Mikszáth Kálmán (1847-1910) I.
Élete A Nógrád megyei Szklabonyán született, ma Szlovákiában található. Műveiben a szülőföld és lakói nagy szerepet játszottak. Középiskolai tanulmányait Rimaszombaton és Selmecbányán végezte, ez utóbbiban érettségizett. Majd Pesten jogot tanult négy évig, de nem kapott diplomát, mert nem készítette el a diplomamunkáját. 1871-ben Balassagyarmaton dolgozott esküdtként, Mauks Mátyás főszolgabíró szolgálatában. Az ő lányába Ilonába szeretett bele, de a szülők ellenezték a házasságot, ezért Mikszáth megszöktette a lányt Pestre, és titokban összeházasodtak. Megszületett Kálmán fiúk, de két napos korában meghalt. Mindkettőjüket megviselte lelkileg. Felesége fizikailag is nagyon legyengült. Valamint ebben az időben nagyon rossz anyagi körülmények között éltek. Mikszáth két újságba írogatott, a Nógrádi Lapokba, és a Magyar Néplapba. A rossz vagyoni helyzet miatt Mikszáth úgy döntött, hazaküldi feleségét. Nagyon megalázó volt számára, hogy nem tudta eltartani. De Ilona minden ellenére mellette akart maradni. Ezért Mikszáth azt hazudta neki, hogy mást szeret és mást akar feleségül venni. 1878-1880 Szegeden elkezd dolgozni a Szegedi Naplónál, így végre rendeződik anyagi helyzete. A munka mellett novellákat is írogat. 1881. Megjelenik a Tót atyafiak, 1882-ben a Jó palócok című novelláskötete. 1880-ban visszakerült Budapestre, ahol a Pesti Hírlapnak lett az állandó munkatársa. Így újra jólétbe kerül, ezért elvette újra Mauks Ilonát feleségül. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Petőfi Társaságnak, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1887-től politikai szerepet is betöltött, képviselő lett. 1910-ben halt meg Budapesten.
II.
Írói munkássága:
Ő volt a magyar realizmus megteremtője. A realizmus a XIX. század közepén létrejövő stílusirányzat. A társadalmi hátterét az adta, hogy az emberek kiábrándultak az őket körülvevő
világból, a társadalomból, és elkezdték bírálni. A realista szerzők a világ valódi arcának bemutatására törekedtek. Műveiben főként a XIX. századi társadalmi csoportokról ír. Dzsentri: Azok a lecsúszott nemesek, akik elkártyázták, elitták vagyonukat. Ugyanúgy akartak élni, mint eddig, de már nem volt meg a vagyoni alapjuk hozzá. Parasztság: Az első ábrázolásuk először Jókainál jelenik meg, de itt még mellékszereplőként. Mikszáthnál pedig már főszereplők. Időnként hajlamos arra, hogy eltúlozza a parasztok jó tulajdonságait, de a körülmények ábrázolásánál nagyon törekszik a pontosságra. Ez a részletezés, aprólékosság a realizmus legfőbb tulajdonsága.
III.
Tót atyafiak és a Jó palócok
A Tót atyafiakban négy hosszabb novella található, míg a Jó palócokban tizennégy rövidebb történet. Általános jellemezők: Helyszín: a Felvidék. A felvidék parasztjait, azok életét mutatja be. A történetek alapélményeit a gyermekkor élményeiből merítette. Főszereplői: parasztok, akiknek az életét a babonák, a hiedelmek, a csodák nagy mértékben befolyásolják. Gyakori a lélekábrázolás. A tájat, a szokásokat nagyon hitelesen mutatja be, a figurái eszményítettek. Túlságosan jók és becsületesek. A tájábrázolásnak nemcsak konkrét szerepe van, hanem ezzel mutatja be a szereplők lelkiállapotát, valamint a tájjal sejtet is valamit. Többnyire E/3. személyben ír. Kívülállóként írja le az eseményeket. De mindig lehet tudni a műveiből, hogy ki az, akivel szimpatizál. A novellaelemzés fő szempontjai: Fontos a cím, milyen összefüggésben van az eseményekkel, illetve a szereplőkkel.
