MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

1. SZ. VERZIÓ

A hatálybalépés dátuma: 2011. OKTÓBER 28. (Érvényes visszavonásig.)

Jóváhagyta: Dr. Danyi József rektor

A Kecskeméti Főiskola Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdés alapján, a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező Minőségbiztosítási Szabályzatot fogad el, melynek részei:  FME-01 Dokumentumkezelés c. minőségirányítási eljárás,  FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. minőségirányítási eljárás,  FME-03 Az intézmény által megfogalmazott ígérvények felülvizsgálata c. minőségirányítási eljárás,  FME-04 A hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. minőségirányítási eljárás,  FME-05 Tudományos munka tervezése és fejlesztése c. minőségirányítási eljárás  FME-06 Felnőttképzési folyamatok c. minőségirányítási eljárás,  FME-07 Beszerzés, külső erőforrás minősítése c. minőségirányítási eljárás,  FME-08 Hallgatói élet – hallgatói szolgáltatások c. minőségirányítási eljárás,  FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. minőségirányítási eljárás.

A szabályzatot a Szenátus a 72/2011.(X.27.) számú határozattal elfogadta.

A kinyomtatott példány csak tájékoztató jellegű!

Érvényes visszavonásig.

Fájlnév (verziószám): KF Minőségbizt. szab. V_1.

FME - 01

DOKUMENTUMKEZELÉS (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ

HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: 2011. 10. HATÁLYOS: visszavonásig

KÉSZÍTETTE: ELLENŐRIZTE:

Szabóné Kiss Márta főtitkár Dr. Kuti István minőségirányítási vezető

JÓVÁHAGYTA: Dr. Danyi József rektor

28.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-01 DOKUMENTUMKEZELÉS

Oldalszám: 1/7

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az eljárás célja ........................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület................................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ....................................................................................................................... 2 3.1. A Kecskeméti Főiskola belső dokumentumainak kezelése ............................................ 2 3.1.1. Dokumentumok elkészítése ......................................................................................... 2 3.1.1.1. A főiskolai szabályzatok és kari eljárásrendek elkészítése, módosítása ............... 2 3.1.1.2. Minőségirányítási dokumentumok elkészítése ..................................................... 2 3.1.1.3. Dokumentumok jóváhagyása ................................................................................ 3 3.1.2. A dokumentumok nyomon követési rendszere ............................................................ 3 3.1.2.1. Elektronikus formában megjelenő dokumentumok nyomon követése ................. 3 3.1.2.2. Nyomtatott formátumban megjelenő dokumentumok nyomon követése ............. 4 3.2. Dokumentumok archiválása ............................................................................................ 5 3.3. Tényrögzítő dokumentumok kezelése ............................................................................. 5 3.3.1. Tényrögzítő dokumentumok készítése ......................................................................... 5 3.3.2. A tényrögzítő dokumentumok tárolása, selejtezése ..................................................... 6 3.3.3. Dokumentációs mátrix ................................................................................................. 6 3.4. Jogszabályfigyelő ............................................................................................................... 7 4. Kapcsolódó dokumentumok ...................................................................................................... 7


Hatályos visszavonásig.

Folyamatgazda: főtitkár

Fájlnév (verziószám): MBSZ_melleklettel int


Oldalszám: 2/7

1. Az eljárás célja Az eljárás szabályozza a főiskola dokumentumainak, feljegyzéseinek kezelését. 2. Érvényességi terület Jelen minőségirányítási eljárás a Kecskeméti Főiskola teljes tevékenységi körébe tartozó, a minőségirányítási rendszerben létrehozott és alkalmazott dokumentumokra, adatokra és az ezeket készítő és kezelő területekre vonatkozik, ahol minőségirányítási bizonylatok, vagy feljegyzések keletkeznek. 3. Az eljárás leírása 3.1. A Kecskeméti Főiskola belső dokumentumainak kezelése 3.1.1. Dokumentumok elkészítése 3.1.1.1. A főiskolai szabályzatok és kari eljárásrendek elkészítése, módosítása A dokumentumok kidolgozása egységes formában történik a főiskola arculatához illeszkedően. Szükség esetén a főtitkár, illetve az adott szakterület vezetője kezdeményezésével, az illetékes bizottság(ok) bevonásával új szabályzat, vagy módosítási javaslat készül. A dékán a kari eljárásrendek készítésére, vagy módosítására munkatársakat, vagy a tevékenységért felelős bizottságot kérheti fel. A megbízott munkatárs, illetve bizottság, felelős az elkészített eljárásrend szakmai tartalmáért, a javasolt változtatások előterjesztéséért. Az elkészített szabályzatot, vagy módosítási javaslatot a főtitkárhoz, a kari eljárásrendet, vagy módosítási javaslatot pedig a dékáni hivatalvezetőhöz kell továbbítani. A főtitkár és a dékáni hivatalvezetők feladata a szabályzathoz/eljárásrendhez kapcsolódó egyéb szabályozások (jogszabályok, egyéb szabályzatok, minőségirányítási előírások) összhangjának megteremtése. Ennek érdekében kikérhetik az érintett terület felelőseinek véleményét, illetve javasolhatják más előíró dokumentumok módosítását. Az elkészült szabályzat, vagy módosítási javaslat a Rektori Tanács jóváhagyását követően kerül a Szenátus elé. Az elkészült eljárásrend, módosítási javaslat a Kari Tanács elé kerül jóváhagyásra. 3.1.1.2. Minőségirányítási dokumentumok elkészítése A minőségirányítási rendszer működéséhez szükséges dokumentumok körét a rektor határozza meg. A karok speciális folyamataihoz igazodó kiegészítő dokumentáció a dékánok javaslatára készíthető. A dokumentáció elkészítéséhez külső szakértők munkája vehető igénybe. A minőségirányítási eljárások, végrehajtási utasítások kidolgozása a minőségirányítási vezető előkészítő munkájának, valamint koordinációs tevékenységének megfelelően a folyamatgazdák szakmai útmutatásai alapján valósul meg. A folyamatgazdák felelősek a minőségirányítási dokumentumok szakmai szempontok szerinti felülvizsgálatáért, és a működtetés hatékonysága érdekében tett javaslatok, kiegészítések előterjesztéséért mind kari, mind főiskolai szinten. Feladatuk az eljáráshoz kapcsolódó a jogszabályi és a főiskolai szabályozás átvizsgálása, és a fi-





MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS Oldalszám: 3/7

FME-01 DOKUMENTUMKEZELÉS

gyelem felhívása az esetleg előforduló anomáliákra. A folyamatgazdák személyének megbízása a Minőségirányítási kézikönyv szerint történik. A folyamatgazdák, illetve a munkatársak a minőségirányítási dokumentációban megjelenő folyamatok szakmai szabályozására vonatkozó javaslatukat e-mailen ([email protected]) vagy más elektronikus hordozón eljuttatják a minőségirányítási vezetőnek, aki átvizsgálja és véleményezi azokat annak tükrében, hogy a minőségirányítási szabványban foglaltaknak megfelelnek-e. A folyamatgazda ezt követően egyeztet az érintett terület felelősével, majd a véglegesített módosítási javaslatot a Főiskolai Minőségirányítási Tanács elé terjeszti véleményezésre. A tanács szavazás útján fogadja el a szabályozás új verzióját. 3.1.1.3. Dokumentumok jóváhagyása A főiskolai szabályzatok jóváhagyása a Szenátus, a kari eljárásrendek pedig a Kari Tanács hatáskörébe tartozik. A Minőségirányítási kézikönyvet, a minőségirányítási eljárásokat és a minőségirányítási végrehajtási utasításokat a rektor hagyja jóvá. A minőségirányítási feljegyzések sablonjait a minőségirányítási vezető javaslata alapján a rektor hagyja jóvá. Dokumentum

főiskolai szabályzat

A készítés elindítója

A készítésében részt vevők

Ellenőrző

Döntő

Jóváhagyó

főtitkár, adott szakterület vezetője

Szenátus

rektor

hivatalvezető

Kari Tanács

dékán

A készítésében részt vevők

Ellenőrző

Véleményező

Jóváhagyó

intézményi és kari folyamatgazdák, valamint az érintett terület képviselői

MIR vezető

MIR Tanács

rektor

adott szakterület vezetője, főtitkár érintett bizottság(ok)

kari eljárásrend

dékán, dékánhelyettes, hivatalvezető

Dokumentum

A készítés elindítója

MIR kézikönyv, MIR eljárás, MIR végrehajtási utasítás

MIR vezető

3.1.2. A dokumentumok nyomon követési rendszere 3.1.2.1. Elektronikus formában megjelenő dokumentumok nyomon követése A jóváhagyott és véglegesített minőségirányítási dokumentumokat a minőségirányítási vezető, a főiskolai szabályzatokat a főtitkár, a kari eljárásrendeket a dékáni hivatalvezetők eljuttatják az Informatikai Hálózati Csoport (IHCS) megbízott informatikusához, akinek feladata a szabályozás belső számítógépes hálózatra történő feltétele a VU-01 Főiskolai információk intranetes megjelenítése c. végrehajtási utasítás szerint. A dokumentumok a felhasználók számára az Intraneten a http://dokumentumok oldalon érhetők el. A dokumentumok azonosítására, valamint változásainak nyomonkövetésére az adott dokumentum fájl neve szolgál, amely egyértelműen meghatározza az adott dokumentum minőségirányí-






Oldalszám: 4/7

tási dokumentációs rendszerbe való hovatartozását, és a hatályban lévő dokumentum aktuális verziószámát. A dokumentumok változáskövetését jelölő verziószám egy folyamatosan növekvő sorszám. Bevezetéskor a fájlnév „_V1” kiegészítést kapja, módosításakor pedig eggyel nagyobb sorszámmal kell kiadni. A dokumentumok fájl neve betű és számkombinációból áll, mely dokumentációs szintenként a következő felépítésű:  Minőségirányítási Kézikönyv Kézikönyv_V[verziószám].doc  Szabályzatok NÉV_V[verziószám].doc  Kari Eljárásrendek NÉV_GAMFK _V[verziószám].doc NÉV_ KFK _V[verziószám].doc NÉV_ TFK_V[verziószám].doc  Rektori Utasítás RU sorszám/évszám.doc - Főigazgatói Utasítás FU-sorszám/évszám.doc - Dékáni Utasítás DU-sorszám/évszám.doc  Főiskolai szintű minőségirányítási eljárások FME[eljárásszám]_V[verziószám].doc  Kari szintű minőségirányítási eljárások KME[eljárásszám]_GAMFK_V[verziószám].doc KME[eljárásszám]_KFK_V[verziószám].doc KME[eljárásszám]_TFK _V[verziószám].doc  Végrehajtási utasítás VU[eljárásszám]_V[verziószám].doc (pl. az FME–01 főiskolai szintű minőségirányítási eljárás fájl neve: FME 01_V1.doc) 3.1.2.2. Nyomtatott formátumban megjelenő dokumentumok nyomon követése A hatályban lévő főiskolai szabályzatokból és Rektori, valamint Főigazgatói Utasításokból a főtitkár, a kari eljárásrendekből, dékáni utasításokból pedig a dékáni hivatalvezetők (A4-es lapformátumban) törzspéldányt tartanak fenn. A hatályban lévő Minőségirányítási kézikönyvről, a minőségirányítási eljárásokról és a Végrehajtási utasításokról a minőségirányítási vezető külön iratgyűjtőben egy-egy törzspéldányt tart fenn. A törzspéldány változtatásköteles példány! A változtatásköteles főiskolai szabályzatok és a minőségirányítási dokumentumok változásáról szóló értesítés a következő helyekre kerül: Rektori Hivatal [email protected], Gazdasági-műszaki Főigazgatóság [email protected], Dékáni Hivatalok [email protected], [email protected], [email protected],






FME-01 DOKUMENTUMKEZELÉS Könyvtár és Információs Központ szakkönyvtárai [email protected], [email protected],

[email protected],

Felnőttképzési Koordináló Központ [email protected], Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ [email protected], Kollégium [email protected], Oktatási Iroda [email protected], Testnevelési és Sport Központ [email protected], valamint a rektor és a dékánok által írásban történő elrendelése esetén bármely érintettnek. A változtatásköteles kari eljárásrendről és a kari minőségirányítási eljárások változásáról szóló értesítés a következő helyekre kerül: Rektori Hivatal [email protected], az adott kar dékáni hivatala [email protected], [email protected], [email protected], Könyvtár és Információs Központ adott [email protected], [email protected],

szakkönyvtára

[email protected],

valamint a dékán által írásban történő elrendelés esetén bármely érintettnek. 3.2. Dokumentumok archiválása A csak elektronikus formában tárolt adatok (pl.: ETR stb.), rendszeres mentéséről és az adatbázisok alternatív rögzítéséről, tárolásáról, valamint az adatokat tartalmazó, dátumazonosítóval ellátott CD, egyéb eszközök tárolásáról az IHCS megbízott informatikusa gondoskodik A Kecskeméti Főiskola Informatikai szabályzata és Az elektronikusan tárolt adatok védelméről szóló szabályzat előírásainak megfelelően. A nyomtatott formában megjelenő törzspéldányok archiválása a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felülvizsgálataihoz igazodva történik. Ennek megfelelően a minőségirányítási vezető, a főtitkár, és a kari dékáni hivatalvezető az általuk fenntartott törzspéldányokat 8 évig őrzik meg. 3.3. Tényrögzítő dokumentumok kezelése 3.3.1. Tényrögzítő dokumentumok készítése A Kecskeméti Főiskolán az alábbi tényrögzítő dokumentum típusokat különböztetjük meg: - nyomtatvány, - főiskolai nyomtatvány, - feljegyzés. Az elektronikus formátumú főiskolai nyomtatványokat az Intraneten, letölthető formátumban érhetik el a felhasználók. E főiskolai nyomtatványok azonosítója a fájl neve, amely a dokumentum megnevezéséből és „_V[verziószám]” kiterjesztésből áll (3.1.2.1. pont szerint).






Oldalszám: 6/7

A tényrögzítő dokumentum bevezetését a területért felelős vezető rendelheti el, akinek rendelkeznie kell a hivatalos példány elérési helyéről és a kezeléséért felelős személyről. Ha minőségirányítási dokumentumról van szó, akkor az új főiskolai nyomtatványt és a kezelésére szolgáló szabályozást a folyamatgazdának be kell illesztenie a minőségirányítási eljárásba. Új főiskolai nyomtatvány bevezetése felmenő rendszerben történik kivéve, ha a rektor, a dékán vagy a főigazgató erről másként nem rendelkezik. Az új főiskolai nyomtatványok érvényességéről a minőségirányítási vezető elektronikus körlevélben értesíti a munkatársakat. Az új nyomtatvány felmenő rendszerben történő bevezetése azt jelenti, hogy az új főiskolai nyomtatvány hatálybalépését követően sem kell kicserélni a hatályosságot megelőző dátumozást tartalmazó feljegyzéseket. Akkor sem, ha azok a korábbi verziószámú nyomtatványon készültek. Abban az esetben viszont, ha a feljegyzések tartalma változik, a módosítást az új formátumban kell elkészíteni. Ennek ellenőrzését a feljegyzésen szereplő dátum teszi lehetővé. A főiskolai nyomtatványok módosítása, vagy visszavonása esetén a minőségirányítási vezető feladata a már nem érvényes nyomtatványok folyamatokból történő kivonása, és a VU-01 Főiskolai információk intranetes megjelenítése című végrehajtási utasítás szerinti aktualizálása. 3.3.2. A tényrögzítő dokumentumok tárolása, selejtezése A dokumentumokat olyan módon kell tárolni és megőrizni, hogy a teljes megőrzési idő során biztosítva legyen az olvashatóságuk. Különösen érvényes ez az adatok elektronikus tárolása esetén, ahol nem csak az elektromágneses zavaroktól való megóvást kell biztosítani, hanem a nyilvántartó szoftverek fejlesztése során is fenn kell tartani a megelőző verziókkal a konvertibilitást. A főiskolai folyamatokra vonatkozó egyéb feljegyzések megőrzési idejét a hatályos törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló jogszabály határozza meg. A minőségirányítási rendszer alapját képező dokumentumok, a külső auditok feljegyzései, a tanúsítási okiratok és a belső minőségirányítási felülvizsgálatok intézkedési tervei, a dokumentum lezárását követően 3 évig a minőségirányítás nyilvántartásban megőrizendők. A megfelelő megőrzési idők lejárta után a minőségirányítási feljegyzések és dokumentumok selejtezése a minőségirányítási vezető feladata. 3.3.3. Dokumentációs mátrix A Kecskeméti Főiskola működésére vonatkozó legfontosabb dokumentumok jegyzékét és elérhetőségét a dokumentációs mátrix tartalmazza. A dokumentációs mátrix célja, hogy a tájékoztató jelleggel a felhasználókhoz eljuttatott elektronikus vagy kinyomtatott információk érvényessége egyszerűen visszaellenőrizhető legyen. Mindemellett áttekinthető formában jeleníti meg az adott dokumentum kezelésért felelős személyt.






Oldalszám: 7/7

A Dokumentációs mátrixba történő bejegyzéséért  a minőségirányítási dokumentumoknál a minőségirányítási vezető,  a Rektori Hivatalban a főtitkár,  a Gazdasági-műszaki Főigazgatóságon a főigazgató által megbízott gazdasági ügyintéző,  az Oktatási Irodánál az igazgató által megbízott személy,  a Könyvtár és Információs Központnál az igazgató által megbízott személy,  a karokon a dékáni hivatalvezetők a felelősek. Ennek megfelelően a dokumentumok kezeléséért és eléréséért felelős személyeknek minden változásról tájékoztatni kell a bejegyzésért felelős illetékest. A Dokumentációs mátrixot tanévenként felül kell vizsgálni, melynek határideje minden év szeptember vége. A felülvizsgálatot és szükség esetén az aktualizálást a bejegyzésért felelős személyek végzik. Az átvizsgált (az átvizsgáló által aláírással, dátummal ellátott) Dokumentációs mátrixot a minőségirányítási vezetőhöz kell eljuttatni (kinyomtatott és elektronikus formában egyaránt). A minőségirányítási vezető felelős a főiskolai összesített mátrix elkészítéséért, ellenjegyzéséért és az IHCS megbízott informatikusához való eljuttatásért, akinek feladata a mátrix intranetre történő feltétele. 3.4. Jogszabályfigyelő Az oktatási folyamatot, illetve a főiskola működését szabályozó jogszabályi rendelkezések gyűjtése, figyelése és naprakészen tartása a főtitkár feladata. Az ő feladata biztosítani, hogy a számítógépes hálózaton mindig az aktuális jogszabályi rendelkezések álljanak a felhasználók rendelkezésére. Az oktatás folyamatát érintő jogszabályi változásokról az intraneten megjelenített, a változásokat nyomon követő Jogszabályfigyelőből értesülhetnek a felhasználók, melynek legalább negyedévente történő aktualizálásáért a főtitkár a felelős. 4. Kapcsolódó dokumentumok  Minőségirányítási kézikönyv 4. fejezete  törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata  A Kecskeméti Főiskola Informatikai szabályzata (SZMSZ 30. melléklete)  Az elektronikusan tárolt adatok védelméről szóló szabályzat  VU-01 Főiskolai információk intranetes megjelenítése Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza





FME - 02

A HUMÁNERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ

HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: 2011. 10. 28. HATÁLYOS: VISSZAVONÁSIG


Dr. Danyi József rektor Dr. Kuti István általános rektorhelyettes


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-02 A HUMÁNERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA ÉS

Oldalszám: 1/9

FEJLESZTÉSE

Tartalomjegyzék 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 2 3.1. A humánpolitikai tervezés folyamatai ......................................................................... 2 3.1.1. Humánpolitikai stratégia kialakítása ........................................................................ 2 3.1.2. Éves humánpolitikai terv kidolgozása...................................................................... 3 3.1.3. A tervezés megvalósulásának értékelése.................................................................. 3 3.2. Belső erőforrások felmérése ......................................................................................... 3 3.3. A munkakörökhöz előírt követelmények meghatározása ......................................... 4 3.3.1. Az oktató és kutatói státuszokkal kapcsolatos elvárások megfogalmazása ............. 4 3.3.2. Belső óraadók követelményrendszere ...................................................................... 4 3.3.3. Külső óraadók követelményrendszere, kiválasztása ................................................ 5 3.3.4. Az oktatói, kutatói tevékenységet támogató (nem oktató) munkakörökkel szembeni elvárások meghatározása .................................................................................... 5 3.3.5. Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatos elvárások ....................... 5 3.4. A munkatársak alkalmazásának folyamata ............................................................... 6 3.4.1. Munkaköri követelmények ....................................................................................... 6 3.4.2. Belső és külső óraadók alkalmazása ........................................................................ 6 3.5. A munkatársak szakmai előmenetelének tervezése, fejlesztése ................................ 6 3.5.1. Oktatók hallgatói véleményezése ............................................................................. 7 3.5.2. Munkatársak elégedettségének értékelése ................................................................ 7 3.5.3. Betöltött státuszok esetén mutatott eltérések ........................................................... 8 3.5.4. Munkatársak önértékelése ........................................................................................ 8 3.5.5. Munkatársak vezetői értékelése, karriertervezés ...................................................... 8 3.5.6. Külső óraadók értékelése ......................................................................................... 9 3.5.7. Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatos értékelések .................... 9 3.6. Adatszolgáltatás ............................................................................................................. 9 4. Kapcsolódó dokumentumok .................................................................................................. 9



