MIGRÁNSOKRÓL SZOCIÁLIS MUNKÁSOKNAK

MIGRÁNSOKRÓL SZOCIÁLIS MUNKÁSOKNAK KÉZIKÖNYV

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület Budapest, 2007

1

zs_kek_1-6.indd 1

2007-04-23 16:44:11

A projekt címe: HEFOP 2.2.1 „Migránsok munkaerő-piaci integrációjának elősegítése szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg A kiadvány címe: Migránsokról szociális munkásoknak (Kézikönyv) A kiadványt szerkesztette: Zatykó Judit A kiadásért felel a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület elnöke Cím: 1077 Budapest, Jósika u. 2. Telefon: (06-1) 322-1502 Fax: (06-1) 479-0272 E-mail: [email protected] Honlap: www.menedek.hu Fotó: UNHCR Design: Varga Magdolna – Visual Manna - www.visualmanna.hu

2

zs_kek_1-6.indd 2

2007-04-23 16:44:12

Tartalom

Bevezetés

4

I.

Általános ismeretek, fogalmi keret

6

I.1. I.2. I.3.

Migrációs trendek Magyarországon A migránsok Magyarországon A hátrányos helyzetű migránsok

6 7 9

II.

A jogi háttér áttekintése

II.1. Milyen jogcímen tartózkodhatnak a migránsok hazánkban? II.2. A migrációval és menekültüggyel kapcsolatos jogszabályok III.

Integráció

14

14 25 27

III.1. Ami a beilleszkedéshez szükséges

28

IV.

34

Munkavállalás

IV.1. Amiben a szociális munkás segíteni tud IV.2. Sikeres munkakeresési technikák

36 38

V.

Kulturális Különbségek

41

V.1.

Nemek közötti problémák a kulturális különbségek tükrében

46

Mellékletek

49

VI.

VI.1. Gyakran feltett kérdések és válaszok VI.2. Címlista – Hova fordulhatunk tanácsért, felvilágosításért?

49 53

3

zs_kek_1-6.indd 3

2007-04-23 16:44:12

Bevezetés

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület (a továbbiakban Egyesület) több mint tíz éve foglalkozik a Magyarországon élő migránsok társadalmi integrációjával. Az Egyesület szociális munkásai segítséget nyújtanak többek között lakhatási, munkavállalási és tanulási lehetőségek felkutatásában, valamint a menekültügyi hatóságokkal és az önkormányzatokkal való kapcsolatfelvételben és kapcsolattartásban is. Tapasztalataink alapján az ügyfelek problémái közül a munkaerőpiacra való beilleszkedés bizonyul a legnehezebbnek. A kérdés megoldásának külön aktualitást adott, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően hazánk is jogosulttá vált a Strukturális Alapok támogatási forrásainak lekéréséhez. A HEFOP (Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program) az Európai Unió és a magyar állam közös finanszírozásával a munkaerő fejlesztését és a foglalkoztathatóság növelését tűzte ki célul. A HEFOP-nak köszönhetően az Egyesület két olyan projektet is elindított 2005–2006 folyamán, amellyel a Magyarországon élő migránsok munkaerő-piaci integrációját kívánta segíteni. Míg az egyik projekt1 közvetlenül a migránsok – ezen belül a menekültek – munkaerő-piaci integrációjával foglalkozott, addig a másik2 közvetetten, a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével igyekezett a migránsok foglalkoztathatóságát növelni. Ez utóbbi munka tapasztalatait tesszük közzé. A projekt3 célja az volt, hogy olyan migránsspecifikus ismereteket gyűjtsünk össze, amelyek eddig nem álltak a szociális szférában dolgozó szakemberek rendelkezésére. Az Egyesület szakértői által összeállított anyag a gyakorlatban is vizsgázott, ugyanis a projekt megvalósítása során tíz alkalommal került sor szakmai és konfliktuskezelő tréningre.4

1. HEFOP 2.3.1 2. HEFOP 2.2.1 3. A projektet a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Partners Hungary Alapítvány és a Csepeli Családsegítő Szolgálat közösen valósította meg. 4. A 12 hónapos projekt során 140 – családsegítőkben, gyermekvédelmi szolgálatoknál, önkormányzatoknál és civil szervezeteknél dolgozó – szociális munkás vett részt a menekültspecifikus képzésen.

4

zs_kek_1-6.indd 4

2007-04-23 16:44:12

A kiadványban először a migrációval és a migránsokkal – különösen a hátrányos helyzetű migránsokkal – foglalkozunk. A hátrányos helyzet okainak számbavétele után ismerkedünk meg a jogszabályi háttérrel. Ezután figyelmünket az integrációra, és azon belül is hangsúlyosan a munkaerő-piaci integrációra irányítjuk: áttekintjük a sikeres beilleszkedéshez szükséges tényezőket. Majd a gyakorlati szociális munka területén az Egyesület szociális munkásainak sikeres munkakeresési technikáiba nyerhetünk betekintést, valamint a kulturális különbségek esetkezelésben játszott szerepét tanulmányozhatjuk. A kiadvány Mellékletében a gyakran feltett kérdések mellett az ügyintézéshez nélkülözhetetlen címlistát találunk. Kiadványunk segítséget kíván nyújtani olyan szociális területen dolgozó szakemberek számára, akik munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek külföldi ügyfelekkel. Az itt összegyűjtött migránsspecifikus tudáskészlet olyan praktikus információkat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a külföldi állampolgárok és családjaik segítésében, munkaerő-piaci beilleszkedésükben. A kézikönyv egy CD-melléklettel egészül ki, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szakmai és konfliktuskezelő tréning néhány hasznos, játékos gyakorlatába enged betekintést.

5

zs_kek_1-6.indd 5

2007-04-23 16:44:12

I. Általános ismeretek, fogalmi keret

I.

I.1.

Migrációs trendek Magyarországon

Magyarország a II. világháború befejezésétől az 1980-as évek végéig menekülteket, migránsokat kibocsátó ország volt, de a rendszerváltással megszűnt a több évtizedig tartó elszigeteltség, és a Magyarországra irányuló migráció mindennapi jelenséggé vált. A Magyarországra bevándorlók nagy többsége a szomszédos országokból érkezik. Az első nagy bevándorlási hullám a nyolcvanas évek végére tehető, amikor a többségükben magyar ajkú román állampolgárok választották menedékként Magyarországot. A következő hullám a délszláv háború idején zajlott, megnövelve a volt Jugoszlávia területéről bevándorlók számát. Az egyetlen jelentősebb, Európán kívülről érkezett migráns csoport a kínaiaké; közösségük már a kilencvenes évek elején gyökeret eresztett Magyarországon. A világ többi országából összességében ugyan szerény a hazánkba érkezők aránya, de így is ötven fölötti azoknak az ázsiai és afrikai országoknak a száma, ahonnan Magyarországra kerülnek külföldi állampolgárok. Az Európán kívüli országokból leginkább Afganisztánból, Örményországból, Irakból, Törökországból, Grúziából, Iránból és Nigériából érkeztek bevándorlók hazánkba. A hazánkban tartózkodó külföldiek jelentős része, több mint kétharmada magyar, még ha külföldi állam polgára is. A külföldiek aránya az elmúlt évtizedben stabil volt; a népesség csupán 1,2–1,6 százalékát teszik ki. A népszámlálás adatai szerint a nyilvántartott külföldiek fiatalabbak, mint a hazai népesség, különösen a fiatal felnőttek aránya magasabb körükben. A hazai népességhez képest a migránsok magasabb iskolai végzettségűek.

6

zs_kek_1-6.indd 6

2007-04-23 16:44:12

I.2.

A migránsok Magyarországon

I.

A Magyarországon élő migránsok sokféle céllal érkeznek hazánkba: sokszor a kényszerűség, a kiúttalanság, máskor a reménykedés, de sok esetben véletlenek hatására kerülnek olyan helyzetbe, hogy Magyarországon éljenek hosszabb-rövidebb ideig. Sokan a letelepedés szándékával jönnek, mások az otthoni lakóhelyüket nem akarják magyarországira cserélni, de itt vállalnak munkát, ingáznak az otthon és a magyar munkahely között a jobb megélhetés reményében. Élnek itt külföldiek nyugdíjasként, családban eltartottként, míg sokan tanulmányokat folytatnak hazánkban. A főiskolás vagy egyetemista diákok egy része a tanulás mellett dolgozik is. Nem elhanyagolható a hazánkban menekültként élők csoportja sem, többségük szintén munkavállaló korú. A migráns olyan személy, aki tartósan külföldön kíván vagy kényszerül tartózkodni, nem csupán turista vagy utazó. Ennek értelmében a migránsok csoportjába tartoznak a menedéket keresők, a menekültek, a befogadottak, az ideiglenes védelem alatt állók csakúgy, mint a külföldi munkavállalók, a diákok és a bevándorlók. A különböző csoportoknak mást és mást jelent a migráció. Eltérőek az eredeti ország elhagyásával és az új ország kiválasztásával kapcsolatos motivációk, de a döntésre szánt idő és az utazás előkészítése tekintetében is nagyok a különbségek a migráns csoportok között. A migránsok azon csoportjáról, akik önként választják az elvándorlást – a külföldi munkavállalók, a diákok és a bevándorlók – elmondható, hogy a jobb élet reményében hagyják el hazájukat. Más migránsoktól eltérően a menedéket keresők elsősorban az üldözés, polgárháború, politikai elnyomás, embertelen bánásmód elől menekülnek. A két csoport közötti alapvető különbség a felkészülésben van. Az önkéntes migránsoknak van lehetőségük felkészülni az útra, míg a menekültek kényszer alatt cselekednek. Noha a gazdasági indíttatású migráció hátterében is lehet adott esetben komoly morális kényszerítő erő a távozásra, valamint a gazdasági migránsok egy részére is igaz lehet, hogy kezdeti nehézségekkel kell szembenézniük egy új országba való letelepedés során, mégis, a korábban már említett tényezők következtében – megfontolt döntés, alapos felkészülés az útra, információk

7

zs_kek_1-6.indd 7

2007-04-23 16:44:12

I.

összegyűjtése, egy esetlegesen meglévő kapcsolatháló értesítése, mozgósítása – ez a csoport összehasonlíthatatlanul kisebb teherrel kezd új életet: könnyebben vállal munkát, a beilleszkedése zökkenőmentesebb. A menekültek gyakran nyomorúságos körülmények között érkeznek a menedéket nyújtó országba; a többségüknek biztosított volt a megélhetése a hazájában, és sikeres életet volt kénytelen maga mögött hagyni. Sokuknak nagyon nehéz körülmények között kell elhagyni a hazáját. Nemcsak munkahelyet, anyagi javakat veszítenek el, hanem mindenfajta korábbi kapcsolatot, barátokat, sőt közeli családtagokat is. A menekültek jelentős része illegálisan kényszerül elhagyni az eredeti országát, mert a hatóságok nem engedélyezik a törvényes távozást. Hamis úti okmányokkal az utazás még traumatikusabb élmény. Többen közülük további támogatásra szorulnak: gyerekek, idősek, szexuális erőszak és kínzás áldozatai, az üldöztetés és menekülés hatására traumákat szenvedett emberek. Ellentétben a gazdasági migránsokkal, esetükben hiányzik a támogató családi vagy közösségi háttér, amire a társadalmi beilleszkedésük során számíthatnának.

8

zs_kek_1-6.indd 8

2007-04-23 16:44:12

I.3.

A hátrányos helyzetű migránsok

I.

Az előzőekben leírt migráns csoportok közül a menekültek csoportja mindenképpen a hátrányos helyzetű migránsok közé sorolódik. Ez a felismerés abban is megmutatkozik, hogy a menekültek Magyarországon is bekerültek – a Menedék Egyesület eredményes lobbimunkája révén – a HEFOP-programok célcsoportjai, a hátrányos helyzetű csoportok közé. Ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági vagy önkéntes migránsok körében ne találnánk rászorulót, szociális segítségnyújtásra várót. Így a Menedék Egyesület sem korlátozza tevékenységét a menekültek csoportjára, hanem küldetése szerint a Magyarországon élő migránsok szakszerű támogatását tűzi ki fő célként. Az Egyesület szociális irodájában a migránsok különböző csoportjai fordulnak meg, akik körében a leggyakoribb probléma a munkavállalás, munkakeresés. Az önkéntes migránsok munkaerő-piaci integrációja azonban nincs megterhelve olyan egyéb hátrányokkal, mint amelyek a menekülteket kifejezetten sújtják: a menekülés traumája, a nyelvtudás hiánya, a kultúra idegensége és a kapcsolati háló hiánya. Az alábbiakban áttekintjük a hátrányos helyzet migránsspecifikus tényezőit, így képet kaphatunk azokról az elemekről, amelyek jelentősen befolyásolják a társadalmi integráció sikerét, illetve kudarcát. A hátrányos helyzetért felelős tényezők közül a munkaerő-piaci hátrányos helyzetnek tulajdonítják a legmeghatározóbb szerepet. Mivel a munkavállalással külön fejezetben foglalkozunk, itt csak felsorolva említjük meg a nehézségeket. Migránsspecifikus problémák: ▪ a szakképzést nem igénylő munkákra túljelentkezés van; ▪ az eredeti végzettségnél alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkavégzés az általános (a szaktudás nehezen konvertálható, az eredeti dokumentumok fordítási költségei);5 ▪ a többségi társadalom tagjainál alacsonyabb munkabérek jellemzők;6 ▪ a nem letelepedettek csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak (csakúgy, mint a befogadottak). 5. Természetesen ez nem vonatkozik a fejlett EU-országok magasan képzett állampolgáraira, akiknek áramlását a multinacionális cégek határozzák meg. 6. Ua.

9

zs_kek_1-6.indd 9

2007-04-23 16:44:12

I.

Menekültspecifikus problémák: ▪ a nyelvismeret hiánya, eltérő (munka-) kultúra; ▪ az iskolai végzettséget igazoló dokumentumok hiánya (a menekülés során elvesztek) és pótolhatatlansága;7 ▪ amíg kérelmezők, addig nem dolgozhatnak (hospitalizáció8); ▪ a befogadóállomások – ahol a menekültek az elismeréstől számított további fél évet tartózkodhatnak – földrajzi (izolált) helyzetük miatt kevés munkalehetőséget nyújtanak; ▪ a feldolgozatlan traumák; ▪ a kapcsolatok hiánya; ▪ a munkaközvetítéssel foglalkozó szakemberek felkészületlensége a különböző státusokra vonatkozó jogszabályok tekintetében; ▪ a munkaadói előítéletesség. Láttuk, hogy a hátrányos helyzet egyetlen tényezője, a munkaerőpiaci hátrányos helyzet körüljárása során mennyi további olyan tényezőt találtunk, amelyek meghatározóak a munkavállalás sikerességében, illetve sikertelenségében. Több olyan tényezőt is említettünk, amik az integráció általános szintjét is jelzik; ilyen többek között a kapcsolati háló megléte vagy hiánya, a magyar nyelvtudás szintje, a társadalom és a kultúra ismerete.

