Ministráns tudnivalók

Ministráns tudnivalók

II. János Pál pápa az egész világról összegyűlt ministránsokhoz 1985. április 10-én így beszélt: „Emlékeztetlek benneteket arra, hogy a fehér ruha, amelyet ti a liturgikus szolgálatotok alkalmával használtok, a keresztelésetek napján kaptátok”. Majd a Szentatya több fontos követelményről is szólt, mely a ministránsok szolgálatával összefügg: Legyetek tudatában annak, amit végeztek: „ A ministránsnak teljes bizonyossággal tudnia kell, hogy minden liturgikus cselekménynél Jézus Krisztus maga van jelen és cselekszik. Tehát jelen van az Isten Igéjében, a pap személyében, de különösképpen az eucharisztikus színek alatt. Ebből következik, hogy a ministráns, aki az oltárnál szolgál, magának Krisztusnak szolgál. Annak a Krisztusnak, aki papjai személyén keresztül folytatja az emberek megszentelését. Milyen csodálatos a méltósága, de a felelőssége is a ministránsnak! Közel állván az oltárnál a paphoz, közel van magához Krisztushoz is. Ezt a szolgálatot ne csak néhány évig tegyétek.” Elmélyült kapcsolat Isten Igéjével: „A liturgikus ünneplés lényeges része az Isten Igéje. Olvassátok és hallgassátok figyelmesen a szentmise olvasmányait és mélyedjetek el a Szentírás ismeretében egyéni olvasással is. A ministránsoknak nagyon jól kell ismerni az egész Szentírást. Legyetek tisztában azzal, hogy mindenkihez külön-külön is szól az Isten a Szentírás által.” Jól ismerjétek magát a liturgiát: „Kiváltságos helyen vagytok az Isten és az ember találkozásában. Isten maga szól népéhez, a válasz pedig az imádságban és az énekben történik. Ebben az ünneplésben pedig lényeges a saját hitetek ünnepélyes kifejezése.”

Ki a ministráns? Ez az elnevezés a latin ministrare szolgálni kifejezésből származik. A ministránsok a pap mellett kisebb szolgálatokat végeznek a mise, a szentségek kiszolgáltatása és egyéb szertartások során.

A szentmise részei:

I. Tanító rész 1. Bevezető rész - bevezetés (keresztvetés, köszöntés, esetleg hirdetés) - bűnbánati liturgia: bűnbánati ima (Gyónom …); Uram irgalmazz! /Kyrie/ - dicsőség /Gloria/ (adventben és nagyböjtben nincs!)

- könyörgés 2. Szentírásolvasás (felépítése változik) - olvasmány (az Ószövetségből vagy az Apostolok cselekedeteiből) - válaszos zsoltár - szentlecke (az apostoli levelekből vagy a Jelenések könyvéből) - alleluja (nagyböjtben evangélium előtti vers van) - evangélium 3. Szentbeszéd (prédikáció /homilia/) 4. Hiszekegy /credo/ (hétköznap nincs) 5. Egyetemes könyörgés /Oratio fidelium/ Név

Dicsőség

Olvasmány

Válaszos zsoltár

Szentlecke

Alleluja

Hitvallás

Prefáció

Főünnep Vasárnap Ünnep

x x x

x x vagy

x x x

x x vagy

x x x

x x

vagy

x

vagy

x

saját saját saját v. közös közös

vagy

x

vagy

x

közös

Emléknap * Köznap

* – az emléknap lehet kötelező vagy szabadon választható. A kötelező esetben az emléknap szentjéről kell misét végezni, míg fakultatív esetben választani lehet a szentről, vagy alkalmi vagy köznapi miseszövegek között.

II. Áldozati rész 1. Áldozati adományok előkészítése - kenyér és a bor előkészítése - kézmosás - felajánló könyörgés 2. Kánon - nyitóének /prefatio/ - Szent vagy . . . /Sanctus/

- átváltoztatás – négy kánon - végén kis Úrfelmutatás 3. Részesedés Krisztus áldozatából (áldozás) - Miatyánk - béke ima /Pax/ - Isten báránya /Agnus Dei/ - Uram nem vagyok méltó - áldozás - hálaadás - kehelyöblítés /Purificatio/ - áldozás utáni könyörgés 4. Befejezés - hirdetés - áldás - elbocsátás

Ezenkívül ismerni kell még a szentmise eredetét és kialakulását, melyről az Éneklő Egyház című imakönyvben található részletes leírás.

A liturgikus felszerelések:

-Áldoztató kehely vagy tál (ciborium): A hívek részére a szentmise után ebben őrzik az Oltáriszentséget, illetve a híveket ebből áldoztatják meg. -Áldoztató tálca: A hívek áldozásakor a ministránsok tartják az áldozó ajka vagy a keze alá, hogy az Oltáriszentség apró morzsái ne hulljanak a földre. -Ampolna (kancsó): A szentmiséhez szükséges vizet és bort viszik bennük az oltárhoz.

- Betegáldoztató pixis: Kerek, nemes fémből készült kis szelence, amelybe a betegek áldoztatásához szükséges Oltáriszentséget helyezik. - Csengő: Többféle formája ismeretes: lehet kolomp, egy vagy több apróbb harangocskából álló, amely a híveket figyelmezteti a letérdelésre Úrfelmutatáskor, vagy az áldoztatás kezdetekor. A fali csengő a szentmise vagy más egyéb szertartás kezdetét jelzi. - Füstölő (turibulum) és tömjéntartó (navicula): A füstölőben lévő parázsra a tömjéntartóból tesznek tömjént, ami finom, keleti eredetű illatszer. A tiszteletnek, imádásnak és az Istenhez való lelki felemelkedés jele. - Gyertya: A hit szimbóluma. Ezért kapja kezébe az új keresztény az égő gyertyát, hogy élete példájával világítson az emberek előtt. Az oltáron található egy, vagy kettő; ugyancsak az ünnepélyes bevonuláskor vagy evangélium olvasásához az akolitusok visznek egy-egy gyertyát. - Kehely: A szentmisénél használjuk a három részből álló edényt. Talpon áll, a szárán egy gombbal és tetején a csészéje a kupa. Általában nemes fémből készítik, és a belseje aranyozva van. Sokszor csodálatos műremekek. Pl. Esztergomban az ún. Suki kehely. - Kehelytörlő kendő (purificatorium): A kehely felszereléséhez tartozik, ezzel törli szárazra áldozás után a kelyhet a pap, a diakónus, vagy világi áldoztató. - Kendőcske: A kézmosásnál ebbe törli meg a kezét a miséző pap. - Kereszt: A megváltásunk jele. Az oltáron vagy közvetlenül mellette talpon álló kereszt a feszület. Körmenet élén hosszabb nyéllel készült keresztet visznek. - Korporale: Az oltárra helyezett, finom anyagból készült terítő, amelyre a mise alatt a kelyhet és a paténát helyezi a pap. - Misekönyv: Az oltáron elhelyezett könyvben találhatók mindazok a miseszövegek, amelyeket az oltárnál végez a miséző. Ambónál a II. kötet, amely csak a misék bevonulási énekét, a könyörgéseket és az Ige liturgiájának állandó szövegeit tartalmazza. - Misekönyvtartó: Kis könyvállvány, amelyre a misekönyvet helyezik az oltáron. - Olajszelencék: Kerek, nemes fémből készült, üvegbetéttel ellátott kerek edények. A betegek olaját [jelzése: I (Infirmorum) ], a keresztelendők olaját [jelzése: O (Oleum catecumenorum)], és a krizmát [jelzése: C (Chrysma)] őrzik bennük. - Oltárterítő: Az oltár méretéhez alkalmazkodó, nemes anyagból készült terítő, amely az oltár letakarására szolgál az Úr iránti tiszteletből. - Olvasmányos könyv:A szentmise olvasmányait tartalmazza. A, B, C évre, a Szentek ünnepeire, a hétköznapokra és a különböző alkalmakra szóló könyveket használunk.

- Palla: Négyzet alakú, finom fehér vagy hímzett anyaggal borított kemény lap, amellyel a miséző a kelyhet fedi le. - Paténa: A miséző kehely tartozéka. Kerek tányérka, kissé bemélyedve középen, melybe a miséhez szükséges nagyostyát teszik. - Szentségmutató (monstrancia): Talpas, felső részében átlátszó üveg ablakkal ostyaház van. Benne található a holdacska (lunula), amelybe az Oltáriszentséget teszik. Körmenetek vagy szentségimádás alkalmával használjuk. - Szentségtartó (custodia): A szentségmutatóba helyezendő nagyostyát ebben a kis talpas ostyatartóban őrzik a tabernákulumban. - Szenteltvíz hintő: A hívek vagy különböző szentelendő tárgyak meghintésére való. A templomban díszesebb tartóhoz tartozik a hintő, míg praktikus okokból (főleg szállítás végett, pl. temetésen) egyszerű tartóba csavarható bele.