Folyamatgazda: rektor



Oldalszám: 2/9

FEJLESZTÉSE

1. Az eljárás célja Az eljárás szabályozza a Kecskeméti Főiskolán ellátott tevékenységek humán erőforrás igényének meghatározását, a megfelelő munkatársak rendelkezésre állását. Az eljárás kitér  az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges elvárások megfogalmazására,  a felkészültséghez és folyamatos fejlesztéshez alkalmas oktatásra, továbbképzésekről való gondoskodásra és  a személyi értékelésekre. 2. Érvényességi terület A jelen minőségirányítási eljárás a Kecskeméti Főiskola teljes munkavállalói körére vonatkozik. 3. Az eljárás leírása 3.1. A humánpolitikai tervezés folyamatai A főiskola 4 évre vonatkozó humánpolitikai céljait a Humánpolitikai stratégia rögzíti. A Humánpolitikai stratégia éves, szervezeti egységek szintjére történő lebontását a Főiskolai humánpolitikai terv dokumentálja. 3.1.1. Humánpolitikai stratégia kialakítása A felső vezetés a stratégiai elképzeléseit a középvezetők bevonásával a főiskola stratégai tervében rögzíti. A Humánpolitikai stratégia tervezetét a feladattal megbízott rektorhelyettes felügyeletével a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság készíti el és terjeszti elő a Szenátusnak jóváhagyásra. A Humánpolitikai stratégia kialakításánál figyelembe kell venni a kari szinten meghatározott elképzeléseket is a következő tartalmi elemeknél:  humánerőforrás fejlesztési költségterv,  létszám-gazdálkodás elve,  képzések, továbbképzések,  utánpótlás nevelés vezetői posztokra,  oktatói korfa, minősített oktatók aránya,  szabad státuszokra felveendő szakemberek megnyerési módja,  vezetői megbízások pályázatának kiírásai,  motivációs elvek,  kitüntetések,  munkahelyi környezet,  tudományos teljesítmény. A Humánpolitikai stratégia tervezetét a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság vezetője terjeszti elő a Szenátusnak jóváhagyásra. A Humánpolitikai stratégia elkészítésének idejét a






Oldalszám: 3/9

FEJLESZTÉSE

rektor határozza meg, a főiskola többi stratégiai tervéhez igazodva. A Humánpolitikai stratégia az Intézményfejlesztési terv részét képzi. 3.1.2. Éves humánpolitikai terv kidolgozása A Humánpolitikai stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével, annak lebontásaként kell meghatározni az éves Humánpolitikai terveket. Ehhez a főiskolai karok, illetve az egyes központi szervezeti egységek szintjén kell megtervezni az adott évre kitűzött humánpolitikával kapcsolatos operatív tevékenységeket. A Humánpolitikai tervek elkészítésénél figyelembe kell venni az előző évi intézményi szintű és szervezeti egységek szintjén készülő tervek értékelésének tapasztalatait is. A karokon készülő Humánpolitikai tervek elkészítéséért a dékánok, illetve a feladattal megbízott kari bizottság, az egyes központi szervezeti egységeknél készülő Humánpolitikai tervek elkészítéséért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. A tervekben meghatározott fejlesztésekkel összhangban kell elkészíteni az oktatókra vonatkozó Szakmai fejlesztési lapokat. Ennek biztosításához az éves humánpolitikai terv elkészítésébe be kell vonni az oktatási szervezeti egységek vezetőit. A Humánpolitikai terv a meghatározott akciókat a prioritás szempontjából is értékeli. A karokon készülő Humánpolitikai tervek véleményezése a Kari Tanács, az egyes központi szervezeti egységeknél készülő Humánpolitikai tervek véleményezése az adott szervezeti egységek vezetőinek hatásköre. A Tervek véleményezési határideje minden év február 28. Az intézményi szintű humánpolitikai terv meghatározása a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság feladata. A Főiskolai humánpolitikai tervet a Szenátus hagyja jóvá minden év március 31-ig. 3.1.3. A tervezés megvalósulásának értékelése Az éves Humánpolitikai tervek megvalósulásának értékelése a dékánok és az egyes központi szervezeti egységek vezetői, illetve a feladattal megbízott kari bizottság feladata, az intézményi szintű Főiskolai humánpolitikai terv értékelése a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság feladata. Az éves Humánpolitikai tervek és az éves főiskolai Humánpolitikai terv megvalósulásáról a dékánok és az egyes központi szervezeti egységek vezetői a februári utolsó Szenátus ülésén számolnak be, aminek dokumentációját a Szenátus ülésének Előterjesztései és Jegyzőkönyve jelentik. Ennek alapján a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság elkészíti a főiskolai Humánpolitikai terv teljesítésére vonatkozó értékelő jelentést, amelyet a Szenátus hagy jóvá március 31-ig. Az éves értékelések alapján a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság felülvizsgálja az érvényes Humánpolitikai stratégiát. Szükség esetén módosításokat határoznak meg. 3.2. Belső erőforrások felmérése Szervezeti egységenként el kell végezni a főiskola humánerőforrás bázisának felmérését, melyért a szervezeti egység vezetők a felelősek. A felmérést oktatói, kutatói és egyéb oktatói munkakörökben dolgozó munkatársakra kell kiterjeszteni. A felmérés tartalmazza:  a szervezeti egység(ek) megnevezését (amelyen belül ellátja feladatait),  az elérhetőségét (telefonszám, e-mail),  a születési évét,






Oldalszám: 4/9

FEJLESZTÉSE

   

a végzettségét, a szakképzettségét, a tudományos fokozatát, a tudományos/művészeti akadémiai tagságát, a Széchenyi professzori ösztöndíjat, Széchenyi István ösztöndíjat, vagy Békéssy György Posztdoktori ösztöndíjat és juttatásának időpontját),  eddigi oktatói tevékenységét (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő)  eddigi szakmai gyakorlatát, fontosabb megbízásokat, eredményes K+F témákat stb.  a publikációit,  az eddigi életmű 5 legfontosabb publikációját vagy alkotását,  a tudományos/szakmai közéleti tevékenységét, nemzetközi kapcsolatait,  a kutatási területeit. Az információk közös adatbázisba kerülnek (Humánerőforrás térkép), mely adatbázis a belső számítógépes hálózaton (https://cimtar.kefo.hu) keresztül minden munkatárs számára folyamatosan elérhető, és legkésőbb minden év február 28-ig aktualizálandó. A Humánerőforrás térkép adatlapjának a kialakítása és rendszeres karbantartása a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság feladata. A Humánerőforrás térkép teszi lehetővé, hogy az egyes oktatók terhelésük és képességeik alapján, szabadon mozgathatóak legyenek a különböző oktatási területeken, így biztosítva az oktatók, kutatók hatékony, belső mobilitását. A Humánerőforrás térkép alapján megvalósítható más szakterületeken történő átoktatások szervezése, mely eseti megjelenésnél terhelés kiegyenlítést eredményez, míg rendszeres, egyirányú átoktatásoknál a státusz átkerülésével járhat. Hasonló mobilitást igényel a kutatási, a szolgáltatási és a képzési tevékenységen kívüli oktatás is. Az oktatói mobilitásról a karokon belül a dékánok, főiskolai szinten a rektor dönthet. 3.3. A munkakörökhöz előírt követelmények meghatározása 3.3.1. Az oktató és kutatói státuszokkal kapcsolatos elvárások megfogalmazása A főiskolán alkalmazott valamennyi oktatói és kutatói és az oktatási folyamatban közvetlenül részt vevő egyéb oktatói státuszra vonatkozóan a Foglalkoztatási követelményrendszer, mint minimális szintet tartalmazza a kinevezési követelmények tételes elvárásait. A követelményrendszerben rögzítettek:  az alkalmazási (kinevezési) feltételek,  az adott munkakörrel kapcsolatos alkalmassági követelmények és  az előmenetellel kapcsolatos követelmények. 3.3.2. Belső óraadók követelményrendszere A belső óraadók a Kecskeméti Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek, akik átoktatnak a főiskola másik karára. Alkalmazásuk feltételeit, munkavégzésük rendjét a Kecskeméti Főiskola Foglalkoztatási követelményrendszere tartalmazza.






Oldalszám: 5/9

FEJLESZTÉSE

3.3.3. Külső óraadók követelményrendszere, kiválasztása A külső óraadói igény konkrét oktatási órákhoz kötött tervezése félévenként az oktatási szervezeti egységek vezetőinek irányításával valósul meg. A külső óraadói igény meghatározásánál figyelembe kell venni:  a munkatársak kötelező óraterhelését és  a szervezeti egység oktatási erősségét, az oktatandó tananyag specialitásait. A külső óraadói igényt a Tantárgyfelosztásban rögzítik, melyet jóváhagyásra el kell küldeni az érintett kar dékánjának, aki a dékánhelyettessel/oktatási dékánhelyettessel történt egyeztetés után dönt a jóváhagyásról. A dékán és a gazdasági-műszaki főigazgató meghatározza az óraadói díjakat. Külső óraadók felkérése az oktatási szervezeti egység vezetőjének a feladata. A kiválasztáshoz az előző évek alkalmazási tapasztalatai (Külső óraadók listája, A külső óraadók minősítésének eredménye c. jegyzék), valamint az óraadással kapcsolatos követelmények (Foglalkoztatási követelményrendszer) nyújtanak segítséget. A külső óraadók alkalmasságának és alkalmazásának feltételeit az oktatási szervezeti egység vezetői ítélik meg, az egység munkatársainak bevonásával. Az értékelés, illetve egyeztetés kiterjed:  az óraadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétére, biztosítására,  a gazdasági elszámolás lehetőségeire,  a félévbeosztásra, órarend egyeztetésre,  az együttműködési hajlam, rugalmasság,  egyéb felmerülő témakörökre. A Külső óraadók listájának elkészítéséért az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes felelős, a szükséges információkat az oktatási szervezeti egység vezetői biztosítják. 3.3.4. Az oktatói, kutatói tevékenységet támogató (nem oktató) munkakörökkel szembeni elvárások meghatározása A Főiskolán folyó oktatói, kutatói tevékenységet támogató munkakörökben a munkatársakra vonatkozó szakmai követelményrendszert az egyes szervezeti egységek vezetői állítják össze a Kollektív szerződéssel összhangban. Támogató munkakörök lehetnek:  a szakmai alkalmazottak, pl. jogász, gazdasági szakember stb., valamint  az egyéb munkaerők, pl. portaszolgálat, takarítók stb. 3.3.5. Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatos elvárások Valamennyi megbízáshoz (vezetői és szakmai megbízások), a Megbízással együtt – annak mellékleteként – a feladattal járó elvárásokat és hatásköröket írásban rögzített formában kell átadni. Amennyiben az elvárásokat és hatásköröket valamely főiskolai szabályzat rögzíti, elegendő a mellékletnek arra való hivatkozása. Vezetői megbízások esetében a betöltött vezetői munkakörrel kapcsolatos feladatok és hatáskörök a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzatában és annak mellékleteiben kerültek meghatározásra.






Oldalszám: 6/9

FEJLESZTÉSE

3.4. A munkatársak alkalmazásának folyamata A főiskola dolgozói fölött a munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályait A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzat rögzíti. A szabályzat tartalmazza a munkáltatói jogkörrel járó hatásköröket és felelősségeket, valamint a kinevezési és megbízási rendet. 3.4.1. Munkaköri követelmények A Főiskolán betölthető munkakörökre az általános feltételeket a Kollektív szerződés és a Foglalkoztatási követelményrendszer rögzíti. A Kinevezési okmány és annak mellékleteként készülő Munkaköri leírás elkészítésére és tartalmi elemeinek szabályozására, felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a Kollektív szerződés tartalmazza. Az oktatási szervezeti egységeknél a Munkaköri leírásban szereplő feladatok adott félévre vonatkozó részletes meghatározása a félévtervezés keretében történik, a szervezeti egységeknél (tanszékeknél stb.) a félév kezdete előtt megtartott értekezleten. Ennek dokumentálása az értekezletről készült Jegyzőkönyv, amit az adott szervezeti egység vezetője ír alá. A Munkaköri leírások megőrzése az illetékes szervezeti egység vezetőjénél, illetve a Munka- és Bérügyi Csoportnál történik. 3.4.2. Belső és külső óraadók alkalmazása Belső és külső óraadók (óraadók) alkalmazása esetén az óraadóval az adott oktatási félévre - az egyes karokon a dékánhelyettes/oktatási dékánhelyettes előterjesztése alapján - a dékán Megbízási szerződést köt a Főiskola nevében. Az óraadói Megbízási szerződés előkészítése az oktatási szervezeti egység vezetőjének feladata. Az óraadók oktatási munkája a Munkanaplóból követhető nyomon. Az oktatási folyamathoz szükséges – előre egyeztetett – tárgyi feltételeket az oktatási szervezeti egység vezetője biztosítja. Az óraadó bérezése a Megbízási szerződésben rögzített gazdasági elszámolás szerint a teljesítést követően történik a Munkanapló alapján. 3.5. A munkatársak szakmai előmenetelének tervezése, fejlesztése A Főiskola munkatársai számára folyamatosan biztosítja az oktatási, kutatási, valamint a minőségirányítási rendszer által előírt szakmai feladatokhoz szükséges fejlesztési és fejlődési lehetőségeket. A főiskola munkatársait folyamatosan, tervszerűen továbbképzi, illetve képezteti, ha  nem rendelkeznek az adott munkakörre előírt végzettséggel,  a dolgozó maga kíván külső intézmény képzésében részt venni – ehhez azonban a közvetlen felettes, valamint a gazdasági-műszaki főigazgató és a dékán hozzájárulása szükséges,  a tervszerű utánpótlás biztosítása szükségessé teszi,  megváltoznak a külső szabályozások,






Oldalszám: 7/9

FEJLESZTÉSE

 lényegesen változnak a belső technikai, technológiai feltételek. A munkatársak számára kötelező jelleggel kell biztosítani a hatósági előírások által megkövetelt képzéseket (pl. munka- és tűzvédelmi oktatások), melyek szervezéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. A minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó képzések tervezése a minőségirányítási vezető feladata, megvalósításának koordinálása a központi szervezeti egységek szintjén a minőségirányítási vezető, kari szinten a kari minőségirányítási megbízottak feladata. A minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó képzések köre:  új dolgozók oktatása,  a rendszeres teljes körű képzés,  a rendszerhez kapcsolódó speciális képzések (folyamatgazda, belső auditor) és  egyéb igény esetén felmerülő képzések. A hatósági előírások által megkövetelt képzéseket, illetve a minőségirányítási rendszerhez kapcsolódó képzéseket fel kell venni az éves Főiskolai humánpolitikai tervbe. 3.5.1. Oktatók hallgatói véleményezése Az oktatók hallgatói értékelése a hallgatói elégedettségmérés részeként kerül felmérésre, ami az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárásban foglaltak szerint történik. A személyre lebontott Beavatkozási terveket a munkatársak önfejlesztési tervének kialakításánál kell figyelembe venni. 3.5.2. Munkatársak elégedettségének értékelése A főiskola munkatársainak elégedettség mérése a VU-03 Dolgozói elégedettségmérés szabályozása c. végrehajtási utasítás szerint történik. A munkatársi elégedettség mérés kérdőíves módszerrel valósul meg. A kérdőív segítségével az alábbi területek értékelése történik:  az ellátandó feladatok pontos ismerete,  infrastruktúra biztosítása,  információk biztosítása,  vezetői motiválás és feladatirányítás,  hallgatói visszajelzések, A munkatársi értékelés kérdőívét a minőségirányítási vezető irányításával a Minőségirányítási Tanács készíti elő, figyelembe véve, hogy az értékelőlap összeállításánál a minőségirányítási beavatkozások jellegét és mechanizmusát is meg kell tervezni. Előzetes véleményezést követően a kérdőívet a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság hagyja jóvá a Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács véleményének figyelembe vételével. Szükség szerint külső tanácsadó is bevonható a munkába. Az eredmények intézményszintű statisztikai feldolgoztatása a Főiskolai Minőségirányítási Tanács, feladata. Az értékelés eredményéről tájékoztatást kap a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság, amely főiskolai szintű beavatkozásokat tervez, illetve a kari és a központi szervezeti egységek szintjén intézkedéseket javasol. A jelentést a http://dokumentumok oldalon kell közzé tenni a minőségirányítási vezetőnek.






Oldalszám: 8/9

FEJLESZTÉSE

A beavatkozás az intézményszintű Főiskolai humánpolitikai terven keresztül, valamint az éves személyiség fejlesztési tervvel összhangban valósul meg. 3.5.3. Betöltött státuszok esetén mutatott eltérések Betöltött státusz esetén a munkakörrel kapcsolatos követelményrendszertől való eltérést a dolgozó Szakmai fejlesztési lapján kell rögzíteni. Az eltérések érdekében hozott tevékenységeket a munkatárs fejlesztési tervének részeként kell tervezni, megvalósítani és a feltételekkel összhangban értékelni. A Szakmai fejlesztési lapon rögzíteni kell a teljesítés elmaradása esetén várható következményeket is. Az eltérések érdekében hozott tevékenységek meghatározásáért az adott munkatárs közvetlen felettese a felelős. 3.5.4. Munkatársak önértékelése Minden oktatói, kutatói státuszban dolgozó és egyéb oktató munkatársnak 4 éves időtartamra vonatkozó fejlesztési tervet kell összeállítania összhangban a Foglalkoztatási követelményrendszer elvárásaival és a Humánpolitikai stratégiával. Az önfejlesztési tervet éves szinten konkrét tevékenységekre kell lebontania a munkatársnak a Szakmai fejlesztési lapon, megnevezve a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat és a megvalósítás határidejét (jóváhagyása a vezetői értékelés alakalmával történik. Az éves önfejlesztési terv meghatározását minden évben január 31-ig kell elvégezni. Az éves tervezés részeként a munkatársaknak értékelni kell az elmúlt évre tervezett tevékenységek megvalósulását is. Az önértékelési területeket (oktatástervezés, szervezés, oktatási módszertan, kutatás, publikációs tevékenység, szervezetfejlesztés, stb.) a Szakmai fejlesztési lap részletesen tartalmazza, melytől a szervezeti egység vezetője a Főiskolai Minőségirányítási Tanács jóváhagyásával eltérhet. Az önfejlesztési terv elemei az önértékelési területekhez kapcsolódnak. 3.5.5. Munkatársak vezetői értékelése, karriertervezés A vezetői értékelés és a munkatársi önértékelés megvitatása, a tervezett tevékenységek, beavatkozások meghatározása, illetve véglegesítése az érintett munkatárs és a szervezeti egység vezető közös megbeszélésén történik. A vezető által végzett teljesítményértékelés alapja  a munkatárs által végzett önértékelés és a meghatározott fejlesztési terv (Szakmai fejlesztési lap), valamint a Minősítési lap  a munkatársi elégedettség felmérések értékelései és  a hallgatói felmérések eredményeként hozott Beavatkozási tervek. Az értékelő beszélgetés fő szempontjait, az értékelés területeit a Szakmai fejlesztési lap valamint a Minősítési lap tartalmazza. Az értékelést éves gyakorisággal kell lefolytatni január 31-ig. A beszélgetés alapján kell kijelölni azokat a területeket, melyek megvalósítására fejlesztési tervet készítenek, amit a munkatárs Szakmai fejlesztési lapján tüntetnek fel. Az akcióterv meghatározásánál figyelembe kell venni a munkatárs által meghatározott fejlesztési tervvel kapcsolatos összhangot is. A Szakmai fejlesztési lap, valamint a Minősítési lap eredeti példányát a szervezeti egység vezető, annak másolatát az érintett munkatárs őrzi meg.






