regisztrációs Központ általi nyilvántartásba vétel után) lehet. Az elindítani kívánt képzésekkel kapcsolatban a következő lépéseket kell tenni: Felvételi Tájékoztatóban közzéteendők kidolgozása, jóváhagyása, a szak, program meghirdetése, Felvételi Szabályzat elérhetővé tétele, a képzési tájékoztató kidolgozása, közzététele, jelentkezések fogadása, visszaigazolása (szakirányú továbbképzés, felnőttképzés esetén), felvételi vizsgák, motivációs elbeszélgetések lefolytatása (szakirányú továbbképzés, felnőttképzés esetén), felvételi eljárás végeredményéről történő értesítés, fellebbezések elbírálása, határozat kiadása. 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[6] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A felvételi követelmények Tájékoztatóban, Interneten való közzétételéért az oktatási dékánhelyettes a felelős. A BGF PSZFK képzési kínálatáról személyes tájékoztatási tevékenységet végeznek a Diákcentrum munkatársai. A felvételi ponthatárok meghatározása központilag történik, a ponthatár felett mindenkit fel kell venni, ponthatár alatt senki nem vehető fel. 7.2.1.3. Beiratkozás, a hallgatói jogviszony létrejötte 7.2.1.3.1. A felnőttképzésen kívüli képzések szervezési feladatai A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A jogviszony létrejöttét igazoló közokirat a diákigazolvány. A költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató beiratkozása a képzési szerződés aláírásával és a költségtérítési díj befizetésével válik érvényessé. A hallgatónak az Országos Felsőoktatási Információs Központ hallgatói azonosító számot ad ki, amely a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek figyelemmel kísérésére szolgál. A NEPTUN Hallgatói és tanulmányi információs rendszerbe történő belépés a beiratkozás után, a jelszó és a kódszám ismeretében lehetséges. Az indulási jelszót és a kódszámot a NEPTUN rendszergazda közreműködésével a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal tanulmányi előadója adja meg. A beiratkozás konkrét teendőit az adott képzésre vonatkozó Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. 7.2.1.3.2. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések szervezési feladatai A kapcsolódó feladatok az ME-02 Minőségirányítási eljárásban kerültek rögzítésre. A képzések indításával, a felvételi lefolytatásával és a beiratkozással kapcsolatos feljegyzések kezelését az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint végezzük. 7.2.2. A partnerekkel kapcsolatos szerződéskötési folyamat 7.2.2.1. Az oktatással kapcsolatos szerződéskötési folyamat A Kar a költségtérítéses hallgatókkal és a felnőttképzésben résztvevőkkel a jogszabályokban előírt tartalommal a beiratkozáskor szerződést köt. Költségtérítéses hallgatók esetén a dékán, míg a felnőttképzésben résztvevőkkel a dékán felhatalmazása alapján a továbbképzési és szakképzési igazgató köti meg. 7.2.2.2. Egyéb partnerekkel kapcsolatos szerződéskötési folyamat Amennyiben partnereinktől valamilyen tevékenységre (pl. statisztikai feldolgozás, a felnőttképzés területén pályázat útján szerzett vizsgáztatási jog gyakorlásakor, illetve ajánlattétel útján nyert képzés lebonyolítása, stb.) érkezik igény, azt az érintett szakmai intézetvezető fogad(hat)ja, majd a dékán, vagy az általa felkért vezető dönt az igény teljesítéséről.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

4[6] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A teljesítéssel kapcsolatos döntés alapján, - amennyiben szükséges - a kijelölt projektvezető elkészíti az ajánlatot. A kiküldendő ajánlatot a dékán, vagy az általa felkért vezető írja alá. Megállapodás (szerződés) addig nem jön létre, amíg a felek minden kérdésben egyezségre nem jutnak, és azt írásban nem rögzítik. Szerződésnek tekinthető az ajánlat elfogadása is. Amennyiben szükséges, a szerződéstervezetek elkészítése az elfogadott ajánlatok alapján a kijelölt projektvezető feladata. A szerződéstervezet elkészítésekor ellenőrzi azt a lényeges tartalmi elemekkel és az elfogadott ajánlattal való egyezés szempontjából, amely azt jelenti, hogy: a partner elvárásai a megfelelő mértékben meghatározásra kerültek-e, illetve az ajánlatban megadottaktól eltérő, vagy azokat kiegészítő követelmények tisztázottak-e. Amennyiben a megrendelő szerződéstervezetet küld, annak felülvizsgálata a kijelölt projektvezető feladata, amelyet az érintett szakmai intézetvezetővel, esetleg jogi szempontból a Dékáni Hivatal vezetőjével, illetve szükség esetén a partnerrel egyeztet. A szerződések lényeges tartalmi elemei: a felek megnevezése és adatai, a projekt egyértelmű meghatározása, a projekt vállalási díja, fizetési feltételek, vagy az erre való utalás, lehetséges teljesítési határidő (ilyen irányú partneri igény esetén). A szerződés (megállapodás) jóváhagyása a dékán, vagy az általa felkért vezető feladata. A megállapodás alapján a kijelölt projektvezető a szakirányú intézkedések megtétele érdekében gondoskodik a megállapodás szerinti projekt végrehajtásáról, a teljesítésével kapcsolatos személyek tájékoztatásáról. Minden szerződésmódosítási kérelmet új igénynek tekintünk, ennek megfelelően az előzőkben részletezett eljárások szerint vizsgáljuk át. Az elfogadott módosítások ismertetése ugyanúgy történik, mint az eredeti megállapodásé. 7.2.3. Kapcsolattartás a partnerekkel A partnereinkkel való kapcsolattartást az irányító, és lebonyolító oktató és nem oktató kollégákon keresztül, illetve az Internet segítségével biztosítjuk.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

5[6] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A partnerek a BGF PSZFK Internetes honlapjáról (www.bgf.hu) olyan közérdekű információkat kaphatnak, amely a felsőoktatási-felnőttképzési tevékenységünkkel kapcsolatos érdeklődésüket, ügyintézésüket megkönnyíti, valamint tájékoztatást kapnak a BGF PSZFK szervezésében induló szakokról, a jelentkezés feltételeiről. Az Internetes honlap tartalmi szempontból történő változtatásáról, átalakításáról az egyes szervezeti egységek vezetői döntenek, a technikai végrehajtás a szervezeti egység jogosult kollégájának a feladata. A BGF PSZFK minden évben részt vesz a dékán által meghatározott kiállításokon, mint kiállító, amely kapcsán a szükséges szervezési, előkészítési feladatok elvégzéséért a dékán által kijelölt személy felel. A BGF PSZFK kapcsolatot tart fenn több, mint negyven nemzeti közoktatási intézménnyel, EU-s és nemzeti felsőoktatási intézményekkel, szervezetekkel, minisztériumokkal, azokhoz kapcsolódó szervezetekkel és egyéb szervezetekkel (pl. nemzeti és nemzetközi alapítványok, egyesületek). A folyamatos kapcsolattartás során biztosítjuk a szükséges információk átadását, megszerzését és partnereink elégedettségének megismerését. A kapcsolattartás követelményeit meghatároztuk: a képzésekkel kapcsolatos információk biztosítása (pl. felvételivel, vizsgákkal kapcsolatos információk) érdekében a Minőségirányítási Kézikönyv 5.5.3., 7.2., 7.3. fejezeteiben és az ME-03 Minőségirányítási Eljárásban, Tanulmányi tájékoztatóban, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, a meghirdetett szakok, tanfolyamok lebonyolítása során a Minőségirányítási Kézikönyv 7.5. fejezetében, az ME-01,02 Minőségirányítási Eljárásokban és a vonatkozó Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, a partnerek észrevételeinek, reklamációinak kezelésére vonatkozóan a Minőségirányítási Kézikönyv 7.5., 8.2.1., 8.3. fejezetekben és az ME-03 Minőségirányítási Eljárásban, partnereink felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünket érintő elégedettségének felmérésére a Minőségirányítási Kézikönyv 8.2.1. fejezetben és az ME-04 Minőségirányítási Eljárásban.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

6[6] oldal


7.3. Tananyagfejlesztés 7.3.1. A tananyagfejlesztés indítása, tervezése Tananyagfejlesztés történhet: új szak indítása során, meglévő szakba történő új tantárgy beépítésekor, meglévő szak tantárgyainak tartalmi módosításakor, módszertani korszerűsítésekor. A tananyagfejlesztésre vonatkozó igények az alábbi formában jelentkeznek: jogszabályi előírások, illetve azok változása miatt, belső tananyagfejlesztési igény alapján, piaci igényfelmérés során. A tantárgyfelelősök kijelölése a MAB követelményrendszere alapján az érintett intézetvezető / intézeti tanszékvezető javaslatára a BGF rektorának a feladata. Az igények felmérése alapján és a tantárgyfelelős kezdeményezésére a tantárgyak tananyagfejlesztésére vonatkozó döntést az érintett intézetvezető hozza meg. 7.3.2. A tananyagfejlesztés folyamata A tananyag fejlesztése a Tankönyvkiadási Szabályzat előírásai szerint történik. A tananyagfejlesztésért felelős oktató(k) a tantárgyfelelős koordinálásával elkészíti és összeállítja a fentiek figyelembe vételével a tananyagot. 7.3.3. A tananyagfejlesztés átvizsgálása A tananyagfejlesztés során átvizsgálást a tananyagfejlesztési program időarányos teljesítettsége kapcsán az intézeti, vagy az intézeti tanszéki értekezletek során végzünk. Amennyiben a teljesítést veszélyeztető problémára derül fény, az illetékes vezető intézkedik annak elhárításáról.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[3] oldal


7.3.4. A fejlesztett tananyag intézeti szintű szakmai vitája (a tananyagfejlesztés igazolása) A fejlesztett tananyag első értékelésére az intézeti/intézeti tanszéki értekezlet során, az érintett oktatóközösség általi szakmai vita lefolytatásával kerül sor. A vita eredménye a szerző, vagy a szerzői munkaközösség vezetője által készített feljegyzésben kerül rögzítésre. A bírálati folyamatot addig kell folytatni, míg az érintett intézetvezető / intézeti tanszékvezető a tananyagot kiadásra alkalmasnak nem javasolja. Az érintett intézetvezetőnek / intézeti tanszékvezetőnek egyúttal nyilatkoznia kell a kiadó felé, hogy a tananyagot várhatóan hány éven keresztül milyen szakterületeken, hány hallgatónak fogjuk oktatni. Amennyiben a tananyag BGF szintű felhasználásra kerül, a fentiek szerinti szakmai vitán kívül a BGF Tudományos rektor-helyettese irányítása alatt működő Tudományos Tanács szakmai bírálatára is sor kerül. 7.3.5. A fejlesztett tananyag lektorálása, meghirdetése (érvényesítése) Az intézeti szintű bírálat elvégzése után a fejlesztett tananyag lektorálása következik a kiadó által, amely során az érintett intézetvezető / intézeti tanszékvezető javaslatot tesz a lektor személyére, akivel a szerző, vagy a szerzői munkaközösség vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn. Amennyiben a lektor véleménye alapján a tananyag kiadásra kerül, úgy annak érvényesítése a hatályos jogszabályok alapján a tantárgyfelelős által a Tantárgyi Útmutatóban kerül dokumentálásra. Amennyiben a lektorálás eredménye az, hogy nem javasolja a kiadást, annak ténye és megállapításai szakvéleményben kerülnek rögzítésre. A tankönyvek kiadása a Tankönyvkiadási Szabályzat szerint történik. 7.3.6. A tananyagfejlesztés módosítása A fejlesztett tananyagra vonatkozóan mindenféle változás, változtatás azonosítása és mérlegelése szükséges és fontos azért, hogy azok érintik-e a korábban elfogadott bírálati eredményeket, mivel az hatással lehet a komplett tananyagra vonatkozóan. A tervezett módosítás hatásának értékelése, illetve annak eldöntése, hogy csak tananyag módosításról, vagy a tananyagfejlesztés határidejének módosításáról van-e szó, a szerző, vagy a szerzői munkaközösség vezetőjének a feladata. A módosítási igények esetén azokat a jelen eljárásban leírtaknak megfelelően teljes vagy meghatározott lépésekre szűkített új tananyagfejlesztésként kell kezelni. A módosításokból adódó változásokat a tananyagban a szerzőnek, vagy a szerzői munkaközösség vezetőjének át kell vezetni. A tananyagokról a NEPTUN-rendszerben nyilvántartást vezet(tet) az intézeti tanszékvezető/tanszéki osztályvezető. Az egyes tananyagok felsőoktatásból kivont kiadását archiválni kell a könyvtárban és az archívumba 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[3] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása helyezéstől 8 évig meg kell őrizni. A könyvtárak vezetéséért a Központi Könyvtár és a regionális intézetek könyvtárvezetői felelnek.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[3] oldal