A liturgiában használt legfontosabb magatartási formák



  





Ha csendben vagyunk, nemcsak annyit jelent, hogy nem beszélünk. Hallgatunk, amikor lelkiismeretünket megvizsgáljuk, vagy megfogalmazzuk egyéni kéréseinket, vagy elgondolkodunk az Isten igéjének tanításán, vagy hálát adunk az Úrral való találkozás után. Ha felállunk, kifejezzük tiszteletünket, örömünket és különösen is figyelünk arra az eseményre, ami szemünk előtt történik. Ha leülünk figyelünk a felolvasóra, aki vagy az Isten igéjét, vagy a hozzáfűzött tanítást mondja el. A mi feladatunk, hogy mindezt magunkba fogadjuk és javunkra fordítsuk. Ha letérdelünk kifejezzük Isten előtti kicsinységünket, imádásunkat. Ezért letérdelünk, ha a bűnbánat szentségéhez járulunk, vagy imádjuk a köztünk megjelent Urat a szentmisében. Ha leborulunk, átéljük a teljes megsemmisülést és kiszolgáltatottságot. Ezért teszi ezt a pap nagypénteki liturgia kezdetén, vagy a diakónus-, pap- és püspökszentelésnél a Mindenszentek litániája alatt. Ha vonulunk, megyünk az Úr színe elé a templomba, de életünk múlásával is vonulunk az Úr felé a végső találkozásra.

A liturgiában használt legfontosabb gesztusok

 

Ha keresztet vetünk, megvalljuk Krisztushoz való tartozásunkat, de megvalljuk hitünk legmélyebb titkát, a Szentháromság titkát. Ha kis keresztet rajzolunk a homlokunkra, ajkunkra és szívünkre, megvalljuk, hogy az evangélium irányítja gondolatainkat, szavainkat és tetteinket.

      

Ha kezünket összetesszük, kifejezzük, hogy imádságunkkal az Istenhez emeljük lelkünket és benne megnyugszunk. Ha térdet hajtunk, kifejezzük imádásunkat és hódolatunkat. Ezért a templomba való belépéskor így köszöntjük az Urat. Ha meghajlunk, kifejezzük bűnbánatunkat, tiszteletünket és hódolatunkat. Ha mellünket megütjük, kifejezzük bűnösségünk tudatát és bánatunkat Ha kézrátételt használ az Egyház, kifejezésre juttatja az istenim kegyelem közvetítését és Isten áldását. Ha a pap megcsókolja az oltárt, kifejezi tiszteletét Krisztus iránt, akinek keresztáldozata lesz jelenvalóvá az Eucharisztia ünneplése alatt. Ha kezet nyújtunk egymásnak, kifejezzük összetartozásunkat és testvéri kibékülésünket, mielőtt Krisztus asztalához járulunk.

A liturgiában használt legfontosabb kifejezések





  

A hívő közösség számtalan alkalommal egyetlen szóval fejezi ki hitét, örömét vagy köszöntését. Ilyenek Ámen – úgy van; Alleluja – dicsérjétek az Urat; Hozsanna – éljen, áldott Párbeszéd a celebráns és a hívek közössége között. A felszólításra a hívek rögtön kifejezik készségüket az Isten dicséretére. Ilyenek: Az Úr legyen veletek! És a te lelkeddel. Emeljük fel szívünket! Felemeltük az Úrhoz. Dicsőítések vagy doxológiák az Istent dicsőítik csodálatos tetteiért. Ilyenek: Dicsőség az Atyának . . . ; Dicsőség a magasságban Istennek . . . ; Őáltala, ővele és őbenne . . . Litániás válaszok, amelyek a keresztény ókorban szokásban voltak, ma kissé egyszerűbb módon. Ilyenek: Uram irgalmazz; Kérünk téged, hallgass meg minket. A hitvallás az Isten igéjére adott válasz, amelyet mindig felállva, közösen mondunk.

Liturgikus öltözetek:

- Diakónus:

- Vállkendő - Alba - Cingulum (kötél, mellyel az albát fogják össze) (E hármat szokták egyszerűsíteni egy gombolható albával.) - Stóla (bal vállról keresztbe felvéve) - Dalmatika

- Pap:

- Vállkendő

- Alba - Cingulum (kötél, mellyel az albát fogják össze) (E hármat szokták egyszerűsíteni egy gombolható albával.) - Stóla (egyenesen a váll két oldaláról lógatva) - Miseruha (kazula)

- Püspök

- Vállkendő - Alba - Cingulum (kötél, mellyel az albát fogják össze) (E hármat szokták egyszerűsíteni egy gombolható albával.) - Stóla (egyenesen a vállról lógatva) - Miseruha (kazula) - Mellkereszt - Pásztorbot (bakulum) kezében tartja. - Pileolus (Kis lapos, kerek tányérsapka, melyet a liturgián kívül is hordhat.) - Püspöksüveg (Infula) - Püspöki gyűrű (liturgián kívül is hordhatja a püspök)

Más liturgikus cselekményen a kazula helyett (a diakónus a dalmatika helyett), vehetnek fel palástot.

Liturgikus színek:

A szentmisén használt stóla, miseruha, illetve az egyes helyeken használt kehelytakaró és a más alkalmakkor használt palást az időszaknak, ünnepnek megfelelően más színű lehet. A színeknek is jelentőségük van:

Fehér (arany): A dicsőséget jelenti. Az ártatlanságnak, tisztaságnak és égi boldogságnak jele. Ezért a karácsonyi és húsvéti időben, Jézus. Mária és a nem vértanú szentek ünnepein használjuk. Illetve fiatal gyerek temetésén, utalva annak ártatlanságára.

Piros (arany): A megváltás, a vértanúság színe. A tűznek, vérnek, életnek és a szeretetnek a jele. Virágvasárnap, nagypéntek, pünkösd, az Úr szenvedésének ünnepei, valamint a vértanúk ünnepeinek liturgikus színe.

Zöld (arany): A reménységnek és a kitartásnak a jele. Az évközi idő vasárnapjainak és hétköznapjainak színe. Viola: A bűnbánat színe. Ezért advent, nagyböjt idején, számos helyen a gyászmiséken is violát használnak a fekete helyett.

Fekete: A gyász kifejező színe. Temetéseken és gyászmiséken használja az Egyház. Rózsaszín: Az örömnek és a boldog várakozásnak a jele. A violaszínt helyettesítheti advent 3. és nagyböjt 4. vasárnapján. Kék: A hit jele. Egyes helyeken még ma is szokásban van Szűz Mária ünnepein e szín használata.

Arany: A méltóság jele. Minden színt helyettesít.

Imádságok

Rózsafüzér imádkozása:

A szentolvasó titkai végigvezetnek az Úr Jézus és a Boldogságos Szűzanya életútján. Titoknak nevezzük azt az eseményt a Szentírásból, amire a tized alatt gondolunk.

A rózsafüzér fajtái: 1. Örvendetes (Jézus gyerekkora) 2. Világosságos (Jézus munkássága) 3. Fájdalmas (Jézus szenvedése és halála) 4. Dicsőséges (Jézus halála utáni cselekedetei)

A rózsafüzér részei:

A rózsafüzér bevezető részből és öt tizedből áll.

Bevezető rész: Feszületre: Hiszekegy; Nagy szemre (különálló szemre): Miatyánk; Három kis szemre: Üdvözlégy Mária és a Jézus neve után a következő kéréseket mondjuk, a különböző rózsafüzéreknél más és más Üdvözlégy titkokat mondunk. Ezután elmondjuk a kis doxológiát. (Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen) A tizedeknél: Nagy (különálló), szemekre: Miatyánk Kis szemekre Üdvözlégy A tíz Üdvözlégy végén: kis doxológia és Ó Jézusom (Ó Jézusom bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a menybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.) A Befejés: Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!; Könyörgés: Könyörögjünk! Úristen, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát, add meg, kérünk, hogy e titokról – a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával – megemlékezve utánozzuk, amit magunkban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen. Mária antifóna: Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől: ó dicsőséges és áldott Szűz!