A lakhatás nehézségei Migránsspecifikus: ▪ amennyiben a migráns a többségi társadalom tagjainál alacsonyabb munkabérre tud csak szert tenni, akkor a lakhatás terén is komolyabb nehézségekkel kell szembenéznie, mint egy átlagos állampolgárnak; ▪ a legtöbb migráns nem jogosult szociális bérlakásra vagy lakáshitelre; ▪ a lakástulajdonosok idegenkedése, előítéletei a külföldi albérlők iránt.

7. Az elveszett iskolai végzettségekről nyilatkozat ugyan tehető, viszont az csak továbbtanulásra ad lehetőséget, munkavégzésre nem. Az elismert menekült saját biztonsága és az eredeti országban maradt hozzátartozóinak védelmében nem veheti fel a kapcsolatot a kibocsátó országgal. 8. A befogadóállomás sajátos lakókörnyezete (teljes ellátás, központi korlátozások, tábori élet keretei) nem motiválja az ott élőket.

10

zs_kek_1-6.indd 10

2007-04-23 16:44:12

Menekültspecifikus: ▪ a menekültek az országba érkezésükkor befogadóállomásokra kerülnek, és a menekültstátus elnyerése után fél évig lakhatnak az ellátórendszerben. Ez a fél év áll rendelkezésükre előtakarékoskodásra,9 hogy aztán albérletbe tudjanak költözni; ▪ az igazi nehézségek a táborból való kikerülés után kezdődnek. Egy albérlet fenntartásához rendszeres jövedelemre van szükség; ▪ a lakástulajdonosok bizalmatlansága és tájékozatlansága (nem járulnak hozzá a lakcímre való bejelentkezéshez, így a menekültek számos szociális támogatástól esnek el); ▪ csupán elszigetelt lakásprogramok segítik a menekültek lakhatási nehézségeinek megoldását;10 ▪ a sokgyerekes családoknak nem szívesen adják ki lakásukat a tulajdonosok; ▪ az egyedülálló férfiak gyakran közösen kénytelenek egy lakást bérelni, ahol megszűnik a magánélet lehetősége.

I.

Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés nehézségei Migránsspecifikus: ▪ biztosított jogviszonyhoz kötött az ellátás (a sürgősségi ellátás kivételével) a befogadottak esetén is. Menekültspecifikus: ▪ sok esetben a menekülés során átélt traumákhoz11 kapcsolódó speciális ellátást igényelnek (pl. pszichoterápia); ▪ kulturális különbségek – a tradicionális gyógyításban bíznak, illetve a nők egészsége magánügy;12 ▪ nyelvi korlátok; ▪ az elismerést követően csak hosszan elhúzódó folyamat végén jutnak taj számhoz.

9. A befogadóállomáson tartózkodók teljes ellátást kapnak, és havonta 2500 forintot. 10. A Református Misszió az egyetlen, amelynek lakásprogramja van; 10 hónapig fedezi a programba beválasztottak albérleti költségeit, mialatt a résztvevők előtakarékosságra kötelezettek. 11. Az elszenvedett testi és lelki megpróbáltatások következtében átélt traumák. 12. Lásd erről még az V. Kulturális különbségek fejezetet.

11

zs_kek_1-6.indd 11

2007-04-23 16:44:12

I.

A szociális ellátórendszerhez való hozzáférés nehézségei Migráns- és menekültspecifikus: ▪ nyelvi korlátok; ▪ a szociális intézmények felkészületlensége az ügyfelek fogadására; ▪ az ügyfelek tájékozatlansága az intézményi szolgáltatásokról.

Az oktatás és a nyelvi képzés nehézségei Migráns- és menekültspecifikus: ▪ kevés olyan oktatási intézmény van, ahol a migráns gyerekek igényeit is figyelembe vevő pedagógiai programot használnak;13 ▪ a pedagógusok felkészületlensége, nyelvi korlátok; ▪ a tradicionális, patriarchális társadalmakból érkező családokban a fiúk oktatása fontosabb, mint a lányoké.14

A nyelvi képzés nehézségei Migránsspecfikus: ▪ a magyar nemzetiségűek kivételével a migránsok többségének problémát jelent a magyar nyelvtudás hiánya; ▪ számukra nincsen államilag finanszírozott képzés; ▪ az önerőből megvalósított nyelvtanulásnak anyagi korlátai vannak. Menekültspecifikus: ▪ a menekülteknek járó 360 órás nyelvi képzés (a befogadottak még ebben sem részesülhetnek) nem elegendő az elhelyezkedéshez vagy a továbbtanuláshoz szükséges nyelvtudás megszerzéséhez; ▪ a képzés a menekültek jelentős részének nem hozzáférhető;15 ▪ a menekült nők gyakran nem tudnak részt venni a képzésben, mert gyerekeik felügyelete nem megoldott;

13. Kivétel többek között a Dob utcai Kéttannyelvű Általános Iskola és Szakközépiskola, ahol működik ilyen program. 14. A lányokra különösen fontos szerep hárul a családi munka, a kisebb testvéreik ellátása terén. 15. A befogadóállomásokon nem szerveznek rendszeresen nyelvórákat. A városban tartott órákra való eljutás költségét csak utólag térítik vissza. A kurzusok időbeosztása nem rugalmas (munkaviszony létesítése, egyéb magánéleti változások esetén a részvétel nehézségbe ütközik).

12

zs_kek_1-6.indd 12

2007-04-23 16:44:12

▪

egyéb tényezők – mint iskolázatlanság, kulturális különbségek, idős kor, trauma – szintén szerepet játszhatnak abban, hogy vannak, akik nem élnek a nyelvoktatás lehetőségével.

I.

A továbbtanulás nehézségei Migránsspecifikus: ▪ a nem magyar anyanyelvűek körében nyelvi korlátok; ▪ a tanulmányi célú magyarországi tartózkodás engedélyhez kötött (a nem EU-tagországokból jövő, nem letelepedettek esetén). Menekültspecfikus: a menekültek körében kivételesnek számít, ha valaki egyetemi tanulmányokat kezd vagy folytat Magyarországon. Ennek okai az alábbiak: ▪ nyelvi korlátok; ▪ anyagi korlátok;16 ▪ menekülteknek adható ösztöndíjak hiánya.

Az érdekérvényesítés nehézségei Migráns- és menekültspecifikus: ▪ az egyes nemzetek képviselőinek kis száma miatt gyenge az önszerveződés; ▪ a magyar civil szektor gyengesége (nem segíti a migráns szerveződéseket); ▪ a menekültek és magyarok gyér kapcsolatai;17 ▪ az ügyintézéshez nélkülözhetetlen elemek – nyelvtudás, társadalmi, munkaügyi, jogi rendszer – ismeretének alacsony foka; ▪ hiányoznak a migránsoknak, menekülteknek tartandó képzések, tudatosságfejlesztő tréningek; ▪ a befogadó társadalom több szintjét megcélzó, toleranciára nevelő, diszkriminációellenes kampányok elégtelensége.18

16. Az egyedülálló menekültek, de a családosok úgyszintén csak a legritkább esetben engedhetik meg maguknak, hogy tanuljanak, és a fennmaradó időben gondoskodjanak a létfenntartásukról. 15. A menekültek közel harmada egyáltalán nem érintkezik magyarokkal. 18. Civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága áll egy-egy kampány mögött. Jó példa erre a középiskolai diákok menekültügyi érzékenyítése, vagy a szociális területen dolgozó szakemberek migránsspecifikus képzése. Lásd erről bővebben a www.menedek.hu honlapot.

13

zs_kek_1-6.indd 13

2007-04-23 16:44:12

II.

II.

A JOGI HÁTTÉR ÁTTEKINTÉSE

II.1. Milyen jogcímen tartózkodhatnak a migránsok hazánkban? A külföldi személyek Magyarországon való tartózkodásának jelenleg több mint 20 különböző jogcíme lehet. Ezek leírása, a hozzájuk kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel a kézikönyvet kiegészítő CD-ROM-ban, a jogszabályok alatt található meg. A tartózkodásra jogosító okmányokat három nagy csoportba oszthatjuk attól függően, hogy milyen időtartamú tartózkodást, illetve egyszeri vagy többszöri beutazást tesznek lehetővé: ▪ ▪ ▪

rövid időtartamra szóló vagy egyszeri beutazást biztosító vízum, huzamos tartózkodást biztosító tartózkodási engedély, nemzetközi védelmet biztosító státus.

A különböző tartózkodásra jogosító okmányok birtokosainak más a tartózkodási célja, más-más követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a státust megszerezzék, különböző időtartamon belül kell elhagyniuk az országot, más jogosultságaik vannak a szociális ellátás és a munkavállalás terén. Amikor külföldi kliensekkel dolgozunk, érdemes legelőször tisztázni, mi a személy tartózkodási jogcíme, mert ez nagyon erősen behatárolja a segítő lehetőségeit, esetenként a segítő munka dinamikáját is. Vannak olyan státusok, amelyek természetüknél fogva önmagukban véve is problémát hordoznak, illetve utalnak annak meglétére. Ilyen például, ha a személy menedékjogot kért, de még várja a döntést (kérelmező), vagy ha nincsen tartózkodásra jogosító okmánya, és illegálisan van az országban. Ez utóbbi esetben két lehetséges mód van a kitoloncolás és a határozott időre, akár évekre szóló kitiltás elkerülésére. Amennyiben az ügyfél a hazautazás mellett dönt, akkor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (IRM BÁH) Idegenrendészeti ügyfélszolgálati irodáján bejelentheti az önkéntes hazatérés szándékát, és ha bead egy méltányossági országelhagyási kérelmet, amelyben megindokolja

14

zs_kek_1-6.indd 14

2007-04-23 16:44:13

a túltartózkodását, akkor van esélye a komolyabb problémák elkerülésére. Ha az ügyfél nem szomszédos országból származik, érdemes megkeresni a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM, elérhetőség a Mellékletben), hátha tudnak segíteni a hazatérésben. A másik eset akkor fordulhat elő, ha valaki üldöztetéstől való félelmében, illegálisan lépett be Magyarországra. Ilyenkor menekültstátus iránti kérelem haladéktalan beadásával teremthet magának legális tartózkodást a kérelmezés idejére, és pozitív elbírálás esetén tovább is. Kérelmezőként hónapokig nem tudja, hogyan fog alakulni a sorsa, mi lesz az eljárás kimenetele, nem dolgozhat, de a tartózkodása jogszerű.

II.

A státusok leírása, a hozzájuk tartozó ellátások, támogatások, azon feltételek felsorolása, amelyek egy-egy státus megszerzéséhez kellenek, illetve a szükséges nyomtatványok letölthetők a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapjáról (www.bm-bah.hu), illetve beszerezhetők a regionális igazgatóságok ügyfélszolgálati irodáiban.19 Az alábbiakban a tartózkodásra jogosító okmányok három nagy csoportját írjuk le részletesebben. Részletesebben a szociális területen dolgozók által feltételezhetően kevésbé ismert, nemzetközi védelmet biztosító státusokat ismertetjük, egy-egy példával mutatva be az adott státus megszerzésének követelményeit. ▪

Rövid időtartamra szóló vagy egyszeri beutazást biztosító vízumok: például a családegyesítési, tanulmányi célú, munkavállalási, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó vagy a turistavízum. Fő jellemzőjük, hogy a vízumot általában a külképviseleteken kell igényelni, és azt a külföldi úti okmányába bélyegezik be. Újabb hat hónapra meghosszabbítható, de érvényteleníthető is. A vízum a tartózkodási engedély előfeltétele. Önmagában semmilyen támogatás megszerzésére nem jogosít.

▪

Huzamos tartózkodást biztosító okmányok: a különböző tartózkodási engedélyek, mint a családegyesítési, munkavállalási, tanulmányi, valamint a letelepedési engedélyek. A tartózkodási engedélyekkel általában semmilyen támogatást nem lehet igényelni, kivéve, ha azt a származási országgal kötött kétoldalú megállapodás másként szabályozza. A tartózkodási

19. Az irodák elérhetősége és ügyfélszolgálati nyitvatartási ideje a kézikönyv végén a Mellékletben található.

15

zs_kek_1-6.indd 15

2007-04-23 16:44:13

engedélyek előfeltétele minden esetben a megfelelő vízum megléte (többek között). A letelepedési engedély előfeltétele a legalább hároméves előzetes magyarországi tartózkodás, az itteni lakhatás és megélhetés biztosítottságának igazolása. A letelepedési engedéllyel rendelkezők20 a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élveznek, kivéve a parlamenti választásokon való részvétel jogát.

II.

▪

Nemzetközi védelmet biztosító státusok: a menedékjogot kérő (kérelmező), az elismert menekült, a befogadott, a menedékes és a hontalan.

Vízumok A vízumkérelmet az előírt formanyomtatványon a külföldi szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten személyesen kell benyújtani. Mellékletben csatolni kell a beutazás és tartózkodás célját igazoló okmányokat is. A tartózkodási vízum iránti kérelmet a BÁH bírálja el. Munkavállalás és szezonális munkavállalás céljából akkor adható tartózkodási vízum, ha az illetékes magyar munkaügyi hatóság engedélyezte a külföldi személy munkavégzését. A szezonális munkavállalás céljából kiadott „D” típusú tartózkodási vízum 12 hónapon belül legfeljebb 6 hónapos folyamatos tartózkodásra jogosít. 2005 augusztusától az alkalmi munkavállalói (AM) könyv bevezetésével oldják meg a szezonális munkavégzés engedélyeztetését.21 Feltételezhetően a továbbra is bonyolult és költséges ügyintézés következménye, hogy a szezonális munkát végzők gyakran nem bíbelődnek az engedélyek megszerzésével.22

20. 1994 és 2001 között a külföldinek kiadott határozatlan idejű, visszavonásig érvényes magyarországi tartózkodást és jogokat nyújtó engedély a bevándorlási engedély volt. 2002-től ezt váltotta fel a letelepedési engedély. 21. De továbbra is vízumköteles: a munkavállalónak el kell utaznia Magyarországra, és a munkavégzés helyén illetékes munkaügyi kirendeltségen kérvényezni a „zöld könyvet”. A dokumentumot helyben kiállítják számára, viszont annak birtokában a munkavállalónak ismét haza kell utaznia, és a konzulátuson vízumigénylést kell benyújtania. 22. A migránsok csoportján belül a közép- és kelet-európaiakra inkább jellemző, hogy az ideiglenes tartózkodást tűzik ki célul, és anyagi helyzetük rendbehozatala után vissza kívánnak térni saját hazájukba. Ennek megfelelően a rövid időre szóló munkákat részesítik előnyben, és feketemunkát is szívesen vállalnak. Közülük kerülnek ki az idénymunkások is.

16

zs_kek_1-6.indd 16

2007-04-23 16:44:13

Jövedelemszerzés céljából annak a külföldinek adható tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági (pl. önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedés), szellemi, művészi tevékenység folytatása, engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kíván beutazni. Gazdasági célú letelepedés nélkül is megadható a „D” típusú vízum, ha a jövedelemszerző tevékenység gazdasági hasznot hoz az országnak, vagy tudományos, kulturális értéket képvisel. A bevándorló csoportok közül ez a tartózkodási engedély a kínaikra jellemző a leginkább, akik körében kiemelkedően magas a vállalkozók száma. A tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság első alkalommal legfeljebb négy évre állíthatja ki, és alkalmanként két évvel meghosszabbíthatja.

