Mikroökonómia – BMEGT30A014 (Közgazdaságtan – BMEGT30A002) Kupcsik Réka 2017. február 7. 12:15-13:45 T604
Követelmények • Matematika illetve fizika BSc szakok 2 kredites kötelező tárgya • 2 zárthelyi dolgozat – – – –
6. hét és 13. hét Külön-külön sikeresnek kell lenniük (min. 40%) A kettő eredménye együttesen számít az érdemjegybe Pótlás/javítás • 14. héten 1. és 2. is pótolható • Pótlási héten 1. vagy 2. pótolható
• Órai munkával lehet néhány pluszpontot szerezni • Tantárgyi adatlap a kgt.bme.hu-n (Oktatás, BSc/BA, tárgy neve)
Tananyag • Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005) következő fejezetei: 1-6., 9.8, 10., 15-16., 18., 19.1, 20-24., 27., 28.1-28.6 • Berde Éva (szerk.): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény (TOKK, Budapest, 2009) előadásokon kijelölt feladatai • A tanszéki honlapon (www.kgt.bme.hu) a tantárgynál közzétett további anyagok
Áttekintés • Bevezetés a közgazdaságtanba • A piac, piaci kereslet és kínálat • Marshall-kereszt
Bevezetés a közgazdaságtanba • Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? • Racionalitás – optimalizálás – alternatív költségek • Marginalizmus • Az ösztönzők szerepe
Bevezetés a közgazdaságtanba • Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? • Racionalitás – optimalizálás – alternatív költségek • Marginalizmus • Az ösztönzők szerepe
A közgazdaságtan területe… • „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig és azon túl - a közgazdaságtan kegyetlen igazságaival szembesülünk.” (Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan, 4. oldal)
Néhány közgazdasági Nobel-emlékdíjas tudós • • • • • • • • • • •
1971. - Simon Kuznets (fejlődés empirikus vizsgálata) 1974. – Gunnar Myrdal, Friedrich Hayek (pénzelmélet) 1976. – Milton Friedman (monetarizmus elmélet) 1981. – James Tobin (pénzpiacok) 1987. – Robert Solow (fejlődéselmélet) 1992. – Gary Becker (mikroökonómiai elemzés kiterjesztése) 1994. – John Harsányi, John Forbes Nash, Reinhard Selten (játékelmélet) 1998. – Amartya Sen (jólét fogalma) 2002. – Daniel Kahneman, Vernon L. Smith (pszichológiai eredmények a közgazdaságtanban) 2008. – Paul Krugman (külkereskedelmi elemzések) 2014. – Jean Tirole (piaci erő és szabályozás)
Mi a közgazdaságtan? • Valami mégis összeköti a fentieket – A közgazdaságtan a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának, elosztásának tudománya • Az elosztás (allokáció) többféle mechanizmussal megvalósulhat
• További jellemzők – Megfigyelés, ritkábban kísérletezés, statisztikai elemzés (ökonometria), történeti kutatás – Elméletalkotás általánosítással: megmagyaráz, modellez, előre jelez • Exogén és endogén tényezők
– Komparatív statika (ceteris paribus elv)
Mi a mikroökonómia? • Az egyéni döntések és viselkedés állnak a középpontban • „A gazdaság egyéni szereplőinek és egyes elemeinek viselkedésével, például egyetlen termék árának kialakulásával illetve egyetlen fogyasztó vagy termelő magatartásával foglalkozó elemzés.” (Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan, 725. o.) • Ökonómia=oikosz+nomosz
Bevezetés a közgazdaságtanba. • Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? • Racionalitás – optimalizálás – alternatív költségek • Marginalizmus • Az ösztönzők szerepe
Racionalitás • Homo oeconomicus emberkép – A döntéshozók racionálisak – Saját érdekeiket követik – Nem feltétlenül önzők – Kialakult célokkal, preferenciákkal rendelkeznek – Mérlegelik az előnyöket és hátrányokat – A lehetőségeikhez képest a legjobb alternatívát választják • Információ szerepe