Örvendetes szentolvasó titkai: Bevezető rész Üdvözlégy titkai: 1. aki hitünket növelje 2. aki reményünket erősítse 3. aki szeretetünket tökéletesítse A tized Üdvözlégy titkok: 1. akit te Szent Szűz a Szentlélektől fogantál 2. akit te Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál 3. akit te Szent Szűz a világra szültél

4. akit te Szent Szűz a templomban bemutattál 5. akit te Szent Szűz a templomban megtaláltál Világosságos szentolvasó titkai: Bevezető rész Üdvözlégy titkai: 1. aki megtisztítson minket 2. aki lelkünk békéjét megőrizze 3. aki a Szentségekben megerősítsen A tized Üdvözlégy titkok: 1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett 2. aki a Kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét 3. aki meghirdette Isten országát 4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét 5. aki az Eucharisztiában nekünk adta magát Fájdalmas szentolvasó titkai: Bevezető rész Üdvözlégy titkai: 1. aki értelmünket megvilágosítsa 2. aki emlékezetünket megerősítse 3. aki akaratunkat tökéletesítse A tized Üdvözlégy titkok: 1. aki érettünk vérrel verítékezett 2. akit érettünk megostoroztak 3. akit érettünk tövissel koronáztak 4. aki érettünk a keresztet hordozta 5. akit érettünk keresztre feszítettek Dicsőség szentolvasó titkai: Bevezető rész Üdvözlégy titkai: 1. aki gondolatainkat irányítsa 2. aki szavainkat vezérelje 3. aki cselekedeteinket kormányozza A tized Üdvözlégy titkok: 1. aki halottaiból föltámadott 2. aki a Mennybe fölment 3. aki nekünk a Szentlelket elküldte 4. aki téged, Szent Szűz, a Mennybe fölvett 5. aki téged, Szent Szűz, a Mennyben megkoronázott

Ezenkívül ismerni kell még a rózsafüzér eredetét, melyről az Éneklő Egyház című imakönyvben található részletes leírás.

A keresztút:

1. Jézust halálra ítélik 2. Jézus vállára veszi a keresztet 3. Jézus először esik el a kereszt alatt 4. Jézus édesanyjával találkozik 5. Cirenei Simon átveszi a keresztet 6. Veronika letörli kendőjével Jézus verítékét 7. Jézus másodszor esik el a kereszt alatt 8. Jézus szól a síró asszonyokhoz 9. Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt 10. Jézust megfosztják ruháitól 11. Jézust a keresztre szegezik 12. Jézus meghal a keresztfán 13. Jézus testét leveszik a keresztről 14. Jézus testét sírba teszik 15. Jézus feltámad Ezenkívül ismerni kell még a keresztút eredetét és keresztúti szokásokat, melyekről az Éneklő Egyház című imakönyvben található részletes leírás.

Az Úr angyala

Az Úr angyala köszönti a Boldogságos Szűz Máriát, és ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát. Üdvözlégy Mária... Íme az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint.

Üdvözlégy Mária... /Meghajolva/ És az ige testté lőn, és mi köztünk lakozék. Üdvözlégy Mária... Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja. Hogy méltók lehessük Krisztus ígéreteire

Könyörögjünk! Kérünk téged Úristen! Öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak, megtestesülését megismertük az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen

Ezenkívül ismerni kell még az Úrangyala imádság eredetét és történetét, melyről az Éneklő Egyház című imakönyvben található részletes leírás.

Pater noster:

Pater noster, qui es in coelis; sanctificetur nomen tuum; adveniat regnum tuum; fiat voluntas tua, sicut in coelo, et in terra. Panem nostrum quotidianum da nobis hodie; et dimitte nobis debita nostra, sicut et nos dimittimus debitoribus nostris; et ne nos inducas in tentationem; sed libera nos a malo. Amen

Fonetikusan: Páter noszter, kvi esz in célisz; szanktificétur nomen túm; adveniát regnum túm; fiát voluntász tuá; szikut in célo, et in terrá. Pánem nosztrum kvotidiánum dá nobisz hodié; et dimitte nobisz debitá nosztrá, szikut et nosz dimittimusz debitoribusz nosztrisz; et ne nosz indukász is tentacionem; szed liberá nosz a málo. Ámen

Ave Maria:

Ave Maria, gratia plena, dominus tecum, benedicta tu in mulieribus, et benedictus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, mater Dei ora pro nobis, peccatoribus, nunc et in hora mortis nostrae. Amen.

Fonetikusan: Áve Márijá, grácia plená, dominusz tékum, benediktá tu in mulieribusz, et benediktusz fruktusz ventrisz tui, Jézusz. Szánktá Márijá máter Dei, orá pro nobisz, pekkatóribusz, nunk et in orá mortisz nosztré. Ámen.

Hittani alapismeretek

Isten tízparancsolata

1. Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd!

Az Egyház öt parancsa

1. Vasárnap és ünnepnap végy részt szentmisén! 2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg! 3. Évente gyónjál, és legalább a húsvéti időszakban áldozzál! 4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld! 5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!

A két főparancs

A két FŐPARANCS, amelyek Isten egész törvényét magukba foglalják, ezek: 1. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. (Ez a parancs a tíz parancsolat közül az első háromhoz kapcsolódik.) 2. Szeresd embertársadat, mint saját magadat. (Ez a parancs a tíz parancsolat közül a többi héthez kapcsolódik.) A tízparancsolatot a szeretet eme kettős és mégis egyetlen parancsának fényében kell értelmeznünk. (KEK, 2055.)

Szentségek

A hét szentség neve: 1. Keresztség 2. Bérmálás 3. Oltáriszentség 4. Bűnbocsánat (vagy bűnbánat) szentsége 5. Betegek kenete 6. Egyházi rend 7. Házasság

A szentségek Krisztustól alapított és az Egyházra bízott hatékony jelei a kegyelemnek, amely által isteni életben részesülünk. A látható rítusok, amelyekkel a szentségeket kiszolgáltatják, jelzik és meg is valósítják az illető szentség sajátos kegyelmét. Meghozzák gyümölcsüket azokban, akik azokat a megkívánt feltételek mellett felveszik. (KEK, 1131.) A kegyelem révén részt veszünk Isten életében és bevezettetünk a Szentháromság belső életébe: a keresztségben a keresztény elnyeri Krisztus, a Test Feje kegyelmét. ,,Fogadott fiúként” ettől kezdve ,,Atyának” szólíthatja Istent, éppúgy, ahogy az egyszülött Fiú. Adományként kapja a Szentlélek életét, aki őt szeretettel árasztja el és aki az Egyházat alakítja. (KEK, 1997.) A halálos bűn az emberi szabadság radikális lehetősége, mint maga a szeretet is. Maga után vonja a szeretet elvesztését és a megszentelő kegyelemtől való megfosztottságot, vagyis a kegyelmi állapot semmivé válik. (KEK, 1861.)

A bűn

A bűn elsősorban Isten megbántása. 1. Minden bűn Isten elleni lázadás. 2. Minden bűn, a legelsőhöz hasonlóan, Isten akaratának az elutasítása. 3. Bűneinkkel gyakran egy embertársunkat bántjuk meg, de minthogy Isten azt akarja, hogy szeressük egymást, a bűn mindig Isten megbántása is. A bűnnek vannak fokozatai. Vannak halálos és vannak bocsánatos bűnök. A halálos bűnök lerombolják bennünk a megszentelő kegyelem életét. Egy bűn akkor halálos, ha a következő három feltétel egyszerre teljesül: 1. A bűn tárgyának súlyosnak kell lennie. Más szóval: egyenesen valamelyik parancs ellen kell irányulnia. 2. A bűnt annak teljes és világos tudatában kell elkövetni, hogy az súlyos bűn. 3. A bűnt akaratunk teljes és tudatos beleegyezésével kell elkövetnünk. A bocsánatos bűn csak gyengíti bennünk Isten életét, de nem rombolja le. Bocsánatos bűnt akkor követünk el, 1. ha a bűn tárgya kevésbé súlyos; 2. vagy ha súlyos ugyan, de nem teljes tudatossággal vagy nem teljes beleegyezéssel követjük el.

A hét főbűn a következő: 1. Kevélység 2. Fösvénység 3. Irigység 4. Harag 5. Bujaság 6. Torkosság 7. Jóra való restség Ezeket azért nevezzük főbűnöknek, mert sok bűn és hiba belőlük fakad.

