MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA
r\w OEE
Társaság
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUS I A N A
Periodical of the Hungarian Mycological Society
8811-2
CLUSIANA MIKOLÖGIAI KÖZLEMÉNYEK Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Társaságának kiadványa
A Szerkesztőség cime: Budapest - H - 1061 Anker köz 1. Editorial's Office: HUNGARY
A Szerkesztő Bizottság tagjai: Babos Lórántné dr. Kalmár Zoltán Kuklis Kálmán Teszár Tibor Tóth László dr. Törley Dezső dr. Vetter János
HU-ISSN 0133-9095
Készült: E R F A T E R V N y . • Budapest VII., C s e n g e r y u. 11. Felelős vezető: Bedő Tibor I g a z g a t ó • T á s k a s z á m : 8 8 . 2 0 2 Példányszám: 4 0 0 • T e r j e d e l e m : 2 0 (A/5) iv
DR. PRISZTER SZANISZLÖ
A NAGYGOMBÁK MAGYAR ÉS LATIN NÉVJEGYZÉKE
Az összeállításban közreműködtek:
Babos Lórántné dr.Bohus Gábor dr.Igmándy Zoltán dr.Vasas Gizella Tóth László
Budapest, 1988.
- 5 -
B E V E Z E T É S
A nagygombák - a szabad szemmel látható termőtestű tömlős és bazídiumos gombák - fontosságához mérten aránylag kevéssé foglalkoztak a gombanevek összegyűjtésével, holott az első magyar gombanevek már 1601 /Clusius és Beythe/ óta nyomtatásban is megjelentek. Századunkban többek között Szemere László /1926, 1970/, Bohus Gábor, Kalmár Zoltán és Ubrizsy Gábor /1951, 1953/, újabban Urai Pál /1983/, valamint Priszter Szaniszló /1986/ foglalkoztak a magyar gombanevekkel. A Mikológiái Közlemények számára készült összeállítás a hazai /mintegy 1600/ nagygomba-faj ma használatos nevét tartalmazza, megemlítve a legfontosabb magyar és latin társneveket is. A jegyzék célja egyrészt az egységes és következetes magyar névhasználat elősegítése, másrészt az új /ll./ magyar helyesírási szabályzatnak /MTA, 1984/ megfelelő magyar növénynévi helyesírás kialakitása, főleg az egybe- és különírás terén. Az eddigi szabályozatlanság eredményeként ugyanis a legkülönfélébb helyesírási formákkal találkozhattunk a növénynevek írásában. A jegyzékben közölt írásmód az MTA Botanikai, valamint Helyesírási Bizottsága által megvitatott és 1983-ban elfogadott elveken alapul. Az erre vonatkozó szabályok 1985-ben nyomtatásban is megjelentek /Priszter Sz.: A magyar növénynevek helyesírási szabályai. Bp. 1985./. Ezeknek a magyar gombanevekre vonatkozó fontosabb tételeit alább kivonatosan és leegyszerűsítve felsoroljuk. Tekintettel arra, hogy e névjegyzék a tudományos neveket is tartalmazza, márpedig a használók közül nyilván sokan egyáltalán nem tanultak latinul, függelékül összeállítottuk a latin nyelvnek a magyartól eltérő kiejtésű magán- és mássalhangzóit, továbbá dióhéjban a tudományos növénynevek hangsúlyozásának alapvető tudnivalóit is.
- 6 -
A MAGYAR GOMBANEVEK HELYESÍRÁSA
A nemzetségnavek írásmódja
A magyar nemzetségnevek mindig egyszavasak, és mindig egyes számú /egyszeri? vagy összetett/ főnevek. A latin nemzetségneveknek felelnek meg, de azoktól eltérően általában kis kezdőbetűvel Írandók. 1. Egyszerű nemzetségnevek csiperke
pereszke
susulyka
galóca
pöfeteg
tinóru
/a tinóru hosszú ó-val és rövid u-val írandó/ 2. összetett nemzetségnevek. Mind az elő-, mind az utótag lehet egyszeríf vagy összetett szó. Az utótag gyakran a "gomba" gyűjtőnév. Általában egybeírandók I2.a-b/, hat szótag felett azonban kötőjellel tagolandók /2.c/. 2/a
2/b
2/c
Egyszerű elő- és utótag agancsgomba
kajlagereben
fekvőtapló
szemölcsösgomba
Egybeírandó összetett elő- és utótag egyrétűtapló
álszarvasgomba
papsapkagomba
gyászoscsészegomba
Kötőjellel kapcsolódnak a 6 szótag feletti összetételűek tányéros-kéreggomba
- 7 -
A fajnevek írásmódja
A magyar fajnevek kisebb része egyszerű vagy összetett főnév, nagyobb része azonban faji jelzővel ellátott nemzetségnév. A latin speciesneveknek felelnek meg, mindig egyes számú tőalakban állnak, és többnyire kis kezdőbetűvel Írandók. 1. Faji jelző nélküli fajnevek. Leggyakrabban akkor fordulnak elő, ha a nemzetségnek csupán egyetlen faja ismeretes. Hat szótagig egybeírandók, azon felül a fő összetételi tagok határán kötőjellel tagolandók. l/a Egybeírandó: álszömörcsög borostásnyelvgomba tömlőhagyógomba 1/b Kötőjellel kapcsolandó: gyökeres-csészegomba ha s adt 1 eme z (í-gomba 2. Faji jelzős fajnevek. A nemzetségnév elé kitett minőségjelzőjük lehet melléknév, melléknévi igenév, főnév. A melléknévi jelzőt /ideértve az arany, bíbor, óriás, törpe jelzőt is/ a nemzetségnévtől különírjuk /2a/. A főnévi minőségjelzőt viszont /hat szótagig/ egybeírjuk a nemzetségnévvel /2b/. Néhány esetben kötőjeles tagolást használunk /2c/. 2/a Melléknévi jelzős fajnevek arany tinóru
hánytató galambgomba
begöngyöltszélíí cölöpgomba
karbolszagú csiperke
2/b Főnévi jelzős fajnevek citromgalóca
sátántinóru
harkálytintagomba
trágyacsészegomba
- 8 -
2/c Kötőjellel tagolandó - a hat szótagnál hosszabb összetétel bazsalikom-álpöfeteg gombos tCf-kígyógomba elefántcsont-csigagomba - a nem köznevesült személynév! előtag Requien-szarvasgomba Mattirolo-szarvasgomba Ilyenkor az előtag nagy kezdőbetűs. /Ha viszont köznevesült, akkor kis kezdőbetűvel írjuk: júdásfülgomba. / - a gazdanövényi előtag /mikorrhiza vagy élősködő gombák esetén/ akác-pereszke
fenyő-kénvirággomba
bükk-egyrétŰtapló
ördögszekér-laskagomba
A TUDOMÁNYOS NEVEK FONTOSABB KIEJTÉSI SZABÁLYAI
Magánhangzók a = á
/általában hosszú, de lehet rövid á is/ Amanita - ámánitá flavus - flávusz
a§ = é /általában hosszú, de lehet rövid é is/ Laetiporus - létipórusz praestans - présztánsz Igen ritkán az ae tagoltan, á-é-nek ejtendő, ezt az e fölé tett kettőspont jelzi, aéreus - áéreusz aöruginosus - áéruginózusz
- 9 -
g = é vagy e Helvella - helvellá cinereus - cinéreusz Í, Q és y
kiejtése általában azonos a magyaréval, de mindegyik lehet rövid vagy hosszú
oe = ö vagy 5 Gloeophyllum - glöofillum foetidus - főtidusz ue y
ritkán, vagy idegen személyneveknél = ü általában = i, a görög szavakban = Öí Sarcoscypha - szárkoszcifá sylvaticus - szilvátikusz Clitocybe - klitocííbe glyciosmus - glűciozmusz
Mássalhangzók Többségük kiejtése azonos a magyaréval, az x = ksz. Eltérések: c
a magas magánhangzók /e, i, ae, oe és y/ előtt = c, egyébként = k Limacella - limácellá nigrescens - nigreszcensz Plicaria - plikáriá esculentus - észkulentusz
cc
a magas magánhangzók előtt = kc, egyébként = kk Leccinum - lekcínum coccineus - kokcíneusz Laccaria - lákkáriá
- 10 -
gh
a görög szavakban = k/h//k + gyenge h/, egyébként = h /erős h/ Chondrostereum - khondrosztéreum chrysenteron - khrizéntéron Morchella - morhellá echinatus - ehinátusz
SSh = hh saccharinus - száhhárinusz gu
magánhangzó előtt = gv, egyébként = gu sanguineus - szángvinéusz
g h
=
f
Phallus - fállusz sphaericus - szférikusz gu = kv deliquescens - délikvészcensz quietus - kviétusz gh = r/h/ /r + gyenge h/ Rhizopogon - r/h/izopogon rhacodes - r/h/akódész s
általában = sz, de gyakran lehet z is sarcodon - szárkodon sericeus - szeríceusz Balsamia - bálzámia arvensis - árvenzisz
sch = szk
/nem azonos a német sch = s-sel!/
Schizophyllum - szkizofillum su
magánhangzó előtt többnyire = szv, egyébként = szu suavis - szvávisz suecicus - szvécikusz Suillus - szuillusz
feb = t/h/ /t + gyenge h/ catathelasma - kátát/h/élázmá
- 11 -
ti
ha utána magánhangzó következik, előtte pedig nem áll s, t vagy x, akkor = ci; minden más esetben /így a görög szavakban mindig/ = ti calvatia - kálváciá aurantiacus - áuránciákusz lentinus - léntínusz
g
/nem latin eredetű!/ ejtése v
1
A külföldi személyekről elnevezett nemzetségnevek esetében /pl. Fischerula, Hohenbuehelia, Kuehneromyces, Lespinaultia, Oudmansiella stb./ nem minden esetben használják a fenti latin kiejtést I Fontos elválasztási tudnivaló, hogy a sor végén a ch, gu, ph, qu, rh, sch, su, th összetett betők nem választhatók el egymástól! A latin neveken az i és a j
pontja, valamint az e fölötti ket-
tőspont kivételével semmiféle ékezet nem szerepelhet!
Hangsúlyozás A tudományos nevek hangsúlyozása eltér a magyar nyelven megszokottól, ahol mindig az első szótag a hangsúlyos. Hazánkban - sajnos többnyire tévesen - így hangsúlyozzák a latin neveket is, holott a tudományos nevekben csupán a csekély számú kéttagú nevek esetén hangsúlyos az első szótag /pl. Fomes, albus/. A latin nyelv bonyolult hangsúlyozási szabályainak felsorolása helyett itt elégséges annyit tudni, hogy a többtagú szavakban a szó végétől számított második /gyakran pedig a harmadik/ szótag a hangsúlyos. A nálunk pl. többnyire így hangsúlyozott Agaricus, Helvella, Lactarius, Leucopaxillus, Tricholoma, arvensis helyett a következő hangsúlyozás a helyes: Agaricus, Helvella, Lactarius, Leucopaxillus, Tricholoma, arvensis. X X X
- 12 -
A névjegyzék használatához
Az összeállításkor igyekeztünk a minél könnyebb áttekinthetőségre, egyszerűségre törekedni. Kevés rövidítést alkalmaztunk, inkább a teljes kiírást részesítettük előnyben. A p.p /pro parte/ "részben", a
pedig a "lásd" kifejezést jelöli
A latin neveket csak ott rövidítettük kezdőbetűjükkel, ahol az előző sorban is egyértelműen e név szerepel. Kötőjeles írásmódnál, illetve egybeírásnál mindig kiírtuk a teljes magyar nevet, csak a különírás esetén áll egymagában a faji név jelzője. Feltüntettük a hosszú ékezeteket is, tekintettel arra, hogy e területen sok a pontatlanság /írógépeken például többnyire csak rövid ékezet van /. A helyes kiejtési, valamint á helyesírási szabályokat - még ha azok esetenként el is térnek a hétköznapjainkban eddig használatostól - következetesen be kell tartanunk az egységes, szakszerű mikológiái nyelvezet érdekében. Ezek felett a jövőben kiadványunk is fokozottan őrködni fog.
K x
x
MAGYAR - LATIN
- 15 -
AGANCSGOMBA, bunkós Xylaria
agancsgomba bunkós
X. polymorpha
kupacsagancsgomba
X. carpophila
nyeles
X. longipes
szarvasagancsgomba
X. hypoxylon
ágastapló
Grifola frondosa
álcölöpgomba
Rhodocybe
barnás
Pholiota scamba
borostás
Ripartites tricholoma
fehér
Rh. fallax
keserű
Rh.
mundula
álcsészegomba, enyves
Femsjohnia luteoalba
álcsillaggomba
Trichaster melanocephalus
álgereben
Pseudohydnum
kocsonyás
P. gelatinosum Leucopaxillus
álpereszke fehéres
L. paradoxus
gyökeres
L. macrocephalus
háromszínű
L. tricolor
keserű
L. gentianeus
óriás álpöfeteg
•tölcsérgomba, hatalmas Hydnangium, Hymenogaster, Sclerogaster /Arcangeliella, Chamonixia, Elasmomyces, Gautieria, Gymnoglossum, Hysterangium, Leucogaster, Melanogaster, phlyctospora,
Rhizo-
pogon, Richoniella, Stephanospora, Wakefieldia/ amerikai
Gautieria paliida
angol
Wakefieldia macrospora
- 16 -
ÁLPÖFETEG, apró apró
Sclerogaster gastrosporoides
bazsalikom -álpöfeteg
Arcangeliella asterosperma
bordás
Hymenogaster sulcatus
bundás
Hydnangium lanigerum
cifra
Hymenogaster thwaitesii
citromsárga
Hymenogaster citrinus
dudoros
Hydnangium neuhoffii
édesteju
Arcangeliella borziana
ezüstös
Hymenogaster tener
fakósárga
Hymenogaster gilvus
fehérbélíí
Leucogaster nudus
foltosodó
Hymenogaster albus
francia
Sclerogaster Candidus
fröcskölt
Rhizopogon reticulatus
gödrös
Hydnangium tuberculatum
gömbölyded
Hysterangium pompholyx
gyapjas
Hysterangium nephriticum
hagymaszagú — p a p s a p k a homoki
Hymenogaster arenarius
hornyolt
Hydnangium krjukowense
hússzinű
Hydnangium carneum
illatos
Hymenogaster griseus
istrángos —*• rózsaszínes kék
Chamonixia caespitosa
keményedő
Hydnangium carnicum
kérges
Phlyctospora fusca
kerti
Hymenogaster muticus
kopasz
Hydnangium laeve
korpás
Hymenogaster pruinatus
kristályos
Sclerogaster liospermus
labirintusos
Gymnpglossum connectens
lemezes
Elasmomyces mattirolianus
lencsealakú
Hymenogaster disciformis
- 17 -
ÁLPÖFETEG, szöszös lilabélű
Hymenogaster lilacinus
litvániai
Rhizopogon angustiseptus
mocsári
Hymenogaster uliginosus
nagykamrás
Hymenogaster lycoperdineus
narancsszínű
Stephanospora carotaecolor
német
Hysterangium calcareum
nyárfa-álpöfeteg
Hymenogaster populetorum
papsapka-álpöfeteg
Gautieria morchellaeformis
pettyes
Hymenogaster olivaceus
pirinyó
Sclerogaster siculus
piszkosbarna
Hydnangium aculeatosporum
puha
Hymenogaster luteus
rendellenes
Gautieria trabuti
rendhagyó repedéses
Sclerogaster hysterangioides Hymenogaster vulgaris
retekszagú
Hysterangium separabile
rózsás
Hydnangium soehneri
rózsaszínes
Rhizopogon rubescens
rózsaszínspórás
Richoniella leptoniispora
rozsdásbarna
Hymenogaster rufus
rőt
Hysterangium rubricatum
sárgabélű
Hymenogaster pilosiusculus
sárgás
Rhizopogon luteolus
sárgaspórás
Hymenogaster spictensis
selymes
Hymenogaster niveus
sima
Hymenogaster bulliardii
simaspórás
Arcangeliella picea
sötétedő
Hydnangium hessei
sváb
Hymenogaster suevicus
szélesspórájú
Hjmenogaster submacrosporus
szemölcsös
Hymenogaster verrucosus
szicíliai
Hydnangium mystiforme
szöszös
Rhizopogon suavis
- 18 -
ÁLPÖFETEG, szürkebélű szürkebélu
Hymenogaster cinereus
tejelő
Arcangeliella stephensii
tekervényes
Hymenogaster cerebellus
tömör
Sclerogaster compactus
törékeny
Hysterangium fragile
váltóspórás
Rhizopogon hymenogastrosporus
vesealakű
Hymenogaster reniformis
viaszsárga
Hymenogaster cereus
vörös —»• rózsaszínes vörösödő álszarvasgomba
Hydnangium luteum Elaphomyces
bíborfekete
E. atropurpureus
borsónyi
E. leucosporus
bundás
E. mutabilis
büdös
E. foetidus
csíkosspórájú
E. virgatosporus
foltos
E. maculatus
kékbélű
E. cyanosporus
köldökös
E. anthracinus
közönséges
E. granulatus
patinás
E. leveillei
ráncosodó
E. papillatus
sárgamolyhos
E. citrinus
sárgásbarna
E. decipiens
szemölcsös
E. asperulus
tüskés
E. echinatus
változékony
E. muricatus
varangyos
E. aculeatus
álszömörcsög
Battarraea phalloides
áltrifla
Scleroderma
fakó
S. bovista
nyeles
S. verrucosum
rőt
S. citrinum
- 19 -
BOKROSGOMBA, óriás ánizsgomba, zöld
Clitocybe odora
árvalányhajgomba
Clavaria vermicularis
avarcsészegomba
Sphaerosoma
recés
S. fuscescens
szemölcsös
S. ostiolatum Omphalina
békagómba bordás
0. cupulata
fakó
0. demissa
fehéreslemezű
Fayodia leucophylla
parlagi
0. rustica
pettyes
Hygrotrama atropunctata
ráncos
0. ericetorum
sárgalemezff
Gerronema chrysophyllum
szenes
Myxomphalia maura
bevonatgomba, terjengő
Sebacina incrustans
•vv
bocskorosgomba
Volvariella V. pusilla
apró barnabocskorú csíkos egérszürke élősködő fenyőtíf-bocskorosgomba füstös
V. taylori V. volvacea V. murinella V. surrecta V. hypopithys V. speciosa var. gloiocephala
kelet-ázsiai — c s í k o s kormos — f ü s t ö s középnagy
V. media
közönséges —*- ragadós óriás ragadós
V. bombycina V. speciosa
ráncos —»- barnabocskorú bokrosgomba, óriás
Meripilus giganteus
- 20 -
BOROSTÁSNYELVGOMBA borostásnyelvgomba
Trichoglossum hirsutum
bőrgomba
Dermocybe
cinóberszínű
D. cinnabarina
fahéjbarna
D. cinnamomea
mérges —v- pókhálósgomba, mérges változékony
D. cinnamomeolutea
vérvörös
D. sanguinea
vöröslemezíí
D. phoenicea
bőrkorallgomba
Thelephora
büdös
Th. palmata
csoportos
Th. coralloides
deres
Th. contorta
bunkógomba
Clavaria
barázdás
Clavulina rugósa
bíbor
C. purpurea
cingár
C. bresadolae
fekete
C. nigrita
narancsszínű
C. pulchra
nyálkás
Lentaria mucida
sáfrányszínű
Clavulinopsis helvola
sárga
C. fusiformis
sárganyelű
C. argillacea
szürke
C. fumosa
talpas
C, himantia
cölöpgomba
Paxillus
aranylemezü
Phyllosporus rhodoxanthus
bársonytönkű
P. atrotomentosus
begöngyöltszélű
P. involutus
éger-cölöpgomba
P. filamentosus
fehér —*- lisztgomba, kajsza földalatti
P. involutus var. subterraneus
- 21 -
CSÉSZEGOMBA, bársonyos nyeletlen
P. panuoides
réti — l i s z t g o m b a , kajsza császárgomba /császárgalóca/
Amanita caesarea
csengettyűgomba
Pluteus
apró
P. nanus
barna
P- atricapillus
bársonyos
P. plautus
csoportos
P. patrícius
ereskalapú
P. phlebophorus
fehér
P. pellitus
feketeélű
P. atromarginatus
feketepelyhes
P. umbrosus
hajas
P. hispidulus
közönséges —»- barna pelyhes — a p r ó ráncos
P. semibulbosus
sárga
P. leoninus
sárgalábú
P. lutescens
sárgászöld
P. luteovirens
selymes
P. petasatus
szürke
P. salicinus
tűzpiros
P. aurantiorugosus
változékony — v barna változószinű
P. variabilicolor
zöldesszürke
P. cinereofuscus
csertapló, fehér
Spongipellis irpex
ferde
Inonotus obliquus
kétalakú
I. nidus-pici
csészegomba
Peziza
ágas-bogas
P. proteana var. sparassoides
barna /tejelő/
P. badia
bársonyos
P. cornui
- 22 -
CSÉSZEGOMBA, csoportos csoportos
Microstroma protracta
erdei
P. sylvestris
fali
P. muralis
fehér
P. proteana
fodros
P. emileia
gesztenyebarna
P. depressa
homoki /homoki tulipángomba/
P. ammophila
ibolyás
P. violacea
ibolyásbarna
P. ampelina
köldökös
Phaeohelotium umbilicatum
lila
P. gerardi
lilásbarna
P. praetervisa
melegágyi
P. vesiculosa
narancsvörös
Aleuria aurantia
nyeles
Cyathopodia macropus
olajbarna
P. olivacea
piros
Sarcoscypha coccinea
rozsdás
P. ampliata
sárgatejő
P. succosa
szemcsés
P. echinospora
tejelő — b a r n a téli
Sarcoscypha hiemalis
trágyacsészegomba
P. fimeti
tulipán-csészegomba — t u lipángomba, lila üvegházi
P. adae
változékony
P. varia
vékonynyelö
nyeles
csigagomba barnakorongos
Hygrophorus H. discoideus
elefántcsont-csigagomba
H. eburneus
fagyálló
H. hypothejus
foltos —*• vörösfoltos karcsú
H. leucophaeus
- 23 -
CSILLAGGOMBA, rőt késői
H. arbustivus
kormos
H. camarophyllus
kőrisszagu
H. cossus
ligeti
H. nemoreus
olajbarna
H. olivaceoalbus
olajszínű
H. dichrous
piruló
H. erubescens
rózsás
H. pudorinus
sárgapelyhű
H. chrysodon
szagos
H. agathosmus
száraz
H. penarius
szürke
H. pustulatus
vörösfoltos /csigapereszke/
H. russula
vörösfenyő-csigagomba
H. lucorum
csigapereszke
csigagomba, vörösfoltos
csillaggomba
Geastrum
apró
G. minimum
csészés
G. fornicatum
erdei — g y a k o r i érdes
G. kotlabae
fésűs
G. nanum
galléros
G. striatum
gyakori /erdei, közönséges/
G. fimbriatum
hármas
G. triplex
honi —>- magyar koronás
G. coronatum
közönséges —>- gyakori magyar
G. hungaricum
molyhos
G. floriforme
nagy
G. limbatum
repedéses
Astraeus hygrometricus
rideg
G. recolligens
rőt
G. rufescens
- 24 -
CSILLAGGOMBA, szemcsés szemcsés
G. campestre
szitaszájú
Myriostoma coliforme
csillagosgomba
Asterostromella investiens
csiperke
Agaricus
akác-csiperke
A. bresadolianus
apró
A. semotus
barnapikkelyíí
A. phaeolepidotus
bocskoros
A. gennadii
csoportos
A. bohusii
erdei — f e n y v e s c s i p e r k e erdőszéli /mezei/
A. arvensis
fenyvescsiperke /erdei/
A. sylvaticus
gumós
A. abruptibulbus
gyökeres
A. radicatus
hófehér
A. excellens
homoki
A. pseudopratensis
Ízletes
A. bitorquis
karbolszagú /sárguló/
A. xanthoderma
karcsú
A. sylvicolus
kerti
A. campester
kétspórás
A. bisporus
kis
A. comtulus
komposztcsiperke
A. vaporarius
közönséges — k é t s p ó r á s ligeti
A. squamuliferus
lilásvörös
A. porphyrhizon
lomberdei
A. haemorrhoidarius
mezei — e r d ő s z é l i nagyspórájú /rojtos/
A. macrosporus
nyomottönkű
A. spissicaulis
óriás
A. augustus
pelyhes
A. subfloccosus
rézbarna
A. cupreobrunneus
- 25 -
DÖGGOMBA, szürke rojtos — n a g y s p ó r á j ú rózsáslemezu
A. rusiophyllus
sárguló — k a r b o l s z a g ú sötétszálas
A. fusco-fibrillosus
szekszárdi
A. maskae
szélespikkelyű
A. lanipes
sziki
A
bernardii
termesztett — k é t s p ó r á s tintaszagú csőgomba
A. praeclaresquamosus Solenia
fehér
S.
okkerszín űí
S. ochracea
réteges
S. poriaeformis
telepes
S. anomala
Candida
csuklyásgomba, zöld
Leotia lubrica
disznófülgomba
Gomphus clavatus
döggomba
Entoloma
acélkék
E. nitidum
áprilisi
E. aprile
ezüstszürke
E. saundersii
halványbarna
E. sepium
karéjos
E. erophilum
kékes
E. madidum
kis —»- zöldesszürke kormoslemezű
E. jubatum
lisztszagú
E. prunuloides
lúgszagú
E. nidorosum
nagy
E. sinuatum
nyári —»- zöldesszürke sötétkék
E. chalybaeum
sötétlemezu
E. porphyrophaeum
szürke — z ö l d e s s z ü r k e
- 26 -
DÖGGOMBA, tavaszi tavaszi
E. vernum
zöldesszürke
E. rhodopolium
dücskőgomba
Panus
kis
Panellus stypticus
nyárfa-dücskögomba
Panus conchatus
ragadós
Tectella patellaris
sárgatönkS
Panellus serotinus
sörtés
Panus rudis
egyrétfítapló
Trametes /Apoxona, Cerrena, Coriolellus, Coriolopsis, Daedalopsis, Datronia, Dichomitus, Hirschioporus, Irpex/
apró
T. hoehnelii
barna
Coriolopsis gallica
bársonyos
T. pubescens
borostás
T. hirsuta
bükk-egyrétűtapló /lila/
Hirschioporus pergamenus
csoportos
Oxyporus ravidus
egyszínű
Cerrena unicolor
fehérbélÖ
Irpex lacteus
fekete
Apoxona nitida
feketés
Datronia stereoides
fenyő-egyrétutapló
Hirschioporus abietinus
fogas
Hirschioporus fusco-violaceus
fordított
Coriolellus ramentaceus
hanyattfekvő
Datronia mollis
lila
bükk-
mezei
Dichomitus campestris
összetett
D. squalens
öves
T. zonata
púpos
T. gibbosa
rózsaszínes
Daedalopsis confragosa
- 27 -
FAGOMBA, gyantás szürke élösdigomba
Coriolellus heteromorphus Asterophora
fátyolos
A. parasitica
porzó
A. lycoperdoldes
enyvescsészegomba, sárga
Guepiniopsis peziza
enyveskorallgomba
Calocera
apró
C. gracillima
árszerfl
C. cornea
barázdás
C. striata
gumós
C. tuberosa
leveles
C. palmata
magányos
C. stricta
narancsszínű
C. viscosa
villás
C. furcata
enyveskucsmagomba, sárgatönkű
Dacryomitra glossoides
enyvestölcsérgomba, vörös
Gyrocephalus rufus
érdestinóru
Leccinum
barna
L. scabrum
narancssárga
L. testaceo-scabrum
nyárfa-édestinóru
L. duriusculum
piruló
L. oxydabile
sárga
L. crocipodium
sötét
L. griseum
szürkészöld
L. thalassinum
tölgyfa-érdestinóru
L. quercinum
vörös
L. aurantiacum
eresgomba
Plicatura faginea
fagomba
Lentinus, Lentinellus
ánizsszagú
Lentinellus cochleatus
bordás
Lentinus sulcatus
gyantás
Lentinus adhaerens
- 28 -
FAGOMBA, köldökös köldökös
Lentinellus omphalodes
könnyező —»- házigomba, könnyező likacsoslemezű
Panus suavissimus
nyár-fagomba
Panus tigrinus
pikkelyes
Lentinus lepideus
rőt
Lentinus cyathiformis
tönktelen fakógomba
Lentinellus vulpinus Hebeloma
barnahúsú — s ö t é t l á b ú csiperkelemezű
H. sarcophyllum
édesszagú —»- illatos fátyolos
H. fastibile
fehéres
H. ochroalbidum
gyökeres
H. radicosum
illatos /édesszagú/
H. sacchariolens
izzadó —*• fátyolos kakaószagú
H. edurum
közönséges — z s e m l e s z í n ű retekszagú
H. sinapizans
rózsáslemezfl
H. subcaespitosum
sötétlábú /barnahúsú/
H. H. mesophaeum
törpe
H. pumilum
zsemleszínű /közönséges/
H. crustuliniforme
fakópereszke, keserű
Tricholoma acerbum
fekvőtapló
Phellinus /p.p./
barna
Ph. viticola
domború
Ph. punctatus
kemény
Ph. contiguus
rozsdás
Ph. ferreus
sötétbarna
Ph. laevigatus
vastag
Ph. ferruginosus
fenyőgomba, ráncos /ráncos tőke gomba/
Rozites caperata
- 29 -
FONÁLGOMBA, fenyves fenyőtinóru
Suillus /p.p./
rózsástövfl
S. collinitus
szemcsésnyelű
S. granulatus
fésűsgomba
Odontia
áttetsző
0. stenodon
bozontos
0. barba-jovis
farontó
0. setosa
kéreghántó
0. cristulata
kérges
0. crustosa
pamatos
0. macrodon
recés
0. arguta
sárgás
0. alutacea
terjedelmes
0. squalina
változékony
0. corrugata
vékony
O. bicolor
fészekgomba
Nidularia farcta
fogasgereben, nyeles
Sistotrema confluens
fokhagymagomba
Marasmius
barnatönkű /fokhagymaszagú szegfűgomba/
M. scorodonius
nagy
M. prasiosmus
sötéttönkű /feketetönkű szegfögomba/
M. alliaceus
foltgomba
Coniophora
francia
C. bourdotii
nemezes
C. ochroleuca
sárgásbarna
C. arida
sötétbarna
C. umbrina
sugaras
C. olivacea
foltoscsészegomba, narancsszínű
Caloscypha fulgens
fonálgomba
Typhula
csomós
T. sclerotioides
élősdi
Pistillaria mycophila
fenyves
T. abietina
- 30 -
FONÁLGOMBA, molyhos molyhos
T. gyrans
nyurga
T. phacorrhiza
páfrány-fonálgomba
T. quisquiliaris
rőt
T. erythropus
fülesgomba
Otidea
csomós /sötét/
0. cochleata
egyszínű
0. cantharella
fekete
Pseudotis apophysata
fogazott
0. concinna
gyökeres
Soverbyella radiculata
macska
0. felina
nagy
0. grandis
nyeles
0. abietina
nyúlfülesgomba /nyúlfülegomba/
O. onotica
porcos
O. auricula
sötét —*• csomós fülgomba
Auricularia, Platygloea
hársfa-fülgomba
P. tiliae
júdásfülgomba /júdásfülegomba/
A. auricula-judae
szalagos
A. mesenterica
szétterülő
P. effusa Collybia, Flammulina, Oudemansiella, Tephrocybe
fülőke akác-fülőke —*• téli árvégíí /vörösbarna, közönséges /
C. fusipes
barna
Ou. badia C. hariolorum
borzastönkű bunkóslábű
/gesztenyevörös/
C. butyracea
csavarttönkű
C. distorta
csoportos
C. acervata
élősdi
C. cirrhata
- 31 -
GALAMBGOMBA, dióízü foltos
C. maculata
fürtös
C. racemosa
gesztenyevörös — b u n k ó s l á b ú gombántermő
C. tuberosa
g^apjaslábú
C. peronata
gyökeres
Oú. radicata
gyűrűs
Ou. mucida
hosszúszárú
Ou. longipes
közönséges — á r v é g ű pelyhestönkü
C. confluens
rozsdástönkű /vékonytönkű/
C. dryophila
szaruszürke
C. butyracea var. asema
széleslemezű
Ou. platyphylla
szenes
T. atrata
szürkelemezű
T. inolens
téli /akác-fülőke/
F. velutipes
vékonytönkű —»- rozsdástönkű vörösbarna —*• árvégű galambgomba
Russula
aranyos
R. aurata
azúrkék
R. azurea
baracksárga
R. lutea
barna
R. sororia
barnásvörös /veres/
R. integra
barnulóhúsú
R. erythropoda
bíborlilás
R. brunneoviolacea
borvörös
R. vinosopurpurea
büdös
R. foetens
cédrusszagú
R. badia
cifra
R. chamaeleontina
citromlemezű /izzadó/
R. sardonia
dióízű /simahátú/
R. heterophylla
- 32 -
GALAMBGOMBA, élénksárga élénksárga
R. solaris
élénkvörös
R. laeta
enyhe
R. pectinatoides
fakó
R. fellea
fakósárga
R. ochroleuca
feketedő /piruló/
R. densifolia
feketéllő —*• sötétedő feketésvörös
R. atropurpurea
fényes
R. nitida
fenyő-galambgomba
R. torulosa
fésűs
R. pectinata
foltos /pettyes/
R. maculata
földtoló /földtúró/
R. delica
fűzöld
R. aeruginosa
halványuló
R. pulchella
hánytató
R. emetica
húsrózsás — r ó z s a p i r o s ízletes
R. alutacea
izzadó —*• citromlemezű kékhátú
R. cyanoxantha
keserű
R. pseudointegra
keskenylemezű
R. chloroides
koromszürke
R. consobrina
korpástönkű
R. farinipes
lángvöröstönkű
R. rhodopoda
lápi
R. paludosa
lucfenyő-galambgomba
R. queletii
mézszagú
R. melliolens
pettyes — • foltos piros
R. rosacea
piruló —»- feketedő púpos
R. coerulea
ráncos
R. vesca
- 33 -
GALÖCA, császár rózsapiros /húsrózsás/
R. veternosa
rózsás
R. rosea
rózsáslila
R. lilacea
rózsástönkű
R. roseipes
rózsásvörös
R. persicina
sárgásbarna
R. mustelina
sárguló
R. luteotacta
sárgulótönkíí
R. puellaris
simahátú — d i ó í z ű sokszínű
R. versicolor
sötétedő /feketéllő/
R. adusta
szagos
R. laurocerasi
színváltó
R. albonigra
szenes
R. nigricans
szürkés /szürkészöld/
R. grisea
szürkésbarna
R. livescens
szürkészöld — s z ü r k é s szürkülő
R. vinosa
tarkahúsú
R. decolorans
többszínű
R. nauseosa
törékeny
R. fragilis
tőzeggalambgomba
R. sphagnophila
változékony
R. amoena
varashátú
R. virescens
veres —»- barnásvörös vérvörös vöröstönkű galóca barna
R. sanguinea R. olivacea Amanita A. regalis
bíbor
A. porphyria
cafrangos
A. strobiliformis
citromgalóca
A. citrina
császárgalóca — c s á s z á r g o m b a
- 34 -
GALÖCA, fehér fehér
A. verna
fésűsperemíl
A. eliae
gyilkos légyölő
A. phalloides A. muscaria
magas
A. excelsa
nagy
A. ovoidea
őslábgalóca
A. vittadinii
párducgalóca
A. pantherina
piruló
A. rubescens
ragadós — f e h é r sárga
A. gemmata
selymes —*• selyemgomba, szürke szürke
A. spissa
tüskés
A. solitaria /A. echinocephala/
gémüstökgomba
Clavariadelphus fistulosus
gereben /gerebengomba/
Hydnellum, Bankéra, Hydnum, Phellodon, Sarcodon
ánizsszagú
Hydnum suaveolens
bársonyos
Hydnellum velutinum
cserepes
S. imbricatus
csípős
Hydnellum mirabile
fekete
Ph. niger
izzadó
Hydnellum ferrugineum
kék
Hydnellum caeruleum
kénsárga
Hydnellum geogenium
keserű
S. fuligineo-violaceus
korpás
S. scabrosus
lilás
B. violascens
merev
Hydnellum compactum
narancssárga
Hydnellum aurantiacum
sárga
Hydnum repandum
sárgásvörös
Hydnum rufescens
szagos
Ph. melaleucus
- 35 -
GEREBEN, szalagos szalagos
Hydnellum concrescens
színváltó
B. fuligineo-alba
tölcséres
Ph. tomentosus
gévagomba, sárga
Laetiporus sulphureus
golyógomba
Sphaerobolus stellatus
gubacsgomba
Exobasidium
áfonya-gubacsgomba
E. vaccinii
azálea-gubacsgomba
E. japonicum
gümőgomba
Dacrymyces
csészegümőgomba
D. chrysocomus
fehéres
D. caesius
gyökerező
Ditiola radicata
narancssárga
D. palmatus
redős
D. stillatus
sárga
D. deliquescens
víztiszta
D. hyalinus
gyászoscsészegomba
Pseudoplectania
nyeles
P. vogesiaca
ülő
P. nigrella