Optimalizálás • A szűkös erőforrások optimális elosztása: feltételes szélsőérték-számítás • A cél: maximális eredmény (hasznosság, összbevétel, profit) elérése • A korlát: rendelkezésre álló erőforrás (elkölthető pénzmennyiség) szűkössége • Mikor hatékony (racionális) az elosztás? – adott ráfordítással a legnagyobb eredmény – adott eredmény a legkisebb ráfordítással
Alternatív költség • Az optimális döntéssel is lemondunk a többi opcióról, feláldozzuk az azokból realizálható hasznot • A legnagyobb eredménnyel kecsegtető nem választott alternatíva eredménye az alternatív vagy haszonáldozat-költség
Bevezetés a közgazdaságtanba • Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? • Racionalitás – optimalizálás – alternatív költségek • Marginalizmus • Az ösztönzők szerepe
Marginalizmus • Minden döntés elmozdulás a kiinduló állapotból egy másik helyzetbe. • A két helyzet közti eltérés az érdekes, nem az egyes helyzeteket leíró abszolút mennyiségek • Határelemzésre van szükség – Pótlólagos hasznok és pótlólagos ráfordítások összehasonlítása – Első derivált közgazdasági alkalmazása • A határ előtag mindig első deriváltra utal: pl. határköltség
Bevezetés a közgazdaságtanba • Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? • Racionalitás – optimalizálás – alternatív költségek • Marginalizmus • Az ösztönzők szerepe
Kikacsintás • Miért cselekszünk vagy döntünk egy adott módon? • Mert a feltételek erre ösztönöznek minket. • Típusai közt van: gazdasági/anyagi, társadalmi, erkölcsi, a csordaszellem, stb. • A kurzuson a gazdasági ösztönző van a középpontban – Addig érdemes változtatni, amíg a pótlólagos eredmény meghaladja a pótlólagos ráfordítást: optimalizálás
• Az élet minden területére alkalmazható… Steven D. Levitt, Stephen J. Dubner: Freakonomics (Lökonómia)-könyvek
Hogyan ösztönözzük az embereket áramfogyasztásuk csökkentésére? • Egy szomszédságban kiküldött üzenetek különböző ösztönzőket jelentettek: – Óvja a környezetét energiatakarékossággal! (erkölcsi) – Takarékoskodjon az energiával a jövő nemzedékek számára! (társadalmi) – Ha energiát takarít meg, pénzt takarít meg! (anyagi) – Csatlakozzon szomszédaihoz, takarékoskodjon Ön is az energiával! (csordaszellemre apelláló)
A piac, piaci kereslet és kínálat • Piac • Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat – Egyéni kereslet – Piaci kereslet – Egyéni kínálat – Piaci kínálat
A piac, piaci kereslet és kínálat • Piac • Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat – Egyéni kereslet – Piaci kereslet – Egyéni kínálat – Piaci kínálat
Piac I. • A szűkös erőforrások elosztása többféleképpen történhet • Ezek egyike a piaci mechanizmus – Adam Smith: láthatatlan kéz – Önkéntesség – Kölcsönösség – Árak szerepe • Cserearány • Információt szolgáltat illetve sűrít
Piac II. • „A piac a vevők és eladók találkozásának színtere, ahol az ő magatartásuk kölcsönhatása határozza meg a termékek árait és megtermelt mennyiségeit.” (Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan, 728. o.) • A piacon a vásárlók keresletet támasztanak az eladók termékei iránt • Az árak hangolják össze a keresletet a kínálattal
A piac, piaci kereslet és kínálat • Piac • Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat – Egyéni kereslet – Piaci kereslet – Egyéni kínálat – Piaci kínálat
Az egyéni keresletet meghatározó tényezők • • • • • •
Saját ár Jövedelem Más termékek ára Ízlés, preferenciák Várakozások Stb.