Az „égbekiáltó bűnök”: 1. Gyilkosság 2. Szodómia 3. Mások elnyomása; különösen özvegyek, idegenek és árvák elnyomása 4. Munkabérek kifizetésében való igazságtalanság

A Szentlélek elleni bűnök 1. Az vétkezik a Szentlélek ellen, aki nem kér bocsánatot bűneiért. 2. Ennek egyik oka a vakmerő bizakodás lehet. I. A vakmerő bizakodás származhat abból, hogy valaki azt hiszi, Isten segítsége nélkül is üdvözülhet. Azt hiszi, saját képességei révén is bekerülhet a mennybe. II. A vakmerő bizakodás abból is eredhet, hogy valaki azt hiszi, Isten megbocsát anélkül, hogy ő maga valamit is tenne. Ez a vakmerőség erre a gondolatra épül: ,,Isten majd elintézi. Nekem nem kell bocsánatot kérnem.” 3. Más oka is lehet a bocsánatkérés elmulasztásának: a kétségbeesés. I. A kétségbeesett ember azt hiszi, hogy a bűne olyan súlyos, hogy Isten nem fogja megbocsátani vagy azért, mert nem tudja, vagy azért, mert nem akarja.

4. Ezek a bűnök azért irányulnak a Szentlélek ellen, mert aki elmulasztja a bocsánatkérést, az elmulasztja az üdvösségnek azt a lehetőségét, amelyet a Szentlélek felkínál.

Mások bűnében akkor vagyunk részesek, ha: 1. magunk is részt veszünk benne közvetlenül és szándékosan; 2. parancsot adunk bűnre; 3. tanácsot adunk rá; 4. dicsérjük más valaki bűnét; 5. helyeseljük; 6. rejtegetjük; 7. nem akadályozzuk meg 8. és ha bűnösöket és gonosztevőket védelmezünk. A bűn támadás Isten ellen: ,,Egyedül teellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem” (ld Zsolt 51,6). A bűn Isten irántunk megmutatkozó szeretete ellen támad és attól szíveinket elfordítja. Mint az első bűn, amely engedetlenség volt, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen, ,,mint az istenek”, ismervén és meghatározván a jót és a rosszat (Ter 3,5). A bűn tehát ,,önszeretet, egészen Isten megvetéséig”. Önmaga gőgös fölmagasztalása révén a bűn homlokegyenest ellenkező Jézus engedelmességével, ami az üdvösséget beteljesítette (vö. Fil 2,6-9). (KEK, 1850.) Szükséges súlyosságuk szerint megítélni a bűnöket. Ez már a Szentírásban észrevehető (vö. 1Jn 5,16-17), tehát a halálos és bocsánatos bűn közötti megkülönböztetés az Egyház számára adva volt. Az emberek tapasztalata ezt megerősíti. A halálos bűn az ember szívében Isten parancsának megszegésével lerombolja a szeretetet; az embert elfordítja Istentől, aki végső célja, és az ember Istenben föltalált boldogságával szemben valamely alacsonyabb rendű jót részesít előnyben. A bocsánatos bűn, még ha megtámadja és megsebzi is a szeretetet, engedi létezni. (KEK, 1854-1855.)

A Szentlélek hét ajándéka:

Az egyházban már az ősidőktől kezdve a Szentlélek hét adományáról (ajándékáról) beszéltek. A Biblia nyelvén a hét a teljességet jelenti. Az egyes adományok elnevezése Izaiás 11, 2 -re megy vissza. „Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből. Az Úr Lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és az Úr félelmének lelke, s az Úr félelmében telik öröme.”

1. BÖLCSESSÉG. Bölcsnek nevezzük azt az embert, aki az életben meg tudja különböztetni a lényegest a kevésbé fontostól; képes arra, hogy beleélje magát a másik helyzetébe, és belülről "meglátja" és "hallja" azt, ami legértékesebb benne. "Bölcs" az az ember, aki az egész valóságot Isten fényénél "látja" és "ítéli meg". 2. ÉRTELEM. Értelmes az az ember, aki nyílt és "kritikus" önmaga és a világ, az emberek megértésében. Képes arra, hogy meghallja és megértse Isten szavát, amely a legkülönbözőbb módokon nyilatkozik meg (elsősorban a Jézus Krisztusban kinyilatkoztatott szót) 3. JÓTANACS. Az ember, aki megkapta a jó tanács adományát, képes segíteni a másiknak, képes kialakítani személyes nézeteket és képes az érett döntésekre, különösen az élet sorsdöntő pillanataiban. A jó tanács ajándékával rendelkező ember nem csak tanácsot ad testvéreinek, hanem elfogadja mások jó tanácsát, elsősorban pedig hallgat a Lélek "tanácsára", indítására 4. ERŐSSÉG. Az erős ember bátran megéli az emberi és a keresztény igazságot; következetes, és képes kitartani akkor is, amikor nehéz hinni, remélni és szeretni. Az emberek iránti bizalmát és szeretetét Isten hűségére és szeretetére alapozza, mert: "hitt a Szeretetnek". 5. TUDOMÁNY. A tudomány természetfeletti ajándékával rendelkező ember őszintén keresi az igazságot, és azt örömmel elfogadja, felismeri és "tudja", miben áll a világ, az emberek és Isten legmélyebb valósága. Ez a tudás nem pusztán értelmi, elvont, hanem élő és életet alakító. Tiszteli a titkot, mert elismeri "tudása" határait. Elismeri a másikat és örül annak a gazdagságnak, amelyet mások képviselnek a világban. 6. JÁMBORSÁG. A jó értelemben vett "jámbor" ember bensőséges kapcsolatban van Istennel. Istent Atyának vallja: tudja, hogy mindig a legnagyobb bizalommal fordulhat hozzá. 7. ISTENFÉLELEM (ÚRFÉLELEM). Az "Istenfélelem" arra képesít bennünket, hogy Istent úgy éljük meg, mint a legmélyebb Titkot, mint Jelenlevőt és mégis Megközelíthetetlent. Az istenfélő "fél" a bűntől, mert tudja, hogy Isten, a legfőbb Szentség és az a végtelen Szeretet, megsértése. Bizalmi nem vakmerő bizakodás. Küzd a rossz, a bűn ellen magában és a világban. Azt is mondhatjuk, hogy az istenfélő igazán szereti Istent, és ezért fél attól, hogy elveszíti barátságát, megsérti szeretetét.

Szentírási alapismeretek

- A Szentírásba tartoznak azok a könyvek, amelyet az Egyház szentnek fogadott el. (canon)

- A Szentírás sugalmazott könyv. Két szerzője van. A Szentlélek és a szent szerző. - A Szentírás tévedhetetlen a hit és erkölcs dolgában. - Az ószövetség eredeti nyelve: héber, míg az újszövetség eredeti nyelve pedig a görög és arám. - Az ószövetség 46 könyvből áll. - Három részre lehet felosztani - történeti (pl. Mózes öt könyve) - tanító (pl. Jób, Tóbiás) - prófétai (négy nagy /Iz. Jer. Ez. Dán/ és 12 kis próféta) - Az újszövetség 27 könyvből áll. -Három részre lehet felosztani - történeti:

- négy evangélium - Apostolok cselekedetei

- tanító: - 14 páli levél - 7 katolikus levél - prófétai:

- Jelenések könyve

- Idézés, újszövetségi rövidítés, fejezet és vers jelölés: - Lk. 5, 15 Lukács evangéliuma; 5. fejezet; 15. vers - Apcsel. 4, 14-17 Apostolok cselekedetei; 4. fejezet; 14. verstől a 17. versig - Ef. 1, 12 - 2, 10 Efezusi levél; 1. fejezet; 12. vers és 2. fejezet; 10 vers - 2Kor. 5, 4-12 Második korintusi levél; 5. fejezet; 4. verstől a 12. versig

Jézus élete

Jézus életének ismerete, mely az evangéliumokban megtalálható. Ezenkívül ismertetni kell még öt csodát, illetve példabeszédet Jézus életéből.