gyökeres-csészegomba
Rhizina inflata
gyíírííspereszke, foltostönkŰ
Tricholoma caligatum
gyüríístinóru
Suillus
barna
/p.p./
S. luteus
ragadós —»- szürke sárga
S. grevillei
szürke /ragadós/
S. aöruginascens
gyŰszíígomba
Cytidia
pihés
C. flocculenta
vörös
C. rutilans
hangyagomba
Rozites gongylophora
harmatgomba
Stropharia
- 36 -
HARMATGOMBA, feketéslemezű feketéslemezű
S. melasperma
félgömbalakú
S. semiglobata
halványkék
S. albocyanea
mexikói
Psilocybe mexicana
óriás
S. rugoso-annulata
pikkelyes
S. squamosa
sárga
S. coronilla
szürke
S. inuncta
trágyaharmatgomba
Psilocybe merdaria
zöld
S. aé'ruginosa
hasadtlemezű-gomba
Schizophyllum commune
házigomba, könnyező
Serpula lacrymans
kacskagomba
Crepidotus
kocsonyás
C. mollis
tönkös
Rhodotus palmatus
változékony
C. variabilis
kajlagereben sárga kajszagomba, apró
Pleurodon P. luteolum Clitopilus cretatus
kajszagomba — l i s z t g o m b a , kajs: rózsás
Leucopaxillus rhodoleucus
kákagomba
Clavariadelphus junceus
káposztagomba kehelygomba /kehelycsészegomba/
Geopyxis, Plectania, Tarzetta,
Sparassis crispa Urnula
fekete
U. craterium
fogacskás
T. cupularis
kis
P. melastoma
sárga
T. catinus
szenes
G. carbonaria
kénvirággomba cingár
Hypholoma H. udum
- 37 -
KÉREGGOMBA, vörös fenyö-kénvirággomba
H. capnoides
könnyező — s z á l k á s g o m b a , könnyező sárga
H. fasciculare
vöröses
H. sublateritium
zöldesbarna
H. marginatum
kenyérgomba
Lactarius volemus
kéreggereben
Grandinia
lisztes
G. farinacea
sárga
G. muscicola
szemcsés
G. granulosa
kéreggomba
Poria /Amyloporia, Anomoporia, Aporpium, Caloporus, Ceriporia, Chaetoporus, Fibroporia, Fibuliporia, Incrustiporia, Lindtneria, Oxyporus, Rigidoporus, Tyromyces/
bársonyosszélű
Incrustiporia stellae
csinos
Oxyporus corticola
fahéjszínű
Chaetoporus collabens
gumós
Oxyporus latemarginatus
hajlékony
Chaetoporus nitidus
házi
Coriolellus sinuosus
lágy
Lindtneria trachyspora
nyárfa-kéreggomba
Tyromyces aneirina
pincekéreggomba
Fibroporia vaillantii
pókhálós
Anomoppria bombycina
puha
Ceriporia purpurea
recés
Ceriporia reticulata
sárga
Poria levis
szürke
Aporpium canescens
többrétegű
Amyloporia crassa
vékony
Fibuliporia donkii
vörös
Caloporus taxicola
- 38 -
KÉREGGOMBA, vörösödö vörösödő kéreggombácska
Tyromyces gilvescens Mycena /p.p./
fehér
M. olida
szürke
M. hiemalis
kéreghántógomba
Vuilleminia
alma-kéreghántógomba
V. megalospora
fekete
V. nigrescens
fenyő-kéreghántógomba
Galzinia pedicellata
tölgy-kéreghántógomba
V. comedens
kéreglaskagomba
Resupinatus sylvanus
kéregrontógomba
Tulasnella
deres
T. pruinosa
ibolyás
T. violea
lila
T. violacea
sötétedő
Gloeotulasnella cystidiophora
kéregtapló, rózsás szétterülő kérészgomba
Pachykytospora tuberculosa Perenniporia medulla-panis Bolbitius
sárga
B. vitellinus
eres
B. reticulatus
kérgestapló gyantás
Piptoporus Ischnoderma resinosum
könnyező — l i k a c s o s g o m b a , könnyező nyírfa-kérgestapló
P. betulinus
tölgyfa-kérgestapló
P. quercinus
vörösfenyő-kérgestapló
Fomitopsis officinalis
keseríTgomba
Lactarius /p.p./
begöngyöltszélű
L. insulsus
cikória-keserflgomba — t e jelőgomba, cikóriaédeskés fakósárga fehértejö
L. subdulcis L. paliidus L. piperatus
- 39 -
KIGYÖGOMBA, gombostűfüstszínű
L. azonites
gyöngyös
L. circellatus
hajlottperemfl hamvas
L. flexuosus
füstszínű
húsvörös
L. hysginus
kereszterű
L. acerrimus
közönséges —v fehértejű lilásodó
L. aspideus
mogyoró-keserűgomba
L. pyrogalus
narancssárga —»- tejelőgomba, vörösfenyőpelyhes
L. vellereus
rózsáslemezű
L. controversus
rózsaszínváltó —»- füstszínű rőt
L. rufus
sárgatejű
L. chrysorrheus
sötét
L. necator
szürkülő
L. vietus
vörösbarna
L. quietus
vörösödőtejű
L. acris
vöröspettyes
rózsáslemezű
zöldes
L. blennius
zöldesedő
L. glaucescens
zöldülőtejű
L. pergamenus
kígyógomba
Mycena, Hemimycena
barázdálttönkŰ
M. polygramma
cifra
M. inclinata
enyves
M. epiptarygia
fehértejű
M. galopoda
feketeszegélyű
M. pelianthina
foltos
M. maculata
gipszfehér
H. cucullata
gombostű-kígyógomba
M. capillaris
- 40 -
KIGYÓGOMBA, gyérlemezű gyérlemezű
H. gracilis
ibolyás
M. corticola
kéklábú
M. amicta
lámpás
M. lux-coeli
lúgszagú
M. alcalina
mohakígyógomba
Rickenella fibula
nádi
M. belliae
narancsszegélyű
M. aurantiomarginata
narancsvörös
M. acicula
nyálkás
M. vulgaris
papucsos
M. stylobates
piros
M. adonis
ragadós
M. viscosa
ráncoslemezű
Delicatula integrella
retekszagú
M. pura
rózsáslemezíí
M. galericulata
rózsaszínű
M. rosella
rozsdafoltos
M. zephirus
sárgalábú
M. luteoalcalina
sárgásfehér
M. flavoalba
sárgaszélű
M. citrinomarginata
sárgatejű
M. crocata
szívóstönkű
M. vitilis
tejfehér
H. delicatella
téli
M. tintinnabulum
üvegestönkű
M. vitrea
vérző
M. haematopoda
vöröstejű
M. sanguinolenta
kisnyelvgomba
Corynetes, Microglossum
vöröslő
C. atropurpureus
zöld
M. viride
kocsonyás-álpöfeteg
Melanogaster
korallf e jílgomba
Kalchbrennera corallocephala
- 41 -
KORONGGOMBÄCSKA, juharkorallgomba
Ramaria, Clavulina, Clavulinopsis
barnahegyű
R. afflata
cifra
R. formosa
fehér
Clavulina eristata var. coralloides
fésűs
Clavulina eristata
halvány
R. mairei
háromszínű —»• cifra késői
Clavulinopsis subtilis
lila
Clavulina amethystina
lilatönkíT
R. fennica
merev
R. stricta
mohakorallgomba
Clavulinopsis corniculata
narancsszínű
R. aurea
rózsáságú
R. botrytis
sárga
R. flava
sárgafogú
R. condensata
sárgászöld — z ö l d f o g ú színváltó
R. testaceo-flava
szürke
Clavulina cinerea
talpas
Lentaria byssiseda
tömzsi
R. kunzei
vörhenyes
R. rufescens
zöldfogú
R. ochraceo-virens
koronggomba
Discina
ráncos
D. perlata
sárga
D. leucoxantha
koronggombácska
Aleurodiscus
csúcsos
A. polygonius
fakószürke
Dendrothele griseocana
fehéres
A. disciformis
juhar-koronggombácska
A. acerinus
- 42 KORONGGOMBÁCSKA, kocsonyás kocsonyás
Bulgaria inqulnans
változó
A. amorphus
vörös
A. aurantius
kosárgomba
Clathrus ruber
köldökösgomba
Entoloma /p.p./
selymes
E. griseorubellum
sötét
E. rusticoides
kucsmagomba
Morchella, Verpa, Ptychoverpa, Mitrophora
cseh
Ptychoverpa bohemica
fattyú
Mitrophora semilibera
gömbölyded
Morchella umbrina
hagymasüvegü — b fattyú hegyes
Morchella conica
ízletes
Morchella esculenta
nyúlánk
Morchella elata
ráncostönkíí —*• fattyú sima
Verpa digitaliformis
sötét —*• ízletes vastagtönkfl kupakgomba csücskös
Morchella esculenta var. crassipes Entoloma /p.p./ E. mammosum
keresztspórás
E. staurosporum
mezei
E. cucullatum
lakkostapló —*• pecsétviaszgomba óriás lánggomba
Ganoderma resinaceum Pholiota /p.p./, Gymnopilus /p.p./
fakó —*• tőkegomba, fakó fehérpelyhes
Ph. lubrica
fenyő-lánggomba
G. sapineus
kerti
Ph. conissans
ragadós
Ph. spumosa
,
LIKACSOSGOMBA, akácsáfrány színC
Ph, astragalina
sárga
Ph. alnicola
szenes
Ph. carbonaria
zöldes
Ph. gummosa
lapátgomba
Spathularia
barna
S. neesii
sárga
S. flavida
laskagomba
Pleurotus, Hohenbuehelia
erestönkíf
P. cornucopiae
fenyő-laskagomba
H. rickenii
fenyves — m o h a g o m b a , fenyves földi
H. geogenia
hegyi
Pleurocybella porrigens
kerti — l a p á t a l a k ú késői
P. ostreatus
kocsonyás
H. atrocoerulea
közönséges —+• késői lapátalakú
H. petaloides
molyhos
Pleurotellus chioneus
narancssárga
Phyllotopsis nidulans
nyári
P. pulmonarius
ördögszekér-laskagomba
P. eryngii
őszi — k é s ő i pihés
P. dryinus
szilfa-laskagomba — p e r e s z ke, laskalemezestapló
Gloeophyllum, Lenzites
cifra
G. sepiarium
fakó
L. betulina
fenyő-lemezestapló
G. abietinum
változékony
G. trabeum
likacsosgomba
Polyporus, Inonotus, Tyromyces
ágas-bogas
Polyporus umbellatus
akác-likacsosgomba
Rigidoporus moeszii
- 44 -
LIKACSOSGOMBA, alaktalan alaktalan
Sceletocutis amorpha
alma-likacsosgomba
Spongipellis spumeus
aranyos
Pycnoporellus fibrillosus
avas
Inonotus rheades
büdös
Spongipellis foetidus
bükkfa-likacsosgomba
Polyporus bredecelensis
csontosodó
Osteinia obducta
domború
Hapalopilus nidulans
elkékülő
Tyromyces caesius
északi
Climacocystis borealis
fagyálló
Polyporus arcularius
fehéres
Tyromyces stypticus
feketedő
Inonotus hispidus
feketeövű
Polyporus varius
fenyő-likacsosgomba
Phaeolus schweinitzii
foszlós — t e j f e h é r gyepi
Polyporus rhizophilus
hegyi
Bondarzewia montana
kétszínű
Gloeoporus dichrous
kicsiny
Tyromyces lowei
könnyező
Inonotus dryadeus
lágy
Tyromyces móllis
narancsszínű
T. kmetii
nemezes
Coltricia tomentosa
óriás — b o k r o s g o m b a , óriás ráncos
Inonotus radiatus
rozsdasárga
Flaviporus brownei
rőt
Abortiporus biennis
sáfrányszínfl
Aurantioporus croceus
selymes
Tyromyces wynnei
sugaras
Polyporus mori
szagos
P. badius
szalagos
Coltricia perennis
- 45 -
MOZSÁRÜTÖGOMBA, vékony szegett
Incrustiporia semipileata
szenes
Bjerkandera adusta
színváltó
Tyromyces fissilis
tejfehér
T. lacteus
téli
Polyporus brumalis
törékeny
T. fragilis
változékony — f e k e t e ö v ö vékony
Inonotus cuticularls
virágszerű
Tyromyces floriformis
vízfoltos
Polyporus melanopus
vörös
Amylocystis lapponica
lisztgomba, kajsza
mirigygomba
Clitopilus prunulus
Exidia
barna
E. umbrinella
cseresznye-mirigygomba
Ditangium cerasi
fehéres
E. albida
fekete
E. truncata
fenyő-mirigygomba
E. pythia
karéjos
E. repanda
kormos
E. glandulosa
nyeles
E. recisa
opálszínff
E. nucleata
sárgás
Ulocolla saccharina
mohagomba
Leptoglossum
barna
L. muscigenum
fenyvesmohagomba
L. acerosum
nyelvalakú
L. glaucum
recés
L. retirugum
mozsárütőgomba
Clavariadelphus
vaskos
C. pistillaris
vékony
C. ligulus
- 46 -
NEDÖGOMBA, apró
nedűgomba
Hygrocybe
apró
H. miniata
bíbor —t- piros citromsárga
H. vitellina
feketedő
H. conica
lúgszagú
H. murinacea
narancsvörös
apro
nyálkás
H. laeta
piros
H. coccinea
piruló
H. ovina
poloskaszagú
H. quieta
rózsaszínű
H. calyptraeformis
sárga
H. obrussea
szürke
H. unguinosa
szürkés
H. fornicata
viaszsárga
H. ceracea
vörös
H. punicea
zöldes
H. psittacina
zöldessárga
H. chlorophana
nemezgomba
Tomentella, Tomentellina
agyagszínű
Tomentella isabellina
kénsárga
Tomentella sulphurea
lilásbarna
Tomentella subfusca
olajzöld
Tomentella elaeodes
rozsdabarna
Tomentellina ferruginosa
sötétbarna
Tomentella fusca
vörös
Tomentella punicea
nyálkásgomba
Gomphidius, Chroogomphus
barna
G. glutinosus
foltos
G. maculatus
- 47 -
OLASZGOMBA narancsszínű —*- vöröses rózsapiros
G. roseus
vöröses
Chroogomphus rutilus
nyálkástönkűgomba
Myxacium=Cortinarius /p.p./
barna —+- pókhálósgomba, nyálkástönkű kék — p ó k h á l ó s g o m b a , lila sárga — p ó k h á l ő s g o m b a , kéklemezű nyelespöfeteg
Tulostoma
bocskoros
T. volvulatum
öves
T. brumale
szálkás
T. squamosum
szemcsés
T. granulosum Geoglossum
nyelvgomba karcsú
G. nigritum
nagy
G. ophioglossoides
ragacsos
G. glutinosum
nyelvgombácska — * kisnyelvgomba nyirokgomba
Camarophyllus
áttetsző
C. niveus
barnásszürke
Hygrophorus atrotomentosus
bordás
C. subradiatus
büdös
Hygrotrama foetens
élénkszínfl
C. pratensis
fehér
C. virgineus
nyálkás —*- nedűgomba, nyálkás piruló réti
nedűgomba, piruló élénkszínű
szürkés —*• nedugomba, szürkés
olaszgomba
Polyporus tuberaster
- 48 -
ÖVESGOMBA, barna övesgomba
Cortinarius /p.p./
barna
C. brunneus
kis —*• pókhálósgomba, pe
s
lilatönkíí
C. evernius
muskátliszagú
C. paleaceus
rozsdás
C. hinnuleus
sárga
C. renidens
szagos — • pókhálósgomba, szagos C. bovinus
vastaglábú
Lepiota, Chamaemyces, Cysto-
Szlábgomba
derma, Cystolepiota, Leucoagaricus, Leucocoprinus, Macrolepiota, Melanophyllum, Pseudobaeospora bordás
Leucocoprinus cepaestipes
borvörös
Cystoderma superbum
büdös
Lepiota eristata
cingár
Pseudobaeospora serena
cinóbervörös
Cystoderma cinnabarinum
csinos
Lepiota subgracilis
csipkés
Macrolepiota excoriata
erösszagú
Cystoderma carcharias
fehér
Lepiota alba
feketedő
Leucocoprinus badhamii
foltosodó
Chamaemyces fracidus
galóca-őzlábgomba — • galóca, őzlábgesztenye-őzlábgomba gyapjas hasasspórájú húsbarnás izzadó karcsú
Lepiota castanea Lepiota clypeolaria Lepiota ventriosospora Lepiota brunneoincarnata Limacella guttata Macrolepiota gracilenta + Macrolepiota mastoidea
- 49 -
PAPSAPKAGOMBA, csészekerti
Macrolepiota rhacodes var. hortensis
lila
Lepiota lilacea
lisztes
Cystolepiota sistrata
nagy
Macrolepiota procera
nyálkás
Limacella delicata
nyálkástönkö
Limacella illinita
pikkelyes
Lepiota acutesquamosa
piruló
Macrolepiota rhacodes
retekszagú
Lepiota erminea
rézvörös
Leucocoprinus bresadolae
rózsás
Lepiota subincarnata
rozsdás
Cystoderma granulosum
sárga
Cystoderma amianthinum
sima
Lepiota oreadiformis
sörtés
Lepiota setulosa
tapadós
Limacella glioderma
tarlóőzlábgomba
Leucoagaricus cretaceus + Leucoagaricus pudicus
tüskés
Lepiota aspera
vöröses
Lepiota helveola
vöröslemezíí
Melanophyllum echinatum
paj zsgomba
Cudonia, Cudoniella
bordás
Cudonia circinans
mocsári
Cudoniella stagnalis
ráncos
Cudonia confusa
vízi
Cudoniella aquatica
palánkagomba, kocsonyás
Eocronartium muscicola
papsapkagomba
Gyromitra, Helvella, Leptopodia
bársonyos
L. ephippium
csésze-papsapkagomba
L. pezizoides
- 50 -
PAPSAPKAGOMBA, csúcsos CSÚCSOS
G. infula
fekete
L. atra
fodros
H. crispa
homoki
H. leucopus
karcsú
L. elastica
közönséges —»- redős nagy
Discina fastigiata
óriás
G. gigás
redős
G. esculenta
sujtásos
H. fusca
szürke
H. lacunosa
particsészegomba
Sepultaria arenicola
pecsétviaszgomba
Ganoderma lucidum
pénzecskegomba
Laccaria
húsbarna
L. laccata
lila
L. amethystina
változékony — h ú s b a r n a Tricholoma, Armillaria, Calo-
pereszke
cybe, Dermoloma, Lepista /p.p./, Lyophyllum, Melanoleuca, Tricholomopsis akác-pereszke
Armillaria rickenii
álgyőrűs
Tricholoma batschii
aprópikkelyfl
Tricholoma imbricatum
bársonyos
Tricholomopsis rutilans
bokros
Lyophyllum fumosum
büdös
Tricholoma sulphureum
bükki
Tricholoma sciodes
csalóka
Rhodocybe truncata
csigapereszke
csigagomba, vörösfoltos
csípős
Tricholoma virgatum
csípősízű —*• fehér csoportos
Lyophyllum decastes
- 51 -
PERESZKE, rózsás csövestönkű
Dermoloma cuneifolium
ezüstszürke
Tricholoma argyraceum
fakósárga
Melanoleuca coguata
fehér
Tricholoma album
feketeszegélyű
Tricholoma atrosquamosum
fenyő'-pereszke /rákízű/
Tricholoma terreum
foltos
Tricholoma pessundatum
foltosodó
Lyophyllum semitale
galambpereszke
Tricholoma columbetta
gumós
Leucocortinarius bulbiger
gyökeres — á l p e r e s z k e , gyökeres gyűrűs
Calocybe constricta
halványlila
Lepista glaucocana
hússzínű
Calocybe carnea
ibolyás
Calocybe ionides
illatos
Lepista irina
izzadó —»- párducpereszke kesernyés
Tricholoma albobrunneum
laskapereszke
Lyophyllum ulmarium
lila
Lepista nuda
lilatönkű
Lepista saeva
májusi /szentgyörgygomba/
Calocybe gambosa
márványos
Lepista luscina-V Lepista rickenii
merevtönkŰ
Melanoleuca strictipes
narancsvörös
Tricholoma aurantium
nyárfa-pereszke
Tricholoma populinum
párducpereszke
Tricholoma pardinum
pikkelyes
Armillaria luteovirens
pikkelyestönkű
Tricholoma squarrulosum
piszkos — s z ü r k é s l i l a rákízű —•» fenyorózsás
Calocybe persicolor
- 52 -
PERESZKE, rózsáslemezű rózsáslemezŰ
Tricholoma orirubens
rovátkolttönkű
Melanoleuca grammopodia
rőt
Tricholoma inodermeum
rövidtönkű
Melanoleuca brevipes
sárga
Calocybe chrysenteron
sárgalemezű
Tricholoma flavobrunneum
sárgászöld
Tricholoma flavovirens
sárguló
Tricholoma scalpturatum
sötét —v- bokros sötétlábú —v- változékony szagos
Tricholoma irinum
szakállas
Melanoleuca vaccinum
szappanszagú
Tricholoma saponaceum
szemölcsös
Melanoleuca verrucipes
szenesedő
Tricholoma ustale
szentgyörgypereszke —*• májusi szürke
Tricholoma portentosum
szürkéslila
Lepista sordida Leucopaxillus lepistoides
tejpereszke változékony
/sötétlábú/
vörösfenyő-pereszke zöldessárga petrezselyemgomba, közönséges rezgő
Melanoleuca melaleuca Tricholoma psammopusi Tricholoma sejunctum Hericium coralloides Dryodon aciculare
pincegomba
Coniophora cerebella
pisztricgomba
Polyporus squamosus
pitykegomba
Entoloma /p.p./
citromsárga
E. icterinum
fehér
E. sericellum
fényes
E. sericeum
kékes —»- döggomba, sötétkék zöldes pohárgomba
E. incanum Cyathus
- 53 -
PÖKHÁLÖSGOMBA, pikkelyes csíkos
C. striatus
karcsú
C. stercoreus
szürkés
C. olla Cortinarius
pókhálósgomba apró
C. obtusus
barackszínt!
C. armeniacus
bíborlila
C. purpurascens
epeízű
C. vibratilis
fakólilás
C. largus
fehértönkű
C. mucosus
fénylő
sárga
földszagú
C. vitellinopes
hagymatönkű
C. traganus
ibolyásvörös
C. rufoolivaceus
kék
C. caerulescens
kéklemezű
C. delibutus
keserű
C. infractus
kettősburkú
C. bivelus
közönséges —»- sárgásbarna lila
C. salor
lilás
C. anomalus
lilásfehér
C. alboviolaceus
liláslemezű
C. calochrous
merev
C. subferrugineus
mérges /mérges bőrgomba/
C. orellanus
nagy —»- fakólilás narancsszínű
C. saniosus
nyálkástönkű
C. triviális
olajzöldes
C. venetus
óriás
C. praestans
orsós
C. rigens
pelyhes
C. hemitrichus
pikkelyes
C. cotoneus
- 54 -
PÓKHÁLŐSGOMBA, rókaszlnű rókaszíníf — m é r g e s sárga
C. subfulgens
sárgahúsú
C. saginus
sárgásbarna
C. multiformis
selymes
C. castaneus
sötétlila
C. violaceus
szagos
C. torvus
szálaskalapú
C. glaucopus
színváltó -*- fakólilás tarka
C. orichalceus
vastaghúsú
C. variecolor
vöröslábú
C. bulliardii
vörösödő
C. cyanites
vörösövű
C. armillatus
vöröspikkelyes
C. bolaris
zöld
C. prasinus
zsemlebarna
C. varius
porhanyósgomba
Psathyrella
barázdált
Psilocybe bullacea
barna
Psathyrella hydrophila + P. fusca
fehér
P. candolleana
homoki
P. ammophila
keskenylernezu
P. spadiceogrisea
pelyhes
P. gossypina
pikkelyes pöfeteg
P. caput-medusae Bovista, Calvatia, Lycoperdon
barnás
L. molle
bimbós
L. perlatum
bunkós —i- pikkelyes csészés
Disciseda bovista
csoportos
L. pyriforme
fás
Phellorinia inquinans
feketedő
B. nigrescens
- 55 -
REDÖSGOMBA, lágy foltos
C. Candida
földalatti
Gastrosporium simplex
gesztenyebarna
L. spadiceum
hasadt
Mycenastrum corium
kalapos
Montagnea arenaria
körtealakú —*• csoportos lemezes
Endoptychum agaricoides
lilabelű
C. lilacina
molyhos
B. tomentosa
óriás
Langermannia gigantea
osztott
Pisolithus tinctorius
pikkelyes
C. uteriformis
szélesszájú
Vascellum pratense
szürke
B. plumbea
tömött
B. aestiva + B. pusilla
tüskés
L. echinatum
üstökös
L. umbrinum
valódi
Lycoperdon s. str.
változékony
C. excipuliformis
varacskos —*• áltrifla zsákos —*- pikkelyes
ráspolygomba kerek
Hyphoderma radula
lágy
Cristinia gallica
tölgyfa-ráspolygomba
Grandinia quercina
redősgomba
Merülius
aranyos
M. aureus
bőrszerű
M. papyrinus
fehér
M. porinoides
kocsonyás
M. tremellosus M. molluscus
lágy
- 56 -
REDŐSGOMBA, narancssárga narancssárga
Phlebia aurantiaca
papírszerflí
M. papyraceus
porcos
M. pulverulentus
rostos
M. himantoides
rőt
M. rufus
terjengős
M. serpens
változékony
M. queletii
réteggomba borostás /borostás rétegtapló/
Stereum S. hirsutum
csíkos
S. striatum
évelő
S. rugosum
fenyő-réteggomba
S. pini
gyapjas
S. subpileatum
hanyattfekvő
S. repandum
lilás /lilás kéregtapló/
Chondrostereum purpureum
nemezes
S. gausapatum
összenőtt
S. frustulosum
redős
S. fuscum
rőt
S. rufum
selymes
S. ochroleucum
színváltó
S. spadiceum
vörösödő
S. sanguinolentum
zsindelyes
S. crispum
rétgomba
Agrocybe
barna /barna szemétgomba/
A. tabacina
kerti
A. dura
sárga /réti szemétgomba/
A. semiorbicularis
sötét
A. erebia
tavaszi /tavaszi tőkegomba/
A. praecox
rezgőgomba /kocsonyagomba/
Tremella
aranyos
T. mesenterica
bükkfa-rezgőgomba
T. faginea
fenyő-rezgőgomba
Naematelia encephala
- 57 -
SAPKÁSGOMBA, lándzsás fodros
T. foliacea
sárga
T. lutescens
szederalakú
T. moriformis
színváltó
T. indecorata
ripacsosgomba
Hypoxylon coccineum
rizike, ízletes
Lactarius deliciosus
lucfenyvesi
L. deterrimus
vörösödőtejŰ
L. semisanguifluus
vöröstejű
L. sanguifluus
rókagomba
Cantharellus
közönséges —*- sárga lila —»- disznófülgomba narancssárga
tölcsérgomba, narancsvörös'
sarga
C. cibarius
szagos
C. lutescens
szenes
Geopetalum carbonarium
szürke
C. cinereus
tölcséralakú
C. infundibuliformis
tölcséres
C. tubaeformis
rostélygomba — k o s á r g o m b a rovarrontógomba
Cordyceps
sárga
C. entomorrhiza
szürke
C. cinerea
vörös
C. militaris
sapkásgomba
Mitrula
apró
M. pusilla
csuklyás
M. abieti
fejes
M. rehmii
gömbölyű
M. sphaerocephala
lándzsás
M. vitellina
I
58 -
SAPKÁSGOMBA, mocsári mocsári selyemgomba fehér narancsszínű óriás szürke serleggomba bordás sima szürke sertegomba csapzott fehéres sörénygomba ágas-bogas fogazott tüskés sörtéscsészegomba fehér sörtésréteggomba parafás rozsdás sárgaperemű susulyka barna borvörös csillagspórás foltos —*- pettyes földi gesztenyebarna gumós /gumóstönkű/ homoki ibolyás /sötét/
M. paludosa Amanita /p.p./ A. alba A. crocea A. inaurata A. vaginata Paxina P. acetabulum P. leucomelaena P. sulcata Pterula P. subulata P. multifida Dryodon D. caput-ursi D. diversidens D. cirrhatum Scutellinia scutellata Humaria hemisphaerica Hymenochaete H. abietina H. ferruglnea H. tabacina Inocybe I. brunnea I. jurana I. asterospora I. I. I. I. I.
terrigena umbrina cookei agardhii var. arenaria obscura
- 59 -
SZARVASGOMBA illatos
I. bongardii
karéjos
I. fibrosa
kéklábú
I. calamistrata
kerti
I. fastigiata
körteszagú
I. pyriodora
olajsárga
I. dulcamara
pettyes /foltos/
I. maculata
piruló /piros/
I. godeyi
rókasusulyka
I. caesariata
rózsaszínű
I. pyriodora var. incarnata
selymes
I. geophylla
sötét — i b o l y á s szürke
I. maritima
téglavörös
I. patouillardii
tengerparti
I. heimii
tömör
I. sambucina
trapézspórás
I. boltonii
tüskésspórás
I. calospora
világosbarna
I. lucifuga
sutagomba
Entoloma byssisedum
süngomba
Hericium
alpesi
H. alpestre
közönséges
H. erinaceum
szálkásgomba, könnyező
Psathyrella velutina
szarvasgomba
Tuber, Balsamia, Cenococcum, Choiromyces, Delastria, Fischerula, Genabea, Genea, Geoporella, Gyrocratera, Hydnobolites, Hydnocystis, Hydnotria, Lespinaultinia, Myrmecocystis, Pachyphloeus, Paradoxa, Picoa, Stephensia, Terfezia, Tirmania
- 60 -
SZARVASGOMBA, afrikai afrikai Tirmania africana agyvelő-szarvasgomba Hydnobolites cerebriformis apró Tuber puberulum apróspórás Tuber microsporum arab Terfezia leonis bazsalikomillatú — á l p ö f e t e g , bazsalikomborbolya-szarvasgomba Terfezia berberiodora boróka-szarvasgomba Picoa juniperis borsszemszarvasgomba Cenococcum geophilum Balsamia vulgaris büdös Terfezia aphroditis ciprusi Genea pulchra csinos Tuber piperatum csípós Gyrocratera ploettnerana dió-szarvasgomba Paradoxa monospora egyspórás érdesspórájú Fischerula macrospora Choiromyces venosus fehér Tuber nitidum fényes Pachyphloeus melanoxanthus feketedő Tuber melanosporum francia Terfezia castanea gesztenyeszínű Hydnotria tulasnei gödrös /vörösbarna/ Genea sphaerica gömbölyű Genabea sphaerospora gömbölyűspórás Tuber affine gyérerű Tuber montanum hegyi Hydnocystis clausa hólyagos Terfezia terfezioides homoki /Mattirolo-/ hoporjas — z e g z u g o s istrángos —*• álpöfeteg, rózsaszínes karthauzi — y sötét kénsárga
Tuber scruposum
- 61 -
SZARVASGOMBA, rőt keserű"
Tuber maculatum
késői
Tuber borchii
kétes
Tuber castaneum
kormos
Genabea fragilis
krómsárga
Pachyphloeus citrinus
labirintusos
Geoporella suevica
lágy
Tuber debaryanum
lakkos
Tuber lucidum
lebenyes
Geoporella michaelis Myrmecocystis vallisumbrosae
málna-szarvasgomba Mattirolo-szarvasgomba meztelen
•homoki
álpöfeteg, fehérbélű
mogyoró-szarvasgomba
Tuber nuciforme
morva
Tuber moravicum
mustárszagú
Tuber rapaeodorum
nagyspórás
Tuber macrosporum
német
Tuber exiguum
nyári /petróleumszagú/
Tuber aestivum
olajspórás
Lespinaultinia oligosperma
orosz
Genea vagans
parti
Stephensia bombycina
peloponnészoszi
Terfezia gennadii
petróleumszagú —y nyári piroshúsú
Tuber magnatum
puha
Tuber malacodermum
pusztai
Terfezia leptoderma
ráncos
Genea klotzschii
Requien-szarvasgomba
Tuber requienii
rossz-szagú
Tuber foetidum
rózsás —*- gödrös rózsásbélű
Delastria rosea
rozsdás
Tuber ferrugineum
rőt
Tuber rufum
- 62 -
i
SZARVASGOMBA, sárga sarga Pachyphloeus conglomeratus sárguló Terfezia lutescens savanyú Tuber dryophilum sima Terfezia fanfani Picoa carthusiana sötét /karthauzi/ Terfezia paliida spanyol Choiromyces magnusii szardíniai Myrmecocystis cerebriformis szeder-szarvasgomba szemcsés —álszarvasgomba, közönséges Genea lespinaultii szemölcsös Genea hispidula szőrös Terfezia olbiensis talpas Tuber penniferum taplós Tuber hiemalbum tavaszi Tuber brumale téli Hydnocystis piligera törpe Tuber asa undorító Tuber excavatum üreges Terfezia sinuosa változatos Hydnocystis beccarii vesespórás Tuber fulgens vörös vörösbarna —»- gödrös Genea verrucosa zegzugos Marasmius szegfügomba M. epiphyllus apró M. wynnei erdei /változékony/ Marasmiellus ramealis fántermő fokhagymaqomba, feketetönkíT sötéttönkű Micromphale perforans fenyő-szegfűgomba fokhagymaszagú - . fokhagymagomba, barnatönkű gyapjaslábú —»• fülőke, gyapjaslábú
- 63 -
i
SZEMÉTGOMBA, öves illatos —*• mezei lószőrszegfíígomba mezei /illatos/ narancsvörös nyakörves pelyhestönkű —»• fülőke, pelyhestönkű pikkelyes sárga sárgás sörtés szarutönkű undorító változékony —»• erdei szemcsegomba bodza-szemcsegomba fakó függő gyüszuszemcsegomba mohalakó mohánélő molyhos rőt szalmaszemcsegomba változékony szemétgomba barna — r é t g o m b a , barna bordás éger-szemétgomba hegyes karcsú kéregszemétgomba kúpos öves
M. M. M. M.
androsaceus oreades graminum rotula
Crinipellis stipitarius Xeromphalina campanella M. lupuletorum M. hudsonii M. cohaerens Micromphale foetidum Cyphella, Phaeocyphella C. alboviolascens C. leochroma C. lactea C. digitalis Ph. muscigena Ph. muscicola C. ciliosa C. tephroleuca C. culmicola C. griseopallida Naucoria, Conocybe, Tubaria Psilocybe inquilina N. alnetorum Galerina triscopa C. tenera Phaeomarasmius horizontalis Galerella conocephala Hypholoma myosotis
- 64 -
i
SZEMÉTGOMBA, pelyhes pelyhes réti —»• rétgomba, sárga rozsdabarna sárgalemezű szemcsés tejfehér téli tüskés uborkaszagú zöld szemölcsösgomba áttelelő büdös csíkos csoportos hullámosszélű pamatos talajlakó tölcséres virágos szoknyásgomba szömörcsög erdei homoki kutyaszömörcsög szőrgomba fakó fehér nyírfa-szőrgomba s z övedékgomba fehéres lilás
T. conspersa C. subovalis T. dispersa N. escharioides C. lactea T. furfuracea Phaeomarasmius erinaceus Macrocystidia cucumis Phaeocollybia festiva Thelephora /p.p./ T. laciniata T. fastidiosa T. multizonata T. intybacea T. undulata T. spiculosa T. terrestris T. caryophyllea T. anthocephala Dictyophora indusiata Phallus Ph. impudicus Ph. hadriani Mutinus caninus Lactarius /p.p./ L. mairei L. pubescens L. torminosus Epithele E. galzini Hypochnella violacea
- 65 -
i
TAPLÓ, rozsdás tányérgomba gyászos kormos tányérosgereben rojtos szöszös tányéros-kéreggomba akác-tányéroskéreggomba áttetsző színváltó tapló
agas ánizs-tapló bükkfa-tapló cinóbertapló deres fenyő-tapló gyökértapló kőris-tapló labirintus lépcsőzetes lepketapló nyírfa-tapló őztaplő parázstapló /tűzi/ ribizke-tapló rózsás rozsdás
Plicaria P. trachycarpa P. leiocarpa Mycoleptodon M. fimbriatum M. ochraceum Rigidoporus R. moeszii R. vitreus R. sanguinolentus Fomes, Phellinus, Coriolellus, Daedalea, Fomitopsis, Ganoderma, Grifola, Heterobasidion, Osmoporus, Oxyporus, Perenniporia, Pycnoporus, Rigidoporus, Trametes Grifola frondosa Trametes suaveolens Fomes fomentarius Pycnoporus cinnabarinus Ganoderma applanatum Ph. pini Heterobasidion annosum Perenniporia fraxinea Daedalea quercina Oxyporus populinus Trametes versicolor Piptoporus betulinus Trametes cervina Ph. igniarius Ph. ribis Fomitopsis rosea Ph. gilvus
- 66 -
i
TAPLÖ, sávos savós szagos szalagtapló szegett szilfa-tapló szilva-tapló tűzi —»• parázsvastag vastagkérgű vékony vörös tapsifül/e/gomba tárcsagomba bíboros ráncos targomba tégelygomba tejelőgomba barnásvörös cikória-tejelőgomba daróc-tejelőgomba
Ph. nigrolimitatus Osmoporus odoratus Coriolellus serialis Fomitopsis pinicola Rigidoporus ulmarius Ph. pomaceus Ph. robustus Ganoderma adspersum Ph. conchatus Ph. torulosus Otidea leporina Disciotis D. maturescens D. venosa Psathyrella spadicea Crucibulum laeve Lactarius L. badiosanguineus L. serifluus L. helvus
édeskés —»- keserűgomba, édeskés L. édesszagú égerfa-tejelőgomba L. enyhe L. fekete L. ibolyásodó L. kámforszagú L. kénsárgatejű L. lápi L.