Szerkezeti egységei a hármas tagolás: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A másik szerkezeti egység: Előkészítés, vagy alaphelyzet. Bonyodalom Bonyodalom kibontakozása Tetőpont Megoldás Érdemes megnézni a novella kezdését vagy zárását. A kezdés általában bemutatja a helyszínt, a kort, a szereplőket. Jellemző rá az in medias res kezdés. Nem mond el semmit, csak elkezdi valahol és a mű folyamán derülnek ki a dolgok. A mű befejezéseként mindent lezár. Vagy mindenkiről kiderül, hogy mi történt vele és mi lesz velük. Vagy nem fejezi be a történetet, nincsen megnyugtató magyarázat. Az olvasó fantáziájára bízza a befejezést. Fontos a helyszín. Hol, milyen helyszínen játszódik a történet, esetleg összefüggésbe hozni az életrajzi adatokkal. Idő: vagy konkrétan utal rá, vagy ki lehet következtetni a történet eseményeiből. A szereplők jellemzése: Fontos megnézni, hogy mikor jelenik meg először a főszereplő. Ha késve jelenik meg, akkor az író késlelteti az eseménysort. Esetleg meg lehet nézni az utalásokat, hátha valamit sejtet a későbbi eseményekből. Keletkezés körülményeinek megvizsgálása. A stílusirányzat jellemzői, és ez hogyan valósul meg a novellában. Bede Anna tartozása A Jó palócok című novelláskötet tartalmazza, rövid terjedelmű. Mikszáth általános vonásai közül igaz erre a műre, hogy parasztokról szól. Bede Erzsi a parasztok gondolkodásmódját tükrözi. Az időjárás is mutatja a lélekben zajló folyamatot. A köd utal egyrészt a külső környezetre, másrészt a belsőre. A fojtott levegő utalhat arra, hogy feszült lelkiállapot van.
A lány jelenti az üde légáramlatot. Lehet tudni előre, hogy Bede Erzsivel szimpatizál Mikszáth, hiszen túlságosan jónak ábrázolja. Megjelennek benne a hiedelmek. A virrasztás hagyománya. Addig nem nyugodhat meg a halott lelke, amíg a halott által elkövetett bűnöket le nem tisztázzák. Hiszen akkor kap a halott bűnbocsánatot. A cím a novella tartalmára utal. Orrgazdaságért Bede Erzsit fél év börtönbüntetésre ítélték. A cím miatt gondoljuk azt, hogy Bede Anna egyenlő Bede Erzsivel. Történet: Mindenféle előzmény nélkül kerülünk a történetbe, már a helyszínen vagyunk. Az eseményekről csak a történet második felében tudunk meg valamit. Azt pedig, hogy miért megy el Anna Erzsi helyett, csak a végén tudjuk meg. A novella befejezetlennek tűnik, hiszen igaz, hogy maga a történet lezárul, de az író nem fűz hozzá zárszót, kommentárt.
A novella szerkezete: 1. Külső és belső helyszín leírása: a teremben uralkodó légkört valamint a bírákat is részletesen bemutatja. A bírák fáradtak, közönyösen ülnek, türelmetlenek. 2. Bede Erzsi megjelenik. Őt egy bájos teremtésnek írja le, aki megjelenésével megváltoztatja a környezetet. A bírák eleinte közönyösek maradnak, de amikor megszólal megváltozik a véleményük. Szépen csengő hangja van. A bírák már nem közönyösek, inkább érdeklődők lesznek. 3. Végzés:Az eddig viszonylag közömbös légkört ezzel bontja meg. Az eseménysor itt indul el, itt tudjuk meg az eseményeket. A gyászkendő utal a címben szereplő lány halálára. 4. Bede Erzsi: Kiderül, hogy a megjelent lány Bede Erzsi. Ezt a folyamatot szerkezeti szempontból késleltetésnek nevezzük. Itt derül ki a Bede Anna által elkövetett bűnök