Oldalszám: 9/9

FEJLESZTÉSE

3.5.6. Külső óraadók értékelése A külső óraadók értékelése az FME-07 Beszerzés, külső erőforrás minősítése c. eljárásban rögzítettek szerint történik. 3.5.7. Vezetői és szakmai megbízások betöltésével kapcsolatos értékelések Vezetői megbízások esetén a megbízások betöltőinek értékelését jogszabály szabályozza. A szakmai megbízások betöltőinek értékelése megbízatásuk időszakosságához igazodik. Az értékelést minden rendszeres pénzügyi javadalmazással (a megbízási ciklus határpontjain és végén), illetve a határozatlan idejű megbízás esetén évenként – a munkatársak önfejlesztési tervének elkészítéséhez igazodva – kell elvégezni. Az értékelés alapján, az érvényben lévő szabályozásokkal összhangban a megbízási ciklus végén történhet pályázati eljárás során újraválasztásuk, vagy új személy megválasztása. Az értékelést vezetői megbízások esetén a Főiskolai Humánpolitikai Bizottság, szakmai megbízások esetén minden esetben a közvetlen felettes végzi. 3.6. Adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás a felsőoktatási törvény és 2. sz. melléklete szerint történik. 4. Kapcsolódó dokumentumok  Felsőoktatási törvény  A közalkalmazotti törvénynek a felsőoktatásban foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozása  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata  Foglalkoztatási követelményrendszer  A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzat  Kollektív szerződés  VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása  VU-03 Dolgozói elégedettség mérés szabályozása  Minőségirányítási kézikönyv 7. fejezete Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza

5. Mellékletek  Szakmai fejlesztési lap 4 éves fejlesztési terv  Szakmai fejlesztési lap éves fejlesztési terv  Szakmai fejlesztési lap éves fejlesztési terv értékelése  Munkanapló  Minősítési lap Az eljáráshoz kapcsolódó mellékletek a belső hálózatról (http://dokumentumok) letölthetők.





FME - 03

AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT ÍGÉRVÉNYEK FELÜLVIZSGÁLATA (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ

HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: 2011. 10. HATÁLYOS: visszavonásig


28.

Dr. Kuti István általános rektorhelyettes Dr. Danyi József rektor


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-03 AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT

Oldalszám: 1/8

ÍGÉRVÉNYEK FELÜLVIZSGÁLATA

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 2 3.1. Hallgatók felé megfogalmazott ígérvények ................................................................. 2 3.1.1. Leendő hallgatók ...................................................................................................... 3 3.1.2. Aktív hallgatók ......................................................................................................... 4 3.2. Finanszírozó és felügyeleti szervek .............................................................................. 4 3.2.1. Igényfelmérés, igények elemzése ............................................................................. 4 3.2.1. Igényfelmérés, igények elemzése ............................................................................. 4 3.2.2. Az ígérvények nyomon követése ............................................................................. 5 3.2.3. Intézkedések meghozatala, visszacsatolás ............................................................... 5 3.3. Munkaerőpiac ................................................................................................................ 5 3.3.1. Igényfelmérés, igények elemzése ............................................................................. 6 3.3.2. A munkaerőpiac felé tett ígérvények ....................................................................... 6 3.3.3. Az ígérvények nyomon követése ............................................................................. 6 3.3.4. Intézkedések meghozatala, visszacsatolás ............................................................... 6 3.4. A belső kommunikáció .................................................................................................. 7 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások.................................................................................... 7



Folyamatgazda: általános rektorhelyettes



Oldalszám: 2/8


1. Az eljárás célja Az eljárás célja, hogy a partnereink által megfogalmazott elvárásokat, fejlesztési igényeket fogadjuk és megértsük, az oktatási, kutatási és egyéb szolgáltatásokhoz tartozó folyamatok szakszerű logikája szerint értelmezzük, és azokat a fejlesztési folyamatokba bevonjuk. Szerződéseinket és ígérvényeinket egyértelműen, lehetőség szerint számon kérhetően (adatszerűsítve) adjuk meg. Az általunk vállalt kötelezvényeket és ígérvényeket szerződéskötés előtt a teljesíthetőség szempontjából átvizsgáljuk, az ígérvények teljesülését nyomon követjük és eredményeit a minőség fejlesztésére használjuk fel. Az eljárás a főiskola Minőségirányítási kézikönyvével összhangban készült és azzal együtt érvényes. 2. Érvényességi terület A jelen minőségirányítási eljárás a Kecskeméti Főiskola teljes dolgozói körére vonatkozik. 3. Az eljárás leírása A főiskola kiemelt partnerei:  főiskolai hallgatók,  főiskolai dolgozók (FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. eljárás),  finanszírozó és felügyeleti szervek,  munkaerőpiac. A felsőoktatási folyamatban a minőségirányítási rendszerre vonatkozó szabvány szerint vevőként értelmezhető elsősorban a főiskolai hallgató. A főiskola működésében megjelenő szolgáltatások között tanfolyami, továbbképzési, kutatás-fejlesztési és egyéb tevékenységek is megjelennek. Ezekhez a folyamatokhoz eseti vagy általános szerződések tartoznak, amelyekből az ott értelmezett vevő személye egyértelművé válik. 3.1. Hallgatók felé megfogalmazott ígérvények A főiskolai hallgatók felé vállalt szolgáltatási kötelezettségek  részben a felsőoktatási törvényben,  részben intézmény specifikus ígérvények formájában jelennek meg. Befolyásolják még a hallgatók felé megfogalmazott ígérvényeket egyéb szabályozó követelmények is pl. a munkaerőpiac visszajelzései. A főiskolai vezetés felelőssége, hogy a felsőoktatási törvény által meghatározott követelményeket a helyi viszonyoknak megfelelően értelmezze, megvalósítását, valamint a teljesítését és hatékonyságát ellenőrizze. A hallgatók felé tett intézmény-specifikus ígérvények megtervezése, végrehajtása, betartatása és ellenőrzése a főiskolai szabályzatok és a minőségirányítási eljárások szerint történik.






Oldalszám: 3/8


3.1.1. Leendő hallgatók 3.1.1.1. A leendő hallgatók felé tett ígérvények Az intézmény a leendő hallgatói felé különféle fórumokon kommunikálja az intézménybe kerülés feltételeit, az oktatási folyamat ismérveit, valamint a tanulmányok támogatási lehetőségeit. Az ígérvények megjelentetési formái az alábbiak:  Felsőoktatási felvételi tájékoztató,  A felvételi eljárás rendje,  Honlapok,  Nyílt nap,  Főiskolai felvételi tájékoztató,  Egyéb, médiában megjelenő anyag,  Különböző helyszíneken történő szóbeli tájékoztatás,  Educatio Szakkiállítás. Alapvető követelmény, hogy csak olyan ígérvények fogalmazhatók meg a leendő hallgatók számára, amelyek már megvalósultak, illetve kialakításuk folyamatban van, és azok a hallgatói jogviszony ideje alatt érvényessé, (fel)használhatóvá válnak. Felsőoktatási felvételi tájékoztató

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium minden évben, egységes formában megjelenteti a Felsőoktatási felvételi tájékoztatót. A tájékoztatóba kerülő adatok tartalmát és formáját a Nemzeti Erőforrás Minisztérium határozza meg. Az adatszolgáltatás és a megjelentetés határidejét a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló hatályos kormányrendelet tartalmazza. Az intézményre vonatkozó információkért az általános rektorhelyettes a felelős. A karokra vonatkozó információkat a dékánhelyettesek/oktatási dékánhelyettes állítják össze. Honlapok A főiskola központi honlapján (www.kefo.hu) megjelenő információk felügyelete az általános rektorhelyettes feladata, a kari honlapokon megjelentethető információkat a dékánok hagyják jóvá. A központi honlap működtetése az Informatikai Hálózat Csoport (IHCS) vezetőjének a feladata. Nyílt napok

Nyílt napok kari szervezés keretében valósulnak meg, melynek időpontját a dékánok határozzák meg, és a kari éves programterv keretén belül a Kari Tanács hagyja jóvá. A nyílt napok szervezéséért és lebonyolításáért felelős a dékánhelyettes/oktatási dékánhelyettes, valamint az Oktatási Iroda kari felelőse. Főiskolai felvételi tájékoztató A főiskola a beiskolázást segítő tájékoztató kiadványokat készít. elkészítése a kommunikációs munkatárs feladata, tartalmát a rektor hagyja jóvá. Az anyag segíti a különböző helyeken történő szóbeli tájékoztatást.






Oldalszám: 4/8

ÍGÉRVÉNYEK FELÜLVIZSGÁLATA A médiában megjelenő anyagok

Amennyiben a nyilatkozó és a Kecskeméti Főiskola kapcsolata a médiában világossá válik, és a nyilatkozatot nem a főiskola nevében teszi, hangsúlyozni kell, hogy megnyilvánulása a saját véleményét tükrözi. Minden, a média irányába, az Intézmény nevében tett nyilatkozat csak olyan területre vonatkozhat, melyet szenátusi határozat, vagy vezetői konszenzus támaszt alá. Vitás helyzetben a rektor véleménye nyilvánulhat meg intézményi álláspontként. 3.1.2. Aktív hallgatók 3.1.2.1. Hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók A hallgatói jogviszony definiálását a Főiskolai Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A hallgatói jogviszony szüneteltetése és megszüntetése a Főiskolai Szervezeti és működési szabályzatban, valamint a Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban előírtak szerint történik. A hallgató tanulmányi folyamataira a beiratkozásakor érvényben lévő tantervben lefektetettek az irányadók. Beiratkozáskor a hallgató a képzési folyamatra vonatkozó tudnivalókat Intézményi tájékoztató formájában kapja meg. Az érvényben lévő kurzuskínálat elérhető az Egységes Tanulmányi Rendszeren (ETR) keresztül. A szorgalmi időszakra történő beiratkozás gyakorlati megvalósításának rendjét a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat, valamint az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. eljárás szabályozza. 3.1.2.2. Hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, tanfolyami hallgatók A tanfolyami képzések tervezésének, engedélyezésének, indításának és értékelésének folyamatát az FME-06 Felnőttképzési folyamatok c. eljárás szabályozza. 3.2. Finanszírozó és felügyeleti szervek A Kecskeméti Főiskola finanszírozó és felügyeleti szerve a fenntartó minisztérium, amelynek kiemelt minősítő szerve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. 3.2.1. Igényfelmérés, igények elemzése A fenntartó minisztérium elvárásai az alábbi formátumban jelenhetnek meg:  Törvény, jogszabály, rendelet;  Intézményi Fejlesztési Terv;  Pályázati kiírás;  Fórumok, tájékoztatók;  Fenntartó honlapjai 3.2.1.1. Direkt igények kifejezése A fenntartó minisztériuma kötelező jellegű elvárásait a jogszabályokban jeleníti meg. A jogszabályi előírásokat a főtitkár figyeli és azonosítja az FME-01 Dokumentumkezelés c. eljárás szerint. Az előírások feldolgozása és a szabályozásba való bevonása az adott területet felügyelő rektorhelyettes feladata.






Oldalszám: 5/8


3.2.1.2. Pályázati elvárások A kormány az általa preferált fejlesztési törekvésekre pályázati alapot különít el. A pályázati lehetőségek figyelése, a pályázatbenyújtás koordinálása az adott területért felelős vezető feladata. A pályázat benyújtásával járó jogokról és kötelezettségekről, valamint eljárásrendről a Pályázatok rendjéről szóló szabályzat rendelkezik. 3.2.1.3. MAB elvárások A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az Akkreditációs követelményrendszerben, határozatokban, állásfoglalásokban, útmutatókban, ajánlásokban fogalmazza meg elvárásait, amelyek honlapon (www.mab.hu), fórumokon, tájékoztatókon vagy postai kiküldéssel válnak ismertté a felsőoktatási intézmények számára. Az elvárások figyelése, azonosítása és feldolgozása a rektor és helyetteseinek, valamint a minőségirányítási vezető felelőssége. 3.2.2. Az ígérvények nyomon követése Az ígérvények nyomon követése az Intézményi Fejlesztési Terv értékelésével valósul meg. 3.2.3. Intézkedések meghozatala, visszacsatolás A finanszírozó és felügyeleti szervekkel való kapcsolattartást, és az igények feldolgozásának folyamatát a visszajelzések alapján fejleszti a főiskola. A visszajelzések származhatnak:  az Intézményfejlesztési Terv értékeléséből,  a minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálásán készült jegyzőkönyvben megfogalmazott intézkedésekből,  a minőségirányítási rendszer felügyeleti/megújító auditjának tapasztalatait összefoglaló Audit jelentésből és Eltérés lapokból,  külső szervektől, intézményektől érkező konkrét megkeresésből. 3.3. Munkaerőpiac Főiskolánk célja, hogy végzettjeink olyan számban és tudással kerüljenek a munkaerőpiacra, amely értelmiségi hivatásuknak hosszú távon értelmet ad. A munkaerőt fölvevő piac akkor alkalmazza végzettjeinket, ha munkájuk révén hasznot képes realizálni. Ehhez szakmailag a legkorszerűbb, a gyakorlat és az elmélet megfelelő arányával, a munkaerőpiac szempontjait figyelembe vevő oktatási folyamatot fejlesztünk ki. A főiskola oktatási területei közé csak a megfelelő erőforrásokkal rendelkező területek vehetők fel. Ilyen erőforrás:  az adott területen oktatók gyakorlati tapasztalata,  a hasonló szakmai területeken működő intézmények tematikái,  a szakirodalmi és kutatási tevékenységek,  az eszközellátottság.






Oldalszám: 6/8


3.3.1. Igényfelmérés, igények elemzése A munkaerőpiac igényfelmérésére vonatkozóan a háromkörös mérés (FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás) azon kérdéseit használjuk, amelyeket a munkát vállalt végzett hallgatók felé fogalmazunk meg. A vevői igény szintű felmérést a Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ végzi és dolgoztatja fel, a Főiskolai Tudományos Tanács elemzi a jelentést és fogalmazza meg az elvárásokat. A munkaerő felvételre vonatkozó kereslet lemérhető a karok által szervezett állásbörze adataiból is (FME-08 Hallgatói élet – hallgatói szolgáltatások c. eljárás), de az alapinformációkat a képzésekhez kapcsolódó gyakorlati képzési helyek visszajelzései jelentik, melyeket a Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ összesít. Bizonyos munkaerő piaci igények a felettes szervek előírásaiban, az általuk kezdeményezett országos felmérések eredményeiben jelennek meg. Az igényfelmérés fontos formája az oktatók közvetlen munkaerő piaci kapcsolatai által megfogalmazódott azon értékítélete, amely a munkaerő piac számára szükséges tudáselemeket jelzi a főiskola részére. Az ígérvények elemzését és a képzésbe történő beépítését az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. eljárás tartalmazza. 3.3.2. A munkaerőpiac felé tett ígérvények Főiskolánk rendszeres tájékoztatást ad végzettjeiről, a végzettségek mögött rejlő tudásról. Ezt a rendszeresen felülvizsgált kiadványain, honlapján és egyéb intézmény-bemutatókon valósítja meg. Az így megjelenő ígérvények elkészítése, rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása az általános rektorhelyettes feladata. 3.3.3. Az ígérvények nyomon követése A kiadványokban, honlapon megjelenő ígérvények nyomon követése az általános rektorhelyettes évenkénti rendszeres felülvizsgálatával valósul meg. Az ő felelőssége, hogy azokat a munkaerőpiaci változásokat, amelyeket a Szakmai-Társadalmi Tanácsadó Testülettől, vagy egyéb forrásból megszerzett a Szenátus számára tárgyalható módon előterjessze. 3.3.4. Intézkedések meghozatala, visszacsatolás A munkaerőpiaccal való kapcsolattartást, és az igények feldolgozásának folyamatát a visszajelzések alapján fejleszti a főiskola. A visszajelzések származhatnak:  a háromkörös mérésből az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás szerint  az Intézményi Fejlesztési Terv értékeléséből,  a minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálásán készült jegyzőkönyvben megfogalmazott intézkedésekből,  a minőségirányítási rendszer felügyeleti/megújító auditjának tapasztalatait összefoglaló Audit jelentésből és Eltérés lapokból,  külső szervektől, intézményektől érkező konkrét megkeresésből.






Oldalszám: 7/8


3.4. A belső kommunikáció Az intézmény vezetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően különböző testületek és fórumok működtetésével többirányú kommunikációt biztosít. A Szervezeti és működési szabályzat részletes előírásokat tartalmaz a testületek, fórumok működésére vonatkozóan. Az előírások meghatározzák a működési rendet, az ülések gyakoriságát, a határozathozatalok rendjét és azok eljuttatását az érintettek részére. A felsorolt testületek, fórumok munkájában az érintettek a szabályozás szerinti formában vesznek részt, azaz közvetlenül, illetve közvetett módon (közlemény, jegyzőkönyv, nyomtatott kiadvány stb. formájában) értesülnek az ott történtekről. A vezetői döntésben résztvevő testületek (Szenátus és Kari Tanács) üléséről szóló jegyzőkönyvek publikálása a főiskola dolgozói felé a belső intraneten, illetve nyomtatott formában történik az FME-01 Dokumentumkezelés c. eljárás szerint. A jegyzőkönyvek készítése és az érintettekhez való eljuttatása a főtitkár, kari szinten a dékáni hivatalvezetők felelőssége. Az információk folyamatos, kétirányú áramlásának biztosítása érdekében a főtitkár felügyeleti jogot gyakorol a hivatalvezetők felett. A publikált dokumentumok intraneten történő kezelésének rendjét VU-01 Főiskolai információk intranetes megjelenítése c. végrehajtási utasítás határozza meg. A széleskörű tájékoztatás érdekében az intézmény nyomtatott és elektronikus kiadványok révén is eljuttatja az érintettekhez az információkat. A nyomtatásban megjelenő információhordozók a következők:  Intézményi tájékoztató,  Főiskolai tájékoztató,  Hírlevél (A GAMF Kar Dékáni Hivatalának kiadványa) Az elektronikus információhordozók:  honlapok,  belső hálózat. A belső kapcsolattartásnak fontos részei (a személyes megbeszéléseket is beleértve) a szervezeti egységek belső értekezletei, amelyek révén az érintettek közvetlenül kapnak információkat a partnerektől, és viszont. Az értekezletek gyakoriságát, figyelembe véve a működés sajátosságait, a vezetők határozzák meg, de szemeszterenként legalább kettőt kell tartani. A különböző „telephelyek” között a közvetlen kapcsolat részben elektronikus úton, illetve hagyományos módon (levél, fax, belső levélforgalom) valósul meg. 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások  Felsőoktatási törvény  A Minőségirányítási kézikönyv 6. fejezete  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és vonatkozó mellékletei  FME-01 Dokumentumkezelés c. minőségirányítási eljárás  FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. minőségirányítási eljárás






Oldalszám: 8/8


 FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. minőségirányítási eljárás  FME-06 Felnőttképzési folyamatok c. minőségirányítási eljárás  FME-08 Hallgatói élet - hallgatói szolgáltatások c. minőségirányítási eljárás  FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. minőségirányítási eljárás  VU-01 Főiskolai információk intranetes megjelenítése c. végrehajtási utasítás. Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza





FME - 04

HALLGATÓI JOGVISZONNYAL JÁRÓ KÉPZÉSI FOLYAMATOK (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ

HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2011. 10. 28. HATÁLYOS: VISSZAVONÁSIG


Alter Róbert oktatási igazgató Dr. Kuti István általános rektorhelyettes


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-04 HALLGATÓI JOGVISZONNYAL JÁRÓ KÉPZÉSI Oldalszám: 1/12

FOLYAMATOK

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 2 3.1. A partnerek igényeinek figyelembe vétele a tervezési folyamatokban ..................... 2 3.2. A képzési feladatok........................................................................................................ 3 3.3. A képzési folyamatok tervezése .................................................................................... 4 3.3.1. Az oktatásfejlesztési stratégia kialakítása ................................................................ 4 3.3.2. Az oktatásfejlesztési terv kidolgozása...................................................................... 4 3.3.3. A tervezés megvalósulásának értékelése.................................................................. 5 3.4. A képzési struktúra tervezése....................................................................................... 5 3.4.1. Az alap- és mesterképzési szakok indítása ............................................................... 5 3.4.2. A felsőfokú szakképzési, a szakirányú továbbképzési szakok létesítése és indítása 6 3.4.3. Szakirány/Műveltségterület indítása ........................................................................ 6 3.4.4. Tantervtervezés ........................................................................................................ 6 3.4.5. Tantárgytervezés ...................................................................................................... 6 3.5. Működés ......................................................................................................................... 7 3.5.1. A félév időbeosztása................................................................................................. 7 3.5.2. A félévtervezés, órarendkészítés és jóváhagyás ....................................................... 7 3.5.3. Tantárgyfelvétel ....................................................................................................... 9 A folyamat a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint működik. ................................... 9 3.5.4. Félévközi folyamatok: .............................................................................................. 9 3.5.5. A félévvégi vizsga .................................................................................................. 10 3.5.6. A hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok értékelése .............................. 10 3.5.7. A tanulmányok lezárása ......................................................................................... 10 3.5.8. Oktatási Iroda ......................................................................................................... 10 3.6. A képzési struktúra elemeinek fejlesztése ................................................................. 10 3.6.1. Szak fejlesztése ...................................................................................................... 10 3.6.2. Tantervfejlesztés..................................................................................................... 11 3.6.3. Tantárgyfejlesztés................................................................................................... 11 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások.................................................................................. 11 5. Mellékletek ........................................................................................................................... 12



Folyamatgazda: oktatási igazgató



FOLYAMATOK

1. Az eljárás célja Az eljárás a Kecskeméti Főiskola hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatainak tervezését, működtetését és fejlesztését szabályozza. Ezen keresztül növeli az irányítás és a működtetés hatékonyságát. A képzési folyamat rendszeres ellenőrzésére és folyamatos fejlesztésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. A szabályozás kitér:  a képzési folyamatokkal kapcsolatos célok és azok eléréséhez vezető stratégiák, tervek meghatározásának eljárásrendjére, valamint  a képzési struktúra tervezési, működtetési és fejlesztési folyamataira. 2. Érvényességi terület A jelen minőségirányítási eljárás a Kecskeméti Főiskolán a hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatokban résztvevőkre vonatkozik. 3. Az eljárás leírása 3.1. A partnerek igényeinek figyelembe vétele a tervezési folyamatokban A képzési folyamatok tervezésének minden egyes szintjéhez figyelembe kell venni:  a többkörös mérésből visszacsatolt információkat (FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás alapján), melyek a tervezési és fejlesztési irányvonalak meghatározásához szükségesek,  a hallgatói elégedettség mérés eredményeinek elemzéséből a tantárgyak egymásra épültségét és a feltételrendszerét,  a záróvizsga bizottság elnöki jelentéséből a szak, szakirány korszerűségére vonatkozó visszacsatolást. Új szak vagy szakirány indításához a munkaerőpiac szükségleteinek felmérése történik meg.