7.4. Beszerzés Szabályozásunk kiterjed a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünk minőségét befolyásoló: távoktatás tananyagainak beszerzésére, az oktatást segítő technikai eszközök (pl. projektorok, PC-k) beszerzésére, oktatást segítő segédanyagok (pl. CD-k, DVD-k, irodaszerek, stb.) beszerzésére. Szintén jelen fejezet szabályozza a szállítókkal (óraadók és a képzéseknek helyet adó intézmények (előadótermek), felsőoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások (jegyzetbolt, étterem, kollégiumüzemeltetés, informatikai, nyomdai, takarítói, portaszolgálat, fűtés, épületkarbantartói szolgáltatások) kapcsolatos kiválasztási és értékelési feladatokat. 7.4.1. A szállítók kiválasztása és minősítése 7.4.1.1. Új szállítók kiválasztása A Közbeszerzési Törvény hatálya alá eső beszerzésekhez kapcsolódó szállítókat a központilag kiadott lista rögzíti, illetve a beszerzést a BGF Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága végzi. A Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem eső beszerzések esetén az új szállítóval való kapcsolatfelvételről, a szállító előzetes értékeléséről és elfogadásáról az adott intézetet érintő kérdésekben az érintett intézet vezetője javaslatára a dékán a gazdasági igazgató bevonásával dönt. Az elfogadási folyamat általánosan a következő szakaszokra bontható: 1. Az óraadók kiválasztása a Felsőoktatási Tv. Oktatói Követelményrendszere alapján elkészített BGF Foglalkoztatási követelményrendszere szerint történik, akikről a bér- és munkaügyi osztály munkatársa vezet nyilvántartást. 2. Az egyéb szállítók (pl. terem bérbeadók) kiválasztása az érintett intézet vezetőjének javaslatára és a gazdasági igazgató közreműködésével a dékán feladata. A szállító kiválasztásakor figyelembe veszi a szükséges infrastrukturális hátteret, illetve munkakörnyezetet (lásd Minőségügyi Kézikönyv 6.3. és 6.4. pontja), valamint azt, hogy ezeket milyen színvonalon képes az adott szállító biztosítani. 3. Megfelelőség esetén óraadók kivételével a Dékáni Hivatal kijelölt munkatársa megnyitja a Szállító nyilvántartási és értékelő lapot (mintáját lásd a mellékletben), amelyen az új szállító adatait rögzíti. 4. Próbamegbízás-óraadók esetén első megbízási szerződés megkötése. 5. Elfogadott szállítói minősítés - visszautasítás. Az új szállító akkor válik ténylegesen elfogadottá, ha az első teljesítését az adott intézetet érintő kérdésekben a dékán megfelelőnek nyilvánította.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[5] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása 7.4.1.2. A szállítók nyilvántartása és értékelése Az elfogadott szállítók nyilvántartására óraadók esetén a bér- és munkaügyi osztály munkatársa által vezetett személyi nyilvántartás, egyébként a Szállító nyilvántartási és értékelő lapok egy dossziéban történő összegyűjtése szolgál, amelyért a Dékáni Hivatal kijelölt munkatársa a felelős. Az óraadók értékelése az oktatási dékánhelyettes, vagy az általa kijelölt személy feladata, amely a szakmai beszélgetések, óralátogatások tapasztalatai, illetve a hallgatói elégedettség mérésből származó információk elemzése alapján és az óraadó felé való visszacsatolásával történik az Oktatói Teljesítmény Értékelési Szabályzat előírásai szerint. Az erről született értékelést az intézetvezető/intézeti tanszékvezető/tanszéki osztályvezető kezeli. A Dékáni Hivatal kijelölt munkatársának a feladata a szállítókkal kapcsolatos nem megfelelőségek rögzítése a kapcsolattartók jelzése alapján a Szállító nyilvántartási és értékelő lapon. Probléma esetén értesíti az adott intézetet érintő kérdésekben az érintett intézet vezetőjét, egyébként a dékánt, aki dönt a szállító esetleges nem elfogadottá minősítéséről és megvizsgálja egy új szállító felkutatásának szükségességét. A szállítók felé történő reklamáció ügyintézéséért a Dékáni Hivatal kijelölt munkatársa felel. A beszerzések során elsősorban az ismert és elfogadott szállítókat kell alkalmazni. Amennyiben egy adott feladatra nincs elfogadott szállító, úgy új (be) szállítót kell keresni (lásd 7.4.1.1. pont). A szállítók értékelését évente végzi az adott intézetet érintő kérdésekben az oktatási dékánhelyettessel és az érintett intézet vezetőjével közösen a dékán a vezetőségi átvizsgálás során a nyilvántartó lapokon, óraadó tanárok értékeléséről készült feljegyzésein regisztrált problémák alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint az elvégzett szolgáltatás minősége, a szerződéses követelmények betartása. Abban az esetben, ha a fenti értékeléskor valamelyik szállítót nem elfogadottá minősítik, akkor meg kell vizsgálni egy új szállító felkutatásának szükségességét. Egy nem elfogadottnak minősített szállító újra elfogadottá nyilvánítása a 7.4.1.1. pontban meghatározott módon történik. 7.4.2. Beszerzési adatok, beszerzés szabályozása A BGF PSZFK a BGF gazdálkodási jogkörrel rendelkező részjogkörű szervezeti egysége. A dékán értékhatár korlátozása nélkül jogosult az Éves költségvetési tervben jóváhagyott előirányzatok terhére és keretein belül kötelezettséget vállalni, amelyet a BGF Gazdálkodási Szabályzata határoz meg.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[5] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A beszerzési folyamat különböző eljárás szerint történik a Közbeszerzési Törvény hatálya alá eső (a közbeszerzési értékhatárt meghaladó, valamint a központosított közbeszerzés keretébe tartozó termékek és szolgáltatások beszerzése) és a Közbeszerzési Törvény hatálya alá nem eső termékek és szolgáltatások esetén. A beszerzési folyamatokat átfogóan a BGF Gazdálkodási Szabályzatának előírásai szerint végezzük. 7.4.2.1. Távoktatási tananyagok beszerzése A tankönyvek, jegyzetek biztosítása távoktatási hallgatóink részére a Perfekt Kiadó kötelezettsége. A Központi és a Regionális Könyvtárak részére szükséges tankönyvek, jegyzetek listája az adott tanszék igénye alapján a Központi Könyvtár és a regionális intézetek könyvtárvezetői által kerülnek jóváhagyásra. A Központi Könyvtár és a regionális intézetek könyvtárvezetői által összeállított Megrendelésnek tartalmaznia kell: felek megnevezését, a megrendelt könyv, jegyzet pontos megnevezését, esetleg kódszámát, a megrendelt mennyiséget, az árat és a fizetés módját. A megrendelést a Központi Könyvtár és a regionális intézetek könyvtárvezetője hagyja jóvá. 7.4.2.2. A felsőoktatást, felnőttképzést segítő technikai és szemléltető eszközök beszerzésének folyamata Az adott tanévben indított tantárgyakhoz szükséges oktatást segítő technikai és szemléltető eszközök beszerzése a BGF Gazdálkodási Szabályzatának előírásai szerint történik. Az adott intézetet érintő kérdésekben az érintett intézet vezetője, egyébként a dékán a beszerzendő oktatást segítő technikai és szemléltető eszközök összeállításakor figyelembe veszi az egyes tantárgyakat tanító oktatók, illetve a hallgatók véleményét, illetve igényeit. 7.4.2.3. A felsőoktatást, felnőttképzést segítő fogyóeszközök beszerzésének folyamata A felsőoktatást, felnőttképzést segítő fogyóeszközök (pl. tanszerek, irodaszerek, stb.) beszerzésére vonatkozó igényeket havonta a szervezeti egységek által kitöltött igénylőlapok alapján a gazdasági igazgató által kijelölt személy gyűjti össze, majd a gondoskodik azok beszerzéséről. 7.4.2.4. Szolgáltatások beszerzése A szolgáltatások beszerzése keret, vagy eseti szerződések/megrendelések alapján történik. Az elfogadott szállítók közül a megfelelő szállítók kiválasztása óraadók esetében az intézetvezető/intézeti tanszékvezető/tanszéki osztályvezető javaslatára a dékán feladata. Egyéb szolgáltatások (pl. előadóterem bérlés, szervizelés, épületkarbantartást végzők) esetében a dékán feladata, szükség esetén bevonva a gazdasági igazgatóság munkatársait, az érintett intézet /terület vezetőjét.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[5] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A szerződés és a megrendelés összeállítása az érintett szervezeti egység vezetőjének a feladata, melybe bevonhatja a Dékáni Hivatal vezetőjét. A szállítókkal megkötött megrendelések/szerződések a hatályos jogszabályok által előírtak szerint kerülnek meghatározásra. A megrendelés/szerződés jóváhagyása a dékán és a gazdasági igazgató feladata. 7.4.3. A beszerzett termék/szolgáltatás igazoló ellenőrzése Amennyiben a BGF PSZFK igényt tart a beszerzett termék előzetes ellenőrzésére a beszállító telephelyén, úgy ezt a keretszerződésben, megrendelésben, vagy a kapcsolódó feljegyzésekben pontosan részletezni kell. 7.4.3.1. Beszerzett termékek átvételi ellenőrzése A beérkező termékeket a BGF PSZFK részéről a könyvtárba érkező könyveket, elektronikus adathordozókat a Központi Könyvtár és a regionális intézetek könyvtárvezetői, vagy az általuk felkért személy, egyéb termékeket a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság munkatársa veszi át. Az átvételkor az átvételt végző személy először a megrendelést/megbízást a terméket kísérő okmányokkal (szállítólevél vagy a számla, minőségi bizonyítvány, stb.) egyezteti. Ezt követően a kísérő okmányokat a terméken, vagy annak csomagolásán lévő feliratokkal összeegyezteti, ezzel beazonosítja a beérkezett terméket. Amennyiben mindezek egyezőek, úgy mennyiségileg és szemrevételezéssel minőségileg (sérülésmentesség, látható hibák, csomagolás épsége szempontjából) ellenőrzi az adott tételt. A kereskedelmi forgalomból beszerzett anyagokat és termékeket a számlán és/vagy a csomagoláson lévő adatok alapján a beszerzést végző személy azonosítja, szemrevételezéssel ellenőrzi (pl. sérülésmentesség, látható hibák, csomagolás épsége szempontjából), majd meggyőződik arról, hogy azok tételesen és mennyiségileg megegyeznek-e az anyagigénnyel. Az átvételi ellenőrzés megtörténtét és a „megfelelt” minősítését az átvételt végző személy a szállítólevélen aláírásával igazolja, majd továbbítja azt a dékánnak, aki leigazolja a teljesítést. A számlák ezután a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságra kerülnek, ahol azokat nyilvántartásba veszik. A beérkezett anyagok tárolását és nyilvántartásba vételét a 7.5.5. Minőségirányítási Kézikönyv fejezet szabályozza. Amennyiben a beszerzett termékek átvételi ellenőrzése során valamilyen mennyiségi, minőségi eltérés került megállapításra, úgy azt az átvételt végző személynek a szállítólevélen kell rögzítenie, majd ezt követően a 8.3. fejezet, illetve a 7.4.1.2. pont előírásai szerint kell eljárni.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

4[5] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása 7.4.3.2. Szolgáltatások átvétele A felsőoktatási és felnőttképzési tevékenységekkel kapcsolatban nyújtott egyéb szolgáltatások (pl. előadóterem bérlés, szervizelés, épületkarbantartási szolgáltatások, stb.) ellenőrzése és a kifizethetőségének a benyújtott munkalapon/teljesítés igazoláson/számlán történő igazolása a dékán feladata. Óraadók esetén az adott oktatási egység vezetője az összesített óraszámot az elszámolólapon leigazolva megadja a bér- és munkaügyi osztály munkatársának, amely alapján a kifizetés megtörténhet. Nem megfelelő teljesítés esetén a 7.4.1.2. pontban előírtak szerint kell eljárni. A szállítók minősítésével, a beszerzéssel és a beérkező termékek/szolgáltatások átvételével kapcsolatos feljegyzések kezelését a 4.2.4. Minőségirányítási Kézikönyv fejezet szabályozza.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

