MInden élménnyel több leszel. Egy csipet Magyarország

MInden élménnyel több leszel

Egy csipet Magyarország…

Kerüljön képbe! Látogasson el az ország több mint 120 Tourinform irodája bármelyikébe, ahol munkatársainktól hasznos információkat kaphat pihenése, kikapcsolódása minél élménydúsabb eltöltéséhez! www.tourinform.hu



Szeretettel várjuk!

Contact Center 8-20: + 36 1 438 80 80 facebook.com/elmenyitthon

Instagram.com/elmenyitthon

Fenséges ízek és illatok

Kóstoljuk végig Magyarországot! Képzeljen el egy kellemes vasárnapi ebédet, amely egy étvágygerjesztő aperitiffel, például pálinkával indul, majd következnek a hideg és meleg előételek, jön a leves és a főfogás, akár kettő is. Az ételek mellé természetesen kívánkozik egy-két pohár magyar bor, mely karakterével tovább fokozza a kulináris élményt,

Nemhiába mondják, hogy a változatosság gyönyörködtet – hiszen mi másért is szeretnénk utazni? Ha valami különlegesre vágyik, ha kíváncsi már-már feledésbe merült régi ízekre vagy éppen meglepő és új kulináris élményekre, gyönyörű tájakra és barátságos emberekre, induljon útnak bátran a hazai ízek felfedezésére, és válogasson kedvére Magyarország gazdag és változatos étlapjáról! A messze földön híres magyar gasztronómia a legízletesebb kincsünk és örökségünk, amelyet évszázadokon át alakított a történelem, a népi hagyomány és a szakácstudomány. Egyes íze-

kisvendéglőről vagy trendkövető Michelin-csillagos étteremről, hagyományos magyar étkekről vagy nemzetközi fúziós konyháról, testes vörösborokról vagy tokaji aszúról és furmintról, magyarországi kalandozásaink során számtalan lehetőség kínálkozik, hogy a kulináris élvezeteknek hódolhassunk. A borkészítés ősidők óta a magyar kultúra részét képezi, melyről mára többgenerációs borászcsaládok és ifjú tehetségek gondoskodnak. Bármely étel mellé találunk kedvünkre valót az ország 22 borvidékén, amelyek közül kettő – a tokaji és a soproni – a világörökség részét is képezi.

Kulináris élmények: édes csábítás és ellenállhatatlan kísértés, természetesen itthon, Magyar­országon. Gasztronómiai körutazásunk a helyi termékeken alapuló specialitásoktól a világhíres ételkölteményeken át a borok és a hungarikumnak számító pálinkák világáig vezet.

melyet desszerttel, sajttal illik ­meg­ko­ro­náz­ni. Végül koccinthatunk hazai pezsgővel, vagy leöblíthetjük magyar kézműves sörrel ezt a csodás menüt.

ket, ételeket mindenki ismer. Ha azt mondjuk valahol, „gulyás”, mindenki tudni fogja, hogy mire gondolunk. A sokszínű hazai konyhaművészet számos részletét azonban csak az ország egyes területein lehet megkóstolni. A paletta sokszínű és változatos a vendéglátóhelyek tekintetében is: legyen szó kockás terítős

Pálinkák, kézműves sörök és pezsgők színesítik hazánk italválasztékát, emellett nyaranta ízletes gyümölcsök , zöldségek kínálják magukat a hazai piacokon. Akinek kedve támad végigkóstolni Magyarországot, változatos fesztiválok és tematikus gasztronómiai utak kínálatából csemegézhet. Egy csipet Magyarország... » Fenséges ízek és illatok | Magyarország » itthon.hu

1

Magyar konyha dióhéjban

Hagyományos ízek A legismertebb hagyományos nemzeti ételeink közé tartozik a pörkölt, a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, a paprikás krumpli, a disznótoros, a bableves és a túrós csusza. Egytálétel jellegű leveseink a gulyásleves, a bableves és a palócleves, nagy hagyománya van nyáron a könnyű gyümölcsleveseknek, mint például a hideg meggyleves. A magyar konyha egyedülálló eleme a zöldségből készült főfogás, a főzelék. Szinte bármilyen zöldségféléből készülhet: burgonya, spenót, sóska, tök, zöldbab, bab, káposzta, kelkáposzta, lencse, sárgaborsó, vagy ritkábban brokkoli és karfiol. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy legismertebb, már-már hazánkat szimbolizáló magyar húsételünk a pörkölt, más néven paprikás hús, mely paraszti ételből vált nemzeti szimbólummá a 18. század végén. Alapja a sertészsírban pirított vöröshagymá-

hoz adott hazai fűszerpaprika, készülhet sertés-, marha-, bárány-, csirkehúsból vagy halból, néha gombából is. A csirkéből és halból készült pörkölteket paprikásnak is nevezzük. Az édes-nemes és az erős fűszerpaprika mellett használt legjellemzőbb fűszereink a vöröshagyma, amely sok magyaros ételnek képezi alapját, a fekete és fehér bors, a fokhagyma, a petrezselyem, kapor, majoránna, kakukkfű, fűszerkömény, babér, tárkony, borsikafű, lestyán, turbolya, ecet, a citromlé és a citromhéj, mandula, vanília, fahéj és a méz. További ízesítőszerek: a koriander, rozmaring, borókabogyó, ánizs, bazsalikom, oregánó, szegfűbors, torma, szegfűszeg és a szerecsendió.

Kedvelt magyar édességek a dobostorta, a ­rigójancsi, a somlói galuska, a ­Rákóczi-­túrós, a különféle piték, a mákos guba, a gesztenyepüré, a bejgli, a palacsinta, a kürtőskalács, az aranygaluska, a fánk és a rétes. Utóbbinak e ­ zernyi változata ismert: almás, meggyes, cseresznyés, ­ mákos, túrós, tökös, káposztás és az Őrségben ismert változat, a tökös-mákos rétes. Különleges karácsonyi csemegénk a változatos töltelékkel készülő szaloncukor.

2

|

Egy csipet Magyarország... » Magyar konyha dióhéjban Magyarország » itthon.hu

Édes-nemes és csípős paprika a magyar konyha lelke.

A Jókai bableves Jókai Mór nevét viseli, aki ennek a  remek fogásnak nagy kedvelője volt. Igazi klasszikus, névadója leginkább csülkösen, kolbászosan, tejfölösen és az elmaradhatatlan csipetkével szerette fogyasztani.

Sztorik a konyhából » Az Újházi-tyúkhúsleves Újházi Ede színművész nevéhez fűződik. Kedvenc helyén, a Wampeticsben készült először a híres leves tyúkdarabokkal, aprólékokkal, tésztákkal és jó sok zöldséggel, bár egyes feljegyzések szerint tyúk helyett kakas dukál a levesbe. A székelykáposzta története is meglepő, egyik kedvenc magyar ételünknek semmi köze az erdélyiekhez, nevét ugyanis Székely József újságíróról kapta. Az Arany Sas fogadó vendégének javaslatára készült először a paprikás, tejfölös lében főtt sertéshúsos káposzta, amely

azonnal óriási sikert aratott, és hamar az ország egyik kedvenc ételévé vált. 1896-ban egy fővárosi cukrászmester készítette el a rigójancsi süteményt a cigányprímás és a gazdag szépasszony szerelmi történetének ihletésére. A szerelem kapcsán kirobbant botrány minden lapban megjelent, a sütemény is hamar ismertté vált. A Rákóczi-túrós sütemény sosem volt a híres fejedelem kedvence. Rákóczi János alkotása, akit az 1958-as világkiállításon Brüsszelben a hatvanhat nemzetközi szakácshíresség közül beválasztottak a legjobb ­hatba. Egy csipet Magyarország... » Magyar konyha dióhéjban | Magyarország » itthon.hu