háttere. Az ítélet végül a lányt hazaengedik és azt hazudják neki, hogy téves papírt küldtek ki. Mikszáth publicisztikája, újságírói munkássága 1880-as évektől válik igazi újságíróvá, amikor a Pesti Hírlap munkatársa lett. Cikkeinek fő témája a politika lesz. 1882-ben önálló cikksorozatot indít Országgyűlési karcolatok címmel. Karcolat: elbeszéléshez hasonló műfaj Rövid terjedelmű A történetekből egy-egy eseményt emel ki, általában egy-egy ember jellemvonását mutatja be. Témái pl.: egy politikus bemutatása, a politikai visszaélések, a bürokrácia és a hosszadalmas ügyintézések, az elhúzódó parlamenti viták. Mikszáth regényei Csak az 1890-es évektől írt regényeket, eleinte inkább hosszabb novellák voltak a jellemzők. Oka: Eddigre tett szert olyan élettapasztalatra, amely elég alapot adott az íráshoz. Regényei három témát dolgoznak fel: A, Történelmi témájú regényei Fekete város, amely két város viszályáról szól. Különös házasság: A plébános és egy vidéki báró lánya egymásba szeret, a lány gyermeket vár a paptól. A báró a lányát férjhez adja Butler Jánoshoz. Erőszakkal vetetik el vele a lányt. A fiú igazából mást szeret és éveken keresztül harcol az egyház ellen. B, Dzsentri témájú művei: A Noszty fiú esete a Tót Marival: Tóth Mari gazdag polgárlány, Noszty Feri pedig egy lecsúszott nemes. A szülők ellenzik a házasságot, de Ferinek is csak a pénz miatt kellett Mari. Gavallérok: Két lecsúszott nemes esküvőjéről van szó. Kölcsön pénzből, kölcsön ékszerekből tartják a lakodalmat. C, Különc emberek ábrázolása: Beszterce ostroma
Új Zrinyiász: A Szigeti veszedelemhez és Zrínyihez kapcsolódik. Története, hogy miután Zrínyi és katonái meghalnak, fent az égben úgy határoznak, hogy feltámasztják őket. Minden új számukra, nem igazán tudnak beilleszkedni az új életbe. Zrínyit bankigazgatónak nevezik ki. Aztán elküldik őket a háborúba, ahol hősi halált halnak.
Beszterce ostroma 1894-ben a Pesti Hírlapban folytatásokban, ez a fajta regénymegjelenés Franciaországban volt szokás. 1895-ben jelent meg könyvalakban. Egy bevezetésből és 4 részből áll. A négy részből áll: Estella, Kedélyes atyafiak, A túsz, Az éj. Helyszínek Nedec vára Zsolna városa ( Apolka) Beszterce Mindhárom helyszín az ő gyermek-és fiatalkori éveinek a helyszíne, Észak-Magyarország és a Felvidék területei. Stílusa: realista- pontos, aprólékos, részletes bemutatás. Társadalmi rétegeket is bemutat. Valamint az egyes rétegekhez tartozó életmódokat. Gyakran bírálja is ezeket, például a dzsentrik esetében. Tisztán realista alkotás nincsen, aminek az az oka, hogy a realizmus a romantikával együtt alakult ki, és mindkét stílus keveredik a regényben, és amelyikből több van, olyan stílusúvá válik a regény. Romantikus vonás ebben a műben Pongrácz István alakja, aki visszavágyik a középkorba. Valamint Apolka egész lénye is romantikát sugároz magából. Szereplők: 1. Behenczy: dzsentri réteg Ők hozzák a realista vetületet a történetbe. Nemesi származásúak. Kijátsszák az embereket, úgy szereznek pénzt. Valamint különféle furfangokkal az embereket a maguk oldalára fordítják.
2.Tronowszky fivérek Hárman voltak testvérek. György, Apolka apja, aki orvos lett, nem hagyott maga után mást csak a 11 éves szöszke lányt, Apolkát. Péter, aki mézzel kereskedett és Gáspár, aki juhokkal foglalkozott. Mindketten vagyonossá váltak, utálták egymást, nem is beszéltek. A két testvér Apolkát húzza-vonja. A lányka sorsa tulajdonképpen egyikőjüket sem érdekli, céljuk az, hogy egymást bosszantsák, felingereljék. 3. Klivényi írnok: Ő hivatalosan Apolka gyámja, amit csak azért vállalt el, mert azt remélte, hogy a két gazdag nagybácsi nagyon fogja támogatni a lányt. Amikor látta, hogy ez nem így van, akkor már egyáltalán nem törődött a lánnyal.
