www.allianz.hu
Mezőgazdasági növénybiztosítások (díjtámogatott) Növénybiztosítások
AHE-11537/1P
Termékismertető
Tisztelt Partnerünk! Ügyfél-tájékoztatónkban röviden bemutatjuk a Mezőgazdasági növénybiztosítások termékünket, amelyet mindazon ügyfeleink részére állítottunk össze, akik a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint –díjtámogatást kívánnak igénybe venni. Az Allianz Hungária Zártkörűen működő Részvénytársaság Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. Kapcsolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak. Székhelyünk Magyarországon, a 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 48-52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank. Tájékoztatónk elolvasása előtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a tájékoztató nem helyettesíti az általános szerződési feltételeket, kizárólag ügyfeleink előzetes informálását szolgálja. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó teljes és részletes szabályozást az alábbi háromszintű feltételszerkezetben a Mezőgazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételei (I. szint) és a Mezőgazdasági növénybiztosítás különös biztosítási feltételei (II. szint), továbbá az ehhez szervesen kapcsolódó záradéki feltételek (III. szint), mint a termék általános szerződési feltételei együttesen tartalmazzák. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Társaságunk függő biztosításközvetítői (ügynökök) jelen nem–élet biztosítási termék esetében nem vehetnek át biztosítási díjat vagy díjelőleget, valamint a függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítótól az ügyfélnek járó biztosítási szolgáltatási összeget sem vehet át. Továbbá felhívjuk figyelmét, hogy a jelen ügyféltájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerződést, kizárólag leendő ügyfeleink előzetes tájékoztatását szolgálja. 2014. március 15-én hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, amelynek a vállalkozásokkal a hatálybalépést követően megkötött kárbiztosítási szerződésekre vonatkozó szabályai a felek szerződési szabadságára épül.
kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól: -
-
-
-
A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje - az általános elévülési szabálytól eltérően - egy év. A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító kilencven napos respirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll és a határidő leteltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik. A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behajtani. Továbbra is érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tulajdonjog átszállásának azonesete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt. Többszörös biztosítás esetén továbbra is az elsőként érvényesen létrejött vagyonbiztosítás lesz érvényes.
Az új törvényi rendelkezések miatt - biztosítási fedezetet nem érintő - lényeges változások az alábbiak: -
Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés. Előzetes fedezetvállalásra egyedi szerződések esetében kerülhet sor. A biztosítási összeg szolgáltatás következtében történő csökkenése esetén a biztosító lehetőséget adhat a fedezet feltöltésére a biztosító által meghatározott feltételek teljesítésével. A rendes felmondás joga kizárólag írásban gyakorolható. Ekörben az írásbeliség szerződésben rögzített feltétele, hogy kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban valósuljon meg. A biztosítók közötti adatcserére vonatkozó szerződési felhatalmazás megfogalmazásra került az adatvédelmi rendelkezések körében. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011.(XII.23.) VM rendelet módosítása miatt – a korábban alkalmazott különös biztosítási feltételekhez képest - 2014. évben már nem vehető igénybe támogatás annak a biztosítási szerződésnek a díjához, melynek biztosítási összege a tárgyévet megelőző három év hozamából képzett termésátlagon alapul. A biztosítási összeg meghatározásakor figyelembe vehető hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga.
Az általános rendelkezések a felek szerződési szabadsága érvényesülésének lehetőséget teremtve
AHE-11537/1P
2/8
A biztosítás tárgya A biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők: Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: „A” típusú mezőgazdasági biztosítás „B” típusú mezőgazdasági biztosítás „C” típusú mezőgazdasági biztosítás Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: Kiegészítő biztosítás („D”) Biztosítási fedezet terjedelme Biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben rögzített kockázatviselési helyeken található, biztosítási összeggel fedezetbe vont növénykultúrákat érintő, a Különös feltételekben meghatározott kárnemek szerinti káresemény esemény bekövetkezése. A biztosítási fedezetből kizárt károk megbontásra kerültek az általános és a különös feltételek között. A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszteségeket fedezi. Amennyiben a biztosítási szerződés díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító kiegészítő biztosítást is tartalmaz, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek kizárólag a díjtámogatásra jogosító feltételeket tartalmazó része után vehető igénybe. A díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosítást mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások köthetik meg. A szerződő fél a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás lehet, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg.