II.

Az ország területére lépés és a munkavállalás feltételei különbözőek a fontosabb küldő országokból érkezők számára. Az ukránok és szerbek például 2003 októberéig vízum nélkül utazhattak Magyarországra turistaként, azóta ehhez is vízum kell; igaz, a magyar nemzetiségűek egyszerűbben és olcsóbban ún. nemzeti vízumot válthatnak ki, amellyel kilencven napot meghaladóan folyamatosan lehet Magyarországon tartózkodni. A nemzeti tartózkodási vízum, mint ahogy a nevében is benne van, a magyar nyelv és nemzeti identitás megőrzése céljából kérvényezhető. Ez a tevékenység megvalósulhat: ▪ tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapításával (oktatás), ▪ családi kapcsolatok erősítésével; viszont kizárja: ▪ az államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételt, ▪ a Magyarországon történő családegyesítést. Természetesen igazolásra szorul a magyarországi szálláshely megléte, a megélhetés és az egészségügyi ellátás biztosítottsága. A nemzeti tartózkodási vízum birtokában a beutazó (legfeljebb öt évre szóló) tartózkodási engedélyre jogosult. Amennyiben időközben változik a nemzeti tartózkodási vízummal tartózkodó célja, például munkát kíván végezni, vagy felvételt nyert felsőfokú képzésre, akkor az új tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási engedélyt kell kérnie a BÁH regionális igazgatóságán.

23. Ilyenkor a tartózkodási cél az oktatási intézmény (alap- vagy középfokú) felvételi igazolásával igazolhat 24. Iyenkor a családi kapcsolat pl. anyakönyvi kivonattal igazolható.

17

zs_kek_1-6.indd 17

2007-04-23 16:44:13

Tartózkodási engedélyek

II.

A hazánkban élő külföldiek jelentős része nem bevándorolt vagy letelepedett státusú, csupán tartózkodási engedélye van. 2006-ban a BÁH 48 353 tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet bírált el. Az elmúlt tíz évben a tartózkodási engedély iránti kérelmek és így a Magyarországon tartózkodók létszáma fokozatosan növekedett. A tartózkodási engedélyek kiállításának leggyakoribb jogcíme a magyarországi munkavállalás. Jellemző még a családegyesítési és tanulmányi célú tartózkodás; e három kategória együttesen a kérelmek több mint 80 százalékát teszi ki. Becslések szerint megközelítőleg 130 ezer külföldi dolgozik legálisan Magyarországon. Az ideiglenesen itt tartózkodó külföldiek – néhány kivételtől eltekintve – csak munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát. A legfontosabb kivételek az EU új tagállamaiból érkezett állampolgárok (16 ezer fő). A tartózkodási engedély fő szabálya, hogy legfeljebb két évre adható ki, és alkalmanként legfeljebb két évvel lehet meghosszabbítani. Ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb négy évre adható ki. A tartózkodási engedélyt, az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére, a területi idegenrendészeti hatóság adja ki. A külföldinek a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor,25 valamint a további tartózkodása idejére rendelkeznie kell: ▪ érvényes útlevéllel, ▪ a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal, ▪ a magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, ▪ bejelentett magyarországi szálláshellyel, ▪ a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel. Ha a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának célja munkavállalás vagy jövedelemszerző tevékenység, az idegenrendészeti hatóság a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet mértékének megállapításakor a kérelmező munkából, illetőleg jövedelemszerző tevékenységéből származó jövedelmét veszi figyelembe. 25. Legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt tizenöt nappal

18

zs_kek_1-6.indd 18

2007-04-23 16:44:13

A kiskorúak leginkább családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kapnak, amelynek érvényességi ideje a szülőével (családfenntartó) azonos. Ha a gyerek időközben nagykorú lett Magyarországon, és öt éve a családban él, családegyesítés céljából kiadott engedéllyel rendelkezik, akkor a szülők tartózkodási engedélyének lététől, érvényességétől függetlenül jogosulttá válik a magyarországi tartózkodásra, amennyiben képes magát eltartani, a lakhatása megoldott (Itv.26, 14. §).

II.

Letelepedési engedély A határon túli magyarlakta területekről a Magyarországra vándorlás sokszor érzelmileg motivált; sokan érkeznek eleve a letelepedés szándékával. Ennek megfelelően, ha lehetőségük nyílik rá, kezdettől fogva helyzetük legalizálására és stabilizálására törekednek. Letelepedési engedélyt az a külföldi kaphat,27 ▪ aki a beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, kivéve, ha a jogszerű tartózkodás célja tanulmányok folytatása volt; ▪ akinek magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított; ▪ akivel szemben nem áll fenn kizáró ok; valamint ▪ akinek a letelepedését a belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezte. A hároméves magyarországi tartózkodás követelménye alól bizonyos feltételek fennállása esetén felmentést kaphat az a külföldi, aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és letelepedését családegyesítés céljából családtagként kérelmezi. Nem kell előzetesen három évig Magyarországon tartózkodnia a letelepedési engedély kiadása előtt annak sem, aki saját maga, illetve akinek a felmenője korábban magyar állampolgár volt.28

26. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (idegenrendészeti törvény). 27. A letelepedési engedély iránti kérelmet a kérelmező a jövőbeni magyarországi lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál formanyomtatványon nyújtja be. 28. Magyar felmenők esetén nincs tartózkodási időhöz kötve a kérelem benyújtása.

19

zs_kek_1-6.indd 19

2007-04-23 16:44:13

II.

A letelepedési engedély határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosít. A letelepedés tényét az úti okmányba is bejegyzik. A letelepedett külföldi jogosult Magyarország területét elhagyni, és oda visszatérni. A letelepedettek (korábban bevándorlók) ugyanolyan feltételekkel vállalhatnak munkát, mint a magyarok. 2005-ben 98 ezer fő élt letelepedettként Magyarországon. 1990-től 2005 végéig 134 ezer külföldit honosítottak. Magyar állampolgárságot szinte kizárólag a környező országokból érkezett magyar nemzetiségűek kaptak.

Nemzetközi védelmet biztosító státusok ▪

Menedéket kérő (kérelmező)

Olyan külföldi, aki az országban tartózkodva védelmet kér, és ennek alapján a BÁH megindította az eljárást. A kérelmező tartózkodási helyét a hatóság jelöli ki (ez lehet befogadóállomás, magánszállás, idegenrendészeti fogva tartás). A kérelmező jogszerűen tartózkodó külföldinek tekintendő, aki az első meghallgatás után fényképes igazolványt kap, amely addig érvényes, amíg nem születik döntés. Ez idő alatt a külföldi bizonyos ellátásokra jogosult, mint például egészségügyi alapellátásra és sürgősségi beavatkozásra, és amennyiben nem magánszálláson lakik, akkor a befogadóállomáson vagy annak minősülő szálláshelyen való ellátásra is. A törvény szerint a kérelmező gyerekek tankötelesek. 1998 márciusa – a menedékjogi törvény hatálybalépése – és 2006 decembere között 40 111 fő adta be a menekültstátus iránti kérelmét. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat – évente kétezer fő körül mozog29 – a hazánkban menedéket kérők száma. Marie Mwamba togói állampolgár. Hazájában férjével élt, saját földjükön gazdálkodtak, több alkalmazottjuk is volt. A helyi viszonyokhoz képest jól éltek, egészen addig a napig, amikor a falujuk mellett található hatalmas víztározó gátja emberi mulasztás következtében átszakadt, és elöntötte a szomszédos területeket. A gátszakadás következtében több tucat ember vesztette életét, és több ezren váltak földönfutóvá (az eseményről a nemzetközi sajtó is részletesen beszámolt). Mwamba asszony férje is meghalt, 29. Forrás: www.bmbah.hu/statisztikak_HUN_26.xls

20

zs_kek_1-6.indd 20

2007-04-23 16:44:13

az ár maga alá temette, miközben épp a földön dolgozott. Marie életben maradt, mivel épp az ebédet készítette a földeknél valamivel magasabban fekvő házukban, majd amikor az árhullám elöntötte a környéket, neki még volt ideje biztonságosabb helyre menekülni. Miután férje meghalt, és összes tulajdonuk odalett, Marie úgy döntött, hogy semmi esélye a megélhetésre és az életben maradásra az egyébként is igen szegény Togóban. Így az egyik városi bankban elhelyezett megtakarításából jegyet váltott egy budapesti járatra, majd a megérkezését követően, miután igazolta személyazonosságát, rögtön menedékjogot kért a repülőtéren.

II.

Marie menedékkérő, de története alapján nem sorolható az 1951es genfi egyezmény 1. cikke alapján a menekültdefiníció alá: nem üldöztetéstől való megalapozott félelem következtében hagyta el az országát, hanem gazdasági megfontolásból, a jobb életkörülmények reményében. ▪

Menekültként elismert (menekült)

Olyan külföldi, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja saját országának a védelmét igénybe venni, és a személyt a BÁH elismerte menekültként.30 Erről határozatot hoznak, amely kiterjed a legközelebbi családtagokra is. A mindennapi életben fontos jogi viszonyokban a menekültként elismert jogai azonosak a magyar állampolgárokéval. A Magyarországra érkezett menedékkérőknek csak egy töredéke – összességében alig több mint 4 százaléka – kap menekültstátust. Az utóbbi években az elismert menekültek száma az évi száz fő körül mozog. 1998-at írunk. Mohamed Abdul Sultan pastu nemzetiségű afgán állampolgár 1987-ben végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen31, szakterülete a genetika. 1988 óta a Kabuli Egyetemen dolgozik, számos nagy jelentőségű tudományos cikk szerzője, közülük több angol és orosz nyelven is megjelent. A tálibok hatalomátvétele után egy ideig semmi probléma nem volt, de egy nap Sultan úr 30. A menekült fogalmát a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény tartalmazza. 31. Ma: Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar.

21

zs_kek_1-6.indd 21

2007-04-23 16:44:13

II.

meghallotta az egyetem bejáratában, hogy több másikkal együtt bezárták az egyetem genetikával foglalkozó tanszékét is, miután deklarálták, hogy a genetika „iszlámellenes, bűnös tudomány”, és hogy művelői az iszlám ellen vétenek, bűnük tehát halállal büntethető (a hír reálisnak tűnik a rendelkezésre álló országinformáció alapján). Sultan úr egyből hazaindult, útközben azonban összefutott a szomszédjával, aki figyelmeztette: géppuskás emberek keresték otthon, feltehetőleg azért, hogy végezzenek vele. Sultan nem hitt a szomszédnak, és megleste egy közeli dombról a házát. Látta, hogy nyolc géppuskás ember áll a háza előtt, és szemmel láthatólag várnak valakire. Sultan úr látta a feleségét is, amint az ablakban áll, és két kisgyermeküket szorosan magához öleli. Megrémülve a látottaktól Sultan úr elfutott a felesége bátyjához, pénzt kért tőle kölcsön, és elmondta neki, hogy távoznia kell az országból, majd a városi piacon megkeresett egy ismert embercsempészt, aki a borsos ár ellenében kijuttatta az országból. Néhány hónap múlva Sultan úr menekültstátusért folyamodott Magyarországon. A menekültként elismert definíció alapján Sultan úr számíthat az elismert menkült státusra, hiszen meghatározott társadalmi csoporthoz tartozik, és tudományos meggyőződése miatt – mely üldözői szemében vallásellenes cselekedet – üldözésnek van kitéve. A tálib hatalomátvétel után nem tudja saját országának a védelmét igénybe venni. ▪

Befogadott

Olyan külföldi, aki a hazájába átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amelyik befogadja. A befogadottat a BÁH humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el, valamint az Itv.-ben meghatározott átmeneti időszakra (amely akár évekig is tarthat) szerény mértékű ellátást és támogatást kaphat (pl. közösségi szálláson való elhelyezés, egészségügyi alapellátás, oktatási intézményben étkeztetés, beiskolázási támogatás). Saját anyagi fedezet birtokában és a feltételek megléte esetén egyéb tartózkodási engedélyt is szerezhet, és ekkor az említett támogatásokra nem jogosult. A menekültstátus nélkül maradtak egy része befogadott státussal maradhat az ország területén. Számarányában közelítőleg az

22

zs_kek_1-6.indd 22

2007-04-23 16:44:13

elismert menekültek háromszorosa részesült befogadott státusban 1998–2006 között.32 Jó hír, hogy az integráció szempontjából eddig elfeledett befogadott státusúakat is egyre gyakrabban emlegetik az integrációs folyamat célcsoportjaként.33 Egyenlőre csak tervek léteznek a munkaerőpiaci esélyeik növelésére, de említésre méltó, hogy minden EUiránymutatás azt ajánlja: a kiegészítő védelemben részesülő személyeket a menekültekkel hasonló elbánásban kell részesíteni.

II.

Robert nigériai állampolgár, vallását tekintve keresztény. Hazájában hitoktatóként dolgozott. Nigériában nincsen polgárháború, ennek ellenére mintegy 14 ezer keresztényt öltek meg az elmúlt három évben. Robert a rokonaihoz szeretett volna utazni Angliába, de csak Magyarországig jutott. Menedékjogot kért, és az eljárás során dokumentumokat, fényképeket mutatott fel, amelyekkel igazolta, hogy ő valóban keresztény hitoktató. Az országinformációból megállapítható, hogy hazájában a keresztény vallásúak veszélyben vannak. Amennyiben az eljárás során Robert nem tudja bizonyítani, hogy személy szerint őt valamilyen atrocitás érte volna a vallása miatt, akkor csak befogadott státust fog kapni. Vagyis esetében a hazautaztatás tilalma az adott időszakra áll csak fenn, a helyzetét évente felülvizsgálja majd a magyar hatóság, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy országa már biztonságos számára, akkor hazaküldik. ▪

Menedékes

Ideiglenesen a BÁH által menedékben részesülő külföldi, ha a hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt „elmenekülni kényszerült” csoport tagja. Mivel a kormány ilyen csoportot nem nevezett meg, a törvény e rendelkezése nem alkalmazható. A menedékes fényképes igazolványt kap, amely a személyazonosságát, tartózkodását és a különböző ellátásokra való jogosultságát igazolja. Jelenleg Magyarországon nincs menedékes státussal rendelkező személy. 32. Forrás: www.ksh.hu 33. Többek között erről olvashatunk a Fehér Könyvben, a magyarországi menekültek és befogadottak beilleszkedéséről szóló tervezetben, de idekívánkozik az EQUAL keretében megvalósuló menedékkérők munkaerő-piaci integrációja projekt is.

23

zs_kek_1-6.indd 23

2007-04-23 16:44:13

II.