5[5] oldal


7.5. A felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok működtetése 7.5.1. felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok szabályozása A felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünkre vonatkozó folyamatokat az alábbi dokumentumokban szabályoztuk: Szervezeti és Működési Rend, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatok, Tantervek Időrend ME-01 A felsőoktatási folyamatok szabályozása ME-02 A felnőttképzési folyamatok szabályozása ME-03 A felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységgel összefüggő panaszok, reklamációk kezelésének folyamata ME-04 Az intézményi önértékelés folyamata Folyamataink az alábbiak szerint valósulnak meg: a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünkre vonatkozó folyamatok azonosításának, nyomon követésének, működtetésének, ellenőrzésének, figyelemmel kísérésének, az ellenőrzött és vizsgált állapot megjelölésének módját a fenti dokumentumokban írjuk elő, a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok működéséhez a Minőségirányítási Kézikönyv 6. fejezetének megfelelően biztosítjuk a szükséges feltételeket, beleértve a megfelelő oktatási eszközöket, munkakörnyezetet, információt és a képzett személyzetet is; a teljesítéseinkre vonatkozó követelményeket megismerjük és meghatározzuk a szükséges területeken, ezeket a fenti dokumentumokban adjuk meg; karbantartással gondoskodunk a megfelelő teljesítési képesség fenntartásához szükséges: kari épületeink infrastruktúrájának fenntartásáról, az informatikai infrastruktúra fenntartásáról, és a karon használt oktatást segítő eszközeinkről a Minőségirányítási Kézikönyv 6.3. fejezete szerint. A felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok működtetésére vonatkozó feljegyzéseket a fenti Minőségirányítási Eljárások, a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezete és az Iratkezelési szabályzat előírásainak megfelelően készítjük el és őrizzük meg. 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[4] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezet: Folyamatok irányítása A felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok teljesítésére vonatkozó észrevételeket, információkat rendszeresen és dokumentáltan gyűjtjük, elemezzük, értékeljük és azok tanulságai alapján intézkedünk a szükséges beavatkozások és módosítások megtételéről. A partnerek észrevételeinek értékeléséhez, illetve a reklamációk kivizsgálásához szükséges szabályozásokat az ME-03,04 Minőségirányítási Eljárásokban írtuk elő. Az oktató és nem oktató kollégáink képzésére vonatkozó szabályozást a Minőségirányítási Kézikönyv 6.2. fejezetében szabályoztuk. 7.5.2. A folyamatok érvényesítő ellenőrzése A BGF-t érintő folyamatok egészében azok érvényesítése a MAB általi újraakkreditáláskor valósul meg. Tevékenységünk jellegéből adódóan a tantárgyak tantárgyi programjának, tantervének akkreditációjával és minősített oktatók alkalmazásával biztosított azok a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok előzetes érvényesítő ellenőrzése, amely a BGF Szenátusa jóváhagyásával és az érintett intézetek közreműködésével a vonatkozó jogszabályok szerint kerül lefolytatásra. 7.5.3. Azonosítás és nyomon követhetőség Felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünk során egy adott szakot, szakirányt annak megnevezése, NEPTUN szakkódja/szakiránykódja, képzési kódszáma alapján azonosítunk. Az egyes tantárgyakat az elnevezése, kódja, míg a hallgatót a neve és személyi adatai, NEPTUN kódja, a felsőoktatásban résztvevő hallgatók esetén a felsőoktatási azonosító száma és a diákigazolvány száma, míg felnőttképzés esetén az adott képzés azonosítja. A felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok nyomon követésére a hallgatók előrehaladását igazoló NEPTUN-rendszer, indexek, oklevelek (lásd még 7.5.1. fejezet), felnőttképzés esetén még a képzési csoportonkénti és tantárgyanként vezetett jelenléti ívek, haladási naplók szolgálnak. Ide tartoznak még a vonatkozó jogszabályokban előírt formanyomtatványok (pl. jelentkezési lapok, vizsgajegyzőkönyvek, stb.) A beszerzett tartós oktatási segédeszközöket azok megnevezése, esetleg gyári száma (amelyek minden esetben szerepelnek a segédeszközök számláján/szállítólevelén), illetve a leltári száma alapján azonosítjuk. A beszerzési folyamatok nyomon követésére a vonatkozó dossziékban összegyűjtött megrendelések, szállítólevelek, számlák szolgálnak. Az azonosítást, nyomon követést biztosító minőségügyi feljegyzéseket a vonatkozó Minőségirányítási Eljárások, a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezetében és az Iratkezelési Szabályzatban leírtak szerint őrizzük meg.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[4] oldal


7.5.4. A partnerek tulajdonának kezelése A felsőoktatási, felnőttképzési tevékenység során nem jellemző, hogy a partner (kiemelten a hallgató) biztosít terméket (pl. szemléltetőeszközt, stb.) az oktatás teljesítéséhez. Teljesítéseink során a partner által beszállított termékként általánosan értelmezzük azonban: a partnerek adatait, amelyeket saját nyilvántartási rendszerünkben tárolunk, a partnerek által biztosított dokumentumokat, információkat. Jelen fejezetben leírt intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a partner által biztosított információk felügyeletünk és kezelésünk alatt se mennyiségileg, se minőségileg ne károsodjanak, bizalmasságukat megőrizzük és az adatvédelmi jogszabályoknak megfeleljünk. A partnerek által átadott dokumentumokat, információkat a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.3.2. fejezetének és a jogszabályoknak megfelelően bizalmasan kezeljük. Ha a partner által biztosított dokumentum, információ használhatósága, bizalmassága sérülne, akkor erről a partnert a kapcsolattartásban érintett szervezeti egység vezetője, vagy az általa felkért személy tájékoztatja, aki a problémát és a partnerrel közösen meghozott intézkedést feljegyzésben rögzíti. A partner által biztosított dokumentum, információ - a megállapodott követelményeknek megfelelő módon történő - rendelkezésre állásáért a partner a felelős (lásd Minőségirányítási Kézikönyv 7.2. és 7.5.1. fejezetet). A vonatkozó feljegyzések kezelését a vonatkozó Minőségirányítási Eljárások, a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezetében és az Iratkezelési Szabályzatban leírtak szerint végezzük.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[4] oldal


7.5.5. Kezelés, csomagolás, tárolás, állagmegóvás és kiszállítás A kezelési, tárolási, kiszállítási (diploma, oklevél átadás, könyvtárban megőrzött könyvek) tevékenységeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon végezzük. Csomagolást jelenleg nem végzünk. 7.5.5.1. A tárolás, állagmegóvás szabályozása A 7.4.3. pontban előírtak alapján megfelelőnek minősített, a BGF PSZFK Központi és regionális intézeti könyvtáraiba beérkező könyveket, adathordozókat a kiadásukig, illetve a szemléltetőeszközöket felhasználásukig a kijelölt helyen kell tárolni. A könyvekről, adathordozókról a könyvtárosok vezetnek számítógépes nyilvántartást, míg az egyéb oktatást segítő eszközökről az Oktatás Technikai Stúdió kijelölt felelőse, illetve a számítástechnikai eszközökről a Számítóközpont kijelölt felelőse vezet nyilvántartást. A kijelölt tárolóhelyeken biztosítani kell a könyvek, adathordozók, oktatást segítő eszközök, számítástechnikai eszközök megfelelő helyen történő tárolását és azok hozzáférhetőségét. A kijelölt felelős feladata, hogy a könyvek, adathordozók, szemléltetőeszközök ne károsodjanak sem a tárolás, sem a rendeltetésszerű használat közben. A szervezeti egységek vezetői által kijelölt személyek felelnek azért, hogy az éves leltár során, annak tényéről és megállapításairól jegyzőkönyv készüljön. 7.5.5.2. Kiszállítás Jellemzően a BGF PSZFK könyvtáraiban történik a könyvek kiadása az érdeklődők részére. A diplomák, oklevelek átadásával kapcsolatos tevékenységek az ME-01,02 Minőségirányítási Eljárásokban és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve a Felsőoktatási Törvényben előírtak szerint történnek. A vonatkozó feljegyzések kezelését a vonatkozó Minőségirányítási Eljárások, a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezetében és az Iratkezelési Szabályzatban leírtak szerint végezzük.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

4[4] oldal


7.6. Ellenőrző-, mérő- és vizsgáló berendezések felügyelete A BGF PSZFK jelenleg nem alkalmaz hagyományos értelemben vett mérőeszközöket, ezért nem határoz meg szabályozott folyamatokat a vonatkozó szabványpont előírásai alapján (lásd még Minőségirányítási kézikönyv 4.1. pontját).

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[1] oldal

Minőségirányítási Kézikönyv 8. fejezet: Mérés, elemzés és továbbfejlesztés

8. MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉS 8.1. Általános útmutatás A BGF PSZFK mérési és értékelési eszközöket és módszereket alkalmaz arra, hogy minőségirányítási rendszere, folyamatai, szolgáltatásai bizonyíthatóan megfelelőek legyenek mind a partnerek elvárásainak, mind a vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek, mind a BGF PSZFK célkitűzéseinek. A méréseket és ellenőrzéseket a minőségirányítási rendszer dokumentumaiban írjuk elő, a mérések és értékelések alapelemként szolgálnak a vezetőségi átvizsgálásokhoz a Minőségirányítási Kézikönyv 5.6. fejezetében előírtak szerint. 8.2. Mérés és figyelemmel kísérés 8.2.1. Partnerek elégedettségének mérése A BGF PSZFK figyeli a partnerek megelégedettségére és/vagy elégedetlenségére vonatkozó információkat, mint a minőségirányítási rendszer eredményességének egyik mértékét. Az ilyen információk gyűjtését és elemzési módszereit az ME-03,04 Minőségirányítási eljárások tartalmazzák. A partner-elégedettség mérés eredményét az érintett szervezeti egység és a Kari szintű értekezleteken értékeljük ki, illetve döntünk intézkedések meghozataláról, valamint ez alapot jelent a rendszeres vezetőségi átvizsgálásokhoz is. 8.2.2. Belső minőségügyi audit A minőségirányítási rendszer megfelelőségének és hatékony működésének ellenőrzésére belső auditokat végzünk az alábbiak szerint: A belső auditok időpontja és a tevékenységet végző auditorok a vezetőségi átvizsgálásokon Belső minőségaudit tervben (mintáját lásd a mellékletben) kerülnek meghatározásra (lásd 5.6. fejezet), amelyet a minőségirányítási vezető készít elő és a dékán hagy jóvá. Az auditterv kialakításánál figyelembe vesszük a tevékenységek és területek állapotát, fontosságát, valamint a korábbi auditok eredményeit. A tervezés során alapvető szempontunk, hogy éves szinten legalább egyszer valamennyi terület, illetve tevékenység ellenőrzésre kerüljön. Belső auditot olyan személy végezhet, aki – ismeri a jelen fejezetben meghatározott, belső minőségügyi auditokra vonatkozó követelményeket, az alkalmazandó bizonylatokat és azok használatát, illetve az ismeretek meglétét és alkalmazási képességét vizsga keretében bizonyította, továbbá – nem vesz részt az auditált tevékenységben.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

1[8] oldal


A tervezetteken kívüli audit elrendelése indokolt (pl. rendszeresen visszatérő problémák, belső dolgozói jelzések, vagy vevői partneri reklamációk) esetben a minőségirányítási vezetővel egyeztetve a dékán feladata. A minőségirányítási vezető szükség esetén - az itt meghatározott audit dokumentálási követelmények alkalmazását elvárva - megfelelően képzett külső szakértőket is bevonhat a belső auditok végrehajtásába. Az audittervet a minőségirányítási vezető dossziéban lefűzve tárolja, illetve az Intraneten közzétéve a munkatársak számára hozzáférhetően. Az auditok végrehajtása előtt a minőségirányítási vezető pontos időpontot egyeztet a kijelölt auditorokkal és a felelős területek vezetőivel. Az auditor Belső minőségügyi audit ellenőrzési listát (mintáját lásd a mellékletben) készít a Minőségirányítási Kézikönyvben és a kapcsolódó dokumentumokban rögzített követelmények, a minőségirányítási vezető utasításai és esetleg az előző ellenőrzési listák alapján, amelyet auditkor a felülvizsgált területért felelős is aláír. Az audit során tapasztalt hiányosságokról az auditor eltérés lapot (mintáját lásd a mellékletben) vesz fel, törekedve a felülvizsgált területért felelős munkatárssal közösen a nemmegfelelőség lehetséges okának meghatározására is, amely tudomásulvételét ezt követően mindketten aláírásukkal igazolják. Az audit lefolytatása után az ellenőrzési listát és az esetlegesen felvett eltérés lapokat átadják a minőségirányítási vezetőnek. A minőségirányítási vezető feladata a hiányosságok megszüntetésére és a hatékony helyesbítésre szolgáló intézkedések meghatározása, szükség esetén a minőségirányítási bizottság tagjaival, dékánnal egyeztetve. A minőségirányítási vezető a vonatkozó Eltérés lapon vagy intézkedési terven aláírásával elrendeli az intézkedés végrehajtását, kijelöli a végrehajtásért felelős személy(eke)t és megadja a határidőt. A végrehajtásért felelős személyek az intézkedés tudomásul vételét az adott dokumentumon aláírásukkal igazolják. Az intézkedés eredményességének átvizsgálása és az eredménynek az intézkedést meghatározó dokumentumon történő rögzítése a minőségirányítási vezető, vagy felkérése esetén az auditor feladata. A belső minőségügyi auditok eredményei a vezetőségi átvizsgálás tárgyát képezik. A belső minőségügyi auditokkal kapcsolatos feljegyzéseket a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezete szerint kezeljük és őrizzük meg. 8.2.3. A folyamatok mérése Folyamatainkat úgy terveztük meg és működtetjük, hogy az előírt tevékenységek elvégzése biztosítsa a vonatkozó jogszabályi előírások, illetve partneri igények és követelmények teljesülését. Azon folyamatokat, amelyek befolyásolják a partnereinknek nyújtott felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységeink minőségét, a Minőségirányítási Kézikönyv 4. és 7. fejezeteiben leírtak szerint azonosítottuk.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

