Mikrobiális antigének Dr. Pusztai Rozália SZTE, ÁOK, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet
2008. november 17.
Antigének • Konvencionális antigének • Superantigének Antigén - az érett immunrendszer által felismert struktúra
Konvencionális antigén jellemzõi • immunogenitás (humorális vagy/és celluláris immunválasz kiváltása) • antigenitás (specifikus reakcióképesség) • tolerogenitás (immunológiai válaszképtelenség)
Konvencionális antigén
Gergely: Immunbiológia, 2000
Konvencionális antigén molekulák
Doan et al: Medical Immunology, 2005
Antigéndeterminánsok
Gergely: Immunbiológia, 2000
Az antigénbemutatás két útja
Doan et al: Medical Immunology, 2005
Hapten-specifikus ellenanyag képzõdésének mechanizmusa
Levinson: Review Med Microbiol and Immunol, 2006
Az antigén (hordozó és haptén komplexe) többféle specificitású ellenanyag képzõdését indukálja Gergely: Immunbiológia, 2000
Immunválaszt befolyásoló tényezõk • az anyag kémiai szerkezete protein – igen hatásos immunogén polysaccharid, rövid peptid – hatásos lehet lipid és nukleinsav – nem immunogén, de antigén
• a molekula tömege protein MT> 100.000 •Da a leghatásosabb immunogén
• az anyag kémiai összetettsége immunogenitás ^ a szerkezeti komplexitással aromás aminosavak ^ az immunogenitást
• a gazda genotípusa meghatározott immunogénre a válaszképesség genetikailag determinált
• „idegenség” mértéke allo- vagy isoantigén xenoantigén heterofil antigén (Forssman-antigén) R. prowazekii - P. vulgaris OX19 EBV - birka vvt autoantigén • • az anyag szervezetbe juttatásának módja (immunogenitás: subcutan > intraperitonealis > intravénás vagy per os adagja
• a szervezetbe perzisztálás ideje
Adjuváns szerepe • tartós immunogén hatás elérése • az immunogén hatásosságának növelése • makrofágok és /vagy egyéb immunsejtek lokális beáramlásának stimulálása típusa • Freund adjuváns inkomplett - víz-olaj emulzió komplett - víz-olaj emulzió + elölt M. tuberculosis • aluminium-hidroxid
Gergely: Immunbiológia, 2000
Mikrobiális antigének Baktérium alkotórész somaticus - (O) antigén felületi - (K) csilló - (H) fimbria, pilus M- és T-(streptococcus) V- és W- (Y. pestis) Vi- (S. typhi) tok (polysaccharid, D-glutaminsav polimer, dextrán, hialuronsav)
termék exotoxin (diphtheria-, tetanus-) enzim (lecitináz, fibrinolizin, sztreptolizin O, koaguláz, hemolizin)
Vírus alkotórész kapszid antigének belsõ (core) proteinek peplon glikoproteinek tegument proteinek
Superantigén poliklonális T-sejt-aktivátor (bakteriális vagy vitális eredetû), amely a T-sejtek 5-25%-át aktiválja jellemzõi • nem kerülnek feldolgozásra • nem MHC-korlátozott módon kerülnek kapcsolatba a T-sejttel • az MHC II. molekulák „külsõ” részéhez kapcsolódva egyes TCR-Vß láncokhoz kötõdnek • a poliklonális kölcsönhatás eredménye jelentõs citokin termelés és lymphocyta proliferáció
Konvencionális és szuperantigén bemutatása
Superantigének osztályozása • Endogén mouse mammary tumor virus (MMTV) associated Epstein-Barr-virus (EBV) associated • Exogén baktérium exotoxinok (staphylococcus enterotoxin, streptococcus pirogén toxin)
• B-sejt szuperantigén staphylococcus A protein
Mikroorganizmusok igazolt és feltételezett superantigénjei Baktérium
Vírus
Toxikus shock szindróma Toxin-1
Murine mammary tumor virus
Staphylococcus enterotoxin A, B, C, D, E, F és H protein
Rabies nukleokapszid
Staphylococcus exfoliatív toxin
Epstein-Barr-vírus superantigen
Streptococcus pirogén toxins A, B és C
Cytomegalovirus superantigen
S. pyogenes eritrogén toxin
HIV-kódolta superantigen
Mycoplasma arthritidis mitogen I Yersinia enterocolitica és Y. pseudotuberculosis superantigén
Gomba Malassezia furfur
Superantigénnel kapcsolatos betegségek
Torres et al.: Exp Biol Med 226, 164, 2001