3

Érdekességként egy somogyi lakodalom nem éppen fogyókúrás fogásai: Sáfrányos húsleves Főtt tyúk tormamártással Töltött káposzta Marhahús fokhagymás ecetesen Sült disznóhús savanyúsággal Perec, kuglóf, rétes, sütemények

4

|

Egy csipet Magyarország... » Mi micsoda Magyarország » itthon.hu

Mi micsoda

Évszázados hagyományok, kulináris örökség Mi fán terem a fumu, a bubuta, a gánica, a görhe, a málé, a gombóta, az öhöm, a dödölle, a prósza, a laska, a herőce vagy a legényfogó krumplitalpas? Ha a fenti nevek hallatán azt sem tudjuk, hogy eszik-e vagy isszák, éppen ideje felkerekedni, és országjárás közben megkós­ tolni néhányat közülük.

egy japán szusibár terméke, hanem kelt tésztából készült feldíszített baba alakú kalács, amit a keresztszülők vittek ajándékba: lányos családnak fiú, fiúgyermeknél pedig lány fumu dukált. A Dunántúlon maradva, Somogyban találkozhatunk a bubutával. Ez a bájos elnevezésű édesség összeaprított maradék kenyérből, kalácsból vagy más kelt tésztából tejjel leforrázva, túró- vagy máktöltelékkel megtöltve készült. Másik jellegzetes ételük a krumpligánica, vagyis a liszttel elkevert főtt burgonya hagymás zsíron átsütve.

ca, amelyet itt tejjel kevernek, és tepertős, sőt túros változata is ismert. Innen származik a gombóta vagy „öreg reszelt tíszta” is, melynek puritán alapváltozata úgy készült, hogy sós vízben főztek reszelt tésztát, amit addig kavargattak, míg a levét elfőtte. Aztán tányérba szedték, meghintették egy kis szalonnapörccel, és kész is volt. Gombótát, hagymát és krumplit használtak az öhöm készítéséhez is, amely a paprikás krumplihoz hasonló népszerű egytálétel volt. Egy alföldi mondás szerint a magyar ember annyira kedveli

„Egyszer volt egy kemence, belebújt a kis Bence…” – fesztiválok kemencéiben sülnek a kenyerek, péksütemények, a malac, a szárnyasok és mindannyiunk nagy kedvence, a kenyérlángos vagy langalló, legismertebb nevén a töki pompos.

Érdekes szokás volt az ország nyugati vidékén a paszita, vagyis a keresztelői lakoma, amelynek hagyományos étrendjében szerepelt a tikleves (tyúkhúsleves), a főtt tikhús paradicsom- vagy zsemlemártással, mákos, diós, túrós, káposztás rétesek, sült húsok, hajdinakása, aprósütemények és a fumu. Ez meglepő módon nem

Észak-Magyarországon a palócok egyik kedvenc étele volt a sült pép, más néven görhe vagy málé, amelyet kukoricalisztből készítettek tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben sütötték, és szeletelve tálalták. A burgonyából készített ételek között legismertebb a tört pép vagy krumpligan-

a szalonnát, hogy: „Reggelire kenyér van szalonnával, ebédre szalonna van kenyérrel, vacsorára a kettő együtt.” Szegedről mindenkinek a halpaprikás jut az eszébe, amelyet a tiszai halászok készítenek bográcsban a Tisza partján. Az egész Alföldön elterjedt, de Szeged környékén különösen, a török eredetű tarhonya. Egy csipet Magyarország... » Mi micsoda | Magyarország » itthon.hu

5

Ünnepnapok

Néphagyományok Az évet végigkísérik ünnepeink és népszo­ kásaink, melyek elképzelhetetlenek finom enni- és innivalók nélkül. Legyen újév, farsang, húsvét vagy karácsony, kulturális örökségünkhöz ételek, rituálék, különféle étkezési szokások és előírások is kapcsolódnak, érdemes az országot járva megismerni és kipróbálni őket.

6

|

Egy csipet Magyarország... » Ünnepnapok Magyarország » itthon.hu

A hideg téli hónapokban van szezonja a disznóvágásoknak, hurka, kolbász, toros káposzta készül és kerül ilyenkor a vendégek asztalára. A magyar néphagyomány kiemelt időszaka a farsang, amelynek talán legkedveltebb étele a farsangi fánk. Fánkszenvedélyünknek hódolhatunk, ha részt veszünk az ilyenkor rendezett farsangifánk-fesztiválok valamelyikén. A farsanghoz kapcsolódó népszokások a „regélő hétfő” vagy a „farsang farkát” jelölő három jeles nap, a húshagyókedd, a hamvazószerda és a Torkos Csütörtök, amelyen a farsangi maradékok elfogyasztása a cél. Húsvétkor nem csak a hímes tojások készítésének fortélyait idézhetjük fel, de húsvéti finomságokat: sonkát, tojást és

foszlós kalácsot is végigkóstolhatjuk például a skanzenekben és tájházakban az ilyenkor rendezett ünnepeken. Nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a környékén országszerte a kenyéré a főszerep a Szent István koronázására és a kenyér tiszteletére szervezett rendezvényeken. Az adventi időszakban egymást érik a karácsonyváró rendezvények, minden nagyobb városban rendeznek ilyenkor illatos süteményekkel, ínycsiklandó sült kolbászokkal és forralt borral hívogató vásárokat. Ünnepi ételeink karácsonykor főételként a hal vagy a töltött káposzta, desszertként a bejgli vagy a foszlós kalács, illetve a mézeskalács. Az óév végén, szilveszterkor pedig virsli, lencseleves, lencsefőzelék és kocsonya dukál.

A farsangi, húsvéti, karácsonyi népszokásokkal, hagyományokkal legjobban az ünnepek alkalmából rendezett jó hangulatú vásárokon és mulatságokon ismerkedhetünk a szabadtéri néprajzi múzeumokban, tájházakban.

Halak és vadak » Őshonos magyar halaink a ponty, harcsa, süllő, csuka, kecsege és keszeg. A vízpartokon – a Duna és Tisza mellett, a Balaton körül – élők fő tápláléka a hal volt, amelyet rendkívül változatosan lehet elkészíteni. Egyik legnagyobb kulináris értékünk a halászlé, amely különböző fajtájú halak, burgonya, zöld- és pirospaprika gazdag keveréke, van szegedi, bajai és balatoni változat is belőle. Bármelyik készítési módot is kedveljük, a jó halászlé titka három dologban rejlik. A legfontosabb a hal, ami főképp ponty, a hagyma, amelynek „öregnek” kell lennie, és a jófajta paprika. Kiváló halételeink a balatoni fogas, a pontypaprikás, a rác ponty, a ropogósra sült pisztráng. Nem csak a halak, de a vadak húsa is nagy népszerűségnek

örvend nálunk, köszönhetően annak is, hogy erdeinkben gazdag vadállomány él. Szerencsére nem kell feltétlenül puskát ragadnunk, ha mi is kipróbálnánk egy fácánlevest, szarvascombot áfonyamártással, nyulat vadasan vagy egy borókabogyóval ízesített vaddisznópörköltet. Mindegy, hogy a Vértesben, a Mátrában, a Bükkben vagy épp a Zemplénben járunk, mindenhol akad egy jó kis vadételeket kínáló vadászház vagy vendéglő. Nem is beszélve a Bakony sűrű erdeiről vagy a Zselic lágy lankáiról, dimbes-dombos tájairól. Széplelkűeknek, de akár a vadhús kedvelőinek is nagy élmény lehet, ha a Zselicben járva útba ejtik a szarvasfarmot, amelynek szelíd lakóit akár meg is simogathatják és etethetik a látogatók.