2[8] oldal


A felsőoktatáshoz, felnőttképzéshez kapcsolódó mutatószámok a vonatkozó jogszabályok alapján, az ME04 Minőségirányítási eljárás szerint kerülnek meghatározásra, amely során azok közzétételért (pl. HÖK tájékoztatása, NEPTUN-rendszer, Internetes honlap) a dékán által kijelölt szervezeti egységek vezetői felelnek. Ezen folyamatok működésének ellenőrzésére és felmérésére a következő módszereket használjuk: figyeljük folyamataink hatékonyságát és megfelelőségét a Minőségirányítási Kézikönyv 5.5.3., 8.2., 8.4. fejezetében és az ME-03,04 Minőségirányítási eljárásokban meghatározottak szerint, figyeljük a vállalt felsőoktatási, felnőttképzési feladatok megvalósítását a Minőségirányítási Kézikönyv 5.5.3., 8.4. fejezetének és az ME-01,02,03,04 Minőségirányítási eljárásoknak megfelelően, figyeljük a felsőoktatási-felnőttképzési tevékenységünkkel szemben felmerülő nem-megfelelőségeket a Minőségirányítási Kézikönyv 8.2.1., 8.3. fejezeteiben és az ME-03,04 Minőségirányítási eljárásokban előírtak szerint, a minőségügyi auditok tapasztalatait és a helyesbítő és megelőző tevékenységeket elemezzük a folyamatok hatékonyságának értékelésére. Ehhez kapcsolódóan kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi területekre: Szakmai szempontok teljesülése, Partneri elvárások, jogszabályi előírások teljesítése, Partnerek elégedettsége, illetve elégedetlensége, Eszközgazdálkodás és finanszírozás, Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztése, Az intézmény folyamatainak fejlesztése. Az elemzések során, a probléma kapcsán értékeljük a folyamat hatékonyságát abból a szempontból, hogy annak végrehajtásával képesek vagyunk-e az elvárt eredmény eléréséhez. A feltárt nemmegfelelőségek ismeretében kari szinten a dékán, intézeti szinten az adott intézet vezetője, míg tanszéki szinten a kari tanszéki egységek vezetői helyesbítő, megelőző tevékenységet kezdeményeznek a folyamat fejlesztése céljából (lásd még 8.5. fejezetet). A folyamatok mérési eredményeit értékeljük a dékáni tanácsülésen és az egyes értekezleteken (lásd még 5.5.3. fejezetet), valamint a vezetőségi átvizsgálásokon (a Minőségirányítási Kézikönyv 5.6. fejezet szerint). 8.2.4. A felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységek, valamint a kapcsolódó eszközök mérése A beérkező tananyagok, oktatási segédeszközök, szolgáltatások ellenőrzésein keresztül dokumentált előírások alapján biztosítjuk a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünk ellenőrzését, az eredmények feljegyzését annak érdekében, hogy időben észleljük az előírásoktól eltérő állapotot, minél hamarabb intézkedhessünk a nem megfelelő állapot megszüntetése érdekében, igazoljuk az előírásoknak való megfelelést. 2007.01.01. PSZFKmkk-v1

3[8] oldal


Az ellenőrzéseket, vizsgálatokat és ezek eredményeinek feljegyzését a beérkező oktatási segédeszközök, tananyagok, berendezések, szolgáltatások átvételi ellenőrzésével kapcsolatban a Minőségirányítási Kézikönyv 7.4.3. fejezetében, míg a felsőoktatási, felnőttképzési folyamat során és annak befejezésekor végzett ellenőrzéseket a Minőségirányítási Kézikönyv 7.5.1. fejezetben és az ME-01,02 Minőségirányítási eljárásokban, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint végezzük. Beérkező tankönyvek, oktatási segédeszközök átvételi ellenőrzése és vizsgálata Csak azok a tankönyvek, oktatási segédeszközök kerülhetnek átvételre, amelyek minősége igazoltan megfelel az előírt követelményeknek. A beérkező tankönyvek, oktatási segédeszközök ellenőrzése átvételkor szemrevételezéssel és a kísérő iratok ellenőrzésével történik (lásd még 7.4.3.1.). Ellenőrzés és vizsgálat A felsőoktatási, felnőttképzési folyamat minden olyan fázisában, ahol az indokolt, ellenőrzést (pl. óra megtartásának, minőségének ellenőrzése, javítási útmutatók megfelelőségének eseti vizsgálata, stb.) végzünk a Minőségirányítási Kézikönyv 7.5.1. fejezetben és az ME-01,02 Minőségirányítási eljárások, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat követelményeinek megfelelően. Az egyes vizsgálatokkal biztosítjuk, hogy a partnereknek nyújtott felsőoktatási, felnőttképzési tevékenység csak az előírásoknak megfelelően kerüljön átadásra. Ellenőrzési és vizsgálati feljegyzések Az ellenőrzések és a vizsgálatok során kapott vagy készült minőségügyi feljegyzések egyértelműen mutatják, hogy a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünk megfelelt vagy sem a partneri, jogszabályi előírásoknak. A feljegyzések készítésénél a vonatkozó előírások betartásával biztosított a vizsgálatot végző feljogosított személy azonosíthatósága. A feljegyzéseket a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezetének és a vonatkozó Minőségirányítási eljárások, valamint az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint kezeljük, ezzel biztosítva az ellenőrzött tevékenységek, eszközök, szolgáltatások adatainak későbbi visszakereshetőségét.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

4[8] oldal


8.3. A nem-megfelelőségek kezelése A BGF PSZFK a 7.2.1., 7.4.3., 7.5.1. fejezeteiben előírtak szerint biztosítja, hogy ne kerüljenek alkalmazásra az ellenőrző vizsgálatok során nem megfelelőnek minősített anyagok, illetve hogy az ME01,02 Minőségirányítási eljárásokban, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban leírtak alapján megelőzze a partneri panaszokat a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatai során. Amennyiben panaszt, reklamációt jelent be a partner, annak kezelése az ME-03 Minőségirányítási eljárás szerint történik. 8.3.1. A nem-megfelelős bejövő termékek kezelése A beszerzett tankönyvek, oktatási segédeszközök mennyiségi, minőségi eltérése esetén az átvételt végző személy egyeztet a beszállítóval, majd az egyeztetés eredménye alapján módosítja a szállítólevelet/számlát. A beszerzett tankönyvek, oktatási segédeszközök mennyiségi, minőségi nemmegfelelősége esetén az átvételt végző személynek értesítenie kell a gazdasági osztály megbízott munkatársát, aki a rendelkezésre álló információk alapján dönt a beszállító felé történő reklamáció indításáról és a nem megfelelő tétel visszautasításáról vagy gondoskodik a nem megfelelő tétel elkülönített tárolásáról és rendelkezik a felhasználás lehetőségeiről. A tapasztalatok (a nem megfelelőség ténye és körülményei) a szállító nyilvántartási és értékelő lapján (lásd 7.4.1.2.) kerül rögzítésre. Az előírt követelményeknek nem megfelelő, a BGF PSZFK irodáiban, könyvtáraiban, tárolóterületein található termékeket, oktatási segédeszközöket, meg kell jelölni (pl. „Hibás” felirattal) és lehetőség szerint el kell különíteni, amelyről az átvételt végző gondoskodik. 8.3.2. Az oktatási, képzési folyamatokban észlelt nem-megfelelőségek kezelése Amennyiben a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatosan bármely kolléga nemmegfelelőséget észlel, amennyiben saját hatáskörében meg tudja oldani, intézkedik annak a megszüntetéséről. Amennyiben saját hatáskörben nem megoldható, vagy nem egyértelműen eldönthető a teendő, akkor azt jelzi a felettes vezetőjének, aki intézkedik arról az egyes értekezletek feljegyzéseiben rögzítetten. A felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok során a nemmegfelelőségekkel kapcsolatos helyesbítő intézkedések meghatározása és végrehajtása a Minőségirányítási Kézikönyv 8.5.2. fejezete szerint történik. A felmerült nem-megfelelőségekről készült feljegyzéseket a Minőségirányítási kézikönyv 4.2.4. fejezete és a vonatkozó Minőségirányítási eljárások, valamint az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint kezeljük és őrizzük meg.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

5[8] oldal


8.4. Adatelemzés A BGF PSZFK érintett kollégái folyamatosan gyűjtik, és figyelemmel kísérik mindazokat az adatokat, melyek jellemzik folyamatainkat és teljesítéseinket, tevékenységeinket, majd ezen adatok alapján elemezzük, fejlesztjük azokat a vezetőségi átvizsgálások, vagy az ülések és egyéb értekezletek alkalmával, úgymint: a szállítók teljesítésével kapcsolatos adatokat a szállítók értékelése során (lásd 7.4.1.2. fejezet); az intézményi önértékelés, partneri elégedettség, a követelményeknek való megfelelés kapcsán (8.2.1. és 8.2.3. fejezet és az ME-04 Minőségirányítási eljárás, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat); a minőségirányítási rendszer működéséről a belső és külső minőségügyi audit során (8.2.2. fejezet); a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatokhoz kapcsolódó teljesítések, megfelelőségének vizsgálatakor (8.2.3., 8.2.4. és a 7. fejezet és az ME-01,02,03 Minőségirányítási eljárások); A BGF PSZFK tevékenységéhez kapcsolódóan a következő területeken alkalmaz statisztikai módszereket: az intézményi önértékeléskor és a partneri elégedettségméréshez, a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó jogszabályi előírások szerinti kimutatásokhoz. a BGF Szenátusa, illetve a BGF PSZFK dékánja által szükségesnek ítélt egyéb (pl. gazdasági, tanulmányi, stb.) kimutatásokhoz. A kimutatások elemzése kapcsán a szükségessé váló helyesbítő/megelőző tevékenységek lefolytatása a Minőségirányítási Kézikönyv 8.5.2. fejezete szerint történik. 8.5. FEJLESZTÉS 8.5.1. Folyamatos fejlesztés A BGF PSZFK vezetése elkötelezte magát azon folyamatok folyamatos fejlesztésére, melyek befolyásolják a partnereinknek nyújtott felsőoktatás, felnőttképzés minőségét, hogy partnereink igényeit minél magasabb színvonalon, hatékonyan és gazdaságosan ki tudjuk elégíteni. A folyamatok fejlesztéséhez felhasználjuk a folyamatok mérésének és elemzésének eredményeit (lásd 8.2.1., 8.2.3., 8.4. fejezet és kapcsolódó Minőségirányítási eljárások). A folyamatok fejlesztését a minőségügyi tervezésnél és a folyamatok szabályozásánál, valamint az ME-04 Minőségirányítási eljárásban leírt elvek figyelembe vételével tesszük. A folyamatok fejlesztését a különböző üléseken (pl. dékáni tanácsi, bizottsági) és egyéb értekezleteken (pl. tanszéki), valamint a vezetőségi átvizsgálásokon indítjuk, valamint a minőségpolitikában és a kapcsolódó célkitűzésekben határozzuk meg az elérendő fejlesztések irányát és céljait. Folyamatainkról és minőségirányítási rendszerünk működéséről az adatelemzések segítségével követjük nyomon a fejlesztéseket és szükség esetén helyesbítő intézkedéseket teszünk. A különböző ülések és

