MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2003

BUDAPEST, 2004

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági statisztikai főosztályán

Főosztályvezető: Laczka Sándorné Főosztályvezető-helyettes: dr. Pintér László

A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699 E-mail: [email protected] A kiadvány megvásárolható: A KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348, valamint a KSH területi igazgatóságain KSH az interneten: www.ksh.hu

Tisztelt Felhasználó! . Köszönettel vesszük, ha tájékoztatónkkal kapcsolatos észrevételeit, véleményét eljuttatja hozzánk. Tel.: 345-6608 vagy Budapest 1525 Pf. 51. Egyben felhívjuk szíves figyelmét, hogy kiadványunk – a KSH valamennyi évközi tájékoztatójához hasonlóan – az interneten keresztül is hozzáférhető.

Másodlagos publikálás csak KSH forrásmegjelöléssel történhet!

Tartalom Összefoglaló.....................................................................................................…………...…..

5

1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban ................................................…………..… 2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása .........................................………… 2.1. Növénytermesztés .................................................................................…………...…. 2.2.Állattenyésztés.......................................................................................…………....…. 2.3. Értékesítés (felvásárlás) ...........................................................................................…. 3. Mezőgazdasági termelői árak...........................................................................................…. 3.1. A felvásárlási árak .................................................................………………...........…. 4. Külkereskedelem .................................................................................................….......….. 5. Termelőerők ...................................................................................................................….. 5.1. Gazdasági szervezetek..............................................................................................….. 5.2. Földterület ........................................................................……………………........….. 5.3. Földhasználat..........................................................................…………..................….. 5.4. Foglalkoztatottság ................................................................……………………....….. 5.5. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása.....................................................……….… 5.6. A keresetek alakulása ..............................................................................................…. 5.7. Termelőeszköz-ellátás ...........................................................................…………...….

6 6 8 13 15 17 18 22 25 25 26 27 28 29 29 29

Táblázatok .......................................................................................................…………...….. 1. Mezőgazdasági számla ..................................................................................................…. 2. A vetésterület alakulása ………................................................................…………….…. 3. Az agrárolló alakulása ........................................................….......................................…. 4. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének áruszerkezete, 2003 …………….……....... 5. A földhasználat alakulása gazdálkodási formák szerint ..................................................... 6. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma ....................................................................................................….. 7. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma és átlagkeresete ................................................................................. 8. Az élelmiszer-ipari szervezetekben dolgozók létszáma és átlagkeresete .....………….... 9. A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása

31 33 34 34 35 36 37 37 38 39

Módszertani megjegyzések .................................................................................……….....…. 41

Jelmagyarázat: .. = az adat nem ismeretes – = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő

3

4

Összefoglaló

A mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2003-ban – előzetes adatok szerint – a 2002. évi alacsony szinttől is 4,6 százalékkal elmaradt. A két fő ágazat közül a növénytermesztés kibocsátása 12,5 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé 3 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. 2003-ban az élelmiszeripar termelése sem érte el a 2002. évi szintet. A mezőgazdaság teljesítményének alakulását alapvetően befolyásolták az időjárási viszonyok. 2003-ban az előző évinél is súlyosabb, fél évszázada nem tapasztalt aszály sújtotta a növényállományt. Sok helyen, főként a dél-alföldi területeken a szárazság előtt késői fagy is pusztított. A hőmérséklet és a csapadék szempontjából is szélsőséges időjárás az ország teljes termőterületét érintette, és negatívan hatott a terméseredmények alakulására. A rendkívüli meleg az állattartóknak is veszteséget okozott, és jelentősen megnövelte a tartási költségeket. 2003-ban az előző évinél 3 százalékkal kisebb területről 8,7 millió tonna gabonát takarítottak be, a 2002. évinél 3 millió tonnával (26 százalékkal) kevesebbet. Búzából – változatlan területen – 2,9 millió tonna termett, a 2002. évinél 1 millió tonnával (25 százalékkal) kevesebb. A búza 2003. évi termésátlaga (2630 kg/ha) az utóbbi 30 év legkisebb hozama. 2003-ban búzából 1,2 millió tonnát, az előző évinél 6 százalékkal többet exportáltak, mivel a búza minősége a kiemelkedő 2002. évit is felülmúlta. Kukoricából 4,5 millió tonna termett, a 2002. évinél 1,6 millió tonnával (26 százalékkal) kevesebb, az utóbbi 10 év legalacsonyabb termése. A terméskiesés következtében a kukoricaexport a 2002. évinél közel 40 százalékkal kisebb volt. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból a termés jelentősen (26 százalékkal) meghaladta a 2002. évit, cukorrépából és burgonyából azonban 20 százalékkal kevesebb termett. Az utóbbiak esetében a csökkenésben a kisebb vetésterület is szerepet játszott. 2003 decemberében közel 4,7 millió sertést tartottak az országban, 424 ezerrel (8 százalékkal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 56 ezerrel (7 százalékkal) tovább mérséklődött a 2003. év folyamán. A juhok száma megközelítette az 1,3 milliót, ami 2002 decemberéhez képest 16 százalékos állománynövekedést jelent. Dinamikusan növekedett a baromfiállomány, a tyúkfélék állománya egy év alatt 2,6 millióval (8 százalékkal) gyarapodott, a pulyka- és a libaállomány 35, illetve 34 százalékkal nőtt. Kacsából viszont 22 százalékkal kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. 2003-ban a mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene az előző évi szinten alakult. A mezőgazdasági termelői árak 2003-ban átlagosan 6,1 százalékkal haladták meg az előző évit. Az árszínvonal-növekedés hordozói a növényi termékek, ezen belül is a gabonafélék voltak. A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala 6,3 százalékkal emelkedett, így az agrárolló 2003-ban ismét nyílt. Az agrár-külkereskedelem a 2003. év folyamán 299,4 milliárd forint bevételi többletet produkált, 3 százalékkal kevesebbet a 2002. évinél. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export volumene a 2002. évi szinten maradt, az importé viszont 9,7 százalékkal meghaladta azt. A földhasználatban 2003-ben az egyéni gazdálkodók súlya továbbra is meghatározó, bár a gazdasági szervezetek által művelt földterület az év folyamán tovább növekedett, az egyéni gazdálkodóké pedig csökkent. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak létszáma 2003-ben tovább csökkent. A havi bruttó átlagkereset növekedése a nemzetgazdasági átlagos 12 százalékkal szemben a mezőgazdaságban mindössze 6 százalékot ért el.

5

1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban A fejlett ipari országokhoz hasonlóan hazánkban a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban. A mezőgazdaságnak (erdő- és vadgazdálkodással, valamint halászattal együtt) a megtermelt bruttó hazai termékből (GDPből) való részesedése 2002-ben 3,3 százalék volt. A mezőgazdasági foglalkoztatottság is csökkenő tendenciát mutat, 2003-ban a nemzetgazdasági összes foglalkoztatotton belül 5,5 százalékot tett ki a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A beruházások aránya 2002-höz képest csökkent, a nemzetgazdaság összes bruttó állóeszköz-felhalmozásából a mezőgazdaság részesedése 2003-ban 6,2 százalék volt. Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság összes exportjából 2003-ban 6,6 százalékkal részesedett, ami az előző évhez képest kismértékű csökkenés. Az élelmiszerek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete dollárban növekedett, forintban csökkent az előző évhez képest. 1. sz. tábla A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban

Év

a GDPtermelésben

A mezőgazdaság részaránya a az a fogyasztásbana) exportbana) beruházásbanb)

a foglalkoztatottságbanc)

folyó áron, százalék 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 a) b) c) d)

5,9 5,8 5,2 4,9 4,2 3,7 3,8 3,3 ..

32,4 30,7 30,3 30,3 28,2 27,7 27,7 27,4 ..

22,0 18,4 13,0 10,5 8,0 6,9 7,5 6,8 6,6

.. .. .. 5,5 5,2 5,0 6,2 6,3 6,2

8,0 8,3 7,9 7,5 7,1 6,5 6,3 6,2 5,5

Külkereskedelmi forgalom egyenlegea), milliárd Ftd) 227,6 244,7 295,6 314,7 273,3 302,2 374,8 308,9 299,4

Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és dohányipari termékek. Mezőgazdasági számlarendszer alapján számított. A munkaerő-felmérés adatai. Folyó áron.

A fogyasztásban egyre kisebb hányadot képviselő élelmiszerek aránya 2002-ben már nem érte el a 28 százalékot sem.

2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának volumene 2003-ban – változatlan alapáron számítva – 4,6 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, ezen belül a növénytermesztésé csökkent, az állattenyésztés teljesítménye viszont meghaladta a 2002. évit. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 4 százalékkal maradt el a 2002. évi szinttől. A folyó áron mért kibocsátás a 2002. évivel lényegében megegyező volt. A növénytermesztés és a kertészet 2003. évi teljesítménye 12,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A csökkenés meghatározó tényezője a gabonafélék 2003. évi 6

gyenge terméseredménye volt. A növénytermesztés folyó áron számított kibocsátásának közel 40 százalékát kitevő gabonafélék volumene 25 százalékkal elmaradt a 2002. évitől, de 2,2 százalékkal csökkent – a kiemelkedő napraforgótermés ellenére – az ipari növények volumene is. A kertészeti termékek volumene – amely az ágazat folyó áron mért kibocsátásának 21 százaléka – 6,8 százalékkal volt kisebb, mint 2002-ben. A burgonya 2003. évi volumene 20 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Növekedett a gyümölcsfélék és a szőlő kibocsátása (2003-ban a volumennövekedés mértéke 10,4, illetve 4,3 százalékot ért el). Az állattenyésztés 2003. évi teljesítménye 3,2 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az élő állatok kibocsátásának értéke – az árcsökkenés miatt – 4,1 százalékkal kisebb volt, annak ellenére, hogy volumene 7,6 százalékkal nőtt. A szarvasmarha és sertés változása közel azonos mértékű volt, volumennövekedésük 10 százalék körüli, a baromfié 2 százalékot ért el. Az állati termékek volumene és értéke is kereken 5 százalékkal csökkent 2002-höz képest. 2. sz. tábla A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása 2002 Megnevezés

Növénytermesztés Állattenyésztés Nem mg-i másodlagos tevékenység Mezőgazdasági szolgáltatás Mezőgazdasági kibocsátás összesen a)

2003a)

2003 a 2002. év százalékában értékvolumenindex index

milliárd Ft, folyó alapáron

A bruttó kibocsátás megoszlása százalékban 2002

2003

695,3 653,0

710,6 624,9

102,2 95,7

87,5 103,2

47,1 44,2

48,5 42,7

45,3

45,1

99,7

102,7

3,1

3,1

82,8

84,2

101,8

96,0

5,6

5,7

1 476,4

1 464,8

99,2

95,4

100,0

100,0

Előzetes adatok.