glyciosmus obscuratus mitissimus picinus violascens camphoratus decipiens theiogalus
lilás —»• keserűgomba, hajlottperemű lilásodó
L. uvidus
- 67 -
i
TINÓRU, aranybélésfl narancsszínű ráncos rot —keserűgomba, röt szagos szalmasárga vörösbarna —*• keserűgomba, vörösbarna vörösfenyő-keserűgomba vörösödőhúsű vöröspettyes —*• keserűgomba, rózsáslemezű tejgomba —»- pereszke, tejtelepes-csészegomba terülőgomba bársonyos borostás csupasz gerebenszerű gyapjas lícium-terülőgomba molyhos óriás szegett szürke tölgyfa-terülőgomba tüskés vörös tinóru
arany aranybélésű
L. ichoratus L. lignyotus L. mammosus L. scrobiculatus
L. porninsis L. fuliginosus
Porothelium fimbriatum Peniophora P. velutina P. setigera P. nuda P. hydnoides P. greschikii P. lycii P. byssoidea P. gigantea P. serialis P. cinerea P. quereina Eichleriella spinulosa P. sanguinea Boletus /p.p./, Boletinus, Chalciporus, Gyrodon, Gyroporus, Pulveroboletus, Suillus, Tylopilus, Xerocomus Xerocomus chrysenteron + X. truncatus Pulveroboletus cramesinus
- 68 -
i
TINÖRU, barna barna bíbor bíborvörös borsos bronzos —*• vargánya, bronzos céklatinóru csövestönkü éger-tinóru ehető —v vargánya, ízletes élősdi epeízu érdesnyelű —»- érdestinóru farkastinóru fehér fenyő-tinóru —»- fenyőtinóru gesztenyebarna gyökeres — k e s e r n y é s húsos —tehéntinóru ízletes —»- vargánya, ízletes kékesedő kékülő — - változékony kénsárga kesernyés királytinóru —*• vargánya, királyvargánya, ízközönséges letes
Xerocomus badius Boletus rhodoxanthus Boletus rhodopurpureus Chalciporus piperatus Boletus erythropus Boletinus cavipes Gyrodon lividus Xerocomus parasiticus Tylopilus felleus Boletus calopus Suillus piacidus Gyroporus castaneus
Gyroporus cyanescens Pulveroboletus hemichrysus Boletus radicans
lemezes — * cölöpgomba, aranylemezű ligeti málnavörös molyhos morva nyári — v a r g á n y a , nyári
Boletus pulverulentus Chalciporus rubinus Xerocomus subtomentosus Xerocomus moravicus
- 69 -
i
TINTAGOMBA, harkály nyárfa érdestinóru, nyárfaokkerszínű varganya, okkerszínű pikkelyes Strobilomyces floccopus Xerocomus rubellus piros ragyás — v a r g á n y a , okkerszínűí recéstönkű Xerocomus spadiceus 1 varganya, sargasárgahúsú — húsú Boletus satanas sátántinóru sötét Porphyrellus porphyrosporus fenyőtinóru, szemcsésnyelű szemcsésnyelű Suillus variegatus tarka Suillus bovinus tehéntinóru /húsos/ változékony Boletus luridus vérvörös — p i r o s vörös Boletus queletii Boletus junquilleus zöldessárga Coprinus tintagomba C. subtilis apró C. sterquilinus bocskoros C. roris bordás C. radiatus csillagtintagomba csillámló —»• kerti érdesspórájú ezüstszálas fehér galléros gatyás gyapjas gyenge gyűszűalakú harkálytintagomba
C. C. C. C. C. C. C.
tergiversans alopecia niveus ephemeroides lagopus comatus plicatilis
C. digitalis C. picaceus
- 70 -
i
TINTAGOMBA, házi házi kérésztintagomba kerti kis ráncos sereges szöszös szürkelemezű trágyátintagomba tobozfülöké, enyhe tobozgereben tőkegomba alma-tőkegomba — t ü s k é s apró aranysárga déli fakó fenyő-tőkegomba ízletes korai — r é t g o m b a , tavaszi lángszínu nyálkás nyárfa-tőkegomba óriás — n y á l k á s ráncos —v fenyőgomba, ráncos rozsdássárga tavaszi — r é t g o m b a , tavaszi tüskés /alma-/ tüskés-nyálkás változékony —*• ízletes tölcsérgomba
C. C. C. C. C. C. C. C. C.
domesticus ephemerus micaceus phaeosporus atramentarius disseminatus radians impatiens fimetarius
Strobilurus stephanocystis Auriscalpium vulgare Pholiota, Kuehneromyces Pholiotina blattaria Gymnopilus spectabilis Agrocybe aegerita Pholiota lenta Galerina marginata Kuehneromyces mutabilis Pholiota flammans Ph. adiposa Ph. destruens
Ph. aurivella Ph. squarrosa Ph. squarroso-adiposa Clitocybe, Cantharellula, Catathelasma, Lepista, Ompha lotus, Pseudoclitocybe
- 71 -
i
TÖLCSÉRGOMBA, sereges ánizsszagú csoportos -
• ánlzsgomba, zöld tuskógomba, csoportos Clitocybe clavipes
duzzadt fakó — s z a g o s fakósárga fehér fenyő-tölcsérgomba fenyőerdei finompikkelyű gyökeres
Lepista gilva Leucopaxillus Candidus Clitocybe vermicularis Clitocybe pithyophila Clitocybe squamulosa Clitocybe radicellata
gyűrűs —* tuskógomba, gyűrűs hatalmas illatos kávébarna kékesszürke kétszergyűrűs köldökös
Leuxopaxillus giganteus Clitocybe fragrans Pseudoclitocybe cyathiformis Pseudoclitocybe obbata Catathelasma imperiale Clitocybe umbilicata
közönséges —»• sereges lisztízű lomberdei mezei
Clitocybe ditopa Clitocybe phyllophila Clitocybe dealbata
mézszínű —»- tuskógomba, gyűrűs Hygrophoropsis aurantiaca narancsvörös Clitocybe geotropa óriás ördögszekér-tölcsérgomba —laskagomba, ördögszekérClitocybe corda parlagi Clitocybe sinopica pirosas Clitocybe rivulosa repedéses ) Lepista flaccida + L. inversa rozsdasárga Clitocybe incilis rovátkoltperemű Hygrophoropsis olida rőt Clitocybe gibba sereges
- 72 -
i
TÖLCSÉRGOMBA, szagos szagos szürke szürkéslemezű téli trombitaalakú viaszfehér viaszostönkű világító vörösödő tömlőhagyógomba törőgomba apró bíborszínű fehér narancsszínű rózsaszínű zsenge tövisaljagomba trágyagomba csipkés // " gyurus halvány hegyes réti sötét trombitagomba sötét tömör tulipán-csészegomba — * tulipángomba ,lila
Clitocybe suaveolens Lepista nebularis Clitocybe inornata Clitocybe brumalis Clitocybe tuba Clitocybe cerussata Clitocybe candicans Omphalotus olearius Cantharellula umbonata Amylocarpus encephaloides Pistillaria P. hirsuta P. coccinea P. setipes P. fulgida P. micans P. pusilla Entoloma clypeatum Panaeolus P. sphinctinus Anellaria semiovata P. papilionaceus Psilocybe semilanceata Panaeolina foenisecii P. fimicola Craterellus C. cornucopioides C. sinuosus
Sarcosphaera tulipángomba homoki —csészegomba, homoki S. eximia lila Galerina sphagnorum turjángomba
- 73 -
i
VARGOMBA,.repedező tuskógomba csoportos gyűrűs közönséges tücsökgomba, karcsú tüskegomba nyalábos szórványos
Armillariella A. tabescens A. mellea A. polymyces Psathyrella gracilis Mucronella M. aggregata M. calva
vargánya Boletus /p.p./ bronzos /b. tinóru/ B. aereus fenyő-vargánya —*• fenyőtinóru B. edulis ízletes /úrigomba/ kékülő — • tinóru,változékony királyvargánya nyári okkerszínű sárgahúsú vörösbarna zöldessárga — t i n ó r u , zöldessárga vargomba bodza-vargomba borzas csipkés csupasz fehér fonalas izzadó könnyező krémszínű okkerszínű repedező
B. B. B. B. B.
regius aestivalis impolitus appendiculatus pinicola
Corticium, Gloeocystidium C. sambuci C. bombycinum C. confluens C. calceum C. lacteum C. byssinum C. argillaceum G. C. G. G.
roseo-cremeum subcoronatum ochraceum leucoxanthum
- 74 -
i
VARGOMBA, rikítószínű rikítószínö rózsaszínű sáfrányszínű sima szilva-vargomba színeződő színváltó
zsemlegomba barnahátú fakó sárga vörösödő zöldhátú
C. C. C. C. C. G. C.
anthochroum roseum croceum laeve vellereum pallidum lividum
Albatrellus A. pes-caprae A. ovinus A. confluens Boletopsis subsquamosa A. eristatus
P Ő T L Á S O K .
fonálgomba, sötétnyelű
Typhula negleeta
LATIN - MAGYAR
- 77 -
i
ABORTIPORUS biennis Abortiporus biennis /Polyporus b. /
rőt likacsosgomba
Acetabula —*• Paxina csiperke
Agaricus /Psalliota/ abruptibulbus
gumós
arvensis
erdőszéli, mezei
augustus
óriás
bernardii
sziki
bisporus /hortensis/
kétspórás, termesztett
bitorquis /edulis/
ízletes
bohusii /elvensis/
csoportos
bresadolianus
akác-csiperke
campester
kerti, közönséges
comtulus
kis
cupreobrunneus
rézbarna
edulis —»• bitorquis elvensis —»- bohusii hófehér
excellens flavescens —»• sylvicolus fusco-fibrillosus
sötétszálas
gennadii
bocskoros
haemorrhoidarius
lomberdei
hortensis —»• bisporus kárminhúsú
langei lanipes
szélespikkelyö
macrosporus /villaticus/
nagyspórájú, rojtos
maskae
szekszárdi
meleagris —praeclaresquamosus phaeolepidotus placomyces var. meleagris —»- praeclaresquamosus
barnapikkelyű
pilatianus
fenolszagú tintaszagú
praeclaresquamosus porphyrhizon
»
lilásvörös
- 78 -
i
AGARICUS pseudopratensis pseudopratensis radicatus rusiophyllus semotus spissicaulis squamuliferus subfloccosus sylvaticus sylvicolus /flavescens/ vaporarius villaticus —»• macrosporus xanthoderma Agrocybe aegerita /cylindracea, Pholiota c./
homoki gyökeres rózsáslemezű apró nyomottönkű ligeti pelyhes fenyves, erdei karcsú komposztcsiperke karbolszagú, sárguló rétgomba déli tökegomba
kerti rétgomba sötét rétgomba tavaszi rétgomba, tavaszi tőkegomba, korai tőkegomba semiorbicularis /Naucoria s / sárga, nyári, réti szemétgomba
dura erebia /Ph. e./ praecox /Ph. p./
tabacina /N. t./ Albatrellus confluens cristatus leucomelas
Boletopsis subsquamosa
ovinus pes-caprae Aleuria — * Peziza p.p. aurantia Aleurodiscus acerinus
barna rétgomba, barna szemétgomba zsemlegomba sárga zöldhátú
fakó barnahátú narancsvörös csészegomba, narancsszínű csészegomba koronggombác ska juhar-koronggombácska
- 79 -
i
AMYLOCYSTIS lapponica amorphus aurantius disciformis polygonius Amanita alba caesarea citrina /mappa/ crocea echinocephala — s o l i t a r i a eliae excelsa fúlva inaurata gemmata mappa —*• citrina muscaria ovoidea pantherina phalloides porphyrea regalis rubescens solitaria /echinocephala/ spissa strobiliformis vaginata verna virosa vittadinii /Lepiota v./ Amylocarpus encephaloides Amylocystis lapponica /Polyporus 1./
változó vörös fehéres csúcsos galóca, selyemgomba fehér selyemgomba császárgomba, császárgalóca citromgalóca narancsszínű selyemgomba fésűsperemű magas rőt selyemgomba óriás selyemgomba sárga légyölő nagy párducgalóca gyilkos bíbor barna piruló, pirosló tüskés szürke cafrangos szürke selyemgomba, selymes galóca fehér, ragadós hegyeskalapu őzlábgalóca, galóca-őzlábgomba tömlőhagyógomba vörös likacsosgomba
- 80 -
i
AMYLOPORIA crassa Amyloporia crassa /Poria c. / többrétegű kéreggomba Anellaria semiovata /Panaeolus separatus/ gyűrűs trágyagomba Anomoporia bombycina /Poria b. / pókhálós kéreggomba Anthurus archeri tintahalgomba Aporpium canescens /Poria c./ szürke kéreggomba Apoxona nitida /Trametes n./ fekete egyrétűtapló Arcangeliella színváltó-álpöfeteg asterosperma —»• Octavianina i borziana édestejű álpöfeteg picea simaspórás álpöfeteg stephensii tejelő álpöfeteg pereszke /p.p./ Armillaria pikkelyes luteovirens /Tricholoma 1./ mellea Armillariella m. akác-pereszke rickenii tuskógomba Armillariella mellea /Armillaria m., Clitocybe m./ polymyces tabescens /C.t./
gyűrűs tuskógomba, gyűrűs tölcsérgomba, mézszínű tölcsérgomba, csuprosgomba közönséges csoportos tuskógomba, csoportos tölcsérgomba
Aspropaxillus giganteus —»- Leucopaxillus g. élősdigomba Asterophora /Nyctalis/ porzó lycoperdoides /N. asterophora/ fátyolos parasitica /N. p./ csillagosgomba Asterostromella investiens Astraeus hygrometricus /Geastrum h. / Aurantioporus croceus /Phaeolus c./ Auricularia auricula-judae
repedéses csillaggomba sáfrányszínű likacsosgomba fülgomba /p.p./ júdásfülgomba, júdásfülegomba
- 81 -
i
BOLETUS collinitus mesenteria Auriscalpium vulgare /Pleurodon auriscalpium/
szalagos tobozberegen
Balsamia vulgaris /fragiformis/ büdös szarvasgomba gereben /p.p./ Bankéra fuligineo-alba /Hydnum f./ színváltó violascens /H.v., Sarcodon v. / lilás Battarraea phalloides álszömörcsög Bjerkandera adusta /Gloeporous szenes likacsosgomba a. , Polyporus a./ kérészgomba Bolbitius eres reticulatus sárga vitellinus csövestönkű tinóru Boletinus cavipes /Boletus c./ vörösödő zsemlegomba Boletopsis subsquamosa /Albatrellus leucomelas, Polyporus 1. / vargánya, tinóru /p.p./ Boletus bronzos tinóru, bronzos aäreus vargánya aeruginascens —>- Suillus aS. nyári vargánya, tinóru aestivalis /reticulatus/ sárgahúsú vargánya, tinóru appendiculatus aurantiacus —»- Leccinum a. auriporus —Pulveroboletus cramesinus badius —*• Xerocomus b. bovinus — S u i l l u s b. calopus /pachypus/ castaneus — G y r o p o r u s c. cavipes — B o l e t i n u s c. chrysenteron — X e r o c o m u s ch. collinitus — S u i l l u s c.
farkastinóru
- 82 -
i
BOLETUS cyanescens cyanescens edulis
Gyroporus c.
elegáns — g r e v i l l e i erythropus /miniatoporus/ felleus — • Tylopilus f. flavus — S u i l l u s grevillei floccopus —»• Strobilomyces f. granulatus — S u i l l u s g. grevillei — S u i l l u s g. impolitus junquilleus /pseudosulphureus/
ízletes vargánya, tinóru, jóféle vargánya, úrigomba céklatinóru
okkerszínö vargánya, tinóru, ragyás tinóru zöldessárga tinóru, vargánya
lividus —» Gyrodon 1. luridus változékony tinóru luteus — S u i l l u s 1. miniatoporus —*• erythropus pachypus — c a l o p u s parasiticus — v Xerocomus p. vörösbarna vargánya pinicola piperatus — * Chalciporus p. Placidus —*• Suillus p. porphyrosporus —»- Porphyre Ilus p, pseudoscaber — L e c c i n u m griseum pseudosulphureus —»• junquilleus ligeti tinóru pulverulentus purpureus —rhodopurpureus vörös tinóru queletii kesernyés tinóru, györadicans keres tinóru királytinóru, királyregius vargánya reticulatus — a e s t i v a l i s rhodopurpureus /purpureus/
bíborvörös tinóru
- 83 -
i
CALDESIELLA viridis rhodoxanthus rimosus —»• Leccinum crocipodium rufus —*• L. aurantiacum p.p. sanguineus Xerocomus rubellus satanas scaber Leccinum scabrum strobilaceus T -v Strobylomyces floccopus subtomentosus —*• Xerocomus s. sulphureus — Pulveroboletus hemichrysus tesselatus —»- Leccinum crocipodium variegatus - Suillus v. viscidus — • Suillus aäruginascens Bondarzewia montana /Polyporus m. / Botryohypochnus isabellinus /Tomentella i./ Bovista aestiva /Lycoperdon furfuraceum/ nigrescens /Globaria n./ plumbea pusilla /L. ericetorum/ tomentosa Bulgaria inquinans /polymorpha/
tömött /p.p./ molyhos kocsonyás koronggomba
Caldesiella ferruginosa viridis
laposgereben rozsdás zöldes
bíbor tinóru
sátántinóru, sátángomba
hegyi likacsosgomba agyagszínu nemezgomba pöfeteg /p.p./ tömött /p.p./ feketedő, fekete szürke
0
- 84 -
CALOCERA cornea Calocera cornea furcata gracillima palmata striata stricta tuberosa viscosa Calocybe /Tricholoma p.p./ carnea chrysenteron constricta gambosa /georgii/ ionides persicolor Calodon —*• Hydnellum, Phellodon Caloporus taxicola /incarnatus, Poria t., Poria i./ Caloscypha fulgens Calvatia caelata —*- uteriformis Candida
cyathiformis — • lilacina excipuliformis /saccata/ lilacina /cyathiformis/ maxima —Langermannia gigantea saccata —»• excipuliformis uteriformis /caelata, Lycoperdon c., L. uteriformis/
enyveskorailgomba árszerÚÍ villás apró leveles barázdás magányos gumós narancsszínű, narancsszínű álkorallgomba pereszke /p.p./ hússzínű sárga gyűrűs májusi, szentgyörgypereszke, szentgyörgygomba ibolyás rózsás vörös kéreggomba narancsszínű foltoscsészegomba pöfeteg /p.p./,szétesőpöfeteg foltos változékony lilabelű
pikkelyes, zsákos, bunkós
- 85 -
i
CERIPORIA viridans Camarophyllus nyirokgomba atropunctatus — • Hygrotrama a. caprinus —Hygrophorus atramentosus + H. camarophyllus foetens —»- Hygrotrama f. fornicatus — H y g r o c y b e f. laetus — • Hygrocybe 1. marzuolus —Hygrophorus m. niveus áttetsző ovinus — H y g r o c y b e o. pratensis élénkszínfl, réti subradiatus bordás virgineus fehér Cantharellula umbonata /Clitovörösödő tölcsérgomba cybe u. / rókagomba Cantharellus Hygrophoropsis a. aurantiacus Geopetalum c. carbonarius cibarius sárga, közönséges, nyúlgomba cinereus clavatus
szürke Gomphus c.
infundibuliformis lutescens tubaeformis Catathelasma imperiale /Clitocybe i. /
tölcséralakú szagos tölcséres kétszergyűrös tölcsérgomba
Cenococcum geophilum Ceraceomyces serpens /Merulius porinoides/ Ceriporia purpurea /Poria p. / reticulata /Poria r./ viridans /Poria v./
borsszem-szarvasgomba terjengős redősgomba, fehér redősgomba kéreggomba /p.p./ puha recés zöldes
- 86 -
i
CERRENA unicolor Cerrena unicolor /Trametes u./ Chaetoporus — J u n g h u h n i a Chalciporus piperatus /Boletus p., Suillus p. / rubinus Chamaemyces fracidus /Lepiota irrorata, Drosella f./
egyszínű egyrétűtapló
Chamonixia caespitosa Choiromyces magnusii venosus /meandriforrnis/ Chondrostereum purpureum /Stereum p./ Chroogomphus rutilus /viscidus, Gomphidius r., G. v. /
kék álpöfeteg szardíniai szarvasgomba fehér
Clathrus ruber /cancellatus/
piros kosárgomba, rostélygomba
Claudopus byssisedus
málnavörös foltosodó őzlábgomba
lilás réteggomba, lilás rétegtapló vöröses nyálkásgomba, narancsszínű nyirokgomba
Entoloma b. bunkógomba gomba
Clavaria argillacea bresadolae fistulosa -
tinóru /p.p./ borsos
/p.p./ palánka-
sárganyelű cingár Clavariadelphus f.
fumosa fusiformis helvola —Clavulinopsis h. juncea — + Clavariadelphus j, ligula —*• Clavariadelphus 1. mucida —*- Lentaria m. nigrita
szürke sárga
fekete
pistillaris —*• Clavariadelphus p. pulchra purpurea
narancsszínű bíbor
- 87 -
i
CLITOCYBE dealbata var. corda rugósa —* Clavulina r. vermicularis Clavariadelphus /Clavaria p.p./ fistulosus junceus ligulus pistillaris Claviceps purpurea Clavulina amethystina /Ramaria a./ cinerea /R. c./ eristata /R. c. / - var. coralloides /R. coralloides/ rugósa /Clavaria r./ Clavulinopsis corniculata /Ramaria c./ helvola /Clavaria h. / subtilis /Ramaria s. / Climacocystis borealis /Polyporus b. / Clitocybe aurantiaca —»- Hygrophoropsis a. brumalis candicans C a n d i d a —Leucopaxillus c. cerussata clavipes corda /dealbata var. c./ cyathiformis —Pseudoclitocybe c. dealbata - var. corda —*• corda
árvalányha j gomba mozsárütőgomba, mozsártörőgomba gémüstökgomba kákagomba vékony m. vaskos m. anyarozs korallgomba /p.p./ lila szürke fésűs fehér barázdás bunkógomba korallgomba /p.p./ moha-korallgomba sáfrányszínü bunkógomba késői északi likacsosgomba tölcsérgomba /p.p./ téli viaszostönkű viaszfehér duzzadttönkű parlagi
mezei
- 88 -
i
CLITOCYBE ditopa ditopa eryngii —»- Pleurotus e. flaccida — L e p i s t a f. fragrans geotropa gibba /infundibuliformis/ gigantea —»- Leucopaxillus g. gilva —»- Lepista g. imperialis —*• Catathelasma i. incilis infundibuliformis —*• gibba inornata inversa — > Lepista i. laccata —>- Laccaria 1. mellea — * Armillariella m. nebularis —*• Lepista n. obbata — • Pseudoclitocybe o. odora olida —» Hygrophoropsis o. phosphorea — • Qmphalotus olearius phyllophila pithyophila radicellata /pruinosa/ rhizophora —*- vermicularis rivulosa sinopica squamulosa suaveolens tabescens —Armillariella t. tuba umbilicata umbonata —Cantharellula u. vermicularis /rhizophora/
lisztízű
illatos óriás sereges, közönséges
rovátkoltperemű szürkéslemezű
zöld ánizsgomba, ánizsszagú tölcsérgomba
lomberdei tölcsérgomba fenyőerdei gyökeres repedéses pirosas finompikkelyű szagos, fakó trombitaalakú köldökös fenyő-tölcsérgomba
- 89 -
i
COLLYBIA velutipes zizyphina
Omphalotus olearius
Clitopilus cretatus prunulus /Paxillus p. , P. orcellus/ rhodoleucus
kajszagomba apró ka j sza lisztgomba, réti cölöpgomba, fehér cölöpgomba
Leucopaxillus rh.
Collybia acervata asema — C . butyracea var. atrata — T e p h r o c y b e a. badia —Oudemansiella b. butyracea - var. asema /asema/ cirrhata confluens /Marasmius c./ distorta dryophila fusipes hariolorum /M. h./ Inolens —»-Tephrocybe i. longipes —>-Ou. 1. maculata mucida — K O U . m. peronata /M. p./
fülőke /p.p./ csoportos
bunkóslábú, gesztenyevörös szaruszürke élősdi pelyhestönkű, pelyhestönkfl szegfűgomba csavarttönkű rozsdástönkü, vékonytönkű árvégű, vörösbarna, közönséges borzastönkŰ
foltos gyapjaslábú fülőke, szegfügomba
platyphylla —»-Ou. p. racemosa radicata —>-0u. r. tuberosa velutipes — F l a m m u l i n a v.
fürtös gombántermő
- 90 -
i
COLTRICIA perennis Coltricia perennis /Polyporus p., Polystictus p. Xanthochrous p./ tomentosa /Xanthochrous t./ Coniophora arida bourdotii cerebella /puteana/ ochroleuca olivacea puteana — c e r e b e l l a umbrina Conocybe lactea subovalis tenera /Naucoria t./ Coprinus alopecia atramentarius cinereus /fimetarius/ comatus digitalis
szalagos likacsosgomba
nemezes foltgomba sárgásbarna francia pincegomba nemezes sugaras sötétbarna szemétgomba /p.p./ tejfehér rozsdabarna karcsú tintagomba
disseminatus /Psathyrella d. domesticus ephemeroides /hendersonii/ ephemerus
ezüstszálas ráncos trágyatintagomba gyapjas gyííszüalakú sereges házi galléros kérésztintagomba
fimetarius — c i n e r e u s hendersonii —ephemeroides impatiens lagopus micaceus niveus phaeosporus picaceus
szürkelemezű gatyás kerti, csillámló fehér tintagomba kis harkálytintagomba
- 91 -
i
CORTICIUM lacteum plicatilis radians radiatus roris sterquilinus subtilis tergiversans Cordyceps capitata cinerea clavulata entomorrhiza militaris ophioglossoides Coriolellus heteromorphus /Trametes h./ ramentaceus /T. subsinuosa/ serialis /T. s./ sinuosus /Poria s., P. vaporaria/ Coriolopsis gallica /Trametes g. / Coriolus abietinus — > Hirschioporus a. hirsutus —»- Trametes h. versicolor —»• T. v. Corticium anthochroum bombycinum byssinum calceum confluens croceum lacteum
gyenge szöszös csillagtintagomba bordás bocskoros apró érdesspórájú rovarrontógomba triflarontógomba szürke rovarrontógomba pajzstetű-gomba sárga rovarrontógomba vörös rovarrontógomba triflaáruló-gomba szürke egyrétűtápló fordított egyrétűtápló szalagtapló házi kéreggomba barna egyrétűtápló
vargomba /p.p./ rikítószínű borzas fonalas csupasz csipkés sáfrányszínű fehér
- 92 -
i
CORTICIUM laeve laeve
sima
lividum színváltó roseum rózsaszínű sambuci bodza-vargomba subcoronatum krémszínű vellereum szilfa-vargomba Cortinarius /Hydrocybe, Myxapókhálósgomba, övesgomba cium, Phlegmacium, Telamonia/ alboviolaceus lilásfehér anomalus lilás armeniacus barackszínö armillatus vörösövű, vörösövőgomba bivelus kettősburkú bolaris vöröspikkelyes vastaglábú övesgomba bovinus barna övesgomba brunneus vöröslábú bulliardii kék caerulescens /coerulescens/ calochrous castaneus cinnabarinus —»• Dermoycbe c. cinnamomeoluteus — D e r m o cybe c. cinnamomeus -*• Dermocybe c. cliduchus — vitellinopes collinitus - • triviális cotoneus /sublanatus/ cyanites delibutus elatior evernius fulgens —*• subfulgens glaucopus
liláslemezű selymes
pikkelyes vörösödő kéklemezű, sárga nyálkástőnkűgomba ráncoskalapú lilatönkű övesgomba szálaskalapú
- 93 -
i
CORTINARIUS triviális hemitrichus hinnuleus infractus largus mucosus multiformis obtusus orellanus /Dermocybe o./ orichalceus paleaceus phoeniceus — D e r m o c y b e ph. praestans prasinus purpurascens renidens rigens rufoolivaceus saginus salor saniosus sanguineus — D e r m o c y b e s. semisanguineus —»- Dermocybe s. subferrugineus subfulgens /fulgens/ sublanatus —*• cotoneus torvus traganus triumphans triviális /collinitus/
pelyhes pókhálósgomba, kis övesgomba rozsdás övesgomba keserű fakólilás, nagy, színváltó fehértönkű sárgásbarna, közönséges apró mérges, rókaszínű, mérges bőrgomba tarka muskátliszagú övesgomba óriás pókhálósgomba zöld bíborlila, bíbor sárga övesgomba orsós ibolyásvörös sárgahúsú lila, kék nyálkástönkűgOmba
narancsszínű
merev sárga, fénylő szagos pókhálósgomba, szagos övesgomba hagymatönkű, lila hagymatönktígomba övestönkű nyálkástönkű, barna nyálkás tönkfígomba
- 94 -
i
CORTINARIUS variecolor variecolor varius venetus vibratilis violaceus vitellinopes /cliduchus/ Corynetes atropurpureus Craterellus cornucopioides sinuosus /crispus/ Creolophus cirrhatus /diversidens, Dryodon cirrhatus, Dryodon diversidens/ Crepidotus mollis variabilis Crinipellis stipitaria /Marasmius s./ Cristinia gallica /Radulum mucidum/ Crucibulum laeve /vulgare/ Cudonia circinans confusa Cudoniella aquatica stagnalis Cyathopodia macropus /Helvella m., Macropodia m./ Cyathus olla stercoreus striatus Cyphella alboviolascens
vastaghúsú, változékony zsemlebarna olaj zöldes epeízű sötétlila földszagú vöröslő kisnyelvgomba trombitagomba sötét, közönséges tömör tüskés sörénygomba, fogazott s. kacskagomba kocsonyás változékony pikkelyes szegfűgomba lágy ráspolygomba tégelygomba pajzsgomba /p.p./ bordás ráncos pajzsgomba /p.p./ vízi mocsári nyeles, vékonynyelű csészegomba pohárgomba szürkés karcsú csíkos szemcsegomba /p.p./ bodza-szemcsegomba
- 95 -
i
DAEDALEA confragosa ciliosa molyhos culmicola szalmaszemcsegomba digitalis gyüszűszemcsegomba griseopallida változékony lactea függő leochroma fakó musclcola —»- Phaeocyphella m. muscigena —»• Ph. m. tephroleuca rőt Cystoderma őzlábgomba /p.p./ sárga amianthinum /Lepiota a./ erősszagú carcharias /L. c./ cinnabarinum — t e r r e i granulosum /L. g./ rozsdás superbum /L. haematites/ borvörös terrei /cinnabarinum, L. c./ cinóbervörös lisztes őzlábgomba Cystolepiota sistrata /Lepiota seminuda/ gyűszügomba Cytidia pihés flocculenta vörös rutilans
Dacryomitra glossoides Dacryomyces caesius chrysocomus deliquescens hyalinus paImatus radicatus —»- Ditiola r. stillatus Daedalea confragosa —>- Daedalopsis c.
sárgatönkü enyveskucsmagomba gümőgomba fehéres csészegümőgomba sárga víztiszta narancssárga redős
- 96 -
i
DAEDALEA quercina quercina Daedalopsis confragosa /Daedalea c. / Daldinia concentrica Datronia mollis /Trametes m./ stereoides /T. s./ Delastria rosea Delicatula integrella Dendrothele griseocana Dentinum repandum — H y d n u m r. Dermocybe /Cortinarius p.p./ cinnabarina cinnamomea cinnamomeolutea orellana — C o r t i n a r i u s o. phoenicea sanguinea semisanguinea Dermoloma cuneifolium /Tricholoma c. / Dichomitus campestris /Trametes c. I squalens /T. s./ Dictyophora indusiata Discina ancilis —>- perlata fastigiata /Helvella f., Neogyromitra caroliniana/ leucoxantha perlata /ancilis/ Disciotis maturescens venosa
labirintustapló rózsaszínes egyrétűtapló szén-gömbgomba egyrétötapló hartyattfekvő feketés rózsásbélúí szarvasgomba ráncoslemezű kigyógomba fakószürke koronggombácska bőrgomba cinóberszínü fahéjbarna változékony vöröslemezű vérvörös vöröseslemezű csövestönkű pereszke mezei egyrétűtapló összetett egyrétűtapló szoknyásgomba koronggomba nagy papsapkagomba sárga koronggomba ráncos koronggomba tárcsagomba bíboros ráncos
- 97 -
i
ELAPHOMYCES maculatus Disciseda bovista /debreceniensis /
csészés pöfeteg
Ditangium cerasi Ditiola radicata Drosella fracida — C h a m a e m y ces f. Dryodon aciculare — H e r i c i u m clathroides caput-ursi —>-H. clathroides cirrhatum — C r e o l o p h u s c. coralloides —*- H. c. diversidens —»- C. cirrhatus erinaceum —»-H. e.
cseresznye-mirigygomba gyökerező gümőgomba
Eccilia — E n t o l o m a p.p. Eichleriella spinulosa Elaphomyces aculeatus anthracinus asperulus atropurpureus cervinus — g r a n u l a t u s citrinus cyanosporus decipiens echinatus foetidus granulatus /cervinus/ hirtus — m u r i c a t u s leucosporus leveillei maculatus
sörénygomba
tüskés
tüskés terülőgomba álszarvasgomba varangyos köldökös szemölcsös bíborfekete sárgamolyhos kékbelű sárgásbarna tüskés büdös közönséges álszarvasgomba, szemcsés szarvasgomba borsónyi patinás foltos
- 98 -
i
ELAPHOMYCES muricatus muricatus /hirtus, reticulatus, variegatus/ mutabilis /vittadinii/ papillatus reticulatus —* muricatus variegatus — • muricatus virgatosporus vittadinii — * mutabilis Elasmomyces mattirolianus Endogone flavispora irregularis lactlflua /ludwigii/ macrocarpa /Glomus m. / pisiformis /microcarpa/ Endoptychum agaricoides /Secotium a. / Entoloma /Rhodophyllus/ aprile byssisedum /Claudopus b./ chalybaeum /Leptonia ch. / clypeatum conferendum /Rh. staurosporus, Nolanea s./ cucullatum /Rh. pascuus, N. p./ erophilum griseorubellum /Leptonia g./ icterinum /N. i./ incanum /L. i. / jubatum lividum —> sinuatum
változékony bundás álszarvasgomba ráncosodó
csikosspórájú lemezes álpöfeteg földalattigomba, földalatti-egyse j tűgomba sárgaspórás páncélos-tömlösgomba szabálytalan földalattigomba tejelő földalattigomba molyhos földalattigomba göbös földalattigomba lemezes pöfeteg döggomba, köldökösgomba, kupakgomba, pitykegomba áprilisi döggomba sutagomba sötétkék döggomba, kékes pitykegomba tövisaljagomba keresztspórás kupakgomba mezei kupakgomba karéjos döggomba selymes köldökösgomba citromsárga pitykegomba zöldes pitykegomba kormoslemezű döggomba
- 99 -
i
EXOBASIDIUM vaccinii madidum mammosum /N. m./ nidorosum parkense /ECcilia p. / porphyrophaeum prunuloides rhodopolium •
saundersii sepium
kékes, kék döggomba csücskös kupakgomba lúgszagú döggomba sötét köldökösgomba sötétlemezü döggomba lisztszagú döggomba zöldesszürke, szürke, nyári, kis döggomba ezüstszürke döggomba halványbarna döggomba fehér pitykegomba
sericellum /L. s. / sinuatum /Rh. lividus, E. 1 / nagy döggomba staurosporura —> conferendum tavaszi döggomba vernum kocsonyás palánkagomba Eocronartium muscicola Epithele galzini fehéres szövedékgomba violacea — * Hypochnella v. Exidia albida glandulosa /Tremella plana, faginea/ nucleata pythia recisa repanda saccharina /Ulocolla s./ truncata umbrinella Exobasidium japonicum vaccinii
mirigygomba fehéres kormos opálszínű fenyő-mirigygomba nyeles karéjos sárgás fekete barna gubacsgomba azálea-gubacsgomba áfonya-gubacsgomba
- 100 -
FAYODIA leucophylla Fayodia leucophylla /Omphalia 1.1 maura — * Myxomphalia m. Femsjohnia luteoalba Fibricium rude /Peniophora greschikii/ Fibroporia vaillantii /Poria v./ Fibuliporia donkii /mollusca/ Fischerula macrospora Fistulina hepatica Flammula —*• Pholiota sapinea — G y m n o p i l u s s. Flammulina velutipes /Collybia v./ Flaviporus brownei /F. rufoflavus, Polyporus r./ Fomes annosus —Heterobasidion a. applanatus — G a n o d e r m a a. conchatus —»• Phellinus C. contiguus — P h . c. 1 Perenniporia ' cytisinus fraxinea ferreus —*• Ph. f. fomentarius fraxineus
Perenniporia fraxinea
fulvus — • Ph. pomaceus gilvus — P h . g. igniarius —»-Ph. i. isabellinus —>-Ph. viticola laevigatus —t-Ph. 1. marginatus —"Fomitopsis pinicola
fehéreslemezű békagomba
enyves álcsészegomba gyapjas teriilógómba pincekéreggomba vékony kéreggomba érdesspórájú szarvasgomba májgomba, ökörnyelvgomba
téli fülöké, akác-fülőke rozsdasárga likacsosgomba tapló /p.p./, taplógomba, évelőtapló
bükkfa-tapló, bükk-tapló, valódi tüzitapló
- 101 -
i
GAUTIERIA morchellaeformis nigrolimitatus — P h . n. pini — P h . p. pomaceus — P h . p. punctatus —»- Ph. p. ribis — P h . r. robustus — • Ph. r. roseus —*• Fomitopsis r. torulosus —*• Ph. t. ulmarius —Rigidiporus u. Fomitopsis officinalis /Placodes o. / pinicola /Fomes marginatus/ rosea /F. r./
szegett tapló rózsás tapló
Galactinia — • Peziza p.p.