A Tisza mellett, a Duna két oldalán, a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon különféle halászlé­készítési hagyományok alakultak ki.

Egy csipet Magyarország... » Ünnepnapok | Magyarország » itthon.hu

7

Így mulat a magyar

Gasztronómiai fesztiválok országszerte Se szeri, se száma a hazai gasztronómiai fesztiváloknak, akár ezért indulunk útnak, akár „csak úgy” épp arra járunk, egy kóstoló erejéig mindig érdemes bekukkantani valamelyik rendezvényre. Ha szeretjük a húsokat, januártól decemberig lesz miből válogatnunk bőven. Januártól márciusig a disznóvágások idején böllér- és hentespárbajok, kolbász- és hurkafesztiválok várják a sertéshús kedvelőit. Budapesten és több vidéki helyszínen is külön fesztivált szentelnek az elmúlt években újrafelfedezett

vehetünk részt, ha viszont inkább a kolbászkészítés fortélyait szeretnénk megismerni, vár Fonyód, Baja és a két leghíresebb, a Gyulai és a Csabai Kolbászfesztivál. S hogy az örök riválisok közül hol készül a finomabb kolbász, könnyedén eldönthetjük, ha mindkettőre ellátogatunk, hiszen előbbi tavasszal, utóbbi ősszel várja a kíváncsi vendégeket. A magyar emberek egyik nagy kedvence a töltött káposzta, amely gyakran kerül ünnep-, de akár hétköznapokon is az asztalra, készítéséből kapunk

jut, nincs ez másként a feszti­vá­ lok kínála­t ában sem. Ha kíváncsiak vagyunk a pulyka el­­ké­szí­ té­sének módjaira, ahogy a dal is mondja, valóban Debrecenbe kell mennünk érte. Mecseknádasdon és Tardon pedig kakasés tyúk­főző fesztiválon torkoskodhatunk. De kanyarodjunk vissza még egy kicsit a négylábúakhoz. A Balatonnál járva ne hagyjuk ki a látványos programokkal és kirakodóvásárral csábító tihanyi Kecskekörömünnepet, ahol – neve ellenére – nem kecskét, hanem birkát főznek, az arany-

Bor, pezsgő, pálinka, kocsonya, libamáj, mangalica, hal, gulyás, kolbász, csokoládé, rétes, méz, cseresznye vagy hagyma, dió, szilva és torma? Akinek kedve támad végigkóstolni Magyarországot, változatos fesztiválok és tematikus gasztronó­ miai utak kínálatából csemegézhet évről évre.

őshonos állatunknak, a mangalicának, amelynek húsa az egyik legegészségesebb táplálék. Aki még nem kóstolta a belőle készült kolbászt, szalámit vagy éppen töpörtyűt, feltétlenül tegye meg! Böllérfesztiválok szemtanúi lehetünk Siklóson, Győrben vagy Abádszalókon, a szennai skanzenben hurkafesztiválon

8

|

Egy csipet Magyarország... » Így mulat a magyar Magyarország » itthon.hu

ízelítőt, ha októberben Szarvasra látogatunk. Aki inkább másik nemzeti eledelünket, a gulyást kedveli, annak szeptemberben Szolnokon van a helye, ahol minden évben nemzet­közi gulyásfőző és hag yományőr­ző fesztivált tartanak. Változa­t os konyhánkban a szárnyasoknak is fontos szerep

szőrű nyájat legeltető leány és a tihanyi visszhang legendáját felelevenítve. Kunszentmiklóson és Karcagon szintén birkafőző fesztivál tárja elénk elődeink hagyományos gasztronómiai kultúráját. A Karcagi Birkafőző Fesztiválon közel száz bográcsban rotyog a birkapörkölt évről évre. A karcagiak

Jókedv. Kacagás. Ünnep. Emberek. Barátok. Család. Gyerekek és felnőttek. Muzsika és tánc. S minden, mi szem-szájnak ingere.

Egy csipet Magyarország... » Így mulat a magyar | Magyarország » itthon.hu

9

Hogy milyen egy jó gasztrofesztivál? Győződjünk meg róla személyesen, Magyarországon!

A kiváló európai úti cél pályázat (EDEN) egyik nyertese, Magyarország „legízletesebb vendégváró úti célja” a Mecsek Zöldút, ahol a vendégszerető helyiek tolmácsolásában kézműves finomságokkal, vadon termő gyógyhatású növényekkel ismerkedhetünk, és felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk.

valamit nagyon tudnak, ha birkafőzésről van szó, nem véletlen, hogy a szellemi örökségünk részévé nyilvánították e nemes hagyományt. Persze nem csak a csodás birkahúsok kerülnek ilyenkor terítékre, hamisítatlan folklórfesztivál, koncertek, kézműves vásár, gyermekprogramok és utcabál gondoskodik az ínycsiklandó ízek mellé a valódi szórakozásról. A halászatnak és a horgászatnak is nagy hagyományai vannak itthon, nem csoda hát, hogy tavasztól késő őszig egymást érik a halas fesztiválok. Legtöbbjük természetesen legnagyobb tavunkhoz, a Balatonhoz és környékéhez kötődik,

10

|

Egy csipet Magyarország... » Így mulat a magyar Magyarország » itthon.hu

Füredtől Keszthelyig, Szigligettől Tapolcáig rendezik a legjobb halas fesztiválokat. Aki a halat leginkább leves formájában, folyóból fogva kedveli, annak a Bajai Halfőző Fesztiválon a helye, de ha a Tisza ízeire vagyunk kíváncsiak, választhatjuk a Szegedi vagy a Szolnokon megrendezésre kerülő halfesztiválokat is. Nem csak egy-egy hozzávaló vagy étel, de népszokások köré is szerveznek eseményeket. Ilyenek például a hagyományos Mihány-napi vásárok, ahol gémeskutak, szürkemarha-gulya, csikósok, bográcsban rotyogó slambuc és más ínycsiklandó pásztorétkek, hamisítatlan pusztai hangulat

várja az érdeklődőket, akik előtt megelevenednek a hagyományos pásztor- és lovasélet csaknem elfeledett mindennapjai is. A szőlőművelés védőszentjei is alkalmat adnak az ünnepekre, januárban Szent Vince napján, májusban Szent Orbán-napon, augusztusban Szent Donátkor, novemberben Márton-napon tartanak borfesztiválokat országszerte. Nem múlhat el a november anélkül, hogy valamilyen libaételt – sült libacombot, ludaskását, libatepertőt vagy lúdgégetésztás levest – ne ettünk volna például Szombathelyen, a Márton-napi legenda szülőhelyén vagy a Nyíregyháza melletti Sóstói skanzenben,

Debrecenben, Zalaegerszegen és nem utolsósorban a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múze­ umban. A legenda szerint Szent Márton palástját egy didergő koldusnak adta, később mis�szionárius lett, majd Tours püspökévé választották. Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a ludak gágogásukkal elárulták, így elvállalta a püspökséget, innen a „Márton lúdja” elnevezés. A Márton-napi libalakoma a paraszti év végével függ össze, amikor a cselédek megkapták bérüket és hozzá ráadásként egy libát. Országszerte lakomákat rendez-

tek, hiszen „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ehhez kötődik az újbor fogyasztásának hagyománya, mivel épp novemberre fejeződik be a must borrá alakulása is, ezért Márton az újbor védőszentje is. Szent Vincét január 22-én ünnepeljük, nevének etimológiája: Vin-Cent, amely százszoros bort jelent. A népi hiedelem szerint, ha az utolsó fagyosszent, Szent Orbán napja, május 25-e derűs, az jó termést és még jobb bort ígér. Szent Donát a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje, névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik, a szőlősgazdák különösen a villámcsapás és jégeső távol-

tartásáért imádkoztak hozzá. És az italok után ismét ételek: hívhatjuk cinkének vagy dödöllének is, a krumpliból és lisztből készült paraszti étek tiszteletére számos fesztivált rendeznek, de választhatunk a laska-, tócsni vagy, ha tetszik, lapcsánkafesztiválok közül is. Az étlap ezzel nem ér véget, oly bőséges, csak győzzünk válogatni a különböző gyümölcsök, zöldségek, a medvehagyma-, sütőtök-, perecvagy éppen gyógynövényfesztiválok kínálatából. Egyszerű paraszti ízekre vágyók és valódi gurmanok egyaránt megtalálják kedvenc ízeiket, érdemes üres gyomorral érkezni, mert kóstolni mindenhol kötelező.