A mezőgazdasági bruttó kibocsátás csökkenése döntően a 2003. évi gyenge gabonatermés következménye. Az időjárási tényezőkön túl a romló technológiai színvonal is közrejátszott a szántóföldi növények terméskiesésében. 2002-höz képest nem nőtt a minőségi szaporítóanyagok felhasználása, a gazdaságok műtrágya- és növényvédőszer-felhasználása pedig csökkent. A mezőgazdaság 2003. évi termelőfelhasználása volumenben csökkent (3,6 százalékkal), értéke – az áremelkedés miatt – nőtt (3 százalékkal) az előző évhez viszonyítva. Az ágazatban megtermelt bruttó hozzáadott érték volumene – a nemzetgazdasági növekedéssel ellentétben – 6,5 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági számlarendszer alapján számított és a mezőgazdasági munkaerőfelhasználási statisztika előzetes eredményeit figyelembe véve 2003-ban az egy munkaerőegységre eső mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem (’A’ jövedelemmutató) indexe 12,5 százalékkal csökkent. (Ugyanez a mutató 2002-ben -16,5 százalék volt.) A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem reálértéken (’C’ jövedelemmutató) 35 százalékkal csökkent. (Ugyanezzel a mutatóval 2002-ben is 28,5 százalékos jövedelemcsökkenést regisztráltak az előző évhez viszonyítva.)

7

2.1.

Növénytermesztés

Az ország szántóterülete – a 2002. évivel megegyezően – 4 millió 515,5 ezer hektár volt 2003-ban, ez a mezőgazdasági terület 77 százaléka. A 2003. május 31-i állapot szerint a 4 millió 419 ezer hektár hasznosított szántóterület közel 96 százalékát – 4 millió 228 ezer hektárt – vetették be. Az összes szántóterületből a vetetlen, valamilyen oknál fogva nem művelt terület a 2002. évi 195 ezer hektárral szemben 2003-ban 191 ezer hektár (4,3 százalék) volt. 3. sz. tábla Vetésszerkezet a szántóterületen (százalék)

Megnevezés Gabonafélék Ebből: búza, rozs árpa kukorica Hüvelyesek Ipari növények Ebből: napraforgó Cukorrépa Burgonya Szálas- és lédús takarmányok Ebből: silókukorica lucerna Zöldségfélék Egyéb növények Vetésterület összesen

2001

2002

2003

73,5

70,4

68,7

29,9 8,8 30,5 0,7 10,9 7,6 1,6 0,9 6,5

27,5 8,9 29,3 0,6 13,8 10,0 1,3 0,8 6,5

27,5 8,3 27,9 0,6 14,9 12,1 1,3 0,8 6,5

2,5 3,7 2,1 3,8 100,0

2,5 3,8 2,5 4,0 100,0

2,6 3,6 2,5 4,7 100,0

A vetésszerkezet 2003-ban az ipari növények javára változott. A szántóföldi növénytermesztést – csökkenő arányban ugyan – továbbra is a gabonafélék túlsúlya jellemzi. Az ország ténylegesen hasznosított szántóterületének közel 69 százalékán gabonatermelés folyt, aránya az előző évitől közel 2 százalékponttal elmaradt, de még így is meghaladta az 1996-2000. évek átlagos – 64 százalékos – részesedését. A kenyérgabonák területi aránya 2002-höz képest nem változott, a takarmánygabonák közül az árpával bevetett terület aránya csökkent 2002-höz képest, a triticaléé és a zabé növekedett. Bár a kukoricával bevetett terület arányának csökkenése 2003-ban folytatódott, még így is közel 2 százalékponttal meghaladta az 1996–2000. évek átlagos – 26 százalékos – részesedését. Az ipari növények aránya a repceterület arányának csökkenése ellenére – a napraforgóterület kiugró (22 százalékos) növekedése következtében – a 2002. évit 1 százalékponttal, az 1996–2000. évi átlagos – 13 százalékos – részesedését 2 százalékponttal haladta meg. A napraforgómag iránti kereslet növekedése ösztönzőleg hatott a termelésre, így a napraforgó területi aránya 2003-ban elérte a 12 százalékot, ami 2 százalékponttal magasabb mind az előző évinél, mind az 1996–2000. évek átlagos részesedésénél. A cukorrépa és a burgonya területi aránya – a vetésterület kismértékű csökkenése ellenére – nem változott 2002-höz képest. A hüvelyesek területi aránya nem változott, mivel a borsóterület visszaesését a lóbabterület kismértékű növekedése részben ellensúlyozta. 8

A szálas- és lédús takarmányok termelésének aránya összességében – a mérséklődő szarvasmarhatartás ellenére – megegyezett a 2002. évivel, némileg visszaszorult a lucerna aránya, a silókukoricáé viszont növekedett. A zöldségfélék vetésterületi aránya összességében nem változott 2002-höz képest (a legnagyobb területnövekedés a csemegekukoricánál következett be, a legnagyobb területcsökkenést pedig az uborka esetében regisztrálták). Gabonafélék 2003-ban az előző évinél 3 százalékkal kisebb területről 8,7 millió tonna gabonát takarítottak be, a 2002. évinél közel 3 millió tonnával (26 százalékkal) kevesebbet. Ez a termésmennyiség az 1996-2000. évek átlagától 3,3 millió tonnával, (27 százalékkal) elmaradt. Gabonaféléket 2 millió 902 ezer hektáron vetettek, 73 ezer hektárral (2 százalékkal) kisebb területen, mint az előző évben. Kalászos gabonák közül növekedett a búzával bevetett terület, az 1 millió 117 ezer hektáros vetésterület 5 ezer hektárral volt nagyobb a 2002. évinél, és 25 ezer hektárral (2 százalékkal) meghaladta az 1996-2000. évek átlagát. A kedvező külpiaci értékesítési lehetőségek következtében a termelők figyelme újra a búzatermesztés felé fordult. Az árpa vetésterülete összességében 29 ezer hektárral csökkent 2002-höz képest. A 349 ezer hektáros árpaterületből az őszi árpa területe 25 ezer hektárral, 12 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az elsősorban ipari igényeket kielégítő tavaszi árpából mindössze 4 ezer hektárral, 2 százalékkal vetettek kevesebbet, mint 2002-ben. A rozs vetésterülete csökkent (3 százalékkal), a triticaléé és a zabé növekedett (5, illetve 9 százalékkal). A kukorica vetésterülete 59 ezer hektárral (5 százalékkal) csökkent 2002-höz képest. Az őszi vetésű növények áttelelése kedvezően alakult, bár a hosszú tél és a rendkívüli hideg – a hótakaró ellenére – sok helyen károsította a növényállományt. A késői kitavaszodás miatt a növények fejlődése későn indult meg. A gyenge növényállomány a márciusi hóolvadást követően alig kapott esőt, tavasszal az átlagos csapadékmennyiség töredéke jutott a földekre. A gondot fokozta a május elején beköszöntött tartós kánikula, a búza bokrosodására nem volt elegendő idő. A csapadékhiány rendkívül magas nappali hőmérséklettel párosult. A kalászosok kényszerérése miatt a betakarítás a szokásosnál 2-3 héttel korábban kezdődött. Kalászos gabonákból a 2002. évinél 2 százalékkal kisebb területről 4,2 millió tonna termést, az előző évinél 1,4 millió tonnával (25 százalékkal) kevesebbet takarítottak be 2003ban. Búzából 2,9 millió tonna termett, ez az előző évinél közel 1 millió tonnával (25 százalékkal), az 1996–2000. évek átlagos termésmennyiségénél pedig 1,2 millió tonnával (28 százalékkal) kevesebb. A 2002. évinél kevesebb termett árpából (-22 százalékkal), rozsból (-29 százalék), zabból (-25 százalék) és triticaléból (-23 százalék). A kalászosgabona-termelés visszaesése az előző évinél alacsonyabb termésátlagok következménye. Kukoricánál a 2003. évi aszályos időjárás a kalászosokhoz hasonló mértékű hozamcsökkenést okozott. A 2002. évinél 5 százalékkal kisebb területről 4,5 millió tonna termést takarítottak be. Ez a termésmennyiség az előző évinél 1,6 millió tonnával (26 százalékkal), az 1996-2000. évek átlagánál pedig 27 százalékkal kevesebb. A 2003. évi termésátlag (3940 kg/ha) az előző évitől 22, az 1996-2000. évek átlagos hozamától 30 százalékkal alacsonyabb.

9

1. sz. ábra A gabonafélék termésmennyiségének alakulása 1000 tonna 16 000 14 000

1992

12 000

1669

1675

10 000

1349

8 000

6219

7858

1262 6121

4984

6 000

4534

4 000 2 000

4079

3692

1996–2000. évek á tla ga

2 0 00

5197

3910

2919

0

B úza

20 01

K ukorica

20 0 2

2 0 03

E g y éb gabona

4. sz. tábla A gabonafélék termelése Megnevezés

Búza Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Egyéb kalászos gabonák Kalászos gabonák összesen Kukorica Gabonafélék összesen a) b)

Betakarított terület, ezer hektár 2002 2003a/

Termésátlag, kg/hektár 2002 2003 a/

Termésmennyiség, ezer tonna 2002 2003a)

1 110 49 202 169 64 154

1 112 46 176 166 69 139

3 510 1 960 2 950 2 660 2 160 –

2 630 1 450 2 500 2 250 1 500 –

3 910 95 596 449 138 397

1 748 1 206 2 954

1 708 1 150 2 858 b)

– 5 050 –

– 3 940 –

5 585 6 121 11 706

2 919 67 439 374 103 279 4 181 4 534 8 715 b)

Előzetes adatok. Kölesmag, pohánka, cirokmag, rizs, kanárimag, indián rizs nélkül.

Cukorrépa A cukorrépa termőterülete 2003-ban tovább csökkent. A korábbi években felhalmozódott jelentős cukorkészletek miatt a termelők a 2002. évinél 5 százalékkal kisebb területen – 53 ezer hektáron – vetettek cukorrépát. A hónapokig tartó aszály a cukorrépa esetében – amely az egyik legvízigényesebb szántóföldi növény – jelentős hozamcsökkenést okozott. A kisebb termőterület és az előző évinél 15 százalékkal alacsonyabb termésátlag következtében 2003-ban 1,8 millió tonna cukorrépát takarítottak be. Ez a termésmennyiség a 2002. évinél 21 százalékkal kisebb, az 1996-2000. évek átlagának pedig alig több mint a fele. (A 2003. évinél kisebb termést – 1,6 millió tonnát – utoljára 1950-ben regisztráltak.) 10

5. sz. tábla Cukorrépa-termesztés Megnevezés Vetésterület, 1000 ha Betakarított terület, 1000 ha Termésátlag, kg/ha Termésmennyiség, 1000 tonna a)

2002

2003a)

56 55 41 080 2 274

53 52 34 970 1 802

2003 a 2002. év százalékában 94,6 94,5 85,1 79,2

Előzetes adatok.