FOLYAMATOK

3.2. A képzési feladatok A főiskola hallgatói jogviszonnyal járó képzési feladatait1 az alábbi képzési területeken belüli képzési ágak keretében látja el: Képzési terület

Képzési ág élelmiszer- és kertészmérnöki környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki

Agrár

gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki gépész-, közlekedési-, mechatronikai mérnöki

Műszaki

műszaki menedzser, műszaki szakoktató Informatika

informatikai

Pedagógusképzés

óvodapedagógus, tanító

A hallgatói jogviszonnyal járó képzés szintjei és formái: Képzési szintek

Képzési formák Nappali

Levelező

Mesterképzés (MSc)

x

x

Alapképzés (BA, BSc)

x

x

Felsőfokú szakképzés (FSZ)

x

x

Szakirányú továbbképzés

x

x

További oklevél megszerzésére irányuló képzés

x

A képzés nappali, és levelező munkarendben történhet.

1

Az Ftv. szerint külön jogszabályban leírt, megfogalmazott Képzési és kimeneti követelmények alapján történik ezen feladatok meghatározása főiskolai és egyetemi szinten.






FOLYAMATOK

A főiskolán folyó oktatási munka tartalmát és kereteit a Képzési és kimeneti követelmények/Szakmai- és vizsgakövetelmények a Szenátus által jóváhagyott Képzési Program, Tanterv és a Kari Tanácsok által leosztott hatáskörben elfogadott Tantárgyi sok2/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás tartalmazzák. Az oktatók és a hallgatók főiskolai életét elsősorban a Hallgatói követelményrendszer határozza meg. Az oktatás kreditrendszerben folyik. A kredit rendszerű képzési formára vonatkozó szabályokat a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat (Hallgatói követelményrendszer III. fejezet) részét képező intézményi kredit előírások tartalmazzák. Az egyes tantervek, tantárgyi programleírások/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás rendelkeznek arról, hogy a hallgatói jogviszony folyamatos fenntartásához a képzés egyes szakaszaiban hány kreditet kell elérni, illetve milyen más tanulmányi feltételeket kell teljesíteni. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán a határon túli képzés és a szakmai gyakorlat folyamatát a KME-04 KFK Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. kari minőségirányítási eljárás, a Tangazdaság működését a KME-04 KFK A Tangazdaság működése c. kari minőségirányítási eljárás szabályozza. 3.3. A képzési folyamatok tervezése A Főiskola négy évre vonatkozó, oktatással kapcsolatos fejlesztési-tervezési céljait a Főiskolai oktatásfejlesztési stratégia rögzíti. Az Oktatásfejlesztési stratégia éves, szervezeti egységek szintjére történő lebontását a Főiskolai oktatásfejlesztési terv dokumentálja. 3.3.1. Az oktatásfejlesztési stratégia kialakítása A stratégiák, azon belül az Oktatásfejlesztési stratégia előkészítése a stratégiai rektorhelyettes feladata. A felső vezetés a stratégiai elképzeléseit a középvezetők bevonásával a főiskola stratégai tervében rögzíti. Az általános rektorhelyettes az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettesek bevonásával elkészíti a Főiskolai Oktatásfejlesztési Stratégia tervezetét. Az Oktatásfejlesztési stratégiát a Szenátus hagyja jóvá. A stratégia elkészítésének idejét a rektor határozza meg, a Főiskola többi stratégiai tervéhez igazodva. Az Oktatásfejlesztési stratégia az Intézményfejlesztési terv részét képzi. 3.3.2. Az oktatásfejlesztési terv kidolgozása Az Oktatásfejlesztési stratégia célkitűzéseinek figyelembe vételével, annak lebontásaként kell meghatározni az intézményi szintű éves Oktatásfejlesztési tervet. Ehhez a karok

2

A Tantárgyi programleírás/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás tartalmazza az adott tantárgyra és a hozzá tartozó tantárgyelemekre vonatkozó, a tantervben rögzített célokat, követelményeket, tartalmi és formai elemeket, az szabályzat mellékletében szereplő, táblázatos formában. Amennyiben a tantervi szerkezet az egyes tantárgyakhoz több tantárgyelemet rendel, ezek leírását is a Tantárgyi programleírás formai előírásainak megfelelően kell elkészíteni. A Tantárgyi programleírásokhoz tartozik az egyes tantárgyelemek leírása.






FOLYAMATOK

szintjén össze kell állítani az adott évre kitűzött oktatásfejlesztéssel kapcsolatos operatív tevékenységet. Az elkészítésnél figyelembe kell venni az előző évi intézményi és szervezeti egység szintű tervek értékelésének tapasztalatait is. A karokon készülő Oktatásfejlesztési tervek előkészítése az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes feladata, jóváhagyása a Kari Tanács hatásköre, a határideje minden évben január 31. Az Oktatásfejlesztési tervek összesítése intézményi szinten az általános rektorhelyettes feladata. Az Oktatásfejlesztési tervet a Szenátus hagyja jóvá február 28-ig. 3.3.3. A tervezés megvalósulásának értékelése Az Oktatásfejlesztési terv értékeléséről az általános rektorhelyettes a Szenátus ülésen számol be, amelynek határideje minden évben február 28. Az éves értékelések alapján az általános rektorhelyettes felülvizsgálja az érvényes Oktatásfejlesztési stratégiát. Szükség esetén módosítási javaslatot készít. A módosított Oktatásfejlesztési stratégiát a Szenátus hagyja jóvá. 3.4. A képzési struktúra tervezése Az adott oktatási évben benyújtandó szaklétesítési és szakindítási fejlesztésekről a Szenátus dönt. A szakindítási eljárás elindításáért a tervezett szak létesítéséért/indításáért felelős Kar dékánja a felelős, a dokumentáció előkészítése a dékán által megbízott szakfelelős feladata. A Főiskola képzési programjába illeszkedő új felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés és szakirányú továbbképzés jóváhagyása – a jogszabályokban előírt eljárásnak megfelelően – a Szenátus hatásköre. 3.4.1. Az alap- és mesterképzési szakok indítása A szaklétesítést és a szakindítást a munkaerő-piaci igények alapján a kar kezdeményezi. A kérelmet a tervezett szak indításáért felelős szervezeti egység által kijelölt és a dékán által megbízott szakfelelős készíti el a MAB előírásainak megfelelően. 3.4.1.1. Jóváhagyási folyamat A szaklétesítés, és a szakindítás tantervének és tantárgyi programjainak szakmai véleményezése a kari Tudományos Tanács/Bizottság, a képzés személyi és tárgyi feltételeinek véleményezése a dékán feladata. Ezt követően a Kari Tanács jóváhagyja a szaklétesítési, szakindítási kérelem előterjesztését a Szenátus elé. A Szaklétesítési és a Szakindítási kérelmet a Főiskolai Tudományos Tanács véleményezi. Ennek javaslata alapján a Szenátus hagyja jóvá a tervezetnek a MAB-hoz történő benyújtását a szakértői vélemény megszerzése érdekében. Pozitív vélemény birtokában a dokumentáció felterjesztésével megkezdődhet az adott szak nyilvántartásba vétele az Oktatási Hivatalban.






FOLYAMATOK

3.4.2. A felsőfokú szakképzési, a szakirányú továbbképzési szakok létesítése és indítása Új szak létesítésének és indításának kezdeményezése az adott képzési területen az alapképzésért felelős oktatási szervezeti egység hatásköre. Az új szak indítási kérelmének véleményezése a kari Tudományos Tanács/Bizottság feladata. A véleményezést követően a Kari Tanács kezdeményezi a kérelem felterjesztését a Szenátus elé. A szak létesítésére vonatkozó kérelem a Kari Tanácshoz kerül felülvizsgálatra, akinek javaslata alapján a Szenátus jóváhagyja a kérelem regisztrálására vonatkozó eljárás megindítását az Oktatási Hivatal felé. 3.4.3. Szakirány/Műveltségterület indítása 3.4.3.1. Előkészítő folyamat A Szakirány indítási kérelem kidolgozását a dékán jogosult elrendelni. A kérelmet a dékán által megbízott szakirány felelős készíti elő a Kari Tanács által rögzített ütemterv szerint. 3.4.3.2. Jóváhagyási folyamat A szakirány indítás tantervének és tantárgyi programjainak szakmai véleményezése a kari Tudományos Tanács/Bizottság, a képzés személyi és tárgyi feltételeinek véleményezése a dékán feladata. A szakirány indításának engedélyezése a Szenátus hatásköre. 3.4.4. Tantervtervezés A tanterv tervezésének irányítása és koordinációja az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes feladata. A tanterv kialakításánál figyelembe kell venni az adott szak képesítési követelményrendszerében előírtakat. Az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes a szak/szakirány felelős bevonásával meghatározza:  az alap és szakmai tárgyak százalékos megoszlását,  az óraszámkereteket,  a kredit allokációt és  a követelményeket (pl. szigorlatok, félévenkénti vizsgák maximális számát stb.) A tanterv formai követelményeit az általános rektorhelyettes határozza meg az Egységes Tanulmányi Rendszer lehetőségeit figyelembe véve. Az elkészített tantervet a kari Tudományos Tanács/Bizottság és a Kari Tanács véleményezi, a Szenátus hagyja jóvá. 3.4.5. Tantárgytervezés A szabadon választható tantárgy (tantárgyleírással, kurzus követelménnyel) indítását a dékán engedélyezi.






FOLYAMATOK

3.5. Működés 3.5.1. A félév időbeosztása A rektor a dékánokkal határozza meg – a Tanulmányi- és vizsgaszabályzatban és a Tantervekben leírtakat figyelembe véve – a naptári napok alakulása alapján az adott tanév rendjét (szorgalmi időszak kezdete és vége, vizsgaidőszak időtartama, szünetek), illetve annak kereteit, amit Rektori utasításban rögzít. Az év rendjének kihirdetése mind a hallgatók, mind a főiskola dolgozói számára a kommunikációs csatornákon keresztül (faliújság, honlap, intranet, Intézményi tájékoztató) történik. Az így meghatározott időpontok és keretek figyelembevételével a dékánok készítik el az adott tanév féléveinek a beosztását (félévi eseményterv, vizsgarend, szakmai gyakorlatok ütemezése stb.) a Féléves ütemtervben, melyet dékáni utasításként a hallgatók és dolgozók számára meg kell jeleníteni a kari honlapokon, az intraneten. 3.5.2. A félévtervezés, órarendkészítés és jóváhagyás Az egyes oktatási szervezeti egységeknek (intézetek, szakcsoportok) a következő félév tanrendjének elkészítéséhez, a félévi feladatok (pl. évközi számonkérés) ütemezéséhez és a leterhelések meghatározásához az alábbi adatokra van szükségük:  az adott szakra vonatkozó Felvehető kurzusok listája kötelező3, kötelezően választható4 és szabadon választható tantárgyak5 csoportosításában, valamint a hozzá tartozó maximális és minimális hallgatói létszámmal  elvárt oktatói terhelések (Oktatói és kutatói követelményrendszer)  más oktatási szervezeti egységek oktatási igénye  félévi eseménynaptár (Féléves ütemterv)  szak/szakirány felelős kiegészítő, helyesbítő észrevételei  Tantervek  Tantárgyi programleírások/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás  Tantárgyelem leírások  Előtanulmányi rend áthallgatási lehetőségek (kredit beszámítás)

Ezek alapján egy oktatási szervezeti egység értekezlet alkalmával az oktatási szervezeti egység vezetője elkészíti az aktuális félévre a Tantárgyfelosztást az előző félév szorgalmi időszakának végéig. Ebben az oktatási szervezeti egység munkatársaival egyeztetve kijelöli az egyes tantárgyak, tantárgyelemek alapján meghirdetendő kurzusok oktatóit, figyelembe véve az adott oktató kompetenciáját, előírt óraterhelését, a szakmai gyakorlatokat és egyéb fe-

3

Az a tantárgy, melynek teljesítése a szakon mindenki számára elő van írva.

4

Teljesítésére a szakon a hallgatók egy az intézmény által meghatározott körből választhatnak tantárgyat (különösen szakon belüli szakirányok, illetve a differenciált szakmai ismeretek tantárgyai, a szakdolgozat, illetve a diplomamunka). 5

Esetében az intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében.






FOLYAMATOK

ladatait (kutatás, szakdolgozat konzultáció, TDK konzultáció), valamint az egyes tantárgyak keretóraszámait. Az értekezletről minden esetben emlékeztető készül, mely tartalmaz minden megállapodást, döntést, határozatot, amit az értekezleten a testület hozott. A Tantárgyfelosztás adattartalma alapján az oktatási szervezeti egység vezetők az egység munkatársainak bevonásával meghatározzák, hogy szükséges-e külső óraadó az adott félévi képzés lebonyolításához. A külső óraadók kiválasztása, megbízása az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. eljárás szerint történik. A Tantárgyfelosztás véglegesítése az oktatási szervezeti egység vezetők felelőssége, jóváhagyása pedig az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes hatásköre. Az adott félév képzéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása az oktatási szervezeti egység vezetők feladata. Amennyiben valamelyik oktatónak – az oktatási szervezeti egység tulajdonában nem lévő – tárgyi erőforrásra lenne szüksége, ennek tényét és indoklását az oktatási szervezeti egység vezető felé kell jeleznie, aki az adott kérést elbírálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A humán és a tárgyi erőforrásokat úgy kell meghatározni az adott félévre, hogy minden esetben figyelembe kell venni a főiskola hallgatói felé tett ígérvényeket, az FME-03 Az intézmény által megfogalmazott ígérvények felülvizsgálata c. eljárásban szabályozottak szerint. A szak/szakirány tanterve alapján elkészített tantárgyfelosztás és végleges órarend az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes jóváhagyásával válik érvényessé. A módosító javaslatok figyelembevételével, a tanulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egység vezetője elkészíti a végleges órarendet, melyet az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes hagy jóvá. Az órarend az Egységes tanulmányi rendszerben (továbbiakban: ETR) rögzítésre kerül, az oktatási szervezeti egységre, oktatóra vonatkozó órarendi elemek az érintett telephelyeken hozzáférhetők. A hallgatói csoportbeosztás kereteinek (minimális, illetve maximális létszám, teremszükséglet, speciális eszközigény stb.) meghatározása a dékán feladata, a csoportbeosztás pedig az ETR-en keresztül a hallgatók jelentkezésével jön létre. A kapott információk (pl. Féléves ütemterv, Tanterv, Tantárgyi programleírás, Tantárgyelem leírások) alapján a tantárgyfelelősök az egyes kurzusokat vezető oktatási szervezeti egység munkatársakkal elkészítik, megtervezik az adott félévre vonatkozó kurzuskövetőt/Tantárgyi követelményrendszer és programleírást. A megtartandó témaköröket a Kurzuskövető „terv” rovatában/Tantárgyi követelményrendszer és programleírásban a tantárgyfelelősök, illetve az oktatási szervezeti egység vezetők jóváhagyásával beírják. Az adott félévre vonatkozó Kurzus követelményrendszereket/Tantárgyi követelményrendszer és programleírásokat a hallgatók számára elérhető helyen (adminisztrátor, faliújság stb) kell tartani. A tantárgyi programleírások, a tantárgyelem leírások, a kurzus követelményrendszer és a kurzuskövető formátumát a karok az eljárásban ajánlottól eltérően is meghatározhatják – a kurzuskövető esetén az értékelőlap megtartásával.






FOLYAMATOK

A szakmai gyakorlatok nyomon követése az érvényes belső kari szabályozásokban és a tantervekben meghatározottak szerint történik. A Kurzus követelményrendszer/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás aláírt példányaiból –kurzusvezető és a hallgatói csoport képviselőjének aláírásával – egy példányt az oktatási szervezeti egységeken az iktatott dokumentumok között 8 évig (a MAB akkreditációs ciklusnak megfelelően) meg kell őrizni. 3.5.3. Tantárgyfelvétel A folyamat a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint működik. 3.5.4. Félévközi folyamatok:  A képzési folyamat (óratartás), nyomon követése és ellenőrzése  A félévközi számonkérés  A vizsgarend tervezése  A félév (szorgalmi időszak) lezárása. A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat tartalmazza a félévközi folyamatokkal kapcsolatos feladatokat. 3.5.4.1. A képzési folyamat (óratartás), nyomon követése és ellenőrzése A félévben az órák megtartásának tervezését és ütemezését a Kurzuskövető kitöltött „terv” rovata, illetve a Tantárgyi követelményrendszer és programleírás rögzíti. A megtartott tanórák (előadás, labor és tantermi gyakorlat) tartalmi feljegyzését, valamint az órát tartó oktató aláírását a tény rovatában kell rögzíteni. Amennyiben változtatás, valamint feljegyzést igénylő esemény nélkül (pl.: lassúbb haladás a tananyagban, szükséges segédeszközök meghibásodása, helyettesítés stb.), azaz a „terv” rovatnak megfelelően zajlik az oktatás, a „tény” rovatban elegendő az oktató aláírásával igazolni az órák megtartását. Amennyiben egy tantárgy oktatásában több oktató vesz részt az adott félévben, szintén a Kurzuskövető megjegyzés rovatában, illetve a Tantárgyi követelményrendszer és programleírásban kell jelezni, hogy az egyes témaköröket mely oktató adja elő. Amennyiben a képzéssel kapcsolatos probléma, illetve észrevétel (pl. oktatói vagy hallgatói) merül fel, azt a Kurzuskövető „megjegyzés” rovatába, illetve a Tantárgyi követelményrendszer és programleírásban kell feltüntetni. Az oktatási folyamat ellenőrzése (oktatók beszámoltatása, tanítási órák látogatása stb.) a Kinevezési okmány és annak mellékleteként készülő Munkaköri leírásban rögzített hatáskörök, valamint a Kollektív szerződésben és a Foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak alapján történik. A tantárgyat oktató személyt az oktatás tartalmi szempontjából a tantárgy felelőse és az érintett oktatási szervezeti egység vezetője, az oktatás formai elemeinek biztosítása szempontjából pedig az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes, a dékán saját hatáskörén belül koordinálja és támogatja, ellenőrzi. Eltérés esetén a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell eljárni.