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt áll fenn, mely a kockázatviselés kezdete és vége közötti időtartam. A kockázatviselés kezdetét és végét a biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási feltételek, míg a kockázatviselés naptári évét a kötvény tartalmazza. A különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik. A biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg (a kockázatviselés helye). Biztosított növénykultúrák A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződésben rögzített, MePAR azonosítóval megjelölt kockázatviselési helyeken található, és biztosítási összeggel fedezetbevont, az ajánlaton, illetve az éves adatközlőn feltüntetett naptári évben betakarított növénykultúrákra terjed ki. A biztosításnak a biztosított növénykultúra teljes területére ki kell terjednie. Nem vehető igénybe díjtámogatás, ha ugyanarra a növénykultúrára több biztosítóval kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján igényelnek támogatást. A biztosítási díj megállapítása és megfizetése A biztosítási díj a biztosító díjszabása szerint a biztosított növénykultúrára vonatkozó díjtétel és a szerződő fél által a szerződéskötéskor megadott adatok alapján meghatározott biztosítási összeg szorzata. Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga. Ha a biztosított nem rendelkezik a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, akkor a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.
Vállalkozás: A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A növénybiztosítás biztosítottja az, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, és aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
AHE-11537/1P
egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
3/8
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát.
biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A szerződő által a biztosítás kötésekor megadott területadatok előzetes adatközlésnek tekintendők. Végleges adatközlésnek az MVH-tól kapott adatok minősülnek. A területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott adatok alapján módosulhatnak. Lehetséges módosulások: 1. A biztosított jelezte támogatási igényét az egységes kérelemben, és az MVH-tól kapott adatok alapján a biztosított terület, és egyéb adatok (pl. hasznosítási kód) megegyeznek a biztosításkötéskor a biztosított által megadott adatokkal.
2.
3.
4.
A biztosított nem jelezte támogatási igényét az egységes kérelemben. Ebben az esetben a biztosítási szerződésen rögzítésre kerül az „INE nem díjtámogatott növénybiztosítási záradék”, mely jelzi, hogy a biztosítási szerződésben szereplő díj után nem vehető igénybe díjtámogatás, a biztosítási fedezet azonban továbbra is érvényben marad.
A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat (adó nélkül számítva, illetve a kármentességi kedvezménnyel csökkentve), a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza. A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik. Díjhátralékos szerződés esetén díjtámogatás nem igényelhető, támogatás csak a díjelőírás teljes összegének a megfizetése esetén nyújtható! A biztosítási díj módosítása
Ebben az esetben a támogatás az eredetileg megkötött biztosítási szerződésben szereplő teljes díj után jár. A biztosított jelezte támogatási igényét az egységes kérelemben, de az MVH-tól kapott adatok alapján a biztosításra feladott terület kisebb, mint az MVH nyilvántartásában szereplő.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra fajtájának módosításában a felek legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig megállapodnak, akkor annak következtében megváltozik a biztosítási összeg, és a biztosítási összeg változására tekintettel a biztosítási díj is módosulhat.
Ebben az esetben a biztosított terület megnövekszik az Egységes Kérelemben megadott területre, és a támogatás a módosított biztosítási szerződésben szereplő díj után jár. Kár esetén a megállapított kártérítés a megnövekedett terület arányában módosulhat. Példa: 100 ha takarmány kukoricára köt „A” típusú díjtámogatott biztosítási szerződést. Az MVH nyilvántartásában 120 ha szerepel, tehát a biztosítási szerződés 120 ha-ra módosul, és a támogatás is ez után kerül megállapításra. A biztosított jelezte támogatási igényét az egységes kérelemben, de az MVH-tól kapott adatok alapján a biztosításra feladott terület nagyobb, mint az MVH nyilvántartásában szereplő.
Változhat a biztosítási díj akkor is, ha a területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott adatok alapján módosulnak.
Ebben az esetben a biztosítási fedezet ugyanazon feltételekkel a különbözetre is kiterjed, de az MVH nyilvántartásában szereplőt meghaladó területre vonatkozó biztosítás díjára támogatás nem vehető igénybe (a módosított kötvényen ”INE” kezdetű biztosításként szerepel a nem támogatott terület). Példa: 100 ha takarmány kukoricára köt „A” típusú díjtámogatott biztosítási szerződést. Az MVH nyilvántartásában 80 ha szerepel, tehát a biztosítási szerződés két módozatra válik szét, az egyik az „A” típusú 80 ha díjtámogatható rész, a másik 20 hektár, mely INE jelölést kap („INEA típusú csomagbiztosítás”), és díjtámogatás ez után nem vehető igénybe.