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

6[8] oldal


egyéb értekezletek, valamint a vezetőségi átvizsgálások során ellenőrizzük a továbbfejlesztések megvalósulását és szükség esetén helyesbítő intézkedéseket hozunk. 8.5.2. Helyesbítő és megelőző tevékenységek Tevékenységeink során és a minőségirányítási rendszerünkben előforduló nem megfelelőségek újbóli előfordulásának megakadályozásáért helyesbítő, lehetséges előfordulásának megakadályozásáért megelőző tevékenységeket végzünk. A helyesbítő vagy megelőző intézkedések összhangban vannak a felmerült problémák súlyával és lehetséges következményeivel. Minden dolgozónk feladata, hogy ha olyan problémát észlel, melynek megoldása a felsőoktatási, felnőttképzési folyamataink minőségét, vagy minőségirányítási rendszerünk működését javíthatja, akkor a problémát elsősorban a felettes vezetőjének, vagy az elérhetőség függvényében az intézeti minőségirányítási megbízottnak/minőségirányítási vezetőnek jelezze. A felettes vezető feladata, hogy a felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységünkkel kapcsolatos jelzéseket folyamatosan figyelje, és amennyiben szükségesnek tartja, akkor helyesbítő és megelőző intézkedések elvégzését kezdeményezze a minőségirányítási vezetőnél, vagy a különböző ülések és egyéb értekezletek, vezetőségi átvizsgálások során. A kezdeményezett helyesbítő és megelőző tevékenységekről a minőségirányítási vezető Eltérés lapot állít ki, vagy azok a különböző ülések és egyéb értekezletek, vezetőségi átvizsgálás feljegyzéseiben kerülnek rögzítésre. Azon problémák felmerülésének további helyei, melyekre helyesbítő tevékenységet indítunk, a következők lehetnek: a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok mérése, figyelemmel kísérése és elemzése (intézményi önértékelés), a beszerzési folyamatban felmerülő problémák, a felsőoktatási, felnőttképzési folyamatok során felmerülő problémák, partneri észrevételek, panaszok, reklamáció, szakhatósági észrevételek, belső és külső minőségügyi audit. Megelőző tevékenységet általában az alábbi esetekben folytatunk: lényegesen új felsőoktatási, felnőttképzési módszerre, akkreditáció indítására való felkészülés esetén, helyesbítő tevékenységhez kapcsolódóan a probléma általánosításából származó nem-megfelelőség okának megszüntetésére, minőségjavítás céljából.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

7[8] oldal


A helyesbítő vagy megelőző tevékenységek végzése során: azonosítjuk és rögzítjük a már bekövetkezett vagy a lehetséges nemmegfelelőségeket, feltárjuk és rögzítjük az okait, előfordulásuk megakadályozására intézkedéseket tervezünk és vezetünk be, az intézkedések megvalósítását dokumentáljuk, az intézkedések megvalósítását és hatékonyságát ellenőrizzük. A helyesbítő vagy megelőző tevékenység egyes lépéseit a kezdeményező vezető, vagy jelzése alapján a minőségirányítási vezető végzi, aki azok végzésével más munkatársakat is megbízhat. A probléma okainak megszűntetéséhez szükséges megoldások elrendeléséért a felsőoktatást, felnőttképzést, a minőségirányítási rendszert érintő kérdésekben a dékán, vagy az általa felkért személy a felelős. A helyesbítő / megelőző tevékenységek végrehajtásának, illetve a végrehajtás hatékonyságának (pl. visszaellenőrzés formájában történő) ellenőrzése és az eredmények Eltérés lapon, vagy a különböző ülések és egyéb értekezletek, vezetőségi átvizsgálás feljegyzéseiben történő dokumentálása az intézkedést hozó feladata. A helyesbítő vagy megelőző tevékenységgel kapcsolatos feljegyzéseket a Minőségirányítási Kézikönyv 4.2.4. fejezete szerint kezeljük és őrizzük meg.

2007.01.01. PSZFKmkk-v1

8[8] oldal


ME - 01 SZÁMÚ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS

A FELSŐOKTATÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A BGF PSZFK TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT.

VONATKOZÓ KÉZIKÖNYV FEJEZET: 7.2., 7.5., 8.2.3., 8.2.4.

File név: ME-01-v1-felsőoktatás

2007.01.01.

1. oldal, összesen: 9

ME - 01 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A FELSŐOKTATÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA

TARTALOM Oldalszám

1. 2. 3.

CÉL .................................................................................................................. 3 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK ........................................................... 3 FOLYAMATLEÍRÁS .................................................................................... 4

3.1.

Felsőfokú szakképzés ...................................................................................... 4

Érvénybelépés

Alapképzés ....................................................................................................... 5 Az alapképzésre való felkészülés...................................................................... 5 A tantárgyak felvétele ....................................................................................... 5 Az oktatás lebonyolításának és igazolásának folyamata .................................. 5 A vizsgáztatás folyamata .................................................................................. 6 A tanulmányok befejezése ................................................................................ 7 Tanulmányok megszakítása - évkihagyás, átlépés, külföldi tanulmányok, kreditátvitel ....................................................................................................... 7 3.2.7. A távoktatás folyamata ..................................................................................... 7 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.

3.3.

Szakirányú továbbképzés ............................................................................... 8

3.4.

Az oktatási folyamat ellenőrzése.................................................................... 8

3.5. 4.

Tehetséggondozás ............................................................................................ 8 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE .................................................................... 9 2007.01.01.

MELLÉKLET -

MÓDOSÍTÁSOK:

Ellenőrizte: Jóváhagyta: ME-01-v1-felsőoktatás

2007.01.01.



1. CÉL Jelen eljárás célja, hogy segítségével biztosítható legyen a Felsőoktatási Törvény hatálya alá tartozó, képzési és kimeneti követelményeknek megfelelő oktatási tevékenység végzése a BGF PSZFK felsőoktatási folyamataiban. Jelen eljárás vonatkozik a BGF PSZFK felsőoktatási tevékenységéhez kapcsolódó feladatok, mint pl. a(z): -

oktatásra való felkészülés,

-

tantárgyakra való jelentkezés,

-

oktatások lebonyolításának, ellenőrzésének és mindezek igazolásának folyamata,

-

előforduló nemmegfelelőségek kezelése,

-

hallgatók képzésben megszerzett tudásának értékelésére szolgáló vizsgák előkészítése és lebonyolítása (a záróvizsgákkal/szakvizsgákkal bezárólag),

-

tehetséggondozás

és az ezen feladatokhoz kapcsolódó felelősségi viszonyok meghatározására.

2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Kredit: a különböző képzési formák és képzési rendszerek összehasonlításául szolgáló egységes mérőszám (tanulmányi pont). Mintatanterv: A Kari tanulmányok átlagos haladási üteme szerinti tanterv, mely félévenként átlagosan 30 kredit teljesítését teszi lehetővé. Egyéni tanrend: a hallgatónak lehetősége van, hogy ne a mintatanterv szerinti átlagos ütemben teljesítse tanulmányait. Egyéni tanterv összeállítására kényszerül az a hallgató, akinek nem sikerül teljesíteni a tantárgyat az első tárgyfelvétel során. Előtanulmányi rend: egy tantárgyblokkon belül a tantárgyak tartalmi egymásra épülését és egyben a tanulási sorrendjét határozza meg. Bizonyos tárgyak tanulásának feltétele az előtanulmányi rendben rögzített tárgy (ak) felvétele. NEPTUN-rendszer: elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszer, mely tartalmazza a hallgató személyes adatait, tanulmányi előmenetelét (a NEPTUN-rendszeren keresztül tud kurzusokra, vizsgákra jelentkezni, stb.). TVSZ: Tanulmányi és Vizsgaszabályzat. SZMSZ: Szervezeti és Működési Szabályzat. Kritérium feltételek: amelyek a tantervben és a TVSZ-ben szerepelnek és olyan teljesítményeket írnak elő, amelyeknek nincs kreditértéke, de teljesítése feltétele a tanulmányok folytatásának, illetve oklevél kiadásának a TVSZ-ben előírt rend szerint (pl. testnevelés, nyári szakmai gyakorlat).

2007.01.01. ME-01-v1-felsőoktatás



3. FOLYAMATLEÍRÁS A képzési szintek a következők: 1. Felsőfokú szakképzés 2. Alapképzés 3. Szakirányú továbbképzés Az egyes képzési programok/szakok, szakirányok jellemzőit (pl. cél, képzési idő, megszerezhető végzettség, kompetenciák, stb.) a Képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák a BGF PSZFK Tanulmányi Tájékoztatójában közzétéve. A képzés az alábbi formában történhet: –

nappali,

–

esti,

–

levelező, vagy

–

távoktatási tagozaton.

A képzések tartalmát a Tantervek, míg az egyes tantárgyak tartalmát a Tantárgyleírások tartalmazzák. A képzések kontaktórák (előadások és gyakorlatok), illetve egyéni felkészülési módszerek és szakmai gyakorlatok alkalmazásával valósulnak meg. Az oktatás minden tagozaton kreditrendszeren alapul, melyet a TVSZ szabályoz. Az oktatás érintettjeinek az oktatási folyamatban betöltött szerepével, a folyamat eseményeivel kapcsolatos legfontosabb eljárásokat a TVSZ tartalmazza. A tanév rendjével kapcsolatos legfőbb döntéseket a BGF Szenátusa hozza meg és rögzíti az Időrendben. 3.1. Felsőfokú szakképzés A felsőfokú szakképzés célzottan készít fel valamely szakma átfogó és a gyakorlatban alkalmazható ismereteinek megszerzésére iskolarendszerű képzési formában. A képzés végén az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzettséget lehet szerezni. Sikeres szakvizsga után van lehetőség az alapképzési ciklusba való belépésre, mely sikeres felvételi esetén a felsőfokú szakképzésben megszerzett kreditek egy részének beszámításával történik. A felsőfokú szakképzés indításával, a szakképzést végző bevont középiskolák akkreditációjával kapcsolatos feladatokat a Minőségirányítási Kézikönyv 7.2.1.1.2. fejezete szabályozza. Amennyiben a felsőfokú szakképzés hallgatói jogviszony keretében történik, úgy a képzéssel kapcsolatos további információkat, előírásokat, feladatokat és felelősségeket a BGF TVSZ-e tartalmazza. Amennyiben a felsőfokú szakképzés a BGF PSZFK által akkreditált középiskolák által szervezve, tanulói jogviszony keretében történik, úgy a képzéssel kapcsolatos további információkat, előírásokat, feladatokat és felelősségeket a középiskola TVSZ tartalmazza.



ME - 01 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A FELSŐOKTATÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA 3.2. Alapképzés 3.2.1.

Az alapképzésre való felkészülés

A felsőoktatási tevékenységgel kapcsolatos - a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. előírásainak megfelelő tartalommal - az oktatási dékánhelyettes által elkészített Tanulmányi Tájékoztató elektronikus formában az Interneten, illetve könyv formájában kerül közzétételre. Az Időrendben meghatározott Regisztrációs héten történik az elsőéves hallgatók tájékoztatása és beiratkozása, valamint a felsőbb évesek tanulmányi félévre történő bejelentkezése. 3.2.2.

A tantárgyak felvétele

A hallgató minden tanév kezdetén a bejelentkezéskor meghatározza, hogy a Mintatantervben megfogalmazott tanulmányi kötelességekhez képest, egyéni mérlegelés alapján mit kíván teljesíteni, azaz milyen egyéni tanrend szerint kíván haladni. A tantárgyak felvétele az előtanulmányi rend és kreditérték figyelembe vételével a NEPTUN-rendszerben történik meg. A tantárgyak felvételével/leadásával kapcsolatos további információkat, előírásokat, feladatokat és felelősségeket a TVSZ tartalmazza. A beiratkozással/bejelentkezéssel kapcsolatos egyéb feladatokat a Minőségirányítási Kézikönyv 7.2.1.3 fejezete, valamint a TVSZ szabályozza. A BGF PSZFK lehetőséget nyújt egyéni tanrend szerinti haladásra. 3.2.3.

Az oktatás lebonyolításának és igazolásának folyamata

A hallgatók által felvett kurzusokhoz a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal munkatársa órarendet készít, meghatározva az oktatás helyét, időpontját és az oktatót. Az oktatók óratartási kötelezettségükről a félév elején kimutatást (oktatói órarendet) kapnak a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivataltól. A félév tartalmáról, ütemezéséről, követelményeiről, a kötelező irodalomról, a számonkérés módszereiről és tartalmáról az oktatási szervezeti egység vezetője a tantárgyfelelőssel egyetértésben tantárgyi útmutatót tesz közzé a Honlapon, a tanszéki hirdetőtáblán, illetve az első órán szóban az oktató is ismerteti. A gyakorlati órák esetében az oktató jelenléti ívet vesz fel. A hallgatók teljesítményének mérése az Időrendben ütemezett számonkéréseken történik. A teljesítmény mérésére a következő értékelési formák szolgálnak: a gyakorlati képzés keretében oktatott ismeretek számonkérése a szorgalmi időszakban írott zárthelyi dolgozatok, valamint a foglalkozásokon nyújtott egyéni teljesítmény alapján történik, a kollokviummal záruló tárgyak számonkérése a vizsgaidőszakban írásbeli és/vagy szóbeli vizsgákon történik, a tanulmányi program lezárása a 3.4. pontban előírtak szerinti záróvizsgán történik. A fentiek, valamint a kritérium-feltételek (tárgy, vizsga, szakmai gyakorlat) teljesítését az oktató bejegyzi a hallgató leckekönyvébe és rögzíti a NEPTUN-rendszerbe.