4. Estella: Szép vörös hajú akrobatanő, akit Zsolnán egy vándorcirkusztól vásárolt meg 600 forintért. Ő lett a várasszony, a hadjáratok idején pedig a markotányosnő szerepét játszotta. Ő bolondnak tartja a grófot, csak egy érdekli, hogy a gróf mihamarabb elvegye és ő grófné legyen. Ennek érdekében semmilyen színjátéktól nem riad vissza.
5. Apolka Ő a regény főszereplője. Pongráczcal a harmadik részben kapcsolódik össze a sorsa. Eszményített alak, kívülről és belülről is a tisztaság megtestesítője. Ő az ártatlanság jelképe. Mikor Pongráczhoz került, akkor egy kicsit félt, de végül mindent megkap tőle. Felelősséget vállalt érte, míg Estellával alig törődött. Apolka iránt Pongrácz érez szerelmet, de inkább az atyai gondoskodás és a szerelem érzése együttesen keveredik benne. Azért lesz végül Pongrácz öngyilkos , mert tudja hogy ki kell adnia Apolkát haditúsznak. És ő ezt nem nézi el, inkább a másvilági életet választja. 6.Pongrácz gróf A mű főhőse, aki meglehetősen különc ember. Nem lehet eldönteni, hogy valóban bolond-e, de a mű szempontjából nincs is jelentősége. Saját korának romlottságai elől menekül az általa teremtett álomvilágba. Nem véletlen nosztalgiája a barokk kor iránt, mert ezt erkölcsileg magasabb rendűnek érzi. Jóságát, tisztességét senki nem vonja kétségbe.
Apolka az egyetlen ember, akiről tudja, hogy őszintén szereti, amikor megtudja, hogy el kell válnia tőle, szinte beleőrül. Halálára tudatosan készül, őrültségnek semmi jelét nem mutatja. Mindenről pontosan rendelkezik. Jellemének lényege is kiderül, nincsen meggyónni valója, hiszen egész életében tisztességesen, bűntelenül élt. A mű szerkezete: A regény négy részből áll. Az első rész rövid expozícióval kezdődik, majd az olvasó megismeri Pongrácz Istvánt, a mű főszereplőjét. Ezután következik a cselekmény kibontakozása, a bonyodalom, az Estella-konfliktus. Behenczy Károly beleszeret Estellába, a lány megszökteti az ifjút a várbörtönből, és együtt szöknek meg Besztercebányára. Pongrácz a kiadatásukat kérte a Besztercebányai magisztrátusból. Mivel a követeit kinevették, ezért másnap a gróf megindította seregeit Beszterce elpusztítására. Második rész visszalépés az expozíciós részhez, nem kapcsolódik a történethez. Az olvasó szemében epizódnak tűnik. Apolka történetét meséli el az író. Harmadik rész: Pongrácz gróf győzelme, de egyúttal újabb konfliktus veszi kezdetét, Apolkáé. A Beszterce megbüntetésére vonuló hadak épp aznap érkeztek Zsolnára, amikor Apolkát ájultan találják meg a folyóparton. El akarják kerülni az országos botrányt, de István gróffal csak a saját nyelvén lehet beszélni. Azt találják ki, hogy a Zsolnán tartózkodó vándorszínészek öt tagját beöltöztették Beszterce város hódoló küldöttségének, és az elszökött Estelláért cserébe átadják a fiatal Apolkát a bolondos grófnak. Pongrácz ezzel a megoldással elégedett volt, diadalmámort érzett. Negyedik rész: a mű megoldása, a végkifejlett. A XIX. Század legyőzte a XVII. Századot. Hiszen Pongrácz lemondott életéről, egy hatalmas koporsót készíttetett, hogy kedvenc lovával együtt temethessék el. A mű mondanivalója: Mikszáth ezzel a művével megteremtette a magyar Don Quijotét. Hiszen hasonlóképpen fordított hátat a jelennek Pongrácz, mint Don Quijote. Mikszáth tudatosan tartotta bizonytalanságban az olvasót, hogy a gróf valóban bolond-e vagy sem. Az író nem
azonosul a hőssel, de kiemeli rokonszenves vonásait. A regény világában egyedül neki van kiforrott értékrendje. Mikszáth rokonszenvezett ezzel a romantikus világgal, de a megoldásban jelzi, hogy ez egy letűnt korszak, és ennek értékrendje nem hozható létre a XIX. században.