A Serbedzsija család 1992-ben érkezett Magyarországra. Egy bosnyák faluban laktak, amelyet elfoglaltak a szerb szabadcsapatok. A falubelieket a katonák teherautókra terelték, és elszállították a magyar határig, ahol fegyvert fogtak rájuk, és átzavarták őket a határon. A magyar oldalon a határőrök százával fogadták a batyukkal, futva érkező nőket, öregeket, gyerekeket, köztük Serbedzsijáékat, és szállították őket a menekülttáborokba. Ott ellátást és ideiglenes igazolványt kaptak, és nem kellett egyéni üldöztetésüket bizonyítaniuk. Helyzetüket évente felülvizsgálták. 1995-ben a daytoni egyezménnyel véget ért a délszláv háború, és a Serbedzsija család 1996-ban, társaik nagy részével együtt hazatért Boszniába, míg mások Nyugat-Európába utaztak tovább. ▪

Hontalan

Olyan külföldi, akit egy állam sem tart a saját joga alapján állampolgárának.34 A hontalan személyek valamilyen tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyben az „állampolgársága, illetve a „megjegyzések” rovatban szerepelhet a „hontalan” jogállás jelzése. Igorovics Marija a családjával (férjével és nyolcéves fiával) – szovjet állampolgárként – 1991-ben érkezett Magyarországra. 1992-ben útlevelük lejártakor felkeresték a budapesti Ukrán Nagykövetséget (a Szovjetunió felbomlásával a család korábbi lakhelye Ukrajna fennhatósága alá került). A követség munkatársai közölték a családdal, hogy Ukrajna állampolgári nyilvántartásában nem szerepel a nevük, így nem ismerik el őket ukrán állampolgárként, nem hosszabbíthatják meg útlevelüket. Ekkor a magyar hatóságokhoz fordultak segítségért, azok szintén megkeresték az ukrajnai és az orosz hatóságokat, nyilatkozzanak arról, hogy Marija és családtagjai ukrán/orosz állampolgárok-e. A várakozás ideje alatt Marijáék csupán ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, amelyet havonta kellett hosszabbítani. A hatályos jogszabályok értelmében az ilyen típusú okmánnyal rendelkező személyek semmilyen ellátásra sem jogosultak, munkát nem vállalhatnak, a gyermekek számára csupán az általános iskolai képzés biztosított. Végül négy év múlva megérkezett a hatóságok válasza, amelyben közölték, hogy az Igorovics család sem az ukrán, sem az orosz állampolgári nyilvántartásban nem szerepel. A magyar hatóságok ekkor hontalan állampolgárnak nyilvánították őket, és humanitárius célú tartózkodási engedélyt bocsátottak ki számukra. 34. Az ENSZ hontalan személyek jogállásáról szóló egyezménye; kihirdette a 2002. évi II. törvény.

24

zs_kek_1-6.indd 24

2007-04-23 16:44:13

II.2. A migrációval és menekültüggyel kapcsolatos jogszabályok Kiadványunkban nem bocsátkozunk a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos törvények ismertetésébe, csupán megemlítjük azokat, hogy a CD-ROM jogszabálygyűjteményében való eligazodást segítsük.

II.

Az idegenrendészeti törvény (Itv.) és a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet meghatározza a beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek kiadásának feltételeit. A rendelet részletezi a jogszerűen itt tartózkodó külföldiek kötelezettségeit és jogait. Ugyanez a törvény rendelkezik a befogadott státussal rendelkező külföldiek ellátásával, elhelyezésével kapcsolatos teendőkről és a közösségi szállásokon való tartózkodás rendjéről. Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetét és jogállását szabályozó 1951. évi genfi egyezményhez, és elfogadta annak 1967. évi jegyzőkönyvét. Az egyezmény részletezi a menekültek kötelezettségeit és jogait csakúgy, mint az egyes államoknak a menekültekkel szembeni kötelezettségeit, továbbá meghatározza a menekültekkel való bánásmód nemzetközi normáit. Olyan alapelveket tartalmaz, amelyek előmozdítják és védik a menekültek jogait a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás, a mozgásszabadság, a bírósági eljáráshoz való hozzáférés, valamint a honosítás területén, és mindenekelőtt garantálják azt, hogy ne küldhessék vissza a menekülteket olyan országba, ahol üldöztetés fenyegeti őket. Magyarország 1989-ben az egyezményt területi korlátozással írta alá, azaz a benne foglaltakat nem alkalmazta az Európán kívüli államokból érkezettekre. A területi korlátozás 1998-ig volt hatályban. A köztes időben az Európán kívüli országokból érkezett menekültek kérelmeinek elbírálását, számukra a menedékjog és a megfelelő ellátás biztosítását az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) látta el a Budapesti Irodáján keresztül. 1997-re készült el az egységes menedékjogi törvény, amely 1998. március 1-jétől vált hatályossá. Azóta az Európán kívüli menekülők kérelmeinek elbírálása és ellátásuk biztosítása is az állam feladata.

25

zs_kek_1-6.indd 25

2007-04-23 16:44:14

A menedékjogi törvényt kormányrendeletek egészítik ki a menekültek ellátásáról és támogatásáról,35 valamint a menekültügyi eljárás részletes szabályairól és a menedékesek okmányairól.36 1993-ban vált hatályossá a magyar állampolgárságról szóló törvény, ami a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályait tartalmazza.

III.

A bevándorlási politika változásának irányvonalát jól jelzi a 2007. évi I. törvény,37 amely szerint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárait a szabad mozgás és tartózkodás joga illeti meg Magyarországon. E törvény hatása, hogy az EU januári bővítése előtt a román, illetve a bolgár állampolgárokkal szemben az idegenrendészeti hatóságok által elrendelt beutazási tilalmat most törölni kell. A szabad mozgás és tartózkodás jogát nem terjesztették ki a harmadik országbeli állampolgárokra és a menekültkre sem. Számukra ez továbbra is korlátozottan gyakorolható jog.38 Ez az elkezdődött módosítás az EU-irányelvekkel összhagban van, hiszen az EU célja: a tagállamok belső határellenőrzésének eltörlése, a személyek szabad mozgása.39 A schengeni joganyag maradéktalan átvétele, megfelelő alkalmazása nagy kihívás Magyarország számára. A schengeni rendszer ugyanis ma már nemcsak a személyek szabad mozgása megteremtésének eszköze, hanem a szabadság, biztonság, jog egységesülésének eszköze is. A határok megszüntetése maga után vonja a kiegészítő szabályozások szükségességét. Így az egységes vízumügyi, menekültügyi szabályozást, a rendőrségi, igazságügyi, vámügyi együttműködést is.

35. 36. 37. 38. 39.

25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 172/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet 2007. júlus 1-jén lép hatályba. 2007. évi II. törvény. Ezzel a szándékkal írta alá Németország, Franciaország, illetve a Benelux államok 1985-ben a schengeni egyezményt.

26

zs_kek_1-6.indd 26

2007-04-23 16:44:14

III.

INTEGRÁCIÓ

Minden Magyarországra érkező és itt letelepedni szándékozó külföldinek keresztül kell mennie az integráció hosszú és gyakran nehéz folyamatán. Míg a társadalmi beilleszkedés jól körülhatárolhatóan a megérkezéssel kezdődik, addig az integrációs folyamat vége kevésbé egyértelműen meghatározható, hiszen gyakran több generáción keresztül sem teljesül, hogy a menekült a befogadó társadalom teljes jogú tagjává válik.

III.

Az integráció elsősorban jogi folyamat, amelynek során a migráns egyre szélesebb, a befogadó állam állampolgáraival azonos jogokra és jogosultságokra tesz szert. Ebbe a körbe tartozik az oktatáshoz, illetve a munkához való jog, a társadalombiztosítás ellátásaihoz, különös tekintettel az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás. De ide sorolható a tulajdonszerzés joga, a családegyesítéshez való jog is. Az integráció másodsorban gazdasági folyamat, amelynek során a migráns egyre kevésbé támaszkodik a befogadó állam támogatására, ellátására, és előteremti a saját, illetve családja megélhetéséhez szükséges alapot. Továbbá munkája által hozzájárul a befogadó ország gazdaságához. Az integráció harmadsorban szociokulturális folyamat, amelynek eredményeként a migráns az intézmények, illetve az egyének támogatásával kamatoztatni tudja saját erőforrásait, így a befogadó társadalom aktív tagjává válhat. Az integrációnak kétoldalú folyamatnak kell lennie: egyrészt az újonnan érkezőnek az alapintézményekben való részvételen keresztül lehetősége van integrálódni a befogadó társadalomba, másrészt ezeknek az intézményeknek is befogadónak kell lenniük a külföldi részvételére, vagyis hozzáférhetőnek kell lenniük mind a szabályozás, mind a mindennapi szolgáltatások szintjén.

27

zs_kek_1-6.indd 27

2007-04-23 16:44:14

III.1. Ami a beilleszkedéshez szükséges

III.

Az alábbiakban igyekszünk összegyűjteni a sikeres beilleszkedéshez szükséges tényezőket az egyén és az őt befogadó társadalom részéről egyaránt. Helyenként értelemszerűen lesznek átfedések a hátrányos helyzetről szóló részben leírtakkal, hiszen a hátrányos helyzetre azt szokták mondani, hogy az a sikertelen integráció következménye (és nem csak a migránsok esetében), mi pedig mind a hátrányos helyzetet, mind az integrációt tényezőkre bontjuk. A példákat a Menedék Egyesület munkatársainak napi gyakorlatából hozzuk, és mivel ügyfeleink nagy része Afrikából és a Közel-Keletről származik, befogadott vagy menekültstátussal rendelkezik, így a továbbiakban az ő történeteiken keresztül igyekszünk az integrációt, a munkakeresést vagy a kulturális különbségeket bemutatni. Tesszük ezt azért is, mert a körülményeik miatt a migránsok között ők a leginkább veszélyeztetett, legsérülékenyebb, kiemelt védelmet igénylő csoport. ▪

Az integráció egyik kulcseleme a motiváció. A beilleszkedés iránti elkötelezettség nagymértékben befolyásolja annak sikerességét. Kérdés, hogy a befogadó állam a migráns célországa volte, vagy csak tranzitországnak tekinti azt. Beszéli-e a nyelvet, vagy sem? Milyen jövedelemre tud szert tenni? Menedékkérők esetében befolyásolhatja a motivációt a menekültügyi eljárás időtartamának hossza és minősége. A befogadóállomáson töltött hosszú idő hospitalizációhoz vezethet, és kialakíthat ún. tanult tehetetlenséget, melynek következményeként az ügyfél a megoldásokat az ellátó intézménytől várja.

„Magyarország szegény ország, de jó és kedves emberek lakják. (…) Nekem jó itt. Van, aki nem szeret itt lenni. Van, aki sok pénzt szeretne, van, aki jó munkát, van, aki nyugalmat. Nekem megfelel ez a hely. Már hatodik éve élünk itt, és nem volt semmi problémánk.”40 ▪

A mentális egészség úgyszintén meghatározó eleme a sikeres integrációnak. Sok esetben a menekülést kiváltó ok a pszichikai terror, a diszkrimináció, az erőszak, a kínzás vagy a megaláztatás.

40. A többségében menekültekkel készített interjúrészletek az ICCR Budapest Alapítvány által 2005-ben végzett kutatás (Menekültek Társadalmi Beilleszkedése), valamint az ECRE 2006-os nemzetközi kutatásának (ERF Refugee Stories) mélyinterjúiból származnak. Mindkét projektet az Európai Menekültügyi Alap támogatta.

28

zs_kek_1-6.indd 28

2007-04-23 16:44:14

Az üldöztetés, illetve a menekülés során átélt traumák miatt kialakulhat PTSD (poszttraumás stressz),41 ami jelentős mértékben csökkenti az egyén problémamegoldó készségét, illetve gyengíti a megküzdési stratégiáit. „Ez nem olyan, hogy vége, túl vagy rajta. Ettől nem lehet megszabadulni, elkísér az álmaidban. Szeretek itt élni, nem kell félnem, itt nem üldöznek. De sokszor álmodom Mauritániával, hogy például egy csapat jön felém botokkal, kiáltozva. Vagy ha a tévében látom, hogy harc dúl valahol Afrikában, akkor nem tudok aludni, szorongok.” ▪

III.

A nyelvtudás az integráció legfontosabb eleme. A beilleszkedés során adódó nehézségek az esetek legtöbbjében a nyelvismeret hiányára vezethetők vissza. Annak a személynek, aki tud kommunikálni a befogadó társadalom nyelvén, lényegesen könnyebb a beilleszkedés. A nyelv tanulható szervezett oktatási formában vagy a befogadó közösséggel folytatott mindennapos interakciók során. A jelen szabályozás szerint Magyarországon az elismert menekültek 360 órás nyelvi képzésen vehetnek részt egy évig. A menekülteknek járó szociális támogatások többsége a magyar nyelvtanfolyamon való részvételhez kötött. A menekültstátussal nem rendelkező külföldiek számára nincs ingyenesen elérhető nyelvi képzés, a drága különórákat, tanfolyamokat pedig sokan nem tudják megfizetni.

„Én az iskolában hiszek, mert az írást és az olvasást csak ott lehet megtanulni. A magyar ábécét én is az iskolában tanultam meg. Nincs hova mennem, meg kell tanulnom a nyelvet, hogy jobb lehetőségeim legyenek.” ▪

A fogadó társadalommal kapcsolatos információk, kulturális, társadalmi ismeretek, szokások szintén segíthetik az egyént a beilleszkedés folyamatában. A menekültek jelentős részének nincsenek ismeretei a befogadó országról, sok esetben már ideérkezve derül csak ki számukra az ország, város neve. A befogadóállomás sajátos, a külvilágtól leválasztott lakókörnyezetet nyújt az ott élőknek. Az életritmus központilag szervezett, a tábori élet kereteit korlátozások, szabályok határozzák meg.

41. A PTSD-nek az emberi életre hosszú távon kiható következményei vannak: a fiziológiai és pszichológiai következmények mellett súlyos társadalmi problémákat is okoz az egyénnek (alacsony önértékelés, munkanélküliség, hajléktalanság, önpusztító viselkedés).

29

zs_kek_1-6.indd 29

2007-04-23 16:44:14

„Szeretnék ismerkedni az emberekkel, de ez sokszor szinte lehetetlen. Meg kell tanulnom a nyelvet és a helyi szokásokat, de itt szinte izoláltan élünk, mint egy börtönben. Nem akarok segélyt, normálisan akarok dolgozni és élni, de ehhez bizonyos lehetőségre van szükségem.” ▪

III.

Az integráció egyik alappillére a munkavállalás, az állandó jövedelemmel való rendelkezés. A migránsok, menekültek a munkavállalás során gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe. Egyrészt nem tudnak munkatapasztalatot szerezni, másrészt nem tudnak a végzettségüknek megfelelő munkát találni. Ennek oka lehet a nyelvismeret, a szakképzettség hiánya, vagy a munkáltatók tartózkodó, elutasító magatartása a külföldi származású munkaerő alkalmazásával szemben. A munkanélküliség lényegesen magasabb a menekültek, befogadottak körében, mint a többségi társadalom tagjai esetében.

