Mezőnagymihály története

Mezőnagymihály története Mezőnagymihály község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye déli részén, a Mezőkövesdi járás területén helyezkedik el. A 2014-es KSH adatok alapján lakosságának száma 1070 fő. Ez a táj síkföld, igazi Kisalföld szél. Erdeit a végvári harcok idején kivágták. A terület lápos és ingoványos terület szélén helyezkedett el, mely a Borsodi Mezőség Tájvédelmi körzet néven védett puszta. Artézi vizét a Kácsi patakból nyeri, mely a falu alatt a Csincse patakba, majd az Eger patakba torkollik. A szikfoltos területek a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben végzett vízszabályozás következményei. A falu talajának jelentős része azonban jó minőségű fekete föld. Éppen ezért jellemző a gazdálkodás. Az őstermelők, kis- és nagy gazdálkodók megélnek a földművelésből. De szinte minden családnak van háztáji gazdasága. Az állattartás kevésbé közkedvelt. Egy-két állattartónak van baromfi, birka, illetve szürke marhája és tehene. A falu neve feltehetően egyik birtokosától, Mihálytól származik. A Nagy előtag valószínűleg arra vall, hogy a település már létrejötte idején is jelentős volt. Viszonylag későn, a XIV. sz.-ban említik a nevét az Örsúr nemzettség birtokaként. A „mező” előtagot a középkorban még nem használták, az újkor megkülönböztető jelzője. Mára jelentősen lecsökkent a lakosság száma. Más dél-borsodi településekhez hasonlóan jellemző a fiatalok elvándorlása. Kevés a munkalehetőség. A Bükkábrányi Bánya, a Tiszaújvárosi Jabil, a Mezőkövesdi Modim, Mezőkersztesi Forgakon és Termelőszövetkezet számítanak jelentősebb foglalkoztatónak. És természetesen a helyi önkormányzat és intézményei, főként, ha a közmunkaprogramot is beleértjük. Alapvetően azonban az értelmiségi réteg szűk körű, a továbbtanuló fiatalok nem találnak itt végzettségüknek megfelelő munkát. Éppen ezért van égetően szükség az itt élők kulturális felzárkóztatására, a közösségfejlesztés alapjainak a lerakására, a hagyományaink felelevenítésére és megélésére, az értékek felkutatására és megőrzésére. Mindennapjaink színesebbé tétele, egész életminőségünk javításának érdekében.

ÉRTÉK • Olyan dolgok, amelyek érdekeket, szükségleteket elégítenek ki, hasznos munka van bennük és érdeklődésre tarthatnak számot • Minden településnek, közösségnek vannak feltáratlan értékei • Ezek az értékek a település rejtett erőforrásai • Ezek az erőforrások segítik a települések közösségének fejlődését

KULTÚRA • ÉRTÉK A KULTÚRÁNK • A kultúra a környezethez való alkalmazkodás eszköze • A kultúra az a szervező erő, amely megteremti a szellemi bázist a gazdasági fejlődéshez • A kistelepüléseken maradásnak gazdasági feltételei vannak, de a gazdaság csak ott fejlődik, ahol megelőzi a jelenlétét a kultúra • Ugyanakkor a gazdaság fejlődése önmagában nem fogja megoldani a helyi közösségek problémáit • Ehhez kell a családnál nagyobb társas kapcsolati szerveződést találni az adott településen és ez a közösség

KÖZÖSSÉG • Az egyik értelmezés szerint „a közösség az emberi együttélés és együttműködés történelmi formája. Az ilyen közösséghez való tartozás alapja a beleszületés, a véletlen és ritkán a szabad választás. Az értékszempontú értelmezés szerint a közösség az emberi együttműködés legmagasabb rendű formája és olyan társulás, melyet autonóm személyiségek szabadon hoznak létre. Az egyén az ilyen társuláshoz nem beleszületés vagy véletlen, hanem önálló döntés útján csatlakozik.” (Pedagógiai lex.: BÁTHORY–FALUS, 1997., 312. o.) • A közösség alakításakor legfőbb cél a lakosság minél szélesebb körű bevonása, aktivizálása • Továbbá motivációt adni a közösség életében való részvételre • Kell egy közösségi tér, ahol sor kerülhet a közösségfejlesztésre

• A helyi közösségeken belül megjelenik az önszerveződés, az önsegítés, melyekben szükséges a korábbi tudások továbbfejlesztéséhez a művelődés, a nyitott gondolkodás és a cselekvő életforma (forrás:Közösségi Adattár) • Cél továbbá a helyi erőforrások kiaknázása, közösségi beszélgetések, együttműködések, értékfeltárás • Minden település érdeke TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR kialakítása • A hely hagyományainak, művészeti értékeinek, jeles személyiségeinek, speciális közösségeinek, új kezdeményezéseinek bemutatása, értékelése, közbecsülésük növelése a lokálpatriotizmus, gazdatudat erősítése • A Mezőnagymihály IKSZT Művelődési Ház és Könyvtár a B-A-Z Megyei Közművelődési Intézet koordinálásával megalakította a helyi Értéktár Bizottságot

Értéktár bizottság

Mezőnagymihályi értékeink bemutatása, továbbfejlesztése a Nemzeti Művelődési Intézet által kidolgozott szolgáltatásfejlesztési modellek használatával

SZM7: Iskolai felzárkózást segítő Tankör Kézműves foglalkozások



SZM 7: Tankör Sütés-főzés

SZM 7: Tankör Sütés-főzés

SZM7: Iskolai felzárkózást segítő Tankör Tánc foglalkozások, fellépések



SZM7: Iskolai felzárkózást segítő Tankör Tánctábor (Balatonalmádi és Hajdúnánás)




SZM 8: 0-5 éves gyermekek foglalkoztatása Baba-mama klub




SZM 9: Egészségfejlesztés Asztalitenisz



SZM 9: Egészségfejlesztés Foci kupa

SZM 9: Egészségfejlesztés Kézilabda kupa

SZM 9: Egészségfejlesztés Jóga

SZM 9: Egészségfejlesztés Jóga

SZM17, Értékőrző modell: Aranygyűszű szakkör




SZM 17: Értékőrző Májusfa díszítés

SZM 17: Értékőrző Helyismereti program

SZM 17 Értékőrző Művészeti programok, kiállítások




SZM 19: Szép Kor Kör Népdalkör



SZM 22: Olvasókör, Könyvtári tevékenységek





Köszönöm a figyelmet! Konczné Tegzes Erika Mezőnagymihály IKSZT vezetője

Mezőnagymihály története

Recommend Documents