FOLYAMATOK

3.5.5. A félévvégi vizsga A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint működik. 3.5.6. A hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok értékelése A képzési folyamatok értékelésének célja az oktatás életszerűbbé tétele tartalmilag és formailag, a hallgatók szakmai látókörének bővítése, az elhelyezkedési lehetőségek javítása, az oktatók szakmai felkészültségének fokozása és az intézet (oktatási szervezeti egység) elismertségének növelése. A képzési folyamatok értékelése két szinten történik. Minden félév végén az adott oktatási szervezeti egységek egy nyilvános oktatási szervezeti egységértekezlet alkalmával értékelik a félév során tapasztaltakat  a Kurzuskövető/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás terv és tényadatai,  a teljesítés felülvizsgálata,  a tudásátadás hatékonysága (hallgatói eredmények statisztikái)  az oktatók és a hallgatók észrevételei alapján. Az értekezletről minden esetben emlékeztető készül. 3.5.7. A tanulmányok lezárása A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat szerint működik. 3.5.8. Oktatási Iroda Az iroda feladatkörébe elvégzendő feladatok folyamatjellegűek és három csoportba sorolhatóak:  hallgatói kapcsolattartás, hallgatói ügykezelés,  általános adminisztráció,  az informatikai rendszer működtetése, fejlesztése. Az iroda mindhárom karon segíti az oktatásszervezési feladatok végzést. Folyamatos fejlesztési igényt jelent a felsőoktatási törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok változásaiból adódó helyi szabályzatok módosításában való közreműködés és az új belső szabályzatok alkalmazási feltételeinek biztosítása. Az iroda munkájának jelentős részét teszi ki a Főiskolai- és a Kari Tanulmányi Bizottságok, Diákjóléti Bizottságok, a Kari Kreditátviteli Bizottságok és a Főiskolai Hallgatói Fellebbviteli Bizottság üléseinek előkészítése, az ott hozott személyi döntések kezelése és végrehajtása. 3.6. A képzési struktúra elemeinek fejlesztése 3.6.1. Szak fejlesztése A szakfelelős feladata évenként felülvizsgálni a szak működését és hatékonyságát, melynek során figyelembe kell venni a tudásátadás hatékonyságát, a hallgatói vélemények ki-






FOLYAMATOK

értékeléséből származó információkat, a szakmai fórumokról és a munkáltatóktól kapott viszszajelzéseket, a záróvizsga bizottsági elnökök jelentését, valamint az oktatók szakmai/tudományos visszajelzéseit. A szakfelelős minden oktatási év végén beszámolási kötelezettséggel tartozik az irányítása alá tartozó szak működéséről és fejlesztéséről a Kari Tanácsnak. 3.6.2. Tantervfejlesztés A teljes képzési ciklus végén felül kell vizsgálni a képzési irányelvek, a követelményrendszer, a Tanterv, a Tantárgyi programleírás/Tantárgyi követelményrendszer és programleírás, valamint a Tantárgyelem leírások érvényesülését. Szükség esetén helyesbítő, illetve megelőző tevékenységeket határoznak meg a szak/szakirány felelős irányításával az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás logikája szerint. Tantervfejlesztés kezdeményezése, irányítása és koordinációja az oktatási dékánhelyettes/dékánhelyettes feladata. A Tantervben bekövetkezett változtatást a Szenátus hagyja jóvá. A bekövetkezett változások bevezetése felmenő rendszerben történik. 3.6.3. Tantárgyfejlesztés A tantárgyfelelős feladata, hogy évente felülvizsgálja a tárgyat, melynek során figyelembe kell venni a tudásátadás hatékonyságát, illetve a hallgatói vélemények kiértékeléséből származó információkat. Az értékelés alapján a tárggyal kapcsolatos fejlesztési akciók indíthatók, melynek területei:  a tudásátadás módszertana,  tananyag korszerűsége,  az előadások és gyakorlatok egymásra épültsége. A Tantárgyi programban bekövetkezett változtatást a Kari Tanács hagyja jóvá. 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások  A Minőségirányítási kézikönyv 7. és 8. fejezetei  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és vonatkozó mellékletei  rektori utasítás az adott tanév rendjéről  dékáni utasítás az adott tanév féléveinek időbeosztásáról  FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. minőségirányítási eljárás  FME-03 Az intézmény által megfogalmazott ígérvények felülvizsgálata c. minőségirányítási eljárás  FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. minőségirányítási eljárás  Felsőoktatási törvény  a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló szabályozás  az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló szabályozás






FOLYAMATOK

 a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló szabályozás  az Oktatási Hivatalról szóló szabályozás  Tantervek, képzési programok Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza

5. Mellékletek  Tantárgyi programleírások (KFK, TFK)  Tantárgyelem leírások (KFK, TFK)  Kurzus követelményrendszer (KFK, TFK)  Kurzuskövető  Tantárgyi követelményrendszer és programleírás (GAMFK)  Tantárgyértékelő (GAMFK) Az eljáráshoz kapcsolódó mellékletek a belső hálózatról (http://dokumentumok) letölthetők.





FME - 05

TUDOMÁNYOS MUNKA TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ


KÉSZÍTETTE: ELLENŐRIZTE::

Prof. Dr. Ferencz Árpád tudományos rektorhelyettes Dr. Kuti István minőségirányítási vezető


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-05 TUDOMÁNYOS MUNKA TERVEZÉSE ÉS

Oldalszám: 1/5

FEJLESZTÉSE

Tartalomjegyzék 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 2 3.1. Tudományos tevékenység ............................................................................................. 2 3.1.1. A tudományos tevékenységek stratégiájának kialakítása ......................................... 2 3.1.2. Az előző évi kutatási-fejlesztési tevékenység beszámolójának kialakítása ............. 3 3.1.3. Az éves tudományos kutatás-fejlesztési terv kidolgozása........................................ 4 3.1.4. A terv megvalósulásának értékelése ........................................................................ 4 3.1.5. Tudományos tevékenységek finanszírozási rendje .................................................. 5 3.1.6. Tudományos tevékenység ........................................................................................ 5 3.2. A tudományos kutatást támogató tevékenységek ....................................................... 5 A főiskola tudományos munkáját a következő tevékenységek támogatják: ................... 5 4. Kapcsolódó dokumentumok .................................................................................................. 5



Folyamatgazda: tudományos rektorhelyettes



Oldalszám: 2/5

FEJLESZTÉSE

1. Az eljárás célja Az eljárás szabályozza a főiskola tudományos munkájának tervezését, működését és fejlesztését. 2. Érvényességi terület Az eljárás a Kecskeméti Főiskolán a képzésen kívüli tevékenységeket végzőkre vonatkozik. 3. Az eljárás leírása 3.1. Tudományos tevékenység Tudományos kutatás-fejlesztés az intézmény által meghatározott, vagy jóváhagyott tudományos kutatás-fejlesztési célokkal rendelkező, szervezett és erőforrásokkal ellátott folyamat. Főiskolai jellemzői:  meghatározott mértékig nyilvános minimum a jóváhagyáshoz és a beszámoláshoz előírt feltételek teljesülésének vonatkozásában,  a főiskola erőforrásait a jóváhagyásnak megfelelő mértékben használhatja,  a főiskola által támogatott folyamat. A főiskolán nem tekinthető tudományos kutatás-fejlesztési tevékenységnek az, amely a fenti jellemzők bármelyikét nélkülözi. A tudományos kutatás-fejlesztés és egyéb tudományos tevékenységek besorolásáról a főiskolai Tudományos Tanács dönt. 3.1.1. A tudományos tevékenységek stratégiájának kialakítása A főiskola 4 évre vonatkozó, tudományos tevékenységekkel kapcsolatos céljait a Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégiája rögzíti, amelynek éves, szervezeti egységek szintjére történő lebontását a Főiskolai tudományos kutatás-fejlesztési terv dokumentálja. A Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia az Intézményfejlesztési terv részét képezi. Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia kialakításánál figyelembe kell venni a kari szintű elképzeléseket a következő tartalmi elemeknél:  a karok közti integrált tudományos témák kijelölése,  motivációs elvek megvalósítása,  a szükséges erőforrások rendelkezésre állása,  illeszkedés a nemzetközi, országos és regionális trendekhez. Felelős

Feladat

Szenátus

Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia elfogadása.

Rektor

Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia elkészítési idejének meghatározása.

Főiskolai Minőségirányítási Tanács

Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia véleményezése.






Oldalszám: 3/5

FEJLESZTÉSE

Főiskolai Tudományos Tanács

 Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia előkészítése, véleményezése,  Értékelési szempontrendszer kidolgozása és négyévenkénti felülvizsgálata,  Felmérésekből elemzések készítése.

Tudományos dékánhelyettes/a területért felelős kari megbízott

Kari tudományos kutatás-fejlesztési helyzet értékelése.

Tudományos rektorhelyettes

 Főiskolai tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység és helyzet értékelése,  Tudományos, művészeti és kutatási – fejlesztési stratégia tervezetének elkészítése.

3.1.2. Az előző évi kutatási-fejlesztési tevékenység beszámolójának kialakítása A tudományos rektorhelyettes a főiskolai Tudományos Tanáccsal együtt évente meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján elkészítik a karok a Beszámolót az előző évi tudományos kutatási-fejlesztési tevékenységükről. Ezekről a szempontokról (formanyomtatvány formájában) a tudományos rektorhelyettes a tudományos dékánhelyettest/a területért felelős kari megbízottakat értesíti, akik a kari szervezeti egységvezetőktől ez alapján kérik be az adatokat. A szervezeti egység szinten elkészített Beszámolókat az előző évi tudományos kutatási-fejlesztési tevékenységről a tudományos dékánhelyettes/a területért felelős kari megbízottak kari szinten összesítik. Ez a munka az éves főiskolai Tudományos kutatásfejlesztési terv értékeléséhez és a Fenntartói megállapodáshoz szolgáltat alapinformációkat. Feladat

Felelős

Jóváhagyó

Dokumentum

Határidő

Előző évi Tudományos kutatási-fejlesztési tevékenységről készülő beszámoló szempontjainak meghatározása

tudományos rektorhelyettes

Főiskolai Tudományos Tanács

Tudományos kutatási-fejlesztési tevékenység beszámolójának tartalmi követelményei

január 5.

Előző évi Tudományos kutatási-fejlesztési tevékenységről a beszámoló elkészítése szervezeti egységenként

tudományos dékánhelyettes/ a területért felelős kari megbízott

tudományos rektorhelyettes

Beszámoló a szervezeti egység előző évi tudományos kutatásifejlesztési tevékenységéről

február 5.






Oldalszám: 4/5

FEJLESZTÉSE

3.1.3. Az éves tudományos kutatás-fejlesztési terv kidolgozása Tudományos kutatás-fejlesztési a főiskola stratégia tervének célkitűzése figyelembe vételével, annak végrehajtásaként kell meghatározni az éves Tudományos kutatás-fejlesztési terveket. Ehhez a karok szintjén kell megtervezni az adott évre kitűzött tudományos kutatásfejlesztéssel kapcsolatos operatív tevékenységeket. Az elkészítésnél figyelembe kell venni az előző évi intézményi és szervezeti egység szintű tervek értékelésének tapasztalatait és a Fenntartói megállapodás elvárásait is. Az éves Tudományos kutatás-fejlesztési terv a meghatározott akciókat prioritás szempontjából is értékeli. A karok terveiből a tudományos rektorhelyettes összeállítja az éves főiskolai Tudományos kutatás-fejlesztési tervet, amelyet a főiskolai Tudományos Tanács véleményez, a Szenátus hagy jóvá. Feladat

Éves kari Tudományos kutatás-fejlesztési terv elkészítése

Éves főiskolai Tudományos kutatás-fejlesztési terv elkészítése

Felelős tudományos dékánhelyettes/a területért felelős kari megbízott

Jóváhagyó

Kari Tanács

Dokumentum

Határidő

éves kari Tudományos kutatás-fejlesztési terv

február 28.

kari Tudományos Bizottság/kari Tudományos Tanács tudományos rektorhelyettes Szenátus

éves főiskolai Tudományos kutatás-fejlesztési terv

március 31.

Felelős

Jóváhagyó

Dokumentum

Határidő

tudományos dékánhelyettes/a területért felelős kari megbízott

Kari Tanács

Értékelő jelentés

február 28.

Szenátus

Értékelő jelentés

március 31.

főiskolai Tudományos Tanács

3.1.4. A terv megvalósulásának értékelése Feladat

Éves kari Tudományos kutatás-fejlesztési terv értékelése

Éves főiskolai Tudományos kutatás-fejlesztési terv értékelése

kari Tudományos Bizottság/kari Tudományos Tanács tudományos rektorhelyettes főiskolai Tudományos Tanács






Oldalszám: 5/5

FEJLESZTÉSE

A kari Értékelő jelentések alapján a tudományos rektorhelyettes elkészíti a főiskolai Tudományos kutatás-fejlesztési terv teljesítésére vonatkozó Értékelő jelentést, melyet a Szenátus ülésén előterjeszt. 3.1.5. Tudományos tevékenységek finanszírozási rendje A kutatás-fejlesztési tevékenységek folyamatában meghatározó a finanszírozó, amely lehet:  a főiskola,  külső szervezet (pl.: kül- és belföldi pályáztatók, vállalkozások stb.). A főiskola által támogatott kutatás-fejlesztési tevékenységek esetében a karok közötti integrált tudományos témák előnyt élveznek. A főiskola által támogatott kutatás-fejlesztés esetében a tevékenységek tervezését és nyomon követését A tudományos kutatás ügyrendje c. szabályzat előírásai alapján kell megvalósítani. Külső szervezet által támogatott kutatás-fejlesztés esetében a tevékenységek tervezése és nyomon követése A tudományos kutatás ügyrendje szerint történik. 3.1.6. Tudományos tevékenység Az oktatási, kutatási-fejlesztési munkákban résztvevő munkatársak az ilyen tárgyú tevékenységeiket éves, illetve négy éves távlatban tervezik. Évente konkrét tevékenységeket kell tervezni, és az elvégzett feladatokat értékelni kell az FME-09, Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás (Szakmai fejlesztési lapok) szerint. 3.2. A tudományos kutatást támogató tevékenységek A főiskola tudományos munkáját a következő tevékenységek támogatják:  Tudományos transzfer (a Főiskola Tudományos Transzfer Irodájának ügyrendjében szabályozott)  A laboratóriumok kutatótevékenysége (melyet a Laboratóriumi szabályzat rögzít)  Könyvtári szolgáltatás  Tankönyv-és jegyzetkiadás, taneszköz fejlesztés, jegyzetellátás  Kollégiumi szolgáltatás  Pályázati tevékenység 4. Kapcsolódó dokumentumok  Minőségirányítási Kézikönyv 7. fejezete  FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés című eljárás  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata  Felsőoktatási törvény  az államháztartás működési rendjéről szóló szabályozás Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza





FME - 06

FELNŐTTKÉPZÉSI FOLYAMATOK (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ



Fodorné Kovács Györgyi mb. felnőttképzési igazgató Dr. Kuti István minőségirányítási vezető


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-06 FELNŐTTKÉPZÉSI FOLYAMATOK

Oldalszám: 1/10

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az eljárás célja ......................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ................................................................................................................. 2 3. Az eljárás leírása ...................................................................................................................... 2 3.1. A Kecskeméti Főiskola Felnőttképzési Koordináló Központjának (FKK) szervezeti felépítése: ................................................................................................................................. 2 3.2. A felnőttképzéssel kapcsolatos tevékenységek meghatározása ................................... 3 3.2.1. A felnőttképzési tevékenység meghatározása ............................................................ 3 3.2.2. A tevékenységek csoportosítása ................................................................................. 3 3.2.3. A főiskolán folyó felnőttképzési tevékenység formái ................................................ 3 3.2.4. A felnőttképzés sajátosságai ....................................................................................... 4 3.3. A felnőttképzési tevékenység kialakításának folyamata .............................................. 4 3.3.1. A felnőttképzés stratégiájának kialakítása .................................................................. 4 3.3.2. Az éves felnőttképzési terv kidolgozása ..................................................................... 4 3.3.3. A tervezés megvalósulásának értékelése .................................................................... 5 3.3.4. A képzési programok folyamata ................................................................................. 5 3.4. A felnőttképzési tevékenység finanszírozása:................................................................ 8 3.5. A felnőttképzési hallgatói elégedettség-mérés ............................................................... 9 3.6. A motiválási rend ............................................................................................................. 9 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások ...................................................................................... 9 5. Mellékletek ............................................................................................................................. 10



Folyamatgazda: felnőttképzési igazgató



Oldalszám: 2/10

1. Az eljárás célja Az eljárás szabályozza a Kecskeméti Főiskola által nyújtott felnőttképzési tevékenységet. E tevékenység körébe tartozó kiemelkedő célok a következők:  tudásátadás, kompetencia-, képességfejlesztés nem hallgatói jogviszony keretében,  a lakosság szakmai, idegen-nyelvi és általános műveltségének gyarapítása,  a meglévő erőforrások racionális kihasználása,  az intézmény elismertségének javítása. 2. Érvényességi terület A jelen minőségirányítási eljárás a Kecskeméti Főiskola felnőttképzési tevékenységében résztvevőkre vonatkozik. 3. Az eljárás leírása 3.1. A Kecskeméti Főiskola Felnőttképzési Koordináló Központjának (FKK) szervezeti felépítése:

rektor

általános rektorhelyettes

Főiskolai Felnőttképzési Tanács

felnőttképzési igazgató

GAMFK-kari megbízott

KFK-kari megbízott

TFK-kari megbízott

Az FKK alá tartozó testületek/egységek szakmai felügyeletét az FKK vezetője látja el. A Felnőttképzési Tanács tagjainak megbízatása a mindenkori rektor megbízatásának időtartamára szól.






Oldalszám: 3/10

3.2. A felnőttképzéssel kapcsolatos tevékenységek meghatározása 3.2.1. A felnőttképzési tevékenység meghatározása Felnőttképzési tevékenységnek minősül az élethossziglan tartó tanulásszellemében végzett olyan képzés, melynek résztvevői a főiskolával a képzés során sem hallgatói, sem tanulói jogviszonyban nem állnak pl.: továbbképzések, vállalkozás jellegű oktatási tevékenységek. 3.2.2. A tevékenységek csoportosítása 3.2.2.1. Főiskolai szintű feladatok A felnőttképzési tevékenység feletti felügyeletet az általános rektorhelyettes gyakorolja. A tevékenység koordinálása a Felnőttképzési Koordináló Központ vezetőjének a feladata, amibe beletartozik:  beszámolási kötelezettség a Szenátus előtt  a központ által szervezett felnőttképzések irányítása és az azzal kapcsolatos operatív feladatok szervezése,  az FKK által szervezett programok indításával kapcsolatos adminisztráció irányítása, jóváhagyási folyamat összefogása  a karok által szervezett felnőttképzési programok indításának, jóváhagyásának jogszabályi előírás szerint történő megvalósítása,  a felnőttképzés akkreditációs eljárásához kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása,  valamint Felnőttképzési Koordináló Központnak a képzésen kívüli kiegészítő tevékenységei, mint:  pályaválasztási tanácsadás,  pályaalkalmassági vizsgálat,  előzetes tudásfelmérés,  elhelyezkedési tanácsadás a tanfolyamokon végzettek részére,  más intézmények székhelyen kívüli képzésekkel kapcsolatos szervezési feladatok. 3.2.2.2. Kari szintű feladatok A karokon szervezett felnőttképzési tevékenységek indításával kapcsolatos döntés előkészítési, szervezési és közvetlen irányítási feladatok ellátása. A döntés előkészítésért valamint a közvetlen irányításért a Karokon a kari megbízottak a felelősek. Feladatuk a dékán által megbízott és az operatív feladatokat ellátó személyek (képzési programfelelősök/oktatásfelelősök) irányítása, ellenőrzése. 3.2.3. A főiskolán folyó felnőttképzési tevékenység formái A hallgatói jogviszonnyal nem járó képzési formák:  a közoktatási törvényben előírt kötelező, akkreditált pedagógus továbbképzés, általános továbbképzés,  tanfolyami képzések






Oldalszám: 4/10

 minisztériumok és országos hatáskörű szervek által meghatározott és támogatott nem iskolarendszerű képzések  Egyéb vállalkozás jellegű képzések:  államilag elismert tanúsítvánnyal záruló tanfolyamok,  egyéb tanfolyamok és vizsgák. 3.2.4. A felnőttképzés sajátosságai A felnőttképzés a főiskola Gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint működtetett képzés. A felnőttképzés a főiskola által meghatározott vagy jóváhagyott célokkal rendelkező képzés, melyre jellemző az alábbi főiskolai eljárásrend:  a felügyeleti hatóságok által bejegyzett és nyilvánosan meghirdetett,  a jóváhagyásnak megfelelő mértékben használja a főiskola erőforrásait,  a főiskola által támogatott,  a végbizonyítványon szerepel a főiskola hivatalos megnevezése. 3.3. A felnőttképzési tevékenység kialakításának folyamata 3.3.1. A felnőttképzés stratégiájának kialakítása A főiskola 4 évre vonatkozó képzési tevékenységekkel kapcsolatos fejlesztési-tervezési céljait az Oktatásfejlesztési stratégia felnőttképzési fejezete rögzíti. A fejezet elkészítése a Felnőttképzési Tanács feladata az FKK vezetőjének felügyeletével, koordinálásával. Ehhez a karokról a felnőttképzési folyamat közvetlen irányításával megbízott személyektől, illetve a központi szervezeti egységektől az FKK vezetője bekéri az adott terület helyzetének értékelését és a hosszú távú stratégiai elképzeléseket. Az FKK vezetője a kari önértékelések alapján megalkotja a főiskolai Felnőttképzési stratégia tervezetét, amelyet előterjeszt véleményezésre a Főiskolai Minőségirányítási Tanács elé. A Felnőttképzési stratégiát a Szenátus hagyja jóvá. A Felnőttképzési stratégia elkészítésének határideje az Oktatásfejlesztési stratégiai tervéhez igazodik. Az Oktatásfejlesztési stratégia előkészítése, tervezetének elkészítése, véleményeztetése és jóváhagyatása az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. eljárás szerint történik. 3.3.2. Az éves felnőttképzési terv kidolgozása Az Oktatásfejlesztési stratégia felnőttképzési fejezete célkitűzéseinek figyelembevételével, annak lebontásaként kell meghatározni az éves intézményi szintű Felnőttképzési tervet, melyet a felnőttképzési igazgató készít el, a Főiskolai Felnőttképzési Tanács véleményez. Az éves intézményi Felnőttképzési tervet a Főiskolai Felnőttképzési Tanács véleményét figyelembe véve a Szenátus hagyja jóvá február 28-ig.