„Az első dolog a munka, mindenképpen. A többi csak ez után jön. Ez olyan, mint amikor házat építesz. Leteszed az első téglát, és végül befejezed.” „Mióta Magyarországon vagyok, nem dolgoztam folyamatosan, még feketemunkát is csak alkalmanként kaptam. A probléma általában a nyelvi korlát volt, hogy nem tudok eléggé magyarul, nem fogom megérteni, amit akarnak tőlem. Több cégnél próbáltam munkát találni, például egy nagy cégnél, akik a közlekedési lámpákat, táblákat helyezik ki. Aztán egy nyomdánál is próbálkoztam, de nem tudom, mi volt a baj, nyelvi korlát, meg amikor látják, hogy menekült vagy…” ▪

A lakhatás tekinthető az integráció másik alappillérének. A lakhatás megoldása is gyakran ütközik akadályokba. A legtöbb esetben a menekültek és egyéb hátrányos helyzetű migránsok nem rendelkeznek vagyonnal, az otthonteremtési támogatásból nem tudnak ingatlant vásárolni, így kénytelenek a piacról bérelni. A költségek így magasak, és a kaució kifizetése is sokszor okoz gondot. A havonta jelentkező költségeknél is nagyobb probléma a lakástulajdonosok bizalmatlansága, akik a legtöbb esetben nem járulnak hozzá, hogy a bérlő bejelentkezzen az adott címre, holott a támogatások igénylése miatt ez rendkívül fontos lenne. Az egyedülálló férfiak esetén gyakori megoldás, hogy közösen

30

zs_kek_1-6.indd 30

2007-04-23 16:44:14

vesznek ki egy lakást, így annak költségei is megoszlanak közöttük. A nagycsaládok vannak a leginkább hátrányos helyzetben, mert a lakástulajdonosok ódzkodnak attól, hogy sokgyerekes családoknak adják ki a lakásukat. „Mielőtt megtaláltuk volna az Eötvös utcai apartmant, már egy hónapja kerestük a lakást. A barátnőm talált is egyet a Váci úton, és a korábbi rossz tapasztalatok alapján nem mondta meg, hogy a barátja külföldi, fekete, menekült. Ebből lett a probléma, mert a nő be sem engedett a lakásba, és még a depozitot sem volt hajlandó visszaadni.” ▪

III.

A jogi és társadalmi egyenlőség elérése migráns csoportonként eltérő. A munkavállalás esetében például az országban való tartózkodásra jogosító engedély típusa határozza meg a munkaerőpiaci hozzáférést (tartózkodási engedéllyel rendelkezők, befogadottak, hontalanok, illetve menedéket kérelmezők csak munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát).

„Akkoriban az emberek többsége nem tudta, hogy mi az, hogy menekült. Azzal sem voltak tisztában, hogy a menekültnek joga van dolgozni. Például amikor a gombafarmon dolgoztam, akkor, miután megtudták, hogy nincs magyar feleségem, azt hitték, hogy nem is dolgozhatok Magyarországon.” ▪

Kapcsolatok, segítő környezet. A migránsok többségét nem veszi körül természetes segítő környezet. Mivel egy-egy nemzet képviselői kis számban vannak jelen, így nemzeti közösségek nem épültek ki Magyarországon.42 Nincs érdekérvényesítés, és az önszerveződés is gyenge. A hivatali ügyintézéssel gyakran van negatív tapasztalatuk. A szociális ellátást többnyire csak civil szervezetek biztosítják. A szociális ellátórendszer számára új feladat lesz a menekültek ellátása.

„A probléma az volt, hogy nem is tudtam, hogy kezdjek hozzá. Az afrikai barátaim ugyanezzel a helyzettel álltak szemben, hiszen nálunk nem kell elmenni a munkaközvetítő irodába ahhoz, hogy munkát találjunk. Hallottam, hogy van, aki pénzért olvassa az Expresszt és keres állást másoknak. Ez a lehetetlen helyzet sokakat arra sarkallt, hogy elhagyják az országot.” 42. Az önszerveződés hiánya kapcsolatba hozható a magyarországi civil szféra gyengeségével is.

31

zs_kek_1-6.indd 31

2007-04-23 16:44:14

▪

III.

Képzettség, konvertálható szaktudás. Sok esetben a menekülteknek nincs szaktudása, vagy szakképzetségük nem hasznosítható a befogadó államban. Előfordul, hogy a menekülés során nem hozzák magukkal a végzettségüket igazoló okleveleket; ezek beszerzése később nehezen oldható meg. A külföldön szerzett szaktudás elismerése, az oklevelek honosítása nehézkes és költséges folyamat.

„Egy évvel a menekülésem előtt fejeztem be a jogi tanulmányaimat Kamerunban. Itt semmi lehetőségem, hogy ilyen téren dolgozzak, vagy tovább tanuljak. Mivel Magyarországon nem tudom folytatni a képzésemet, hogy ügyvéd legyek, ezért nincs számomra más kiút, csak hogy egy egyszerű szakmát tanuljak meg, például sofőr vagy építőmunkás. Azonban még ilyen lehetőségem sincs. Mivel nem tudok papírt szerezni, azért munkát sem kapok. Mindenhol kérik a végzettséget igazoló okmányokat.” ▪

Befogadás/idegenellenesség. A többségi társadalomban a menekültekről és más migránsokról kialakult kép nagymértékben befolyásolja az integráció sikerességét. A média és a politikusok által megfogalmazott negatív vélemények jelentősen gátolhatják a menekültek beilleszkedési törekvéseit.

„Úgy látom, hogy a magyarok nem változnak, még mindig ugyanúgy bámulnak, mint amikor megérkeztem. Úgy néznek rád, mintha egy másik égitestről érkeztél volna. Például, ahogy tesszük a dolgunkat a munkahelyen, festünk, és úgy néznek ránk az emberek, mintha nem akarnák, hogy feketék dolgozzanak. Ma kint dolgoztunk, és amikor a mellettünk elhaladó busz megállt a piros lámpánál, az utasok mind megfordultak a buszvezetővel együtt. Annyira bámultak minket, hogy a buszvezető azt sem vette észre, hogy a lámpa zöldre váltott, és csak akkor ébredt fel, mikor hátulról rádudáltak. Nem tudom, hogy miért van ez. Ha a metrón ülök, akkor is bámulnak.” Az alábbi két eset a sikeresnek mondható integrációs folyamatok közé sorolható. A második példában, a fiatal afrikai férfi esetében a sikeres integráció lehetőségét az erős motiváció előlegezi meg. A fiatal afrikai nő két éve menekült el a hazájából, mert a szülei férjhez akarták adni egy öregemberhez, akinek ő lett volna az ötödik felesége. Törökországon és Jugoszlávián keresztül érkezett Magyarországra, ahol menekültstátust kapott. Egy étteremben kezdett el dolgozni, ahol

32

zs_kek_1-6.indd 32

2007-04-23 16:44:14

fekete felszolgálót kerestek. A kollégák szívesen fogadták, tanították magyarul. A menekülttáborban megismerkedett egy szintén afrikai férfival, akivel egymásba szerettek. Egy éve összeházasodtak, és ikreik születtek. Albérletben laknak egy vidéki városban. A fiatal anya a gyerekeket neveli, a férj pedig dolgozik. A 22 éves afrikai férfi hazájában orvosi egyetemre járt. Két éve politikai okokból menekülni kényszerült, így tanulmányai abbamaradtak. Magyarországon menekültstátust kapott, azóta az élete biztonságban van. Kitartó munkakeresés után egy gépkocsifékeket gyártó vállalat alkalmazta, ahol betanított munkásként dolgozik. Egyedül érzi magát, mert az egész családja otthon maradt. Az álmairól azonban nem mondott le: szeretne összegyűjteni egy kis pénzt, megszerezni a magyar állampolgárságot, és nyitni egy gyógyszertárat vagy egy gyógynövényboltot. Ha tovább tanulhatna, akkor orvos vagy állatorvos lenne.

III.

Az integráció azonban nem minden esetben sikeres. Számtalan példát látunk arra, hogy egy hazánkban élő migráns nem találja meg a helyét, nem tud beilleszkedni. A diákok, munkavállalók számára fennáll a lehetőség, hogy ilyenkor hazatérjenek, vagy harmadik országba költözzenek, ám a befogadottaknak és menekülteknek általában nincsen erre lehetőségük. Vannak, akik némi segítséggel talpra tudnak állni, szélsőséges esetekben azonban a sikertelen integráció következménye valamilyen társadalmilag nem elfogadott viselkedésben nyilvánul meg. Ez lehet agresszív cselekedet, megélhetési bűnözés, alkoholizmus, más szenvedélybetegség, pszichiátriai betegség és öngyilkosság is. Az alábbi eset a beilleszkedési folyamat elakadására példa, ami mögött a befogadó társadalom elutasító attitűdje és az ügyfél nem megfelelő konfliktuskezelő képessége áll. Frank fiatal, kameruni menekült. Intelligens, már jól beszél magyarul, legális munkája is van, hamarosan kiköltözhetne a táborból. Az autóbuszon, amivel dolgozni jár, a sofőr és egy utas megjegyzéseket tesznek a bőrszínére, származására, és kinevetik. Mivel érti, miről van szó, dühében egy kővel megdobja a buszt, miután leszáll. Az utasok rendőrt hívnak, és eljárás indul ellene. Mivel aznap nem érkezik meg a munkahelyére, elbocsátják. Az ítélet felfüggesztett szabadságvesztés, de már nem tiszta az erkölcsi bizonyítványa. Mivel a munkaközvetítőknél és a legtöbb nagy cégnél a tiszta erkölcsi bizonyítvány az egyik alapdokumentum, így nem talál munkát.

33

zs_kek_1-6.indd 33

2007-04-23 16:44:14

IV.

MUNKAVÁLLALÁS

A sikeres munkavállalás az integráció egyik alapköve. Elmondható, hogy a hátrányos helyzetű migránsok munkavállalása sok tényezővel nehezített. Amennyiben sikerül is elhelyezkedniük, általában a végzettségüknél alacsonyabb munkakörben alkalmazzák őket. A munkaerő-piaci hátrányos helyzet egyik legalapvetőbb oka a nyelvismeret hiánya, illetve ennek megfelelően, nemzetiségtől függően a latin betűs írásmódtól eltérő írás.

IV.

Az alábbiakban a Menedék Egyesület szociális munkásainak néhány, munkakereséssel kapcsolatos ügyét írjuk le, majd áttekintjük a szociális munkás lehetséges szerepét a hátrányos helyzet csökkentésében, végül az Egyesület munkatársainak már bevált módszereit ismertetjük. Francis 32 éves nigériai menekült. A menekültügyi eljárása kilenc hónapig tartott. Ez idő alatt a befogadóállomáson tartózkodott, nem volt lehetősége a nyelvtanulásra, kapcsolatokat nem épített ki. Menekültkénti elismerését követően sikerült elhelyezkednie egy kozmetikumokat csomagoló vállalkozásnál. (Az eredeti végzettsége villamosmérnök.) Az első munkanapon a szociális munkása segített tolmácsolni a munkavégzéshez szükséges általános tudnivalókat. Ez nem bizonyult elegendőnek, mivel a későbbiekben nem értette meg a műszakvezető utasításait, kéréseit. A meg nem értés következményeként gyakran termelt selejtet. Egy hónap után a munkáltató elküldte. Abban az időben indult volna a magyartanfolyama, de a munkahelyi kudarc miatt nem kezdte el. A következő hónapokban számtalan álláshirdetésre jelentkezett, de a nyelvismeret hiányában egyet sem sikerült megszereznie. Közel három hónapig tartó álláskeresést követően döntött úgy, hogy mégis elkezdi a nyelvtanulást. Belátta, másként képtelen álláshoz jutni. A sikeres munkavállalást, a munkahely megtartását nagymértékben befolyásolja az esetenként eltérő kulturális háttér vagy a hiányos általános ismeretek is. Hassan 25 éves szudáni származású menekült. Néhány hete dolgozik betanított munkásként egy szerelőüzemben. A munka kétműszakos

34

zs_kek_1-6.indd 34

2007-04-23 16:44:14

munkarendben folyik. Egy alkalommal fáradtságra hivatkozva fél órával a műszak vége előtt abbahagyta a munkát. Az adott munkahelyen ez jelentős kihágásnak minősül, ezért megszűnik a munkaviszonya. Fatima pakisztáni származású menekült. Mivel nem beszéli még a nyelvet, szociális munkás segít neki az álláskeresésben. Két, előre megbeszélt állásinterjúról is úgy jön vissza, hogy nem találja meg a címet. A következő állásinterjúra a szociális munkás térképet is ad, bejelölve rajta a helyet, ahova menni kell, azonban ez az interjú sem valósul meg. Egy későbbi beszélgetés során kiderül, hogy Fatima nem tud térképet olvasni.

IV.

Még számtalan más oka lehet a munkaerő-piaci hátrányos helyzetnek, az eredménytelen álláskeresésnek. Előfordulhat, hogy a külföldön megszerzett végzettségnek nincs megfelelője a hazai munkaerőpiacon. A meglévő diplomák elismerése, honosítása nem működik, vagy csak nehezen kivitelezhető. Esetenként a menekültek nehezen tudnak megküzdeni azzal a helyzettel, hogy végzettségüknél alacsonyabb státusú munkát kell végezniük. De van, aki átmenetinek tekinti a helyzetet, és az alacsonyabb státusú munkavégzésben meglátja a lehetőséget a továbblépésre. „A munka, amit most csinálok a HEFOP-program keretében, talán nem szól örök életre. Valójában bármit tanulsz, azzal több leszel, és soha nem tudhatod, hogy mikor lesz szükséged erre a tudásra. Most, hogy befejeződött a szudáni háború, nagyon sok ember visszatér majd Szudánba, Néhányan elgondolkodtunk, hogy mi lenne az, amiben segíteni tudnánk őket: ott az a rengeteg romos iskola, amit helyre lehetne hozni. Meglátjuk, hogy a program befejezése után meg tudjuk-e valósítani.” Végül jelentős akadály munkaközösség is.

lehet

a

nem

befogadó,

előítéletes

„Most voltunk reggel egy nagy piacon, egy asztalt szerettünk volna bérelni, hogy árulhassunk valamit. Egy szabad asztal volt, és egy ember elkezdett kiabálni hátulról, hogy külföldiek akarnak itt árulni, nekem kéne az első asztal! Nem tetszett, úgy viselkednek velünk, mintha rossz betegségünk lenne. Nem mindenki, de vannak, akik nagyon rosszul viselkednek. Egy valamit értünk, hogy ahol dolgoznak

35

zs_kek_1-6.indd 35

2007-04-23 16:44:14

románok, ott nem jól viselkednek velünk. Kevés pénzért dolgoznak, kevesebbet kapnak, mint a magyarok, és ezért nem szeretik, ha egy másik külföldi kerül oda. Ott is így volt abban a varrodában, ahol korábban dolgoztunk. Például ugyanannyit fizettek egy 50-es méretű szoknyáért, és egy gyerekszoknyáért is, de a gyerekszoknyákat mind ők varrták. Nem volt igazságos. Nem jól viselkednek, csúnyán beszéltek, hogy mit csináltok itt, miért itt vagytok.”

IV.1. Amiben a szociális munkás segíteni tud IV.