Napraforgó 2003-ban az utóbbi évtized legnagyobb napraforgó-területét tartották nyilván, a termelők 514 ezer hektárt, az előző évinél 22 százalékkal nagyobb területet vetettek be napraforgóval. A termelés felfutásában a napraforgómag 2002. évi felvásárlási árának növekedése játszott fő szerepet. A szántóföldi növények közül a napraforgó sínylette meg legkevésbé az aszályos időszakot, így a 2002. évinél alig 3 százalékkal magasabb termésátlag mellett 2003-ban 975 ezer tonna napraforgót takarítottak be. Ez a termésmennyiség az előző évinél 26 százalékkal több, és 43 százalékkal meghaladta az 1996-2000. évek átlagát is. 6. sz. tábla Napraforgó-termesztés Megnevezés Vetésterület, 1000 ha Betakarított terület, 1000 ha Termésátlag, kg/ha Termésmennyiség, 1000 t a)

2002 421 418 1 860 777

2003a) 514 507 1 920 975

2003 a 2002. év százalékában 122,1 121,3 103,2 125,5

Előzetes adatok.

Burgonya A burgonya vetésterülete 2003-ra 32 ezer hektárra csökkent. A burgonyatermés 600 ezer tonna volt, 20 százalékkal kisebb, mint 2002-ben. Ez a termésmennyiség csak importtal kiegészítve fedezi a hazai szükségleteket.

11

7. sz. tábla Burgonyatermesztés Megnevezés Vetésterület, 1000 ha Betakarított terület, 1000 ha Termésátlag, kg/ha Termésmennyiség, 1000 t

2002

2003

2003 a 2002. év százalékában

34 34 18 280 752

32 31 16 970 600

94,1 91,2 92,8 79,8

a)

a) Előzetes adatok.

Zöldség Zöldségféléket 2003-ban közel 108 ezer hektáron, az előző évivel lényegében azonos területen vetettek. 2002-höz képest a csemegekukorica és az egyéb zöldségek kivételével valamennyi fontosabb zöldségféléből csökkent a vetésterület. Előzetes adatok szerint 2003-ban 1 millió 651 ezer tonna zöldség termett, 11 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az aszály miatt a legnagyobb veszteség a zöldborsó- és a vöröshagyma-termesztőket érte. Bár a szabadföldi paprika és paradicsom az öntözött területeken jól fejlődött, a termés különösen zöldpaprikából jelentősen elmaradt az előző évitől. A fűszerpaprika-terület a romló jövedelmezőség miatt 2003-ban 6 százalékkal csökkent. A kisebb vetésterület és a kedvezőtlen időjárás következtében a 38 ezer tonnás termés a 2002. évinél egyharmadával kisebb. Gyümölcs Az ország 98 ezer hektáros gyümölcsösterületén 2003-ban – előzetes adatok szerint – 789 ezer tonna gyümölcs termett, az 1996-2000. évek átlagos termésmennyiségénél 13 százalékkal kevesebb, a 2002. évi alacsony termésnél viszont 90 ezer tonnával (13 százalékkal) több. A hideg tél után áprilisban több hullámban fagy pusztított a gyümölcsösökben. A nyár sem volt kedvezőbb, hiszen a szárazság csökkentette a termésmennyiséget és rontotta a minőséget is (az alma és a kajszi sok helyen apró lett.) A gyümölcstermés 67 százalékát kitevő almából 530 ezer tonna termett, a 2002. évinél 3 ezer tonnával több. Nagyobb kiesés volt málnából, cseresznyéből és szilvából. Kajszibarackból, őszibarackból és körtéből viszont a 2002. évinél több termett. Szőlő A leszüretelt szőlőmennyiség 523 ezer tonna volt 2003-ban. Ez a termés 22 ezer tonnával (4 százalékkal) több, mint az előző évi, az 1996-2000. évek átlagos szőlőtermésének mindössze 78 százaléka. Az összes szőlőterület 2003-ban 93 ezer hektárt tett ki, ez 500 hektárral nagyobb, mint egy évvel korábban. A szőlőültetvényeket elsősorban a téli fagy károsította, főképp a dél-alföldi területeken. A nagy meleg miatt a szőlők korábban értek, így a szüret a szokásosnál két-három héttel hamarabb kezdődött.

12

2.2. Állattenyésztés Állatállomány A 2003. év végi adatok alapján az ország szarvasmarha- és sertésállománya tovább csökkent, a juhok és a baromfifélék száma pedig növekedett 2002 decemberéhez képest. 8. sz. tábla A december 1-jei állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Ebből: anyajuh Tyúkfélék Pulyka Liba Kacsa

2002

2003 1000 db

770 362 5 082 381 1 103 854 32 206 3 251 2 009 3 443

714 337 4 658 320 1 281 946 34 758 4 381 2 698 2 690

2003 a 2002. év százalékában 92,7 93,1 91,7 84,0 116,1 110,8 107,9 134,8 134,3 78,1

A szarvasmarha-állomány 2003. december 1-jén 714 ezer volt, 7 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban (ugyanilyen arányban csökkent a tehénállomány is). A gazdasági szervezetek szarvasmarha-állománya 5 ezerrel (1 százalékkal), az egyéni gazdálkodóké 50 ezerrel (18 százalékkal) mérséklődött 2002. decemberéhez képest. A 337 ezres tehénállomány 25 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban, a tehenek száma mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdaságoknál csökkent (3, illetve 15 százalékkal). Az egyéni gazdálkodóknál a tejhasznú tehenek száma csökkent, ugyanis a tejtermelő ágazatban a megnövekedett követelmények miatt sok 1-5 tehenes kistermelő szüntette be tevékenységét, vagy tért át az EU-ban is támogatott húshasznú tartásra. A szarvasmarhatartás feltételei rosszabbodtak 2003ban. Éves szinten átlagosan 4 százalékkal mérséklődött a vágómarha, 1 százalékkal a tehéntej felvásárlási ára, ugyanakkor az aszály jelentősen növelte a tartási költségeket. A szárazság következtében használható széna alig termett, így a szálastakarmány-széna ára 42, a takarmánykukoricáé 41 százalékkal magasabb volt, mint 2002-ben. A tejpiaci feszültségeket az alacsony belföldi értékesítés miatt keletkező tejtöbblet mellett az is növeli, hogy a tejfelvásárlók nem vesznek át kis tételeket és első osztályúnál rosszabb minőséget a kistermelőktől. A szarvasmarhatartók helyzetét a húsmarhaprogram sem javítja, 2003-ban sem a belföldi, sem a külföldi kereslet nem növekedett a hízómarha iránt. Az ország sertésállománya 2003. december 1-jén 4 millió 658 ezer volt, 424 ezer darabbal (8 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt 23 ezerrel (1 százalékkal) gyarapodott, míg az egyéni gazdálkodók 447 ezerrel (18 százalékkal) kevesebb sertést tartottak, így az állomány nagyobb része (57 százaléka) 2003-ban a gazdasági szervezeteké volt. Az anyakocák száma egy év alatt 61 ezerrel (16 százalékkal) csökkent, úgy, hogy a gazdasági szervezeteknél 4 százalékkal, az egyéni gazdálkodóknál pedig 32 százalékkal kevesebb kocát tartottak, mint 2002. december 1-jén.

13

2003-ban a sertéstartás feltételei kedvezőtlenül alakultak, a 2002. évi állománynövekedés átmenetinek bizonyult. A vágósertés és a takarmány áraránya 2002 második felétől folyamatosan romlott. 2003-ban a sertéspiac kínálati jellege dominált, amely éves szinten a felvásárlási árak 17 százalékos csökkenéséhez vezetett. Az aszály miatt drasztikusan emelkedő takarmányárak tovább növelték a sertéstartás költségét, ami veszélyezteti az ágazat jövedelmezőségét. A juhállomány 2003. december 1-jén 1 millió 281 ezer volt, az előző évinél 178 ezerrel (16 százalékkal) nagyobb. A juhok 86 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották 2003ban is. A gazdasági szervezetek 23 ezerrel (15 százalékkal), az egyéni gazdaságok 156 ezerrel (16 százalékkal) növelték állományukat. Az anyajuhok száma egy év alatt 92 ezerrel növekedett, ami előrevetíti a juhtartás további növekedésének lehetőségét. A baromfiágazatban 2003-ban jelentős felfutás következett be. A tyúkfélék állománya 2002 decemberéhez képest 2,55 millióval (8 százalékkal) növekedett. A baromfifélék közül a pulykaállomány 35 százalékkal, a libaállomány 34 százalékkal növekedett, ugyanakkor 22 százalékkal kevesebb kacsát tartottak, mint 2002-ben. A baromfitartás növekedése a exportkereslettel függ össze, a 2003. évi rendkívüli meleg negatív hatással volt az EU baromfitermelésére. A hőhullám miatt lassult az állatok növekedése, húshiány alakult ki Nyugat-Európában. Vágóállatok és állati termékek A vágóállat-termelés 2003-ban – előzetes adatok alapján – 4 százalékkal meghaladta az előző évit. A vágóállat-termelés 37 százalékát kitevő vágóbaromfi-termelés 9 százalékkal csökkent, jelentősen növekedett a vágómarha (19 százalékkal), a vágósertés (14,6 százalékkal) és a vágójuhtermelés (11 százalékkal) 2002-höz viszonyítva. A növekedés az előző évinél nagyobb kivágások következménye, amely mind a szarvasmarha-ágazatot, mind a sertéságazatot érintette (tejelő tehenek, illetve túlsúlyos sertések). Az állati termékek termelése 2002-höz képest – a tehéntej kivételével – növekedett 2003-ban. A tejpiaci problémák miatt a tehéntejtermelés 5 százalékkal maradt el a 2002. évitől. Az exportkeresletnek köszönhetően a tyúktojás és a gyapjútermelés kismértékben meghaladta a 2002. évi szintet. A méztermelés 2003-ban 38 százalékkal haladta meg az előző évit.

14

9. sz. tábla A vágóállatok és állati termékek termelése Megnevezés

2002

Vágóállat összesen, ezer tonna Ebből: vágómarha vágósertés vágójuh vágóbaromfi Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Nyersgyapjú, tonna Egy tehénre jutó tejtermelés, liter Egy tyúkra jutó tojástermelés, db Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg Méz, tonna

2003 a 2002. év százalékában

2003

1 540

1 603

104,1

94 742 18 659 2 068 3 397 4 027

112 850 20 600 1 964 3 440 4 100

119,1 114,6 111,1 91,0 95,0 101,3 101,8

5 999

5 988

99,8

212

212

100,0

4,0 15 200

4,1 21 000

102,5 138,2

2.3. Értékesítés (felvásárlás) A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2003-ban az előző évi szinten maradt. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítése 4,4 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékek felvásárlásának volumene 5,5 százalékkal növekedett 2002-hez képest. 2. sz. ábra Mezőgazdasági termékek felvásárlása, volumenindexek, 1995 = 100% 120 110 100 90 80 70 1996

1997

1998

1999

Növénytermésztési és kertészeti termékek

2000

2001

2002

Élő állatok és állati termékek

2003 Összesen

A 2003. évi felvásárlásban 45 százalékot képviselő növénytermesztési és kertészeti termékek esetében az értékesítés csökkenésében döntő szerepet játszott, hogy a főbb volumenhordozók (gabonafélék, burgonya, ipari növények) terméseredményei jelentősen 15

elmaradtak a 2002. évitől. Más termékek (pl. a zöldségfélék) esetében a termésmennyiség mérséklődése mellett is nőtt a felvásárlás, mivel a kedvező exportlehetőségek miatt a termés nagyobb részét értékesítették a felvásárlókon keresztül.

