JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK 1.07 5.21
Minőségbiztosítás vasúti járművek karbantartásában Tárgyszavak: vasúti jármű; karbantartás-tervezés; minőségbiztosítás.
A vasúti járművek karbantartásával kapcsolatban mutatószámokat szoktak alkalmazni a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, a karbantarthatóság és a biztonság (az angol szavak alapján képzett rövidítéssel RAMS*) jellemzésére. Ezek az életciklusköltségekkel együtt meghatározzák a karbantartással kapcsolatos követelményeket a járművek tervezői és gyártói szempontjából. Ezek a mutatók azonban nem elégségesek azoknak a járműveknek a megítélésére, amelyekről az utazó emberek vagy tehervonatokon rakodást végző személyek nap mint nap véleményt alkothatnak. Hiányoznak olyan mutatók, amelyek a karbantartási folyamatokat, a karbantartás tervezését, az infrastruktúrát, a műhelyekben folyó munkákat értékelik. A karbantartási rendszereket minősítő vizsgálati program keretében a Német Vasutaknál (Deutsche Bahn AG) olyan rendszert fejlesztettek ki a vasúti járművek karbantartásának minőségbiztosítására, amelynek célja a minőségi színvonal egyértelmű meghatározása és a járműpark minőségének folyamatos javítása.
Karbantartási folyamat A karbantartási folyamat sikertényezőinek elemzése azt mutatja, hogy az eredmények nagyszámú részfolyamattól függenek. A karbantartási terv határozza meg, hogy milyen időközökben kell ellenőrzést, vizsgálatot végezni. Ezek az adatok rögzítve vannak a minőségügyi dokumentumokban, pl. kézikönyvekben, munka- és vizsgálati utasításokban. A karbantartási munkafolyamatokat az 1. ábra vázolja. A részfolyamatok a következők: vizsgálat, javítás, javítás után a jármű forgalomba való kiadása. Ezeken kívül még számos kisegítő folyamat van, pl. hiba-előrejelzés, vizsgálóeszközök kezelése, munkatársak minősítése stb. *
Reliability, Availability, Maintainability, Safety
javítások karbantartási rendszer
javítások
ellenőrzés (tervszerű munkák)
jármű bejár
folyamatvizsgálat, ellenőrzés
javítások
helyreállítás (terven kívül)
forgalomba engedés
folyamatvizsgálat, ellenőrzés
jármű kijár állapotvizsgálat
1. ábra A karbantartási folyamat elvi ábrája A vizsgálatot a karbantartók hibafelvételnek is nevezik. Ez a részfolyamat mutatja meg a jármű állapotát és az elvégzendő javítási feladatokat. Kiadják a munkát a felelős munkatársaknak, vagy – ha azonnali javítás nem szükséges – ezt későbbi időpontra előjegyzik. Ezután elvégzik az előírt javítási munkákat, majd ezekről kiállítják a szükséges dokumentumokat. A vizsgálattal és javításokkal egyidejűleg elvégzik a tervszerű gondozási munkákat is. A karbantartási munkák befejezése után a járművet üzemelésre adják át. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a jármű javítása a követelményeknek megfelelően megtörtént-e. Mindezt egy „forgalomra alkalmas” írásbeli nyilatkozatba foglalják. A javítás csak akkor lesz igazán eredményes, ha minden részfolyamatot optimálisan elvégeztek.
A hibák osztályozása Amikor 1991-ben a Német Vasutak a nagy sebességű vonatok első generációját üzemeltetni kezdte, a karbantartás új korszaka kezdődött el. A magas szintű rendelkezésre állási követelmények elérése érdekében először alkalmaztak rendszeres üzem közbeni karbantartást, tisztítást és egyéb gondozást, ami első lépés volt a rendelkezésre állásra orientált karbantartási rend-
szer (availability centered maintenance) megteremtésére. Ez konkréten azt jelentette, hogy pontos tervet készítettek a műhelyben való tartózkodás idejére (ún. időablakokat határoztak meg), amelyek percnyi pontossággal illeszkedtek a menetrendhez. Ez ugyanakkor azzal járt, hogy ez alatt az idő alatt nem tudtak minden hibát kijavítani, hanem csak azokat, amelyek az üzemképesség és a biztonság szempontjából fontosak voltak, és nem végeztek el olyan munkákat, amire nem jutott idő vagy kapacitás. A munkák irányítására egy prioritási rendszert dolgoztak ki, amelynek alapja a hibáknak és ezek elhárítására szolgáló karbantartási munkáknak hat osztályba való besorolása (1. táblázat). Az első hibaosztályba az olyan hibák tartoznak, amelyek azonnal veszélyes helyzetet idéznek elő a vasúti üzemben. Ilyen pl. megengedhetetlen repedések a forgózsámolyban, a