tejelőcsészegomba
umbilicata —*- Phaeohelotium u. Galera triscopa —»- Galerina t. Galerella conocephala Galerina hypnorum marginata /Pholiota m./ spagnorum /Naucoria s./ triscopa /Galera t., N. t./ Galzinia pedicellata Ganoderma adspersum /linhartii/ applanatum /Fomes a., Polyporus a. / linhartii —»-adspersum lucidum resinaceum Gastrosporium simplex Gautieria morchellaeformis
vörösfenyő-kérgestapló
kúpos szemétgomba mohalakó rozsdásgomba fenyő-tőkegomba turjángomba hegyes szemétgomba fenyő-kéreghántógomba vastagkérgű tapló deres tapló
lakkostapló, pecsétviaszgomba óriás lakkostapló földalatti pöfeteg csupasz-álpöfeteg papsapka-álpöfeteg, hagymaszagú
- 102 -
i
GAUTIERIA pallida pallida trabuti Geastrum /Geaster/ ambiguum —*• kotlabae asper —*- campestre bryantii —»• striatum campestre /asper/ coliforme —»- Myriostoma c. coronatum
amerikai álpöfeteg rendellenes álpöfeteg csillaggomba
szemcses koronás
corollinum —recolligens fimbriatum /sessile/ floriforme fornicatum hungaricum hygrometricum — A s t r a e u s h. kotlabae /ambiguum/ limbatum melanocephalum —*• Trichaster m. minimum nanum recolligens /corollinum/ rufescens /vulgatum/ sessile —*• fimbriatum striatum /bryantii/ triplex vulgatum — - rufescens Genabea fragilis sphaerospora Genea hispidula klotzschii lespinaultii pulchra
gyakori, közönséges, erdei molyhos csészés magyar, honi érdes nagy apro fésűs rideg rőt galléros hármas
kormos szarvasgomba gömbölyuspórás szarvasgomba lyuka s s z arva sgomba szőrös szarvasgomba ráncos szarvasgomba szemölcsös szarvasgomba csinos szarvasgomba
- 103 -
i
GL0E0PHYLLUM abietinum sphaerica vagans verrucosa
gömbölyű szarvasgomba orosz szarvasgomba zegzugos, hoporjas szarvasgomba
Geoglossum
nyelvgomba
glutinosum nigritum ophioglossoides Geopetalum carbonarium /Cantharellus c./
ragacsos karcsú nagy szenes rókagomba
Geopora michaälis — G e o p o r e l la m. Geoporella michaölis /Geopora m./ suevica Geopyxis carbonaria catinus —*- Tarzetta c. cupularis — T a r z e t t a c. Gerronema chrysophyHum /Omphalia ch./ Rickenella f. fibula
redősszarvasgomba lebenyes szarvasgomba labirintusos szarvasgomba kehelygomba /p.p./, kehelycsészegomba szenes
sárgalemezű békagomba
Globaria bovista —»- Langermannia gigantea nigrescens — • Bovista n. vargomba /p.p./ Gloeocystidiellum argillaceum —»- Hypoderma a. leucoxanthum —»-Megalocystidium 1. okkerszínű ochraceum pallidum — H y p h o d e r m a p. roseo-cremeum —*• Hyphoderma r. lemezestapló /p.p./ Gloeophyllum fenyő-lemezestapló abietinum /Lenzites a./
- 104 -
i
GLOEOPHYLLUM odoratum odoratum — O s m o s p o r u s o. sepiarium /L. s./
cifra
trabeum /L. t. /
változékony, keskeny
Gloeoporus adustus —*- Bjerkandera a. amorphus — S c e l e t o c u t i s a. dichrous /Polyporus d./ , Gloeotulasnella cystidiophora — T u l a s n e l l a c. Glomus macrocarpus —*• Endogone ]
kétszínű likacsosgomba
nyálkásgomba
Gomphidius glutinosus
barna
maculatus
foltos
roseus
rózsapiros, rózsaszínű
rutilus — C h r o o g o m p h u s r. viscidus — f Ch. rutilus Gomphus clavatus /Cantharellus c., Neurophyllum c./ Grandinia arguta
/Odontia a./
disznófülgomba, zápfoggomba, lila rókagomba kéreggereben recés fésűsgomba
barba-jovis /0. b.-j./
bozontos fésűsgomba
crustosa /0. c./
kérges fésűsgomba
farinacea
lisztes kéreggereben
granulosa
szemcsés kéreggereben
muscicola
sárga kéreggereben
quercina /Radulum qu./
tölgyfa-ráspolygomba
Grifola frondosa /Polypilus f., Polyporus f./
ágas tapló
gigantea — M e r i p i l u s g. sulphurea — » Laetiporus s. umbellata —^Polyporus u. Guepiniopsis peziza
sárga enyvescsészegomba
Gymnoglossum connectens
labirintusos álpöfeteg
Gymnopilus junonius — - spectabi lis
- 105 -
i
HELVELLA fastigiata sapineus /Flammula s./ spectabilis /Pholiota s./ spectabilis var.,junonius Gyrocephalus rufus Gyrocratera ploettnerana Gyrodon lividus /Boletus 1./ Gyroraitra esculenta /Helvella e. / gigás /H. g./ infula /H. i./ Gyroporus castaneus /Boletus c./ cyanescens /B. c./ Hapalopilus nidulans /Phaeolus rutilans, Polyporus r./ Hebeloma crustuliniforme edurum fastibile mesophaeum oohroalbidum pumilum radicosum /Pholiota r. / sacchariolens sarcophyllum sinapizans subcaespitosum /versipelle/ Helvella acetabulum—Paxina a. atra — L e p t o p o d i a a. crispa elastica — L . e. ephippium — L . e. esculenta —^-Gyromitra e. fastigiata —»-Discina f.
fenyő lánggomba aranysárga tőkegomba aranysárga tőkegomba vörös enyvestölcsérgomba dió-szarvasgomba éger-tinóru papsapkagomba /p.p./ redős, közönséges óriás csúcsos, püspöksüveggomba gesztenyebarna tinóru kékesedő tinóru domború likacsosgomba fakógomba zsemleszínű, közönséges kakaószagú fátyolos, izzadó sötétlábú, barnahúsú fehéres törpe gyökeres illatos, édesszagú csiperkelemezű retekszagú rózsáslemezű papsapkagomba /p.p./
fodros
- 106 -
i
HELVELLA fusca fusca sujtásos gigás —*• Gyromitra g. infula —*- G. i. lacunosa szürke leucomelaena — P a x i n a 1. leucopus /monachella/ —>• Leptopodia m. macropus — Cyathopodia m. monachella —»- Leptopodia m. pezizoides — L . p. •Paxina s. sulcata kígyógomba /p.p./ Hemimycena gipszfehér cucullata /Mycena gypsea/ tejfehér delicatella /Mycena lactea/ gyérlemezu gracilis /Mycena g./ Hericium clathroides /Dryodon caput-ursi, aciculare/ coralloides /Dryodon c./ erinaceum /Dryodon e./
süngomba ágasbogas süngomba, rezgő petrezselyemgomba közönséges petrezselyemgomba közönséges süngomba, cérnagomba gyökértapló, gyökérrontó tapló
Heterobasidion annosum /Fomes a./ Hirneola auricula-judae —»-Auricularia a.-j. Hirschioporus abietinus /Corio- fenyő-egyrétűtapló lus a., Polystictus a. , Trametes a./ biformis —•-pergamenus fogas egyrétíftapló fusco-violaceus bükk-egyrétCTtapló, lila egypergamenus /biformis, Trarétűtapló metes b. / laskagomba /p.p./ Hohenbuehelia kocsonyás atrocoerulea /Pleurotus a./ földi geogenia /P. g./
- 107 -
i
HYDNELLUM velutinum petaloides /p. p./ rickenii Humaria hemisphaerica /Lachnea h./ Hydnangium aculeatosporum carnaum /Octavianina c./ carnicum carotaecolor —*• Stephanospora c. hessei krjukowense laeve lanigerum luteum /Octavianina 1./ mystiforme neuhoffii soehneri tuberculatum Hydnellum /Calodon/ aurantiacum /Hydnum a., Calodon a. / caeruleum /coeruleum/ /Calodon c., Hydnum c./ compactum /Calodon c., Hydnum c. / concrescens /Calodon zonatum, Hydnum zonatum/ ferrugineum /Calodon f., Hydnum f;/ geogenium /Calodon sulphureum, Hydnum s./ mirabile /Hydnum acre/ suaveolens /Calodon s., Hydnum s. / velutinum /Hydnum v./
lapátalaku, kerti fenyo-laskagomba fehér sörtéscsészegomba álpöfeteg /p. p./ piszkosbarna husszínd' keményedő
sötétedő hornyolt kopasz bundás vörösödő szicíliai dudoros rózsás gödrös gereben /p. p. / narancssárga kék gereben, kék tarkagereben merev szalagosgereben izzadó kénsárga csípős ánizsszagú gereben, ánizsszagú tarkagereben bársonyos
- 108 -
i
HYDNOBOLITES cerebriformis Hydnobolites cerebriformis Hydnocystis beccarii clausa piligera Hydnotria tulasnei /carnea/
agyvelö-szarvasgomba vesespőrás szarvasgomba hólyagos szarvasgomba törpe szarvasgomba gödrös szarvasgomba, vörösbarna, rózsás
Hydnum acre —»• Hydnellum mirabile aurantiacum —»- H. a. caeruleum — H . c. compactum —»-H. c. cyathiforme —»- Phellodon tomentosus
gereben /p.p./, gerebengomba
ferrugineum —»-Hydnellum f. fuligineo-album —»-Bankéra f .-a. fuligineo-violaceum -*• Sarcodon f.-v. imbricatum — S a r c o d o n i. nigrum —»-Phellodon n. repandum /Dentinum r./ rufescens
sarga sárgásvörös
scabrosum -•-Sarcodon s. suaveolens —»-Hydnellum s. sulphureum —*• H. geogenium velutinum —*-H. v. violascens —•Bankéra v. zonatum —»-Hydnellum concrescens Hydrocybe —»-Cortinarius /p.p./ nedűgomba, vizenyősgomba Hygrocybe rózsaszínű calyptraeformis /amoena/ viaszsárga ceracea zöldessárga chlorophana piros, bíbor coccinea
- 109 -
i
HYGR0PH0RUS marzuolus conica fornicata /Camarophyllus f./ laeta /C. 1./ miniata murinacea /nitrata/ nigrescens obrussea ovina /C. o./ psittacina punicea quieta unguinosa vitellina Hygrophoropsis aurantiaca /Cantharellus a., Clitocybe a./ olida /Clitoc-ybe o. / Hygrophorus /Limacium/ agathosmus arbustivus atramentosus camarophyllus capreolarius chrysodon cossus dichrous discoideus eburneus erubescens hypothejus leucophaeus lucorum marzuolus /Camarophyllus m./
feketedő, kúpos szürkés nedűgomba, szürkés nyirokgomba nyálkás, nyálkás nyirokgomba apró, narancsvörös lúgszagú színváltó sárga piruló, piruló nyirokgomba zöldes vörös poloskaszagú szürke citromsárga narancsvörös, narancsszínű tölcsérgomba, narancssárga rókagomba rőt tölcsérgomba csigagomba szagos késői barnásszürke nyirokgomba kormos vöröslila sárgapelyhű kőrisszagú olajszínű barnakorongos elefántcsont-csigagomba piruló fagyálló karcsú vörösfenyő-csigagomba tavaszi nyirokgomba
- 110 -
i
HYGROPHORUS nemoreus nemoreus
ligeti
ollvaceoalbus
olajbarna
penarius
száraz
pudorinus
rózsás
pustulatus
szürke
russula /Tricholoma r./ Hyqrotrama atropuncta /Camarophyllus a., Omphalia a./ foetens /C. f./ Hymenochaete
vörösfoltos pettyes békagomba büdös nyirokgomba sörtés-réteggomba
rubiginosa /ferruginea/
rozsdás
tabacina
sárgaperemü
Hymenogaster
álpöfeteg /p.p./
albus
foltosodó
arenarius /pusillus/
homoki
bulliardil
sima
cerebellus
tekervényes
cereus
viaszsárga
cinereus
szürkebéla
citrinus
citromsárga
decorus — o l i v a c e u s disciformis
lencsealakú
gilvus
fakósárga
griseus
illatos
lilacinus
lilabélű
luteus
puha
lycoperdineus
nagykamrás
muticus
kerti
niveus
selymes
olivaceus /decorus/
pettyes
pilosiusculus
sárgabélű
populetorum
nyárfa-álpöfeteg
pruinatuB
korpás
pusillus —»- arenarius
- Ill -
HYSTERANGIUM calcareum reniformis rufus spictensis submacrosporus suevicus sulcatus tener thwaitesii uliginosus verrucosus vulgaris Hyphoderma /Gloeocystidiellum p.p./ argillacea pallida radula /Radulura orbiculare/ roseo-cremea setigera /Odontia cristulata / Hypholoma /Nematoloma/ capnoides dispersum —».marginatum elongatipes /elongatum/ fasciculare /N. f./ lacrimabundum —*• Psathyrella velutina marginatum /dispersum/ myosotis /Naucoria m./ sublateritium udum Hypochnella violacea /Epithele v./ Hypoxylon coccineum Hysterangium calcareum
vesealakú rozsdásbarna sárgaspórás szélesspórájú sváb bordás ezüstös cifra mocsári szemölcsös repedéses vargomba /p.p./ izzadó színeződő kerek ráspolygomba könnyező kéreghántó fésflsgomba kénvirággomba fenyő-kénvirággomba tőzegmoha-kénvirággomba sárga, közönséges
zöldesbarna öves szemétgomba vöröses, vörhenyes cingár lilás szövedékgomba ripacsosgomba gyökeres-álpöfeteg német
- 112 -
i
HYSTERANGIUM clathroides clathroides —»-separabile fragile nephriticum pompholyx rubricatum separabile /clathroides/ stoloniferum thwaitesii
Incrustoporia semipileata /Polyporils s./ stellae /Poria s. / Inocybe agardhii var. arenaria asterospora boltonii bongardii brunnea caesariata calamistrata calospora cookei dulcamara fastigiata fibrosa geophylla godeyi heimii incarnata — p y r i o d o r a var. i. jurana lucifuga
törékeny gyapjas gömbölyded rőt retekszagú fehér barnuló
szegett likacsosgomba bársonyosszélű kéreggomba susulyka, susulykagomba homoki csillagspórás trapézspórás illatos barna rókasusulyka kéklábú tUskésspórás gumós, gumóstönkű olajsárga kerti karéjos selymes piruló, piros tengerparti
borvörös világosbarna
- 113 -
i
JUNGHUHNIA rixosus maculata maritima napipes obscura patouillardii pyriodora pyriodora var. incarnata /Inocybe i./ sambucina terrigena /Pholiota t./ umbrina Inoloma —*• Cortinarius p.p. Inonotus /Polyporus p.p., Xanthochrous/ cuticularis dryadeus /Placodes d./ hispidus nidus-pici radiatus rheades Irpex lacteus /Trametes 1./ Ischnoderma resinosum /Placodes r./ Ithyphallus impudicus — > Phallus i. /
pettyes, foltos szürke retektönkü ibolyás, sötét téglavörös körteszagú rózsaszínű tömör földi gesztenyebarna likacsosgomba /p.p./ vékony könnyező likacsosgomba, könnyező kérgestapló feketedő kétalakú csertapló ráncos avas fehérbélú egyrétfltapló gyantás kérgestapló
Junghuhnia /Chaetoporus/ kéreggomba /p.p./ collabens /rixosus, Poria r./ fahéjszínű nitidus /euporus, P. e./ hajlékony rixosus — c o l l a b e n s
- 114 -
i
KALCHBRENNERA corallocephala Kalchbrennera corallocephala
korallfejflgomba
Krombholzia —»-Leccinum Kuehneromyces mutabills /Pholiota m./
Ízletes tőkegomba, változékony tőkegomba
*
pénzecskegomba
Laccaria amethystina
lila
laccata /Clitocybe 1./
húsbarna, változékony
Lachnea arenicola —*-Sepultarla a. hemisphaerica —KHumaria h. Lacritnaria lacrimabuudum Psathyrella velutina Lactarius acerrimus
— tejelőgomba, keserílgomba, szőrgomba kereszterö keserílgomba
acris
vörösödőtejű keserűgomba
aspideus azonites
lilásodó keserűgomba füstszínű, hamvas, rózsaszínváltó keserflgomba
badiosanguineus
barnásvörös tejelőgomba
blennius
zöldes keserflgomba
camphoratus
kámforszagú tejelőgomba
chrysorrheus
sárgatejö keserűgomba
circellatus
gyöngyös keserűgomba
controversus
rózsáslemezű, vöröspettyes keserűgomba kénsárgatejű tejelőgomba
decipiens deliciosus
deterrimus
Ízletes rizike, közönséges rizike, rizikegomba, fenyőalj agomba lucfenyvesi rizike
flexuosus
hajlottperemű keserűgomba, lilás tejelőgomba
fuliginosus
vörösödőhúsú tejelőgomba
- 115 -
i
LACTARIUS theiogalus glaucescens glyciosmus helvus hysginus ichoratus insulsus lignyotus mairei mammosus mitissimus necator /turpis/ obscuratus pallidus pergamenus picinus piperatus porninsis pubescens pyrogalus quietus rufus sanguifluus scrobiculatus semisanguifluus serifluus
subdulcis tabidus theiogalus
zöldesedő keserßgomba édesszagú, fakó tejelőgomba daróc-tejelőgomba hüsvörös keserűgomba narancsszínt, narancsvörös tejelőgomba begöngyöltszéldí keserÜgomba ráncos, ráncostönkíí tejelőgomba fakó szőrgomba szagos tejelőgomba enyhe, enyheízü tejelőgomba sötét keserÜgomba égerfa-tejelőgomba fakósárga keserÜgomba zöldülőtejü keserÜgomba fekete tejelőgomba fehértejü, közönséges keserűgomba vörösfenyő-tejelőgomba, narancssárga keserűgomba fehér szőrgomba mogyoró-keserűgomba vörösbarna keserűgomba, tejelőgomba rőt keserűgomba, tejelőgomba vöröstejü rizike szalmasárga tejelőgomba vörösödőtejü rizike cikóriaszagú tejelőgomba, cikória-tejelőgomba, cikória-keserűgomba édes keserűgomba, édeskés keserűgomba csücskös tejelőgomba lápi tejelőgomba
- 116 -
i
LACTARIUS torminosus torminosus
nyírfa-szőrgomba
turpis —»- necator uvidus
lilásodó tejelőgomba
vellereus
pelyhes keserügomba
vietus
szürkülő keserügomba
violascens
ibolyásodó tejelőgomba
volemus
kenyérgomba
Laetiporus sulphureus /Grifola sárga, kénsárga gévagomba s., Polyporus s./ Langermannia gigantea /Calvatia maxima, Globaria bovista/ óriás pöfeteg Leccinum /Krombholzia, Boletus p.p. /
érdestinóru, érdesnyelíl tinóru vörös érdestinóru, kozákaurantiacum /B. a., B. rufus/ gomba
carpini —^griseum crocipodium /B. rimosus, B. tesselatus/
sárga
duriusculum
nyárfa-érdestinóru, nyárfa-tinóru
griseum /carpini, pseudoscaber, B. p./ oxydabile
sötét piruló
pseudoscaber — • griseum quercir>um
tölgyfa-érdestinóru
scabrum /B. s./
barna
testaceo-scabrum
narancssárga
thalassinum
szürkészöld
versipelle Lentaria afflata /Ramaria a./ byssiseda /R. b./ mucida /Clavaria m./ Lentinellus
kormostönkíí barnahegyű korallgomba talpas nyálkás bunkógomba fagomba /p.p./
cochleatus /Lentinus c./
ánizsszagú
omphalodes /Lentinus o./
köldökös
vulpinus /Lentinus v./
tönktelen
- 117 -
i
LEPIOTA friesii Lentinus adhaerens cochleatus — • Lentinellus c. cyathiformis omphalodes —»-Lentinellus o. suavissimus — • Panus s. tigrinus — • Panus t. vulpinus —fc-Lentinellus v. Lenzites abietina —fc-Gloeophyllum a. betulina /albida/ sepiaria — • G . s. trabea — + G . t. Leotia lubrica /gelatinosa/ Lepiota acutesquamosa alba amianthina — C y s t o d e r m a a. aspera /friesii/
fagomba /p.p./ gyantás röt
lemezestapló /p.p./ fakó, fehéres
zöld csuklyásgomba őzlábgomba /p.p./ pikkelyes fehér tüskés
badhamii —Leucocoprinus b. + L. bresadolae bresadolae — b . húsbarnás brunneoincarnata carcharias — C y s t o d e r m a c. gesztenye-őzlábgomba castanea cepaestipes — L e u c o c o p r i n u s c. cinnabarina —^Cystoderma terrei gyapjas clypeolaria büdös cristata delicata —*• Limacella d. erminea excoriata —fr-Macrolepiota e. friesii —»-aspera
retekszagú
I - 118 -
LEPIOTA gracilenta gracilenta —Macrolepiota g. gracilis —•• subgracilis granulosa — C y s t o d e r m a g. guttata —»-Limacella g. haematites — C y s t o d e r m a superbum haematosperma -Melanophyllum echinatum helveola vöröses, vörhenyes illinita • •Limacella i. irrorata •Chamaemyces fracidus laevigata •+• oreadif ormis lilacea lila mastoidea -9-Macrolepiota m. naucina — Leucoagaricus cretaceus + L. pudicus oreadiformis /laevigata/ procera —•Macrolepiota p. rhacodes —»-Macrolepiota rh. rufovelutina —Leucocoprinus badhamii seminuda —»- Cystolepiota sistrata serena — Sericeomyces s. setulosa sistrata —»-Cystolepiota s. subgracilis /gracilis/ subincarnata ventriosospora Lepista /Rhodopaxillus/ flaccida /Clitocybe f./ gilva /Clitocybe g./ glaucocana /Tricholoma g./ inversa /Clitocybe i. /
sima őzlábgomba
sörtés csinos rózsás hasasspórájú pereszke /p.p./, tölcsérgomba p.p./ . rozsdasárga tölcsérgomba fakósárga tölcsérgomba halványlila pereszke rozsdasárga tölcsérgomba
- 119 -
i
LEUCOOOPRINUS bresadolae irina luscina /panaeola, T. p./ nebularis /Clitocybe n./ nuda panaeola — l u s c i n a personata — • saeva rickenii saeva /personata, T. p. / sordida /T. s./ Leptoglossum acerosum /Pleurotus a./ glaucum muscigenum retirugum Leptonia —^-Entoloma /p.p./ Leptopodia atra /Helvella a./ elastica /H. e../ ephippium /H. e./ leucopus /monachella, H. 1., H. m. / pezizoides /H. p. / Leptoporus irpex —•Spongipellis i. lacteus — T y r o m y c e s 1. Lespinaultinia oligosperma Leucoagaricus cretaceus /Lepiota naucina /p.p./ pudicus /leucothites, Lepiota naucina p.p./ Leucocoprinus badhamii /Lepiota b. p.p., L. rufovelutina/ bresadolae /Lepiota badhamii p.p. /
illatos pereszke márványos pereszke szürke tölcsérgomba lila pereszke
márványos pereszke lilatönkö pereszke szürkéslila, piszkos pereszke mohagomba fenyves, fenyves laskagomba nyelvalakú barna recés papsapkagomba /p.p. / fekete karcsú, nyúlfülegomba bársonyos homoki csésze-papsapkagomba
olajspórás szarvasgomba tarló-5zlábgomba /p.pW, tarlőgomba /p.p./ tarló-őzlábgomba /p.p./, tarlőgomba /p.p./
feketedő őzlábgomba
rézvörös őzlábgomba
- 120 -
i
LEUCOCOPRINUS cepaestipes cepaestipes /L. c./ Leucocortinarius bulbiger /Tricholoma b./ Leucogaster nudus /liospermus/ Leucogyrophanä mollusca /Merulius m./ pulverulenta /M. p./ Leucopaxillus
bordás őzlábgomba gumós pereszke fehérbélű álpöfeteg, meztelen szarvasgomba lágy redősgomba porcos álpereszke
amarus — g e n t i a n e u s Candidus /Clitocybe c. /
fehér tölcsérgomba
cerealis —*• paradoxus compactus —»-tricolor gentianeus /amarus, Tricholoma a. I giganteus /Clitocybe g., Aspropaxillus g./
keserfl álpereszke
lepistoides /Tricholoma pannon icum/ macrocephalus paradoxus /cerealis/ rhodoleucus /Clitopilus rh./ tricolor /compactus/ Limacella delicata /Lepiota d./ glioderma /Lepiota g./ guttata /lenticularis, Lepiota g. / illinita /Lepiota i./ lenticularis —»-guttata Limacium —Hygrophorus Lindtneria trachyspora /Poria t./ Lycogala epidendrum Lycoperdon
hatalmas tölcsérgomba, óriás álpereszke tejpereszke, tejgomba gyökeres álpereszke, gyökeres pereszke fehéres álpereszke rózsás kajszagomba háromszínű álpereszke őzlábgomba /p.p./ nyálkás tapadós izzadó nyálkástönkü
lágy kéreggomba húsvörös nyálkagomba pöfeteg /p.p./, pöfeteggomba, valódipöfeteg
- 121 -
i
MACROLEPIOTA rhacodes caelatum
Calvatia uteriformis
echinatum ericetorum —»-Bovista pusilla furfuraceum —^-B. aestiva gemmatum —»-perlatum hiemale
tüskés
-Vascellum pratense
molle perlatum /gemmatum/ pyriforme spadiceum umbrinum
barnás bimbós csoportos, körtealakú gesztenyebarna, gyökeres üstökös
uteriforme —»-Calvatia u. Lyophyllum aggregatum —»- decastes atratum — T e p h r o c y b e a. conglobatum — • fumosum decastes /aggregatum/ fumosum /conglobatum, Tricholoma c./ inolens — T e p h r o c y b e i. semitale /Tricholoma s./ ulmarium /Tricholoma u., Pleurotus u. /
Macrocystidia cucumis /Naucoria c./ Macrolepiota /Lepiota p.p./ excoriata /L. e./ gracilenta /L. g./ mastoidea /L. m./ procera /L. p./ rhacodes /L. rh./
pereszke /p.p./
csoportos bokros, sötét
foltosodó laskapereszke, szilfa-laskagomba
uborkaszagú szemétgomba őzlábgomba /p.p./ csipkés karcsú /p.p./ karcsú /p.p./ nagy piruló
- 122 -
i
MACROLEPIOTA rhacodes var. hortenzis rhacodes var. hortensis Macropodia macropus —*• Cyathopodia m. Marasmiellus ramealis /Marasmius r.I Marasmius alliaceus androsaceus campanellus —»- Xeromphalina c. caryophylleus — o r e a d e s cohaerens confluens —*• Collybla c. epiphyllus foetidus —»- Micromphale f. graminum hariolorum — » Collybla h. hudsonii lupuletorum oreades /caryophylleus/ « perforans —*• Microphale p. peronatus — C o l l y b i a p. prasiosmus ramealis —»Marasmiellus r. rotula scorodonius
kerti
fántermő szegfügomba szegfügomba, fokhagymagomba sötéttönkíl fokhagymagomba, feketetönkü szegfügomba lósz8rszegfügomba
szarutönkíl szegfűgomba apró szegfügomba narancsvörös szegfügomba sörtés szegfügomba sárgás szegfügomba mezei, illatos, közönséges szegfügomba, csirkegomba
nagy fokhagymagomba nyakörves szegfügomba barnatönkíf fokhagymagomba, fokhagymaszagú szegfügomba
stipitaria —»• Crinipellis s. wynnei Mattirolomyces terfezioides —>• Terfezia t. Megacollybia platyphylla — Oudemansiella p.
erdei, változékony szegfügomba
- 123 -
i
MERUL1US tremelloBus Megalocystidium leucoxanthum /Gloeocystldiellum 1./ Melanogaster ambiguus intermedius odoratissimus rubescens variegatus Melanoleuca /
repedező vargomba kocsonyás-álpöfeteg apró barna illatos színváltó vörösbarna pereszke /p.p./ rövidtönkíí fakósárga
brevipes cognata evenosa — * strictipes rovátkölttönkű pereszke grammopodia /Tricholoma g./ változékony, sötétlábú melaleuca /T. m./ merevtönkö strictipes /evenosa p.p./ szemölcsös verrucipes /T. v./ vöröslemezű őzlábgomba Melanophyllum echinatum /Lepiota haematosperma/ óriás bokrosgomba, óriás Meripilus giganteus /Grifola likacsosgomba g. , Polypilus g., Polyporus g./ redősgomba Merulius aureus — • Pseudomerulius a. domesticus —»-Serpula lacrymans himantioides — • Serpula h. lacrymans — S e r p u l a 1. molluscus —»- Leucogyrophana m. papyrinus —•Serpula himantioides porinoides —Ceraceomyces serpens pulverulentus — L e u c o g y r o phana p. serpens —•Ceraceomyces s. tremellosus
kocsonyás redosgomba
- 124 - i
MICROGLOSSUM viride Microglossum
kisnyelvgomba, nyelvgombácska
viride
zöld kisnyelvqomba,zöld nyelvgombácska
Micromphale foetidum /Marasmius f./ perforans /M. p./
undorító szegfűgomba fenyő-szegfögomba
Microstroma protracta /Sarcoscypha p. /
csoportos csészegomba
Mitrophora semilibera /rimosipes, hybrida, Morchella r./
fattyú kucsmagomba, hagymasüvegű, ráncostönkŰ kucsmagomba
Mitrula
sapkásgomba
abietis /cucullata/
csuklyás
paludosa /phalloides/
mocsári
pusilla
apró
rehmii
fejes
sphaerocephala
gömbölyű
vitellina
lándzsás
Montagnea arenaria /Montagnites radiosus/
kalapos pöfeteg
Morchella
kucsmagomba /p.p./ hegyes
conica crassipes — e s c u l e n t a var. c.
nyúlánk, magas
elata
ízletes, közönséges, sötét,
esculenta /vulgaris/ var. crassipes /M. crassipes/ hybrida — M i t r o p h o r a libera
vastagtönkű, vastaglábú
semi-
rimosipes — M i t r o p h o r a semilibera umbrina
gömbölyded
vulgaris — e s c u l e n t a Mucronella
tüskegomba
aggregata
nyalábos
calva
szórványos
- 125 -
I
MYCENA sanguinolenta Mutinus caninus
kutyaszömörcsög
Mycena
kígyógomba /p.p./
aclcula
narancsvörös
adonis
piros
alcalina
lúgszagú
amicta
kéklábú
aurantiomarginata
narancsszegélyű
belliae
nádi
capillaris
gombostű-kígyógomba
citrinomarginata
sárgaszéltí
corticola
ibolyás
crocata
sárgatejű
epipterygia
enyves
fibula — + Rickenella f. filopes —»-vifcilis + vitrea flavoalba
sárgásfehér
galericulata
rózsáslemezű
galopoda /galopus/
fehértejű
gracilis —»- Hemimycena g. gypsea — H e m i m y c e n a cucullata haemotopoda
vérző
hiemalis
szürke kéreggombácska
inclinata
cifra
lactea —»• Hemimycena delicatella luteoalcalina
sárgalábú
lux-coeli
lámpás
maculata
foltos
olida
fehér kéreggombácska
pelianthina
feketeszegélyű
polygramma
barázdálttönkü
pura
retekszagú
rosella
rózsaszínű
sanguinolenta
vöröstejű
- 126 - i
MYCENA stylobates stylobates
papucsos
tintinnabulum
téli
viscosa
ragadós
vitilis /filopes p.p./
szívóstönkü
vitrea /filopes p.p./
üvegestönkü
vulgaris
nyálkás
zephirus
rozsdafoltos
Mycenastrum corium
hasadt pöfeteg
Mycoacia aurea /Odontia stenodon/
áttetsző fésűsgomba
Mycoleptodon —»• Steccherinum Myrostoma coliforme /Geastrum c.I
szitaszáju csillaggomba
Myrmecocystis cerebriformis
szeder-szarvasgomba málna-szarvasgomba
vallisurabrosae Myxacium — • Cortinarius p.p.
nyálkástönkügomba
Myxomphalia maura /Fayodia m./
szenes békagomba
Naematelia encephala —»-Tremella e. Naucoria alnetorum
szemétgomba /p.p./ éger-szemétgomba
cucumis — M a c r o c y s t i d i a c. erinacea —»-Phaeomarasmius e. escharioides festiva —»• Phaeocollybia f. furfuracea —•Tubaria f. horizontalis — P h a e o m a r a s mius h. inquilina — » Psilocybe i. myosotis —»-Hypholoma m. semiorbicularis — A g r o c y b e s sphagnorum—*-Galerina s. tabacina —».Agrocybe t.
szemcsés *
- 127 - i
OMPHALIA leucophylla tenera — C o n o c y b e t. triscopa — G a l e r i n a t. Nectria cinnabarina
cinóbervörös pattanásgomba
Nematoloma —»- Hypholoma Neogyromitra caroliniana Discina fastigiata
—
Neurophyllum clavatum —*• Gomphus c. Nidularia farcta
fészekgomba
Nolanea —*-Entoloma p.p. Nyctalis — A s t e r o p h o r a
Octavianina asterosperma /Arcangeliella a./ carnea
••Hydnangium c.
lutea -
Hydnangium 1.
Odontia
bazsalikom-álpöfeteg, bazsalikomillatú szarvasgomba
fésúfsgomba sárgás
alutacea arguta —»-Grandinia a. barba-jovis — G r a n d i n i a b,-j. bicolor
vékony
corrugata
változékony
cristulata — H y p h o d e r m a tigera
se-
crustosa —»-Grandinia c. macrodon
pamatos
setosa
farontó
squalina
terjedelmes
stenodon — M y c o a c i a aurea Omphalia atropuncta — H y g r o t r a m a a. chrysophylla —^Gerronema ch. demissa —*-Omphalina d. leucophylla —»-Fayodia 1.
békagomba /p.p./
- 128 - i
OMPHALIA rustica rustica — O m p h a l i n a r. umbellifera — 0 .
ericetorum
Omphalina /Omphalia p.p./
békagomba /p.p./
demissa /O. d./
fakó
ericetorum /O. umbellifera/
ráncos
fibula — R i c k e n e l l a f. rustica /O. r./
parlagi
Omphalotus olearius /Clitocybe phosphorea, C. zizyphina/
világító tölcsérgomba
Osmoporus odoratus /Gloeophyllum o., Trametes o./
szagos tapló
Osteina obducta /Polyporus osseus/
csontosodó likacsosgomba
Otidea
fülesgomba
abietina
nyeles
apophysatci — • Pseudotis a. auricula
porcos
cantharella
egyszíníí
cochleata /umbrina/
csomós, sötét
concinna
fogazott
felina
macskafülesgomba
grandis
nagy
leporina
tapsifülgomba
onotica /Scodinella o./
nyúlfülgomba, nyúlfülegomba
radiculata —»• Sowerbyella r. umbrina —»-cochleata Oudemansiella /Collybia p.p./
fülöké /p.p./
badia
barna
longipes
hosszúszárú
mucida
gyűrűs
platyphylla /Megacollybia p./
széleslemezű
radicata
gyökeres
Oxyporus corticola /Poria c./
csinos kéreggomba
latemarginatus /Poria ambigua/ gumós kéreggomba
- 129 - i
PANUS suavissimus populinus /Trametes p./
lépcsőzetes tapló
ravidus /T. r./
csoportos egyrétŰtapló
Pachykytospora tuberculosa /Trametes colliculosa/
rózsás kéregtapló
Pachyphloeus
kérgesszarvasgomba
citrinus
krómsárga
conglomératus
sárga
melanoxanthus
feketedő
Panaeolina foenisecli /Panaeolus f./
réti trágyagomba
Panaeolus
trágyagomba
campanulatus
sphinctrinus+ papilionaceus sötét
fimicola fimiputris
Anellaria semiovata
foenisecii —•Panaeolina f. papilionaceus /campanulatus p.p./
halvány
semilanceatus —»Psilocybe s. separatus —»-Anellaria semiovata sphinctrinus /campanulatus p.p. / Panellus
csipkés dücskőgomba /p.p./
serotinus
sárgatönkű
stypticus /Panus s., Pleurotus s./
kis
Panus conchatus
dücskőgomba /p.p./ nyírfa-dücskőgomba
patellaris —»- Tectella p. rudis /Pleurotus r./
sörtés
stypticus — P a n e l l u s s. suavissimus /Lentinus s./
likacsoslemezü fagomba
- 130 - i
PANUS tigrinus tigrinus /L. t./
nyár-fagomba, közönséqes nyárfa-gomba
Paradoxa monospora
egyspórás szarvasgomba
Paxillopsis fallax — R h o d o cybe f. mundulus —»-Rh. m. scambus —»-Pholiota s. tricholoma —»-Ripartites t. Paxillus
cölöpgomba
acheruntius —»-panuoides atrotomentosus
bársonyos tönkíí
filamentosus
éger-cölöpgomba
involutus
begöngyöltszélü, begöngyöltperemű
i. var. subterraneus orcellus — C l i t o p i l u s prunulus
földalatti
panuoides /acheruntius, Tapinella p. / prunulus —*• Clitopilus p.
nyeletlen, házi
rhodoxanthus — P h y l l o p o r u s rh. Paxina
serleggomba
acetabulum /Acetabula vulgaris, Helvella a., Peziza a. /
bordás, földalatti, nyeles
leucomelaena /A. 1., H. 1./
sima
sulcata /Acetabula s., Helvella s./
szürke
Peniophora
terülőgomba
byssoidea
molyhos
cinerea
szürke
gigantea — • Phlebiopsis g. greschikii —•-Fibricium rude hydnoides — S c o p u l o i d e s rimosa incarnata
rejtett
- 131 - i
PEZIZA repanda lycii
lícium-terülőgomba
nuda
csupasz
quercina
tölgyfa-terülőgomba
sanguinea
vörös
serialis
szegett
setigera
borostás
velutina
bársonyos
Perenniporia fraxinea /cytisina, Fomes c., F. f./ medulla-panis /Poria m.-p. / Peziza /Aleuria p.p., Galactinia p.p./
kőris-tapló szétterülő kéregtapló csészegomba /p.p./, valódi- csészegomba
acetabulum —>• Paxina a. adae /Galactinia a./
üvegházi
ammophila /Sarcosphaera a./
homoki, homoki tulipángomba
ampelina /Galactinia a./
ibolyásbarna
ampliata /Aleuria a./
rozsdás
aurantia —»-Aleuria a. badia /Aleuria b., Galactinia b., Plicaria b. /
barna, tejelő
coccinea — S a r c o s c y p h a c. cornui /Galactinia c./
bársonyos
depressa /Galactinia d., castanea/
gesztenyebarna
echinospora /Aleuria e. /
szemcsés
emileia /Galactinia e. /
fodros
fimeti /Aleuria f./
trágyacsészegomba
gerardi /Galactinia g./
lila
muralis /Aleuria m./
fali
olivacea /Galactinia o./
olajbarna
praetervisa /Galactinia p./
lilásbarna
proteana /Galactinia p./
fehér
p. var. sparassoides /Galactinia p. var. s./
ágas-bogas
repanda
terülő
- 132 - i
PEZIZA succosa succosa /Galactinia s./
sárgatejű
sylvestris /Aleuria s. /
erdei
varia /Aleuria v./
változékony
vesiculosa /Aleuria v./
melegágyi
violacea /Aleuria v./
ibolyás
Phaeocollybia festiva /Naucoria f./
zöldes szemétgomba
Phaeocyphella /Cyphella p.p./
szemcsegomba /p.p./
muscicola
mohánélő
muscigena
mohalakó
Phaeohelotium umbilicatum /Galactinia u./
köldökös csészegomba
Phaeolus croceus — A u r a n t i o p o rus c. fibrillosus rutilans
Pycnoporellus f. Hapalopilus nidulans
schweinitzii /Polyporus sch. / fenyő-likacsosgomba Phaeomarasmius erinaceus /Naucoria e./ horizontalis /Naucoria h./ Phallus
tüskés szemétgomba kéregszemétgomba szömörcsög
hadriani
homoki
impudicus /Ithyphallus i. /
erdei, szemtelen
Phellinus /Fomes p.p./
fekvőtapló, tapló /p.p./
conchatus /Fomes c./
vékony tapló
contiguus /Fomes c./
kemény fekvőtapló
ferreus /Fomes f./
rozsdás fekvőtapló
ferruginosus /Fomes f./
vastag fekvőtapló
fraxineus — • Perenniporia f. fulvus — > pomaceus gilvus /Fomes g./
rozsdás tapló
igniarius /Fomes i., Polyporus i. /
parázstapló, tűzi tapló
- 133 - i
PHOLIOTA flammans laevigatus /Fomes 1./
sötétbarna fekvőtapló
nigrolimitatus /Fomes n. /
sávos tapló
pini /Fomes p., Trametes p./
fenyő-tapló
pomaceus /Fomes p./
szilva-tapló
punctatus /Fomes p./
domború fekvőtapló
ribis /Fomes r./
ribizke-tapló
robustus /Fomes r./
vastag tapló
torulosus /Fomes t./
vörös tapló
viticola /Fomes isabellinus/
barna fekvőtapló gereben /p.p./
Phellodon melaleucus /Calodon m./
szagos
niger /Calodon n., Hydnum n./
fekete
tomentosus /Calodon cyathiforme, Hydnum c./
tölcséres
Phellorinia herculeana /inquinans, delestrei/ Phlebia aurantiaca
/merismoides/ narancssárga redősgomba
Phlebiopsis gigantea /Peniophora g./ Phlegmacium
fás pöfeteg
óriás terülőgomba
— C o r t i n a r i u s p.p.