A Menedék Egyesület irodáit felkereső migránsok, menekültek legnagyobb hányada a munkakeresésben kér segítséget, támogatást. Rendelkezésükre áll a szociális munkás, a hirdetési újságok, a telefon és az internet. A szociális munka eszközei számosak ezen a területen. Az egyéni esetkezelés, tanácsadás során lehetőség van az egyéni készségek, képességek áttekintésére, a korábbi munkatapasztalatok összegzésére, az önéletrajz megírására, álláskeresési technikák átadására, állásinterjúra való felkészítésre, általános információk átadására. Azok az ügyfelek, akiknek munkavállalása engedély megszerzéséhez kötött (befogadott, egyéb külföldi), segítséget igényelnek az ügyintézés során. Fontos tudni, hogy a munkavállalási engedélyt a Munkaügyi Központ nem általánosan, hanem csak egy adott munkahelyre adja ki. A munkavállalási engedély megszerzéséhez szükség van munkaalkalmassági orvosi vizsgálatra, tüdőszűrésre. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazolásával/ellenjegyzésével az illetékes munkaügyi központ két hét alatt kiállítja a munkavállalási engedélyt. (Bővebben erről a Melléklet leggyakoribb kérdései között.) Fontos szempont az ügyfelek motivációja, elkötelezettsége aziránt, hogy állást találjanak. Ám a sorozatos kudarcok a legmotiváltabb ember türelmét is kikezdik. Ilyenkor a szociális munkás szerepe, hogy az ügyfelet erre felkészítse, hogy tartsa benne a lelket, biztassa, bátorítsa. A nem kellőképpen motivált ügyfeleket sem kell „leírni”, ugyanis nemtörődömségük gyakran csak álca,43 egyfajta védekezés az újabb kudarcok ellen. Számos esetben történt már meg, hogy az a kevéssé motivált ügyfél, aki segítségünkkel éppen csak elhelyezkedett, azóta ugyanazon a munkahelyen dolgozik, 43. Előfordulhat, hogy mögötte poszttraumás állapot, pszichés zavar áll.

36

zs_kek_1-6.indd 36

2007-04-23 16:44:14

egyéb ügyeit is önállóan intézi, és csak akkor találkozunk vele, amikor ismerőseit (akik hasonló helyzetben vannak, mint ő volt) kíséri be hozzánk. Az álláslehetőségek keresésében a legjelentősebb forrást a hirdetési újságok nyújtják. Leginkább abban támogatjuk az ügyfeleket, hogy maguk olvassák át a hirdetéseket, keressék meg az álláslehetőségeket, teremtsenek kapcsolatokat. A nyelvi nehézségek kiküszöbölésére, feloldására hozzáférhető számukra egy háromnyelvű szószedet, amely tartalmazza az álláshirdetések legjellemzőbb szavait. Ennek segítségével könnyebben boldogulnak a hirdetésekkel. A kiválasztott hirdetések áttekintését követően sok esetben – a nyelvi nehézségek miatt – a szociális munkásnak kell telefonon érdeklődni, jelentkezni az állásra. Néhány munkáltatónál hátrányt jelent, ha nem közvetlenül az állást kereső személy érdeklődik a munka iránt, az érdekérvényesítő képesség hiányát látják benne. Többen idegenkednek a külföldi munkaerő alkalmazásától, és vannak olyanok, akik kezdettől elutasítóak. Ilyen esetekben a szociális munkás szerepe a munkáltatók félelmeinek, kétségeinek eloszlatása.

IV.

Az integráció érdekében végzett munka célja az is, hogy a menekültek és bevándoroltak vagy letelepedettek – azonos jogokkal rendelkezve, mint az állampolgárok – hozzáférjenek az alapintézményekhez, szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz. De a munkaerő-piaci integráció része az is, hogy a munkaügyi központok, kirendeltségek fogadják az erre jogosult külföldieket: regisztráltathassák magukat álláskeresőkként, részt tudjanak venni képzéseken, tanfolyamokon, átképzéseken, kiközvetítsék őket. A szociális munkásnak ebben a folyamatban közvetítő szerepe van az ügyfél és az intézmény között, illetve segíti az ügyfeleket abban, hogy hozzájussanak az ellátáshoz. A már megszerzett munkát megtartani is nagy feladat. Ahhoz, hogy a nyelvi nehézségek, a kulturális különbségek ne vezessenek feloldhatatlan konfliktusokhoz a munkáltatók és a munkavállalók között, szükség van arra, hogy a szociális munkás egyfajta közvetítő, mediáló szerepet töltsön be a két fél között, illetve segítenie kell a kölcsönös megértés és elfogadás kialakulását.

37

zs_kek_1-6.indd 37

2007-04-23 16:44:15

IV.2. Sikeres munkakeresési technikák Bevált módszerek, hasznos tippek a Menedék Egyesület szociális munkásainak gyakorlatából ▪

▪

IV. ▪

▪

▪

▪

A legelső információ, amit meg kell tudni: az ügyfél státusza; ez azért fontos, hogy tudjuk, kell-e neki munkavállalási engedélyt szereznie, illetve, hogy egyáltalán dolgozhat-e Magyarországon. Adatlap felvétele: tudnunk kell az ügyfél adatait, elérhetőségét, hiszen ha az Egyesület infrastruktúráját használja, bármikor érkezhet egy számára fontos telefonhívás, e-mail hozzánk. Önállóságra nevelés44: az ügyféllel tisztázni kell a munkamegosztást, hogy miért felelős ő, és miért felelős a szociális munkás a munkakeresés és az egyéb ügyek intézése során. Tegezés – magázás: sok külföldi ügyfél nem ismeri a tegezés és magázás közötti különbséget (pl. angol anyanyelvűek). A magázás alkalmazásához szükséges a magyar nyelv magasabb szintű ismerete. Francia anyanyelvű ügyfelek gyakran tegeznek, bár ismerik a magázást. Ennek ellenére az ügyfél–szociális munkás kapcsolathoz és a megfelelő távolság fenntartásához jobb, ha a szociális munkás visszamagázza az ügyfelet akkor is, ha, az ügyfél tegez. Így az ügyfél elsajátíthatja a leendő munkáltatóval való kommunikáció alapjait is. Telefonálás: jobb ismerősként bemutatkozni, nem szociális munkásként, és elmagyarázni a munkáltatónak, hogy azért telefonálunk az ismerősünk helyett, mert bár beszél magyarul, telefonon keresztül nehezebben kommunikál. Nem túl szerencsés azt mondani, hogy egyáltalán nem tud magyarul, de túl sokat szépíteni sem érdemes, feleslegesen ne küldjük az ügyfeleket olyan munkahelyre, ahol előre lehet tudni, hogy nem felelnek meg. Hivatalok: az első alkalommal érdemes az ügyfelet elkísérni a hivatalba. Sok külföldi állampolgár még sosem járt olyan helyen, mint a magyar hivatalok, nem értik a sorszámrendszer működését, nem tudják az űrlapokat kitölteni. Ha a szociális munkás elkíséri ügyfelét, legközelebb az ügyfél már magabiztosabban mozog a hivatalos intézményben.

44. Ez nem migránsspecifikus munkakeresési technika ugyan, de érdemes mégis külön hangsúlyozni, ugyanis a magyar nyelvet nem, vagy kevéssé beszélő ügyfelek esetében az önállóságra való nevelésre még inkább oda kell figyelni.

38

zs_kek_1-6.indd 38

2007-04-23 16:44:15

▪

▪

▪

▪

▪

▪

▪

Önéletrajzírás: sok külföldi ügyfélnek eddig nem kellett önéletrajzot írnia, nem tudják, hogy miket tartalmaz, és hogy hogyan kell kinéznie. Érdemes egy önéletrajzsablont kitöltetni az ügyféllel, először kézírással. Ezután együtt átnézni, megbeszélni és kijavíttatni. Lehet, hogy ez több időbe kerül, mintha a szociális munkás írná meg az ügyfélnek, de fontos, hogy később önállóan is el tudják készíteni. A Menedék Egyesület honlapjáról letölthető egy egyszerű önéletrajzminta. Kísérőlevél az állásinterjúra: általában adunk az ügyfeleknek egy kísérőlevelet, amelyben leírjuk, mi a státusa, és hogy ennek függvényében kell-e neki munkavállalási engedély, és ha kell, azt hogyan kell elintézni. Leírjuk a telefonszámunkat, elérhetőségünket. Ez gyakran bizalommal tölti el a munkaadókat, mert látják, hogy a leendő alkalmazottnak vannak hazai kapcsolatai is, illetve ők sem maradnak magukra az ügyintézéssel. Térkép: érdemes az ügyfélnek egy térképet kinyomtatni, amikor állásinterjúra megy. Sokan, akik kis falvakból származnak, még sosem láttak térképet. Ezért célszerű nyomtatott nagybetűkkel felírni a címet, hogy segítséget tudjon kérni valakitől, és megbeszélni, mi hol van, hogyan kell a térképet használni. Ha kicsit tud csak magyarul az ügyfél, akkor betanított munkát érdemes keresni neki, amíg megtanul valamennyire magyarul, akkor is, ha magasabb a képzettsége. Szótár használata: a külföldiek számára gyakran nehézséget okoz a magyar szótárak használata. Nagy segítség, ha a szociális munkás átismétli az ügyféllel a magyar ábécét (kettős betűk, római számok stb.), így könnyebben tudják használni a szótárat. Ez csak akkor lehetséges, ha az ügyfél ismeri a latin betűket. Munkakereső és lakáskereső szótár: a Menedék Egyesület szociális munkásai összeállítottak egy munkakereső és lakáskereső szótárat. Az ügyfelek a szótár segítségével önállóan tudnak az állás- és albérlethirdetések között keresgélni. A szótár elérhető az Egyesület honlapján. Szerződéskötés: fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy mindenképpen olvastassa át a szerződést valakivel, aki tud magyarul. Amennyiben lehetőség van rá, érdemes elkísérni az ügyfelet a szerződéskötésre.

IV.

39

zs_kek_1-6.indd 39

2007-04-23 16:44:15

▪

▪

IV.

▪

▪

▪

▪

Kiskapuk: vannak olyan munkáltatók, akik alkalmi munkavállalói könyvvel alkalmaznak embereket; elvileg havonta 12 napot lehet így dolgozni. Ha a többi napon illegális a munkavégzés, a munkáltatónak kevesebb járulékot kell fizetnie. Ennek veszélyeire fel kell hívni az ügyfél figyelmét, ugyanis valószínűleg nem tudja, hogy ez így nincs rendben. Angol nyelvtudás: sok menekült a menekülés során „szedi fel” angoltudását. Fontos pontosan tisztában lenni azzal, hogy az ügyfél mennyire tud angolul, gyakran ugyanis illemből mosolyogva bólogatnak mindenre, különösen a keletről érkezett ügyfeleink, az irántunk tanúsított jóindulatból.45 Naivitás: az önéletrajz benyújtása vagy az állásinterjú után a munkáltatók mindig úgy búcsúznak el, hogy „majd értesítjük!” A külföldi ügyfelek ezt hajlamosabbak komolyabban venni, mint a magyar munkakeresők. Felkészítésükkel elkerülhető, hogy csalódás érje őket. Gyakori probléma, hogy az ügyfelek illegális munkával többet keresnek, mint bejelentve. Meg kell őket győzni a legális munkavállalás előnyeiről. Alternatív munkaerő-piaci technikák: mikrohitelprogram, vállalkozás, munkaerő-piaci integrációs program46 – érdemes ezekre rákeresni, mert az ügyfelek maguktól nem szereznek róluk tudomást. Önkéntesség: az önkéntesség fontos szerepet tölthet be a munkakeresők életében. Megismerik egy szervezet munkakultúráját, később referenciát kaphatnak a munkáltatótól. Ha új állást kínálnak, tán a korábban jól bevált önkéntest fogják alkalmazni. A külföldiek esetében ez még fontosabb lehet, hiszen gyakran semmilyen kapcsolatuk nincs magyarokkal, így a nyelvet sem gyakorolják. Sajnos Magyarországon az önkéntességnek még nem alakult ki olyan kultúrája, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. Ennek ellenére civil szervezeteknél általában szívesen fogadnak önkénteseket, érdemes oda irányítani olyan ügyfeleket, akik semmittevés helyett szívesen elfoglalnák magukat, akár fizetés nélkül is. Az önkénteseket fogadó munkahelyek keresésében segítséget nyújthat a www.nonprofit.hu honlap.

45. Oka lehet még a kulturálisan meghatározott viselkedésmintájuk. A következő fejezetben részletesen foglalkozunk a kulturális különbségekkel és a kulturálisan kompetens szociális munka fogalmával. 46. A Menedék Egyesület projektvezetésével 2005. április 1. és 2006. szeptember 30. között már megvalósult egy ilyen program (HEFOP), amelynek keretében 20 státusos menekült szerzett OKJ-s végzettséget, munkatapasztalatot, és fejleszthette magyar nyelvtudását.

40

zs_kek_1-6.indd 40

2007-04-23 16:44:15

V.

KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEK

A Munkavállalás fejezetben elsősorban a nyelvismeret hiányára vezettük vissza a magyarul nem, vagy nem megfelelő szinten beszélő migránsok munkaerő-piaci hátrányos helyzetét. Az álláskeresés sikertelenségének további okai közül érdemes a kulturális különbségeket is megvizsgálni, hiszen ezek ismeretében jóval hatékonyabbá válhat a segítő munka migráns ügyfelekkel. Az utóbbi évtizedekben a szociális munkát érintő fejlemények között az egyik legmarkánsabb a más kultúrákból származókkal való foglalkozás elterjedése. A szociális munkások képzésében és továbbképzésében a pszichológiai megközelítésen túl világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a kulturális tényezőkre való érzékenységre nevelés. Az idegen országokból érkező bevándorlók, a kisebbségek, vagy akár az egyes társadalmi csoportok szociokulturális hátterének ismerete valóban elengedhetetlen a velük való hatékony foglalkozáshoz.

V.

A szociális munkásnak ismerni kell a kulturális tényezőket, és ezek esetleges hatását a segítő folyamatra. A kultúra fontos szerepet játszik abban, hogy az emberek miként látják a világot, és hogyan viselkednek. A szociális munkás saját kulturális háttere csakúgy, mint a tágabb környezet kultúrája, befolyásolja, hogy a segítő milyen módon közelít a klienshez: hogy azonosítja a problémáját, és milyen megoldást választ a probléma rendezésére. A migráns kultúrája viszont meghatározó a tekintetben, hogy miként viszonyul a javasolt megoldáshoz. A sikeresség érdekében a szociális munkásnak nemcsak az ügyfelek kulturális jellegzetességeivel kell tisztában lennie, hanem azzal is, hogy a saját kulturális öröksége és elfogultságai miképpen befolyásolják az ügyfelekkel kapcsolatos viselkedését, attitűdjeit.

41

zs_kek_1-6.indd 41

2007-04-23 16:44:15

Az európai kultúrkörben többek között az alábbi meggyőződések határozzák meg a szociális munkás referenciakeretét: ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

V.

a testhez való viszonyunk, a nő szerepéről és státusáról való egyenlőséget hirdető szemléletünk, a gyermekneveléssel kapcsolatos liberális szemléletünk, az egyén individualista felfogása, a hatékonyságot és haladást középpontba helyező időfelfogásunk.