Egy régi mondás szerint: ,,Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince''

Egy csipet Magyarország... » Így mulat a magyar | Magyarország » itthon.hu

11

Ízek, illatok kavalkádja

Piacok, amiket nem szabad kihagyni Országszerte egyre több helyen nyílnak ínycsiklandó, a helyiek által megtermelt, illetve készített finomságokat árusító, különleges hangulatú termelői piacok. Valóságos reneszánszukat élik napjainkban a helyi piacok. A látogatás pedig nem csak az ínycsiklandó finomságok miatt nyújt maradandó élményt: a piacok modern korunk aprócska, de barátságos, színes közösségi terei, ahol átadhatjuk magunkat az ízek, illatok, színek csábításának. A finom falatok kóstolgatása mellett jólesik egy-egy szóra vagy beszélgetésre megállni egymással, megismerkedni helyiekkel, a termelőkkel, kézművesekkel. A piac mindaz, ami sokszor hiányzik korunk rohanó világából: egy sokszínű, jó szagú, mozgalmas, mégis békés és marasztaló hely. Termelői piacok várják a látogatókat

– többek között – Budapesten, a MOM Kulturális Központ udvarán, a Szimpla kertben vagy a Rózsák terén, de mára már országos hírnevet szerzett magának vidéken a káptalantóti Liliomkert, a gyenesdiási balatoni vagy a budaörsi halpiac, a nagymarosi termelői piac, de igazi különlegesség a ráckevei vízipiac is. Aki nem vízparton lakik, annak valódi élményszámba megy a látogatás, itt ugyanis a vásárlók egy része csónakon érkezik, de akad olyan kereskedő, aki áruját is ladikon hozza. Helyi termékekért érdemes körülnézni a fesztivá-

A piacokon különféle szörpök, mézek, lekvárok, olajok, ecetek, házi sajtok, kolbászok, sonkák és kenyerek látványa és illata csábítja kóstolásra, majd pedig vásárlásra a kíváncsi látogatót, nem is beszélve az ehető finomságokat kiegészítő egyedi kézműves portékákról.

12

|

Egy csipet Magyarország... » Ízek, illatok kavalkádja Magyarország » itthon.hu

Lehet folyékony, kristályos vagy akár tömör. A méz kétségtelenül a természet csodái közé tartozik.

Csípős, lángolt, paprikás. Sertés, szürke marha, mangalica, netán szarvas vagy pulyka. A piacok egyik nagy kedvence: a kolbász – csak húsimádóknak.

lok és a nemzeti parkok háza táján is, hiszen egyre több rendezvény és nemzeti park tűzi zászlajára a népi gasztronómia, a helyben termelt alapanyagok és a kézművesek termékeinek népszerűsítését. Etyek neve ös�szekapcsolódott a „slow food fesztiválokkal”, Kőszegen az Írottkő Natúrpark termékeit kínálják az októberi Orsolya-napi vásáron, az Őrségi Tökfesztiválon pedig az Őrségi Nemzeti Park védjegyével kitüntetett termelők és kézművesek termékeivel találkozhatunk. Egy hangulatos piacozás, a helyi ízek és emberek megismerése után pedig érdemes felkerekedni és felfedezni a vidéket,

amely mindezen kincseket rejti – próbáljuk ki hát mi is a lassú turizmust! Vidéken járva a termelői és biopiacok mellett a falusi vendéglátók által nyújtott ún. falusi vendégasztal keretében fedezhetjük fel a legautentikusabb vidéki ízeket. A falusi vendégasztal keretében jól főző helyi emberek helyi alapanyagokból látják el a vendégeket, asztalra kerülnek a vidék hagyományos, tájjellegű ételei, de van, ahol a házi disznóvágásba, ökörsütésbe, bográcsozásba, kemencés sütögetésbe is bevonják az arra járó turistát. Egyre több helyen pillanthatunk bele a hagyományos, mégis modern és nem utolsósorban

fenntartható gazdálkodás rejtelmeibe. Bio- és ökofarmok várják országszerte a mai falusi életbe belekóstolni vágyó vendégeket, akik megnézhetik, akár gondozhatják is a háziállatokat: kecskét, birkát, tehenet, szárnyas és más jószágot, és természetesen megkóstolhatják a belőlük házilag készített biotermékeket, a helyben termett zöldséget, gyümölcsöt. A Zselicben hazánk első ökológiai faluja, Gyűrűfű is várja a vendégeket. A festői környezetben épült farmok környéke számtalan kirándulási lehetőséget tartogat mindenkinek, de a pihenésre vágyó vendégek is elvonulhatnak ide a rohanó hétköznapok elől. Egy csipet Magyarország... » Ízek, illatok kavalkádja | Magyarország » itthon.hu

13

Magyarország „íztérképe”