fékrendszer sérülései vagy az ajtók reteszelésének működési zavara. A második hibaosztályba sorolják a olyan részegységek hibáit, amelyekre a járművek üzemképességéhez feltétlen szükség van, ilyenek pl. a dízelmotorok, transzformátorok, kapcsolók, ezenkívül olyan felszerelési tárgyak, amelyek nélkül a vonatok nem közlekedhetnek, pl. tűzoltó berendezések, elsősegélycsomagok. Az első és második hibaosztályba tartozó hibákkal a vonatok nem közlekedhetnek, ezért ezeket azonnal ki kell javítani. A harmadik hibaosztályba sorolt hibákat is a lehető leggyorsabban el kell hárítani, de ha ez nem lehetséges és tartalék szerelvény nem áll rendelkezésre, kivételesen megengedhető a vonat közlekedése. Példaképpen lehet említeni a villamos mozdony egyik motorjának hibáját vagy klímaberendezés működésképtelenségét az egyik vagonban. Az üzemvezetőnek minden egyedi esetben el kell döntenie, hogy az adott hibával a vonat közlekedhet-e, és nem okoz-e elfogadhatatlan kényelmetlenséget az utasoknak. A negyedik, ötödik és hatodik osztályba sorolt hibákat nem kell azonnal kijavítani, ezt el lehet halasztani a következő tervszerű műhelyidőre vagy általános javításra. Az ilyen hibák kis kényelmi problémákat okoznak vagy a vonat belső vagy külső megjelenésére vannak kedvezőtlen hatással. A hibák osztályozási rendszerének nemcsak a műhelymunkák igénybejelentésénél van szerepe, hanem ezen az alapon dönthetnek, hogy a vonatot kiengedhetik-e a forgalomba. Összességében erre alapozva értékelhetik a járműpark minőségi színvonalát. A minőségirányítás központi része minden járműtípusra egyedileg kidolgozott hibakatalógus.
Minőségvizsgálat a karbantartási folyamatban Amikor valamely jármű a műhelyben van, a különféle rendszerelemeken méréseket, vizsgálatokat végeznek, majd a végső vizsgálat során a komplex rendszereket, pl. a fékrendszert ellenőrzik. A vizsgálatok módját karbantartási előírások és munkautasítások rögzítik és azokat jól képzett szakemberek hajtják végre.
A minőségmenedzsment a karbantartási folyamat minőségi színvonalával foglalkozik, és minőségi mutatószámokkal értékeli azt. Statisztikai módszerekkel kialakított mintavételi eljárással lehet véleményt alkotni a járműpark állapotáról és a karbantartási folyamat színvonaláról. A távolsági vonatok kocsijainak 20%-át, amelyek tervszerű vagy hiba miatti javításra a műhelybe befutnak, átvizsgálják. Például, egy műhelyhez tartozó 450 jármű közül havonta 90 kocsin végeznek ilyen vizsgálatot. A minőségvizsgálat meghatározott vizsgálati terv szerint folyik le. A vizsgálat során nagy figyelmet fordítanak a karbantartási munkák során kezelt részegységekre. A végső vizsgálat 20–30 percig tart kocsinként, amit a műhelyben való tartózkodás időablaka alatt kell elvégezni. A vizsgálandó kocsikat véletlenszerűen számítógép jelöli ki. A kocsik lehetséges hibáit hibakatalógus tartalmazza, ezek alapján nyomtatja ki a számítógép a vizsgálati munkalapot. Így pl. egy személykocsi 3500 lehetséges hibájából a számítógép 30-at választ ki, ezek ellenőrzését írja elő a munkalapon. Szubjektivitás elkerülése érdekében a vizsgálónak szigorúan követnie kell a munkalapon előírt tételeket. Ha munkája során ezeken kívül talál hibát, ezt külön kell rögzíteni, és a vonat forgalomba engedése előtt ki kell javítani. Az ilyen hibák azonban nem kerülnek bele a hibastatisztikába. A vasúti kocsikon funkcionális egységeket határoztak meg annak érdekében, hogy a vizsgálati tételek véletlenszerű kiválasztása a teljes kocsira kiterjedjen. Ezek az egységek a következők: kocsiszekrény és tető; alváz és futómű; előterek és mosdóhelyiségek; utastér; konyha (csak étkezőkocsinál); vezetőállás. A számítógéppel ezekhez a funkcionális egységekhez különböző súlyokat lehet hozzárendelni az egységek fontosságának megfelelően. Az állapotvizsgálat független az elvégzett javításoktól, tehát a vizsgálati munkalap elkészítésekor a számítógép nem veszi figyelembe, hogy valamely részegységet a közelmúltban javították-e. Egy következő lépésben azonban megállapítják, hogy a hiba összefügg-e valamely javítási vagy vizsgálati művelettel, és a hibáért a javítási munkát végző munkatárs felelős, vagy a vizsgálatot végző munkatársnak azt észre kellett volna vennie.