10. sz. tábla A mezőgazdasági termékek felvásárlása, előző év = 100,0 Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Növényi termékeka) Ebből: gabonafélék Zöldségfélék Gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Élő állatok Állati termékek Összesen

2001

2002

2003

127,8

95,2

95,6

136,9 125,0 130,6 96,2

91,4 97,2 127,6 98,5

90,6 87,0 108,7 115,0

98,7 98,5 99,0

102,5 102,0 103,3

105,5 112,4 93,7

110,1

98,8

100,7

a) Gabonafélék, hüvelyesek, ipari növények, burgonya, szálastakarmányok, magvak

A növényi termékek közül gabonaféléből 4,8 millió tonnát vásároltak fel 2003-ban, 13 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A kalászos gabonák közül a búzafelvásárlás volumene – a 2003. évi gyenge termés következtében – 4 százalékkal elmaradt a 2002. évitől. Árpából 24, rozsból 40, triticaléból 22 százalékkal csökkent az értékesítés volumene, zabból viszont közel 7 százalékkal növekedett 2002-höz képest. A kukoricából – a 2003. évi terméskiesés következtében – 19 százalékkal volt alacsonyabb termelői értékesítés az előző évinél. Az őszi betakarítású termények felvásárlása 2003-ban kedvezően alakult. A legnagyobb növekedés a napraforgómag esetében volt: a 2002. évinél az egynegyedével nagyobb termés következtében egy év alatt 39 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene. A burgonyafelvásárlás a 2002. évinél kisebb termés ellenére 8 százalékkal növekedett. A legnagyobb visszaesés a káposztarepce értékesítésében volt, a 2003. évi volumen mindössze 40 százaléka az előző évinek (a kemény tél miatt a repcetermés a 2002. évinek a fele). A cukorrépa-termelői értékesítés 20 százalékkal volt alacsonyabb a 2002. évinél, ami döntően a csökkenő termelés következménye. Zöldségfélékből a 2002. évinél kevesebb termés miatt keresleti piac alakult ki. Ennek következtében 2003-ban átlagosan 8,7 százalékkal emelkedett a felvásárlás volumene, egyes termékek esetében azonban az átlagostól igen eltérő mértékben. A fontosabb zöldségnövények közül a paradicsom értékesítése a 2002. évi szintet 61 százalékkal haladta meg. Növekedett a felvásárlás zöldpaprikából (28 százalékkal), csemegekukoricából (22 százalékkal), fejeskáposztából (16 százalékkal), zöldborsóból és uborkából viszont a 2002. évihez képest csökkent a termelői értékesítés (38, illetve 33 százalékkal). A gyökérzöldségek közül növekedett a sárgarépa-felvásárlás (3 százalékkal), jelentősen visszaesett a petrezselyemgyökér- és a vöröshagyma-értékesítés 2002-höz képest (35, illetve 33 százalékkal). 16

A gyümölcsfelvásárlás éves szinten 15 százalékkal meghaladta a 2002. évi volument. 2003-ban almából 14, körtéből közel 24 százalékkal értékesítettek többet a termelők, mint az előző évben. Az áprilisi fagy és a száraz időjárás az őszibaracktermésben nagyobb kárt tett mint a kajsziültetvényekben, de a kínálat még így is jelentősen meghaladta a 2002. évit. Kajszibarackból az előző évi mennyiségnek hét és félszeresére nőtt a termelői értékesítés, de az őszibarack felvásárolt mennyisége is meghaladta a 2002. évi alacsony szintet (60 százalékkal). A csonthéjas gyümölcsök közül cseresznyéből a 2002. évi volumen két és félszeresét értékesítették a felvásárlókon keresztül, meggyből és szilvából pedig 6 százalékkal többet. A 2002. évinél kisebb termés miatt a bogyós gyümölcsök közül a szamócaértékesítés 22 százalékkal, a málna 35 százalékkal, a ribiszke 15 százalékkal, a köszméte 37 százalékkal volt kevesebb. A keresleti piac miatt a szőlőértékesítés 17 százalékkal haladta meg a 2002. évit, a borszőlő felvásárlása növekedett, a csemegeszőlőé csökkent. A félkész bor értékesítése is másfélszeresére nőtt 2002-höz képest. Az élő állatok és állati termékek felvásárlásának volumene 2002-höz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedett, úgy, hogy az élőállat-felvásárlás 12 százalékkal meghaladta az előző évit, állati termékek volumene azonban közel 6 százalékkal kevesebb volt. Az élőállatértékesítésben 58 százalékot kitevő vágósertésből 2003-ban 20 százalékkal többet vásároltak fel, de jelentősen növekedett a vágómarha (21 százalékkal) és a vágójuh (32 százalékkal) felvásárlása is. Vágóbaromfiból a termelői értékesítés összességében nem érte el a 2002. évi szintet, ezen belül a vágócsirke-felvásárlás 1 százalékkal, a vágópulykáé 4 százalékkal meghaladta a 2002. évi volument. A vágókacsa-, illetve a vágóliba-felvásárlás viszont csökkent 2003-ban. Az állati termékek együttes értékesítése csökkent 2002-höz viszonyítva. Ezen belül a legnagyobb súllyal szereplő tehéntej (94 százalék) felvásárlása 7 százalékkal volt kevesebb a 2002. évinél. A kedvező exportpiacok következtében az étkezési tyúktojás felvásárolt volumene 12 százalékkal nőtt. 2003-hoz képest a gyapjúfelvásárlás (14 százalékkal) és a mézfelvásárlás (6 százalékkal) is növekedett.

3. Mezőgazdasági termelői árak A mezőgazdasági termékek 2003. évi áralakulását alapvetően befolyásolta, hogy a mezőgazdasági termékek jelentős részéből keresleti piac alakult ki. A termelőiár-színvonal összességében 6,1 százalékkal haladta meg a 2002. évi szintet. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői árai éves szinten növekedtek, az élő állatok és állati termékeké viszont mérséklődtek 2002-höz képest. A gabonafélék felvásárlási átlagárának 2003. évi növekedése következtében a gabona árszintje 2002-höz képest 33,3 százalékkal volt magasabb, de 7,6 százalékkal növekedett a zöldségfélék árszínvonala is. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az aszály miatt mind gabonafélékből, mind zöldségfélékből kevesebb termett 2003-ban. A tavaszi fagyok és a szárazság elsősorban a gyümölcsök minőségében okozott kárt, így a nagyobb termés ellenére 16,7 százalékos árszintnövekedés következett be 2002-höz képest. Az élő állatok és állati termékek 2003. évi árszintje 6,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Ezen belül az élő állatok termelőiár-színvonala 10 százalékkal csökkent 2002-höz képest, ami elsősorban a vágósertés termelőiár-színvonalának jelentős (17 százalékos) visszaesésére vezethető vissza. A vágóbaromfi 2003. évi árszintje 3,5 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A vágómarha iránt 2003 folyamán csökkent a kereslet, ami az áralakulásban is megmutatkozott, a vágómarháért – vágóborjú nélkül – a termelők közel 7 százalékkal kaptak kevesebbet, mint 2002-ben. Az állati termékek árszínvonala összességében a 2002. évi szinten alakult, bár a tehéntej és az étkezési tyúktojás 2003. évi átlagára csökkent.

17

11. sz. tábla A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei (előző év = 100,0) Megnevezés

2001

2002

2003

Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabona ipari növény zöldségfélék gyümölcsöka)

91,3 80,6 121,4 99,5 87,4

103,7 103,1 103,8 102,8 107,8

120,6 133,3 99,0 107,6 116,7

Élő állatok és állati termékek Ebből: vágómarha (vágóborjúval) vágósertés vágóbaromfi tehéntej étkezési tyúktojás

121,2 101,5 140,6 117,7 109,6 109,0

94,4 105,1 82,7 97,2 105,7 96,2

93,7 96,0 83,0 96,5 99,3 96,4

106,0

98,5

106,1

Összesen a) Borszőlővel együtt.

3.1. A felvásárlási árak A növényi termékek közül a gabonafélék árai – a terméskiesés következtében – éves átlagban drasztikusan (33,3 százalékkal) növekedtek. A kalászos gabonák közül a búza felvásárlási átlagára 33 százalékkal, az árpáé 15 százalékkal, a rozsé 34 százalékkal, a triticaléé 31 százalékkal volt magasabb a 2002. évinél. A gabonafélék közül a kukorica ára emelkedett legnagyobb mértékben, a felvásárlási átlagár 38 százalékkal volt magasabb a 2001. évinél. Az aszály miatt alig akadt eladó, egyértelműen keresleti piac alakult ki. A búzahiány is hozzájárult a magas kukoricaárak kialakulásához, mivel a takarmányozás tekintetében egymást helyettesítő termékekről van szó. 3. sz. ábra A gabonafélék felvásárlási ára és mennyisége 1200

50 45 40

800

35 30

600

25

400

20 15

200

10

0 2000. január 2000. július 2001. január 2001. július 2002. január 2002. július 2003. január 2003. július Búzamennyiség

Kukoricamennyiség

18

Búzaár

Kukoricaár

5

Ft/kg

ezer tonna

1000

Hasonló a helyzet a burgonya esetében is: az előző évinél kisebb kínálat következtében a felvásárlási átlagár éves szinten 54,5 százalékkal meghaladta a 2002. évit. A napraforgómagnál fordított a helyzet, a 2003. évinél egynegyedével nagyobb termés mellett csökkent a felvásárlási ár, és éves szinten 12 százalékkal elmaradt a 2002. évitől. A káposztarepcemag esetében, ahol a kemény tél miatt kipusztult vetéseken 50 százalékkal csökkent a termésmennyiség, átlagban 8 százalékkal növekedtek a felvásárlási árak 2002-höz képest. A cukorrépáért – a kisebb termés következtében – 7 százalékkal kaptak többet a termelők, mint 2002-ben. 4. sz. ábra

300

120

250

100

200

80

150

60

100

40

50

20

0

Ft/kg

ezer tonna

A zöldségfélék felvásárlási ára és mennyisége

0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Paradicsommennyiség Uborkamennyiség Zöld- és paradicsompaprika-ár

2000

2001

2002

2003

Zöld- és paradicsompaprika-mennyiség Paradicsomár Uborkaár

A zöldségfélék piacát 2003-ban – a zöldborsó kivételével – emelkedő felvásárlási árak jellemezték. A zöldpaprika ára 40 százalékkal, a paradicsomé 12, az uborkáé 9 százalékkal magasabb a 2002. évinél. Szembetűnő a gyökérzöldségek és a vöröshagyma 2003. évi árnövekedése. 2002-höz képest a petrezselyemgyökér ára 91, a zellergyökéré 45 százalékkal nőtt a szárazság miatt. Vöröshagymáért és a sárgarépáért 21 százalékkal kaptak magasabb árat a termelők, mint 2002ben. A sárgadinnye-termelőknek viszont a 2003. év áresése jelentős bevételkiesést jelentett. 5. sz. ábra

350

70

300

60

250

50

200

40

150

30

100

20

50

10

0

0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

Almamennyiség

1998

1999

Almaár

19

2000

2001

2002

2003

Körteár

Ft/kg

ezer tonna

A gyümölcsök felvásárlási ára és mennyisége I.