SZLOVÁKIA

Ba D

un

a

La jt

ő t

a

F e r

Mosonmagyaróvár Esztergom

GYŐR Sopron Kapuvár

12

AUSZTRIA

Komárom

Szentendre

BUDAPEST

Pannonhalma

Budaörs

Bicske Mór

Rá

Pápa

SZOMBATHELY

Gyál Érd Szigetszentmiklós Dunaharasz Százhalombatta

Moha

11

Sárvár

Vecsé

8

9

Herend

Várpalota Velencei-tó

Dabas

Duna

ba

Kőszeg

Dunakesz

Pilisvörösvár

TATABÁNYA

10

Gőd

4

Tata

Csorna

Vác

Dorog

SZÉKESFEHÉRVÁR VESZPRÉM Körmend

Dunaújváros

Balatonfüred

7 Tapolca

Őriszentpéter

6

Siófok

5

ZALAEGERSZEG

Sárbogárd

Sió

Keszthely

13

S Z LOVÉN IA

22

Kiskő

21

Paks Marcali Kalocsa

M

Sió

Sárköz Nagykanizsa

KAPOSVÁR

ur a

Kaposmérő

s Kapo

Dombóvár

Tolna

SZEKSZÁRD

Nagyatád

15 14

2 na

PÉCS

Du

Szigetvár

Mohács Barcs

HORVÁTORSZÁG 14

|

Egy csipet Magyarország... » Térkép Magyarország » itthon.hu

16 Drá va

Baja

Bóly

Göncz Sátoraljaújhely

U K R AJ N A

H er n

Kazincbarcika

ád

Edelény

Sajó

Sajószentpéter

Ózd

Ipolytarnóc

20

MISKOLC

Mátészalka

m

Nyírbátor Újfehértó

Hajdúböszörmény

zi

Hatvan

Heves

DEBRECEN

Tisza-tó

Hortobágy

Jászberény

zti

Hajdúszoboszló Ti sz a

Pécel Mende és Gyömrő

Hajdúhadház

Balmazújváros

Tiszafüred

Gödöllő

RO MÁN IA

Nagykáta

Monor

Karcag Püspökladány Kisújszállás

Berettyóújfalu

SZOLNOK

Albertirsa Cegléd

BORVIDÉKEINK

Törökszentmiklós

Abony

ó ty

t re Be

Nagykőrös Lajosmizse

Szeghalom

Tiszaföldvár Mezőtúr Kö rö

KECSKEMÉT

Sebes-Körös

Gyomaendrőd

s

3

os

Tiszaújváros

Mezőkövesd

18

Gyöngyös

Sz a

NYÍREGYHÁZA

17

EGER a Tarn

Zagyva

za Tis

Tiszavasvári

Pásztó

19

Kisvárda

TokajHegyalja

Bátonyterenye

Hollókő

za Tis

Szerencs

Borsodnádasd SALGÓTARJÁN

alassagyarmat

Bo dr og

Sárospatak

Szarvas

Mezőberény Békés

Kiskunfélegyháza

Csongrád Szentes

Gyula

rhé Fe ös r Kö

őrös

BÉKÉSCSABA

Fekete-Körös

Orosháza

1

CSONGRÁD

2

HAJÓS-BAJA

3

KUNSÁG

4

ÁSZÁR-NESZMÉLY

5

BADACSONY

6

BALATONFÜRED-CSOPAK

7

BALATONFELVIDÉK

8

ETYEK-BUDA

9

MÓR

z Tis

10 PANNONHALMA

a

11

Hódmezővásárhely

Kiskunhalas

12 SOPRON

Mezőhegyes

1

13 DÉL-BALATON SZEGED

14 PÉCS

Makó

15 SZEKSZÁRD

M

ar os

16 VILLÁNY Gasztrofesztiválok

S Z ER B IA

SOMLÓ

Jellegzetes helyi ételek Eredetvédett pálinkák Cukrászdák, kávézók

17 BÜKK 18 EGER 19 MÁTRA 20 TOKAJ 21 ZALA 22 TOLNA Egy csipet Magyarország... » Térkép | Magyarország » itthon.hu

15

Érik a szőlő…

Borvidékeink A magyar szőlő- és bortermelés évezredes múltra tekint vissza. E hagyomány őrzői a mai szőlészek és borászok. A bor egyben a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme.

16

|

Magyarország 22 borvidéke változatos tájakkal, ízekkel, élményekkel várja a látogatókat. A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű

zásaink során körbekóstolhatjuk az egész országot. A fővárosiak örömére az Etyek–budai és a pezsgőborok hazájaként emlegetett Ászár–nesz-

magyar termékeink a tokaji aszú, az egri bikavér, a debrői hárslevelű és a badacsonyi szürkebarát. Nem csoda hát, ha nehezünkre esik a választás. A megoldás roppant egyszerű: itthoni kalando-

mélyi borvidék is csak egy ugrás Budapestről. Etyeken mindig találunk nyitott pincéket, és egyre gyakoribbak az ún. slow food fesztiválok errefelé. Hazánk legrégebbi pezsgőgyárába is részben

Egy csipet Magyarország... » Érik a szőlő… Magyarország » itthon.hu

A bikavér olyan magyar fajtákat tartalmaz, mint a kékfrankos, a portugieser és a kadarka.

innen érkezik a szőlő, amelyből a híres Törley pezsgő készül. Felfedezőutunkon Móron ezerjót, távolabbra merészkedve, a Dél-Alföldön olyan magyar fajtákat kóstolhatunk, mint a kövi-

dinka vagy a kadarka. Villányban a pincék ajtaja mindig nyitva áll a szomjas utazók előtt. Könnyen rabul ejt a mediterrán éghajlatú vidék és persze a kiváló vörösborok. Szekszárdon az ország legszebb kadarkáit és bársonyos kékfrankosokat találunk. Eger a bikavér hazája, amelyet számos pincében kóstolhatunk. A badacsonyi szőlőhegyen akár busszal is körbejárhatjuk a pincéket, és a finom borokat ízlelgetve a bazaltorgonákban és a Balaton lát-

gathatunk a gomba módra növekvő kis családi borászatok kínálatából: olaszrizling, rózsakő és kéknyelű fajtákból. A déli parton, a boglári hegyről szintén nem csak a csillogó víztükörre és a szemközti hegyekre nyíló panorámát élvezhetjük, de kiváló borokat is iszogathatunk. Pannonhalmán a világörökség részét képező apátság szerzetesei gondoskodnak a helyi borkészítés hagyományainak megőrzéséről. Az ország legkisebb borvidéke az

kos fellegvára. A Mátrai borvidék az elmúlt években került fel újra Magyarország bortérképére friss fehérborainak és elkötelezett fiatal borászainak köszönhetően. A Hajós–bajai borvidéken történelmi pincesor vár felfedezésre. És mit hagytunk a végére? A desszertet, hiszen a Tokaj-hegyaljai borvidék első számú és legismertebb bora itthon és külföldön is még mindig az aszú. Emellett furmint és hárslevelű fajtákból készülnek a borvidék száraz borai.

ványában is gyönyörködhetünk. Füreden nyaranta több héten át várják a borfesztivál kiállítói a korzón sétálgatókat egy-egy pohár hamisítatlan balatoni borra. A Balaton-felvidéken járva, válo-

egyetlen szőlőhegyből álló Somló, mely a nagytestű száraz fehérborok hazája. Itt terem a legautentikusabb szőlőfajtánk is, a juhfark, amely nevét az alakjáról kapta. Sopron és környéke a kékfran-

Varázslatos hely ez, csakúgy, mint a többi borvidékünk, amelyeknek lankái között élmény felfedezni a táj szépségeit, és megpihenni valamelyik hűvös pincében egy jó pohár bor mellett.

Egy csipet Magyarország... » Érik a szőlő… | Magyarország » itthon.hu

17

Rejtett kincsek

Szemet gyönyörködtető pincefalvak, borutak Bölcske, Bóly, Csá­szártöltés, Cserépfalu, Gyöngyöspata, Györ­köny, Hajós, Monor, Paks, Palkonya, ­ Si­ó­a­gárd, Solt, Tibolddaróc. Többségükben talán még az egyre növekvő borkedvelő közönség számára is ismeretlenül hangozhatnak e településnevek… Vajon mi köti össze őket?

kicsi felbontású

18

|

Egy csipet Magyarország... » Rejtett kincsek Magyarország » itthon.hu

Aki egyszer ellátogat valamelyikbe, valószínűleg rabja lesz az itt található pincefalvak kisugárzásának és bájának. A pár házból álló pincesortól kezdve a több hektáron elterülő, dimbesdombos vidéken elszórt pincékig, a többszintes, girbegurba utcákon sorakozó színes házakig sokféle pincesor és pincefalu található Magyarország területén. Mindegyik egyforma és mindegyik egyedi is egyben. A legtöbb hazai pincefalu pincéiben a helyi lakosság és a környező területek szőlősgazdái készítik az egyszerű asztali borokat, de szép számmal akadnak kiemelkedő termelők is, akik bár nem

törnek a csúcsborászatok babérjaira, minőségi borokkal színesítik a helyi kínálatot. Építészeti, népművészeti és néphagyományi értékeik igazi látványossággá, izgalmas turisztikai úti céllá avatják ezeket a helyeket, ahol a pincék között sétálva valóban egy másik világba csöppenhet az ember. Nem csak borozni, de kirándulni, kerékpározni, építészeti és helytörténeti értékeket és nem utolsósorban a helyi embereket megismerni is érdemes ezeken a helyeken, ahol szívvel és lélekkel fáradoznak azon, hogy e gyönyörű és összetett örökség még sokáig fennmaradjon. Baráti társasággal, romanti-

„Pihen a prés. Mustszag bódít. Zenél a csönd, hallgatom. Szőlőszem és részeg darázs hempereg az udvaron.” (Csanádi I.: Szüret után)

A borászokkal legjobb személyesen megismerkedni. Senki nem tud olyan szenvedéllyel és lelkesen mesélni a borokról, mint készítőik...

„Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlő­ vesszein Nektárt csepegtettél.” (Kölcsey F.: Himnusz)

kus kettesben vagy családostul, mindenkit szeretettel várnak hazánk pincefalvai. Hazánk gazdag szőlőkultúráját, borvidékeit megismerni hálás elfoglaltság, ha erre vállalkozunk, Magyarország 30 bejegyzett borútján indulhatunk útnak. Finom borok és falusias ételek mellett a tájjal, a kultúrával és a hagyományokkal is találkozhatunk, akár a legrégebben működő Villány-Siklósi, akár más, hangulatos borút bejárását választjuk. Egy biztos: az élmény felejthetetlen lesz. Ahogy Márai Sándor írja: „Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira el kívánok érni, meg fogom írni a magyar borok kimerítő katalógusát, mert ezt megírni nagy-nagy tapasztalat, és még nagyobb nyájasság, derű és bölcsesség nélkül nem lehet.”

Bor ászok »

A Magyar Bor Akadémia 1991 óta ítéli oda minden évben az Év Bortermelője címet, amelyet a díjazott több éven át tartó, kiemelkedő szakmai teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikeréért érdemel ki. A kitüntető címet elsőként Tiffán Ede nyerte a Villányi borvidékről, legutóbb, 2014-ben Dúzsi Tamás, a szekszárdi rozék nagymestere. Egyre több elismerést tudhatnak magukénak az egyes pincészetek is, a borászokhoz hasonlóan minden évben megválasztják az Év Pincészetét is. A termelők érdemeinek elismerésére a legfiatalabb, de igen rangos díj a Borászok Borásza cím elnyerése, itt nemcsak a már nagy szakmai múlttal rendelkező borászok, de fiatal, ígéretes tehetségek is megmérettetnek évről-évre. Egy csipet Magyarország... » Rejtett kincsek | Magyarország » itthon.hu

19

Szóda, fröccs, pezsgő, habzóbor, sör…

Buborék a palackban Jedlik Ányos 1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szerkesztette meg „apparatus acidularis” nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas víz volt előállítható. Az apparátust magyarul „savanyú­vízi készület”-nek nevezte. Később tervei alapján épült fel az első szik­vízüzem.

Fröccs »

Bakteranyós, hosszúlépés, házmester, háziúr, Krúdy, Puskás, polgármester, instant… Úton-útfélen, nyáron, forróságban, barátokkal vagy romantikus kettesben, jólesik egy hideg fröccs. Lehet rozé vagy akár fehér, a könnyed és üdítő ital óriási népszerűségnek örvend hazánkban, ami nem csak a szódavíz magyar vonatkozásának köszönhető. Egyre több borfesztiválon is kapható, de külön rendezvényeket is szentelnek a tiszteletére Győrben, Miskolcon, Csopakon, Dunaszerdahelyen és persze Budapesten is.

nyerte a Borok és Pezsgők Nemzetközi Városa címet. Aki még nem járt itt, feltétlenül érdemes felkeresnie a magyar pezsgőgyártás fellegvárát egyszer. Nem könnyű eligazodni a pezsgőkategóriák között, az egyre szaporodó pezsgőfesztiválokon mindenki megtalálja kedvencét, legyen szó száraz, fanyar ízű vagy édesebb pezsgőről. Pezsgőnek azokat a másodlagos erjesztési eljárással készülő must- vagy boralapú italokat ­n evezzük, amelyekben a buborékképződés kizárólag az erjedésből származik. Ha mesterséges úton kerül bele a szén-dioxid, akkor az italt már habzóbornak hívjuk.

sör »

Miközben egymást érik a bor-, pezsgő- és pálinkafesztiválok országszerte, a sör népszerűsége is töretlen. A legtöbb sörfesztivál nyáron várja a szomjas vendégeket, érdemes betérni egy korsóra, akár Budapesten, akár Békéscsabán, Egerben, Mohácson vagy Zalaegerszegen járunk. Amikor éppen nincs sörfesztivál a környéken, akkor is benézhetünk az egyre szaporodó kézműves sörfőzdék valamelyikébe. A nyaralás ráérős estéin ne csak a borospohár legyen tehát kéznél, a magyar sörök terén is van mit kipróbálni, megkóstolni itthon. «

Pezsgő »

Nincs is kellemesebb kikapcsolódás, mint egy langyos nyári estén a kön�nyű, pezsdítő italt kortyolgatni a nyaralás alatt. A pezsgő igen népszerű hazánkban, szeretjük üdeségét, édességét és boros zamatát. Közismert a legenda Dom Perignonról, a bencés szerzetesről, aki állítólag véletlenül „találta fel” a pezsgőt Champagne vidékén. A mi legendánk 125 évvel ezelőtt kezdődött: Magyarországon volt ideje kialakulni a  pezsgőkultúrának, amiben nagy szerepe van Törley Józsefnek, az alapítónak, akinek neve mára egyenlő lett a magyar pezsgővel. Budafok 1887-ben el-

20 |

Egy csipet Magyarország... » Szóda, fröccs, pezsgő, habzóbor, sör… Magyarország » itthon.hu

Fröccs szótár Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szóda Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szóda Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szóda Viceházmester: 2 dl bor + 3 dl szóda Házmester: 3 dl bor + 2 dl szóda Háziúr: 4 dl bor + 1 dl szóda Krúdy-fröccs: 9 dl bor + 1 dl szóda

Tudta-e? Pezsgő szavunkat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, aki 1822. március 13-án Wesselényi Miklóssal közösen meglátogatta a híres francia Moët pezsgőgyárat. 1835-ben az Echs és Társa pezsgőgyár Széchenyi nevű pezsgőt hozott forgalomba, a legnagyobb magyar ekkor magyarította a „sampányer” kifejezést „pezsgő-borra”.

Egy csipet Magyarország... » Szóda, fröccs, pezsgő, habzóbor, sör… | Magyarország » itthon.hu

21

Nemzeti értékeink

Pálinka Világhírű, egyedülállóan zamatos, Magyarországot reprezentáló égetett szeszes italunk a pálinka. 2004 óta az Európai Unióban csak a Magyarországon, illetve négy osztrák tartományban eredeti gyümölcsből, alkoholos erjedés útján, lepárlással és desztillált víz hozzáadásával készült színtiszta gyümölcs- vagy törkölypárlatot lehet pálinkának nevezni. Eredetvédett pálinkáink többségét a Dunától keletre kóstolhatják a pálinka szerelmesei. A békési szilvapálinka a Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. A gönczi barackpálinka különleges illat- és zamatanyagban gazdag, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól. Kecskeméten is barackpálinka terem, méghozzá világhírű, a városban és környékén termesztett kajszibarackból készítik. Szabolcsban hagyományos

réz kisüstön párolják a friss gyümölcsízű és -illatú, kellemes aromájú almapálinkát. Ez a környék bőkezűen kapott a természet adományaiból, itt készül a szatmári szilvapálinka is, amely évszázadok óta a szatmár-beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Egy helyi mondás szerint aki iszik belőle, minden kortytól egy évvel fiatalabb lesz. Aki még nem telt el a gyümölcsök ízével, az kóstolhat újfehértói meggypálinkát, göcseji körtepálinkát vagy pannonhalmi törkölypálinkát.