A más kultúrájú ügyfelek viselkedésmintái, értékei, szerepei sok esetben ellentétesek lehetnek ezekkel, az európai segítők gondolkodását meghatározó építőkövekkel. Amíg a segítő nem tud a saját referenciakeretétől elvonatkoztatni, addig ezek az érzékeny területek szinte útjában állnak a más kultúrájú ügyfelek felé való nyitásban, és így a hatékony segítségnyújtásban is. Nem arról van szó, hogy a segítőnek feltétlenül el kellene fogadni a migráns ügyfél kultúrájának állításait és következtetéseit, de annak megértése egyfajta nyitottságot, kíváncsiságra törekvést feltételez. A kulturálisan kompetens szociális munka gyakorlata fogalom47 azokra a speciális képességekre utal, amelyekre a különböző etnikumokhoz, kultúrákhoz tartozó emberekkel való hatékony munka során szükség van. Ezek a képességek magukban foglalnak többek között hiedelmeket, attitűdöket, ismereteket, melyek lehetővé teszik a kulturálisan helyénvaló közbenjárást és a kliens minél hatékonyabb segítését. A kulturálisan kompetens szociális munka központi attitűdje a kliens kultúrájának tisztelete.48 A migránsok különböző kultúrákból érkeznek, és a velük való munka során a szociális munkásnak tisztelni kell az értékeiket és hiedelmeiket. A szociális munka a kultúrák közötti kommunikáción kell, hogy alapuljon. Az emberek viselkedése,49 egymáshoz való viszonya,50 időfelfogása, valamint az információcserére használt fogalmak és elképzelések mind kulturálisan meghatározottak.

47. Forrás: Czinkotai R. (szerk.): Practical Social Work with Refugees. Menedék – Hungarian Association for Migrants, Budapest, 2006, 105–106., 180. o. 48. Ez annál is inkább fontos, mert a migráns ügyfelek sikeres integrációjának az is feltétele, hogy a befogadó társadalom kultúrájának megismerése mellett képesek legyenek a saját kultúrájuk megőrzésére. 49. Például kimutatjuk-e egymás előtt az érzelmeinket, és hogyan. 50. Például milyen a férfiak és a nők viszonya, van-e különbség a nemek között az oktatásban, a munkahelyeken.

42

zs_kek_1-6.indd 42

2007-04-23 16:44:15

A verbális és nem verbális kifejezések különböznek a kultúrák között. Ennek figyelmen kívül hagyása könnyen félreértéshez vezethet, és félreviheti a segítő munka folyamatát. Például az európai országok többségében a szemkontaktus egy beszélgetés során a nyitottság és őszinteség jele, míg néhány keleti társadalomban kihívónak és tiszteletlennek tartják. Az alábbiakban felsorolunk néhány példát a Menedék Egyesület szociális munkásainak eseteiből a téma gyakorlati vonzatának bemutatására. V. fiatal, egyetemet végzett, afrikai férfi. Rendszeresen jár a szociális munkáshoz, a konzultáció végén mindig megbeszélik a következő időpontot, de még sohasem érkezett a megbeszélt időben. Általában két-három órával később jön, de volt már rá példa, hogy egy-két napot késett. Amikor a szociális munkás elmondja neki, hogy azóta már érkeztek mások, most várnia kell, és ismét nem a megbeszélt időben jött, mosolyogva mondja, hogy nem baj, van ideje, megvárja, amíg tudnak vele foglalkozni, és továbbra sem érkezik soha a megbeszélt időpontban.

V.

L. nyugodt, mosolygós, intelligens kurd nő, csoportos foglalkozásra jár az egyesületbe. Egyik alkalommal (kirándulni készül a csoport) sokat késik. Mindenki toporog, csak őt várják, de nincs sehol. Felhívják, és kiderül, hogy majd jön, de a kisfia még alszik, és nem szeretné felkelteni a gyereket. Y. középkorú, szudáni férfi. Korábban már lejárt okmányát egy vidéki városban szeretné meghosszabbítatni, ugyanott, ahol kiadták. Többször elmagyarázzák neki, hogy ez nem fog sikerülni, mert már nem rendelkezik abban a városban lakcímmel, mégis megpróbálja. Nagyon fel van háborodva, amikor nem megy a dolog. A szociális munkás ismét elmagyarázza neki, hol kell intéznie az ügyeit, de nem hisz neki, mert a barátja is elköltözött, mégis ott hosszabbították meg az okmányát. M. fiatal, kárpátaljai nő, magyar nemzetiségű. Több napja lejárt a tartózkodási vízuma, számon is tartotta a dátumot, de nem utazott el, és hosszabbítást sem kért, csak akkor fordult az egyesülethez segítségért, amikor helyzete reménytelenül megoldhatatlannak tűnt, és már minden határidőből kicsúszott.

43

zs_kek_1-6.indd 43

2007-04-23 16:44:15

G. magyarországi, roma származású asszony, régi kliense a szociális munkásnak, de munkakapcsolaton kívül soha nem találkoztak. Amikor véletlenül megtudja, hogy a segítője férjhez ment, nagyon megharagszik rá, és leteremti, mert nem is szóltak neki. F. tanult, 30 év körüli, szudáni férfi. Felesége állapotos, de még nem volt orvosi vizsgálaton. Hiába próbálja meggyőzni a szociális munkás, nem viszi el. Egyszer mellékesen megjegyzi, hogy a felesége rosszul van, görcsöl. Pillanatok alatt sikerül keríteni ingyenkórházat, orvost (nincs biztosításuk), idegen nyelven beszélő asszisztenseket, várják őket, de nem mennek el. Néhány nap múlva kiderül, az asszony elveszítette a babát. Orvosnál azóta sem volt.

V.

N. középkorú, arab férfi, nem beszél más nyelven, ezért tolmács fordít. A tolmácshoz emelt hangon beszél, hevesen gesztikulál, hadonászik a kezeivel, néha felpattan, a szociális munkás tollát az asztalhoz csapkodja. A rövid történetekből látszik, mennyire különbözik a viszonyunk az időhöz, különösen a kurd nő esetében: más a fontossági sorrend. Első a gyerek, aztán a csoport, és ha nincs ott tízkor, ott lesz tizenegykor. A szudáni férfiak kulturális háttere erősen patriarchális, ezért van az, hogy amit egy fiatalabb, fehér nő mond, nem esik olyan súllyal a latba, mint a barátja szava. Ami a terhességet illeti, az istenre és a természetre van bízva, egyébként meg a nő dolga megoldani. A nő nem megy orvoshoz, még sosem volt, gyereket is szült már egyedül, most is megoldja maga, az a dolga. Viszont nem mondják azt, hogy ne erőlködjünk, úgysem megy orvoshoz, nem akarnak megsérteni. Az arab férfinak más a kommunikációja, szerencsére tisztában van vele a segítője, ezért nem ijesztő. A roma asszonynak kézenfekvő, hogy ha már olyan sokszor találkoztak, és mindig barátságos, segítőkész a szociális munkása, akkor barátok, tehát illett volna őt értesíteni az esküvőről. A kakukktojás M., a kárpátaljai nő: neki komoly életvezetési problémái vannak, és az a fő stratégiája, hogy ha nem vesz tudomást a bajról, akkor az majd magától valahogy egyszer csak elmúlik.

44

zs_kek_1-6.indd 44

2007-04-23 16:44:15

Minden kultúrának megvannak a maga jellegzetes viselkedésmintái, amelyek kiragadva eredeti kontextusukból, más kultúrákban nagyon furcsán, idegenül, néha félelmetesen hatnak. Nagyon fontos, hogy szét tudjuk választani, mi az a viselkedés, ami a kultúrából adódik, és mikor van a viselkedés mögött más, komoly gond, ami másfajta beavatkozást, esetleg más szakembert igényel. Amikor ez összemosódik, vagy nem sikerül eldönteni, esetleg beindulnak a saját automatikus megoldásaink, kliséinkkel és előítéleteinkkel fűszerezve, akkor minden muszlim férfiról kideríthetjük, hogy (legalább) érzelmileg bántalmazza a feleségét, az afrikaiak nem működnek együtt a szociális munkásokkal, mindenki másnak pedig pszichiáter és gyógyszer kell. Pontosan ugyanennyire veszélyes az is, ha mindent elintézünk azzal, hogy „más kultúra, mások a szokások”. Ekkor nem kap a valóban bántalmazott nő segítséget, a pszichiátriai beteg gyógyszert, a szociális munkás meg nem érti, miért nem halad a klienssel való munkában. Ezért fontos egyenként alaposan átgondolni mindig minden esetet, mert bár ez látszólag időigényesebb, de sok kellemetlenségtől megkímélheti a szociális munkás a kliensét, saját magát és a kollégáit is.

V.

Az ún. kulturálisan kompetens szociális munka az ügyfél kultúrájának tiszteletén alapszik. Ez a tisztelet és elfogadás egészen addig tart, míg a különböző kulturális értékek és hitek nem sértik a fogadó társadalom törvényeit, alapértékeit, valamint az emberi jogokat.

45

zs_kek_1-6.indd 45

2007-04-23 16:44:15

V.1.

V.

Nemek közötti problémák a kulturális különbségek tükrében

Már korábban esett szó arról, hogy a kultúránktól függ többek között a férfiak és a nők viszonyának milyensége is. A középkori szudáni férfi esetén keresztül is (aki a szociális munkásával szemben a barátját tartotta megbízhatóbb információforrásnak) a kulturális különbségek által meghatározott nemek közötti viszonyra láttunk példát. A példa megegyezik a tradicionális, patriarchális társadalmakból érkezett migránsokkal való szociális munka tapasztalatával: a férfi ügyfelek általában elfogadóbbak egy férfi segítő felé, míg a nő ügyfelek számára nagyobb biztonságot nyújt a női segítő. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a férfi ügyfelekkel való munkát mindenáron az egyetlen férfi kollégánknak kellene elvégeznie. A bizalmon alapuló segítő-ügyfél kapcsolat kitartó, következetes munkával még egy patriarchális szemléletű ügyfél esetében is kialakítható. Különösen akkor, ha a segítő tudatában van annak, hogy az ügyfél látszólagos makacssága, bizalmatlansága nem személyesen neki szól, hanem az otthonról hozott nemi szerepekkel kapcsolatos meggyőződéséről árulkodik. Amennyiben ügyfél és segítő nem beszél közös nyelvet, a kapcsolatfelvétel és a közös munka alapja a kommunikáció lehetőségének tolmács útján való megteremtése. Ha a lehetőségek engedik, férfi ügyfeleinknek válasszunk férfi tolmácsot, míg a nők esetében a női tolmács jelenléte bizalmasabb légkör kialakítását, hatékonyabb munkát tesz lehetővé. Patriarchális társadalmakból érkező migráns házaspárok esetén gyakran tapasztaljuk, hogy a férj jár el a feleség ügyében. Előfordul, hogy a feleség ugyan jelen van a segítő beszélgetésen, de a felé irányúló kérdéseket is a férj válaszolja meg. A segítő beszélgetésekről fizikailag is kirekesztett feleség problémája még inkább a férj meggyőződésének megfelelően „oldódik meg”, mint ahogy láttuk ezt az állapotos feleség esetében. A nők speciális csoportot alkotnak a patriarchális társadalmakból érkező migránsok között. Családon belüli helyzetük a hagyományos nemi szerepeik által meghatározott. Jellemzően sokgyerekes családokban élnek, az anya fő elfoglaltsága a gyereknevelés, a családról való gondoskodás.

46

zs_kek_1-6.indd 46

2007-04-23 16:44:15

A patriarchális társadalom a férfit a család nő tagjai fölé helyezi; felügyelete társadalmilag elfogadott, sőt elvárt. A nők férfiaktól való érzelmi és anyagi függése következtében sokkal inkább ki vannak téve a fizikai és lelki bántalmazás lehetőségének. Az angol nyelvű szakirodalom az SGVB51 rövidítést használja a szexuális és nemi alapú erőszakfajtákra.52 Az SGVB szempontjából a nők és a kísérő nélküli kiskorúak tartoznak a leginkább veszélyeztetett csoportok közé. A patriarchális társadalmakból érkező nők kiszolgáltatottsága több okra is visszavezethető. Szóltunk már a tradicionális nemi szerepekről és az ebből fakadó alárendelt helyzetről. Az eredeti lakóhely, kultúra elhagyásával meg kell említeni az okok között a család, a házaspár nagycsaládból való kiszakadását. Míg a nagycsalád a problémák tradicionális, erőszakmentes megoldásában volt érdekelt, és mintegy mediált a konfliktusba keveredett családtagok között, addig az egyedül maradt felek híján vannak a segítségnek, nincs, aki békés úton, a hagyományos mechanizmusoknak megfelelően rendezze a problémát. A nők veszélyeztetettsége, erőszaknak való kitettsége a migráns léthelyzet bizonytalanságaival, feszültségeivel még mélyebbé válhat.

V.

A nők nemcsak a családon belül válhatnak erőszak áldozataivá. Egyedülálló nők különösen ki vannak téve a nemi alapú diszkriminációnak, erőszaknak, ami érkezhet a fogadó társadalom férfi tagjaitól, vagy akár a hatóságok képviselőitől, és más egyedülálló migráns férfiaktól is. „Egyszer, miután megkaptuk a pénzünket, kimentem a közértbe, hogy vegyek néhány dolgot, és az úton szembejött velem egy nagydarab férfi traktoron. Megállított, és azt mondta: „gyere velem, gyere velem!” Mondtam neki, hogy nem megyek vele, ő meg egyre csak mondta, hogy „gyere, gyere!” Futottam a táborig, azóta nem járok ki egyedül.”

51. Sexual and gender-based violence 52. Szexuális erőszak (megerőszakolás, szexuális kizsákmányolás, prostitúcióra kényszerítés), fizikai erőszak (fizikai bántalmazás, ember kereskedelem, rabszolgaság), érzelmi és pszichológiai erőszak (rossz bánásmód, megalázás), ártalmas tradicionális szokások (női nemi szervek megcsonkítása, kényszerházasság, korai házasság, becsületgyilkosság, gyermekgyilkosság, oktatáshoz való jog megtagadása), társadalmi-gazdasági erőszak (diszkrimináció a lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, társadalmi kirekesztés). Forrás: Czinkotai R., i. m., 210. o.

47

zs_kek_1-6.indd 47

2007-04-23 16:44:16

Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmánya és törvényei szavatolják a férfiak és nők egyenjogúságát, a patriarchális társadalmakból érkező migránsokkal való munka során a szociális munkás feladatai közé tartozik a nők elleni erőszak megelőzése. A feladat összetett, és nem kecsegtet egyik napról a másikra beköszöntő sikerekkel, mert meggyőződések, attitűdök megváltoztatásán kell dolgozni. A szociális munkásnak elsősorban abban kell segítenie, hogy az ügyfél megértse: nem a saját kultúrájának az elutasításáról van szó, hanem a nemzetközi emberi jogi alapelvekkel ellentétes, illegális gyakorlatok elvetéséről.

V.

A prevenciónak több módja van: magában foglalhat emberi jogi képzést, női jogi tréninget. Fontos a nők önérvényesítésének támogatása, például női klubok működésének segítésével. A családi tanácsadás ugyanúgy részét képezheti az erőszak megelőzésének, hiszen lehetőséget nyújt házastársi, generációs és a kulturális különbségekből fakadó konfliktusok feldolgozására. A konfliktuskezelés lehetőségeiről, a konfliktus okainak kiküszöböléséről hasznos áttekintést találunk a kézikönyv CD-ROM mellékletében.

