Mezopotámia művészete Ókor-2
Mezopotámia művészete • I.e. III. évezredtől - I.e. IV. század – Építészet Ó-Babilónia - agyag, égetett tégla, nád - mozaik, mázas cserép burkolat Zikkuratok (Toronytemplomok): - tömör agyagtégla építmények - legfelső szinten kisméretű templommal - rámpák - síkfödém - álboltozat- lépcsőzetesen egymás fölé helyezett téglarétegekből - dongaboltozat- kőből íves áthidaló szerkezetek, valódi boltozatok Homlokzat: - hangsúlyos kapuzat - félköríves bejárat
Mezopotámia művészete • Új-Babilónia Városépítészet (Babilon) - négyszög alaprajz - derékszögű úthálózat - városkapuk - zománctéglából kirakott állat domborművek - Istár kapu
Perzsa építészet - karcsú oszlopos támasztás - merőleges vájatsorral ellátott törzs - Bikafejes ábrázolás
Sumér Szobrászat: - zömök testformák - sematikus arc - szimmetrikus szerkesztés
Asszír Istenszobrok: - frontalitás - egyszerű ruházat - haj és szakáll aprólékos - fantasztikus, stilizált formák - kapuőrző démon
Mezopotámia művészete • Domborművek (Relief) Téma: harci jelenetek, életképek. Babilon - erőteljes felépítésű testábrázolás - oroszlánok - bikák - kígyófejek - mázas cserepek
• Iparművészet Kerámia: - fazekaskorong feltalálása - színes, festett edények - geometrikusan stilizált díszítés -Pecsételőhengerek -ékírás. -írásbeliség, levéltárak Ötvösség - arany használati és kultikus tárgyak
Uruk romjai és rekonstrukciója
• A Tigris és az Eufrátesz folyamközének ókori története egymást váltó népek uralmát mutatja (sumérek, akkádok, asszírok, babilóniaiak, perzsák stb.)
1. Építészeti példák
a/ Fejlett városépítészet: Ur városának alaprajza • A sumérek városai nagy hatást gyakorolnak a terület későbbi kultúráinak építészetére • A fallal kerített településben ugyancsak fal övezte a palotát és a templomot
Ur városközpontjának alaprajza, templomok és paloták együttese • A városközpontban udvarok övezték a holdistennő templomát, a zikkurátot
Ur romjai a zikkuráttal
b/ Zikkurát („toronytemplom”), Ur, i. e. 2000. előtt.
• Ur zikkurátja (akkádul zikkuratu: „magas templom”, sumérül hurszag-galam-ma: „lépcsőzetes hegység”) a legkorábbiak egyike volt és a legépebben maradt meg
Alapterülete 62,5 x 43 m, magassága 30 m körül lehetett
Aszfaltba ágyazott égetett téglából épült
A szintek oldala valószínűleg különböző színűre voltak festve
A szinteket termőföld borította, talán növények nőttek rajta
7 lépcsősor vezetett fel a legfelső, kék csempével borított szentélyhez
c/ Babiloni Istár-kapu, i. e. 570. k. • Az újbabiloni birodalom virágkorában épült kapu a város északi kapuja volt. • A pártázatos lezárású építményen boltíves nyílás vezet a város központja felé
• A felvonulási út a Marduk-szentélyhez és a zikkuráthoz („Bábel tornya”) vezetett • Az út két oldalán a királyi palota és a híres függőkert (Szemirámisz) emelkedett
• A kék mázas téglával borított falakon mozaikszerűen kialakított állatok domborművei, bikák és kígyósárkányok (mushussu) • A ma Berlinben látható kaput téglánként rakták össze a német régészek évtizedek munkájával
A kapu mögött nyíló felvonulási út két oldalát oroszlánok őrizték
2. Szobrászati példák: Alabástrom női fej Urukból, i. e. 2800 k. • Sumér istennő vagy papnő, egy templom romjai közül került elő • Szemöldöke bitumennel, szemei berakással készülhetett
• Fején paróka lehetett
b/ Gudea, Lagas királya italáldozatot mutat be, i. e. 2120. • Lagas városának királya a kiemelkedőbb sumér királyok egyike volt • Több őt ábrázoló szobrot állíttatott a templomokban (fogadalmi szobrok)
• Diorit kő az anyaga • Frontális, zárt körvonalú, szimmetrikus • Festetlen (talán csak a szeme volt befestve) • Ékírásos felirat a ruháján
Sumér ékírásos tábla, i. e. 2000. k.
c/ Lamassu (kapuőrző démon), i. e. 8. sz. • Az asszír királyok palotáit különös lények őrizték • A több mint 4 m magas alabástrom szobrok, furcsa összetett lények: ember, bika, oroszlán, sas
• Az ajtófélhez kapcsolódó szobrok két irányból voltak nézhetőek (előröl és oldalról), ezért 5 lábuk van
• Szakállas emberarcát 4 bikaszarv és tollas fejék díszíti • A szemek már plasztikus kialakításúak