6. sz. ábra A gyümölcsök felvásárlási ára és mennyisége II. 45

250

40

ezer tonna

30

150

25 20

100

15 10

Ft/kg

200

35

50

5 0

0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Őszibarack-mennyiség Meggymennyiség Sárgabarackár

2000

2001

2002

2003

Sárgabarack-mennyiség Őszibarackár Meggyár

A gyümölcsök esetében az öntözés többletkiadása növelte ugyan a költségeket, de a szárazság miatt a különböző érési idejű fajták egyszerre értek, ami az árak csökkenését okozta. Az almánál – a korábbi évekkel ellentétben – növekedett a felvásárlási ár, a 2002. évi rendkívül alacsony árakhoz képest 61 százalékos árnövekedés következett be. A többi gyümölcs esetében a meggynél két és félszeres, a szilvánál másfélszeres, a cseresznyénél 20 százalékos árnövekedés volt éves szinten. Legnagyobb árcsökkenést a kajszibaracknál regisztráltak, 2002-höz képest 40 százalékkal alacsonyabb áron vásárolták fel, ami jórészt a bőséges kínálattal függ össze. Az őszibarack felvásárlási ára 2003-ban tovább növekedett, és 2 százalékkal meghaladta az előző évi átlagárat. A 2002. évinél kisebb kínálat tükröződik a szamóca és a málna 2003. évi áraiban, az előbbi 11, utóbbi 5 százalékkal volt magasabb a 2002. évi átlagnál. 7. sz. ábra

600

350

500

300 250

400

200 300 150 200

100

100

50

0

0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

Vágómarha-mennyiség Vágóbaromfi-mennyiség Vágósertésár

1999

2000

2001

2002

Vágósertés-mennyiség Vágómarhaár Vágóbaromfiár

20

2003

Ft/kg

ezer tonna

A vágóállatok felvásárlási ára és mennyisége

Az élő állatok közül a vágósertésnél volt a legnagyobb árcsökkenés. A piac kínálati jellege dominált 2003-ban is, a vágósertések felvásárlási ára februártól folyamatosan csökkent, és csak júliustól – az intervenciós felvásárlás bevezetésének hatására – kezdett emelkedni. A felvásárlási árak 2003 decemberétől ismét mérséklődtek, és éves szinten 17 százalékkal elmaradtak a 2002. évi átlagtól. A vágómarha értékesítési árai a gyenge kereslet miatt éves szinten 4 százalékkal csökkentek átlagosan. A tejpiaci problémák miatt növekedett a kivágás, különösen selejt tehénből volt nagy a kínálat. A vágójuh értékesítési átlagára 4 százalékkal növekedett, a vágóbaromfié viszont 4 százalékkal csökkent. 8. sz. ábra Az állati termékek felvásárlási ára és mennyisége 2000

80

1800 60

1400 1200 1000

40

800 600

Ft/l Ft/db

millió liter millió darab

1600

20

400 200 0

0 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Tehéntejmennyiség Tehéntejár

2000

2001

2002

2003

Étkezésityúktojás-mennyiség Étkezésityúktojás-ár

Az állati termékek közül a tehéntej ára az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedett, 2003-ban a tejtermelő ágazatban megnövekedett követelmények miatt a kistermelők egy része nem tudta értékesíteni a tejet, a tejágazatban jelentkező túltermelés a felvásárlási ár csökkenéséhez vezetett. Az étkezési tyúktojás felvásárlási ára éves szinten 8 százalékkal csökkent. A méz ára 2002-höz hasonlóan jelentősen (22 százalékkal) tovább növekedett. 9. sz. ábra Az agrárolló alakulása (2000 = 100,0) Százalék 130

120

110

100 2000

2001

2002

Mezőgazdasági termelőiár-index

Mezőgazdasági ráfordításár-index

*/ Előzetes adatok.

21

2003*

A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala (az új, 2000. évi bázison számítva) 2003ban 6,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az index az év első hónapjában az energia, az év utolsó hónapjaiban pedig a takarmány, energia- és vetőmagárak emelkedése miatt a többi hónaphoz képest erőteljesebben növekedett (8 százalék felett). A mezőgazdasági folyó termelőfelhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 6,3, a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az energiaárak éves szinten 5 százalékkal nőttek előző évhez képest, ezen belül az elektromos áram 11,0, míg az üzemanyagok ára 3,3 százalékkal emelkedett. A műtrágyák ára 1,3 százalékkal csökkent, a növényvédőszereké 4,3 százalékkal nőtt a 2002-es árakhoz képest. Az előző évi csökkenéssel ellentétben 2003-ban a takarmányok esetében volt megfigyelhető a legnagyobb mértékű drágulás (9,3 százalék), ami elsősorban a takarmányok alapanyagául szolgáló növényi termékek jelentős termelői árnövekedésének következménye. A gabonafélék és malomipari melléktermékek 28,3 százalékos áremelkedése volt a legjelentősebb, míg a többi ipari melléktermék (olajpogácsa, állati eredetű takarmányok) árszínvonala csökkent 2003. év során. A gépfenntartási költségek 3,8, az épület fenntartási költségek 4,4 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági gépek árának színvonala 5,4, míg a mezőgazdasági célú épületek beruházási költségei 6,2 %-kal nőttek.

4. Külkereskedelem A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke 2003-ban 2785,4 millió USD, a behozatal ezzel szemben 1 456,4 millió USD volt. 2002-höz képest az export 448 millió USDvel, 19 százalékkal, az import 323,5 millió USD-vel, 29 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd USD volt, ez 124 millió USD-vel, 10 százalékkal magasabb az előző évinél. A külkereskedelmi forgalom egyenlege forintban – folyó áron – 3 százalékkal alacsonyabb volt a 2002. évinél. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar külkereskedelmi forgalmában – folyó áron számítva – mind a kivitel, mind pedig a behozatal meghaladta a 2002. évi szintet. A behozatal növekedése – értékben – közel 8 százalékponttal haladta meg a kivitel növekedését. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek 2003. évi exportjának volumene lényegében az előző évi szinten maradt, az importé ezzel szemben 9,7 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A külkereskedelmi forgalmon belül az export – folyó forint áron – 4,1 százalékkal meghaladta a 2002. évit. A kivitel – az élő állat, a hús- húskészítmények, valamint a gabona és gabonakészítmények kivételével – valamennyi árucsoportnál nőtt 2002-höz képest. Az élelmiszerek közül az exportban a legnagyobb árbevételt 2003-ban is a húsok és húskészítmények jelentették, bár részesedésük a teljes kivitelből 2003-ban alig 26 százalékot ért el, a 2001. évi 29, illetve a 2002. évi 27 százalékkal szemben. Az élőállat-kivitel közel 19 százalékos visszaesése elsősorban az egyharmadával kisebb vágósertésexport-forgalom következménye. A külpiaci értékesítési lehetőségeket rontotta, hogy a hazai sertésárak 2003 első felében magasabbak voltak az Európai Unió árainál. A világpiaci árak kedvező alakulása következtében a vágóbaromfi exportjából – a 2002. évinél 50 százalékkal kisebb volumen ellenére – közel 14 százalékkal magasabb árbevétel realizálódott. Csökkent viszont a vágómarha és a vágójuh iránti kereslet a világpiacon, ami az exportforgalom visszaesésében mutatkozott meg. A húsok és húskészítmények exportja 3 százalékkal csökkent 2002-höz képest. A húsok közül a baromfi és a marhahús iránt növekedett a kereslet, a sertéshús iránt csökkent. A húsexport 66 százaléka az EU országaiba irányult (a forgalom a 2002. évit 5,6 százalékkal haladta meg), a FÁK-országokba irányuló húsexport is 16 százalékkal volt több a 2002. évi forgalomnál. 22

Az exportforgalom közel 18 százalékát kitevő gabona és gabonakészítmények kivitele nem érte el a 2002. évi szintet. A csökkenés a 2002. évinél 39 százalékkal kisebb kukoricaexportra vezethető vissza, amely 18 százalékos árbevétel kiesést okozott. Búzából 1,2 millió tonnát exportáltak, 6 százalékkal többet, mint 2002-ben. A kedvező értékesítési lehetőségek kihasználása (Ukrajna is importra szorult) mellett az étkezési búzán kívül 114 ezer tonna búzaliszt – a 2002. évinél 74 százalékkal több – is elhagyta az országot. A főbb árucsoportok közül 6,6 százalékkal nőtt az árbevétel a zöldségfélék és a gyümölcsök kiviteléből. Hasonló nagyságrendben növekedett a tejtermék- és tojásexport is. A hollandiai baromfipestis miatt Nyugat-Európában tojáshiány volt, aminek következtében kiugróan nőtt a magyar tojás kereslete a külpiacokon. Jelentősen nőtt az export az állati takarmányok (137,5 százalék), a kávé, tea, kakaó, fűszer (121,6 százalék) és dohány- és dohányáru (121,0 százalék) csoportnál. A nemzetgazdaság összes exportjából az agrárkivitel részesedése 2003-ban 6,6 százalék volt, az előző évhez képest alig változott. 12. sz. tábla A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2003. évi külkereskedelme

Megnevezés

Élelmiszerek, italok, dohány Élelmiszer és élő állat Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat stb. Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék Ital és dohány Ital Dohány és dohányáru

Behozatal folyó áron, előző év = 100,0 millió Ft

Kivitel folyó áron, millió Ft

előző év = 100,0

326 419 299359 4 776 17 000 18 726

111,6 110,9 79,9 77,1 126,1

625 832 594 266 28 347 159 647 30 429

104,1 103,7 81,2 96,8 106,6

8 282

103,5

1 883

120,9

27 669

122,0

109 978

99,3

69 732

128,3

139 786

106,6

9 341 41 114 67 501

122,2 118,4 94,8

25 475 25 148 59 444

108,4 121,6 137,5

35 218 27 060 18 012 9 049

124,1 120,1 137,7 95,7

14 128 31 567 28 305 3 262

103,5 111,3 110,2 121,0

A nemzetgazdasági import 3,1 százalékát kitevő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatala – folyó áron számolva – 11,6 százalékkal növekedett 2002-höz képest. A növekedés dinamikája megháromszorozódott az előző évhez viszonyítva. A főbb árucsoportok közül továbbra is az italok behozatala növekszik legnagyobb mértékben (37,7 százalékkal, legnagyobb csökkenés pedig a hús- és húskészítmények esetében volt (23 százalékos). Az összes agrárimport értékének 21 százalékát az állati takarmányok behozatala tette ki, ami a csökkenő állatállomány következtében 2002-höz képest 5,2 százalékkal mérséklődött. A 23

zöldség és gyümölcsfélék behozatala 28,3 százalékkal, a kávé, tea, kakaó, fűszerek pedig 18,4 százalékkal haladták meg a 2002. évi forgalmat. Jelentősen nőtt a tejtermékek- és a tojásimport (26,1 százalékkal), amely a tej és a tejtermékek behozatalának 40 százalékos emelkedéséből származott. 13. sz. tábla Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének relációs szerkezete, 2003 (százalék)