Szimbólumok

Ezekiel (Ez 1,5-25) ószövetségi próféta beszél az Isten trónja előtt álló négy élőlényről. Ezeket Szent Jeromos a négy evangélistával azonosította, de ugyanez a négy élőlény megjelenik az Apokalipszisben is (Jel 4,6-7). Mátéé az ember vagy angyal alak mert evangéliumát Jézus emberi leszármazástáblájával kezdi. Máté – Jézus emberré válása. Márké az oroszlán, mert könyvét a pusztában kiáltónak (Keresztelő Szent János) a fellépésével kezdi, és a pusztában kiáltó az oroszlán. Márk – Jézus feltámadása. Lukácsé a bika vagy ökör, mert evangéliuma Zakariás áldozatbemutatásával kezdődik, és a bika (ökör) áldozati állat volt. Lukács – Krisztus keresztáldozata. Jánosé a sas, mert az ő evangéliuma szárnyaló teológiai gondolatokkal kezdődik, és a sas szárnyal a legmagasabbra. János – Jézus mennybemenetele. A négy élőlény ábrázolása az V. századtól kezd terjedni. Ravennában Galla Placidiának a S. Vitale melletti mauzóleumában a kupola négy sarkában a csillagos égboltot tartják, amelynek közepén a keresztet ábrázolták. Itt tehát a négy élőlényt Krisztusra, mint a mindenség urára vonatkoztatták. Az apostolok attribútumai: Péter (jún. 29.) – kulcs; András (nov. 30.) – András-kereszt; idősebb Jakab (júl. 25.) – zarándokbot, zarándoköltözet kagylódísszel, széleskarimájú zarándokkalap; János (dec. 27.) – kehely kígyóval, néha üsttel (apostolként); Fülöp (máj. 3.) – T-kereszt vagy kettős kereszt; Bertalan (aug. 24.) – kés; Tamás (júl. 3.) – lándzsa vagy kard; Máté (szept. 21.) – kard, pénzdarabok, pénzeszacskó (apostolként); ifjabb Jakab (máj. 3.) – bunkósbot vagy kallózófa; Júdás Tádé (okt. 28.) – bárd, alabárd vagy kard; buzgó Simon (okt. 28.) – fűrész; Mátyás (febr. 24.) – bárd, kereszt, kard, vagy a lábainál kövek; Pál (jún. 29.) – kard;

Egyházi ismeretek

Egyházmegyék

Ismerni kell Magyarország egyházmegyéit és annak főpásztorait. (Egyházmegyénk segédpüspökeinek nevét is illik ismerni.) Esztergom-Budapesti Érsekség - Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MKPK elnöke Segédpüspök: Dr. Ladocsi Gáspár, Dr. Udvardy György, Dr. Székely János

Győri püspökség - Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, az MKPK elnökhelyettese Székesfehérvári püspökség - Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Hajdúdorogi görög katolikus püspökség (Nyíregyháza) – Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök és a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzója

Kalocsa-Kecskeméti Érsekség - Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Segédpüspök: Bíró László, a KPI rektora

Pécsi püspökség - Mayer Mihály pécsi megyéspüspök Szeged-Csanádi püspökség – Dr. Kiss Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök Egri Érsekség - Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Segédpüspök: Dr. Katona István

Váci püspökség - Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök Segédpüspök: Dr. Varga Lajos

Debrecen-Nyíregyházi püspökség - Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Veszprémi Érsekség - Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek Szombathelyi püspökség - Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök Kaposvári püspökség - Balás Béla kaposvári megyéspüspök Dr. Cserháti Ferenc a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergombudapesti segédpüspök Bíró László tábori püspök Dr. Várszegi Asztrik OSB főapát-püspök – a Pannonhalmi Területi Főapátság Püspöke

10 Magyar szent

Meg kell tanulni tíz magyar szabadon választott szent életét, és tudni kell róla mondani 10-15 mondatot az alábbi szempontok szerint.

- Mikor, melyik korban élt? - Életének mi a rövid története? - Miben állt az életszentsége? - Miben követhető? - Mit üzen a mai kor számára?

Pápái a XX. századnak

A XX. Század pápáit ismerni kell sorrendbe. Ezenkívül mindegyik pápának tudni kell egyegy nagyobb tettét, vagy híresebb enciklikáját.

Szerzetesrendek

Az alább kiadott szöveg csak rövid vázlata a Puskely Mária szerzeteskről szóló könyvének. Bármilyen más forrásból lehet rá készülni, de a terjedelem az minimum 10-15 mondat legyen.

AZ ANGOLKISASSZONYOK BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRI INTÉZETE

Az alapító, Ward Mária az angliai katolikusüldözések idején - hogy hitükben megtarthassa a leányifjúságot - társaival átment Flandriába. Loyolai Szent Ignác szabálya szellemében sok küzdelem árán 1609-ben hívta életre az első közösséget. A szerzetesintézményt az Egyház csak az alapító halála után, 1703-ban hagyta jóvá. Az intézmény célja a leánynevelés. Magyar földre még Ward Mária életében Pázmány hívta meg az

angolkisasszonyokat 1627-ben. A pozsonyi első magyar leányintézet hat évig működött. A közösség voltaképpen 1770-től vert magyar talajban mély gyökereket, amikor is létrejött a pesti ház. Itt nyílt meg később, 1856-ban az első magyar tanítóképző, valamint a XX. század elején a Polgári Iskolai Tanárképző, majd 1917-ben a Ward Kollégium. 1948-ban kereken 430 angolkisasszonynak kellett elköszönnie közel 6000 tanítványától, kisdiáktól, középiskolástól és tanítóképzőstől. Az angolkisasszonyok iskolákban és otthonokban tanítanak, fiatalokat és felnőtteket képeznek, együttműködnek a lelkipásztori szolgálatban és a szociális munka területén; küzdenek a társadalmi igazságosságért; szolgálnak a harmadik világ országaiban - szegénykórházakban, lepratelepeken; ezen kívül művészi, irodalmi és tudományos tevékenységet is folytatnak.

BAZILITÁK, NAGY SZENT VAZUL RENDJE

Az egyetlen keleti szerzetes rend. A rend alapítása a keleti szerzetesség Pachomiusz mellett legnagyobb egyénisége, Nagy Szent Bazil nevéhez fűződik. Szülőhelye mellett remete életet kezdett. Több százan csatlakoztak hozzá. Nazianzi Szent Gergely közreműködésével két Regulát szerkesztett, egy hosszabbat és egy rövidebbet. A hosszabb, a szerzetesi élet alapelveit kérdve kifejtő szabályzat az alapja mindmáig a keleti szerzetességnek. Az aszkézis célját az ember megszentelésében látta. A szerzetestől mindenekelőtt engedelmességet kívánt, de hangsúlyozta a szegénység és a tisztaság követelményeit is. Előírta a közös liturgikus imát; ebbe illeszkedett az éjféli imádság. Nem ismerte még a fogadalomtételt, de megkövetelte a világról való teljes lemondást. Később ebből alakult ki az ünnepélyes fogadalom. Szerzetesei földművelő és kézműves munkából éltek. A Regula megengedte, hogy a kolostorban gyermekeket, főképp árvákat neveljenek. Előkelő helyet biztosított a szegények és a betegek iránti szeretet gyakorlásának. Nagy Szent Vazul rendjének terjedését az iszlám előretörése állította meg. A bazilita rend modern megújítása XIII. Leó pápa nevéhez fűződik. Magyar földön már Szent István előtt megjelentek a bazilita szerzetesek. A hanyatlás a XIII. században, a latin szertartás térhódításával következett be. Az I. András által alapított visegrádi kolostor 1221-ben szűnt meg. Az utolsó bazilita kolostorokat a tatárjárás pusztította el. A baziliták 1749 után kerültek Máriapócsra; a templom építése 1731-ben kezdődött meg. Vele párhuzamosan épült a monostor, 1950-ig a bazilita szerzetesek szolgálták itt a környék lakosságát és a könnyező Szűzanyához érkező zarándokokat; a parochiai iskola mellett 1777-től középfokú iskolákat is vezettek. Nagy Szent Vazul Regulája szellemében a magyar bazilita szerzetesek első számú feladata az életszentségre, vagyis az Isten- és emberszeretetre való kitartó törekvés. A rend mindvégig őrizte a hagyományos aszkétikus gyakorlatokat: bőjt, virrasztás. Közösen végezték az egész zsolozsmát, s mindenkor készen álltak a lelkipásztori szolgálatra. Szolgálatuk kiterjedt a szociális élet területére: rendszeresen gondoskodtak a környék szegényeiről. Az Apostoli Szentszék 1947-ben állította föl önálló magyar Szent István tartományukat. 1950-ben a magyar bazilita tartománynak 39 tagja volt.