A piac, piaci kereslet és kínálat • Piac • Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat – Egyéni kereslet – Piaci kereslet – Egyéni kínálat – Piaci kínálat
Piaci kereslet • A fogyasztók összessége mennyit képes és hajlandó vásárolni egy adott jószágból annak lehetséges árain adott feltételek mellett • Az egyéni keresleti görbék horizontális összegzésével kaphatjuk meg a piaci keresleti görbét – Kizárólag a saját ár és a keresett mennyiség kapcsolatára koncentrálva, minden egyéb tényezőt adottnak véve
A piac, piaci kereslet és kínálat • Piac • Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat – Egyéni kereslet – Piaci kereslet – Egyéni kínálat – Piaci kínálat
Az egyéni kínálatot meghatározó tényezők • • • • •
Saját ár Termelési tényezők ára Technológia Várakozások Stb.
A piac, piaci kereslet és kínálat • Piac • Egyéni és piaci kereslet illetve kínálat – Egyéni kereslet – Piaci kereslet – Egyéni kínálat – Piaci kínálat
Piaci kínálat • A termelők összessége mennyit képes és hajlandó termelni egy adott jószágból annak lehetséges árain adott feltételek mellett • Az egyéni kínálati görbék horizontális összegzésével kaphatjuk meg a piaci kínálati görbét – Kizárólag a saját ár és a kínált mennyiség kapcsolatára koncentrálva, minden egyéb tényezőt adottnak véve
Marshall-kereszt
• A piaci kereslet és kínálat együttes ábrázolása az ármennyiség koordinátarendszerben – Alfred Marshall – Ceteris paribus elv!
• Vizsgálható például – a piac viselkedése különböző árszintek esetén – a keresletre és a kínálatra ható tényezők változásának hatása
• A közgazdaságtanban másutt is megjelenik a Marshallkereszt modelljének egyszerű alapötlete – Emlékeztető: IS-LM-modell
Horizontális összegzés Adott áron keresett/kínált összes mennyiség meghatározása Egy „törött vonal” függvényszerű megadása
P a2 a1 p
d1
d2
Q
Teszt 1. • Az az egyén, aki A. maximális eredményt szeretne elérni minimális ráfordítással, racionálisan viselkedik, B. füvet szív, biztosan nem racionális közgazdasági szempontból, C. kettest szeretne elérni a lehető legkevesebb tanulással, racionálisan dönt. D. Több helyes válasz is van a fentiek között. E. Egyik előző válasz sem helyes.
Teszt 2. • Válassza ki az alábbiak közül, hogy melyik nem hat a kínálatra! A. A termék ára. B. A termelési tényezők ára. C. Állami intézkedés. D. A kereslet. E. Egyik előző válasz sem helyes.
Feladatgyűjtemény 40./70. • Egy falusi lóvásáron három ember érdeklődik az eladó lovak iránt. A keresletüket a lovak árának függvényében rendre a következő függvények írják le: 𝐷1(p)=15-p, 𝐷2(p)=20-0,5p, 𝐷3(p)=10-2p. • Határozzuk meg és ábrázoljuk a lovak iránti piaci keresletet ebben a faluban!
Feladatgyűjtemény 40./72. • Egy régióban az égetett szeszesitalok iránti kereslet szempontjából két jól elkülöníthető társadalmi csoport él. • Az egyik csoportot 50, a másodikat 100 ember alkotja. Az első csoport egy-egy tagjának égetett szeszesital iránti kereslete 𝐷1(p)=80-4p, míg a második csoportban ezt 𝐷2(p)=20-0,2p írja le. • Határozzuk meg a régióban az égetett szeszesitalok piaci keresletét!
Kínálatok horizontális összegzése • Egy piacon két termelő van jelen. Az egyéni inverz kínálati függvényeik a következők: • p=q+2 • p=2q+6 • Ábrázoljuk az egyéni kínálatokat! Határozzuk meg és ábrázoljuk a piaci kínálatot!
További feladatok • Horizontális összegzés – Számolás: 40./69., 71. – Tesztek: 18./74., 19./75., 76.
Köszönöm a figyelmet! • QA218 • Fogadóóra: kedden 14:30-16:00 •
[email protected]