48

zs_kek_1-6.indd 48

2007-04-23 16:44:16

VI.

MELLÉKLETEK

VI.1. Gyakran feltett kérdések és válaszok A leggyakrabban feltett kérdések magánszemélyektől és migráns ügyfelekkel kapcsolatba kerülő kollégáktól – válaszok a Menedék Egyesület szociális munkásaitól

Kell-e a külföldinek munkavállalási engedély? Ez attól függ, mi a státusa: ha menekült, letelepedett, bevándorolt, tanulói vagy családegyesítési tartózkodási engedélye vagy vízuma van, akkor nem kell munkavállalási engedély ahhoz, hogy legálisan dolgozzon. Befogadott státussal rendelkezők könnyített módon, rövidebb idő alatt kaphatnak munkavállalási engedélyt, amennyiben az egyéni munkavállalási engedélyt kérő nyomtatványt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egy záradékkal látja el, és ezután küldik a munkaügyi központba. Aki már rendelkezik munkavállalási engedéllyel, és munkahelyet változtat, annak új engedélyt kell kérnie, ugyanis a munkavállalási engedély adott munkahelyre és munkavégzésre szól, nem általános. Minden más státusban kell munkavállalási engedély a munkavégzéshez.

VI.

Be lehet-e jelenteni a külföldi munkavállalót? Igen, a külföldi munkavállalókat ugyanúgy kötelező bejelenteni, mint a magyar állampolgárokat. Amennyiben ez nem történik meg, a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt büntetés vár.

49

zs_kek_1-6.indd 49

2007-04-23 16:44:16

Hol adják a munkavállalási engedélyt? A munkavállalási engedély egy határozat, amit a munkaügyi központ hoz meg, és amelyben a munkáltatónak engedélyezik a külföldi személy alkalmazását, miután a munkahelyre nem találtak magyar állampolgárságú munkavállalót. A munkavállalási engedély megszerzése kétlépcsős folyamat: először a munkáltatónak be kell nyújtania egy munkaerő-igénylő lapot, amelyen feltünteti, milyen munkára mennyi pénzért, milyen végzettségű embert venne fel; ehhez csatolni kell valamilyen, a cég bejegyzését igazoló okiratot. Amennyiben a munkaügyi központ 30 napon belül nem küld a feltételeknek megfelelő munkavállalót, erről kiállít egy igazolást, és ekkor lehet beadni az egyéni munkavállalási engedély iránti kérelmet, amelyben már a konkrét személy adatait kell feltüntetni, és az iskolai végzettséget igazoló okiratot kell hozzácsatolni. Ezután körülbelül 15 nap múlva kapja kézhez a munkáltató a határozatot.

Ha egy lakcímre bejelentenek valakit, mi lesz, ha elköltözik?

VI.

Semmi különös, kijelentkezik.

Ki lehet-e tenni valakit egy lakásból, ha ott van a bejelentett lakcíme? Ez a lakástulajdonosok leggyakoribb kérdése, szinte minden alkalommal felteszik, amikor egy külföldinek a lakáskeresésben segítünk. A válasz igen, ugyanis pusztán a lakcímbejelentéssel még senki nem szerez automatikusan tulajdonjogot az ingatlanban. Érdemes egyébként a lakásbérleti szerződésben feltüntetni a lakcím, illetve a tartózkodási hely bejelentésének feltételeit, illetve ezek megszüntetésének a módját; ez a tulajdonost és a bérlőt is egyaránt védi. Külföldiek esetében nagyon fontos, hogy a bejelentett lakcímükön, illetve tartózkodási helyükön éljenek, mert hamis adatok közlése miatt elveszíthetik a tartózkodásuk jogcímét, arról nem is beszélve, hogy a támogatások egyik feltétele a bejelentett lakcím.

50

zs_kek_1-6.indd 50

2007-04-23 16:44:16

Tanköteles-e a külföldi gyermek? Igen, akármi is a státusa. Kivétel ez alól, ha egy évnél rövidebb ideig szándékoznak az országban tartózkodni, és a dokumentumaik is egy évnél rövidebb időtartamra szólnak. Ilyenkor is járhat a gyerek iskolába vagy óvodába, a szülő kérésére.

Illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek gyerekét hogyan lehet óvodába, iskolába íratni? Mi a teendő ilyenkor? Sehogy. Ilyenkor először legalizálni kell a család és a gyermek helyzetét.

Mi a teendő akkor, Magyarországon, és szeretne létesíteni?

ha valaki vízummal társadalombiztosítási

tartózkodik jogviszonyt

Ez attól is függ, milyen vízuma van, mert ha munkavállalási vagy tanulmányi, akkor a munkáltató fizeti a járulékokat (ilyenkor a munkáltató írja alá a tajkártya-igénylést), a diákok pedig a hallgatói jogviszonyuk alapján jogosultak az ellátásra. Az APEH-hel kötött szerződés alapján bárkinek lehet társadalombiztosítási jogviszonya, amennyiben havonta befizeti legalább a minimálbérnek megfelelő biztosítási díjat.

Külföldinek lehet-e jogviszonya?

eltartottként

VI.

társadalombiztosítási

Ez a státus függvényében változik. Általában már meglévő taj szám vagy tartózkodási engedély kell hozzá, csak vízummal nem lehet ilyen módon biztosítást szerezni. Amennyiben a külföldinek tartózkodási engedélye, letelepedési engedélye, menekült- vagy befogadott státusa van, minden további nélkül létesíthet ilyen jogviszonyt (amennyiben a további feltételeknek eleget tesz).

51

zs_kek_1-6.indd 51

2007-04-23 16:44:16

Fordulhatnak-e a külföldiek önkormányzatokhoz?

szociális

támogatásért

az

A menekültstátusú és a letelepedett, illetve bevándorolt státusú külföldieket a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg, és minden olyan támogatást jogosultak igénybe venni, ami a magyar állampolgároknak is jár (pl. közgyógyellátási igazolvány). A különböző tartózkodási engedéllyel, vízummal rendelkező emberek esetében a származási országgal kötött kétoldalú megállapodások az irányadóak.

Milyen támogatásokat kaphatnak a menekültek?

VI.

Beiskolázási támogatást, egyszeri letelepedési segélyt, lakhatási támogatást, rendszeres létfenntartási támogatást, otthonteremtési támogatást. Jogosultak még ingyenes magyar nyelvi képzést igénybe venni, vagy az iskolai végzettségüket igazoló okiratokat magyar nyelvre fordíttatni, illetve utazási támogatást igénybe venni, amennyiben lakóhelyükről a magyarórára utaznak, és az másik településen van. Ezek a támogatások meglehetősen szigorú feltételekhez vannak kötve, és általában a menekültstátus megszerzését követően behatárolt időszakban vehetők igénybe (egy, illetve két év), mivel az állam így kívánja elősegíteni a menekültek integrációját.

Hogyan lehet kideríteni, kinek mi a státusa? El kell kérni a személyazonosításra szolgáló okmányát. Amennyiben valamilyen vízuma van, az bele van ragasztva az útlevelébe, és fel van benne tüntetve a vízum típusa. A tartózkodási engedélyek műanyag, fóliázott kártyák, nagyobbak, mint a magyar személyi igazolvány, világosszürke színűek, és szerepel rajtuk a tulajdonos státusa (pl. befogadott, kérelmező, munkavállalási tartózkodási engedély stb.). A menekülteknek és a letelepedetteknek kártya formátumú, a magyar állampolgárokéhoz nagyon hasonló személyazonosító igazolványuk van, a színe kissé különbözik, és ezen is szerepel a státus.

52

zs_kek_1-6.indd 52

2007-04-23 16:44:16

VI.2. CÍMLISTA Hova fordulhatunk tanácsért, felvilágosításért? Bármilyen, menekülteket vagy más migránsokat érintő kérdésben forduljanak hozzánk: Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület Cím: 1077 Budapest, Jósika u. 2. Telefon: (06-1) 322-1502, 411-1710, 411-1711 Fax: (06-1) 479-0272, E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: www.menedek.hu Elnök: dr. Nemes János Mindenféle státusokkal, eljárásokkal, külföldieknek járó támogatásokkal kapcsolatban részletes információk találhatók a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján: www.bm-bah. hu/ugyintezes_eljarasrend.php

VI.

Amennyiben személyesen kell ügyet intézni menekült, befogadott vagy kérelmező státusú ügyfélnek ellátási ügyekben, Budapesten vagy Pest megyében: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság Menekültellátási és Integrációs Osztály Ügyfélszolgálati iroda helye: Budapest XI., Budafoki út 60., A épület, földszint Ügyfélfogadási idő: hétfő és csütörtök: 10.00–12.00 óráig Postacím: IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Menekültügyi Igazgatóság 1903 Budapest, Pf. 314. Tel.: (06-1) 463-4873 E-mail: [email protected]

53

zs_kek_1-6.indd 53

2007-04-23 16:44:16

Más jellegű ügyekben: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 1117 Budapest, Budafoki út 60. Tel.: (06-1) 463-9100 Budapest és Pest Megyei Regionális Igazgatóság 1117 Budapest, Budafoki út 60. Tel.: (06-1) 463-9100 vagy 463-9233 Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 1117 Budapest, Budafoki út 60. Tel.: (06-1) 463-9100 vagy 463-9233 ▪1104 Budapest, Harmat u. 131. Tel.: (06 1) 433-0490 ▪ 1082 Budapest, Üllői út 82. Tel.: (06-1) 323-3189 Fax: (06-1) 323-3168

VI.

Észak-alföldi Regionális Igazgatóság 4025 Debrecen, Kürtös u.8. Tel.: (06-52) 503-840 Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 4025 Debrecen, Kürtös u.8. Tel.: (06-52) 503-840 ▪ 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 1–3. Tel.: (06-42) 400-191, 524-600/3127 ▪ 5006 Szolnok, Sebestyén Gy. krt. 5. Tel.: (06-56) 501-600/1840 Közösségi Szállás: 4301 Nyírbátor, Bocskai u. 2. Tel.: (06-42) 281-277 Menekültügyi Osztály: 4033 Debrecen, Sámsoni út 149. Tel.: (06-52) 347-127

54

zs_kek_1-6.indd 54

2007-04-23 16:44:16

Dél-alföldi Regionális Igazgatóság 6724 Szeged, Londoni krt. 15. Tel.: (06-62) 549-140 Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 6724 Szeged, Londoni krt. 15. Tel.: (06-62) 549-140 ▪ 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 1–3. Tel.: (06-66) 523-700 ▪ 6000 Kecskemét, Batthyány u. 10–12. Tel.: (06-76) 481-249 Menekültügyi Osztály: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi u. 10. Tel.: (06-66) 445-029

Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság 3525 Miskolc, Kazinczy u. 32. Tel.: (06-46) 500-690

VI.

Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 3525 Miskolc, Kazinczy u. 32. Tel.: (06-46) 500-690 ▪ 3300 Eger, Klapka György út 3. Tel: (06-36) 522-149 ▪ 3100 Salgótarján, Rákóczi út 1–9., Alba Üzletház Tel.: (06-32) 421-660 Közösségi Szállás: 2660 Balassagyarmat, Ady Endre u. 2. Tel.: (06-35) 501-051

55

zs_kek_1-6.indd 55

2007-04-23 16:44:16

Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 7623 Pécs, Csend u. 3. Tel.: (06-72) 518-720 Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 7623 Pécs, Csend u. 3. Tel.: (06-72) 518-720 ▪ 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3. Tel.: (06-82) 502-747 ▪ 7102 Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 2. Tel.: (06-74) 501-163 Közösségi Szállás: 8802 Nagykanizsa, Erdész u.26. Tel.: (06-93) 312-111/8861

Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság

VI.

8000 Székesfehérvár, Arany János u.10. Tel.: (06-22) 510-650 Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 8000 Székesfehérvár, Arany János u.10. Tel.: (06-22) 510-650 ▪ 8200 Veszprém, Megyeház tér 2. Tel.: (06-88) 580-755, 580-756 (fax is), 580-757, 580-758 ▪ 2800 Tatabánya, Győri út 13. Tel.: (06-34) 517-750 Menekültügyi Osztály: 2060 Bicske, Csabdi út 20. Tel.: (06-22) 350-907

56

zs_kek_1-6.indd 56

2007-04-23 16:44:16

Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság 9026 Győr, Szövetség u. 15–17. Tel.: (06-96) 510-705 Ügyfélszolgálati irodák: ▪ 9026 Győr, Szövetség u.15–17. Tel.: (06-96) 510-705 ▪ 9700 Szombathely, Deák Ferenc u. 75. Tel.: (06-94) 521-044/1044 ▪ 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 45–47. Tel.: (06-92) 504-300/2887

ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Cím: 1022 Budapest, Felvinci út 27. Tel.: (06-1) 336-3060, 336-3070 Fax: (06-1) 336-3080 Honlap: www.unhcr.ch

VI.

IOM – Nemzetközi Migrációs Szervezet Cím: 1065 Budapest, Révay u. 12. Tel.: (06-1) 269-0323 Fax: (06-1) 374-0532 E-mail: [email protected] Honlap: www.iom.int; www.iom.hu

Magyar Helsinki Bizottság Cím: 1051 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 36–38. Tel.: (06-1) 321-4141, 321-4327, 321-4323 Fax: (06-1) 321-4141 E-mail: [email protected] Honlap: www.helsinki.hu

57

zs_kek_1-6.indd 57

2007-04-23 16:44:16

Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány Cím: 1053 Budapest, Egyetem tér 5. IV./20. Tel.: (06-1) 318-5001, 318-5152, 318 -5122 Fax: (06-1) 318-5555 E-mail: [email protected] Honlap: www.demnet.org.hu

Cordelia Alapítvány Cím: 1136 Budapest, Balzac u. 37. Tel.: (06-1) 391-5300/1258 mellék Fax: (06-1) 354-1996 E-mail: [email protected]

IRM BÁH Menekülteket Befogadó Állomás, Debrecen Cím: 4033 Debrecen, Sámsoni út. 149. Pf.13. Postacím: 4033 Debrecen, Pf. 13. Tel.: (06-52) 413-311, 413-517 Fax : (06-52) 413-517 E-mail:[email protected]

VI.

IRM BÁH Menekülteket Befogadó Állomás, Bicske Cím: 2060 Bicske, Csabdi út 20. Tel.: (06-22) 566-174 Fax: (06-22) 350-201 E-mail: [email protected]

IRM BÁH Menekülteket Befogadó Állomás, Békéscsaba Cím: 5601 Békéscsaba, Kétegyházi út 10. Postacím: 5601 Békéscsaba, Pf. 365. Tel.: (06-66) 452-507, 452-617 Fax: (06-66) 445-462 E-mail: [email protected]

58

zs_kek_1-6.indd 58

2007-04-23 16:44:16

59

zs_kek_1-6.indd 59

2007-04-23 16:44:16

60

zs_kek_1-6.indd 60

2007-04-23 16:44:16