BENCÉSEK

Benedek, a nyugati szerzetesség atyja 480 körül született az itáiai Nursiában. Rómának, a romlott nagyvárosnak hamarosan hátat fordítva remete életet kezdett. Három évet töltött teljes magányban, a Szentlélek vezetésével elvégezte "újoncidejét". Ekkor egyre többen jöttek hozzá, kérték tanácsát, lelkivezetését. Egy fájdalmas tapasztalat meggyőzte arról, hogy az istenkereső szerzeteseknek közös életszabályra van szükségük. Így állította össze azt a Regulát, amelynek segítségével immár másfél évezrede megszámlálhatatlan sok keresztény találta meg útját Istenhez. Először a subiacói völgyben alapított 12 kisebb monostort, majd 529-ben Monte Cassino magaslatán. Eszménye a szemlélődő és tevékeny élet összhangja volt. Ezt fejezi ki jelmondata : Ora et labora. A szerzetesek az apát irányítása alatt éltek. Benedek szerzetesei lelkipásztori szolgálatot is végeztek, igehirdetéssel segítették az embereket Istenhez vezető útjukon. A következő századokban a bencések eljutottak a keresztény világ minden tájára. Története során a bencés rend több reformot élt meg. Legnevezetesebb volt a XI. századi clunyi megújulás. A bencés VII. Gergely pápa nevével fémjelzett mozgalom lényege; az Egyház legyen független a világi hatalomtól és szigorított belső fegyelemmel kövesse Krisztust, építse Isten országát. A bencés család több mint ötezer szentet adott az Egyháznak. Rómából jött bencések Szent Adalbert vezetésével Géza fejedelem idején 996-ban telepedtek meg Szent Márton hegyén (Pannonhalma). A Koppányon aratott győzelem után Szent István király számukra Monte Cassino kiváltságait adományozta A XIII. században már több mint 90 bencés monostor működött magyar földön. A XVIII. század végén II. József két monostor kivételével a bencéseket is feloszlatta. 1802-ben újraalakultak, s tíz iskola fönntartását vállalták. 1989-ben a magyar bencés rend számára ismét lehetővé vált, hogy a tanításon kívül lelkipásztori szolgálatot is folytasson abban a kis egyházmegyében, illetve "területi apátságban", amelynek főpásztora a pannonhalmi főapát.

CISZTERCIEK

Alapítása nem egy névhez kapcsolódik. Az első lépést Szent Róbert tette meg, aki 1098ban néhány buzgó bencés rendtársával letelepedett a burgundiai Citeaux-ban, hogy ott az eredeti bencés Regula szellemében éljen. A rendet két utódja hozta létre. II. Paszkál 1100ban védelmébe fogadta a citeaux-i alapítást. A szerény kezdeményezés akkor vált életté, amikor Szent Bernát vagy harminc rokonával és barátjával belépett és velük együtt 1114ben letette a szerzetesi fogadalmat. A rendtagok szemlélődő, munkás életet éltek. A francia forradalom megsemmisítette az anyamonostort. Az ősi rend csak a XIX. században kezdett ismét erőre kapni. Arculata azonban megváltozott: amint kezdetben, s majd több századon át a földművelés volt fő munkaterületük (Európa mezőgazdasága sokat köszönhet a szerzeteseknek), most egyre jobban bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba, a tudományos munkába, sőt a tanításba. Néhány monostorban nyomda is működött. Magyar földre először II. Géza hívta a cisztercieket. A ciszterci rend csak III. Béla uralkodása alatt vert hazánkban mély gyökeret. A Rend a középkorban sokat tett a földművelés fejlesztéséért. Az apátságok mellett valóságos mintagazdaságok létesültek, a kornak megfelelő iparikézműves létesítményekkel felszerelve. A zaklatott időkben a haza védelméből is kivették

részüket. A ciszterciek nevéhez fűződik a csúcsíves stílus Magyarországba való bevezetése. Teljes pusztulást hozott magával a török hódoltság és a reformáció. Az apátságok bérlők kezébe kerültek, később külföldi apátságokba olvadtak bele. Zirc és környéke török fennhatóság alá került. Mintegy száz éven át szünetelt hazánkban a ciszterci rendi élet. Zirc újjáépítése a XVIII. század elején kezdődött meg. Átvették az egri gimnázium vezetését. A tanításból következett, hogy a rend egyre inkább "hazaivá" vált, függetlenedett a külföldi irányítástól. II. József Zircet nem oszlatta föl, de plébániai munkára és iskolai oktatásra kötelezte. A ciszterci rend közel 1400 szentet és boldogot tart számon, köztük mintegy háromszáz vértanút. Soraikba tartoznak azok a magyar ciszterci szerzetesek, akik a török időkben adták életüket hitükért és testvéreikért. 1989-ben Nagyvenyimben megindult a rendi fiatalok kiképzése. Ugyanekkor a zirci közösség perjelséggé szerveződött. Budán átvették a Szent Imre plébániát.

FERENCESEK

Alapítója Assisi Szent Ferenc. Szerzetesrendet nem akart alapítani, amikor azonban egyre többen csatlakoztak hozzá úgy, hogy 1221-ben az ún. gyékényes káptalanon már 5000 testvér jelent meg Assisiben, Ferenc kénytelen volt rögzíteni életeszményét. Két szabálytervezetet is készített, s III. Honorius pápa 1224-ben jóváhagyta a "kisebb testvérek" rendjét. rendje egyetlen szabályra épült: az Evangéliumra. Az évszázadok során Assisi Szent Ferenc hármas szerzetescsaládja-kisebb testvérek, klarissza apácák és harmadik rend számos ágat hajtott. Az Első rendet ma a "barna ferencesek", a fekete ruhás minoriták és a kapucinusok alkotják. A világban élő harmadrendiek száma pedig csak milliós nagyságrenddel mérhető. Közös köszöntésük: Pax et Bonum! Szent Ferenc fiai nem sokkal az alapító halála után megjelentek magyar földön is. II. Endre uralkodása alatt telepedtek meg Magyarországon. Első kolostoruk Esztergomban épült. IV. Béla, maga is ferences harmadrendi, akárcsak szent életű húga, a Thüringiában élő Erzsébet. A rend eredeti karizmájának megfelelően a magyar ferencesek két évszázadon keresztül folytattak missziós munkát. Az utolsó Árpádok, majd az Anjou királyok idejében 17 missziós állomást hoztak létre a tatárok között. A XIV. században sokat tettek a magyar anyanyelvi kultúra megteremtéséért. Az Ómagyar Mária Siralom valószínűleg egy ferences szerzetes alkotása. A kézírásos kódexek nagy része ferences íróműhelyből került ki. Temesvári Pelbárt Mátyás király korában a budai rendi főiskolán tanított. A törököt megállásra kényszerítő Hunyadi mellett egy ferences biztosította a sikert Kapisztrán Szent János. A 150 éves török uralom idején a ferencesek teljes sorsközösséget vállaltak az üldözöttekkel. A magyar nép ettől kezdve hívja őket barátoknak. A ferences rendet II. József nem oszlatta föl, csak megnyirbálta tevékenységét. A magyar ferencesek XX. századi tevékenységének fókuszai : zárt lelkigyakorlatok, népmissziók, kórház- és börtönpasztoráció, nevelés, harmadik rend szervezése, tudományos munka, sajtóapostolság. Közel- és Távol-Kelet missziói, korszerű

szegénygondozás, a világháború idején az üldözöttek és menekültek testi-lelki szolgálata. Magyarországon a ferences rendnek két tartománya van. A Marianus tartomány és a Kapisztrán tartomány.

PÁLOSOK E törzsgyökeres magyar szerzetesrend eredetét a Mecsek erdőségében kell keresnünk. Bertalan pécsi püspök 1225-ben összegyűjtötte a környék remetéit. Amikor Özséb, esztergomi kanonokból lett remete 1250 körül a Pilisben élő remetéket gyűjtötte össze, elkérte a Bertalan püspök által írt szabályt az akkor már a Szent Jakab kolostorban élő szerzetesektől. A két közösség ekkor őt választotta meg közös elöljárójának. Özséb 1263ban Rómába ment, s ott egy részletesebb Regulához igyekezett elnyerni a pápai jóváhagyást, méghozzá Aquinói Szent Tamás segítségével. A rend Remete Szent Pált tekintette szellemi atyjának. XII. Benedek kötelezővé tette számukra a fehér kámzsa viselését. Zsigmond s különösképp Mátyás is nagy jótevői voltak a pálosoknak. A domonkosokkal karöltve a hunokat térítették, bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba, főképp búcsújáróhelyeken. A XVI. század elején a pálos rend jelen volt Európa szinte valamennyi országában. A pálos közösség virágzásának a török pusztítás vetett véget. A török ellen a pálosok is fegyvert ragadtak. (Visegrádot és a szent koronát pl. a márianosztrai pálosok mentették meg!) 1600 körül magyar földön mindössze hat kolostoruk maradt. A rend reformjáért sokat tett Pázmány Péter. Az idők követelményeihez alkalmazkodva a pálosok a XVII. század végén Pápán és Újhelyen iskolát nyitottak. 1786-ban II. József 37 magyar pálos kolostort szüntetett meg. A pálosok elvből soha nem szorgalmazták tagjaik szentté avatását, mondván, hogy minden pálosnak szentnek kell lennie. 1989-es adatok szerint a pálos rend 24 házában 353 szerzetes él. Központi kolostoruk most lengyel földön található.