ME - 01 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A FELSŐOKTATÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését az oktatók kötelező konzultációs órák megtartásával segítik. 3.2.4.

A vizsgáztatás folyamata 3.2.4.1. Tantárgyi vizsgáztatás

A gyakorlati jegyeket a szorgalmi időszak végéig kell megszerezni, míg a kollokviumokra az egyes szemeszterek végén a vizsgaidőszakban kerül sor. A vizsga tartalmi és formai követelményeit a 3.2.3. pontban tárgyalt tantárgyi útmutatóban kell közzétenni. A vizsga lehet: szóbeli, írásbeli, illetve ezek kombinációja. A vizsgaidőpontok meghatározása és közzététele a NEPTUN-rendszerben az oktatási szervezeti egység vezetőjének a feladata a TVSZ-ben meghatározott előírások alapján. A hallgatók a vizsgára a NEPTUN-rendszeren keresztül jelentkezhetnek. A Vizsgalapot a vizsgáztató aláírásával erősíti meg. A kitöltött és aláírt Vizsgalapokat a vizsgáztató leadja a tanszéki előadónak. Indokolt esetben a hallgató kérelmezheti, hogy a vizsgáját vizsgabizottság előtt tegye le. Ennek szabályozását a TVSZ tartalmazza. A vizsga eredményéről a vizsgáztató kihirdetéssel tájékoztatja a hallgatókat, az eredményeket a hallgató leckekönyvében és a NEPTUN-rendszerben rögzíti. 3.2.4.2. A tanulmányok lezárása – abszolutórium (végbizonyítvány) és záróvizsga Az abszolutórium igazolja a Tantervben előírt vizsgák és más tanulmányi követelmények teljesítését a nyelvvizsga letételén és a szakdolgozat elkészítésén kívül. Az abszolutórium feltétele a TVSZ-ben szabályozott képzési időszak alatt szükséges kreditpontok (180-210 kreditpont) és a szaknak megfelelő kritériumtárgyak teljesítése. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megléte és a szakdolgozat elfogadása. A tanulmányok eredményes befejezésének feltétele a záróvizsga sikeres teljesítése. A záróvizsga részét képezi a szakdolgozat megvédése, illetve a záróvizsga tárgyaiból tett vizsga. A záróvizsga tételeit a vezető oktatók állítják össze, míg azok jóváhagyása a szakfelelős feladata. A jóváhagyott záróvizsga tételek közzététele az oktatási dékánhelyettes feladata.




A szakdolgozat témájára a hallgató tesz javaslatot a szakdolgozat témavázlat tervezetében, amelyet a szakvezető tanszéken adja le. A szakok vezetői döntenek a témavázlat befogadásáról, hozzárendelik a belső konzulenst, majd tájékoztatják a hallgatót a témavázlat elfogadásáról, vagy elutasításáról. Záróvizsga időpontok közzététele az Időrendben történik. A záróvizsgáról készült Jegyzőkönyvet a Dékáni Hivatal vezetője által megbízott jegyző készíti. A záróvizsga megszervezésével, lefolytatásával, lezárásával kapcsolatos további konkrét feladatokat és információkat (mint pl. bejelentkezés feltételei, vizsgabizottság összeállításának módja, záróvizsga menete, értékelése, stb.) a TVSZ tartalmazza. 3.2.5. A tanulmányok befejezése A tanulmányok befejezését igazoló közokiratai az oklevél és az oklevélmelléklet, mely a tanulmányok leírását és a féléves tanulmányi eredmények ismertetését tartalmazza magyar és angol nyelven. Ezen okiratok kiállítása a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal munkatársának a feladata. Az oklevél kiadásának a feltételei: sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása. Az oklevél ünnepélyes kereteken belüli kiosztásának a megszervezése a dékán feladata a Dékáni Hivatal vezetőjének közreműködésével. 3.2.6. Tanulmányok megszakítása - évkihagyás, átlépés, külföldi tanulmányok, kreditátvitel A tanulmányok megszakítására, átlépésre, külföldi tanulmányokra, kreditátvitelre vonatkozó előírásokat a TVSZ tartalmazza. 3.2.7. A távoktatás folyamata A távoktatás az alapképzés része, követelményei ezért azonosak a nappali tagozatos képzés követelményeivel. Az oktatási folyamat módszertani sajátosságaira való tekintettel szervezése elkülönült szervezet, a Távoktatási Központ keretei között valósul meg. A Központ munkatársai figyelemmel kísérik a hallgatók tanulmányi előmenetelét a beiratkozástól a záróvizsgáig. A hallgatók tanulmányaikat jellemzően munka mellett végzik, így a foglalkozások látogatása nem kötelező. Ezért alapvetően az egyéni tanulásra alapozott módszerek kerülnek alkalmazásra, munkaformája a konzultáció, tananyagai e-learninges módszereket is alkalmaznak. Az egyéni munkát pedagógiai tutorok segítik. A távoktatási folyamat részletes szabályozása a BGF TVSZ-e szerint valósul meg.



ME - 01 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A FELSŐOKTATÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA 3.3. Szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésben egyetemi, vagy főiskolai végzettségre és szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó, főiskolai oklevéllel elismert szakirányú szakképzettség szerezhető. A közgazdász alapképzettséggel rendelkezők szakközgazdász, az egyéb alapvégzettséggel rendelkezők szakértő szakképzettséget szerezhetnek. A szakirányú továbbképzési folyamat a szemeszter/tanév szervezésétől a záróvizsga lebonyolításáig megegyezik az alapképzésre vonatkozó előírásokkal. 3.4. Az oktatási folyamat ellenőrzése Az oktatási folyamat tartalmi, formai ellenőrzése a tanulmányi eredmények félévenkénti kimutatásával, egyedi óralátogatással történik az oktatási egység vezetői által, amelyekről feljegyzés készül. Nem-megfelelőség megállapítása esetén a Minőségirányítási Kézikönyv 8.3. fejezetében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv-ben, a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Tv-ben, az SZMSZ és vonatkozó mellékleteiben (Foglalkoztatási követelményrendszer és A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje), és a Kollektív szerződésben, a BGF Etikai Szabályzatában előírtak szerint kell eljárni. 3.5. Tehetséggondozás A tehetséggondozás formái a Tudományos Diákkörök (TDK), Szakkollégiumok és a tanszéki demonstrátori rendszer. Ezek működtetésének formáit az illetékes szakmai intézet vezetője határozza meg.




4. FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE Feljegyzés Jelenléti ívek Leckekönyv

Megőrzés

Azonosítás

Megjegyzés

Felelőse

Ideje

Módja

Oktató

adott félév

Dossziéba lefűzve

A hallgatóSzáma, hallgató Tanulmányi és Oknak történő tatásszervezési Hivaadatai átadásig tal kijelölt előadója

Zárt szekrényben*

*Évfolyamonként, csoportonként

Dátum, kurzus száma

Vizsgalapok

Dátum, oktató neve

Tanszéki előadó

5 év

Dossziéba lefűzve*

* Félévenként és tárgyanként

Dolgozatok

Dátum, hallgató neve, Neptunkódja

Oktató

1 év


* Félévenként és tárgyanként

Záróvizsga jegyzőkönyvek

Dátum, hallgató Tanulmányi és Okneve, Neptun- tatásszervezési Hivakódja tal kijelölt előadója

50 év

Dossziéba lefűzve

Oktatási folyamat ellenőrzésének feljegyzései

Dátum, ellenőrzést végző neve

1 év

Dossziéba lefűzve

Tanszéki előadó





A FELNŐTTKÉPZÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A BGF PSZFK TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT.

VONATKOZÓ KÉZIKÖNYV FEJEZET: 7.2., 7.5., 8.2.3., 8.2.4.

File név: ME-02-v1-felnőttképzés

2007.01.01.


ME - 02 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A FELNŐTTKÉPZÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA

TARTALOM Oldalszám

1. 2. 3.

Érvénybelépés

CÉL ........................................................................................................... 3 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK.................................................... 3 FOLYAMATLEÍRÁS ............................................................................. 3

3.1.

Szakképzés, továbbképzés előkészítése .................................................... 4

3.2.

Szakképzés, továbbképzés lefolytatása .................................................... 4

3.3.

Szakképzés, továbbképzés lezárása .......................................................... 4

3.4.

Vizsgák lebonyolítása ................................................................................ 5

3.5.

Képzés megszakítása ................................................................................. 5

3.6.

A képzési folyamat ellenőrzése ................................................................. 6

3.7. 4.

Képzésben résztvevők utánkövetése ........................................................ 6 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE ............................................................. 6 2007.01.01.

MELLÉKLET -

MÓDOSÍTÁSOK:

Ellenőrizte: File név: ME-02-v1-felnőttképzés

Jóváhagyta: 2007.01.01.



1. CÉL Jelen eljárás célja, hogy segítségével biztosítható legyen a megfelelő képzési tevékenység a BGF PSZFK felnőttképzési folyamataiban. A BGF PSZFK felnőttképzési tevékenységét a BGF Felnőttképzési Intézetének koordinációjával végzi. Jelen eljárás vonatkozik a BGF PSZFK felnőttképzési tevékenységéhez kapcsolódó feladatok, mint pl. a(z): -

képzésekre való felkészülés,

-

képzésekre való jelentkezés,

-

képzések lebonyolításának, ellenőrzésének és mindezek igazolásának folyamata,

-

előforduló nemmegfelelőségek kezelése,

-

a képzésben résztvevők megszerzett tudásának értékelésére szolgáló vizsgák előkészítése és lebonyolítása,

és az ezen feladatokhoz kapcsolódó felelősségi viszonyok meghatározására.

2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Képzésben résztvevő: aki a képzésben részt vesz és felnőttképzési szerződést köt a képzőhellyel. Képzésben résztvevő oktató/tanár: aki megfelel a képzési program szerinti(iskolai végzettség, szakmai képzettség, szakmai gyakorlat) feltételeknek. SZVK: szakmai és vizsgakövetelmény, az OKJ szerinti képzés esetében a szakképzésért felelős miniszter adja ki. OKJ: Országos Képzési Jegyzék. FAT: Felnőttképzési Akkreditáló Testület. RMK: Regionális Munkaügyi Központok.

3. FOLYAMATLEÍRÁS A BGF PSZFK az alábbi formában végez felnőttképzést: a.) OKJ szerinti szakképzés, b.) OKJ-n kívüli szakképzés, c.) Továbbképzés, céltanfolyamok, nyelvi képzés, d.) Főiskolai, egyetemi végzettségre (tanulmányokra) épülő magyar és nemzetközi képzések. A felnőttképzési tevékenységet a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint végezzük, amely kapcsán a szakképzési osztályvezető éves képzési terv és beszámolót készít, amely a BGF PSZFK dékánja jóváhagyását követően továbbításra kerül a BGF Felnőttképzési Intézet részére. A BGF Felnőttképzési Intézetének előterjesztése alapján a Szakmai Tanácsadó Testület fogadja el az éves képzési tervet és beszámolót.


2007.01.01.



Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenységre is vonatkozik a NEPTUN-rendszer (elektronikus hallgatói nyilvántartási rendszer), kiadásra kerül az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó tájékoztató, mely teljes körű információkat tartalmaz az egyes szakképzéssekkel kapcsolatban és nyomtatott formában is közzétételre kerül. A tájékoztató összeállításáért a továbbképzési és szakképzési igazgató, kiadásáért a BGF PSZFK dékánja felel. 3.1. Szakképzés, továbbképzés előkészítése A képzésre írásban lehet jelentkezni az oktatásszervező által eljuttatott jelentkezési lapon. Ő fogadja a jelentkezéseket és értesíti a jelentkezőket a képzés indításáról (vagy elmaradásáról, amennyiben a szükséges minimum létszám nem jön össze). 3.2. Szakképzés, továbbképzés lefolytatása A foglalkozások az OKJ szerinti és az OKJ-n kívüli képzések esetében is az elfogadott képzési program és SZVK szerint történnek, amelyekről az oktatásszervező elkészíti a dokumentációt (a hallgató adatainak rögzítése a NEPTUN-rendszerbe, képzési/haladási napló, jelenléti ív, órarend, oktatói megbízási szerződések, tantárgyi felmentési kérelmek, tudásszint felmérő tesztek, képzési díj befizetésének nyilvántartása, (a képzési dokumentáció megtalálható a szakképzési osztályon)). A szakmai képzési programmal kapcsolatos kritériumok a következők: megfelel a képzési célnak, megfelel és tartalmazza a megvalósíthatóság kritériumait, tartalmazza a megszerezhető kompetenciákat, tartalmazza az objektív értékelési rendszert, a hallgató tudását valósan méri, meghatározza a képzés sikeres elvégzését igazoló okirat megnevezését, kiadásának feltételeit, megszerezhető képzettséget, kompetenciákat. A keretek a következők: a képzés megnevezése, a részvétel feltételei, a jelentkezési határidő, tantárgyak, modulok, időbeosztások, a képzés költsége, az indításhoz szükséges minimum létszám, a kezdési és befejezési időpont, a képzés által nyújtott képzettség, kompetencia, képzési program (benne az átadandó segédanyagok, ajánlott jegyzetek megnevezése, a vizsgafeltételek). 3.3. Szakképzés, továbbképzés lezárása Az oktatásszervező megállapítja, hogy a résztvevők vizsgára bocsáthatók-e a jelenléti ívek és a képzésközi számonkérések eredményei alapján. A résztvevőknek a vizsgára bocsátás feltételeként képzési igazolást állít ki, melynek tartalmi elemei a következők: a képzésben résztvevő megnevezése (személyi adatai a felnőttképzési szerződés szerint), azonosítója, a képzés megnevezése, azonosítója, helye a képzés időpontja és óraszáma (modulonként/tantárgyanként).