Phlyctospora fusca
kérges álpöfeteg
Pholiota
tőkegomba /p.p./, lánggomba
adiposa
nyálkás, óriás tőkegomba
alnicola /Flammula a./
sárga lánggomba
astragalina /Flammula a./
sáfrányszínű lánggomba
aurivella
rózsdássárga tőkegomba
blattaria —»- Pholiotina b. caperata —»• Rozites c. carbonaria /Flammula c./
szenes lánggomba
conissans /Flammula c./
kerti lánggomba
cylindracea —»- Agrocybe aegerita destruens
nyárfa-tőkegomba
erebia — A g r o c y b e e. flammans
lángszínű tőkegomba
- 134 - i
PHOLIOTA gummosa gummosa /Flammula g./
zöldes lánggomba
lenta /Flammula 1./
fakó tőkegomba, lánggomba
lubrica /Flammula 1./
fehérpelyhes lánggomba
marginata — • Galerina m. mutabilis — • Kuehneromyces m. praecox —•Agrocybe p. radicosa —»-Hebeloma r. scamba /Flammula s., Paxillosls s./
barnás álcölöpgomba
spectabilis — • Gymnopilus s. spumosa /Flammula s./
ragadós lánggomba
squarrosa
tüskés tőkegomba, alma-tőkegomba
squarroso-adiposa
tüskés-nyálkás tőkegomba
terrigena — • Inocybe t. Pholiotina blattaria /Pholiota b. / apró tőkegomba Phylloporus rhodoxanthus /Paxillus rh./
aranylemezü cölöpgomba, lemezes tinóru
Phyllotopsis nidulans /Pleurotus n./
narancssárga laskagomba
Physisporinus sanguinolentus /Rigidoporus s./
színváltó tányéros-kéreggomba áttetsző tányéros-kéreggomba
vitreus /R. v./
sötét, karthauzi szarvasgomba
Picoa carthusiana
boróka-szarvasgomba
juniperis
kérgestapló
Piptoporus betulinus /Piacodes b./ quercinus /P. qu./ Pisolithus arhizos /tinctorius, arenarius/ Pistillaria coccinea — T y p h u l a micans fulgida —•Typhula micans micans —•Typhula micans quisquiliaris — T .
qu.
nyírfa-kérgestapló, nyírfa-tapló tölgyfa-kérgestapló osztott pöfeteg
- 135 - i
PLEUROTUS pulmonarius setipes —»- Typhula setipes Placodes betulinus — P i p t o p o rus b. dryadeus —»• Inonotus d. officinalis —»-Fomitopsis o. quercinus —»- Piptoporus qu. resinosus —»-Ischnoderma r. Platygloea
fülgomba /p.p./
effusa
szétterülő fülgornba
tiliae
hársfa-fülgomba
Plectania coccinea —** Sarcoscypha c. melastoma /Urnula m./ Pleurocybella porrigens /Pleurotus p./
kis kehelygomba hegyi laskagomba
Pleurodon auriscalpium —»- Auriscalpium vulgare Pleurotellus chioneus /Pleurotus ch./
molyhos laskagomba
Pleurotus
laskagomba
acerosus — L e p t o g l o s s u m a. atrocoeruleus —»-Hohenbuehelia a. chioneus —»-Pleurotellus ch. cornucopiae
erestönkíl
dryinus
pihés
eryngii /Clitocybe e. /
ördögszekér-laskagomba, ördögszekér-tölcsérgomba, ördögszekérgomba
geogenius
—»-Hohenbuehelia g.
nidulans — P h y l l o t o p s i s n. ostreatus
késői, őszi, közönséges
patellaris — » Tectella p. petaloides- —»-Hohenbuehelia p. porrigens —»-Pleurocybella p. pulmonarius
nyári
- 136 - i
PLEUTORUS rudis rudls —»- Panus r. stypticus —^-Panellus s. sylvanus —*• Resupinatus s. ulmarius — L y o p h y l l u m u. Plicaria
tányérgomba
badia — P e z i z a b. leiocarpa /Plicariella 1./
kormos
trachycarpa /Plicariella t./
gyászos
Plicariella —*• Plicaria Plicatura faginea /Trogia crispa/
eresgomba
Pluteus
csengettyílgomba
atricapillus /cervinus/
barna, változékony
atromarginatus
feketeélö
aurantiorugosus /coccineus/
tűzpiros
cervinus — a t r i c a p i l l u s cinereofuscus
zöldesszürke
coccineus —^aurantiorugosus curtisii —»-patricius hispidulus
hajas
leoninus
sárga
luteovirens
sárgászöld
lutescens
sárgalábú, sárgatönkű
nanus
apró, pelyhes
patricius /curtisii/
csoportos
pellitus
fehér
petasatus
selymes
phlebophorus
ereskalapú
plautus
bársonyos
salicinus
szürke
semibulbosus
ráncos
- 137 - i
POLYPORUS igniarius umbrosus
feketepelyhes
variabilicolor
változószínű
Polypilus frondosus —*- Grifola f. giganteus —»Meripilus g. Polyporellus —»-Polyporus p.p. Polyporus
likacsosgomba /p.p./, likacsgomba
adustus — B j e r k a n d e r a a. albidus —»Tyromyces stypticus alveolarius — » mori amorphus —»- Sceletocutis a. applanatus — » Ganoderma a. arcularius /Polyporellus a./
fagyálló
badius /picipes/
szagos
biennis —»- Abortiporus b. borealis —»- Climacocystis b. bredecelensis
bükkfa-likacsosgomba
brumalis /Polyporellus b./
téli
caesius —»• Tyromyces c. confluens — » Albatrellus c. eristatus —*• Albatrellus c. croceus — » Aurantioporus c. dichrous —»- Gloeoporus d. fibrillosus — » Pycnoporellus f. fissilis —»-Tyromyces f. floriformis —»Tyromyces f. foetidus — » Spongipellis f. forquignonii — » tuberaster fragilis —*- Tyromyces f. frondosus — » Grifola f. giganteus —»-Meripilus g. igniarius —»-Phellinus i.
- 138
POLIPORUS kmetii kmetii —*• Tyromyces k. lacteus —••Tyromyces 1. lapponicus — * Amylocystis 1. lentus — t u b e r a s t e r leucomelas — B o l e t o p s i s subsquamosa lowei — T y r o m y c e s 1. melanopus
vízfoltos likacsosgomba
moeszii — R i g i d i p o r u s m. mollis —»- Tyromyces m. montanus —»- Bondarzewia m. mori /alveolarius/
sugaras
osseus — O s t e i n a obducta ovinus — A l b a t r e l l u s o. pes-caprae — A l b a t r e l l u s p. -c. picipes — b a d i u s ramosissimus —»-umbellatus rhizophilus rh. / rufoflavus
/Polyporellus
gyepi
Flaviporus brownei
rutilans — H a p a l o p i l u s nidulans schweinitzii — P h a e o l u s sch. semipileatus — I n c r u s t o p o r i a semipileata spumeus — S p o n g i p e l l i s s. squamosus /Polyporellus s./
pisztricgomba, bagolygomba
stypticus —»-Tyromyces s. sulphureus —»-Laetiporus s. tuberaster /lentus, forquignonii/
olaszgomba
umbellatus /ramosissimus, Grifola u. /
ágas-bogas likacsosgomba, tüskegomba
varius
feketeövü, változékony
wynnei
Tyromyces w.
- 139 - i
POROTHELIUM fimbriatum Polystictus abietinus — H i r s c h i oporus a. cinnabarinus —»- Pycnoporus c. hirsutus — • Trametes h. perennis —»-Coltricia p. versicolor —»-Trametes v. Poria ambigua
kéreggomba Oxyporus latemarginatus
aneirina — T y r o m y c e s a. bombycina — A n o m o p o r i a b. canescens — A p o r p i u m c. corticola —»-Oxyporus c. crassa —»-Amyloporia c. eupora —»-Junghuhnia e. gilvescens — T y r o m y c e s g. incarnata >• Caloporus taxicola levis medulla-panis—*• perenniporia m.-p.
sárga kéreggomba
mollusca —»Fibuliporia m. purpurea — > Ceriporia p. reticulata — C e r i p o r i a r. rixosa —*-Junghuhnia collabens sinuosa —»Coriolellus s. stellae —»• Incrustoporia s. taxicola —»-Caloporus t. trachyspora —*• Lindtneria t. vaillantii —»Fibroporia v. vaporaria —»Coriolellus sinuosus viridans —•Ceriporia v. Porothelium fimbriatum
telepes-réteggomba, telepescsészegomba
- 140 - i
PORPHYRELLUS porphyrosporus Porphyrellus porphyrosporus /Boletus p./
sötét tinóru
Psalliota — • Agaricus Psathyra —»• Psathyrella p.p. Psathyrella /Psathyra/ ammophila
porhanyósgomba homoki
appendiculata — h y d r o p h i l a + fusca bullacea — • Psilocybe b. candolleana
fehér
caput-medusae
pikkelyes
disseminata - — C o p r i n u s d. fusca /appendiculata p.p./
barna /p.p./
gossypina
pelyhes
gracilis
karcsú tücsökgomba
hydrophila /appendiculata p.p./
barna /p.p./
spadicea
targomba
spadiceogrisea velutina /Hypholoma lacrimabundum, Lacrimaria 1./
keskenylemezű könnyező szálkásgomba, könynyező kénvirággomba
Pseudobaeospora serena —»• Sericeomyces s. Pseudoclitocybe cyathiformis /Clitocybe c./ obbata /Clitocybe o. /
kávébarna tölcsérgomba kékesszürke tölcsérgomba
Pseudohydnum gelatinosum /Tremellodon g./
kocsonyás álgereben
Pseudomerulius aureus /Merulius a./
aranyos redőgomba
Pseudoplectania
gyászoscsészegomba
melaena — v o g e s i a c a nigrella
ülő
vogesiaca /melaena/
nyeles
Pseudotis apophysata /Otidea a. / fekete fülesgomba
- 141 - i
RAMARIA condensata Ps ilocybe bullacea /Psathyrella b./
barázdált porhanyósgomba
inquilina /Naucoria i., Tubaria i. /
bordás szemétgomba
merdaria /Stropharia m./
trágyaharmatgomba
semilanceata /Panaeolus s./
hegyes trágyagomba
mexicana
mexikói harmatgomba
Pterula
sertegomba
multifida
fehéres
subulata
csapzott
Ptychoverpa bohemica /Verpa b./
cseh kucsmagomba
Pulveroboletus cramesinus /Xero- aranybélésü tinóru comus c., Boletus auriporus/ hemichrysus /B. sulphureus/
kénsárga tinóru
Pustularia — T a r z e t t a Pycnoporellus fibrillosus /Phae- aranyos likacsosgomba olus f., Polyporus f. / Pycnoporus cinnabarinus /Polystictus c., Trametes c./
cinóbertapló
Radulum mucidum — C r i s t i n i a galllca orbiculare — - Hyphoderma radula quercinum — G r a n d i n i a qu. Ramaria
korallgomba /p.p./
abietina —»• ochraceo-virens afflata — L e n t a r i a a. amethystina — C l a v u l i n a a. aurea
narancsszínű
botrytis
rózsáságú, rózsás, rózsaszínű
cinerea —»-C. c. condensata
sárgafogú
- 142 - i
RAMARIA coralloides coralloides — C . eristata var. coralloides corniculata — C l a v u l i n o p sis c. eristata — C l a v u l i n a c. fennica
lilatönkíí
flava
sárga
formosa
cifra, háromszínű
kunzei — • Ramariopsis k. mairei —»-pallida ochraceo-virens /abietina/
zöldfogú, sárgászöld
paliida /mairei/
halvány
rufescens
vörhenyes
stricta
merev
subtilis — C l a v u l i n o p s i s s. testaceo-flava
színváltó
Ramariopsis kunzei /Ramaria k./
tömzsi korallgomba
Resupinatus sylvanus /Pleurotus s./
kéreglaskagomba
Rhizina inflata
gyökeres-csészegomba
Rhizopogon
álpöfeteg /p.p./
aestivus — r o s e o l u s angustiseptus
litvániai
hymenogastrosporus
váltóspórás
luteolus
sárgás
reticulatus
fröcskölt
roseolus /rubescens, aestivus/ rubescens —•• roseolus
rózsaszínes, vörös, istrángos, istrángos szarvasgomba
suavis
szöszös
Rhodocybe
álcölöpgomba
fallax /Paxillopsis f./
fehér
mundula /P. m./
keserű
truncata /Tricholoma t./
csalóka pereszke
Rhodopaxillus — L e p i s t a p.p.
- 143 - i
RUSSULA decolorans Rhodophyllus —*• Entoloma
szögletesspórás-gomba
Rhodotus paImatus
tönkös kacskagomba
Rlchoniella leptoniispora
rózsaszínspórás álpöfeteg
Rickenella fibula /Gerronema f. Mycena f., Omphalina f./
moha-kígyógomba
Rigidoporus moeszii /Polyporus m. /
akác
sanguinolentus
tányéroskéreggomba
Physisporinus s.
ulmarius /Fomes u./
szilfa-tapló
vitreus.—»- Physisporinus v. Ripartites tricholoma /Paxillopsis t./
borostás álcölöpgomba
Roesleria hypogaea
szegecsfeju gyökérgomba
Rozites caperata /Pholiota c./
ráncos fenyőgomba, ráncos tőkegomba
gongylophora Russula
hangyagomba galambgomba
adusta
sötétedő, feketéllő
aeruginosa
fűzöld
albonigra
színváltó
alutacea
ízletes
amoena
változékony
atropurpurea
feketésvörös
aurata
aranyos
azurea
azúrkék
badia
cédrusszagú
brunneoviolacea
bíborlilás
chamaeleontina
cifra
chloroides
keskenylemezű
claroflava
krómsárga
coerulea /caerulea/
púpos
consobrina
koromszürke
cyanoxantha
kékhátú, galambica
decolorans
tarkahúsú
- 144 - i
RUSSULA delica delica
földtoló, földtúró
densifolia
feketedő, piruló
depallens —*• pulchella drymeia — s a r d o n i a elephantina — » mustelina emetica
hánytató
e. var. betularum
nyírfa-galambgomba
exalblcans — p u l c h e l l a fallax — f r a g i l i s farinipes
korpástönkű
fellea
fakó
foetens
büdös
fragilis /fallax/
törékeny
furcata — • heterophylla grisea /palumbina/
szürkés, szürkészöld
heterophylla
dióízü, simahátú
/furcata/
Integra
barnásvörös, veres
laeta
élénkvörös
laurocerasi
szagos
lepida — • rosacea lilacea
rózsáslila
livescens
szürkésbarna
lutea
baracksárga
luteotacta
sárguló
maculata
foltos, pettyes
mairei
bükkfa-galambgomba
melliolens
mézszagú
mustelina /elephantina/
sárgásbarna
nauseosa
többszínű
nigricans
szenes
nitida
fényes
obscura —»- vinosa ochroleuca
fakósárga
- 145 - i
SARCODON imbricatus olivacea
vöröstönkü
paludosa
lápi
palumbina — g r i s e a parazurea
kékes
pectinata
fésűs
pectinatoides
enyhe
persicina
rózsásvörös
pseudointegra
keserű
puellaris
sárgulótönktí
pulchella /exalbicans, depallens/
halványuló
queletii
lucfenyő-galambgomba
rhodopoda
lángvöröstönkü
rosacea /lepida/
piros
rosea
rózsás
roseipes
rózsástönkü
sanguinea
vérvörös
sardonia /drymeia/
citromlemezü, izzadó
schiffneri — v e t e r n o s a solaris
élénksárga
sororia
barna
sphagnophila
tőzeggalambgomba
torulosa
fenyő-galambgomba
versicolor
sokszínű
vesca
ráncos
veternosa /schiffneri/
rózsapiros, húsrózsás
vinosa /obscura/
szürkülő
vinosopurpurea
borvörös
virescens
varashátú, varas
xerampelina
barnulóhúsú
Sarcodon
gereben /p.p./
fuligineo-violaceus /Hydnum f.-v./
keserű
imbricatus /Hydnum i./
cserepes
- 146 - i
SARCODON scabrosus scabrosus /Hydnum s./ Sarcoscypha coccinea /Peziza c., Plectania c./
korpás piros csészegomba
protracta — M i c r o s t r o m a p. Sarcosphaera
tulipángomba
ammophila — P e z i z a a. eximia /coronaria, crassa/
lila tulipángomba, tulipán-csészegomba
Sceletocutis amorpha /Gloeoporus a., Polyporus a./
alaktalan likacsosgomba
Schizophyllum commune
hasadtlemezü-gomba
Scleroderma
áltrifla
aurantium —*• citrinum bovista
fakó
citrinum /aurantium, vulgare/
rőt, varacskos pöfeteg
verrucosum
nyeles
vulgare —*• citrinum Sclerogaster
álpöfeteg /p.p./
Candidus
francia
compactus
tömör
gastrosporoides
apró
hysterangioides
rendhagyó
liospermus
kristályos
siculus
pirinyó
Scodinella onotica —»• Otidea o. Scopuloides rimosa /Peniophora hydnoides/
gerebenszerfl terülőgomba
Scutellinia scutellata
sörtéscsészegomba
Sebacina incrustans
terjengő bevonatgomba
Secotium agaricoides — • Endoptychum a. Sepultaria arenicola /Lachnea a./ Sericeomyces serenus /Lepiota s., Pseudobaespora s./
particsészegomba cingár őzlábgomba
- 147 - i
STEREUM purpureum Sistotrema confluens
nyeles fogasgereben
Serpula lacrymans /Merulius 1., M. domesticus/
könnyező házigomba, könnyező fagomba
himantioides /Merulius h. , M. papyrinus
rostos redőgomba, papirszerÖ redőgomba
Sowerbyella radiculata /Otidea r. / gyökeres fülesgomba Sparässis crispa /ramosa/
káposztagomba
Spathularia
lapátgomba
flavida /clavata/
sárga
neesii
barna
Sphaerobolus stellatus
golyógomba
Sphaerosoma
avarcsészegomba
fuscescens
recés
ostiolatum
szemölcsös
Spongipellis foetidus /Polyporus f./
büdös likacsosgomba
irpex /Leptoporus i./
fehér csertapló
spumeus /P. s. /
alma-llkacsosgomba
Steccherinum
/Mycoleptodon/
tányérosgereben
fimbriatum
rojtos
ochraceum
szöszös
Stephanospora caroticolor /Hydnangium c./
narancsszínű álpöfeteg
Stephensia bombycina
parti szarvasgomba
Stereum
réteggomba
crispum
zsindelyes
frustulosum
összenőtt
fuscum
redős
gausapatum
nemezes
hirsutum
borostás, borostás rétegtapló
ochroleucum
selymes
pini
fenyő-réteggomba
purpureum — C h o n d r o s t e reum p.
- 148 - i
STEREUM respandum repandum
hanyattfekvő
rufura
rőt
rugosum
évelő
sanguinolentum
vörösödő
spadiceum
színváltó
striatum
csíkos
subpileatum
gyapjas
Strobilomyces floccopus /strobilaceus, Boletus f./
pikkelyes tinóru
Strobilurus stephanocystls
enyhe tobozfülőke
Stropharia
harmatgomba
aäruginosa
zöld
albocyanea
halványkék
coronilla
sárga
inuncta
szürke
melasperma merdaria — P s i l o c y b e m.
feketéslemezü
rugoso-annulata semiglobata
óriás
squamosa
félgömbalakú
Suillus /Boletus p.p./ aéruginascens /viscidus, Boletus
aö. , B. viscidus/
bovinus /Boletus b./ collinitus /Boletus c./
pikkelyes tinóru /p.p./ szürké, ragadós gyürűstinóru tehéntinóru, húsos tinóru rózsástövü fenyőtinóru
elegáns — • grevillei granulatus /Boletus g./
fenyőtinóru, szemcsésnyelű tinóru, fenyőaljagomba, fenyővargánya
grevillei /elegáns, Boletus e., B. flavus, B. g./
sárga gyürüstinóru, sárga vajgomba
luteus /Boletus 1./
barna gyürüstinóru, barna vajgomba
piperatus — C h a l c i p o r u s p. piacidus /Boletus p./
fehér tinóru
- 149 - i
TELEPHORA anthocephala variegatus /Boletus v./
tarka tinóru
viscidus — • aöruginascens
Tapinella panuoides —»- Paxillus P. Tarzetta Tarzetta-kehelygomba catinus /Geopyxis tular ia c. /
c.,
Pus-
cupularis /Geopyxis c., Pustularia c. / Tectella patellaris /Panus p., Pleurotus p./
sárga kehelygomba fogacskás kehelygomba ragadós
dücskőgomba
Telamonia — C o r t i n a r i u s p.p. Tephrocybe
fülőke /p.p./
atrata /Collybia a., Lyophyllum a./
szenes
inolens /Collybia i., Lyophyllum i./
sziirkelemezű
Terfezia
szarvasgomba /p.p./
aphroditis
ciprusi
berberiodora
borbolya-szarvasgomba
castanea
gesztenyeszínű
fanfani
sima
gennadii
peloponnészoszi
leonis
arab
leptoderma
pusztai
lutescens
sárguló
olbiensis
talpas
paliida
spanyol
sinuosa
változatos
terfezioides /Mattirolomyces t.
homoki, Mattirolo-szarvasgomba
Telephora anthocephala
szemölcsösgomba, bőrkorallgomba virágos szemölcsösgomba
- 150 - i
TELEPHORA caryophyllea caryophyllea
tölcséres szemölcsösgomba
contorta — T r e m e l l o d e n d r o p sis tuberosa fastidiosa — • Trechispora f. intybacea —»-mollissima laciniata — » terrestris mollissima
/intybacea/
palmata penicillata
csoportos szemölcsösgomba büdös börkorallgomba
/spiculosa/
terrestris /laciniata/
pamatos szemölcsösgomba talajlakó, áttelelő szemölcsösgomba
Tirmanla africana
afrikai szarvasgomba
Tomentella
nemezgomba
elaeodes
olajzöld
ferruginosa — • Tomentellina f. isabellina — » Botryohypochnus i. punicea
vörös
subfusca
lilásbarna
sulphurea —*• Trechispora vaga Tomentellina ferruginosa /tomentella f. / Trametes
rozsdabarna egyrétíltapló
abietina — H i r s c h i o p o r u s a. biformis —»-H. b. campestris — » Dichomitus c. cervina
őztapló
cinnabarina — » Pycnoporus c. colliculosa — P a c h y k y t o s p o r a tuberculosa confragosa — D a e d a l o p s i s c. gallica —*• Coriolopsis g. gibbosa heteromorpha — • Coriolellus h.
púpos
- 151 - i
TREMELLA plana hirsuta /Coriolus h., Polysticus h./
borostás egyrétűtápló
hoehnelii
apró
lactea — • Irpex 1. mollis — K Datronia m. nitida — A p o x o n a n. odorata —»- Osmoporus o. pini —•• Phellinus p. popul ina —»- Oxyporus p. pubescens
bársonyos
quercina — D a e d a l e a qu. ravida — O x y p o r u s r. serialis —»- Coriolellus s. squalens — D i c h o m i t u s s. stereoides —*• Datronia s. suaveolens
ánizstapló
subsinuosa —»-Coriolellus ramentaceus unicolor —»• Cerenna u. versicolor /Coriolus v., Polystictus v./ zonata Trechispora fastidiosa /Thelephora f./ vaga /Tomentella sulphurea/
lepketapló öves egyrétűtápló büdös szemölcsösgomba kénsárga nemezgomba rezgőgomba, kocsonyagomba, kocsonyásgomba
Tremella encephala /Naematelia e./ faginea — E x i d i a
fenyő-rezgőgomba
glandulosa
foliacea
fodros
indecorata
színváltó
lutescens
sárga
mesenterica
aranyos szederalakú
moriforrnis plana — E .
glandulosa
- 152 - i
TREMELLODENDROPSIS tuberosa Tremellodendropsis tuberosa /Thelephora contorta/
deres bőrkorallgomba
Tremellodon gelatinosum — Pseudohydnum g./ Trichaster melanocephalus /Geastrum m./
álcsillaggomba
Trichoglossum hirsutum
borostásnyelvgomba
Tricholoma
pereszke /p.p./
acerbum
keserű fakópereszke
albobrunneum
kesernyés
album
fehér, csipősízfl
amarum — • Leucopaxillus gentianeus argyraceum
ezüstszürke
atrosquamosum
feketeszegélyű
aurantium
narancsvörös
batschii /subannulatum/
álgyűrüs
bulbigerum — L e u c o c o r t i n a rius b. caligatum
foltostönkü gyürüspereszke
chrysenteron —»-Calocybe ch. columbetta
galambpereszke
conglobatum — L y o p h y l l u m fumosum constrictum — C a l o c y b e c. cuneifolium —»• Dermoloma c. equestre — f lavovirens flavobrunneum /fulvum/
sárgalemezü
flavovirens /equestre/
sárgászöld
fulvum — f l a v o b r u n n e u m gambosum —»• Calocybe gambosa georgii — » Calocybe gambosa imbricatum
aprópikkelyű
inodermeum
rSt
ionides —»Calocybe i.
- 153 - i
TRICHOLOMA virgatum irinum
szagos
luteovirens — • Armillaria 1. melaleucum —*- Melanoleuca m. nudum —*• Lepista n. orirubens
rózsáslemezü
panaeolum — L e p i s t a
luscina
pannonicum — L e u c o p a x i l l u s lepistoides pardinum /pardolatum, tigrinum / persicolor
Calocybe p.
personatum
Lepista saeva
párducpereszke, izzadó pereszke
pessundatum
foltos
populinum
nyárfa-pereszke
portentosum
szürke
psammopus
vörösfenyő-pereszke
russula —*• Hygrophorus r. rutilans — T r i c h o l o m o p s i s r. saponaceum
szappanszagu
scalpturatum
sárguló
sciodes
bükki
sejunctum
zöldessárga
semitale — L y o p h y l l u m s. pikkelyestönkü
squarrulosum subannulatum — » batschii sulphureum
büdös
terreum
fenyő-pereszke, rákízü
tigrinum — p a r d i n u m truncatum — R h o d o c y b e t. ulmarium —^Lyophyllum u. szenesedő szakállas
ustale vaccinum verrucipes virgatum
Melanoleuca v. csipős
- 154 - i
TRICHOLOMOPSIS rutilans Tricholomopsis rutilans /Tricholoma r./
bársonyos
Trogia crispa — P l i c a t u r a faginea Tubaria
szemétgomba /p.p./
autochtona — d i s p e r s a conspersa
pelyhes
dispersa /autochtona/
sárgalemezíl
furfuracea /Naucoria f. /
téli
inquilina — P s i l o c y b e i. Tuber
szarvasgomba /p.p./
aestivum /mesentericum/
nyári, petróleumszagú
affine
gyéreríl
asa
undorító
borchii
késői
brumale
téli
castaneum
kétes
debaryanum
lágy
dryophilum
savanyú
excavatum
üreges
exiguum
német
ferrugineum
rozsdás
foetidum
rossz-szagú
fulgens
vörös
hiemalbum
tavaszi
lucidum
lakkos
macrosporum
nagyspórás
maculatum
keserű
magnatum
piroshúsú
malacodermum
puha
melanosporum
francia
mesentericum
aestivum
microsporum
apróspórás
montanúm
hegyi
- 155 - i
TYPHULA setipes moravicum
morva
nitidum
fényes
nuciforme
mogyoró-szarvasgomba
panniferura
taplós
piperatum
csípős
puberulum
apró
rapaeodorum
mustárszagú
requienii
Requien-szarvasgomba
ruf um
rőt
scruposum Tulasnella
kénsárga kéregrontógomba
cystidiophora /Gloeotulasnella c. /
sötétedő
pruinosa
deres
violacea
lila
violea Tulostoma brurnale
ibolyás nyelespöfeteg öves
granulosum
szemcsés
squamosum
szálkás
volvulatum
bocskoros
Tylopilus felleus /Boletus f./ Typhula abietina
epeízű tinóru fonálgomba fenyves
erythropus /neglecta/
rőt, sötétnyelü
gyrans
molyhos
micans /Pistillaria m., P. coccinea, P. fulgida/
rózsaszínű, narancsszínű, bíborszínű törőgomba
neglecta —*• erythropus phacorrhiza
nyurga
quisquiliaris /P. qu./
páfrány-fonálgomba
sclerotioides
csomós
setipes /?.s./
fehér törőgomba
- 156 - i
TYROMYCES albidus Tyromyces
likacsosgomba /p.p./
albidus —*• stypticus aneirina /Poria a. /
nyárfa-kéreggomba
caesius /Polyporus c./
elkékülő
fissilis /Polyporus f./
színváltó
floriformis /Polyporus f. /
virágszerü
fragilis /Polyporus f./
törékeny
gilvescens /Poria g./
vörösödő kéreggomba
kmetii /Polyporus k. /
narancsszínű
lacteus /Polyporus 1., Leptoporus 1./
tejfehér, foszlós
lowei /Polyporus 1./
kicsiny
mollis /Polyporus m. /
lágy
stypticus /albidus, Polyporus a., P. s. /
fehéres
wynnei /Polyporus w./
selymes
Ulocolla saccharina — E x i d i a s. Urnula
kehelygomba /p.p./
craterium
fekete
melastoma — P l e c t a n i a m.
Vascellum pratense /Lycoperdon hiemale/
szélesszájú pöfeteg
Verpa
kuc smagomba /p.p./
bohemica —*• Ptychoverpa b. digitaliformis /conica/
sima, simasüvegü lengőke/gomba/
Vibrissea truncorum Volvaria — V o l v a r i e l l a Volvariella /Volvaria/
óriás
bombycina gloiocephala
bocskorosgomba
speciosa var. g.
- 157 - i
XEROCOMUS truncatus hypopithys
fenyőtö-bocskorosgomba
loveiana — s u r r e c t a media
középnagy
murinella
egérszürke
pusilla /parvula/
apró
speciosa
ragadós, közönséges
s. var. gloiocephala
füstös, kormos
surrecta /loveiana/
élősködő
taylori
barnabocskorú, ráncos
volvacea
csíkos, kelet-ázsiai
Vuilleminia
kéreghántógomba
comedens
tölgy-kéreghántógomba
megalospora
alma-kéreghántógomba
nigrescens
fekete
Wakefieldia macrospora
angol álpöfeteg
Xanthochrous - *• Inonotus
rozsdás-likacsosgomba
perennis
— Coltritia p.
tomentosus —
Coltritia t.
Xerocomus /Boletus p.p./
tinóru /p.p./
badius /Boletus b./
barna
chrysenteron /Boletus ch. /
arany /p.p./
cramesinus — P u l v e r o b o l e tus c. moravicus
morva
parasiticus /Boletus p./
élősdi
rubellus' /Boletus sanguineus/
piros, pirosfeju, vérvörös
spadiceus
recéstönkü
subtomentosus /Boletus s. /
molyhos
truncatus
arany /p.p./
- 158 - i
XEROMPHALINA campanella Xeromphalina campanella /Marasmius c.I Xylaria /Xylosphaera/
sárga szegfiigomba agancsgomba
aarpophila
kupac s aganc sgomba
hypoxylon
szarvasagancsgomba
longipes
nyeles
polymorpha
bunkós
Xylosphaera — X y l a r i a
P Ó T L Á S O K Entoloma nitidum
acélkék döggomba
sericeum
fényes pitykegomba
Inonotus oblignus
ferde csertapló
Lentinus lepideus
pikkelyes fagomba
Lepista vittadinii
Amanita vittadinii
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUS I A N A
r\ OEE • Mikológiái Társaság
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK CLUSIAN A
Periodical of the Hungarian Mycological Society
8813 I
- 160 - i
CLUSIANA MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK Az Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái Társaságának kiadványa
A Szerkesztőség cime: Budapest - H - 1061 Anker köz 1. Editorial's Office:
A Szerkesztő
HUNGARY
Bizottság
tagjai:
Babos Lórántné dr. Kalmár Zoltán Kuklis Kálmán Teszár Tibor Tóth László dr. Törley Dezső dr. Vetter János
HU -ISSN
0133-9095
Készült: ERFATERV Ny. • Budapest VII., Csengery u . 1 1 . Felelős vezető: Tóth Béla Igazgató • Táskaszám 8 9 252 Példányszám: 4 0 0 • Terjedelem: 3.50 (A/5 ív)
- 161 - i
T A R T A L O M
LÁSZLÓ KÁLMÁN - ALBERT LÁSZLÖ - SARKADI ZOLTÁN: Nagygombák kutatása és' ujabb adataik Hargita és Kovászna megyékben II
163
LÁSZLÓNÉ, BALÁZS ILDIKÖ: Mikorrhiza kutatás az uppsalai egyetemen
178
KOLTAI ANDRÁS - SZÁNTÓ MÁRIA: Az Armillaria nemzetség Magyarországon
184
Dr. VETTER JÁNOS: Agaricus- és Pleurotus fajok ásványielem tartalma
189
Vidéki szakcsoportjaink életéből
199
Egyéb közlemények
206
C O N T E N T S K. LÁSZLÖ - L. ALBERT - Z. SARKADI: Research of large mushrooms and their further adat in counties Hargita and Kovászna II. ...........
163
I. BALÁZS: Mycorrhiza research at the department of Forest Mycology and Pathology ........... A. KOLTAI - M. SZÁNTŐ: The genus Armillaria in Hungary
178 184
J. VETTER: Mineral element content of species Agaricus and Pleurotus
189
From life of our specialized provincial groups
199
Other publications
206
162 -
OLVASŐINKHOZ!