PIARISTÁK, KEGYES TANÍTÓREND

Alapította a spanyol Kalazanci Szent József Rómában, 1597-ben. A közösséget XV. Gergely ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé nyilvánította. A Kegyes Tanítórend apostoli célkitűzése: a fiatalság oktatása és az egész ember nevelése. Eszközök: elsősorban az iskola, továbbá minden más, az ifjúság nevelésére irányuló tevékenység. A rend tagjai a hármas fogadalom mellett kötelezik magukat az ifjúság odaadó szolgálatára. A csavargó, éhes, elhagyott gyermekek látványa annyira megindította őt és elhatározta, hogy életét ezek oktatására és nevelésére szenteli. 1597-ben a hírhedt római Trastevere szegénynegyedben, a St. Dorothea plébánián ingyenes, mindenki számára nyitott iskolát hozott létre. 1643-ban az inkvizíció letette őt elöljárói tisztjéből és három évre rá X. Ince egyszerű fogadalmas közösséggé fokozta le a rendet. Kalazanci Szent József lelkiségéből tíz férfi, illetve női szerzetesközösség született. Az alapítót XII. Piusz a keresztény népiskolák védőszentjévé nyilvánította. A rend a tagjaitól igen alapos szaktudást, magas szintű kultúrát követel meg, de mindenekelőtt elmélyült teológiai ismereteket. Így segíthetik elő ugyanis a világ megszentelését, Isten országa beteljesedését. A piaristák már

a szent alapító életében megjelentek magyar földön is. 1642-ben a Poprád-völgyi Podolinban nyitották meg az első ingyenes népiskolát német, lengyel, szlovák és magyar gyermekek számára. A piaristák az ország hat városában iskolát nyitottak (Veszprém, Vác, Kecskemét, Pest, Debrecen, Szeged), 1950-ben a pesti és a kecskeméti iskola kivételével ezek megszűntek. A válságos években, 1947-től 1963-ig Sík Sándor vezette a piaristák magyar rendtartományát.

SZALÉZIAK

1841. december 8-án don Giovanni Bosco Torino egy külvárosában otthonába fogadott egy munka nélkül lézengő kőműves inast. Az elsőt sok fiatal követte. Don Bosco senkit sem utasított el. Így született meg az a mű, amely azóta több százezer fiatalnak lett családi, szellemi és lelki otthona. Az alapító jelszava: Adj nekem lelkeket, végy el minden mást ! Don Bosconak hamarosan akadtak segítőtársai (az első édesanyja volt), így rövidesen kettős szerzetescsalád jött létre. Az elsőt, akik az elhagyatott, szegény, veszélyeztetett fiúkkal foglalkoztak, Szalézi Szent Ferencről nevezte el. A másodikat a lányok megmentésére és nevelésére Mazzarello Máriával együtt alapította; ez lett a Segitő Szűz Mária leányai kongregáció. Don Bosco maga szervezte meg az első otthonokat, vasárnapi iskolákat (oratóriumokat), közben gondoskodott élelemről, ruháról, házról, iskolaszerekről. Fiaiért mindenre hajlandó volt, szeretete nem ismert lehetetlent. Szent élete ragadós volt : egyik 15 éves korában meghalt tanítványát, Savio Domonkost már a szentek sorában tiszteljük. Don Bosco első munkatársainak Társasága hivatalosan 1859-ben alakult meg, IX. Piusz pedig végleges pápai jóváhagyást adott. Ma a szaléziak megtalálhatók mind az öt világrészben. A szalézi családot papok és testvérek alkotják. A megelőzés, a szilárd világnézet és a biztos értékrend kibontakoztatása alkotják a szalézi nevelés módszerét és célját. Magyar földre a századfordulón jutott el a Társaság. Az első szalézi intézet Péliföldszentkereszten nyílt meg. 1989 őszén a szalézi szerzetesek Orosházán, Balassagyarmaton, Szombathelyen és Újpesten kezdték meg működésüket.

A SZERETET MISSZIONÁRIUSAI

Alapította az albán származási Kalkuttai Teréz anya 1950-ben. 1989-es adatok szerint a Szeretet Misszionáriusainak száma 2873, kereken ötven országban. Az ismert hármas fogadalomhoz nővérek egy negyediket csatolnak:. szegények között is a legszegényebbeket akarják szolgálni. Lelkiségüket radikális szegénység, a szemlélőd ima, az élet tisztelete jellemzi. Hiszi és vallják, hogy Krisztust szolgálják minden emberben. Ennek megfelelően választják meg apostoli munkaterületüket. Legszívesebben nyomornegyedekben telepszenek meg. Jövedelmük nincs, adományokból élnek és látják el szegényeiket. Leprásokat gondoznak, menedéket adnak haldoklóknak, gyógyult

leprásoknak rehabilitációs központokat állítanak, elhagyatott gyermekeket gyűjtenek össze, otthont nyújtanak nekik, alkohol és kábítószerfüggőket gondoznak, tanítják a természetes születésszabályozást. Újabban készséggel vállalják AIDS-betegek ápolását is. Fehér ruhát és kéksávos indiai szárit viselnek, vállukon kicsi kereszttel. Így szolgálnak New Yorkban és Damaszkuszban, Párizsban és Moszkvában. Teréz anya nővérei Magyarországon 1989ben telepedtek meg. RÓMAI ISMERETEK (KIEGÉSZÍTŐ ANYAG) Róma már nem is város, hanem szimbólum, az ókort, a világhatalmat, a kereszténységet, a pápaságot és más fogalmakat is magába sűrít. A kb. 3000 éves világváros, a világ városa. Róma nem szervesen nő ki egy nép, egy ország köréből, történelme során maga alakít saját képére egy birodalmat, magába vonzza az ókori népek gazdagságát, gazdasági erőit, kultúráját, milliósra duzzad. A középkorban nyomorúságos mezővárosok laza együttesévé sorvad. A reneszánsz idején teleszívja magát a viruló itáliai városok kultúrájával, gazdagságával. Róma hét dombra épült: Capitolium, Aventinus, Palatinus, Caelius, Esquilinus, Viminalis, Quirinalis; kb. 753-ban latin, szatin és etruszk törzsektelepüléseiből. Róma világméretű történelmi, művészeti és műemléki értékekkel gazdag város, ugyanis a római civilizáció a görögökkel együtt a nyugati műveltség bölcsője volt.

Róma nevezetességei:

 Monumento a Vittirio Emanuele II – II. Viktor Emánuel emlékmű Itália egyesítésének emlékére emelték. A széles lépcsősor a haza oltárához vezet, ahol egy ismeretlen katona sírja van, fölötte a szentélyben Róma szobra áll. Középen található II. Viktor Emánuel lovas szobra. Az oszlopcsarnok tetején látható bronz négyesfogatot Viktória, a Győzelem római istennője vezeti. Az épület belsejében a XIX. sz-i szabadságharc időszakával foglalkozó tudományos intézet, múzeum és levéltár található.

a rombolás folytatódott. Legelő lett belőle. Az 1700-as évektől éledt újra az érdeklődés a műemlék iránt. Eredeti szépségét ásatások és régészeti kutatások bizonyítják.  Colosseo – Colosseum Flavius amfiteatruma, nevét valószínűleg a közelben álló gigantikus Nero szoborról kapta, amit Colossusnaak hívtak. Az építkezést 72-ben Vespasianus kezdte, fia Titus fejezte be 80-ban. Ezen alkalomból 100 napos ünnepet rendeztek. A monumentális épület 50 ezer embert tudott befogadni. A híres játékok a kegyetlenségek ellenére is nagy népszerűségnek örvendtek; gladiátorok viadala, állatküzdelmek, hajócsaták, színi előadások. Ez a hely az őskeresztények mártírhalálának színhelye. Az amfiteatrum ernyőrendszerrel volt látva, az eső és a napsütés ellen. Az épület eredetileg négy emeletes, ez még ma is jól kivehető, az alsó hármat ion, a középsőt dór, a felsőt korinthoszi oszlopok díszítették. Az aréna már nincs lefedve, látható az egész földalatti folyosórendszer, innen irányították a játékokhoz szükséges bonyolult szerkezeteket. Constantinus hatalmas három nyílású diadalívét 312-ben kezdték építeni annak emlékére, hogy I. Constantinus a Pons Milvius-i csatában győzedelmeskedett Maxentius felett.