2007.01.01.



A képzésben résztvevők a vizsgára egyénileg jelentkeznek, amelyet az oktatásszervező segít és koordinál. 3.4. Vizsgák lebonyolítása Az OKJ szerinti és az OKJ-n kívüli szakképesítő vizsgák lebonyolításáért a kijelölt vizsgaszervező felel. Ellenőrzési feladatot, OKJ vizsga esetében a szakminisztérium megbízottja is végez. Egyes szakképesítések esetében az oktatásszervező és a vizsgaszervező személye megegyezhet. A vizsgák szakmai koordinálását, a vizsga csoportok kialakítását, a vizsgadokumentációk ellenőrzését a szakképzési osztályvezető látja el. A vizsgaszervező az OKJ vizsgák esetében az adott szakmára érvényes SZVK, valamint a 26/2001. (VII.27) OM rendeletben meghatározott vizsgaszabályzatra vonatkozó előírások, továbbá az OKJ-n kívüli képzés esetén a képzési programban meghatározottak szerint jár el a titoktartási szabályok betartása mellett az alábbi keretek között:

-

közzé teszi az éves vizsganaptárt (szakképesítésenként), elkészíti és fogadja a jelentkezéseket, ellenőrzi a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét, a jelentkezések alapján elkészíti az osztályozó ívet, bejelenti az illetékes szakminisztériumnak a vizsgákat a határidők betartásával, kiértesíti a vizsgára jelentkezetteket a vizsga időpontjáról (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) és helyszínéről, a titoktartás szabályai szerint átveszi a jogszabályban meghatározott intézménytől a dolgozatokat, ellenőrzi az érvényes szóbeli tételsort, kialakítja a vizsgacsoportokat, elkészíti a jegyzőkönyveket, a dolgozatok eljuttatása a vizsgabizottság elnökéhez, osztályozó ív, jegyzőkönyv és a törzslapok előkészítése, szóbeli húzó tételek előkészítése, bizonyítványok, oklevél nyilvántartó könyv előkészítése, vizsgadokumentáció lezárása, bizonyítványok átadása az eredményes vizsgát tevők részére, elektronikus adatszolgáltatás jogszabály szerint, irattározás.

A képzésszervezés és a vizsgaszervezés elektronikus és nyomtatott formátumú dokumentációval rendelkezik, amely megtalálható a szakképzési osztályon. A képzés zárása után az oktatásszervező a szakképzési osztályvezetővel egyeztet. A szakképzési osztályvezető a továbbképzési és szakképzési igazgatóval közösen értékelést végez szakmai, szervezési, gazdasági szempontok szerint és szükség esetén helyesbítő, megelőző intézkedésekről döntenek. 3.5. Képzés megszakítása Ennek feltételeit az érvényes felnőttképzési szerződés tartalmazza.


2007.01.01.



3.6. A képzési folyamat ellenőrzése - belső ellenőrzési formák: – a dokumentációra vonatkozóan (szakképzési osztályvezető / BGF belső ellenőre), –

óralátogatás (a továbbképzési és szakképzési igazgató által kijelölt személy),

–

hallgatói kérdőívek értékelése (szakképzési osztályvezető).

A belső ellenőrzésekről feljegyzés készül az ellenőrzést végző által, amely alapján a továbbképzési és szakképzési igazgató szükség esetén helyesbítő, megelőző intézkedésekről dönt. külső ellenőrzési formák: – OKJ szerinti képzés esetén a képzésért felelős szakminisztérium, –

az illetékes regionális munkaügyi központok,

–

akkreditált képzés esetén a FAT által megbízott szakértők.

A külső ellenőrzések feljegyzései alapján a BGF PSZFK dékánja szükség esetén helyesbítő, megelőző intézkedésekről dönt. 3.7. Képzésben résztvevők utánkövetése Éves gyakorisággal a képzési terv alapján, vagy új képzés bevezetése esetén a szakképzési osztályvezető által kijelölt körben a szakképzési osztály kollégái megkeresik írásban a felnőttképzésben résztvetteket további képzési ajánlattal.

4. FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE Feljegyzés

Megőrzés


képzés neve, Szakképzések, toidőpontja, csovábbképzések és vizs- portszám, vizsgák dokumentációi gakód, dátum


Ideje

Megjegyzés Módja

A felnőttképzésre vonatkozó törvények, jogszabályok, valamint az Iratkezelési Szabályzat szerint

2007.01.01.




A FELSŐOKTATÁSI, FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PANASZOK, REKLAMÁCIÓK KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A BGF PSZFK TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT.

VONATKOZÓ KÉZIKÖNYV FEJEZET: 7.2., 7.5., 8.3., 8.5.

2007.01.01. ME03v1_panaszkezelés


ME - 03 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A FELSŐOKTATÁSI, FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PANASZOK, REKLAMÁCIÓK KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA

TARTALOM Oldalszám

1.

Cél ............................................................................................................. 3

2. 3.

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK.................................................... 3 FOLYAMATLEÍRÁS ............................................................................. 3

Érvénybelépés

3.1. Panaszok, reklamációk kezelése ............................................................. 3 3.1.1. Hallgatói panaszok, reklamációik kezelése ................................................. 3 3.1.2. Dolgozói panaszok, reklamációik kezelése ................................................. 4 3.1.3. Egyéb panaszok, reklamációik kezelése...................................................... 4 3.2. 4.

Panaszokhoz, reklamációkhoz kapcsolódó helyesbítő tevékenység .... 4 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE ............................................................. 4 2007.01.01.

MELLÉKLET -

MÓDOSÍTÁSOK:

Ellenőrizte: Jóváhagyta: ME03v1_panaszkezelés

2007.01.01.



1. Cél Jelen eljárás a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar (továbbiakban BGF PSZFK) felsőoktatási, felnőttképzési tevékenységével kapcsolatosan szabályozza a partnereink elégedetlenségére, panaszaira vonatkozó információk gyűjtésének és felhasználásának módszereit.

2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Nincsenek.

3. FOLYAMATLEÍRÁS 3.1. Panaszok, reklamációk kezelése 3.1.1. Hallgatói panaszok, reklamációik kezelése A hallgatók panaszaikkal, reklamációikkal: –

a hallgatói jogviszonnyal, a tanulmányok folytatása során egyes határozatokkal kapcsolatosan a Felsőoktatási Tv-ben, az SZMSZ-ben és a TVSZ-ben szabályozott esetekben és eljárás szerint a Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz fordulhatnak,

–

az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatalhoz, a Diákcentrumhoz, az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőihez, oktatási dékánhelyetteshez, dékánhoz fordulhatnak.

Az első bekezdésben leírt esetekben a Hallgatói Felülbírálati Bizottság határozatot hoz, amelyet eljuttat a hallgatóhoz. A határozat ellen a hallgató Bírósághoz fordulhat. A második bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a hallgató írásban nyújtja be észrevételeit, úgy a megkeresett szervezeti egység vezetője gondoskodik az írásbeli válasz hallgatóhoz történő eljuttatásáról. A felnőttképzésben részt vevő hallgatók panaszaik/reklamációik kezelését a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI törvény, a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációs szabályairól szóló 22/2004.(II.16.) Kormányrendelet, valamint az akkreditációs eljárás és követelmény rendszer részletese szabályairól szóló 24/2004.(VI.22.) FMM rendelet szabályozza. A felnőttképzésben részt vevő hallgatók panaszaikat/reklamációikat írásban nyújtják be a Továbbképzési és Szakképzési Központ vezetőjének, aki a kompetenciáját meghaladó esetben a dékánhoz fordul döntést kérve. Szakképzésben részt vevő hallgatók észrevételeinek/panaszainak kivizsgálását a Szakképzési törvény, valamint a velük kötött felnőttképzési szerződésben foglaltak határozzák meg. A felsőfokú szakképzésben részt vevők – amennyiben tanulói jogviszony keretében a BGF PSZFK által akkreditált szakközépiskolában folyik a képzés - a szakfelügyelőn keresztül jelzik észrevételeiket, problémáikat, vagy több hallgatót érintő általános ügyekben a szakközépiskola igazgatói és a BGF PSZFK vezetői fórumokon beszélik meg a teendőket.




3.1.2. Dolgozói panaszok, reklamációik kezelése A munkatársak írásos panaszaikat, reklamációikat az illetékes szervezeti egység vezetőnek nyújthatják be, aki az ügy kivizsgálása után dönt annak rendezéséről, és írásos formában juttatja el válaszát a panaszosnak. Amennyiben saját hatáskörben nem, vagy nem egyértelműen eldönthető a rendezés, úgy a hatáskör függvényében jelez a dékánnak/dékánhelyettesnek, vagy adott esetben a BGF rektorának, akik meghozzák a szükséges intézkedéseket. 3.1.3. Egyéb panaszok, reklamációik kezelése Egyéb partnerek (pl. hallgatót foglalkoztató szervezetek, szakhatóság, stb.) írásos panaszaikat, reklamációikat az illetékes szervezeti egység vezetőnek nyújthatják be, aki az ügy kivizsgálása után dönt annak rendezéséről, és írásos formában juttatja el válaszát a panaszosnak. Amennyiben saját hatáskörben nem, vagy nem egyértelműen eldönthető a rendezés, úgy a hatáskör függvényében jelez a dékánnak/dékánhelyettesnek, vagy adott esetben a BGF rektorának, akik meghozzák a szükséges intézkedéseket. 3.2. Panaszokhoz, reklamációkhoz kapcsolódó helyesbítő tevékenység Amennyiben a panasz, reklamáció jogosnak minősített, úgy az intézkedést hozó vezető helyesbítő tevékenységet kezdeményez a Minőségirányítási Kézikönyv 8.5. fejezetében előírtak szerint.


Megőrzés

Azonosítás

Partnerek írásos ész- Megnevezés, revételei (panasz, partner neve, reklamáció) dátum A reklamációk intézéMegnevezés, séről szóló feljegyzédátum sek

Felelőse

Ideje

Módja

Intézkedést hozó

kivizsgálás + 1 év

dosszié

-

kivizsgálás + 1 év

A panasz, reklamáció mellé doszsziéban lefűzve

-

Intézkedést hozó


Megjegyzés




AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS A BGF PSZFK TULAJDONA. ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT.

VONATKOZÓ KÉZIKÖNYV FEJEZET: 8.2., 8.3., 8.4., 8.5.

2007.01.01. ME04v1_önértékelés


ME - 04 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA

TARTALOM Oldalszám

1. 2. 3.

TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG ....................................................................... 3 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK........................................................... 3 FOLYAMATLEÍRÁS .................................................................................... 3

3.1.

Az önértékelés csoportjai, területei ............................................................... 3

3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.3. 4.

Érvénybelépés

Az önértékelés lebonyolítása .......................................................................... 3 Dolgozói elégedettségmérés ............................................................................... 4 Hallgatói elégedettségmérés ............................................................................... 4 Egyéb partnerek elégedettségmérése .................................................................. 4 Eredmények értékelése ....................................................................................... 4 A Minőségirányítási Bizottság egyéb feladatai ............................................ 5 FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE .................................................................... 5 2007.01.01.

MELLÉKLET MÓDOSÍTÁSOK:

Ellenőrizte: Jóváhagyta: ME04v1_önértékelés

2007.01.01.



1. CÉL Jelen eljárás a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar (továbbiakban BGF PSZFK) önértékelési rendszerének működését szabályozza.

2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Önértékelés: A szervezet a vezetés, illetve a jogszabályok által meghatározott területeken, rögzített módszertan alapján megvizsgálja teljesítményét.