A gazdasági és pénzügyi gondok, melyek egész életünket behálózzák, Társaságunk költségvetését sem kímélik. Szigorúbb, takarékosabb gazdálkodásra kényszerültünk, mely - kismértékben ugyan
de érezteti hatását a Mikológiái Közlemé-
nyekben is. Az évente 2 /esetleg 3/ szám kiadása mindezidáig nem került veszélybe, s reméljük a jövőben sem fog, azonban a pénzszűke szabta korlátok miatt egyelőre meglehetősen nagy időbeli lemaradással tudjuk csak az egyes számokat megjelentetni, illetve olvasóinkhoz eljuttatni. Emiatt sok apróbb hirt nem tudunk közreadni, mert elveszítenék aktualitásukat a megjelenés idejére. A nagyobb lélegzetű cikkeket e szerkesztési megszoritás természetesen nem érinti, s reméljük, a Clusiana arculatát megadó ezen irások a továbbiakban is kellő számban érkeznek szerkesztőségünkhöz a hazai mikológia további épülésére.
Tóth László
- 163 - i MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1988. 3. szám A nagygombák kutatása és ujabb adataik Hargita és Kovászna megyékben, II. LÁSZLÖ. KÁLMÁN, Kolozsvár /Cluj-Napoca/ ALBERT LÁSZLÓ és SARKADI ZOLTÁN közreműködésével Előző közleményemben /Mikol. Közi. 1984. l.sz./ a romániai Hargita és Kovászna megyékből az addigi adatok alapján 743 nagygomba fajt mutattam ki. Ezek közül 340 fajról 12 közleményben részben magam, részben pedig társszerzőkkel számoltam be. A más mikológusok által észlelt gombák között szerepelt MISKY MIHÁLY által Székelykeresztur vidékén gyűjtött 21,. a két megyére nézve uj gombafaj, amelyeket ő egy terjedelmesebb tanulmányban ismertetett. Mivel e tanulmánya ezide.ig nem jelent meg, ezért érdemesnek tartom e gombafajok névjegyzékét az alábbiakban közölni.
ASCOMYCETEg Pezizales Helvellaoeae.
1.
Helvella
ariapa
SCOP. : RF. - Rugonfalva, temetőben, 1972.
okt. 7. Morchellaceae
2.
Morahella
aemilibera
partján, Salix
/DC. :FR. / LEV. - Rugohfalva, Nyikó-patak alatt, 1977. máj. 2.
Xylarialee Xylarzaceae
3.
Xyloaphaera hypoxylon netum, 1972. okt.
/L. / DUMORT - Rugonfalva,
Queroo-Carpi-
7.
BASIDIOMYCETES Poriales Gcmoderma
4.
taoeae
Ganoderma Carpinetum,
lucidum 1974,
/CURT. :FR. / KARST. - Rugonfalva, aug.
Querao-
10.
Sautigeraceae
5.
Polyporu8
umbellatu8
1973. jul. 2.
PERS.:FR. - Rugonfalva,
Queroo-Carpinetum,
- 164 - i Thelephoraoeae 6. Thelephora terrestria EH Hi. : FR. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972. szept. 20. Cantharellales Fistulinaoeae 7. Fistulina hepatioa SCHFF.sFR. - Rugonfalva, Querous petaea törzsön, 1973. aug. 5. Cantharellaaeae 8. Cantharellu8 oinereus PERS.sFR. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum Clavulinaoeae| 9. Clavulina orietata /FR. / SCHROET. - Rugonfalva, Queroetum 1972. okt. 2. Polyporales Polyporaoeae 10. Panus tigrinus /BULL. :FR. / SING. - Székelykeresztur, Malus alatt, 1975. jun. 18. Bo le taleb Boletaoeae 11. Boletus aestivalis PAULETsFR. - Rugonfalva, Querao-Carpinetum, 1975. jul. 27. 12. Boletus impolitue FR. - Rugonfalva, jul. 29.
Queroo-Carpinetum,
1977.
13. Boletus radioane PERS.sFR. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1977. jul. 28. 14. Boletus regius KRBH. - Rugonfalva, jul. 27.
Queroo-Carpinetum,
1975.
15. Leooinum duriusoulum /KALCHBR. et SCHULZ, ap. FR. / SING. Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972. szept. 7. 16. Leooinum querainum /PILÁT/ PILÁT- Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1976. aug. 29. 17. Xerooomus badius /FR. / KÜHN, et GILB. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1973. jul. 15. •• 18. Xerooomus moravious /VACEK/ HERINK - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1972. szept. 5. 19. Xerooomus rubellue /KRBH. / QUÉL. - Rugonfalva, 1976. aug. 16.
Queroo-Carpinetum,
Paxillaoeae 20. Omphalotus olearius /DC.sFR. / SING. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1975. szept. 8.
- 165 - i Gomphidiaceae 21.
Chroogomphus rutilus /SCHFF. :FR. / O.K. MILLER - Székelykeresztur, Pinetum, 1974. aug. 20.
Agaricales Hygrophoraoeae 22.
Hygrophorus arbustivus FR. - Rugonfalva, 1974. okt. 23.
Querco-Carpineturn,
23.
Hygrophorus penarius /BULL. :FR. / FR. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1974. okt. 15.
Tricholomataceae 24.
Calooybe ionides /BULL. :FR. / DONK - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1972. szept. 8.
25.
Hohenbuehelia petaloides /BULL. :FR. / SCHULZ. - Rugonfalva, Querco-Carpinetum, 1972. szept. 4.
26.
Lepista irina /FR. / BIGELOW - Rugonfalva, 1972. szept. 4.
27.
Lepista saeva /FR. / P.D. ORTON - Rugonfalva, szérűn, 1976. szept. 24.
28.
Lyophyllum fumosum /PERS.:FR. / ORTON - Rugonfalva, QuercoCarpinetum, 1974. okt. 3.
29.
Myoomphalina maura 1972. okt. 1.
30.
Trioholoma argyraoeum /BULL. : FR. / QUÉL. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1976. szept. 24.
31.
Trioholoma flavovirens /PERS.:FR. / LUND et NANNFELD - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972. okt. 1.
32.
Tricholoma fucatum FR. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, szept. 28.
33.
Tricholoma gausapatum /FR. / QUÉL. - Rugonfalva, QuercoCarpinetum} 1976. szept. 25.
34.
Tricholoma soalpturatum /FR. / QUÉL. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1974. nov. 15.
35.
Tricholoma sejunotum /SOW. :FR. / QUÉL. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum,I 1986. szept. 4.
36.
Tricholoma sulphureum /BULL. :FR. / KUMMER - Rugonfalva, Querco-Carpinetum, 1972. okt. 7.
Querco-Carpinetum,
/FR. / HORA - RUGONFALVA, Queroo-Carpinetum,
1972.
37. Xerula longipes /BULL. : ST. AMANS / DÖRFELT - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1975. jul. 27. Entolomataceae 38.
Entoloma clypeatum /L.:FR. / KUMMER - Rugonfalva, Prunus domestica alatt, 1975. máj, 5,
- 166 - i Amanitaceae 39. Amanita citrina /SCHAEFF. / S.F.GRAY - Rugonfalva, QuercoCarpinetum, 1976. jul. 16. 40. Amanita gemmata /FR. / GILL. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972. aug. 16. Agarioaceae 41. Agaricus augustus FR. - Rugonfalva, aug. 10.
Querco-Carpineturn,
42. Agaricus comtulus FR. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, aug. 10.
1976. 1976.
43. Agariaua haemorrhoidarius KALCHBR. et, SCHULZ. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972. szept. 24. 44. Agaricus hortensis /COOKE/ PILÁT - Rugonfalva, legelőn, 1972. szept. 20. 45. Agaricus maskae PILÁT - Rugonfalva, szérűn, 1975. jun. 18. 46. Leuaoagaricus pudicus /BULL.:QUÉL./ BON - Rugonfalva, legelőn, 1972. szept. 20. det.s PÁZMÁNY 47. Macrolepiota graailenta /FR. / - SING. - Rugonfalva,. QueraoCarpinetum, 1972. szept. 7. 48. Macrolepiota priminens /FR. / MOS. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1976. aug. 29. 49. Sericeomyces serenus /FR. / HEINEM. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1972. szept. 26. Coprinaceae 50. Coprinuß picaceus /BULL. / FR. - Rugonfalva, Querco-Carpinetum, 1972. szept. 10. 51. Panaeolu8 papilionaceus /BULL. :FR. / QUÉL. - Rugonfalva, szérűn, 1972. szept. 17. 52. Psathyrella hydrophila /BULL. :MERAT/ R. MAIRE - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972, okt. 1. Strophariaoeae 53. Pholiota destruens /BROND. / QUÉL. - Rugonfalva: Nyikó-patak mellett, Salix-on, 1972. szept. 20. Cortinariaceae 54. Cortinarius alboviolaoeus /PERS. :FR. / FR. - Rugonfalva, Querao-Carpine turn, 1972. okt. 6. 55. Cortinarius anomalus /FR. :FR. / FR. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1972. szept. 8.
- 167 - i 56. Cortinarius bulliardii /FR. / FR. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetumt 1972. szept. 30. 57. Cortinarius infractus /PERS.:FR. / FR. - Rugonfalva, QueraoCarpinetum, 1972. okt. 1. 58. Cortinarius largus FR. - Rugonfalva, szept. 20.
Queroo-Carpinetum, 1972.
59. Cortinarius multiformis /FR. / FR. - Rugonfalva, QuePooCaicpinetum, 1972. szept. 5. 60. Cortinarius purpurasaens FR. - Rugonfalva, 1972. okt. 7.
Queroo-Carpinetum,
61. Cortinarius rigens /PERS. :FR. / FR. - Rugonfalva, Carpinetum, 1972. okt. 1. 62. Cortinarius rufoolivaoeus FR. - Rugonfalva, 1972. szept. 5.
Quereto—
Querao-Carpinetum,
63. Cortinarius sub ferrugineus /BATSCH:FR. / FR. - Rugonfalva, Querao-Carpinetum, 1972. szept. 5. 64. Cortinarius traganus FR. - Rugonfalva, 1972. szept. 20. .
Queroo-Carpinetum,
65. Cortinarius varieoolov FR. - Rugonfalva, 1972. szept. 20.
Queroo-Carpinetum,
66. Hebeloma sinapizans /PAULETsFR. / GILB. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1972. szept. 4. 67. Inooybe pyriodora /PERS.sFR. / QUÉL. - Rugonfalva, QueraoCarpinetum3 1975. jul. 7. Russulales Russulaceae 68. Laotarius aontroversus etum, 1973. jul. 15.
PERS,:FR. - Rugonfalva,
69. Lactarius serifluus DC. sFR. - Rugonfalva, 1972. szept. 5. 70. Russula aeruginea LINDBL. - Rugonfalva, 1975. jul. 27. Russula amoena QUÉL. - Rugonfalva, szept. 4.
Queroo-Carpin-
Querao-Carpinetum,
Queroo-Carpinetum,
Queroo-Carpinetum,
1973.
Ujabb irodalmi adatok a két megye nagygombáiról POP, A. a Studii, Comunicari de Qcrotitea Naturii Suceava 1981. időszaki folyóiratban "Similaritati micocenologice intre tinoavele Poiana Stampei, Mohos si Luci" /Gombacönölőgiai hasonlóságok a Poiana Stampei, Mohos és Lucs tőzegtápjai között/ c. tanulmányában 51 nagygomba fajt közöl. Ezek közül a következő 8 faj uj a két megye területére:
- 168 - i Helotiwi oitrinum PERS. - Lucs Hygrophorue hypothejus /FR. :FR. / FR. - Lucs Hygrophorus pustulatus /PERS.:FR. / FR. - Lucs Hygroaster asterosporus /LANGE/ SING. - Lucs, Mohos l=Omphaliaster asterosporus /J.E. LANGE/ LAM. Lepista inversa /SCOP. : FR. / PAT. - Lucs Collybia tuberosa /BULL. :FR. / QUÉL. - Lucs, Mohos Panellus serotinus /PERS. in HOFFM. :FR./ KÜHN. - Lucs Cortinarius mucosus /BULL. : FR. / KICKX. - Lucs PÁZMÁNY, D,, PAP, G. és MISKY, M. "Neue Angaben über unterirdische Pilze Rumäniens" cimmel a Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca 1983. évi számában megjelent közleményükben 40 föld alatti gombafajt közölnek főképpen Székelykeresztur és Rugonfalva mellől. Ezek közül 30 faj és 4 változat uj a két megyére nézve.
Ujabb kutatásaink eredményei • 1984. szeptember 16-24. között tovább folytattuk Hargita megyében kutatásainkat, feledhetetlen mikológus-társunk, néhai SARKADI Zoltán szervezésében. MISKY MIHÁLY rugonfalvi agrármérnök ajánlására a S^ékelykeresztur melletti Sóskút fürdő volt a fő szálláshelyünk, amelynek a közvetlen környéke valóságos gombaparadicsom. Innen ellátogattunk Rugonfalvára, a Kalanda-hegyre, Kiruj fürdőre és a Fenyéd község feletti nagy kiterjedésű 17 falusi erdőre. E gyüjtőkirándulásokon részt vettek még az előbb emiitetteken kivül: ALBERT LÁSZLÓ, CSETRI IMRE, KREPUSKA ISTVÁN, KUKLIS KÁLMÁN, LÁSZLÓ KÁLMÁN, PAPP GÉZA, SZÍJGYÁRTÓ ZOLTÁN, VARGA'GYÖRGY és VIDOVSZKY FERENC. PAPP GÉZA, a föld alatti gombák nagy kutatója bemutatta az általa felfedezett lelőhelyeket. Az itt gyűjtött gombák közül 56 faj bizonyult újnak a két megye területére nézve. Ezen kivül MISKY MOHÁLY gyűjteményében is találtunk még 51 ujabb gombafajt. 1985.és 1986 nyarán több napot töltöttem Kovászna megyében, a hires Bálványos-vár alatti Bálványosfürdőn. Bár a szárazság miatt egyik alkalommal sem volt kedvező a gombatermés, mégis sikerült 13 fajjal szaporitani gombáink számát. 1986. szeptember 7-13. között ismét sikerült megszervezni a már hagyományos hargitai kirándulásunkat. A Csikkarcfalva melletti Madicsafürdő volt a központunk, ahol meglátogatott az elszállásolásunk szervezője, MACALIK ERNŐ, valamint CSETRI IMRE is. A gyűjtőút résztvevői a következők voltak még: ALBERT LÁSZLÓ, BUGIR EMILIA, GERZSON LÁSZLÓ, KOZMA IMRE, KUKLIS KÁLMÁN, LÁSZLÓ KÁLMÁN, VARGA GYÖRGY. A hetek óta tartó nagy szárazság miatt aggodalommal voltunk eltelve, hogy vállalkozásunk eredménytelen lesz, s igy annál nagyobb
- 169 - i volt az örömünk, amikor a lucfenyővel borított láposokban és a nedves égeresekben fajokban gazdag gombavegetációt találtunk. 5 lápot, főképpen tőzegmohalápot /Sphagnetum/ kerestünk fel és ezeken 152 gombafajt sikerült megfigyelni és gyűjteni. Ezek közül 29 faj bizonyult újnak a két megye területére nézve. Az ismertetett irodalmi közlések és saját kutatásinak eredményeit összefoglalva a Hargita és Kovászna megyékben megfigyelt nagygomba taxonok száma a következő: Az előző /1984/ közleményem szerinti szám: POP, A, közlése:
743 8
PÁZMÁNY, D. és munkatársai közlése:
30 + 4 var.
1984. évi közös gyűjtésből:
56 + 1 var.
1986. évi közös gyűjtésből:
29 + 3 var.
MISKY, M. gyűjtése
71
Saját külön gyűjtésem:
14 + 1 var.
összesen:
951 faj + 9 var.
A gombafajok jegyzéke Röviditések: HA + Albert László herbáriua, HL + László Kálmán herbáriuma, HM = Misky Mihály herbáriuma, HS = Sarkadi Zoltán herbáriuma, FA = Albert László fotója, FS Sarkadi Zoltán fotója. ASCOMYCETES Pezizalee
Helvellaaeae 1. Helvetia echippium /LÉV. / BOND. - Marosfő, Vioeetum, 1986. szept. 8. HL, FA 2. Gyromitra infula /SCHFF. / FR. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Piaeetum, 1984. szept. 22. HS, FS, FA
- 170 - i BASIDIOMYCETES Aitriculariale8 Auriculariaoeae Hirneola auricula-judae /BULL.: ST. AM. / BERK. - Uzvölgye, Salix-on, 1970. aug. 28. HL; Bálványosfürdo, Fagus-on, 1985. aug. 10. HL Poriales CovioVaaeae 4. Trametes trogii BERK. - Rugonfalva, korhadt tönkön, 1984. jul. 5. HM Laetiporaceae 5. Laetiporus sulphureus /BULL. :FR. / MURR. - Székelykeresztur, 1980. máj. 20. HM Meruliaaeae 6. Merulius tremelloeus /SCHRAD. / FR. - Kiru j, Picea -n, 1984. szept. 19. FS Scutigeraceae 7. Albatrellue aonfluens /ALB. et SCHW. / KOTL. et POUZ. - Libán, Piceetim, 1982. szept. 5. HM Thelephoraaeae 8. Sarcodon glaucopus MAAS-G. et NANNF. - Marosfö, Pioeetum, 1986. szept. 8. HL, HA 9. Thelephora palmata aug. 2. HM
/SCOP. / FR. - Székelykeresztur, 1980.
Cantharellales Clavulinaaeae ÍO. Clavulinop8Í8 laeticolor /BERK, et CURT; / PETERSEN - Karcfalva: ördögtó, Sphagnetumt 1986. szept. 9. HL Gomphaceae 11. Gomphii8 clavatu8 PERS.:FR. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1983. okt. 5. HM Hericiaceae 12. Hericium oovaVloides /SC0P.:FR. / S.F. GRAY - Kalanda, 1977. jul. 21. HM; Rugonfalva, Querco-Carpinetum, 1984. szept. 20. HM 13. Hericium clathroides /Pallas:FR. / PERS. - Kiruj , Pioeetum, 1984. szept. 19. HS, FS
- 171 - i Hydnaoeae 14. Cantharellus frieaii QUÉL. - Libán, 5. HM
Pioeetum, 1982. szept.
15.Cantharellus lutesoens /PERS, / FR. - Libán, Pioeetum, 1982. szept. 8. HM; Karcfalva: Ráckebele, Pioeetum, 1986. szept. 7. , HL 16. Cantharellus melanoxeroe DESM. - Marosfő, szept. 8. HA, HL
Pioeetum, 1986.
17. Cantharellus tubaeformis FR. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984. szept. 22. HL 18. Pseudooraterellua sinuosus /FR. / REID - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 22. HL Bo letales Boletaoeaei 19. Boletua pinophilus PIL. et DERM. - Libán, Pioeetum, 1981. szept. 13. HM 20„Boletua speciosus FROST - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 18. HL 21.« Lecoinum orooipodium /LET. / WATL. - Rugonfalva, Queroo-Carpinetum, 1972. szept. 3. 22. Pulveroboletus oramesinus /SECR. / SING. - Rugonfalva, QuerooCarpinetum, 1977. jun. 15. HM Agaricalea Hygrophoraoeae 23. Hygrophorus dichrous KÜHN, et ROMAGN. - Bálványos, Pinetum, 1977. szept. 11. HL 24. Hygrophorus disooideus /PERS. :FR. / FR. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984. szept. 12. HA, FA 25. Hygrophorus leuoophaeus /SCOP. :FR. / FR. - Sóskát, Queroetum, 1984. szept. 14. HL 26. Hygrophorus nemoreus /LASCH/: FR. - Rugonfalva, Queroetum, 1984. szept. 15. HL 27. Hygrophorus poetarum HEIM - Sóskút, Queroetum, 1984. szept. 15. HL; Kiruj, Fagetum, 1984. szept. 19. HA, FA 28 . Hygrophorus russula /SCHFF. : FR, / QUÉL. - Sóskút, Queroetum, 1972 .aug. 30. HL; Rugonfalva, Queroetum, 1974. okt. 23. HM 29. Hygrooybe calyptraeformis /BK. et BR. / FAY. - Rugonfalva, réten, 1978. aug. 3.. HM 30. Hygrooybe conico-palu8tris R. Heller - Bálványos: Buffogó láp, 1985. aug. 10. HL
- 172 - i 31. Hygrooybe parvula /PECK/ MURR. - Kiruj, réten, 1984 . szept. 19. HL Trioholomataoeae 32. Gerronema postii /FR./SING. - Bálványosfürdő, mohában, 1985. aug. 6. HL 33. Triaholoma atrosquamosum /CHEV. / SACC. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984. szept. 22. HL 34. Triaholoma josserandii BON- Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984. szept. 22. HA, FA 35. Triaholoma lasoivum /FR. / GILL. - Rugonfalva, Queraetum, 1984. szept. 16. HL Triaholoma orirubens QUÉL. var. basirubens BON - Rugonfalva, Queraetum, 1934. szept. 16. HA, FA, HL Triaholoma saponaceum /FR. / KUMMER Var, ardosiaoum BRES. Rugonfalva, Quaraetum, 1986. szept. 12. HL 36. Triaholoma eubsejunatum PECK - Madaras, Pioeetum, 1986. szept. 12. HL, FA 37. Triaho lomopsis rutilans /SCHFF. : FR. / SING. - Bálványos, Pioeetum, 1986. jul. 30. HL 38. Lyophyllum konradianum /MRE. / KONR. - Sóskút, Pioeetum, 1984. szept. 17. HS, FS, FA 39. Collybia distorta /FR. / QUÉL. - Madaras, Pioeetum, 1986. szept. 12. HA, FA, HL 40. Collybia mara3mioides /BRITZ. / BRSKY. et STANGL - 01 tsz em, Queraetum, 1976. aug. 17. HL; Sóskút, Queraetum, 1984.szept. 17.HL 41. Dermoloma cuneifolim /FR. / P.D.ORTON, ss. FR. , LGE. , LUNDELL - Kiruj, Pioeetum, 1984. szept. 19. 42. Myaena haematopoda /PERS.:FR. / KUMMER - Kiruj, Alnus alatt, 1984. szept. 19. HL 43. Myaena viaoosa /SECR./ R. MAIRE - Madaras, 1986. szept.12. HL Entolomataaeae 44.Rhodooybe trunaata /SCHFF. :FR. / SING. - Karcfalva, Pioeetum, 1982. aug. 18. HL; Sóskút, Queraetum, 1984. szept. 17. HL 45. Entoloma euahroum /PERS.:FR. / DONK - Kiruj, Alnetum, 1984 . szept. 19. HL 46. Entoloma erophilum /FR. / KARST. - Karcfalva: Ráckebele, moha között, 1976.szept.7; MarosfÓ, mohában, 1986.szept.8. HL, FA 47. Entoloma prunuloides /FE. / QUÉL. - Rugonfalva, réten, 1984. okt. 24. HM 48. Entoloma seriaellum /BULL. :FR. / KUMMER - Rugonfalva, réten, 1984. nov. 4. HM
- 173 - i 49. Entoloma serrulatum /PERS.:FR. / HESLER - Rugonfalva, Queroetum, 1984, nov, 4. HM Pluteaoeae 50. Volvariella oaesiooinota ORTON - Rugonfalva, Queroetum, 1984. szept. 6. HL; Sóskút, Carpinus alatt, 1984. szept. 18. FA 51. Volvariella bombyoina /PERS.rFR. / SING. - Rugonfalva, Carpinuson, 1972. szept. 7. 52. Pluteus depauperatus ROMAGN. - Sóskút, Fagetum, 12. HL
1984. szept.
53. Pluteus padospileus SACC. : CUB. - Kiruj , Nardetum, 1984. szept. 19. HA, FA, HL Amanitaaeae 54. Amanita beokeri HUIJSM. Sóskút, Carpo-Fagetum, 1984. szept. 13. FS, HS 55. Amanita mairei FOLEY - Bálványos; Várhegy, Fagetum, 1985. aug. 8. HL Amanita muscaria /L. :FR. / HOOKER var. aureola KALCHBR. - Madaras, Pioeetum, 1986. szept. 12. HL 56. Amanita virosa SECR. - Bálványos: Büdöshegy, Fagetum, 1986. aug. 3. HL 57. Limaaella glioderma /FR. / R. MAIRE - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984 , szept. 22. HL, HS, FS, FA; Borszék, Pioeetum, 1980. aug. 13. HL Agariaaaeae 58. Agarious nivescens /MOELL. / MOELL. - Békási szoros, réten, 1986. jun. 10., leg.: PETRIC, M. , HL 59. Agarious purpurellus /MOELL. / MOELL. - Karcfalva: Ráckebele, Pioeetum, 1986. szept. 7. HL Botbitiaoeae 60. Bolbitius titubans /BULL. :FR. / MOS. - Bálványos, réten, 1985. aug. HL 61. Pholiotina arrhenii /FR. / SING. - Rugonfalva, Queroetum, 1984. szept. 16. HL 62. Pholiotina aporos /K. v. W. / CLC. - Marosfó, Pioeetum, 1986. szept. 8. HA, HL Strophariaceae 63. Stropharia albo-oyanea /DESM. / QUÉL. - Karcfalva: Ráckebele, Pioeetum, 1986. szept. 10. HL 64. Hypholoma myosotis /FR. / MOS. - Lucs, Sphagnetum, 1986. szept. 10. HA, FA, HL
- 174 - i 65. Pholiota adiposa /FR. / KUMMER - Sóskút, Fagetum, 1984 . szept. 17; Bálványos, Betula alatt, 1986. aug. 7. HL 66. Pholiota alniaola /FR. / SING. - Kiruj, Alnue alatt, 1984. szept. 19. HL 67. Pholiota flavida szept.19. HL
/SCHFF. : FR. / SING. - Kiru j , Pioeetum, 1984.
68. Gymnopilus hybridus /FR. :FR. / SING. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984. szept. 12. HL Cortinariaoeae 69. Inooybe oorydalina QUÉL. - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 17. HA, FA 70. Inooybe margaritispora /BERK, ap CKE. / SACC. - Kiruj, Corylus alatt,1984. szept. 19. HA, HL 71 .Hebeloma edurum MÉTR. - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 7. HL , HS, FS 72. Hebeloma pumilum LGE. - Marosfő, Pioeetum, Alnus, Salix alatt, 1986. szept. 8. HA, FA, HL 73. Hebeloma saoohariolens QUÉL. - Sóskút, Fagetum, 7. FS
1984. szept.
74. Hebeloma subsaponaoeum KARST. - Lucs, Sphagnetum, 1986. szept. 10. HL 75. Dermooybe cinnabarina /FR. / WÜNSCHE - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 17. HA, FA, HL; Bálványos, Fagetum, 1986. aug. 5. HL 76. Cortinarius aureopulverulentus szept. 18. HA, FA, HL
MOS. - Sóskút, Carpinetum, 1984.
77. Cortinarius aroifolius R. HRY. - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 18. HA, FA, HL, FS 78. Cortinarius azureus FR. - Marosfő, Pioeetum, 1986. szept. 8. HL 79j Cortinarius oaesiostramineus R. HRY. - Karcfalva: Ráckebele, Pioeetum, 1986. szept. 7. HL 80. Cortinarius oanabarba MOS. - Lucs, Sphagnetum, 1986. szept. 10. HA, HL; Karcfalva: ördögtó, Sphagnetum, 1986. szept. 9. HL 81. Cortinarius oinnamoviolaoeus MOS. - Karcfalva: Ráckebele, 1986. szept. 17. HL 82. Cortinarius oitrinofulvesoens MOS. - Fenyéd: 17 falusi erdő, 1984. szept. 22. HL, FA 83. Cortinarius oollinitus FR. - Karcfalva: ördögtó, 1986. szept. 9. HL
Sphagnetum,
84. Cortinarius oyaneus /BRES. / MOS. - Sóskút, Carpinetum, szept. 18. HA, HL
1984.
85. Cortinarius oypriaous FR. - Kiruj, Populus tremula alatt, 1984 . szept. 19. HA, FA, HL
- 175 - i 86. Cortinarius deoeptivus KAUFM. - Lucs, Sphagnetwn, 1986. szept. 10. HA, FA, HL 87. Cortinarius duraoinus FR. - Madaras, Pioeetum, 1986. szept. 12. HL 88. Cortinarius eburneus /VEL. / HRY. - Sóskút, 1984. szept. 18. HA, FA
Fageto-Carpinetum,
89. Cortinarius glauooprasinus /MOS; / MOS. -'Madaras, 1986. szept. 11. HA, FA, HL
Pioeetum,
90. Cortinarius illibatus FR. - Kiruj, Pioeetum, 1984. szept. 19. HA, FA, HL 91. Cortinarius magious EICHH. - Sóskút, szept. 18. HA, FA, FS, HL
Fageto-Carpinetum,
92. Cortinarius melcziotus KALCHBR. - Sóskút, 17. HL
1984.
Fagetum, 1984. szept.
93. Cortinarius odorifer BRITZ. - Kiruj, Pioeetum, 1984. szept. 19. HA, FA, HL 94. Cortinarius pseudosulphureus HRY. et ORTON - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 18. HA, FA, HS, FS 95. Cortinarius purpurascens FR. Dar. largusoides HRY. - Sóskút, 1984. szept. 18. HL 96. Cortinarius splendens R. HRY. - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 18. HA, FA 97. Cortinarius subtortus /PERS.:FR. / FR. - Lucs, Sphagnetum, 1986. szept. 10. HL, FA 98. Cortinarius tophaoeus /FR. / FR. - Rugonfalva, Queroetum, 1978. szept. 30. HM 99. Cortinarius turgidus FR. - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 18. HA, FA 100. Cortinarius varius FR. - Kiruj, Pioeetum, 1984. szept. 19. HL; Karcfalva: Ráckebele, 1986. szept. 7. HL 1 Ol. Cortinarius violaoeus /L.: FR. / FR. - Rugonfalva, 1972. szept. 5. HM
Queroetum,
Russulales Russulaceae 102. Russula aorifolia ROMAGN. - Bükszád: Csomádhegy, Fagetum, 1964. jul. 8. HL; Bálványos: Büdöshegy, Fagetum, 1986. aug. 1.. HL 103. Russula carminea /J. SCHFF. / KÜHN, et ROMAGN. - Lucs, Betula, Sphagnetum alatt, 1986. szept. 10. HL, FA 104. Russula erythropoda PELT. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1984. szept. 22. HS, FS
- 176 - i 105. Russula graveolens R0MELL- Sóskút, szept. 17. HL, FA
Fageto-Carpinetum,
106. Russula helodes MELZ. - Lucs, Sphagnetum,
1984.
1986. szept. 10. HL
Russula heterophylla /FR. / FR. var. ohlora - Bálványos, Betula alatt, 1985. aug. 11. HL 107. Russula lateritia QUÉL. s.s. ROMAGN. - Marosfő, 1986. szept. 8. HL
Pioeetum,
108. Russula laurooerasi MELZ. - Bálványos: Büdöshegy, Fagetum, 1936. jul. 29. HL 109 . Russula mairei SING. - Sóskút, Fagetum, 1984 . szept. 17. HL Russula mairei SING. var. fagetiaola MELZ. - Bálványos: Büdöshegy, 1986. jul. 29. HL 110. Russula parazurea J. SCHFF. - Madaras, Pioeetum, 1986. szept. 12. HL; Szárhegy, 1982. aug. 14. HL 111. Russula subaompaata BRITZ, ss. ROMAGN. - Sóskút, Fagetum, 1984. szept. 10. HL 112. Russula vinosa LINDBL. - Fenyéd: 17 falusi erdő, Pioeetum, 1934. szept. 22. HL, FA 113. Russula vinosobrunnea /BRES. / ROMAGN. - Bálványos: Büdöshegy, 1986. jul. 30. HL 114. Laotarius aurantiaous FR. - Székelykeresztur, Queroetum, 1984. jul. 29. HM 115. Laotarius lilaoinus /LASCH/ FR. - Karcfalva: Ráckebele, 1986. szept. 7. FA, HS, FS; Kiruj, Alnus alatt, 1984. szept. 19. HL, HS, FS, FA 116. Laotarius obsouratus /KASCG/ FR. - Kiruj, AInus alatt, 1984. szept. 10. HA, FA 117. Laotarius repraesentaneus BRITZ. - Gyergyószentmiklós, Pioeetum, 1980. aug. 10. HL; Lucs, Pioeetum, 1986. szept. 10. HA, HL 118. Laotarius sanguifluus /PAULET:FR. / FR. - Székelykeresztur, 1976. aug. 29. HM 119. Laotarius zonarius FR. - Székelykeresztur, Queroetum, 1976. aug. 29. HM; Rugonfalva, Queroetum, 1984. szept. 16. HL 120. Elasmomyoe8 mattirolianus CAV. - Sóskút, 1984. szept. 11. HA, FA
- 177 - i A közleményben található helységnevek hivatalos román elnevezése: Borszék - Borsec, Fenyéd - Bradesti, Gyergyószentmiklós - Gheorqheni, Karcfalva - Cirta, Kiruj - Chirui, Madaras - Madaras, Marosfő - Isvorul Mures, Oltszem - Ölteni, Rugonfalva - Rugonesti, Sóskút - Fintina Sáratá, Székelykeresztur - Cristuri.
S u m m a r y
The author in his previous publication /Clusiana 1984/1./ has revealed - on basis of the available data - 743 species of large mushrooms in counties Hargita and Kovászna. He has reported on 340 species of these in 12 publications, pratly together with other co-authors. During the period between 1984-86 he lead several collecting trips with his collaborators in the two counties and despite the repeated droughts the list has been increased by numerous new species which he issues in this publication.
- 178 - i MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1988. 3. szám Mikorrhlza kutatás az uppsalai egyetemen LÁSZLÖNÉ BÁLÁS ILDIKŐ Forest Mycology and Pathology University of Agricultural Uppsala, Sweden Az 1930-as években Elias Melin kísérleteivel bizonyította, hogy a mikorrhiza-társulásban élő növény és gomba egyaránt hasznot huz a szimbiózisból. A mikorrhiza-társulás gyakori jelenség, kevés növényfaj tud megélni nélküle. Az endomikorrhiza /VA-mikorrhiza/ gyakoribb, egyéves mezőgazdasági növények, trópusi fák gyökerein fordul elő. Az ektomikorrhiza mérsékelt égövi' fákkal él szimbiózisban. Több különböző gomba élhet ugyanannak a növénynek a gyökerén és ugyanaz a gomba különböző növények gyökerén is előfordulhat. A mikorrhiza tápanyagfelvevő szerepe függ a növény tápanyagfelvevő képességétől, például a fűfélék hosszú haj szálgyökereikkel kevéssé igénylik a gomba segitségét, mint a hagyma vagy a citrom-félék rövid gyökereikkel és kevés haj szálgyökereikkel. A mikorrhiza-társulás sokszorosára növeli a gyökér felületét, igy a növény a hajszálgyökerektől távolabb eső talajrészekből is felveheti a foszfort, káliumot, ásványi anyagokat a gomba hifafonalainak közvetitésével. /Rhodes és Gerderaan, 1980; Mosse és Hayman, 1980/. Oldott, a növény számára könnyen felvehető foszforral való trágyázás esetén, megszűnik a szimbiózis, a növény nem igényli a gomba jelenlétét, segitségét. Nehezen oldódó foszfor adagolása nem csökkenti a mikorrhiza előfordulását, ezért műtrágyázás esetén előnyös nehezen oldódó foszfor-vegyületet alkalmazni. A mikorrhiza hatással van a gyökér fiziológiájára, megnagyobbodnak a hifafonalakkal kapcsolatban levő sejtek, fokozódik turgornyomásuk. A gyökérsejtek tápanyagfelvevő képessége nő, a levél klorofill-tartalma is nő. Kimutatták, hogy a cytokinin nevü hormon mennyisége nő az egész növényben, ami sok fiziológiai folyamatot stimulál a levélben és a gyökérben.
- 179 - i Az ektomikorrhiza előfordulása tűlevelű- vagy lomblevelű fák gyökerén N műtrágyázás esetén /150 mgN/1/ csökken /Slankis, 1973/. A gyökér vízfelvevő képessége fokozódik a foszforfelvétellel /Mosse és Hayman, 1980/. Véd a stressz-hatással szemben: megfigyelték, hogy a mikorrhizás növények jobban tűrik a szárazságot, a cytokinin hormonnak lehet ebben szerepe. Hatással van a gyökér mikroflórájára: a gomba felhasználja a szénhidrátokat és a szerves nitrogént, ami egyébként a gyökérből a talajba kerülne és más gombák, baktériumok telepednének meg benne /Rambelli, 1973/. Megköti a talajt: nyálkás anyagot bocsát ki, ami a talajszemcséket összeragasztja, ezáltal meggátolja az eróziót. A mikorrhiza fontos szerepe, hogy véd a parazitákkal szemben /Bartelund, 1981; Schenck, 1981/. Endomikorrhiza a sárgarépa, a zab és a paradicsom gyökerén gátolja a nematodakártételt. A szimbiózis fokozza a gyökérparazita gombákkal szembeni ellenállóképességet. A mikorrhiza károsodásának hatása A mikorrhiza előfordulása gyakori, de érzékeny a növényekre és környezetükre ható tényezőkre, pl. mérgek, szenynyeződések, megváltozott művelési mód stb. Nagy mennyiségű oldott foszfáttal törvénő műtrágyázás endomikorrhizás kapcsolat esetén csökkenti a spórák és hifák előfordulását a talajban, ami a következő vetemény "indukálásához" szükséges lenne. Emiatt néha szükséges a talajt beoltani a mikorrhizával. Nagy annak a veszélye, hogy a nagyobb hozamra törekvő nemesités és a betegségekkel szembeni rezisztenciára törekvő nemesités során az optimális műtrágyázással elveszitjük a gyökér öröklődő szimbiózisképző képességét. Ha ehelyett olyan módszereket alkalmaznánk, ami a mikorrhiza előfordulásának kedvez, lehetséges, hogy gazdaságos lenne megelégedni alacsonyabb hozammal. Mérget alkalmazunk csávázáshoz, kártevők és károkozók elleni védekezéskor. A csávázó és gombaölő szerek gátolják a mikorrhiza-gombák növekedését és terjedését. A mezőgazdasági egyetem erdészeti mikológiái és patológiai osztályán a mikorrhiza gombák fiziológiájára, ekológiájára és rezisztenciát nyújtó képességére irányuló kisérletek folynak.