Tudta-e? A szőlőtörköly a szőlő magjából, héjából és kocsányából származó karakteres ízt és ­zamatot, a szőlőfajták gyümölcsösséget, a borseprő ­pedig az aljborra és a boros erjedésre jellemző telt ízt kölcsönöz a törkölypálinkának. Tudta-e? A pálinkát szobahőmérsékleten, 19-22 °C-on érdemes és kell fogyasztani, mivel a gyümölcs, a zamatok, az érleltség így érvényesül igazán. A pálinka aperitif és digesztív ital is egyben, étkezés előtt és után is fogyasztható.

22 |

Egy csipet Magyarország... » Nemzeti értékeink Magyarország » itthon.hu

A pálinka reneszánszáról mi is meggyőződhetünk az egyre szaporodó fesztiválokon. Ne gondoljuk, hogy egy ilyen fesztiválról saját lábunkon már nem távozhatunk, a pálinkakósto­ lásnak is vannak szabályai, amiket ha betartunk, sokféle ízt megkóstolhatunk.

A pálinka elfoglalta méltó helyét a hungarikumok között is. Országszerte több helyen látogathatunk el a manufaktúrákba, bepillantást nyerve az ízletes ital tradicionális előállításának titkaiba.

Hungarikumok, gyógynövények » Méltán lehetünk büszkék hazánkra, melyben oly sok kulináris értékre lelhet a kíváncsi utazó. Az országot járva érdemes megismerkedni a Magyar Értéktárban található nemzeti gasztronómiai értékeinkkel. Vannak köztük híresek és ismertek, mint például – a teljesség igénye nélkül – a csabai és a gyulai kolbász, a hízott víziszárnyas-termékek, a hajdúsági torma, a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika, a szürke marha húsa, a makói vöröshagyma vagy a pozsonyi kifli. És akadnak igazi rejtett kincsek is, mint az egyedülálló alföldi kamillavirágzat. Italok is szép

számmal szerepelnek a nemzeti értékek között, eredetvédett pálinkáink és Magyarország borvidékeinek borai - régi magyar fajtáink közül például a debrői hárslevelű és az izsáki arany sárfehér - is gazdagítják a palettát. A Hungarikumok Gyűjteménye is folyamatosan bővül: olyan nemzeti értékeink, mint a pálinka, a törkölypálinka, a csabai és a gyulai kolbász, illetve vastagkolbász, a magyarországi tokaji borvidéken előállított tokaji aszú, a hízott libából előállított termékek, a szikvíz és a kalocsai fűszerpaprika őrlemény is szerepelnek már a hungarikumok listáján.

A gyógynövények bár nem az értéktár részei, a természet ajándékaként óvják, védik egészségünket. A mai napig ősi receptúrák alapján készülnek a gyógyteák a Majki Kamalduli Remeteségben és a Pannonhalmi Főapátságban, ám nemcsak a szerzetesek, a bükki füvesember is ismeri a gyógynövények titkait. A Kárpátmedence rendkívül gazdag magas drogtartalmú növényekben, innen is származik a mondás: fűben, fában orvosság lakozik. A gyógynövényeket mindig is nagy becsben tartották, mert bár némelyikük termeszthető, legtöbbjüket erdőkön, mezőkön lehet begyűjteni. Egy csipet Magyarország... » Nemzeti értékeink | Magyarország » itthon.hu

23

Múltízlelő, jelenkóstoló

Kis magyar gasztrotörténelem

Múlt és jelen, hagyomány és újdonság találkozása a gasztronómia. Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg.

24 |

A bajorországi születésű Gundel János vendéglős, a híres gasztronómiai dinasztia alapítója 1857ben érkezett Magyarországra, pikolófiúként kezdte fényes pályafutását. Híres vendéglőjében, a Virágbokorban Lotz Károly, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Szilágyi Dezső, Tisza Kálmán és Tisza István is megfordult. Fia, Gundel Károly Európa leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget, 1910-ben vette át a városligeti Wampetics-vendéglőt. Gundel étterme az 1939-es New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme is volt. A New York Times korabeli száma így tudósított az étterem szerepléséről: „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint

Egy csipet Magyarország... » Múltízlelő, jelenkóstoló Magyarország » itthon.hu

egy hajórakomány turistaprospektus.” A tulajdonosról így ír egy korabeli feljegyzés: Gundel Károly „…a magyaros vendéglátás, konyha és szakácsművészet első mestere. Jó ízek, békés örömök, dús esték, meleg hangulatok, csillogó italok, az élet lucullusi élveinek első karnagya s fővárosunk egyik legkiválóbb hírverője. Nevének hallatára nyugodt, békés és elégedett derű ül az arcokra.” A Gundel számos más, nagy múltra visszatekintő étteremmel együtt ma is része a főváros színes gasztronómiai kínálatának. Budapest híres éttermeiről, bisztróiról, bárjairól és fesztiváljairól, ahol az ország kiemelt borvidékeiről érkező remekműveket is megkóstolhatjuk.

Tudta-e? Gundel János kreációja a palócleves, mely zöldbabos ürüleves tejföllel habarva, kaporral ízesítve, amit Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” tiszteletére alkotott, aki azt kérte tőle, hogy olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett.

Bisztró, borbár, romkocsma » A fővárosban a klasszikus magyaros éttermek mellett virágoznak az újragondolt magyar konyhát kínáló bisztrók. A szórakozóhelyek között egyre több a romkocsma, a sör a fesztiválok itala lett, a bor és a ­f röccs pedig a városé. Az Andrássy út villáiban szórakozóhelyekre és lakáséttermekre lelünk, a Ráday utca bárok és éttermek, bárszínházak, gin- és fröccsbárok, nemzetközi gasztronómiai műhelyek otthona. Budapestet is elérte a gasztronómiai forradalom. A pörkölt vagy a somlói galuska még mindig menő, épp csak némi átalakuláson estek át a fővárosi konyhákon. Egyik percről a másikra nyitnak új helyek, ahol sokszor jól ismert, de újragondolt ételekkel találkozhatunk. A Costes, az Onyx és a Borkonyha mellett már a Tanti

étterem is büszkélkedhet egy Michelin-csillaggal. A csúcsgasztronómiát kínáló éttermeken kívül igazi „őszinte” konyhákat is találunk: klasszikus piros-fehér kockás vendéglőket, sonkabárt, zsidó bisztrót, libaéttermet vagy kolbászozót. A főváros gasztronómiai életének egyik legfontosabb eleme a bor lett, így igazán különböző borbárokat és borozókat találunk városszerte, ahol kedd délben ebédelhetünk a kollégákkal, péntek este pedig kellemesen beszélgethetünk pár pohár bor mellett a barátokkal. A gasztronómia és az étteremkultúra megújulásával Budapesten az evés igazi kulináris élvezet, egész estés program, sőt igazi tanulmány. Nehéz megmondani, hogy melyik lesz holnap a kedvenc éttermünk… «

Mulatságos és találó nevű kultikus törzs­ helyek a pesti éjszakában. Semmihez sem fogható hangulat és választék, elegáns vagy bohókás, dizájn vagy alternatív, ízlés szerint. Ez a budapesti romkocsma negyed.

Egy csipet Magyarország... » Múltízlelő, jelenkóstoló | Magyarország » itthon.hu

25

Édes élet

Cukrászok, akik belopják magukat a szívünkbe desszertjeikkel Gerbeaud, Auguszt, Daubner, Hadik, Hauer… és még sorolhatnánk a neves cukrászdinasztiákat és üzleteket, amelyek generációk óta váltanak ki elégedett sóhajt vendégeikből egy-egy szelet torta, sütemény vagy fagylalt elfogyasztásakor. Nemcsak a fővárosban, de vidéken is számtalan helyen torkoskodhatunk.

Eszterházy-torta, somlói galuska – két örök klasszikus.