Megnevezés

Élelmiszerek, italok, dohány együtt Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat stb. Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb táplálkozásra alkalmas termék Ital Dohány és dohányáru

fejlett országok

Behozatal ebből: közép- fejlődő orszáEU és gok keleteurópai országok

fejlett országok

Kivitel ebből: közép- fejlődő orszáEU és gok keleteurópai országok

56,2 53,8 92,0 66,7

50,1 47,6 89,6 59,4

20,0 45,8 5,0 33,0

23,8 0,4 3,0 0,3

56,6 56,9 80,3 33,3

49,0 52,0 66,4 25,8

40,6 40,7 16,3 48,8

2,8 2,4 3,4 17,9

33,0

26,7

31,2

35,8

73,8

69,7

26,2

0

41,7 59,4

36,4 52,0

54,6 12,7

3,7 27,9

34,7 56,4

25,2 53,2

64,0 42,2

1,3 1,4

41,5 47,1 38,5

37,7 40,3 34,4

56,7 23,0 6,7

1,8 29,9 54,8

69,4 38,9 55,5

64,6 33,3 53,3

30,1 59,2 44,1

0,5 1,9 0,4

79,1 80,6 61,6

72,2 76,0 38,2

19,2 17,0 5,4

1,8 2,4 33,0

23,5 57,6 50,2

22,4 51,3 20,8

69,9 41,3 40,9

6,6 1,1 8,9

A külkereskedelmi forgalom viszonylati szerkezetének alakulását a fejlett országok részarányának további növekedése jellemzi. 2003-ban a teljes élelmiszerexport közel 57 százaléka irányult ebbe az országcsoportba, és innen származott az import 56 százaléka is, ez az egy évvel korábbihoz képest az exportnál 1, az importnál 3 százalékpontos növekedést jelent. A fejlett országok csoportján belül is meghatározó az EU-val folytatott külkereskedelem, aránya a 2003. évi élelmiszerexportban 49, az importban 50 százalék volt. A közép- és kelet-európai országok részesedése az exportban kismértékű emelkedést mutat (41 százalék) az importban nem változott (20 százalék). A fejlődő országok részesedése a 2003-ra mind az exportnál, mind az importnál csökkent. A FÁK-országok relációjában az export 9 százalék körüli, az import továbbra is elhanyagolható. Az EU-ba irányuló export 42 százalékát az állati eredetű élelmiszerek (élő állat, húsok, húskészítmények, tej, tojás), egynegyedét a zöldségfélék és gyümölcsök tették ki. A Közép- és Kelet-Európába exportált agrártermékből az élő állatok, a húsok és húskészítmények, a tejtermék, a tojás részesedése 21 százalék volt, 28 százaléka pedig gabona és gabonakészítmény. A fejlődő országokba szállított élelmiszerek 66 százaléka állati eredetű termék, az innen származó import 48 százaléka állati takarmány (szójadara), egynegyedét pedig a zöldség-, gyümölcsfélék tették ki.

24

5. Termelőerők 5.1. Gazdasági szervezetek A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2003 végén 56 994 gazdasági szervezetet (társas + egyéni vállalkozások) tartottak nyilván, 2931-gyel többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált szervezeteknek 71 százaléka működött az év folyamán, számuk 2003. december 31-én 40 487 volt, 2375-tel (6 százalékkal) több a 2002. évinél. A vállalkozások kétharmada egyéni vállalkozás, a társas vállalkozások aránya 32 százalék volt. A működő társas vállalkozások 68 százaléka jogi személyiségű szervezet, számuk 8786 volt, mindössze 4-gyel több, mint 2002 végén. Az átalakulásra kötelezett gazdasági szervezetek 2003 decemberére – egy kivételével – megszűntek. A gazdasági társaságok száma 6118-ra növekedett, ez 115-tel több átalakult, illetve újonnan alapított szervezetet jelent 2002 decemberéhez képest. A gazdasági társaságok legelterjedtebb formája a korlátolt felelősségű társaság, számuk 110-zel növekedett egy év alatt (ezek tették ki a gazdasági társaságok 95 százalékát). A részvénytársasági formában működő gazdasági szervezetek száma 6-tal volt több, mint az előző évben. A működő szövetkezetek száma 2003-ban tovább csökkent, számuk év végén 1556 volt, 98-cal kevesebb, mint 2002 hasonló időszakában. Az egyéb jogi személyiségű vállalkozások száma is csökkenő tendenciát mutat, számuk a 2002. évinél 12-vel kevesebb. A jogi személyiség nélküli szervezetek száma 4109 volt (ennek 96 százaléka betéti társaság) 54-gyel kisebb, mint 2002 végén. Az egyéni vállalkozások száma 2003-ban tovább növekedett, számuk az év végén 27592 volt, 2425-tel, közel 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 14. sz. tábla A mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás és halászat ágazatba sorolt működő gazdasági szervezetek száma (az év végén) Megnevezés

2001

2002

2003

Jogi személyiségű vállalkozás Ebből: gazdasági társaság ebből: kft. Rt. szövetkezet egyéb jogi személyiségű vállalkozás átalakulásra kötelezett gazdasági szervezet

8 926

8 782

8 786

5 933 5 614 316 1 808 1 182 3

6 003 5 689 312 1 654 1 123 2

6 118 5 799 318 1 556 1 111 1

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Ebből: betéti társaság

4 152 3 965

4 163 3 987

4 109 3 934

Társas vállalkozások együtt

13 078

12 945

12 895

Egyéni vállalkozás

24 583

25 167

27 592

Vállalkozás összesen

37 661

38 112

40 487

25

A jogi személyiségű szervezetek 77 százaléka a kislétszámú szervezetek (max. 9 főt foglalkoztató) körébe tartozott 2003. december 31-én, számuk egy év alatt 74-gyel növekedett. A 10 fő feletti vállalkozások száma a maximum 19 fős kategóriában növekedett, az ennél nagyobb létszám-kategóriába tartozó szervezetek száma 2003 folyamán tovább csökkent. 15. sz. tábla A működő jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma (az év végén) létszám-kategóriák szerint Megnevezés

Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás és halászat 2002 2003

Élelmiszeripar és dohányipar 2002 2003

0– 9 fő 10– 19 fő 20– 49 fő 50–249 fő 250–499 fő 500 fő és a felett

6 695 646 820 565 35 21

6 769 692 766 513 27 19

1 876 466 437 305 55 46

1 976 464 445 325 47 48

Összesen

8 782

8 786

3 185

3 305

Az élelmiszer-ipari szervezetek száma növekvő tendenciát mutat. 2003. december végén 120-szal több működő szervezetet tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-ipari szervezetek 60 százaléka a legkisebb létszámkategóriába tartozik (max. 9 főt foglalkoztató), de növekedett a középkategóriába (50-249 fős) tartozó szervezetek száma is 2003 folyamán. 5.2. Földterület Az ország mezőgazdasági területe 2003. május 31-én 5 millió 865 ezer hektár volt, közel 2,5 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. A termőterület nagysága – amely a mezőgazdasági területen kívül az erdők, a nádasok és halastavak területét is magába foglalja – 7 millió 734 ezer hektár. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóföld nagysága közel 4516 ezer hektár (a földterület 48, a mezőgazdasági terület 77 százaléka), lényegében megegyezik az előző évivel. Számottevő még az erdők (1775 ezer hektár, 19 százalék) és a gyep (1062 ezer hektár, 11 százalék) aránya, míg az ültetvények és a kertek összesen 3 százalékkal részesednek a földterületből. A földterület művelési ágak szerinti változásában említésre méltó, hogy a szántóterület 2003-ban nem csökkent tovább.

26

16. sz. tábla Földterület művelési ágak szerint (ezer hektár)

Művelési ág Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas, halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Összes terület

2002

2003

4 515,5 98,5 97,3 92,8 1 063,1 5 867,2 1 771,7 93,5 7 732,4 1 571,0 9 303,4

4 515,5 96,0 98,3 93,3 1 061,6 5 864,7 1 775,1 93,9 7 733,6 1 569,8 9 303,4

Változás 2002-höz képest 0 –2,5 +1,0 +0,5 –1,5 –2,5 +3,4 +0,4 +1,2 –1,2 0

2002-höz képest 1,2 ezer hektárral növekedett a termőterület, ezen belül a mezőgazdasági terület a kertterület és a gyepterület csökkenése következtében közel 3 ezer hektárral kisebb, mint az előző évben. Az új telepítéseknek köszönhetően a gyümölcsösterület és a szőlőterület növekedett. Hasonló a helyzet az erdőterület alakulásánál is, egy év alatt közel 3,5 ezer hektárral növekedett az ország erdőterülete. 5.3. Földhasználat A mezőgazdasági földhasználatban 2003-ban a gazdasági szervezetek javára következett be változás, földterületük 104 ezer hektárral (3 százalékkal) növekedett az előző évhez képest. Az egyéni gazdálkodók által használt földterület 2002-höz képest 163 ezer hektárral (4 százalékkal) lett kevesebb. Ez azt jelenti, hogy az ország összes földterületének 45 százalékát az egyéni gazdálkodók, 41 százalékát gazdasági szervezetek használták 2003-ban. A fennmaradó (14 százalék) nem mezőgazdasági hasznosítási terület 2003-ban 59 ezer hektárral (5 százalékkal) növekedett az előző évhez viszonyítva. 17. sz. tábla Az ország földterületének használata gazdálkodási formák szerint (május 31.) 2003 az Gazdálkodási forma

1999

2000

2001

2002

2003

1999.

2002.

évi százalékában

ezer hektár Gazdasági szervezetek

4 114,0

3 790,6

3 640,1

3 677,1

3 781,4

91,9

102,8

Egyéni gazdálkodók

4 689,0

3 988,9

4 195,6

4 339,1

4 175,6

89,0

96,2

500,1

1 529,3

1 467,6

1 287,2

1 346,4

269,2

104,6

9 303,0

9 303,0

9 303,4

9 303,4

9 303,4

100,0

100,0

Egyéb Összesen

27

1999-ben a gazdasági szervezetek az ország földterületének 44 százalékán gazdálkodtak, az egyéni gazdaságok részesedése ugyanakkor meghaladta az 50 százalékot. A nem mezőgazdasági hasznosítású földterület mindössze 500 ezer hektárt tett ki, az összes földterület 5 százalékát. 18. sz. tábla Az ország termőterületének használata gazdálkodási formák szerint (május 31.) 2003 az Gazdálkodási forma

1999

2000

2001

2002

2003

1999.

2002.