Oldalszám: 5/10

3.3.3. A tervezés megvalósulásának értékelése Az intézményi szintű Felnőttképzési terv értékelését a Főiskolai Felnőttképzési Tanács véleményezi. A terv értékeléséről a felnőttképzési igazgató a Szenátus ülésén számol be, amelynek jóváhagyási határideje február 28. Az éves értékelés alapján a felnőttképzési igazgató felülvizsgálja az érvényes Felnőttképzési stratégiát. Szükség esetén módosítási javaslatot készít, amelynek tervezetét véleményezésre előterjeszti a Főiskolai Felnőttképzési Tanácsnak. A módosított Felnőttképzési stratégiát a Szenátus hagyja jóvá. 3.3.4. A képzési programok folyamata A képzési programok (programok) megalapítása, az intézményen belül történő meghonosítása, a programterv részletes kidolgozása, engedélyezése, indítása, nyomon követése, értékelése a következőkben meghatározottak szerint történik. 3.3.4.1. A programok megalapítása A programok megalapítása mindenkori törvényi előírásnak megfelelően történik. 3.3.4.2. A programok intézményen belüli meghonosítása Program indításra bárki tehet javaslatot. a. az FKK hatáskörébe tartozó program esetében Az FKK által indítandó program esetében az FKK a tanfolyam indításáról bejelentést készít, amelyet az adott kar dékánjának küld meg. Az előzetes engedélyezést követően a bejelentő lapot a dékán az intézetigazgatónak küldi meg, aki kijelöli az illetékes személyt, szakcsoportot, akik aláírásukkal jelzik a tudomásul vételt. Az aláírt lapot az FKK-nak 3 munkanapon belül kell visszajuttatni. Elutasítás esetén a bejelentő lapot az indoklással együtt a dékáni hivatalba kell visszaküldeni. Engedélyezés esetén az FKK vezetője megbízza a programfelelőst a program kidolgozásával (kivételt képez a központi program alapján történő programindítás) b. kari hatáskörbe tartozó program esetében A Karokon kezdeményezett tanfolyamokat a szakmai felelős, szakcsoportvezető és az intézetigazgató aláírásával ellátott bejelentőlapon kell a dékáni hivatalba megküldeni. A tanfolyam meghirdethetőségét a dékán 2 munkanapon belül engedélyezi és továbbítja az FKK-nak. Ezt követően a további feladatokat a központ koordinálja és végzi. Elutasítás esetén a dékán megindokolva döntését, a bejelentő lapot visszaküldi az intézetigazgatónak. Engedélyezés esetén a dékán megbízza a programfelelőst a program kidolgozásával (kivételt képez a központi program alapján történő programindítás). A felnőttképzési törvény alapján felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. A képzési programnak tartalmaznia kell: -

a képzés során megszerezhető kompetenciákat, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt,






Oldalszám: 6/10

a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás), a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámokat, - a maximális csoportlétszámot, - a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, - a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, - a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. 3.3.4.3. A programterv részletes kidolgozása A jóváhagyott koncepció és a képzési programfelelősök/oktatásfelelősök megbízása után kerülhet sor a tevékenység, a programok tervének részletes kidolgozására. A Programterv elkészítéséért a koncepcióban megjelölt személy a felelős. -

A Programtervnek tartalmaznia kell:  a résztevékenységek meghatározását,  a felelősök megnevezését,  az ütemterv elkészítését,  a költségterv összeállítását,  a folyamatba bevontak körének meghatározását,  az ellenőrzési pontok és kritériumok meghatározását,  a lehetséges korrekciós tevékenységeket,  a tanügyi dokumentumok kidolgozását,  a hatósági dokumentumok előkészítését. A tervezés során a gazdasági számítások, a szerződéskötési folyamatok, és az adminisztrációs tevékenységek elvégzésénél a Gazdálkodási szabályzatban meghatározott rend szerint kell eljárni. A tervezési folyamatot minden ponton dokumentálja a oktatásfelelős/programfelelős, amelynek eredménye a részletes Tanfolyamterv/Programterv. 3.3.4.4. A kidolgozott programok külső engedélyezési eljárása A kidolgozott programok külső engedélyezési eljárása a programok bejelentési kötelezettsége alapján történik, az érvényben lévő programakkreditációs rendelet szerint. A pedagógus továbbképzési programot indítás előtt harminc nappal be kell jelenteni a http://pedakkred.oh.gov.hu weboldal helyszínbejelentő elektronikus felületén, mely a programszervező feladata.






Oldalszám: 7/10

A programok indítása  A programok meghirdetéséért felelős: a) az FKK hatáskörébe tartozó, azaz központi programok indítása esetén az FKK vezető b) kari hatáskörbe tartozó program esetében a kari felnőttképzéssel megbízott személy.  A programok képzési idejének meghatározása, az órarend összeállítása, az időpontok oktatókkal való egyeztetése a oktatásfelelős/programfelelős feladata.  A képzésben résztvevő oktatók megbízásáról szóló dokumentáció elkészítésért a felnőttképzési egység vezetője a felelős. a) FKK vezető, aláíró: rektor b) Kari felnőttképzéssel megbízott személy, aláíró: dékán 3.3.4.5. A programok nyomon követése A szolgáltatást a Tanfolyamtervben meghatározott ütemezés és feladatmegosztás szerint kell teljesíteni. A tanfolyam az előre meghirdetett napon indul, amennyiben a meghatározott minimális létszám megjelent. Az oktatásfelelős/programfelelős irányítja szakmailag a képzést. Az intézetvezetővel egyeztet a szükséges laborháttérről. Előkészíti és kidolgozza a vizsgafeladatokat (modulzáró vizsgákat, stb.). Intézkedik a szükséges oktatási anyag és egyéb eszközök rendelkezésre állásáról. A képzésben résztvevőkkel a képzés első napján felnőttképzési szerződést kell kötni a felnőttképzési törvény alapján. A felnőttképzési szerződés elkészítését a kari felnőttképzéssel megbízott személy végzi, aláíró a területért felelős rektorhelyettes. A képzés során az oktatásfelelős/programfelelős készíti el a képzéshez szükséges előírt dokumentációt: a jelenléti íveket, a haladási naplót. Tanfolyami dossziéban tárolja a képzésben résztvevők és a tanfolyam dokumentumait: jelentkezési lapokat, felnőttképzési szerződést, szolgáltatási szerződést, a résztvevők hitelesített bizonyítványmásolatait, jelenléti íveket, egyéb, a tanfolyam megtartásához kötött, törvényben vagy rendeletben előírt dokumentációt. Amennyiben a tanfolyam OKJ vizsgával zárul, az oktatásfelelős/programfelelős az országos vizsganaptár alapján kijelöli a vizsganapokat, és tájékoztatja az FKK vezetőjét, aki intézkedik az OKJ vizsga bejelentéséről az érvényes rendelet alapján. Biztosítja a vizsgára a törzslapokat, a bizonyítványokat. A vizsga lezajlása után lezárja a dokumentációt, és elkészíti az OSAP adatszolgáltatást. Nem OKJ vizsga esetén a képzésben résztvevő „Látogatási igazolást” kap. Az OSAP adatszolgáltatást erről a képzésről is el kell készíteni. A tanfolyam lezárása és értékelése után a tanfolyami dossziét az FKK irattárazza a törvényben meghatározott időpontig, ellenőrzésekkor rendelkezésre bocsátja.






Oldalszám: 8/10

A képzés során a szakmai koordinációt a képzési programfelelős/oktatásfelelős végzi. A tervben rögzített ellenőrzési pontokon értékelni kell a megvalósítási folyamatot. A tanfolyam menetéről folyamatosan kapcsolatot tart a központtal és a kari megbízottal. A pedagógus továbbképzés feltételeiről szóló tájékoztatást a hallgatók számára, a felnőttképzési szerződés elkészítését, és az évente újrakezdődő sorszámozású tanúsítványok nyilvántartását a programszervező végzi. A pedagógus továbbképzés ideje alatt a jelenléti íveket és a továbbképzési naplót az oktató, az ismeretek számonkéréséről a jegyzőkönyvet a vizsgáztató készíti el. 3.3.4.6. A tevékenység értékelése Évenkénti értékelés

Az adott képzési formáért felelős munkatársak feladata a felnőttképzési tevékenységek működésének és hatékonyságának évenkénti felülvizsgálata, amelynek során figyelembe kell venni a tudásátadás eredményességét, a hallgatói vélemények kiértékeléséből származó információkat, az esetleges szakmai fórumok visszajelzéseit, valamint az oktatók szakmaitudományos észrevételeit, a tanfolyam gazdaságossági mutatóit. A szükséges fejlesztésekre írásbeli javaslatot tesznek a Főiskolai Felnőttképzési Tanácsnak, illetve a Kari Tanácsnak, amely testületek véleményezése után az FKK vezetője hagyja jóvá. Az évenkénti értékelés szakmai jóváhagyása a Főiskolai Felnőttképzési Tanács feladata. A pedagógus továbbképzés szervezője a továbbképzés indításának első éve kivételével minden év március 31-ig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a Kormányrendelet 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal megküldi az Oktatási Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapítható. Tanfolyamzáró értékelés

A lezárult képzésekről a képzési programfelelősnek/oktatásfelelősnek Jelentést kell készítenie, az érvényben lévő jogszabályok és a felügyeleti szervek által meghatározott szempontok szerint. A kari szintű összefoglaló Jelentésért a kari megbízott a felelős. 3.4. A felnőttképzési tevékenység finanszírozása: A felnőttképzési tevékenység finanszírozására a főiskola csak átmeneti jelleggel biztosít forrásokat – éves elszámolás keretében. Finanszírozásának forrásai:  külső szervezet (pályázatok, vállalkozások stb.),  a képzésben résztvevő magánszemély.






Oldalszám: 9/10

Az egyes tevékenységek költségkerete és annak elszámolása a TÜSZ rendszeren keresztül történik, ahol az előkalkuláció leadását követően a Kecskeméti Főiskola központi szervezeti egységeinél kialakult rend szerint témaszámot kap. 3.5. A felnőttképzési hallgatói elégedettség-mérés A hallgatói elégedettség-mérés célja:  az oktatók tájékoztatása, az oktatásfejlesztés érdekében,  a tanfolyamszervezők tájékoztatása a munka hatékonyságának növelése érdekében. A programok értékelése a beadott kérdőívek alapján történik. A kérdőívek hallgatókhoz való eljuttatásáról a képzési programfelelős/oktatásfelelős gondoskodik. Ennek határideje a tanfolyamzárás utolsó napja. A kérdőívek kiértékelését a központi és a kari felelősök végezik saját egységükre vonatkozóan. A pedagógus továbbképzés szervezője a program résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést a program befejezését követően harminc napon belül nyilvánosságra hozza az adott kar honlapján. 3.6. A motiválási rend A főiskola a dolgozók felnőttképzési munkáját az intézmény felnőttképzési céljainak megvalósulásával összhangban motiválja. 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások  A Felnőttképzési Akkreditáló Testület tájékoztatója az intézmény akkreditációs kérelem benyújtásához  Minőségirányítási kézikönyv 7. fejezete  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és vonatkozó mellékletei,  FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. minőségirányítási eljárás  Felsőoktatási törvény  Felnőttképzési törvény  a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről szóló szabályozás  szabályozás a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól  szabályozás az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól  szabályozás a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól  a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló szabályozás






Oldalszám: 10/10

 szabályozás a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól  szabályozás a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól  Tantervek, képzési programok Az eljáráshoz (http://dokumentumok).

kapcsolódó

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza

5. Mellékletek  Látogatási igazolás  Tanfolyam bejelentőlap Az eljáráshoz kapcsolódó mellékletek a belső hálózatról (http://dokumentumok) letölthetők.





FME - 07

BESZERZÉS, KÜLSŐ ERŐFORRÁS MINŐSÍTÉSE (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ

HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA:. 2011. 10. 28. HATÁLYOS: VISSZAVONÁSIG

KÉSZÍTETTE: ELLENŐRIZTE::



MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-07 BESZERZÉS, KÜLSŐ ERŐFORRÁS

Oldalszám: 1/3

MINŐSÍTÉSE

Tartalomjegyzék 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 2 3.1. Külső oktató igénybevétele, a humán erőforrás biztosításának speciális esete ....... 2 3.2. A külső óraadók minősítésének szempontjai .............................................................. 2 3.3. A külső óraadók értékelése ........................................................................................... 2 4. Kapcsolódó dokumentumok .................................................................................................. 2 5. Mellékletek ............................................................................................................................. 3






Oldalszám: 2/3

MINŐSÍTÉSE

1. Az eljárás célja Az eljárás célja, a főiskolán folyó oktatási folyamatok rendszeres, tervszerű működésének biztosítása külső erőforrás bevonásával. Jelen eljárás célja, hogy szabályozza a beszállítók, a külső óraadók minősítésének követelményeit, rendjét, végrehajtásának általános feltételeit és felelőseit. 2. Érvényességi terület Az eljárás hatálya a Kecskeméti Főiskola működését biztosító külső óraadóira vonatkozik, és az őket foglalkoztató szervezeti egységekre. 3. Az eljárás leírása 3.1. Külső oktató igénybevétele, a humán erőforrás biztosításának speciális esete A Kecskeméti Főiskola kivételes esetekben külső oktatókat vesz igénybe oktatási tevékenységének ellátásához. Külső oktató igénybevétele csak olyankor történik, amikor a főiskola nem rendelkezik a szükséges kapacitással vagy szakértelemmel. Külső oktató igénybe vételekor az intézetigazgató, tanszékvezető, a szakterületért felelős vezető oktatóval közösen dönt az oktatók listájából a bevonandó oktató személyéről. A bevonás felkérés útján történik előre meghatározott oktatási feladat ellátására. A bevont külső oktatók alkalmazását az FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. eljárás 3.4.2. pontjában ismertetett módon kell elvégezni. 3.2. A külső óraadók minősítésének szempontjai Az óraadó oktatók minősítését a Foglalkoztatási követelményrendszer 33. §-a, „A követelmények teljesítésének értékelése és annak nyilvánossága” írja elő. A minősítést az erre a célra rendszeresített Minősítési lapon kell elvégezni. 3.3. A külső óraadók értékelése A külső óraadók minősítését az egységvezetők végzik el a Minősítési lapon a félév végén és minden esetben a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető hagyja jóvá. A minősítéssel megbízott egységvezető köteles az általa minősített oktatókat A külső óraadók minősítésének eredménye c. jegyzékbe felvezetni és továbbítani azt jóváhagyásra a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőnek. 4. Kapcsolódó dokumentumok  Minőségirányítási kézikönyv  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata  A Gazdasági-műszaki Főigazgatóság Ügyrendje  Gazdálkodási szabályzat A eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza






Oldalszám: 3/3

MINŐSÍTÉSE

5. Mellékletek  Minősítési lap  A külső óraadók minősítésének eredménye Az eljáráshoz kapcsolódó mellékletek a belső hálózatról (http://dokumentumok) letölthetők.





FME–08

HALLGATÓI ÉLET – HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ

HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA:. 2011. 10. 28. HATÁLYOS: VISSZAVONÁSIG




MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-8 HALLGATÓI ÉLET – HALLGATÓI

Oldalszám: 1/7

SZOLGÁLTATÁSOK

Tartalomjegyzék 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 2 3.1. A hallgatói jogviszony értelmezése, közösségi akaratérvényesítés ........................... 2 3.2. A hallgatókkal kialakított belső kommunikációs felületek ....................................... 3 3.3. A Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzata (KF-HÖK) és a Kari Hallgatói Képviseletek (HK) ................................................................................................................ 4 3.3.1. A KF-HÖK szervezeti kapcsolódásai és kapcsolattartási szintjei, formái ............... 4 3.3.2. A Kari Hallgatói Képviseletek (HK) működése ...................................................... 5 3.4. Az Öntevékeny körök.................................................................................................... 5 3.5. A főiskolai sportélet ....................................................................................................... 5 3.6. A kollégium .................................................................................................................... 5 3.6.1. Felvétel a kollégiumba ............................................................................................. 6 3.6.2. A kollégiumi tagsági jogviszony .............................................................................. 6 3.6.3. A hallgatók elszállásolási rendje .............................................................................. 6 3.6.4. A kollégium éves programja .................................................................................... 6 3.7. Szakkollégium ................................................................................................................ 6 3.8. Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ ................................................................... 6 3.8.1. Az állásbörzék .......................................................................................................... 6 3.9. Könyvtár és Információs Központ ............................................................................... 7 3.10. A tudományos diákkörök és a Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács......... 7 4. Kapcsolódó dokumentumok .................................................................................................. 7



Folyamatgazda: HOSZK vezetője



Oldalszám: 2/7

SZOLGÁLTATÁSOK 1. Az eljárás célja Az eljárás szabályozza a hallgatóval kialakított kommunikáció területeit, formáit, folyamatait. Ezzel biztosítjuk, hogy a munkaerőpiac és a munkavégzés környezete által elvárt tudású és testi-lelki felkészítettségű végzettek hagyják el az intézményt. 2. Érvényességi terület A Kecskeméti Főiskola oktatási és oktatást támogató folyamataira vonatkozik. Az eljárás hatálya a Kecskeméti Főiskola valamennyi olyan szervezeti egységére kiterjed, amely tevékenysége során befolyásolja az oktatási szolgáltatások minőségét. 3. Az eljárás leírása A hallgatói élet főiskolán belüli szabályozása az alábbi tevékenységekre összpontosít:  a hallgatók hatékony informálását célzó kapcsolódási pontok meghatározása és kommunikációs felületek kialakítása,  a hallgatók értékhordozó kulturális és egyéb közösségi programjainak támogatása (a Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzata, és a Kari Hallgatói Képviseletek),  a tudásszerzés magasabb szintű szervezett formáinak kialakítása (TDK, Szakkollégium),  a hallgatók oktatási folyamathoz csatlakozó életkörülményeinek javítása (pl.: kollégium, öntevékeny csoportok, sportélet),  az elhelyezkedést segítő főiskolai támogató rendszer, mely elsősorban a Főiskolán hatékonyan gyűjthető információkon alapszik. 3.1. A hallgatói jogviszony értelmezése, közösségi akaratérvényesítés A Főiskola hallgatója a Főiskolán felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és  a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig,  illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. A hallgatók jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvénnyel összhangban a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A főiskola a hallgatók szakmai életpályára való felkészítése érdekében olyan tanulási környezetet alakít ki, mely fejleszti az önálló gondolkodását, erősíti a társadalom és a világ iránti nyitottságát, valamint az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségét, segíti






Oldalszám: 3/7

SZOLGÁLTATÁSOK továbbá az egészséges munkamorál kialakulását, és a csoportmunkában való eredményes részvétel képességét. Mindezek során a főiskola által megteremtett lehetőségek közül - meghatározott kereteken belül (pl. szabad tanár és tantárgyválasztás) - a hallgató önállóan dönthet, döntéséért önmaga felelős. A hallgatók egyéni és csoportos érdekeiket a Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzatán vagy a Kari Hallgatói Képviseleteken valamint egyéb hallgatói képviseleten keresztül érvényesíthetik a főiskolai és kari testületekben. 3.2. A hallgatókkal kialakított belső kommunikációs felületek A hallgatók belső kommunikációját segítő szabályozások:  A hallgatóknak joguk van a számítógépes kommunikációra, melyet az Informatikai szabályzat, mint a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzatának melléklete határoz meg.  Meghatározó kommunikációs felületek: a hallgatók által elérhető számítógépes Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR), a honlapok, valamint a belső hálózat (http://dokumentumok).  Valamennyi belső oktatástámogató funkciónak (tanulmányi ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek, a Könyvtár és Információs Központ, Gazdasági-műszaki Főigazgatóság, oktatási szervezeti egységek) a hallgató általi aktuális elérhetőség nyilvánosságát több helyen (ajtófelület, faliújság, honlap, stb.) biztosítani kell, melyért az adott szervezeti egység vezetője vagy a témában érintett szabályzat által meghatározott munkatárs a felelős. A több helyen elérhető, azonos információk esetén az adott információt kihirdető személy feladata a redundáns elemek ellentmondás mentességének biztosítása.  A hallgatók valamennyi nekik szóló információ könnyű elérésére jogosultak, mely információk körét (órarend, félévi követelmények, tantárgy-oktató kapcsolat felelőse, stb.) a hirdetőtábla tartalmazza, valamint az intraneten keresztül érhetik el. Ennek aktualizálási folyamatának felügyelete az általános rektorhelyettes feladata.  További kommunikációs felület: a főiskola hallgatói újságja.  A hallgatók önálló véleménypublikációi a főiskolai hallgatói újságban, az ETRben, valamint a honlapokon – moderált fórumon – keresztül, valósulhatnak meg. Az adott felület felelőseinek (szerkesztő, rendszergazda) kell benyújtani a publikálási igényt.  A hallgatóknak lehetősége van a hallgatói elégedettség mérés során a főiskola oktatási rendszeréről és az oktatókról véleményt nyilvánítani. (Az FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés c. eljárás szerint)






FME-8 HALLGATÓI ÉLET – HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK

3.3. A Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzata (KF-HÖK) és a Kari Hallgatói Képviseletek (HK) A Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzata (KF-HÖK) és a Kari Hallgatói Képviseletek (HK) munkáját, működését a főiskola a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazottak szerint támogatja, felügyeli. 3.3.1. A KF-HÖK szervezeti kapcsolódásai és kapcsolattartási szintjei, formái A KF-HÖK jogait, céljait, szervezetét és működési rendjét a felsőoktatási törvénnyel összhangban kidolgozott Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya tartalmazza. A KF-HÖK működéséhez és az alapszabályban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket a főiskola vezetése biztosítja, amelyeknek jogszerű felhasználását a rektor ellenőrzi. A főiskolán működő Hallgatói Önkormányzat és a Kari Hallgatói Képviseletek hierarchikus rendje: Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzata KF-HÖK

Szenátus

Kari Hallgatói Képviselet GAMF kari HK

Kari Hallgatói Képviselet KFK HK

Kari Hallgatói Képviselet TFK HK

A KF-HÖK és a Kari HK-k kapcsolatot tartanak fent a főiskola minden szereplőjével, melynek szintjeit és formáit az alábbi táblázat szemlélteti. Kapcsolattartás formája

felelőse

Szenátus ülése

KF-HÖK elnök, kari HK elnökök, képviselő

Kari Tanácsülés

képviselők

főiskolai oktatók

Kari Tanácsülés, személyes megkeresés, fórumok

képviselők

főiskolai hallgatók

KF-HÖK/HK irodában közvetlenül, faliújság, fényújság, fórumok, stb.

választott KFHÖK/HK tag

külső cégek, vállalkozások

levél, e-mail, telefon, személyes megkeresés, állásbörze, stb.

