Miconazoli nitras
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.3 - 1
01/2012:0513
MICONAZOLI NITRAS Mikonazol-nitrát
és enantiomere, HNO3
C18H15Cl4N3O4 [22832-87-7]
Mr 479,1
DEFINÍCIÓ [1-[(2RS)-2-[(2,4-Diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol-3-ium]-nitrát. Tartalom: 99,0–101,0% (szárított anyagra). SAJÁTSÁGOK Küllem: fehér vagy csaknem fehér por. Oldékonyság: vízben alig oldódik; metanolban mérsékelten oldódik; etanolban (96%) kevéssé oldódik. AZONOSÍTÁS Első azonosítás: A, B. Második azonosítás: A, C, D. A. Olvadáspont (2.2.14): 178–184 °C. B. Infravörös abszorpciós spektrofotometria (2.2.24). Összehasonlíás: CRS mikonazol-nitráttal. C. Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27). Vizsgálati oldat. 30 mg vizsgálandó anyagot a kifejlesztőszerrel 5 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (a). 30 mg CRS mikonazol-nitrátot a kifejlesztőszerrel 5 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (b). 30 mg CRS mikonazol-nitrátot és 30 mg CRS ekonazol-nitrátot a kifejlesztőszerrel 5 ml-re oldunk. Lemez: R VRK oktadecilszililezett szilikagél lemez.
Miconazoli nitras
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.3 - 2
Kifejlesztőszer: R ammónium-acetát–oldat – R dioxán – R metanol (20+40+40 V/V). Felvitel: 5 µl. Kifejlesztés: a lemezmagasság háromnegyed részéig. Szárítás: 15 percig meleg levegőáramban. Előhívás: a lemezt a foltok megjelenéséig jód-gőztérben tartjuk, majd nappali fényben értékeljük. Rendszeralkalmasság: b) összehasonlító oldat: – a kromatogramon két, egymástól jól elkülönülő folt látható. Értékelés: a vizsgálati oldat kromatogramjának főfoltja – helyét, színét és méretét tekintve – egyezzék meg az a) összehasonlító oldat főfoltjával. D. A nitrátion azonossági reakcióját elvégezve (2.3.1) az előírt változás észlelhető. VIZSGÁLATOK S oldat. 0,1 g anyagot R metanollal 10 ml-re oldunk. Az oldat külleme. Az S oldat tiszta legyen (2.2.1). Színe nem lehet erősebb, mint az S7 szín– mértékoldaté (2.2.2, II. módszer). Optikai forgatóképesség (2.2.7): –0,10° és +0,10° között. Az S oldatot vizsgáljuk. Rokon vegyületek. Folyadékkromatográfia (2.2.29). Vizsgálati oldat. 0,100 g vizsgálandó anyagot a mozgófázissal 10,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (a). 2,5 mg CRS mikonazol-nitrátot és 2,5 mg CRS ekonazol-nitrátot a mozgófázissal 100,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (b). 1,0 ml vizsgálati oldatot a mozgófázissal 100,0 ml-re hígítunk. Ezen oldat 5,0 ml-ét a mozgófázissal 20,0 ml-re hígítjuk. Oszlop: –
méretei: l = 0,10 m, ∅ = 4,6 mm;
–
állófázis: R kromatográfiás célra szánt, oktadecilszililezett szilikagél (3 µm).
Mozgófázis: 6,0 g R ammónium-acetátot 300 ml R acetonitril, 320 ml R metanol és 380 ml R víz elegyében oldunk. Áramlási sebesség: 2 ml/perc. Detektálás: spektrofotométerrel, 235 nm-en. Injektálás: 10 µl. Kromatografálási idő: a mikonazol retenciós idejének 1,2-szerese. Relatív retenciók a mikonazolra vonatkoztatva (retenciós ideje kb. 20 perc): A-szennyező kb. 0,1 Eszennyező: kb. 0,3; C-szennyező kb. 0,4; ekonazol kb. 0,5; B-szennyező kb. 0,6; D-szennyező kb. 0,75; F-szennyező kb. 0,85; G-szennyező kb. 0,9. Rendszeralkalmasság: a) összehasonlító oldat: –
csúcsfelbontás: legalább 10, az ekonazol és a mikonazol között
Követelmények: –
A-, B-, C-, D-, E-, F- és G-szennyező: csúcsterületük egyenként nem lehet nagyobb, mint a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható főcsúcs területe (0,25%);
Miconazoli nitras
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.3 - 3
– egyedi határértékhez nem kötött (nem specifikált) szennyezők: csúcsterületük egyenként nem lehet nagyobb, mint a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható főcsúcs területének 0,4-szerese (0,10 %); –
szennyezők összesen: csúcsterületük összege nem lehet nagyobb, mint a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható főcsúcs területének kétszerese (0,5%);
–
elhanyagolási határ: a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható főcsúcs területének ötödrésze (0,05%); a nitrátion csúcsát figyelmen kívül hagyjuk.
Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 0,5%. Az anyag 1,000 g-ját 2 órán keresztül szárítószekrényben 105 °C-on szárítjuk. Szulfáthamu (2.4.14): legfeljebb 0,1%. Az anyag 1,0 g-ját vizsgáljuk. TARTALMI MEGHATÁROZÁS 0,350 g anyagot 75 ml R vízmentes ecetsavban – ha szükséges, enyhe melegítéssel – oldunk. Az oldatot, potenciometriás végpontjelzést alkalmazva (2.2.20), 0,1 M perklórsav–mérőoldattal titráljuk. Üres kísérletet is végzünk. 1 ml 0,1 M perklórsav–mérőoldattal 47,91 mg C18H15Cl4N3O4 egyenértékű. ELTARTÁS Fénytől védve. SZENNYEZŐK Egyedi határértékhez kötött (specifikált) szennyezők: A, B, C, D, E, F, G. Egyéb kimutatható szennyezők (a következő szennyezők a cikkely valamelyik vizsgálatával kimutathatók, ha bizonyos határon felüli mennyiségben vannak jelen. Határértéküket az egyéb/egyedi határértékhez nem kötött (nem-specifikált) szennyezőkre vonatkozó általános követelmény és/vagy a Gyógyszeranyagok (2034)) című általános cikkely előírásai határozzák meg. Ezért ezeket a szennyezőket nem szükséges a megfelelés bizonyítása céljából azonosítani. Lásd még a Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata (5.10) című általános fejezetet): H, I.
és enantiomere
A. (1RS)-1-(2,4-diklórfenil)-2-(1H-imidazol-1-il)etanol,
Miconazoli nitras
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.3 - 4
és enantiomere
B. 1-[(2RS)-2-[(4-klórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol,
és enantiomere
C. (2RS)-2-[(2,4-diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etánamin,
és enantiomere
D. 1-[(2RS)-2-[(2,6-diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol,
és enantiomere
E. 2-[1-[(2RS)-2-[(2,4-diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1-H-imidazol-3-io]-2-metilpropanoát.
és enantiomere
F. 1-[(2RS)-2-[(3,4-diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol,
Miconazoli nitras
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.3 - 5
és enantiomere
G. 1-[(2RS)-2-[(2,5-diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol,
és enantiomere
H. 1-[(2RS)-2-benziloxi-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol,
és enantiomere
I.
1-[(2RS)-2-[(2-klórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol,