évi százalékában

ezer hektár Gazdasági szervezetek

3 731,2

3 521,0

3 407,2

3 356,1

3 460,0

92,7

103,1

Egyéni gazdálkodók

4 303,9

3 773,6

3 965,5

4 070,7

3 952,7

91,8

97,1

–

411,6

356,9

305,6

320,8

–

105,0

8 035,1

7 706,2

7 729,6

7 732,4

7 733,6

96,2

100,0

Egyéb Összesen

1999-ben az egyéni gazdaságok használták a termőföld 54 százalékát, a gazdsági szervezetek részesedése a termőterületből 46 százalék volt. Az egyéni gazdaságok által használt termőterület 1999-ről 2003-ra 351 ezer hektárral (8 százalékkal) csökkent, ám ezek a gazdaságok így is a termőterület 51 százalékát művelték. 1999-ről 2003-ra 45 százalékra csökkent a gazdasági társaságok részesedése is a termőterületből, mivel a vizsgált időszakban 302 ezer hektárral lett kisebb az ország teljes termőterülete. 5.4. Foglalkoztatottság A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak száma 2003-ban tovább csökkent. A lakossági munkaerő-felmérés összesített adatai szerint a mezőgazdaságban éves átlagban 215 ezer fő foglalkoztatottat tartottak nyilván, 26 ezer fővel (11 százalékkal) kevesebbet, mint az előző évben. Ez a nemzetgazdasági összes foglalkoztatott 5,5 százaléka. Az intézményi munkaügyi statisztika – amely az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások és költségvetési szervezetek megfigyelésén alapul – 2003-ban közel 108 ezer főt regisztrált, 5 ezer fővel (4 százalékkal) kevesebbet, mint az előző évben. A nemzetgazdaság egészét tekintve a foglalkoztatottság mindössze 1 százalékkal volt magasabb a 2002. évinél, míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottság mértékének csökkenése 3 százalékponttal volt kisebb a 2002. évitől. A nemzetgazdaságon belül a mező-, vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban alkalmazásban állók aránya az intézményi munkaügyi statisztika alapján 3,9 százalék volt 2003-ban, ez az előző évinél valamivel alacsonyabb. A foglalkoztatottak számának csökkenése – a 2002. évvel ellentétben – a szellemi dolgozók esetében nagyobb mértékű volt, mint a fizikai foglalkozásúaknál. 2003-ban az 5 és annál több főt foglalkoztató élelmiszer-ipari szervezeteknél 3 ezer fővel (2 százalékkal) csökkent az alkalmazásban állók száma. 28

5.5. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása Az 1990-es években a mezőgazdaság szerepének folyamatos tapasztalhattuk. Ez a tendencia a 2000-es évek elején is megfigyelhető. Megnevezés

csökkenését ÉMEa) 2003

1999

2000

2001

2002

Nem fizetett munkaerő

573 415

529 066

507 262

507 789

472 259

Fizetett munkaerő

121 364

117 664

107 864

128 571

125 131

694 779

646 730

615126

636 360

597 390

Összesen a)

Éves munkaerőegység (lásd a módszertani megjegyzéseket).

2002-ről 2003-ra 6,1 százalékkal csökkent a teljes munkaidősre átszámított munkaerő nagysága. A fizetett munkaerőnél a csökkenés 2,7 százalékos, a nem fizetett munkaerőnél ez a csökkenés nagyobb, 7 százalékos. 5.6. A keresetek alakulása A mezőgazdaságban, vad-, erdőgazdálkodásban és a halászatban az 5 és annál több főt foglalkoztató szervezetekben az összes foglalkoztatott egy hónapra jutó bruttó átlagkeresete 2003-ban 89 273 Ft/fő volt, a nemzetgazdasági átlagkereset 65 százaléka. A bruttó keresetnövekedés mértéke a mezőgazdaságban 2002-höz viszonyítva 6 százalékot ért el (a nemzetgazdaság egészét tekintve a bruttó keresetek növekedése 12 százalékos volt). A mezőgazdasági nettó keresetek egy főre jutó átlaga 65 927 Ft/hó volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. A nettó keresetnövekedés mértéke – a bruttó keresetekhez hasonlóan – nem érte el a nemzetgazdasági növekedés mértékét, így az agrárágazatban dolgozók lemaradása a többi termelőágazathoz képest ismét nőtt. Az élelmiszeriparban az 5 és annál több főt foglalkoztató szervezeteknél a bruttó átlagkereset 116 669 Ft/fő volt, 7,2 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. A nettó átlagkereset 11,2 százalékkal emelkedett, 2003-ban 78 985 Ft/fő volt. Az élelmiszeriparban dolgozók keresete mind a nemzetgazdasági, mind a feldolgozóipari átlagnál alacsonyabb volt 2003-ben is. 5.7. Termelőeszköz-ellátás A mezőgazdasági tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló állóeszközök bruttó felhalmozása 230,9 milliárd forint volt 2003-ban, folyó áron számítva 3,4%-kal haladja meg a 2002. évi értéket. A növekedés motorját az államilag támogatott mezőgazdasági gépberuházások alkották. A többi tárgyi eszköz bruttó felhalmozása stagnált vagy csökkent. A nemzetgazdaság összes beruházásából a mezőgazdaság 2003-ban 6,2 százalékkal részesedett.

29

19. sz. tábla Mezőgazdasági bruttó állóeszköz-felhalmozás (folyó áron, millió Ft)

Megnevezés

2001

2002

2003

52 577 11 109 41 467

52 486 22 804 29 682

51 675 19 528 32 147

Nem mezőgazdasági termékek bruttó állóeszközfelhalmozása Gépek, szállítóeszközök és egyéb eszközök Épületek Egyéb

149 866 91 527 46 892 11 446

170 934 104 420 54 383 12 130

179 229 130 000 42 500 6 729

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (visszaigényelhető ÁFA nélkül)

202 442

223 419

230 904

Mezőgazdasági termékek bruttó állóeszközfelhalmozása Ültetvények Állatok

Az AKII által megfigyelt értékesítők adatai alapján a 2003. évi termelőeszközforgalomból (9. sz. táblázat) az értékesített gépek értéke – folyó áron – 11 százalékkal volt magasabb a 2002. évinél. A növényvédő szerek forgalma lényegében az előző évi szinten maradt. Az alkatrészek értékesítése 7,3, a műszaki áruké 14,6, a műtrágyáké 3 százalékkal elmaradt a 2002. évi forgalomtól. A termelőeszköz-forgalomból 2003-ban az új gépek értéke megközelítette a 48 százalékot, az előző évi 40 százalékkal szemben. A mezőgazdasági gépvásárlások növekedését 2003-ban állami támogatás segítette.

30

T Á B L Á Z A T OK

31

32

1. sz. táblázat Mezőgazdasági számla Megnevezés

Folyó alapáron 2002 2003+) millió Ft

Volumenindex Értékindex 2003 előző év = 100,0

Gabonafélék (vetőmaggal)

287 611

284 616

74,8

99,0

Ipari növények (hüvelyesekkel)

104 343

96 175

97,8

92,2

Takarmánynövények

31 148

31 037

84,7

99,6

Gyümölcsfélék, szőlő

87 068

109 791

110,4

126,1

153 427

151 268

93,2

98,6

27 400

33 053

79,8

120,6

4 348

4 693

93,3

107,9

Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt

695 344

710 633

87,5

102,2

Állatok

430 098

412 283

107,6

95,9

Állati termékek

222 902

212 593

94,6

95,4

Élő állatok és állati termékek együtt

653 000

624 876

103,2

95,7

1 348 344

1 335 509

95,1

99,0

Mezőgazdasági szolgáltatások

82 762

84 218

96,0

101,8

Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység

45 267

45 119

102,7

99,7

1 476 373

1 464 846

95,4

99,2

Folyó termelőfelhasználás

965 675

994 811

96,4

103,0

Bruttó hozzáadott érték alapáron

510 698

470 035

93,5

92,0

Termelési tényezők jövedelme

417 122

363 099

–

87,0

Működési eredmény/vegyes jövedelem

248 400

191 563

–

77,1

Nettó vállalkozói jövedelem

191 070

131 034

–

68,6

Kertészeti termékek (zöldség, ültetvény, virág) Burgonya (vetőgumóval együtt) Egyéb növényi termékek

Mezőgazdasági termékek összesen

Mezőgazdasági kibocsátás összesen

Előző év = 100,0 Jövedelemindexek

2001

2002

2003+)

’A’ jövedelemmutató

110,3

83,5

87,5

’C’ jövedelemmutató

111,4

71,5

64,7

+) Előzetes adatok.

33

2. sz. táblázat A vetésterület alakulása 2002

Megnevezés

2003

2003 az 2002. év százalékában

ezer hektár Összes szántó Vetésterület (szántó) összesen

4 423 4 228

4 419 4 228

99,9 100,0

Ebből: búza rozs árpa zab triticale kukorica cukorrépa napraforgó burgonya silókukorica lucerna zöldségféléka) Vetetlen szántó

1 112 49 378 65 132 1 238 56 421 34 104 161 113 195

1 117 47 349 71 139 1 179 53 514 32 112 154 113 191

100,4 95,9 92,3 109,2 105,3 95,2 94,6 122,0 94,1 107,7 95,7 100,0 97,9

a) Fűszerpaprikával együtt.

3. sz. táblázat Az agrárolló alakulása (2000 = 100,0) Év 2001 2002 2003b)

Mezőgazdasági termelőiár-indexa)

Mezőgazdasági ráfordításár-index

106,0 104,3 110,7

112,5 114,5 121,7

a) A felvásárlási és piaci árak együttes indexe. b) Előzetes adatok. c) Az agrárolló számításakor a termelőiár-indexet osztjuk a ráfordításiár-indexszel.

34

Agrárollóc/ 94,2 91,1 91,0

4. sz. táblázat Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének áruszerkezete, 2003 (folyó áron, millió Ft)

Megnevezés

Közép- és keleteurópai országok

Fejlett országok

Fejlődő országok

Összesen

Előző év = 100,0

Behozatal Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény, méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék Ital Dohány és dohányáru Élelmiszerek, italok, dohány A nemzetgazdaság összes behozatala Ebből: élelmiszerek, italok, dohány aránya százalékban

2 569 15 648 12 484 2 732 11 537 41 407 3 875 19 359 25 965

2 187 835 6 194 2 587 15 101 8 883 5 301 9 446 4 535

19 518 48 2 963 1 031 19 442 165 12 308 37 001

4 776 17 000 18 726 8 282 27 669 69 732 9 341 41 114 67 501

79,9 77,1 126,1 103,5 122,0 128,3 122,2 118,4 94,8

27 846 14 519 5 577 183 518

6 747 3 064 490 65 370

625 429 2 982 77 531

35 218 18 012 9 049 326 419

124,1 137,7 95,7 111,6

6 973 282

1 863 650

1 825 895

10 662 827

109,9

2,6

3,5

4,2

3,1

–

16 136 128 137 10 130 1 390 38 108 78 789 17 672 9 776 33 021

11 549 26 034 14 856 493 70 375 59 010 7 680 14 896 26 179

662 5 477 5 443 0 1 495 1 987 122 476 244

28 347 159 647 30 429 1 883 109 978 139 786 25 475 25 148 59 444

81,2 96,8 106,6 120,9 99,3 106,6 108,4 121,6 137,5

3 315 16 309 1 637 354 422

9 878 11 683 1 334 253 966

935 314 291 17 444

14 128 28 305 3 262 625 832

103,5 110,2 121,0 104,1

7 646 744

1 494 763

387 096

9 528 604

107,4

4,6

17,0

4,5

Kivitel Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény, méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék Ital Dohány és dohányáru Élelmiszerek, italok, dohány A nemzetgazdaság összes kivitele Ebből: élelmiszerek, italok, dohány aránya százalékban