KF-HÖK elnök kari HK elnökök

más hallgatói szervezetek

továbbképzések

külügyi referens, KFHÖK/HK tag

szintje főiskolai vezetés főiskolai szervezeti egységek






Oldalszám: 5/7

SZOLGÁLTATÁSOK 3.3.2. A Kari Hallgatói Képviseletek (HK) működése A HK-k jogait, céljait, együttműködési, egyetértési és véleményezési felületeit, szervezetét és működési rendjét a Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzatának Alapszabályával összhangban kidolgozott Kari Hallgatói Képviseletek Ügyrendjei tartalmazzák. A rendelkezésre bocsátott tárgyi és anyagi feltételek felhasználását az adott kar dékánja ellenőrzi. A KF-HÖK és a HK-k rendszeres időközönként gyűlést hívhatnak össze a Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya, valamint a Kari Hallgatói Képviseletek Ügyrendjei szerint. 3.4. Az Öntevékeny körök A főiskola hallgatói a főiskolán belül működő, öntevékeny csoportokat alakíthatnak. A hallgatói öntevékeny csoport megalakulását be kell jelenteni a rektornak, illetve a dékánnak. A rektor vagy a dékán a törvénysértő működést folytató öntevékeny csoportot feloszlathatja, illetve működését felfüggesztheti. A hallgatói öntevékeny csoportok a HK alapján működnek. A hallgatói öntevékeny csoportok működésének felügyelete a karok vezetőinek a felelőssége. Az öntevékeny csoportok tevékenységükhöz a főiskolától anyagi és egyéb támogatást igényelhetnek, melyek elbírálása a rektor feladata. 3.5. A főiskolai sportélet A Testnevelési és Sport Központ (TSK) a főiskola önálló szervezeti egységeként működik. Céljait, feladatait, szervezetét és működési rendjét a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata, valamint a TSK Ügyrendje tartalmazza. Főiskolai szinten az egyes sportrendezvényeket a Főiskolai Testnevelési és Sportbizottság tervezi és koordinálja a sportfelelősök (HK tagok) együttműködésével. 3.6. A kollégium A főiskola a hallgatók elhelyezésére több tagkollégiumban (kollégiumi szervezeti egységben) működő kollégiumot tart fenn. A kollégium fenntartásának célja, hogy egy adott tanév alatt, tanulmányi kötelezettségük teljesítésének idejére szükség szerint azon túl is (szakmai gyakorlat), lakhatást és szállást biztosítson azon hallgatóknak6, akik szociális helyzetük, tanulmányi eredményük, lakóhelyük távolsága illetve közösségi munkájuk alapján arra jogosultak és érdemesek. A főiskola céljaival és feladataival összhangban támogatja annak oktatási és tudományos tevékenységét, közreműködik a hallgatók értelmiségivé nevelésében.

6

A fejezetben hallgatók alatt a nappali munkarendben tanuló hallgatókat értjük.






Oldalszám: 6/7

SZOLGÁLTATÁSOK 3.6.1. Felvétel a kollégiumba A hallgatók felvételének rendjét, a kollégium működésének szervezeti és gazdasági kereteit, fontosabb szabályait a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata valamint a Hallgatói követelményrendszer határozza meg. Ezek előírásait, valamint sajátosságaikat és hagyományaikat szem előtt tartva az egyes tagkollégiumok lakóikra és alkalmazottaikra is érvényes Házirendet alkotnak. A kollégiumi hallgatói élet megszervezése, a kollégium vezetésének és igazgatásának segítése az egyes tagkollégiumok lakóközössége által egy tanévre választott kollégiumi bizottságok feladata. 3.6.2. A kollégiumi tagsági jogviszony A kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét a kollégium és a hallgató közötti bentlakási szerződés rögzíti. E szerződésben kell meghatározni a bentlakás időtartamát, a kollégium által nyújtandó szolgáltatások körét, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit. 3.6.3. A hallgatók elszállásolási rendje A kollégisták lakóhelyét a kollégium jelöli ki. A lakóhely kijelölése során a döntést a hallgatók személyes kéréseit, valamint a kollégium működési rendjét és a gazdaságos működés érdekeit egyaránt szem előtt tartva kell meghozni. A hallgató a tanév közben is kérheti szálláshelyének megváltoztatását, ha a változással az ebben érintett társai írásban tett nyilatkozatukkal egyetértenek. 3.6.4. A kollégium éves programja Az aktuális félév kollégiumi rendezvényeinek Ütemterve, a rektor által meghatározott, adott félév rendje és az adott félév Kollégiumi Bizottság által szervezett rendezvényeinek Eseménylistája és a tagok további ötlete alapján történik. Az Ütemterv magában foglalja a felvételi szabályzat lebonyolításának időrendjét (határidők) és meghatározza, hogy a kollégiumi szolgáltatások mely időpontokban állnak, illetve nem állnak (pl. oktatási szünetek idején) a hallgatók rendelkezésére. 3.7. Szakkollégium A Főiskolán, a Kollégium részeként a hallgatók tehetségének kibontakoztatására szakkollégium működik. Feladatait, szervezetét és működési rendjét a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata, valamint a Szakkollégiumi szabályzat tartalmazza. 3.8. Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ A Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ a Főiskola központi szervezeti egysége, amely ellátja a hallgatói szolgáltatásokkal és a Tudósházzal összefüggő feladatokat, szervezetét, működési rendjét és feladatait a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 3.8.1. Az állásbörzék A főiskola leendő és végzett hallgatóinak elhelyezkedési lehetőséget biztosít az alábbiakon keresztül:  munkaadói pályázatok gyűjtése és kihirdetése,






Oldalszám: 7/7

SZOLGÁLTATÁSOK  főiskolai kapcsolatok fenntartása és  állásbörzék szervezése. A hallgatók elhelyezkedésével kapcsolatos kommunikációs feladatokat a Hallgatói és Oktatói Szolgáltató Központ látja el. 3.9. Könyvtár és Információs Központ A Könyvtár és Információs Központ a főiskola központi szervezeti egysége, szakkönyvtári, tanulmányi és kutatást segítő feladatokat ellátó nyilvános közgyűjtemény. Szervezetét, működési rendjét és feladatait a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata, valamint a Könyvtár és Információs Központ Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 3.10. A tudományos diákkörök és a Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács A tudományos diákkörök szervezését és működési rendjét a Kecskeméti Főiskola Tudományos és művészeti diákköreinek szabályzata tartalmazza. A Kecskeméti Főiskola Tudományos és Művészeti Diákköri Tanácsának feladata a valamennyi karra érvényes, tudományos diákköri munkával kapcsolatos szabályozások megalkotása, időszakos, illetve szükség szerinti felülvizsgálata a mindenkori jogszabályoknak megfelelően. További feladataira és tagjaira vonatkozó előírásokat a Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és a kari Tudományos és művészeti diákkör eljárásrendje tartalmazza. Intézmény szintű felügyeletét a tudományos rektorhelyettes látja el. 4. Kapcsolódó dokumentumok  Minőségirányítási kézikönyv 7. fejezete  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata,  Tudományos és művészeti diákkör szabályzata,  Könyvtár és Információs Központ Szervezeti és működési szabályzata,  Informatikai szabályzat,  Kecskeméti Főiskola Hallgatói Önkormányzatának Alapszabálya,  A Kari Hallgatói Képviselet Ügyrendje,  Testnevelési és Sport Központ Ügyrendje,  Kollégium Házirend,  Szakkollégiumi szabályzat,  Intézményi tájékoztató, Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza





FME - 09

MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS (MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS)

1. SZ. VERZIÓ



Dr. Kuti István minőségirányítási vezető Dr. Danyi József rektor


MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS FME-09 MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS

Oldalszám: 1/15

Tartalomjegyzék 1. Az eljárás célja ....................................................................................................................... 2 2. Érvényességi terület ............................................................................................................... 2 3. Az eljárás leírása ................................................................................................................... 3 3.1. Mérés és figyelemmel kísérés ....................................................................................... 3 3.2. Az eltérések kezelése és a helyesbítő tevékenységek .................................................. 4 3.2.1. Az eltérések észrevétele és közvetlen kezelése ........................................................ 4 3.2.2. Az intézkedések dokumentálása............................................................................... 5 3.2.3. Az eltérések elemzése alapján végzendő minőségirányítási tevékenységek ........... 5 3.3. A megelőző tevékenység ................................................................................................ 6 3.4. A fejlesztések érdekében történő statisztikai módszerek alkalmazása és minőségmutató rendszer működtetése ............................................................................... 6 3.4.1. A minőségmutatók körének meghatározása ............................................................. 7 3.4.2. A minőségmutatók működtetése .............................................................................. 7 3.5. Az oktatási folyamat fejlesztése a háromkörös mérési rendszer keretében ............ 8 3.5.1. Az oktatási módszertan fejlesztése ........................................................................... 9 3.5.2. A tananyag és a szakok, szakirányok fejlesztése ..................................................... 9 3.5.3. A hallgatói vélemények az oktatókról és a főiskolai folyamatokról ........................ 9 3.6. Az oktatók elégedettségének értékelése ..................................................................... 11 3.7. A belső auditok folyamata .......................................................................................... 11 3.8. A belső auditok: a minőségirányítási rendszer teljesítményének mérése .............. 12 3.8.1. A belső audit előkészítése ...................................................................................... 13 3.8.2. A belső audit lefolytatása ....................................................................................... 13 3.8.3. A belső felülvizsgálat eredményei alapján történő helyesbítő tevékenység .......... 14 3.8.4. A rendkívüli belső audit ......................................................................................... 14 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások.................................................................................. 14 5. Mellékletek ............................................................................................................................. 9



Folyamatgazda: minőségirányítási vezető

Fájlnév (verziószám: MBSZ_melleklettel int


Oldalszám: 2/15

1. Az eljárás célja Ezen eljárással biztosítjuk a Kecskeméti Főiskola minőségirányítási rendszerének és szabályozott tevékenységeinek folyamatos fejlesztését minőségirányítási eszközök felhasználásával. Célunk a főiskolai folyamatok hatékonyságának és megfelelőségének értékeléséhez szükséges adatok, információk megszerzése, összegyűjtésének, kiértékelésének eszközeinek megteremtése, és az adatok alapján történő folyamatos helyesbítés és fejlesztés megvalósítása. Meghatározzuk továbbá a belső auditok folyamatát, végrehajtásának általános feltételeit és felelőseit, valamint meghatározzuk minőségirányítási rendszerünk hatékonyságát, ellenőrizzük, hogy a minőségirányítási tevékenységek megfelelnek-e a tervezetteknek. A főiskola munkatársai és hallgatói, azaz a mérésbe bevontak visszajelzést kapnak a mérés eredményeiről. A beérkező adatok, információk feldolgozása és értékelése alapja a főiskola működésének, valamint a képzési folyamatok befolyásolásának. Ezen felül cél a minőségirányítási rendszer és működésmód gyenge pontjainak feltárása a fejlődés, és a folyamatos fejlesztés érdekében. 2. Érvényességi terület Ezen eljárás a Kecskeméti Főiskola minőségirányítási rendszerére vonatkozik. A belső auditok kiterjednek a minőségirányítási rendszer hatálya alá tartozó folyamatokra és az azokat működtető szervezeti egységekre.






Oldalszám: 3/15

3. Az eljárás leírása 3.1. Mérés és figyelemmel kísérés A Kecskeméti Főiskola minőségirányítási rendszerének és szabályozott tevékenységeinek folyamatos figyelemmel kísérése, mérése és fejlesztése szabályozott formában történik az alábbiak szerint: Terület minőségirányítási rendszer

képzési folyamatok

Mérési, fejlesztési módszerek 

belső audit

FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés



vezetőségi felülvizsgálat

Minőségirányítási kézikönyv



minőségmutatók

FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés



önértékelés

Minőségirányítási kézikönyv FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés MAB útmutató

  

nyomonkövetés minőségmutatók adatok statisztikai feldolgozása (ETR) MAB elvárások fenntartói elvárások értekezletek (intézeti, összoktatói, vezetői, Kari Tanácsok, Szenátusok, bizottsági értékelések, stb.)

FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok FME-06 Felnőttképzési folyamatok MAB útmutató Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és vonatkozó mellékletei

hallgatói elégedettség mérés

FME-09 Mérés, elemzés és fejlesztés VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása



dolgozói elégedettség mérés

FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése VU-03 Dolgozói elégedettség mérés szabályozása

          

nyomonkövetés minőségmutatók kiértékelés nyomonkövetés minőségmutatók pénzügyi mutatók nyomonkövetés minőségmutatók pénzügyi mutatók nyomonkövetés értekezletek

  



egyéb folyamatok

ígérvények a hallgatók felé

képzésen kívüli tevékenység

működés folyamatai

hallgatókkal kapcsolatos oktatáson kívüli folyamatok

Szabályozás

FME-03 Az intézmény által megfogalmazott ígérvények felülvizsgálata FME-05 Tudományos munka tervezése és fejlesztése

FME-07 Beszerzés, külső erőforrás minősítése FME-08 Hallgatói élet – hallgatói szolgáltatások






Oldalszám: 4/15

3.2. Az eltérések kezelése és a helyesbítő tevékenységek 3.2.1. Az eltérések észrevétele és közvetlen kezelése Az oktatási és más főiskolai folyamatok (az oktatást támogató és az alaptevékenységen kívüli folyamatok) során felmerülhetnek eltérések, amelyekre nem csak intézkedéseket kell tenni, hanem helyesbítő intézkedéseket is, amelyek megakadályozzák azok ismételt előfordulását. Az eltérések kezelése és a javításért felelős személy az eltérés jellegétől függ: 1. Minden munkatársunknak feladata, hogy a hatáskörébe tartozó folyamatokban tapasztalt eltéréseket a lehető leghamarabb kijavítsa. 2. Amennyiben az eltérés elhárítása, azaz a hibajavító tevékenységről a döntés meghozatala nem az azt észlelő munkatárs hatáskörébe tartozik, illetve a hatáskörén túl mutat, abban az esetben közvetlen felettesét, vagy az adott területért felelős személyt kell haladéktalanul értesíteni. Az értesített személy felelős azért, hogy a hibajavító tevékenység megtörténjen. 3. Ha nem egyértelmű, hogy az észlelt eltérés kinek a hatáskörébe tartozik, vagy a 2. pontban leírtaknak megfelelő eljárást követően a hibajavítás nem történt meg, akkor az eltérések jelzésére, illetve javaslatok megtételére lehetőség van a főiskola belső honlapján keresztül elérhető Észrevételi lap kitöltésével és elküldésével. A kitöltött Észrevételi lapnak tartalmaznia kell:  az eltérés leírását (konkrét meghatározását) és  a küldő nevét és szervezeti egységének megnevezését. A feldolgozott észrevételek a helyesbítő, a megelőző és a fejlesztési tevékenységek hatékony elvégzését, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást szolgálják. Az elküldött Észrevételi lapokat csak a minőségirányítási vezető kapja meg, akinek feladata a beszerzett adatok feldolgozása. Amennyiben úgy ítéli meg, az oktatási vagy egyéb főiskolai folyamatokkal kapcsolatos, több forrás alapján feldolgozott észrevételeknek megfelelően az eltérésekről tájékoztatást ad a kari minőségirányítási megbízottnak, vagy az érintett szervezeti egység vezetőjének, aki felel a szükséges intézkedések meghozataláért és a hibajavító tevékenységek nyomon követéséért. A minőségirányítási vezető által adott tájékoztatás nem tartalmazhat olyan információkat, amely a küldő személy azonosítására alkalmas. Az észrevétel kezelésének eredményéről a helyesbítő tevékenységért felelős személynek minden esetben tájékoztatni kell a minőségirányítási vezetőt. Amennyiben az észrevételre a minőségirányítási vezetővel egyeztetett időn belül nem történik meg az intézkedés, a kari minőségirányítási megbízottnak, vagy az érintett szervezeti egység vezetőjének be kell számolnia a Szenátus vagy a Főiskolai Minőségirányítási Tanács előtt (attól függően, hogy az eltérés milyen területre vonatkozik).






Oldalszám: 5/15

A főiskola rektora jár el abban az esetben, ha:  az intézkedés túl nyúlik a kari kereteken,  kari szinten nem hozták meg a kellő hibamegelőző tevékenységről a döntést, vagy azt nem hajtották végre. A minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos jelzésekre a szükséges intézkedések meghozatala és azok nyomon követése a minőségirányítási vezető feladata. A hallgatói (személyes, vagy KF-HÖK-ön, HK-án keresztüli), illetve egyéb képviseleti szerv által jelzett eltéréseket is a fentieknek megfelelően kezeljük. 3.2.2. Az intézkedések dokumentálása Amennyiben az egyes észrevételekre, eltérésekre vonatkozó intézkedések  több lépésből állnak,  több felelőst érintenek vagy  jelentős beruházást igényelnek, akkor annak gyakorlati kivitelezhetősége érdekében a meghozott intézkedés elemeit a Beavatkozási mátrixban le kell bontani, konkrét feladatok, felelősök, határidők, erőforrások, stb. A Beavatkozási mátrix vezetése az intézkedést meghozó felelős vagy az általa kijelölt személy feladata. A Beavatkozási mátrix alapja a meghatározott intézkedés tervezésének és nyomon követésének. Segíti az eltérések kiértékelését. Az intézkedés kimenetét és eredményességét igazoló Beavatkozási mátrix egy példányát a felelősnek el kell juttatnia a minőségirányítási vezető részére, aki feldolgozza és továbbítja a területért felelős intézményi Bizottságnak (3.2.3. pont). A Bizottság feladata a vezetőségi felülvizsgálat bemenetét képező Jelentések kidolgozása. A mátrixok minőségirányítási feljegyzéseknek minősülnek, azaz azokat a minőségirányítási dokumentumok kezelésére vonatkozó előírásoknak megfelelően (FME-01 Dokumentumkezelés c. eljárás) kell kezelni és tárolni. 3.2.3. Az eltérések elemzése alapján végzendő minőségirányítási tevékenységek A felmerült és dokumentált észrevételeket, eltéréseket, valamint a meghozott intézkedéseket évenkénti gyakorisággal kiértékeljük az alábbi szempontok alapján:  jelentős gazdasági kockázatot hordoznak (nagykockázatú eltérések),  kiemelt jelentőségű vezetői irányelvekkel, valamint jogszabályi és belső szabályokkal ütköznek (stratégiai irányultságú eltérések),  többször fordulnak elő (ismétlődő események). A területért felelős intézményi Bizottságok szakterületenkénti értékelésében (Jelentés) a felmerült észrevételeket, eltéréseket, valamint a meghozott intézkedéseket is elemzik. Az elemzés eredményének tükrében, szükség esetén helyesbítő, illetve megelőző intézkedést határoznak meg a 3.2.1. és 3.2.2. pontokban meghatározottak logikája szerint.