26 |

Egy csipet Magyarország... » Édes Kultúra élet vízparton Magyarország » itthon.hu

Vácott a gyönyörűen felújított főtéren letelepedve kreatív és formabontó desszertekre csodálkozhatunk rá, Gyulán a patinás Százéves Cukrászda és Manufaktúra bonbonkínálatából szemez-

gethetünk, Balatonfüreden járva két kifinomult cukrászda közül is választhatunk, Egerben pedig megcsodálhatjuk Kopcsik Lajos marcipánműremekeit. Nagy élmény és remek szórakozás vár

ránk: a Barokk szoba impozáns berendezéseinek darabjai, a padló, a tapéta, a függöny, a falakon lévő képek, a stukkó, a csillár, a kályha, a kanapé, az asztal mindmind marcipánból készültek. A gyerekek örömére itt a mesefigurák is marcipántestet öltenek, van Kisvakond és Lúdas Matyi is, a képtárban pedig olyan marcipán-reprodukciók tárulnak elénk, mint például Van Gogh napraforgói. Apropó marcipán! A Szamos név – finomabb-

„De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednék fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának.” – írja József Attila versében. Ma is betérhetünk a nagynevű cukrászdába, amelybe 1884-ben társult be a svájci származású Gerbeaud Emil. Tortája a kor kedvelt, keresett édessége volt.

szek, írók is megfordultak az üzletben. Süteményei világhírre tettek szert, habos, csokoládés kávéja, különleges likőrjei, valamint cukorbonbonjai vonzották a közönséget. A fagylaltot nyáron az üzlet előtt, az utca kövezetére állított asztaloknál fogyaszthatta a nagyérdemű. Nincs ez másként ma sem, Budapest belvárosában járva mindenképp érdemes kicsit megpihenni a nagynevű cukrászdában egy kávé és sütemény társaságában. Nem csak a Gerbeaud,

nál finomabb süteményei mellett – szinte egyet jelent a marcipánnal, országszerte számos helyen fogyaszthatunk belőle. Kugler Henrik egykori cukrászdája a Vörösmarty téren fogalom.

Ő vezette be a francia desszertet, a minyont, amit a hazai közönség átkeresztelt Kuglernek. A Kugler Cukrászdában töltötte uzsonnadélutánjait a magyar arisztokrácia színe-java, művé-

de sok más hely is édes „bűnözésre” csábít, ilyen az Auguszt család cukrászbirodalma is. Auguszt Elek 1870-ben indította cukrászatát, később fia, Auguszt József, majd unokája, Auguszt Elemér

Egy csipet Egy Magyarország... csipet Magyarország... » Kultúra » vízparton Édes élet | Magyarország » itthon.hu

27

A somlói galuska elkészítése – bár a Gundel étterem legendás főpincére találta ki – Szőcs József Béla ­cukrászmester érdeme volt. A nevet is ő adta a süteménynek, a fóti Somlyó hegyről, amelynek lábánál élt.

vette át a bolt vezetését. A család immár öt generáció óta őrzi a tudást, a hagyomány és a vendégek tiszteletét, amit bárki megtapasztalhat, ha betér hozzájuk. A Gerbeaud pesti versenytársaként tartották számon az 1890ben alapított Rákóczi úti Hauer cukrászdát, ahol megkóstolhatjuk a híres Hauer-krémest vagy éppen a „sarokházat”. A Daubner budapesti cukrászda elődjét Daubner Béla 1901-ben Orosházán nyitotta meg. A Daubner kiváló minőségű alapanyagokból, szeretettel és hozzáértéssel készülő, ínycsiklandozó édességeivel csábítja messze földről a közönséget. Pest-Buda legrégebbi cukrászdájának tartják az 1827-ben nyílt Ruszwurmot a budai Várban. A biedermeier berendezés még az eredeti, s a cukrász nevéhez fűződik a linzersütemény, melyet egyik törzsvendége, Linzer Rudolf főhadnagy tiszteletére készített először. A történelmi cukrászdákon kívül is rengeteg hely várja az édesszájúakat országszerte és a fővárosban is, ha egy somlói galuskát vagy egy dobostortát szeretne elfogyasztani. Nemzeti büszkeségünk, a dobostorta egy véletlennek köszönheti létezését. A legenda szerint Dobos mester inasa véletlenül cukrot tett a vajba só

28 |

Egy csipet Magyarország... » Édes élet Magyarország » itthon.hu

helyett. Dobos megkóstolta, és igen ízletesnek találta, kísérletezni kezdett vele, és így alkotta meg az akkor hatalmas újdonságnak számító vajas krémet, hiszen addig csak a főzött krémet ismerték és használták. A  világhíres dobostorta öt réteg habkönnyű piskótalapból, vajas csokoládékrémből és a tetején roppanós karamellből áll „mindösszesen”. 1885-ben, I. Ferenc József és Erzsébet királyné elsők között kóstolhatták meg a tortát, amelynek receptjét mindenki meg akarta fejteni. Bár a recept már bárki számára elérhető, sehol nem készítik olyan tökéletesen a világon, mint nálunk, idehaza. Évről évre cukrászok és cukrászdák versengenek azért, hogy elkészítsék hazánk születésnapi tortáját, amelyet több száz cukrászdában egész évben lehet kapni. Az ünnepi desszertkülönlegességet hagyományosan augusztus 20-án mutatják be a nagyközönségnek. Madártejtorta, szatmári szilvatorta, pándimeggy-torta, szilvagombóctorta, kecskeméti barackos kölestorta, szabolcsi almás máktorta, milotai mézes grillázstorta, somlói revolúció és sárgabarack-pálinkás karamelltorta is elnyerte már az Ország Tortája címet az elmúlt években.

Budapest egykor kávéházairól volt ismert, a millennium évében már 249 kávéház és 426 kávémérés működött, a fővárost „kávévárosnak” is nevezték ebben az időben. Érdekesség, hogy a nők az 1910-es évektől járhatnak kávéházba, ez azelőtt csak a férfiak privilégiuma volt. Ma, ha végigjárjuk Budapest utcáit, újra megtalálhatunk néhányat a legendás hírű kávéházak közül. A New Yorkba vagy a Centrál kávéházba betérve egy röpke félórára akár a múltba is repülhetünk, de választhatjuk a trendibb, modern kávéházakat is, a kínálat igazán színes. Akinek mindez nem elég, keresse fel valamelyik csokifesztivált, egyre több van belőle országszerte! Édességfronton erős a felhozatal, szerencsére évről évre ellátogathatunk Szerencsre, ahol a kerítés nem kolbászból, hanem csokoládéból van a helyi csokoládéfesztivál idején. Egyik kedvenc mesehősünk, Gombóc Artúr is elámulna, ha ősszel betévedne a lassan hagyománnyá váló budapesti csokoládéfesztiválra, ahol kedvünkre válogathatunk a lyukas, kerek, lapos, töltött és megannyi más csokoládéból és más kézműves finomságokból. «

Impresszum » Magyar Turizmus Zrt., Belföldi Igazgatóság – Ter­mék­menedzsment Iroda » Előkeszítés: WOW Stúdió Kft. » Nyomdai munkák: CREW Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. » Térkép: Freytag-Berndt » Fotók: Magyar Turizmus Zrt. fotóarchívuma » Idézetek: 18. oldal – Csanádi Imre: Szüret után; 19. oldal – Márai Sándor: Magyar borok; 19. oldal – Kölcsey Ferenc: Himnusz; 27. oldal – József Attila: De szeretnék... » Ingyenes kiadvány!

A gasztronómia görög szó, jelentése ínyencség, az ételek és italok szakértő ismerete, kifinomult élvezése, az étkezés művészete.

Gasztronómia. Egy nép étkezési kultúrája, szokásai. Múlt és jelen, hagyomány és újdonság találkozása. » itthon.hu