- 180 - i A kísérleteket Picea ábies és Pinus sylvestris magoncokkal és az azokkal leggyakrabban előforduló mikorrhiza-gombákkal végezzük. A Picea ábies és a Pinus slyVestris a legfontosabb fajok a svéd erdészet számára. Ezeken a leggyakrabban előforduló mikorrhiza-gombák a Laccaria laaoata, Hebeloma orustuliniforme, Suillus bovinus3 Telefera terestris, Amanita muscaria, ezek myceliumával "fertőzzük" a palántákat a kisérletek során.
Fiziológiai kisérletek A tápoldatos kisérletek klímakamrákban folynak, vizkulturás termesztési módszerrel, ahol a tápanyag mennyisége és összetétele változtatható, valamint biztosithatók az optimális környezeti feltételek: fény, hőmérséklet, páratartalom. A kisérletek annak vizsgálatára irányulnak, milyen menynyiségü könnyen felvehető N vegyületek hatására csökken a mikorrhiza jelenlétének szükségessége. Annak vizsgálatára, hogy milyen cukrok vannak jelen a magoncokban s mi a szerepük, cukoranalizist végzünk, hajtásban, levélben, gyökérben. A gomba jelenléte valószinüleg fokozza a növény fotoszintézisét. Ennek vizsgálatára fotoszintézismérővel mérjük a mikorrhizás és mikorrhiza nélküli magoncok fotoszintézisét. Ezek a kisérletek Pinus sylvestris magoncokkal folynak, amelyek részben Laccaria lacoata, részben Hebeloma crustuliniforme gombákkal vannak oltva. ökológiai kisérletek A kisérletek annak vizsgálatára irányulnak, hogyan viselkedik a mikorrhiza fakitermelés után. Erre irányuló kísérleteink eredménye azt mutatja, hogy a fakitermelés után 4-5 évvel is megtalálhatók ugyanazok a mikorrhiza-gombák, amelyek az erdőben előfordultak. A'mikorrhiza-gombák feltérképezése, terjedésének vizsgálata során több mint 240 fajt találtunk a svéd erdőkben. A gombák terjedésének vizsgálatára a Suillus bovinus a modell. A talált termőtestekből a begyűjtés után tiszta tenyészetet készitünk, amelyből 2-2 különböző termőtestből nyert mycéliumot egy petricsészébe oltunk, ha ezek vegetativ, ill. somatikus inkompatialitást mutatnak - nem nő öszsze a két telep - arra utal, hogy két különböző spórából fejlődött egyeddel van dolgunk. E módszerrel megállapítható, hogy két talált termőtest ugyanabból a spórából fejlődött myceliumról származik, vagy sem.
- 181 -
Laooaria laooata mikorrhiza- és Rhizoctonia solani gyökér parazita gombák hatása a 20 napos és az 1 éves Pinus sylvestris magoncokra A kontroll palánta B csak Laooaria-val oltott C Laooaria plus Rhyzootonia D csak Rhyzootonia A mikorrhiza jelenléte csökkentette a Rhyzootonia kártételét!
- 182 - i A mikorrhiza korokozókkal szembeni védő hatását gyökérparazita gombák oltásával vizsgáljuk. A Rhizoktonia - fertőzés esetében a mikorrhizás növények alig maradtak el a kontrolitól növekedésben és jól fejlett gyökereik voltak, mig a mikorrhiza nélküliek gyökérzete erősen fertőződött, ezek a növények erősen lemaradtak a növekedésben.
összefoglaló A cikk összefoglaló áttekintést nyújt a mikorrhiza-kutatás során eddig elért eredményekről. A gomba - növény szimbiózis kapcsolatában a partnerek szerepéről, hogy milyen kedvező hatása van a gomba előfordulásának a növényzetre és a talajra. Az uppsalai egyetem erdészeti mikológiái és patológiai osztályán Piaea abies és Pinus sylvestris fafajokkal dolgozunk, ez a két faj a legfontosabb a svéd erdészek számára. Ezeken a leggyakrabban előforduló mikorrhiza-gombák a Laoaaria laaaata, Hebeloma rustuliniforme, Suillus bovinus, Telefera terestris, Amanita musoaria, ezek myceliumával indukáljuk a magoncokat a kísérletek során. A kísérletek a szimbizózisban élő fák fiziológiájára, a mikorrhiza-gombák rezisztenciát nyújtó képességére és ekológiájára irányulnak. A kísérleteket klimakamrában és üvegházban végezzük, ahol a hőmérséklet, fény és a páratartalom a kivánt értékre beállitható. A tápanyag összetételét és mennyiségét is változtathatjuk. Az itt végzett "modellkísérletek" eredményei alapján a természetben kontrollkisérleteket végzünk, ahol sok más tényező is hat az eredményekre.
S u m
m
a r y
Mycorrhiza research at the deportment of Forest Mycology and Pathology University of Agricultural, Uppsala This article will give a review of the results from the current research on mychorrihae, about the different roles of the involved parts and their positive effects on the plant and the soil.
- 183 - i We sork with Piaea abies and Pinua sylvestrie, the two most importent species in Swetish forestry. Common mycorrhizae fungi with these species are: Laooaria laooata, Hebeloma orustulini forme, Suillua bovinue, Telefora tereatris, Amanita musoaria. The plants are "Infected" with mycelia from these fungi when performing sur experiments. We make physiological, ecological, and resistence esperiments with these fungi climate chambers or in glass houses where we can regulate temperature, light, humidity and the amount of nutricuts. According to the results of these model-experiments, we make experiments in natura where many, are factors ave influencing the results.
Irodalom BARKLUND, P. 1931. Mykorrhiza ger skydd mot rotpatogener. Växtskyddsnotiser /Uppsala/ 45: 73-79. CHAKRAVARTY, P. and.UNESTAN, T. 1987. Differential Influence of Ectomycorrhizae on plant growth and disease resistance in Pinus sylvestris seedlings. J. Phytopathology 120: 104-120 Berlin and Hamburg. MOSSE, B. and HAYMAN, D.S. 1980. Mycorrhiza in agricultural plant. Pp. 213-230, i MIKOLA, P. /eds/, Tropical Mycorrhiza Research. Clarendon Press, Oxford. NYLUND, J.-E. and UNESTAN, T. 1982. Structure and physiology of ectomyccorhiza. 1. The process of mycorrhiza formation in Norway spruce in vitro. New Phytologist. RAMBELLI, A. 1973. The rhizosphere of mycorrhizae. Pp. 22934 9, i MARTES, G.C. and KOZLOWSKI, T.T /eds/, Ectomycorrhiza, their Ecology and Physiology. Academic Press, New York and London. SCHENCK, N.C. 1981. Can mycorrhizae control root disease? Plant Disease, 65: 230-234. SLANKIS, V. 1973. Hormonal relationships in mycorrhizae development. Pp. 232-298, i MARKS, G.C. and KOZLOWSKY, T.T. /eds/, Ectomycorrhizae, their Ecology and Physiology. Academic Press, New York and London.
- 134 - i MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1988. 3. szám Az Armillaria nemzetség Magyarországon 1. Nevezéktani
és növénykórtani kérdések a nemzetségen belül
KOLTAY ANDRÁS, SZÁNTÖ MÁRIA ERTI Erdővédelmi Osztály A/ Nevezéktani kérdések Az Armillaria nemzetséget körülvevő rendszertani és nevezéktani zűrzavar több mint 100 évre nyúlik vissza. A rendszertani szakemberek mindmáig nem tudtak megegyezni a nemzetség tipusfajának körülirásában és a korrekt nemzetségnév fölötti vitában. Ez problémát jelent a növénykórtanosok számára is. A nemzetségen belüli változatosság vizsgálatához elengedhetetlen a fajok azonosításának képessége. Az azonositás pedig nem képzelhető el egy szilárd rendszertani keret és a tipusfajok azonositásának elfogadása nélkül. Az Armilldridkat egy nem régi időpontig ugy tekintették, mint amelyek ugyanahhoz a fajhoz tartoznak és amelyeknek a neve szerzőtől függően eléggé változó volt. Armillaria mellea /Vahl: Fr. / Kümmel Armillariella mellea /Vahl / Karsten Clitooybe mellea /Vahl/ Ricken A faj mindenesetre nagy változatosságáról volt ismeretes, amely a termőstetek morfológiai bélyegeinek és biológiai viselkedésének sokféleségében nyilvánul meg, mivel a fán élő szaprofita, a parazita, sőt az endomikorrhizás szimbionta szerepét is betöltheti /Watlig et al 1982./. Több rendszertani szakember megkisérelte, hogy ezen az együttesen belül néhány fajt különböztessen meg. Ezek a kisérletek mindig a termőtestek morfológiáján alapultak. A legújabbak egyike Romagnesi-nek tulajdonitható, aki 1970-1973ban a francia Armillaridk négy tipusát különböztette meg és azokat a Linnéi faj rangjára emelte. Mindenesetre a qomba szexualitására vonatkozó adatok hiánya miatt nem lehetett bebizonyítani, hogy a morfológiai tipusok az ivaros szaporodás szempontjából is eltérő egységeknek felelnek-e meg, vagyis valóságos fajok-e. 1973-ban Hintikka tisztázni tudta az Armillariák kariológiai ciklusát, bebizonyítva hogy tetrapoláris heterothallikus gombákról van szó. Ez az eredmény lehetővé tette, hogy ezen gombák közelebbi megismerését ne csak morfo-
- 185 - i lóglai, hanem biológiai alapokra is helyezzük. 1973 és 1978 között Korhonennek sikerült nagyon különböző származású haploid törzsek között számos keresztezést végrehajtani, ami őt arra késztette, hogy az európai földrészre vonatkozóan öt intersteril csoportot különböztessen meg, amelyeket A, B, C, D és E betűkkel jelölt. Az Eurüpában 1978 óta végzett vizsgálatok egyike sem tette lehetővé, hogy más csoportokat mutassanak ki mint Korhonen öt csoportját /Guillaumin et al 1985. /.
B/ Növénykórtani kérdések Ha lehet, még nagyobb a zűrzavar a nemzetségbe tartozó fajok patogenitásával kapcsolatban. Ezt a zavart még növeli, hogy nagyon kevés az az irodalmi adat, amelyben pontos fajnévvel jelölik meg a gombát. A legtöbb helyen népies néven, vagy az illető ország nyelvén nevezik meg, másutt csak nemzetségnevet találunk, megint másutt egy ma már nehezen azonosítható fajnevet olvashatunk. Falck /1918/ véleménye szerint a lomberdőben előforduló pusztulást okozhatja a szárazság. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a gyűrűs tuskógomba lehet alkalmi parazita, mivel rizomorfáit igen gyakran figyelte meg pusztuló terüléteken. Szerinte a gomba nem minden esetben szükségszerűen gyengültségi parazita. Németországban Baltz /1918/ vizsgálatai szerint aktiv kórokozókról van szó. Skoric /1926 / a jugoszláviai kocsányos tölgyesekben mindig megtalálta a gyűrűs tuskógomba rizomorfáit, a pusztuló törzsek alsó részén. A betegnek látszó fákon megfigyelte, hogy a törzs és a gyökerek kiindulása egészséges, de a gyökérfeltárásoknál azt tapasztalta, hogy a gomba a kéreg alá hatolt és sok vékony gyökeret elpusztitott. Franciaországban Türe /1927/ szerint a tölgylisztharmat felboritja a kocsányos tölgyesek biológiai egyensúlyát, fokozza a szárazság okozta legyengülést és ezt követően jelenik meg a gyűrűs tuskógomba a törzsek körül. Osmaston /I927/ Nagy-Britanniában pusztuló tölgyesekben tömegesen figyelte meg a gyűrűs tuskógombát. Lehetségesnek tartotta, hogy a gomba gyengültségi parazitaként okozza végül a fák pusztulását. Georgescu /1946-1947/ egyedül a tuskóqombát teszi felelőssé a pusztulásért. Csehszlovákiában Stolina /1954/ az 1947-es tölgypusztulást egyértelműen a gyűrűs tuskógombának tulajdonitja.
- 186 - i Petrescu /19 66 / romániai megfigyelései szerint a gyürüs tuskógomba igen gyakran fordul eiö a pusztult tölgyek gyökfőjében. Azt azonban nem sikerült kisérleti uton igazolnia, hogy valóban szerepe lenne a tölgypusztulásban, ugyanis csak gyengült egyedekkel végzett provokativ fertőzési kisérlete okozott elhalást. Jelzése szerint az ArmiUaria bulboeaval /Delatour meghatározása szerint/ dolgozott. Prihoda /1987 / felveti az ArmiUaria fajok vizsgálatának fontosságát, mivel szerepe még mindig nem tisztázott a tölgypusztulásban, ugyanakkor tömeges előfordulása tény a pusztuló tölgyesekben. C/ Hogyan próbáljuk megtalálni a válaszokat? A probléma tehát egyrészt az ArmiUaria nemzetségen belüli nevezéktar.i zűrzavar tisztázása, majd ennek nyomán a hazánkban fellelhető fajok leirása. Az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályán dolgozunk, ahol feladatunk az erdők védelme, igy számunkra különösen fontos másrészt a nemzetség esetleges szerepének feltárása a tölgypusztulásban. Tölgyeseinkben az egészségi állapotot felmérő munka évek óta folyamatban van. Ennek következtében sok olyan területet tudunk bevonni megfigyeléseinkbe, amelyekről már évek óta fontos tájékoztató adatok állnak rendelkezésünkre. Az ország legkülönbözőbb területeiről, igy kocsányos és kocsánytalan, pusztuló és egészséges tölgyesekből gyüjtöttünk termőtesteket és valamennyiből tiszta tenyészetet készítettünk. Természetesen a gyűjtőmunkát a következő években tovább folytatjuk és ennek a gyűjteménynek a segítségével a következőket szeretnénk elvégezni: 1 - a fajok meghatározása - termőtestek morfológiája, - vegetativ micélumok morfológiája, - rizomorfák morfológiája és a - szexuális kompatibilitás alapján; 2.- következtetések levonása a fajok ismerete és az egyes erdőrészletekre vonatkozó adatok alapján; 3 - az ArmiUaria nemzetségbe tartozó fajok biológiájának leirása hazánkban, különös tekintettel tölgyeseinkben betöltött növénykórtani szerepükre. A kutatási téma jellegéből adódóan többéves munkáról van szó, amelynek első lépéseit e cikkünk tartalmazza. A továbbiakról pedig szeretnénk majd folyamatosan beszámolni.
- 187 - i Irodalomjegyzék 1. BALTZ /1918 / Die Eichenerkrankung in Westfalen - Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen, pp. 219-222, 2. FALCK, R. /1918 / Eichenerkrankung in der öberförsterei Löddenitz und in Westfalen-Zeitschrift für ForstJagdwesen, vol. 50, pp. 123-132. 3. GEORGESCU, C.C., TEODORU, L. , BADEA, M. /1946-47/ /Le desséchement en masse du chene/ /En Roumain/ Analele I.C.E.F., 11, pp. 185-223. 4. GUILLAUMIN, J.J et al /1985/ Systematique des Armillarie du groupe Mellea. Consequences phytopathologiques. Eur. J. For. Path. 15, pp. 268-277. 5. HINTIKKA, V. /1973 / A note on the polarity of Armillariella. Karstenia 13, pp. 32-39. 6. KORHONEN, K. /1978/ Interfertility and clonal size in the Armillariella complex. Karstenia 18, pp. 31-42 7. OSMASTON, L.S. /1927 / Mortality among oak. Quarterly Journal of Forestry, no 21, pp. 28-30. 8. PETRESCU, M. /1986/ /Researches phytophatologyques dans les forets présentant des phénoménes de dépérissiments,/ /En Roumain/ In Marcu, 1966, pp. 319-364 9. PRIHODA, A, et al /1987/ /Pridruzené ubové nákazy pi hromadnom hynuti duba./ /En tchéque/ VULH Zvolen c. 36, pp. 183-192. 10. ROMAGNESI, H. /1970/ Observations sur les Armillariella Bull. soc. Myc. Fr. 86/1/ 257-265. - /1973/ Observations sur les Armillariella /II./. Bull. soc. Myc. Fr. 89/2/ 195-206. 11. SKORIC, V. /1926/ /Les causes du dépérissements de nos chenaies/ /En yougoslave/ - Annales pro experimentis foresticis, 1, pp. 234-246. 12. STOLINA, M. /1954 / /Quelle est la cause du dépérissement des chenaies a L'uborec?/ /En tchéque/ Les, Bratis lava, vol. 1. no 10, pp. 11-13. 13. TURC, L. 119211 Note sur le dépérissement du chene pédonculé dans les forets du plateau nivernais. - Revue des Eaux et Forets, pp. 561-565. 14. WALTIG, R., KILE, G.A., GREGORY, N.M. /1982/ The genus Armillaria. Trans. Br. Mycol. Soc. 78, 2, pp. 271-285.
- 188 - i
S u m m a r y The most important problem of the preservation of the forests in Hungary is to find the reasons of the oak-trees' deterioration as well as to elaborate their appropriate protection. In mycological relation is the clarification of the function of the species Armillaria one of the questions of main problems. However, in order to be able to clarify their function we have to make further classification within the genus. The research work begonnen in 1988 and planned for several year had this in view. We have collected fruit bodies from the species Armillaria - having appeared this year in great masses - and have made pure vegetation of them, the determination of the species is just being in process. Our article has been written for purposa of announcement and we shall keep you informed about our further research continuously.
- 189 - i MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1988. 3. szám Agarlcus- és pleurotus fajok ásványielem tartalma Dr. VETTER JÁNOS egyet, docens, Állatorvostudományi Egyetem Növénytani Tanszéke, Budapest, 1400 Pf. 2. A vizsgálatok célja, hogy a csiperke /Agariaua/ és a laska /Pleurotus/ nemzetségek néhány közönséges faját hasonlítsa össze a szabadban termő, illetve a termesztett fajok beitartalmi analizise során. A korábbi vizsgálatok a gombák ásványianyagai közül egyre vagy csak néhányra terjedtek ki, itt 23 ásványi elemre kiterjedő, komplex összehasonlító vizsgálatról van szó. Az utóbbi évtizedben több, a gombák táplálkozási hasznosítása szempontjából kedvezőtlen jelenségre derült fény, így egyes gombafajok kadmium /Smitt - Meisch, 1985, Enke et al, 1977/, ólom /Seeger et al. 1976/, illetve higany /SeegerNützel, 1976, Lakksovirta - Lodenius, 1979, Kuusi et al, 1981, Enke et al, 1969/ tartalmának növekedésére. Vizsgálatok kezdődtek pl. annak tisztázására, vajon az egyes elemek megnövekedett mennyisége a környezet /a gomba szubsztrátumának/ megnövekedett elemtartalma /környezetszennyezés/, vagy inkább a faj belső /genetikai vagy élettani/ okokra visszavezethető felhalmozóképessége /bioakkumulációs képessége/ révén alakul ki. A termesztők és fogyasztók pedig - érthető módon - arra kiváncsiak, hogy a termesztett gombák esetleges szennyező, toxikus elemtartalma hogyan védhető ki, illetve kivédhető-e. A nagygombák ásványianyag-tartalmának összehasonlító vizsgálata tanszékünkön egy nagyobb program keretében is folyik, ahol többek között összefüggéseket keresünk a gomba szubsztrátuma, táplálkozási tipusa és ásványianyag-tartalma között. Jelen anyag e nagyobb vizsgálatsorozat része.
Anyag és módszer A táblázatokban szereplő, szabadon termő fajok mintáit 1985-1986. években Magyarország különböző részeiből gyűjtöttem, a termesztett fajok mintáit pedig 1985 és 1987 között, a hagyományos és uj módszerrel /csiperke esetében/ termesztettük. A termesztett csiperke és a laskagomba esetében a termőtest kalapjának és tönkjének vizsgálatát külön végeztük el. A termőtesteket vagy azok részeit kiméletes száritás után
- 190 - i porrá őröltem, majd a mintákat teflon edényben, nyomás alatt savasan tártam fel /200 mg gombapor, 2 ml HNO3 és 2 ml H2O2/. A feltárt anyagot szűrés után 10 ml-re higitottam, majd az ásványi elemek mennyiségét plazmagerjesztéses spektroszkópiával határoztam meg, háromszoros ismétlésben, A táblázatokban az adatok számtani középértékét /mg/kg = ppm egységben, a szárazanyagra vonatkoztatva/ és szórását adom meg.
Adatok és értékelésük A csiperke Agariaus és a laska /Pleurotus/ fajok adatait, nemzetség szerinti csoportosításban az 1. és 2. táblázatban közlöm. A táblázatok egyúttal a nemzetségek átlag adatait /utolsó sor/ is tartalmazzák. Hasonlitsuk össze az ásványielem-tartalmak érdekesebb egyezéseit, különbözőségeit. Aluminium: az adatok variabilitása mindkét nemzetségben elég nagy, a laskagombák általában alacsonyabb aluminiumtartalmuak. Éles különbség adódott az arzéntartalomban: a Pleurotusok nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben /hasonlóan a nagygomba fajok döntő többségéhez/, az Agariaus fajoknál azonban 3 és 14 ppm közötti, igen jelentős arzén tartalmat mértünk, valamennyi szabadontermő fajban és mintában. Legnagyobb arzéntartalmu az A. purpurellus Bükk-hegységben gyűjtött mintája volt. A szalmán és a komposzton termesztett A. bisporus azonban kivételt jelentett, mert nem tartalmazott kimutatható mennyiségben arzént, sem a kalapban, sem a tönkben. A bór és a báriumtartalom átlagos értéke alig különbözött a két nemzetség mintáiban. Bár a kalciumtartalom átlagos értéke közel azonos, feltűnő a termesztett csiperke kalapjának és tönkjének egyaránt magas /kalap: 2300-2800, tönk: 1200-2300 ppm/ értéke. A két nemzetség kadmium tartalmában igen jelentős a különbség. A laskagombáknál mért legmagasabb érték 2,75 ppm, a termesztett P. ostreatusé a szabadontermőknél is alacsonyabb, mindössze 0,56 és 0,22 /kalap-tönk/ ppm. Az Agariaus nemzetség már az irodalomból is ismert, jelentős kadmium felhalmozó képessége egyértelműen megerősítést nyert mintáink alapján: hiszen az A, xanthoderma kivételével jelentős, sőt igen nagy, maximálisan 86 ppm a kadmium tartalom. Ez utóbbi érték pl. a friss anyagra számolva körülbelül 8,6 ppm értéknek felel meg, ami lényegesen meghaladja a toxikusnak tartott határértéket. Ugy tűnik, hogy az A. bisporus és az A, xanthoderma képezi a vizsgált fajok azon csoportját, melyre a kadmium akkumuláció nem jellemző. Ez a termesztés szempontjából igen fontos és szerencsés tény. Fel kell azonban hivni a figyelmet arra, hogy pl, a csiperkegomba nemesitése során, mely egyre jelentősebb citológiai és genetikai manipulációkkal /protoplasztfuzió/ is járhat, nem jelenik-e meg az uj
- 191 - i törzsekben /hibridekben/ a bioakkumulációs képesség. Feltétlen ki kell terjeszteni a nemesitett anyagok vizsgálatát a kadmium és más elemek rendszeres vizsgálatára is. A kobalt tartalomban a Pleurotusokra nem kimutatható vagy alacsony, a csiperkékre a magasabb érték a jellemző. A termesztett csiperkében mért tartalom alacsonyabb a szabadontermő fajoknál. A krómtartalom adatai szerint: a termesztett csiperke 1 ppm fölötti értéke némileg magasabb a P. osteratus termesztett törzsénél. Jelentős különbségek jellemzik a réztartalmat: mig a laskagombákat a 12,6 ppm-es átlag mellett az 5 és 21 ppm közötti koncentrációk jellemzik, az Agariaus nemzetség hasonló adatai: 25 és 260/!/ ppm között, az átlag 14 6 ppm. A nagymértékű rézakkumuláció legkevésbé az A, bisporusra igaz /25-61 ppm/. A két vizsgált nemzetség vastartalma nem tér eL egymástól. Tekintélyes különbségeket tapasztaltam a káliumtartalomban. Másutt közölt vizsgálati adataim alapján arra is fel kell hivni a figyelmet, hogy a kálium és különböző taxonokban viszonylag kis ingadozásu, elég állandó,ásványi alkotórész /Vetter, 1987/. Itt, az Agaricusokat a viszonylag magas, 42886 ppm-es átlag, a laskagombákat pedig csak 26999 ppm jellemezte, egyetlen faj, az A. augustus K-tartalma volt csak alacsonyabb. A termesztett csiperke vagy laskagomba K-tartalma nem tért el a többitől, a laskánál a H-7 törzs /elsősorban kalapja/ jelentősen felülmulta a szabadontermő P. ostreatus mintákét, A nemzetségek magnézium- és mangántartalma lényegében megegyező, bár némiképp alacsonyabb mindkét esetben a termesztett fajokban. Figyelemreméltó az a különbség, mely a molibdéntartalomban észlelhető. Mig a Pleurotus nemzetségben egy esetben, az Agariaus oknál csak a termesztett A, bisporusban mértem 0,34 ppm átlagos molibdén menynyiséget. A termesztett P. ostreatus magasabb, a termesztett csiperke alacsonyabb nikkeltartalommal tért el a többi Agariaus mintától. Jelentős és táplálkozásélettanilag fontos különbség mutatkozik az Agariaus és Pleurotus fajok foszfortartalma között /Agariaus átlag: 13127, Pleurotus átlag: 7416 ppm/. A durván kétszeres különbség mellett emlitésre méltó, hogy a Pleurotus ostreatus különböző termőhelyről származó mintái között igen jelentős az ingadozás /3700-9000 ppm/. A szeléntartalom alakulását illetően, a szakirodalom, illetve korábbi vizsgálataim elsősorban a Boletus nemzetség szelénfelhalmozóképességét mutatták ki /Vetter, 1987/. Ennek megfelelően, a minták döntő többségében a kimutatási határ alatti a szelén, de néhány esetben /A. xanthoderma, A. augustus, illetve a P. ostreatus egyik termőhelyén/ 1,6-4 ppm közötti értékeket is mértünk. A stroncium több a xilofág Pleurotusokban, mint az Agaricu8okban. A vanádiumtartalom néhány mintában nem kimutatható, másutt 0,1-0,3 ppm, csak egy P. ostreatus mintában éri el a 0,7 ppm-et. Abból a tényből kiindulva, hogy a szakirodalom jelenleg mindössze egyetlen vanádium akkumuláló fajt /Amanita
- 192 - i musoaria/ ismer, nem is igen volt várható ettől eltérő tendencia. A táblázatok utolsó oszlopában közölt cinktartalom jelentősen ingadozik: az Agariousok 141 ppm-es átlaga mellett 50 és 194 ppm közöttiek, a Pleurotusok a 80 ppm-es átlag mellett 37 és 122 ppm között változnak. Az Agariausok között egyértelműen a legalacsonyabb a termesztett csiperke két mintájának kalapja, illetve tönkje.
összefoglalás Csiperke /Agarious/ és laska /Pleurotus/ fajok, illetve termesztett fajták összehasonlító beltartalmi vizsgálatát végeztem el 23 ásványi elemre. A kapott adatok összehasonlítása alapján az alábbiak állapithatók meg: 1. Jelentős, az irodalomban eddig nem igen taglalt arzénakkumulálónak bizonyultak a csiperke fajok /a termesztett csiperke kivételével/. Nem tapasztaltunk ilyet a Pleurotusokban, 2. Jelentős bioakkumulációt mutatott az Agarious nemzetség kadmiumban, az A. xanthoderma és az A. bisporus kivételével, 3. Számottevő rézakkumulációs képességet állapíthattam meg az Agarious fajokban /25-260! ppm/, szemben a Pleurotus 12,6 ppm-es átlagával. 4. A csiperkéket a magasabb kálium és foszfortartalom jellemzi, ami táplálkozásélettanilag előnyös. Ami az adatok általános mikológiái vetületeit illeti, több esetben is jelentős bioakkumuláció volt megállapítható a szaprotrof táplálkozásu Agarious fajokban az arzénre, a kadmiumra, a foszforra, a rézre, kevéssé a káliumra és a cinkre. A nemzetségre kialakult kép - gyakorlati szempontból szerencsére - azonban nem egyértelmű, mert a termesztett csiperke Magyarországon legelterjedtebb törzse, a D-13 arzént egyáltalán nem,, kadmiumot igen kevéssé és rezet is csak kb. harmadnyi mennyiségben tartalmazotti mint a szabadontermő fajok. Ezt a viszonylag kedvező képet meg kell őrizni az uj fajták kialakításakor is /nemesités, keresztezés/, illetve ezen toxikus ásványi elemeket vizsgálni kell a későbbiekben esetleg termesztésbe kerülő uj fajokban is. A laskagombák vizsgált fajainak adatai alapján megállapíthattuk, hogy bár sok ásványi elemben csak szignifikánsan a csiperkénél alacsonyabbak, potenciálisan mentesek az arzén a kadmium és a rézakkumuláció jelenségétől. A kapott adatok egyébként jól demonstrálják a magasabbrendü gombák ásványianyag összetételének a zöld növényekéhez hasonlított néhány jellegzetesaégét^ a. magaa.-fQSzfnr,..kálium». cJLolu kalcium, il letve az alacsony mangán- és magnéziumtartalmat.
51075
rH O O VO T rH r- TT CM
oi o rH VO rH in CO rH
O
O
a) tu
co CM CM T rH O rH rH rH VO
O oo vo rco vo VO rH
o
O
O
rH m O rH CO
CO -rí* in ru r- in CO (N TT in rH rH
141
-T rVO CO TT TT CO CM CO
1518
TT
VO CO CM 01 rH CM CN in
O
VOO T VO c*> O o
• ua
r- O co Ol rH tn CM TT rH
O18
rOHlVOVO oi in CM Rin co
CO
vo O 66
O
O
O
oo TT CM rH
oo in
Ooo
VO CO
VO CO tt r^ H
CO vo
0 00 1 tt
CO CO -
H in
00
TT
oo O
O
O
CM VO VO CO oo
co rH Ol
TT
co TT
-rí CO CO Ol co O
o o» o CM in
r- ov Ol TT in
O in OO O rH r-H
Peck abruptibulbus
Bükk hegység
IX
vo
M
O
O
O
H
N IN
CN
CO
VO CN
CO Ol
H
CM IN H
O o o"
OO 00 H CM r o CN CM H
OL 1» 00 CM
CN CO
ro ro IN O
O r* in CM rH i n IN O CM o o CM
TT - coO O H
O 00 H H
H
O
CM
M H VO CO
H
IN
CM O O «r r~
IN CO 00
O rH T rH r»
IX Ol
ix in IX Ol
O H HO Ol VO OO O O TT TT
CM H H O CO 00 CO CM H
H
CM O VO O O O irno O ro HO H H co CO f» CO CM ro 00 CM H Ol Ol H TT CO H CN IN IN O CO H IN 00 CO
O
O H
o
vo r00 Ol oo in ITTN r-
H VO
HO
r- O Ol CM r- co CM O ro oo rCM IN
"D-l3"
t» o Ol TT in rH
H VO IN
TT rH CN rH HO HO
O
CO IN O u> t»"o in ro TT r-H
1985. 10.6
A. xanthoderma Gen. 1985. 10.6. Bükk hegység
1985. 7.16. Csillebérc
A. augustus Fr.
Kalchbr. et Schulz 1985. 7.7. Csillebérc
O
O CM O in TT TT rH co r-- co ro vo o vo O Ol Ol in vo co TT VO 00 Ol CM CO rH 00 r-l TT rH H rH IN rH rH
oi co in o in vo rH Cl oo H O vo in Ol rH r-H IX 01 IX tn IX «1
HO oo
f- CO CM r-H
CM VO rH O HO
A. arvensis Schff. ex Fr.
0,43
4,35
4,60
o
00 CM
oo in TT rH rH
TT
Ol TT O OO
oi co r» CTMT rrHH in IN rH rH rH r-H Ol C O r- in rTH rin O CM VinO VCMO ro in TT O co O vo O co O co TT 00 VO CM O Ol TT 00 TT rH CM O O O O TT O 0,29
18 m
CM ro HO CM O CO rH oo
O
IN CO CM O CN O OO o o
O
1984I 10.19. Hűvösvölgy
uo
0,08
0,63
O
rH
r- O 0 H 01
r- in CM ^R CO in co VO CM in CM in in •«r co
CM
uH
r-l
O TT r- in CcoM Vr-O CO vo rH CM rH CM TT TT O o
A. bisporus
CN
rH Ol
eil O
A. purpurellus /Moel.l./ Moell. 1984. 10.27. Bükk hegység
OH VO rH
O
kalap /szalmán/
i8 U
O 00 co O o oo
H
TT VO VO O
1312 286
o
VO CO co in CM rH
H H
O r- oo Ol vo
O TT
VO r- co O vo ro O IN TT TT
H 00 00 Ol CO TT
IX Ol IX Ol IX Ol
tönk /komposzton/
o
vo rTT CO TT rH
O co
"D-13"
O
CO T CO rH
tönk /szalmán/
•H
CM TT f- rH rH VO
A. bisporus
CM oOlv m CM rH
kalap /komposzton/
r o CVMO VO CM OO l 0 co V 01 H rH
1977
$
Agarious haemorrhoidwn.ua
1. táblázat.
Agaricus fajok ásványi elem tartalma /ppm, a szárazanyagra vonatkozóan/ x: számtani középérték; s: szórás
193 -
- 194 - i
O rH in rH
in rH CM O 8í
10 oi *0 rH rH O
oi ci O
rH O
ua) j
rOH oi Cl
ci \o
ÍN O
O t-
lO rH
O in
ÍN M
10 00
H
TO
oi ÍN 00 ÍN rH OO in PM r- rH ÍN in rH
co fs rr Cl
10o<0 in O in .
ÍN
01 rH
o o So od do
tn ci ci io O imn O O O OO
vo 10
R-
rH in ÍN rr O CÍNM O ci oi O O O O rH O O oi
ÍN ÍN
10 Ol 00 00 kW Ol O Ol O
CT! ÍN
r- r- r- oo ci ci in in
OO
Cl Ol rH rÍN O
ci rr oo rr
r- ci ci oo rr in
Om rH oo oo in
o o r-r* \o
O rI- O
01 00
10 O
in O Cl rH Cl rH Cl ÍN ÍN ÍN
ÍN OL RR ÍN
TT 00
ci tci in rH in O O Cl ÍN O O O O OO
OO
in ÍN Cl 10 oo O oo O
CL ÍN
R-
O
oo ci
IO
I X Ol IX 01 A, purpurellus /Moell./ Moell. 1984. 10.27. Bükk hegység
peck
1984. 10.19. Hűvösvölgy
cm O Tf 10 r> ci 00 rH Ol Ol ÍN 10 r- CM 10 ÍN -H O ÍN ci n Ol
HO
IX oi
A. abruptibulbus
Gen. A. xanthoderma
A. Augustus Fr. 1985. 7.16. Csillebérc
IX oi IX oi
rH "T >H t-00
r—• -íj-
ÍN
IX oi
HO O, in .
rH O od °
A. bisporus "D-13" kalap /szalmán/
0
rr tc 0i 1 rÍNH
rH ÍN
10 O r- ci in ÍN in O Ol rH O ÍM rT rH rH
Cl I— 10 O O rH Cl rH 10 ci 10 ÍN rr O
10 oo I- (N
OH O 01 r-
r- in O OO
Kalchbr. et Schulz 1985. 7.7. Csillebérc
1. táblázat.
Agaricus fajok ásványi elem tartalmi» /folytatás/
z
Agariaus haemorrhoidarius
•H
rr CTi ci in CM O O rH ÍN O ÍN O
(N in rr cl O
ÍN
r- 10 rr m
oo rr in r- rH
ci O OO
ci (N in O
IN M
O H
CM CD
1985. 10.6. Bükk hegység
02
in o
IX 01 IX 01
tönk /komposzton/
10 OL
bisporus "D-13" tönk /szalmán/
O O ci rr r- H O
I4.
LO 10
kalap /komposzton/
f*5 00
r* \0
A. arvensis, Schff. ex Fr. 1985. 10.6. Bükk hegység
Nű
co O co 00CO TP rH CTl 01 rH rH
o
o
in tp 10 CO CTl rH
Ol Ol TP H H
t- TP
O 10 CM H
in TP 10 H Ol
o
O
O
o
r- co in co oi rH O CMO CTl CrM TP o TP CN
oo in 00 CTL O oi
in rCM 00 H CS CO CN
m
00 H
CO Ol Ho co H Ol
CTl CO Ol rH C\ CM 10 CM
O
o
o
o
O
O
10 lO oo rin oi rH
O in in
ló o in in in O oo in rH in r- m 10 O HO rH O CN rH CM
co CM (N O H
in O Ol Ol oo O
TP
O
O
co oi 1- O oo in HO OO
O
O
O
O
u> » oo 0 rH CTl O p-> oCTl OOr rH rH co in 0 t00 rH CTl rH tn CM rH TP 00 Ol co r» 01 TP CTl ÍN IN rH 01 • co O O o O O
10 CN
0,78
5,7
17,25
0,05 0,05
in oi iá m in O O oo irHn rH CN rH
R- RO O
o
\o O
VO TP
ci
co
m in L0
o o
in IN rH
CM
rH
•>» o
CM r-H rH CO rH rH
rH rO F CTl r- oi mC TP rH OO o o rH O
10 rH
OO
CTl CO rH O O • OO
O
O O
oi in
00 O
r~ in O n in O rH O
00 CTl C M TP r-H rH 1 0 o rH O O O
o
in 10 00 ^r r- O r-H rH rH O OI O CM o rH O
o
HO OO
CM CI
CTl oo
CO O Ol rH rH O rH O
10 TP in IN OO
O CN 10 Cl CO CN
O 00 10 CN 00 TT CTl CO LOH O in CO CS O rH 00
TP
CM
cm O co Ö OO rH O
. O in TP H 00 H
10 H co in CO
co rH Ol Ol
in in O oo 10 in 10 in co in HO H co CTl oo co m co 10 H
TP
CO
SC0 H
O
7,17
in O TP 10 CO O o H
PO Ol in oo in co
IX Ol IX 01
P. elongatipes
termesztett 1985.