Minőségi mutatók A minőségmenedzsment céljára a karbantartással kapcsolatban hat minőségi mutatót határoztak meg. Ezek a következők: 1. átlagos hibaszám járművenként =
egy hónap során megállapított hibák összes száma az egy hónap alatt vizsgált járművek száma
2. hibák átlagos száma hibafajták szerint járművenként =
egy hónap során megállapított hibák száma adott hibafajtából az egy hónap alatt vizsgált járművek száma
3. minőségvizsgálatok végrehajtási aránya =
4. vizsgálati hibák aránya hibafajtánként = 5. javítási hibák aránya =
egy hónap alatt végzett vizsgálatok száma az egy hónapra tervezett vizsgálatok száma egy hónap alatt tapasztalt vizsgálati hibák száma hibafajtánként az egy hónap alatt vizsgált járművek száma
javítási hibák aránya hibafajták szerint havonta egy hónap alatt vizsgált járművek száma
6. átlagos hibaarány a járműparkban =
összes vizsgálat során megállapított hibák száma havonta × 100 az összes vizsgálatnál megállapítható hibák száma havonta
(%)
A mutatók értékeit minden karbantartási üzemre vonatkozóan havonta kiszámítják. A vasút vezetőségének fontos, hogy egyszerű mutatószámokkal gyors áttekintést szerezhessenek a minőségügyi helyzetről. Ezért minden üzemről összehasonlító értékeket képeznek, amelyben az egyes hibafajták különböző súllyal szerepelnek. A minőségvizsgálat eredményeit a havonta megjelenő minőségügyi jelentésben foglalják össze. A személyforgalom területére körzeti jelentések és az egész vasutat átfogó jelentés készül. Ez diagramokat, hibajegyzékeket tartalmaz, amelynek elemzésével a gyengepontok azonosíthatók. A jelentések az adatokon kívül tájékoztatást adnak a lehetséges okokról és ezek megszüntetésére alkalmazott intézkedésekről.
Minőségirányítás A minőség olyan téma, amellyel a vállalatoknak minden szinten foglalkozniuk kell. A Német Vasutak turisztikai cége átfogó rendszert dolgozott ki a minőségirányítás szervezésére. Ezt a folyamatot mutatja a 2. ábra. A rendszernek lényegében három szintje van; ezek: a helyi, a körzeti és a központi minőségirányítási kör. A helyi minőségirányítási kör a felismert gyengepontokat saját hatáskörben a lehető leggyorsabban felismeri és intézkedéseket tesz az okok megszüntetésére. A kör a helyi felelős vezetőből, a műhelyfőnökből, a főmérnökből és a helyi minőségügyi felelősből áll. A kör hetenként összeül a helyi problémák megoldására. A helyi hatáskört meghaladó ügyeket felterjesztik a körzeti minőségirányítási körnek. A körzeti minőségirányítási kör értékeli a hozzá tartozó üzemek minőségügyi helyzetét és körzeti minőségügyi jelentést készít. Különleges problémák felmerülése esetében a körzeti minőségirányítási kör regionális minőségi kört hívhat össze, amely az egész régióra kiterjedő intézkedéseket dolgoz ki. A körzeti minőségirányítási kör havonta ülésezik, a szervezést a regionális minőségügyi felelős végzi.
2. ábra Minőségirányítási rendszer
A központi minőségirányítási kör a legfelsőbb szerv, amely a minőségügyi helyzet tökéletesítését irányítja. Összeállítja az egész vasútra vonatkozó minőségügyi jelentést és szükség esetén általános helyesbítő intézkedéseket rendel el. A központi minőségirányítási kört a termelési vezető irányítja, neki van alárendelve a minőségügyi törzskar vezetője, a körzeti üzemek vezetői, akik a vonatok kiállításáért és karbantartásáért felelősek. A központi minőségirányítási kör is rendszeresen, általában negyedévenként tart ülést.
Megvalósítás A minőségmenedzsment leírt rendszere jelenleg van megvalósítás alatt és a személyforgalom terén már bevezetésre került. A minőség objektív megítélésének előfeltétele az üzemektől független vizsgáló szervezet felállítása. A rendszer a SAP R/3 rendszer QM moduljára támaszkodik, amelyet a vasúti járművek karbantartásának speciális igényeire adaptáltak. A minőségügyi rendszer működtetésére a karbantartási költségek 0,5– 1,0%-át fordítják a körzet nagyságától függően. Ezért az összegért számszerű adatokat kapnak a járműpark minőségéről és a karbantartási munkák színvonaláról. (Dr. Garai Tamás) Pergande, H-G.: Qualitätssicherung durch Qualitätszahlen am Beispiel der Fahrzeuginstandhaltung. = ETR Eisenbahntechnische Rundschau, 52. k. 1–2. sz. 2003. p. 25–31. Lang, G.; Reemtsema. K-D.: Konzept und Management des Veränderungsprozesses. Die Qualitätsinitiative Six Sigma der DB AG. = ETR Eisenbahntechnische Rundschau, 52. k. 1–2. sz. 2003. p. 12–24.