3. FOLYAMATLEÍRÁS 3.1. Az önértékelés csoportjai, területei Az önértékelésnek kettő fő csoportja van. Az BGF PSZFK irányítási és működési jellemzői és adottságai, valamint eredményei. Részletes felsorolást, valamint az önértékelés lehetséges területeit az alábbi felsorolás tartalmazza: 1. dolgozói elégedettségmérés, 2. hallgatói elégedettségmérés, 3. egyéb partnerek elégedettségmérése, 4. az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése. A felsorolt területeken kívül a szervezet saját maga is megfogalmazhat igényeket, melyek összegyűjtéséről és elfogadásáról a dékán dönt, amelyet feljegyzésben rögzít(tet). 3.2. Az önértékelés lebonyolítása Az önértékelés célja, hogy valós képet biztosítson a Kar működéséről. A felmérések eredményessége érdekében a Kar a piramis elvet alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek a felső vezetéstől lefelé haladva a hallgatói szintig – beleértve a felsőoktatásban és felnőttképzésben részt vevőket is - egyre nagyobb számban legyenek képviselve, és vegyenek részt az önértékelési kérdőívek kitöltésében. Az egyes esetekben alkalmazott reprezentatív mintát a Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság határozza meg az önértékelés előtt. A felsorolt területek felméréséhez a vezetői értekezletek során aktuálisan kialakított kérdőívek kerülnek felhasználásra. A Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság a kérdőívek érthetőségét, alkalmasságát a kiosztás előtt kipróbálja és véglegesíti. Amennyiben úgy látják, a Kar más belső munkatársait is bevonhatják a kérdőívek véglegesítésébe. A kérdőívek a dokumentumok módosításának megfelelően kerülnek módosításra és bevezetésre. A felmérésben szereplőknek egyénileg kell válaszolniuk a feltett kérdésekre. A kérdőívek tartalmazzák a válaszadáshoz szükséges egyes pontok jelentését.



ME - 04 számú MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA 3.2.1. Dolgozói elégedettségmérés A dolgozói elégedettségmérést évente mintavételes módszerrel; három évente pedig teljes körűen kell végezni kérdőíves eljárás alapján. A kérdőívek kiküldése és az eredmények kiértékelése a Dékáni Hivatal vezetőjének a feladata. 3.2.2. Hallgatói elégedettségmérés A hallgatók esetén félévente teljes körűen, a NEPTUN-rendszerben kell elvégezni az elégedettségmérést, végzett hallgatók pályakövetése céljából a dékán által meghatározott rendszerességgel, mintavételes módszerrel kell végezni kérdőíves eljárás alapján. A kérdőívek NEPTUN-rendszerbe történő elhelyezéséért a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője, valamint a NEPTUN rendszergazda a felelős. Az adatfeldolgozás a NEPTUN rendszergazda, azok kiértékelése az oktatási dékánhelyettes feladata. 3.2.3. Felnőttképzésben résztvevők elégedettségmérése A felnőttképzésben résztvevők elégedettségmérését, értékelését teljes körűen a tanfolyam végeztével el kell végezni, amelyért a Továbbképzési és Szakképzési Központ szakképzési osztályvezetője felel. A kérdőívek kitöltetéséért és feldolgozásáért a képzést szervező felel. 3.2.4. Egyéb partnerek elégedettségmérése A Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság a partneri lista alapján kiválasztja a felmérésben résztvevő partnereket, majd a kiválasztottak listáját megküldi a dékánnak. A Dékáni Hivatal vezetője az előre összeállított kérdőív alapján felméri és értékeli a partnerek igényeit és javaslatait. A kiértékelés eredményeit a Dékáni Hivatal vezetője a Dékáni Tanács elé terjeszti megvitatás céljából. 3.2.5. Eredmények értékelése A médián keresztül információkat kapunk esetenként a BGF PSZK működésének megfelelőségéről, amelyet felhasználunk a folyamataink javítására. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal vezetője a Diákcentrum vezetőjével együttműködve az információ jellegétől és az adatszolgáltatási kötelezettségtől függően évente/félévente statisztikákat készít. Statisztikák készülnek a hallgatói adatokról, az oktatói adatokról, az oklevelet szerezettek adatairól, a kutatási tevékenységről.




Statisztikák készülhetnek továbbá a hallgatók tanulmányi eredményeiről, a teljesített félévekről, a tanulmányaikat megszakítókról, az oktatói teljesítményekről, stb. A Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság a dékán által esetenként kijelölt személyekkel és gyakorisággal SWOT analízist készít, meghatározza az erősségeket és a gyengeségeket a Kar, az oktatási és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk helyzetéről. Az értékelés eredményéről a Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság vezetője összefoglaló jelentést készít. Az eredmények kimutatásához a rendszeres partneri igényfelmérésekből, elégedettségi vizsgálatokból kapott adatokat is hasznosítani kell. A felmérés során fel kell használni a korábbi felmérések tapasztalatait. Az elégedettségmérés értékelése a Stratégiai értekezletek, valamint a Dékáni Tanács ülésein kerül megvitatásra. Az ezeken született javaslatok alapján a dékán dönt a szükséges intézkedésekről. A Dékáni Hivatal vezetője éves önértékelési jelentést állít össze, amelyet továbbít a BGF tudományos rektor-helyettesének, aki a Karok összesített jelentését a BGF Szenátusa elé terjeszti elfogadásra. 3.3. A Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság egyéb feladatai A Minőségellenőrzési és Értékelési Bizottság az önértékeléshez kapcsolódóan az alábbi feladatokat végzi még el: Elvégzik a minőségirányítási rendszerük szerint nyilvántartott partnerek listájának felülvizsgálatát; Felülvizsgálják az alkalmazni kívánt módszertant és meghatározzák a felmérésekben résztvevők körét, mintacsoportokat; Elkészítik a belső auditok jelentését a vezetőségi átvizsgáláshoz; Vezetőségi átvizsgálásra előterjesztik és meghatározzák a különböző célokat, prioritásokat és intézkedési terveket.


Megőrzés

Azonosítás

Éves önértékelési jelentés

Dátum, megnevezés

Kitöltött kérdőívek

Megnevezés, adott félév

Elégedettség mérés kiértékelése

Megnevezés, adott félév

Felelőse

Ideje

Módja

Dékáni Hivatal vezetője

5 év

Dossziéba lefűzve

1 év


8 év

Dossziéba lefűzve

Kezdeményező szervezeti egység vezetője Kezdeményező szervezeti egység vezetője


Megjegyzés

*NEPTUN- rendszerben archiválva a hallgatói


Minőségirányítási Kézikönyv

1. melléklet

OKTATÁSI TERV .............. év Oldal:

Képzés témája

kkm01-oktterv

2007.01.01.

Képzést végző

Tervezett időpont

Tervezett létszám

Dátum / jóváhagyta

CONSACT DOC_SYS/QAS


2. melléklet

OKTATÁSI JEGYZŐKÖNYV oldal:

Képzés témái:

Előadó:

Előadó aláírása:

Képzés ideje: Sorszám

Résztvevő neve

Résztvevő munkaköre

Résztvevő aláírása

Minősítés

Megjegyzés

 Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg  Megfelelt  Nem felelt meg

Minősítést végző aláírása, dátum:

Minősítés módszere *:  Visszakérdezés

„ ” : az alkalmazott minősítési módszer megjelölendő! KKM02-oktjkv

2007.01.01.

 Elméleti vizsga

 Gyakorlati vizsga


3. melléklet

SZÁLLÍTÓ NYILVÁNTARTÁSI ÉS ÉRTÉKELŐ LAP Szállító megnevezése:

Címe:

Szolgáltatása (terméke):

Kapcsolattartójának neve:

Elérhetőségei:

Új szállító értékelésének eredményei:

Első teljesítés minősége: Szállítási megbízhatóság:

megfelelő nem megfelelő  megfelelő  nem megfelelő  

Aláírás: Dátum:

Egyéb észrevételek:

Elfogadási folyamat végeredménye: Dátum: Minősítés:  ELFOGADOTT

 NEM ELFOGADOTT

 

A szállító elfogadott A szállító nem elfogadott

 ELFOGADOTT

 NEM ELFOGADOTT

Aláírás:

 ELFOGADOTT

 NEM ELFOGADOTT

Dátum:

Dátum:

Dátum:

Értékelő aláírása:



Dátum

Probléma

Döntés

„” : az elért minősítés megjelölendő! kkm03-szallert

2007.01.01.

CONSACT DOC_SYS/QAS

Minőségirányítási kézikönyv

4. melléklet

BELSŐ MINŐSÉGAUDIT TERV IDŐSZAK: Oldal: Sor-

Felülvizsgált terület(ek)

szám

Tervezett időpont

Dátum:

Készítette:

Elrendelte: ügyvezető ig.

KKM04-auditterv

Értékelés

Auditor(ok)

2007.01.01.

Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Audit végrehajtva



Lezárva



Minőségirányítási kézikönyv

5. melléklet

BELSŐ MINŐSÉGÜGYI AUDIT ELLENŐRZÉSI LISTA Audit sorszáma: Hivat. szám

Vizsgált terület: Ellenőrző kérdések

Készítette:

Megállapítások

Dátum:

Audit dátum:

Az audit eredményét tudomásul vettem. Érintett felelős személy: Dátum: KKM05-elllista

2007.01.01.

Érintett felelős vezető: Audit dátum:

Érintett felelős személy: Megfelelt/ Eltérés lap sorszám


9. melléklet

BELSŐ DOKUMENTUMOK MESTERLISTÁJA DOKUMENTUM MEGNEVEZÉSE, AZONOSÍTÓJA

kkm09-mesterlista

2007.01.01.

HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA



CONSACT DOC_SYS /QAS


A BGF PSZFK oktatási egységeinek szervezeti felépítése

10. melléklet

BGF rektor P PS SZ ZF FK K D Dé ék ká án n Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézet (PSZFK SA)

Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézet (PSZFK ZA) Dékán-helyettes Ügyviteli alkalmazott

Közgazdasági és Módszertani Intézet (KÖ) Intézetvezető Minőségbiztosítási megbízott

Idegennyelvi és Kommunikációs Intézet (I) Intézetvezető Minőségbiztosítási megbízott Pénzügyi és Számviteli Szaknyelvi Intézeti Tanszék (IP) Tanszékvezető Tanszéki ügyintéző

Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszék (KÖT) Tanszékvezető

Tanszéki ügyintéző

Tanszéki Osztály Osztályvezető kkm10-organogram Oktatók

Tanszéki Osztály Osztályvezető 2006.12.15. Oktatók

Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet (M) Intézetvezető Minőségbiztosítási megbízott

Közgazdasági Intormatikai Intézeti Tanszék (MINF) Tanszékvezető Tanszékvezető helyettes

Tanszékvezető helyettes Oktató


Pénzügy Intézeti Tanszék (PP) Tanszékvezető Tanszékvezető helyettes Német és egyéb nyelvek Tanszéki Osztály Osztályvezető Oktatók

Pénzügy és Számvitel Intézet (P) Intézetvezető Minőségbiztosítási megbízott

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék (MV) Tanszékvezető Tanszéki ügyintéző

Módszertani Intézeti Tanszék (KÖM) Tanszékvezető Tanszéki ügyintéző

Angol Tanszéki Osztály Osztályvezető Oktatók

Dékáni Hivatal Hivatalvezető HR munkatárs Ügyviteli munkatárs kézbesítők

Oktatók

1/2 Tanszéki ügyintéző

Oktatók

Számvitel Intézeti Tanszék (PSZ) Tanszékvezető Tanszékvezető helyettes

Kontrolling-Ellenőrzés Intézeti Tanszék (PK) Tanszékvezető Tanszékvezető helyettes



Oktatók

Oktatók


A BGF PSZFK nem oktatási egységeinek szervezeti felépítése

10. melléklet

BGF REKTOR

BGF PSZFK Dékán

Dékáni Tanács

Továbbképzési és Szakképzési Központ Igazgató, Szakképzési osztályvezető, Továbbképzési osztályvezető helyettes, Irodavezető, Oktatásszerezők, Vizsgaszervezők, Oktatási referens

Távoktatási Központ

Számítóközpont

Igazgató, irodavezető,ügyintéző, referens,

Vezető, osztályvezetők, programozók, Üzemeltető mérnök, üzemeltetők, teremfelügyelők

GMF Gazdasági Osztály Igazgató, igazgat helyettes, Ügyintézők, pénztáros, gazdasági Elemző,

Dékáni Hivatal

Dékáni Hivatal

Oktatástechnikai Stúdió

Vezető, HR munkatárs, adminisztrátor, kézbesítők

kkm10-organogram

2007.01.01.

Könyvtár Vezető, könyvtárosok

Vezető, technikusok

2/2

Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal Osztályvezető, osztály vezető helyettes, tanulmányi ügyintézők

Oktatási dékán helyettes ügyintéző

Kollégium Igazgató, nevelőtanár, ügyintéző

FSZ Központ Igazgató, igazgatóhelyettes, Tanulmányi ügyintézők, adminisztrátor

Diákcentrum Vezető, irodavezető helyettes, tanulmányit tanácsadó

Minőségirányítási Kézikönyv

Recommend Documents