CN
R- H H
termesztett
9,60
0,64
TP TP
40,7
5,48
20,2
co O
IX 01
termesztett 1985.
P. pulmonariuB Fr. 1985. 10.1. Bükk hegység P. awmuaopiae
P. ostreatus "H-7"
1985. 8.15. Normafa
P. ostreatus
1985. 12.15. Gemenc
P. ostreatus
1985. 12.14. Érd
P. ostreatus
tönk
IX Ol IX 01 IX Ol
to ix to ix a ix in
1985. 11.8. Herend
ÍM
P. ostreatus
/Jacq. ex
Fr.I Kummer, 1986. 11.29. Csévharaszt
ix °i
OH
tp" o
0,07
in r-l O oi r- oi rH rH CD f-H co co - « O HO in O in r o o O o 0 IN in rH rH co t- 1
H O
H O
9,9
rH rH 10 10 rH
Ol 00 00
H
Ol CO
10,7
r- co rH IN 00 Cl H C<1 oi o CM O ÍN O lO O 00 TP in oo co in O 10 O o o O io O in is r- in in 10 CTi m 1» IN H O
P. aystidiosus
Win CO H fi O in O
kalap
O
termesztett
in in 10 10 t O
P. ostreatus
2. táblázat.
A Pleurotus fajok termőtestjeinek ásványi elemei
0,11
1,31
201,4
co ÍN r» co CTl CTl IN 10 Ol in CN oi in 00 "P O co «> rH rHrH O
678
460
27105
O O
1329
O
9,53
O
0,02
TP Tp rHH OO
CO CN
in
0,19
rH
0,02
co
0,47
O
Ol TP CM rH
0,11
ai O O oo W Ol IN CN CTl ÍNO in TP in CN r-H rH r-H
rH CM
0,44
Om in rH 0,10 0,02
- 195 - i
in O oo
ft ft
rH Ol TT 1- rH m in cN rO O VO Ol in o •a1 cN T O oo CO r- co Ol 01
1- o O vo
oo in ci
CN O MO rH O rH O
o o CN O
ft M O cn O ci O in O CN rH
0,11
o O O
o O O O O O O
VO rH
0,21
Ol VŰ
in O rH 0, 70 6,07 0,20
8,86
r- cN Ol VO
01 rH 11,26
VO CO
Cl rH CN 12,49
r- O
IX 01
IX 01
IX 01
IX 0)
IX 01
IX 01
IX oi
IX 01
P. ostreatus 1985. 11.8. Herend
P. ostreatus 1985. 12.14. Érd
P. ostreatus 1985. 12.15. Gemenc
P. ostreatus 1986. 8.15. Normafa
IX oi
IX 01
termesztett
termesztett
P. aystidiosus, 1985.
P. "elongatipes", 19BS.
6,09 0,36 7,20
O O
o O O
6176 104 12846
ai CO ci rH in O rH 00 Ol CN CN Ol Ol CO VO
Oo
H O
ft 7416
317
6,69
d
IX
0,22
0,40
0,22
in rH in
o O O
01
80,2 29,9
ft
0,13 0,22
rH Cl
in in
0,87
4,5
115,5
00 VO
r^ o
0,92
0,04
0,27
0,13
0,67
0,02
2,2
Ol VO
2803
in
0,13
6,57
o
0,06
0,52
00 O
0,67
0,06
VO rH
0,10
0,60 0,13
CN VO CN VO
314
CO fH CO <3*
ft
11,73
CN
0,17
80,2
0,10 0,06
1,03 0,11
0,81
8,06
0,28
5,2
0,14 0,06
0,99 0,18
121,6
0,07
3,14 0,14
O
0,14
11977
0,54
03 1rH •a
1985. 10.1. Bükk hegység P. oornuoopiae, termesztett 1985.
O
co m
P. puhnonarius Fr.
ft
tönk
O
6849
70,3 7,6
0,12
0,03
Cl CO «H VO
CO rH
termesztett
1,05 0,47
0,74 0,05
1,92
0,10
9,1
0,31 0,09
O
0,20
10,25
0,91
5,98
122,6
rH rH Ol
209
o
3792 126
O
6319 140
243
o
7132
12,63
0) ui 0,83
CMO
253
9035
CM Ol
ci cm 00
kalap
a> co ci
0,16
oi in
P. ostreatus "H-7"
co to ci (N
O, 56
17,44
A Pleurotus fajok ásványi elemei /folytatás/
•H a
P. ostreatus /Jacq. ex Fr. / Kummer, 1986. 11.29. Csévharaszt
2. táblázat.
- 196 - i
CO
CO Ol
r» rH
ft *r t rrH Cl 00
IX 01
Ol
- 197 - i
Irodalom ENKE, M.-MATSCHINER, H.-ACHTZEHN, H.K. /1977/: Schwermetallanreichungen in Pilzen Die Nahrung, 21.4. 331-334. ENKE, M.-ROSCHIG, M.-MATSCHINER, H.-ACHTZEHN, M.K. /1979/: Zur Blei-, Cadmium- urtd Quecksilber-Aufnahme in Kulturehampignons Die Nahrung, 23.7. 731-737. KUUSI, T.-LAAKSOVIRTA, K.-LIUKKONEN-LILJA, H.-LODENIÜS, M.PIEPPONEN, S. /I981/: Lead, Cadmium and Mercury Contents of Fungi in the Helsinki Area and in Unpolluted Control Areas Z. Lebensm. Unters. Forschung 173. 261-267. LAAKSOVIRTA, K.-LODENIUS, M. /1979/: Mercury content of fungi in Helsinki Ann. Bot. Fennici, 16. 208-212. SCHMITT, J.A.-MEISCH, H.U. /I985/: Cadmium in muschroomsdistrlbution, growth effects and binding Trace elements in medicine, 2.4. 163-166. SEEGER, R.-MEYER, E.-SCHÖNHUT, S. /1976/: Blei in Pilzen Z. Lebensm. Untersuchung Forschung 162. 7-10. SEEGER, R.-NÜTZEL, R. /1976/: Quecksilbergehalt der Pilze Z. Lebensm. Untersuchung Forschung 160. 303-312. VETTER J. /1987/: Magasabbrendü gombák ásványianyag tartalmának vizsgálata Mikológiái Közlemények /Clusiana/ 25. 2-3. 125-150.
- 198 - i Comparison of mineral elements In Agarlcus and Pleurotus fruit bodies J. VETTER, Department of Botany, University of Veterinary Sciences, Budapest, 1400 Pf. 2. Some Agariaus and Pleurotus species and its cultivated sorts were investigated on 23 mineral elements. On the basis of the results can be made the following conclusions: 1. The Agariaus species have remerkable, from the literature unknown arsenic accumulation /except A. bisporus/, this phenomenon was not demonstrated among the Pleurotus species. 2. A remerkable cadmium accumulation was found in fruit bodies of Agariaus species /except: A. bisporus and A, xanthoderma/. 3. A copper accumulation was measured in Agariaus fruit bodies /25-260 ppm/, while the average copper level in Pleurotus species is 12,6 ppm, only. 4. The Agariaus species can be characterise with an increased potassium and phosphorous contents and this is from the point of nutrition-physiology - adventageous. From these chemical data can be assumed a remerkable bioaccumulation in saprotroph Agaricus species of arsenic, cadmium, phosphorus and a little increase in potassium and zinc-contents. The chemical character of the Agariaus genus is not unambigous, while for example the most common A. bisporus strain, "D-13", do not contained arsenic; the cadmium and copper contents were about the third of the wildgrowing species. The favourable situation must be maintain at the production of new strains /at the breeding, crossing etc./ and these toxic mineral elements must measure in the future-cultivating new species and strains. The oyster species have in generally a lower level of these mineral elements and they have not practically the arsenic-, cadmium- and copper accumulation. These data demonstrate a few characteristic of the mineral element-content of higher fungi, in comparison to the green plants too. These are: the higher copper-, phosphorus-, potassium- and the lower manganese- and magnesium contents.
- 199 - i
VIDÉKI SZAKCSOPORTJAINK ÉLETÉBŐL... MISKOLCI HÍREK A Társaság miskolci csoportjának kezdeményezésére beindított miskolci gombaszakellenőri tanfolyam, sikerrel zárult a mult év novemberében. A hallgatók zöme bizonyítványt szerzett és egyúttal a mikológiái társaságba való felvételét is kérte. Ebben az évben a megnövekedett csoport tagsága, havi egy-egy alkalommal, rendszeres foglalkozások keretében - budapesti szakemberek közreműködésével - bőviti tovább gombaismereteit. E foglalkozások keretében azonban, a csoport egyes tagjai 15-15 perces kiselőadásokat is tartanak, felkészülve ezzel ismeretterjesztő előadások, ill', gombaismerői tanfolyamok előadói feladatainak ellátására. Jó hir, hogy a csoport kezdeményezésére, a miskolci IFJÚSÁGI HÁZ általános gombaismerői tanfolyamot inditott ez évben, március-október közötti időszakban. Külön öröm, hogy e tanfolyan foglalkozásainak zömét, csoportunk tagjai vezetik és az eddigi tapasztalatok szerint, igen eredményesen. A Miskolc városi Vadaspark vezetője, a látogatók változatos kiszolgálása céljából, a már meglevők mellé, egy állandó jellegű gombakiállitás létrehozását is beütemezte. Csoportunkhoz fordult segitségért. A kérésnek örömmel és folyamatosan eleget teszünk! A mult évi terepgyakorlatok és egyéb gyűjtések eredményéről rendszertani jegyzék készült. A gyűjtött gombafajok egy részéről környezeti feljegyzések és száraz preparátumok is készültek. Aranyosi István LEVÉLCÍM: Aranyosi István Miskolc, Hegyalja u. 2.
200
E
S Z T E R G O M
Gombakiállitás Az utóbbi években sajnálatos módon megszaporodott a gombamérgezések száma Esztergomban és környékén. Tekintettel arra, hogy a környéken sok gomba terem, célul tűztük ki a környéken termő ehető és mérges gombák megismertetését a lakossággal. E célból az esztergomi gombaszakkör 1988. október 11-15-ig gombakiállitást rendezett. 124 faj került bemutatásra, de láthatóak voltak tartósított készítmények is. A látogatók megtekinthették a száritó eszközöket is: a cserényt, szurópálcás, valamint elektromosventillátoros berendezést. Hazai és külföldi szakoridalom, folyóiratok, cikkek, archiv felvételek, ételreceptek bővítették a bemutatót. A szakkör ügyeletet tartó tagjai ismertetést tartottak a gombák tulajdonságairól, értékéről, ártalmáról. örvendetes volt a fiatalok, az iskolások nagy száma a kiállításon. Hiteles adatként tüntettük fel az 1987. és 1988. évi mérgezések előfordulásait, a mérgezést okozó fajokat és ezek gyűjtőit. A látogatók egyöntetű véleménye volt a kiállitás hasznos és tanulságos volta a felvilágosítás, valamint a mérgezések leküzdése érdekében. Esztergomi Gombaszakkör Vezetősége LEVÉLCÍM:
Klotz József, 2500 Esztergom, Sallai I. u. 27.
Az esztergomi gombakiállitáson szereplő gombák fajlistája /A gombákat Vaskapu-hegy, Búbánat-völgy, Barátkut és Pilismarót térségéből gyűjtöttük/ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Agaricus arvensis Agaricus campester Agaricus haemorrhoidalis Agaricus meleagris Agaricus silvaticus Agaricus xantoderma Aleuria aurantis Aleuria vesiculosa
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Amanita citrina Amanita muscaria Amanita pantherina Amanita phalloides Amanita rubescens Amanita vaginata Armillariella mellea Armillariella tabescens
- 201 - i 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
Boletus edulis Boletus luridus Calvatia cealata Cantharellus cinereus Chroogomphus viscidus Clavariadelphus pistillaris Clitocybe corda Clitocybe dealbata Clitocybe geotropa Clitocybe gibba Clitocybe inversa Collybia acervata Collybia butyracea Collybia fusipes Collybia peronata Coprinus micaceus Cortinarius multiformis Cortinarius variecolor Craterellus cornucopioides Daedalea quercina Fistulina hepatica Flammula lenta Fomes annosus Fomes apolanatus Ganoderma lucidum Hebeloma crustuliniforme Hebeloma sasschariolens Hygrophorus agathozmus Hygrophorus eburreus Hygrophorus olivaceo-albus Hygrophorus penarium Hygrophorus russula Hydnum repandum Hypholoma fasciculare Hypholoma sublateritium Inocybe geophylla Inocybe fastigiata Inocybe jurana Lactarius circellatus Lactarius deliciosus Lactarius serifluus Lactarius quidus Lactarius torminosus Lactarius vellereus Lenzites betulina Lepiota helveola Lepista irina Lepista nebularis Lepista nuda Lepista personata Lycoperdon perlatum Lycoperdon piriforme
69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79, 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93, 94. 95, 96. 97, 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107, 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119.
Lyophillum conqlobatum Macrolepiota procera Macrolepiota rhacodes Marasmius alliaceus Marasmius oreades Marasmius wynnei Melanoleuca melaleuca Mycena galericulata Mycena inclinata Omphalotus olearius Oudemansiella longipes Oudemansiella platyphylla Oudemansiella radicata Paxillus involotus Phallus impudicus Pholiota squarrosa Pholiota aurivella Pholiota blattaria Pholiota marginata Pholiota spectabilis Pleurotus ostreatus Pluteus atricapillus Polyporus giganteus Polyporus squamosus Polyporus varius Psathyrella hydrophila Ramaria botrytis Ramaria flava Ramaria stricta Rhodophyllus lividus Rhodophyllus rhodopolius Russula alutacea Russula atropurpurea Russula aurata Russula cyanoxantha Russula delica Russula drimeia Russula emetica Russula foetens Russula furcata Russula grisa Russula heterophylla Russula nigricans Russula pectinata Russula vesca Russula virescens Russula xerampelina Sceloderma vulgare Stropharia coronilla Stropharia aeruginosa Stereum purpureum
- 202 - i 120. 121. 122. 123. 124. 125. 12 6,
xerocomus chrysenteron Suillus granulatus Suillus grevillei Suillus xerocomus Schizophyllum commune Trametes gibbosa Trametes hirsuta
127. 128. 12 9. 130. 131. 132. 133.
Trametes versicolor Tricholoma terreum Tricholoma questre Tricholoma ulmarium Tricholomopsis rutilans Xerocomus subtomentosus Xylaria hypoxilon
Herbály Ferenc, Klotz József
G E R E N C S É R
J Ö Z S E F
1910 - 1988. Fájó szivvel bucsuztunk augusztus 2 6-án az esztergomi ferences templomban Sándor atyától, aki nemcsak kiváló matematika tanár volt a gimnáziumban, hanem széles látókörű természetkedvelő. Az 1955-ben alakult esztergomi gombaszakkörnek alapitó tagja volt. Tevékenységét három évtizeden át fejtette ki. Hetenként civil ruhában jött a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központban levő szakköri foglalkozásokra. Kartondobozaiban mindig hozott ismertetésre, meghatározásra érdemes gombákat. Szerény modora, nagy tudása miatt mindannyian tanítómesterünknek, példaképünknek tekinthettük. A megye különböző vidékeinek gombaelőfordulásait külön feljegyzésekben örökítette meg. Rendezett gombakiállitást is, s a korábbi években kifejtett tevékenysége elismeréseként szakértői éremmel jutalmazták. A Tanács piaci gombavizsgálatokkal is megbizta. A szakkör hasznos munkáját a helyi sajtó is gyakran méltatta. Mig gombát szerető ember él Esztergomban és környékén, sohasem felejtjük el a melegszivü Sándor atyát.
Esztergomi Gombaszakkör
- 203 - i
S Z E G E D R Ő L A szegedi szakcsoport részéről örömmel üdvözöljük a Mikológiái Közlemények uj rovatának megindítását. Élve a társaság elnökének felhívásával, a rovat megindulásához az alábbi javaslatot tesszük: 1. A kapcsolattartás érdekében szükségesnek tartjuk elsődlegesen, ha ismernénk, hogy hol működnek vidéki szakcsoportok. Ennek, valamint a vidéki szakcsoportok vezetőségének név szerinti közlése is igény, továbbá vagy levelezési cimük, vagy telefonjuk ismertetése. Tudomásunk szerint ezek az adatok a vezetőség rendelkezésére állnak. 2. Az előzőeket elősegítendő, közöljük a szegedi szakcsoport adatait: Levelezési cim:
DÉLÉP SzB Mikológiái Szakcsoport Szeged 1. Postafiók 25. 6701
Telefon:
/62/
22-133/212 mellék
A szakcsoport elnöke:
Kasza Pál
munkah. telefon: /62/ 22-133/212 lakás telefon: /62/ 24-609
titkára: Csorba József szervező titkára: Hajdú Mihály
munkah. telefon: / 62/ 13-211 lakás telefon: /62/ 67-107
tiszteletbeli elnök: Dr. Zsolt János A fentiek ismertetése után induljon a rovat azon az uton, hogy ezáltal tényleg gazdagabb legyen az információcsere a vezetőség és a vidéki szakcsoportok között és tudjanak a vidéki szakcsoportok is közvetlen kapcsolatot teremteni egymással.
- 204 - i A Szegedi Szakcsoport életéből 1. Többéves fennállásunk óta 1988. elején a kedvezőtlenül alakult körülmények hatására ugy kellett döntenünk, hogy Szakcsoportunk a megmaradás érdekében a Délmagyarországi Épitő Vállalat /DÉLÉP/ szakszervezetének támogatását veszi igénybe a tagság némi költséghozzájárulása mellett. így sikerült elérni, hogy havi egy alkalommal rendelkezésünkre áll egy előadóterem, vetítéshez szükséges eszközök, előadói dijak, levelezési költség és kedvezményes autóbuszhasználat is évi 1-2 esetben. Fentiek alapján remélhető, hogy "létünk" hosszabb távon biztosítottnak tekinthető. 2. Kiemelkedő eseményként könyveltük el, hogy 1988. májusában előadóink között szerepelt Dr. Hanns Kreisel profeszszor is, aki a természetvédelem és a gombák kapcsolatáról tartott érdekes előadást német nyelven tiszteletbeli elnökünk, Dr. Zsolt János professzor sikeres tolmácsolásával-. '3. Tagságunk részéről mindig felfokozott érdeklődés kiséri szervezett gyűjtőútjainkat, melyek természetesen valamelyik hegyvidéket veszik célba. Nekünk, az ország déli részén, alföldön élőknek nagy élményt jelent egy-egy hegyvidéki ut nemcsak a táj szépségeivel, változatosságával, hanem az uj és részünkről ritkán látott gombafajok megismerésével is. Ilyen gyűjtő uton vett részt csoportunk 1988. május 2729. között a Zempléni-hegységben, Kőkapu környékén. Az érdeklődésre jellemző, hogy tagságunk közel kétharmada, vagyis 21 fő és a hozzájuk tartozó további 20 fő szimpatizáns részvételének örülhettünk. Külön örömünkre szolgált, hogy gyűjtőutunkra elkisért bennünket Dr. Hanns Kreisel és Dr. Zsolt János professzor is, akik a begyűjtött gombafajok határozásában segitették munkánkat. A gyűjtési területünk Kőkapu, a Csappantyus-hegy, a Szárazkut-völgy és a Dérföldi-forrás környéke volt. A begyűjtött gombák fajlistáját mellékeljük. A gyűjtőút sikeréhez, a résztvevők élményének maradandóvá tételéhez nagymértékben hozzájárult a miskolci szakcsoport és a sárospataki gombászok helyszinen tanusitott lelkes és önzetlen segítőkészsége, melyért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani, Sztankó I,ászióné Kasza Pál
- 205 - i
Szemere László Mikológiái Szakcsoport, VESZPRÉM
Emléktábla avatása
Hárskuton
Szakcsoportunk a megyei Hazafias Népfront szervezete és Herend Tanácsa támogatásával 1988. május 21-én emléktáblát helyezett el Szemre László utolsó lakóházán /Hárskút, Rákóczi u. 15./. A tölgyfa táblát Szegő Miklósné iparművész tervezte és készitette az alábbi beégetett szöveggel: "E házban élt és alkotott 1960. és 1974, között SZEMERE LÁSZLŐ /1834-1974/ természetbúvár, a magyar mikológia kiemelkedő tudósa." Az avatáson a Szakcsoport tagjain kivül megjelentek a Mikológiái Társaság, a HNF megyei szervezete, a helyi Tanács és Elöljáróság, valamint a Szemere család képviselői, továbbá a ház jelenlegi tulajdonosai és néhai Szemere László barátai, tisztelői. A hideg, szeles időben megtartott rendezvényen Dr. László Alfréd, a HNF megyei szervezet elnöke lelkes szavakkal üdvözölte a helyi hagyományok méltó megőrzésére irányuló kezdeményezést. Bors Gábor tanácselnök köszöntőjében felvázolta a tájegység történelmi, földrajzi, geológiai jellegzetességeit. Szemere László életrajzát és munkásságát a Szakcsoport titkára ismertette. Az ünnepség végeztével Dr. Balogh András és felesége meleg italokkal vendégelték meg a jócskán átfázott résztvevőket, akik egyúttal megtekinthették a lakóház belső beosztását is. A rendezvény második részét a Hárskút környéki Kórisgyörgy és Réh erdőkben tett, "Szemere László utvonalán" elnevezésű gombagyüjtő kirándulás képezte, Juhász Lóránd ny. erdőmérnök vezetésével. Az év folyamán a hárskúti Általános Iskola közreműködésünkkel faliújságot készitett, amelyből a tanulók megismerkedhetnek a községben élt neves tudóssal. Markóné dr. Monostory Bernadett szakcsoport titkár
- 206 -
EGYÉB KÖZLEMÉNYEK
Irodalomismertetés Mokeeva, V.L. -Galimova, L.M.: Néhány bazidiumos gomba termőtestjének oxidáz enizmjei Mikologia i fitopatologia, 22, 3.235-239. 1983. Közismert, hogy az oxidoreduktázok, elsősorban a fenoloxidázok, széles körben elterjedtek az Aphyllophorales gombáiban, melyek a fehér és a barna korhadást okozzák. Másfelől ilyen enzimeket más életmódú gombákban /avarbontók, koprofil és mikorrhizás fajok/ is kimutathatunk. A fenoloxidázok korábbi c soportositása /lakkáz és tirozináz/ az ujabb biokémiai irodalomban módosult, mert ma mindezek a monofenol-monooxigenáz elnevezésű /E.C. 1.14.18.1./ enzim név alatt szerepelnek. Jelen munka szerzői - eqyébként többekhez hasonlóan - a régi nomenklatura szerinti, lakkázról és tirozinázról beszélnek. Az ismertetett munkában különböző táplálkozási, illetve életmódú gombafajok termőtestjeinek 5-10 mm átmérőjű, 1,2 mm vastag darabjait kezelték különböző reagensekkel, a különböző enzimek jelenlétének vagy hiányának megállapítására. Néhány bazidiumos gomba, melyek különböző ökológiai csoportba tartoznak, egyik enzimet sem tartalmazták, a vizsgált enzimekben a leggazdagabbnak pedig a Russula és az Amanitopsis nemzetség bizonyult. Utóbbi nemzetség fajainak vizsgálata alapján szerzők ugy vélekednek, hogy az enzimek előfordulásának hasonlósága a nemzetség elég homogénnek tekinthető': a lakkáz döntő mértékben a tönk alapjánál, a tirozináz a termőtest minden részében, a peroxidáz pedig a termőtest bizonyos részeiben lokalizálódik. Osztják Lamaison véleményét is: a termőtestben levő és más rendszertani kategóriák homogenitásának elbírálását és igy segíthetnek olyan fajok rendszerezésében, melyek rendszertani helyzete nem világos.
Dr. Vetter János
- 207 - i
Bekker, A.M. és munkatársai: Az Inocybe nemzetség néhány indol-vegyületének kromatográfiás vizsgálata Mikologia i fitopatologia, 22.4. 320-324. 1988. Az indoltermészetü, pszichomimetikus anyagot - pszilocibin- - termelő bazidiumos gombák iránti érdeklődés nem csökkent az utóbbi években. Az ilyen jellegű anyagokra végzett szisztematikus tesztelés eredményeképpen ilyen jellegű anyagokat mutattak ki a Bolbitiaaeae, a Coprinaceae, a Cortinariaceaet a Plutaceae és a Strophariaaeae család nemzetségeinél. Széles körű vizsgálatok folytak az Inocybe nemzetség jónéhány fajánál is. Szerzők fenti munkája során az Inocybe dulcamara, I. geophylla, I. patouillardii és az I. umbriaata fajok vizesalkoholos kivonatait analizálták vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel, különféle futtató és hivó rendszerekben. Szerzők részletes adatai alapján fenti fajok nem tartoznak a pszilocibint termelők közé, jóllehet többféle, indoltermészetü anyagot is tartalmaznak a termőtestek. Dr. Vetter János
Kalmár Z. - Makara Gy. - Rimóczi I.s Gombászkönyv Natura, Budapest, 1989. A gombakedvelők, a természetjárók nagy örömmel üdvözölték, hogy ismét - átdolgozott, jelentősen bővitett és uj képanyaggal ellátott formában - megjelent a "Gombászkönyv" ujabb változata, immáron Rimóczi kollégánk bevonásával. Dr. Makara György időközben bekövetkezett halála miatt a munka nagyobb része a két társszerzőre hárult. A könyv első 83 oldala több * általános, hasznos ismeretet közöl a gombákról. Először a gombáknak a természetben elfoglalt helyéről, majd a gombák termesztéséről, a gyűjtött gomba preparálásáról olvashatunk. Az ehető gombák felhasználása témakörben a házi tartósitás módszereiről és a gombás ételek elkészítéséről találunk jó módszereket, Ínycsiklandozó recepteket. Különösen kezdő gombászok számára fontos a gombamérgezések kérdésköre. A gombamérgek ismertetését a mérgezési tipusok bemutatása követi, majd, ami itt talán a legfontosabb: a gombamérgezések megelőzése, végül pedig azon teendők fel-
- 208 - i sorolása, melyeket gombamérgezés vagy annak gyanúja esetén az elsősegélynyújtó laikus is megtehet. A gombák ismerete szempontjából oly fontos morfológiaialaktani bélyegek bemutatását jól sikerült rajzok szemléltetik /ezek egyébként a szines képanyaggal együtt dr. Rimóczi Imre munkáját dicsérik/. Az alaktani sajátságok ismertetését a gombák csoportosítása követi. Igen jól használhatók, s kezdőknek különösen ajánlhatók az ismeretlen gomba csoportjának megállapítására szolgáló rajzos táblázatok és a 79-81. oldalon található kis határozókulcs. Ez utóbbi persze csak a nagyjábóli, hozzávetőleges tájékoztatás céljára és igényéből készült. A "Gombászkönyv" döntő részét a közel 400 fajra vonatkozó gomba-leirások teszik ki. Itt a faj jelentőségétől függő terjedelemben mutatják be a szerzők az egyes gombákat, utalva vagy a szines képre, vagy egy-egy fekete-fehér rajzra. A gomba ehetőségével kapcsolatos információkat a jól bevált piktogramok jelzik. Azzal a meggyőződéssel ajánlhatjuk a "Gombászkönyv"-et valamennyi olvasónknak, hogy az alapfokú ismeretterjesztés nélkülözhetetlen, szép kiállitásu, jól sikerült képanyaggal ellátott munkáját vehetik kézbe. A gombatanfolyamok, az iskolai oktatás stb. olyan segédeszközhöz jutnak, mely magas szinvonalon alapozza meg vagy tartja szinten a természetjáró olvasó gombaismeretét és szerez uj barátokat a mikológiának. Dr. Vetter János
Reiss, J.: Ehető gombák tenyésztése papiron Zeitschrift für Mykologie, 53.2. 1987. 355-364. Szerző beszámol a Pleurotus ostreatus, P. "Florida", Ficamulina velutipes, Stropharia rugosoannulata és a Lentinus edodes /shii-take/ tenyésztési kísérleteiről, melynek alapanyaga WC-papir volt, melyhez buzakorpát és kalcium-karbonátot adott kiegészítőül. A Pleurotus "Florida" hozta a legtöbb termőteste, ezt követte a P. ostreatus. A F. velutipes micéliuma a papírtekercs közepén helyezkedett el, a termőtestek kis átmérőjűek voltak. A S. rugoso-annulata és a L, edodes intenziven hozta a micéliumot, termőteste azonban nem képeztek. A P. ostreatust különböző papírtípusokon tenyésztették /WC-papir, iró-papir, nyomtatás nélküli ujságpapir stb./, optimális feltételek között. Legjobbnak a nyomtatás nélküli Ujságpapir bizonyult. Dr. Vetter János
- 209 Buhalo, A.Sz. és munkatársai: A Pleurotus ostreatus biológiai jellemzői ho sszu ideig tartó kulturában Mikologia i fitopatologia, 22.5. 385-388. 1988. Szerzők szerint az agaros és a folyadék kulturában, hoszszantartó tenyésztés során - hasonlóan a Panus tigrinus gombafaj viselkedéséhez - a Pleurotus ostreatusnál ritmikus növekedés figyelhető meg, ami a biomassza mennyiségének és a telep átmérőjének változásában mutatkozik meg. A tenyésztés során a továbbiakban a folyamatok oszcillációja figyelhető meg, ami talán a kulturák önszelekciójával magyarázható. A Pleurotus ostreatusnál a ritmikus jelleg nem esik egybe a telepek és a vegetativ micélium morfogenezisének változásával, mint a Panus tigrinusnál. Dr. Vetter János
Ivanov, A.I.: A Boletus nemzetség a Szovjetunió európai részének erdős és erdőssztyepp zónájában Mikologia i fitopatologia, 22.5. 404-409. Szerző utal arra a szakmai bizonytalanságra, amely a Szovjetunióban a Boletus- ok szemléletében megnyilvánul. A kutatások során olyan anyagokat analizált, melyek a penzeni, a leningrádi területen, illetve Észtországban nőttek, illetve melyek a Komarov Intézetben találhatók. Ennek alapján megállapította, hogy az adott területen a "fehér gombát" /bjelüj grib/ négy faj képviseli, a B, aestivalis, a B. betulioolus, a B. edulis és a B. pinophilus. A továbbiakban a szerző kulcsot ad ezek elkülönítésére, illetve fajonként részletes leirást mellékel, a gombák jellemzőinek részletes feldolgozásával /morfológia, ökológia/, és mindezt a mikológiái szakirodalom hátterének felvázolásával . Dr. Vetter János
- 210 Dudka, I.A. és munkatársai: A Pleurotus ostreatus tenyésztése utáni szubsztrátum tápértéke Mikologia i fitopatologia, 22.5. 399-404. 1988. A cikk szerzői 15 illetve 30 napos inkubáció után értékelték a szubsztrátum különböző beltartalmi mutatóit /nyersfehérje, cellulóz-, lignintartalom/. A szubsztrátumban - a gomba lebontó tevékenységének eredményeként - megnő a nyersfehérje-tartalom, csökken a cellulóz, illetve a lignin menynyisége. A kapott anyagot 2,5, illetve 5,0%-ban keverték baromfitakarmányhoá. Az adatok szerint az alaptakarmányhoz képest az adalékok nem rontották a kísérleti állatok tömeggyarapodását és egészségi állapotukat. Dr. Vetter János
Mokejeva, V.L. - Galimova, L.M.: Az Amanita és az Amanitopsis nemzetségek makrokémiai szinreakciói Mikologia i fitopatologia, 22.5. 412-415. 1988. A színreakciók értékes kiegészitő kritériumokat szolgáltatnak a különböző taxonok besorolásához. Szerzők - irodalmi előzmények után - 1982-1984 között alkalmaztak különböző reag enseket 7 Amanita és 3 Amanitopeis faj friss termőtestjein. Az 1-2 csepp reagens hozzáadása után 1 és 15 perc elteltével értékelték a reakciók eredményeit. Az alábbi anyagokat alkalmazták: savak: kénsav, HNO3, HCl, tejsav; lúgok: 40%-os NaOH és KOH, ammonia /25%-os/; FeCl3 /10%-os/; vasszulfát: 10%-os + 2 csepp H2SO4; laktofenol /fenol-tejsav 1:1/; piramidon, formalin /40%-os/, anilin. Ezen kivül enzimek kimutatására alkalmaztak alfa-naftolt /lakkáz/, fenolt, n-krezolt, tirozint /tirozinázhoz/, benzidint és pirogallolt /peroxidázhoz/. A kapott finom eltérések nemigen alkalmasak az éles megkülönböztetésre, szerzők szerint a különbségek leirására mélyebb hisztokémiai módszerek szükségesek. Dr. Vetter János
- 211 - i
CLUSIUS DU 1989. A Társaság vezetősége többfordulós szavazás után 1989. évben Dr. RIMÖCZI IMRÉT javasolta mikológiái munkássága elismeréséül CLUSIUS emlékéremre.
Az elmúlt két évtizedben az alábbiak kaptak CLUSIUS emlékérmet mikológiái tevékenységükért: 1967. Dr. Bánhegyi József Dr. Bohus Gábor Dr. Igmándy Zoltán Dr. Kalmár Zoltán Szemere László Schuszter Viktor 1971, Dr. Ubrizsy Gábor 1973. Prof. Albert Piláf 1974. Babos Lórántné Gyarmati Béla Dr. Makara György 1975. Dr. Komlós György
1979. Dr. Törley Dezső Dr. Gálffy Zoltán 1980. Dr. Urai Pál 1981. Jakab Albert 1983. Fibrás Oszkár László Kálmán Prof. A. Aumüller 1984. Dr. Vörös József Dr. Koronczi Imréné 1985. Bányai Endréné Dr. Vass Anna
1977. Dr. Csukássyné Győrffy Mária Dr. Konecsni István
1986. Dr. Lengyel Géza néhai Sarkadi Zoltán
1978.
1987. Büki Józsefné Dr. F. Wolkinger
Hanns Kreisel Walter Liese George Melancan Meinhart Moser
1988. Albert László Kuklis Kálmán 1989. Dr. Rimóczi Imre
- 212 - i Dr. KONECSNI ISTVÁN 1919 - 1988 Dr. KONECSNI ISTVÁN 1988. julius végén, életének 70. évében, váratlanul elhunyt. Halála nemcsak a magyar mikológusok számára veszteség, mert a mezőgazdaság számos területén munkálkodott és közismert volt. 1945 után, amellett hogy állami alkalmazásban állott, rendkivüli energiával három egyetemen szerzett diplomát. Szakmunkássága kezdetén először az élelmiszervizsgálat terén fejtett ki fontos irányitó és ellenőrző tevékenységet. Későbk éveken át a fűszerpaprika minőségének javitásán fáradozott, és a magyar paprika nemzetközi hirnevének fokozását harcolta ki. Részt vett az egyéb fűszerek, tejtermékek, sőt a bor minőségének javitásával foglalkozó szervezetekben is. Több ilyen szervezetnek szakmai vezetője volt. Szakmai tevékenységét később a nagygombák tudományos kutatása és ismeretüknek terjesztése terén fejtette ki. Mint gombaszakértő, a gombaismeretet terjesztő tanfolyamokon az egész országban igen sok előadást tartott, tanulmányi kirándulásokat vezetett, ismertetőket, konferenciákat szervezett. Fejlesztette a gombavizsgáló ellenőrző hálózatot. Éveken át részt vett a szabványok készítésében, ahol a gombaszabványok előkészitő bizottságának elnöke volt. Tudományos kutató munkája során rendszeresen feldolgozta egyes területek gombavilágát és vizsgálta azok összefüggését a környezetükkel. Megszervezte a nemzetközi gombatérképezési munkálatok keretében a hazai előfordulási viszonyok adatainak gyűjtését. Dr. KONECSNI ISTVÁN rendkivül sokoldalú, sokat vállaló és teljesitő egyéniség volt. Nemcsak a különféle szakegyesületekben és szakbizottságokban fejtett ki aktiv tevékenységet, hanem korábban még a társadalmi munkában is jelentős szerepet vállalt. Jellemző tulajdonsága volt, hogy minden téren igyekezett mindig mindenkinek segitségére lenni. Ezért számos volt tanitványa hálával emlékezik meg róla. Dr. KONECSNI ISTVÁN a Mikológiái Társaságnak kezdettől fogva lelkes tagja, a hetvenes években pedig elnöke volt. Az egyesületi életet számos értékes előadásával és a vidéki csoportok megszervezésével gazdagította. Kiemelkedő tudományos és ismeretterjesztő tevékenységének elismeréseként az Egyesület vezetősége a Clusius éremmel tüntette ki. Emlékét megőrzik nemcsak a magyar gombaszakértők körében, hanem azokban az egyesületekben és bizottságokban is, ahol fáradhatatlanul dolgozott. Dr. Kalmár Z.