35

6,6

–

5. sz. táblázat A földhasználat alakulása gazdálkodási formák szerint (százalék)

Művelési ág

Gazdasági szervezetek

Egyéni gazdálkodók

Egyéb

Összesen

1999 Szántó Kert Szőlő Gyümölcsös Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület

43,5 0,9 6,5 22,8 31,9

56,5 99,1 93,5 77,2 68,1

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

39,5

60,5

0,0

100,0

70,2 50,5 57,0

29,8 49,5 43,0

0,0 0,0 0,0

100,0 100,0 100,0

46,4

53,6

0,0

100,0

30,2

30,4

39,4

100,0

40,0 0,2 24,0 11,3 28,9

57,9 68,2 74,7 86,7 56,2

2,1 31,6 1,3 2,0 14,9

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

36,6

58,5

4,9

100,0

71,8 28,1 68,0

28,2 24,3 20,6

0,0 47,6 11,4

100,0 100,0 100,0

44,7

51,1

4,2

100,0

20,5

14,2

65,3

100,0

2003 Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület

36

6. sz. táblázat A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszámaa) (ezer fő)

Év

Férfi

Nő

Összesen

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000b) 2001b) 2002b) 2003b)

235,0 219,2 229,1 216,5 211,6 204,5 192,2 181,2 176,9 166,6

92,6 75,9 73,3 71,3 67,2 65,9 63,3 62,2 64,0 48,6

327,6 295,1 302,4 287,8 278,8 270,4 255,5 243,4 240,9 215,2

2003 az előző év százalékában

94,2

75,9

89,3

a) A munkaerő-felmérés adatai. b) A munkaerő-felmérés 2001. évi népszámláláson alapuló, továbbvezetett népességszámmal újrasúlyozott adatai.

7. sz. táblázat A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma és átlagkeresetea) Év

Fizikai

Szellemi

Összesen

foglalkozásúak Létszám, 1000 fő 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2003 az előző év százalékában

137,0 131,2 124,3 119,5 114,6 104,2 94,4 87,2 83,9

39,0 36,5 33,9 31,0 30,3 28,5 26,9 25,2 23,6

176,0 167,7 158,2 150,5 144,9 132,7 121,3 112,4 107,6

96,2

93,7

95,7

Havi átlagkereset, Ft Bruttó kereset 2003 az előző év százalékában

75 754 105,0

135 845 108,6

89 273 106,0

Nettó kereset 2003 az előző év százalékában

59 220 112,9

89 032 112,6

65 927 112,6

a)

1995–1998 között a 10 fő feletti gazdasági szervezetek adatai, 1999-től az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetés teljes köre.

37

8. sz. táblázat Az élelmiszer-ipari szervezetekben dolgozók létszáma és átlagkeresetea) Év

Fizikai

Szellemi

Összesen

foglalkozásúak Létszám, 1000 fő 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2003 az előző év százalékában

111,8 104,5 98,8 99,5 100,6 97,9 96,0 100,6 98,6

30,3 28,0 26,7 27,6 28,2 27,8 26,8 27,7 27,2

142,1 132,5 125,5 127,1 128,8 125,7 122,8 128,3 125,7

98,1

97,9

98,0

Havi átlagkereset, Ft Bruttó kereset 2003 az előző év százalékában

86 564 105,9

220 863 108,6

116 669 107,2

Nettó kereset 2003 az előző év százalékában

64 540 112,7

128 976 108,5

78 985 111,2

a) 1995–1998 között a 10 fő feletti, 1999-től az 5 és annál több főt foglalkoztató gazdasági szervezetek adatai.

38

9. sz. táblázat A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása Megnevezés

2002

2003

2003 a 2002. év százalékában

folyó áron, millió forint AGROKER-szervezetek Gép Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer Összesen

4 851 807 120 1 514 3 595 10 887

5 745 575 149 1 342 2 978 10 789

118,4 71,3 124,2 88,6 82,8 99,1

Egyéb szervezetek Gép Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer Összesen

84 402 15 797 1 387 45 798 41 837 189 221

93 560 14 818 1 138 44 546 42 771 196 833

110,9 93,8 82,0 97,3 102,2 104,0

Összes szervezet Gép Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer Összesen

89 253 16 604 1 507 47 312 45 432 200 108

99 305 15 393 1 287 45 888 45 749 207 622

111,3 92,7 85,4 97,0 100,7 103,8

Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet.

39

40

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az elemzésben néhány esetben előzetes vagy becsült adatokra támaszkodtunk. A végleges adatokat az 2003. évi mezőgazdasági statisztikai évkönyvben tesszük közzé. Az adatok forrása: a termelési és az értékesítési alapadatok esetében a KSH rendszeres kérdőíves adatgyűjtése (elsősorban a gazdasági szervezeteknél), valamint a megyei igazgatóságokon működő termelési bizottságok becslései. A felvásárlási statisztikai adatgyűjtés a termelőktől feldolgozási vagy továbbértékesítési célra mezőgazdasági termékeket vásárló gazdasági szervezetek közül az élelmiszerek és italok gyártása (15) ágazatba és a mezőgazdaságitermék-nagykereskedelem (5110) szakágazatba soroltakra, továbbá a 20 főnél többet foglalkoztató egyéb szervezetekre terjed ki, amennyiben mezőgazdaságitermék-vásárlásuk értéke meghaladja összes beszerzésük értékének 5 százalékát. A volumenindexek a nemzetgazdasági elszámolásoknál alkalmazott fix árbázison számított láncindexek. Földterület használat szerint: a KSH az ország földterületét a tényleges használat szerint mutatja ki. Ez nem azonos a tulajdon szerinti és a nyilvántartott művelési ágak szerinti adatokkal, amelyeket a földhivatalok vezetnek. Az egyéb szervezetek és gazdálkodók összes földterületében tartjuk nyilván az utak és belterületek által elfoglalt területeket is, amelyek nem állnak mezőgazdasági művelés alatt. Összes termés: a szántóföldön termelt főtermék, a kertben, a köztes és másodvetések területéről betakarított termésmennyiségek. Termésátlag: a szántóföldi növényeknél a szántóföldről betakarított termésmennyiség és a betakarított terület alapján számított érték. Vágóállat: közületi, üzemi vagy egyéb vágási célokat, valamint vágóállatexportcélokat szolgáló élő állatok, fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül (a vágóállatok súlyadatain minden esetben élő testtömeg értendő). Mezőgazdasági termelői árak indexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett áraknak az 2000. évi átlagárakhoz viszonyított változásait mutatja. Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés 2000. évi értékarányai képezik. Felvásárlási átlagár: a naptári évben felvásárolt termékekért fizetett összeg (általános forgalmi adó nélkül) és a hozzá tartozó mennyiség hányadosa. Gazdasági társaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, költségvetési és egyéb szervezetek, ágazati besorolástól függetlenül. Szövetkezet: mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezet, függetlenül ágazati besorolásától. Egyéni gazdálkodó: mezőgazdasági egyéni vállalkozó, mezőgazdasági tevékenységet folytató személy (korábban: mezőgazdasági kistermelő). Munkaerő-felmérés: a 15–74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. A reprezentatív felmérés 1992 óta negyedévenként mintegy 24 ezer háztartásra terjed ki. A közölt adatok teljeskörűsített éves átlagok. A munkaerő-felmérés adatai csak azon munkavállalók és egyéni gazdaságokban munkát végzők adatait tartalmazzák, akiknek fő jövedelemszerző tevékenysége a gazdálkodás.

41

Éves munkaerőegység: ahhoz, hogy a részmunkaidőt és az idénymunkát figyelembe vehessük, a mezőgazdasági foglalkoztatást, illetve annak változásait éves munkaegységekben (ÉME – angolul AWU) mérjük. Egy ÉME egyetlen olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra = 225 munkanap). Megkülönböztetünk fizetés nélküli és fizetett ÉME-t, amelyek együttesen teszik ki az ÉME-k teljes mennyiségét. A fizetett munkaerő-felhasználásban elszámolt munkamennyiség értéke megfelel a mezőgazdasági számlarendszer „munkavállalói jövedelem” sorában elszámolttal. A közölt eredmények az Általános mezőgazdasági összeírás, az intézményi munkaügyi statisztika és a munkaerő-felmérés adatain alapulnak. Bruttó kibocsátás: tartalmazza az elszámolási időszakban mért értékesítés, a termelőegységen belüli felhasználás (kivéve az azonos tevékenységen belül felhasznált termékeket, mint pl. a saját termelésű vetőmag, állati eredetű takarmányok, keltető-tojás, zöldtrágya stb.), a termelők által feldolgozott termékek, a saját fogyasztás, a saját előállítású tárgyi eszközök és a készletváltozás értékét. A folyó termelő-felhasználás a más termelőegységtől vásárolt, valamint a saját termelés kibocsátásaként is számba-vett azon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket az elszámolási időszakban, a termelési folyamat során új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Bruttó hozzáadott érték a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbsége. Nettó működési eredmény = bruttó hozzáadott érték – értékcsökkenés – munkavállalói jövedelem – egyéb termelési adók + egyéb termelési támogatások. A nettó vállalkozói jövedelem a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát mutatja, amit úgy kapunk meg, hogy a mezőgazdasági egységek által kapott kamatot hozzáadjuk a működési eredményükhöz, majd levonjuk a fizetett bérleti díjat (a gazdaság és a földterület bérleti díját) és kamatot. ‘A’ jövedelemmutató: a termelési tényezők egy munkaerőegységre jutó reáljövedelmének változása. (A termelési tényezők jövedelmének indexe és a bruttó hazai termék /GDP/ implicit árindexének hányadosa osztva az összes munkaerő-felhasználás indexével.) ‘C’ jövedelemmutató: a nettó vállalkozói jövedelem reálértékének változása. (A nettó vállalkozói jövedelem indexe osztva a bruttó hazai termék /GDP/ implicit árindexével.) Ezt a mutatót abszolút értékben is publikálni szokták. Agrárolló: az EUROSTAT előírásai szerint az agrárolló számításakor – az eddigi gyakorlattól eltérően – a mezőgazdasági termelőiár-indexet osztjuk a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. A ráfordításiár-indexek nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások indexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit. Bruttó állóeszköz-felhalmozás: a termelők által a naptári évben beszerzett, létesített, előállított állóeszközök értéke és a továbbadott állóeszközök értékének különbsége. Az állóeszközök valamilyen termelési folyamat során kibocsátásként előállított olyan tárgyi eszközök (gépek, épületek és építmények, ültetvények, tenyészállatok) vagy immateriális javak, amelyek ismétlődő vagy állandó jelleggel maguk is felhasználásra kerülnek egy másik, egy évnél hosszabb termelési folyamatban. Az adatok a mezőgazdasági tevékenységet végzők (gazdasági szervezet és egyéni gazdaság) mezőgazdasági célú állóeszköz-felhalmozására vonatkoznak.

42