AHE-11537/1P
Biztosítási szolgáltatás A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kárküszöböt elérő károkat a biztosítási szerződésben a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg. A biztosító nem nyújt kártérítést a tényleges veszteséget meghaladó kárra, a kárküszöböt el nem érő kárra, az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekövetkező biztosítási eseményekre. A biztosító a kár mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről szóló 143/2011.(XII.23.) VM rendelet alapján állapítja meg.
4/8
A biztosító elektronikus káraktát készít a biztosítási esemény bekövetkeztekor. A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a biztosított részére. Szolgáltatás korlátozására vonatkozó szabályok Az összes biztosításra („A, B, C és D” típusú) vonatkozik az a szabály, hogy nem áll be a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben meghatározott közlési, változás bejelentési kötelezettségét, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A biztosító kötelezettsége akkor sem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Önrész Az önrész a biztosítási fedezetbe vont kár azon része, melyet a biztosított maga visel.
Kiegészítő biztosítás („D”) esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök: tűz-, jég-és viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a, elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-a, homokverés-és téli fagykár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
B)
Önrészesedés alkalmazása
Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Abszolút önrész: A károsodott területre/táblára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott területre/táblára vonatkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, vagy Az üzem valamely teljes növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, vagy
Az üzem valamennyi növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a biztosított összes növénykultúrájának teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének
a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka.
Rendeltetése alapján lehet: A) Kárküszöb Kárküszöb: A károsodott területre illetve károsodott növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykultúránkén számított biztosítási összegnek a káreseménytől függően meghatározott százaléka. A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító nem nyújt kártérítést. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök: tűz-, jég-, vihar- és homokveréskár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-a, elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-a, aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetében az üzemenként és növénykultúránként, téli fagykár esetében növénytáblánként számított biztosítási összeg 50%-a. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típusok:
AHE-11537/1P
Mindegyik önrész a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra. Arányos kártérítés Ha a biztosítási esemény időpontjában a károsodott növénykultúra biztosítási összege – figyelemmel a biztosításra feladott terület nagyságra is - kisebb, mint a káridőponti valóságos érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a növénykultúrában keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a valóságos értékhez aránylik. A kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét a biztosító, ha a kárkori forgalmi (piaci,
5/8
tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat.
biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosító mentesülése
Irányadó jog
A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerződő fél vagy a biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított növénykultúrák kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Az általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre a Polgári törvénykönyv és a Bit szabályai az irányadók.
Szerződés megszűnésének szabályai A határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával szűnik meg. A határozatlan időre vagy legalább két (2) évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban (kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban) felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap. Ha a biztosítási esemény (káresemény) a biztosítás hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a növénykultúra megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával megszűnik. A biztosító kockázatviselése a különös biztosítási feltételekben meghatározott időpontig, de legkésőbb a biztosítási szerződés időbeli hatályának lejártáig áll fenn, kivéve, ha a biztosítási szerződés megszűnésének oka a biztosítási érdek megszűnése. Ez esetben a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a
AHE-11537/1P
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minősülő, - a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a felügyeleti feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel; adóügyben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal;
6/8
a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal; az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása; fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, a 2015. január 1-ével hatályosuló szerződési rendelkezés értelmében a Bit. 161/A. § alapján a biztosítók közötti adatcserére vonatkozó felhatalmazás alapján a megkereső biztosító intézettel
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
AHE-11537/1P
A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul. Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán. Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk. Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak. Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommunikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, e-mailben, faxon vagy levélben.
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélszolgálati pontján, vagy szerződött partnerénél kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt rögzítik írásban. Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 0640-421-421-es számon érhető el. Faxon: 06-1-269-2080-as számon. Elektronikus úton: a www.allianz.hu – oldalon keresztül. Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, a Fogyasztóvédelmi osztály nevére
A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám).
7/8
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeljük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat: Felügyeleti szervünk: Magyar Nemzeti Bank 1534 Budapest BKKP Pf. 777 Telefon:06-1-4899-100 E-mail cím:
[email protected] Köszönjük, hogy elolvasta tájékoztatónkat. Reméljük, sikerült felkeltenünk figyelmét a biztosítási konstrukciónk iránt, és így rövidesen partnerünkként üdvözölhetjük. Ha úgy gondolja, hogy Önnek és vállalkozásának szüksége van ilyen biztosításra, kérjük, keresse munkatársainkat vagy biztosításközvetítő partnereinket!
Allianz Hungária Zrt.
AHE-11537/1P
8/8