 Catacombe di San Callisto – Szent Callixtus katakomba Callixtus pápáról kapta nevét, aki kibővítette és rendbe hozatta a katakombákat. Ez volt Róma első püspökeinek hivatalos temetkezési helye.

 Scala Santa – Szent lépcső



Chiesa di Santa Maria in Aracoeli – Capitoliumi Égi Oltár Mária temploma A Mária templom a Campidoglio-domb csúcsán helyezkedik el egy hosszú lépcsősor tetején. 1348-ban emelte a lakosság a Madonna tiszteletére, amiért megszabadította őket a pestistől. A templombelső három hajóját 22 márványoszlop választja el. A mennyezet a XVI. sz-ból való a lepantói győzelem szimbólumaival. A nagy kápolnában a barokk oltárkép Szűz Máriát ábrázolja. A templom sekrestyéjében őrzik az isteni gyermek nagy tiszteletben tartott faszobrocskáját, amely előtt mindenfelől érkezett gyerekek énekelnek, szavalnak Karácsonykor.

 Foro Romano – Ősi Róma főtere Régen ezt a térséget templomok, bazilikák, emlékművek övezték. Itt folyt a város társadalmi élete. A sok vízfolyás miatt járhatatlan volt, évekbe telt míg szabályozták. Az első munkálatok Tarquinius Priscus király nevéhez fűződnek. Valószínűsíthető, hogy az ő érdeme a Cloaca Maxima, a nagy vízcsatorna. Az ideális fekvés révén itt találkoztak és cserélték ki árujukat a környező dombok lakói. Üzletek, templomok, bazilikák épülték, itt alakult ki a város szíve. Itt tartották a népgyűléseket, ez volt az igazságszolgáltatás központja. 283-ban tűzvész pusztította el a Fórumot, Diocletianus császár elrendelte az újjáépítést, de a barbár támadások miatt

Pilátus palotájából hozatták Rómába, a tradíció szerint ezen a lépcsőn vezették fel Krisztust a helytartó elé.

 Sancta Sanctorum – A legszentebb hely Ritka műemlékeket és relikviákat őriz. Az oltár fölött Jézus Krisztus úgynevezett túlvilági képmása van, ugyanis azt tartják, hogy a festmény nem emberek műve, hanem angyalok készítették.

 Fontana di Trevi – Trevi-kút A XVII. sz-ban készült XII. Kelemen pápa megbízásából. A középső szoborcsoport Neptun isten diadalmenetét ábrázolja.

 Pantheon

Kr. e. 27-ben Vipsanius Agrippa építtette valamennyi isten tiszteletére. Nevét a Pantheum antik szoborról kapta, mely az összes istent szimbolizálta. Kr. u. 80-ban egy tűzvész elpusztította. Mai formája Hadrianus császártól származik, aki Kr. u. 110-125. Között újjáépíttette. IV.Bonifác pápa 609-ben szentelte keresztény templommá, a Szent Szűznek és az összes szent mártírnak ajánlotta.

Pinacoteca – képtár Musei di Antichità – antik gyűjtemények múzeuma Musei Gregoriano Profano – nem keresztény múzeum

A templomban hírességet nyugszanak, csak néhányat ezek közül: Raffaello, II. Viktor Emánuel, I. Umberto király.

Musei Pio Cristiano – keresztény múzeum  Pinacoteca Vaticana

A kerek alaprajzú építmény görög előcsarnokát 16 korinthoszi oszlopfős gránátoszlop tartja. A kupolán 9 m átmérőjű kerek nyílás biztosítja a világítást, a mennyezet kazettás díszítésű.

XI. Pius pápa rendeztette be az épület 15 termét egy érdekes képgyűjteménnyel, a primitívektől a XVIII. sz-ig.  Museo di Antichità

 Piazza Navona – Navona tér A világ leggazdagabb gyűjteménye a klasszikus művészetek korából. Anyagát már a reneszánsz idején elkezdték gyűjteni.

Domitianus antik Stadiumának helyén épült. A város egyik leglátogatottabb és legjellegzetesebb központja. Három barokk szökőkút díszíti, a középső a híres Fontana dei Fiumi, a folyók kútja. X. Ince pápa építtette Berninivel. A négy szobor az obeliszk lábánál négy folyót szimbolizál: Gangesz – Ázsia

 Museo Gregoriano Profano Anyagát, mely az antik Róma idejéből származik (Kr. u. IIII. sz.) XIII. János pápa kérette a Vatikánba az egykori lateráni múzeumból.

Nílus – Afrika Duna – Európa

 Museo Pio Cristano

Rio de la Plata – Amerika

IX. Pius pápa alapította a XIX. sz-ban. Katakomkák és antik tempőlomok ásatásakor talált értékeket őriz.

A tér déli oldalán található a Fontana del Moro, az északi oldalon a Fontana del Nettuno, mindkettő központi alakja Neptun. A folyók kútja előtt áll a Sant’Agnese in Agone-templom a XVII. sz-ból, Rainaldi és Borromini alkotása.  Cappella Sistina – Sixtusi-kápolna Giovannini de’Dolci tervezte IV. Sixtus ápa kérésére. Ez a Vatikán ékessége művészeti, vallási, történelmi szempontból egyaránt. A nagy négyszögletes termet freskók díszítik, mind az oldal falakon, mind a mennyezeten, ezek a csodálatra méltó festmények Michelangelo, Pinturicchio, Signorelli, Botticelli, Rosselli, … műve.

 Castel Sant’Angelo – Angyalvár Hadrianus császár megrendelésére készült síremlékül az antik Horti Domitia helyére. Nevét később kapta, amikor már börtönként használták, a császár szobra helyett pedig egy angyalt állítottak az épület csúcsára. Itt raboskodott Giordano Bruno is. Jelenleg múzeum működik az épületben; antik kincsek, freskók, erődépítési dokumentumok láthatók.

 Biblioteca Vaticana – a vatikáni könyvtár IV. Sixtus pápa alapította 1475-ben. 1587-1589. Között V. Sixtus hatalmas termet építtetett az úgynevezett Salone Sistino-t. A két hajós termet 7 tartóoszlop választja el.

 Città del Vaticano – Vatikánváros A Vatikán független állam, feje a pápa. A szuverén állam 1929. február 11-én alakult a lateráni szerződés alapján. A Tiberis jobb partján fekszik. Itt letten mártírok az első keresztények. 

Castel Grandolfo – Grandolfoi kastély Rómától nem messze van ez a jellegzetes városka, arról nevezetes, hogy itt található a pápa nyári rezidenciája.

 Musei Vaticani – Vatikáni múzeum

FÜGGELÉK Nevesebb ünnepek Az alábbi ünnepeknek kell tudni az időpontjaikat, illetve egy-két mondatban el kell mondani, hogy mit, vagy kit ünnepel az Egyház ekkor.

- Szűz Mária Istenanyasága

- Urunk ünnepei: Urunk születésének (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

hírüladása Szűz Mária (Nagyboldogasszony)

mennybevétele

- Karácsony

- Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya

- Urunk bemutatása

- Egyéb ünnepek:

- Urunk megjelenése (Vízkereszt)

Árpádházi Szent Margit

- Urunk megkeresztelkedése

Szent Balázs

- Jézus színeváltozása

Szent József

- Úrnapja

Szent Adalbert

- Virágvasárnap

Szent László

- Húsvét

Szent Péter és Pál

- Urunk mennybemenetele

Szent István király

- Pünkösd

Szent kereszt felmagasztalása

- Szentháromság vasárnapja

Assisi Szent Ferenc

- Krisztus Király

Mindenszentek

- Szűz Mária ünnepei:

Halottak napja

– Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatása

Mária

Szent Imre Árpádházi Szent Erzsébet

- Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) Szent István első vértanú - Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós Aprószentek Boldogasszony) Szent Család