Oldalszám: 6/15

3.3. A megelőző tevékenység A lehetséges veszteségek elkerülése céljából, a rendszeresen gyűjtött információk alapján folyamatosan törekszünk olyan megelőző intézkedések kidolgozására, melyeknek célja a tevékenységünk minőségének folyamatos fenntartása, illetve a bekövetkező eltérés hatásának enyhítése, azaz megvalósítjuk a proaktív gondolkodást. Ezért figyeljük:  a rendszeresen előforduló eltéréseket,  a hallgatói, oktatói és egyéb főiskolai dolgozói visszajelzéseket,  a többkörös mérési rendszer aktuális eredmények értékeléseit. A megelőző tevékenységek meghatározási és végrehajtási menete a 3.2. pontban leírtak szerint történik. A belső auditoktól függetlenül, a minőségirányítási rendszerre vonatkozó eltérésekre hozott helyesbítő és megelőző tevékenységeket a minőségirányítási vezető hagyja jóvá és ellenőrzi a tevékenység eredményét, az Audit eltérési lapon dokumentálva. 3.4. A fejlesztések érdekében történő statisztikai módszerek alkalmazása és minőségmutató rendszer működtetése Rendszeresen gyűjtjük mindazokat az adatokat, amelyek a szolgáltatás kimeneti minősége, a folyamatok hatékonysága, valamint a hallgató elégedettsége szempontjából fontosak. Az alkalmazott módszerek körét az érintett rektorhelyettesek jelölik ki, valamint felügyelik, illetve kiértékelik az adatok gyűjtését, elemzését. Ennek megfelelően az alábbi területeken végzünk rendszeres elemzéseket:  az oktatási és azokat közvetlenül segítő folyamatokról gyűjtött adatok értékelése,  minőségmutatók (a szabályozások hatékonyságát mérő objektív mutatók) elemzése,  a kutatási folyamatokról rendelkezésre álló adatok értékelése,  az oktatást segítő infrastruktúra fejlesztéséről szóló adatok értékelése,  az oktatás hatékonyságának mérése. Az adatok felvételezése, és elemzése alapján fejlesztő, javító tevékenységeket indítunk. Ezek rendszerét legalább évente felülvizsgálják a területért felelős főiskolai bizottságok. A felülvizsgálat eredményét elküldik a Főiskolai Minőségirányítási Tanácsnak véleményezésre. Ez a vélemény részét képezi az aktuális vezetőségi felülvizsgálatnak. Amennyiben a fentieken kívül meghatározott statisztikai módszerek alkalmazására kerül sor, akkor  a minőségirányítási rendszer működésével kapcsolatosan a gyűjtött adatok körét és terjedelmét a Főiskolai Minőségirányítási Tanács bevonásával a minőségirányítási vezető,  az oktatási és más főiskolai folyamatok (az oktatást támogató és az alaptevékenységen kívüli folyamatok) működésével kapcsolatosan pedig az adott terület vezetője






Oldalszám: 7/15

határozza meg. Ha a főiskolai folyamatok hatékonyságának javítása érdekében további vizsgálatokra, adatfeldolgozásra van szükség (véglegesen, vagy időszakosan), akkor annak elrendelése, a gyűjtött adatok körének meghatározása, a felelősök megbízása  a minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatban a Főiskolai Minőségirányítási Tanács bevonásával a minőségirányítási vezetőjének a feladata,  egyéb főiskolai folyamatok működéséhez kapcsolódóan az adott terület vezetőjének (rektor, rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes, stb.) hatáskörébe tartozik. Amennyiben az adatfeldolgozás nem a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos, annak eredményéről minden esetben tájékoztatni kell a minőségirányítási vezetőt annak érdekében, hogy az értékelés alapján problémamegoldó akciók legyenek indíthatók a hibákat előidéző okok feltárásával, amelyek alapján meghatározzuk a lehetséges beavatkozási módokat. A megvalósított beavatkozásokat követően a hibajavítás eredményeit az eredeti adatgyűjtéssel megegyező módon ellenőrizzük, és értékeljük a beavatkozás hatásosságát. 3.4.1. A minőségmutatók körének meghatározása Az adott szabályozás folyamatgazdái állapítják meg azt, hogy melyek azok a minőségmutatók, amelyeket gyűjteni és értékelni kell. A minőségmutatók célértékeit az intézmény vezetése határozza meg a Minőségpolitikában megfogalmazott, valamint a versenyképesség célkitűzései konkretizálása során. A célértékeket legalább évente egyszer felülvizsgáljuk a vezetőségi felülvizsgálaton. A minőségmutatók tartalmi és formai elemeit a Minőségmutatók listája című táblázat tartalmazza, melyet eljárásonként az érintett folyamatgazda tart karban, és a rektor hagy jóvá. A mutatókkal kapcsolatos módosítási javaslatokat a főiskola minden munkatársa megteheti az érintett folyamatgazdának. Az észrevételeket a folyamatgazda feldolgozza, és továbbítja a minőségirányítási vezető részére, aki az FME-01 Dokumentumkezelés c. eljárásban meghatározottak szerint, a minőségirányítási dokumentumok módosítási és jóváhagyási logikájának megfelelően jár el. Az egyes minőségmutatók vezetése Minőségmutatók listájában megadott felelős feladata. Az egyes minőségmutatók kezelése dokumentált módon, áttekinthető rend szerint történik. 3.4.2. A minőségmutatók működtetése A minőségmutatók rendszeres gyűjtése akkor indítható, ha a minőségmutatók meghatározására szolgáló táblázatot (Minőségmutatók listája) a rektor jóváhagyta. A minőségmutatók meghatározása a következő szempontok megadásával történik:  a minőségmutató neve, célja,  a minőségmutató vezetéséért felelős személy,  a gyűjtendő adatok köre, az adatgyűjtés módja,  segédinformációk,






Oldalszám: 8/15

 kiértékelési időintervallum,  az adatok kiértékelése, a mutató(k) számítási módja,  célérték meghatározása,  a prezentáció módja,  várható beavatkozások a mutató segítségével. A minőségmutatókat az alábbi szempontok szerint kell elemezni:  a célértékek szignifikáns teljesítése,  a minőségmutatók korábbi értékeihez viszonyított állandóság vagy változás (trend, szezonalitás),  a külső beavatkozások hatása a vizsgált jellemzőkre,  az egyes folyamatok sajátosságai alapján képzett szegmentálás szerinti összehasonlító értékelés,  az esetleges segédmutatók értékelése,  a minőségmutatók egymással való kapcsolata és hatásai. Az egyes minőségmutatók kiértékelése a Minőségmutatók listájában megadott felelős feladata. Minden évben a vezetőségi felülvizsgálat során ellenőrizzük az előző évben megfogalmazott minőségi célok megvalósulását, valamint a minőségmutatók célértékeit. A minőségmutatók értékelésében, módosításában a Főiskolai Minőségirányítási Tanács részt vesz, a szakmai felügyeletét a minőségirányítási vezető látja el . 3.5. Az oktatási folyamat fejlesztése a háromkörös mérési rendszer keretében A rendszer fejlesztése egységes minőségirányítási szemlélet keretei között három, egymással hierarchikus rendben lévő szinten szabályozott. Ez a három szint  a végzettek beválás-értékelésére – a vezetői információs rendszerből (VIR) nyert adatok alapján,  a képzés teljes oktatási ciklusára és  az oktatás folyamatának fejlesztésére terjed ki.






Oldalszám: 9/15

Beválás mérés (hallgatói karrier) Oktatási folyamat végellenőrzése (Diploma) Oktatási folyamaton belüli tudásmérés

Oktatási módszertan Tananyag fejlesztés Szakok, szakirányok fejlesztése

Az egyes fejlesztési szinteken megvalósuló adatgyűjtések értékelésének eredményei alapul szolgálnak a felette álló szint(ek)en történő elemzéseknek. A szabályozás bevezetése az erőforrásoknak megfelelő ütemezésben történik (projektlap) 3.5.1. Az oktatási módszertan fejlesztése A képzési folyamat, az oktatási módszertan fejlesztése  az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. eljárás és  a hallgatói vélemények alapján történik. 3.5.2. A tananyag és a szakok, szakirányok fejlesztése  az FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. eljárás és,  a hallgatói vélemények alapján történik. 3.5.3. A hallgatói vélemények az oktatókról és a főiskolai folyamatokról A hallgatói jogviszonyban lévő és a végzett hallgatók az oktatók munkáját, valamint az oktatási és az oktatást támogató folyamatokat rendszeresen értékelik a VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása c. végrehajtási utasítás alapján. Az értékelés célja:  az oktatói munkával kapcsolatos hallgatói elégedettség fokozása,  az oktatók ösztönzési rendszerének objektívabbá tétele,  a rövid és hosszú távú hallgatói igények összehangolása,  az oktatói teljesítményekre vonatkozó elvárások pontos és rugalmas megfogalmazása, az oktatói munka eredményességének javítása. A hallgatói elégedettség mérés operatív végrehajtása a VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása c. végrehajtási utasítás szerint történik az alábbi fázisokon keresztül:  hallgatói elégedettség mérés stratégiájának kidolgozása (pl. kérdőívek elkészítése és jóváhagyása, kiértékelés módszertanának meghatározása),






Oldalszám: 10/15

 mérés végrehajtása (kérdőívek megjelenítése, legyűjtése),  adatok feldolgozása és értékelése,  fejlesztési akciók keresése és bevezetése,  hallgatói elégedettség mérés eredményeinek közzététele,  fejlesztési akciók hatékonyságának mérése, valamint  mérési módszer értékelése. Fentiek koordinálása, illetve végrehajtása során – szükség szerint – a minőségirányítási vezető külső segítséget is igényelhet (pszichológus, oktatói képviseleti szervek, stb.). A kérdőíves felmérés statisztikai értékelése alapján a fejlesztési akciók keresése és bevezetése a VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása c. végrehajtási utasítás szerint történik. A főiskola működésére vonatkozó kérdőíveknél (A lap) ezen túlmenően a főiskola felső vezetése meghatározza a szükséges helyesbítő és megelőző intézkedéseket, valamint a fejlesztések prioritását. Ennek alapján a dékánok meghatározzák a karon az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősöket, a kivitelezés módját. A dékán elrendelheti további helyesbítő intézkedés megvalósítását, ha arra a feltételek rendelkezésre állnak. A meghozott intézkedések tervezése és jóváhagyása a 3.2.2. pont szerint történik. A hallgatói elégedettség mérés eredményeinek közzététele a VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása c. végrehajtási utasítás szerint történik. Ezen túlmenően, az oktatók értékelését tartalmazó kérdőívek felméréséről a tájékoztatást az alábbi rend szerint tesszük meg:  az érintett oktató (minden oktató csak a saját értékelő lapjait kapja meg),  az egység vezetője (az adott szervezeti egység dolgozóiról, valamint az egység értékelésről kap információt),  a dékán, rajta keresztül a Kari Tanács (a kari és az intézeti statisztikai értékelésről kap tájékoztatást), valamint  az KF-HÖK elnöke a kitöltött A lapok kiértékeléséről megkapja a beszámolót és az erre meghozott intézkedéseket; a kitöltött B lapok kiértékeléséről pedig a karra és az intézetekre vonatkozó összesített adatokat.. A KF-HÖK elnök gondoskodik a hallgatók tájékoztatásáról. Az intézetigazgató az adott oktatóra vonatkozó értékelés konkrét eredményeit csak az oktató beleegyezésével hozhatja nyilvánosságra. Az oktatói értékeléseket részben az oktatók szakmai fejlesztésére, részben az oktatási feltételek javítására kell használni. Az egyes beavatkozási terveket az egység vezetője írásos formában, személyre lebontottan készíti el. Az adott Beavatkozási mátrixokat az érintett intézetek, illetve karok őrzik meg, és ebben dokumentálják az intézkedések végrehajtását, melyet a rendszeres belső auditokon felül kell vizsgálni. Az oktatók hallgatói véleményezése alapján a személyre lebontott Beavatkozási mátrixot a munkatársak önfejlesztési tervének kialakításánál kell figyelembe venni (FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. eljárás).





MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS

Oldalszám: 11/15

FME-09 MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS

A Főiskolai Minőségirányítási Tanács a minőségirányítási rendszer éves felülvizsgálata során felhasználja a háromkörös mérésből származó adatok értékeléseit. A szükséges beavatkozások megvalósulását, valamint annak eredményességét (intézkedések hatékonyságának mérését) főiskolai szinten a Főiskolai Minőségirányítási Tanács és a főiskola felső vezetése, kari szinten pedig a dékánok ellenőrzik. 3.6. Az oktatók elégedettségének értékelése Az oktatók elégedettségének értékelését a VU-03 Dolgozói elégedettségmérés szabályozása c. végrehajtási utasítás szabályozza. 3.7. A belső auditok folyamata Auditorok kijelölése és megbízása Rektor

B: Éves auditterv

Éves auditterv összeállítása Minőségirányítási vezető

Auditorok konkrét kijelölése Minőségirányítási vezető

Auditok elrendelése Rektor B: Audit ütemterv Szervezetek értesítése Vezető auditorok B: Audit kérdéslisták Kérdőív összeállítása Auditorok

Auditálás

B: Audit eltérési lap

Auditorok nem

Eltérés felvétele Auditorok

Megfelelő? Helyesbítő tevékenység meghatározása Érintett terület vezetője





MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS

Oldalszám: 12/15

FME-09 MÉRÉS, ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉS

igen

Helyesbítő tevékenység végrehajtása Érintett terület vezetője

Helyesbítő tevékenység visszaellenőrzése Vezető auditor B: Audit jegyzőkönyv Auditjelentés elkészítése

igen

nem Megfelel?

Auditorok

Irattározás Minőségirányítási vezető

3.8. A belső auditok: a minőségirányítási rendszer teljesítményének mérése A rendszeresen végzett belső auditok célja annak megállapítása, hogy:  a minőségirányítási rendszer megfelel-e az MSZ EN ISO 9001:2009 nemzetközi szabvány követelményeinek, a követelményeket kielégíti-e a leírt szabályozás,  a működés a leírtak szerint zajlik-e és  hatékonysága milyen mértékű. Ezen felül cél a minőségirányítási rendszer és működésmód gyenge pontjainak feltárása a fejlődés, és a folyamatos fejlesztés érdekében. A belső auditok a minőségirányítási rendszer teljes felülvizsgálatát jelentik. A belső auditokat a minőségirányítási megbízottak részvételével a belső auditor végzettséggel rendelkező belső auditorok végzik. Személyük megbízása a Minőségirányítási kézikönyv szerint történik. Az auditokat az egyes részlegeknél olyan belső auditoroknak kell elvégezni, akik a vizsgált területtől függetlenek. A belső auditok lefolytatásának ütemezését az Éves auditterv tartalmazza, melyet a minőségirányítási vezető a kari féléves ütemterv alapján készít el. Az auditterv szerint minden, a minőségirányítási rendszerszabványban szabályozott terület és folyamat felülvizsgálatára évente legalább egyszer sor kerül. Az Éves auditterv tartalmazza:  az egyes folyamatok felülvizsgálatának tervezett időpontját,  az egyes folyamatokhoz rendelten a felülvizsgálatban résztvevő területeket, szervezeti egységeket,  a vizsgálat lefolytatásáért felelős, kijelölt belső auditorok nevét.






Oldalszám: 13/15

Az Éves audittervet a Főiskolai Minőségirányítási Tanács véleményezi, a rektor hagyja jóvá. A minőségirányítási vezető a jóváhagyott Éves audittervet eljuttatja az érintett belső auditoroknak. 3.8.1. A belső audit előkészítése A főiskola vezetése meghatározza azoknak az információknak a körét, melyet a belső audit kiemelten kezel. A minőségirányítási vezető felkészítés keretében átadja ezeket az információkat a belső auditoroknak. A belső auditorok évenkénti képzése a tapasztalatok, észrevételek alapján a minőségirányítási vezető felelőssége. A vezető auditor (kijelölt belső auditor) feladata a többi vezető auditorral és az érintett belső auditorokkal egyeztetni az auditok finomtervezését (Audit ütemterv). Az audit ütemtervet a vezető auditor két héttel korábban küldi meg az érintett szervezeti egység vezetőknek és a minőségirányítási vezetőnek. A felülvizsgálandó szervezeti egység vezetőjének felelőssége:  tájékoztatni az egység alkalmazottait a belső audit ütemtervének eljuttatásával,  maximálisan együttműködni a belső auditorokkal a felülvizsgálat céljának elérése érdekében, azaz biztosítani a munkatársak és a feljegyzések rendelkezésre állását. A belső auditorok a felülvizsgálat megkezdése előtt tanulmányozzák a felülvizsgálatra kerülő terület szabályozásait: a minőségirányítási kézikönyvet, a minőségirányítási eljárásokat, a végrehajtási utasításokat, a szabályzatokat, valamint az előző audit eredményeit. Amennyiben az előző auditon eltérést vettek fel, ennek kijavítására, illetve a javító- vagy megelőző intézkedés eredményességére minden esetben ki kell térni a helyszíni auditon. A felülvizsgálatra kijelölt vezetőauditor felelős az Audit kérdéslista elkészítéséért, melyet vezérfonalként használ a felülvizsgálat lefolytatásához. 3.8.2. A belső audit lefolytatása A belső auditok során vizsgálandók:  A megfelelő dokumentációk megléte  Az oktatási és egyéb szolgáltatási folyamatok hatékony működése  A munkatársak, külső óraadók és alvállalkozók felkészültsége  A felelősségi körök és hatáskörök egyértelmű szabályozottsága  A gyakorlat az előírt elvárásokhoz képest történik  A folyamatok kimenetére (teljesítés) előírt mérések, ellenőrzések megfelelő volta és megfelelő pontossága  A fejlesztési tevékenységek megléte  Az eltérések megállapíthatósága és megállapítása  A korábban feltárt eltérések kezelése  Az eredmények dokumentálása






Oldalszám: 14/15

A belső auditorok az audit során tapasztalt eltéréseket az audit dokumentáció részét képező Audit eltérési lapokon dokumentálják. Az audit lefolytatásának dokumentumai az auditonként felvett Audit jegyzőkönyvek, melyeknek részét képezik az Audit eltérési lapok. A minőségirányítási vezető feladata a belső auditok, szervezése, a végrehajtás biztosítása, értékelése. A belső auditorok felelősek a belső auditok lefolytatásáért, szakszerűségéért, és az eredmények feljegyzéséért. 3.8.3. A belső felülvizsgálat eredményei alapján történő helyesbítő tevékenység A belső auditorok tapasztalatai alapján a vezető auditorok elkészítik a belső auditok eredményét rögzítő Audit jegyzőkönyveket és elküldik az érintett szervezeti egység vezetőjének és a minőségirányítási vezetőnek. Az érintett szervezeti egység vezetője továbbküldi az érintett területek vezetőinek. A felfedett hiányosságok kijavítása érdekében az érintett terület vezetői megteszik a szükséges helyesbítő intézkedéseket írásban a 3.2.2.pont szerint. Az érintett terület vezetője köteles gondoskodni az elrendelt helyesbítő tevékenységek végrehajtásáról. A megtett intézkedés eredményéről az érintett terület vezetője jelentést ír a feladat elrendelőjének. A feladat elrendelője továbbítja azt a minőségirányítási vezetőnek és a vezető auditornak. A belső minőségirányítási felülvizsgálatok eredményeit a főiskola felső vezetése a rendszeresen lefolytatott vezetőségi felülvizsgálat során átfogóan értékeli, s a minőségirányítási tervezésben felhasználja. A vezetés felelőssége figyelemmel kísérni a belső auditok eredményeit, és a megfelelő beavatkozásokat megtenni (Minőségirányítási kézikönyv). 3.8.4. A rendkívüli belső audit A tervezett auditokon kívül rendkívüli belső audit kezdeményezhető minden olyan esetben, amikor a főiskola munkatársai vagy az KF-HÖK megalapozott javaslata írásban eljut a minőségirányítási vezetőhöz. A minőségirányítási vezető azt véleményezi. A minőségirányítási vezető véleménye és javaslata alapján a dékán vagy a rektor a rendkívüli belső auditot elrendeli. 4. Kapcsolódó előírások, szabályozások  Felsőoktatási törvény  A Kecskeméti Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és vonatkozó mellékletei  Minőségirányítási kézikönyv 9. fejezete  FME-01 Dokumentumkezelés c. minőségirányítási eljárás  FME-02 A humánerőforrás biztosítása és fejlesztése c. minőségirányítási eljárás  FME-04 Hallgatói jogviszonnyal járó képzési folyamatok c. minőségirányítási eljárás  VU-02 Hallgatói elégedettség mérés szabályozása c. végrehajtási utasítás






Oldalszám: 15/15

 VU-03 Dolgozói elégedettség mérés szabályozása c. végrehajtási utasítás Az eljáráshoz kapcsolódó (http://dokumentumok).

jogszabályokat

a

Jogszabályfigyelő

tartalmazza

5. Mellékletek  Minőségmutató  Éves auditterv  Észrevételi lap  Audit ütemterv  Audit jegyzőkönyv  Audit eltérési lap  Beavatkozási mátrix Az eljáráshoz kapcsolódó mellékletek a belső hálózatról (http://dokumentumok) letölthetők.





MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents